18/1998. (VI. 3.) NM rendelet
a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
2023.01.01.
1. § (1)1 E rendelet hatálya Magyarországon kiterjed minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetre.
(2) E rendelet nem érinti a fegyveres erők egészségügyi szolgálatának a külön jogszabályban foglalt járványüggyel kapcsolatos feladatait.
2. § (1)2 Az egészségügyért felelős miniszter a fertőző betegségek megelőzésének és leküzdésének irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos jogkörét az országos tisztifőorvos útján látja el.
(2) Az országos tisztifőorvos a járványveszély elhárítása és az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében közvetlenül intézkedhet, ha azt a járványügyi helyzet szükségessé teszi, ennek keretében közvetlenül megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a járványveszély elhárítása és megszüntetése érdekében szükségesek.
3. § (1)3 A fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló helyi egészségügyi hatósági tevékenység a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) és a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) hatáskörébe tartozik.
(2)4 Járványveszély esetén az ezt észlelő orvos köteles a fertőzés terjedésének meggátlása érdekében szükséges azonnali intézkedéseket megtenni, és a megtett intézkedésekről a járási hivatalt haladéktalanul értesíteni.
3/A. §5 E rendelet alkalmazásában
1.6 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés: a betegnél, az egészségügyi dolgozónál, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatba kerülő más személynél az egészségügyi ellátás során kialakult fertőzés;
2. esetdefinició: surveillance céljából jelentendő megbetegedéseket, eseteket meghatározó klinikai, laboratóriumi és epidemiológiai feltételek összessége, amelynek
2.1. klinikai kritériuma: a betegség általános és jellemző tünetei, amelyek egyenként vagy kombinálva alkotják az egyértelmű vagy indikatív, illetve betegség-specifikus klinikai leírást, amelyet a betegség legjellemzőbb klinikai tünetei alapján állítanak össze, és nem tartalmazza a betegség valamennyi olyan tünetét, jellemzőjét, amely a klinikai diagnózis felállításához szükséges;
2.2. laboratóriumi kritériuma: a klinikai kritériumoknak megfelelő eset megerősítéséhez (ritkán valószínűsítéséhez) szükséges vizsgálati anyagok, laboratóriumi módszerek és vizsgálati eredmények összessége;
2.3. epidemiológiai kritériuma: akkor teljesül, ha bizonyítható
2.3.1. az, hogy a beteg a lappangási időben egy beteg vagy tünetmentes fertőzött emberrel vagy állattal olyan kapcsolatba került, hogy tőle fertőződhetett, vagy
2.3.2. a közös fertőző forrással való érintkezés, vagy
2.3.3. az, hogy a személyek közös expozíciónak voltak kitéve;
3. eset besorolása: annak meghatározása, hogy a teljesült klinikai, laboratóriumi és epidemiológiai kritériumok az adott esetet milyen mértékben alapozzák meg, amelynek alapján az eset lehet:
3.1. gyanús eset: az eset olyan típusa, amely az esetdefinícióban ismertetett klinikai kritériumoknak megfelel, de a betegség diagnózisát nem bizonyították epidemiológiai vagy laboratóriumi módszerrel;
3.2. valószínűsíthető eset: az eset olyan típusa, amely az esetdefinícióban ismertetett klinikai és epidemiológiai kritériumoknak megfelel, de a valószínűsíthető minősítéshez csak bizonyos betegségek tekintetében szükségesek a laboratóriumi vizsgálatok;
3.3. megerősített eset: az eset olyan típusa, amelynél a betegség diagnózisát laboratóriumi kritériumokban szereplő módszerrel igazolták, a betegségek, illetve fertőzések egy részében az esetdefinícióban ismertetett klinikai kritériumoknak is megfelelnek, a betegségek, illetve fertőzések más részében klinikai feltétel nincs;
4. expozíció (biológiai): az a hatás, amelynek során egy személy vagy állat olyan kapcsolatba kerül egy fertőzött állattal vagy emberrel vagy szennyezett külső környezeti tényezővel, amelynek révén ki van téve a fertőződés veszélyének;
5. fertőző betegség: specifikus fertőző ágensek vagy azok toxikus termékei által okozott megbetegedés, amelyet adott kórokozónak vagy termékének egy fertőzött személyből, állatból vagy rezervoárból egy arra fogékony gazdaszervezetbe való közvetett vagy közvetlen átjutása hoz létre;
6. fertőző beteg: fertőző betegségben szenvedő személy;
7. fertőző beteg környezete: a fertőző vagy fertőzésre gyanús személlyel (beteggel, kórokozó-hordozóval) azonos lakásban, közösségben stb. együtt élő, vagy vele direkt vagy indirekt módon érintkező azon személyek köre, akiktől a beteg fertőződhetett, illetve akik a betegtől fertőződhettek vagy fertőződhetnek, továbbá akikre a beteg, illetve a kórokozó-hordozó a fertőzést átvihette vagy átviheti;
8. halmozódás: egy adott tünetegyüttesnek, fertőző betegségnek vagy kórokozónak meghatározott térben és időben történő átlagosnál gyakoribb előfordulása;
9. járvány: egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható;
10. járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat: olyan szűrővizsgálat, amely a tünetmentes személy kórokozó-hordozásának megállapítására irányul hatósági járványügyi intézkedések foganatosítása vagy megszüntetése céljából, amely lehet:
10.1. felszabadító vizsgálat: a betegségből gyógyult személy fertőzőképességének megállapítására irányuló mikrobiológiai szűrővizsgálat;
10.2. járványügyi ellenőrző vizsgálat: a kórokozó-hordozóvá vagy kórokozó-ürítővé minősített személy hatósági járványügyi ellenőrzése céljából végzett mikrobiológiai vizsgálat;
10.3. a beteg környezetében végzett szűrővizsgálat: fertőző beteggel az inkubációs időn belül vagy tünetmentes fertőzöttel érintkezett személyek szűrővizsgálata;
10.4. fokozott kockázatnak kitett személyek szűrővizsgálata: az adott fertőző betegség tüneteit nem mutató meghatározott lakosságcsoportok (várandós nők, kórházba felvett betegek stb.) szűrővizsgálata;
11. mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: olyan egészségügyi szolgáltatás, amely közvetlen vagy közvetett laboratóriumi módszer alkalmazásával igazolja a fertőző betegségeket okozó mikroorganizmusok valamelyikének jelenlétét a fertőző betegségre gyanús beteg szervezetében, amely lehet:
11.1. klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: olyan mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat, melyet azért végeznek, hogy az individuális diagnózis alapján meghatározzák és alkalmazzák a megfelelő egyéni terápiát;
11.2. járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: olyan mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat, amelynek célja a populációs szintű kockázatok minél korábban történő azonosítása, elemzése, és ennek alapján populációs szintű beavatkozások megalapozása prevenciós céllal;
12. járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratórium: melyet személyi és tárgyi feltételei, belső és külső minőségbiztosítási rendszere, működési rendje alapján a járványügyi érdekből végzett vizsgálatok végzésére az országos tisztifőorvos kijelöl;
13. mikrobiológiai szűrővizsgálat: olyan mikrobiológiai vizsgálat, mely a fertőző betegség tüneteit nem mutató személy esetében közvetlen vagy közvetett laboratóriumi módszer alkalmazásával igazolja a fertőző betegséget okozó mikroorganizmus jelenlétét vagy a fertőző betegség átvészelését;
14. mikrobiológiai referencia laboratórium: működési engedéllyel rendelkező laboratórium, melyet személyi és tárgyi feltételei, belső és külső minőségbiztosítási rendszere, működési rendje alapján az országos tisztifőorvos mikrobiológiai referencia laboratóriumi feladatok ellátására kijelöl;
15. klinikai mikrobiológiai laboratórium: működési engedéllyel rendelkező laboratórium, amely járványügyi feladatok ellátására kijelöléssel nem rendelkezik, és amely klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálatokat végez;
16. mikrobiológiai tipizáló vizsgálat: a kórokozók azon feno-, illetve genotípusos jellemzőinek (antibiotikum-rezisztencia, szerotípus, szerocsoport, fágtípus, egyéb molekuláris jellemzők) vizsgálata, amelyek célja a betegség terjedésének felderítése és epidemiológiai kapcsolatok igazolása;
17.7 oltóhely: legalább a rendelő vagy a tanácsadó egyéb jogszabályokban meghatározott általános szakmai minimumfeltételeivel rendelkező helyiség, különösen a háziorvosi, házi gyermekorvosi és iskolaorvosi rendelő, tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendelője, nemzetközi oltóhely, vármegyei klinikai védőoltási tanácsadó;
18. surveillance: járványügyi felügyelet, melynek során az egészségügyi adatok folyamatos és szisztematikus gyűjtése, elemzése, értelmezése és terjesztése történik, különös tekintettel a fertőző betegségek idő- és térbeli előfordulására, valamint az ilyen betegségek kockázati tényezőinek elemzésére, a megfelelő megelőző és visszaszorító ellenintézkedések megtételének elősegítése céljából;
19. védőoltás: olyan egészségügyi tevékenység, amelynek során oltóanyagot juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából, melynek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség kialakítható és fokozható.
4. § (1)8 Az oltás végrehajthatóságának megítéléséről a kezelőorvos dönt. Orvosi felügyelet mellett egészségügyi szakdolgozók is végezhetnek védőoltást.
(2)9 Az adott évi védőoltási tevékenységre vonatkozó, az 5–13. §-ban, valamint a 15. és 16. §-ban felsorolt feladatok gyakorlati végrehajtásához szükséges ismereteket az országos tisztifőorvos által évente kiadott, az adott év védőoltási tevékenységére vonatkozó módszertani levele (a továbbiakban: VML) határozza meg.
Életkorhoz kötötten kötelező védőoltások
5. § (1)10 A magyar állampolgárt, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó azon személyt, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli állampolgárt, továbbá a menekültet és menedékest életkorhoz kötötten
a) gümőkór (tuberculosis),
b) torokgyík (diphtheria),
c) szamárköhögés (pertussis),
e) gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta),
h) mumpsz (parotitis epidemica),
i) b típusú Haemophilus influenzae (Hib),
k)11 Streptococcus pneumoniae (pneumococcus),
ellen védőoltásban kell részesíteni.
(2)13 Az (1) bekezdés szerinti kötelező védőoltásokat – az (1) bekezdés j) pontja szerinti védőoltás kivételével – a 0–6 éves korúak körében folyamatos oltási rendszerben kell végrehajtani. A
a) BCG oltás újszülött korban, illetve a születést követő négy héten belül,
b) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib és a pneumococcus elleni oltás első részlete betöltött 2 hónapos korban,
c) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás második részlete betöltött 3 hónapos korban,
d) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás harmadik részlete, továbbá a pneumococcus elleni oltás második részlete betöltött 4 hónapos korban,
e) pneumococcus elleni oltás harmadik részlete betöltött 12 hónapos korban,
f)14 bárányhimlő elleni oltás első részlete betöltött 13 hónapos korban,
g)15 morbilli-mumpsz-rubeola elleni trivalens oltóanyaggal végzett oltás betöltött 15 hónapos korban,
h)16 bárányhimlő elleni oltás második részlete betöltött 16 hónapos korban,
i)17 diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás negyedik részlete betöltött 18 hónapos korban,
j)18 diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis oltóanyaggal és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett oltás betöltött 6 éves korban
(3)19 A (2) bekezdés b), d) és e) pontjában foglalt pneumococcus oltásokat a 2014. június 30-a után születettekre vonatkozóan kell alkalmazni. A 2014. július 1-je előtt született csecsemők és a már megkezdett, önkéntesen igénybe vehető térítésmentes pneumococcus elleni védőoltásban részesült csecsemők immunizálását a VML-ben meghatározott oltási rend szerint kell folytatni, illetve befejezni.
(5)21 Az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat 11 éves kortól iskolai kampányoltások keretében kell elvégezni. A
a)22 diphteria-tetanus-sejtmentes pertussis oltóanyaggal történő oltásra betöltött 11 éves korban
b) morbilli-mumpsz-rubeola elleni újraoltásra betöltött 11 éves korban
(7)24 Hepatitis B elleni oltást betöltött 12 éves korban kell elvégezni.
(8)25 Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelezően előírt védőoltás elmaradt, az elmaradt védőoltást a legrövidebb időn belül pótolni kell. Azok az orvosok, akik bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, óvodába, nevelőszülőkhöz, gyermekotthonba, illetőleg egyéb gyermekközösségbe, továbbá alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézménybe kerülő gyermekek vizsgálatát végzik, kötelesek az életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenőrizni. A hiányzó oltásokat az oltás végzésére jogosultaknak pótolniuk kell. Az oltási kötelezettség
a)26 a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs és a gyermekbénulás elleni elmaradt védőoltásokra a 16. életév,
c)28 a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz és a Hepatitis B elleni elmaradt védőoltásokra a 20. életév,
d)29 a Hib és a pneumococcus elleni elmaradt védőoltásokra az 5. életév,
e)30 elmaradt BCG oltás esetén az 1. életév
(9)31 Oltóorvos az oltásra kötelezett háziorvosa, házi gyermekorvosa, iskolai kampányoltás esetén az iskolaorvos, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a klinikai védőoltási szaktanácsadó, a nemzetközi oltásokra feljogosított oltóhely orvosa. Oltóorvosnak minősül a 6. § (7) bekezdése szerinti helyen oltást végző egészségügyi dolgozó. Rendkívüli esetben vagy járványügyi veszélyhelyzetben az egészségügyi államigazgatási szerv a fentieken kívül más oltóorvost is kijelölhet. Életkorhoz kötött kötelező védőoltás oltóhelyen végezhető.
Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások
6. § (1) Megbetegedési veszély és annak elhárítása érdekében a szükséges védőoltás(oka)t, amennyiben az
a)33 a lakosság egészét vagy több vármegye lakosságát érinti, az országos tisztifőorvos,
b)34 a vármegye lakosságának egészét vagy a vármegyén belül több település lakosságát érinti, akkor az országos tisztifőorvos által szakmailag jóváhagyott kockázatértékelés alapján a kormányhivatal,
c)35 egy település lakosságát érinti, akkor az országos tisztifőorvos által szakmailag jóváhagyott kockázatértékelés alapján a járási hivatal
(2)36 A VML-ben foglaltaknak megfelelően aktív immunizálásban kell részesíteni
a) a hastífuszos beteg és baktériumhordozó környezetében élő személyeket,
b) a diftériás beteg környezetében élőket,
c) a pertussziszos beteg környezetében a 6 éven aluli gyermekeket,
d) a tetanusz fertőzési veszélynek kitett személyeket,
e) a veszettség expozíciójának kitett személyeket,
f) a hepatitis B vírus hordozó anya újszülöttjét,
g) hepatitis B ellen az egészségügyi képesítést adó oktatási intézmények tanulóit, hallgatóit, továbbá
környezetében élő veszélyeztetett személyeket.
(3) A védőoltással esik egy tekintet alá az 1. számú melléklet szerint az egyes fertőző betegségek esetén alkalmazott megelőző gyógyszeres kezelés is.
(4) Gamma-globulinnal végzett passzív immunizálásban részesítendők
a)38 a hepatitis A vírussal fertőzött beteg szoros környezetéhez tartozó expozíciónak kitett személyek, akik számára a hepatitis A vakcina ellenjavallt, illetve a csecsemők és a súlyosan immunszuprimált személyek, akik esetében az aktív védőoltás várhatóan hatástalan,
b) a kanyarós beteg fogékonynak tekinthető környezetéből az aktív immunizálásban még nem részesült gyermekek, illetve azok a kanyarón át nem esett, kanyaró ellen nem oltott személyek, akiknél az aktív immunizálás ellenjavallt.
(5) Hepatitis B specifikus immunglobulinnal végzett passzív immunizálásban részesítendők
a) a HBsAg pozitív anyák újszülöttjei,
b)39 a bizonyítottan HBsAg pozitív beteg vérével szennyezett eszközzel sérült, és korábban aktív immunizálásban nem részesült vagy bizonyítottan non-responder személyek.
(6)40 A tetanusz elleni passzív immunizálásban részesítendő személyek körét a VML határozza meg.
(7)41 Megbetegedési veszély elhárítása esetén a kötelező védőoltások alkalmazásánál az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével oltóhelyen kívül is végezhető védőoltás, amennyiben az oltásra kijelölt helyen rendelkezésre áll a
a) beteg fektetésére alkalmas bútorzat,
b) védőoltást végző egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve fertőtlenítési lehetőség, valamint az oltandó bőrfelület fertőtlenítési lehetősége,
c) veszélyes hulladék kezeléséhez szükséges tárgyi feltétel.
Megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltások
7. § (1) Tetanusz fertőzés elleni aktív immunizálásban részesíthetők – fertőzésre gyanús aktuális sérülés nélkül is – az 1941 előtt született, oltatlan személyek.
(2) Diftéria megbetegedés ellen oltásban részesíthetők a 10 évnél régebben oltott, az országos tisztifőorvos által meghatározott területen élő, az egészségügy, közlekedés, kereskedelem területén dolgozó személyek.
(3)42 Hepatitis B fertőzés megelőzése érdekében
b) a hepatitis B vírus okozta heveny májgyulladásban szenvedő betegek és a krónikus hepatitis B vírus fertőzöttek közvetlen környezetében a járványügyi vizsgálat alapján meghatározott személyek,
c) az onkológiai és hematológiai betegek, valamint
d) az intravénás kábítószer-használók
részesíthetők védőoltásban.
(4)43 Influenza megbetegedés ellen a VML szerint az adott évben veszélyeztetettnek minősülő személyek részesíthetők védőoltásban.
(5)44 A Human papilloma vírus ellen a 12. életévüket betöltött és az általános iskola 7. évfolyamát végző lánygyermekek iskolai kampányoltás keretében a VML-ben foglalt oltási rend és az orvosszakmai szempontok figyelembevételével térítésmentes védőoltásban részesíthetők.
7/A. §45 A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltást térítésmentesen veheti igénybe
b) tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár,
c) a Magyarország területén lévő diplomáciai és konzuli képviselet, továbbá a nemzetközi szervezet állandó képviseletének tagja.
d)46 az a) pont alá nem tartozó magyar állampolgár.
Külföldre történő kiutazás esetén fennálló védőoltási kötelezettség és egyéb ajánlott védőoltások47
8. § (1) A magyar állampolgárok kötelesek beoltatni magukat azon fertőző betegségek ellen, melyeket a fogadó ország vagy az átutazás helye szerinti országok egészségügyi hatóságai megkövetelnek a be-, illetőleg az átutazóktól.
(2) A magyar állampolgárok sárgaláz elleni védőoltása az (1) bekezdésben foglaltakon túl kötelező, ha olyan országba utaznak, ahol sárgaláz veszély van.
(4)49 A külföldi ország járványügyi helyzete és a kiutazó személy veszélyeztetettségének figyelembevétele alapján egyéb oltások is végezhetők (pl. diftéria, tetanus kolera, hastífusz, gyermekbénulás, kanyaró, rubeola, mumpsz, hepatitis A és B, járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltás, gamma-globulin).
(5)50 A külföldre utazó személyek (2) és (4) bekezdésben meghatározott védőoltásait a kormányhivatalok által működtetett oltóhelyek és egyéb, a nemzetközi utazásokkal kapcsolatos védőoltások végzésére működési engedéllyel rendelkező nemzetközi oltóhelyek végzik.
(6) Nemzetközi érvényű oltási bizonyítványt csak az (5) bekezdésben foglalt nemzetközi oltóhelyek állíthatnak ki.
(7)51 Maláriával fertőzött országba utazó személy esetén a nemzetközi oltóhelyek által előírt megelőző gyógyszeres kezelés alkalmazandó.
(8)52 A külföldre utazók oltási kötelezettségéről, illetve az ajánlott oltásokról a nemzetközi oltóhely ad felvilágosítást.
Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltási kötelezettség
9. §53 (1)54 A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciókat a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni. Ennek csökkentése érdekében – a foglalkoztatás feltételeként – a külön jogszabály szerint biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását. A veszélyeztetett munkakörök felmérésének eredményéről a munkáltató kérésére a járási hivatal szakvéleményt ad.
(2)55 A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét az országos tisztifőorvos által évente kiadott VML tartalmazza.
(3) A csökkent immunitású, illetve egyéb fokozott kockázati csoportba tartozó személyek egészségének védelme érdekében a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, a felnőtt és a gyermek intenzív ellátást nyújtó, a szülészeti-nőgyógyászati, valamint a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő, továbbá a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozóknak az egészségügyi szolgáltató minden évben felajánlja és megszervezi az influenza elleni védőoltást.
Új vagy módosított összetételű oltóanyagok alkalmazása
10. § A védőoltást új vagy módosított összetételű oltóanyagokkal vagy új módszerrel (az alkalmazási előiratban foglalttól eltérő módon) végezni, továbbá az oltás hatékonyságának megállapítására szükséges szűrővizsgálatot szervezni és végezni csak az országos tisztifőorvos engedélyével lehet.
Védőoltások alóli mentesítések
11. § (1)56 A védőoltások ellenjavallatait az országos tisztifőorvos által évente kiadott VML tartalmazza.
(2)57 A védőoltás alóli mentesítést igazoló orvosi szakvéleményt – végleges mentesítés esetén a járási hivatal jóváhagyását is – dokumentálni kell az oltókör és az oltásra kötelezett személy oltási nyilvántartásában.
Védőoltási nyilvántartások, igazolások
12. § (1)58 Az elvégzett védőoltásokról nyilvántartást kell vezetni.
(2) A 6 éven aluliak oltásait a ,,Védőoltási kimutatás'', az iskolások (általános, közép-, főiskolai és egyetemi hallgatók) oltásait a ,,Kimutatás iskolás korú gyermek védőoltásairól'' című nyomtatványon kell nyilvántartani. Az oltásokra vonatkozó adatokat a törzslapra is be kell jegyezni.
(3)59 Az oltások megtörténtéről az oltottat egyéni dokumentációval kell ellátni és azt az Egészségügyi Könyv Védőoltási adatlapjára kell bejegyezni.
A védőoltással kapcsolatos jelentések
13. § (1)60 A területi védőnő az ellátási területére vonatkozóan havonta jelenti a járási hivatalnak az esedékességet követő hónap 5. napjáig a folyamatos oltási rend szerint végzett oltásokat, továbbá az oltásnak az esedékessége hónapját követő 2 hónapot meghaladó elmaradását, valamint az oltásra kötelezett gondozottak el- és beköltözését a név, születési idő, lakcímváltozás feltüntetésével. Az oltásokról a havonkénti jelentést a védőnő az ellátási területéhez tartozó gondozottak egészségügyi dokumentációja, továbbá az oltóorvos, illetve a járási hivatal által megküldött oltási értesítő alapján készíti el.
(2)61 Az iskolai kampányoltásokról szóló jelentést az oltásra kijelölt időszakot követő hónap 15. napjáig az iskola-egészségügyi feladatokat ellátó védőnő küldi meg a járási hivatalnak.
(3)62 Ha a gyermek oltását nem a területileg illetékes háziorvos vagy házi gyermekorvos végzi, az elvégzett oltásokra vonatkozó adatokat az oltóorvos az oltás beadásának napján írásban vagy elektronikus úton köteles jelenteni a járási hivatalnak.
a)64 az oltott gyermek adatait elektronikus úton haladéktalanul rögzíti az elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerbe, és ezzel egyidejűleg az oltási értesítő adatait továbbítja a gyermek lakóhelye szerint illetékes védőnői szolgálathoz,
b) a folyamatos oltási rend szerint végzett oltások adatait havonta, a jelentés hónapját követő hónap 15. napjáig rögzíti az elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerbe,
c) az 5. § (5) és (7) bekezdése szerinti kampányoltások adatait az oltás befejezését követő hónap 25. napjáig rögzíti az elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerbe.
(5)65 A védőoltásokra vonatkozó adatok a kormányhivatal, az országos tisztifőorvos számára a közös adatbázison keresztül elérhetők.
(7)67 A védőoltást követő nemkívánatos eseményeket, beleértve az oltási reakciókat (mellékhatásokat) és oltási baleseteket
a)68 az oltó-, illetve észlelő orvos a járási hivatalnak és egyidejűleg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek,
b)69 a járási hivatal a kormányhivatalnak,
c)70 a kormányhivatal az országos tisztifőorvosnak
haladéktalanul jelenti.
(8)71 A kormányhivatal a (7) bekezdés szerinti esetet kivizsgálja, és annak eredményéről az országos tisztifőorvost tájékoztatja.
Magyarországon életvitelszerűen tartózkodó személyek kötelezettségei72
14. § (1) A védőoltásra kötelezett személy köteles védőoltás, továbbá – ha a védőoltást megelőzően szűrővizsgálat, vagy azt követően a védőoltás eredményének ellenőrzése szükséges – szűrő-, illetőleg ellenőrző vizsgálat céljából a megjelölt helyen és időben megjelenni, és magát az oltásnak, illetőleg vizsgálatnak alávetni. A védőoltásra kötelezett kiskorú megjelenéséről törvényes képviselője gondoskodik.
(2) Ha a védőoltásra kötelezett személy bármilyen okból a védőoltás helyén a megjelölt időben nem tud megjelenni, ezt a körülményt – kiskorú esetében a törvényes képviselő – köteles a megjelölt helyen haladéktalanul bejelenteni. Ez esetben a védőoltás új időpontjáról a védőoltásra kötelezett személy értesítést kap. Ha védőoltása korábban máshol már megtörtént, vagy ha a védőoltás alól végleges mentességet kapott, ezt is köteles bejelenteni, és hitelt érdemlően igazolni.
(3) Az oltási dokumentációt minden személy, kiskorú esetén törvényes képviselője köteles megőrizni, és azt újbóli védőoltás, illetőleg szűrő- vagy ellenőrző vizsgálat alkalmával az orvosnak átadni.
(4)73 Az elveszett, megrongálódott Egészségügyi Könyv Védőoltási adatlapjának adatait az oltási nyilvántartás alapján az oltóorvos pótolja. A más oltóhelyen elvégzett oltásokra vonatkozó igazolásokat az érdekelt személy (törvényes képviselője) köteles beszerezni.
Az egészségügyi szolgáltatók védőoltásokkal kapcsolatos feladatai
a) ellenőrzi az újszülöttkori BCG oltások eredményességét,
b)75 nyilvántartja az ellátási területén az oltásra kötelezetteket, vezeti az oltási nyilvántartást, elmaradt oltás esetén ismételt értesítést küld, és ugyanazon oltandóra vonatkozó háromszori eredménytelen írásbeli megkeresés esetén értesíti a járási hivatalt,
c) írásban értesíti a körzetébe és az általa ellátott oktatási intézménybe (a továbbiakban: ellátási terület) tartozó oltandó személy törvényes képviselőjét az oltás esedékességéről, jelentőségéről, a beadás helyszínéről és időpontjáról, a várható általános reakciókról és a védőoltás elmulasztásának következményeiről,
d)76 a járási hivataltól igényli az oktatási intézménybe járó oltandó tanulók számára az iskolai kampányoltásokhoz szükséges oltóanyagot, gondoskodik az oltóanyag előírásoknak megfelelő tárolásáról és elszámolásáról,
e)77 gondoskodik az elveszett, megrongálódott Egészségügyi Könyv védőoltási adatainak pótlásáról az oltási nyilvántartási dokumentáció alapján,
g) az oltási tevékenységgel kapcsolatos feladatait az oltóorvossal együttműködve végzi.
a)80 nyilvántartást vezet a területi ellátási kötelezettségéhez tartozó oltandó személyekről,
b)81 az a) pont szerinti oltandó személyek számára az életkorhoz kötött oltáshoz szükséges oltóanyag (a hozzá bejelentkezettek név és TAJ szerinti) igénylését – a védőnővel együttműködve – a rendelő székhelye szerint illetékes járási hivatalnak megküldi,
c) egyedileg elbírálja az oltás végrehajthatóságát,
d)82 a gyermek egészségügyi dokumentációjában és az Egészségügyi Könyvben az oltás megtörténtekor dokumentálja az oltás dátumát, az oltás megnevezését, az oltóanyag nevét és gyártási számát,
e)83 a területi ellátási kötelezettségéhez nem tartozó gyermek védőoltása esetén az oltás teljesítéséről a rendelő székhelye szerint illetékes járási hivatalnak oltási értesítőt küld; az adott hónapban esedékes oltás elmaradásáról és annak indokáról legkésőbb a tárgyhó végéig jelentést köteles küldeni a járási hivatalnak,
f)84 amennyiben a védőnői körzethez tartozó oltandó gyermeket a területi védőnő jelenléte nélkül oltja, akkor az oltás megtörténtét az oltás beadásának napján írásban köteles jelenteni a rendelő székhelye szerint illetékes járási hivatalnak; az értesítés történhet az erre a célra rendszeresített oltási értesítőn vagy azzal megegyező adattartalmú, egyedi jelentés formájában,
g) gondoskodik az oltóanyagok előírásoknak megfelelő tárolásáról és az elszámolásról,
i)86 telefonon haladéktalanul jelenti az oltási balesetet és a súlyos vagy halmozott oltási szövődmény előfordulását a kormányhivatalnak és az országos tisztifőorvosnak.
(3)87 E rendelet alkalmazásában a 2009. szeptember 1-je előtt születettek tekintetében
a) a 12. § (3) bekezdése és a 14. § (4) bekezdése szerinti Egészségügyi Könyv Védőoltási adatlapja megnevezés alatt 14 év alattiak esetében a Gyermek-egészségügyi kiskönyvet, 14 év felettiek esetében a „Védőoltási könyv 14 év feletti személyek részére” elnevezésű oltási könyvet,
Az országos tisztifőorvos,,, a kormányhivatal és a járási hivatal védőoltással kapcsolatos feladatai89
16. § (1)90 A járási hivatal
a)91 gondoskodik a védőoltások jogszabályban foglaltaknak megfelelő végrehajtásának felügyeletéről,
b) gondoskodik a védőoltáshoz szükséges oltóanyagokról és azok megfelelő szétosztásáról,
c)92 oltóanyag nyilvántartást vezet, elszámoltatja az oltóorvost, iskolai kampányoltás esetén a védőnőt a kiadott oltóanyag felhasználásáról,
d)93 a védőoltások helyszínén rendszeresen ellenőrzi azok végrehajtását, ennek során ellenőrzi a területi védőnő által vezetett oltási nyilvántartásokat és az oltóorvos oltási dokumentációját,
e)94 rögzíti az elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerben az oltásokkal kapcsolatos adatokat, és karbantartja azokat,
a)97 gondoskodik a rendelkezésére bocsátott oltóanyagok előírásszerű tárolásáról, nyilvántartásáról és felhasználásáról
b)98 vizsgálja, elemzi és értékeli az oltási eredményeket, intézkedik az észlelt hiányosságok megszüntetéséről,
c) a védőoltások helyszínén rendszeresen ellenőrzi azok végrehajtását,
d)99 ellenőrzi a járási hivatalok védőoltásokkal kapcsolatos tevékenységét,
e) ellenőrzi az oltóhelyek védőoltásokkal kapcsolatos munkáját,
f) kivizsgálja a fokozott oltási reakcióval, szövődménnyel járó eseteket.
(3)100 Az országos tisztifőorvos
a) megtervezi a kötelező védőoltások végrehajtásához szükséges oltóanyagok országos mennyiségét, meghatározza minőségi jellemzőit,
b) javaslatot tesz új védőoltások bevezetésére,
c) elemzi és értékeli az ország lakosságára vonatkozó átoltottságot,
d)101 súlyos oltási szövődmény vagy oltási baleset előfordulásakor helyszíni vizsgálatot végez, továbbá a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) laboratóriumában vizsgálja a szövődményt vagy reakciót okozott oltóanyagot.
(4)102 Az országos tisztifőorvos
a) meghatározza az Állami Egészségügyi Tartalék kezelőjénél tárolandó oltóanyagok típusát és mennyiségét, gondoskodik az ehhez szükséges költségvetési források tervezéséről és az oltóanyagok beszerzéséről,
b) felügyeli az Állami Egészségügyi Tartalék kezelőjénél az oltóanyagok szakszerű tárolását, rendelkezik azok cseréjéről, illetve kiadásáról,
c)103 figyelemmel kíséri a hazai védőoltási tevékenységet, elkészíti a hazai éves oltóanyag beszerzési tervet az életkorhoz kötötten kötelező, valamint a megbetegedési veszély esetén alkalmazandó védőoltások biztosítása érdekében,
d) lebonyolítja a c) pont szerinti védőoltások biztosításához szükséges oltóanyagok beszerzését,
e) nyilvántartja az általa beszerzett oltóanyagokat, koordinálja a kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok részére történő oltóanyag elosztást és kiszállítást, és felügyeli az oltóanyagok felhasználását,
f) évente kiadja a VML-t,
g) értékeli a kormányhivatalok védőoltási munkáját.
Járványügyi érdekből végzett laboratóriumi vizsgálatok105
16/A. §106 (1) Az 1. számú melléklet szerint bejelentendő fertőző betegségek esetén az esetdefiníciók klinikai kritériumainak megfelelő betegektől vizsgálati anyagot kell küldeni laboratóriumi vizsgálatra. A járványügyi érdekből végzendő vizsgálatok kötelezők.
(2) A járványügyi érdekből végzett laboratóriumi vizsgálatokat a rendeletben meghatározottak szerint mikrobiológiai referencia laboratóriumokban vagy járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumokban kell elvégezni.
16/B. §107 (1) A mikrobiológiai referencia laboratórium személyi és tárgyi feltételei alapján alkalmas a referencia tevékenység körébe tartozó, speciális mikrobiológiai diagnosztikai, tipizáló és minőségellenőrzési tevékenységek elvégzésére nemzetközileg elfogadott módszerekkel. Alapvető feladatai:
a) referencia tevékenység a diagnosztika területén (kórokozó kimutatása, laboratóriumi eredmények megerősítése);
b) referencia minták biztosítása (pl. referencia törzsek, referencia szérum, genetikai anyagok);
c) tudományos tanácsadás és szakmai ellenőrzés;
d) nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés és részvétel kutatási programokban;
e) részvétel a nemzeti surveillance-ban, a korai riasztási rendszerekben és a járványok kivizsgálásában;
f) sürgősségi kapacitás biztosítása járványügyi veszélyhelyzet esetén; továbbá
g) részvétel az állami védőoltási programok értékelésében.
(2) A járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratórium olyan akkreditált mikrobiológiai laboratórium, mely járványügyi érdekből mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálatokat végez specifikus kórokozók kimutatására, azonosítására. Alapvető feladatai:
a) részvétel a nemzeti surveillance rendszerekben és járványok kivizsgálásában, valamint az ezekkel kapcsolatos integrált adatszolgáltatási és kezelési rendszerekben;
b) a hatósági járványügyi intézkedések laboratóriumi megalapozása, részvétel járványügyi veszélyhelyzetek kezelésében, a laboratóriumi vizsgálatok rendjével kapcsolatos protokollok, jogszabályok fejlesztésében;
c) részvétel az oktatásban és képzésben, valamint járványügyi témájú kutatási programokban.
(3)108 A járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumok a járványügyi biztonság érdekében kötelesek részt venni az NNK által működtetett járványügyi mikrobiológiai laboratóriumi hálózatban.
(4) A mikrobiológiai referencia laboratóriumnak vagy járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumnak olyan egészségügyi szolgáltató jelölhető ki, amely
b) rendelkezik akkreditációval,
c) részt vesz a nemzeti surveillance rendszerekben és járványok kivizsgálásában, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási és kezelési rendszerekben, valamint
d) a feladat elvégzéséhez szükséges megfelelő kapacitással rendelkezik.
Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok
17. § (1) A lakosság fertőző betegségekkel szembeni fogékonyságának megállapítása céljából az országos tisztifőorvos időszakonként az ország lakosságának egy részét vagy egészét reprezentáló szeroepidemiológiai vizsgálatot rendelhet el.
(2)109 A 18–21. §-ban foglalt esetekben, amennyiben a szűrővizsgálatra kötelezett személy a szűrővizsgálaton nem jelenik meg, a járási hivatal az Eütv. 60. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a szűrővizsgálatot elrendeli.
18. § (1)110 A Hepatitis B vírussal és a syphilis kórokozójával fertőzött anyáról gyermekre történő fertőzés terjedésének megelőzése érdekében valamennyi várandós nőnél el kell végezni a kórokozó-hordozás felderítésére irányuló szűrővizsgálatot a járványügyi feladatok elvégzésére kijelölt területileg illetékes mikrobiológiai laboratóriumban.
(2) A vizsgálatot a terhesgondozást végző orvos, vagy ha az érintett személy a terhesgondozáson nem vett részt, a szülést levezető orvos kezdeményezi.
19. §112 (1) A tbc-baktériummal fertőzött gümőkóros betegek felkutatása, illetve a további fertőzés veszélyének elhárítása céljából az alábbi rizikócsoportokba tartozó személyek évente egy alkalommal tüdőszűrő vizsgálaton kötelesek részt venni:
b) az Sztv. szerinti hajléktalanok nappali melegedőjének és éjjeli menedékhelyének dolgozói;
c) az utcai szociális munkát végzők;
d) a népkonyha formájában nyújtott étkeztetésben foglalkoztatottak;
e) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján tevékenykedő személyek, ha hetente legalább összesen 16 órát hajléktalanokkal foglalkoznak;
f) a büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozói;
g) a befogadó állomások és a közösségi szállások dolgozói;
h) a rendőrségi fogdák és őrzött szállások dolgozói;
i) az egészségügyi intézmények patológiai és sürgősségi osztályainak egészségügyi dolgozói;
j) az egészségügyi szolgáltatók mikrobiológiai laboratóriumainak egészségügyi dolgozói;
k) az egészségügyi intézmények tüdőgyógyászati járó- és fekvőbeteg-szakellátást végző szervezeti egységeinek egészségügyi dolgozói.
(2) A büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottjainál a befogadás napjától számított 15 napon belül, valamint a befogadás napjától számítva évente egyszer tüdőszűrő vizsgálatot kell végezni.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítettnek minősül, ha a szűrővizsgálatra kötelezett személy
a) a tárgyévben tüdőgondozó intézetben gyógykezelés alatt állt, vagy
b) az 1. számú melléklet Tuberculosis című részében foglaltak szerint kontaktszemélyként szűrővizsgálatban részesült.
(5) A vizsgálatot mellkasröntgen szűrési módszerrel kell elvégezni a szűrőállomások ellátási területéhez tartozó szűrővizsgálatra kötelezettek körében. Szükség esetén a szűrővizsgálatokat az egészségügyi hatóság által kijelölt egészségügyi szolgáltató, illetve a mozgó szűrővizsgálati egység végzi el.
(6)113 Amennyiben valamely egészségügyi szolgáltató az általa ellátott betegnél tbc-fertőzést állapít meg, 48 órán belül értesíti az érintett lakóhelye szerint illetékes tüdőgondozót. A tüdőgondozó az összesített adatokat – a személyazonosító adatok nélkül – havonta jelenti a járási hivatalnak.
(7) A tbc-s betegekkel kapcsolatos részletes intézkedéseket az 1. számú melléklet tartalmazza.
(8)114 A kontaktszemélyeknek az 1. számú melléklet Tuberculosis című részében előírt szűrését az érintett területet ellátó tüdőgondozó intézet vezetőjének kezdeményezése alapján a járási hivatal rendeli el, amennyiben az érintett kontaktszemély a tüdőgondozó intézet felhívására a szűrővizsgálaton nem jelenik meg.
(9)115 A (8) bekezdés szerint a járási hivatal által szűrővizsgálatra kötelezetteket a vizsgálat helyéről és idejéről értesíteni kell. Amennyiben az érintett ismételt értesítés ellenére sem jelenik meg a vizsgálaton, a tüdőgondozó vezetője értesíti a járási hivatalt.
(10)116 A jegyző a tüdőszűrő-vizsgálat elvégzésével kapcsolatos ügyviteli és technikai feladatok ellátásának megszervezéséről a járási hivatal megkeresésére gondoskodik.
20. §117 (1)118 Az ellátást végző orvos, illetve a járási hivatal felhívására – a szexuális úton terjedő fertőző betegségek (a továbbiakban: STD) esetén a bőr- és nemibeteg-gondozók és az STD betegeket ellátó járóbeteg-szakrendelők, STD-centrumok felhívására – a fertőző beteg és a kórokozó-hordozó környezetében (családi, munkahelyi vagy egyéb közösség) élő, velük érintkezett személyek, illetve azok, akiktől a beteg fertőződhetett, kötelesek magukat orvosi vizsgálatnak alávetni, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz mintát szolgáltatni vagy annak vételét lehetővé tenni.
(2) Azon STD-ket és fertőzéseket, melyek előfordulása esetén a beteg klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálata, illetve a fertőzött személy környezetében (családi, munkahelyi, egyéb közösség) élők járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálata kötelező, az 1. számú melléklet tartalmazza.
21. §119 (1) Ha valamely egészségügyi szolgáltató az általa ellátott betegnél syphilis, gonorrhoea, lymphogranuloma venereum vagy szexuális úton terjedő chlamydiák által okozott megbetegedést vagy fertőzést észlel, a beteget ellátja vagy beutalja a lakóhelye szerint illetékes bőr- és nemibeteg-gondozó intézetbe.
(2) Amennyiben az érintett személy szexuális úton terjedő betegségben vagy fertőzésben szenved, köteles a kezelőorvosát tájékoztatni fertőződésének körülményeiről, megnevezni azokat a kontakt személyeket, akiktől – feltevése szerint – a fertőzést kaphatta, és akiket megfertőzhetett. E személyeket a bőr- és nemibeteg-gondozó felhívja a szűrővizsgálaton történő megjelenésre.
Egyéb szűrővizsgálatok120
22. §121 (1) Önkéntesen kezdeményezett, a szexuális úton terjedő fertőzések kimutatására irányuló orvosi vizsgálat térítésköteles elvégzésére és erről orvosi igazolás kiállítására a bőr- és nemibeteg gondozó egészségügyi szolgáltató, valamint a bőr- és nemibeteg szakorvosi tevékenységre engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban együtt: szolgáltató) jogosult.
(2) Az orvosi igazoláshoz szükséges laboratóriumi vizsgálatokat az e rendeletben és külön jogszabályban meghatározott intézményekben, mikrobiológiai laboratóriumokban kell elvégezni, illetve elvégeztetni.
(3) A szolgáltató tájékoztatja a vizsgálatra jelentkezőt a különböző vizsgálati módszerekről és ezek térítési díjáról.
(4) A szűrővizsgálat eredményét a (2) bekezdés szerinti intézmény a vizsgálati minta beérkezésétől számított 7 munkanapon belül megküldi a vizsgálatot kérő szakorvosnak.
(5) Az orvosi igazolást a szolgáltató az orvosi vizsgálaton való megjelenéstől számított 10 munkanapon belül adja ki.
(6) Az orvosi vizsgálat során
a) syphilis (vérbaj) és gonorrhoea (kankó, tripper) megállapítására vagy kizárására irányuló klinikai vizsgálatot és
b) syphilis (vérbaj), gonorrhoea (kankó, tripper), HIV, acut urogenitális chlamydiasis és hepatitis B fertőzések felderítésére irányuló mikrobiológiai szűrővizsgálatot
(7) A hepatitis B fertőzés kizárása esetén a szakorvos köteles tájékoztatást adni a hepatitis B elleni védőoltás igénybevételének lehetőségéről és módjáról. Negatív hepatitis B (HBsAg) leletet követően elvégzett hepatitis B elleni védőoltás tényét az orvosi igazoláson fel kell tüntetni.
(8) Amennyiben az elvégzett orvosi vizsgálatok során a (6) bekezdésben felsorolt fertőzések egyike sem mutatható ki, a szolgáltató szakorvosa kiadja az 5. számú melléklet szerinti orvosi igazolást.
(9) Pozitív vizsgálati eredmény esetén a szolgáltató tájékoztatja a fertőzött személyt arról, hogy részére az 5. számú melléklet szerinti orvosi igazolás nem adható ki, egyúttal kezdeményezi a fertőzött személy gondozásba vételét.
(11) Az önkéntesen kezdeményezett, a szexuális úton terjedő fertőzések kimutatására irányuló orvosi vizsgálat és az 5. számú melléklet szerinti orvosi igazolás kiállítása térítésköteles.
(12) A bőr- és nemibeteg gondozó egészségügyi szolgáltató az önkéntesen kezdeményezett, a szexuális úton terjedő fertőzések kimutatására irányuló orvosi vizsgálat elvégzését és fertőzés kizárása esetén az orvosi igazolás kiállítását nem tagadhatja meg a jelentkezőtől.
23. §122 Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetén a szükséges szűrővizsgálatokat az egészségügyi szolgáltató végzi el.
23/A. §123 (1) Az egészségügyi szolgáltató az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozók HCV-szűrővizsgálatát a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat keretében elvégezteti a (2)–(4) bekezdés szerint.
(2)124 Az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálatot 2020. június 30-ig teljeskörűen, valamennyi egészségügyi dolgozónál el kell végezni.
(3)125 2020. július 1-jétől kezdődően az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálatot azon egészségügyi dolgozónál kell elvégezni, aki ezt megelőzően nem állt egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, vagy akinél a (2) bekezdésben foglaltak szerinti szűrővizsgálatra nem került sor.
(4) Azon egészségügyi dolgozó esetében, aki munkakörénél fogva a 2. számú melléklet 1. pontjában szereplő beavatkozások valamelyikét végzi, vagy abban közreműködik, az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálatot 5 évente, a többi egészségügyi dolgozó esetében 10 évente kell elvégezni.
23/B. §126 Az egészségügyi szolgáltató 2021. évtől kezdődően elvégezteti az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozók kanyaró elleni védettségének felmérését a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat keretében azon egészségügyi dolgozónál, aki a 2021. évet megelőzően nem állt egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, vagy akinél az elmúlt 10 évben nem történt kanyaró elleni védettségre vonatkozó ellenanyag-vizsgálat. A laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján fogékony munkavállalókat védőoltásban kell részesíteni.
24. § (1)127 A véregységek (donációk) szűrővizsgálata kötelező lues, HIV1, HIV2, HBsAg, anti-HBc és HCV fertőzöttség ellenőrzésének céljából, illetve külön jogszabályban foglalt esetben CMV fertőzöttség ellenőrzése céljából.
(2) Szerv-, szövet- vagy sejtátültetés esetén a donorok szűrővizsgálata az (1) bekezdésben felsorolt fertőzöttség kizárása céljából kötelezően elvégzendő.
(3)128 Mesterséges megtermékenyítés céljára sperma csak akkor használható fel, ha a donor nem szenved luesben és a spermavétel idején, valamint 6 hónap múlva is HIV-, HBV- és HCV- negatívnak bizonyul.
A fertőző betegek bejelentése és nyilvántartása
25. §129 Az egészségügyi szolgáltató a fertőző betegeket és a fertőző betegségre gyanús személyeket az 1. számú melléklet és az 1/A. számú melléklet szerint megadott esetdefinícióknak megfelelően, továbbá a fertőző betegségek jelentésének rendjéről és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről szóló jogszabályban, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint köteles bejelenteni és nyilvántartani.
26. § (1)130 A járási hivatal a fertőző beteg bejelentése alapján vagy más módon tudomására jutott minden esetben köteles járványügyi vizsgálatot végezni, ha
a) sürgősséggel jelentendő betegségről vagy annak gyanújáról,
b)131 Magyarországon, illetve az Európai Unió területén felügyelet alá vont, kiemelt járványügyi jelentőségű fertőzésről, fertőző betegségről vagy annak gyanújáról,
c) hatósági intézkedést igénylő fertőző betegségről,
d) az átlagosnál nagyobb számban, súlyosabb formában jelentkező fertőző betegségről,
e) ismeretlen kórokú, de feltehetően fertőző jellegű megbetegedésekről
(2)132 Az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a kormányhivatal magához vonhatja.
(3)133 A megbetegedések halmozódása alapján felismert és bejelentett vagy felderített járvány esetén meg kell kísérelni a járvány kórokozójának, fertőző forrásának és a terjesztő tényezőjének a meghatározását és bizonyítását laboratóriumi és epidemiológiai-statisztikai módszerrel.
(4)134 Ha bármely laboratóriumban a 6. számú mellékletben felsorolt kórokozót azonosítanak vagy a laboratóriumba a megnevezett vizsgálatra klinikai minta érkezik, akkor a vizsgálati anyagot, illetve az izolált törzseket a 6. számú melléklet szerint kell továbbítani haladéktalanul a járványügyi feladat ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba, vagy 72 órán belül a mikrobiológiai referencia laboratóriumba. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 1. számú mellékletében meghatározott, felügyelet alá vont fertőző betegségekkel kapcsolatos mikrobiológiai vizsgálatokat végző laboratóriumoknak évente részt kell venniük az illetékes referencia-laboratórium által szervezett körvizsgálatban.
(5)135 Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések halmozódása – különösen multirezisztens kórokozók – esetében a diagnosztikai mikrobiológiai vizsgálatot végző laboratóriumban izolált törzseket vagy a vizsgálati anyagot 72 órán belül el kell küldeni további vizsgálatokra a mikrobiológiai referencia laboratóriumba az esetleges járványügyi kapcsolatok felderítése céljából.
(7)137 Klinikai mikrobiológiai laboratóriumban a halmozottan izolált törzseket – amennyiben azok nem kerültek beküldésre a mikrobiológiai referencia laboratóriumba – három hónapig meg kell őrizni esetlegesen szükségessé váló tipizáló vizsgálatok elvégzése és epidemiológiai kapcsolat megállapítása céljából.
(8)138 A járványügyi vizsgálat során tudomására jutott információk alapján a járási hivatal vagy a kormányhivatal az adott fertőző betegségre vonatkozó epidemiológiai adatokat tartalmazó, erre a célra összeállított adatgyűjtő lapot kitölti és elektronikusan megküldi az országos tisztifőorvos részére.
A fertőző betegek kötelező orvosi vizsgálata
és gyógykezelése
27. §139 (1) A fertőző betegség vagy annak gyanúja esetén a betegség és a fertőzőképesség megállapításához szükséges, az 1. számú mellékletben felsorolt járványügyi érdekből kötelező laboratóriumi vizsgálatokat minden esetben el kell végeztetni.
(2) Fertőző betegtől vagy arra gyanús személytől származó, laboratóriumi vizsgálatra vett anyagot csak az e célra rendszeresített mintavételi eszközben szabad továbbítani.
(3)140 A mintavételi eszközt az a laboratórium biztosítja, melyben a vizsgálatot végzik. A mikrobiológiai referencia laboratóriumokban végzendő vizsgálatokhoz a tartályt a járási hivatal bocsátja az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére.
(4)141 Amennyiben az 1. számú mellékletben nevesített fertőző betegségben szenvedő személy nem veti magát alá a gyógykezelésnek, a járási hivatal az Eütv. 56. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az érintettet a gyógykezelésre határozattal kötelezheti.
A járványügyi elkülönítés
28. § (1)142 A járványügyi felügyelet alá vont fertőző betegségek tekintetében az elkülönítéssel kapcsolatos rendelkezéseket az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3)144 Elsősorban fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző vagy infektológiai osztályán kell elkülöníteni azt a fertőző beteget is, akinél ezt az 1. számú melléklet ugyan nem írja elő, azonban otthonában, illetve tartózkodási helyén (szállás, kórházi osztály) a járványügyi követelményeknek megfelelően nem lehet elkülöníteni, illetve alapbetegsége miatt igényel kórházi kezelést.
(4)145 Otthoni elkülönítés esetén meg kell tiltani a beteg lakásából (háztartásából) élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek és általában olyan anyagok, tárgyak kivitelét, amelyek a fertőzés terjedését elősegíthetik.
Járványügyi megfigyelés és zárlat
29. § (1)146 Amennyiben az 1. számú melléklet az adott fertőző betegség tekintetében kötelezővé teszi, a fertőző beteggel érintkezett személyeket járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
(2)147 A járási hivatal a járványügyi megfigyelés alá helyezett személyt a megfigyelés tartamára eltiltja a külön jogszabályban foglalt munkakörökben való foglalkozástól, továbbá olyan helyek látogatásától, ahol tömeges fertőzést okozhat.
(3)148 Az 1. számú mellékletben külön meghatározott fertőző betegségek, illetve e betegségek gyanúja esetén a beteggel érintkezett személyekre vonatkozóan az illetékes járási hivatal szigorított járványügyi megfigyelést (zárlatot) rendel el.
30. § (1)149 Az 1. számú mellékletben meghatározott esetekben a kórokozó-hordozókat a fertőzőképesség (kórokozó-ürítés) időtartamára a járási hivatal járványügyi ellenőrzés alá helyezi.
(2) A határozatban fel kell tüntetni a kórokozó-ürítőnek, illetőleg kórokozógazdának nyilvánított és járványügyi ellenőrzés alá helyezett személyeknek – kiskorú esetében a törvényes képviselő – kötelességeit. A határozatban rendelkezni kell arról, hogy az említett személy – kiskorú esetében törvényes képviselője – milyen feltételek mellett kérheti a járványügyi ellenőrzés megszüntetését.
(3) Annak megállapítása végett, hogy nem hastífusz vagy paratífusz kórokozó-hordozó-e, vizsgálatnak kell alávetni azt a személyt, aki
a) hastífuszból vagy paratífuszból gyógyult, és elkülönítését megszüntették, ezt követően egy éven át minden hónapban,
b)150 hastífuszban vagy paratífuszban szenvedő beteg, illetve arra gyanús személy környezetében él, vagy ilyen beteggel, illetőleg ilyen személlyel érintkezett,
c) jogszabály alapján előzetes, illetőleg időszakos orvosi vizsgálatra kötelezett,
d) közegészségügyi szempontból indokolt esetben az illetékes egészségügyi szervtől a vizsgálatra felhívást kapott.
(4)151 A járási hivatal azt a kórokozó-hordozót, aki hastífuszból vagy paratífuszból való gyógyulása után négy héten túl, de egy évnél rövidebb ideig, illetőleg ha ilyen fertőző betegségben nem szenvedett, az első pozitív eredményű bakteriológiai vizsgálattól számított egy évnél rövidebb ideig üríti a kórokozót, kórokozó-ürítővé minősíti. Kórokozógazdának kell minősíteni azt a kórokozó-ürítőt, aki az említett esetekben egy éven túl üríti a kórokozót.
(5)152 Ha a hastífusz vagy paratífusz kórokozó-hordozó személynél a járványügyi ellenőrzés megszüntetésére irányuló vizsgálatok eredménye alapján az ellenőrzés további fenntartása nem indokolt, annak megszüntetését az illetékes járási hivatal rendeli el. A határozatban a volt kórokozó-ürítőt, illetőleg kórokozógazdát további egy évig laboratóriumi ellenőrző vizsgálatokra kell kötelezni, az egyéb korlátozó rendelkezéseket azonban meg kell szüntetni.
(6)153 A járványügyi ellenőrzéshez előírt, valamint járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai vizsgálatokat a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumokban kell elvégezni.
Munkaköri korlátozások közegészségügyi-járványügyi érdekből
31. § (1) Az a személy, aki jogszabály által elrendelt kötelező előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálaton nem vett részt, vagy az elvégzett vizsgálatok szerint fertőzőképesnek bizonyult, a külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem alkalmazható, illetőleg ilyen tevékenységet nem végezhet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a járványügyi megfigyelés, illetőleg járványügyi ellenőrzés alá helyezett személyek tekintetében is alkalmazni kell.
(3)154 Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések halmozott előfordulása esetén a kolonizált egészségügyi dolgozó a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt.
(4)155 A HIV-pozitív, valamint a fertőzőképes krónikus hepatitis B és hepatitis C vírushordozó egészségügyi dolgozó nem tölthet be olyan munkakört, melyben expozícióra hajlamosító invazív beavatkozásokat végeznek. A fokozott expozíciós kockázattal járó beavatkozásokat és a korlátozás megszüntetésének feltételeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(5)156 Az az egészségügyi dolgozó, aki akut felső légúti, illetve enterális fertőzés tüneteit mutatja, a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt.
Járványveszély vagy járvány esetére vonatkozó
rendelkezés
32. § Járványveszély vagy járvány esetén
a)157 a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, óvodák, általános iskolák működésének felfüggesztését, bentlakásos gyermekintézmények működésének korlátozását, továbbá egyéb helyi közösségi célokat szolgáló intézmények, helyi jelentőségű rendezvények működésének megtiltását a járási hivatal,
b)158 a középfokú oktatási intézmények, szakmunkástanuló intézetek (iskolák), tanműhelyek, nevelőotthonok, nevelőintézetek, gyermek- és ifjúságvédő intézetek, egészségügyi intézmények osztályainak vagy részlegeinek működésének korlátozását vagy bezárását, továbbá a helyközi személyforgalom, élőállat vagy személyszállítás korlátozását, megtiltását a kormányhivatal,
c) a felsőfokú oktatási intézmények, valamint az egyetemi (főiskolai) diákotthonok működésének felfüggesztését, település elhagyásának tilalmát az országos tisztifőorvos
Fertőző betegek szállítása
33. § (1)159 A fertőző beteg és a fertőző betegségre gyanús személy kórházba szállítása iránt a kezelőorvos intézkedik. Ha az érintett személy a kezelőorvos utasításának nem tesz eleget, a szállítást a járási hivatal rendeli el.
(2)160 A fertőző beteg és a fertőző betegségre gyanús személy szállításáról külön jogszabály rendelkezik. Kivételes esetben a kórházba szállítás a járási hivatal engedélyével egyéb, de nem közforgalmú járművel is történhet. A szállítás befejeztével, az adott fertőző betegség jellegétől függően a szállító járművet fertőtleníteni kell, és a kísérő személyek személyi fertőtlenítésben részesítendők.
(3)161 Ha a fertőző betegek vagy fertőző betegségre gyanús személyek csoportos szállítása másképp nem oldható meg, a szállításra az illetékes kormányhivatal engedélyével közforgalmú jármű is igénybe vehető. A járműnek az említett személyek szállítására kijelölt szakaszába a betegeken kívül csak azok ápolója és az illetékes egészségügyi dolgozó léphet be. A jármű és a kísérő személyek fertőtlenítésével kapcsolatban a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.
A külföldről érkező személyekkel kapcsolatos rendelkezések
34. § (1) Azon országokból érkező személlyel, közlekedési eszközzel, azok személyzetével és rakományával kapcsolatban, ahol a kolera, pestis, sárgaláz, illetve vírusok okozta haemorrhagiás lázak, kiütéses tífusz állandóan, vagy az adott időpontban járványosan fordul elő, a hatályos nemzetközi egyezmények figyelembevételével szükséges orvosi, illetve egészségügyi vizsgálatokat el kell végezni, és annak eredményétől függően meg kell tenni a fertőzés esetleges továbbterjedésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltaktól eltérő fertőző betegség behurcolása esetében, vagy akkor, ha a külföldről érkezett személy Magyarország területére történt megérkezése után betegszik meg fertőző betegségben, az adott fertőző betegségre vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni.
35. § (1)162 Ha a fertőző beteget nem kórházban gyógykezelik, a folyamatos fertőtlenítéshez szükséges fertőtlenítőszereket – a kiskereskedelmi forgalomban beszerezhető szerek kivételével – az illetékes járási hivatal bocsátja rendelkezésre.
(2)163 Ha a fertőző beteget nem kórházban gyógykezelik, a fertőtlenítésre – ha erről a beteg kezelőorvosa nem intézkedett – a járási hivatal utasításai az irányadók.
(3) A fertőtlenítés módszereit, a fertőtlenítőszerek felhasználását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(4)164 A fertőtlenítés szakmai irányelveit, az alkalmazható fertőtlenítőszereket és eljárásokat az országos tisztifőorvos által időszakosan kiadott ,,Tájékoztató a fertőtlenítőszerekről és a fertőtlenítésről'' tartalmazza.
Sterilanyag/eszköz-ellátás, sterilizálás165
35/A. §166 (1)167 Egészségügyi, valamint természetgyógyászati szolgáltatás nyújtása, továbbá gyógykozmetika, tetoválás, testékszer-beültetés esetén a sterilanyag/eszköz-előállító tevékenységet az országos tisztifőorvos által időszakosan kiadott „Tájékoztató a sterilizálásról. A betegellátásban alkalmazható sterilizáló eljárások” című kiadványban meghatározottak betartása mellett lehet folytatni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a diagnosztikai eszközök, humán vér- és vérkészítmények előállítása során az Országos Vérellátó Szolgálat által szabályozott eljárásokra.
Egészségügyi kártevők elleni védekezés168
36. § (1)169 A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a továbbiakban: rovarok), valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodni kell.
(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában egészségügyi kártevőnek minősülnek:
a) emberen élősködő vérszívó tetvek,
b) maláriát terjesztő és egyéb vérszívó szúnyogok,
c) betegséget terjesztő vagy okozó kullancsok és atkák,
d) embervért is szívó bolhák,
f) házi légy és egyéb élelmiszert szennyező vagy vérszívó legyek,
g) csótányok és egyéb élelmiszert szennyező rovarok,
h) vándor- és házi patkány,
i)170 házi egér és a zárt térben megtelepedett egyéb egerek,
j)171 az előző, a)–i) pontokban fel nem sorolt bármely állat, amennyiben tömeges előfordulása következtében vagy egyéb körülmények miatt közegészségügyi ártalmat okoz, illetőleg járványügyi szempontból veszélyt jelent.
(3)172 A (2) bekezdés h) és i) pontjában felsorolt rágcsálók elleni védekezési kötelezettség csak lakott területen áll fenn. E jogszabály alkalmazása szempontjából lakott területnek tekintendők a városok és községek beépített területén fekvő, emberi tartózkodásra alkalmas létesítmények (lakóházak, középületek, üzemek stb.), az utcák (terek, parkok stb.), valamint az ott található műtárgyak, továbbá – területi elhelyezkedésüktől függetlenül – a járműforgalmat szolgáló létesítmények, a repülőterek, kikötők, személy- és teherpályaudvarok, egészségügyi intézmények, üdülők, táborok, élelmiszer tárolására szolgáló raktárak, valamint élelmiszer-ipari, élelmiszer-kereskedelmi, közétkeztetési és vendéglátó-ipari egységek, illetőleg a mezőgazdasági üzemek lakó- és gazdasági épületeinek, raktárainak elhelyezésére szolgáló területek az épületekkel és az épületeket körülvevő 100 méter széles területsávval együtt.
(4)173 Az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője (a továbbiakban együtt: fenntartója) köteles gondoskodni.
(5)174 Amennyiben a fenntartó a (4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, a járási hivatal kötelezi az egészségügyi kártevők elleni védekezésre.
(6)175 A fenntartó a védekezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – saját kivitelezésben is elvégezheti, amennyiben rendelkezik az egészségügyi kártevőirtás végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételekkel. Ennek eredménytelensége esetén a járási hivatal elrendeli egészségügyi kártevőirtással hivatásszerűen foglalkozó szakvállalkozás igénybevételét.
(7)176 Amennyiben a védekezés közvetlen járványveszély elhárítása miatt szükséges, annak végrehajtásáról a járási hivatal haladéktalanul gondoskodik.
(8)177 Ha a járási hivatalnak a védekezésben való részvétele azért vált szükségessé, mert a fenntartó a (4) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegte, akkor a járási hivatal a fenntartót a védekezés költségeinek megtérítésére kötelezi.
37. § (1)178 Az emberen élősködő vérszívó tetvek által terjesztett fertőző megbetegedések terjedésének megelőzése érdekében a járási hivatal elrendelheti, hogy meghatározott helyeken és esetekben a tetvesség felderítésére időszakos vagy soron kívüli, csoportos vagy egyedi vizsgálatokat kell tartani, illetőleg annak megszüntetésére és megelőzésére megfelelő eljárásokat kell alkalmazni. Az elrendelésnek ki kell terjednie minden olyan közösségre, ahol a személyek gyakori cserélődése, életmódja vagy egyéb körülmények miatt a tetvesség behurcolására és terjedésére fokozott lehetőség nyílik.
(2)179 Minden egészségügyi, szociális és oktatási dolgozó, aki az elvégzett vizsgálatok során tetvesség fennállását észleli, vagy arról hivatásának gyakorlása közben tudomást szerez, köteles annak megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodni. Amennyiben ezt a tetvesség mértéke, jellege vagy bármi más ok miatt hatáskörében nem tudja biztosítani, köteles az esetről a járási hivatalt tájékoztatni, amely a tetvetlenítést elvégezteti.
(3) A tetvességi vizsgálatokat és a tetvetlenítést – a körülményektől függően és a szükséges mértékben – ki kell terjeszteni a tetvesnek talált személy közvetlen környezetére, illetőleg az ott élő és vele rendszeresen érintkező személyekre is (pl. családtagokra, lakó-, munka-, tanulótársakra stb.).
(4)180 A vizsgálat alá vonandó, illetőleg a kezelendő személyek körét és a környezet kiterjedését – indokolt esetben – a járási hivatal állapítja meg.
(5) Az érintett személy köteles magát alávetni a tetvesség felderítése, megszüntetése, illetőleg megelőzése érdekében szükséges eljárásoknak.
(6)181 A járási hivatal a járványügyi szempontból különös veszélyt jelentő tetves személyekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba fel kell venni mindazokat, akiknél ruhatetvesség, illetőleg nagyfokú vagy ismételt fejtetvesség észlelhető.
(7) Használt ruhaneműt, rongyot, textilhulladékot, szőrt, szőrmeárut, tollat, hulladékhajat csak hézagmentesen zárható zsákokban szabad gyűjteni, és szóródást kizáró módon szabad szállítani. Az így összegyűjtött hulladékanyagot csak megfelelő rovarmentesítés vagy négy hétig tartó tárolás után szabad feldolgozni.
(8) Fodrászüzletben tetves személy kiszolgálását követően a használt eszközök (fésű, kefe, kendő, törülköző stb.) tetvetlenítéséről haladéktalanul gondoskodni kell.
38. §182 A nemzetközi személy- és áruszállítást végző légi-, vízi- és szárazföldi járművek, valamint a repülőterek, személy- és teherpályaudvarok és kikötők egészségügyi kártevőktől való mentességét a nemzetközi egészségügyi előírásokban rögzített kötelezettségeknek megfelelően biztosítani kell.
39. § (1)183 A védekezés szakmai irányelveit, az alkalmazható irtószereket és eljárásokat, valamint a járási hivatal és a kormányhivatalok feladatait az országos tisztifőorvos által időszakosan kiadott „Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről” tartalmazza.
Az egészségügyi szolgáltató, a járási hivatal és a kormányhivatal fertőző betegekkel és környezetükkel, valamint a járványok megelőzésével kapcsolatos feladatai184
40. §185 (1) A fertőző betegségek terjedésének megakadályozása érdekében minden orvos és egyéb egészségügyi dolgozó köteles az általa gyógykezelt, ápolt, ellátott fertőző betegnek és a beteg környezetében élő személyeknek a fertőző betegségek és járványok megelőzése céljából minden szükséges utasítást és felvilágosítást a hatályos jogszabályok és szakmai irányelvek alapján megadni.
(2)186 Az (1) bekezdésben foglaltak elősegítése érdekében az országos tisztifőorvos normatív utasításban határozza meg a kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok által a járványügyi ellenőrzési és felügyeleti tevékenységük gyakorlása során érvényesítendő ellenőrzési szempontokat, valamint e tevékenységük ellátásához szükséges, a fertőző betegségek és járványok epidemiológiájára, megelőzésére, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokra, a diagnózis megállapítására, a kezelésre, valamint a fertőző betegekkel és környezetükkel kapcsolatos feladatokra vonatkozó ismereteket és információkat.
41. §187 (1)188 A kezelőorvos
a) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelenti és nyilvántartja a fertőző beteget, és jelentést tesz a fertőző betegségek halmozódásairól és járványairól,
b) közvetlenül intézkedik a beteg elkülönítése, szükség esetén fekvőbeteg-gyógyintézetbe szállítása, a fertőtlenítés, a környezet járványügyi megfigyelése, munkaköri és egyéb korlátozó intézkedések tekintetében,
c)189 intézkedéseiről értesíti az illetékes járási hivatalt,
d) a betegtől és a környezetében élőktől vizsgálati anyagot küld laboratóriumi vizsgálatra,
e) gondoskodik a beteg környezetében élő személyek védőoltásáról, a megelőző gyógyszeres kezelésről,
f) végzi a kórokozó-hordozók járványügyi ellenőrzését,
g) végrehajtja, illetve végrehajtatja a beteggel és a környezetével kapcsolatos hatósági intézkedéseket.
(2)190 A fekvőbeteg-gyógyintézet infekciókontroll személyzete
a) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelenti és nyilvántartja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket és jelentést küld a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszerbe (a továbbiakban: NNSR),
b) intézkedik a fertőző betegségek – ideértve az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket – további terjedésének megakadályozása érdekében,
c) egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés esetén dönt és intézkedik a beteg elkülönítéséről, a szükséges szűrővizsgálatok elvégzéséről, a szükséges környezeti vizsgálatokról, a környezet szanációjáról,
d)191 a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően az intézményben fellépő járványok adatainak az NNSR-be történő rögzítésével jelentést küld az illetékes kormányhivatalnak.
(3)192 A klinikai mikrobiológiai laboratórium
a)193 a fertőző betegségre gyanús személyek egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 15. § (2a) bekezdése szerinti mikrobiológiai vizsgálati eredményeit és adatait az elektronikus járványügyi felügyeleti rendszeren belül továbbítja a megbetegedés helye vagy – annak ismerete hiányában – a vizsgálatot kérő orvos telephelye szerint illetékes járási hivatalnak,
b)194 adatot szolgáltat a járványügyi mikrobiológiai hálózatnak.
a) az észlelő orvosok bejelentéseiben és a mikrobiológiai laboratóriumok jelentéseiben szereplő adatokat ellenőrzi, ha szükséges, saját adataival kiegészíti, pontosítja, véglegesíti, feldolgozza és elemzi,
b) helyszíni járványügyi vizsgálatot végez,
c) felügyeli a kezelőorvos beteggel és környezetével kapcsolatos tevékenységét,
d) intézkedik a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében,
e) gondoskodik a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének feltételeiről,
f) gondoskodik a fertőzés terjedésének, megelőzésének leküzdéséhez szükséges anyagokról, eszközökről,
g)196 a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelentést tesz a fertőző betegségek járványos előfordulásáról, továbbá kiemelt járványügyi jelentőséggel bíró eseményekről előzetes, időszakos és zárójelentést küld a kormányhivatalnak.
a)198 a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelenti a kormányhivatal által felügyelt járványügyi eseményeket,
b) helyszíni járványügyi vizsgálatot végez,
c)199 felügyeli a járási hivatal fertőző betegekkel kapcsolatos tevékenységét,
d) intézkedik a fertőzés terjedésének megakadályozásának érdekében,
e) gondoskodik a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének feltételeiről,
f) gondoskodik a fertőzés megelőzésének, terjedésének leküzdéséhez szükséges anyagokról, eszközökről,
g) ellenőrzi a fekvőbeteg-gyógyintézetekben az elkülönítés körülményeit, szükség esetén járványkórház(-osztály) működését rendeli el,
h)200 előzetes, időszakos és zárójelentést küld a kiemelt járványügyi jelentőséggel bíró járványosan előforduló fertőző betegségekről, járványokról az országos tisztifőorvosnak.
42. § (1) Ez a rendelet 1998. július 1-jén lép hatályba.
(3)202 Ez a rendelet a 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára vonatkozó egyes technikai követelmények vonatkozásában történő végrehajtásáról szóló, 2006. február 8-i 2006/17/EK bizottsági irányelv II. számú melléklete 1.1–1.4. pontjainak való megfelelést szolgálja.
(4)203 Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2119/98/EK határozata értelmében a Közösségi Hálózatnak jelentendő fertőző betegségek esetdefinícióinak megállapításáról szóló 2002/253/EK határozat módosításáról szóló, 2008. április 28-án kelt 2008/426/EK számú határozatban rögzített mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálati módszerek alkalmazásának való megfelelést szolgálja.
a) az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat szerint a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos riasztások kiadására, valamint az ilyen veszélyekkel kapcsolatos információcserére, konzultációra és a reagálás koordinációjára vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2017. február 13-i (EU) 2017/253 bizottsági végrehajtási határozat, valamint
b) a járványügyi felügyeleti rendszer hatálya alá vonandó fertőző betegségekről és kapcsolódó különös egészségi problémákról, valamint a vonatkozó esetdefiníciókról szóló, 2018. június 22-i (EU) 2018/945 bizottsági végrehajtási határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Átmeneti rendelkezések205
43. §206 (1) A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról szóló 10/2010. (III. 19.) EüM rendelet 1. §-ával beiktatott 15/A. §-t a 2009. október 14-ét követő immunizálás esetén kell alkalmazni.
1. számú melléklet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelethez209
A) Személyazonosító adatokkal együtt jelentendő
BNO-, AFP, nem fertőző betegség (poliomyelitis-mentesség bizonyítására működtetett surveillance).
Bejelentésre kötelezett a gyanús eset. Az értesülést követően azonnal meg kell kezdeni a járványügyi vizsgálatot, és annak eredményéről 24 órán belül faxon vagy e-mailben tájékoztatni kell az NNK-t. A betegség
60. napján végzett nyomon követéses vizsgálat kötelező.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek a klinikai feltételek.
15 éven aluli gyermekek petyhüdt izombénulással járó, nem traumás eredetű megbetegedése, beleértve a Guillain-Barré szindrómát (BNO10: G61.0), egyéb gyulladásos polyneuoropathiákat (BNO10: G61.8), féloldali petyhüdt bénulást (BNO10: G81.0), petyhüdt paraplegiát (BNO10: G82.0), petyhüdt tetraplegiát (BNO10: G82.3), heveny haránt gerincvelő-gyulladást (BNO10: G37.3), neuritist (BNO10: M79.2) és a periodikus paralysist.
Nem szükséges. Fontos azonban az esetek egységes klinikai és epidemiológiai megítélése megfelelő vizsgálati anyagok biztosításával és a 60. napon elvégzett utóvizsgálattal. Ezért a felsorolt megbetegedésben szenvedőket az észleléstől számított 48 órán belül olyan fekvőbeteg-ellátó osztályra kell beutalni, ahol a gyermek-neurológiai szakellátás és intenzív ellátás is biztosított.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: Kötelező.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegtől mielőbb, de feltétlenül a bénulás kezdetétől számított 14 napon belül 1 napos időközzel levett 2 székletmintát, továbbá 14 napos időközzel alvadásgátló nélkül, sterilen vett 2 vérmintát kell küldeni az Egészségügyi Világszervezet által évente akkreditált kijelölt NNK referencia laboratóriumába. A vizsgálatkérő lapon a feltételezett diagnózisként AFP gyanúját, vagy a fent megnevezett kórképek valamelyikét kell megjelölni.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Ha a beteg trópusi országból érkezett, ezt a bejelentésben közölni kell.
2.1.1. Esetek osztályozása
Klinikai kritériumok megléte.
Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
Klinikai és laboratóriumi kritériumok megléte.
Az alábbi tünetek legalább egyike:
- hasmenés (enyhe krónikus formától a súlyos vérhas jellegűig),
- bizonytalan hasi fájdalom,
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- trópusi területen történt tartózkodás,
- szennyezett élelmiszer/ivóvíz fogyasztása,
- emberről emberre való terjedés,
- közös forrással való érintkezés,
- Az E. histolytica ciszták vagy trofozoiták izolálása székletből,
- az E. histolytica trofozoiták izolálása biopsziás, vagy fekélyből vett szövetmintából vagy
- az E. histolytica trofozoiták izolálása a fogyasztott élelmiszerből.
Extraintestinalis amoebiasis
- Az E. histolytica ciszták izolálása extraintestinalis szövetmintából.
(Szeropozitivitás csak hosszú ideje fennálló extraintestinális fertőzésre jellemző.)
Csak a heveny bél-amoebiasisban szenvedő beteget kell a klinikai gyógyulásig elkülöníteni kórházban vagy otthon. Az elkülönítés addig tart, amíg a felszabadító székletvizsgálat 2 egymást követő napon negatív eredményt nem ad. Ha a széklet vizsgálata a gyógyulás utáni 8. napon még mindig pozitív, az elkülönítés feloldható, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, míg székletének ismételt vizsgálata nem ad egymás után következő napokon kétszer negatív eredményt. A járványügyi ellenőrzés alá vont személyt el kell tiltani 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától, ilyen közösségekben, intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok kezelésétől, a közétkeztetésben, vízművekben való tevékenységtől, anyatej adásától, anyatejgyűjtő állomásokon való foglalkozástól, a közvetlen betegellátás során beteg-élelmezésben való részvételtől és a szájon át adott gyógyszeres kezelés végzésétől.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A székletet a járványügyi feladatok ellátására kijelölt parazitológiai laboratóriumba kell beküldeni. Szöveti amoebiasis gyanúja esetén szerológiai vizsgálatra alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérmintát lehet az NNK részére megküldeni.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
A klinikai gyógyulás és az antibiotikus kezelés befejezése után 48 óra múlva elkezdett, 2 egymást követő napon vett székletmintát kell a járványügyi feladat végzésére kijelölt, területileg illetékes parazitológiai laboratóriumba beküldeni.
2.4. Járványügyi ellenőrzés:
Ha a széklet vizsgálata a gyógyulás utáni 8. napon még mindig pozitív, az elkülönítés feloldható, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, míg székletének ismételt vizsgálata nem ad egymás után következő napokon kétszer negatív eredményt. A járványügyi ellenőrzés alá vont személyt el kell tiltani 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától, ilyen közösségekben, intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok kezelésétől, a közétkeztetésben, vízművekben való tevékenységtől, anyatej adásától, anyatejgyűjtő állomásokon való foglalkozástól, a közvetlen betegellátás során betegélelmezésben való részvételtől és a szájon át adott gyógyszeres kezelés végzésétől.
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A beteggel szoros környezetben élők székletének laboratóriumi vizsgálatát el kell végezni a cystaürítés felderítése érdekében.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteggel epidemiológiai kapcsolatban lévő személyeket 7 napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A járványügyi megfigyelés alá helyezett azon személyeket, akik a 2.4. pontban megjelölt közösségekbe, intézménybe járnak, illetve munkakört, tevékenységet folytatnak, a közösség, intézmény látogatásától, illetve munkakörüktől, tevékenységüktől el kell tiltani. A közösség, intézmény látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket abban az esetben folytathatják, ha a megfigyelési idő 4. napja után egy alkalommal vett székletminta vizsgálata negatív eredményt adott. A szűrővizsgálat során pozitívnak bizonyult személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni. A fenti közösségek/intézmények látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a székletvizsgálat eredménye negatívvá válik.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Kötelező. A beteggel epidemiológiai kapcsolatban lévő személyeket (pl. azonos háztartásban élők, szexuális partner stb.) ki kell kérdezni.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Kötelező. Ha a terjesztő közeg közfogyasztásra szánt élelmiszer, az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Az értesülést követően
a megbetegedés sürgősséggel is jelentendő az illetékes kormányhivatalnak, amely haladéktalanul értesíti
az NNK-t. Járványügyi értesítést kell küldeni a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek is.
2.1.1. Esetek osztályozása
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és kapcsolat anthraxban megbetegedett állattal vagy abból származó anyaggal (élelmiszer, irha stb.),
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a beteg környezetében élő, a betegségre fogékony állatok körében váratlan elhullás következik be a lappangási időben,
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és kapcsolat bizonyítottan anthrax okozta bioterror-eseménnyel,
- azonos helyen és időben legalább kettő, a bőr-, illetve a tüdőanthrax klinikai feltételeinek megfelelő megbetegedés előfordulása (közös forrással vagy terjesztő közeggel való érintkezés).
Teljesül a klinikai feltételek és laboratóriumi feltételek legalább egyike.
Ha a megerősített eset a lappangási időben nem volt kapcsolatban anthraxra fogékony állattal vagy azokból származó termékekkel (bőr stb.), akkor fel kell vetni a bioterror-cselekménnyel kapcsolatos expozíció gyanúját.
Jelentkezik az alábbi klinikai formák legalább egyike:
Az alábbi két tünet legalább egyike:
- fájdalmatlan papula vagy vesicula,
- ödémával övezett, fájdalmatlan bemélyedő pokolvar (eschar).
és az alábbi két tünet legalább egyike:
és az alábbi két tünet legalább egyike:
- akut légzési nehézség/distress (ARDS),
- a mediastinum kiszélesedésének radiológiai bizonyítéka.
Agyhártya/agyvelőanthrax (meningeális/meningoecephalitis-anthrax)
és az alábbi három tünet legalább egyike:
Anthrax septicaemia (vérmérgezés).
Az alábbi négy epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:
- állatról emberre való terjedés,
- a betegségre fogékony állatok körében váratlan elhullás,
- közös forrással, terjesztő közeggel való érintkezés,
- szennyezett élelmiszerrel, ivóvízzel való érintkezés.
- A Bacillus anthracis izolálása klinikai mintából.
- A Bacillus anthracis nukleinsav kimutatása klinikai mintában.
(Klinikai tünetek hiányában az orrból tamponnal vett minta pozitív eredménye nem alkalmas az eset diagnózisának felállítására.)
Nem szükséges. A beteget az esetlegesen gyorsan romló klinikai állapotára tekintettel kórházban kell kezelni gyógyulásáig.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Bőranthrax esetében a pustula, carbunculus vagy más elváltozás sterilen vett váladékát, szövetmintát futárral kell beküldeni az NNK referencia laboratóriumába. Tüdőanthrax esetében köpetet, vért, biopsziával vett szövetmintát, bélanthrax esetében székletet, meningitis/meningoencephalitis esetén liquort és vért kell beküldeni. Septicaemiás szövődmény esetében vért kell haemocultura palackban megfelelően csomagolva a laboratóriumba küldeni diagnosztikus vizsgálatra. Ha valamilyen ok miatt a beteg életében a laboratóriumi vizsgálat nem történhetett meg, boncolási anyag (lép, esetleg egyéb szervek) küldendő be laboratóriumi vizsgálatra csiszolt üvegdugós porüvegben. A mintavételkor viselt egyszer használatos gumikesztyűt és egyéb mintavételi, illetve védelmi eszközöket el kell égetni. Bioterror-esemény vagy közös terjesztő közeg (pl. intravénásan beadható drog) gyanúja esetén az azzal epidemiológiai kapcsolatban lévő betegtől származó klinikai mintákat és az eseményhez kapcsolódó környezeti mintákat haladéktalanul, futárral kell küldeni az NNK referencia laboratóriumába.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Bőr- és bélanthrax esetében folyamatos és zárófertőtlenítés, tüdőanthrax esetében szigorított folyamatos és zárófertőtlenítés végzendő.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges. (Bioterror-cselekmény során feltehetően exponálódott személyek orrtampon vizsgálata csak az expozíció kiterjedésének meghatározása érdekében szükséges.)
3.3. Járványügyi megfigyelés:
Munkahelyi expozíció esetén a dolgozókat egy hétig meg kell figyelni. Anthraxban elpusztult állat húsának feldolgozása vagy elfogyasztása, szennyezett drog parenterális használata esetén az exponáltak 7 napos járványügyi megfigyelése szükséges. Igazolt vagy valószínűsíthető bioterror cselekmény során exponálódott személyeket az expozíció jellegének megfelelő időtartamra kell járványügyi megfigyelés alá helyezni (orális vagy kontakt expozíció: 7 nap, légúti expozíció: 60 nap).
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
A járványügyi megfigyelés alá vont személyek közül a gyanús bőrfertőzésben szenvedőknél azonnal antibiotikum-terápiát kell kezdeni. Az anthraxban elpusztult állattal kapcsolatba kerülteket, az állat húsát fogyasztókat, és az igazolt vagy valós zínű bioterror cselekmény során exponálódott személyeket postexpozíciós profilaxisban kell részesíteni.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
A fertőzőforrás-kutatás és a terjesztő közeg felderítése során az érintett hatóságokkal (pl. rendőrség) együtt kell működni. Emellett ha a járványügyi vizsgálat során felmerül, hogy a beteg fertőződése házi- vagy haszonállattal, illetve vadon élő állattal történt kontaktus révén jöhetett létre, haladéktalanul értesíteni kell - az érintett személyazonosító és egészségügyi adatainak megküldésével - az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.
A Clostridium botulinum A, B, E és F típusú neurotoxint (botulotoxin) termelő biovariánsai okoznak emberi megbetegedést. Európában, és így hazánkban is a B toxint termelő típus a leggyakoribb.
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Az értesülést követően a megbetegedés sürgősséggel is jelentendő az illetékes kormányhivatalnak, amely haladéktalanul értesíti
az NNK-t. Járványügyi értesítést kell küldeni a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek is.
2.1.1. Esetek osztályozása
Klinikai kritériumok megléte.
Akinél teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Akinél teljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
Legalább egy az alábbi klinikai tünetegyüttesek közül:
Élelmiszer eredetű és seb-botulizmus
Az alábbi két feltétel legalább egyike:
- Bilaterális agyideg érintettség (pl. kettős látás, homályos látás, nyelési zavar, bulbáris gyengeség),
- perifériás szimmetrikus paralízis.
Jellemző lehet a bénulásos tünetek gyors progrediálása.
Minden olyan csecsemő, akire teljesül legalább egy az alábbi hat tünet közül:
- általános izomgyengeség.
Ez a forma 12 hónaposnál idősebb gyermekek és ritkán felnőttek esetében is kialakulhat a gyomor-bélcsatorna anatómiai rendellenessége vagy a mikroflóra megváltozása következtében.
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- Közös expozíció (pl. élelmiszer, tű vagy más eszköz megosztása),
- szennyezett élelmiszer/ivóvíz fogyasztása.
Az alábbi három feltétel legalább egyike:
- Botulinum neurotoxin-termelő Clostridiumok izolálása (például Clostridium botulinum, C. baratii, C. butyricum) gyermekkori botulizmus (széklet) vagy seb okozta botulizmus esetében,
- A botulinum neurotoxin kimutatása klinikai mintában,
- A botulinum neurotoxint kódoló gének kimutatása klinikai mintában.
Elkülöníteni nem szükséges, de a szakszerű gyógykezelés biztosítása céljából intenzív osztállyal (lélegeztető készülék) rendelkező kórházba kell a beteget utalni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegtől haladéktalanul, lehetőleg az antitoxikus terápia megkezdése előtt 20 ml alvadásgátló nélküli vért, csecsemő-botulizmus gyanúja esetén székletmintát kell venni, és - előzetes telefonos értesítéssel egy időben - haladéktalanul az NNK-nak meg kell küldeni. A házilag készített gyanús élelmiszerből a járási hivatal, a közfogyasztásra szánt élelmiszerből a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv munkatársa vesz mintát. Az élelmiszerminta vizsgálatát az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv végzi.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
Nem szükséges. A beteg által evett gyanúsított élelmiszert fogyasztók felkutatása kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A beteggel azonos élelmiszert fogyasztó, panaszokkal, klinikai tünetekkel rendelkező személyek mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatát el kell végezni, pozitív eredmény esetén az antitoxikus terápiát azonnal meg kell kezdeni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteggel azonos, vélhetően a kórokozót közvetítő élelmiszert fogyasztókat panaszok, klinikai tünetek esetén kórházi klinikai megfigyelés alá kell helyezni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Kötelező. Ha a terjesztő közfogyasztásra szánt élelmiszer, akkor az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A gyanúsított élelmiszer mikrobiológiai vizsgálatát is el kell végeztetni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel együttműködve.
Bang-kór, máltai láz, unduláló láz, BNO10: A23
Brucella melitensis (hazánkban nem fordul elő), B. abortus, B. suis, B. canis.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Értesíteni kell a megbetegedés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet is.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek a klinikai feltételek és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Teljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
és az alábbi hét tünet közül legalább egy:
- izzadás (heves, kellemetlen szagú, különösen éjszaka jelentkező),
Az alábbi négy epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:
- szennyezett élelmiszerrel, ivóvízzel való érintkezés,
- fertőzött állat tejének vagy tejtermékeinek fogyasztása,
- állatról emberre terjedő fertőzés, közvetlen érintkezés fertőzött állatokkal (pl. ellésnél, vágóhídon), illetve váladékaikkal (pl. hüvelyváladék, placenta),
- laboratóriumi expozíció.
Az alábbi három feltétel legalább egyike:
- Brucella spp. izolálása klinikai mintából (gyanú esetén is BSL-3 szintű laboratóriumban),
- Brucella spp. nukleinsav kimutatása,
- Brucella spp.-vel szemben specifikus ellenanyagok kimutatása (standard agglutinációs teszt)
Nem szükséges. A szakszerű antibiotikus gyógykezelés érdekében a beteget az akut szakban kórházba kell utalni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Beküldendő alvadásgátló nélkül vett vérminta a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba immunszerológiai vizsgálatra. Akut szakban ajánlott nyirokcsomó, csontvelőminta beküldése tenyésztés és PCR-vizsgálat céljából az NNK referencia laboratóriumába.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A fertőzésnek kitett dolgozóktól megbetegedésük esetén akkor is vért kell küldeni agglutinációs vizsgálatra a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba, ha atípusos tüneteik miatt a brucellosis gyanúja egyébként nem merülne fel.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
Azon személyek klinikai megfigyelése szükséges, akik a beteggel közös forrásból exponálódtak, és a tünetek jelentkezése esetén el kell kezdeni célzott terápiájukat.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
A fertőzőforrás-kutatás és a terjesztő közeg felderítésének eredményéről - az érintett személyazonosító és egészségügyi adatainak megküldésével - haladéktalanul értesíteni kell az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, továbbá az érintett egészségügyi szolgáltatót (vér, anyatej, transzplantátum).
Campylobacter fertőzés, campylobacter enteritis, BNO10: A04.5
A Campylobacter genusba több species, illetve subspecies tartozik. Humán klinikai jelentősége főként
a C. jejuni és a C. coli törzseknek van.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek a klinikai és epidemiológiai kritériumok.
Teljesülnek a klinikai és laboratóriumi kritériumok.
Az alábbi három tünet legalább egyike:
- hasmenés (többnyire vizes, néha véres),
- hasi fájdalom (gyakran köldöktáji),
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszer, víz fogyasztása,
- szennyezett élelmiszer kezelése (ételkészítés),
- állatról emberre való terjedés (pl. kontaktus házi kedvencekkel),
- emberről emberre való terjedés,
- Campylobacter spp. izolálása és azonosítása székletből vagy vérből.
Lehetőség szerint el kell végezni a Campylobacter spp. tipizálását.
- A Campylobacter spp. nukleinsav kimutatása klinikai mintában.
Kötelező, a beteg otthonában, tartózkodási helyén elkülönítendő.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető a Campylobacter spp. izolálása székletből vagy vérből.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járvány gyanúja esetén az addig nem vizsgált betegeknek már az első diagnosztikus vizsgálatát is a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumban kell végezni, ugyanitt történik a Campylobacter spp. azonosítása.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
A klinikai gyógyulást követően székletbakteriológiai felszabadító vizsgálatot kizárólag azon személyeknél kell elvégezni, akik 0-3 éves gyermekek közösségébe járnak, vagy akik anyatejet adnak. Az ilyen személyek a közösség, intézmény látogatását, illetve tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a gyógyulás (szükség esetén az antibiotikus kezelés) után két nap múlva elkezdett, két egymást követő napon levett egy-egy székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel jár. Ha ezen vizsgálatok során bármelyik (vagy mindkét) minta pozitív eredményt ad, a közösség, intézmény látogatását, illetve tevékenységüket akkor folytathatják, ha székletbakteriológiai vizsgálatuk egy alkalommal negatív eredményt ad.
A beteg, illetve a betegségre gyanús személy környezetében folyamatos fertőtlenítést kell végezni.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Szennyezett élelmiszer vagy víz által történő terjedés gyanúja esetén kötelező, az azonos, feltételezhetően a kórokozót terjesztő ételt fogyasztók (10-nél több személy esetén 20%-uk, de legalább 10 fő) szűrővizsgálatát el kell végezni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteg családi vagy intézeti környezetében élő személyeket az utolsó érintkezéstől számított 5 napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A beteg családi környezetében élő 0-3 éves gyermekeket, illetve az anyatejet adókat megfigyelésük időtartamára el kell tiltani a közösség látogatásától, illetve anyatejet adó tevékenységüktől, amíg egy székletmintájuk bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel jár.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Creutzfeldt-Jakob betegség (CJB)
Subacut spongiform agyvelőbántalom, BNO10: A81.0
Egy kóros fehérje (prion), mely egy, az egészséges szervezetben főként az idegrendszerben megtalálható celluláris fehérje (ún. prion protein - PrP) kóros, izoform változata. Az ágens saját nukleinsavat nem tartalmaz.
Bejelentésre kötelezett a halálos kimenetelű gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Két évnél rövidebb ideje fennálló, gyorsan progrediáló demencia, és emellett a II. csoportba tartozó klinikai tünetek közül legalább kettő megfigyelhető.
- Két évnél rövidebb ideje fennálló, gyorsan progrediáló demencia, és emellett a II. csoportba tartozó klinikai tünetek közül legalább kettő megfigyelhető és tipikus EEG,
- két évnél rövidebb ideje fennálló, gyorsan progrediáló demencia, és emellett a II. csoportba tartozó klinikai tünetek közül legalább kettő megfigyelhető és mágneses rezonancia vizsgálattal magas jelintenzitás észlelhető a caudatusban/putamenben, vagy
- két évnél rövidebb ideje fennálló, gyorsan progrediáló demencia, és emellett a II. csoportba tartozó klinikai tünetek közül legalább kettő megfigyelhető és pozitív a 14-3-3 fehérje vizsgálat.
Teljesülnek a megerősített eset diagnosztikai feltételei, beleértve a laboratóriumi kritériumokat.
I. Gyorsan progrediáló demencia.
- kisagyi tünetek/látászavar,
- piramidális/extrapiramidális tünetek,
IV. Mágneses rezonancia vizsgálattal magas jelintenzitás észlelhető a caudatusban/putamenben.
Pozitív eredményű neuropatológiai vagy immunhisztokémiai vizsgálat.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező, a referencia laboratóriumokban történik.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A biztos diagnózist csak post mortem, az agyszövet vizsgálata alapján lehet megállapítani.
A kórbonctani és kórszövettani vizsgálat kötelező. A boncolás során eltávolított agyat a Semmelweis Egyetem Neuropathológiai és Prionbetegség Referencia Központjába kell küldeni. A mintákból a kóros prion protein immunhisztokémiai vagy Western blot technikával mutatható ki.
Egyéb vizsgálatok: A liquor 14-3-3 fehérje vizsgálata, amely valószínűsítheti az élő, feltételezett beteg személynél a CJB diagnózisát, továbbá a prion protein gén vizsgálata a Semmelweis Egyetem Neuropathológiai és Prionbetegség Referencia Központjával történt egyeztetést követően elvégezhető. Prion protein genetikai vizsgálatok végzésére vonatkozóan a szakmai kollégium ajánlása szerint kell eljárni.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A rendelkezésre álló adatok a megbetegedés familiáris, örökletes jellegét támasztják alá, a genetikai vizsgálatok végzésére vonatkozóan a szakmai kollégium ajánlása szerint kell eljárni. Ha megerősített
CJB esetben patogén mutációt igazolnak, vagy a családban több esetben fordult elő megerősített CJB eset, akkor genetikai CJB esete áll fenn.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Iatrogén expozíció gyanúja esetén a forrás felkutatása szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Kötelező, az expozíciótól függően.
Variáns Creutzfeldt-Jakob betegség (vCJB)
BSE (bovine spongiform encephalopathy: szarvasmarhák prionbetegsége) prion.
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek az előfeltételek és a klinikai feltételek, és a sporadikus CJB-re jellemző EEG negatív.
(A Creutzfeldt-Jakob betegség sporadikus változatának típusos megjelenése az EEG-n generalizált, periodikusan megjelenő komplexeket mutat, másodpercenként körülbelül egyet. Ezek a Creutzfeldt-Jakob betegség variánsának későbbi stádiumaiban időnként láthatók.)
Minden olyan személy, akire teljesülnek a gyanús eset feltételei és pozitív eredményű az agy MRI vizsgálata
teljesülnek az előfeltételek és pozitív eredményű a tonsilla-biopszia.
Teljesülnek az előfeltételek és a megerősített esethez szükséges diagnosztikai kritériumok.
- Minden olyan személy, aki legalább hat hónapja progresszív neuropszichiátriai rendellenességben szenved.
- A rutin vizsgálatok nem utalnak más diagnózisra.
- Nincs kórtörténeti előzmény hipofízishormonokkal vagy emberi agyvelővel/agyszövettel való érintkezésre. (Iatrogén expozíció: lásd CJB 2.1. pont.)
- Nincs bizonyíték a fertőző szivacsos agyvelőbántalom genetikai formájára.
Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi öt tünet közül legalább négy:
- korai pszichiátriai tünetek (depresszió, szorongás, apátia, visszahúzódás, téveszmék),
- tartós fájdalmas szenzoros tünetek (beletartozik a valódi fájdalom, illetve érzészavar),
- a végtagok mozgási zavara (ataxia),
- Myoclonus (chorea) vagy az izomtónus rendellenessége,
BSE prionnal fertőzött szarvasmarhával való kapcsolat, vagy BSE prionnal fertőzött emberről emberre való terjedés (pl. vérátömlesztés).
A megerősített eset diagnosztikus kritériumai:
Neuropatológiai megerősítés: szivacsszerű elváltozás és extenzív prionfehérje felhalmozódás feltűnő lerakódásokkal a cerebrumban és a cerebellumban.
A valószínűsíthető vagy a gyanús eset diagnosztikai kritériumai:
- Az EEG a betegség korai stádiumában nem mutatja ki a sporadikus CJB tipikus megjelenését (a Creutzfeldt-Jakob betegség sporadikus változatának tipikus megjelenése az EEG-n generalizált, periodikusan megjelenő komplexeket mutat, másodpercenként körülbelül egyet; ezek a Creutzfeldt-Jakob betegség variánsának későbbi stádiumaiban időnként láthatók),
- az agy MRI vizsgálata a köztiagy/thalamus magjában (pulvinar) mindkét oldalon erős jelet mutat,
- pozitív eredményű tonsilla-biopszia (a tonsilla-biopszia nem javasolt rutineljárásként az olyan esetben, amikor az EEG-n a sporadikus Creutzfeldt-Jakob betegségre típusos jelet mutat, ugyanakkor hasznos lehet olyan gyanús esetekben, amikor a klinikai jellemzők a Creutzfeldt-Jakob betegség variánsára utalnak, és az MRI nem mutat pulvináris jelet).
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező, a referencia laboratóriumokban történik.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A biztos diagnózist csak post mortem, az agyszövet vizsgálata alapján lehet megállapítani.
A kórbonctani és kórszövettani vizsgálat kötelező. A boncolás során eltávolított agyat a Semmelweis Egyetem Neuropathológiai és Prionbetegség Referencia Központjába kell küldeni. A mintákból a kóros prion protein immunhisztokémiai vagy Western blot technikával mutatható ki. Élő szervezetben a prion jelenléte nem igazolható, kivéve a vCJB eseteket, ahol a tonsillákból meg lehet kísérelni a kórokozó kimutatását.
Egyéb vizsgálatok: A liquor 14-3-3 fehérje vizsgálata, amely valószínűsítheti az élő, feltételezett beteg személynél a CJB diagnózisát.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Genetikai vizsgálatot lehet elvégezni az örökletes forma kizárása végett. Ennek elvégzésére vonatkozóan a szakmai kollégium ajánlása szerint kell eljárni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Kötelező, az expozíciótól függően.
A Togaviridae család Alphavírus nemzetségéhez tartozó, arbovírusok közé sorolt Chikungunya-vírus.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesül a klinikai és az epidemiológiai feltétel és a valószínűsíthető eset laboratóriumi kritériuma.
Teljesül a megerősített eset laboratóriumi kritériuma.
Más oknak nem tulajdonítható láz.
Vektor által történő terjedés - Endémiás területen történt tartózkodás, ahol a tünetek kezdetét megelőző
15 napban a vírus terjedését észlelték.
Emberről emberre történő terjedés fertőzött vér, szövet, szerv adományozása révén.
- Chikungunya-specifikus IgM-osztályú ellenanyagok kimutatása egyetlen szérum mintában.
Az alábbi négy feltétel legalább egyike:
- Chikungunya-vírus izolálása klinikai mintából;
- Chikungunya-vírus nukleinsav kimutatása klinikai mintában;
- Chikungunya-specifikus IgM-osztályú ellenanyagok kimutatása egyetlen szérum mintában ÉS megerősítés vírusneutralizációval;
- Szerokonverzió vagy a Chikungunya-specifikus ellenanyagtiter négyszeres emelkedése savópár vizsgálata során.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén beküldendő három hét különbséggel vett savópár az NNK referencia laboratóriumába.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Kötelező, ha a beteg a lappangási időben nem járt endémiás területen (a vírus természetes módon történő hazai terjedésének gyanúja esetén), vagy vér-, szövet-, illetve szervdonáció révén történő fertőződésének lehetősége merült fel.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Vér-, szövet- vagy szervdonáció révén történt fertőződés gyanúja esetén a donáció azonosítása kötelező.
Vér-, szövet- vagy szervdonáció révén történt fertőződés gyanúja esetén értesítendő az érintett egészségügyi intézmény.
Toxin-termelő Vibrio cholerae baktérium, leggyakrabban az O1, és O139 szerocsoportú törzsek.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Az értesülést követően a megbetegedés sürgősséggel is jelentendő az illetékes kormányhivatalnak, amely haladéktalanul értesíti az NNK-t.
2.1.1. Esetek osztályozása
Minden olyan eset, akinél teljesülnek a klinikai feltételek és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Minden olyan eset, akinél teljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi két tünet legalább egyike:
Az alábbi négy epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:
- közös forrással való érintkezés,
- emberről emberre való terjedés,
- szennyezett élelmiszerrel, illetve ivóvízzel való érintkezés,
A Vibrio cholerae izolálása klinikai mintából
- a toxin-termelő O1 vagy O139 antigén kimutatása az izolátumban,
- a cholera-enterotoxin vagy a cholera-enterotoxin gén kimutatása az izolátumban.
A beteget kórházi fertőző osztályon kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A valószínűsített betegtől származó székletmintát az NNK laboratóriumába kell küldeni. Ha
V. cholerae gyanús baktériumtörzs kerül izolálásra a klinikai mikrobiológiai laboratóriumban vagy járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumban, a törzset járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat céljából megerősítő vizsgálatra - telefonon történő bejelentést követően - haladéktalanul az NNK referencia laboratóriumába kell beküldeni.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Kötelező, a felszabadító vizsgálatot a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumban kell elvégezni. A cholerából gyógyult személyt addig kell elkülöníteni, amíg a klinikai gyógyulás és az antibiotikum-kezelés befejezése után 48 óra múlva elkezdett bakteriológiai székletvizsgálat két egymást követő napon negatív eredményt ad.
Szigorított folyamatos és szigorított zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
Kötelező. Azokat, akik a beteggel, illetve a betegségre valószínűsített személyekkel közvetlenül érintkeztek, fel kell kutatni és 5 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A járványügyi megfigyelés alá helyezett személyektől székletmintát kell venni, és járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat céljából bakteriológiai vizsgálatra kell küldeni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
Azokat, akik a beteggel, illetve a betegségre valószínűsített személyekkel közvetlenül érintkeztek, a beteggel közösen szennyezett élelmiszert, vizet fogyasztottak, 5 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Ezeket a személyeket el kell tiltani 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától, ilyen közösségekben, intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok kezelésétől, a közétkeztetésben, vízművekben történő munkától, anyatej adásától, anyatejgyűjtő állomásokon való foglalkozástól, a közvetlen betegellátás során betegélelmezésben való részvételtől, és a szájon át adott gyógyszeres kezelés végzésétől. A bakteriológiai szűrővizsgálat során pozitívnak talált személyeket, mint vibrió-hordozókat járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a vibrió-hordozás időtartamára a fent említett munkaköröktől/tevékenységtől továbbra is el kell tiltani. A vibrió-hordozó személy járványügyi ellenőrzésének megszüntetésére vonatkozó eljárás azonos a betegekre vonatkozó felszabadító vizsgálattal.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Kötelező. A székletminta levétele után azonnal el kell kezdeni a megfigyeltek ellenőrzött antibiotikus kezelését (tetracyclin).
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesül a klinikai és epidemiológiai feltétel.
Teljesül a klinikai és laboratóriumi feltétel.
Az alábbi két tünet legalább egyike:
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- emberről emberre való terjedés,
- állatról emberre való terjedés,
- szennyezett élelmiszerrel, illetve ivóvízzel való érintkezés,
Az alábbi négy feltétel legalább egyike:
- Cryptosporidium peték kimutatása a székletben,
- Cryptosporidium kimutatása a bélnedvben vagy a vékonybélből vett szövettani mintában,
- Cryptosporidium nukleinsav kimutatása a székletben,
- Cryptosporidium antigén kimutatása a székletben.
A beteg otthonában, tartózkodási helyén a hasmenés fennállásáig elkülönítendő.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Székletminta küldendő vizsgálatra parazitológiai laboratóriumba.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járvány gyanúja esetén az addig nem vizsgált betegeknek már az első diagnosztikus vizsgálatát is a járványügyi feladat elvégzésére kijelölt laboratóriumban kell elvégezni.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező. A kontakt személyek szűrővizsgálatát el kell végezni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteg környezetében élő azon személyeket, akik 0-3 éves gyermekek közösségébe járnak, akik egészségügyi intézmények ápoltjai, akik a betegellátás során étel- és gyógyszerosztást végeznek, illetve anyatejet adnak, kezelnek, 7 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Ezen személyeket a járványügyi megfigyelés időtartamára közösségüktől, munkakörüktől, tevékenységüktől el kell tiltani. Közösség, intézmény látogatását, foglalkozásukat, tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a járványügyi megfigyelés alatt enterális tünetek nem jelentkeznek, és egy alkalommal vett székletmintájukból a kórokozó nem mutatható ki.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Dengue-láz, Dengue haemorrhagiás láz
A Flaviviridae család Flavivirus nemzetségébe tartozó Dengue-vírus 1-4 típusa.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesül a klinikai és az epidemiológiai feltétel és a valószínűsíthető eset laboratóriumi kritériuma.
Teljesül a megerősített eset laboratóriumi feltételeinek legalább egyike.
A tünetek megjelenését megelőző 2 hétben olyan területen történt tartózkodás/beutazás, ahol dokumentáltan a Dengue-vírus folyamatosan terjed.
- Dengue-specifikus IgM-osztályú ellenanyagok kimutatása egyetlen szérummintában Megerősített eset
- Dengue-vírus izolálása klinikai mintából;
- Dengue-vírus nukleinsav kimutatása klinikai mintában;
- Dengue-vírus antigének kimutatása klinikai mintában;
- Dengue-specifikus IgM-osztályú ellenanyagok kimutatása egyetlen szérummintában ÉS megerősítés vírusneutralizációval;
- Szerokonverzió vagy a Dengue-specifikus ellenanyagtiter négyszeres emelkedése savópár vizsgálata során
A nem-haemorrhagiás forma előfordulásakor a szúnyogmentes környezet biztosításán túl elkülönítés nem szükséges.
A haemorrhagiás forma előfordulásakor a vírusos haemorrhagias láznál leírtak szerint.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A virológiai vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mintákat előzetes megbeszélés alpján az NNK-ban működő Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia-laboratóriumába kell szállítani (ahonnan szükséges esetekben továbbítják azokat az Egészségügyi Világszervezet kijelölt laboratóriumaiba).
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
A nem-haemorrhagiás forma előfordulásakor nem szükséges.
A haemorrhagiás forma előfordulásakor: szigorított folyamatos és szigorított zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
A beteggel közös forrásból exponálódott személyek felkutatása kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
Azon személyek járványügyi megfigyelése szükséges, akik a betegtől vagy a beteggel közös forrásból exponálódtak.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Hazai expozíció gyanúja esetén kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Hazai expozíció gyanúja esetén kötelező.
Toxintermelő Corynebacterium diphtheriae vagy Corynebacterium ulcerans vagy Corynebacterium pseudotuberculosis
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset/megbetegedés. Az értesülést követően a megbetegedés sürgősséggel is jelentendő az illetékes kormányhivatalnak, amely haladéktalanul értesíti az NNK-t.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek a klasszikus légzőszervi diftéria klinikai feltételei.
Teljesülnek a diftéria (klasszikus légzőszervi diftéria, enyhe légzőszervi diftéria, bőrdiftéria, egyéb lokalizációjú diftéria) klinikai feltételei és epidemiológiai kapcsolat mutatható ki egy megerősített emberi esettel vagy állatról emberre történő terjedés igazolható.
Teljesül a klinikai formák legalább egyike és a laboratóriumi feltételek.
Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi klinikai formák legalább egyike:
Klasszikus légzőszervi diftéria:
Laryngitis-szel, nasopharyngitis-szel vagy tonsillitis-szel járó felső légúti megbetegedés álhártyával.
Enyhe légzőszervi diftéria:
Laryngitis-szel, nasopharyngitis-szel vagy tonsillitis-szel járó felső légúti megbetegedés álhártya nélkül.
Egyéb lokalizációjú diftéria:
Kötőhártya vagy nyálkahártya elváltozása.
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- Közvetlen érintkezés beteggel vagy tünetmentes kórokozó-hordozó emberrel.
- Állatról emberre történő terjedés.
Toxintermelő C.diphtheriae vagy C.ulcerans vagy C.pseudotuberculosis izolálása a beteg vizsgálati anyagából.
A beteget infektológiai osztályon kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Diagnosztikus, illetve felszabadító vizsgálat céljára a beteg torkából és orrából, egyéb lokalizáció esetén (vulva, sebdiphtheria) pedig ezekről a helyekről vett váladékot kell küldeni az NNK-ba bakteriológiai és toxinkimutatási vizsgálatra. A vizsgálati anyag vétele előtt nem szabad helyi kezelést (torokecsetelést, öblítést stb.) végezni.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Kötelező a beteg antibiotikus kezelésének befejezése után 48 óra múlva a 2 napos időközzel, 2 alkalommal végzett bakteriológiai vizsgálat.
2.4. Járványügyi ellenőrzés:
Ha a felszabadító vizsgálat eredménye pozitív, de a beteg klinikai állapota nem indokolja a kórházi elkülönítést, azt meg lehet szüntetni, azonban a gyógyult beteget a kórokozó-hordozás tartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és el kell tiltani a 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától, kórházi sebészeti, szülészeti, egyéb műtéti és gyermekosztályon végzendő munkájától, valamint tejkezeléstől.
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
A beteggel a megbetegedés kezdete előtti hét napban érintkezett, szoros kontaktusba került személyeket fel kell kutatni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Az antibiotikum prevenció megkezdése előtt fertőzőforrás kutatás céljából orr-, torokváladékot kell venni, és a járványügyi feladatok elvégzésére kijelölt laboratóriumba kell küldeni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteggel érintkezett személyeket az utolsó érintkezéstől számított 7 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
A járványügyi megfigyelés alá vett személyeket 7 napos antibiotikum-prevencióban kell részesíteni.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Kötelező. A tünetmentes kórokozó-ürítőket járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és antibiotikus kezelésben kell részesíteni.
Kötelező. A beteg környezetében élőket a legrövidebb időn belül aktív immunizálásban kell részesíteni,
a 6 éven aluli gyermekek szükséges oltását az NNK-val történt megbeszélés alapján egyedileg kell mérlegelni.
Echinococcus granulosus (lárvája az Echinococcus hydatidosus); Echinococcus multilocularis (lárvája az Echinococcus alveolaris).
Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek a laboratóriumi feltételek.
Az alábbi öt feltétel legalább egyike:
- az Echinococcus multilocularisnak vagy E.granulosusnak megfelelő hisztopatológiai kép vagy a parazitára specifikus képlet jelenlétének kimutatása (pl. a protoscolex közvetlen képi megjelenítése cisztafolyadékban),
- Echinoccocus granulosus ciszták patognomikus makroszkópos morfológiájának kimutatása sebészeti mintákban,
- képalkotó eljárásokkal (pl. CT, ultrahang, MRI) kimutatott és szerológiai vizsgálattal igazolt tipikus szervi elváltozások,
- Echinococcus spp.-vel szembeni specifikus ellenanyagok kimutatása nagy szenzitivitású szerológiai vizsgálattal, és megerősítése nagy specificitású szerológiai vizsgálattal,
- az Echinococcus multilocularis vagy granulosus nukleinsav kimutatása klinikai mintában.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező, a klinikai mintát a referencia laboratóriumba kell küldeni. Beküldendő alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérminta, illetve az echinococcosis közvetlen kimutatására a műtétileg eltávolított tömlő vagy annak bennéke.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező, az NNK referencia laboratóriumában történik.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Encephalitisek, BNO10: G05.1
Különféle enterovírusok [Coxsackie A és B vírus egyes szerotípusai, echovírus (A87.0), Enterovírus 71 (A85.0), a herpes vírus (B00.3), adenovírusok (A85.1), LCM vírus (A87.2), CMV (B25.8), kullancsencephalitis vírusa (A84.1) stb.]. Az etiológia sokszor ismeretlen marad. Az encephalitis előfordulhat más vírusok okozta fertőző betegség szövődményeként is, mint pl. az influenza, morbilli, varicella, rubeola, mumpsz, lyssa, poliomyelitis, az Epstein-Barr vírus okozta megbetegedések, a sárgaláz, Dengue-láz és más (Orbi-, Tóga-, Flavi-) vírus okozta fertőzések stb. Bakteriális és protozoon fertőzések is járhatnak szövődményként encephalitis-szel: Mycoplasma pneumoniae, Toxoplasma gondii, Naegleria, trypanosomák stb. Ezeket a szövődményes eseteket a megfelelő betegségre vonatkozó fejezetek ismertetik.
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok.
Minden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai kritériumok és a laboratóriumi kritériumok közül legalább az egyik fennáll.
Kóros reflexek, paraesthesiák, ataxia, csuklás, alvászavarok, reszketés, öntudatlanságig fokozódó tudatzavarok, faciális bénulás, súlyos esetekben légzésbénulás, coma.
Az encephalitis tünetei a kórokozótól, az agyvelő károsodásának helyétől és mértékétől függően igen változatosak lehetnek. A gyulladás átterjedhet a lágy agyburokra és a gerincvelőre (meningeoencephalitis, encephalomyelitis), ami a tüneteket tovább módosíthatja.
- Liquorból a vírus nukleinsav kimutatása PCR-rel.
- Kórokozó vírus izolálása.
- Specifikus ellenanyagválasz.
Kórházban, a heveny tünetek lezajlásáig.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
A szerológiai vizsgálat kötelező. Alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérmintát, majd 3-4 hét múlva ismételt vérmintát kell küldeni mikrobiológiai laboratóriumba, vagy - csak az NNK-ban végzett vizsgálatok (kötelező védőoltással megelőzhető betegségek, vérzéses lázak, kullancsencephalitis stb.) esetén - az NNK részére. A szerológiai vizsgálatoknak csak a savópárban észlelt titeremelkedés esetén vagy IgM osztályú ellenanyag kimutatása esetén van diagnosztikus értéke. Vírusizolálás céljára (az első napokban) a lehető legkorábbi időpontban legalább 2 egymást követő napon székletet, torokmosó folyadékot, liquort kell küldeni laboratóriumi vizsgálatra. Igen fontos a kísérőiraton a kórokozóra utaló gyanú megjelölése.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
A beteg váladékait és a velük szennyezett tárgyakat folyamatosan fertőtleníteni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Enterohaemorrhagiás E. coli enteritis (EHEC)
Shiga-szerű toxint (verotoxint, verocitotoxint) termelő E. coli (VTEC),BNO10: A04.3
1-es, 2-es vagy mindkét verotoxint termelő E. coli törzs.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
A STEC-vel összefüggő HUS-gyanús eset
Minden olyan személy, akire teljesülnek a HUS klinikai kritériumai.
STEC/VTEC valószínűsíthető esete
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok, fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
STEC/VTEC megerősített esete
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai és laboratóriumi kritériumok.
Az alábbiak legalább egyike:
Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi két tünet legalább egyike
HUS (Haemolyticus uraemias szindróma)
Bármely személy, akinél akut veseelégtelenség áll fenn és jelentkezik az alábbi két tünet legalább egyike:
- microangiopathias haemolytikus anaemia vagy
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszer, víz fogyasztása,
- emberről emberre való terjedés,
- közös forrással való érintkezés,
- állatról emberre való terjedés,
Az alábbi négy feltétel legalább egyike?
- Verocitotoxint-termelő vagy vtx1/vtx2 gén(eke)t hordozó E. coli izolálása,
- verocitotoxin közvetlen kimutatása székletből,
- vtx1 vagy vtx2 gén(ek) nukleinsavának közvetlen kimutatása
Kizárólag HUS esetén a következő feltétel használható a STEC/VTEC megerősítésére szolgáló laboratóriumi kritériumként:
- E.coli szerocsoport-specifikus (LPS) ellenanyagok kimutatása.
Otthonában, tartózkodási helyén, fekvőbeteg-gyógyintézetben elkülönítendő a hasmenés fennállásáig.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A széklet diagnosztikus laboratóriumi vizsgálata kötelező. A mintát a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumba kell küldeni mikrobiológiai vizsgálatra. A kórokozó jelenlétének megerősítése az NNK referencia laboratóriumában történik. A diagnózis a székletből kitenyésztett törzsek toxintermelésének (vagy toxint kódoló gén hordozásának), illetve a toxinnak közvetlenül a székletből történő kimutatásán alapszik.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Csak azon személyeknél kell elvégezni, akik 0-6 éves gyermekek közösségébe járnak, vagy ilyen közösségekben, intézményekben gyermekellátással kapcsolatos veszélyeztető munkakörben dolgoznak, akik a közvetlen betegellátás során étel- és gyógyszerkiosztást végeznek; illetve akik hőkezelés nélkül közvetlenül közfogyasztásra kerülő élelmiszereket, ételeket, italokat kezelnek, közétkeztetésben, vízművekben dolgoznak; anyatejet adnak vagy kezelnek. Az ilyen személyek a közösség, intézmény látogatását, illetve foglalkozásukat, tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a gyógyulás (antibiotikus kezelés) után két nap múlva elkezdett, két egymást követő napon levett egy-egy székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel jár.
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
A beteg családi vagy intézeti környezetében élő személyeket 7 napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A járványügyi megfigyelés alá helyezett személyek közül kizárólag azoknál kell a megfigyelési idő alatt egy alkalommal székletbakteriológiai vizsgálatot végezni, akik a megjelölt intézményekbe járnak, illetve munkakörökben dolgoznak. A pozitív személyeket a kórokozó-hordozásuk tartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a fenti intézmények látogatásától, illetve munkakörüktől el kell tiltani a székletbakteriológiai vizsgálat negatív eredményéig.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A pozitív személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a fenti közösség, intézmény látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha székletbakteriológiai vizsgálatuk negatív eredményt ad.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Egyéb patogén Escherichia coli okozta enteritisek
Enterotoxikus E. coli enteritis (ETEC)
Az ETEC csoportba azok az E. coli izolátumok tartoznak, amelyek hőlabil-, vagy hőstabil, illetve mindkettő toxint kódoló gén(ekk)el rendelkeznek.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
A klinikai és laboratóriumi kritériumok együttes megléte.
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszer fogyasztása,
- szennyezett élelmiszer kezelése (ételkészítés),
- kapcsolat igazolt ETEC-fertőzött személlyel,
- endémiás területen való tartózkodás.
- ETEC izolálása székletből (az enterotoxin(ok)-termeléséért felelős gén kimutatása),
- ETEC izolálása élelmiszerből (az enterotoxin(ok)-termeléséért felelős gén kimutatása),
Otthonában, tartózkodási helyén, fekvőbeteg gyógyintézetben elkülönítendő klinikai tünetek fennállásáig.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
A széklet diagnosztikus laboratóriumi vizsgálata kötelező. A mintát a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba kell küldeni mikrobiológiai vizsgálatra. A kórokozó jelenlétének megerősítése az NNK referencia laboratóriumában történik. A diagnózis a székletből kitenyésztett törzsek toxintermelésének, illetve a toxinnak közvetlenül a székletből történő kimutatásán alapszik.
2.3.3. Felszabadító vizsgalat:
Csak azon személyeknél kell elvegezni, akik 0-6 éves gyermekek közösségébe járnak, vagy ilyen közösségekben, intézményekben gyermekellátással kapcsolatos veszélyeztető munkakörben dolgoznak, akik a közvetlen betegellátás során étel- és gyógyszerkiosztást végeznek; illetve akik hőkezelés nélkül közvetlenül közfogyasztásra kerülő élelmiszereket, ételeket, italokat kezelnek, közétkeztetésben, vízművekben dolgoznak; anyatejet adnak vagy kezelnek. Az ilyen személyek a közösség, intézmény látogatását, illetve foglalkozásukat, tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a gyógyulás (antibiotikus kezelés) után két nap múlva elkezdett, két egymást követő napon levett egy-egy székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel jár.
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
A beteg családi vagy intézeti környezetében élő személyeket 7 napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A járványügyi megfigyelés alá helyezett személyek közül kizárólag azoknál kell a megfigyelési idő alatt egy alkalommal székletbakteriológiai vizsgálatot végezni az NNK referencia laboratóriumában, akik a megjelölt intézményekbe járnak, illetve munkakörökben dolgoznak.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A pozitív személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a fenti közösség, intézmény látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha székletbakteriológiai vizsgálatuk negatív eredményt ad.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Enteroinvazív E. coli enteritis (EIEC)
Az enteroinvazív E. coli a Shigella spp.-hoz hasonlóan plazmidhoz kötött képessége révén képes az epithel sejtbe behatolni. Az EIEC csoportba azok az E. coli izolátumok tartoznak, amelyek invazint kódoló gén(ek)kel rendelkeznek. Az enteroinvazivitással leggyakrabban kapcsolatba hozható E. coli szerocsoportok: O124, O28ac, O112ac, O136, O143, O144, O152, O164, stb.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
A klinikai és laboratóriumi kritériumok együttes megléte.
Az alábbi tünetek legalább egyike:
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszer/víz fogyasztása,
- kapcsolat igazolt EIEC-fertőzött személlyel.
- Az EIEC izolálása székletből vagy vérből (az enteroinvazivitásért felelős gén kimutatása).
Otthonában, tartózkodási helyén, fekvőbeteg gyógyintézetben elkülönítendő a hasmenés fennállásáig.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A széklet diagnosztikus laboratóriumi vizsgálata kötelező. A székletmintát diagnosztikus vizsgálatra a járványügyi feladat ellátására kijelölt laboratóriumba kell küldeni. A kórokozó jelenlétének megerősítése az NNK referencia laboratóriumában történik.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Csak azon személyeknél kell elvégezni, akik 0-6 éves gyermekek közösségébe járnak, vagy ilyen közösségekben, intézményekben gyermekellátással kapcsolatos veszélyeztető munkakörben dolgoznak, akik a közvetlen betegellátás során étel- és gyógyszerkiosztást végeznek; illetve akik hőkezelés nélkül közvetlenül közfogyasztásra kerülő élelmiszereket, ételeket, italokat kezelnek, közétkeztetésben, vízművekben dolgoznak; anyatejet adnak vagy kezelnek. Az ilyen személyek a közösség, intézmény látogatását, illetve foglalkozásukat, tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a gyógyulás (antibiotikus kezelés) után két nap múlva elkezdett, két egymást követő napon levett egy-egy székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel jár.
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
A beteg családi vagy intézeti környezetében élő személyeket 7 napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A járványügyi megfigyelés alá helyezett személyek közül kizárólag azoknál kell a megfigyelési idő alatt egy alkalommal székletbakteriológiai vizsgálatot végezni az NNK referencia laboratóriumában, akik a megjelölt intézményekbe járnak, illetve munkakörökben dolgoznak.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A pozitív személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a fenti közösség, intézmény látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha székletbakteriológiai vizsgálatuk negatív eredményt ad.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Enteropathogen E. coli enteritis (EPEC)
Enteropathogen E. coli-nak (EPEC, „E. coli dyspepsiae”) tekintendők azok az izolátumok, amelyek intimin (eae) gént hordoznak.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
- Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte vagy
- az adhézióért felelős gén kimutatása.
- A klinikai és laboratóriumi kritériumok együttes megléte.
Az alábbi tünetek legalább egyike:
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszer fogyasztása,
- szennyezett élelmiszerrel való érintkezés (ételkészítés),
- kapcsolat igazolt EPEC-fertőzött személlyel.
- EPEC izolálása székletből (az adhézióért felelős gén kimutatása).
Otthonában, tartózkodási helyén, fekvőbeteg vagy kijelölt gyógyintézetben elkülönítendő, míg a klinikai gyógyulás és az antibiotikus kezelés befejezése után 48 órával elkezdett, 2 egymást követő napon vett székletminta vizsgálata negatív eredményt nem ad. Az elkülönítést lehetőleg fertőző osztályon kell végrehajtani. Ha erre nincsenek meg a megfelelő feltételek, a többi csecsemőtől jól elkülöníthető helyen kell ápolni, és az ápoláshoz külön személyzetet és eszközöket kell biztosítani. A csecsemő olyan gyermekosztályon is elkülöníthető, ahol csak egy évesnél idősebb és egyéb okok miatt (pl. atrophia) nem veszélyeztetett gyermekeket ápolnak.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség korai szakában, a vizsgálat: antibiotikus kezelés megkezdése előtt vett székletet vagy a végbélből vattapálcikával vett váladékot kell küldeni diagnosztikus vizsgálatra a területileg illetékes laboratóriumba.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A mintát a járványügyi feladatok elvégzésre kijelölt laboratóriumba kell küldeni mikrobiológiai vizsgálatra. A kórokozó jelenlétének megerősítése az NNK referencia laboratóriumában történik.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Csak azon személyeknél kell elvégezni, akik 0-6 éves gyermekek közösségébe járnak, vagy ilyen közösségekben, intézményekben gyermekellátással kapcsolatos veszélyeztető munkakörben dolgoznak, akik a közvetlen betegellátás során étel- és gyógyszerkiosztást végeznek; illetve akik hőkezelés nélkül közvetlenül közfogyasztásra kerülő élelmiszereket, ételeket, italokat kezelnek, közétkeztetésben, vízművekben dolgoznak; anyatejet adnak vagy kezelnek. Az ilyen személyek a közösség, intézmény látogatását, illetve foglalkozásukat, tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a gyógyulás (antibiotikus kezelés) után két nap múlva elkezdett, két egymást követő napon levett egy-egy székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel jár.
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
A beteg gondozóit és a környezetében élő csecsemőket 7 napig járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, és ki kell tiltani csecsemők közösségének látogatásától és ilyen közösségekben/intézményekben csecsemők ellátásával kapcsolatos munkakörtől, az anyatej adásától és kezelésétől. A csecsemő, illetve a gondozó kitiltását addig kell fenntartani, míg a székletminta vizsgálata egy alkalommal negatív eredményt ad.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A pozitív személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a fenti közösség, intézmény látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha székletbakteriológiai vizsgálatuk negatív eredményt ad.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Teendők a kórházi újszülött, koraszülött, illetve csecsemőosztályon vagy csecsemőket is gondozó gyermekintézményben történt megbetegedés esetén:
A beteg környezetében lévő csecsemőket és dolgozókat 7 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, és az intézményben, kórházi osztályon vagy - ha a gondozó személye nem közös más szobákéval - annak érintett szobájában felvételi zárlatot kell elrendelni. A zárlat alatt kibocsátottak zárójelentésében fel kell tüntetni a beteggel történt utolsó kontaktus időpontját, és megfigyelésüket a járási hivatalnak kell folytatnia. A felvétel megindulhat, ha a zárófertőtlenítés megtörtént, és a tünetmentes ápoltak és gondozóik székletmintájának vizsgálata negatív eredményt ad.
Enteroaggregatív E. coli enteritis (EAggEC)
Egyedi adhéziós képességgel rendelkező E. coli baktérium, A fejlődő országokban a csecsemők hasmenésének gyakori kórokozója. Utazással összefüggő és visszatérő vagy immunszuppresszált betegek (pl. AIDS) körében megjelenő hasmenések kórokozója lehet.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
- Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte vagy
- EAggEC specifikus gén(ek) kimutatása.
A klinikai és laboratóriumi kritériumok együttes megléte.
Az alábbi tünetek legalább egyike:
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszer fogyasztása,
- szennyezett tárggyal való érintkezés,
- kapcsolat igazolt EAggEC-fertőzött személlyel.
- EAggEC izolálása székletből és
- EAggEC specifikus gén(ek) kimutatása.
A beteg és a kórokozó-hordozó csecsemőt a nem fertőzött csecsemőktől el kell különíteni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség korai szakában, az antibiotikus kezelés megkezdése előtt vett székletet vagy a végbélből vattapálcikával vett váladékot tovább kell küldeni diagnosztikus vizsgálatra az NNK referencia laboratóriumába.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Az elkülönítés addig tart, míg a klinikai gyógyulás és az antibiotikus kezelés befejezése után 48 órával elkezdett, 2 egymást követő napon vett székletminta vizsgálata negatív eredményt nem ad.
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
A beteg gondozóit és a környezetében élő csecsemőket 7 napig járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, és ki kell tiltani csecsemők közösségének látogatásától és ilyen közösségekben, intézményekben csecsemők ellátásával kapcsolatos munkakörtől, az anyatej adásától és kezelésétől.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A csecsemő, illetve a gondozó kitiltását addig kell fenntartani, míg a székletminta vizsgálata egy alkalommal negatív eredményt ad.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Teendők a kórházi újszülött, koraszülött, illetve csecsemőosztályon vagy csecsemőket is gondozó gyermekintézményben történt megbetegedés esetén:
A beteg környezetében lévő csecsemőket és dolgozókat 7 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, és az intézményben, kórházi osztályon vagy - ha a gondozó személye nem közös más szobákéval - annak érintett szobájában felvételi zárlatot kell elrendelni. A zárlat alatt kibocsátottak zárójelentésében fel kell tüntetni a beteggel történt utolsó kontaktus időpontját, és megfigyelésüket a járási hivatalnak kell folytatnia. A felvétel megindulhat, ha a zárófertőtlenítés megtörtént, és a tünetmentes ápoltak és gondozóik székletmintájának vizsgálata negatív eredményt ad.
Diffúz adheziós E. coli enteritis (DAEC)
A kórokozóra jellemző a diffúz aggregatív adhéziós képesség. A patomechanizmus multifaktoriális. Megbetegedés elsősorban gyermekkorúakat érint. A megbetegedés gyanúja esetén a mintát az NNK referencia laboratóriumába kell küldeni vizsgálatra.
Sárgaláz vírusa, mely a Flaviviridae családba tartozik.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Az értesülést követően a megbetegedés sürgősséggel is jelentendő az illetékes kormányhivatalnak, amely haladéktalanul értesíti az NNK-t.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek a klinikai és az epidemiológiai feltételek.
Teljesülnek a klinikai és a laboratóriumi feltételek (ha a beteg a közelmúltban sárgaláz elleni oltást kapott, akkor a vad vírus izolálásának van diagnosztikus értéke).
Láz, és az alábbi két feltétel legalább egyike:
Utazás a megbetegedés kezdetét megelőző 1 hét folyamán olyan területre, ahol sárgaláz fordult vagy fordulhatott elő.
Az alábbi öt feltétel legalább egyike:
- a sárgalázvírus izolálása klinikai mintából,
- a sárgalázvírus nukleinsavának kimutatása,
- a sárgalázvírus antigénjének kimutatása,
- a sárgalázzal szembeni specifikus IgM osztályú ellenanyagok kimutatása,
- a máj post mortem kórszövettani vizsgálata során típusos elváltozások kimutatása.
A laboratóriumi eredményeket a beteg védőoltási státuszának figyelembe vételével kell értelmezni.
A beteget szúnyogmentes körülmények között kijelölt kórházban kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező, a diagnosztikus vizsgálat az NNK referencia laboratóriumában történik.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező, az NNK-val történt előzetes megbeszélés alapján.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Nem szükséges, de a szúnyogmentesség biztosítandó.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
A járványügyi vizsgálat során azonosítani kell valamennyi személyt, aki a megbetegedés kezdete előtti 3-6. napon a beteggel együtt feltehetően fertőzött területen járt.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
Nem szükséges. A beteggel azonos expozíciónak kitett személyeket 6 napra klinikai megfigyelés alá kell helyezni, hogy esetleges megbetegedés esetén ellátásban részesüljenek.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Csak abban az esetben szükséges, ha felmerül a gyanúja a betegség hazai terjedésének.
Giardia intestinalis (szinonimák G. lamblia , G.duodenalis).
Bejelentésre kötelezett: a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesül a klinikai és epidemiológiai feltétel.
Teljesül a klinikai és laboratóriumi feltétel.
Az alábbi négy tünet legalább egyike:
- felszívódási zavar jelei (pl. zsírszéklet, súlyvesztés).
Az alábbi négy epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:
- szennyezett élelmiszerrel, ivóvízzel történt expozíció,
- emberről emberre történő terjedés,
Az alábbi feltételek legalább egyike:
- Giardia intestinalis ciszták vagy trophozoiták kimutatása a székletből, a nyombélnedvből, vagy a vékonybélből biopsziával vett a szövetmintában,
- Giardia intestinalis antigén kimutatása a székletből, a nyombélnedvből, vagy a vékonybélből biopsziával vett a szövetmintában,
- Giardia intestinalis DNS kimutatása a székletből, a nyombélnedvből vagy a vékonybélből biopsziával vett szövetmintában.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség sporadikus előfordulása esetén a székletminta, esetleg a duodenális nedv bármely parazitológiai laboratóriumba küldhető vizsgálatra.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járvány gyanúja esetén a székletmintát vagy a duodenális nedvet a járványügyi feladat elvégzésére kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba kell küldeni.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A beteggel érintkezett, vele epidemiológiai kapcsolatban álló személyeknél szűrővizsgálatot kell végezni, és a fertőzött személyeket a beteggel egyidejűleg javasolt gyógykezelni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Kötelező. Az ivó- vagy fürdővíz mikrobiológiai vizsgálatát el kell végezni, és célszerű a vizsgálatot a gyanúsítható élelmiszerre is kiterjeszteni. Ha közfogyasztásra szánt élelmiszer a terjesztő közeg, az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
Haemophilus influenzae által okozott invazív betegség
BNO: G000, A413, J14, A492, B963
Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Minden olyan személy, akire teljesül a laboratóriumi kritériumok közül legalább az egyik.
- Haemophilus influenzae izolálása normálisan steril helyről.
- Haemophilus influenzae nukleinsav kimutatása normálisan steril helyről.
A beteget kórházban a cseppfertőzés izoláció szabályait figyelembe véve kell elkülöníteni a gyógykezelés időtartamára.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Referencia laboratóriumba küldendő megerősítés és tipizálás céljából normálisan steril helyről (pl. liquorból vagy hemokultúrából) kitenyészett Haemophilus influenzae törzs.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés szükséges. Elsősorban az orr-, torokváladékot és az ezzel szennyezett anyagokat kell fertőtleníteni.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteg környezetében élő, 6 éven aluli gyermekeket 4 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
A b típusú H. influenzae okozta meningitis esetén a 6 évesnél fiatalabb gyermekeket ellátó, gondozó intézményekben mindenki számára - kivéve a védőoltott gyermekeket - ajánlott 4 napon át az antibiotikum (rifampicin naponta 1 alkalommal 20 mg/ttkg, max. 600 mg/nap) prevenció. Ha a beteg családjában a betegen kívül is van 6 éven aluli fogékony kisgyermek, akkor mindenki számára (a felnőtteknek is) ajánlott a fenti módon az antibiotikus prevenció.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Hantavírus okozta veseszindróma
Nephropathia epidemica, BNO10: A98.5
A Bunyaviridae családba tartozó Hantavírus genus különböző tagjai.
Bejelentetésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesül a klinikai feltétel.
Teljesül a klinikai és epidemiológiai feltétel.
Teljesül a klinikai és a laboratóriumi feltétel.
Hirtelen kezdődő magas láz, és az alábbi hét feltétel közül legalább kettő:
- hasi vagy vesetáji fájdalom,
- kötőhártya belövellése,
- hyper- vagy hypotensio.
Rágcsálókkal való direkt kontaktus vagy rágcsálók váladékaiból (vizelet, széklet, nyál, légúti váladék) képződött aerosol inhalációja.
- Specifikus ellenanyagok kimutatása a vérsavóból magas titerben,
- vírus-specifikus ellenanyagok négyszeres titeremelkedése a heveny szakban, illetve három héttel később vett mintában.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A mintákat előzetes megbeszélés alapján az NNK-ba kell szállítani.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Nem szükséges. Rágcsálóirtás.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
Nem szükséges. A szükséges terápia időben történő megkezdése érdekében a beteg környezetében élőknél, a velük közös expozíciónak kitett személyek esetében figyelni kell a tünetek kialakulását.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Halmozott előfordulás esetén szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Hepatitis A, B, C, E vírusok.
Hepatitis infectiosa néven bejelentésre kötelezett az acut vírushepatitisre gyanús megbetegedés.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesül a klinikai feltétel.
Enyhe általános tünetek (fáradtság, hasi fájdalom, étvágytalanság, időszakos émelygés, és hányás), és legalább egy az alábbi három tünet közül:
- magas szérum aminotranszferáz-szint.
A beteg állapotától függően kórházban vagy otthonában is elkülöníthető.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Az etiológia meghatározására irányuló vírusszerológiai vizsgálat bármely klinikai-mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető. Ha az etiológiát nem sikerül tisztázni, a mintát tovább kell küldeni a járványügyi feladatok végzésére kijelölt területileg illetékes mikrobiológiai laboratóriumba.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
A járványügyi feladatok végzésére kijelölt mikrobiológiai laboratóriumban a hepatitis A, B, C, illetve E vírusok kóroki szerepének tisztázása céljából további vizsgálatokat kell végezni.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
Az etiológiai diagnózis függvényében.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Az etiológiai diagnózis függvényében.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
Az etiológiai diagnózis függvényében.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Az etiológiai diagnózis függvényében.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Az etiológiai diagnózis függvényében.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Az etiológiai diagnózis függvényében.
Hepatitis A vírus által okozott heveny májgyulladás
A típusú hepatitis, BNO10: B15
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Teljesülnek a klinikai és a laboratóriumi kritériumok.
Minden olyan személy, akinél enyhe általános tünetek jelentkeznek (pl. fáradtság, hasi fájdalom, étvágytalanság, időszakos émelygés és hányás),
legalább egy az alábbi három tünet közül:
- magas szérum aminotranszferáz-szint.
Az alábbi négy feltétel legalább egyike:
- a beteg a lappangási időben laboratóriumi vizsgálattal megerősített A hepatitiszben szenvedő beteggel, vagy tünetmentes HAV-pozitív személlyel érintkezett,
- a beteggel közös expozíciónak volt kitéve,
- hepatitis A vírussal kontaminált élelmiszert vagy ivóvizet fogyasztott,
- IgM osztályba tartozó anti-HAV ellenanyag kimutatása a szérumban,
- HAV nukleinsav kimutatása a szérumban vagy a székletben,
- HAV antigén kimutatása a székletben.
A beteget a sárgaság kezdetétől számítva legalább egy hétig kórházban, otthonában vagy tartózkodási helyén, a kontakt izoláció szabályai szerint kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
A megbetegedések halmozott előfordulása esetén a járási vagy a vármegyei kormányhivatal elrendelheti a klinikai minták járványügyi feladatok ellátására kijelölt területileg illetékes mikrobiológiai laboratóriumba történő beküldését. A járványügyi tipizáló vizsgálatok a referencia laboratóriumban történnek.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
A beteggel szoros kapcsolatban lévő személyeket (közös háztartásban élők, szexuális partnerek, egyéb családi és közösségi kontaktszemélyek) fel kell kutatni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteggel szoros kapcsolatban lévő családi és kontaktszemélyeket 30 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Ezen személyek közül azokat, akik 0-6 éves gyermekek közösségébe járnak, vagy ilyen közösségekben, intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkakörben dolgoznak, akik a közvetlen betegellátás során étel- és gyógyszerkiosztást végeznek, illetve hőkezelés nélkül, közvetlenül közfogyasztásra kerülő élelmiszereket, ételeket, italokat kezelnek, közétkeztetésben, vízművekben dolgoznak, anyatejet adnak vagy kezelnek, a járványügyi megfigyelés időtartamára munkakörüktől, illetve tevékenységüktől, a gyermekközösség látogatásától el kell tiltani.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
A járványügyi megfigyelés alá helyezett személyeket hepatitis A elleni aktív, passzív, vagy aktív-passzív immunizálásban kell részesíteni a VML szerint.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Hepatitis B (Hepatitis B vírus által okozott heveny májgyulladás)
B típusú akut hepatitis, BNO10: B16
Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
Teljesül a klinikai feltétel, a megerősített esetre vonatkozó laboratóriumi feltétel, és nem ismert, hogy a betegnek krónikus HBV fertőzése van.
Minden olyan személy, akinél enyhe általános tünetek jelentkeznek (pl. fáradtság, hasi fájdalom, étvágytalanság, időszakos émelygés és hányás),
legalább egy az alábbi három tünet közül:
- magas szérum aminotranszferáz-szint.
A megerősített eset laboratóriumi feltétele:
Legalább egy pozitív eredmény a következő markerek vizsgálata vagy vizsgálatának kombinációja esetén:
IgM osztályba tartozó anti-HBc ellenanyag kimutatása a szérumból,
HBsAg kimutatása a szérumból és ismert, hogy az elmúlt hat hónapban vizsgált HBV markerek negatívak voltak,
HBeAg kimutatása a szérumból és ismert, hogy az elmúlt hat hónapban vizsgált HBV markerek negatívak voltak,
HBV-DNS kimutatása a szérumból, és ismert, hogy a betegnél az elmúlt hat hónapban vizsgált HBV markerek negatívak voltak.
A beteget kórházban vagy otthonában a standard izoláció szabályai szerint kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: A megbetegedések halmozott előfordulása esetén a járási népegészségügyi intézet vagy a vármegyei kormányhivatal elrendelheti a klinikai minták járványügyi feladatok ellátására kijelölt területileg illetékes mikrobiológiai laboratóriumba történő beküldését.
A járványügyi tipizáló vizsgálatok a referencia laboratóriumban történnek.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
A beteggel közös háztartásban élő személyeket, a szexuális partnereket fel kell kutatni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A beteggel közös háztartásban élőknek és szexuális partnereinek fel kell ajánlani a HBsAg szűrővizsgálatot.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
A beteg szexuális partnerét és a vele közös háztartásban élő fogékony veszélyeztetett személyeket HB védőoltásban kell részesíteni
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Egészségügyi ellátással összefüggő megbetegedések halmozott előfordulása esetén kötelező.
Hepatitis B vírus által okozott krónikus fertőzés
Újonnan diagnosztizált krónikus HBV fertőzés, BNO10: B1800, B1810
Azokat a hepatitis B vírussal fertőzött személyeket kell bejelenteni, akiknél első alkalommal állapítanak meg krónikus HBV-fertőzést.
2.1.1. A jelentendő eset meghatározása
Surveillance célokra nem relevánsak.
Laboratóriumi kritériumok
Hepatitis B felületi antigén (HBsAg) vagy HBV-DNS pozitív eredmény
negatív anti-HBcIgM vizsgálati eredmény
6 hónapos különbséggel végzett két vizsgálatból származó HBsAg vagy HBV-DNS pozitív eredmény.
Epidemiológiai kritériumok
Surveillance célokra nem relevánsak.
Gyanús eset: nem alkalmazható.
Valószínűsíthető eset: nem alkalmazható.
Megerősített eset: minden olyan személy, akire teljesülnek a laboratóriumi kritériumok.
3. Teendők a krónikus HBV hordozó környezetében
3.1. A HBV hordozó személlyel kontaktusba kerültek felkutatása:
A közös háztartásban élő személyeket, a szexuális partnereket, valamint a HBsAg-hordozó anya vér szerinti gyermekeit fel kell kutatni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A vírushordozó személlyel közös háztartásban élőknek és szexuális partnereinek, valamint a HBsAg-hordozó anyák 1995 előtt született gyermekeinek fel kell ajánlani a HBsAg szűrővizsgálatot.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
A vírushordozó szexuális partnerét és a vele közös háztartásban élő fogékony veszélyeztetett személyeket hepatitis B elleni védőoltásban kell részesíteni.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
A megbetegedések halmozott előfordulása esetén kötelező, különös tekintettel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre.
Hepatitis C vírus által okozott heveny májgyulladás
C típusú akut hepatitis, BNO10: B 17.1
Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesül a klinikai feltétel, a laboratóriumi feltételek egyike, és nem ismert, hogy a betegnek már korábban diagnosztizált krónikus HCV fertőzése van.
Minden olyan személy, akinél enyhe általános tünetek jelentkeznek (pl. fáradtság, hasi fájdalom, étvágytalanság, időszakos émelygés és hányás),
legalább egy az alábbi három tünet közül:
- magas szérum aminotranszferáz-szint.
Az alábbi három feltétel legalább egyike:
- Anti-HCV ellenanyag konfirmált kimutatása a szérumban és a megelőző 12 hónapban negatív HCV eredmény
- Hepatitis C vírus nukleinsav (HCV RNS),
- hepatitis C core antigén kimutatása a szérumban.
A beteget kórházban vagy otthonában a standard izoláció szabályai szerint kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
A megbetegedések halmozott előfordulása esetén a járási hivatal vagy a vármegyei kormányhivatal elrendelheti a klinikai minták járványügyi feladatok ellátására kijelölt területileg illetékes mikrobiológiai laboratóriumba történő beküldését. A járványügyi tipizáló vizsgálatok a referencia laboratóriumban történnek.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
A megbetegedések halmozott előfordulása esetén kötelező, különös tekintettel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre.
Hepatitis C vírus által okozott krónikus fertőzés (újonnan diagnosztizált)
Krónikus vírusos C-típusú hepatitis
2. Teendők a krónikus hordozó személlyel
Azokat a hepatitis C vírussal fertőzött személyeket kell bejelenteni, akiknél a HCV-fertőzés krónikus stádiumát első alkalommal állapítják meg.
2.1.1. A jelentendő eset meghatározása
Surveillance célokra nem relevánsak.
Laboratóriumi kritériumok
Hepatitis C-vírus nukleinsav (HCV RNS)
3. Teendők a krónikus HCV hordozó személy környezetében
3.1. A HCV hordozó személlyel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
A megbetegedések halmozott előfordulása esetén kötelező, különös tekintettel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre.
Hepatitis E vírus által okozott heveny májgyulladás
Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesül a klinikai és a laboratóriumi feltétel.
Általános tünetek (fáradtság, hasi fájdalom, étvágytalanság, időszakos émelygés, hányás), láz, hőemelkedés és legalább egy az alábbi három tünet közül:
- magas szérum aminotranszferáz szint.
- Ha a beteg a lappangási időben laboratóriumi vizsgálattal megerősített E hepatitiszben szenvedő beteggel érintkezett,
- a beteg másokkal együtt bizonyítottan közös HEV-expozíciónak volt kitéve,
- ha hepatitis E vírussal kontaminált élelmiszert vagy ivóvizet fogyasztott,
- IgM osztályba tartozó anti-HEV ellenanyagok megerősített kimutatása a szérumból,
- HEV nukleinsav kimutatása a székletből vagy a szérumból.
A kontakt izoláció szabályai szerint.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A megbetegedések halmozott előfordulása esetén a klinikai mintákat a járványügyi feladatok ellátására kijelölt területileg illetékes mikrobiológiai laboratóriumba is be kell küldeni. A járványügyi tipizáló vizsgálatok a referencia laboratóriumban történnek.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Kötelező a megbetegedések halmozódása vagy járvány esetén
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Kötelező a megbetegedések halmozódása vagy járvány esetén.
Keratoconjunctivitis epidemica
Adenovírus 8 típus, egyes esetekben más típus is, különösen a 3, 7, 11, 19, 29 stb. típus.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Egyidejűleg értesíteni kell a vármegyei, fővárosi szemész szakfelügyelő főorvost.
2.1.1. Esetek osztályozása
Minden olyan személy, akinél fennáll a klinikai feltétel és az epidemiológiai kapcsolat.
Minden olyan személy, akinél fennáll a klinikai kritérium és laboratóriumi kritérium.
Az alábbi klinikai tünetek közül legalább egy:
- idegentest-érzés a szemben, erős könnyezés,
- a szemhéji kötőhártyán folliculusok, papillaris hypertrophia és a szaruhártyán apró tűszúrásnyi homályok.
Epidemiológiai kapcsolat megerősítetten keratoconjunctivitis epidemica-ban szenvedő beteggel.
Az alábbi laboratóriumi feltételek közül legalább egy:
- Adenovírus izolálása conjunctiva-váladékból,
- Adenovírus nukleinsav kimutatása PCR vizsgálattal conjunctiva-váladékból.
Bentlakásos intézményben, közösségi szálláson, kórházi osztályon előfordult megbetegedés esetén a beteget el kell különíteni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A területileg illetékes vírus-laboratóriumba előzetes megbeszélés alapján conjunctiva-váladék küldendő.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
A beteg szem- és orrváladékát, valamint az ezekkel szennyezett tárgyakat folyamatosan fertőtleníteni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
(Kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás) Közép-európai kullancsencephalitis, BNO10: A84.1
A Flaviviridae családba tartozó közép-európai kullancsencephalitis-vírus.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Ha a megbetegedést előzőleg „meningitis serosa” vagy „encephalitis infectiosa” diagnózissal jelentették be, a klinikai diagnózist az etiológia tisztázása után módosítani szükséges.
2.1.1. Esetek osztályozása
Nem alkalmazható (meningitis serosa vagy encephalitis infectiosa diagnózissal jelentendő).
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és az epidemiológiai feltételek egyike,
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele.
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a megerősített eset laboratóriumi feltételeinek legalább az egyike.
- meningitis, illetve encephalitis, encephalomyelitis, encephaloradiculitis.
Epidemiológiai feltételek
- közös expozíció: hőkezeletlen tej vagy abból készült tejtermék fogyasztása.
A valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele:
- kullancsencephalitis (KE) vírus-specifikus IgM, illetve IgA kimutatása (a neutralizációtól eltérő módszerrel) egyetlen vérmintában.
A megerősített eset laboratóriumi feltétele:
- KE-specifikus IgM ÉS IgG ellenanyagok a vérben
- KE-specifikus IgM ellenanyagok a gerincvelő-folyadékban
- Szerokonverzió vagy a KE-specifikus ellenanyagtiter négyszeres emelkedése szérumpármintában
- KE-vírus nukleinsav kimutatása klinikai mintában
- KE-vírus izolálása klinikai mintából
A vizsgálat eredményét a flavivírus (kullancsencephalitis, sárgaláz, stb. elleni) oltási státusz és esetleges korábbi flavivírus-fertőzésre (nyugat-nílusi láz, Dengue, stb. átvészelésére) vonatkozó információk figyelembe vételével kell értékelni.
Nem szükséges. A beteget klinikai állapotának megfelelően kell kórházba utalni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai diagnosztikus mikrobiológiai vizsgálat:
Kötelező. Differenciáldiagnosztikai vizsgálat kötelező (herpesvírusok stb.).
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérmintát, és liquort kell küldeni szerológiai vizsgálatra az NNK-ba. A vérvételt 2-3 hét múlva meg kell ismételni. Diagnosztikus értéke a savópár vizsgálata alapján megállapított titeremelkedésnek vagy a specifikus IgM, illetve IgA kimutatásának van.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat
3.3. Járványügyi megfigyelés
Csoportos expozíció esetén azon személyek klinikai megfigyelése szükséges, akik a beteggel közös expozíciónak voltak kitéve (azonos területen és időben történt kullancscsípés, nyers tej fogyasztása a lappangási időben).
3.4. Postexpozíciós profilaxis
Nem szükséges (az expozíciót követően beadott védőoltás nem véd a betegség kialakulása ellen).
3.5. Fertőzőforrás-kutatás
Kötelező. Sporadikus esetben a lappangási időben látogatott tartózkodási helyek, a kullancscsípés helyének felderítése szükséges. Halmozott előfordulás esetén kutatni kell a közös expozíció után.
3.6. A terjesztő közeg felderítése
Kötelező. Sporadikus és halmozott előfordulás esetén is szükséges hőkezeletlen tej, tejtermék lappangási időben történt fogyasztásának felderítése.
Legionárius betegség, BNO10: A48.1
Különböző legionella fajok.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Az utazással összefüggő legionárius megbetegedés az értesülést követően sürgősséggel is jelentendő az illetékes kormányhivatalnak, amely haladéktalanul értesíti az NNK-t. (Utazási kritérium: a beteg a betegség kezdetét megelőző 2-10 napon belül legalább egy éjszakát otthonán kívül, a lakóhelye szerinti országban vagy külföldön, bérelt szálláshelyen töltött.)
2.1.1. Esetek osztályozása
Tüdőgyulladással járó megbetegedés és a valószínűsíthető eset laboratóriumi kritériumai közül legalább az egyik fennáll.
Tüdőgyulladással járó megbetegedés és a megerősített eset laboratóriumi kritériumai közül legalább az egyik fennáll.
A valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele:
Az alábbi négy feltétel legalább egyike:
- Legionella pneumophila antigén kimutatása légúti váladékból vagy tüdőszövetből például monoklonális ellenanyag felhasználásával végzett direkt immunfluoreszcens festéssel,
- Legionella DNS kimutatása PCR vizsgálattal légúti váladékból, tüdőszövetből vagy egyéb normálisan steril helyről vett testváladékból,
- szerokonverzióval: Legionella pneumophila nem 1-es szerocsoportja és más Legionella fajok ellen termelődő specifikus ellenanyagok négyszeres vagy nagyobb arányú titerváltozása,
- Legionella pneumophila 1-es szerocsoportja ellen termelődő specifikus ellenanyagok jelenlétének kimutatása egyetlen vérsavóból magas titerben (1:128).
A megerősített eset laboratóriumi feltétele:
Az alábbi három feltétel legalább egyike:
- antigén kimutatással: Legionella pneumophila antigén kimutatása vizeletből,
- tenyésztéssel: Legionella kórokozó kimutatása légúti váladékból vagy egyéb normálisan steril helyről vett testváladékból,
- szerokonverzióval: Legionella pneumophila 1-es szerocsoportja ellen termelődő specifikus ellenanyagok négyszeres vagy nagyobb arányú titerváltozása.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat céljából szerológiai vizsgálatra alvadásgátló nélkül levett vért, antigén-kimutatásra vizeletet kell beküldeni mikrobiológiai laboratóriumba. A specifikus Legionella antigén vizeletből történő, illetve a kórokozó légúti vizsgálati anyagból való kimutatása az antibiotikummal még nem kezelt személy megbetegedésének 2-5. napja között lehetséges. Savópár beküldése a megbetegedés kezdetétől számított 10-12. napon és az azt követő 2 hét múlva esedékes.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járványügyi érdekből végzett diagnosztikus vizsgálat céljából tenyésztésre és nukleinsav kimutatásra légúti vizsgálati anyagot (például bronchus váladék, BAL, pleuropunktátum, bronchoszkópos minta, mélylégúti köpet) vagy egyéb normálisan steril helyről vett testváladékot kell beküldeni az NNK-ba.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
A legionárius betegség esetekkel kapcsolatos epidemiológiai kivizsgálás, továbbá a megelőző és kontroll tevékenység részletes leírását a vonatkozó módszertani levél tartalmazza.
A járványügyi kivizsgálás során a Legionella környezeti mintából történő kimutatást (mintavétel, vizsgálat és értékelés) az Nemzeti Népegészségügyi Központ végzi.
A Leptospira interrogans species több mint 300 szerotípusa.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és az epidemiológiai feltételek egyike,
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a microagglutinációs laboratóriumi feltétel.
Teljesül a klinikai feltételek egyike és
- a laboratóriumi feltételek közül a nukleinsav kimutatás vagy az izoláció
- Leptospira interrogans vagy bármely más patogén Leptospira spp. ellen termelődött ellenanyagok mikroagglutinációs módszerrel meghatározott titere négyszeres emelkedést mutat.
Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi tünet:
az alábbi nyolc tünet, illetve tünetegyüttes legalább egyike:
- tavasztól őszig terjedő időszakban hidegrázás, fejfájás és izomfájdalom,
- bőr- és nyálkahártya-vérzés,
Az alábbi három epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:
- állatról emberre való terjedés,
Az alábbi eredmények egyike:
- Leptospira interrogans vagy bármely más patogén Leptrospira spp. ellen termelődött specifikus ellenanyagok kimutatása mikroagglutinációs módszerrel meghatározott titere négyszeres emelkedést mutat,
- Leptospira interrogans vagy bármely más patogén Leptrospira spp. nukleinsav kimutatása klinikai mintában,
- Leptospira interrogans vagy bármely más patogén Leptrospira spp. izolálása klinikai mintából,
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. 5-10 ml alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérmintát kell az NNK referencia laboratóriumába vagy az illetékes kormányhivatal leptospirosis vizsgálatokra kijelölt, járványügyi feladatokat ellátó laboratóriumába küldeni. A pozitív eredményt a referencia-laboratóriumban mikroszkópos lízis-agglutinációs módszerrel kell megerősíteni. A referencia-laboratóriummal történt előzetes megbeszélés alapján tenyésztésre is lehet vizeletet küldeni. A kórokozó szerotípusát rendszerint csak ismételt vizsgálattal lehet megállapítani. Immunszerológiai vizsgálatra esetleg liquor cerebrospinális is küldendő.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
Nem szükséges. Azon személyek klinikai megfigyelése szükséges, akik a beteggel közös expozíciónak voltak kitéve.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Kutatni kell a fertőzött rágcsálók, állatok után.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Kötelező, járvány esetén az illetékes társhatósággal együttműködve fel kell deríteni a kórokozót terjesztő szennyezett vizet.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kritériumok legalább egyike.
Minden olyan személy, akire teljesül a laboratóriumi kritérium
minden olyan anya, akinek magzatánál, halva született csecsemőjénél vagy újszülöttjénél a listeriosis-fertőzést laboratóriumilag megerősítették.
Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi öt tünet legalább egyike:
- meningitis, meningoencephalitis vagy encephalitis
- influenzaszerű tünetek,
- lokalizált fertőzések, például ízületi gyulladás, endocarditis, endophtalmitis, tályogok.
Várandósság alatti listeriosis
- A Listeria-fertőzés várandóssággal kapcsolatos következményei: vetélés, halva születés vagy koraszülés
- Újszülött listeriosisa az alábbi tünetek legalább egyikének megléte alapján:
- Halva születés (20 hetes gesztációs kornál idősebb magzat elhalálozása)
- Koraszülés (37 hetes gesztációs kornál hamarabb)
Az első hónap során az alábbi öt tünet közül legalább egy megléte (újszülött listeriosisa):
- meningitis vagy meningoencephalitis
- Granulomatosis infantiseptica
- elváltozások a bőrön, a nyálkahártyán vagy a kötőhártyán
- emberről emberre való terjedés (vertikális terjedés),
- szennyezett élelmiszer, ivóvíz fogyasztása.
- állatról emberre való terjedés
- Listeria monocytogenes izolálása vagy Listeria monocytogenes kimutatása normálisan steril helyről
- Várandóssággal összefüggő esetben továbbá:
Listeria monocytogenes izolálása vagy Listeria monocytogenes kimutatása normálisan nem-steril helyről (például méhlepényszövetből, magzatvízből, magzatszurokból, hüvelykenetből), illetve a magzat, a halva született csecsemő, az újszülött vagy az anya mintájából
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Tenyésztés céljára alvadásgátlóval levett vér, liquor, továbbá genny, méhűri váladék, vizelet, faeces és torokváladék küldendő bakteriológiai laboratóriumba. Szerológiai vizsgálat nem alkalmazható.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járványos előfordulás esetén az addig még nem vizsgált betegek első diagnosztikus vizsgálatát a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumban kell végezni. Referencia laboratóriumba küldendő megerősítés és tipizálás céljából a normálisan steril helyről (pl. liquorból vagy hemokultúrából) izolált Listeria sp. vagy Listeria monocytogenes törzs.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés végzendő.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Borrelia burgdorferi sensulato csoportba tartozó humán patogén spirocheták.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
- Teljesülnek a klinikai feltételek közül az erythema migransnak megfelelő feltételek.
- Teljesül a korai neuroborreliosisnak megfelelő klinikai feltételek egyike és az epidemiológiai feltétel.
Teljesül legalább egy klinikai és egy laboratóriumi feltétel.
A két klinikai feltétel egyike
- erythema migrans: 5 cm-nél nagyobb, növekvő vöröses vagy kékeslila bőrpír, folt, gyakran terjedő széllel,
- korai neuroborreliosis: az alábbi három klinikai feltétel egyike
- acut, fájdalmas radiculoneuritis,
- valamely agyideget érintő acut paralysis,
- meningitis, a liquorban lymphocytas pleocytosis.
Kullancscsípés a lappangási időben.
- eythema migrans: laboratóriumi vizsgálat nem szükséges,
- korai neuroborreliosis: az alábbi két kritérium legalább egyike:
- intrathecalisan termelődő specifikus ellenanyagok kimutatása,
- B. burgdorferi izolálása vagy nukleinsavának kimutatása (pl. PCR-vizsgálattal) klinikai mintából.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Erythema migrans-t kivéve kötelező. A nem bejelentendő klinikai formák (ízületi, cardiális, késői neuroborreliosis, késői bőrmanifesztáció) diagnosztikus vizsgálata bármely klinikai mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Erythema migrans esetén nem kell, korai neuroborreliosis gyanúja esetén kötelező. Szerológiai vizsgálatok előzetes megbeszélést követően az NNK-ban, illetve ezen szerológiai vizsgálatra felkészült, járványügyi feladat ellátására kijelölt laboratóriumban. Szerológiai vizsgálat csak specifikus tünetek jelentkezésekor, és megfelelő anamnézis (ismert kullancsexpozíció vagy legalábbis a páciens mozgástere alapján ennek valószínűsíthetősége) esetén indokolt. Szerológiai vizsgálatra alvadásgátló nélkül levett vért, neuroborreliosis gyanúja esetén egy napon levett vér- és liquormintát kell beküldeni a laboratóriumba.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
A lappangási időben látogatott tartózkodási helyek, a kullancscsípés valószínű helyének felderítése szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Rabies vírus (Lyssavírus genus, Rhabdovírus család).
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
Az értesülést követően a megbetegedés sürgősséggel is jelentendő az illetékes kormányhivatalnak, amely haladéktalanul értesíti az NNK-t.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek a klinikai feltételek.
Teljesülnek a klinikai feltételek és fennáll az epidemiológiai feltételek egyike.
Teljesülnek a klinikai feltételek és a laboratóriumi feltételek legalább egyike.
Akut agyvelőgyulladás (encephalomyelitis) és
az alábbi hét tünet közül legalább kettő:
- állat okozta harapás helyén szenzoros változások,
- parézis vagy paralízis,
- állatról emberre való terjedés (veszettségre gyanús vagy bizonyítottan veszett állat),
- közös forrással való érintkezés (ugyanazon állattal történt expozíció),
- emberről emberre való terjedés (pl. szervátültetés).
- A Lyssa-vírus izolálása klinikai mintából.
- A Lyssa-vírus nukleinsav kimutatása klinikai mintában (pl. nyál vagy agyszövet).
- Vírus antigének kimutatása klinikai mintában.
- Lyssa-vírussal szembeni specifikus ellenanyagok kimutatása vírus-neutralizációs próbával vérsavóban vagy liquorban.
A laboratóriumi eredményeket az oltottsági státus figyelembe vételével kell értelmezni.
A veszettségben szenvedő beteget az intenzív ellátást biztosító kijelölt egészségügyi intézményben (Dél-Pesti Centrumkórház) kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A Lyssa-vírus kimutatására a betegnél elvégezhető a cornea kaparék vizsgálata az NNK-ban.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
A vonatkozó módszertani levél szerint.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Kötelező, az expozíciótól függően (pl. igazoltan veszett szarvasmarha teje).
Haladéktalanul értesíteni kell - az érintett személyazonosító és egészségügyi adatainak megküldésével - az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
Az orthomyxoviridae családba tartozó, fokozott patogenitású madárinfluenza-vírusok (az influenza A vírus H5, H7, H9, illetve H10 altípusainak fokozottan patogén biotípusai, valamint a sertés- és madáreredetű H1 altípusok).
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Az értesülést követően a megbetegedés sürgősséggel is jelentendő az illetékes kormányhivatalnak, amely haladéktalanul értesíti az NNK-t. Értesítendő az expozíció, illetve a megbetegedés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv is.
Új altípus vagy nem meghatározható altípusú influenzavírus által okozott emberi megbetegedést is azonnal jelenteni kell.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek a klinikai és epidemiológiai feltételek.
Minden olyan személy, akinél az 1. pontban említett influenzavírusokra irányuló vizsgálat pozitív eredményű és a vizsgálatot nem az európai uniós hálózatba tartozó Influenza referencia laboratóriuma végezte.
Nemzeti szinten megerősített eset
Minden olyan személy, akinél az 1. pontban említett influenzavírusokra irányuló vizsgálat pozitív eredményű és a vizsgálatot az NNK, mint az európai uniós hálózatba tartozó Influenza referencia laboratóriuma végezte.
Az Egészségügyi Világszervezet által megerősített eset
Minden olyan személy, akinek a vizsgálati eredményét az Egészségügyi Világszervezet H5-tel foglalkozó együttműködési központja erősíti meg.
Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi két tünet legalább egyike:
- láz és akut légzőszervi fertőzés jelei és tünetei,
- elhalálozás megmagyarázatlan akut légzőszervi megbetegedés következtében.
Az alábbi négy feltétel legalább egyike:
- emberről emberre terjedő fertőzés a valószínűsíthető vagy megerősített esettel való szoros érintkezés útján (egy méteren belül),
- laboratóriumi expozíció: ahol lehetőség van az A/H5N1 influenzavírussal való érintkezésre,
- szoros érintkezés (egy méteren belül) megerősítetten A/H5N1 vírussal fertőzött állattal, baromfi vagy vadmadarak kivételével (pl. macska, disznó),
- olyan területen való tartózkodás vagy olyan terület meglátogatása, ahol az A/H5N1 típusú influenza jelenlétét gyanítják vagy megerősítették [lásd az Állategészségügyi Világszervezet és az Európai Bizottság (SANCO) állatbetegségek bejelentő rendszerét], és az alábbi két feltétel közül legalább egy teljesülése:
- szoros érintkezés (egy méteren belül) az érintett területen beteg vagy elhullott baromfival vagy vadmadarakkal (nem ide értendők azok a látszólag egészséges madarak, melyeket például vadászat céljából ejtettek el),
- az érintett területen található olyan otthonban vagy gazdaságban való tartózkodás, ahonnan beteg vagy elhullott baromfikról tettek jelentést az előző hónapban.
Az alábbi három feltétel legalább egyike:
- az A/H5N1 influenzavírus izolálása klinikai mintából,
- az A/H5 nukleinsav kimutatása klinikai mintában,
- az A/H5 influenzavírussal szembeni specifikus ellenanyagok kimutatása (négyszeres vagy magasabb emelkedés vagy egyetlen magas titer).
Sporadikus esetben a beteg fekvőbeteg-gyógyintézetben különítendő el, az ápolás során a cseppfertőzést és a kontakt terjedést megelőző óvintézkedéseket kell tenni. Kiterjedt járvány kialakulása esetén, ha a fekvőbeteg-gyógyintézeti kapacitás már nem elegendő, a beteg otthonában különítendő el.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A laboratórium értesítését követően légúti, illetve torokváladék és vérminta, majd a betegség kezdetétől számított 10-14 nap múlva újabb vérminta küldendő szerológiai vizsgálatra az NNK-ba.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
A beteggel, illetve halottal kapcsolatba került (a beteggel, illetve váladékával közvetlenül vagy azzal szennyezett tárgyak révén érintkezett) személyeket fel kell kutatni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteggel kapcsolatba kerültek, illetve a beteggel közös forrásból fertőződötteket 7 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Kiterjedt járvány esetén a betegekkel kapcsolatba kerültek otthoni elkülönítése szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Ha a betegnél a virológiai vizsgálatok valószínűsítik vagy igazolják a fokozottan patogén madárinfluenza-vírus kóroki szerepét, akkor családtagjainál, illetve a vele szoros kapcsolatban lévő, járványügyi megfigyelés alá helyezett más személyeknél kemoprofilaxist kell 7-10 napig alkalmazni. A kemoprofilaxist az NNK-val történő konzultáció alapján kell kivitelezni.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Kötelező. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevonásával laboratóriumi vizsgálatokkal egybekötött járványügyi vizsgálatot kell végezni a közös fertőző forrástól származó esetleges megbetegedések felderítése érdekében.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Kötelező. Haladéktalanul értesíteni kell - az érintett személyazonosító és egészségügyi adatainak megküldésével - az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
Plasmodium falciparum (B50), Plasmodium vivax (B51), Plasmodium malariae (B52), Plasmodium ovale (B53.0) és Plasmodiun knowlesi. Ismeretesek kevert fertőzések is.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Klinikai feltételek és az epidemiológiai feltétel megléte.
Teljesülnek a klinikai feltételek és a laboratóriumi feltételek legalább egyike.
Láz vagy a kórtörténetben szerepelő láz. Harmadnapos, negyednapos vagy mindennapos lázrohamok, melyek hidegrázással kezdődnek, majd 8-10 óra után izzadással hirtelen megszűnnek.
Malária endémiás területre történő utazás vagy ott tartózkodás.
Az alábbi három feltétel legalább egyike:
- Malária paraziták kimutatása vérkenetben fénymikroszkóppal,
- Plasmodium faj/fajok nukleinsav kimutatása vérből,
- Plasmodium antigén kimutatása.
A beteget kórházba, fertőző osztályra kell utalni, hogy a szükséges kezelést elvégezhessék.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén vizsgálat céljára vért, vastagcsepp és 2 kihúzott készítmény formájában, továbbá alvadásgátlóval (EDTA) levett vért kell az NNK-ba vagy a vizsgálat elvégzésére felkészült járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratórium parazitológiai osztályára küldeni.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Nem szükséges, azonban a szúnyogmentességet biztosítani kell.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Import megbetegedés esetén nem szükséges. Hazai eredetű megbetegedés gyanúja esetén kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Burkholderia (Pseudomonas) mallei
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Az értesülést követően a megbetegedés sürgősséggel is jelentendő az illetékes kormányhivatalnak, amely haladéktalanul értesíti az NNK-t. Járványügyi értesítés küldendő a fertőzés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére.
2.1.1. Esetek osztályozása
A klinikai képnek megfelelő eset, amelynél epidemiológiai kapcsolat van egy megerősített esettel.
Teljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
A fertőzés formájától függően:
- lokalizált [a fertőzés helyén (bőr, agy, visceralis, tályogok, később fekélyek],
- pulmonáris (tüdőgyulladás, tüdőabscessus, broncho-pneumonia),
- septicaemia (fejfájás, fotofóbia, myalgia, lympadenopathia, splenomegalia).
- beteg emberrel, állattal történt kontaktus.
- B. mallei izolálása klinikai mintából vagy
- B. mallei nukleinsav kimutatása.
Kötelező. A beteget kijelölt fertőző osztályon a Dél-Pesti Centrumkórházban kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Haladéktalanul beküldendő váladék (genny, vér, hemokultúra, légúti váladék, BAL) egyidejű telefon vagy fax értesítés mellett az NNK referencia laboratóriumába.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Szigorított folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteg környezetében élő személyeket a beteggel történt utolsó érintkezéstől számított 6 napra járványügyi zárlat alá kell helyezni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Kötelező. A fertőző forrást a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatósággal együttműködve fel kell kutatni.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Haladéktalanul értesíteni kell - az érintett személyazonosító és egészségügyi adatainak megküldésével - az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
Gennyes agyhártyagyulladás, BNO10: G00
A betegséget többnyire baktériumok, de ritkán bizonyos gombák és protozoonok okozzák.
Bejelentésre kötelezett a gyanús eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok.
Hirtelen kezdődő láz (>38,5 °C rectalisan, vagy >38,0 °C axillarisan) és
egy vagy több az alább felsoroltak közül:
- csecsemők esetében kutacs elődomborodása.
A beteget kórházban kell elkülöníteni a cseppfertőzés izoláció szabályait figyelembe véve.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A liquor- és vérmintából, illetve egyéb steril helyről minden esetben mikroszkópos, tenyésztéses, antigén kimutatási és közvetlen antibiotikum érzékenységi vizsgálatot kell végezni.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Az orr-, torokváladékot, a gennyes gócok váladékát, valamint az ezekkel szennyezett tárgyakat, anyagokat folyamatosan fertőtleníteni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nosocomiális eredetű fertőzés előfordulása esetén kórházhigiénés előírások, a meningitises betegek környezetének célzott szűrővizsgálata (orr-, torokváladék), a pozitív esetek elkülönítése szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
Szülészeti, újszülött és csecsemőosztályokon a kontaktok járványügyi megfigyelése és (szükség szerint) felvételi zárlat, az etiológiától függően.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Meningitis aseptica, savós agyhártyagyulladás, BNO10: G03.0
Különféle enterovírusok Coxsackie A és B vírus egyes szerotípusai, echovírus (A87.0), enterovírus 71 (A85.0), a herpesvírus (B00.3), adenovírusok (A85.1), LCM vírus (A87.2), CMV (B25.8) stb. Az etiológia sokszor ismeretlen marad.
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. A meningeális szövődmények nyilvántartásba vétele érdekében a meningitist akkor is külön be kell jelenteni, ha más, egyébként bejelentendő fertőző betegség szövődményeként jelentkezett.
2.1.1. Esetek osztályozása
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok.
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat vagy a valószínűsíthető laboratóriumi kritériumok közül legalább az egyik.
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok és a megerősített eset laboratóriumi kritériumai közül legalább az egyik fennáll.
Hirtelen kezdődő láz (>38,5 °C rectalisan, vagy >38,0 °C axillarisan) és
egy vagy több az alább felsoroltak közül:
- csecsemők esetében kutacs elődomborodása.
Epidemiológiai kapcsolat egy megerősített esettel.
A valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele:
- A liquor tiszta, nagy nyomással ürül, a fehérjeszint (>50 mg/dl) és a sejtszám emelkedett (<500/mm3), a cukorszint normális.
Az üledékben lymphocyták (>50%), kezdetben esetleg granulocyták is vannak.
- Liquorból a vírus nukleinsav kimutatása PCR-rel.
A megerősített eset laboratóriumi feltétele:
- Kórokozó vírus izolálása.
- Specifikus ellenanyagválasz.
Fertőző osztályon, a heveny tünetek lezajlásáig.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Vírusizolálás céljára a lehető legkorábbi időpontban (az első napokban) legalább 2 egymást követő napon székletet, torokmosó folyadékot, liquort, alvadásgátló nélkül, sterilen vett vért, majd 3-4 hét múlva ismételt vérmintát kell küldeni a járványügyi feladatok elvégzésére kijelölt területileg illetékes laboratóriumba. A szerológiai vizsgálatoknak csak a savópárban észlelt titeremelkedés esetén vagy IgM osztályú ellenanyag kimutatása esetén van diagnosztikus értéke. Igen fontos a kísérőiraton a kórokozóra utaló gyanú megjelölése, mert kizárólag a célzott vizsgálat teszi lehetővé a laboratórium munkáját.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
A beteg váladékait és a velük fertőzött tárgyakat folyamatosan fertőtleníteni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Meningococcus által okozott invazív betegség (meningitis epidemica, meningococcaemia)
BNO: A390, A391, A392, A394, A395, A398, A399
Neisseria meningitidis (Meningococcus) különböző szerocsoportjai, melyek elterjedtsége, dominanciája földrajzilag különböző. Az A szerocsoport jelentősebb, a C kisebb járványokat okozhat, nálunk a főleg sporadikus eseteket okozó B szerocsoport a legelterjedtebb. A W-135, az X, Y és a Z szerocsoportok kevésbé virulensek, bár ezen fertőzések is lehetnek súlyos kimenetelűek.
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
Az értesülést követően a megbetegedés sürgősséggel is jelentendő az illetékes kormányhivatalnak, amely haladéktalanul értesíti az NNK-t.
2.1.1. Esetek osztályozása
Minden olyan személy, akire teljesül a klinikai kritériumok közül legalább az egyik.
Minden olyan személy, akire teljesül a klinikai kritériumok közül legalább az egyik és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Minden olyan személy, akire teljesül a laboratóriumi kritériumok közül legalább az egyik.
Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi négy tünet legalább egyike:
- bevérzéses bőrkiütések (petechiák),
Epidemiológiai kapcsolat emberről emberre történő terjedés útján.
Fennáll az alábbi négy feltétel legalább egyike:
- Neisseria meningitidis izolálása normálisan steril helyről vagy bevérzéses bőrlézióból.
- Neisseria meningitidis nukleinsav kimutatása normálisan steril helyről vagy bevérzéses bőrlézióból.
- Neisseria meningitidis antigén kimutatása gerincvelő-folyadékban.
- Gram-negatívan festődő diplococcus kimutatása gerincvelő-folyadékban.
A beteget kórházban a cseppfertőzés izoláció szabályait figyelembe véve kell elkülöníteni a gyógykezelés időtartamára.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A liquor- és vérmintából minden esetben mikroszkópos, tenyésztéses, antigén kimutatási és közvetlen antibiotikum érzékenységi vizsgálatot kell végezni.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járványügyi érdekből végzett diagnosztikus vizsgálat céljából sikertelen tenyésztés esetében vér és liquor-mintát kell beküldeni az NNK-ba a kórokozó direkt kimutatása céljából molekuláris vizsgálattal (PCR), vagy más ilyen vizsgálatot végző járványügyi feladatokat ellátó vizsgáló laboratóriumba.
Referencia laboratóriumba küldendő megerősítés céljából normálisan steril helyről (pl. liquorból vagy hemokultúrából) kitenyészett N.meningitidis törzs, vagy nem tenyészthető minta esetén maga a klinikai minta.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
Kötelező annak eldöntése érdekében, hogy kit szükséges posztexpozíciós profilaxisban részesíteni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteg közvetlen környezetében élőket 8 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Nosocomiális eredetű előfordulás esetén az érintett ápolási egységben 8 napos felvételi zárlatot kell elrendelni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Zárt közösségekben, igen szoros kontaktus esetén a betegek környezetében élőket antibiotikum profilaxisban kell részesíteni „Az invazív meningococcus betegségről szóló”, érvényes módszertani levél szerint.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok.
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai feltételek és a laboratóriumi feltételek legalább egyike és nem kapott kanyaró elleni védőoltást a minta vételét megelőző 1-6 héten belül.
Lázzal járó maculopapulosus bőrkiütések, és az alábbi három tünet legalább egyike:
Emberről emberre történő terjedés.
Fennáll az alábbi négy feltétel legalább egyike:
- a kanyaróvírus izolálása klinikai mintából,
- a kanyaróvírus nukleinsav kimutatása klinikai mintában,
- kanyaróvírussal szembeni specifikus IgM ellenanyagok kimutatása a vérből,
- a kanyaróvírus antigén kimutatása fluoreszcens festékkel jelzett, kanyaróspecifikus monoklonális antitesteket felhasználva.
A laboratóriumi eredményeket az oltottsági státus figyelembe vételével kell értelmezni. Ha az oltás a közelmúltban történt, a vad vírusra vonatkozóan kell vizsgálatot végezni.
Kötelező. A kórházi elkülönítés csak abban az esetben indokolt, ha ezt a beteg klinikai állapota szükségessé teszi. Kórházi ápolást nem igénylő klinikai állapotú beteg az otthonában is elkülöníthető.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén a betegtől vírusszerológiai vizsgálat céljára alvadásgátló nélkül, sterilen vett két vérmintát kell az NNK küldeni a tünetek észlelésekor a betegség korai szakaszában és attól számított
8-14 nap elteltével. A tünetek kezdetének észlelésekor, vagy attól számított 1 héten belül víruskimutatás céljából Vírus Transzport Mediumban (VTM) garattörlet, vizeletminta és alvadásgátlóval (EDTA) levett vér is küldendő az NNK-ba. Diagnosztikus értéke a savópár vizsgálat alapján megállapított morbilli specifikus IgG osztályba tartozó ellenanyag legalább négyszeres titeremelkedésének, vagy a morbilli specifikus IgM osztályú ellenanyag vagy a vírusnukleinsav jelenlétének van.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Megbetegedés előfordulása esetén a beteg környezetében élő, 12-14 hónapos kisgyermekeket, továbbá
1967 után született, 15 hónaposnál idősebb, oltási vagy újraoltási dokumentációval nem rendelkező személyeket élő, attenuált kanyaróvírus tartalmú oltóanyaggal kell oltani. Gyermek- és ifjúsági közösségben kanyaró megbetegedés előfordulása esetén a revakcinációról, annak kiterjesztéséről az NNK-val történt előzetes egyeztetést követően kell dönteni.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
A Flaviviridae család flavivírus nemzetségébe tartozó nyugat-nílusi vírus.
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Laboratóriumi vizsgálattal igazolt megbetegedés esetén a feltételezett expozíció helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság, illetve vér-, szövet-, szervdonáció esetén az érintett egészségügyi szolgáltató is értesítendő.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesül a klinikai feltételek egyike.
Teljesül a klinikai feltételek egyike és teljesül az alábbi két feltétel legalább egyike:
- epidemiológiai kapcsolat,
- a valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele.
Teljesül a klinikai feltételek egyike és a megerősített eset laboratóriumi feltételei.
Minden olyan személy, akinél láz és nyirokcsomó-megnagyobbodás, vagy izom-ízületi fájdalom jelentkezik,
vagy az alábbi két tünetegyüttes legalább egyike:
Az alábbi két epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:
- állatról emberre való terjedés (olyan területen való tartózkodás vagy olyan területen történt látogatás, szúnyogcsípés, ahol a nyugat-nílusi vírus endémiásan fordul elő a madarak és a lovak körében), vagy
- emberről emberre való terjedés (vertikális terjedés, vérátömlesztés, transzplantáció).
A megerősített eset laboratóriumi kritériumai
Az alábbi négy feltétel legalább egyike:
- a vírus izolálása vérből, vizeletből vagy liquorból,
- a vírus nukleinsavának kimutatása vérből vagy liquorból,
- a vírussal szemben termelődött specifikus IgM típusú ellenanyagok kimutatása a liquorból,
- a vírussal szemben termelődött specifikus IgM típusú ellenanyagok kimutatása magas titerben ÉS nyugat-nílusi lázvírus IgG kimutatása ÉS és megerősítése vírusneutralizációval vérmintából.
A valószínűsíthető eset laboratóriumi kritériumai
- a vírussal szemben termelődött specifikus antitest kimutatása vérmintából.
A laboratóriumi eredményeket a flavivírus oltási státusz vagy korábbi flavivírus-fertőzés, megbetegedés
(pl. kullancsencephalitis, Dengue-láz) figyelembevételével kell értelmezni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Vér, liquor küldendő be az NNK-ban működő referencia laboratóriumba.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Tünetmentes személyek mikrobiológiai vizsgálata csak vér-, szövet- vagy szervdonáció révén történő fertőződés gyanúja esetén kötelező.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Vér, szövet vagy szerv donációja révén történő terjedés gyanúja esetén kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Vér, szövet vagy szerv donációja révén történő terjedés gyanúja esetén a donáció azonosítása kötelező.
Haladéktalanul értesíteni kell - az érintett személyazonosító és egészségügyi adatainak megküldésével - az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Rtg-vizsgálattal igazolt atípusos pneumonia.
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és az epidemiológiai feltételek egyike
- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele.
Teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a megerősített eset laboratóriumi feltétele.
A két tünetegyüttes legalább egyike:
- láz és köhögés és myalgia,
- rtg-vizsgálattal igazolt atípusos pneumonia.
- madarakkal történt kontaktus a lappangási időben,
- madarak által szennyezett környezetben történt tartózkodás a lappangási időben,
- atípusos pneumonia megbetegedések halmozódása.
A valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele az alábbiak közül legalább egy:
- kórokozó-specifikus IgA/IgG kimutatható,
- kórokozó-specifikus IgM (titer ≥ 16) egyetlen vérmintában microimmunfluorescens (MIF) vizsgálattal.
A megerősített eset laboratóriumi feltétele az alábbiak közül legalább egy:
- C.psittaci DNS kimutatása PCR vizsgálattal felső-, vagy mélylégúti mintából,
- a betegség akut és konvaleszcens szakában 2-4 hét különbséggel vett két vérminta kórokozó-spcifikus
IgG titerének legalább négyszeres emelkedése MIF vizsgálattal.
Nem szükséges. Az atípusos pneumoniában és krónikus alapbetegségben szenvedő beteg kezelését a súlyos, halálos kimenetelű szövődmények kockázata miatt a terápiás feltételeket biztosító fekvőbeteg-gyógyintézetben kell végezni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Beküldendő alvadásgátló nélkül vett vér a betegség első 10 napján, valamint 21-25. napja között az NNK referencia laboratóriumába. A vérmintával együtt beküldött légúti váladék (köpet, tracheaváladék, mély légúti minta stb.) PCR-vizsgálata a betegség korai, szeronegatív szakában diagnosztikus értékű lehet.
Az erőteljes antibiotikum kezelés késleltetheti az ellenanyagválasz kialakulását, ezért ha a második vérminta eredménye is negatív, újabb minták küldendők be 2 hetes időközzel a betegség 6. hetéig.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
Nem szükséges. Azon személyeknek azonban szükséges a klinikai megfigyelése, akik a beteggel közös expozíciónak voltak kitéve, mivel így az adekvát terápia időben elkezdhető.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Kötelező, azonosítandó a fertőzött állat, állatállomány az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel együttműködve.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Salmonella Paratyphi-A (A01.1), Salmonella Paratyphi-B (A01.2), Salmonella Paratyphi-C (A01.3).
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Klinikai kritériumok megléte.
Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
Klinikai és laboratóriumi kritériumok megléte.
Bármely személy, akinél jelentkezik az alábbi két kritérium legalább egyike:
- folyamatos/hosszantartó láz,
az alábbi négy tünet közül legalább kettő:
- hasmenés vagy székrekedés, rossz közérzet vagy hasi fájdalom.
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszer fogyasztása,
- emberről emberre való terjedés,
A S.Paratyphi izolálása és azonosítása vérből, székletből vagy vizeletből.
Kötelező, kórházban, fertőző osztályon. A beteget addig kell elkülöníteni, amíg a klinikai tünetek megszűnése és az antibiotikus terápia befejezését követő 48 óra múlva, egymást követő napokon vett 3 széklet és vizeletminta vizsgálata negatív eredményt nem ad. Ha a vizsgálatsorozatból egy is pozitív, az elkülönítés megszüntethető, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alatt kell tartani mindaddig, amíg a kórokozó hordozás meg nem szűnik.
A járványügyi ellenőrzés alatt álló személyeket el kell tiltani a 0-6 éves gyermekek közösségének látogatásától vagy ilyen közösségekben, intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkakörtől,
a közvetlen betegellátás során étel- és gyógyszerkiosztás végzésétől; illetve hőkezelés nélkül közvetlenül közfogyasztásra kerülő élelmiszerek, ételek, italok kezelésétől: közétkeztetésben, vízművekben való foglalkoztatástól; anyatej adásától, illetve anyatej kezeléstől.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Diagnosztikus célra járványügyi feladat ellátásra kijelölt vagy a referencia-laboratóriumba beküldendő széklet és vizelet, továbbá sterilen, alvadásgátló nélkül vett vér. Az első mintákat lehetőleg az antibiotikum terápia megkezdése előtt a betegség első napjaiban kell venni. A vizsgálatokat - ha a tenyésztés negatív eredményű - célszerű 3 héten belül többször megismételni, akkor is, ha a beteg időközben antibiotikum kezelésben részesül.
A kórokozó kitenyésztése a beteg váladékaiból igazolja, az ismételt szerológiai vizsgálatokban észlelt titeremelkedés megerősíti a diagnózist.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Felszabadító és ellenőrző vizsgálat céljára székletet és vizeletet kell küldeni az NNK referencia laboratóriumába. A paratífuszból gyógyult és az elkülönítés alól felszabadított személynél az utolsó pozitív lelettől számított 1 éven át havonta egy alkalommal széklet- és vizeletvizsgálatot kell végezni.
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteggel érintkezett személyeket 10 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, és ezen időre ki kell tiltani a felsorolt munkakörökből és intézményekből. A beteggel érintkezett és járványügyi megfigyelés alá helyezett személyek foglalkozásukat, tevékenységüket, illetve közösségek látogatását csak akkor folytathatják, ha a megfigyelési idő második hetében elkezdett, egymást követő napokon vett 2 széklet- és vizeletminta vizsgálata negatív eredményt adott. 0-6 éves gyermekek közösségében történt megbetegedés esetén 10 napi felvételi zárlatot kell elrendelni.
Ha a megbetegedést kórházi osztályon észlelték, a beteg elkülönítése után a vele érintkezett ápoltakat és az ápoló személyzetet 10 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni és el kell végezni a széklet- és vizeletvizsgálatokat. Az esemény, továbbá az osztály adottságaitól függően 10 napos felvételi zárlat is elrendelhető. Megbetegedés vagy tünetmentes ürítés esetén értelemszerűen az előző pontokban felsoroltak szerint kell eljárni (elkülönítés, járványügyi ellenőrzés, munkából való kitiltás stb.). Ha a beteggel érintkezett ápoltak alapbetegsége megengedi, hazabocsáthatók, de otthonukban a járványügyi megfigyelést folytatni kell, és ezt zárójelentésükre fel kell jegyezni, a lakóhely szerint illetéke s járási hivatal egyidejű értesítése mellett.
A fertőzés forrását fel kell kutatni. A beteg környezetében kórokozó-hordozásra irányuló székletszűrő vizsgálatot kell végezni. A felderített pozitív személyeket járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a velük kapcsolatos eljárásokat és laboratóriumi vizsgálataikat az e rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni.
A kórokozógazda lakásváltoztatásáról vagy haláláról háziorvosa értesíti az illetékes járási hivatalt. Az utóbbi jelenti az eseményt az illetékes kormányhivatalnak, valamint lakáscímváltozás esetén megküldi a kórokozógazda nyilvántartási lapját az új lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak.
A kórokozó-ürítők és kórokozó gazdák felszabadítására vonatkozó eljárások:
A) A kórokozó-ürítő felszabadítására vonatkozó vizsgálatokat
a) meg lehet indítani, ha laboratóriumi ellenőrző vizsgálatai legalább 6 hónapon át havonta folyamatosan negatívak;
b) meg kell indítani, ha az ellenőrző vizsgálatok egy éven át havonta folyamatosan negatívak.
A felszabadító vizsgálat 8 egymás után következő héten át végzett heti 1 identifikált széklet és vizelet bakteriológiai vizsgálatából áll. Ha ezek mind negatívak és e vizsgálatok után vett duodenális váladék vizsgálata is negatív, a baktériumürítő járványügyi ellenőrzése megszüntethető.
B) A kórokozógazda felszabadító vizsgálatait akkor lehet megindítani, ha félévi ellenőrző vizsgálatai legalább két éven át állandóan negatív eredményűek voltak, és a kórokozógazda kéri a járványügyi ellenőrzés megszüntetését.
A felszabadító vizsgálat 6 hónapon át havonta 2 alkalommal (összesen tehát 12) személyes ellenőrzés mellett vett széklet- és vizeletminta bakteriológiai vizsgálatából áll. Ha ezek, valamint a vizsgálatok után végzett duodenális váladékvizsgálat is kivétel nélkül negatív eredménnyel zárult, a kórokozógazdát fel kell szabadítani.
A felszabadított kórokozógazdát még további egy évig havonta egy alkalommal laboratóriumilag ellenőrizni kell.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Mumpsz, járványos fültőmirigy-gyulladás, BNO10: B26
Paramyxo vírusok családjához tartozó mumpsz vírus.
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek a klinikai kritériumok.
Teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
A közelmúltban nem oltott személynél: teljesülnek a klinikai feltételek és a laboratóriumi feltételek legalább egyike.
A közelmúltban történt oltás esetén: vad mumpszvírustörzs kimutatása támasztja alá a diagnózist.
és az alábbi három feltétel közül legalább egy:
- a fültőmirigyek vagy más nyálmirigy hirtelen megjelenő egy- vagy kétoldali duzzanata,
Emberről emberre történő terjedés.
Az alábbi három tünet legalább egyike:
- A mumpszvírus izolálása klinikai mintából,
- a mumpszvírus nukleinsav kimutatása klinikai mintában,
- mumpszvírussal szembeni specifikus ellenanyagok kimutatása a vérsavóban vagy a nyálban, mely akut fertőzést igazol.
A laboratóriumi eredményeket az oltási státusz figyelembevételével kell értelmezni. Ha az oltás a közelmúltban történt, a vad vírusra vonatkozóan kell vizsgálatot végezni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén a betegtől vírusszerológiai vizsgálat céljára alvadásgátló nélkül vett vért kell az NNK-ba küldeni. Az első alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérmintát a betegség korai szakában, a másodikat 8-14 nap múlva kell beküldeni. A tünetek kezdetének észlelésekor vagy attól számított 1 héten belül víruskimutatás céljából Vírus Transzport Mediumban (VTM) garattörlet,vizeletminta és alvadásgátlóval (EDTA) levett vér is küldendő az NNK-ba. Diagnosztikus értéke a savópár vizsgálat alapján megállapított mumpsz specifikus IgG osztályú ellenanyag legalább négyszeres titeremelkedésnek vagy a mumpsz specifikus IgM osztályú ellenanyagok vagy a vírusnukleinsav jelenlétének van.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Közösségi esetek, illetve halmozódások előfordulása esetén a megbetegedési veszély elhárítása céljából a fogékony személyeket aktív immunizálásban kell részesíteni az NNK-val történő előzetes megbeszélés alapján.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Szamárköhögés, BNO10: A37
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek a klinikai feltételek.
Teljesülnek a klinikai és epidemiológiai feltételek.
Teljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
Legalább két hete fennálló köhögés
az alábbi három tünet legalább egyike:
- húzó belégzés (inspirációs stridor),
- köhögést követő hányás,
olyan személy, akinél az orvos szamárköhögést diagnosztizált (azaz klinikailag szamárköhögésnek tartja,
apnoés epizódok csecsemőknél.
Emberről emberre terjedés.
Legalább egy feltétel az alábbiak közül:
- a Bordetella pertussis izolálása klinikai mintából,
- a Bordella pertussis nukleinsav kimutatása klinikai mintában,
- Bordetella pertussis-szal szembeni specifikus ellenanyagok kimutatása.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Egy év alatti betegnél pertussis gyanúja esetén minden esetben orrgarat váladék vizsgálata javasolt, amelyet az antibiotikumos kezelés megkezdése előtt kell levenni. A betegség gyanúja esetén a parapertussistól és egyéb kórokozók által okozott pertussis syndromától való elkülönítés céljából orrgarat váladék és savópár küldendő az NNK-ba. Az első - alvadásgátló nélkül, sterilen vett - vérmintát a gyanú felvetésekor az antibiotikus kezelés megkezdése előtt, a másodikat 4-5 héttel később kell beküldeni. Oltott személy esetén - ha az utolsó védőoltás óta két évnél kevesebb idő telt el - a betegtől a betegség kezdetétől számított két héten belül vett orrgarat váladék küldendő be vizsgálatra.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
- A beteggel érintkezett 6 éven aluli gyermekeket 14 napi időre járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
A hurutos gyermeknél orvosi vizsgálatot kell végezni. A beteggel érintkezett, oltatlan vagy életkoruknak megfelelően csak részben oltott gyermekeket bölcsődék, óvodák, bentlakásos gyermekintézmények és iskolák látogatásától 14 napra el kell tiltani.
- A megbetegedésnek az előzőekben felsorolt közösségekben való előfordulása esetén a beteg izolálása után a beteggel szoros kontaktusban élő személyeket, családtagokat 14 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, a korukhoz képest hiányosan oltott gyermekek számára 14 napos felvételi zárlatot kell elrendelni.
- Kórházi osztályon előfordult megbetegedés esetén a pertussis-ban szenvedő beteg elkülönítése után 14 napi időre járványügyi megfigyelés alá kell helyezni a 6 éven aluli oltatlan, vagy részlegesen oltott betegeket.
A járványügyi megfigyelés alatt álló ápoltak alapbetegségük gyógyulása után a kórházból hazabocsáthatók, de a megfigyelést az otthonukban is folytatni kell. A zárójelentésben fel kell tüntetni a kontaktus tényét és az esetleges kemoprofilaxis elvégzését. A kórteremben felvételi zárlatot kell elrendelni minden 1 éven aluli, valamint olyan
1-6 éves gyermek számára, aki korának megfelelően hiányosan oltott.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Védőoltás jelen rendelet és az adott évre szóló VML-ben megfogalmazottak szerint, antibiotikum adása..
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Az értesülést követően a megbetegedés sürgősséggel is jelentendő az illetékes kormányhivatalnak, amely haladéktalanul értesíti az NNK-t.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek a klinikai feltételek és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Teljesülnek a laboratóriumi feltételek.
Akinél jelentkezik az alábbi klinikai formák legalább egyike:
- hirtelen megjelenő fájdalmas nyirokcsomó-gyulladás.
és az alábbi három tünet legalább egyike:
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- emberről emberre való terjedés,
- állatról emberre való terjedés,
- laboratóriumi expozíció (ahol lehetséges a pestis kórokozójával történő expozíció),
- közös forrással való érintkezés,
- utazás a lappangási időben endémiás területre.
Az alábbi három feltétel legalább egyike:
- a Yersinia pestis izolálása klinikai mintából,
- a Yersinia pestis nukleinsav kimutatása klinikai mintában (F1 antigén),
- a Yersinia pestis F1-antigénjével szembeni specifikus ellenanyagok kimutatása.
A beteget rovartalanítás után a kijelölt kórházban (Dél-Pesti Centrumkórház) kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén a mintákat haladéktalanul, egyidejű telefon/fax értesítés mellett külön futárral kell az NNK referencia laboratóriumába szállítani.
- genny, trachea-váladék, illetve bronchus-mosó folyadék,
- post mortem vett vénás vér (10 ml), tüdő-, lép- vagy nyirokcsomó szövetminta.
Minden mintát transzport táptalajon kell a vizsgáló laboratóriumba szállítani.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
A tüdő-pestisben szenvedő beteg felszabadító laboratóriumi vizsgálata hatékony antibiotikus kezelés 72. óráját követően nem szükséges.
Szigorított folyamatos és szigorított zárófertőtlenítést kell végezni.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
Tüdőpestis esetén kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteggel érintkezett személyeket 7 napra szigorított járványügyi megfigyelés (zárlat) alá kell helyezni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
A köpetet is ürítő tüdő-pestises beteggel szoros kontaktusba került személyek számára (környezet, egészségügyi személyzet stb.) antibiotikum profilaxist kell biztosítani.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Heveny gyermekbénulás, BNO10: A80
Poliovírus 1, 2, 3 típusa
Bejelentésre kötelezett a gyanús eset. Az értesülést követően a megbetegedés sürgősséggel is jelentendő az illetékes kormányhivatalnak, amely haladéktalanul értesíti az NNK-t.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek a klinikai feltételek.
Teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Teljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
- 15 évnél fiatalabb személy, akinél heveny, petyhüdt bénulás jelentkezik
- az orvosi diagnózis alapján a járványos gyermekbénulás gyanúja felmerül.
Az alábbi két epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:
- emberről emberre való terjedés,
- olyan területen tartózkodás, ahol a gyermekbénulás előfordul vagy ahol a poliovírus feltételezhetően vagy bizonyítottan jelen van.
Az alábbi három feltétel legalább egyike:
- poliovírus izolálása és típus-meghatározása - vad poliovírus,
- vakcina eredetű poliovírus (legalább 85%-os egyezés a vakcinavírus VP1 szakaszának nukleotidsorrendjével),
A beteget 4 hétig a Dél-Pesti Centrumkórházban kell elkülöníteni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Beküldendő a betegség korai szakában, 3 egymást követő napon vett székletminta és garatöblítő folyadék (torokmosó folyadék), 1-2 liquor minta, valamint akut és rekonvaleszcens savó (intervallum legalább
21 nap, alvadásgátló nélkül, sterilen vett vér) kizárólag az NNK-ba. Halállal végződött esetekben a lehető legrövidebb időn belül elvégzett szekció anyagából agy- és gerincvelő-mintákat kell küldeni az NNK-ba.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteg környezetében élőket 14 napra járványügyi megfigyelés alá kell venni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Egyedi járványügyi vizsgálattal tisztázni kell, hogy a beteg vagy annak családjában, intézeti környezetében kapott-e valaki élő, attenuált vírustartalmú vakcinát.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai és laboratóriumi kritériumok.
Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi három tünet közül legalább kettő:
Az alábbi két epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:
- közös forrással való érintkezés,
- állatról emberre való terjedés közvetlen kontaktus vagy közvetett kontaktus (pl. nyers tej vagy tejtermék fogyasztása) révén.
Az alábbi két feltétel legalább egyike:
- a Coxiella burnetii nukleinsav kimutatása klinikai mintában (alvadásgátolt vér és alvadásgátló nélkül levett vér),
- a Coxiella burnetii kimutatása a klinikai mintából
- a Coxiella burnetii-vel szembeni specifikus ellenanyagok kimutatása (2. fázisú IgG, illetve IgM).
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Beküldendő a betegség első 10 napján, valamint a 21-25. napja között alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérminta az NNK referencia laboratóriumába. A natív vérminta vagy egyéb klinikai minta (pl. alvadásgátolt vér) PCR-vizsgálata a betegség korai, szeronegatív szakában diagnosztikus értékű lehet. Az erőteljes antibiotikus kezelés késleltetheti az ellenanyagválasz kialakulását, ezért ha a második vérminta vizsgálati eredménye is negatív, újabb vérminták küldendők be előzetes konzultációt követően.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés végzendő.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Ha az expozíciónak további, kockázati csoportokba tartozó személyek is ki voltak téve, akkor klinikai tünetek jelentkezése esetén vizsgálatuk szükséges, a krónikus Q-láz kialakulásának megelőzése érdekében. Tünetmentes személyek szűrővizsgálata nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A közös expozíciónak kitett személyek járványügyi megfigyelése szükséges, hogy a célzott terápia időben elkezdhető legyen. Munkakörből való kitiltás a megfigyelés időtartamára nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Ha a vizsgálat klinikailag gyanús esetekben aktuális fertőzést igazol, szükséges az antibiotikus kezelés a krónikus Q-láz kialakulásának megelőzése érdekében.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Kötelező. Járványos előfordulás esetén értesíteni kell a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságot és azzal együttműködve kell felderíteni a fertőzés forrását.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Rotavírus okozta gastroenteritis
A Reoviridae családba tartozó rotavírus A, ritkán B és C szerocsoportja.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
A klinikai és laboratóriumi kritériumok megléte.
Az alábbi tünetek közül legalább kettő:
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- emberről emberre való terjedés,
- szennyezett élelmiszer fogyasztása,
- szennyezett víz fogyasztása.
Az alábbi feltételek legalább egyike:
- rotavírus kimutatása székletből,
- rotavírus kimutatása hányadékból.
A beteg otthonában, tartózkodási helyén vagy a betegség súlyosságától függően kórházban a hasmenés fennállásáig elkülönítendő.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járvány gyanúja esetén az addig még nem vizsgált betegek első diagnosztikus vizsgálatát a járványügyi feladat ellátására kijelölt laboratóriumban kell végezni.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteg családi vagy munkahelyi környezetében élő 0-6 éves gyermekeket 3 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, és a gyermekkorú családi kontaktokat el kell tiltani 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától.
Gyermekközösségekben, intézményekben (0-3 éves korig) előforduló halmozott, járványos megbetegedések esetén 3 napos felvételi zárlatot kell elrendelni.
Bentlakásos intézményben, kórházi osztályon előfordult megbetegedés esetén az intézményben, osztályon vagy jól elkülöníthető körülmények között a szobára vonatkozóan 3 napos felvételi zárlatot kell elrendelni. Az ez idő alatt kibocsátottak zárójelentésén a beteggel való kontaktust fel kell tüntetni, és a járványügyi megfigyelés folytatása érdekében értesíteni kell a járási hivatalt.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
A Togaviridae család, Rubivírus genusát alkotó Rubeola vírus.
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesülnek a klinikai feltételek.
Teljesült a klinikai feltétel és az alábbi két feltétel legalább egyike:
- epidemiológiai kapcsolat,
- a valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele.
- Olyan, a közelmúltban védőoltásban nem részesített személy, akire teljesül a megerősített eset laboratóriumi feltételei közül legalább egy,
- ha a beteget a közelmúltban oltották, akkor a vad rubeolavírus kimutatása erősíti meg a diagnózist.
Maculopapulosus bőrkiütések
az alábbi öt tünet legalább egyike:
- tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat,
- nyaki nyirokcsomó-duzzanat,
- posztauriculáris nyirokcsomó-duzzanat,
Epidemiológiai kapcsolat egy megerősített esettel.
Valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele:
Rubeolavírussal szembeni specifikus ellenanyagok (IgM) kimutatása, ha a terhesség során rubeola gyanúja áll fenn. Ekkor az IgM-pozitív eredményt rubeola-specifikus IgG-aviditási vizsgálattal kell kiegészíteni.
A megerősített eset laboratóriumi feltétele:
- a rubeolavírus izolálása klinikai mintából,
- a rubeolavírus nukleinsav kimutatása klinikai mintában,
- a rubeolavírussal szembeni specifikus ellenanyagok kimutatása vérsavóban.
A laboratóriumi eredményeket az oltottsági státus figyelembe vételével kell értelmezni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén a diagnózis tisztázása céljából alvadásgátló nélkül, sterilen vett két vérmintát kell küldeni az NNK Kiütéses Vírusbetegségek Referencia Laboratóriumába: az elsőt a betegség kezdetekor, a másodikat 8-14 nap múlva. Rubeola-gyanús klinikai tüneteket mutató, vagy a rubeola-fertőzésnek kitett, várandósságuk első három hónapjában lévő nőktől ugyancsak két vérmintát szükséges küldeni. Az első vérmintát az expozíciót követő 7 napon belül, ha pedig rubeola-gyanús tünetek jelentkeznek a várandóson, a kiütés megjelenését követő 3 napon belül kell levenni. A második vérmintát az expozíció vagy a kiütés megjelenése utáni 10-14. nap között kell levenni. A tünetek kezdetének észlelésekor vagy attól számított 1 héten belül víruskimutatás céljából Vírus Transzport Mediumban (VTM) garattörlet,vizeletminta és alvadásgátlóval (EDTA) levett vér is küldendő az NNK-ba. Diagnosztikus értéke az IgG ellenanyagszint legalább négyszeres titeremelkedésének, vagy a rubeola specifikus IgM osztályú ellenanyagok jelenlétének, vagy az aviditás érték szignifikáns emelkedésének, vagy a vírusnukleinsav jelenlétének van.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A terhességük első 3 hónapjában lévő expozíciónak kitett gravidák fogékonyságát, illetve esetleges fertőződését vírusszerológiai vizsgálattal kell ellenőrizni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
A rubeolás beteg környezetében élő, 15 hónaposnál idősebb (koránál fogva védőoltásra kötelezett), de oltási dokumentációval nem rendelkező személyeket védőoltásban kell részesíteni. Közösségi esetek, halmozódások előfordulása esetén az oltások kiterjesztésében az NNK-val történt előzetes megbeszélés alapján kell dönteni.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Congenitalis Rubeola Syndroma
A Togaviridae család, Rubivírus genusát alkotó Rubeolavírus.
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. A CRS 2 éves korig bejelentendő.
2.1.1. Esetek osztályozása
Minden olyan elhalt magzat vagy halvaszületett újszülött, akit nem vizsgáltak, vagy akinél a vizsgálat negatív eredménnyel zárult és az alábbi két feltétel legalább egyike teljesül:
- epidemiológiai kapcsolat és a congenitalis rubeola szindrómával kapcsolatos klinikai feltételek közül legalább egy az (A) kategóriából,
- a congenitalis rubeola szindróma klinikai feltételei teljesülnek.
Minden olyan halvaszületett csecsemő, akire teljesülnek a laboratóriumi feltételek
minden olyan csecsemő, akinél teljesülnek a laboratóriumi feltételek és teljesül az alábbi két feltétel legalább egyike:
- epidemiológiai kapcsolat,
- a congenitalis rubeola szindróma klinikai feltételei közül legalább egy az (A) kategóriából.
Azt az újszülöttet, akinél pozitív laboratóriumi eredményt állapítanak meg, de az anya terhesség alatti kórtörténetében nem szerepel rubeola és nem teljesülnek az (A) kategória klinikai feltételei, rubeola megbetegedésként kell bejelenteni.
Minden egy évnél fiatalabb csecsemő vagy minden halvaszületett magzat, akire teljesülnek az alábbiak:
- az (A) kategória feltételei közül legalább kettő
- egy feltétel az (A) és egy a (B) kategóriában:
- kongenitális zöldhályog,
- kongenitális szívbetegség,
- kisfejűség (mikrokefália),
- fejlődési visszamaradottság,
- a csont radiolucens/ radioaktivitást átengedő elváltozása,
- sárgaság, amely a születést követő 24 órán belül jelentkezik.
Minden olyan újszülött vagy halvaszületett magzat, aki a terhesség idején laboratóriumi vizsgálattal igazolt rubeolafertőzésen átesett anyjától fertőződött.
Az alábbi négy feltétel legalább egyike:
- rubeolavírus izolálása klinikai mintából,
- rubeolavírus nukleinsav kimutatása,
- rubeolavírus-specifikus ellenanyagok (IgM) kimutatása,
- rubeolavírus-specifikus IgG antitest perzisztálása 6-12 hónapos kor között (legalább két minta, hasonló rubeola-specifikus IgG titerrel).
A laboratóriumi eredményeket az oltottsági státus figyelembe vételével kell értelmezni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén a diagnózis tisztázása céljából alvadásgátló nélkül, sterilen vett két vérmintát kell küldeni az NNK-ban működő referencia laboratóriumba.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
12 hónaposnál fiatalabb, CRS-ben szenvedő csecsemők elkülönítése akkor szüntethető meg, ha a vizelet és a torokváladék már nem tartalmaz rubeolavírust.
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A beteggel kontaktusba került várandósoknál tisztázni kell a várandós oltottsági státuszát, dokumentált rubeola elleni védőoltás hiányában átvészeltségi vizsgálatot kell végezni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
A Salmonella genus különféle szerotípusai, a S. Typhi, a S. Paratyphi-A-B-C kivételével.
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
Klinikai és laboratóriumi kritériumok megléte.
Az alábbi tünetek közül legalább egy:
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszerrel/ivóvízzel való expozíció,
- emberről emberre való terjedés,
- állatról emberre való terjedés,
Teljesül az alábbi két kritérium legalább egyike:
- A Salmonella izolálása - és S.Typhi és S.Paratyphi kizárása - székletből, vizeletből, vérből, vagy a test egy meghatározott helyéről (pl. fertőzött seb) vagy más, normálisan steril helyről (pl. liquor, csont, synovialis folyadék, stb.) vett mintából.
- A Salmonella (az S. Typhi és S. Paratyphi kivételével) nukleinsavának kimutatása klinikai mintában.
Otthonában, tartózkodási helyén, ha a betegség súlyossága megköveteli, fekvőbeteg gyógyintézetben elkülönítendő.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járvány gyanúja esetén az addig még nem vizsgált betegek első diagnosztikus vizsgálatát a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumban kell végezni, ugyanitt történik a Salmonella izolátumok szerotipizálása is.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
A klinikai gyógyulást követően székletbakteriológiai ellenőrző (felszabadító) vizsgálatot kizárólag azon személyeknél kell elvégezni, akik 0-3 éves gyermekek közösségébe járnak, akik szociális, illetve egészségügyi intézmények ápoltjai, gondozottjai, akik anyatejet adnak vagy anyatejet kezelnek. Az ilyen személyek a közösség, intézmény látogatását, illetve tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a gyógyulás után két nap múlva elkezdett, két egymást követő napon levett egy-egy székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel jár. A felszabadító vizsgálat során pozitívnak bizonyult személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a 0-3 éves gyermekek közösségének látogatását, illetve anyatej adását és kezelését csak akkor folytathatják, ha a székletbakteriológiai vizsgálatuk egy alkalommal negatív eredményt ad.
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Az azonos ételt fogyasztók (10-nél több személy esetén 20%-uk, de legalább 10 fő) és a 3.3. pontban meghatározott személyek szűrővizsgálatát el kell végezni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteg környezetében vizsgált és pozitívnak bizonyult személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a 0-3 éves gyermekek közösségének látogatását, illetve anyatej adását és kezelését csak akkor folytathatják, ha a székletbakteriológiai vizsgálatuk egy alkalommal negatív eredményt ad.
Gyermekközösségekben, intézményekben előforduló halmozott, járványos megbetegedések esetén (0-3 éves korig) 5 napos felvételi zárlatot kell elrendelni a szükség szerinti kiterjedésben, és el kell végezni valamennyi gyermek székletvizsgálatát. Ezen gyermekintézményekben a baktériumürítőket ki kell tiltani, illetve a bentlakásos intézményekben el kell különíteni, amíg székletvizsgálati eredményük negatív eredményt nem ad.
Kórházi osztályon észlelt megbetegedés esetén az újszülött, koraszülött és csecsemőosztályokon az érintett ápolási egységre, halmozott előfordulás esetén az egész osztályra 5 napos felvételi zárlatot kell elrendelni. Alapbetegségüktől függően a tünetmentes kórokozó-ürítőket haza lehet bocsátani, de a járványügyi ellenőrzést otthon folytatni kell. Ezért a beteg zárójelentésében fel kell tüntetni azt a dátumot, amikor az elbocsátott a salmonellosisban szenvedő beteggel utoljára érintkezett. Erről a járási hivatalt is értesíteni kell. Egyéb kórházi osztályon a fenti rendszabályokat csak ismételt megbetegedések (kórházi járvány) esetén kell alkalmazni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Kötelező. A gyanúsított élelmiszer, illetve nyersanyagainak és az előállítás környezetének mikrobiológiai vizsgálatát el kell végeztetni az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósággal együttműködve.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Kötelező. Ha közfogyasztásra szánt élelmiszer vagy víz a terjesztő közeg, az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági hatóságot értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
Az A-csoportú Streptococcus pyogenes erythrogen toxint termelő törzse.
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Minden olyan személy, akinél fennállnak a klinikai feltételek.
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Tonsillitis follicularis és a következők közül legalább az egyik:
- pontozott enanthema: kicsi, tűszúrásnyi, élénkvörös; a száj körüli terület azonban halvány marad,
- sebskarlát (a kiütés a seb környékén keletkezik, és onnan terjed a többi testrészre).
Az alábbi két epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:
- közös forrással való érintkezés,
- emberről emberre való terjedés.
A beteget otthonában vagy kórházban (fertőző osztályon) kell elkülöníteni 6 napig.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
3.3. Járványügyi megfigyelés:
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Vérhas, bakteriális dysenteria, BNO10: A03
A Shigella genus A-D alcsoportokba sorolt tagjai. Leggyakrabban a Shigella sonnei (D alcsoport) és a Shigella flexneri (B alcsoport), ritkán a Shigella dysenteriae (A alcsoport) és a Shigella boydii (C alcsoport).
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Teljesül a klinikai és epidemiológiai feltétel.
Teljesül a klinikai feltétel és a valószínűsíthető laboratóriumi kritérium.
Teljesül a klinikai feltétel és a megerősített laboratóriumi kritérium.
Az alábbi tünetek legalább egyike:
- hasmenés (gyakori híg, nyákos, esetleg gennyes, véres széklet),
- görcsös székelési inger (tenezmus).
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- emberről emberre való terjedés,
- kontaminált élelmiszer, illetve ivóvíz fogyasztása,
- közös forrással való érintkezés,
Valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele:
- A Shigella spp. nukleinsav kimutatása klinikai mintában
Megerősített eset laboratóriumi feltétele:
- A Shigella spp. izolálása klinikai mintából
Otthonában, tartózkodási helyén, de ha ott nem izolálható, vagy a lefolyás súlyos, szövődményes, akkor kórházi fertőző osztályra kell szállítani. Az elkülönítés addig tart, amíg a klinikai gyógyulás és az antibiotikus kezelés befejezése után 48 óra múlva elkezdett bakteriológiai székletvizsgálat 2 egymást követő napon negatív eredményt nem ad. Ha a széklet vizsgálata a gyógyulás utáni 8. napon még mindig pozitív, az elkülönítés feloldható, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, míg székletének ismételt bakteriológiai vizsgálata nem ad egymás után következő napokon kétszer negatív eredményt. A járványügyi ellenőrzés alá vont személyt el kell tiltani 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától, ilyen közösségekben/intézményekben a gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok kezelésétől; a közétkeztetésben, vízművekben való munkától, anyatej adásától, anyatejgyűjtő állomásokon való foglalkozástól; a közvetlen betegellátás során betegélelmezésben való részvételtől és a szájon át adott gyógyszeres kezelés végzéstől.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető. A székletmintákat a betegség kezdetén, az antibiotikus kezelés előtt kell venni.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járvány esetén a székletmintákat a megbetegedés helye szerint illetékes járványügyi feladat ellátására kijelölt bakteriológiai laboratóriumba kell küldeni.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Kötelező, a klinikai gyógyulás után, vagy az antibiotikus kezelés befejezését követő 48 óra múlva kell megkezdeni.
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
Kötelező. A beteggel kapcsolatban lévőket ki kell kérdezni, járványügyi vizsgálatot kell végezni.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
A kontakt személyek és az azonos ételt fogyasztók szűrővizsgálatát el kell végezni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteggel közvetlenül érintkezett személyeket 7 napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
A járványügyi megfigyelés alá helyezett azon személyeket, akik a 2.2. pontban megjelölt közösségekbe, intézménybe járnak, illetve munkakört, tevékenységet folytatnak, a közösség, intézmény látogatásától, illetve munkakörüktől, tevékenységüktől el kell tiltani. A közösség, intézmény látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket abban az esetben folytathatják, h a a megfigyelési idő 4. napja után két egymást követő napon vett székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredményt adott. A szűrővizsgálat során pozitívnak bizonyult személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni. A fenti közösségek, intézmények látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a székletbakteriológiai vizsgálat eredménye negatívvá válik. Gyermekközösségekben, intézményekben előforduló halmozott, járványos megbetegedések esetén (0-6 éves korig) 7 napos felvételi zárlatot kell elrendelni a szükség szerinti kiterjedésben, és el kell végezni valamennyi gyermek és dolgozó székletvizsgálatát. A baktériumürítőket ki kell tiltani, illetve a bentlakásos intézményekben el kell különíteni, amíg székletvizsgálati eredményük negatív eredményt nem ad. Kórházi osztályon észlelt megbetegedés esetén az újszülött, koraszülött és csecsemőosztályokon az érintett ápolási egységre, halmozott előfordulás esetén az egész osztályra 7 napos felvételi zárlatot kell elrendelni. El kell végezni a beteggel érintkezett személyek székletvizsgálatát, a tünetmentes kórokozó-ürítő ápoltakat el kell különíteni, a dolgozókat ki kell tiltani, amíg a székletvizsgálatok két egymást követő napon negatív eredményt nem adnak. Alapbetegségüktől függően a tünetmentes kórokozó-ürítőket haza lehet bocsátani, de a járványügyi ellenőrzést otthon folytatni kell és a beteg zárójelentésében fel kell tüntetni azt a dátumot, amikor a shigellosisban szenvedő beteggel utoljára érintkezett. Erről a járási hivatalt is értesíteni kell. Egyéb kórházi osztályon a fenti rendszabályokat csak ismételt megbetegedések (kórházi járvány) esetén kell alkalmazni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Súlyos acut légúti tünetegyüttes - SARS
Severe Acut Respiratory Syndrome
Bejelentésre kötelezett a gyanús eset. Az értesülést követően a megbetegedés sürgősséggel is jelentendő az illetékes kormányhivatalnak, amely haladéktalanul értesíti az NNK-t.
2.1.1. Esetek osztályozása járványok közötti/járványmentes időszakban
Az esetek osztályozását járvány idején azokban az országokban, illetve területeken kell alkalmazni, melyeket a járvány nem érint.
Teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Teljesülnek a klinikai kritériumok, fennáll az epidemiológiai kapcsolat és teljesülnek a valószínűsíthető eset laboratóriumi kritériumai.
Nemzeti szinten megerősített eset
Teljesülnek a megerősített eset klinikai és laboratóriumi feltételei, és a vizsgálatot nemzeti referencia-laboratóriumban végezték.
Teljesülnek a megerősített eset klinikai és laboratóriumi feltételei, és a vizsgálatot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) SARS-vírust vizsgáló referencia-laboratóriumainak egyikében végezték.
2.1.2. Esetek osztályozása járvány idején
Olyan országban, területen előforduló járvány során kell alkalmazni, ahol legalább egy személy esetében laboratóriumi vizsgálattal megerősítették a betegség diagnózisát a WHO SARS-vírust vizsgáló referencia-laboratóriumainak egyikében.
Teljesülnek a klinikai kritériumok.
Teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat nemzeti szinten megerősített vagy megerősített esettel.
Nemzeti szinten megerősített eset
Teljesülnek a megerősített eset klinikai és laboratóriumi feltételei, és a vizsgálatot nemzeti referencia-laboratóriumban végezték.
Az alábbi három eset egyike:
- minden olyan személy, akinél teljesülnek a megerősített eset klinikai és laboratóriumi kritériumai és a vizsgálatot az Egészségügyi Világszervezet SARS-vírust vizsgáló referencia-laboratóriumainak egyikében végezték,
- minden nemzeti szinten megerősített eset, amely epidemiológiailag kapcsolódik egy olyan fertőzési lánchoz, amelyből legalább egy esetet megerősített a WHO SARS-vírust vizsgáló referencia-laboratóriuma,
- minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok és a valószínűsíthető eset laboratóriumi kritériumai, és epidemiológiailag kapcsolódik egy olyan fertőzési lánchoz, amelyből legalább egy esetet megerősített a WHO SARS-vírust vizsgáló referencia-laboratóriuma.
Minden olyan személy, akinél láz lép fel vagy kórtörténetében szerepel láz
az alábbi három tünet legalább egyike:
az alábbi négy feltétel legalább egyike:
- tüdőgyulladás röntgennel kimutatva,
- akut légzési nehézség szindróma (ARDS) röntgennel kimutatva,
- tüdőgyulladás megállapítása boncolás során,
- akut légzési nehézség szindróma (ARDS) megállapítása boncolás során,
- nincs olyan alternatív diagnózis, amellyel teljes mértékben magyarázható a betegség.
Az alábbi három feltétel legalább egyike:
- minden olyan személy, akire teljesül az alábbi három feltétel legalább egyike:
- foglalkozása során fokozottan ki van téve a SARS koronavírussal való fertőzés kockázatának (pl. élő SARS koronavírussal, ahhoz hasonló vírusokkal dolgozó vagy SARS koronavírussal fertőzött klinikai minták tárolásával laboratóriumban dolgozó alkalmazottak; olyan személy, aki érintkezik vadon élő vagy egyéb, a SARS koronavírus vírushordozójának tekintett állatokkal, azok szervezetéből kiválasztott anyagokkal, vagy azok székletével stb.),
- szoros kapcsolat (SARS-beteget ápolt, egy háztartásban lakott vele, közvetlen kapcsolatba került a beteg légúti váladékával, testnedveivel, vagy a beteg által kiválasztott anyagokkal - pl. széklet) egy vagy több olyan személlyel, akinél megerősítették a SARS-koronavírus-fertőzést vagy e tekintetben vizsgálat alatt áll,
- olyan területre utazott vagy ott tartózkodott, ahol SARS-járvány fordult elő,
- ugyanazon egészségügyi egységen (kórterem - osztály - kórház) belül két vagy több egészségügyi dolgozó (minden kórházi dolgozó) a SARS klinikai tüneteivel, ha a megbetegedések kezdete között 10 nap vagy kevesebb telt el,
- két vagy több személy (egészségügyi dolgozók, illetve betegek vagy látogatók) a SARS klinikai tüneteivel, ha a megbetegedések ugyanazon 10 napos időtartamon belül jelentkeznek, és epidemiológiailag egyetlen egészségügyi létesítményhez kapcsolódnak.
A megerősített eset laboratóriumi feltétele
- a vírus izolálása sejttenyészetben bármely klinikai mintából és a SARS koronavírus azonosítása pl. RT-PCR módszerrel,
- SARS koronavírus nukleinsav kimutatása az alábbi háromból legalább egyben:
- legalább két különböző klinikai minta (pl. nasopharingeális tamponminta és széklet),
- ugyanazon fajta klinikai minta, melyet a betegség folyamán legalább két vagy több alkalommal vettek
(pl. egymás utáni nasopharingeális mintavétel),
- két különböző vizsgálat, vagy megismételt RT-PCR teszt, minden vizsgálat alkalmával az eredeti klinikai mintából származó új RNS-mintát használva,
- SARS koronavírussal szembeni specifikus ellenanyagok kimutatása az alábbi két módszer valamelyikével:
- szerokonverzió akut vagy lábadozó szakaszban vett vérsavóban, párhuzamosan vizsgálva ELISA- vagy
- négyszeres vagy nagyobb antitest-titeremelkedés az akut és a lábadozó szakaszban vett vérsavóban párhuzamosan vizsgálva.
A valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele
Az alábbi két feltétel legalább egyike:
- a SARS koronavírus irányában végzett egyetlen pozitív eredményű antitest-vizsgálat,
- a SARS koronavírus irányában egyetlen klinikai mintán és egyetlen teszttel végzett, pozitív eredménnyel zárult P CR-vizsgálat.
Kötelező. A kijelölt fekvőbeteg osztályon, illetve az Dél-Pesti Centrumkórházban az erre kijelölt kórtermekben kell elhelyezni, a légúti izoláció szabályait betartva.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Torokváladék, légúti váladék mintát, bronchoalveoláris mosófolyadékot, 5 ml natív és 5 ml alvadásában heparinnal gátolt vérmintát, haemokultúrát, vizeletmintát, illetve post mortem vett szövetmintákat (lehetőség szerint fagyasztott metszeteket) kell az NNK illetékes laboratóriumának előzetes tájékoztatását követően, a biztonságos mintacsomagolás és szállítás szabályai szerint biztonsági szállítódobozban, futárral eljuttatni.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Szigorított folyamatos és szigorított zárófertőtlenítést szükséges végezni.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
