1998. évi XII. törvény
1998. évi XII. törvény
a külföldre utazásról1
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt rendelkezésekre figyelemmel – az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban – a külföldre utazásról és az úti okmányokról a következő törvényt alkotja:
Alapvető rendelkezések
1. § (1) A Magyar Köztársaság területének elhagyása – beleértve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is – alkotmányos alapjog, amely minden magyar állampolgárt és az országban jogszerűen tartózkodó külföldit megillet. A külföldre utazás joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetőleg korlátozható.
(2) A magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet. A hazatérés joga e törvényben foglalt feltételek hiányában sem tagadható meg, nem korlátozható, illetőleg feltételhez nem köthető.
(3)2 A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható. A magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja, amely tényt, illetve annak megszűnését az adott állam értesítését követően a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és honlapján haladéktalanul közzétesz.
A törvény hatálya
2. § E törvény szabályozza az úti okmánnyal történő ellátás rendjét, az eljárás alapvető szabályait, a külföldre utazás jogának korlátozását, valamint az ezekkel összefüggő személyes adatok kezelését.
3. § (1) A törvény hatálya – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a magyar állampolgárokra (a továbbiakban: állampolgár) terjed ki.
(2)3 E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra, továbbá a bevándorolt és letelepedett jogállású harmadik országbeli állampolgárokra – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – alkalmazni kell.
(3)4 A magyar menekültügyi hatóság által menekültként, valamint menedékesként elismert személyekre e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.
Értelmező rendelkezések
4. § E törvény alkalmazásában
a) úti okmány: az útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetőleg az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat;
b) útlevél: a Magyar Köztársaság tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja;
c)5 útlevélhatóság: az úti okmány kiadására, visszavonására, az utazás e törvény szerint történő engedélyezésére, illetőleg korlátozására feljogosított közigazgatási szerv;
d)6 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
Az úti okmányra vonatkozó általános szabályok
5. § (1) Úti okmányra – ha törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a magyar állampolgárok jogosultak.
(2) A nemzetközi szerződésen alapuló úti okmány adattartalmára az egyezmény rendelkezései az irányadók.
(3) A menekültként elismert személyek részére kiadott úti okmányra a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1989. évi 15. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)7 Az úti okmány a jogosultság fennállásáig, kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint tartható birtokban. A jogosultság megszűnését követő 15 napon belül az úti okmányt le kell adni az útlevélhatóságnál. A szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú úti okmányát a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek is át lehet adni.
Az útlevél
6. § Az útlevél típusai:
a) a magánútlevél;
b) a hivatalos útlevél.
7. § (1)8 Az útlevél adatoldala tartalmazza
a)9 az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását és aláírását;
b) az útlevél típusát, számát, kiállításának keltét, érvényességi idejét, a kiadó magyar állam kódját, a kiállító hatóság nevét;
c) az a) és b) pontban meghatározott adatokból képzett, az állampolgár és az útlevél azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.
(2)10 Az útlevél – kivéve a tizenkét hónapra vagy annál rövidebb érvényességi időre szóló ideiglenes magánútlevél – biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemet (a továbbiakban: tároló elem) tartalmaz. A tároló elem az (1) bekezdésben foglalt adatokat elektronikus formában tartalmazza.
(3)11 A tároló elem elektronikus formában tartalmazza – kivéve a (4) bekezdésben foglalt eseteket – a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésének második mondata szerinti biometrikus adatot (a továbbiakban: második biometrikus adat).
(4)12 A tároló elem kizárólag az (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza
a) a közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktusban meghatározott esetben,
b) az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására átmenetileg fizikailag képtelen személyek esetében, valamint
c) azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – egészségi állapotuk nem teszi lehetővé.
d)13
(5)14 A (4) bekezdés b) és c) pontja alapján kiadott útlevél érvényességi ideje egy év.
(6)15 Az ideiglenes magánútlevél adatoldala az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza az ellenőrző sorszámot, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását. A hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatot a gépi kiállításhoz szükséges technikai feltételek fennállása esetén tartalmazza.
(7)16 A hivatalos útlevél adattartalma kiegészül a használatára jogosult személy diplomáciai rangjának, illetve az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségének vagy egyéb jogcímének megjelölésével.
(8)17 Az útlevélbe az útlevélhatóság, a rendőrség, a külföldi hatóság, valamint jogszabályban erre felhatalmazott szerv tehet bejegyzést.
(9)18 Az útlevél érvényességének időtartama nem hosszabbítható meg.
A magánútlevél
8. § (1)19 A magánútlevél érvényességének időtartama – a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az állampolgárnak az útlevél iránti kérelem benyújtásakor betöltött életkorától függően
a)20 6 éves életkor betöltéséig 3 év;
b)21 6–70 éves életkor közöttiek esetén – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 5 év;
c)22 70 éven felüliek esetén 10 év.
(2)23 A 18–70 éves életkor közötti állampolgár részére a magánútlevél – kérelmére – 10 éves érvényességgel is kiállítható.
9. § (1) Az állampolgár – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – egyidejűleg csak egy érvényes magánútlevéllel rendelkezhet.
(2)24 Annak az állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár – az ezt bizonyító igazolás alapján –, valamint annak az állampolgárnak, aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén második magánútlevél is kiadható.
(3)25 A második magánútlevél az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb – a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – két évig érvényes. A különös méltánylást érdemlő okból kiadott második magánútlevél érvényességi ideje egy év.
10. §26 (1)27 A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább- és hazautazásához legfeljebb egy évig érvényes ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és az utazásig magánútlevél nem állítható ki.
(2)28 Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki.
(3) Az ideiglenes magánútlevelet legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal hivatalból kell kiadni
a) annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a hazatérése céljából, aki külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, és nem rendelkezik személyazonosító igazolvánnyal,
b) annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, akire nézve a tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes hatósága az ország területének elhagyását rendelte el, és nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal.
(4)29 Az ideiglenes magánútlevél a Magyar Köztársaság területére történő egyszeri beutazásra jogosít.
A hivatalos útlevél
11. § (1)30 Hivatalos útlevél: a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél. A 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatalos útlevél a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartamára, de legfeljebb öt évig érvényes.
(2) Hivatalos útlevél – a diplomata-útlevél kivételével – kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel.
(3)31 A hivatalos útlevél rendeltetésszerű felhasználásáról és kezeléséről az utazást elrendelő, illetőleg az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala gondoskodik.
12. § (1) Diplomata-útlevélre jogosult
a) a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke;
b)32 az országgyűlési képviselő és az Európai Parlament magyarországi képviselője;
c)33 az országgyűlési biztos, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei;
d)34 a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár;
e)35 a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, a Magyar Köztársaság konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár;
f) az a)–e) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke.
(2)36 Kizárólag utazásának időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.
13. § (1) Külügyi szolgálati útlevélre jogosult
a)37 a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező munkatársa;
b) a Magyar Köztársaság diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetőleg kisegítő személyzetének tagja;
c) a Magyar Köztársaság konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének tagja;
d) a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező más személy;
e) az a)–d) pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke.
(2)38 Kizárólag utazásának időtartamára érvényes külügyi szolgálati útlevelet kaphat az a személy is, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.
14. § (1)39 Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére
a)40 a központi államigazgatási szerveknél, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Országgyűlési Biztos Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél foglalkoztatottak;
b) a bírák és az ügyészek;
c) a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai.
(2) Szolgálati útlevelet kaphat az (1) bekezdés hatálya alá tartozó állampolgárral hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke.
(3) Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára szolgálati útlevelet kaphat a külföldi magyar kulturális intézetbe, kereskedelemfejlesztési irodába, illetőleg nemzeti idegenforgalmi képviselet irodájába tartós külszolgálatra kihelyezett személy, valamint a vele együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke, amennyiben diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem élvez.
15. § (1) Hajós szolgálati útlevél hivatalos utazás céljából adható
a) a tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek;
b) annak a vízügyi dolgozónak, aki a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedik.
(2) Hajós szolgálati útlevelet kaphat az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személlyel állandóan együtt utazó házastársa és eltartott gyermeke.
Külföldre utazást korlátozó rendelkezések
16. § (1) A 18. §-ban foglalt kivétellel nem utazhat külföldre,
a)41
b)42 aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban van, illetve ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll;
c)43 aki lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet hatálya alatt áll;
d) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, büntetésének kitöltéséig vagy végrehajthatósága megszűnéséig, illetőleg akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelés tartama alatt;
e)44
f)45
(2)46 Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozást vagy annak megszüntetését
a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében – külön törvényben meghatározott – értesítésre kötelezett szerv;
b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében – külön törvényben meghatározott – döntésre jogosult szerv
értesítése alapján jegyzi be a nyilvántartásba.
(3)47 Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmányt
a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv;
b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet vagy a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet
visszatartja.
(4)48 Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozás törlését követően haladéktalanul értesíti az úti okmányt visszatartó szervet az úti okmány visszaadása céljából.
17. §49 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, továbbá a katonai szolgálatot teljesítő személy külföldre utazása esetén a rájuk vonatkozó törvények rendelkezéseit is alkalmazni kell.
18. §50
19. § (1)51 Az útlevélhatóság az érvénytelen úti okmányt visszavonja.
(2)52
(3)53 A kiskorú úti okmányát vissza kell vonni, ha azt
a)54 szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő azért kéri, mert az úti okmány kiadásához való hozzájárulását visszavonta;
b) a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő azért kéri, mert a másik szülő – akinek a szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel – a kiskorú úti okmányát a felügyeleti jog szünetelése alatt vagy megszűnését követően nem adta át.
(4)55
20. § (1)56 Érvénytelen az úti okmány, ha
a) a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott vagy meghamisították;
b)57
c) azt nem az arra jogosult használja fel;
d) érvényességi ideje lejárt;
e) a használatára jogosult meghalt.
(2)58 Az úti okmány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a 7. § (2)–(3) bekezdésben foglalt adatokat.
Az eljárás alapvető szabályai
21. §59
22. § (1)60
(2)61
(3)62 Az útlevélhatóság határozatának felülvizsgálatáról a bíróság soron kívül dönt.
23. § (1)63 Az úti okmányt az útlevélhatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja hivatalos eljárása során elveszi, ha e törvény szerint visszavonásának van helye.
(2)64 Az érvénytelen úti okmányt a magyar külképviselet hatósági intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselője hivatalos eljárása során elveszi.
(3)65 Az elvett úti okmányt haladéktalanul meg kell küldeni az útlevélhatóságnak, amely a visszavonásról öt napon belül dönt.
(4) Az úti okmány elvétele ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az az úti okmány visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezésben támadható meg.
23/A. §66 (1) A külföldre utazási korlátozás bejegyzéséről vagy törléséről az útlevélhatóság haladéktalanul dönt.
(2) Az úti okmány visszatartása ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az a külföldre utazási korlátozás bejegyzése elleni fellebbezésben támadható meg.
Adatkezelés és adatszolgáltatás
24. §67 Az útlevél hatóság eljárása során, valamint a Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szerv (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a következő adatokat kezelheti:
a)68 az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható – személyazonosságát igazoló – hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetőleg lakcímét,
b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását,
c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős határozat adatait (a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját),
e)69 az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az ideiglenes magánútlevél ellenőrző sorszámát, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,
f)70 az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, cseréjének, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait, továbbá a figyelmeztető jelzés elhelyezésével kapcsolatos adatokat.
g)71 az útlevél-hatósági eljárást lefolytató köztisztviselő egyedi azonosító kódját,
h) a külföldre utazás korlátozására vonatkozó adatokat,
i)72 a külföldre utazás korlátozásának törlése esetén az ügyben eljáró útlevél hatóság megnevezését, az intézkedés időpontját, az értesítésre kötelezett, illetve a döntésre jogosult szerv megnevezését, iktatószámát, az értesítés, illetve a döntés időpontját,
j)73
k)74 a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit.
24/A. §75 (1) A központi adatkezelő szerv központi útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:
a) felügyeletet gyakorol a körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát működtető települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) nyilvántartási tevékenysége felett;
b) kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;
c) a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít;
d) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét.
(2) A körzetközponti jegyző a 24. § a)–g) pontjában meghatározott, illetve a külpolitikáért felelős miniszter a 24. §-ban meghatározott adatokról, illetve ezek változásáról elektronikus úton értesíti a központi adatkezelő szervet.
25. §76
26. §77 Az útlevélhatóság a kérelmező személyi és lakcím adatai azonosításához, illetőleg utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
c) közvetlenül vagy a központi adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, valamint a menekültügyi hatóságtól.
27. § (1)78 Az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv – törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából – a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a vám- és pénzügyőrségnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, valamint a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.
(2)79 A Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosság megállapítása céljából – közvetlen adathozzáféréssel – adatokat vehet át a központi adatkezelő szerv által a 24. § a)–k) pontja alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az adatkérőnek az ellenőrzést követően haladéktalanul törölnie kell.
(3)80 A központi adatkezelő szerv haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja annak az útlevélnek az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, illetve találását bejelentették, és ezt a tényt a központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték.
(4)81 Az útlevél hatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás során a személyazonosítás céljára a 24. § a)–c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja .
28. § (1)82 Az útlevél hatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére – az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén – adatot szolgáltathat
a) arra vonatkozóan, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal;
b)83 az úti okmány birtokosának családi és utónevéről – ideértve a születési családi és utónevet is –,
c)84 az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetőleg megkerülésének tényéről, valamint
d) törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére az érintett arcképmásáról és saját kezű aláírásáról is, de a személyazonosítást követően ezen adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az érintett a további adatkezeléshez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.
(2)85 Az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv az úti okmány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az úti okmány kiadásáról, cseréjéről, visszavonásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.
(3)86 Az útlevélhatóság, valamint a központi adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatot statisztikai célra felhasználhatja, abból ilyen célra, személyazonosító adat nélkül adatot szolgáltathat.
(4)87 Az e törvény alapján kezelt személyes adatok külföldi adatkezelő részére – ideértve a nemzetközi szervezeteket is – nemzetközi szerződés alapján továbbíthatók, feltéve, ha az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve azonosan teljesülnek.
(5)88 Az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés útján is teljesíthető.
(6)89 Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
29. § (1)90 Az útlevélhatóság és a központi adatkezelő szerv köteles biztosítani, hogy az állampolgár megismerhesse, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére teljesített adatszolgáltatás körében – külön törvényben meghatározottak szerint – korlátozható, vagy kizárható.
(3)91 Az útlevélhatóság, valamint a központi adatkezelő szerv az e törvény alapján teljesített adatszolgáltatásról nyilvántartást vezet, amelyet az adatszolgáltatástól számított öt évig köteles megőrizni.
30. §92 Az útlevélhatóság az eljárásában keletkezett iratokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított egy évig őrzi meg, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezi.
31. § (1)93 A 24. §-ban meghatározott adatokat az útlevélhatóság az eljárás befejezéséig, a központi adatkezelő szerv pedig az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított öt évig kezelheti.
(2) A központi adatkezelő szerv a 25. §-ban meghatározott adatokat a külföldre utazást korlátozó ok megszűnését követő egy évig kezelheti.
32. §94 A hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgár személyi adatait és a kiadott útlevél adatait az utazást elrendelő, illetőleg az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv – diplomata- és külügyi szolgálati útlevél esetén a külpolitikáért felelős miniszter, az országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pontja] diplomata-útlevele tekintetében az Országgyűlés Hivatala – az útlevélnek az arra való jogosultság megszűnését követő bevonásáig kezeli.
32/A. §95 (1) A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatait
a) az útlevélhatóság kizárólag a tároló elemet tartalmazó úti okmány kiadásáig jogosult kezelni, azokat az úti okmány kiadásakor haladéktalanul törölni kell,
b)96 a Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, kizárólag a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból,
c)97 a Kormány által kijelölt hatóság kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, abból a célból, hogy a kérelmező a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse,
d)98 a 27. § (1) bekezdésének és a 28. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem lehet átadni vagy továbbítani.
(2) A személyes adatoknak a tároló elemben történő tárolását olyan technikai módszerek alkalmazásával kell megvalósítani, amelyek az elérhető legmagasabb szinten biztosítják azt, hogy a tároló elem tartalmához illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá.
Záró rendelkezések
33. § (1)99 Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.
(2)100
(3) Ahol jogszabály kivándorlást említ, azon külföldi letelepedést kell érteni.
34. §101
35. §102
36. §103
37. §104
38. §105
39. §106
40. §107
41. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza108
a)109 az útlevélhatóságokat, feladat- és hatáskörüket, továbbá az úti okmánnyal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szerveket és feladataikat;110
b) az útlevél kivételével az egyéb úti okmányok fajtáit;
c) az eljárás részletes szabályait, valamint az úti okmányok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.
(2)111 Felhatalmazást kap a külföldre utazásért felelős miniszter – a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben – hogy rendeletben határozza meg
a)112 a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadására jogosult útlevélhatóság kivételével az útlevélhatóságok székhelyét és illetékességi területét;113
b) a Magyar Köztársaság útlevelének és egyéb úti okmányainak mintáját, az úti okmány iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány tartalmát;114
c) az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, és kijelölje a központi adatkezelő szervet, valamint meghatározza azokat a szerveket, amelyek a központi adatkezelő szerv részére adatfeldolgozást végezhetnek, illetőleg az úti okmányok előállításában közreműködhetnek;115
d) a külképviseleteknek az útlevél kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatait;116
e)117 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az útlevél kivételével – az úti okmányok kiadásáért és cseréjéért; valamint a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét, a kedvezmények és mentességek körét.118
(3)119 Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az általa kiadott útlevelek kezelésének részletes szabályait.120
(4)121 Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben a NATO menetparancs (az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (NATO-SOFA Megállapodás) III. Cikk 2/b) pontjában meghatározott okmány) alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.122
42. §123 E törvény 7. § (2)–(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A törvényt az Országgyűlés az 1998. február 24-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. március 16.
Az 1. § (3) bekezdése a 2004: XV. törvény 1. §-ával megállapított és a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2007: II. törvény 114. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 2004: XV. törvény 2. §-ával megállapított és a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. § c) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. § d) pontját a 2008: CXIII. törvény 1. §-a iktatta be.
Az 5. § (4) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a 2006: XXI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés a) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a 2006: XXI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § új (3) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (3) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva.
A 7. § új (4) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (4) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva.
A 7. § (4) bekezdés d) pontját a 2010: XL. törvény 54. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § új (5) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (5) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. A 7. § (5) bekezdése a 2010: XL. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § új (3) bekezdését a 2006: XXI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(5) bekezdés számozását (4)–(6) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés számozását (6) bekezdésre változatta a 2008: CXIII. törvény 2. §-a.
A 7. § (4) – eredeti (3) – bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2008: CXIII. törvény 2. §-a.
A 7. § (5) – eredeti (4) – bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2008: CXIII. törvény 2. §-a, szövege a 2007: XC. törvény 22. § (2) bekezdése és a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (6) – eredeti (5) – bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2008: CXIII. törvény 2. §-a.
A 8. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés a) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés c) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § a 2006: XXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 2010: XL. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 2010: XL. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (4) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 2004: LVII. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdésének b) pontja a 2004: LVII. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdésének c) pontja a 2007: XXXVII. törvény 3. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 155. §-ának k) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdésének e) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 2. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 2. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdésének a) pontját a 2002: I. törvény 308. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (1) bekezdésének b) pontja a 2007: II. törvény 114. § (2) bekezdésével megállapított és a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdésének c) pontja a 2007: II. törvény 114. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés e) pontját a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (1) bekezdésének f) pontját az 1999: CX. törvény 171. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése.
A 16. § (2) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 17. § a 2006: XXI. törvény 9. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. §-t a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 19. § (1) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 19.§ (3) bekezdését a 2000: CXXII. törvény 1.§-a iktatta be. Hatályos 2001. január 1-jétől.
A 19. § (3) bekezdés a) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 19. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 304. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése.
A 20. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2006: XXI. törvény 3. §-a.
A 20. § (1) bekezdés b) pontját a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 20. § (2) bekezdését a 2006: XXI. törvény 3. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21. §-t a 2006: XXI. törvény 9. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 22. § (1) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 22. § (2) bekezdését a 2006: XXI. törvény 9. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 22. § (3) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) és (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a 2007: XC. törvény 20. § (5) bekezdésének d) pontja és a 2008: CXIII. törvény 16. § (2)–(3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § (2) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) és (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § (3) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (1)–(2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23/A. §-t a 2008: CXIII. törvény 6. §-a iktatta be.
A 24. § a 2000: CXXII. törvény 2. §-ával megállapított, felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének o) pontja és a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 24. § a) pontja a 2006: XXI. törvény 10. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § e) pontja a 2006: XXI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § f) pontja a 2007: CV. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § g) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 24. § i) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) és (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 24. § j) pontját a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 24. § k) pontját a 2006: XXI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 24/A. §-t a 2008: CXIII. törvény 7. §-a iktatta be.
A 25. §-t a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 26. § bevezető szövegrésze a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének p) pontja és 170. § (4) bekezdésének h) pontja, a 2007: XC. törvény 20. § (5) bekezdésének d) pontja, a 2008: CXIII. törvény 16. § (2)–(3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a 2006: XXI. törvény 5. §-ával megállapított, a 2007: XC. törvény 22. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 27. § (3) bekezdése a 2007: CV. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 31. §-a iktatta a szövegbe. 2001. január 1-jétől hatályos szövegét megállapította a 2000: CXXII. törvény 3.§-ának (2) bekezdése.
A 28.§ (1) bekezdése a 2000: CXXII. törvény 4.§-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos 2001. január 1-jétől.
A 28. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006: XXI. törvény 10. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (1) bekezdésének c) pontja a 2006: XXI. törvény 10. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § új (2) bekezdését a 2006: XXI. törvény 6. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdés számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés második mondatát a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 28. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2006: XXI. törvény 6. §-a, szövege a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 28. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: XXI. törvény 6. §-a.
A 28. § (5) bekezdése 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (5) bekezdését a 2000: CXXII. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: XXI. törvény 6. §-a, szövege 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 29. § (1) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 30. § a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32. § a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/A. §-t a 2006: XXI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 32/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2008: CXIII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32/A. § (1) bekezdés új c) pontját a 2008: CXIII. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti c) pont megjelölését d) pontra változtatva.
A 32/A. § (1) bekezdés eredeti c) pontjának megjelölését d) pontra változtatta a 2008: CXIII. törvény 8. § (2) bekezdése.
A 33. § (1) bekezdésének második mondatát a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 33. § (2) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 34. §-t a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 35. §-t az 1999: LXXXV. törvény 64. §-ának a) pontja 2000 március 1-jével hatályon kívül helyezte.
A 36. §-t a 2003: XCII. törvény 180. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 37. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 356. pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. §-t a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 39. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 356. pontja hatályon kívül helyezte.
A 40. §-t a 2001: XCIII. törvény 6. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
Végrehajtására lásd a 101/1998. (V. 22.) Korm. rendeletet, a 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendeletet.
A 41. § (1) bekezdés a) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 41. § (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (2) bekezdés a) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd a 25/2007. (V. 31.) IRM rendeletet.
Lásd a 25/2007. (V. 31.) IRM rendeletet.
Lásd a 25/2007. (V. 31.) IRM rendeletet.
Lásd a 25/2007. (V. 31.) IRM rendeletet.
A 41.§ (2) bekezdésének e) pontját a 2000: CXXII. törvény 5.§-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja és a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd a 15/2001. (VII. 5.) BM rendeletet, a 25/2007. (V. 31.) IRM rendeletet.
A 41. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd az 1/1998. (X. 14.) KüM rendeletet.
A 41.§ (4) bekezdését az 1999: CXVII. törvény 11.§-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 42. §-t a 2006: XXI. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2008: CXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás