8/1999. (VIII. 13.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet

a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól¹

2013.02.16.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. § (1) Veszélyes állatnak minősülnek az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei.

(2)² Az 1. számú mellékletben nem szereplő fajok egyedeit, amennyiben egyedi tulajdonságaik ezt indokolják, az Átv. 20–21. §-ainak rendelkezései alapján a veszélyes állat tartásának engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság veszélyes állattá nyilvánítja.

2. § (1) Veszélyes állat tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, aki

a)³ cselekvőképes,

b) rendelkezik a 3. §-ban megjelölt szakirányú tartási ismereteket igazoló, legalább középfokú szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal,

c) ha a b) pontban előírt feltételekkel személyesen nem rendelkezik, az azoknak megfelelő személyt alkalmaz,

d) rendelkezik a tartási hely közvetlen szomszédainak beleegyező nyilatkozatával,

e) biztosítja a 3. számú mellékletben – méreggel ölő állatfajok tartása esetében a 2–3. számú mellékletekben – előírt feltételeket,

f) teljesíti a biztonsági előírásokat.

(2) Veszélyes állat tartására engedélyt gazdálkodó szervezet akkor kaphat, ha az állat gondozására az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, és a d)–f) pontokban előírt feltételeket biztosítja.

(3) Állatkertek és állatotthonok (állatpanzió és állatmenhely) esetében a veszélyes állatok tartása akkor engedélyezhető, ha az intézménynek az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, biztosítja a d)–f) pontokban előírt feltételeket – amennyiben külön jogszabály ezektől eltérően nem rendelkezik –, továbbá rendelkezik a működéshez szükséges engedéllyel.

(3a)⁴ Strucc tartásának engedélyezése esetén az (1) bekezdés b) és c) pontját nem kell alkalmazni.

(4) Az 1. § (2) bekezdése alapján veszélyes állattá nyilvánított egyedek tartási feltételeit és a tartás biztonsági előírásait az eljáró hatóság – a veszélyes állattá nyilvánítással egyidejűleg – egyedileg határozza meg. Amennyiben a tartáshoz szakképesítés indokolt a 3. § rendelkezését kell alkalmazni. Ha a tartás biztonsági feltételei nem felelnek meg a mellékletben előírtaknak az Átv. 23. §-ának rendelkezése szerint kell eljárni.

(5) A 3. számú mellékletben foglaltak a cirkuszi állatokra csak abban az esetben alkalmazhatók, ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(6)⁵ Veszélyes állatnak minősített védett faj egyedének tartása engedélyezésére irányuló kérelem ügyében a védett állatfajok tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályok alapján kell eljárni, a tartás engedélyezése esetén az e rendeletben meghatározott biztonsági feltételek előírásával.

3. § A 2. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szakirányú szakmai végzettségnek kell tekinteni az állatkerti állatgondozó, az állattenyésztő, a vadász-vadtenyésztő, valamint az állattenyésztő és állategészségügyi szakképesítéseket, illetve a felsoroltakkal egyenértékű korábbi középfokú szakmai végzettségeket, továbbá az ennél magasabb szintű biológus, zoológus, az agrár és állatorvos végzettségeket, feltéve, hogy az illető legkevesebb 3 év szakmai gyakorlatot igazol megfelelő szakintézményben (pl. állatkert, vadaspark, cirkusz) teljesített munkaviszony (egyéb munkavégzésre irányuló tartós jogviszony) keretében.

4. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett veszélyes állattartás esetén a tartó az Átv.-ben meghatározott engedélyező hatóságnál, az e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a tartás engedélyezése iránt kérelem benyújtására köteles.

(2)⁶ A települési önkormányzat jegyzője nyilvántartásba vételre [245/1998. (XII. 31.) Korm. r. 6. §] és ellenőrzésre köteles. Amennyiben a tartás körülményei az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelnek, a hatóság a tartást engedélyezi. Amennyiben a tartás biztonsági feltételei nem felelnek meg a mellékletekben előírtaknak, az illetékes jegyző az Átv. 23. §-ában foglaltak szerint jár el.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor működő állatkertek – a biztonsági feltételek kivételével – a tartási feltételeket az e rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül kötelesek biztosítani.

5. § A 4. § (1) bekezdés szerinti tartások eseteiben, ha a tartó természetes személy, 5 év folyamatos tartás alapján a 3. §-ban meghatározott képesítések hiányában is az engedélyező hatóságnak a szakismeretet biztosítottnak kell tekintenie a tartott egyedek tekintetében. Gazdálkodó szervezet esetében a 2. § (2) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni.

6. § A veszélyes állatok tartására vonatkozó feltételek megszegése esetén az eljáró hatóság az Átv.-ben meghatározott kötelezettségei mellett az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott bírságot szab ki.

7. §⁷

8. § A veszélyes állatok közül a tengeri kígyókra tartási engedély nem adható.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

1. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelethez⁸

A veszélyes állatok köre

MAMMALIA – EMLŐSÖK

Diprotodontia – Kevés fogú erszényesek

Macropidae Kengurufélék

Vörös óriáskenguru (Macropus rufus)

Keleti szürke óriáskenguru (Macropus giganteus)

Nyugati szürke óriáskenguru (Macropus fuliginosus)

Primates – Főemlősök

Cebidae Csuklyásmajomfélék

Valamennyi faj (Cebidae spp.)

Cercopithecidae Cerkóffélék

Valamennyi faj (Cercopithecidae spp.)

Hylobatidae Gibbonfélék

Valamennyi faj (Hylobatidae spp.)

Hominidae Emberfélék

Gorilla (Gorilla gorilla)

Orángután (Pongo pygmaeus)

Csimpánz (Pan troglodytes)

Törpecsimpánz (Pan paniscus)

Carnivora – Ragadozók

Canidae Kutyafélék

Farkas (Canis lupus)

Ursidae Medvefélék

Valamennyi faj (Ursidae spp.)

Mustelidae Menyétfélék

Rozsomák (Gulo gulo)

Hyaenidae Hiénafélék

Valamennyi faj (Hyaenidae spp.)

Felidae Macskafélék

Oroszlán (Panthera leo)

Tigris (Panthera tigris)

Jaguár (Panthera onca)

Leopárd (Panthera pardus)

Puma (Puma concolor)

Hópárduc (Uncia uncia)

Ködfoltos párduc (Neofelis nebulosus)

Gepárd (Acionyx jubatus)

Hiúz (Lynx lynx)

Karakál (Caracal caracal)

Probosciea – Ormányosok

Elaphantidae Elefántfélék

Afrikai elefánt (Loxodonta africana)

Ázsiai elefánt (Elephas maximus)

Perissodactyla – Páratlanujjú patások

Rhinocerotidae Orrszarvúfélék

Valamennyi faj (Rhinocerotidae spp.)

Equidae Lófélék

Valamennyi faj (Equidae spp.), kivéve a háziasítottakat

Artiodactyla – Párosujjú patások

Hippopotamidae Vízilófélék

Nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)

Bovidae Marhafélék

Vízibivaly (Bubalus bubalis)

Mindoro-bivaly (Bubalus mindorensis)

Anoák összes faja (Anos spp.)

Kafferbivaly (Syncerus caffer)

Banteng (Bos javanicus)

Gaur (Bos gaurus)

Kouprey (Bos sauvelii)

Vad jak (Bos mutus)

Amerikai bölény (Bison bison)

Európai bölény (Bison bonasus)

AVES – MADARAK

Struthioniformes – Stuccalkatúak

Struthionidae Struccfélék

Strucc (Struthio camelus)

Casuaridae Kazuárfélék

Valamennyi faj (Casuaridae spp.)

Falconiformes – Sólyomalkatúak

Cathartidae Újvilági keselyűk

Valamennyi faj (Cathartidae spp.)

Accipitridae Vágómadárfélék

Hárpia (Harpia harpyia)

Majomevő sas (Pithecophaga jefferyi)

Rétisasok (Haliaetus spp.)

Valódi sasok (Aquila spp.)

Strigiformes – Bagolyalkatúak

Strigidae Bagolyfélék

Uhuk összes faja (Bubo spp.)

Hóbagoly (Nyctea scandiaca)

Szakállas bagoly (Strix nebularia)

Urali bagoly (Strix uralensis)

REPTILIA – HÜLLŐK

Testudinata – Teknősök

Chelidridae Aligátorteknős-félék

Aligátorteknős (Chelydra serpentina)

Keselyűteknős (Macroclemys temmincki)

Crocodylia – Krokodilok

Valamennyi faj (Crocodylia spp.)

Squamata – Pikkelyes hüllők

Helodermatidae Mérgesgyík-félék

Valamennyi faj (Helodermatidae spp.)

Varanidae Varánuszfélék

Komodói varánusz (Varanus komodoensis)

Bengálvaránusz (Varanus bengalensis)

Óriásvaránusz (Varanus giganteus)

Nílusi varánusz (Varanus niloticus)

Pápua-varánusz (Varanus salvadorii)

Szalagos varánusz (Varanus salvator)

Boidae Óriáskígyók

Anakonda (Eunectes murinus)

Tigrispiton (Python molurus)

Kockáspiton (Python reticulatus)

Sziklapiton (Python sebae)

Colubridae Siklófélék

Atractaspis spp. (valamennyi faj)

Balanophis spp. (valamennyi faj)

Dispholidus spp. (valamennyi faj)

Rabdophis spp. (valamennyi faj)

Thelotornis spp. nemek összes faja(i)

Elapidae Mérgessikló-félék

Valamennyi faj (Elapidae spp.)

Hydrophiidae Tengerikígyó-félék

Valamennyi faj (Hydrophiidae spp.)

Laticaudidae Laposfarkú tengerikígyó-félék

Valamennyi faj (Laticaudidae spp.)

Viperidae Viperafélék

Valamennyi faj (Viperidae spp.)

Crotaliidae Csörgőkígyófélék

Valamennyi faj (Crotaliidae spp.)

CHELICERATA – CSÁPRÁGÓSOK

Arachnida – Pókok

Theridiidae Gömbhasú pókok

Latrodectus nem összes faja (Latrodectus spp.)

Ctenidae Fésűspók-félék

Valamennyi faj (Ctenidae spp.)

Scorpiones – Skorpiók

Valamennyi faj (Scorpiones spp.)

MYRIAPODA – SOKLÁBÚAK

Chilopoda – Százlábúak

Scolopendridae Valódi szkolopendra-félék

Valamennyi faj (Scolopendridae spp.)

2. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13.) KöM–FVM–NKÖM–BM
együttes rendelethez

A méreggel ölő állatok tartására vonatkozó
speciális előírások

1. Csak olyan faj, illetve egyed(ek) tartható, amely marása ellen hatásos szérum rendelkezésre áll.

2. A szérum tárolása, cseréje a használati utasításban előírtaknak megfelelő.

3. A méreggel ölő állatot tartó az állat tartásához szükséges ismeretekkel – beleértve az elsősegélynyújtást és az ellenszérum használatát – rendelkezik.

4. Az állat nem kívánt kijutásának elkerülése érdekében az inszektáriumot, terráriumot biztonsági üveg felhasználásával jól zárhatóan kell elkészíteni.

5. Az inszektáriumon, terráriumon jól láthatóan fel kell tüntetni a méreggel ölő állat veszélyét jelző figyelmeztetést.

6. A méreggel ölő állat tartóhelye nem maradhat a 3. pontban leírt feltételekkel rendelkező személy felügyelete nélkül idegenek jelenlétében.

7. A méreggel ölő állatokkal kapcsolatos bármilyen közvetlen beavatkozást (takarítás, etetés, itatás, áthelyezés) a beavatkozásra jogosult is csak egy másik személy jelenlétében végezhet.

8. Méreggel ölő állat harapása, marása esetén az állat biztonságos elzárása után a marás utáni teendőket kell a megfelelő sorrendben elvégezni.

9. A méreggel ölő állatokat tartalmazó inszektáriumokat, terráriumokat csak olyan jól zárható helyiségekben szabad elhelyezni, ahonnan véletlen szökés esetén sem tudnak más köz- vagy magánterületre kijutni, illetve ahová illetéktelen személy bejutása akadályozott.

10. Az egyéb tartási feltételek a veszélyes állatokra vonatkozó általános tartási feltételeknek megfelelőek.

3. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13.) KöM–FVM–NKÖM–BM
együttes rendelethez⁹

A veszélyes állatokra vonatkozó tartási feltételek
és biztonsági előírások¹⁰

Gerinctelenek

Az összes fajra vonatkozóan: 30 × 30 × 30 cm-es jól zárható inszektárium egyedi elhelyezésnél.

További egyed: az alapterület 20%-kal növelendő.

Gerincesek

Hüllők

Teknősök

Az akvárium alapterülete:

– hosszúság: 4 × a teknős hátpáncél hossza

– szélesség: 2 × a teknős hátpáncél hossza

– vízmélység: 2 × a teknős hátpáncél hossza

egyedi elhelyezésnél.

További egyed: az akvárium alapterülete 30%-kal növelendő.

Gyíkok

A terrárium alapterülete:

– hosszúság: 2,5 × a teljes testhossz

– szélesség: 1,5 × a teljes testhossz

– magasság: 1 × a teljes testhossz

egyedi elhelyezésnél.

További egyed: a terrárium alapterülete 20%-kal növelendő.

A terrárium jól zárható legyen.

Kígyók

A terrárium alapterülete:

– hosszúság: 1 × a teljes testhossz

– szélesség: 0,5 × a teljes testhossz

– magasság: 1 × a teljes testhossz, max. 2 m

egyedi elhelyezésnél.

További egyed: a terrárium alapterülete 20%-kal növelendő.

A terrárium jól zárható legyen.

Megjegyzés: a biztonsági előírások a méreggel ölő állatfajokra vonatkozó speciális előírásoknál találhatók.

Krokodilok

Kistestű fajok (1,5 m testhossz alatt)

– medence terület: 1 × a testhossz (m²)

– vízmélység: 0,5 × a testhossz (m²)

– szárazföld: 2 × a testhossz (m²)

Nagytestű fajok (1,5 m testhossz felett)

– medence terület: 2 × a testhossz (m²)

– vízmélység: 0,5 × a testhossz (m²)

– szárazföld: 4 × a testhossz (m²)

egyedi elhelyezésnél.

További egyedek: a medence és a szárazföld területe 20%-kal növelendő. A medence/szárazföld arány mind a belső helyen, mind a külső kifutóban 1/2.

A kifutót határoló anyag magassága, ha rács: 1 × a testhossz, ha üveg vagy egyéb kapaszkodásra alkalmatlan anyag: 2/3 × a testhossz.

	Madarak
		Külső kifutó	Belső hely
Strucc
	(3 egyedre)	250 m²	6 m²/egyed
	további egyed	+50 m²
Kazuár
	(2 egyed)	250 m²	6 m²/egyed
Kerítésmagasság: 2 m

Rúgás és csípésveszélyes fajok.

		Röpde
		terület	magasság
Keselyűk, nagytestű sasok
	(2 egyed)	30 m²	4 m
	további egyed	+10 m²
Kistestű sasok, nagytestű sólymok, nagytestű baglyok
	(2 egyed)	24 m²	2,5–3 m
	további egyed terület	+4–6 m²

Csőrvágás és lábfogás veszélyes fajok.

Emlősök
			Külső ketrec	Belső ketrec	Megjegyzés
Nagytestű kenguruk
	(6 egyed)		200 m²	20 m²
	további egyed		+15 m²	+4 m²

Majmok (pár, család, csapat)
	Halálfejes majom, Tamarin		8 m²/2 m	8 m²/2 m
	Saki, Uakari, Bőgőmajom		10 m²/2,5 m	10 m²/2,5 m
	Csuklyásmajom, Gyapjasmajom		16 m²/3 m	16 m²/3 m	szárazárok: 3,5 m mély, 3,5 m széles; vizesárok: 1 m mély, 3,5 m széles 1 m-es sima fallal a vizesárok külső falánál
Cerkófok
	(5 egyed)		25 m²/2,5 m	10 m²/2 m
		további egyed	+2 m²	+1,5 m²	vizesárok: 4 m széles
Huszármajmok
	(5 egyed)		30 m²
	további		ua. mint a cerkófok
Mangábék
	(5 egyed)		ua. mint a cerkófok
Makákók
	(5 egyed)		ua. mint a cerkófok		1,2 m-es sima fallal a vizesárok külső falánál
Páviánok
	(5 egyed)		ua. mint a huszármajmok
Mandrill
	(5 egyed)		ua. mint a huszármajmok		1,2 m-es sima fallal a vizesárok külső falánál
Gerezák
	(5 egyed)		3 m\| ua. mint a huszármajmok	3 m
Langúrok
	(5 egyed)		ua. mint a cerkófok
Hulmán			ua. mint a huszármajmok
Karcsú majmok
	(5 egyed)		20 m²/3 m	20 m²/3 m
Emberfélék
	(2 egyed)		25 m²/4 m	25 m²/4 m	ketrec vagy biztonsági
	további egyed		+10 m²	+10 m²	üveg; száraz vagy vizesárok csak egyéb biztonsági rendszerekkel együtt alkalmazható

Farkasok, hiénák

Kifutóterület: 100 m²/pár, további egyedenként 10 m². Az állatoknak kellő számú alvó- és búvóhely biztosítandó. Mivel szívesen ásnak, a kerítésalapot legalább 2 m mélyre a talajszint alá kell vinni. A kerítésmagasság szintén 2 m.

Menyétfélék
		Külső kifutó
Rozsomák
	(1 pár)	80 m²
	további egyed	+20 m²

Macskafélék
		Külső kifutó	Belső ketrec
Oroszlán, tigris
	(1 pár)	40 m²	25 m²
	további egyed	+10 m²	+4 m²
Leopárd, jaguár, puma, hópárduc, ködfoltos párduc
	(1 pár)	30 m²	15 m²
Gepárd
	(1 hím+2 nőstény)	80 m²	20 m²+5 m² box
	további egyed	+10 m²	+5 m²+5 m² box
Hiúz, karakál
	(1 pár)	20 m²/2 m	10 m²
	további egyedek	+10 m²	+5 m²

Az állandóan szabadkifutóban tartott állatoknak egy 3 m²-es alvóbox szükséges. A hidegtűrő fajoknak, illetve alfajoknak csak egy csapadék- és huzatmentes alvóhely kell. A melegebb helyeken élőknek a belső helyiség hőmérséklete min. 15 °C.

Tigris, jaguár fürdőmedence mérete: min. 2 m²/egyed

Biztonsági feltételek:

Oroszlán, tigris: sima fal vagy rács, 1 m-es befelé hajló rácsmagasítással vagy villanypásztorral. Rácsmagasság: min. 4 m.

Gepárd: ua. Rácsmagasság: min. 2 m.

Oroszlán, tigris, gepárd: megfelel egy 6 m széles, 4 m mély szárazárok.

Oroszlán, gepárd: megfelel egy 6 m széles, 2 m mély vizesárok.

A többi faj biztonságos tartásához teljesen zárt ketrec szükséges. A ketrecek, kifutók ajtajait lakattal, kulccsal kell zárni.

Medvék
		Külső kifutó	Belső ketrec
Jegesmedve
	(1 pár)	200 m²	6 m²/3 m belmagasság
	további egyed	50 m² fürdőmedence mélység: 1,5 m; felület: 60 m²	egyedenként
Barnamedvék, ajakos medve pápaszemes medve
	(1 pár)	150 m²	6 m²/3 m belmagasság
	további egyed	+20 m²	egyedenként
Örvösmedve
	(1 pár)	100 m²	4 m²/2 m
Malájmedve
	(1 pár)	60 m²	4 m²/2 m belmagasság
	további egyed	+10 m²	egyedenként

Fűteni csak a maláj-, ajakos-, pápaszemes medvék belső helyiségében kell. Hőmérséklet: min. 12 °C.

Biztonsági feltételek:

A jeges-, grizzli-, kodiakmedvéket nem zárt kifutóban tartva a kerítés magassága min. 3 m, valamint e fölött egy 1 m-es befelé hajló rács. A többi fajnál a kerítésmagasság min. 2,5 m és egy 1 m-es befelé hajló rács.

Az ajtókat lakat és csavarmenetes zár mellett egyéb pl. hidraulikus zárral is meg kell erősíteni.

Elefántok

Kifutóterület 2 vagy 3 elefánttehén részére: 500 m²

1 elefántbika részére: 150 m²

Éjjelre lekötözve 15 m²/egyed

Éjjelre lekötözés nélkül 30 m²/egyed

Éjjelre lekötözés nélkül (bika) 50 m²

Belső helyiség hőmérséklete min. 15 °C.

Fürdés, illetve fürdetési lehetőség szükséges.

Biztonsági feltételek:

A külső, illetve a belső kifutó kerítése rendkívül erős anyagból készüljön.

Magassága teheneknél min. 1,8 m

bikáknál min. 2,5 m.

Szárazárkos tartásnál az árok szélessége megegyezik egy felnőtt elefánt testhosszával, mélysége min. 2 m.

Orrszarvúak

Kifutóterület: 500 m²/1 pár

Éjszakai elhelyezés: 20 m²/egyed. (Csak a szélesszájú orrszarvút lehet elkülönítés nélkül tartani a belső kifutóban.)

A belső helyiség hőmérséklete min. 18 °C. Fürdési lehetőség a páncélos- és a szumátrai orrszarvúnak kell.

Biztonsági feltételek:

Kifutóhatároló 2 m magas masszív anyagból. Lehetséges száraz- vagy vizesárok is, amely 2 m széles és 2 m mély.

		Külső kifutó	Belső ketrec
Nílusi víziló
	(1 pár)	100 m²	30 m²
	további egyed	+50 m²	+15 m²
	Medence a teljes külső és belső kifutó 2/3-a, vízmélység 1,5 m.

Lófélék, marhafélék
	(6 egyed)	500 m²	8 m²/egyed istállózandó
	további egyed	+60 m²	fajoknál

A rendeletet a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet 28. §-a hatályon kívül helyezte 2016. január 16. napjával.

Az 1. § (2) bekezdése a 10/2006. (II. 24.) KvVM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet 1. §-ával megállapított, a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdés 83. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

A 2. § (1) bekezdés a) pontja a 15/2010. (V. 11.) KvVM–FVM–IRM együttes rendelet 2. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a 2010. május 19-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁴

A 2. § (3a) bekezdését a 7/2013. (II. 13.) VM rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵

A 2. § (6) bekezdését a 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 16. §-a iktatta a szövegbe.

⁶

A 4. § (2) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdés 83. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁷

A 7. §-t a 7/2013. (II. 13.) VM rendelet 1. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁸

Az 1. számú melléklet a 7/2013. (II. 13.) VM rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁹

A 3. számú melléklet a 7/2013. (II. 13.) VM rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰

A megadott méretek a minimális feltételeket jelölik.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek