• Tartalom

30/1998. (VI. 24.) BM–HM–NM–PM együttes rendelet

30/1998. (VI. 24.) BM–HM–NM–PM együttes rendelet

a bajba jutott légijárművek megsegítését ellátó kutató-mentő szolgálatokról1

1998.08.01.

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 74. §-ának k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, továbbá az Lt. végrehajtására kiadott 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 26. §-ának (1) bekezdése alapján a bajba jutott légijárművek megsegítését (felkutatását, mentését) ellátó kutató-mentő szolgálatok szervezetéről, működéséről, fenntartásáról, riasztásáról és a mentéssel járó költségek viseléséről – a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben – az alábbiakat rendeljük el:

Általános rendelkezések

1. § A rendeletet kell alkalmazni:

a) a Magyar Köztársaság területén és légterében a bajba jutott, eltűnt légijárművek, a légijárművek személyzete, utasai mentésére, felkutatására, illetőleg az ezzel összefüggő tevékenységek megszervezésére és végrehajtására,

b) a szomszédos országok területén és légterében nemzetközi egyezmény vagy felkérés alapján kutatás-mentésre,

c) a Magyar Köztársaság területén és légterében szomszédos országokból, nemzetközi egyezmény vagy felkérés alapján kutatás-mentésre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) kutató-mentő körzet: az a meghatározott kiterjedésű terület, amelyen belül a kutató-mentő szolgálat a feladatát végrehajtja;

b) kutató-mentő légijármű: a kutatás-mentés hatékony végrehajtására alkalmas különleges eszközökkel felszerelt légijármű;

c) kutató-mentő szolgálat: gyűjtő fogalom. A konkrét feladattól függően jelenthet mentést összehangoló központot, mentési alközpontot vagy riasztó állomást;

d) Mentés Összehangoló Központ: a kutatás-mentés irányítására létrehozott legmagasabb szintű szervezet;

e) mentési alközpont: a Mentés Összehangoló Központnak alárendelt, meghatározott kutató és mentő körzetben a mentési tevékenység végrehajtására létrehozott szervezet;

f) mentés: a tűzoltási és a műszaki mentési feladatokkal egyidőben a légiközlekedési baleset helyszínén végrehajtott és a balesetet szenvedett személyek életének és testi épségének megóvása céljából végzett egészségügyi ellátás, illetve műszaki beavatkozás, valamint a veszélyeztetett területről az anyagi értékek kivonása, megóvása;

g) mentőegység: a repülőtereken és a mentési alközpontok területén a kijelölt szervezetek állományából a mentési feladatok ellátására létrehozott, megfelelő berendezésekkel ellátott és gyakorlott személyekből álló egység;

h) kárelhárítás: a légiközlekedési baleset helyszínének és környezetének megóvása a további károsodástól, illetve a baleset következményeinek felszámolása, beleértve a veszélyes anyagok, sugárzó, mérgező robbanó anyagok, fegyverek, lőszerek stb. hatástalanítását, őrzését, kivonását, semlegesítését;

i) légiforgalmi szolgálat: a repüléstájékoztató szolgálat, a repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat, a riasztó, szolgálati, légiforgalmi irányító szolgálat, a körzeti irányító szolgálat és a repülőtéri irányító szolgálat;

j) légiközlekedési meteorológiai szolgálat: a légiközlekedés számára tájékoztató, előrejelzési és veszélyes időjárási jelenségről figyelmeztetést adó szervezet;

k) összeköttetést biztosító berendezések: a gyors és megbízható összeköttetést létesítő és fenntartó analóg, digitális adatcserét lebonyolító eszközök (pl. telefon, telefax, rádiótelefon).

A kutató-mentő szolgálat szervezete

3. § (1) Kutató-mentő szolgálatot hoz létre – szükség szerint – a légiközlekedési baleset során bajba jutott légijárművek légi, illetőleg földi felkutatására és mentésének végrehajtására

a) a belügyminiszter a Tűzoltóság, a Rendőrség, a Határőrség (a továbbiakban: HŐR), a Polgári Védelem állományából,

b) a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) állományából,

c) a népjóléti miniszter2 az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) állományából.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján létrehozott légi kutató-mentő szolgálat az MH Légierő vezérkari főnöke által jóváhagyott, nemzetközi szabályokon alapuló előírások szerint lát el szolgálatot.

(3) A légi kutató-mentő szolgálat riasztására és alkalmazására, illetőleg e szerv illetékességére és jogosultságára vonatkozó szabályokat a honvédelmi miniszter határozza meg.

(4) A kutató-mentő szolgálat feladatát az (1) bekezdésben felsorolt szerveknél előre kell meghatározni, az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló, 1944. december 7-én, Chicagóban aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 12. Függelékének (Kutatás-Mentés), valamint az Lt. előírásainak megfelelően.

(5) A kijelölt kutató-mentő szolgálat a tevékenységét a feladat jellegének megfelelően külön kialakított szervezettel hajtja végre.

4. § (1) A kutatással-mentéssel kapcsolatos feladatok koordinálására és vezetésére Mentés Összehangoló Központot (a továbbiakban: Központ) kell létrehozni, és szükség szerint működtetni.

(2) A Központ feladata a kutató-mentő tevékenység összehangolása, irányítása, más állami szervekkel az együttműködés, a tájékoztatás megszervezése és végzése, valamint a Kormány folyamatos tájékoztatása.

(3) A Központ ideiglenes szervezet, önálló költségvetéssel nem rendelkezik, elhelyezéséről a Tűzoltóság országos parancsnoka gondoskodik.

(4) A Központot a Tűzoltóság országos parancsnoka vezeti, tagjai a 3. § (1) bekezdésében felsorolt szervek kijelölt képviselői.

(5) A Központ tagjai a Központ vezetőjének intézkedésére a saját műveleti terveik szerint járnak el. A Központ műveleti terveinek elkészítéséért, naprakészen tartásáért a Központ vezetője a felelős.

A riasztás rendje

5. § (1) Légiközlekedési baleset észlelése vagy légijármű kényszerhelyzetbe kerülésének feltételezése esetén jelentési kötelezettsége van:

a) az ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egységnek,

b) a légijárművel távközlési kapcsolatot tartó légiforgalmi tájékoztató egységnek,

c) a repülőtér légterében a repülőtéri légiforgalmi irányító vagy tájékoztató szolgálatnak,

d) a levegőben tartózkodó és a balesetet vagy bajbajutást észlelő légijármű személyzetének,

e) az állampolgári vagy egyéb bejelentéseket fogadó állami (államigazgatási, hatósági) szervnek,

f) az állampolgároknak.

(2) Észlelésnek számít különösen, ha

a) a légijármű erre utaló jelzést ad,

b) légijármű baleseti helyzetére lehet következtetni a légtérellenőrzés és sikertelen összeköttetés alapján,

c) a baleseti vészjeladó jelez vagy COSPAS-SARSAT jelzés fut be,

d) a légijármű nem fejezi be feladatát a repülési tervnek megfelelően, nincs vele összeköttetés, illetve nem lehet vele kapcsolatot teremteni,

e) a másik légijármű vagy légiforgalmi szolgálati egység észlel közvetlenül rendellenességet vagy balesetet,

f) a lakosságtól vagy szervtől származó bejelentés érkezik.

6. § (1) Az a szerv, amelyhez jelentés érkezett, köteles haladéktalanul értesíteni további intézkedések céljából, a riasztás elrendelése érdekében az Országos Rendőr-főkapitányság Központi Ügyeletét (a továbbiakban: ORFK KÜ).

(2) Az ORFK KÜ a kapott információt haladéktalanul köteles továbbítani az MH, a Honvédelmi Minisztérium, a HŐR Országos Parancsnokság, a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság, az OMSZ, a Népjóléti Minisztérium illetékes szervének. Az érintett megyei (fővárosi) rendőri szervet az ORFK KÜ riasztja.

7. § (1) Az ORFK KÜ a kapott információt haladéktalanul köteles továbbítani a Tűzoltóság országos parancsnokának, aki a riasztást követően értékeli a beérkezett információkat, és a légiközlekedési baleset nagyságrendjének és a bekövetkezés körülményeinek függvényében a vonatkozó jogszabályok és a műveleti tervek alapján azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket.

(2) A kutatás, illetve a mentés megkezdésére a (3) bekezdés kivételével a Központ vezetője intézkedik.

(3) A helyszínre kiérkezett tűzoltóegységek, a mentőszolgálat, illetve a légi kutató-mentő szolgálat a saját erőivel haladéktalanul megkezdi a mentést. A helyszínre vezényelt tűzoltóegységek vezetője (tűzoltásvezető) a mentés irányításában és a tevékenységek koordinálásában a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 7. §-a, valamint a 9–10. § rendelkezései szerint jár el.

(4) A kutatásban, mentésben részt vevő egységek kutató-mentő alközpontként végzik feladataikat.

A kutatás-mentés megszervezése és végrehajtása

8. § (1) A légiközlekedési baleset helyszínének megállapítása, valamint a mentés gyors végrehajtása érdekében légi vagy földi, illetőleg egyidejű légi és földi kutatást kell végezni.

(2) A légi kutatás során az MH keretén belül létrehozott kutató-mentő szolgálat az MH Légierő Vezérkar illetékes szervének intézkedésére felkutatja az eltűnt légijárművet, megjelöli és megközelíti a légiközlekedési baleset helyszínét.

(3) A földi kutatás keretében az eltűnt légijármű felkutatásának, a kijelölt mentőegységek tevékenységének irányítását a Központ végzi. Ehhez igénybe veheti a rendőri, a polgári védelmi erőket, eszközöket, szükség esetén bevonhatók az MH és a HŐR erői és eszközei is.

(4) A Tűzoltóság Országos Parancsnokság Repülőtéri Tűzoltóságparancsnokság:

a) Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren és meghatározott körzetében a repülőeseményekkel kapcsolatosan állandó jelleggel kutató-mentő alközpontként működik,

b) mint a Központ része információs, szakmai, operatív segítséget nyújt az ország területén létesítendő kutató-mentő alközpont részére.

Légi kutató-mentő szolgálat

9. § (1) Légi kutató-mentő szolgálat akkor működtethető, ha

a) a 4. számú melléklet szerinti időjárási határértékek lehetővé teszik az alkalmazást,

b) ismeretlen a várható vagy tényleges földet érési hely,

c) olyan a helyszín távolsága és megközelítési lehetősége a földi és légi kutató-mentő szolgálatok (egységek) kiindulási körzetétől számítva, hogy a légi kutató-mentő szolgálat feltételezhetően azonos vagy korábbi időpontban érheti el azt,

d) a légi kutató-mentő szolgálat riasztására jogosult ügyeleti szerv az alkalmazást indokoltnak tartja.

(2) Légi kutató-mentő szolgálatot teljesítenek

a) az MH erői az 1. számú melléklet szerinti mentőkörzetekben állandó jelleggel,

b) az állampolgárok (légijármű tulajdonosok, üzembentartók) társadalmi szervezetei,

c) a levegőben tartózkodó vagy erre a célra felszállásra kész légijárművek, öntevékenyen vagy a légiforgalmi irányítószolgálat utasítására vagy engedélyével.

(3) A légi kutató-mentő szolgálat:

a) riasztási vagy veszély állapotban azonnal megkezdi a kutatást,

b) a lehető legrövidebb időn belül meghatározza a bajba jutott légijármű helyzetét, illetőleg a fedélzetén tartózkodó személyzet, az utasok pontos helyét, ezt jelenti a Központnak, és javaslatot tesz a szükségesnek tartott intézkedésekre,

c) segíti a tűzoltóságot a tűz eloltásában.

Földi kutató-mentő szolgálat

10. § (1) Földi kutató-mentő szolgálatot látnak el öntevékenyen vagy riasztás alapján:

a) a készenléti szolgálatot teljesítő szervezetek,

b) az intézkedő hatósági személy(ek).

(2) Földi kutató-mentő szolgálat:

a) riasztás vagy veszély állapotban azonnal megkezdi a kutatást,

b) felkutatja a bajba jutott légijármű, illetőleg fedélzetén tartózkodó személyzet, utasok helyét, és jelenti a Központnak a pontos helyzetet, a szükségesnek tartott intézkedéseket,

c) tűz esetén megkezdi a tűzoltást,

d) a bajba jutott légijárművet, a fedélzeten tartózkodó személyeket megközelíti, a helyszínt illetéktelen elől lezárja,

e) menti a bajba jutott légijármű fedélzetén tartózkodó személyeket (elsősegélynyújtás, roncsból, tűzből vagy egyéb okból veszélyes körzetből való mentés).

A kutatás-mentés tervezésének rendje

11. § (1) A 3. § (1) bekezdésében felsorolt szervek együttműködésének összehangolására az érintett szervek bevonásával a Központ vezetője műveleti tervet készít.

(2) A Központ vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladat végrehajtása érdekében

a) naprakészen vezeti, tárolja a kutató-mentő feladatok ellátásához szükséges adatokat, információkat, eljárási szabályokat, és biztosítja az azokhoz való közvetlen és gyors hozzáférést;

b) gyűjti, feldolgozza, értékeli a bajba jutott légijárművek megsegítése során keletkezett információkat, iratokat, jelentéseket.

(3) A műveleti terv tartalmazza a kutatásban és a mentésben résztvevők, e rendeletben nem szabályozott, részletes feladatait, így különösen:

a) a kutató-mentő körzeten belüli kutató és mentő munkák irányításának módját,

b) a rendelkezésre álló hírközlési rendszerek és eszközök használatát,

c) az úton lévő kutató-mentő feladatra bevonható légijárművek riasztásának módját,

d) a kutatásra és mentésre kijelölt személyzet kötelességeit és jogosultságait,

e) a berendezések lehetséges átcsoportosítását, amelyet meteorológiai vagy más feltételek tehetnek szükségessé,

f) a kutató és mentő műveletekkel kapcsolatos lényeges információkhoz való hozzájutás módszerét,

g) a segítség – beleértve a légijárművek, személyzet vagy felszerelés – kérésének formáját,

h) a vészhelyzetben lévő légijárműnek nyújtandó segítség módját, vízre történő kényszerleszállás esetén,

i) a kutatást és mentést végző vagy más légijármű által a vészhelyzetben lévő légijárműveknek történő segítségnyújtás módját,

j) a segítségnyújtással kapcsolatos teendőket olyan légijármű esetén, amely ellen jogellenes cselekményt hajtottak végre.

Helyszínbiztosítás

12. § A helyszínbiztosítási feladatokat a Rendőrség látja el.

A sérültek mentése, a tűzoltás, a műszaki mentés
és a vízi mentés

13. § (1) A sérültek mentését, gyors orvosi ellátását

a) az OMSZ erői, eszközei a helyszínen és az egészségügyi intézménybe szállítás során,

b) az igénybe vehető egészségügyi intézmények a beszállítás után

látják el.

(2) A szükséges tűzoltási, műszaki mentési, egyéb kárelhárítási feladatokat a Tűzoltóság végzi.

(3) A helyszínen tartózkodó tűzoltásvezető a mentéssel kapcsolatos információk alapján kezdeményezze, illetőleg tegyen javaslatot a Központ vezetője felé a Központ működésének megkezdésére.

(4) A szükséges vízi mentési tevékenységet folyók, tavak vízfelületén, a vízfelületről megközelíthető területeken a Rendőrség illetékes szerve végzi, és biztosítja az erre felhasználható vízijárművek igénybevételét.

A lakosság mentése

14. § (1) A lakosság mentését, szükség szerinti menekítését a Központ vezetőjének kezdeményezésére a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság végzi.

(2) A Polgári Védelmi Országos Parancsnokság az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátása során

a) elvégzi a kárterületen a lakossági veszélyeztetés területi határainak kijelölését,

b) biztosítja a sérültek, túlélők, valamint a mentőerők számára a helyszíni ellátást, illetve a szükségelhelyezést,

c) gondoskodik az áldozatokkal kapcsolatos előírások végrehajtásáról.

A légijármű-vezető feladatai

15. § (1) Ha a légijármű vezetője azt észleli, hogy egy másik légijármű veszélyben van,

a) megfigyelés alatt tartja a veszélyben lévő járművet mindaddig, amíg jelenlétére nincs tovább szükség;

b) megtesz minden szükséges intézkedést, ami a bajba jutott légijármű helyzetének meghatározását könnyíti;

c) jelenti a légiforgalmi szolgálati egységnek

– a veszélyben lévő jármű típusát, azonosságát és állapotát,

– a veszélyben lévő légijármű helyzetét földrajzi koordinátákkal, illetőleg egy jellegzetes tereptárgytól vagy egy rádiónavigációs berendezéstől mért távolságával és tényleges irányszögével kifejezve,

– az észlelés időpontját helyi időben kifejezett órák és percek szerint,

– az észlelt személyek számát,

– azt, hogy a személyek elhagyták-e a veszélyben lévő járművet,

– az észlelt vízen úszó személyek számát,

– a túlélők látható fizikai állapotát;

d) a légiforgalmi irányító szolgálati egység utasítása szerint cselekszik a kutató-mentő légijármű megérkezéséig.

(2) Ha a baleset helyszínére elsőnek érkező légijármű nem kutatási és mentési légijármű, akkor köteles jelenteni az általa észlelt eseményt a légiforgalmi irányító szolgálatnak.

(3) A vészadást felfogó légijármű vezetője, ha a hírközlő csatornákon vészjeleket, vészközleményt vagy ezzel egyenértékű közleményt vesz

a) rögzíti a veszélyben lévő jármű helyzetét, ha ezt közlik,

b) beméri az adás irányát,

c) tájékoztatja az illetékes légiforgalmi irányító szolgálati egységet a vészközleményről, megadva valamennyi rendelkezésre álló adatot,

d) az adott helyzet értékelésének függvényében meghozott döntésével belátása szerint továbbhalad a vészadásban megadott hely felé.

A kutató-mentő szolgálat szervezetének
információs rendszere

16. § A Központ és a kutató-mentő alközpontok információs kapcsolatainak rendszere kiterjed:

a) a más jogszabályban meghatározott repülőbaleseti szolgálatra,

b) a katonai légügyi hatóság repülőbaleseti készenléti szolgálatra,

c) a rádióiránymérő (helymeghatározó) szolgálatra,

d) a Kormányzati Távközlési Rendszerre, illetőleg annak útján elérhető – kutatási-mentési feladatokhoz kapcsolódó – adatbázis elérési lehetőségére,

e) a meteorológiai szolgálatra,

f) az 1. számú mellékletben meghatározott légi kutató-mentő körzetek működési rádiófrekvenciáin, továbbá a légiközlekedés vészfrekvenciáin történő forgalmazásra.

A kutató-mentő szolgálat felszerelése

17. § (1) A légi kutató-mentő szolgálat készenlétben tartott eszközeit és felszerelését a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A földi kutató-mentő szolgálat felszerelése, eszközei a kiindulási helyen vagy gépjárműben lévő elsősegélynyújtó és tűzoltó-műszaki mentő eszközökből áll.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon kívüli egyéb, szükséges minőségű és mennyiségű eszközök helyszínre küldéséről az eljárás folyamán az intézkedő Központ gondoskodik.

A kutató-mentő szolgálat felkészítése

18. § (1) A kutató-mentő szolgálatban részt vevő szervek vezetői felelősek a kijelölt állomány készenlétéért, felkészítéséért és ismeretfelújításáért.

(2) A kutató-mentő szolgálatba tartozó egységek működési szabályzatát a kutatás-mentésre vonatkozó és az eljárást meghatározó nemzetközi dokumentumok figyelembevételével kell elkészíteni, és azt a részt vevő egységek rendelkezésére bocsátani.

(3) A kutató-mentő szolgálat a Központ tervezésével, a jogszabályokkal és az Egyezményben megállapított gyakorisággal és módszerrel megfelelő szintű gyakorlatokat köteles tartani.

(4) A légi kutató-mentő szolgálati helyen a szolgálat eszközeit, felszerelését és személyi állományát folyamatos szolgálatban (készültségben) kell biztosítani.

A kutató-mentő szervezet fenntartási
és eljárás költségei

19. § A kutató-mentő szolgálat létrehozási, fenntartási és eljárási költségeit – beleértve a gyakorlatok költségeit – a feladat végrehajtására e rendelet szerint kijelölt költségvetési szervek első ízben 1999. évi költségvetési törvényben tervezik.

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 30/1998. (VI. 24.) BM–HM–NM–PM együttes rendelethez


Légi kutató-mentő körzetek

1. Nyugati (1. számú) kutató-mentő körzet (Budapest/nyugat információs központ).
1.1. Kapcsolat: 125.5 MHz – hívójel: Budapest Info
1.2. Illetékességi területe: Magyarország területe a Duna középvonalától Ny-ra.
1.3. Folyamatos szolgálatot teljesít
1.4. Állandó légi kutató-mentő szolgálat helye: Szentkirályszabadja katonai repülőtér.

2. Keleti (2. számú) kutató-mentő körzet (Budapest/kelet információs központ).
2.1. Kapcsolat: 133.0 MHz – hívójel: Budapest Info
2.2. Illetékességi területe: Magyarország területe a Duna középvonalától K-re.
2.3. Folyamatos szolgálatot teljesít
2.4. Állandó légi kutató-mentő szolgálat helye: Szolnok katonai repülőtér.

2. számú melléklet a 30/1998. (VI. 24.) BM–HM–NM–PM együttes rendelethez


Az állandó és ideiglenes légi kutató-mentő szolgálat személyi állománya, eszközei és felszerelése

1. Személyi állomány
1.1. Személyi állomány létszáma:
a) folyamatos szolgálatban:
– légijármű teljes hajózószemélyzettel,
– egy kutató-mentő csoport (3–5 fő kutató-mentő katona, ebből 1 fő felcser/orvos),
b) tartalék (harckészültségi időnorma szerint) riasztható:
– légijármű teljes hajózószemélyzet,
– kettő kutató-mentő csoport.
1.2. Kutató-mentő katonák szakirányú képzettsége:
a) ejtőernyős ugrás, amely kiterjed siklóejtőernyővel való éjszakai pontos célmegközelítésre (vizuálisan, rádióiránymérő és műholdas helyzetmeghatározás segítségével), páros ejtőernyős ugrásra (ejtőernyős ugrásra kiképzetlen utas légi szállítására), pontos teherledobásra,
b) helikopteres mentési feladatok végrehajtása, amely kiterjed a kötéllel való leereszkedésre, személyek csörlővel való fedélzetre emelésére,
c) önálló kutatási, műszaki mentési és elsősegélynyújtó feladatok végrehajtása, beleértve a veszélyes eszközök kezelését (hadianyagok, mentőrendszerek pirotechnikai eszközei, sugárzó anyagok, toxikus anyagok),
d) vízi mentő- és úszóeszközök alkalmazása, beleértve a légzőkészülékes merülések végrehajtását.

2. Kutató-mentő katonák személyi felszerelése:
a) sikló fő- és tartalékejtőernyő,
b) ejtőernyős magasságmérő,
c) GPS,
d) fedélzeti mentőkészlet (túlélőcsomag, mentőcsónak, vészjeladó)
e) kézi fényszóró,
f) elemlámpa,
g) speciális tőr,
h) leeresztő készülék hegymászó kötéllel,
i) jelzőtöltény és füstjelző készlet,
j) rádió iránykereső,
k) rádiótelefon,
l) egészségügyi egységcsomag,
m) deszantzsák,
n) ejtőernyős ugróruha, lábbeli,
o) látcső,
p) ejtőernyős fejvédő beépített éjjellátóval, rádióval.

3. Kutató-mentő csoport (3–5 fő) felszerelése:
a) teherzsák, teherejtőernyővel, rádióirányadóval és fényjelzéssel, 2 db,
b) kézifűrész (fa), 2 db,
c) kézifűrész (fém), 2 db,
d) rövidnyelű lapát, 2 db,
e) balta, 2 db,
f) csákány, 2 db,
g) feszítővas, 2 db,
h) nagyméretű lemezvágó olló, 2 db,
i) csapvágó, 2 db,
j) tűzoltóbalta, 2 db,
k) fényszóró, 4 db,
l) 5 kg-os halonos oltókészülék, 4 db,
m) villogó lámpa, 2 db,
n) azbeszt védőruha, 2 db,
o) mentőtutaj, 4 db,
p) hálózsák, 4 db,
q) turista sátor (4 személyes), 4 db,
r) meleg ruházat, 2 klt,
s) turistafőző, 2 db,
t) hordágy, 4 db,
u) vákuum matrac, 2 db,
v) egészségügyi oxigéntartály tartozékkal, 4 db,
w) orvosi táska (komplett), 2 db,
x) infúzió, 6 klt,
y) rögzítősín, kötszer, gyógyszer, 2 klt. (égett és politraumát szenvedettek részére),
z) hővédő lepedő, 8 db,
aa) vászon lepedő, 6 db,
bb) takaró, 6 db,
cc) hullazsák, 10 db,
dd) ivóvíz, 10 liter
ee) párosugró ejtőernyő-rendszer, 1 db,
ff) kijelölt adatbázissal kétirányú digitális kapcsolatrendszer (Lap-top, modem, rádiótelefon), 2 db,
gg) sisakra épített videokamera és képrögzítő, 2 db.

4. A légi kutató-mentő szolgálat készültségi légijárművei:
a) helikopter (legalább 1,5 t teherbírású, minimálisan 15 fő szállítására alkalmas) – 150 km sugarú körön belül, egy légi kutató-mentő csoport szállítására –, 1 db,
b) repülőgép (legalább 3 t teherbírású, 350 km/h-nál nagyobb utazó sebességű és ejtőernyős ugratásra, teherledobásra alkalmas) – két légi kutató-mentő csoport szállítására alkalmas, 150 km sugarú körön belül 15-nél több személyes légijármű felkutatására, és 150 km sugarú körön kívüli körön túl –, 1 db.

3. számú melléklet a 30/1998. (VI. 24.) BM–HM–NM–PM együttes rendelethez


Földi látjelek és jelzések3

4. számú melléklet a 30/1998. (VI. 24.) BM–HM–NM–PM együttes rendelethez


Helikopterleszállás és ejtőernyős ugratás időjárási határértékei

1. Helikopterleszállás repülőtéren kívül.
----------------------
Felhőalap (terep felett) (m)
Nappal 200
Éjjel 300
Vízszintes látás (km)
Nappal 2 km
Éjjel 3 km
Legnagyobb szélsebesség (m/s)
Nappal 20
Éjjel 15

2. Ejtőernyős ugratás feltételei (legkisebb gépelhagyási magasság: 400 m terep felett).
----------------------
Feltétel | Felhőalap (terep felett) (m) | Legnagyobb szélsebesség (m/s)
----------------------
Éjjel/nappal | 100 | 10
Éjjel/nappal műszeres segítséggel | 50 | 8
1

A rendeletet a 267/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 15. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2012. március 13. napjával.

3

Lásd 1998. MK 54. szám 4406–4408. oldal.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére