24/1999. (BK 15.) BM utasítás
a Belügyminisztérium, a minisztériumi szervek és a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek ügyeleti rendszeréről, a rendkívüli események jelentési kötelezettségének rendjéről*
1999.09.01.
A Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium), a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervek (a továbbiakban: minisztériumi szervek) és a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek (a továbbiakban: önálló belügyi szervek) ügyeleti rendszerének hatékonyabb működése és az egységes állami ügyeleti rendszerbe történő megfelelő illesztése érdekében, valamint az ügyeletek jelentési és tájékoztatási kötelezettségének egyértelmű szabályozására kiadom az alábbi
1. Az ügyeleti szolgálat szervezésének célja, a minisztérium, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek folyamatos működésének elősegítése, az együttműködő szervek, valamint az egymás közötti információs kapcsolat állandó fenntartása; a rendkívüli eseményekkel összefüggő szükséges és halaszthatatlan intézkedések megtétele; az intézkedésre jogosult és köteles szervek, személyek értesítése; a vezetők tájékoztatása.
2. Az ügyeleti szolgálat ellátására állandó, vagy ideiglenes ügyelet hozható létre, valamint készenléti jellegű ügyeletet lehet szervezni.
3. Az állandó ügyelet a szolgálati, illetve a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos vezetői munka folyamatosságát biztosító, a jelentési kötelezettség rendjét teljesítő ügyeleti szolgálat. Az állandó ügyelet a szerv állomány- (munkaköri) táblázatában megjelölt, valamint szolgálati parancsban vezényelt, meghatározott szervezeti formában és létszámmal, azonos szolgálati (munka)helyen, meghatározott feladatkörrel, folyamatosan végzi munkáját.
4. Azoknál a minisztériumi szerveknél és önálló belügyi szerveknél, ahol nincs állomány- (munkaköri) táblázatban rendszeresített státussal létrehozott ügyelet, de a munka jellege azt időszakosan megköveteli, a rendkívüli munkavégzésre, illetőleg a hivatásos állományú vezénylésére vonatkozó szabályok alkalmazásával ideiglenes ügyeleti szolgálatot kell szervezni. Az ideiglenes ügyeleti szolgálat időtartamát az elrendelő vezető határozza meg.
5. A minisztériumban munkaszüneti és heti pihenőnapokon a miniszter által megbízott vezetők vezetői ügyeleti szolgálatot teljesítenek. Feladatuk a kiemelt rendkívüli eseményekkel kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések megtételének elősegítése.
A vezetői ügyeleti szolgálatot negyedéves időszakra kell szervezni. Az ügyeleti beosztások naptári időpontjának egyeztetését és a BM Ügyeleti Osztállyal (a továbbiakban: BM Ügyelet) való közlését a Miniszteri Kabinet vezetője végzi.
6. A minisztérium ügyeleti szolgálatát a BM Ügyelet látja el. A BM Ügyelet közvetlenül a kabinetfőnöknek van alárendelve. Szervezetileg a Miniszteri Kabinet állományába tartozik.
A BM Ügyelet a jelen utasításban, munkarendjében és más rendelkezésekben meghatározott kötelmei mellett ellátja a kormányügyeletes és a BM vezetői ügyeletes közötti kapcsolattartással összefüggő feladatokat is.
7. Az állandó ügyeletek, az ideiglenesen létrehozott ügyeletek, valamint a készenléti jellegű ügyeletek alá-fölérendeltségi viszonyát, vezénylési és szolgálat-ellátási rendjét, feladataik összehangolását, kölcsönös tájékoztatási kötelezettségét létrehozásukkor szabályozni kell.
8. Az országos hatáskörrel rendelkező, valamint az egyes kiemelkedő jelentőségű események időszakára létrehozott ideiglenes ügyeletek feladatáról a létrehozónak az illetékes minisztériumi vezetőt és a BM Ügyeletét tájékoztatnia kell.
9. A határőrség és a rendvédelmi szervek főügyeletei a mellékletben meghatározott eseményekről, a tett intézkedésekről kötelesek tájékoztatni a BM Ügyeletet:
– a mellékletben „kiemelt” rendkívüli események (ezeket a melléklet vastag betűs szedéssel tartalmazza) elsődleges adatairól, annak előzetes ellenőrzését követően szóban azonnal; az élet- és anyagi javak mentésére, a veszélyhelyzet elhárítása érdekében tett további intézkedésekről folyamatosan szóban; a mentési és kárelhárítási munka befejezése, a helyszíni szemle megtartása után az eseményt, az előidéző okokat, következményeket, a tett intézkedések addigi eredményét haladéktalanul írásban;
– a mellékletben „nem kiemelt”-nek minősített rendkívüli eseményt a tények és adatok, azok megállapítása és ellenőrzése, az esetleg szükségessé váló intézkedések megtétele után Napi Jelentésben írásban;
– minden olyan eseményről, amelyről a BM Ügyelet tájékoztatást kér;
– az ügyeletek jelentési kötelezettsége független a szerv vezetőjének tájékoztatási (jelentési) kötelezettségétől.
10. A minisztériumi hivatali egységek, a minisztériumi szervek, és az önálló belügyi szervek vezetői kötelesek a mellékletben fel nem sorolt, de a közvéleményt foglalkoztató eseményeket is értékelni. Ha ezekről a minisztérium vezetőinek a tájékoztatása szükséges, gondoskodjanak arról, hogy a BM Ügyelet tájékoztatást kapjon.
A minisztérium vezetőinek tájékoztatása a BM Ügyelet hatáskörébe tartozik.
11. A BM azon szerveinél, ahol ügyelet nincs, vagy nem állandó jelleggel működik, a szerv vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a szervénél történt és a mellékletben felsorolt kiemelt rendkívüli eseményekről az illetékes ügyeleti szolgálat haladéktalanul tájékoztatást kapjon.
12. A BM Ügyelet vezetője (ügyeletese) azonnal jelentse:
– a mellékletben felsorolt „kiemelt” rendkívüli eseményeket hivatali munkaidőben a belügyminiszternek, a minisztérium más illetékes vezetőinek; hivatali munkaidőn túl, a feladatkör szerint illetékes minisztériumi felső vezetőknek és az általuk meghatározott szervnek, személynek; munkaszüneti és pihenőnapon a BM vezető ügyeletesnek;
– a kormányügyeletesnek, illetve a Miniszterelnöki Hivatal ügyeletesének az alábbi rendkívüli eseményeket:
= az ország biztonságát vagy közrendjét veszélyeztető eseményt;
= sokakat sújtó, emberéleteket követelő vagy különösen nagy anyagi kárt okozó elemi csapást, természeti katasztrófát;
= veszélyes járványos megbetegedés fellépését, egészséget károsító körlemény tömeges bekövetkezését;
= nagyobb tűzesetet üzemben vagy lakóterületen, illetve súlyos közlekedési és más baleseteket;
= egyéb, kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli eseményeket.
13. A határőrség és a rendvédelmi szervek főügyeletei az előző nap 00.00 órától 24.00 óráig a mellékletben felsorolt és más kiemelt rendkívüli eseményekről, valamint szerveik tevékenységének ezekkel összefüggő főbb adatairól készítsenek összefoglalót, és azt naponta 5.30 óráig küldjék meg a BM Ügyeletnek. Az ügyelet a napi eseményekről 07.00 óráig Tájékoztató Jelentést készít, majd a BM kabinetfőnök által jóváhagyott elosztónak megfelelően továbbítja azt.
14. Az ügyeletek kötelesek egymást haladéktalanul tájékoztatni a másik szerv hatáskörébe tartozó, és intézkedést igénylő rendkívüli eseményekről, tudomásukra jutott információkról.
15. A rendkívüli eseményekről csak az arra jogosultak tehetnek jelentést, illetőleg adhatnak tájékoztatást a jogszabályban, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott személyek, szervek részére.
16. A jelentés, illetőleg tájékoztatás során fokozott figyelmet kell fordítani annak pontosságára, gyorsaságára, az államtitok és szolgálati titok, a személyes adatok védelmére, az adatkezelési és adatátviteli előírások megtartására.
17. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos sajtótájékoztatás rendjét és az ezzel kapcsolatos hatásköröket külön rendelkezések szabályozzák.
18. A BM Ügyelet és az önálló belügyi szervek főügyeletei látják el a minisztérium hatáskörébe utalt riasztási, értesítési, készültségbe helyezési, tájékoztatási feladatokat. A minősített időszakra kidolgozott intézkedések végrehajtásának helyzetéről, az ezekkel összefüggő eseményekről, adatokról a minisztériumi szervek, valamint az önálló szervek (a határőrség és a rendvédelmi szervek a főügyeleteik útján) a BM Ügyeletet értesítik.
19. Az önálló belügyi szervek vezetői a jelen utasításban meghatározottakra, a szolgálati helyekre és sajátosságokra figyelemmel vizsgálják felül és 1999. szeptember 30-ig szabályozzák újra az alárendelt szerveik ügyeleti rendszerét, működését, jelentési kötelezettségeit. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség szabályozása terjedjen ki a Fővárosi, Megyei Közigazgatási Hivatalokra, az érintett települési, a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatokra, a megyei önkormányzatokra, továbbá az intézkedések megtételében részt vevő más szervekre is. Az országos rendőrfőkapitány, a határőrség, a tűzoltóság és a polgári védelem országos parancsnoka 1999. október 31-ig – az utasításban foglaltak figyelembevételével – szabályozzák újra az ügyeletek együttműködési rendjéről szóló 4/1992. ORFK–BM PVOP–HŐR OP–BM TOP–KÖ együttes intézkedésben foglaltakat.
20. Ez az utasítás 1999. szeptember 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a minisztérium, a minisztériumi szervek és a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek ügyeleti rendszeréről szóló 22/1992. BM utasítás hatályát veszti. Az ügyeleteket irányító szervek vezetői gondoskodjanak arról, hogy a hivatásos állomány – különösen az ügyeleti feladatokat teljesítők – az utasítást megismerjék. Az utasításban foglaltakat a rendvédelmi oktatási intézményekben oktatni kell. Melléklet a 24/1999. (BK 15.) BM utasításhoz
A BM Ügyelet részére az utasításban foglaltak szerint az alábbi rendkívüli és kiemelt rendkívüli eseményekről kell szóban, illetve írásban tájékoztatást adni:
I. Az ország szuverenitását, alkotmányos rendjét veszélyeztető rendkívüli eseményekről, így különösen:
1. idegen hatalomnak a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje, függetlensége, területi sérthetetlensége elleni fegyveres támadásáról, vagy annak közvetlen veszélyére utaló cselekményéről;
2. a szomszédos országokban kirobbant háborúval, fegyveres konfliktussal (polgárháborúval) kapcsolatos, a Magyar Köztársaság államhatárának vagy légterének közvetett veszélyeztetettségére utaló eseményről;
3. a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megdöntésére irányuló fegyveres, erőszakos cselekményről, vagy megzavarása céljából közmű-, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzem, annak berendezése, középület, építmény, termékkészlet, hadianyag, vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyak megsemmisítéséről, használhatatlanná válásáról, vagy megrongálásáról, ezek közvetlen veszélyéről;
4. az állampolgárok életét és vagyonát tömeges méretekben veszélyeztető, súlyos cselekményről, ezek közvetlen veszélyéről;
5. a jelentősebb mennyiségű, vagy veszélyességű fegyver, lőszer, robbanó, radioaktív, sugárzó vagy mérgező anyag, kábítószer felderítéséről, eltűnéséről, illetéktelenek kezébe jutásáról;
6. a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményről.
II. A közrendet, közbiztonságot súlyosan veszélyeztető rendkívüli eseményekről, így különösen:
7. az állam- és emberiség elleni bűncselekményekről, azok kísérletéről, illetve előkészületéről;
8. lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbanószerrel elkövetett szándékos támadásról;
10. halált okozó segítségnyújtás elmulasztásáról, kettő vagy több személy halálát, illetve tömegszerencsétlenséget okozó közlekedési bűncselekményről, eseményről;
11. a közúton közlekedő gépjárművek összeütközéséről, ha az a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztette, vagy a forgalomban jelentős zavart okozott;
12. a veszélyes anyagot szállító járművek közúti és vasúti közlekedési balesetéről;
13. légi jármű hatalomba kerítéséről, annak előkészületéről, kísérletéről, balesetéről, kényszerleszállásáról;
14. a vízi jármű balesetéről, amennyiben az jelentős környezetszennyezést vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozott és a hajóút elzáródott;
15. a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény bejelentés nélküli vagy tiltás ellenére történő megtartásáról. A gyülekezési jog hatálya alá nem tartozó sport-, kulturális és egyéb rendezvényeken, munkabeszüntetésen, munka-megtagadáson, sztrájkon bekövetkezett jogsértések miatt szükségessé vált rendőri beavatkozásról;
16. a hivatalos személy elleni erőszakról, ha azt csoportosan vagy felfegyverkezve követték el, ha az esemény során halálos, vagy életveszélyt okozó sérülés történt, vagy az elhárításra lőfegyvert használtak;
17. a büntetés-végrehajtási intézetben, illetve rendőrségi fogdában bekövetkezett rendkívüli események közül a terrorcselekményről, a fegyveresen elkövetett egyéni vagy csoportos szökésről, zendülésről, továbbá katonai objektumokban, menekülttáborokban, közösségi szállásokon, vöröskereszt, egyházi vagy egyéb emberi jogi szervezetek által fenntartott szállásokon történt rendkívüli eseményekről;
18. a közveszély-okozásról, ha kettő vagy több ember meghalt és különösen nagy vagyoni hátrány keletkezett;
19. a garázdaság bűntettéről, abban az esetben, ha a köznyugalmat súlyosan zavarva követik el, vagy a garázdaság megszüntetése rendőri csapaterő igénybevételével történt;
20. a pénzintézet sérelmére, illetve pénzfeladást végző személy, vagy pénzszállító jármű ellen elkövetett fegyveres rablásról, kárértéktől függetlenül;
21. templom, múzeum vagy gyűjtemény kárára elkövetett bűncselekményről, amennyiben az muzeális tárgyra vagy annak megszerzésére irányul;
22. különösen nagy anyagi kárt okozó, emberéletet követelő, vagy tömegesen veszélyeztető elemi csapásról, ipari katasztrófáról, tűzesetről.
III. A határforgalommal és határrenddel kapcsolatos rendkívüli eseményekről, így különösen:
23. a határforgalom jelentős korlátozásáról, akadályozásáról, valamint szüneteltetéséről;
24. az ország határán történt provokációról, fegyveres vagy egyéb erőszakos területsértésről, az idegen légi járművek szándékos engedély nélküli berepüléséről;
25. az erőszakos, fegyveres vagy tömeges határátlépésről.
IV. Az állami, társadalmi szervek vezetőivel, családtagjaival összefüggő rendkívüli eseményekről, így különösen:
26. fontos állami beosztású vezetővel, parlamenti képviselővel, közéleti személyiséggel, diplomatával, magas szintű delegáció tagjával, mindezek lakóhelyével, munkahelyükkel, szerveik épületével, illetve e személyek közvetlen hozzátartozóival kapcsolatos rendkívüli eseményekről, ezek kísérletéről, illetve előkészületéről (a személyükkel kapcsolatos bűncselekményekről, közlekedési balesetről, lakásaik elleni támadásról, lakásaikban történt tűzesetről);
27. az államhatalmi, államigazgatási, diplomáciai testületek épületeivel, a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek objektumaival, valamint a pártok és társadalmi szervezetek helyiségeivel kapcsolatos rendkívüli eseményekről, kiemelten a robbantással történő fenyegetésről, amennyiben az követelést tartalmaz;
28. a fenti személyek rendkívüli halálesetéről vagy annak kísérletéről;
29. a hazai, illetve hazánkba érkező külföldi védett személyek biztonságát veszélyeztető cselekményről, vagy tevékenységüket zavaró, akadályozó eseményről, az e személyek határállomásokon történő ki- és beléptetéséről.
V. A Belügyminisztérium hivatali egységei, a minisztérium tevékenységét segítő szervek és az önálló belügyi szervezetek munkatársaival, személyi állományával kapcsolatos rendkívüli eseményekről, így különösen:
30. a bűncselekmény alapos gyanúja miatti őrizetbe vételről, vagy előzetes letartóztatásba helyezésről;
31. a szolgálat ellátása során történt fegyverhasználatról;
32. a munka- (szolgálati) feladatok során okozott vagy elszenvedett halálos kimenetelű, vagy különösen nagy kárt okozó balesetről;
33. szolgálati fegyver ellopásáról, eltűnéséről, megsemmisüléséről;
34. minden közlekedési balesetről, amennyiben halálos vagy súlyos sérülés történt; szolgálati járművel történő ütközésről, abban az esetben is ha a keletkezett kár értéke meghaladja az 1,5 millió forintot;
35. öngyilkosságról, vagy annak kísérletéről;
