• Tartalom

81/1999. (HK 1/2000.) HM utasítás

81/1999. (HK 1/2000.) HM utasítás

a NATO együttműködésre kijelölt személyek tárgyalási felhatalmazásáról*

2000.01.25.

A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 11. § (1) bekezdés l) pontja alapján a NATO politikai és katonai rendezvényein, szakértői ülésein, továbbá bizottságainak és egyéb szervezeteinek munkájában (a továbbiakban: NATO együttműködésben) résztvevő személyek (a továbbiakban: képviselő) megfelelő tárgyalási felhatalmazásának biztosítása érdekében a következő utasítást adom ki:

1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a HM hivatalaira és háttérintézményeire, a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteire a NATO együttműködés során, függetlenül attól, hogy ezen tevékenységüket Magyarországon vagy külföldön végzik.

(2) Az utasítás hatálya nem terjed ki azon személyekre, akik NATO-irányítás alatt, a NATO érdekében

a) nemzeti finanszírozás alapján, NATO beosztásban;

b) NATO finanszírozás alapján, NATO beosztásban

végzik tevékenységüket.

2. § A NATO együttműködés során a Magyar Köztársaság érdekeinek képviselete erre kijelölt és az 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tárgyalási felhatalmazással rendelkező képviselők útján valósul meg.

3. § A képviselő kijelölésére és a tárgyalási felhatalmazás mandátuma kiadására jogosult:

a) a jelen utasítás hatálya alá tartozó valamennyi szervezet vonatkozásában a honvédelmi miniszter;

b) az irányítása alá tartozó szervezetek vonatkozásában:

– a HM közigazgatási államtitkár;

– a HM helyettes államtitkára;

– a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök;

– a vezérkari főnök helyettese;

– a haderőnemi vezérkari főnök;

– a NATO bizottságaival történő kapcsolattartásról szóló 15/1999. (HK 7.) HM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 4. § (5) bekezdése szerinti táblázatban felelős szervezetként megjelölt szervezet (a továbbiakban: felelős szervezet) vezetője;

– a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója;

– a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal főigazgatója.

4. § (1) A kijelöléssel egy időben a képviselő számára tárgyalási felhatalmazást kell adni.

(2) A tárgyalási felhatalmazás kiadásával kapcsolatos intézkedések megtételéről, és a tárgyalási felhatalmazásnak a képviselőhöz történő eljuttatásáról a felelős szervezet vezetője gondoskodik, ha a tárgyalási felhatalmazás kiadása a felelős szervezet vezetőjének hatáskörét meghaladja, köteles haladéktalanul intézkedni annak beszerzésére. Ebben az esetben a felelős szervezet vezetője javaslatot tehet a tárgyalási felhatalmazás tartalmára, illetve a képviselendő magyar álláspontra.

(3) A tárgyalási felhatalmazás kiadására jogosult személy mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a képviselő NATO együttműködésben történő részvételéhez elegendő-e az általános tárgyalási felhatalmazás, vagy konkrét tárgyalási felhatalmazás kiadása szükséges.

(4) A tárgyalási felhatalmazás kiadására jogosult személy a kiadásra vonatkozó jogkörét írásban átadhatja a szakmailag illetékes főosztályvezetőnek, főcsoportfőnöknek, illetve önálló csoportfőnöknek.

(5) Ha a tárgyalási felhatalmazást igénylő ügyben – annak politikai jelentősége vagy anyagi vonzata miatt – más miniszter, a Kormány, illetve az országgyűlés döntése szükséges, a tárgyalási felhatalmazás kiadására jogosult személy köteles a megfelelő szintű döntés mielőbbi elérése érdekében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

5. § (1) A tárgyalási felhatalmazás a kiadásra jogosult személy által a képviselő számára adott utasítás, amely tartalmazza a NATO együttműködés során képviselendő hivatalos magyar álláspontot, és amelynek birtokában, az abban foglaltaknak megfelelően a képviselő

a) köteles a Magyar Köztársaság érdekeit megfelelően képviselni;

b) jogosult a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma, illetve a Magyar Honvédség hivatalos álláspontjának kifejtésére;

c) jogosult politikai vagy anyagi kötelezettségvállalással járó nyilatkozatot tenni.

(2) Az általános tárgyalási felhatalmazás általános iránymutatást ad, irányelveket fogalmaz meg, tartalmazza a védelempolitikai célkitűzésekből és a védelmi doktrínából levezethető magyar érdekeket. Az általános tárgyalási felhatalmazás alapján a képviselő a NATO együttműködés során bármikor eljárhat mindazon témakörökben, amelyekben a magyar érdekek képviseletére kijelölték. Általános tárgyalási felhatalmazás csak írásban adható.

(3) A konkrét tárgyalási felhatalmazás meghatározott ügyre vonatkozik, amely alapján a képviselő köteles az adott ügyben eljárni. Amennyiben egy meghatározott ügyre vonatkozóan írásos tárgyalási felhatalmazás kiadására nincs lehetőség, a konkrét tárgyalási felhatalmazás – kivételesen – szóban is adható. A szóban adott tárgyalási felhatalmazást a lehető legrövidebb időn belül írásba kell foglalni.

(4) Politikai, vagy anyagi kötelezettség-vállalással járó ügyekben tárgyalási felhatalmazás csak írásban adható.

(5) A tárgyalási felhatalmazás kiadására jogosult személy a Melléklet szerinti összeghatárig adhat felhatalmazást pénzügyi kötelezettségvállalásra. A pénzügyi kötelezettségvállalással járó ügyekben a tárgyalási felhatalmazásnak tartalmaznia kell a kötelezettségvállalás mértékét is. Az ilyen jellegű tárgyalási felhatalmazás kiadásakor az aktuális költségvetési helyzetre figyelemmel kell lenni.

(6) A konkrét tárgyalási felhatalmazás nem lehet ellentétes a képviselő általános tárgyalási felhatalmazásával. A képviselő a konkrét tárgyalási felhatalmazásnak megfelelően, ennek hiányában az általános tárgyalási felhatalmazása alapján, szakmai tapasztalataira támaszkodva, saját felelősségre jár el.

6. § (1) A képviselő köteles a tárgyalási felhatalmazás kiadásához szükséges információkat pl. politikai viszonyok, a magyar álláspontot befolyásoló tényezők stb.) beszerezni, és azokról a felelős szervezet vezetőjét előzetesen tájékoztatni. A rendelkezésre álló információk alapján a képviselő javaslatot tehet a tárgyalási felhatalmazás tartalmára, illetve a képviselendő magyar álláspontra.

(2) Ha a magyar álláspont képviselete egy meghatározott ügyben az általános tárgyalási felhatalmazás alapján megfelelően nem lehetséges, a képviselő haladéktalanul köteles a felelős szervezet vezetőjénél konkrét tárgyalási felhatalmazás kiadását kezdeményezni.

7. § (1) Egy képviselő több tárgyalási felhatalmazással is rendelkezhet. Amennyiben a kapott tárgyalási felhatalmazások rendelkezései egymással ellentétesek, a képviselő köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a tárgyalási felhatalmazás kiadására jogosult személyt.

(2) Ha a kapott tárgyalási felhatalmazás alapján a képviselő a magyar érdekeket megfelelően képviselni nem tudja, köteles a felelős szervezet vezetőjénél kezdeményezni tárgyalási felhatalmazásának módosítását.

8. § (1) Ha a NATO együttműködés erre a célra létrehozott szervezet révén valósul meg, a szervezet vezetője eljárhat az alárendeltségébe tartozó szervezet bármely tagjának tárgyalási felhatalmazása alapján.

(2) Ha a NATO együttműködés képviselőkből álló delegáció révén valósul meg, a delegáció vezetője:

a) a delegáció összeállításának időszakában köteles ellenőrizni a képviselők tárgyalási felhatalmazását és megvizsgálni annak szakmai tartalmát;

b) saját felelősségére eljárhat a delegáció bármely tagjának tárgyalási felhatalmazása alapján.

(3) A képviselő a tárgyalási felhatalmazás alapján tett intézkedéseiről, a vállalt kötelezettségekről az Utasítás 6. §-a szerint összefoglaló jelentést köteles készíteni és az ott megjelölt személyek részére felterjeszteni.

9. § (1) A tárgyalási felhatalmazás írásbeli visszavonással szűnik meg. Konkrét tárgyalási felhatalmazás az adott ügy ellátásával is megszűnik.

(2) A tárgyalási felhatalmazást haladéktalanul vissza kell vonni, ha

a) a képviselő NATO együttműködésre történt kijelölése bármely okból megszűnik;

b) a NATO együttműködésben történő megfelelő részvétel érdekében új, a korábbitól eltérő tartalmú tárgyalási felhatalmazás kiadása szükséges.

(3) A tárgyalási felhatalmazás visszavonását kezdeményezheti a felelős szervezet vezetője, valamint a képviselő is.

(4) A tárgyalási felhatalmazás visszavonására jogosult

a) a honvédelmi miniszter;

b) a 3. § b) pontjában meghatározott személy az általa kiadott tárgyalási felhatalmazás esetében.

(5) A tárgyalási felhatalmazás visszavonását haladéktalanul el kell juttatni a felelős szervezet vezetőjének, aki a képviselőt erről haladéktalanul tájékoztatni köteles.

10. § Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba.


Dr. Szabó János s. k.,

honvédelmi miniszter

Melléklet a 81/1999. (HK 1/2000.) HM utasításhoz

Anyagi kötelezettség-vállalásra vonatkozó pénzügyi határok

1. Általános költségek

KÁT, MHPK/VKF

 

5 M Ft felett

HÁT, VKFH, haderőnemi VKF

a rendelkezésükre bocsátott saját, illetve az irányításuk alá tartozó szervek részére jóváhagyott előirányzatok terhére

5 M Ft-ig

főosztályvezető, főcsoportfőnök, önálló csoportfőnök

a részükre jóváhagyott előirányzatok terhére

1 M Ft-ig

2. A NATO NSIP-ben elfogadásra tervezett egyes NATO-programok Magyarországot terhelő költségei.

KÁT

1000 M Ft.

GÜF HÁT

500 M Ft.

illetékes főosztályvezető

100 M Ft.

képviselő

10 M Ft.

3. Amennyiben az 1-2. pontban szereplő, anyagi jellegű kötelezettség-vállalás külföldi devizában történik, az értékhatár HUF-ra történő átszámításánál a kötelezettségvállalást megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB deviza középárfolyamot kell figyelembe venni.

*

Az utasítást a 90/2012. (XII. 29.) HM utasítás 7. pontja módosította. Az utasítást a 71/2013. (XI. 29.) HM utasítás 13. §-a hatályon kívül helyezte 2013. november 30. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére