1998. évi XC. törvény

1. § Az Országgyűlés az 1999. évi központi költségvetés

2. § Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. §-ában meghatározott hitelei 1999-ben érvényes kamatlába 8,22%.

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az 1999. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá a kormányzati struktúra átalakításával kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. előirányzat-csoportnál.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatóak a Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint.

(3) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítási alapok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

6. § (1) Az Állami Privatizációs Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 1999. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának bevételéből 8000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezen felüli bevétel 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részét a 11. számú mellékletben részletezett ráfordítások teljesítése után az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

(2)² Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések ellenértékeként együttesen 30 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt.-hez a hozzárendelt állami vagyonnal kapcsolatosan befolyó osztalékbevételek és az adóskonszolidációs követelések értékesítéséből származó bevételek együttesen nem érik el a 30 000 millió forintot, azt az ÁPV Rt. a hozzárendelt állami vagyonból befolyó más bevételei terhére kiegészíti.

(3) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatásához, amelyből 1822,3 millió forintot az 1998. évi ugyanezen jogcímen nyújtott támogatás maradványa fedez. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről az 50. § (11) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter 1999. december 15-ig köt megállapodást. A piacra jutás támogatására az ÁPV Rt. 1822,3 millió forint támogatást nyújt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak.

(4) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1500 millió forinttal járul hozzá a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatásához.

(5) Az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalására 1500 millió forintot fordít az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére.

(6) A nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kármentesítésére 1000 millió forintot fordíthat az ÁPV Rt. a privatizációs bevételekből.

(7) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 1999. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(8) Az ÁPV Rt. egyedi 500 millió forint feletti reorganizációs, illetve válságkezelési célú döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(9) Az ÁPV Rt. egyedi, reorganizációs és válságkezelési célú döntéseinél figyelembe veszi az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 62. Cikkelyében foglalt versenyjogi és egyéb szabályokat. Amennyiben döntése érinti az említett Cikkelyben foglalt szabályokat, előzetesen kikéri a pénzügyminiszter véleményét. A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikkely 4. § b) pontjában vállalt információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.

(10) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:

(11) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 1999. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

(12) 1996. évben az ÁPV Rt. a Kormány és a privatizációt felügyelő miniszter határozata alapján 3000 millió forint értékű ingatlan átvételének vételárát előlegezte meg a Honvédelmi Minisztériumnak. A tranzakció lezárásához a Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelésében lévő felesleges ingatlanvagyonból 3000 millió forint forgalmi értékű, az ÁPV Rt. és a Honvédelmi Minisztérium megállapodása alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) egyetértésével, kiválasztott ingatlanokat – természetvédelmi területek kivételével – ad át az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába 1999. évben. Az átadást követően az érintett ingatlanok jegyzékét a kincstári vagyonkörből történő utólagos kivonás jóváhagyása érdekében meg kell küldeni a kincstári vagyonért felelős miniszternek.

(13)³ Az ÁPV Rt. a 11. számú melléklet II. 3. c) Egyéb célú eszközvásárlások előirányzat terhére a Magyar Televízió Rt. ingatlanainak részletfizetéssel történő megvásárlására – a Kormány előzetes jóváhagyásával – 6000 millió forintot fordíthat.

(14) A 11. számú melléklet II. 3. d) a Richter Gedeon Rt. TB alapok tulajdonában lévő részvénycsomagjának kivásárlása zártkörű értékesítés keretében a vásárlást megelőző egy hónap átlagos tőzsdei árfolyamán előirányzat terhére megvásárolt részvénycsomagot, kiegészítve az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában lévő Richter Gedeon Rt. részesedéssel a privatizációs tartalékba kell helyezni, ezek későbbi értékesítési bevételét a privatizációs tartalékban meghatározott célokra lehet felhasználni

7. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően – foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére – eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. Az ezt követően fennmaradó összegből – a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének javaslatára – a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként a javaslatban szereplő központi költségvetési szerv által az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevételhányad 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg. A pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben e visszahagyott bevételhányad magasabb is lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Honvédelmi Minisztériumra, amely a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékét – köztartozásai kiegyenlítését követően – teljes egészében az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre használhatja fel.

(3) A központi költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenérték összegével – amennyiben azt nem tervezték meg – a kiadási és bevételi előirányzatukat növelhetik. A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(4) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonkezelésében lévő egészségügyi intézmények ingatlanértékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével – legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig – az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport kiemelt előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.

(5) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével – amennyiben azt nem tervezték meg – az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.

(6) Az Áht. 108. §-a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 20 000 forint.

(7) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál az Áht. 108. §-ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

(8) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy – a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban – a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok – elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célú – hasznosítására eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat az esetleges veszélyhelyzet elhárítása után becsült forgalmi értéken a KVI részére – megállapodás alapján, térítésmentesen – át kell adni. Az átadást 1999. december 1-jéig kell befejezni.

(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kormányzati célprogram keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévő forgalomképes részeit – a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján – határozatával ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja.

(10) A Honvédelmi Minisztérium jogosult a (8) bekezdésben meghatározott határidőt megelőzően 9000 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó mértékben ingatlanok KVI-nek történő hasznosítási, értékesítési célú átadására. A KVI köteles az ezen ingatlanok értékesítéséből származó ellenértéket a Honvédelmi Minisztérium részére 30 napon belül átadni.

(11) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat-racionalizálás miatti műszaki fejlesztés előirányzat-csoport 1500 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen jóváhagyott feltételek, illetve adatok alapján kerülhet sor.

9. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó – kiadásokkal csökkentett – bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forint a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként – de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig – dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a kincstári vagyonért felelős minisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1999. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni, és annak jóváhagyását követően kell rendezni.

12. § (1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei – kivéve a központi edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a nemzeti sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchenyi Könyvtárat, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet, a Szerencsejáték Felügyeletet, az Országos Vérellátó Szolgálatot, a törzsvagyon hasznosításából származó bevételek tekintetében a Magyar Tudományos Akadémiát – a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1999. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig – kincstári vagyon utáni részesedés címén – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

(3) A központi költségvetési szervek közül az (1) bekezdésben nevesített Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság havonta 100 millió forintot, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet éves szinten – havi bontásban – 750 millió forintot, a Szerencsejáték Felügyelet éves szinten – havi bontásban – 1150 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-ig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.

13. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 468 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 195 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.

14. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és 8. számú melléklet I. részében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e)–g) pontjában meghatározottakat, továbbá a 8. számú melléklet I. része 5–6. pontjait. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. l), m), o), valamint 2–4. pontjai.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti normatív és normatív-kötött hozzájárulások kétszerese jár a 8. számú melléklet I. része 2–4. pontjai kivételével.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-ig, illetve szeptember 15-ig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 2–4. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 2–4. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

15. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1999. évben összességében 515 millió forint fordítható.

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.⁴

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

(2) A normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásoknak – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – lemondásból felszabaduló előirányzatai az (1) bekezdés fb) pontjában, valamint a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növelik. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 30. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján.

18. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállóságuk és működőképességük védelme érdekében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzatok, valamint – külön törvény alapján – a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatok kiegészítő támogatást igényelhetnek az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

(2) A fővárosi önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 25. § szabályai keretében – a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A fővárosi önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerint számított forráshiány mutatható ki.

19. § (1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 5. b)–c), 6–18. pontjai, a 4. számú melléklet I.6. pontja és a 8. számú melléklet szerinti előirányzatok együttes összege.

(2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés Egyéb vegyes bevételek (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 22. cím, 1. alcím, 8. előirányzat-csoport), illetve az Egyéb vegyes kiadások (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt előirányzat) jogcímeken kell elszámolni.

20. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1997. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a, 199 864,3 millió forint illeti meg a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Az önkormányzatot megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 15%-a, összesen 74 949,1 millió forint.

(3) A helyi önkormányzatokat együttesen az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 17,4%-a, összesen 87 018,5 millió forint normatívan illeti meg az e törvény 4. számú melléklete I. 2–8. pontjaiban foglalt jogcímek szerint.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adó 7,6%-a, összesen 37 896,7 millió forint felhasználásával – a bevételeikben meglevő aránytalanság mérséklése érdekében – a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (adóerő-képességnek) az egy főre eső együttes összege alapján a települési önkormányzatokat

(5) A (2)–(4) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.⁶

21. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

23. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

24. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1999. január 1-jétől beszedett illeték – az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével – 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárásiilleték-bevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a 4. számú melléklet II. részében meghatározottak szerint.

(2) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik, a 4. számú melléklet II. részében szabályozott módon.

25. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A.–64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

26. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az időskorúak járadéka, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 1999. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti – külön jogszabály szerinti – éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklete 1. és 16. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I.1. és II. pontjaiban meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a nettó finanszírozás keretében történik.

27. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó – a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított – eredményének 18%-át köteles az 1999. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

28. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentesen hitelt nyújt.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,

(3) Az Egészségbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím szerinti támogatás átutalása – legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig – január, április, július és október hónapban a pénzügyminiszter által jóváhagyott és a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján történik.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(5) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján finanszírozza. A folyósítás a folyósító szerveknek az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban készített, havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig a Kincstárnak és a Pénzügyminisztériumnak benyújtott finanszírozási terv szerint történik.

(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére az 1999. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az e törvény 2. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár a pénzalap kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést – kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése –, amíg a pénzalap bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak, és a folyó évi bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.

(4) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 9990 millió forintot fizet be.

(5) A pénzalap – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

30. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 1999. január 1. után létrehozott intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámla-szerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-ig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni.

(5) Az (1) bekezdés a)–d) pontokban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 2–4. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. Ha év közben bármely hónapban a tényleges létszám 10%-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, a hozzájárulásokat folyósító szervet erről nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását. Ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik. A 8. számú melléklet I. része 2–4. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A közigazgatási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani.

(7) Az (1) bekezdés f) és g) pontjaiban meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

(9) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő – megyei szinten, ezen belül fenntartó-típusonként, jogcímenként, az egyházi intézmény-fenntartóknál egyházanként összesített – támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be.

(10) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(11) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(12) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdés alapján számított támogatási összeg 65 216 Ft/ellátott, oktatott fő, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az ott figyelembe vehető létszámok alapján.

(13) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 6–11. pontjában megállapított normatíva 29,1%-a.

(14) A (12) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a közigazgatási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben folyósítja. A közigazgatási hivatalok a fővárosi és megyei önkormányzatoktól – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján – kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítő támogatás összegének a közigazgatási hivatal részére történő átutalásáról.

(15) A (13) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)–(10) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(16) A (12)–(13) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5), (6) és (10) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.

31. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása alcím 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezés szerinti közcélú felhasználása kiemelt előirányzatot a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 31. §-a (2) bekezdése alapján befolyó támogatásokat a szociálisan rászoruló családok, gyermekek és fiatalok támogatására kell fordítani. Az előirányzat felhasználásáról, pályázati úton történő felosztásáról a (2)–(5) bekezdésben foglaltak alapján az Országgyűlés kijelölt bizottságai határoznak.⁷

(2) A költségvetési támogatás a családsegítő szolgáltatásokat, illetőleg a gyermekjóléti szolgálatot működtető helyi önkormányzatok, valamint a családok segítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő feladataikat közhasznú tevékenységként ellátó közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek egyszeri és kivételes támogatására szolgál.

(3) A támogatás összege kizárólag a közhasznú tevékenységet megvalósító program fejlesztéséhez, új programok tárgyi feltételeinek megteremtéséhez, működő programok tárgyi feltételeinek javításához, képzések, tanácsadó szolgálatok megszervezésével, fenntartásával kapcsolatos dologi kiadásokhoz használható fel. A támogatás nem vehető igénybe a szervezet folyamatos működését, fenntartását célzó kiadásokra.

(4) Az elnyert támogatást a kedvezményezett szervezettel, önkormányzattal kötött megállapodás alapján a Kincstár folyósítja. A megállapodásban meg kell határozni a támogatott program végrehajtásáról szóló beszámolás és a pénzügyi elszámolás rendjét. A támogatás felhasználását a reá irányadó szabályok alapján az Állami Számvevőszék is ellenőrzi.

(5) A megállapodásban rögzíteni kell azt is, hogy a támogatásban részesített önkormányzat, közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet az elnyert összeget kizárólag a támogatott tevékenységre fordíthatja. Amennyiben a kedvezményezett szervezet – neki fel nem róható okból – a megállapodásban rögzített kötelezettségeit csak részben valósítja meg, az igénybe nem vett támogatás, annak zárolásával visszavonásra kerül. Ha a kedvezményezett szervezet neki felróható okból nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, az igénybe vett támogatás egészét vagy arányos részét a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetnie.

(6) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kedvezményezett előirányzaton 1999. évben az ezeréves államiságunk megünneplésével kapcsolatos programok támogatását kell érteni.

32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat) felhasználásáról – kijelölt bizottságainak javaslata alapján – az Országgyűlés dönt.⁸

(3) A nem állami intézmények – kivéve a pártokat –, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. E támogatási lehetőségeket a felhasználásért felelős szerveknek nyilvánosságra kell hozniuk.

33. § (1) A Kormány által 1999. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,0%-át.⁹

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.¹⁰

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

34. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórháza rekonstrukciójához felvett hitel 1999-ben még fennálló állományára a hitelezőváltással összefüggésben kezességet vállaljon.¹¹

35. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

36. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 16 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.¹⁴

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Földhitel és Jelzálogbank jelzálogleveleinek kibocsátásához a központi költségvetés terhére 5000 millió forint értékben kezességet vállaljon.

37. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

38. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 1999. december 31-én legfeljebb 85 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 1999. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állománya 1999. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 65 000 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetőleg

(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

40. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia – a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével – az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: jogosult), hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 42 000 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60%-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrár-integrátorokat.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

41. § Az Országgyűlés tudomásul veszi az 1998. évi gabonatermelésre a 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet alapján felvett, állami kezességgel biztosított, legfeljebb egyéves lejáratú hitelek további egy évvel történő meghosszabbítását. Az állami kezességvállalás a meghosszabbított időtartamra változatlanul hatályos, és nem számít be a 33. § (1) bekezdésében megállapított összegbe.

42. § (1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére a hazai állami felsőoktatási intézményekben, továbbá nem állami felsőoktatási intézményekben az erre adott megbízás alapján első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben – nappali tagozaton – tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú és a devizajogszabályok szerint devizabelföldinek minősülő hallgatók által tandíj, illetőleg költségtérítés kifizetése céljából a Magyar Köztársaság területén bejegyzett hitelintézettől – a (4)–(5) bekezdésben és külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.

(2) Az állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, de legfeljebb a hitelrészletek igénybevétele időpontjában érvényben lévő – az éves költségvetési törvényekben megállapított – egy főre eső hallgatói normatívák összege mint tőke, az ehhez kapcsolódó ügyleti kamat, a jogszabály által meghatározott büntető kamat és a bírósági végrehajtásra irányuló eljárás megindítása közvetlen költségei összegének nyolcvan százaléka.

(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes időtartama alatt legfeljebb tíz félév hitelfelvételére terjed ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a hitelszerződés fennállása alatt ne haladja meg a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott mértéket.

(5) A hitel után a (4) bekezdésben meghatározott ügyleti kamaton és kezelési költségen kívül egyéb költség, illetőleg díj nem számítható fel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.

(7) Nem kell a tartozást a központi költségvetésnek megfizetni abban az esetben, ha a hitelfelvevő meghalt, vagy a visszafizetés esedékességekor munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, vagy munkanélküli és a munkanélkülisége megszakítás nélkül a kezesség beváltásától számítva legalább öt évig fennáll.

(8) Ha a hitelfelvevő a visszafizetés esedékességekor munkanélküli, de a kezesség beváltásától számított öt éven belül munkába áll, akkor a munkába állását követő egy év elteltével válik a költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajthatóvá. Ebben az esetben a kifizetéstől eltelt időre kamatot, illetőleg késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.

43. § (1) A 33–36. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.¹⁵

44. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I–VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

45. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. cím, 1. alcím Általános forgalmi adó előirányzatának 103%-os és a 21. cím, 1. alcím Személyi jövedelemadó előirányzatának 102%-os együttes teljesülése esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzata legfeljebb 5136 millió forinttal, a munkaadókat terhelő járulék legfeljebb 1849 millió forinttal túlléphető. Amennyiben a felsorolt bevételek itt előírt teljesítése 1999. november 25-ig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben az APEH rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A fejezet belföldi hitelfelvételeinek bevételei és az éven belüli belföldi hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapír-piaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.

(4) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1998. évben keletkezett piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termékek vagy a termékek feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapírok értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. Piacra jutási támogatás megtérülése alcím bevétele kiesésének összegével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. Piacra jutási támogatás alcím kiadási előirányzatát csökkenteni kell.

46. § A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 6. előirányzat-csoport előirányzatai terhére.

47. § (1) A Kormány a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport és a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(2)¹⁷ A Kormány felhatalmazást kap, hogy

(3) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés általános tartalékát 1999. év januárjában meg kell emelni a

(4)

(5) A (3)–(4) bekezdésben foglaltak végrehajtására és az átcsoportosított összegek elkülönített kezelésére a Kormány kap felhatalmazást.²⁰

(6) A Kormány a tényleges műsorterjesztési költségekre vonatkozó szerződések ismeretében a Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. előirányzat-csoport), a Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 11. cím, 1. előirányzat-csoport) és a Duna Televízió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 12. cím, 1. előirányzat-csoport) szolgáló előirányzatok között szükség szerint átcsoportosít. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-a (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására 450 millió forint összegű előirányzatot hoz létre.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport Speciális eszközök fejlesztése előirányzat felhasználásáról a pénzügyminiszter egyetértése mellett a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter dönt.

(8) A VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport, 4. Egyéb központi beruházások kiemelt előirányzatából 450 millió forint kizárólag az elsőfokú bíróságok megerősítésére használható fel.

(9) A szociális és családügyi miniszter a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 27. előirányzat-csoport Üdülés szociális célú támogatása előirányzat felhasználására vonatkozóan felhatalmazást kap arra, hogy

48. § (1) Az Országgyűlés elrendeli, hogy 1999. évben a fejezeteknél – kivéve az I–VIII. fejezetet – az 1998. évi záró-létszámhoz képest 3%-os mértékű létszámcsökkentést kell végrehajtani. A létszámcsökkentéssel felszabaduló személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata a létszámcsökkentést végrehajtó költségvetési szervnél az egyéb működési, felhalmozási előirányzatok emelésére használható fel. Azon fejezeteknél, ahol az egy főre jutó személyijuttatás-növekedés nem éri el a 11%-ot, felhasználható személyi juttatásként is, de az egy főre jutó növekmény nem haladhatja meg a 11%-ot.²¹

(2) Felhatalmazást kap a Kormány az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtására, ezen belül a mentesítettek körének, a végrehajtás feltételrendszerének meghatározására, a szükséges előirányzat-átcsoportosításokra.²²

49. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására és az igénylés feltételeit részletesen szabályozó útmutató kiadására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(3) A 17. § (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

(4) A pénzügyminiszter 1999. július 31-ig jelentést készít a Kormány részére az első félév gazdasági folyamatairól. A Kormány a jelentés figyelembevételével dönt az általános tartalék részét képező – a 47. § (3)–(4) bekezdése szerint létrehozott – elkülönített tartalék átcsoportosításáról az államháztartási feladatok finanszírozására.

(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcímei között, továbbá a 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. előirányzat-csoport között – a felhasználás iránti igény figyelembevételével – átcsoportosításokat hajthat végre.

(6) A 17. § (3) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím, 1–2. előirányzat-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására – az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.

50. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek – mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda, 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, valamint a 12. cím központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda esetében a szervezet elnöke, a 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el.

(3) A költségvetési törvényjavaslat részeként benyújtott fejezeti részletező táblázatban szereplő fejezeti kezelésű előirányzat jogcímen belül kiemelt előirányzatok szerint megtervezett összegtől az elemi költségvetésben nem lehet eltérni. Ha a fejezeti kezelésű előirányzati jogcím fejezeti részletező táblázatban szereplő és az e törvény szerint megállapított előirányzat között eltérés van, a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzatát a fejezet felügyeletét ellátó szerv megállapítja, majd jóváhagyásra 1999. január 10-ig a Kormány elé terjeszti. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője év közben a fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcímein belül az elemi költségvetésben megtervezett előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok kivételével, melyek előirányzata az adott fejezeti kezelésű előirányzat összegének legfeljebb 10%-át kitevő mértékben növelhető. E mértéken felüli átcsoportosítást a Kormány engedélyez.

(4) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott modernizációs program I. fázisában részt vevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a felsőoktatásban az 1999. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2–6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervei részére – ha törvény másképp nem rendelkezik – befizetési kötelezettséget írjanak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.

(8) A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1., 3., 4. előirányzat-csoport, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt.

(9) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után – dönt.

(10) Az építésügyi célelőirányzat XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 40. előirányzat-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni. Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a tényleges fizetési kötelezettség és a befolyt bevételek különbözetét a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzatából átcsoportosítsa.

(11) Az állami vagyon privatizációjából származó, területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter köt megállapodást.

(12) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 3. alcím beruházási célprogramok, 19. előirányzat-csoport: a MÁV Rt. modernizációs program támogatása 6000 millió forint előirányzatból 3800 millió forint a tervezett PHARE-segélyhez szükséges költségvetési támogatás.

51. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 1999. évben 5080 forint.

52. § Az üdülési csekkek értékének felső határa 1999-ben 2500 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás-résszel túlléphető.

53. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1999. évben 26 000 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetményalap a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjában megjelölteknél – ide nem értve a közigazgatási államtitkárokat – 23 400 forint.

54. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 1999. évben 160 000 forint.

55. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 1999. évben 160 000 forint.

56. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetének számítási alapja 1500 forint/fő/hónap. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítést első ízben 1999. szeptember 1-jét követően lehet megállapítani.

57. § Az 1998. december 31-ét követő és a 2000. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, árvaellátás 1998. évi legkisebb összegei – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. § (3) bekezdése, a 29. § (6) bekezdése és az 56. § (4) bekezdése rendelkezéseitől eltérően – 1999. január 1-jétől 12 százalékkal emelkednek. Az említett nyugellátások 1999. évi legkisebb összegeit, továbbá a Tny. 50. §-ának (6) bekezdése szerinti együttfolyósítási összeghatárt kormányrendelet tartalmazza.²³

58. § (1)²⁴

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a kárpótlást a jogerős és végrehajtható határozat hozzá érkezésétől számított 30 napon belül fizeti ki.

59. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1999. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

60. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1999. március 1-jétől az 1998. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1998. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 1999. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

61. § A Paksi Atomerőmű Rt. 1999. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 9164,9 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta, egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

62. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi felzárkóztatása érdekében

63. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy vizsgálja meg az 1999. szeptember 30-ig ténylegesen igénybe vett és a kárfizetési idő szerint 1999. december 31-ig várható teljesítés alapján a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettségre (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím, 4. alcím) előirányzott összeg 1999. évi várható felhasználását, tekintse át a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tőkeellátottságát, és döntsön a várható maradvány vagy egy részének a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. részére – új kiadási jogcímen – történő tőkeemeléséről.

64. § (1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez – ideértve az 1998. évről áthúzódó kiadásokat is – igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.

(2) A XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 3. és 4. kiemelt előirányzatát, valamint az 5. cím, 1. alcím, 11. előirányzat-csoport előirányzatát a Kincstárral negyedévenként kell elszámolni.

65. § Az EXPO '96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres ügyek fedezetére 1994 decemberében a '96. Kft. (korábban EXPO '96. Kft.) mérlegében elkülönített 1050 millió forintot és hozadékait – 1999-től kezdődően – az értékpapírok lejáratát követő 15 napon belül a központi költségvetésbe be kell fizetni.

66. § (1) Az 1999. január 1-jei hatállyal megszűnt elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: megszűnt alapok) jogutódja a megszűnt alapok felügyeletéért felelős miniszter.

(2) A megszűnt alapok feladatait, bevételeit és kiadásait az alábbi fejezetek tartalmazzák:

(3) Az Útalap 1998. december 31-én fennálló adósságát az államadósság terhére a központi költségvetés átvállalja.

(4) Az 1999. január 1-jén megszűnő elkülönített állami pénzalapok pénzmaradványát 1999. január 1-jén át kell utalni a fejezeti kezelésű célelőirányzat számlájára.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a (4) bekezdés szerint átutalt pénzmaradványok 1999. évi felhasználásának összegéről és ütemezéséről döntsön.

67. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a 66. § (2) bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt fejezetekért felelős minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozzák a fejezeti kezelésű célelőirányzatokba a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatban:²⁸

(2) A 66. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti Nemzeti Kulturális Alapprogram tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakat a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló külön törvény szabályozza.

68. § (1) A fejezeti kezelésű célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 10. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fejezeti kezelésű célprogramok támogatásai terhére – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.

69. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 13. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

70. § A kötvényről szóló – módosított – 1982. évi 28. törvényerejű rendelet 10. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

71. §²⁹

72. §³⁰

73. § A helyi adókról szóló – módosított – 1990. évi C. törvény 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

74. §³¹

75. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló – módosított – 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 2. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2)³²

(3) Az Szjtv. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4)–(5)³³

(6) Az Szjtv. 11. §-ának (3) bekezdésében a (2) bekezdésre hivatkozás (3) bekezdésre, a 12. § (3) bekezdésének d) pontjában a 11. § (2) bekezdésre való hivatkozás 11. § (3) bekezdésre, a 12. § (3) bekezdés c) pontjában a 27. § (8) bekezdésre hivatkozás 27. § (9) bekezdésre és a 28/A. § (4) bekezdésében a 11. § (2) bekezdésre hivatkozás 11. § (3) bekezdésre változik.

(7) Az Szjtv. 28. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(8)³⁴

(9) Az Szjtv. 30. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(10) Az Szjtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(11)³⁵

(12)³⁶ Az Szjtv. 35. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(13) Az Szjtv. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

76. §³⁷

77. § A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

78. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Ktv. 42. §-a (5) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(3) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A Ktv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

79. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 37. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Kjt. 66. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (7)–(8) bekezdés számozása (10)–(11) bekezdésre módosul:

(3) A Kjt. a következő 93. §-sal egészül ki:

80. § (1) Az államháztartásról szóló – módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény a következő 8/B. §-sal egészül ki:

(2) Az Áht. 12/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Áht. 13/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az Áht. 18/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) Az Áht. 18/C. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) Az Áht. 18/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (10)–(13) bekezdések megjelölése (11)–(14) bekezdésre változik:

(7) Az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdésében a (12) bekezdésre való hivatkozás (13) bekezdésre, a (12) bekezdésben a bekezdésre hivatkozás (12) bekezdésre és a (13) bekezdésben a bekezdésekre való hivatkozás (12)–(13) bekezdésre változik.

(8) Az Áht. a következő 18/E. §-sal egészül ki:

(9) Az Áht. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(10) Az Áht. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(11) Az Áht. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(12) Az Áht. 48. §-ának q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(13) Az Áht. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(14) Az Áht. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(15) Az Áht. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(16) Az Áht. 68. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(17) Az Áht. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(18) Az Áht. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(19) Az Áht. 86. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)–(8) bekezdés megjelölése (6)–(10) bekezdésre változik:

(20) Az Áht. 86/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(21) Az Áht. 86/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(22) Az Áht. 86/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(23)³⁸

(24) Az Áht. 98. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(25) Az Áht. 98. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés megjelölése (9) bekezdésre változik:

(26) Az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(27) Az Áht. 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(28) Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(29) Az Áht. 101. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(30) Az Áht. 102. §-ának (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(31) Az Áht. 102. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

(32) Az Áht. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(33) Az Áht. 108. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

(34) Az Áht. 109/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(35) Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(36) Az Áht. 109/F. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(37) Az Áht. 109/F. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(38) Az Áht. 109/G. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(39) Az Áht. 109/G. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(40) Az Áht. 109/I. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(41) Az Áht. 109/K. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(42) Az Áht. 109/K. §-a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:

(43) Az Áht. 116. §-ának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

(44) Az Áht. 116. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(45) Az Áht. 119. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

(46) Az Áht. a következő címmel és 121/A. §-sal egészül ki:

(47) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(48)³⁹

(49) Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

81. § A nemzeti gondozásról szóló – 1994. évi XLV. törvénnyel módosított – 1992. évi LII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

82. §⁴⁰

83. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló – módosított – 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 13. § (1) bekezdése 18. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Áfa tv. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) az Áfa tv. 72. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

(4) Az Áfa tv. 1. számú melléklete az e törvény 14. számú melléklete szerint módosul.

(5) Az Áfa tv. 4. számú melléklete az e törvény 15. számú melléklete szerint módosul.

84. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló – módosított – 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

85. § A bányászatról szóló – az 1995. évi XXXVII. és az 1997. évi XII. törvénnyel módosított – 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

86. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló – módosított – 1993. évi LXXVIII. törvény a következő 62/B. §-sal egészül ki:

87. § (1) A közoktatásról szóló – módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 27. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Kt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Kt. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A Kt.118. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A Kt 118. §-a a következő (11)–(12) bekezdéssel egészül ki:

(6) A Kt. 124. §-ának (22) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(7) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a ,,A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI'' címe 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(8)⁴¹

(9) A Kt. 3. számú melléklete I. részének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

88. §⁴²

89. § Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló – az 1996. évi CXXIV. törvénnyel módosított – 1994. évi XIII. törvény 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

90. §⁴³

91. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló – módosított – 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Üsztv. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Üsztv. 87. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

92. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló – módosított – 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2)⁴⁴

(3) A Priv.tv. mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló földművelésügyi miniszter cím alatt felsorolás a következők szerint módosul:

(4) A Priv.tv. mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. cím alatti felsorolás kiegészül a tartós állami tulajdon részarányának változatlanul hagyásával a következő társaságokkal:

(5) A Priv.tv. mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. cím alatti felsorolásból a következő társaságok törlésre kerülnek:

Balatonfüredi Volán Kft. 50%+1 szavazat

Dudari Volán Kft. 50%+1 szavazat

Sümegi Volán Kft. 50%+1 szavazat

Tapolcai Volán Kft. 50%+1 szavazat

Várpalotai Volán Kft. 50%+1 szavazat

93. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló – az 1997. évi CXLIV. törvénnyel módosított – 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 56. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Kvt. 57. §-a és címe helyébe a következő rendelkezés lép:

94. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló – módosított – 1995. évi LVI. törvény 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

95. § (1) A vízgazdálkodásról szóló – az 1997. évi CXL. törvénnyel módosított – 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Vgtv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Vgtv. 15. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

96. § A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló – módosított – 1995. évi XCIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

97. §⁴⁵

98. § (1)⁴⁶

(2)⁴⁷

(3)⁴⁸

99. §⁴⁹

100. § (1) A rádiózásról és a televíziózásról szóló – módosított – 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A média tv. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)–(10) bekezdések megjelölése (4)–(11) bekezdésre változik:

(3) A média tv. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A média tv. 77. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik:

101. § A személyi jövedelemadóról szóló – módosított – 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

102. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló – módosított – 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Hszt. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Hszt. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

103. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 69. §-ának (2) bekezdésében a ,,Központi Környezetvédelmi Alapban'' szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:

(2)⁵⁰ A Tvt. 80. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a ,,Központi Környezetvédelmi Alapot'' szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Tvt. 81. §-a (4) bekezdésében a ,,Központi Környezetvédelmi Alap'' szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:

104. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ittv.) 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Ittv. 30. §-a a következő (2)–(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

105. §⁵¹

106. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló – módosított – 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(2) A Hpt. 10. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

(3) A Hpt. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

(4) A Hpt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A Hpt. 73. §-a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:

(6) A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 35. ponttal egészül ki:

107. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló – módosított – 1997. évi LXVIII. törvény 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

28. § (1),, A végkielégítés mértéke, ha a szolgálati viszony ideje legalább

108. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Étv. 50. §-ának (2)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(3) Az Étv. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

109. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló – módosított – 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Tny. 62. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)–(8) bekezdés jelölése (8)–(9) bekezdésre változik:

110. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

111. § (1) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. CXL. törvény (a továbbiakban: Kjvt.) 96. §-ának (3) bekezdésében az 1999-es évszám 2000. évszámra módosul.

(2) A Kjvt. 96. §-ának (4) bekezdésében foglalt hatálybalépés időpontja ,,1999. január 1''-jéről ,,2000. január 1''-jére módosul.

112. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

113. § (1) Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Éptm.) 46. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Éptm. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Éptm. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

114. § (1) A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló, az 1998. évi XXXIV. és az 1998. évi XXXVIII. törvénnyel módosított 1997. CXLVI. törvény (a továbbiakban: 1998. évi költségvetési törvény) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az 1998. évi költségvetési törvény 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:

(3) Az 1998. évi költségvetési törvény 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(4) Az 1998. évi költségvetési törvény 6. §-ának (4) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(5) Az 1998. évi költségvetési törvény 6. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) Az 1998. évi költségvetési törvény 6. §-a a következő (11)–(13) bekezdéssel egészül ki:

(7) Az 1998. évi költségvetési törvény a következő 34/A. §-sal egészül ki:

(8) Az 1998. évi költségvetési törvény 1. számú melléklete XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célfeladatok alcím kiegészül 25. Szervezett bűnözés elleni küzdelem technikai-pénzügyi megalapozása előirányzat-csoport rendes előirányzat 2400,0 millió forinttal, az 1–19. cím összesen rendes előirányzata 122 570,2 millió forintra és a XI. fejezet rendes kiadásai összesen: 472 489,5 millió forintra változik.

(9) Az 1998. évi költségvetési törvény 1. számú melléklete XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Beruházási célprogramok alcím, 19. MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása előirányzat-csoport rendkívüli előirányzat 8168,0 millió forintra, az 1–13. cím összesen rendkívüli előirányzat összesen 62 564,0 millió forintra és a XVII. fejezet rendkívüli kiadásai összesen 66 096,4 millió forintra változik.

(10) Az 1998. évi költségvetési törvény 1. számú melléklete XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások címe a következő alcímekkel egészül ki:

(11) Az 1998. évi költségvetési törvény 2. számú melléklete XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 20. Fogyasztáshoz kapcsolt adók cím, 1. Általános forgalmi adó alcím 804 968,0 millió forintra és a XXII. fejezet rendes bevételei összesen: 2 055 830,2 millió forintra változik.

(12) Az 1998. évi költségvetési törvény 11. számú melléklete helyébe az e törvény 16. számú melléklete lép.

115. §⁵²

116. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. §-ának (2)–(3) bekezdések helyébe a következő rendelkezés lép:

117. §⁵³

118. § (1)–(5)⁵⁴

(6) Az Nkat. melléklete e törvény 17. számú melléklete szerint módosul.

119. § Az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

120. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglaltak kivételével – 1999. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény

(3) Az e törvény 78. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19. §-ának (2) bekezdése, a 79. §-ával megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37. §-ának (6) bekezdése, a 91. §-ával megállapított, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 33. §-ának (2) bekezdése, 81. §-a és a 87. § (3) bekezdésének b) pontja, a 102. §-ával megállapított, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 63. §-ának (2) bekezdése, és a 107. §-ával megállapított, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 28. §-ának (1) bekezdése 1999. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak az ezt követően közölt felmentésekre lehet alkalmazni.

(4) Az e törvény 106. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 10. §-ának (2) bekezdése, 73. §-ának (1) és (3)–(4) bekezdése; 113. §-ával megállapított, az értékpapírok forgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény 46. §-ának (2)–(3) bekezdése; 114. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvény 1. §-ának a), b), c) pontjai, 4. §-ának (2) bekezdése, 6. §-ának (2), (4), (5), (11)–(13) bekezdései, 34/A. §-a, az e törvény 114. § (8)–(12) bekezdéseivel megállapított 1. és 2. számú mellékletének módosítása, valamint 11. számú melléklete; a 116. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. §-ának (2)–(3) bekezdése, valamint az e törvény 80. §-ának (31) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-ának (12) bekezdése 1998. december 27-én lép hatályba.

(5) Az e törvény 80. §-ának (42) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/A. §-a 1999. február 15-én lép hatályba.

(6) Az e törvény 75. §-ával megállapított, az szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 27. § (1), (4) és (5) bekezdései, valamint a 35. §-ban foglalt rendelkezések 2000. január 1-jén lépnek hatályba.

(7) Az e törvény 80. §-ával megállapított, az Áht. 23. §-ának rendelkezéseit első ízben a 2000. évi költségvetési törvény tervezése során kell alkalmazni.

(8) A Kjt. az e törvény 14/A. számú mellékletével kiadott 3. számú melléklettel egészül ki.

(9) A 128. § (1) bekezdés h) pontja alapján az 1998/1999. nevelési évben, tanévben kifizetésre kerülő minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi, és oly módon osztja szét az intézményei között, hogy az 1998/1999. nevelési évre, tanévre megállapított minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés kifizetéséhez szükséges összeg a közoktatási intézményben rendelkezésre álljon.

(10) Az e törvény 80. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 101. § (4) bekezdésének második ,,A helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév második félévében visszafizetett és a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára átcsoportosított összege a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatási előirányzatát, valamint a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának előirányzatát növeli.'' mondatában, valamint a 84. §-ával megállapított, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 9. § (2) bekezdése első mondatának ,,december 31-ig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő – a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott –, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére fordítható'' szövegrészben megállapított rendelkezéseket az 1998. évi maradványra is alkalmazni kell.

121. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza

(4) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy rendeletben szabályozza a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv létrehozásáról és a tevékenységének pénzügyi forrásáról szóló 240/1997. (X. 18.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerinti, a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos beszállítási díjtételeket.⁵⁶

122. § A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege 1999. január 1-jétől 640 forint.

123. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1999. december 31-ig

124. § Az 1991. július 1-je előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. §-ának (4) bekezdése, illetve a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 89. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Államot megillető követelést a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet

125. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott privatizációs ráfordítások, valamint a 17. § (1) bekezdés e)–f) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 1999. február 28-ig közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 1999. május 31-ig meghozhatók legyenek.

126. § Az e törvény 114. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvényt módosító rendelkezéseket az 1999. január 31-ig terjedő pótkezelési időszakban is lehet teljesíteni.

127. § Az e törvény 114. §-a tekintetében az Áht. 38/A. és a 41. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

128. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg – a (2) bekezdés kivételével – hatályát veszti

(2) 1998. január 1-jén hatályát veszti: a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 11. § (4) bekezdésének második mondata és az ennek szövegét megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 10. §-ának vonatkozó szövege, a 14. § (1) bekezdésének b) pontja és az ennek szövegét megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 13. §-ának vonatkozó szövege, a 14. § (4) bekezdésének b) pontja és az ennek szövegét megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 13. §-ának vonatkozó szövege.