81/1999. (HK 1/2000.) HM utasítás
81/1999. (HK 1/2000.) HM utasítás
a NATO együttműködésre kijelölt személyek tárgyalási felhatalmazásáról*
1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a HM hivatalaira és háttérintézményeire, a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteire a NATO együttműködés során, függetlenül attól, hogy ezen tevékenységüket Magyarországon vagy külföldön végzik.
(2) Az utasítás hatálya nem terjed ki azon személyekre, akik NATO-irányítás alatt, a NATO érdekében
a) nemzeti finanszírozás alapján, NATO beosztásban;
b) NATO finanszírozás alapján, NATO beosztásban
végzik tevékenységüket.
2. § A NATO együttműködés során a Magyar Köztársaság érdekeinek képviselete erre kijelölt és az 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tárgyalási felhatalmazással rendelkező képviselők útján valósul meg.
3. § A képviselő kijelölésére és a tárgyalási felhatalmazás mandátuma kiadására jogosult:
a) a jelen utasítás hatálya alá tartozó valamennyi szervezet vonatkozásában a honvédelmi miniszter;
b) az irányítása alá tartozó szervezetek vonatkozásában:
– a HM közigazgatási államtitkár;
– a HM helyettes államtitkára;
– a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök;
– a vezérkari főnök helyettese;
– a haderőnemi vezérkari főnök;
– a NATO bizottságaival történő kapcsolattartásról szóló 15/1999. (HK 7.) HM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 4. § (5) bekezdése szerinti táblázatban felelős szervezetként megjelölt szervezet (a továbbiakban: felelős szervezet) vezetője;
– a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója;
– a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal főigazgatója.
4. § (1) A kijelöléssel egy időben a képviselő számára tárgyalási felhatalmazást kell adni.
(2) A tárgyalási felhatalmazás kiadásával kapcsolatos intézkedések megtételéről, és a tárgyalási felhatalmazásnak a képviselőhöz történő eljuttatásáról a felelős szervezet vezetője gondoskodik, ha a tárgyalási felhatalmazás kiadása a felelős szervezet vezetőjének hatáskörét meghaladja, köteles haladéktalanul intézkedni annak beszerzésére. Ebben az esetben a felelős szervezet vezetője javaslatot tehet a tárgyalási felhatalmazás tartalmára, illetve a képviselendő magyar álláspontra.
(3) A tárgyalási felhatalmazás kiadására jogosult személy mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a képviselő NATO együttműködésben történő részvételéhez elegendő-e az általános tárgyalási felhatalmazás, vagy konkrét tárgyalási felhatalmazás kiadása szükséges.
(4) A tárgyalási felhatalmazás kiadására jogosult személy a kiadásra vonatkozó jogkörét írásban átadhatja a szakmailag illetékes főosztályvezetőnek, főcsoportfőnöknek, illetve önálló csoportfőnöknek.
(5) Ha a tárgyalási felhatalmazást igénylő ügyben – annak politikai jelentősége vagy anyagi vonzata miatt – más miniszter, a Kormány, illetve az országgyűlés döntése szükséges, a tárgyalási felhatalmazás kiadására jogosult személy köteles a megfelelő szintű döntés mielőbbi elérése érdekében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni.
5. § (1) A tárgyalási felhatalmazás a kiadásra jogosult személy által a képviselő számára adott utasítás, amely tartalmazza a NATO együttműködés során képviselendő hivatalos magyar álláspontot, és amelynek birtokában, az abban foglaltaknak megfelelően a képviselő
a) köteles a Magyar Köztársaság érdekeit megfelelően képviselni;
b) jogosult a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma, illetve a Magyar Honvédség hivatalos álláspontjának kifejtésére;
c) jogosult politikai vagy anyagi kötelezettségvállalással járó nyilatkozatot tenni.
(2) Az általános tárgyalási felhatalmazás általános iránymutatást ad, irányelveket fogalmaz meg, tartalmazza a védelempolitikai célkitűzésekből és a védelmi doktrínából levezethető magyar érdekeket. Az általános tárgyalási felhatalmazás alapján a képviselő a NATO együttműködés során bármikor eljárhat mindazon témakörökben, amelyekben a magyar érdekek képviseletére kijelölték. Általános tárgyalási felhatalmazás csak írásban adható.
(3) A konkrét tárgyalási felhatalmazás meghatározott ügyre vonatkozik, amely alapján a képviselő köteles az adott ügyben eljárni. Amennyiben egy meghatározott ügyre vonatkozóan írásos tárgyalási felhatalmazás kiadására nincs lehetőség, a konkrét tárgyalási felhatalmazás – kivételesen – szóban is adható. A szóban adott tárgyalási felhatalmazást a lehető legrövidebb időn belül írásba kell foglalni.
(4) Politikai, vagy anyagi kötelezettség-vállalással járó ügyekben tárgyalási felhatalmazás csak írásban adható.
(5) A tárgyalási felhatalmazás kiadására jogosult személy a Melléklet szerinti összeghatárig adhat felhatalmazást pénzügyi kötelezettségvállalásra. A pénzügyi kötelezettségvállalással járó ügyekben a tárgyalási felhatalmazásnak tartalmaznia kell a kötelezettségvállalás mértékét is. Az ilyen jellegű tárgyalási felhatalmazás kiadásakor az aktuális költségvetési helyzetre figyelemmel kell lenni.
(6) A konkrét tárgyalási felhatalmazás nem lehet ellentétes a képviselő általános tárgyalási felhatalmazásával. A képviselő a konkrét tárgyalási felhatalmazásnak megfelelően, ennek hiányában az általános tárgyalási felhatalmazása alapján, szakmai tapasztalataira támaszkodva, saját felelősségre jár el.
6. § (1) A képviselő köteles a tárgyalási felhatalmazás kiadásához szükséges információkat pl. politikai viszonyok, a magyar álláspontot befolyásoló tényezők stb.) beszerezni, és azokról a felelős szervezet vezetőjét előzetesen tájékoztatni. A rendelkezésre álló információk alapján a képviselő javaslatot tehet a tárgyalási felhatalmazás tartalmára, illetve a képviselendő magyar álláspontra.
(2) Ha a magyar álláspont képviselete egy meghatározott ügyben az általános tárgyalási felhatalmazás alapján megfelelően nem lehetséges, a képviselő haladéktalanul köteles a felelős szervezet vezetőjénél konkrét tárgyalási felhatalmazás kiadását kezdeményezni.
7. § (1) Egy képviselő több tárgyalási felhatalmazással is rendelkezhet. Amennyiben a kapott tárgyalási felhatalmazások rendelkezései egymással ellentétesek, a képviselő köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a tárgyalási felhatalmazás kiadására jogosult személyt.
(2) Ha a kapott tárgyalási felhatalmazás alapján a képviselő a magyar érdekeket megfelelően képviselni nem tudja, köteles a felelős szervezet vezetőjénél kezdeményezni tárgyalási felhatalmazásának módosítását.
8. § (1) Ha a NATO együttműködés erre a célra létrehozott szervezet révén valósul meg, a szervezet vezetője eljárhat az alárendeltségébe tartozó szervezet bármely tagjának tárgyalási felhatalmazása alapján.
(2) Ha a NATO együttműködés képviselőkből álló delegáció révén valósul meg, a delegáció vezetője:
a) a delegáció összeállításának időszakában köteles ellenőrizni a képviselők tárgyalási felhatalmazását és megvizsgálni annak szakmai tartalmát;
b) saját felelősségére eljárhat a delegáció bármely tagjának tárgyalási felhatalmazása alapján.
(3) A képviselő a tárgyalási felhatalmazás alapján tett intézkedéseiről, a vállalt kötelezettségekről az Utasítás 6. §-a szerint összefoglaló jelentést köteles készíteni és az ott megjelölt személyek részére felterjeszteni.
9. § (1) A tárgyalási felhatalmazás írásbeli visszavonással szűnik meg. Konkrét tárgyalási felhatalmazás az adott ügy ellátásával is megszűnik.
(2) A tárgyalási felhatalmazást haladéktalanul vissza kell vonni, ha
a) a képviselő NATO együttműködésre történt kijelölése bármely okból megszűnik;
b) a NATO együttműködésben történő megfelelő részvétel érdekében új, a korábbitól eltérő tartalmú tárgyalási felhatalmazás kiadása szükséges.
(3) A tárgyalási felhatalmazás visszavonását kezdeményezheti a felelős szervezet vezetője, valamint a képviselő is.
(4) A tárgyalási felhatalmazás visszavonására jogosult
a) a honvédelmi miniszter;
b) a 3. § b) pontjában meghatározott személy az általa kiadott tárgyalási felhatalmazás esetében.
(5) A tárgyalási felhatalmazás visszavonását haladéktalanul el kell juttatni a felelős szervezet vezetőjének, aki a képviselőt erről haladéktalanul tájékoztatni köteles.
10. § Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba.
Dr. Szabó János s. k.,
honvédelmi miniszter
Melléklet a 81/1999. (HK 1/2000.) HM utasításhoz
Anyagi kötelezettség-vállalásra vonatkozó pénzügyi határok
1. Általános költségek
|
KÁT, MHPK/VKF |
|
5 M Ft felett |
|
HÁT, VKFH, haderőnemi VKF |
a rendelkezésükre bocsátott saját, illetve az irányításuk alá tartozó szervek részére jóváhagyott előirányzatok terhére |
5 M Ft-ig |
|
főosztályvezető, főcsoportfőnök, önálló csoportfőnök |
a részükre jóváhagyott előirányzatok terhére |
1 M Ft-ig |
2. A NATO NSIP-ben elfogadásra tervezett egyes NATO-programok Magyarországot terhelő költségei.
|
KÁT |
1000 M Ft. |
|
GÜF HÁT |
500 M Ft. |
|
illetékes főosztályvezető |
100 M Ft. |
|
képviselő |
10 M Ft. |
3. Amennyiben az 1-2. pontban szereplő, anyagi jellegű kötelezettség-vállalás külföldi devizában történik, az értékhatár HUF-ra történő átszámításánál a kötelezettségvállalást megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB deviza középárfolyamot kell figyelembe venni.
Az utasítást a 90/2012. (XII. 29.) HM utasítás 7. pontja módosította. Az utasítást a 71/2013. (XI. 29.) HM utasítás 13. §-a hatályon kívül helyezte 2013. november 30. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás