1997. évi LXXVIII. törvény

az épített környezet alakításáról és védelméről¹

2010.12.31.

Az Országgyűlés az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről, jogokról és kötelezettségekről, továbbá az ezekkel kapcsolatos feladatokról, hatáskörökről és hatósági jogkörökről a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/D. §-ának (2) bekezdése, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan:

a) a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés),

b) a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés),

c)² az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására,

d) az építmények építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-műszaki tervezés),

e) az építmények kivitelezésére,

f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására,

g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére,

h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra,

i) az a)–h) pontok körébe tartozó kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására,

j) az a)–i) pontokban foglaltakkal kapcsolatos feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre, továbbá

k) az a)–j) pontokban foglaltakra vonatkozó szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására (a továbbiakban együtt: építésügy).

(2) E törvényt a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

2. § E törvény alkalmazásában:

1. Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

2.³ Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része.

3. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze.

4. Belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része.

5. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.

6.⁴ Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek.

7. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál.

8.⁵ Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

9.⁶ Közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely

– a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és

– használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá

– használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet

– törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg

10.⁷ Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

11.⁸ Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet.

12.⁹ Integrált településfejlesztési stratégia: stratégiai szemléletű, a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítását szolgáló dokumentum.

13.¹⁰ Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

14.¹¹ Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.

15.¹² Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

16.¹³ Önkormányzati (megyei, települési, térségi) főépítész: a helyi önkormányzat területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit előkészítő – felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező – személy.

17.¹⁴ Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás.

18.¹⁵ Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor – az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően – eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.

19.¹⁶ Szabályozási keretterv: az a fővárosi településrendezési terv, amely a főváros közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezet elemeinek védelmével kapcsolatos általános követelményeket megállapító fővárosi építési keretszabályzatot térképen, rajzi formában ábrázolja.

20.¹⁷ Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja.

21.¹⁸ Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.

22.¹⁹ Telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása.

23.²⁰ Telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása.

24.²¹ Telekfelosztás: a telek új telkekre történő osztása.

25.²² Telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása.

26.²³ Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.

27.²⁴ Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe.

28.²⁵ Településrendezési terv: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv.

29.²⁶ Településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését.

30.²⁷ Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége.

31.²⁸ Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték.

32.²⁹ Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom – ezen belül a helyi közösségek – identitása és alkotóképessége fejeződik ki.

33.³⁰ Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége – annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt.

34.³¹ Fővárosi keretszabályzat: a főváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos – telekalakítási és építésjogi követelmények tekintetében nem teljeskörűen szabályozó – általános követelményeket keretjelleggel megállapító, a fővárosi önkormányzat által megalkotott építési szabályzat.

35.³² Övezeti terv: a helyi építési szabályzatban megállapított építési övezetek, illetőleg övezetek területi lehatárolását – a település ingatlan-nyilvántartási térképének másolatán – tartalmazó terv, amely a szabályzat mellékletét képezi.

36.³³ Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.

Általános követelmények

3. § (1) Az épített környezet alakítását és védelmét:

a) a jogszabályokkal összhangban álló településrendezési és építészeti-műszaki tervek alapján,

b) a jogszabályokban előírt építészeti, műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban,

c) a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel, valamint

d)³⁴ a résztvevők együttműködésével

kell megvalósítani.

(2)³⁵ Az épített környezet alakítása és védelme során a közérdekű intézkedéseket és döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés lehetőségét az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon. Gondoskodni kell az érdekelt természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek megfelelő tájékoztatásáról, és lehetőséget kell adni részükre véleménynyilvánításra és javaslattételre.

Az állam építésügyi feladatai

4. § (1) Az építésügy központi irányítása – a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása –, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata.

(2)³⁶

(3) A Kormány az építésügy – (1) bekezdésben megjelölt – központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:

a) az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító – a nemzetközi előírásokkal összhangban álló – jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről,

b)³⁷ az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről,

c) a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról,

d) az országos kutatási, műszaki fejlesztési programok kialakításáról és érvényre juttatásáról.

(4)³⁸ A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását – ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is – az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja.

5. §³⁹ (1) A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:

a)⁴⁰ a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében összehangolja az érintett közigazgatási szervek tevékenységét,

b) külön jogszabályok szerint

ba) összehangolja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét,

bb) ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről,

c)⁴¹

d)⁴² elősegíti – a kultúráért felelős miniszter, valamint a természetvédelemért felelős miniszter bevonásával – az építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét, ennek keretében országos kutatási, műszaki fejlesztési, valamint oktatási-nevelési programokat dolgoztat ki és működtet,

e) részt vesz az építésügyet érintő képzési, szakképzési célok meghatározásában és kezdeményezési, véleményezési és egyetértési jogot gyakorol az erre vonatkozó miniszteri rendeletek előkészítésében,

f) a műemlékek és a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását.

(2)⁴³ Az építésügyi hatóság az építményekkel – beleértve a sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel – kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is érvényesíti.

(3)⁴⁴ A miniszter az (1) bekezdés és a 4. § (4) bekezdése szerinti feladatainak ellátása, az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az építésügyi szakmai érdek-képviseletek és az építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közreműködő, építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtet. A sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttműködnek a miniszterrel az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében.

(4)⁴⁵ Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása érdekében – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – szakmai tanácsadó testületként településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok működhetnek.

(5) A tervtanácsok feladata különösen

a) településrendezési eszköz hiánya vagy hiányos szabályozása esetén az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, továbbá

b) a települési környezet, a táj- és településkép,

c) a beépítési-, vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg, illetve

d) az építészeti örökség és az építészeti értékek (építészeti minőség)

külön jogszabály szerinti védelme, valamint

e)⁴⁶ a településrendezési és az építészeti-műszaki tervek magas színvonalának elősegítése, egyéb fontos építésügyi (különösen településrendezési, építészeti-műszaki, településképi, környezetalakítási, az akadálymentes épített környezetalakítási) célok érvényre juttatása.

A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai

6. § (1) A települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat, valamint szerveik építésügyi feladata különösen:

a) a jogszabályok keretein belül – a fővárosban a fővárosi keretszabályt és szabályozási kerettervet figyelembe véve – a településrendezési feladatkör ellátása,

b) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a helyi építészeti örökség védelme,

c) az építésügy helyi feladatainak ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása.

(2) A fővárosi önkormányzat és szervei építésügyi feladata a több fővárosi kerület közigazgatási területét érintő:

a) építési keretszabály megállapítása,

b) szabályozási keretterv jóváhagyása,

c) az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban említett feladatkör ellátása.

(3)⁴⁷ A települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint – a településrendezési feladatukat

a)⁴⁸ a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával, továbbá

b) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával

látják el.

(4) Ha az országos érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy meghatározott határidőre gondoskodjon a helyi építési szabályzat, illetőleg a településrendezési tervek elkészítéséről, felülvizsgálásáról, módosításáról és azok megállapításáról, illetve jóváhagyásáról. Ilyen esetben a szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról az éves központi költségvetésben e célra biztosított keret felhasználásával a Kormány gondoskodik.

(5) A megyei önkormányzat és szervei építésügyi feladata különösen:

a) a településrendezési tervek és a megyei területrendezési tervek összhangjának előmozdítása,

b) a megye arculatát befolyásoló, több települést érintő táji, természeti és épített környezet védelme és alakítása, a települési önkormányzatok erre irányuló tevékenységének segítése.

(6)⁴⁹ Az önkormányzat (1) és (2) bekezdés, valamint 15. § szerinti feladatait önkormányzati főépítész vagy térségi főépítész készíti elő.

(7)⁵⁰

II. Fejezet

A TELEPÜLÉSRENDEZÉS

A településrendezés célja, feladata és eszközei

7. § (1) A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.

(2) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával:

a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit;

b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett;

c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.

(3) A településrendezés eszközei:

a)⁵¹ a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg (2. § 27. pont);

b) a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg (2. § 28. pont);

c)⁵² a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg (2. § 11. és 20. pont).

(4)⁵³ A (3) bekezdés szerinti településfejlesztési koncepció és településszerkezeti terv – a vonatkozó előírásoknak megfelelően – településfejlesztési tervként egyszerre is elkészíthető és egy határozattal megállapítható. A településfejlesztési tervet a 9. § és a 10. § (3) bekezdés előírásai szerint kell véleményeztetni.

(5)⁵⁴ A településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli.

8. §⁵⁵ (1) A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni:

a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit,

b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét,

c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire,

d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza,

e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére,

f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását,

g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit,

h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást,

i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét,

j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése – különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás – érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni:

a)⁵⁶ a települések rendezése során a település közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését, vagy részbeni összegyűjtését és helyben tartását az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével, a belterületi és külterületi vízrendezés összehangolásával biztosítani kell,

b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének – a külön jogszabály⁵⁷ alapján számított – biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet,

c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület,

d)⁵⁸ a tervezés időszakában a 20 000 fő lakosságszámot meghaladó, valamint a tervezett létszámmal azt elérő települések, a kiemelt üdülőterületek, a gyógyhelyek meglévő, illetőleg bővített belterületét a közigazgatási területükön belül – eltérő területrendezési tervi előírás hiányában, és ahol ez fizikailag lehetséges – legalább 200 m szélességű, beépítésre nem szánt (mező-, erdőgazdasági, közlekedési, vízgazdálkodási, természetközeli, különleges beépítésre nem szánt) területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, amely területen csak közlekedési, közmű, hírközlési és vízvédelmi építmények helyezhetők el. Új belterületet, beépítésre szánt területet úgy kell kijelölni, hogy legfeljebb tízezer tervezett lakost befogadó településrészt (illetőleg az üdülőterület valamint a gyógyhely jellegéhez igazodó területegységeket) ugyanilyen, beépítésre nem szánt területekből álló gyűrű vegye körül. Két terület közötti gyűrű – a természeti adottságok és a környezetvédelmi előírások figyelembevétele mellett – egymásba metszhet.

A településrendezés általános szabályai

9. § (1) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabályban meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni.

(2)⁵⁹ A településrendezési eszköz kidolgozása előtt – beazonosítható módon – meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés célját és várható hatását oly módon, hogy az érintettek azzal kapcsolatban 15 munkanapon belül javaslatokat, észrevételeket tehessenek, véleményt nyilváníthassanak. Ennek során biztosítani kell:

a) a helyben szokásos módon a kidolgozás elhatározásának tudomásra hozatalát és az érintett lakosság, szervezetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét,

b) az érintett települési önkormányzati szervek bevonását az előkészítésbe úgy, hogy azok írásban ismertethessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli ütemezését,

c) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szervek megkeresését oly módon, hogy azok véleményt nyilváníthassanak és ismertethessék

ca) a rendezési feladat ellátásához szükséges – nyilvántartásuk részét képező – mindazon adatokat, amelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá

cb) a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelmények érvényre juttatásának feltételeit.

(3)⁶⁰ A készítés alatt lévő településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot a polgármesternek (főpolgármesternek) – külön jogszabályban meghatározottak szerint – véleményeztetnie kell az 5. § (4) bekezdésében említett tervtanáccsal. Az elkészített helyi építési szabályzatot és településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel, amelyek 22 munkanapon belül adhatnak írásos véleményt.

(4) Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek (főpolgármesternek) egyeztető tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az időpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt.

(5)⁶¹ Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli – államigazgatási szerv esetében jogszabályon alapuló – véleményt nem adott, vagy adott, de az egyeztető tárgyaláson szabályos meghívás ellenére nem vett részt, a továbbiakban kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni. A (6) bekezdés szerinti, helyben szokásos módon történő közzététel időtartama alatt érkező észrevételeket a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell.

(6)⁶² A véleményezési eljárás befejezése után a településrendezési eszközöket az elfogadásuk előtt – a (3) és (4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indoklásával együtt – a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából:

a)⁶³ a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket a jogszabályban meghatározott állami főépítész (a továbbiakban: állami főépítész) útján a miniszternek, a fejlesztési koncepciókat a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek

b)⁶⁴ egyéb szabályzatot és terveket az állami főépítésznek.

A miniszter 90, az állami főépítész 30 napon belül, a 9/A. § szerinti esetekben 15 napon belül adhat véleményt; ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell.

(7)⁶⁵ A településrendezési eszköz a (2)–(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat – a 9/A. §-ban és a 9/B. §-ban meghatározott esetek kivételével – legkorábban a megállapításuktól számított 30. napon léptethetők hatályba.

(8)⁶⁶ A polgármester (főpolgármester) az elfogadást követően 10 munkanapon belül gondoskodik a helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek és a beérkezett vélemények figyelembe nem vétele indokolásának – amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, az önkormányzat honlapján való – közzétételéről. A polgármester (főpolgármester) az elfogadást követően 10 munkanapon belül megküldi a helyi építési szabályzatot, a településrendezési terveket és a beérkezett vélemények figyelembe nem vételének indokolását az azok véleményezésében részt vett államigazgatási szerveknek és szakmai vizsgálat céljából az állami főépítésznek. Ha a véleményezési eljárásban részt vett vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szervek azt észlelik, hogy a települési önkormányzat nem vette figyelembe jogszabályon alapuló véleményüket, úgy e kérdésben kialakított álláspontjukról 15 munkanapon belül tájékoztatják az állami főépítészt.

(9)⁶⁷ A megállapított helyi építési szabályzatban és a jóváhagyott szabályozási tervben foglaltakat az érintett közigazgatási szerveknek a hatáskörüket érintő ügyekben eljárásaik során érvényesíteniük kell. Az (1)–(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a (10) bekezdésben foglalt kivételekkel a településrendezési eszköz módosítása esetén is alkalmazni kell.

(10)⁶⁸ Nem kell alkalmazni a (2)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket

a) a településrendezési eszköz

aa) magasabb szintű jogszabály rendelkezésével ellentétes rendelkezésének, előírásának hatályon kívül helyezése, vagy

ab)⁶⁹ nem településrendezési szabályozási körbe tartozó előírásának hatályon kívül helyezése, illetve

b) az Étv. 57. § (4) bekezdésében meghatározott helyi védettség megszüntetése

esetében.

(11)⁷⁰ A településrendezés eszközei készítése során a települést érintő jóváhagyott országos és térségi területrendezési terv rendelkezéseit figyelembe kell venni.

(12)⁷¹ A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket azok összes munkarészével, valamint a megállapításukról szóló – külön jogszabály szerinti – jegyzőkönyvvel, a véleményezési eljárás dokumentumaival, továbbá az állami főépítészi, illetve miniszteri véleménnyel együtt, a képviselő-testületi megállapításuk után 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a közigazgatási hivatalnak.

(13)⁷² A (2) és (3) bekezdés szerinti véleményezésért az államigazgatási szerv díjat nem számíthat fel.

9/A. §⁷³ A településrendezési eszköz módosítása esetén a 9. § (3) bekezdés szerinti véleményeztetés elhagyható, ha

a) a módosítás

aa) nem érinti a település fő infrastruktúra hálózatát, alapvető zöldfelületi rendszerét, morfológiáját, védett természeti értékeit, a kulturális örökség védelmét és nem növeli felhasználási intenzitását,

ab) területfelhasználási változást nem jelent, és

ac) már a 9. § (2) bekezdés szerinti véleményeztetéshez részletesen kidolgozásra került és véleményeztetése megtörtént, vagy

b)⁷⁴ a módosítás elírás javítása, rajzi feldolgozásból, méretarányból adódó pontatlanság javítása, vagy magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése érdekében történik.

9/B. §⁷⁵ A Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzettel érintett települések a településrendezési eszközeinek a veszélyhelyzet következményei felszámolásához, valamint a további károk mérsékléséhez szükséges módosítása során, a veszélyhelyzet feloldásától számított fél éven belül a 9. § (2)–(7) bekezdésétől a következők szerint térhetnek el:

a) a településrendezési eszköz módosítására tett javaslatnak a veszélyhelyzet jellegének megfelelő szakterületi jogosultsággal rendelkező szakértő által készített szakvéleményen kell alapulnia,

b) az elkészített településrendezési eszközt a polgármesternek egyeztető tárgyaláson az érdekelt államigazgatási szervekkel ismertetnie kell, a tárgyalás meghívójához az elkészített településrendezési eszközt mellékelnie kell,

c) az egyeztetett településrendezési eszközre vonatkozó végső szakmai véleményét az állami főépítész 5 munkanapon belül kiadja, és

d) a településrendezési eszköz módosítása azonnal hatályba léptethető.

A településszerkezeti terv

10. §⁷⁶ (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett.

(2) A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról.

(3) A településszerkezeti tervet a 9. § rendelkezésein túlmenően a megyei, a szomszédos települési (a fővárossal szomszédos települések esetében a fővárosi és az érintett – határos – fővárosi kerületi) önkormányzatokkal is véleményeztetni kell. A főváros településszerkezeti tervét a kerületi önkormányzatokkal is véleményeztetni kell.

(4) A településszerkezeti terv esetében az előzetes véleményt kérő dokumentációnak a 9. § (2) bekezdésében előírtakon túlmenően tartalmaznia kell a szerkezeti terv módosítása esetén az azt szükségessé tévő településfejlesztési döntést, valamint tájékoztatásul az elfogadott településfejlesztési koncepciót is.

11. §⁷⁷ (1)⁷⁸ A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészből áll. A településszerkezeti terv – rajzi és szöveges – munkarészei a megállapításukról szóló határozat mellékletei. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során az időközben történt módosításokat a felülvizsgált egységes terven át kell vezetni.

(2) A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő méretarányú térképen kell ábrázolni. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területeket, azok tagozódását, a település szerkezetét meghatározó műszaki infrastruktúra-hálózatokat (főútvonalakat, gyűjtőutakat, közüzemi közmű-gerincvezetékeket, hírközlő hálózat fő elemeit), a települési szintű és a városrész szintű közparkokat, a terv léptékében ábrázolható védett, az e tervvel védelemre tervezett és védőterületeket. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a rehabilitációra kijelölt, valamint a funkciójában megváltoztatásra szánt (fejlesztési) területeket.

(3) A (2) bekezdésben említett egyes területeken belül fel kell tüntetni a terület felhasználását veszélyeztető, illetőleg arra kiható tényezőket, különösen az alábányászottságot (bányatelket), a nyilvántartott ásványinyersanyag-vagyont, a szennyezettséget, az árvíz-, a belvíz-, az erózió- és csúszásveszélyt, a földrengés-veszélyeztetettséget, a természetes és mesterséges üregektől veszélyeztetett területeket, a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet, továbbá a külön jogszabályok alapján előírt minden olyan egyéb tényezőt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja.

A szabályozási terv

12. § (1) A szabályozási terv a település közigazgatási területére vagy külön-külön annak egyes – legalább telektömb nagyságú – területrészeire készülhet.

(2) Szabályozási tervet kell készíteni minden esetben:

a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre, illetőleg

b)⁷⁹ a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint

c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi.

(3) A szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie, eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti tervet előzetesen módosítani kell.

(4) A szabályozási tervet a szükséges vízszintes, magassági és egyéb adatokat tartalmazó olyan méretarányú térképen kell ábrázolni, hogy annak megállapításai az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.

(5) A szabályozási tervnek tartalmaznia kell:

a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal),

b)⁸⁰ a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását,

c) az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését,

d) a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.),

e) a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat,

f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket,

g) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit,

h) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását.

(6) A helyi építési szabályzatot és a hozzá tartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni.

A helyi építési szabályzat

13. § (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania.

(2) A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább:

a) a bel- és külterület(ek) lehatárolását (belterületi határvonal),

b)⁸¹ a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait,

c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, felhasználásuk és az azokon történő építés feltételeit, szabályait,

d) a különböző célú közterületek felhasználása és az azokon történő építés feltételeit és szabályait, továbbá

e) a helyi építészeti értékvédelemmel,

f) a védett és a védő területekkel, valamint

g) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával

érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos előírásokat.

(3)⁸² A szabályozási terv – amennyiben készül – a helyi építési szabályzat rajzi mellékletét képezi.

(4)⁸³ A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területének egészére vagy annak egyes részeire az (5) bekezdés előírásainak figyelembevételével. Területrészenként készülő helyi építési szabályzat esetében a későbbi szabályozások az első szabályzat módosítását (kiegészítését) jelentik.

(5)⁸⁴ Helyi építési szabályzatot kell készíteni – legalább telektömbre kiterjedően –

a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre,

b)⁸⁵ a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint

c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi.

(6)⁸⁶ A szabályozást legalább a településszerkezeti tervben lehatárolt területegységre kell elkészíteni.

(7)⁸⁷ A tervezés időszakában 20 000 fő lakosságszámot meghaladó települések esetében, amennyiben a helyi építési szabályzat mellékleteként nem készül szabályozási terv is, az egyes építési övezetek, övezetek területi lehatárolását övezeti tervlapon ábrázolni kell.

A fővárosra vonatkozó sajátos rendelkezések

14. § (1) A fővárosban a helyi építési szabályzatra és a településrendezési tervekre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Fővárosi Önkormányzat a főváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos általános követelményeket fővárosi építési keretszabályzatban állapítja meg.

(3)⁸⁸ A fővárosi kerületi önkormányzatnak – a fővárosi építési keretszabályzat keretein belül – a kerület egészére vonatkozóan kerületi építési szabályzatot kell megállapítania. A fővárosi és a kerületi önkormányzat megállapodása esetén kisebb területegységre is megállapítható kerületi építési szabályzat.

(4) A fővárosi településrendezési tervek:

a) a fővárosi önkormányzat által jóváhagyott fővárosi településszerkezeti terv,

b) a fővárosi önkormányzat által jóváhagyott fővárosi szabályozási keretterv, valamint

c) a fővárosi kerületi önkormányzat által jóváhagyott kerületi szabályozási terv.

(5) A főváros szabályozási kerettervében kell meghatározni a főváros egészét vagy több kerületét érintő, a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szabályozási elemeket, különösen

a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal),

b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek lehatárolását,

c) a főváros működéséhez szükséges közterületek és az egyéb területek elkülönítését,

d) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.),

e) a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket,

f) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit,

g) a sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását.

(6) A kerületi szabályozási tervbe a kerületet érintő, a főváros szabályozási kerettervében szereplő szabályozási elemeket be kell építeni, eltérés szükségessége esetén a főváros szabályozási kerettervét előzetesen módosítani kell.

(7)⁸⁹ A (2)–(4) bekezdések szerinti fővárosi településrendezési eszközök összehangolt nyilvántartásának szabályait a fővárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

Több település építésügyi feladatainak közös ellátása⁹⁰

15. §⁹¹ (1) A települési önkormányzatok az építésügyi feladataik ellátására társulhatnak, illetve azokat közösen is megoldhatják.

(2) A közös településrendezési eszközöknek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg. A véleményezési eljárás lefolytatásáról az önkormányzatok megállapodásában meghatározott település polgármestere gondoskodik.

(3) A közös településrendezési eszközök előkészítésére, egyeztetésére és elfogadására egyebekben a 7–14. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A településtervezés

16. §⁹² (1) Településtervezési tevékenységnek minősül a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat elkészítése. Az építési beruházások támogatására kiírt, terület-igénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok elbírálása során azok tartalma és a településrendezési eszközökben foglaltak összhangjának igazolása településrendezési szakértői tevékenységként végezhető.

(2) A településtervezési tevékenységet, valamint a településrendezési szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: településtervezési, illetve településrendezési szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.

(3) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi településtervezési, illetve településrendezési szakértői tevékenység folytatását, aki büntetlen előéletű és nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek.

(4) Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezheti az e § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik településtervezési, illetve településrendezési szakértői jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.

(5) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat készítője a tervezés során birtokába jutott adatokat, információkat – ha azok nem minősülnek közérdekű adatoknak – más célra nem használhatja fel, azokat harmadik személynek nem adhatja át.

(6) A településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatot – azok jóváhagyásra kerülő és alátámasztó munkarészeivel együtt – magyar nyelven kell dokumentálni.

16/A. §⁹³ (1) A településrendezési eszközt és annak módosítását a települési önkormányzat maga készíti el, vagy településtervezési szerződés alapján készítteti el.

(2) A településtervezési szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a szerződést írásban kell megkötni,

b)⁹⁴ a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és

c) a tervező díja – ha a felek eltérően nem rendelkeznek – a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

17. § A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos jogintézmények biztosítják:

a) építésjogi követelmények,

b) tilalmak,

c) telekalakítás,

d) elővásárlási jog,

e) kisajátítás,

f) helyi közút céljára történő lejegyzés,

g) útépítési és közművesítési hozzájárulás,

h) településrendezési kötelezések,

i) kártalanítási szabályok,

j)⁹⁵ településrendezési szerződés.

Építésjogi követelmények

18. § (1)⁹⁶ Építési tevékenységet végezni az e törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad.

(2)⁹⁷ Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv, vagy azok nem szabályoznak – a 13. § (2) bekezdésében előírt, illetőleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek megfelelően – teljeskörűen, építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni csak e törvény, valamint az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke – beépítettség és építménymagasság – valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévő környezethez.

19. § (1) Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el.

(2) Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha az

a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) közérdeket nem sért, különösen

ba) nem érinti károsan a környezet természeti, táji és építészeti értékei védelmének érdekeit,

bb) nem veszélyezteti a talaj- és a vízgazdálkodást,

bc) nem befolyásolja hátrányosan a terület rendeltetésszerű felhasználását,

bd) a megfelelő megközelítés biztosított, illetőleg biztosítható, továbbá

c) építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el, illetve

d) a korábbi gazdálkodó ottlakását biztosító második lakóépület céljára szolgál, és amennyiben biztosított a gazdálkodás folytatása, valamint azt a gazdaság meglévő építményeinek közvetlen közelében építik fel,

e) helyhez kötött, továbbá a környezetével szemben támasztott különleges védelmi igény miatt, illetőleg a környezetére kifejtett hatása miatt beépítésre szánt területen nem helyezhető el,

f) közösségi építmény vagy köztárgy.

Tilalmak

20. §⁹⁸ (1)⁹⁹ Az érintett területre

a) változtatási tilalom rendelhető el a helyi építési szabályzat, a szabályozási terv készítésének időszakára annak hatálybalépéséig,

b) telekalakítási, illetve építési tilalom rendelhető el

ba) a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése,

bb) a természet-, illetve a környezet védelméről szóló törvényekben foglaltak érvényre juttatása érdekében.

(2) A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, s azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A tilalmak felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási tervek felülvizsgálatával együtt el kell végezni.

(3)¹⁰⁰ A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról, korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről – a változtatási tilalom kivételével – a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése, illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző, illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket.

(4)¹⁰¹ A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében a telekalakítási vagy építési tilalmat elrendelő határozatot tájékoztatásul az érintett építésügyi hatósággal, és – amennyiben a veszélyeztetettség közigazgatási határon átnyúló – az érintett települési önkormányzattal is közölni kell.

(5) A határozatban meg kell jelölni azt az érdeket, amelynek érvényrejuttatását a tilalom szolgálja, továbbá azt, akinek az érdekében a tilalmat elrendelik.

(6) A tilalmat az azt elrendelő megkeresésére – a változtatási tilalom kivételével – az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(7)¹⁰² A tilalom nem terjed ki:

a)¹⁰³ a tilalom hatálybalépésekor hatályos építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló építési, javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra,

b) a korábban gyakorolt használat folytatására,

c) az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységre, továbbá

d) az a) pont szerinti, hatósági engedélyhez kötött építési munkáknak a településrendezési követelményeket nem érintő módosítására irányuló építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra,

e)¹⁰⁴ a honvédelmi és a kiemelt fontosságú honvédelmi területre.

21. §¹⁰⁵ (1)¹⁰⁶ A helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésének időszakára azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő.

(2) A változtatási tilalom – ha az azt elrendelő önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik – három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik.

22. § (1)¹⁰⁷ A változtatási tilalom alá eső területen – a 20. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével – telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad.

(2) Az építési tilalom alá eső területen

a) a jövőbeni rendeltetésnek megfelelő terület-előkészítő építési munkák,

b) a bontási munkák,

c) az építészeti örökség védelme, a régészet, illetőleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkák,

d) a meglévő építménynek állagmegóvási, valamint a terület jövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kapcsolatos építési munkák, továbbá

e) a meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25 m²-rel történő bővítése és felújítása

kivételével más építési munkát végezni nem szabad.

Telekalakítás

23. § (1)¹⁰⁸ Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak megfeleljen.

(2)¹⁰⁹ A telekalakítás a 24. § (1) bekezdése szerinti változás megvalósítására irányuló közigazgatási eljárás, amely a telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövetkező változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésével zárul.

(3)–(4)¹¹⁰

24. § (1) A telekalakítás lehet:

a)¹¹¹ telekcsoport újraosztása (2. § 22. pont),

b)¹¹² telekfelosztás (2. § 24. pont),

c)¹¹³ telekegyesítés (2. § 23. pont), és

d)¹¹⁴ telekhatárrendezés (2. § 25. pont).

(2)¹¹⁵ Új beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telekké kell alakítani az érintett telekcsoport – legalább telektömbönként történő – újraosztásával

(3)¹¹⁶

(4) A telekalakítás során érintett tulajdoni jogviszonyokban a polgári jog szabályai szerint kell eljárni.

Elővásárlási jog

25. § (1) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósítához szükséges ingatlanok esetében.

(2)¹¹⁷

(3) A fővárosban a fővárosi vagy azt a kerületi önkormányzatot illeti meg az elővásárlás joga, amely a megosztott feladatkör alapján az adott településrendezési cél megvalósítója.

(4)¹¹⁸ Az (1)–(3) bekezdések szerinti elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az elővásárlási jog fenntartásának indokai megszűnnek, az önkormányzatnak haladéktalanul kérni kell az ingatlan-nyilvántartásból való törlést.

(5) Az önkormányzat (1)–(4) bekezdésekben szabályozott elővásárlási joga – az országos jelentőségű védett természeti területen lévő és a műemléki ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogot kivéve – a más jogszabályokon, illetve szerződésen alapuló elővásárlási jogot megelőzi.

(6) Ha az önkormányzat az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstől számított hatvan napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti.

Kisajátítás

26. § A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

27. §¹¹⁹ (1)¹²⁰ Ha a helyi építési szabályzat szerint – a településrészen fekvő ingatlanok megfelelő megközelítése, illetve használatának elősegítése érdekében – kiszolgáló és lakóút (a továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges, és a megvalósítás a kiszolgáló út, valamint a környező építmény, telek rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében az adott telkek igénybevételével indokolt, vagy a más telken történő megvalósítás a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna, a közigazgtaási hivatal a teleknek kiszolgáló út céljára szükséges részét a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.

(2)¹²¹

(3)¹²² A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegét a szabályozás alapján kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő telekérték növekedés figyelembevételével kell megállapítani akkor is, ha a kiszolgáló út és a közművesítés nem közvetlenül a birtokbavételt és a lejegyzést követőn valósul meg. Amennyiben a kiszolgáló út és a közművek megépítése a birtokbavételt és a lejegyzést követő fél éven belül nem kezdődik meg és három éven belül nem valósul meg, a kártalanítás összegének, a fél év elteltét követő időponttól kezdődően a mindenkori jegybanki alapkamat összegével növelten, 15 napon belül kell megfizetni. A telekérték növekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg.

(4)¹²³ Ha a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részén építésügyi hatósági (létesítési) engedéllyel rendelkező, vagy 10 évnél régebbi építmény, vagy építményrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni.

(5)¹²⁴

(6) Ha a kiszolgáló út létesítését, bővítését vagy szabályozását szolgáló lejegyzés műszaki vagy egyéb indok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor a kiszolgáló út másik oldalán lévő teleksor tulajdonosait a települési önkormányzat, a kiszolgáló út változásából eredő telekérték-növekedés arányában – rendeletben – egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezheti.

(7) A (6) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésére kötelezés esetén a hozzájárulás teljes mértéke nem haladhatja meg az igénybe vett telekterületek értékének fele részét. Az így megállapított összeget a lejegyzéssel nem érintett telektulajdonosok között a tulajdonukban álló telek nagyságának arányában kell megosztani.

(8) A kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált közterületet az érintett tulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet korábban kártalanítás nélkül jegyezték le, azt az érintett tulajdonosnak térítés nélkül kell visszaadni.

(9) Az (1)–(8) bekezdés előírásait kell alkalmazni a hasonló rendeltetésű és szerepkörű külterületi helyi közutak esetében is.

(10)¹²⁵ A közigazgatási hivatal lejegyzéssel kapcsolatos eljárására egyebekben a kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályokat¹²⁶ kell megfelelően alkalmazni.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

28. § (1)¹²⁷ A helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési – a fővárosban megosztott feladatkörüknek megfelelően a fővárosi, illetve a fővárosi kerületi – önkormányzat feladata.

(2)¹²⁸ Ha a kiszolgáló utat, illetőleg közművet a települési önkormányzat megvalósította, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban dönt. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás nem róható ki, ha az út- és közműépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út és a közmű megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették.

(3)¹²⁹ A fővárosban a (2) bekezdés szerinti hatósági jogkör gyakorlására – megosztott hatáskörüknek megfelelően – a fővárosi közgyűlés, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete rendelkezik hatáskörrel. A hozzájárulásból befolyt bevétel olyan arányban illeti meg a fővárosi és a kerületi önkormányzatot, amilyen arányban a helyi közút kialakításával kapcsolatos költségeket viselték.

(4)¹³⁰

Településrendezési kötelezések

29. § (1) Településrendezési kötelezettség körében

a) beépítési kötelezettség,

b) helyrehozatali kötelezettség és

c) beültetési kötelezettség

rendelhető el.

(2)¹³¹ A települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telkekre meghatározott időn belüli beépítési kötelezettséget állapíthat meg. Ha a tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani.

(3)¹³² A települési önkormányzat képviselő-testülete a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő hatósági határozatában. Az önkormányzat e kötelezettség teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat. A képviselő-testület határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet az ügyféllel.

(4)¹³³ A települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan növényzettel történő meghatározott módon és időn belüli beültetési kötelezettségét írhatja elő. Ha e kötelezettség teljesítése az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó ráfordítást igényel, az önkormányzatnak a tulajdonos költségeit rendeletben meghatározott mértékben kell megtérítenie.

(5)¹³⁴ A településrendezési kötelezettségről szóló határozat közlésével egyidejűleg a képviselő-testület megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében. A kötelezettség megszűnését követően 15 munkanapon belül a képviselő-testület az erről szóló határozat közlésével egyidejűleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

(6)¹³⁵

Kártalanítási szabályok

30. §¹³⁶ (1)¹³⁷ Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.

(2)¹³⁸ A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.

(3)¹³⁹ Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak – kérelmére – a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó.

(4)¹⁴⁰ Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv valamely később megvalósítandó – jogszabályban megállapított – olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos a közérdekű cél kedvezményezettjétől, illetőleg ennek hiányában a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha a megvételre vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani.

(5) Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá a 21. § szerinti változtatási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók.

(6)¹⁴¹ A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli.

(7)¹⁴² A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg az e törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A főváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fővárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fővárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmező a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerződő felek között – a kérelem benyújtásától számított egy éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a közigazgatási hivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(8)¹⁴³ A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és

b) a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.

(9)¹⁴⁴ A tulajdonost, haszonélvezőt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minősül. Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani.

Településrendezési szerződés¹⁴⁵

30/A. §¹⁴⁶ (1) A települési önkormányzat egyes, a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója).

(2) A szerződés tárgya lehet különösen:

a) településrendezési tevékenység előkészítése a cél megvalósítója által, saját költségére, a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása, valamint a településrendezési tervek, helyi építési szabályzat – egyeztetett program alapján történő – kidolgozásának finanszírozása;

b) a településrendezési tervekben, helyi építési szabályzatban rögzített célok – a telek felhasználásának az ökológiai hálózat működőképességének fenntartása, szerkezetének funkcionális és területi megőrzése mellett történő támogatása és biztosítása, időbeli korlátozás és feltétel esetén is;

c) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának előfeltételei vagy következményei és az önkormányzatot terhelik.

(3) A szerződés alapját a cél megvalósítója által készített tanulmányterv képezi. Az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a cél megvalósítójának kezdeményezésére az általa készített tanulmányterv alapján a szükséges településrendezési eljárást a szerződésben megállapított határidőn belül megindítja.

(4)¹⁴⁷ A településrendezési szerződésben kikötött, illetőleg vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. A településrendezési szerződésben az ingatlan tulajdonosa, vagy annak hozzájárulásával a beruházó által vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a településrendezési kötelezettség tényét a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a mellékelt szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni. A kötelezettség megszűnését követő 15 munkanapon belül az önkormányzat jegyzője megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tény törlése érdekében.

(5) A szerződésben rendelkezni kell a településrendezési eszközök véleményezési eljárása során a véleményezők részéről felmerülő, jogszabály által alátámasztott észrevétel kapcsán szükséges intézkedésekről, a településrendezési eszközökön végrehajtandó változtatások kötelezettségéről, a változtatás miatti esetleges ismételt véleményeztetési kötelezettségről.

III. Fejezet

AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSA

Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények

31. § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell:

a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,

b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét,

c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit,

d)¹⁴⁸ a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget;

e) a rendeltetésszerű telekhasználatot.

(2)¹⁴⁹ Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen

a)–b)¹⁵⁰

c) a mechanikai ellenállás és stabilitás,

d) a tűzbiztonság,

e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem,

f) a használati biztonság,

g) a zaj és rezgés elleni védelem,

h) az energiatakarékosság és hővédelem,

i)¹⁵¹ az életvédelem és katasztrófavédelem

követelményeit.

(3) Az országos építési szakmai követelmények megtartása alól – külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon – eltérési engedély adható.

(4)¹⁵² Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell:

a) a rendszeres karbantartás lehetőségét,

b) hogy az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl, valamint

c)¹⁵³ mindenki számára a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot,

d)¹⁵⁴ a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfelelést.

(5)¹⁵⁵ Mind az építmény elhelyezése, mind pedig a külső megjelenését befolyásoló kialakítása, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása során különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére.

Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatási szakértői tevékenység¹⁵⁶

32. § (1)¹⁵⁷ Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése.

(2)¹⁵⁸ Építésügyi műszaki szakértői tevékenység az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása; és mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemények készítése, továbbá a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek.

(3)¹⁵⁹ A 34. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások lefolytatásához és az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervezői, illetve műszaki szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.

(4)¹⁶⁰ A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi az építészeti-műszaki tervezési, illetve építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek.

(5)¹⁶¹ Az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet folytató személy csak olyan szakterületen végezhet tervezési vagy szakértői munkát, amelyhez e törvény szerint megfelelő tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik.

(6)¹⁶² Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet az e § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik tervezői, illetve műszaki szakértői jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.

(7)¹⁶³ Az építészeti-műszaki tervpályázat a (8) bekezdésben meghatározott tervezési feladatok előkészítésére szolgáló sajátos tervezési versenyforma, és az építészeti-műszaki pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja.

(8)¹⁶⁴ A településrendezés, valamint az építmény (épület és műtárgy) és a rendeltetéséhez szorosan kapcsolódó technológia, továbbá a belsőépítészet, a táj- és kertépítés építési-műszaki tervezésére – jogszabályban meghatározott esetekben és módon – építészeti-műszaki tervpályázatot lehet, illetőleg kell kiírni.

(9)–(10)¹⁶⁵

(11)¹⁶⁶ Az építészeti-műszaki tervdokumentáció az építési tevékenység megvalósításához – pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához – szükséges terveket, dokumentumokat tartalmazza.

32/A. §¹⁶⁷ Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a szerződést írásban kell megkötni,

b)¹⁶⁸ a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és

c) a tervező díja – ha a felek eltérően nem rendelkeznek – a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.

33. §¹⁶⁹ (1) A tervező felelős:

a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)

aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,

ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,

ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,

b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért,

c)¹⁷⁰ a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,

d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

(2)¹⁷¹

(3) A névjegyzéket vezető szerv a tervezőt és a szakértőt a szakmagyakorlással kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén jogszabályban meghatározott esetekben és módon szankciókkal sújtja.

(4) A tervező – ha erre az építtetőtől megbízást kapott – tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.

33/A. §¹⁷² (1) Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység az építésügyi hatósági engedélykérelem és mellékleteinek benyújtásra történő előkészítésének folytatása.

(2) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály építésügyi igazgatási szakértő közreműködését írja elő vagy építésügyi igazgatási szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: igazgatási szakértői jogosultság) rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az igazgatási szakértői jogosultsággal rendelkező személy igénybevételéhez fűződnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi, aki nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, és ennek alapján birtokában van az építési beruházás megvalósításához szükséges építésügyi és egyéb hatósági eljárások rendje, követelményei, összefüggései magas szakmai színvonalú ismeretének.

(4) A névjegyzéket vezető szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(5) Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet az e § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik igazgatási szakértői jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.

Építésügyi hatósági eljárások¹⁷³

34. §¹⁷⁴ (1) Építési tevékenység végzéséhez jogszabályban meghatározott esetekben építésügyi hatósági eljárás lefolytatása szükséges.

(2) Az építésügyi hatósági eljárásfajták:

a) elvi építési,

b) telekalakítási,

c) építési,

d) bontási,

e) használatbavételi,

f) fennmaradási

eljárás.

(3) Az építésügyi hatóság – közreműködő hatóság közreműködésével – integrált eljárást folytat le vagy ilyen eljárásban vesz részt az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben.

(4) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben egyszerűsített építésügyi hatósági eljárást folytat le.

(5) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából

a) a tervezés elősegítése érdekében, vagy

b) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez

helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.

(6) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra eltérő eljárási szabályok állapíthatók meg.

35. §¹⁷⁵ (1)¹⁷⁶ Az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt elvi építési engedély kérhető az építés megvalósításához szükséges követelmények előzetes tisztázása céljából.

(2)¹⁷⁷ A jogerős és végrehajtható elvi építési engedély egy évig hatályos. Érvényessége egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg.

(3)¹⁷⁸ Az elvi építési engedély hatályossága alatt kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi építési engedély alapján építési munka nem végezhető.

(4)¹⁷⁹

(5)¹⁸⁰ Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszában az elvi építési keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

(6)¹⁸¹ Az építtető az összevont eljárásért, valamint az integrált eljárásért az építésügyi hatóságnak, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságnak külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

36. §¹⁸² (1)¹⁸³ Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha

a) a tervezett építési tevékenység megfelel a 18–22. §-ban, és a 31. § (1) bekezdésében előírtaknak,

b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a 23. és 24. §-ban, a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént,

c) a tervezett építmény vagy építészeti-műszaki megoldás megfelel

ca) a 31. § (2)–(5) bekezdésében előírt követelményeknek,

cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,

cc)¹⁸⁴ az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az előzetes hatósági eljárásokban előírt követelményeknek,

cd) az építészeti minőség és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, valamint

d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely

da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,

db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,

e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges

ea) járulékos építmények (közművek, utak, burkolatok, parkolók stb.), illetőleg

eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás, valamint

ec) a közmű- és energiaellátás

a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi engedélyezéskor rendelkezésre áll,

f) a tervezőként megjelölt személy – a névjegyzéket vezető szerv által igazoltan – jogosult a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre,

g)¹⁸⁵ az építtető – az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével – az építési tevékenységre jogosult,

h) a tervező nyilatkozott arról, hogy az általa elkészített építészeti-műszaki tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldást tartalmaz,

i) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak, és tartalmuk megfelel az a)–h) pontok előírásainak.

(2)¹⁸⁶ A védett településképet és építményeket, egyedi tájértékeket érintő építésügyi hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság előírhatja különösen:

a) a jellemző helyi építőanyag használatát, jellegzetes építészeti forma vagy tömeg helyreállítását, illetve visszaállítását, továbbá

b) az építménynek az értékvédelem és a környezethez való illeszkedés követelményeinek megfelelő kialakítását, valamint

c) az építmény külső helyreállítását (pl. homlokzat- és nyílászárók színezését, egységes kialakítását, cseréjét) és az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat.

(3)¹⁸⁷ Jogorvoslati eljárás során elrendelt új eljárás keretében az alapeljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell eljárni a (4) bekezdésben foglalt kivétellel.

(4) A (3) bekezdésben említett jogorvoslati eljárás során, ha az új eljárás megindításakor hatályban lévő építésügyi előírások az építtető számára kedvezőbbek, akkor azokat kell az eljárás során alkalmazni.

37. § (1)¹⁸⁸

(2) Az építésügyi hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el.

Az építés

38. §¹⁸⁹ (1) Építési tevékenységet végezni – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak a jogerős építésügyi hatósági engedélynek vagy bejelentésnek, továbbá a hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően szabad.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével vagy bejelentés tudomásulvételével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység.

Az építési folyamat egyéb résztvevői¹⁹⁰

38/A. §¹⁹¹ (1) A tervellenőri tevékenység a kivitelezési tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának a 33. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti – az építés minőségének, a szakszerű kivitelezés biztosításának, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelményeknek az érvényre juttatása érdekében végzett – szakszerű ellenőrzése.

(2) Az építési műszaki ellenőri tevékenység a 43. § (1) bekezdés b)–d) és g) pontjában, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatok ellátása. Építési műszaki ellenőr alkalmazását vagy megbízását törvény és kormányrendelet kötelezővé teheti.

(3) A felelős műszaki vezetői tevékenység az építőipari kivitelezési tevékenység irányítása a 40. § (2) bekezdésében meghatározott felelősséggel.

(4) Tervellenőri, építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervellenőri, műszaki ellenőri, illetve műszaki vezetői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.

(5) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi tervellenőri, építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek.

(6) Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet az (1)–(3) bekezdés szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik tervellenőri, műszaki ellenőri, illetve műszaki vezetői jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.

38/B. §¹⁹² (1) A beruházáslebonyolítói tevékenység az építtető megbízásából a 43. § (1) bekezdésében és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatok ellátása.

(2) Beruházáslebonyolítói tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenység keretében az folytathat, aki nem áll beruházáslebonyolítói foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: beruházáslebonyolítói jogosultság).

(3) Ha jogszabály beruházáslebonyolító kötelező közreműködését írja elő, vagy beruházáslebonyolító igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, beruházáslebonyolítóként kizárólag az vehető igénybe, illetve a jogkövetkezmények annak az igénybevételéhez fűződnek, aki a (2) bekezdés szerinti beruházáslebonyolítói jogosultsággal rendelkezik.

(4) Aki beruházáslebonyolítói tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

38/C. §¹⁹³ (1) Az energetikai tanúsítói tevékenység az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről energetikai tanúsítvány kiállítása.

(2) Energetikai tanúsítói tevékenységet az folytathat, aki nem áll energetikai tanúsítói tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) Aki energetikai tanúsítói tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

38/D. §¹⁹⁴ Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet a 38/B., illetve a 38/C. § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult az adott tevékenység folytatására, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.

39. §¹⁹⁵ (1)¹⁹⁶ Az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek és az ezekre vonatkozó irányító és ellenőrző tevékenységek összessége.

(2) Üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) az folytathat,

a) akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik,

b) aki rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy – vele tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – ilyen szakképesítésű szakmunkással, és

c) aki – vele munkaviszonyban, tagsági vagy megbízási jogviszonyban álló – olyan személyt alkalmaz, aki az a) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, a 39/A. § szerint csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult.

(3)¹⁹⁷ Aki vállalkozó kivitelezői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.

(4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.

(5) A névjegyzéket vezető szerv a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére jogosult, a (3) és (4) bekezdés szerinti bejelentést tevő vállalkozó kivitelezőről névjegyzéket vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatait.

(6) Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját céljára végezhet.

(7) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint ellenőrzi a vállalkozói építőipari tevékenység folytatására való jogosultságot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara határozata ellen a fellebbezés kizárt.

39/A. §¹⁹⁸ (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá az építési tevékenységet végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik.

(2) Építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési, felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységet a munka jellegének megfelelő szakmunkás – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet.

(3) Építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelő szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkezik.

(4) Az építtető köteles az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon bejelenteni.

(5) Vállalkozó kivitelezői tevékenység keretében a kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerződésben vállalt kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minőségben saját költségén történő teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók díjazását is). Ha a szerződésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább a megrendelő építtető első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie.

(6)¹⁹⁹ Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) építési szerződést köt. Az építési szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező építési szerződésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtető és a vállalkozó kivitelező által megkötött építési szerződésben meghatározott fizetési határidejét. Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező az építési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől.

Építtetői fedezetkezelés²⁰⁰

39/B. §²⁰¹ (1) Az építtetői fedezetkezelés célja – az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés teljesítése érdekében – az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete célhoz kötött felhasználásának biztosítása.

(2) Az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álló elkülönített számlán kell – egy összegben, vagy több szakaszra bontott építkezés esetén a szerződés szerinti teljesítési szakaszonként – elhelyezni az építőipari kivitelezési tevékenység kormányrendeletben meghatározott ellenértékének fedezetét és a kivitelező által nyújtott, kormányrendeletben meghatározott biztosítékok összegét.

39/C. §²⁰² A Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében határozza meg az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést végzők körét, az építtetői fedezetkezelés résztvevői feladatait, az eljárás szabályait, a fedezetkezelő megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla kezelésének szabályait.

40. §²⁰³ (1) A kivitelező felelős:

a) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,

b) az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült, erre jogosult tervellenőrrel ellenőriztetett kiviteli tervekben előírtak betartásáért és betartatásáért, valamint

c) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.

(2) A felelős műszaki vezető felel:

a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,

b) a szakmunka irányításáért,

c) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá

d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és

e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

(3) A kivitelező – jogszabályban meghatározott esetekben és módon – építési naplót vezet, abban a napi munkát rögzíti, a naplót állandóan a munka helyszínén tartja, és azt az ellenőrző hatóság, illetve az építési műszaki ellenőr kérésére rendelkezésre bocsátja. Az építési napló részét képezik az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is.

(4) A 43. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az építtető helyszíni képviselőjeként az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő – kormányrendeletben meghatározott jogosultsággal rendelkező – építési műszaki ellenőrt, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon beruházót, a beruházó lebonyolítót bízhat meg. Jogszabály az építési műszaki ellenőr alkalmazását kötelezővé teheti.

(5) A felelős műszaki vezetői, illetve műszaki ellenőri tevékenységet folytató személyeket törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv névjegyzékbe veszi.

(6) Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megsértése esetén a felelős műszaki vezetővel, az építési műszaki ellenőrrel, a kivitelezővel szemben kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

40/A. §²⁰⁴ Ha az építtető vagy megbízott képviselője utasítása jogszabályt, hatósági határozatot sért, vagy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vállalkozó kivitelező az utasítást és az azt megtagadó jognyilatkozatot köteles az építési naplóba bejegyezni.

41. §²⁰⁵ (1)²⁰⁶ Építési célra anyagot, készterméket és berendezést csak a külön jogszabályban meghatározott megfelelőség-igazolással lehet forgalomba hozni vagy beépíteni.

(2)²⁰⁷ A megfelelőség-igazolás annak írásos megerősítése, hogy az építési célú termék a tervezett felhasználásra alkalmas, vagyis kielégíti a rá vonatkozó

a) honosított harmonizált európai szabványban, vagy

b) európai műszaki engedélyben,

c) ezek hiányában egyéb nemzeti műszaki specifikációban (nemzeti szabványban vagy építőipari műszaki engedélyben), valamint

d) egyedi (nem sorozatban gyártott) termék esetén a gyártási tervdokumentációban előírt követelményeket.

(3) A megfelelőség-igazolást megfelelőségi vizsgálatok alapján lehet kiadni.

(4) A megfelelőség-igazolás lehet:

a) szállítói (forgalmazói, gyártói) megfelelőségi nyilatkozat,

b) független tanúsító szerv által kiadott irat.

42. § (1) Ha az építési munka végzése során természeti érték, építészeti vagy régészeti emlék, illetőleg építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotás kerül elő, a kivitelező köteles azt az építésügyi hatósághoz, valamint más hatáskörrel rendelkező hatósághoz haladéktalanul bejelenteni, és a lelőhelyet a hatósági intézkedésig érintetlenül hagyni.

(2)²⁰⁸

43. §²⁰⁹ (1) Az építtető felel:

a) az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve

b) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért,

c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért,

d) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,

e) az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,

f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez történő jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért,

g) azért, hogy az építési napló – jogszabályban meghatározott esetekben – a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon,

h) e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.

(2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot – a külön jogszabályban meghatározott módon – elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.

Az építmény használatbavétele

44. § (1)²¹⁰ Az építtetőnek minden olyan építményről, építményrészről, amelyre építési engedélyt kellett kérnie vagy bejelentést kellett tennie, annak használatbavétele előtt – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie.

(2) A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét – építési engedélyhez kötött építési munka esetén – az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg.

(3) Ha az építmény vagy egy része rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, vagy az építési munka elvégzése következtében idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, az építésügyi hatóság az építmény használatbavételét megtiltja, vagy építésügyi hatósági kötelezés keretében a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teszi függővé. A használatbavételi engedély megadása feltételekhez köthető, az engedélyben kikötések tehetők.

(4) Az (1) bekezdésben előírt használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.

45. §²¹¹

Az építésfelügyeleti tevékenység²¹²

46. §²¹³ (1) Az építésfelügyeleti tevékenység ellátása állami feladat.

(2)–(3)²¹⁴

(4) Az építésfelügyeleti hatóság hatósági jogkörében a külön jogszabályban meghatározottak szerint

a) építésfelügyeleti ellenőrzéseket végez,

b) építésfelügyeleti hatósági intézkedést tesz,

c)²¹⁵ vezeti a jogszabállyal hatáskörébe utalt nyilvántartásokat.

(5)²¹⁶ Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység végzését.

(6)²¹⁷ Ha az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy

a) az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségét, az építési napló vezetésére vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették, a résztvevők nem rendelkeznek az előírt jogosultsággal, vagy hiányoznak a kiviteli tervek, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja,

b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli.

(7)²¹⁸ Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatokban a szakmai kamarák, illetve a szükséges vizsgálatok elvégzésére külön jogszabályban meghatározottak szerint szakértő vagy jogosult szakintézmény közreműködését veheti igénybe. Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság eljárásában szakértőt hallgat meg, illetve szakértői véleményt kér, ellenőrzésébe szakértőt von be, a hatóság az ügyfelet a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezheti.

46/A. §²¹⁹ (1)²²⁰ Az építésfelügyeleti hatóság a 46. § (6) bekezdésében felsorolt követelmények megsértése esetén építésfelügyeleti bírságot szab ki a mulasztóval, illetőleg a veszélyhelyzet okozójával szemben.

(2) Az építésfelügyeleti bírságot az építésfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről (mulasztásról) való tudomásszerzésétől számított egy éven, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül szabhatja ki.

(3) Az építésfelügyeleti bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(4)²²¹

(5) A bírság kiszabása során a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni az építmény jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását is.

Az építésügyi hatósági kötelezés

47. § (1)²²² Az építésügyi hatóság külön kormányrendeletben foglaltak szerint elrendelheti:

a)²²³ az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változtatás előtti) rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését, valamint b) szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, illetőleg a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását,

c) a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését,

d)²²⁴ az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha az a településkép kedvezőbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt a helyrehozatali kötelezettséget előíró önkormányzati rendeletben foglaltak végrehajtása, illetőleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik,

e) jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a telken a településkép előnyösebb kialakítása vagy a környezet védelme céljából szükséges kertépítési, továbbá a településkép védelme érdekében szükséges egyéb munkák elvégzését,

f)²²⁵ az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban történő átadását, a környezetben okozott károk megszüntetését.

(2)²²⁶ Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie:

a) az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, – amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja – a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik,

b)²²⁷ az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését,

c)²²⁸ az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését,

ca) ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,

cb) ha a használatbavételi engedély megszerzését követő engedély és bejelentés nélkül végezhető átalakítás, változtatás, rendeltetésmódosítás következtében az érintett építmény vagy építményrész a – változtatáskor, átalakításkor, rendeltetésmódosításkor hatályos – rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak nem felel meg, vagy

cc) ha a használatbavételi engedély megszerzését követően engedélyhez vagy bejelentéshez kötött szabálytalan átalakítás, változtatás, rendeltetésmódosítás következtében az érintett építmény vagy építményrész az – ellenőrzéskor hatályos – rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak nem felel meg,

d) az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.

(3) Az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (1)–(2) bekezdés szerint elrendelt jogerős és végrehajtható kötelezettséget be kell jegyezni.

(4) Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget – annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve – maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.

(5)²²⁹ Az építésügyi hatóság az építési munka folytatását a helyszínen – alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra – megtilthatja, ha az szabálytalanul vagy pedig az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik. Ez idő alatt az építésügyi hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról.

Az építmény fennmaradásának engedélyezése

48. § (1)²³⁰ Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra – az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján – fennmaradási engedélyt ad, ha a 36. §-ban meghatározott feltételek fennállnak vagy megteremthetők és az építtető az építési jogosultságát igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi.

(2) Fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha

a) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy

b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.

(3)–(6)²³¹

(7)²³² Az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania, ha

a) a meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben meghatározott idő eltelt,

b) a visszavonásig hatályos fennmaradási engedélyt visszavonták, vagy

c) a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették.

(8)²³³ Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság elrendeli:

a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését vagy

b) – ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető –, a lebontását.

(9)²³⁴ Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől – ha nem állapítható meg – az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. A (7) bekezdésben foglaltak és az új eljárás lefolytatása esetén az egyéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani.

(10)²³⁵ A (9) bekezdés szerinti egyéves időtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdődik:

a) a (3) bekezdésben foglaltak esetén a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétől, illetve

b) ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elő az építtető fennmaradási engedélykérelmét, továbbá

c) ha az építtető kérelmét módosítja vagy visszavonja,

d)²³⁶ az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor.

(11)²³⁷ A fennmaradási engedélyezés (1)–(2) bekezdéseiben foglalt feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek.

(12)²³⁸ Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott feltételei fennállnak – kérelemre – a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a (9) bekezdésben meghatározott intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.

(13)²³⁹

Az építésügyi bírság

49. § (1)²⁴⁰ Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg – a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon – építésügyi bírságot szab ki.

(2) Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el.

(3)²⁴¹ Az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(4)²⁴² Nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy ügyészi óvás folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el.

50. §²⁴³ (1) Az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására a költségvetés „Területfejlesztés” fejezetében építésügyi célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) bevételei állnak rendelkezésre, melyek nyilvántartásáról és felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik.

(2)²⁴⁴ Az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszközök – jogszabályban meghatározott módon és mértékben – az alábbi építésügyi feladatok támogatására és finanszírozására használhatók fel:

a)²⁴⁵ az építésfelügyeleti és építésügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos feladatok (ideértve a szükség szerinti szakértői igénybevétel támogatását is) és az ellenőrzések hatékonyságának és színvonalának emelése,

b)²⁴⁶ a hatósági végrehajtási eljárás,

c)²⁴⁷ a településrendezési feladatok,

d)²⁴⁸ minőségügyi, szabványosítási feladatok,

e)²⁴⁹ a helyi építészeti örökség védetté nyilvánítása, az építészeti örökség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtása, az építészeti értékek bemutatása,

f)²⁵⁰ a tervtanácsok működésének,

g)²⁵¹ a szakmai kamarák, társadalmi szervezetek építészeti és településrendezési szakmai feladatai, a szakmai kamarák által ellátott közigazgatási feladatok,

h)²⁵² az építészeti kultúra kialakítása, fejlesztése, védelme, elterjesztése, oktatása, a védelemmel kapcsolatos elismerések,

i)²⁵³ az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos oktatási, nevelési, továbbképzési programok kidolgozása, működtetése,

j)²⁵⁴ az építésügyet érintő képzési, szakoktatási célok kidolgozása, érvényesítése, szakmai továbbképzési feladatok ellátása,

k)²⁵⁵ az építmények, valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak, valamint az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakításával kapcsolatos kutatás, fejlesztés, ezek eredményének alkalmazása, érvényre juttatása,

l)²⁵⁶ a szabályozott építésügyi szakmák szakképesítésének és szakképzettségének elismerésével kapcsolatos feladatok, különös tekintettel a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseire,

m)²⁵⁷ az a)–l) pontban foglaltak adminisztrációs feladatainak ellátása, a feladatok ellátásához szükséges szakértői feladatok, eszközök beszerzése, beruházások támogatása.

51. § (1) Az építésügyi hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni.

(2) Ha az építési munka végzése során, vagy annak következtében az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, az ezzel kapcsolatban szükségessé vált munkálatok elvégzésére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kivitelezőt is kötelezni kell.

(3) Az építésügyi hatóság azt, aki az elrendelt munkálatok elvégzését akadályozza, a munkálatok tűrésére kötelezheti.

(4) Az építésügyi hatóság által elrendelt munkálatok költségei – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezettet terhelik.

52. §²⁵⁸

53. §²⁵⁹ Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítése, a döntés meghozatala, végrehajtása, az állami főépítészi, valamint az önkormányzati főépítészi feladatok ellátása jogszabályban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséghez, valamint egyéb – jogszabályban meghatározott – feltételekhez kötött tevékenység.

53/A. §²⁶⁰ (1)²⁶¹ Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban – kormányrendeletben meghatározott eljárások kivételével – az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani.

(2)–(3)²⁶²

(4)²⁶³ Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott építésügyi, építésfelügyeleti és eljárási bírságok (a továbbiakban: bírságok) – a (6) bekezdésben foglalt kivételekkel és a sajátos építményfajtákra, műemlékekre vonatkozó eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az 50. § (1) bekezdése szerinti célelőirányzatot illetik.

(5)²⁶⁴ Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan kiszabott bírságok – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, melyek behajtása az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.

(6)²⁶⁵ Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott eljárási bírság az eljáró hatóságot illeti meg.

(7)²⁶⁶ A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú építmények építésügyi és építésfelügyeleti hatóságai által meghozott döntés végrehajtását az első fokon eljáró hatóság foganatosítja.

53/B. §²⁶⁷ Azon építési beruházás építésügyi hatósági eljárására, amely legalább – az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint számított – 90 millió forint építmény értékű, és ipari vagy szolgáltatási rendeltetésű, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni, az Ngtv. 2. §-a kivételével.

53/C. §²⁶⁸ (1)²⁶⁹ Amennyiben az eljárásban több mint ötven ügyfél vesz részt, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság akkor tart közmeghallgatást, ha azt a tényállás tisztázása érdekében indokoltnak tartja. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárás során nem tart közmeghallgatást.

(2)²⁷⁰ Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője az építésügyi hatóság vagy az építésfelügyeleti hatóság jogerős másodfokú döntésének felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.

(3)–(5)²⁷¹

(6)²⁷²

(7)²⁷³

(8)²⁷⁴ Az építésügyi hatóság határozata honvédelmi okból akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha az kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területen megvalósuló, és a külön jogszabály szerinti honvédelmi és katonai célú építmény építésügyi hatósági engedélyezésére irányul.

(9)²⁷⁵ A (8) bekezdésben meghatározott esetben a fellebbezést elbíráló hatóság

a) az ügyfél kérelmére a közérdekre tekintettel, vagy abban az esetben, ha az az ügyfél különös méltánylást érdemlő jogának, vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében szükséges, vagy

b) a szakhatóság felügyeleti szervének kérelmére, ha az ügyben eljáró építésügyi hatóság a szakhatóság állásfoglalását figyelmen kívül hagyta, illetve az eljárását mellőzte

a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(10)²⁷⁶

53/D. §²⁷⁷ (1) Az elsőfokú általános építésügyi hatóság a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági hatáskörének gyakorlását – a Kormány által rendeletben meghatározott, a feladatellátást veszélyeztető esetben – átruházza a megyeszékhely települési önkormányzat jegyzőjére.

(2) Az e törvény végrehajtására kiadott, a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő engedélyezési és kötelezési eljárási szabályokról szóló kormányrendelet alapján kiadásra került bontási, építési, használatbavételi és fennmaradási engedély fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

IV. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FENNTARTÁSA, HASZNÁLATA ÉS ÉRTÉKEINEK VÉDELME

Az épített környezet fenntartása és használata

54. § (1) Az épített környezet elemeit: az építési telkeket és területeket, építményeket, építményrészeket, építményegyütteseket, burkolt és zöldfelületeket – a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása mellett – csak a rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó hatósági előírásoknak és engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni. Közterület használatára vonatkozóan jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

(2) A tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni.

(3)²⁷⁸ Az építménynek, építményrésznek, önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti rendeltetéstől eltérő használatához – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A használat változtatását az új használatra való alkalmasság igazolásával, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben az építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység és környezete kölcsönhatásának vizsgálatával kell alátámasztani.

55. § (1)–(2)²⁷⁹

(3) Ha az építmény, építményrész 47. § (1) bekezdés d) pont szerinti felújítása, átalakítása a településkép előnyösebb kialakítása szempontjából vagy településrendezési okokból vált szükségessé, ezek költségei, továbbá az építmény használatának az átalakítás miatt történt korlátozásából eredő károk megtérítése – a munkálatok elvégzése folytán bekövetkezett értékemelkedés levonásával – a települési önkormányzatot terheli.

(4) Ha a településkép előnyösebb kialakítása céljából vagy településrendezési okokból az építmény, építményrész lebontása vált szükségessé, a tulajdonost a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint kártalanítani kell.

Az építészeti örökség védelme

56. § (1)²⁸⁰ Az építészeti örökséghez tartoznak a műemlékek, a műemléki környezetek, a műemléki jelentőségű területek és a történeti tájak. Az építészeti örökség megfelelő fenntartása és megóvása közérdek.

(2) Az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeit nemzetközi (egyetemes), országos (nemzeti) és helyi építészeti örökség részeként kell kijelölni (védetté nyilvánítani), fenntartani, megóvni, használni és bemutatni.

(3) A nemzetközi építészeti örökség – a ,,Világörökség jegyzék''-ben nyilvántartott – kiemelkedő, egyetemes értékű elemeit a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek is megfelelően kell fenntartani, megőrizni, használni és bemutatni.

(4)²⁸¹ A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a kultúráért felelős miniszter útján, az általa – a miniszterrel és a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – létrehozott és működtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közreműködésével látja el.

(5) Az országos építészeti örökség – a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire vonatkozó részletes szabályokat külön törvények állapítják meg.

57. § (1)²⁸² Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján a 56. § szerint nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.

(2)²⁸³ A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. Az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti.

(3)²⁸⁴ A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt.

(4)²⁸⁵ Az önkormányzat – a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre figyelemmel – a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul megküldi a kulturális örökségvédelmi hatóságnak.

Oktatási, tudományos és együttműködési feladatok²⁸⁶

57/A. §²⁸⁷ (1) Az érintett miniszterek együttműködnek annak érdekében, hogy a lakosság – különös tekintettel a tanulókra és a hallgatókra – megismerhesse az épített környezet emberhez méltó, egészséges és esztétikus alakításával, az építészeti kultúra terjesztésével, fejlesztésével, az építészeti értékek, örökség védelmével kapcsolatos alapvető ismereteket az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés, nevelés keretében, a közművelődés és ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján.

(2) Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos feladatok ellátása során az állami és a helyi önkormányzati szervek együttműködnek az érintett szakmai kamarákkal és a társadalom más szervezeteivel.

(3) A miniszter – jogszabályban felsorolt és részletezett – szakmai díjakat adományoz különösen az alábbi területeken:

a) a kiemelkedő építészeti-műszaki alkotótevékenység, továbbá

b) az épített környezet alakításában, védelmében és fejlesztésében, a települési és építészeti értékek feltárásában, megőrzésében kifejtett eredményes és kiemelkedő munka, valamint

c) a településrendezési és az építésügyi igazgatási tevékenység kimagasló színvonalának elismerése.

(4)²⁸⁸ A kultúráért felelős miniszter, valamint a sajátos építményfajták szerinti miniszterek külön jogszabályban meghatározott szakmai díjakat adományoznak.

V. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Nyilvántartások

58. § (1)²⁸⁹ Az építésügyi hatóságok, települési jegyzők (főjegyzők), közművezetékek kezelői, közalapítványok, kamarák és más, jogszabályban erre felhatalmazott szervek az építésügy körébe tartozó közfeladatok ellátásához szükséges azon területi, társadalmi, környezeti, természeti és műszaki adatokról, amelyek a településrendezéshez és településtervezéshez, az építészeti-műszaki tervezési, és építésügyi műszaki szakértői tevékenységhez és az ezekhez esetenként kapcsolódó tevékenységekhez, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági tevékenységhez, szakmagyakorlási jogosultságok megállapításához és ellenőrzéséhez, az építési beruházások, építőipari kivitelezési tevékenységek megvalósításához feltétlenül szükségesek jogszabályban meghatározott hatósági nyilvántartásokat vezetnek, adatokat kezelnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatósági nyilvántartásnak minősül:

a) a települések közigazgatási területét ábrázoló földmérési alaptérképek (bel- és külterület ábrázolásával),

b) a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek nyilvántartása,

c) a telekalakítási engedélyek mellékletét képező tervek,

d) a belterületi közműnyilvántartás,

e) az építmény-nyilvántartás,

f) az átnézeti nyilvántartási térkép,

g) a külterületen lévő nyomvonalas és kapcsolódó létesítmények nyilvántartása,

h)²⁹⁰ építészeti-műszaki tervezői, településtervezői, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki és igazgatási szakértői, beruházáslebonyolítói, energetikai tanúsítói, vállalkozó kivitelezői, műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői névjegyzék vezetése,

i) a lakásépítéssel, megszűnéssel kapcsolatos nyilvántartás,

j) a hatósági, építésfelügyeleti ellenőrzések jegyzőkönyveinek nyilvántartása,

k)²⁹¹ az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások következtében szükségessé vált pénzösszeg behajtásának nyilvántartása,

l) a bauxitcementtel épült építmények nyilvántartása,

m) az egyéb jogszabályban megjelölt, az (1) bekezdés körébe tartozó nyilvántartások.

(3)²⁹² A kérelem benyújtásakor

a) harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára

aa) az építészeti-műszaki tervezői tevékenység,

ab) az építésügyi műszaki szakértői tevékenység,

ac) az építési-műszaki ellenőri tevékenység,

ad) a felelős műszaki vezetői tevékenység,

ae) építésügyi igazgatási szakértői tevékenység,

af) a településtervezői tevékenység,

ag) a településrendezői szakértői tevékenység,

ah) a tervellenőri tevékenység

folytatására engedélyt kérelmező személy,

b) húszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára

ba) a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását,

bb) az eseti építészeti-műszaki tervezési engedélyt, eseti műszaki ellenőri engedélyt, eseti felelős műszaki vezetői engedélyt

kérelmező személy,

c) tizenötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára az a kérelmező személy, aki az a) pontban meghatározott valamelyik tevékenység mellett egyidejűleg az a) pontban meghatározott más tevékenység folytatására is engedélyt kér,

d) ötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni a névjegyzéket vezető szerv számlájára

da) a jogosultságának igazolását kérő személy,

db) az építőipari kivitelezői névjegyzékbe (elkülönített névjegyzékbe) vételét bejelentő egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság,

dc) a beruházáslebonyolítói tevékenység folytatására bejelentést tevő személy,

dd) az energetikai tanúsítói tevékenység folytatására bejelentést tevő személy.

Az a) és b) pontokban meghatározott eljárások, illetve azokkal összefüggésben keletkezett eljárások fellebbezésének igazgatási szolgáltatási díja harmincezer forint.

(4)²⁹³ Az (1)–(2) bekezdésben említett nyilvántartások, továbbá az építésügyi, az építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi hatósági feladatot ellátó szervezetek hatósági eljárásaikhoz szükséges ügyiratok, valamint az építési napló az alábbi személyes adatokat tartalmazhatják:

a)²⁹⁴ családi és utónév, születési név, jogi személy esetén név és a jogosultsággal rendelkező tag (alkalmazott) e bekezdés szerinti adatai,

b) születési hely és idő, anyja neve,

c) lakcím, székhely,

d)²⁹⁵ személyi igazolvány száma, cégjegyzékszám,

e)²⁹⁶ iskolai végzettség, szakképesítés, szakvizsga, szakmai gyakorlat, szakmagyakorlási jogosultsági vizsga (megnevezése, szakirányúság, száma, kiállító szerv neve, kelte) adatai,

f) fegyelmi büntetések,

g)²⁹⁷ fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató neve.

h)²⁹⁸

(5)²⁹⁹

(6) A (2) bekezdésben megnevezett nyilvántartásokban a személyes adatokat el kell különíteni. A személyes adatokat csak az erre jogszabályban felhatalmazottakkal, illetve az érintett hozzájárulásával rendelkezőkkel lehet közölni.

(7)³⁰⁰ A közbeszerzésről szóló törvény³⁰¹ hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység, illetve külön jogszabályban meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggésben az építtető a következő személyes adatok szolgáltatására köteles az építésfelügyeleti hatósághoz:

a) az építtető neve (elnevezése), címe (székhelye),

b) az építési helyszín címe, helyrajzi száma,

c)³⁰² a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), adóazonosító száma, kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá

d) a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása.

(8)³⁰³ Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység végzése jogszerűségének ellenőrzése céljából a (4) és (7) bekezdésben megjelölt adatokat a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 3 évig kezelheti, és azok – külön törvényben megállapított – körét az ott meghatározott hatóságoknak továbbíthatja.

(9)–(10)³⁰⁴

59. §³⁰⁵ Az állami főépítész elektronikus nyilvántartást vezet az elfogadott helyi építési szabályzatról, településrendezési tervekről, az azokhoz az egyeztetési eljárás során beérkezett véleményekről és a beérkezett vélemények figyelembe nem vételének indokolásáról, továbbá a véleményezésben részt vett államigazgatási szerveknek a településrendezési eszköz elfogadását követő véleményéről, valamint szakmai vizsgálata megállapításairól.

A törvény hatálybalépése és átmeneti rendelkezések

60. § (1)³⁰⁶ E törvény – a (2) bekezdés kivételével – 1998. január 1-jén lép hatályba.

a)–h)³⁰⁷

(2)³⁰⁸ A törvénynek a 30. § szerinti kártalanítási szabályai a törvény kihirdetését követő 8. napon; a településtervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri jogosultsággal, a településrendezési és építészeti tervpályázatokkal kapcsolatos előírásai, valamint a 41. §-a és a 62. § (2) bekezdés j) pontjának előírásai a törvény kihirdetését követő 60. napon lépnek hatályba.

E törvény 30. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni a törvény hatálybalépésétől kezdődően a korábbi rendezési tervek alapján fennálló, a tulajdonosi érdekeket sértő övezeti előírások változásával, az egyedi határozattal elrendelt, továbbá az egyedi határozattal el nem rendelt tilalmakkal kapcsolatban.

(3)³⁰⁹

(4)³¹⁰

(5)³¹¹

(6)³¹²

(7)³¹³

(8)³¹⁴

(9)–(10)³¹⁵

61. § (1) Ahol jogszabály

a) általános rendezési tervet említ, azon településszerkezeti tervet,

b) alaptervet, részletes rendezési tervet említ, azon helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet,

c) a településrendezés vonatkozásában ,,államigazgatás'' kifejezést használ, ott ,,közigazgatás'' kifejezést

kell érteni.

(2)³¹⁶

62. § (1)³¹⁷ Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

a)³¹⁸ az építésügyi hatóság vagy hatóságok, az építésfelügyeleti hatóság vagy hatóságok kijelölését, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselők foglalkoztatási feltételeit, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági munka ellátásának minimális technikai feltételeit,³¹⁹

b)³²⁰ az állami és az önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályait, valamint személyi és tárgyi feltételeit,³²¹

c)³²² az építésügyi hatósági és építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselő, az állami főépítész, a térségi főépítész, valamint az önkormányzati főépítész végzettségét és szakmai gyakorlatát,³²³

d) az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályait,³²⁴

e) az építésügyi vizsga tartalmát, követelményeit és eljárási szabályait,³²⁵

f)³²⁶ a településtervezési, a településrendezési szakértői, az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértői, az építésügyi igazgatási szakértői, a tervellenőri, az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a tevékenységet folytatók névjegyzékét vezető szerv kijelölését, a névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,³²⁷

g)³²⁸ a településrendezéssel, a telekalakítással és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és az azoktól való eltérés lehetőségét,³²⁹

h)³³⁰ a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók névjegyzékének személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a névjegyzéket vezető szerv kijelölését, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,³³¹

i) az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások, adatszolgáltatások (adatbázisok és információs rendszerek) létesítésének és működésének feltételeit,³³²

j)³³³ a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési és kötelezési eljárási szabályokat, tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési, tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályait,

k)³³⁴ az építmények energiafelhasználásának minőségtanúsítására és annak díjazására,³³⁵

l)³³⁶ a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építményekre vonatkozóan az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelölését, az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselők szakirányú felsőfokú végzettségét és szakmai gyakorlatát, valamint az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások, az építésügyi hatósági ellenőrzés és az építésfelügyeleti tevékenység részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések, illetve az építészeti-műszaki tervek részletes tartalmi követelményeit, továbbá az e tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások létesítésének és működésének sajátos szabályait,³³⁷

m)³³⁸ az építészeti-műszaki tervpályázati eljárás kötelező eseteit és részletes szabályait,

n) a felsőoktatási szakokon szerzett szakképesítésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak vonatkozásában a szabályozott építésügyi szakmák tekintetében a szakképesítések és szakképzettségek elismerésének részletes eljárási szabályait,

o)³³⁹ az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői feladatának, felelősségének, az építési napló vezetésének, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek, a bejelentés elbírálásának, az építésfelügyeleti tevékenység végzésének és az építésfelügyeleti bírság megállapításának szabályait, továbbá az ajánlati, valamint a kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivitelezési tervdokumentáció ellenőrzésének módját, továbbá az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést végzők körét, működésük személyi és tárgyi feltételeit, az építtetői fedezetkezelés résztvevői jogait és kötelezettségeit, az eljárás szabályait, a fedezetkezelő megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla kezelésének szabályait,³⁴⁰

p)³⁴¹ a településtervezők, az építészeti-műszaki tervezők, az építésügyi műszaki szakértők, a tervellenőrök, az építési műszaki ellenőrök, a felelős műszaki vezetők és az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági ügyintézők, az építésügyi igazgatási szakértők, beruházáslebonyolítók, az energetikai tanúsítók szakmai továbbképzésének részletes szabályait,³⁴²

q)³⁴³ a településrendezési, az építészeti-műszaki tervtanácsok összetételére, a tervtanácsok elnökére, titkárára, a tagokra és a bírálóra, továbbá e személyek összeférhetetlenségére és finanszírozására vonatkozó szabályokat, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területére vonatkozó szabályokat, a tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok körét, a tervtanácsi eljárás rendjét, a tervtanácsi jegyzőkönyv és a tervtanácsi vélemény tartalmi követelményeit, a tervdokumentáció minősítésének szempontjait, valamint az építészeti minőség és értékvédelem követelményeire vonatkozó szabályokat,³⁴⁴

r)³⁴⁵ az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőire vonatkozó vállalkozási szerződés kötelező tartalmi elemeit, a szerződést biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokat,³⁴⁶

s)³⁴⁷ az egyes építésügyi hatósági eljárási szabályokat, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítésére, a döntés meghozatalára, végrehajtására vonatkozó szabályokat, az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági határozatok és végzések részletes tartalmi követelményeit, valamint az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézéséhez a közreműködő hatóságok kijelölését és feladatait, az integrált eljárásban a hatóságok együttműködésének közös és különös szabályait, továbbá az integrált eljárás kötelezően alkalmazandó esetköreit, az építésügyi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a keresetlevél építésügyi hatóság általi, bírósági felülvizsgálat céljából történő továbbításának szabályait,³⁴⁸

t)³⁴⁹ az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeinek és megfelelőségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályait,

u)³⁵⁰ az építőipari kivitelezési folyamatok költségtervezési tevékenységének, becsült és tételes árképzésének, ezen belül a rezsióradíj, a többlet- és pótmunka műszaki tartalmi meghatározásának és elszámolási módjának feltételeit és részletes szabályait,³⁵¹

v)³⁵² a tervezési és szakértői szerződés kötelező tartalmi elemeit,³⁵³

w)³⁵⁴ a tervezés elősegítése érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez tény, állapot, egyéb adat helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítvánnyal történő igazolásáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért az igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó szabályokat,³⁵⁵

x)³⁵⁶ a vállalkozói kivitelezői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók névjegyzékének személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,³⁵⁷

y)³⁵⁸ a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, időtávjait, munkarészeit, készítésének, egyeztetésének és felülvizsgálatának szabályait, valamint az önkormányzati településfejlesztési döntéseket megalapozó más dokumentumokhoz való viszonyát,

z)³⁵⁹ a településfejlesztési terv tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat

rendelettel állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy

a)³⁶⁰ a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, továbbá a cseretelekadás részletes szakmai szabályait,³⁶¹

b) az építészeti-műszaki tervek tartalmi követelményeit,³⁶²

c)³⁶³ a környezetvédelemért felelős miniszterrel és az ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel az egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos építésügyi, táj- és természetvédelmi feltételeket,

d)³⁶⁴ az 5. § (3) bekezdés szerinti építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező szakmai testület összetételére, feladataira, eljárásaira, működésére vonatkozó részletes szabályokat,

e)³⁶⁵

f)–g)³⁶⁶

h)³⁶⁷ a 31. § (2) bekezdés c)–h) pontjaiban meghatározott alapvető követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványok, műszaki specifikációk, valamint az azokkal egyenértékű műszaki megoldások alkalmazásának és engedélyezésének módját,³⁶⁸

i)³⁶⁹ az építésügyi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenységek körét, valamint a kihirdetett veszélyhelyzetet követő tömeges építménykárok helyreállításának engedélyezésére vonatkozó eljárási rendet,³⁷⁰

j)³⁷¹

k) a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága működésének rendjét,

l) a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait,³⁷²

m)³⁷³ a területek biológiai aktivitás értékének számítására vonatkozó részletes szabályokat – a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben –,³⁷⁴

n)–o)³⁷⁵

p)³⁷⁶

q)³⁷⁷ a településszerkezeti tervek, a helyi építési szabályzatok és a szabályozási tervek tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat – az érdekelt miniszterekkel együtt –,

r)³⁷⁸ az építési célelőirányzat kezelésének, felhasználásának szabályait,³⁷⁹

s)³⁸⁰ az igazgatási eljárásokban alkalmazandó telekár számításának szabályait,

t)³⁸¹ a miniszter által adományozandó szakmai díjak átadásának és a díjakkal járó jutalom összege meghatározásának részletes szabályait.

(3)³⁸² Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendelettel állapítsa meg a szakmagyakorlási jogosultságok megállapításával, névjegyzékek vezetésével, az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságok kérelemre indult eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjakat.³⁸³

(4)³⁸⁴ A sajátos építményfajtákra, valamint a műemlékvédelem alatt álló építményekre vonatkozóan a (2) bekezdésben foglalt szabályozási feladatokat – e törvényben foglaltakkal összhangban és a miniszterrel egyetértésben – az építményfajta szerint illetékes miniszter gyakorolja.³⁸⁵

(5)³⁸⁶ Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a telekalakítási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díjfizetés részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg.³⁸⁷

(6)³⁸⁸ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendelettel állapítsa meg az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető, továbbá az építési, a bontási és a használatbavételi bejelentésre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjakat.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

63. §³⁸⁹ Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

A törvényt az Országgyűlés az 1997. július 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. július 24.

Az 1. § (1) bekezdésének c) pontja az 1999: CXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

A 2. § 2. pontja az 1999: CXV. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴

A 2. § 6. pontja a 2008: XLIX. törvény 1. §-ával megállapított, a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁵

A 2. § 8. pontja a 2006: L. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásban kell alkalmazni.

⁶

A 2. § új 9. pontját az 1999: CXV. törvény 2. §-ának (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 9–29. pont számozását 10–30. pontra változtatva.

⁷

A 2. § eredeti 9. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 10. pontra változtatta. A 10. pont a 2006: L. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásban kell alkalmazni.

⁸

A 2. § eredeti 10. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 11. pontra változtatta.

⁹

A 2. § eredeti 11. pontjának számozását 12. pontra változtatta az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte e módosító törvény 36. § (2) bekezdése. Újonnan a 2009: LVII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: XC. törvény 75. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰

A 2. § eredeti 12. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 13. pontra változtatta.

¹¹

A 2. § eredeti 13. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 14. pontra változtatta.

¹²

A 2. § eredeti 14. pontjának számozását 15. pontra változtatta és szövegét megállapította az 1999: CXV. törvény 2. § (1)–(2) bekezdése.

¹³

A 2. § eredeti 15. pontjának számozását 16. pontra változtatta és szövegét megállapította az 1999: CXV. törvény 2. § (1)–(2) bekezdése. A 2. § 16. pontja a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁴

A 2. § eredeti 16. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 17. pontra változtatta.

¹⁵

A 2. § eredeti 17. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 18. pontra változtatta. A 18. pont a 2010: CLXXXI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶

A 2. § eredeti 18. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 19. pontra változtatta.

¹⁷

A 2. § eredeti 19. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 20. pontra változtatta.

¹⁸

A 2. § eredeti 20. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 21. pontra változtatta.

¹⁹

A 2. § eredeti 21. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 22. pontra változtatta.

²⁰

A 2. § eredeti 22. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 23. pontra változtatta.

²¹

A 2. § eredeti 23. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 24. pontra változtatta.

²²

A 2. § eredeti 24. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 25. pontra változtatta.

²³

A 2. § eredeti 25. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 26. pontra változtatta.

²⁴

A 2. § eredeti 26. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 27. pontra változtatta. A 27. pont a 2006: L. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásban kell alkalmazni.

²⁵

A 2. § eredeti 27. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 28. pontra változtatta.

²⁶

A 2. § eredeti 28. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 29. pontra változtatta.

²⁷

A 2. § eredeti 29. pontjának számozását az 1999: CXV. törvény 2. § (2) bekezdése 30. pontra változtatta. A 30. pontot a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²⁸

A 2. § 31. pontját a 2006: L. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásban kell alkalmazni.

²⁹

A 2. § 32. pontját a 2006: L. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásban kell alkalmazni.

³⁰

A 2. § 33. pontját a 2006: L. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásban kell alkalmazni.

³¹

A 2. § 34. pontját a 2006: L. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásban kell alkalmazni.

³²

A 2. § 35. pontját a 2006: L. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásban kell alkalmazni.

³³

A 2. § 36. pontját a 2009: LVII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

³⁴

A 3. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

³⁵

A 3. § (2) bekezdésének második mondata a 2004: XXIII. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁶

A 4. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁷

A 4. § (3) bekezdés b) pontja a 2009: LVII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

³⁸

A 4. § (4) bekezdése a 2009: LVII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

³⁹

Az 5. § a 2006: L. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásban kell alkalmazni.

⁴⁰

Az 5. § (1) bekezdésének a) pontját a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVII. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁴¹

Az 5. § (1) bekezdésének c) pontját a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴²

Az 5. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (3) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg.

⁴³

Az 5. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁴⁴

Az 5. § (3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁴⁵

Az 5. § (4) bekezdése a 2009: LVII. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁴⁶

Az 5. § (5) bekezdés e) pontja a 2009: LVII. törvény 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁴⁷

A 6. § (3) bekezdése a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 3. pont 3.1. alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁴⁸

A 6. § (3) bekezdésének a) pontja az 1999: CXV. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁹

A 6. § (6) bekezdése a 2009: LVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁵⁰

A 6. § (7) bekezdését az 1999: CXV. törvény 3. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 3. pont 3.2. alpontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁵¹

A 7. § (3) bekezdésének a) pontja a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja szerint módosított szöveg.

⁵²

A 7. § (3) bekezdésének c) pontja a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése b) pontjának bb) alpontja szerint módosított szöveg.

⁵³

A 7. § (4) bekezdését a 2009: LVII. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2010: XC. törvény 75. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴

A 7. § (5) bekezdését a 2009: LVII. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2010: XC. törvény 75. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁵

A 8. § a 2006: L. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásban kell alkalmazni.

⁵⁶

A 8. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: XC. törvény 75. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁷

Lásd a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendeletet.

⁵⁸

A 8. § (2) bekezdés d) pontja a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁵⁹

A 9. § (2) bekezdése a 2009: LVII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁶⁰

A 9. § (3) bekezdése a 2009: LVII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁶¹

A 9. § (5) bekezdése a 2009: LVII. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁶²

A 9. § (6) bekezdése az 1999: CXV. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Utolsó mondatának „továbbá törvénysértésre alapozott egyet nem értő vélemény esetén a szabályzat és a tervek elfogadásra nem terjeszthetők elő” szövegrészét az Alkotmánybíróság a 69/2002. (XII. 17.) AB határozatával megsemmisítette, 2002. december 17. napjával. A 9. § (6) bekezdése a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése c) pontjának ca) alpontja, a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének c) pontja, a 2008: XLIX. törvény 39. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

⁶³

A 9. § (6) bekezdésének a) pontja a 2006: L. törvény 34. § (2) bekezdésének a) pontja, a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének c) pontja és 170. § (3) bekezdésének o) pontja, a 2008: XLIX. törvény 39. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

⁶⁴

A 9. § (6) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁵

A 9. § (7) bekezdése a 2010: XC. törvény 75. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁶

A 9. § (8) bekezdése a 2009: LVII. törvény 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁶⁷

A 9. § (9) bekezdése a 2008: XLIX. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

⁶⁸

A 9. § új (10) bekezdését a 2008: XLIX. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10)–(11) bekezdés számozását (11)–(12) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

⁶⁹

A 9. § (10) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁷⁰

A 9. § (10) bekezdése a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A (10) bekezdés számozását (11) bekezdésre változtatta a 2008: XLIX. törvény 3. § (2) bekezdése.

⁷¹

A 9. § (11) bekezdését a 2006: L. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A 9. § (11) bekezdése a 2006: CIX. törvény 7. § (2) bekezdésének c) pontja és 99. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg, számozását (12) bekezdésre változtatta a 2008: XLIX. törvény 3. § (2) bekezdése.

⁷²

A 9. § (13) bekezdését a 2009: LVII. törvény 6. § (5) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁷³

A 9/A. §-t a 2008: XLIX. törvény 4. §-a iktatta be, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

⁷⁴

A 9/A. § b) pontja a 2010: XC. törvény 75. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵

A 9/B. §-t a 2010: XC. törvény 75. § (6) bekezdése iktatta be.

⁷⁶

A 10. § a 2006: L. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁷⁷

A 11. § a 2006: L. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁷⁸

A 11. § (1) bekezdésének harmadik mondatát a 2006: CXX. törvény 8. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁹

A 12. § (2) bekezdésének b) pontja az 1999: CXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁰

A 12. § (5) bekezdésének b) pontja az 1999: CXV. törvény 6. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸¹

A 13. § (2) bekezdésének b) és c) pontja az 1999: CXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸²

A 13. § (3) bekezdése a 2006: L. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CXX. törvény 8. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸³

A 13. § új (4) bekezdését a 2006: L. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁸⁴

A 13. § eredeti (4) bekezdését az 1999: CXV. törvény 36. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, az eredeti (5) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta, egyidejűleg felvezető szövegrészét megállapította e módosító törvény 7. § (3) bekezdése. A 13. § (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: L. törvény 6. § (1) bekezdése.

⁸⁵

A 13. § (4) bekezdésének b) pontja az 1999: CXV. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁶

A 13. § (6) bekezdését a 2006: L. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁸⁷

A 13. § (7) bekezdését a 2006: L. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁸⁸

A 14. § (3) bekezdése a 2006: L. törvény 7. §-ával megállapított, második mondata a 2006: CXX. törvény 8. § (3) bekezdése b) pontjának bb) alpontja szerint módosított szöveg.

⁸⁹

A 14. § (7) bekezdését az 1999: CXV. törvény 8. §-a iktatta a szövegbe.

⁹⁰

A 15. §-t megelőző alcím a 2009: LVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁹¹

A 15. § a 2009: LVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁹²

A 16. § a 2009: LVII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁹³

A 16/A. §-t a 2008: XLIX. törvény 5. §-a iktatta be, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

⁹⁴

A 16/A. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁹⁵

A 17. § j) pontját a 2006: L. törvény 8. §-a iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁹⁶

A 18. § (1) bekezdése a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

⁹⁷

A 18. § (2) bekezdése a 2006: L. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁹⁸

A 20. § az 1999: CXV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁹

A 20. § (1) bekezdése a 2009: LVII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁰⁰

A 20. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 309. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. §-a alapján a rendelkezést a 2005. november 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan megállapított bírságok tekintetében lásd e módosító törvény 334. §-át.

¹⁰¹

A 20. § (4) bekezdése a 2009: LVII. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁰²

A 20. § (7) bekezdése a 2006: L. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁰³

A 20. § (7) bekezdés a) pontja a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁰⁴

A 20. § (7) bekezdés e) pontját a 2008: XLIX. törvény 6. §-a iktatta be, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

¹⁰⁵

A 21. § az 1999: CXV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁶

A 21. § (1) bekezdése a 2006: L. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁰⁷

A 22. § (1) bekezdése a 2006: L. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁰⁸

A 23. § (1) bekezdése a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 7. pont 7.1. alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁰⁹

A 23. § (2) bekezdése a 2009: LVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹¹⁰

A 23. § (3)–(4) bekezdését a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 7. pont 7.2. alpontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹¹¹

A 24. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése d) pontjának da) alpontja szerint módosított szöveg.

¹¹²

A 24. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontja szerint módosított szöveg.

¹¹³

A 24. § (1) bekezdésének c) pontja a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése d) pontjának dc) alpontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁴

A 24. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése d) pontjának dd) alpontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁵

A 24. § (2) bekezdése az 1999: CXV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁶

A 24. § (3) bekezdését a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 8. pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹¹⁷

A 25. § (2) bekezdését az Alkotmánybíróság a 43/2006. (X. 5.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2006. október 5. napjával.

¹¹⁸

A 25. § (4)-(6) bekezdése az 1999: CXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁹

A 27. § és az azt megelőző alcím az 1999: CXV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁰

A 27. § (1) bekezdését az Alkotmánybíróság a 22/2006. (VI. 15.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2007. június 30. napjával. A 27. § (1) bekezdését újonnan a 2007: CXXIII. törvény 42. § (2) bekezdésének d) pontja iktatta be, szövege a 2010: XLIII. törvény 84. § n) pontja szerint módosított szöveg.

¹²¹

A 27. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²²

A 27. § (3) bekezdése a 2007: CXXIII. törvény 42. § (2) bekezdésének e) pontjával megállapított szöveg. E módosító törvény 41. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést – ide értve az általános forgalmi adó fizetésére vonatkozó kötelezettséget is – a 2008. január 1. napját követően indult kisajátítási eljárásokra kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 41. § (4) bekezdését.

¹²³

A 27. § (4) bekezdése a 2007: CXXIII. törvény 42. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁴

A 27. § (5) bekezdését a 2007: CXXIII. törvény 42. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²⁵

A 27. § (10) bekezdését a 2007: CXXIII. törvény 42. § (2) bekezdésének f) pontja iktatta be, szövege a 2010: XLIII. törvény 84. § n) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁶

Lásd a 2007: CXXIII. törvényt.

¹²⁷

A 28. § (1) bekezdésének első mondata az 1999: CXV. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁸

A 28. § (2) bekezdése a 2006: L. törvény 14. §-ával megállapított, a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés e) pontja, a 2009: CIX. törvény 54. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²⁹

A 28. § (3) bekezdése a 2009: LVII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹³⁰

A 28. § (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 310. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 9. pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹³¹

A 29. § (2) bekezdése a 2008: XLIX. törvény 39. § (1) bekezdés d) pontja, a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹³²

A 29. § (3) bekezdése a 2009: LVII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹³³

A 29. § (4) bekezdése a 2008: XLIX. törvény 39. § (1) bekezdés f) pontja, a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹³⁴

A 29. § (5) bekezdése a 2009: LVII. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹³⁵

A 29. § (6) bekezdését a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 10. pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹³⁶

A 30. § az 1999: CXV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁷

A 30. § (1) bekezdése a 2006: L. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹³⁸

A 30. § (2) bekezdése a 2006: L. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹³⁹

A 30. § (3) bekezdése a 2006: L. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁴⁰

A 30. § (4) bekezdése a 2009: CIX. törvény 54. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴¹

A 30. § (6) bekezdése a 2006: L. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁴²

A 30. § (7) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 312. §-ával megállapított, valamint a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 11. pontja, a 2010: XLIII. törvény 84. § n) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴³

A 30. § (8) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 313. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVII. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁴⁴

A 30. § (9) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 313. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. §-a alapján a rendelkezést a 2005. november 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan megállapított bírságok tekintetében lásd e módosító törvény 334. §-át.

¹⁴⁵

A 30/A. § előtti címet a 2006: L. törvény 16. §-a iktatta be.

¹⁴⁶

A 30/A. §-t a 2006: L. törvény 16. §-a iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁴⁷

A 30/A. § (4) bekezdése a 2009: LVII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁴⁸

A 31. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése e) pontjának ea) alpontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁴⁹

A 31. § (2) bekezdésének felvezető szövege az 1999: CXV. törvény 19. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁰

A 31. § (2) bekezdésének a)–b) pontját a 2006: L. törvény 33. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁵¹

A 31. § (2) bekezdésének i) pontja a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése e) pontjának eb) alpontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁵²

A 31. § (4) bekezdésének felvezető szövege az 1999: CXV. törvény 19. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵³

A 31. § (4) bekezdésének c) pontja a 2004: XXIII. törvény 17. §-ával megállapított, a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése e) pontjának ec) alpontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁵⁴

A 31. § (4) bekezdésének d) pontját a 2006: L. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁵⁵

A 31. § (5) bekezdését a 2006: L. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁵⁶

A 32. §-t megelőző alcím a 2009: LVII. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁷

A 32. § (1) bekezdése a 2004: XXIII. törvény 18. §-ával megállapított és a 2008: XLIX. törvény 39. § (1) bekezdés g) pontja, a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 12. pont 12.1. alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁵⁸

A 32. § (2) bekezdése a 2004: XXIII. törvény 18. §-ával megállapított és a 2008: XLIX. törvény 39. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

¹⁵⁹

A 32. § új (3) bekezdését az 1999: CXV. törvény 20. §-ának (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(9) bekezdés számozását (5)–(11) bekezdésre változtatta. A 32. § (3) bekezdése a 2009: LVII. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁶⁰

A 32. § új (4) bekezdését az 1999: CXV. törvény 20. §-ának (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. A 32. § (4) bekezdése a 2009: LVII. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁶¹

A 32. § eredeti (3) bekezdésének számozását az 1999: CXV. törvény 20. §-ának (2) bekezdése (5) bekezdésre változtatta. A 32. § (5) bekezdése a 2006: L. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított, a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 12. pont 12.2. alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁶²

A 32. § eredeti (4) bekezdésének számozását az 1999: CXV. törvény 20. §-ának (2) bekezdése (6) bekezdésre változtatta. A 32. § (6) bekezdése a 2009: LVII. törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁶³

A 32. § eredeti (5) bekezdésének számozását az 1999: CXV. törvény 20. §-ának (2) bekezdése (7) bekezdésre változtatta, szövege a 2003: CXXIX. törvény 406. § (1) bekezdésének h) pontjával megállapított szöveg.

¹⁶⁴

A 32. § eredeti (6) bekezdésének számozását az 1999: CXV. törvény 20. §-ának (2) bekezdése (8) bekezdésre változtatta, szövege a 2003: CXXIX. törvény 406. § (1) bekezdésének h) pontjával megállapított szöveg.

¹⁶⁵

A 32. § eredeti (7)–(8) bekezdésének számozását az 1999: CXV. törvény 20. §-ának (2) bekezdése (9)–(10) bekezdésre változtatta, a 2003: CXXIX. törvény 405. § (1) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁶⁶

A 32. § eredeti (9) bekezdésének számozását az 1999: CXV. törvény 20. §-ának (2) bekezdése (11) bekezdésre változtatta. A 32. § (11) bekezdése a 2009: LVII. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁶⁷

A 32/A. §-t a 2008: XLIX. törvény 7. §-a iktatta be, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

¹⁶⁸

A 32/A. § b) pontja a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁶⁹

A 33. § a 2006: L. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁷⁰

A 33. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 14. pont 14.1. alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁷¹

A 33. § (2) bekezdését a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 14. pont 14.2. alpontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁷²

A 33/A. §-t a 2009: LVII. törvény 16. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd a 46. § (3) bekezdését.

¹⁷³

A 34. §-t megelőző alcím a 2009: LVII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁴

A 34. § a 2009: LVII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁷⁵

A 35. § a 2006: L. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁷⁶

A 35. § (1) bekezdése a 2010: XC. törvény 75. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁷

A 35. § (2) bekezdése a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁷⁸

A 35. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének c) pontja, a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁷⁹

A 35. § (4) bekezdését a 2008: XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 15. pont 15.1. alpontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁸⁰

A 35. § (5) bekezdését a 2008: XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, első mondatát a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 15. pont 15.2. alpontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁸¹

A 35. § (6) bekezdését a 2008: XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVII. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁸²

A 36. § a 2006: L. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁸³

A 36. § (1) bekezdése a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁸⁴

A 36. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁸⁵

A 36. § (1) bekezdés g) pontja a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés h) pont hc) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁸⁶

A 36. § (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁷

A 36. § (3) bekezdése a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés h) pont hd) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁸⁸

A 37. § (1) bekezdését a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: XLIX. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 16. pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁸⁹

A 38. § a 2009: LVII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁹⁰

A 38/A. §-t megelőző alcímet a 2009: LVII. törvény 20. §-a iktatta be.

¹⁹¹

A 38/A. §-t a 2009: LVII. törvény 20. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁹²

A 38/B. §-t a 2009: LVII. törvény 20. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁹³

A 38/C. §-t a 2009: LVII. törvény 20. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁹⁴

A 38/D. §-t a 2009: LVII. törvény 20. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁹⁵

A 39. § a 2009: LVII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁹⁶

A 39. § (1) bekezdés a) pontjában az „egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe a 2009: CXV. törvény 62. §-a alapján „egyéni vállalkozó, egyéni cég” szövegrész lép. [A rendelkezést nem lehet átvezetni.]

¹⁹⁷

A 2009: LVII. törvény 46. § (5) bekezdése alapján a 2009. október 1. előtt már építőipari kivitelezői tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság 2010. január 31-ig köteles a 39. § (3) bekezdése szerinti bejelentést megtenni, ha e tevékenységet folytatni kívánja.

¹⁹⁸

A 39/A. §-t a 2009: LVII. törvény 22. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

¹⁹⁹

A 39/A. § (6) bekezdését a 2009: LVII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján a 2010. január 1-jét követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

²⁰⁰

A 39/B. §-t megelőző alcímet a 2009: LVII. törvény 22. §-a iktatta be.

²⁰¹

A 39/B. §-t a 2009: LVII. törvény 22. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²⁰²

A 39/C. §-t a 2009: LVII. törvény 22. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²⁰³

A 40. § a 2006: L. törvény 23. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁰⁴

A 40/A. §-t a 2008: XLIX. törvény 12. §-a iktatta be, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

²⁰⁵

A 41. § az 1999: CXV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁶

A 41. § (1) bekezdése a 2004: XXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁷

A 41. § (2) bekezdése a 2004: XXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁸

A 42. § (2) bekezdését a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 17. pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²⁰⁹

A 43. § a 2006: L. törvény 24. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²¹⁰

A 44. § (1) bekezdése a 2009: LVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²¹¹

A 45. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 18. pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²¹²

A 46. §-t megelőző alcím a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

²¹³

A 46. § a 2006: L. törvény 25. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Alkalmazására lásd még a 32. § (3)–(4) bekezdését.

²¹⁴

A 46. § (2)–(3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

²¹⁵

A 46. § (4) bekezdés c) pontja a 2008: XLIX. törvény 38. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁶

A 46. § (5) bekezdése a 2009: LVII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²¹⁷

A 46. § (6) bekezdése a 2009: LVII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²¹⁸

A 46. § (7) bekezdése a 2009: LVII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²¹⁹

A 46/A. §-t a 2006: L. törvény 26. §-a iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²²⁰

A 46/A. § (1) bekezdése a 2008: XLIX. törvény 39. § (1) bekezdés k) pontja, a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 19. pont 19.1. alpontja, valamint 47. § (1) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²²¹

A 46/A. § (4) bekezdését a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 19. pont 19.1. alpontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²²²

A 47. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²²³

A 47. § (1) bekezdésének a) pontja az 1999: CXV. törvény 27. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁴

A 47. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²²⁵

A 47. § (1) bekezdésének f) pontját az 1999: CXV. törvény 27. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

²²⁶

A 47. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze az 1999: CXV. törvény 27. § (3) bekezdésével megállapított, a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²²⁷

A 47. § (2) bekezdésének b) pontja az 1999: CXV. törvény 27. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁸

A 47. § (2) bekezdés c) pontja a 2008: XLIX. törvény 15. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

²²⁹

A 47. § (5) bekezdését a 2009: LVII. törvény 25. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²³⁰

A 48. § (1) bekezdése az 1999: CXV. törvény 28. §-ával megállapított, a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdésének f) pontja, a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés l) pont la) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²³¹

A 48. § (3)–(6) bekezdését a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 20. pont 20.1. alpontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²³²

A 48. § (7) bekezdése a 2009: LVII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²³³

A 48. § (8) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 314. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 332. §-a alapján a rendelkezést a 2005. november 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan megállapított bírságok tekintetében lásd e módosító törvény 334. §-át.

²³⁴

A 48. § (9) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 314. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 20. pont 20.2. alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²³⁵

A 48. § (10) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 314. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 332. §-a alapján a rendelkezést a 2005. november 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan megállapított bírságok tekintetében lásd e módosító törvény 334. §-át.

²³⁶

A 48. § (10) bekezdésének d) pontját a 2006: CXX. törvény 1. §-a iktatta be.

²³⁷

A 48. § (11) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 314. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés l) pont lb) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²³⁸

A 48. § (12) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 314. §-ának (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. §-a alapján a rendelkezést a 2005. november 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan megállapított bírságok tekintetében lásd e módosító törvény 334. §-át.

²³⁹

A 48. § (13) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 314. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 20. pont 20.3. alpontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²⁴⁰

A 49. § (1) bekezdése a 2006: CXX. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 8. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 7. §-át.

²⁴¹

A 49. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 339. §-ának 19. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: CXX. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 8. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd még ez utóbbi módosító törvény 7. §-át.

²⁴²

A 49. § (4) bekezdését a 2006: CXX. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XLIX. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

²⁴³

Az 50. § a 2006: L. törvény 27. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁴⁴

Az 50. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 2008: XLIX. törvény 39. § (1) bekezdés l) pont la) alpontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

²⁴⁵

Az 50. § (2) bekezdés a) pontja a 2008: XLIX. törvény 38. § (4) bekezdés d) pontja, 39. § (1) bekezdés l) pont lb) alpontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁶

Az 50. § (2) bekezdés b) pontja a 2008: XLIX. törvény 38. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁷

Az 50. § (2) bekezdés c) pontja a 2008: XLIX. törvény 38. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁸

Az 50. § (2) bekezdés d) pontja a 2008: XLIX. törvény 38. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁹

Az 50. § (2) bekezdés e) pontja a 2008: XLIX. törvény 38. § (4) bekezdés d) pontja és 39. § (1) bekezdés l) pont lc) alpontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁰

Az 50. § (2) bekezdés f) pontja a 2008: XLIX. törvény 38. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵¹

Az 50. § (2) bekezdés g) pontja a 2008: XLIX. törvény 38. § (4) bekezdés d) pontja és 39. § (1) bekezdés l) pont ld) alpontja szerint módosított szöveg.

²⁵²

Az 50. § (2) bekezdés h) pontja a 2008: XLIX. törvény 38. § (4) bekezdés d) pontja és 39. § (1) bekezdés l) pont le) alpontja szerint módosított szöveg.

²⁵³

Az 50. § (2) bekezdés i) pontja a 2008: XLIX. törvény 39. § (1) bekezdés l) pont lf) alpontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁴

Az 50. § (2) bekezdés j) pontja a 2008: XLIX. törvény 39. § (1) bekezdés l) pont lg) alpontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁵

Az 50. § (2) bekezdés k) pontja a 2008: XLIX. törvény 39. § (1) bekezdés l) pont lh) alpontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁶

Az 50. § (2) bekezdés l) pontja a 2008: XLIX. törvény 38. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁷

Az 50. § (2) bekezdés m) pontja a 2008: XLIX. törvény 39. § (1) bekezdés l) pont li) alpontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁸

Az 52. §-t a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte. Az 52. §-t megelőző alcímet a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 21. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁵⁹

Az 53. § a 2006: L. törvény 28. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az 53. § a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁰

Az 53/A. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 315. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. §-a alapján a rendelkezést a 2005. november 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan megállapított bírságok tekintetében lásd e módosító törvény 334. §-át.

²⁶¹

Az 53/A. § (1) bekezdése a 2009: LVII. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²⁶²

Az 53/A. § (2)–(3) bekezdését a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 22. pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²⁶³

Az 53/A. § (4) bekezdése a 2008: XLIX. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

²⁶⁴

Az 53/A. § (5) bekezdése a 2010: XC. törvény 75. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶⁵

Az 53/A. § (6) bekezdését a 2008: XLIX. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

²⁶⁶

Az 53/A. § (7) bekezdését a 2008: XLIX. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

²⁶⁷

Az 53/B. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 315. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 22. pontja, újonnan a 2010: XC. törvény 75. § (9) bekezdése iktatta be.

²⁶⁸

Az 53/C. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 315. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. §-a alapján a rendelkezést a 2005. november 1. napja után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan megállapított bírságok tekintetében lásd e módosító törvény 334. §-át.

²⁶⁹

Az 53/C. § (1) bekezdését a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 22. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: XC. törvény 75. § (10) bekezdése iktatta be.

²⁷⁰

Az 53/C. § (2) bekezdését a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 22. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: XC. törvény 75. § (11) bekezdése iktatta be.

²⁷¹

Az 53/C. § (3)–(5) bekezdését a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 22. pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²⁷²

Az 53/C. § (6) bekezdését a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: XLIX. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 22. pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²⁷³

Az 53/C. § (7) bekezdését a 2008: XLIX. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 22. pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²⁷⁴

Az 53/C. § (8) bekezdését a 2008: XLIX. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²⁷⁵

Az 53/C. § (9) bekezdését a 2008: XLIX. törvény 18. §-a iktatta be, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

²⁷⁶

Az 53/C. § (10) bekezdését a 2008: XLIX. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 22. pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²⁷⁷

Az 53/D. §-t a 2010: XC. törvény 75. § (12) bekezdése iktatta be.

²⁷⁸

A 54. § (3) bekezdése az 1999: CXV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁹

Az 55. § (1)–(2) bekezdését a 2006: L. törvény 33. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸⁰

Az 56. § (1) bekezdése a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁸¹

Az 56. § (4) bekezdése az 1998: LXXXVI. törvény 56. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 170. § (3) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg.

²⁸²

Az 57. § (1) bekezdése a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése h) pontjának ha) alpontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁸³

Az 57. § (2) bekezdésének második mondatát a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése h) pontjának hb) alpontja iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁸⁴

Az 57. § (3) bekezdése a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése h) pontjának hc) alpontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁸⁵

Az 57. § (4) bekezdését a 2005: LXXXIX. törvény 43. §-a iktatta be, e módosító törvény 41. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napja után indított eljárásokra kell alkalmazni. Az 57. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 133. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁶

Az 57/A. § előtti címet a 2006: L. törvény 30. §-a iktatta be.

²⁸⁷

Az 57/A. §-t a 2006: L. törvény 30. §-a iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁸⁸

Az 57/A. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (3) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁹

Az 58. § (1) bekezdése a 2008: XLIX. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

²⁹⁰

A 58. § (2) bekezdésének h) pontja az 1999: CXV. törvény 33. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²⁹¹

Az 58. § (2) bekezdésének k) pontja a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdése i) pontjának ib) alpontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁹²

A 58. § új (3) bekezdését az 1999: CXV. törvény 33. §-ának (2) bekezdése iktatta be, s egyidejűleg az eredeti (3)-(5) bekezdés számozását (4)-(6) bekezdésre változtatta. Az 58. § (3) bekezdését a 2006: L. törvény 33. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: XLIX. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

²⁹³

Az 58. § (4) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 316. §-ával megállapított, felvezető szövege a 2006: L. törvény 33. § (1) bekezdése c) pontjának ca) alpontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁴

Az 58. § (4) bekezdésének a) pontja a 2006: L. törvény 34. § (2) bekezdése b) pontjának ba) alpontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁹⁵

Az 58. § (4) bekezdésének d) pontja a 2006: L. törvény 34. § (2) bekezdése b) pontjának bb) alpontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁹⁶

Az 58. § (4) bekezdésének e) pontja a 2006: L. törvény 34. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. május 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁹⁷

Az 58. § (4) bekezdésének g) pontja a 2009: LXXXV. törvény 101. §-a szerint módosított szöveg.

²⁹⁸

Az 58. § (4) bekezdésének h) pontját a 2006: L. törvény 33. § (1) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte.

²⁹⁹

Az 58. § (5) bekezdését a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 23. pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

³⁰⁰

Az 58. § (7) bekezdését a 2005: LXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰¹

Lásd a 2003: CXXIX. törvényt.

³⁰²

Az 58. § (7) bekezdésének c) pontja a 2005: CXIX. törvény 201. §-ával megállapított szöveg.

³⁰³

Az 58. § (8) bekezdését a 2005: LXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁴

Az 58. § (9)–(10) bekezdését a 2005: LXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 23. pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

³⁰⁵

Az 59. §-t és az azt megelőző alcímet a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, az 59. §-t újonnan a 2009: LVII. törvény 29. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

³⁰⁶

A 60. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 314. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁷

A 60. § (1) bekezdésének a)–h) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 314. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁰⁸

A 60. § (2) bekezdése az 1999: CXV. törvény 34. § (1) bekezdése, a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 314. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁹

A 60. § (3) bekezdését a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 24. pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 46. § (3) bekezdését.

³¹⁰

A 60. § (4) bekezdését a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

³¹¹

A 60. § (5) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 314. pontja hatályon kívül helyezte.

³¹²

A 60. § (6) bekezdését a 2006: L. törvény 33. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

³¹³

A 60. § (7) bekezdését az 1998: XC. törvény 128. §-a (1) bekezdésének p) pontja hatályon kívül helyezte.

³¹⁴

A 60. § (8) bekezdését a 2006: L. törvény 33. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

³¹⁵

A 60. § (9)–(10) bekezdését a 2003: XII. törvény 2. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³¹⁶

A 61. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 314. pontja hatályon kívül helyezte.

³¹⁷

A 62. § (1) bekezdése a 2006: L. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹⁸

A 62. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: LVII. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹⁹

Lásd a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

³²⁰

A 62. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

³²¹

Lásd a 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet.

³²²

A 62. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: LVII. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³²³

Lásd a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet, a 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet.

³²⁴

Lásd a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet.

³²⁵

Lásd a 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendeletet.

³²⁶

A 62. § (1) bekezdés f) pontja a 2009: LVII. törvény 30. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁷

Lásd a 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendeletet, a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet, a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendeletet, a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, a 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet.

³²⁸

A 62. § (1) bekezdés g) pontja a 2008: XLIX. törvény 38. § (4) bekezés e) pont ea) alpontja szerint módosított szöveg.

³²⁹

Lásd a 253/1997. (XII. 20.) Korm., a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendeletet, a 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendeletet.

³³⁰

A 62. § (1) bekezdés h) pontja a 2009: LVII. törvény 30. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³³¹

Lásd a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletet, a 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet.

³³²

Lásd a 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendeletet, a 255/2007. (X. 4.) Korm. rendeletet, a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendeletet, a 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendeletet, a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet.

³³³

A 62. § (1) bekezdés j) pontját a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 25. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: XC. törvény 75. § (13) bekezdése iktatta be.

³³⁴

A 62. § (1) bekezdésének k) pontja a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja, a 2008: XLIX. törvény 39. § (1) bekezdés o) pont oa) alpontja szerint módosított szöveg.

³³⁵

Lásd a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet.

³³⁶

A 62. § (1) bekezdés l) pontja a 2009: LVII. törvény 30. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁷

Lásd a 40/2002. (III. 21.) Korm. rendeletet, a 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet.

³³⁸

A 62. § (1) bekezdés m) pontja a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés o) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁹

A 62. § (1) bekezdés o) pontja a 2009: LVII. törvény 30. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁰

Lásd a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletet, a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet, a 291/2007. (X. 31.) Korm. rendeletet, a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, a 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletet, a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletet, a 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendeletet.

³⁴¹

A 62. § (1) bekezdés p) pontja a 2009: LVII. törvény 30. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴²

Lásd a 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletet, a 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendeletet.

³⁴³

A 62. § (1) bekezdés q) pontja a 2009: LVII. törvény 30. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁴

Lásd a 46/2000. (VII. 21.) FVM rendeletet, az 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendeletet, a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletet, a 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletet.

³⁴⁵

A 62. § (1) bekezdés r) pontja a 2009: LVII. törvény 30. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁶

Lásd a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, a 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletet.

³⁴⁷

A 62. § (1) bekezdés s) pontját a 2008: XLIX. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVII. törvény 30. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁸

Lásd a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, a 159/2010. (V. 6.) Korm. rendeletet.

³⁴⁹

A 62. § (1) bekezdés t) pontját a 2008: XLIX. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be.

³⁵⁰

A 62. § (1) bekezdés u) pontját a 2008: XLIX. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be.

³⁵¹

Lásd a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet.

³⁵²

A 62. § (1) bekezdés v) pontját a 2008: XLIX. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be.

³⁵³

Lásd a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, a 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletet.

³⁵⁴

A 62. § (1) bekezdés w) pontját a 2009: LVII. törvény 30. § (7) bekezdése iktatta be.

³⁵⁵

Lásd a 197/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet.

³⁵⁶

A 62. § (1) bekezdés x) pontját a 2009: LVII. törvény 30. § (7) bekezdése iktatta be.

³⁵⁷

Lásd a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet.

³⁵⁸

A 62. § (1) bekezdés y) pontját a 2009: LVII. törvény 30. § (7) bekezdése iktatta be.

³⁵⁹

A 62. (1) bekezdés z) pontját a 2010: XC. törvény 75. § (14) bekezdése iktatta be.

³⁶⁰

A 62. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: CIX. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶¹

Lásd a 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletet, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet, a 24/2009. (IX. 30.) NFGM rendeletet.

³⁶²

Lásd a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet.

³⁶³

A 62. § (2) bekezdés c) pontját a 2006: L. törvény 33. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: XLIX. törvény 20. § (5) bekezdése iktatta be.

³⁶⁴

A 62. § (2) bekezdés d) pontját a 2006: L. törvény 33. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVII. törvény 30. § (8) bekezdése iktatta be.

³⁶⁵

A 62. § (2) bekezdés e) pontját a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 26. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁶⁶

A 62. § (2) bekezdésének f)–g) pontját a 2006: L. törvény 33. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁶⁷

A 62. § (2) bekezdésének h) pontját a 2003: CXXIX. törvény 405. § (1) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: L. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁶⁸

Lásd a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet.

³⁶⁹

A 62. § (2) bekezdésének i) pontja a 2006: L. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított, a 2009: LVII. törvény 47. § (1) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷⁰

Lásd a 27/2006. (V. 5.) GKM rendeletet, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet.

³⁷¹

A 62. § (2) bekezdés j) pontját a 2008: XLIX. törvény 38. § (4) bekezés e) pont eb) alpontja hatályon kívül helyezte.

³⁷²

Lásd a 66/1999. (VIII.13.) FVM rendeletet.

³⁷³

A 62. § (2) bekezdésének m) pontját a 2005: LXXXIII. törvény 339. §-ának 19. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: L. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be. A 62. § (2) bekezdésének m) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (3) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷⁴

Lásd a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendeletet.

³⁷⁵

A 62. § (2) bekezdésének n)–o) pontját a 2006: L. törvény 33. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁷⁶

A 62. § (2) bekezdés p) pontját a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 27. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁷⁷

A 62. § (2) bekezdésének q) pontját az 1999: CXV. törvény 35. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

³⁷⁸

A 62. § (2) bekezdésének r) pontját az 1999: CXV. törvény 35. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: L. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷⁹

Lásd a 25/2008. (XI. 28.) HM rendeletet, a 10/2009. (IV. 14.) NFGM rendeletet.

³⁸⁰

A 62. § (2) bekezdésének s) pontját a 2006: L. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁸¹

A 62. § (2) bekezdésének t) pontját a 2006: L. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁸²

A 62. § (3) bekezdését a 2004: XXIII. törvény 24. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: L. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének c) pontja és 170. § (3) bekezdésének o) pontja, a 2008: XLIX. törvény 39. § (1) bekezdés o) pont ob) alpontja, a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 28. pontja szerint módosított szöveg.

³⁸³

Lásd a 9/2001. (II. 14.) KöViM rendeletet, a 10/2009. (IV. 14.) NFGM rendeletet, a 32/2009. (XII. 29.) NFGM rendeletet.

³⁸⁴

A 62. § (4) bekezdése a 2006: L. törvény 31. § (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁵

Lásd a 7/2002. (XII. 20.) IHM rendeletet, az 50/2002. (XII. 29.) GKM rendeletet, a 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendeletet, a 14/2003. (III. 24.) HM rendeletet, a 91/2003. (XII. 16.) GKM rendeletet, a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendeletet, a 27/2006. (V. 5.) GKM rendeletet, a 25/2008. (XI. 28.) HM rendeletet.

³⁸⁶

A 62. § (5) bekezdését hatályon kívül helyezte a 2009: LVII. törvény 46. § (7) bekezdés 25. pontja, újonnan a 2009: CIX. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁸⁷

Lásd a 166/2009. (XII. 9.) FVM rendeletet.

³⁸⁸

A 62. (6) bekezdését a 2010: XC. törvény 75. § (15) bekezdése iktatta be.

³⁸⁹

A 63. §-t és alcímét a 2007: I. törvény 109. § (3) bekezdése iktatta be, a 63. § a 2008: XLIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek