1999. évi XLII. törvény
1999. évi XLII. törvény
a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól1
Az Országgyűlés
– tekintettel a magyar lakosság kedvezőtlen népegészségügyi mutatóira,
– annak érdekében, hogy a dohánytermékek forgalmazásának részleges korlátozásával csökkentse ezen termékek kiskorúak számára történő hozzáférhetőségét,
– kinyilvánítva abbéli szándékát, hogy a dohánytermékek elsősorban nyilvános helyeken történő fogyasztásának szabályozásával védelmet kell nyújtani a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben,
– felismerve továbbá, hogy a nemdohányzók védelmére vonatkozó szabályozást az egészségtudatos szemléletmód elterjedésével párhuzamosan, rendszeres időközönként felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az állam a magánszféra mind újabb területein is védelmet biztosítson a passzív dohányzás káros hatásaival szemben,
– a magánélethez fűződő jogok tiszteletben tartása mellett nyomatékosan hangsúlyozva, hogy kerülni kell a dohányzást különösen kiskorúak, várandós nők, betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterű helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében, mivel a dohányfüst minden esetben mérgező, annak nincs biztonságos egészségügyi határértéke,
– elősegítve ezzel az egészséghez, valamint az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok megvalósulását és védelmét,
– figyelemmel – az ellentétes érdekek megfelelő egyeztetésével – a dohánytermékek fogyasztási kultúrája fejlesztésének szükségességre, a méltányolható fogyasztási szokásokat elismerve
a következő törvényt alkotja:2
Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában
a) dohánytermék: cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány és más fogyasztási dohány, vagy egyéb, külön jogszabály szerint dohányzásra szánt, dohány alapanyagú termék;
b) dohányzás: a dohánytermék füstképződéssel járó elégetése;
c)3 közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött;
d)4 rendezvény: a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, valamint gazdasági, kulturális, – nem szabadidős jellegű – sport, vallási, érdekvédelmi céllal, legalább három személy egyidejű jelenlétével létrejött szervezett összejövetel, illetve esemény;
e)5 zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy egy oldalának egészét vagy tetejének legfeljebb 1/2-ét kitevő nyílásokkal, nyílászárókkal, vagy mesterséges szellőztető berendezés útján biztosított,
f)6 kombinált figyelmeztetés: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint fényképből vagy egyéb illusztrációból és kiegészítő figyelmeztetés megfelelő szövegéből álló figyelmeztetés;
g)7 egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott egyesület, ha az alapszabályában meghatározott célja dohányzás visszaszorítása, e célnak megfelelően legalább két éve működik, továbbá az ilyen egyesületek szövetsége;
h)8 gyűjtőcsomag: több fogyasztói csomagolási egységet tartalmazó, kiskereskedelmi forgalomban értékesített nagyobb csomagolási egység.
i)9 szállásszolgáltatást nyújtó intézmény: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 22. pontja szerinti szálláshely, valamint a munkásszállók, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott bentlakásos intézmény, és az f) pontjában meghatározott egyéb speciális szociális intézmény.
A dohánytermékek fogyasztásának alapvető szabályai
2. §10 (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szabad dohányozni
a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,
b) közösségi közlekedési eszközön,
c) munkahelyen,
d) közterületnek minősülő
da) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,
db) a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos.
(2) Az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel nem jelölhető ki dohányzóhely
a) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben,
b) munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,
c) helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni
a)11
b) szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban,
feltéve, hogy a dohányzást az e törvényben foglalt más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.
(4) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon túlmenően nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely
a)12 köznevelési intézményben,
b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben,
c)13
(5)14 A (7)–(9) bekezdésben foglaltak szerint zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető
a) a 9. §-ban foglalt esetekben,
b) büntetés-végrehajtási intézményekben és a rendőrségi előállító helyiségekben, fogdákban és az őrzött szálláshelyeken a fogvatartottak – köztük a kóros elmeállapotúak – számára,
c) az Eütv. 188. § a) pontja szerinti pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára,
d) a munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot meghaladja,
e) azon munkavállalók részére a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes munkahelyeken, létesítményekben, ahol a nyílt légtérben
ea) a munka törvénykönyvében biztosított munkaközi szünettel,
eb) a tűzvédelmi szabályokkal, és
ec) a folytatott tevékenység jellegével
összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági érdekeket jelentősen veszélyeztetve lehetne kijelölni.
(5a)15 Az Eütv. 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatónál nyílt légtérben csak az egészségügyi szolgáltató területén belül, az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönülő, az útvonaltól legalább 10 méter távolságon kívül lehet dohányzóhelyet kialakítani.
(6) A kijelölt dohányzóhelyek e törvényben előírt rendelkezéseknek való megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv, tűzvédelmi szempontoknak való megfelelőségét a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi.
(7) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni.
(8) Ha e törvény alapján zárt légterű dohányzóhely kerül kijelölésre, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. E bekezdés alkalmazásában a légcsere abban az esetben megfelelő, ha a helyiségben legalább
a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és
b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének.
(9)16 Az (5) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben zárt légterű dohányzóhely az egészségügyi államigazgatási szerv előzetes engedélyével jelölhető ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv a kérelemre induló, helyszíni szemlét is magában foglaló hatósági eljárás keretében a dohányzóhely kijelölését abban az esetben engedélyezi, ha az megfelel az (5) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a (7) és (8) bekezdésben fogalt követelményeknek. Az egészségügyi államigazgatási szervnek a dohányzóhely kijelölésének engedélyezésére irányuló eljárásáért az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
2/A. §17 (1) A helyi önkormányzat rendeletben a 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon túl közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. Az önkormányzat rendeletében a dohányzási korlátozás hatókörét olyan módon kell részletesen szabályozni, hogy az e törvényben foglalt, dohányzóhely-kijelölési kötelezettségüknek a kötelezettek eleget tehessenek. A nemdohányzó közterület kijelölésére a 2. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az e törvényben, valamint az (1) bekezdésben említett önkormányzati rendeletben meghatározott, a közterületet érintő dohányzási korlátozások betartását a 7. §-ban foglaltakon túl – az önkormányzati rendeletben foglaltakra figyelemmel – a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, és a dohányzási korlátozás tetten ért megszegőjét 30 000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott bírsággal sújthatja.
(3) A (2) bekezdés szerinti helyszíni bírság az önkormányzat bevétele.
(4) A dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy által történő megszegéséért a (2) bekezdés szerinti helyszíni bírság és a 7. § szerinti egészségvédelmi bírság együttesen nem szabható ki. Ha a dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy általi megszegése miatt a közterület-felügyelet és az egészségügyi államigazgatási szerv is eljárást indított, az eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 21. § (6) bekezdése szerint hatáskörrel rendelkező hatóság folytatja le.
3. § (1)18 A közforgalmú intézmény feladatkörében eljáró, valamint a közösségi közlekedési eszköz működtetésében hivatásszerűen közreműködő személy (a továbbiakban együtt: rendelkezésre jogosult) a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértőt a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni. A felhívás eredménytelensége esetén a rendelkezésre jogosult az érintett személyt felszólítja, hogy a közforgalmú intézményt, illetve a közösségi közlekedési eszközt hagyja el, illetőleg kezdeményezi a 7. § (1)–(2), illetve (13) bekezdései szerinti eljárás lefolytatását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy felhívására – az eljáró intézkedési jogosultságának igazolását követően – az érintett személy személyazonosságát hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
4. § (1)19 A 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben – a (6) bekezdésben, valamint a 2. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott kivétellel – az e törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelően, a 2. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kell nem zárt légterű dohányzóhelyet kijelölni és fenntartani. Dohányzóhely – a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények kivételével – a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki. A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.
(2)20
(3)21 A 2. § (2) bekezdés c) pontjában nem szereplő közforgalmú, valamint a magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközökön a dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt. A kijelölés tűzvédelmi szabályokat vagy közlekedésbiztonsági érdeket nem sérthet.
(4)–(5)22
(6)23 A közforgalmú intézmény üzemeltetője – a 2. § (5) bekezdés a)–c) pontjában foglalt közforgalmú intézmények kivételével – az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben az intézményben dohányzóhelyet nem zárt térben sem kell kijelölni. A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitva álló bejáratánál, valamint a nyilvánosság számára nyitva álló valamennyi helyiségében fel kell tüntetni.
(7)24
(8)25 Olyan többcélú intézmény esetében, amelyben vagy amelynek területén egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak, az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó, azzal, hogy dohányzóhely nyílt légtérben is csak úgy jelölhető ki, ha az az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától legalább 10 méterre elkülönül. Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően ezekben az intézményekben dohányzóhely a közforgalom számára nyitva álló bejárattól számított 10 méteres távolságon belül nem jelölhető ki.
(9)26 Az (1)–(8) bekezdésben, valamint a 4/A. §-ban meghatározott feltételek biztosításáról a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, ennek hiányában az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a közösségi közlekedési eszköz üzembentartója, a köznevelési intézmény vezetője, illetőleg a munkáltató gondoskodik.
4/A. §27 (1) A munkáltató a munkahelyet – külön telephely esetén telephelyenként – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával, a munkahelynek a személyforgalom számára nyitva álló valamennyi bejáratánál, valamint a nem kizárólag a munkavállalók által igénybe vett valamennyi helyiségben vagy az ezekhez vezető közlekedőfolyosókon – valamennyi igénybevevő által jól látható módon – fel kell tüntetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, nemdohányzó munkahellyé nyilvánításról szóló döntés
a) kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatónál a kollektív szerződésben,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó munkáltatónál a munkavállalók kezdeményezésére vagy ezek egyetértésével
hozható meg.
(3) A munkavállalók részéről a (2) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezésre jogosult a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet, ennek hiányában a munkáltatónál – telephelyen történő munkavégzés esetén az adott telephelyen – a megállapodás megkötésekor foglalkoztatott munkavállalók legalább 50%-a. A munkáltató kezdeményezése esetén a munkavállalói egyetértésre a kezdeményezési jog szabályai irányadóak. A munkavállalók kezdeményezését a munkáltató köteles figyelembe venni. Ebben az esetben a munkahelyet, illetve telephelyet 30 napon belül nemdohányzóvá kell nyilvánítani.
(4)28 Azon munkahelyek esetében, ahol dohányzóhely kijelölése a 2. § (2) és (4) bekezdése alapján tilos, illetve ahol dohányzóhely kijelölése a 2. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az (1)–(3) bekezdés nem alkalmazható. Az (1) bekezdés szerint nemdohányzóvá nyilvánított munkahelyen a (2)–(3) bekezdés szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával lehet dohányzóhely kijelölését kezdeményezni.
A dohánytermékek forgalomba hozatalának
egyes korlátai
5. §29 (1) Dohánytermék-kiskereskedelemreirányuló tevékenység nem végezhető közoktatási intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben.
(2) Dohánytermék árumintaként nem forgalmazható.
(3) Dohánytermék árusítása automatából nem megengedett.
(4) E § alkalmazásában dohánytermékek-kiskereskedelem alatt a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben ekként meghatározott fogalmat kell érteni.
6. §30 (1)31 Cigarettát forgalomba hozni csak abban az esetben lehet, ha a forgalomba kerülő fogyasztói csomagolási egység felirata – szembetűnően, kontrasztos háttérben, jól olvashatóan, tartósan, magyar nyelven – egyaránt tartalmazza
a) egyik főoldalán, az oldal legalább 30%-át kitevő felületen:
aa) „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élők egészségét!” figyelmeztetést, vagy
ab) „A dohányzás halált okozhat!” figyelmeztetést,
b) másik főoldalán, az oldal legalább 40%-át kitevő felületen az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott lehetőségek közül a gyártó által választható kombinált figyelmeztetést, valamint
c) egyik keskenyebb oldalán, az oldal legalább 10%-át kitevő felületen a cigaretta főfüst egységnyi mennyiségében lévő kátrány- és nikotin-, valamint szén-monoxid-tartalom számszerű értékét.
(2)32 Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alatti általános egészségvédő figyelmeztetéseket, továbbá a gyártó által választható kombinált figyelmeztetést váltakozva kell alkalmazni úgy, hogy azok rendszeres megjelenése főoldalanként biztosított legyen.
(3)33 Az (1) bekezdésben nem említett dohánytermékek fogyasztói csomagolási egységeire az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy e fogyasztói csomagolási egységek vonatkozásában kormányrendelet az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egészségvédő figyelmeztetések legkisebb mérete tekintetében az (1) bekezdés a) és b) pontjától eltérő rendelkezéseket is megállapíthat. Az (1) bekezdésben nem említett dohánytermékek fogyasztói csomagolási egységeire az (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni. Füst nélküli dohánytermék esetén kormányrendelet az (1) bekezdés a) pontjában foglalt általános egészségvédő figyelmeztetések szövege tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.
(3a)34 Dohánytermék gyűjtőcsomag forgalomba hozatalának feltételeire az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – az (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségvédő figyelmeztetés valamelyikét a dohányterméket árusító üzlethelyiségben, illetve mozgó árusító hely kiszolgáló terében is el kell helyezni. A figyelmeztetés feltüntetésének módjára az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy a figyelmeztető felirat legkisebb méretére vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.
(5) A dohánytermékek címkézésének és csomagolásának további részletes szabályaira külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.
(6)35
A dohánytermékek fogyasztására,
illetőleg forgalmazására vonatkozó tilalmak,
valamint kötelezettségek megszegése
7. § (1)36 A 2–4/A. §-ban, a 9. §-ban foglalt, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-a szerinti rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi, és azok megsértése esetén – a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli szervezettel szemben – egészségvédelmi bírságot szab ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától a 4. § (9) bekezdésében meghatározott személlyel szemben, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértővel szemben a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett.
(2)37 Egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles a 4. § (9) bekezdésében megjelölt személy is, aki a dohányzásra vonatkozó, e törvényben foglalt tilalmak, korlátozások betartását feladatkörében nem érvényesíti.
(3)38 Egészségvédelmi bírság csak azon természetes személy ellen szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte.
(4) Az egészségvédelmi bírság összege
a)39 a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft;
b)40 a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén
ba) legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve
bb) legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.
(5)41 A kiszabott egészségvédelmi bírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez. Az eljáró hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben – az ott meghatározott összeghatártól eltérően – a törvénysértőt 30 000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírsággal sújthatja. A helyszínen kiszabott bírság 30 napon belül történő meg nem fizetése esetén a (4) bekezdést kell alkalmazni.
(6)42
(7) Az egészségvédelmi bírság az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak az (1)–(2) bekezdések szerinti magatartásról való tudomásszerzését követő 6 hónapon belül alkalmazható. A jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl egészségvédelmi bírság nem szabható ki, kivéve, ha a magatartás jogsértő állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülési idő a jogsértő állapot megszűnésének napján kezdődik.
(8)43
(9)44 A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, e törvényben foglalt tilalmat, korlátozást megszegővel szemben jogerősen alkalmazott fogyasztóvédelmi bírságot, valamint a helyszíni bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni.
(10)45
(11)46
(12) Az egészségvédelmi bírság kiszabása nem érinti a jogsértésnek megfelelő, külön jogszabály szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatóságát.
(13)47 A köznevelési intézménynek az e törvény szerint elrendelt dohányzási tilalmat – a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése, vagy az azzal összefüggő bármely tevékenység során, a köznevelési intézmény, vagy annak feladatkörében működő más intézmény területén – megsértő, 14. életévét betöltött tanulójával szemben a 3. § (1) bekezdése szerinti személy kezdeményezi a külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás lefolytatását.48
7/A. §49 (1) Az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alkalmazásával – eljár azok megsértése esetén.
(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
7/B. §50 (1) Az ellen, akinek e törvénybe ütköző tevékenysége a lakosság széles körét érinti vagy jelentős népegészségügyi érdeksérelmet okoz, az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezet vagy az ügyész pert indíthat a lakosság széles körének védelme, illetőleg a jelentős népegészségügyi érdeksérelem kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedettek személye nem állapítható meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be.
(3) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.
(4) Az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezet az ügyfél jogai illetik meg
a) az egészségügyi államigazgatási szervnek a 2–4/A. §-ban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt,
b) a fogyasztóvédelmi hatóságnak az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt
indult eljárásában.
Záró rendelkezések
8. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hetedik hónap első napján lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépésének napján – érvényes működési engedély alapján – működő vagy folyamatban lévő működési engedélyezési eljárás alapján a működésüket a törvény hatálybalépését követően megkezdő szórakoztató, vendéglátóipari szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények tekintetében a dohányzási korlátozást, illetőleg a dohányzóhely kijelölésére vonatkozó kötelezettséget 2001. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A dohányzásra, valamint a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó, e törvényben foglalt tilalmak, korlátozások nem érintik az egyéb jogszabályban meghatározott érdekből, célból, illetőleg módon elrendelt dohányzási tilalmakat, korlátozásokat.
(3)51 Azok a cigaretta dohánytermékek, amelyek nem felelnek meg az e törvény 6. § (1)–(2) bekezdésében és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseknek nem gyárthatóak és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény52 rendelkezései szerint nem bocsáthatóak szabadforgalomba és e rendelkezés hatálybalépésétől számított egy évet követően nem hozhatók forgalomba.
(4)53 Felhatalmazást kapnak az érintett miniszterek, hogy az irányításuk, illetve felügyeletük alá tartozó, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tekintetében a dohányzásra, a dohányzóhelyek kijelölésére, illetve a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó részletes, az e törvénnyel összhangban lévő szabályokat rendeletben meghatározzák.54
(5)55 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)56 a kombinált figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, a füst nélküli dohánytermék esetén alkalmazandó egészségvédő figyelmeztetések szövegét, a 6. § (1) bekezdésében nem említett dohánytermékek fogyasztói csomagolási egységeire vonatkozó részletes szabályokat, a dohányzási korlátozásra, valamint a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó feliratok és jelzések tartalmát, formáját, továbbá a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,57
b) az egészségvédelmi bírság befizetésének, nyilvántartásának részletes szabályait.58
(6)59 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2001/37/EK irányelve (2001. június 5.) a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről, 5. cikk (2) bekezdése [a törvény 5. §-ának (4) bekezdése].
8/A. §60 (1) 2012. január 1-je és 2012. március 31-e között az egészségvédelmi bírság kiszabását az egészségügyi államigazgatási szerv mellőzi abban az esetben, ha a hatósági ellenőrzés során megállapított, e törvénybe ütköző jogsértést megvalósító cselekmény miatt e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezései alapján bírság kiszabásának nem lett volna helye.
(2)61 Az egészségügyi államigazgatási szerv (1) bekezdés szerinti eljárására a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadóak, azzal, hogy
a) a jogsértőt legalább húsz napos, de legkorábban 2012. április 1-jei határidővel kell a jogszabálysértés megszüntetésére kötelezni, és
b) a (2) bekezdésben foglalt időszak alatt e törvénybe ütköző cselekményekkel összefüggésben a Ket. 94. § (2) bekezdés d) pontja nem alkalmazható.
8/B. §62 Azok a cigaretta dohánytermékek, amelyek a 6. § 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelnek, de nem felelnek meg a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módosító Tv.) által megállapított 6. § rendelkezéseinek, a 8. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály hatálybalépésétől számított
a) nyolcadik hónap első napjától nem gyárthatóak és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény rendelkezései szerint nem bocsáthatóak szabadforgalomba, továbbá
b) tizenkettedik hónap első napjától nem hozhatók forgalomba és nem adhatók át a végső fogyasztónak.
9. §63 (1)64 A kereskedelemről szóló törvény szerint szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben a Módosító Tv. hatálybalépésekor65 már működtetett és a (3) és (4) bekezdés szerint engedélyezett zárt légterű dohányzóhely – szivarszobaként – tovább működtethető. A tovább működtetést az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szivarszobában 2012. január 1-jétől más szolgáltatás nem nyújtható, különösen étel vagy ital nem szolgálható fel, a szolgáltatást igénybevevő dohányzó vendégek ott tartózkodásának tartama alatt a munkavállaló a szivarszobában tartózkodását szükségessé tevő munkaköri feladat ellátására nem kötelezhető.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szálloda üzemeltetője, ha a szivarszobáját 2011. december 31-ét követően tovább kívánja működtetni, a Módosító Tv. hatálybalépését66 követő 60 napon belül kérheti ennek engedélyezését.
(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni szemlét is magában foglaló hatósági eljárás keretében köteles megvizsgálni, hogy a bejelentett szivarszoba az (5) és (6) bekezdésben fogalt feltételeknek megfelel-e. Ha a bejelentett szivarszoba e feltételeknek
a) nem felel meg, az egészségügyi államigazgatási szerv a szivarszoba dohányzóhelyként történő kijelölését 2012. január 1-jével megtiltja,
b) megfelel, az egészségügyi államigazgatási szerv a szivarszoba tovább működtetését engedélyezi.
(5)–(6)67
10. §68 (1) Ha a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. § (5) bekezdés d)–e) pontja alapján a munkáltató a Módtv. hatálybalépését követő 30 napon belül a dohányzóhely kijelölésének engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be az egészségügyi államigazgatási szervnek, egészségvédelmi bírság az adott dohányzóhely kijelölésével összefüggésben 2012. április 1-jétől az eljárás jogerős lezárásáig nem alkalmazható.
Melléklet az 1999. évi XLII. törvényhez69
A törvényt az Országgyűlés az 1999. április 13-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1999. április 23.
A preambulum a 2011: XLI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § c) pontja a 2011: XLI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § d) pontja a 2013: CXXXIII. törvény 80. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. § e) pontja a 2015: CCXXIV. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § f) pontját a 2011: XLI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. § g) pontját a 2011: CLXXV. törvény 131. §-a iktatta be.
Az 1. § h) pontját a 2012: CCXII. törvény 53. §-a iktatta be.
Az 1. § i) pontját a 2015: CCXXIV. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § a 2011: CLXVI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés a) pontját a 2012: CXXXIV. törvény 25. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. § (4) bekezdés a) pontja a 2015: CCXXIV. törvény 38. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (4) bekezdés c) pontját a 2015: CCXXIV. törvény 39. §-a hatályon kívül helyezte.
A 2. § (5) bekezdése a 2012: XXVI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (5a) bekezdését a 2015: CCXXIV. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § (9) bekezdését a 2012: XXVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2/A. §-t a 2011: XLI. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2011: XLI. törvény 13. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdését a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (3) bekezdése a 2011: XLI. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (4)–(5) bekezdését a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (6) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 55. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (7) bekezdését a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (8) bekezdését a 2005: CLXXXI. törvény 37. §-a iktatta be, szövege a 2015: CCXXIV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (9) bekezdését a 2005: CLXXXI. törvény 37. §-a iktatta be, szövege a 2011: XLI. törvény 5. § (3) bekezdésével megállapított, a 2011: XLI. törvény 13. § a) pontja, a 2015: CCXXIV. törvény 38. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4/A. §-t a 2005: CLXXXI. törvény 38. §-a iktatta be.
A 4/A. § (4) bekezdése a 2011: XLI. törvény 13. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § a 2012: CXXXIV. törvény 25. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § a 2002: LVIII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 2011: XLI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 2011: XLI. törvény 13. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (3) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (3a) bekezdését a 2012: CCXII. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (6) bekezdését a 2005: CLXXXI. törvény 39. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXXXIV. törvény 25. § (5) bekezdése.
A 7. § (1) bekezdése a 2011: XLI. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a 2005: CLXXXI. törvény 44. § (3) bekezdésének f) pontja, a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXXI. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 44. § (2) bekezdése alapján a 2006. szeptember 1-jét megelőző időszakban elkövetett jogszabálysértések tekintetében – az a) pontban megállapított bírságmértékektől eltérően – legfeljebb az elkövetéskor hatályos rendelkezések szerinti legmagasabb mértékű bírság szabható ki.
A 7. § (4) bekezdésének b) pontja a 2005: CLXXXI. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a 2005: CLXXXI. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított, a 2011: XLI. törvény 13. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (6) bekezdését a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (8) bekezdését a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (9) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (10) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (11) bekezdését a 2009: LVI. törvény 202. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. § (13) bekezdése a 2015: CCXXIV. törvény 38. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd az 1993: LXXIX. törvényt.
A 7/A. §-t a 2011: XLI. törvény 8. §-a iktatta be.
A 7/B. §-t a – 2011: CLXXV. törvény 186. § b) pontja szerint módosított – 2011: XLI. törvény 9. §-a iktatta be.
A 8. § (3) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1997: CIII. törvényt a 2003: CXXVII. törvény 123. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjával, és a tárgykört újraszabályozta.
A 8. § (4) bekezdése a 2004: XIX. törvény 42. §-ának (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének b) pontja, a 2015: XLII. törvény 366. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd a 36/1999. (X. 22.) BM rendeletet, a 14/1999. ( X. 27.) HM rendeletet, a 7/1999. (XI. 10.) TNM rendeletet és a 17/1999. (XI.18.) IM rendeletet, a 60/2009. (XI. 19.) IRM rendeletet, a 48/2013. (VIII. 21.) BM rendeletet.
A 8. § (5) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 395. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: XLI. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXXVI. törvény 162. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (5) bekezdés a) pontja a 2012: CCXII. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2005: LXXVII. törvény 10. §-a állapította meg.
A 8/A. §-t a 2011: XLI. törvény – 2011: CLXVI. törvény 75. §-ával megállapított – 11. §-a iktatta be.
A 8/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CCXII. törvény 59. §-a szerint módosított szöveg.
A 8/B. §-t a 2011: XLI. törvény – a 2011: CLXVI. törvény 75. §-ával megállapított – 11. §-a iktatta be.
A 9. §-t a 2011: XLI. törvény 12. §-a iktatta be.
A 9. § (1) bekezdése a 2011: XLI. törvény 13. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A hatálybalépés napja: 2011. május 9.
A hatálybalépés napja: 2011. május 9.
A 9. § (5)–(6) bekezdését a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. §-t a 2012: XXVI. törvény 2. §-a iktatta be.
A mellékletet a 2002: LVIII. törvény 49. § (6) bekezdése iktattabe, hatályon kívül helyezte a 2011: XLI. törvény 18. § (1) bekezdés f) pontja.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás