1999. évi XLII. törvény
1999. évi XLII. törvény
a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól1
Az Országgyűlés
– tekintettel a magyar lakosság kedvezőtlen népegészségügyi mutatóira,
– annak érdekében, hogy a dohánytermékek forgalmazásának részleges korlátozásával csökkentse ezen termékek kiskorúak számára történő hozzáférhetőségét,
– kinyilvánítva abbéli szándékát, hogy a dohánytermékek elsősorban nyilvános helyeken történő fogyasztásának szabályozásával védelmet kell nyújtani a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben,
– felismerve továbbá, hogy a nemdohányzók védelmére vonatkozó szabályozást az egészségtudatos szemléletmód elterjedésével párhuzamosan, rendszeres időközönként felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az állam a magánszféra mind újabb területein is védelmet biztosítson a passzív dohányzás káros hatásaival szemben,
– a magánélethez fűződő jogok tiszteletben tartása mellett nyomatékosan hangsúlyozva, hogy kerülni kell a dohányzást különösen kiskorúak, várandós nők, betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterű helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében, mivel a dohányfüst minden esetben mérgező, annak nincs biztonságos egészségügyi határértéke,
– elősegítve ezzel az egészséghez, valamint az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok megvalósulását és védelmét,
– figyelemmel – az ellentétes érdekek megfelelő egyeztetésével – a dohánytermékek fogyasztási kultúrája fejlesztésének szükségességre, a méltányolható fogyasztási szokásokat elismerve
a következő törvényt alkotja:2
Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában
a)3 dohánytermék: fogyasztható termék, amely akár csak részben is – géntechnológiával módosított vagy módosítatlan formában – dohányt tartalmaz;
b)4 dohányzás: a dohánytermék, illetve dohányzási célú gyógynövénytermék elégetése, valamint hevítése
c)5 közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött;
d)6 rendezvény: a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, valamint gazdasági, kulturális, – nem szabadidős jellegű – sport, vallási, érdekvédelmi céllal, legalább három személy egyidejű jelenlétével létrejött szervezett összejövetel, illetve esemény;
e)7 zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy egy oldalának egészét vagy tetejének legfeljebb 1/2-ét kitevő nyílásokkal, nyílászárókkal, vagy mesterséges szellőztető berendezés útján biztosított,
f)8 kombinált egészségvédő figyelmeztetés: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint olyan egészségvédő figyelmeztetés, amely szöveges figyelmeztetés és annak megfelelő fénykép vagy illusztráció kombinációjából áll;
g)9 egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott egyesület, ha az alapszabályában meghatározott célja dohányzás visszaszorítása, e célnak megfelelően legalább két éve működik, továbbá az ilyen egyesületek szövetsége;
h)10 gyűjtőcsomag: olyan csomag, amelyben a dohányterméket vagy kapcsolódó termékeket forgalomba hozzák, és amely egy vagy több csomagolási egységet tartalmaz, ide nem értve az átlátszó csomagolóanyagokat;
i)11 szállásszolgáltatást nyújtó intézmény: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 22. pontja szerinti szálláshely, valamint a munkásszállók, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott bentlakásos intézmény, és az f) pontjában meghatározott egyéb speciális szociális intézmény.
j)12 egészségvédő figyelmeztetés: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint a termék emberi egészségre gyakorolt káros hatására vagy a termék fogyasztásának nemkívánatos következményeire való figyelmeztetés;
k)13 általános figyelmeztetés: a dohányzásra szánt dohánytermékek csomagolási egységén és gyűjtőcsomagján szereplő „A dohányzás halált okoz – szokjon le most!” mondat;
l)14 tájékoztatás: dohányzásra szánt dohánytermékek csomagolási egységén és gyűjtőcsomagján szereplő „A dohányfüst több mint 70 rákkeltő anyagot tartalmaz.” mondat;
m)15 csomagolási egység: a forgalomba hozott dohánytermék vagy kapcsolódó termék legkisebb egyedi csomagolása;
n)16 dohányzási célú gyógynövénytermék: növény-, gyógynövény- vagy gyümölcsalapú termék, amely nem tartalmaz dohányt és égési folyamat során fogyasztható;
o)17 határokon átnyúló távértékesítés: fogyasztók részére történő távértékesítés, amelynek során a fogyasztó a termék kiskereskedelmi egységből való megrendelésének időpontjában egy olyan tagállamban tartózkodik, amely nem a kiskereskedelmi egység letelepedése szerinti tagállam vagy harmadik ország; egy kiskereskedelmi egység akkor tekinthető egy adott tagállamban letelepedett kiskereskedelmi egységnek:
oa) természetes személy esetében: ha a természetes személy vállalkozásának telephelye az adott tagállamban található;
ob) más esetben: ha a kiskereskedelmi egység létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyintézésének helye vagy telephelye – beleértve a fióktelepet, az ügynökséget vagy bármely más létesítményt – az adott tagállamban található;
p)18 elektronikus cigaretta: olyan egyszer használatos, vagy utántöltő flakonnal és tartállyal vagy egyszer használatos patronokkal utántölthető elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotintartalmú pára fogyasztását teszi lehetővé, vagy annak bármely alkatrésze, beleértve a patronokat, a tartályokat és a patron vagy tartály nélküli készüléket is;
q)19 utántöltő flakon: az elektronikus cigaretta utántöltésére szolgáló, nikotintartalmú folyadékot tartalmazó tartály;
r)20 dohányzást imitáló elektronikus eszköz: olyan egyszer használatos elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotinmentes pára fogyasztását teszi lehetővé.
A dohánytermékek fogyasztásának alapvető szabályai
2. §21 (1)22 A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni
a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,
b) közösségi közlekedési eszközön,
c) munkahelyen,
d) közterületnek minősülő
da) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,
db) a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozóhelyen, illetve helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozóhely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozóhelyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos,
e) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató közforgalom számára nyitva álló bejáratától számított 10 méteren belül.
(2) Az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel nem jelölhető ki dohányzóhely
a) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben,
b) munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,
c) helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni
a)23
b) szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban,
feltéve, hogy a dohányzást az e törvényben foglalt más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.
(4) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon túlmenően nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely
a)24 köznevelési intézményben,
b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben,
c)25
(5)26 A (7)–(9) bekezdésben foglaltak szerint zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető
a) a 9. §-ban foglalt esetekben,
b) büntetés-végrehajtási intézményekben és a rendőrségi előállító helyiségekben, fogdákban és az őrzött szálláshelyeken a fogvatartottak – köztük a kóros elmeállapotúak – számára,
c) az Eütv. 188. § a) pontja szerinti pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára,
d) a munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot meghaladja,
e) azon munkavállalók részére a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes munkahelyeken, létesítményekben, ahol a nyílt légtérben
ea) a munka törvénykönyvében biztosított munkaközi szünettel,
eb) a tűzvédelmi szabályokkal, és
ec) a folytatott tevékenység jellegével
összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági érdekeket jelentősen veszélyeztetve lehetne kijelölni.
(5a)27 Az Eütv. 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatónál nyílt légtérben csak az egészségügyi szolgáltató területén belül, az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönülő, az útvonaltól legalább 10 méter távolságon kívül lehet dohányzóhelyet kialakítani.
(6) A kijelölt dohányzóhelyek e törvényben előírt rendelkezéseknek való megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv, tűzvédelmi szempontoknak való megfelelőségét a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi.
(7)28 A dohányzási korlátozással és az elektronikus cigaretta, valamint a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatának korlátozásával érintett, valamint a dohányzásra, elektronikus cigaretta és dohányzást imitáló elektronikus cigaretta használatára kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni.
(8) Ha e törvény alapján zárt légterű dohányzóhely kerül kijelölésre, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. E bekezdés alkalmazásában a légcsere abban az esetben megfelelő, ha a helyiségben legalább
a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és
b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének.
(9)29 Az (5) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben zárt légterű dohányzóhely az egészségügyi államigazgatási szerv előzetes engedélyével jelölhető ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv a kérelemre induló, helyszíni szemlét is magában foglaló hatósági eljárás keretében a dohányzóhely kijelölését abban az esetben engedélyezi, ha az megfelel az (5) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a (7) és (8) bekezdésben fogalt követelményeknek. Az egészségügyi államigazgatási szervnek a dohányzóhely kijelölésének engedélyezésére irányuló eljárásáért az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
2/A. §30 (1) A helyi önkormányzat rendeletben a 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon túl közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. Az önkormányzat rendeletében a dohányzási korlátozás hatókörét olyan módon kell részletesen szabályozni, hogy az e törvényben foglalt, dohányzóhely-kijelölési kötelezettségüknek a kötelezettek eleget tehessenek. A nemdohányzó közterület kijelölésére a 2. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az e törvényben, valamint az (1) bekezdésben említett önkormányzati rendeletben meghatározott, a közterületet érintő dohányzási korlátozások betartását a 7. §-ban foglaltakon túl – az önkormányzati rendeletben foglaltakra figyelemmel – a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, és a dohányzási korlátozás tetten ért megszegőjét 30 000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott bírsággal sújthatja.
(3) A (2) bekezdés szerinti helyszíni bírság az önkormányzat bevétele.
(4) A dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy által történő megszegéséért a (2) bekezdés szerinti helyszíni bírság és a 7. § szerinti egészségvédelmi bírság együttesen nem szabható ki. Ha a dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy általi megszegése miatt a közterület-felügyelet és az egészségügyi államigazgatási szerv is eljárást indított, az eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 21. § (6) bekezdése szerint hatáskörrel rendelkező hatóság folytatja le.
3. § (1)31 A közforgalmú intézmény feladatkörében eljáró, valamint a közösségi közlekedési eszköz működtetésében hivatásszerűen közreműködő személy (a továbbiakban együtt: rendelkezésre jogosult) a dohányzásra, elektronikus cigaretta, valamint dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatára vonatkozó korlátozást megsértőt a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni. A felhívás eredménytelensége esetén a rendelkezésre jogosult az érintett személyt felszólítja, hogy a közforgalmú intézményt, illetve a közösségi közlekedési eszközt hagyja el, illetőleg kezdeményezi a 7. § (1)–(2), illetve (13) bekezdései szerinti eljárás lefolytatását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy felhívására – az eljáró intézkedési jogosultságának igazolását követően – az érintett személy személyazonosságát hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
4. § (1)32 A 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben – a (6) bekezdésben, valamint a 2. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott kivétellel – az e törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelően, a 2. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kell nem zárt légterű dohányzóhelyet kijelölni és fenntartani. Dohányzóhely – a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények kivételével – a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki. A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.
(2)33
(3)34 A 2. § (2) bekezdés c) pontjában nem szereplő közforgalmú, valamint a magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközökön a dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt. A kijelölés tűzvédelmi szabályokat vagy közlekedésbiztonsági érdeket nem sérthet.
(4)–(5)35
(6)36 A közforgalmú intézmény üzemeltetője – a 2. § (5) bekezdés a)–c) pontjában foglalt közforgalmú intézmények kivételével – az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben az intézményben dohányzóhelyet nem zárt térben sem kell kijelölni. A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitva álló bejáratánál, valamint a nyilvánosság számára nyitva álló valamennyi helyiségében fel kell tüntetni.
(7)37
(8)38 Olyan többcélú intézmény esetében, amelyben vagy amelynek területén egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak, az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó, azzal, hogy dohányzóhely nyílt légtérben is csak úgy jelölhető ki, ha az az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától legalább 10 méterre elkülönül. Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően ezekben az intézményekben dohányzóhely a közforgalom számára nyitva álló bejárattól számított 10 méteres távolságon belül nem jelölhető ki.
(9)39 Az (1)–(8) bekezdésben, valamint a 4/A. §-ban meghatározott feltételek biztosításáról a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, ennek hiányában az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a közösségi közlekedési eszköz üzembentartója, a köznevelési intézmény vezetője, illetőleg a munkáltató gondoskodik.
4/A. §40 (1) A munkáltató a munkahelyet – külön telephely esetén telephelyenként – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával, a munkahelynek a személyforgalom számára nyitva álló valamennyi bejáratánál, valamint a nem kizárólag a munkavállalók által igénybe vett valamennyi helyiségben vagy az ezekhez vezető közlekedőfolyosókon – valamennyi igénybevevő által jól látható módon – fel kell tüntetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, nemdohányzó munkahellyé nyilvánításról szóló döntés
a) kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatónál a kollektív szerződésben,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó munkáltatónál a munkavállalók kezdeményezésére vagy ezek egyetértésével
hozható meg.
(3) A munkavállalók részéről a (2) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezésre jogosult a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet, ennek hiányában a munkáltatónál – telephelyen történő munkavégzés esetén az adott telephelyen – a megállapodás megkötésekor foglalkoztatott munkavállalók legalább 50%-a. A munkáltató kezdeményezése esetén a munkavállalói egyetértésre a kezdeményezési jog szabályai irányadóak. A munkavállalók kezdeményezését a munkáltató köteles figyelembe venni. Ebben az esetben a munkahelyet, illetve telephelyet 30 napon belül nemdohányzóvá kell nyilvánítani.
(4)41 Azon munkahelyek esetében, ahol dohányzóhely kijelölése a 2. § (2) és (4) bekezdése alapján tilos, illetve ahol dohányzóhely kijelölése a 2. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az (1)–(3) bekezdés nem alkalmazható. Az (1) bekezdés szerint nemdohányzóvá nyilvánított munkahelyen a (2)–(3) bekezdés szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával lehet dohányzóhely kijelölését kezdeményezni.
A dohánytermékek forgalomba hozatalának
egyes korlátai
5. §42 (1) Dohánytermék-kiskereskedelmére, valamint elektronikus cigarettára, utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszköz kiskereskedelmére irányuló tevékenység nem végezhető köznevelési intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben.
(2) Dohánytermék, valamint elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszköz árumintaként nem forgalmazható.
(3) Dohánytermék, valamint elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszköz árusítása automatából nem megengedett.
(4) E § alkalmazásában dohánytermék-kiskereskedelem alatt a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben ekként meghatározott fogalmat kell érteni.
6. §43 (1) Dohányterméket forgalomba hozni csak abban az esetben lehet, amennyiben minden csomagolási egysége és gyűjtőcsomagja megfelel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt előírásoknak.
(2) Az egészségvédő figyelmeztetéseket az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell alkalmazni. Egészségvédő figyelmeztetésnek minősül a szöveges figyelmeztetés, a kombinált egészségvédő figyelmeztetés, az általános figyelmeztetés és a tájékoztatás.
(3) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben előírt általános figyelmeztetést a dohányterméket árusító üzlethelyiségben, illetve mozgó árusító hely kiszolgáló terében is el kell helyezni.
(4) A dohánytermékek címkézésének és csomagolásának további részletes szabályaira az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.
6/A. §44 (1) A csomagolási egység és a gyűjtőcsomagok címkézése, valamint maga a dohánytermék nem tartalmazhat olyan elemet vagy megoldást, amely:
a) a dohányterméket annak jellemzői, egészségügyi hatásai, veszélyei vagy a kibocsátások tekintetében téves benyomást keltő módon reklámozza, illetve ilyen módon annak fogyasztására ösztönöz; a címkék nem tartalmazhatnak a dohánytermék nikotin-, kátrány- és szén-monoxid-tartalmára vonatkozó információt;
b) azt sugallja, hogy egy adott dohánytermék kevésbé káros, mint más dohánytermékek, vagy a füst egyes káros összetevői hatásának csökkentését célozza, vagy annak vitalizáló, energizáló, gyógyító, fiatalító, természetes, organikus jellemzői vannak, vagy más egészségügyi vagy életmódbeli előnyökkel jár;
c) ízre, illatra, ízesítőanyagra vagy más adalékanyagra, illetve ezek hiányára a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon utal;
d) élelmiszerre vagy kozmetikai termékre emlékeztet;
e) azt sugallja, hogy egyes dohánytermékek biológiai úton könnyebben lebomlanak vagy más környezeti előnyökkel bírnak.
(2) A csomagolási egység és a gyűjtőcsomagok nem sugallhatnak gazdasági előnyt olyan nyomtatott kuponok alkalmazásával, amelyek kedvezményeket vagy ingyenes terjesztést kínálnak, illetve „egyet fizet, kettőt kap” vagy más hasonló jellegű ajánlatot tartalmaznak.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján tiltott elemek és megoldások közé a következők tartoznak: szövegek, szimbólumok, nevek, védjegyek, képi vagy más jelölések, valamint az ezekhez hasonló más megjelölések.
6/B. §45 A dohánytermékek fogyasztók részére történő, határokon átnyúló távértékesítése tilos.
A dohánytermékek fogyasztására,
illetőleg forgalmazására vonatkozó tilalmak,
valamint kötelezettségek megszegése
7. § (1)46 A 2–4/A. §-ban, a 7/H. §-ban, a 9. §-ban foglalt, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-a szerinti rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi, és azok megsértése esetén – a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli szervezettel szemben – egészségvédelmi bírságot szab ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától a 4. § (9) bekezdésében meghatározott személlyel szemben, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vagy az elektronikus cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatára vonatkozó korlátozást megsértővel szemben a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett.
(2)47 Egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles a 4. § (9) bekezdésében megjelölt személy is, aki a dohányzásra vonatkozó, e törvényben foglalt tilalmak, korlátozások betartását feladatkörében nem érvényesíti.
(3)48 Egészségvédelmi bírság csak azon természetes személy ellen szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte.
(4) Az egészségvédelmi bírság összege
a)49 a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft;
b)50 a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén, továbbá a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeken, helyiségekben, valamint közterületeken nem, vagy nem megfelelő felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazása esetén, illetve annak nem szembetűnő módon történő megjelölése esetén
ba) legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve
bb) legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.
(5)51 A kiszabott egészségvédelmi bírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez. Az eljáró hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben – az ott meghatározott összeghatártól eltérően – a törvénysértőt 30 000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírsággal sújthatja. A helyszínen kiszabott bírság 30 napon belül történő meg nem fizetése esetén a (4) bekezdést kell alkalmazni.
(6)52
(7) Az egészségvédelmi bírság az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak az (1)–(2) bekezdések szerinti magatartásról való tudomásszerzését követő 6 hónapon belül alkalmazható. A jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl egészségvédelmi bírság nem szabható ki, kivéve, ha a magatartás jogsértő állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülési idő a jogsértő állapot megszűnésének napján kezdődik.
(8)53
(9)54 A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, e törvényben foglalt tilalmat, korlátozást megszegővel szemben jogerősen alkalmazott fogyasztóvédelmi bírságot, valamint a helyszíni bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni.
(10)55
(11)56
(12) Az egészségvédelmi bírság kiszabása nem érinti a jogsértésnek megfelelő, külön jogszabály szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatóságát.
(13)57 A köznevelési intézménynek az e törvény szerint elrendelt dohányzási tilalmat – a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése, vagy az azzal összefüggő bármely tevékenység során, a köznevelési intézmény, vagy annak feladatkörében működő más intézmény területén – megsértő, 14. életévét betöltött tanulójával szemben a 3. § (1) bekezdése szerinti személy kezdeményezi a külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás lefolytatását.58
7/A. §59 (1)60 Az 5. és 6. és 6/A. §-ban foglalt rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alkalmazásával – eljár azok megsértése esetén.
(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
7/B. §61 (1) Az ellen, akinek e törvénybe ütköző tevékenysége a lakosság széles körét érinti vagy jelentős népegészségügyi érdeksérelmet okoz, az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezet vagy az ügyész pert indíthat a lakosság széles körének védelme, illetőleg a jelentős népegészségügyi érdeksérelem kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedettek személye nem állapítható meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be.
(3) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.
(4) Az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezet az ügyfél jogai illetik meg
a) az egészségügyi államigazgatási szervnek a 2–4/A. §-ban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt,
b)62 a fogyasztóvédelmi hatóságnak az 5. és 6. és 6/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt
indult eljárásában.
Az elektronikus cigarettára vonatkozó szabályok63
7/C. §64 A gyógyszerekre és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozás sérelme nélkül, elektronikus cigaretta akkor hozható forgalomba és akkor forgalmazható, ha megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek.
7/D. §65 (1) Elektronikus cigaretták és utántöltő flakonok gyártói és importőrei a forgalomba hozatal előtt hat hónappal bejelentést tesznek az egészségügyi államigazgatási szervnek minden olyan termékről, amelyet forgalomba kívánnak hozni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést elektronikusan, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az elektronikus cigarettát vagy az utántöltő flakont érintő minden olyan változást be kell jelenteni, amely a termék e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott műszaki jellemzőit érinti.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentés esetén a bejelentésre kötelezettnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az egészségügyi államigazgatási szerv részére.
7/E. §66 (1) Az információs társadalmi szolgáltatás keretében, a sajtóban és más nyomtatott kiadványokban tilos minden olyan, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerinti kereskedelmi közlemény, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok népszerűsítése. Ez a tilalom nem vonatkozik azokra a kiadványokra, amelyek kizárólag az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok kereskedelmének szakmai képviselői részére szólnak, továbbá a harmadik országokban nyomtatott és publikált kiadványokra, ha azok nem az uniós piacra készülnek.
(2) Tilos minden olyan, a rádióban elhangzó, az Mttv. szerinti kereskedelmi közlemény, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok népszerűsítése.
(3) Tilos a rádiós médiaszolgáltatásokhoz nyújtott, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklám tv.) szerinti szponzorálás, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok népszerűsítése.
(4)67 Tilos a rendezvényekhez és tevékenységekhez, valamint az egyes személyek részére nyújtott a Reklám tv. szerinti szponzorálás, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok népszerűsítése.
(5) Az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok tekintetében tilos az Mttv. hatálya alá tartozó audiovizuális kereskedelmi közlemény közzététele.
(6) Tilos az elektronikus cigaretta vagy az utántöltő flakon márkanevével megegyező vagy márkanevére utaló egyéb termékek reklámozása, amelyek közvetett vagy közvetlen hatással lehetnek ezek forgalmazására.
(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a Reklám tv.-ben meghatározott szabályok szerint.
7/F. §68 Az elektronikus cigaretta és az utántöltő flakon távértékesítése tilos.
7/G. §69 (1) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv tudomást szerez róla vagy megbizonyosodik arról, hogy egy adott elektronikus cigaretta vagy utántöltő flakon, vagy egy adott típusú elektronikus cigaretta vagy utántöltő flakon nem felel meg a forgalomba hozatalra vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott feltételeknek és így súlyosan veszélyeztetheti az emberi egészséget, az eset súlyosságától függően az alábbi intézkedést hozhatja:
a) felfüggeszti az érintett termék forgalmazását és határidő tűzésével felszólítja a gyártót vagy az importálót a termék biztonságosságát alátámasztó adatok benyújtására,
b) ha az a) pont szerinti adatszolgáltatástól nem várható a termék biztonságos voltának bizonyítása, vagy az a) pont alapján szabott határidő eredménytelenül telik el, a termék forgalmazását megtiltja.
(2) Ha az elektronikus cigaretta és utántöltő flakon gyártó és importáló az e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott bejelentési, adatszolgáltatási vagy tájékoztatásadási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az elektronikus cigarettát és utántöltő flakont e törvény rendelkezései megsértésével hozza forgalomba, az egészségügyi államigazgatási szerv a jogsértés súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására tekintettel legfeljebb 50 millió forint értékű bírságot szabhat ki.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján meghozott intézkedésről az egészségügyi államigazgatási szerv tájékoztatja az Európai Bizottságot.
7/H. §70 A 2–4/A. § rendelkezéseit az elektronikus cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatára is alkalmazni kell.
7/I. §71 Ezen alcím rendelkezéseit a dohányzást imitáló elektronikus eszközre is alkalmazni kell.
Záró rendelkezések
8. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hetedik hónap első napján lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépésének napján – érvényes működési engedély alapján – működő vagy folyamatban lévő működési engedélyezési eljárás alapján a működésüket a törvény hatálybalépését követően megkezdő szórakoztató, vendéglátóipari szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények tekintetében a dohányzási korlátozást, illetőleg a dohányzóhely kijelölésére vonatkozó kötelezettséget 2001. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2)72 A dohányzásra, valamint a dohánytermékek, valamint az elektronikus cigaretták és utántöltő flakonok forgalmazására vonatkozó, e törvényben foglalt tilalmak, korlátozások nem érintik az egyéb jogszabályban meghatározott érdekből, célból, illetőleg módon elrendelt dohányzási tilalmakat, korlátozásokat.
(3)73 Azok a cigaretta dohánytermékek, amelyek nem felelnek meg az e törvény 6. § (1)–(2) bekezdésében és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseknek nem gyárthatóak és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény74 rendelkezései szerint nem bocsáthatóak szabadforgalomba és e rendelkezés hatálybalépésétől számított egy évet követően nem hozhatók forgalomba.
(4)75 Felhatalmazást kapnak az érintett miniszterek, hogy az irányításuk, illetve felügyeletük alá tartozó, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tekintetében a dohányzásra, elektronikus cigaretta használatára a dohányzóhelyek kijelölésére, illetve a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó részletes, az e törvénnyel összhangban lévő szabályokat rendeletben meghatározzák.76
(4a)77 Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
a) az összetevők és kibocsátások vonatkozásában benyújtott információk kézhezvételére, tárolására, kezelésére, elemzésére és közzétételére vonatkozó díjakat,
b) annak megvizsgálásra vonatkozó díjakat, hogy az adott dohánytermék tartalmaz-e jellegzetes ízesítést, hogy felhasználtak-e tiltott adalékanyagokat vagy ízesítést, és hogy a dohánytermék olyan mennyiségben tartalmaz-e adalékanyagot, hogy az jelentős és mérhető módon megnöveli az érintett dohánytermék mérgező vagy függőséget okozó hatását, vagy CMR tulajdonságait
rendeletben határozza meg.
(4b)78 Felhatalmazást kap a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a cigaretta kátránykibocsátásának, nikotinkibocsátásának, szén-monoxid-kibocsátásának mérésére vonatkozó díjakat és a mérés szabályait rendeletben határozza meg.79
(4c)80 Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz forgalomba hozatalának és az ezzel kapcsolatos változások bejelentésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.81
(5)82 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)83 a kombinált figyelmeztetéseket, egészségvédő figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, a dohánytermékek fogyasztói csomagolási egységeire és az elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz csomagolási egységeire vonatkozó részletes szabályokat, a dohányzási korlátozásra, valamint a dohányzóhelyek és elektronikus cigaretta, valamint dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatának kijelölésére vonatkozó feliratok és jelzések tartalmát, formáját, továbbá a dohánytermékek, valamint az elektronikus cigaretta,utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszköz előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,84
b) az egészségvédelmi bírság befizetésének, nyilvántartásának részletes szabályait,85
c)86 a dohánytermékek összetevőire vonatkozó részletes szabályokat,
d)87 a dohánytermékek kibocsátási szintjeire, azok mérésének módszereire vonatkozó részletes szabályokat,
e)88 a dohánytermékek összetevőinek és kibocsátási szintjeinek bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,
f)89 a dohánytermékekben megtalálható adalékanyagok jelentéstételi kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,
g)90 a dohánytermékek csomagolására és címkézésére vonatkozó részletes szabályokat,
h)91 az új dohánytermékek forgalomba hozatalának szabályait,
i)92 a dohányzási célú gyógynövénytermékekre vonatkozó részletes szabályokat.
(6)93 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)94
b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről, 5. cikk (2) bekezdése [a törvény 5. §-ának (4) bekezdése];
c)95 az Európai Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve (2014. április 3.) a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
8/A. §96 (1) 2012. január 1-je és 2012. március 31-e között az egészségvédelmi bírság kiszabását az egészségügyi államigazgatási szerv mellőzi abban az esetben, ha a hatósági ellenőrzés során megállapított, e törvénybe ütköző jogsértést megvalósító cselekmény miatt e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezései alapján bírság kiszabásának nem lett volna helye.
(2)97 Az egészségügyi államigazgatási szerv (1) bekezdés szerinti eljárására a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadóak, azzal, hogy
a) a jogsértőt legalább húsz napos, de legkorábban 2012. április 1-jei határidővel kell a jogszabálysértés megszüntetésére kötelezni, és
b) a (2) bekezdésben foglalt időszak alatt e törvénybe ütköző cselekményekkel összefüggésben a Ket. 94. § (2) bekezdés d) pontja nem alkalmazható.
8/B. §98 Azok a cigaretta dohánytermékek, amelyek a 6. § 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelnek, de nem felelnek meg a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módosító Tv.) által megállapított 6. § rendelkezéseinek, a 8. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály hatálybalépésétől számított
a) nyolcadik hónap első napjától nem gyárthatóak és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény rendelkezései szerint nem bocsáthatóak szabadforgalomba, továbbá
b) tizenkettedik hónap első napjától nem hozhatók forgalomba és nem adhatók át a végső fogyasztónak.
9. §99 (1)100 A kereskedelemről szóló törvény szerint szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben a Módosító Tv. hatálybalépésekor101 már működtetett és a (3) és (4) bekezdés szerint engedélyezett zárt légterű dohányzóhely – szivarszobaként – tovább működtethető. A tovább működtetést az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szivarszobában 2012. január 1-jétől más szolgáltatás nem nyújtható, különösen étel vagy ital nem szolgálható fel, a szolgáltatást igénybevevő dohányzó vendégek ott tartózkodásának tartama alatt a munkavállaló a szivarszobában tartózkodását szükségessé tevő munkaköri feladat ellátására nem kötelezhető.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szálloda üzemeltetője, ha a szivarszobáját 2011. december 31-ét követően tovább kívánja működtetni, a Módosító Tv. hatálybalépését102 követő 60 napon belül kérheti ennek engedélyezését.
(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni szemlét is magában foglaló hatósági eljárás keretében köteles megvizsgálni, hogy a bejelentett szivarszoba az (5) és (6) bekezdésben fogalt feltételeknek megfelel-e. Ha a bejelentett szivarszoba e feltételeknek
a) nem felel meg, az egészségügyi államigazgatási szerv a szivarszoba dohányzóhelyként történő kijelölését 2012. január 1-jével megtiltja,
b) megfelel, az egészségügyi államigazgatási szerv a szivarszoba tovább működtetését engedélyezi.
(5)–(6)103
10. §104 (1) Ha a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. § (5) bekezdés d)–e) pontja alapján a munkáltató a Módtv. hatálybalépését követő 30 napon belül a dohányzóhely kijelölésének engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be az egészségügyi államigazgatási szervnek, egészségvédelmi bírság az adott dohányzóhely kijelölésével összefüggésben 2012. április 1-jétől az eljárás jogerős lezárásáig nem alkalmazható.
(2)105 A 2016. november 20-a előtt gyártott elektronikus cigaretták, valamint utántöltő flakonok 2017. május 20-áig hozhatók forgalomba.
(3)106 A 2016. május 19-én már forgalomban lévő elektronikus cigaretta esetében az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvénnyel megállapított 7/D. § (1) bekezdése szerinti bejelentést 2016. december 20-áig kell megtenni.
Melléklet az 1999. évi XLII. törvényhez107
A törvényt az Országgyűlés az 1999. április 13-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1999. április 23.
A preambulum a 2011: XLI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § a) pontja a 2015: LXXVII. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § b) pontja a 2016: XXXIV. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § c) pontja a 2011: XLI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § d) pontja a 2013: CXXXIII. törvény 80. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. § e) pontja a 2015: CCXXIV. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § f) pontját a 2011: XLI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXXVII. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § g) pontját a 2011: CLXXV. törvény 131. §-a iktatta be.
Az 1. § h) pontját a 2012: CCXII. törvény 53. §-a iktatta be, szövege a 2015: LXXVII. törvény 45. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § i) pontját a 2015: CCXXIV. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. § j) pontját a 2015: CCXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1. § k) pontját a 2015: CCXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1. § l) pontját a 2015: CCXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1. § m) pontját a 2015: CCXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1. § n) pontját a 2015: CCXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1. § o) pontját a 2015: CCXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1. § p) pontját a 2015: CCXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1. § q) pontját a 2015: CCXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1. § r) pontját a 2015: CCXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.
A 2. § a 2011: CLXVI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 2015: CCXXIV. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés a) pontját a 2012: CXXXIV. törvény 25. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. § (4) bekezdés a) pontja a 2015: CCXXIV. törvény 38. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (4) bekezdés c) pontját a 2015: CCXXIV. törvény 39. §-a hatályon kívül helyezte.
A 2. § (5) bekezdése a 2012: XXVI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (5a) bekezdését a 2015: CCXXIV. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § (7) bekezdése a 2015: CCXXIV. törvény 31. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (9) bekezdését a 2012: XXVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2/A. §-t a 2011: XLI. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2011: XLI. törvény 13. § a) pontja, a 2015: CCXXIV. törvény 38. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdését a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (3) bekezdése a 2011: XLI. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (4)–(5) bekezdését a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (6) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 55. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (7) bekezdését a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (8) bekezdését a 2005: CLXXXI. törvény 37. §-a iktatta be, szövege a 2015: CCXXIV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (9) bekezdését a 2005: CLXXXI. törvény 37. §-a iktatta be, szövege a 2011: XLI. törvény 5. § (3) bekezdésével megállapított, a 2011: XLI. törvény 13. § a) pontja, a 2015: CCXXIV. törvény 38. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4/A. §-t a 2005: CLXXXI. törvény 38. §-a iktatta be.
A 4/A. § (4) bekezdése a 2011: XLI. törvény 13. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § a 2015: CCXXIV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § a 2015: LXXVII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.
A 6/A. §-t a 2015: LXXVII. törvény 47. §-a iktatta be.
A 6/B. §-t a 2015: LXXVII. törvény 47. §-a iktatta be.
A 7. § (1) bekezdése a 2015: CCXXIV. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a 2005: CLXXXI. törvény 44. § (3) bekezdésének f) pontja, a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXXI. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 44. § (2) bekezdése alapján a 2006. szeptember 1-jét megelőző időszakban elkövetett jogszabálysértések tekintetében – az a) pontban megállapított bírságmértékektől eltérően – legfeljebb az elkövetéskor hatályos rendelkezések szerinti legmagasabb mértékű bírság szabható ki.
A 7. § (4) bekezdés b) pontja a 2015: CCXXIV. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a 2005: CLXXXI. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított, a 2011: XLI. törvény 13. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (6) bekezdését a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (8) bekezdését a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (9) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (10) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (11) bekezdését a 2009: LVI. törvény 202. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. § (13) bekezdése a 2015: CCXXIV. törvény 38. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd az 1993: LXXIX. törvényt.
A 7/A. §-t a 2011: XLI. törvény 8. §-a iktatta be.
A 7/A. § (1) bekezdése a 2015: LXXVII. törvény 49. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7/B. §-t a – 2011: CLXXV. törvény 186. § b) pontja szerint módosított – 2011: XLI. törvény 9. §-a iktatta be.
A 7/B. § (4) bekezdés b) pontja a 2015: LXXVII. törvény 49. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7/C. §-t megelőző alcímet a 2015: CCXXIV. törvény 35. §-a iktatta be.
A 7/C. §-t a 2015: CCXXIV. törvény 35. §-a iktatta be.
A 7/D. §-t a 2015: CCXXIV. törvény 35. §-a iktatta be.
A 7/E. §-t a 2015: CCXXIV. törvény 35. §-a iktatta be.
A 7/E. § (4) bekezdése a 2016: XXXIV. törvény 33. §-a szerint módosított szöveg.
A 7/F. §-t a 2015: CCXXIV. törvény 35. §-a iktatta be.
A 7/G. §-t a 2015: CCXXIV. törvény 35. §-a iktatta be.
A 7/H. §-t a 2015: CCXXIV. törvény 35. §-a iktatta be.
A 7/I. §-t a 2016: XXXIV. törvény 31. §-a iktatta be.
A 8. § (2) bekezdése a 2015: CCXXIV. törvény 38. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1997: CIII. törvényt a 2003: CXXVII. törvény 123. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjával, és a tárgykört újraszabályozta.
A 8. § (4) bekezdése a 2004: XIX. törvény 42. §-ának (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének b) pontja, a 2015: XLII. törvény 366. § (15) bekezdése, a 2015: CCXXIV. törvény 38. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 36/1999. (X. 22.) BM rendeletet, a 14/1999. ( X. 27.) HM rendeletet, a 7/1999. (XI. 10.) TNM rendeletet és a 17/1999. (XI.18.) IM rendeletet, a 60/2009. (XI. 19.) IRM rendeletet, a 48/2013. (VIII. 21.) BM rendeletet.
A 8. § (4a) bekezdését a 2015: LXXVII. törvény 48. § (1) bekezdése iktatta be.
A 8. § (4b) bekezdését a 2015: LXXVII. törvény 48. § (1) bekezdése iktatta be.
Lásd a 11/2016. (V. 20.) NFM rendeletet.
A 8. § (4c) bekezdését a 2015: CCXXIV. törvény 36. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: XXXIV. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg.
Lásd a 30/2016. (X. 3.) EMMI rendeletet.
A 8. § (5) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 395. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: XLI. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXXVI. törvény 162. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (5) bekezdés a) pontja a 2015: CCXXIV. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (5) bekezdés c) pontját a 2015: LXXVII. törvény 48. § (3) bekezdése iktatta be.
A 8. § (5) bekezdés d) pontját a 2015: LXXVII. törvény 48. § (3) bekezdése iktatta be.
A 8. § (5) bekezdés e) pontját a 2015: LXXVII. törvény 48. § (3) bekezdése iktatta be.
A 8. § (5) bekezdés f) pontját a 2015: LXXVII. törvény 48. § (3) bekezdése iktatta be.
A 8. § (5) bekezdés g) pontját a 2015: LXXVII. törvény 48. § (3) bekezdése iktatta be.
A 8. § (5) bekezdés h) pontját a 2015: LXXVII. törvény 48. § (3) bekezdése iktatta be.
A 8. § (5) bekezdés i) pontját a 2015: LXXVII. törvény 48. § (3) bekezdése iktatta be.
A 8. § (6) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2005: LXXVII. törvény 10. §-a állapította meg.
A 8. § (6) bekezdés a) pontját a 2015: LXXVII. törvény 50. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. § (6) bekezdés c) pontját a 2015: LXXVII. törvény 48. § (4) bekezdése iktatta be.
A 8/A. §-t a 2011: XLI. törvény – 2011: CLXVI. törvény 75. §-ával megállapított – 11. §-a iktatta be.
A 8/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CCXII. törvény 59. §-a szerint módosított szöveg.
A 8/B. §-t a 2011: XLI. törvény – a 2011: CLXVI. törvény 75. §-ával megállapított – 11. §-a iktatta be.
A 9. §-t a 2011: XLI. törvény 12. §-a iktatta be.
A 9. § (1) bekezdése a 2011: XLI. törvény 13. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A hatálybalépés napja: 2011. május 9.
A hatálybalépés napja: 2011. május 9.
A 9. § (5)–(6) bekezdését a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. §-t a 2012: XXVI. törvény 2. §-a iktatta be.
A 10. § (2) bekezdése a 2015: CCXXIV. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a 2015: CCXXIV. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
A mellékletet a 2002: LVIII. törvény 49. § (6) bekezdése iktattabe, hatályon kívül helyezte a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés f) pontja.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás