1997. évi LXVII. törvény

1. § Az ítélkező tevékenységében független bíró a bírósági szervezet tagjaként szolgálatot teljesít.

2. § (1) A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre, a szolgálati viszony kezdete a kinevezési okiratban meghatározott időpont.

(2) A bírót a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel.

3. § (1) A Magyar Köztársaságban bíróvá az nevezhető ki, aki

(2) Nem lehet bíró az, akivel szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, illetve akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel. Ezt meghaladóan a bűnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körű adatait az OIT mérlegeli.

(3) A bírói kinevezés előtt pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni. A vizsgálat eredményét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) bírálja el.

(4)⁴ A katonai bíróvá kinevezés előfeltétele az is, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen. A kinevezésre történő előterjesztéshez a honvédelemért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. A katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni.

(5)⁵ A katonai bírót a honvédelemért felelős miniszter – a kinevezéssel egyidejűleg – rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a bírói tisztsége megszűnéséig az igazságügyi szervezetnél teljesíti.

(6) Az (1) bekezdés f) pontjában írt kötelező titkári működés időtartamába legfeljebb 6 hónap beszámítható annak, aki legalább 3 évig az (1) bekezdés f) pontjában nem említett jogi szakvizsgához kötött munkakörben működött.

(7) Nem lehet bíró az, akit bíróként, ügyészként, köztisztviselőként, közjegyzőként, ügyvédként, közalkalmazottként, fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, ügyészségi titkárként és fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyzőhelyettesként fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(8) A köztársasági elnök – az OIT javaslatára – az (1) bekezdés d)–f) pontjaiban meghatározott képesítési feltételek alól felmentést adhat a Fővárosi Bíróságon szabadalmi ügyekben eljáró bíró esetében, feltéve, hogy a kinevezendő személy egyetemi végzettséggel rendelkezik.

4. § A bírói kinevezésre pályázónak igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-e a bűnügyi nyilvántartást végző szerv megkereséséhez a nyilvántartás teljes köréről történő adatszolgáltatáshoz. A bűnügyi nyilvántartást végző szervet az OIT elnöke keresi meg. Ha a pályázó a megkereséshez nem járul hozzá, kinevezésre nem lehet előterjeszteni.

5. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat magában foglalja az egészségi, fizikai, pszichikai alkalmassági vizsgálatot. Ennek során vizsgálni kell a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló egészségi okokat, valamint a bíró személyiségének intelligencia és karakter jellemzőit.

(2)⁶ A vizsgálat szempontjait, módját és eljárását az igazságügyért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel együtt – az OIT egyetértésével – rendeletben szabályozza.⁷

(3) A pályaalkalmassági vizsgálatot a 7. § szerinti bíróság elnöke kezdeményezi.

(4) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített véleményt meg kell küldeni a vizsgálatot kezdeményezőnek és a pályázónak.

(5) A vizsgálat költségét a pályázó viseli, amelyet kinevezése esetén a pályázatot kiíró visszatérít.

6. § (1) A bírói állás betöltésére – ha e törvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – pályázatot kell kiírni.

(2)⁸ Nem kell pályázatot kiírni a 11. § (3) bekezdése és a 12. § (3) bekezdése szerinti kinevezés esetén, továbbá a 19. § szerint felajánlott új beosztás elfogadása és a 40. § (4)–(5) bekezdése szerinti beosztás esetén.

7. § (1) A pályázat kiírására

(2) A pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

(3) A pályázatot a megpályázott álláshely szerint illetékes bíróság elnökéhez kell benyújtani, aki azt véleményével együtt, haladéktalanul az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt bíróság elnökéhez továbbítja.

8. § (1) A bíróság elnöke a pályázókat meghallgatja és beszerzi az illetékes bírói testület javaslatát.

(2) A bíróság elnöke a pályázatot elbírálja, ha valamennyi pályázó beosztására ő jogosult.

(3) A bírói testület javaslata a bíróság elnökét nem köti.

9. § (1) Ha a pályázók valamelyikének beosztására az OIT jogosult, a bíróság elnöke a pályázatokat – a bírói testület javaslatával együtt – felterjeszti az OIT-hoz. A felterjesztésben közli saját javaslatát is.

(2) Ha az OIT a bíróság elnökének javaslatával nem ért egyet, erről őt tájékoztatja és meghallgatja.

(3) Az OIT a pályázókat meghallgathatja.

(4) Az OIT a pályázatot elbírálja, ennek során a felterjesztett javaslatok nem kötik.

10. § (1) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

(2) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevezésre jogosult a kinevezési javaslatot nem fogadja el, illetőleg az előterjesztésre jogosult a kinevezésre nem tesz előterjesztést.

(3) A pályázatokat titkosan kell kezelni. Annak eredményéről a pályázókat a pályázati anyag egyidejű visszaküldésével, írásban kell tájékoztatni.

10/A. § (1) Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a bíró a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal, az e törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz (a továbbiakban: bírói vagyon-nyilatkozat), illetőleg háromévenként számot ad az előző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásáról és annak jövedelmi forrásairól. A bíró a vele közös háztartásban élő házastársára, élettársára és gyermekére (a továbbiakban együtt: hozzátartozók) vonatkozóan is külön-külön vagyonnyilatkozatot tesz (a továbbiakban: hozzátartozói vagyonnyilatkozat). Ha e törvény másként nem rendelkezik, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatra a bírói vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat (a továbbiakban együtt: vagyonnyilatkozat) két egymástól elkülönülő részből, a személyi adatokat tartalmazó személyi részből és a nyilatkozatot tartalmazó vagyoni részből áll.

(3) A vagyonnyilatkozat személyi részét két példányban kell kitölteni. A bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részének egy-egy példányát külön-külön, a személyi nyilvántartásban a bíró részére megállapított nyilvántartási számmal ellátott zárt borítékban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az OIT kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OIT elnökének (a továbbiakban együtt: a munkáltatói jogkör gyakorlója) kell átadni, a másik példány a bírónál marad.

(4) A bíró a vagyonnyilatkozat személyi részéhez külön nyilatkozatot csatol, amelyben felhatalmazza az OIT-ot, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben a személyes adatait kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazást a bíróval közös háztartásban élő hozzátartozótól is meg kell szerezni és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részéhez kell csatolni.

(6) A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részét három példányban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét két példányban kell kitölteni. A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részének két példányát külön-külön, továbbá a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének egyik példányát a bíró nyilvántartási számával ellátott zárt borítékban a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell átadni. A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részének harmadik, illetve a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének másik példánya a bírónál marad.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban igazolja a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének átvételét.

(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt boríték egyik példányát, továbbá a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt borítékot megküldi az OIT-nak. A vagyoni részt tartalmazó zárt borítékok kezeléséről az OIT Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) gondoskodik.

(9) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni.

10/B. § (1) A vagyonnyilatkozatot az eskü (13. §) letételét megelőzően, ezt követően a kötelezettség esedékessé válásának évében március hó 31. napjáig kell megtenni.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott időponttól függetlenül is vagyonnyilatkozat tételére kötelezheti a bírót, ha a vagyoni helyzetére vonatkozóan olyan bejelentést tesznek, amely szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a szolgálati viszonyából, illetve a munkáltató által ismert más törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.

(3) Nem lehet soron kívül nyilatkozat tételre kötelezni a bírót, ha a bejelentés névtelen, illetve nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, illetve körülményt tartalmaz, amelyre nézve a munkáltatói jogkör gyakorlója már korábban nyilatkozat tételre hívta fel a bírót. A soron kívüli vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, összevetésére, az ellenőrzési eljárás kezdeményezésére és lefolytatására az általános szabályok az irányadók.

(4) A vagyonnyilatkozatot, az átadását követő hatvan napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró jelenlétében összeveti a legutolsó vagyonnyilatkozatával. Ha a vagyongyarapodásra a bírónak a szolgálati viszonyából vagy a munkáltató által ismert más törvényes forrásból származó jövedelme nem ad magyarázatot, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részeit és az azokhoz csatolt felhatalmazást [10/A. § (4)–(5) bekezdés] tartalmazó zárt borítékok egyidejű megküldésével – a bírói vagyonnyilatkozatok összevetésének napjától számított tizenöt napon belül ellenőrzési eljárást kezdeményez az OIT-nál. Az összevetésről, a bíró meghallgatásáról, illetve az ellenőrzési eljárás kezdeményezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy példányát át kell adni a bírónak.

(5) A bíró vagyonnyilatkozatába a bíró és a munkáltatói jogkör gyakorlója, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba – a reá vonatkozó adatok tekintetében – a bíróval közös háztartásban élő hozzátartozója, továbbá mind a bírói, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba a 10/C. §-ban meghatározott ellenőrzési eljárás esetén az OIT tagjai, valamint a szolgálati jogvitával összefüggésben a bíróság jogosult betekinteni.

(6) A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek csak a bíró, illetőleg – a reá vonatkozó adatok tekintetében – a vele közös háztartásban élő hozzátartozó írásbeli hozzájárulásával adható tájékoztatás.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint az OIT és a Hivatal vezetője saját hatáskörében felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat az (5)–(6) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más ne ismerhesse meg.

(8) A szolgálati viszony megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a bíró részére vissza kell adni. A közös háztartás megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat reá vonatkozó részét a hozzátartozónak kell visszaadni.

(9) A vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, ellenőrzésére és az abban foglalt adatok védelmére vonatkozó részletes szabályokat az OIT állapítja meg.

10/C. § (1) A Hivatalnál a vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt borítékot 10 évig, de legfeljebb a bíró jogviszonyának fennállásig kell megőrizni. A vagyoni rész adatait a Hivatal elektronikus nyilvántartási rendszerben is tárolhatja, illetőleg kezelheti. Az adatok számítógépes nyilvántartása más adatrendszerrel nem kapcsolható össze, abból az ellenőrzési eljárással össze nem függő feldolgozás nem végezhető. A határidő lejártát követően a vagyoni rész adatait meg kell semmisíteni, illetőleg a számítógépes nyilvántartásból törölni kell.

(2) A közös háztartás megszűnése esetén a hozzátartozó adatai tekintetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Az ellenőrzési eljárást az OIT, illetőleg az általa kijelölt tagjai vagy tagja folytatja le.

(4) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén, az ellenőrzés lefolytatása céljából a személyi részben feltüntetett adatok segítségével a személyi és a vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni. Az ellenőrzési eljárást hat hónapon belül be kell fejezni. Az ellenőrzési eljárás befejezését követően a személyi és a vagyoni rész egymáshoz rendelését meg kell szüntetni és a személyi részben foglalt adatokat tartalmazó borítékot a munkáltatói jogkör gyakorlójának vissza kell küldeni, egyidejűleg a személyi rész adatait a számítógépes nyilvántartásból törölni kell.

(5) Az ellenőrzés célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. Az OIT, illetőleg az általa kijelölt tagjai vagy tagja feladatkörében eljárva:

(6) A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A bíró meghallgatásának megkísérlése kötelező. A megkeresett személyek, szervek az adatszolgáltatásnak a reájuk vonatkozó általános szabályok szerint kötelesek eleget tenni.

(7) A bíró és – a reá vonatkozó adatok tekintetében – a bíróval közös háztartásban élő hozzátartozója a Hivatalban nyilvántartott vagyonnyilatkozatába, valamint az (5) bekezdésben foglaltak szerint beszerzett adatokba az adatok nyilvántartásának módjától függetlenül jogosult betekinteni.

(8) Az OIT az ellenőrzési eljárás megállapításait közli a munkáltatói jogkör gyakorlójával. A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntéséről és annak indokairól 15 napon belül tájékoztatja a bírót és az OIT-ot. Ha a bíró a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Bjt. 57. § (1) bekezdésének k) pontjára alapított döntését vitatja, jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.

(9) A (6) bekezdés alapján átvett adatokat – feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján nem indult a szolgálati jogviszonyból eredő jogvita vagy büntetőeljárás – az ellenőrzési eljárás befejezése után meg kell semmisíteni.

10/D. § A vagyonnyilatkozatot első ízben a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseinek a hatálybalépését követő 120 napon belül, a hatálybalépés napján fennálló állapotnak megfelelően kell megtenni. Ha a bíró e kötelezettségének nem tesz eleget, szolgálati viszonya megszűnik.

10/E. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökére a 10/A–10/D. §-okban foglalt rendelkezéseket a (2)–(6) bekezdések szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke a megválasztásától számított harminc napon belül az e törvény 4. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének egy-egy példányát zárt borítékban átadja az Országgyűlés elnökének. A zárt borítékok kezeléséről az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: bizottság) gondoskodik.

(3) Az elnöki megbízás megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke részére vissza kell adni. A közös háztartás megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat reá vonatkozó részét a hozzátartozónak vissza kell adni.

(4) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén az ellenőrzés lefolytatása céljából a személyi és vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni. Az ellenőrzési eljárás befejezését követően a személyi és vagyoni rész egymáshoz rendelését meg kell szüntetni.

(5) Az ellenőrzést a bizottság tagjaiból – sorsolással – létrehozott háromtagú vizsgálóbizottság végzi. Az ellenőrzési eljárás megállapításairól a bizottság tájékoztatja az Országgyűlést.

(6) A vagyonnyilatkozattal összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlóján az Országgyűlést kell érteni.

(7)¹⁰ A Legfelsőbb Bíróság elnökének vagyonnyilatkozata – az azonosító adatok kivételével – nyilvános. A vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozataláról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.

10/F. §¹¹ A 10/A–10/D. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni a Legfelsőbb Bíróságra és az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban: minisztérium) beosztott bíróra is, azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter.

11. § (1)¹² A bíró kinevezése – a (2) bekezdésben és a 12. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – első alkalommal (első bírói kinevezés) három évre, egyéb esetben határozatlan időre szól.

(2)¹³ A bíró első kinevezése – az OIT javaslatára – határozatlan időre szól, ha

(3)¹⁴ Ha a bíró szolgálati viszonya az 57. § (1) bekezdésének h) pontja alapján szűnt meg, és az ott megjelölt megbízatása lejártát követő 30 napon belül kéri bíróvá történő ismételt kinevezését, őt kérelmére, pályázat kiírása nélkül a köztársasági elnök – az OIT javaslatára – határozatlan időre bíróvá kinevezi, ha egyébként a bírói kinevezéshez szükséges feltételeknek (ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt) megfelel. A bírói munkakörbe történő beosztásnál a 40. § (4) és (5) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni, az 57. § (1) bekezdés h) pontjában megjelölt jogviszonyban eltöltött időt pedig szolgálati időként kell figyelembe venni.

12. § (1) A bíróság elnöke a határozott idő utolsó napját megelőző 90 nappal korábban beszerzi a határozott időre kinevezett bíró nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő bírói kinevezését.

(2)¹⁵ Ha a bíró kérte a határozatlan időre történő kinevezését, meg kell vizsgálni a bíró működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját, feltéve, hogy az (1) bekezdésben megjelölt határidő megnyílta előtt tényleges bírói működésének időtartama a 18 hónapot meghaladta. A vizsgálatot a 48–49. §-ok és az 51–52. §-ok szerint kell lefolytatni azzal, hogy azt az elrendeléstől számított 30 napon belül be kell fejezni, és az értékelés során abban kell állást foglalni, hogy a bíró a határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas-e.

(3) Ha a bírót a határozatlan idejű kinevezésre alkalmasnak találták, a kinevezési javaslatot – a pályázat kiírása nélkül – a harmadik év utolsó napját megelőző 30 napon belül kell a köztársasági elnökhöz felterjeszteni.

(4) Ha a bíró a határozatlan időre történő bírói kinevezését nem kérte, vagy a (2) bekezdésben említett vizsgálat eredményeként a kinevezésre nem alkalmas, a bíró szolgálati viszonya a kinevezés napjától számított harmadik év utolsó napjával megszűnik.

(5)¹⁶ Ha a bíró tényleges működésének időtartama a 18 hónapot nem érte el, a kinevezés – az OIT javaslatára – újra határozott időre, három évre szól, kivéve, ha a bíró a szolgálati viszonyát nem kívánja fenntartani. A kinevezési javaslat előterjesztésére a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

13. § (1)¹⁷ A bíró tevékenységének megkezdése előtt a kinevezésétől számított 8 munkanapon belül esküt tesz a bíróság elnöke előtt az alábbi szöveggel:

(2) Ha a bíró az eskü letételében akadályozva van, az (1) bekezdésben megjelölt határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha a bíró a kinevezéstől számított 3 hónap elteltével az esküt nem tette le, tisztségéből fel kell menteni.

(3)¹⁸ Esküt az a bíró tehet, aki a vagyonnyilatkozatot benyújtotta.

14. § (1) A bírót első kinevezésekor az OIT, ezt követően a Legfelsőbb Bíróságra a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az ítélőtáblára az ítélőtábla elnöke, a megyei bíróságra, továbbá a helyi és a munkaügyi bíróságra a megyei bíróság elnöke osztja be.

(2)¹⁹ Az OIT osztja be – a bíróság elnökének javaslatára – a katonai bírót a katonai tanácsba, valamint a Magyar Honvédségnél fennálló hivatásos szolgálati viszonyának megszűnésekor – a 61. § (3) bekezdése alapján – más bírói munkakörbe.

(3)²⁰ A közigazgatási perekben, eljárásra jogosult bírákat, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében, továbbá 448. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat – a bíróság elnökének javaslatára – az OIT jelöli ki.

(4) A bíró beosztásához, illetve kijelöléséhez a bíró hozzájárulása szükséges.

(5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, helyi bíróságon a munkaügyi bíróságot, helyi bírósági bírón a munkaügyi bírósági bírót is érteni kell.

15. §²¹ A bírót – hozzájárulásával – az OIT a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába (a továbbiakban: Hivatal), illetőleg az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a minisztériumba is beoszthatja.

16. § (1) A bíró beosztása a határozott idejű első kinevezés kivételével határozatlan időre szól.

(2) A bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni, abban meg kell határozni a bíró szolgálati helyét, beosztását, a szolgálati ideje kezdetét, fizetési fokozatát, az ahhoz tartozó alapilletményét, a pótlékok jogcímét és összegét, valamint a kötelező előrelépése időpontját.

17. § (1)²² A bírót – hozzájárulása nélkül – háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet igazságszolgáltatási érdekből bírói beosztásba ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni. A kirendelést a bíróval – annak megkezdése előtt legalább 30 nappal – írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés indokát, helyét, kezdetét és időtartamát.

(2) Ha a bírót a megyei bíróság illetékességi területén kívüli, illetőleg az ítélőtábla bíráját más szolgálati helyre rendelik ki, a kirendelésre jogosult OIT-nak ki kell kérnie az érintett megyei bíróságok és a ítélőtábla elnökének véleményét .

(3) A kirendelésnél a bíró méltányos érdekét figyelembe kell venni.

18. § A bíró kérelmére másik bíróságra áthelyezhető.

19. § (1) Ha a bíróság megszűnt, illetve hatásköre vagy illetékességi területe olyan mértékben csökkent, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, a bíró részére – méltányos érdekeit figyelembe véve – új bírói beosztást kell felajánlani.

(2) Ha a bírót az (1) bekezdés szerinti okból alacsonyabb szintű bíróságra osztják be, megtartja korábbi bírói címét és illetményét.

20. §²³ A bíró más bírósághoz történő kirendelésére vagy áthelyezésére az OIT, ha a kirendelés vagy az áthelyezés a megyei bíróság és az illetékességi területén működő helyi bíróság között vagy a megyei bíróság illetékességi területén működő helyi bíróságok között történik, a megyei bíróság elnöke jogosult.

20/A. §²⁴ A bíró – hozzájárulásával – az OIT döntése alapján tartós külszolgálatot láthat el. A tartós külszolgálatot ellátó bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet; a külszolgálat befejezését követően a tényleges bírói munkakörbe történő beosztására pedig a 40. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.

21. § A bíró hivatását esküjéhez hűen köteles gyakorolni, igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.

22. § (1) A hivatásos bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(2)²⁵ A bíró nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, polgármester, illetőleg a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető.

23. § (1) A bíró a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató- és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését.

(2) A bíró nem lehet gazdasági társaság és szövetkezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett vagy korlátlanul felelős tagja.

(3) A bíró az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység gyakorlásának megkezdését köteles a bíróság elnökének előzetesen bejelenteni.

(4) A bíró nem lehet választottbíróság tagja.

24. § (1) A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének és csoportvezetőjének a hozzátartozója az általa vezetett bíróságon, kollégiumban vagy csoportban bíróként nem működhet.

(2) A hozzátartozó fogalmára az 1952. évi III. törvény (Pp.) 13. § (2) bekezdésének rendelkezései irányadók.

(3) A bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel.

(4) Az érintett bírák legkésőbb az összeférhetetlenségi ok keletkezésétől számított 30 napon belül kötelesek közös megállapodással kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok megszüntetését, ennek elmaradása esetén az (1) bekezdésben meghatározott bírósági vezetőt a kinevező 30 napon belül vezetői tisztségéből felmenti.

(5) Az (1) bekezdésben szabályozott összeférhetetlenségi esetben felmentést az OIT adhat.

25. § (1) A bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.

(2) A bíró részére a feladatai megfelelő ellátásához szükséges feltételeket biztosítani kell.

26. § (1) A bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni.

(2) A bíró a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a bíróság elnökét tájékoztatni.

27. §²⁶ A bíró köteles a minősített adatot szolgálati viszonya alatt és annak megszűnése után is megőrizni, a titoktartás alól csak törvényben meghatározott szerv adhat felmentést.

28. § (1) A bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná.

(2) A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.

29. § (1) A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást.

(2) A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást.

30. § (1) A bíró a rábízott ügyet annak munkaigényessége és az eljárás sajátosságai által meghatározott ésszerű határidőn belül köteles elbírálni.

(2) A bíróra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az eljárási és ügyviteli szabályok megtartását és a bírák arányos munkaterhét.

31. § A bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani.

32. § (1) A bíró jogosult az ítélkező tevékenység gyakorlásához szükséges térítésmentes képzésre és ezen köteles részt venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti képzés rendszerének részletes szabályait az OIT állapítja meg.

(3) A bíró köteles a bírósági titkár és a hozzá beosztott bírósági fogalmazó szakmai fejlődését legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen elősegíteni.

33. § A bíró a szolgálati jogviszony keretében köteles a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseit teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni.

33/A. §²⁷ (1) A bíró külön jogszabály rendelkezése alapján minősített vagy fokozott biztonságú – hivatali – elektronikus aláírásával (a továbbiakban: elektronikus aláírás) látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus okiratot.

(2) A bíró az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatáshoz a Hivatal által megjelölt, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Szolgáltatót) veszi igénybe.

(3) A bíró az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele, fenntartása, illetve megszüntetése során az Eat. rendelkezései szerint jár el. A bíró a Szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással egyidejűleg értesíti a Hivatalt az Eat. 13. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről.

(4) Az aláírás-létrehozó adat elvesztését vagy illetéktelen személy tudomására jutását a bíró a Hivatalnak is haladéktalanul jelenti, amely értesíti arról a Szolgáltatót. A Szolgáltató a Hivatal megkeresésére akkor köteles a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, ha az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy illetéktelen személy tudomására jutásáról szóló bejelentést részére a bíró korábban nem tette meg.

(5) A Hivatal az elektronikus aláírás hitelesítése céljából kiállított tanúsítvány visszavonását, illetve felfüggesztését a bíró beosztásának megváltozása, szolgálati viszonyának megszűnése, szünetelése, illetve egyéb ok esetén a Szolgáltatónál kezdeményezi. A Szolgáltató köteles a Hivatal megkeresésére a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, illetve felfüggeszteni.

(6) A bírák elektronikus aláírásával kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat az OIT határozza meg.

34. § (1)²⁸ A bíró munkaideje heti negyven óra. A munkaidő – napi nyolc óra alapulvételével – havi, illetve négy heti keretben is megállapítható.

(2) A bíró a munkáját a bíróság szervezeti és működési szabályzatában rögzített munkarend szerint végzi.

35. § (1)²⁹ Bírói feladatok ellátása céljából a bíró kötelezhető készenlét és ügyelet teljesítésére. A bíró heti munkaideje, az ügyelet időtartama, valamint a készenlét alatt végzett munka időtartamának együttes mértéke a heti negyvennyolc órát nem haladhatja meg. Munkaidőkeret megállapítása esetén a heti munkaidő együttes mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

(2) A készenlét, ügyelet teljesítéséért a bírót külön díjazás illeti meg.

36. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnöke – az első kinevezéstől számított egy év bírói gyakorlat elteltével – kérelemre engedélyezheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a bíróságon.

(2) Az engedélyt a bíróság elnöke visszavonhatja, különösen a bíró nem megfelelő munkavégzése, többszöri vagy súlyos ügyintézési késedelme esetén. A visszavonás okát a bíróval írásban közölni kell.

(3) A bíró bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati viszonyból eredő hivatali kötelezettségeinek rendszeresen eleget tenni.

37. § A bíró köteles a kijelölt tárgyalási napokon tárgyalási tevékenységét úgy végezni, hogy a tárgyalási nap kihasználásával is elősegítse az ügyek időszerű elbírálását.

38. § (1) Az 1. fizetési fokozatba tartozó bíró alapszabadsága évi 30 munkanap, ezt követően az alapszabadság a második fizetési fokozatban évi két munkanappal, majd fizetési fokozatonként évi egy munkanappal emelkedik.

(2) A bírót az 50. életéve betöltésének évétől – a fizetési fokozatától függetlenül – évi 40 munkanap alapszabadság illeti meg.

(3) A bírósági vezetők évi 5 munkanap pótszabadságra jogosultak. Az évi alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke a 40 munkanapot nem haladhatja meg.

38/A. §³⁰ A Bíróságok Napja július 15-e, amely a bíróságokon – az igazságügyi alkalmazottakra is kiterjedően – munkaszüneti nap.

39. § (1) A Hivatalba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet, és javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Határozott időre kinevezett bíró a Hivatalba nem osztható be.

40. § (1)³¹ A Hivatalba beosztott bírák tekintetében – ha e törvény vagy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltatói jogkört a Hivatal vezetője gyakorolja.

(2) A bíró hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OIT és a Hivatal vezetőinek intézkedéseit, utasításait.

(3)³² A Hivatalba beosztott bíró jogosult a hivatali munkája színvonalas ellátásához szükséges és a korábbi bírói ügyszak szerinti beosztását érintő térítésmentes képzésre, amelyen köteles részt venni.

(4) A hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe kell beosztani, illetve kinevezni a bíró hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre.

(5) A bíró – hozzájárulásával – más szolgálati helyre is beosztható.

(6) A Hivatalba beosztott bíró jogállására egyebekben a 21–38. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.''

41. § (1) Az OIT a bíró hivatali beosztását megszünteti:

(2) A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(3)-(6)³³

42. § (1)³⁵ A bírót a minisztériumba a jogszabályok előkészítésében történő részvétel, kegyelmi ügyek intézése vagy az igazságügyért felelős miniszter OIT tagságával kapcsolatos feladatai ellátása céljából lehet beosztani.

(2)³⁶ A minisztériumba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet, és javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)³⁷ A határozott időre kinevezett bíró a minisztériumba nem osztható be.

43. § (1) A bíró köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni.

(2)³⁸ A minisztériumba beosztott bíró jogállására a 21–38. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

44. § (1) Az OIT a bíró minisztériumi beosztását megszünteti:

(2) A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(3) A minisztériumi beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására a 40. § (4)–(5)⁴⁰ bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni.

45. § (1) A bírót a Legfelsőbb Bíróságra a jogegységi határozatok előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására be lehet osztani.

(2) A Legfelsőbb Bíróságra az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására beosztott bíró a Legfelsőbb Bíróságon nem ítélkezhet, megtartja korábbi bírói címét és annak megfelelő javadalmazását.

(3) Határozott időre kinevezett bíró a Legfelsőbb Bíróságra nem osztható be.

(4) A Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró jogállására a 21–38. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

46. § (1) Az OIT a bíró legfelsőbb bírósági beosztását megszünteti:

(2)⁴¹ A legfelsőbb bírósági beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására a 40. § (4)–(5) bekezdésben írt rendelkezéseket kell alkalmazni.

47. § (1) A bíró munkáját az e törvényben meghatározott időszakonként, feltételek és okok esetén értékelni kell.

(2) A bírósági vezető ítélkező munkáját e törvény szerint kell értékelni, ennek elrendelésére a kinevező jogosult.

48. § (1) Az értékelés kiterjed a bíró tevékenységének az anyagi, az eljárási és az ügyviteli jogszabályok alkalmazása szempontjából történő vizsgálatára.

(2) A vizsgálat a jogerősen befejezett ügyekben történhet.

49. § (1) Az értékelést helyi bírósági bíró és megyei bírósági bíró esetén a megyei bíróság elnöke, az ítélőtábla bírája esetén az ítélőtábla elnöke, a Legfelsőbb Bíróság bírája esetén a Legfelsőbb Bíróság elnöke (a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) rendeli el.

(2) Az értékelés elrendelését a bíróval írásban kell közölni.

(3) A vizsgálatot a bíróság elnöke vagy az általa kijelölt bíró végzi.

50. § (1)⁴² A határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét a kinevezést követően két alkalommal, hatévenként kell értékelni. Ha a kinevezés a 11. § (2) bekezdése alapján történt, a bíró tevékenységét a kinevezését követő harmadik év eltelte előtt, azt követően pedig még két alkalommal, hatévenként kell értékelni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, soron kívül értékelni kell a bíró tevékenységét, ha

51. § (1) A vizsgálatot és az értékelést az elrendeléstől számított 60 napon belül be kell fejezni.

(2) Helyi bíró értékelése esetén a helyi bíróság elnökét a vizsgálatot végző meghallgathatja.

(3) A bíróság elnöke összességében értékeli a bíró munkáját. Helyi bírósági bíró esetében figyelembe veszi a helyi bíróság elnökének a véleményét is.

(4) Az értékeléshez szükséges ügyek kiválasztásának rendjét, a vizsgálat részletes szempontjait az OIT határozza meg.

52. § Az értékelés ismertetésének időpontja előtt legalább 15 nappal az írásbeli értékelést a bírónak át kell adni. Az ismertetésen az értékelést elrendelő bíróság elnökén vagy elnökhelyettesén kívül részt vesz a vizsgált és a vizsgálatot végző bíró, a vizsgált bíró szakterülete szerint illetékes kollégium vezetője és annak a bíróságnak az elnöke, ahol a bíró szolgálatot teljesít. A vizsgált bíró legkésőbb az értékeléskor szóban és írásban észrevételt tehet.

53. § (1) Az értékelésben csak tényszerűen megalapozott értékítéletek szerepelhetnek.

(2) Az értékelés eredményeként a bíró

(3) Ha a vizsgált bíró vitatja a (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapítást, kérésére az értékelés elrendelője kikéri a kollégium véleményét.

(4) A bíró alkalmatlanságának megállapítása esetén – ha azt az értékelés ismertetésétől számított 15 napon belül a bíróság elnöke nem változtatja meg – a bíró jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.

54. § (1) Ha bármely okból felmerül, hogy a bírói tevékenység ellátására a bíró tartósan nem képes, a bíróság elnöke őt írásban felszólítja, hogy bírói tisztségéről 30 napon belül mondjon le. A felszólításban röviden meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek a bíró alkalmatlanságára utalnak.

(2) Ha a bíró a (1) bekezdés szerinti felszólítás ellenére, tisztségéről nem mond le,

55. § (1) Ha a bíró tisztségéről – egészségügyi okból – az 54. §-ban írt felszólításra mond le vagy a bírót tisztségéből egészségügyi alkalmatlanság miatt mentik fel, részére a bírói szolgálati viszonyban töltött idő után, ha a 10 évet nem haladja meg 9 havi, ezt meghaladó bírói szolgálati viszonyban töltött idő esetén 13 havi illetményének megfelelő összeget kell kifizetni.

(2) Ha az egészségügyi okból felmentett bíró részére saját jogú nyugellátást állapítanak meg, az (1) bekezdés szerinti juttatás nem illeti meg.

56. § (1) A Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró tevékenységét a Legfelsőbb Bíróság elnöke értékeli.

(2) Az OIT Hivatalába beosztott bíró hivatali tevékenységét a Hivatal vezetője értékeli.

(3)⁴³ A minisztériumba beosztott bíró hivatali munkáját az igazságügyért felelős miniszter a köztisztviselőkre irányadó szabályok szerint értékeli.

56/A. § (1) Ha a bíró országgyűlési vagy önkormányzati képviselői, illetőleg polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát – legkésőbb a jelöltkénti indulásának a választási szervnél való bejelentését követő napig – a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig a bíró szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati viszonyban töltött időnek minősül.

(2) A szolgálati viszony szünetelését követően a bíró beosztására a 40. § (4)–(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

57. § (1) A bíró szolgálati viszonya megszűnik:

(2)⁵¹ A bíró szolgálati viszonya megszüntethető, ha rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjra válik jogosulttá.

(3) A nyugállományba helyezett bíró a nyugdíjazását közvetlenül megelőzően betöltött beosztásának és vezetői tisztségének megnevezését a ,,nyugalmazott'' jelzővel jogosult viselni [57. § (1) bekezdés h) pontja és (2) bekezdése].

58. § (1) A bíró tisztségéről bármikor írásban lemondhat.

(2) A bíró lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. Az OIT a bíró kérelmére ennél rövidebb időhöz is hozzájárulhat, továbbá a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.

59. § (1) A bíró szolgálati viszonya megszűnik és a bírót tisztségéből fel kell menteni, ha szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.

(2) A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének minősül, ha a bíró azt lemondás nélkül vagy az irányadó felmentési idő lejárta előtt – egyoldalúan – szüntette meg.

60. § (1) A bíró felmentési ideje a (2) és (3) bekezdésben említett esetek kivételével egy hónap.

(2) Nyugállományba helyezés, illetőleg a felső korhatár elérése esetén, valamint, ha a bíró szolgálati viszonya az 57. § (1) bekezdésének j) pontja szerint szűnik meg, a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra fel kell menteni. Az OIT a bírót – a bíróság elnökének véleményét figyelembe véve – a teljes felmentési időre is mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.

(3) A bírót az (1) bekezdésben írt felmentési idő tartamára a munkavégzési kötelezettség alól fel kell menteni.

61. § (1)⁵² A bírói tisztség megszűnése esetén (57–59. §) a felmentésre vonatkozó javaslatot, megjelölve a jogcímet és a megszűnés időpontját, az OIT – a katonai bíró felmentéséről szóló javaslatot a honvédelemért felelős miniszterrel együttesen – terjeszti a köztársasági elnök elé.

(2)⁵³ A katonai bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya – a lemondás kivételével – csak akkor szüntethető meg, ha katonai bírói tisztsége is megszűnik.

(3)⁵⁴ Ha a katonai bíró a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya megszűnésekor más bírói munkakörbe való beosztását kéri, az OIT az (1) bekezdés szerinti előterjesztésben az érintett bírói tisztségének megtartása mellett a katonai bírói tisztségből történő felmentéséről szóló javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé. A bírót ilyen esetben legalább megyei szintű bíróságra kell beosztani azzal, hogy amennyiben a korábbi szolgálati helye szerinti megyei bíróságra osztják be, a korábbi bírósági vezetői kinevezését megtartja; e rendelkezéstől azonban a bíró hozzájárulásával el lehet térni. Ha a katonai bíró nem kéri más bírói munkakörbe való beosztását, az OIT a katonai bírói tisztségből felmentésre vonatkozó javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé

(4) Ha a felmentés a felső korhatár elérése miatt történik, az előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő a 70. életév betöltését megelőzően járjon le.

(5) A bíró tisztségének megszűnését a felmentés állapítja meg.

62. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bírák tekintetében a munkáltatói jogkört

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlását törvényben külön nem nevesített esetekben

63. § Fegyelmi vétséget követ el a bíró, ha vétkesen

64. § (1) Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a fegyelmi eljárás megindítását

(2) Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem, vagy csak csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás kezdeményezésétől el lehet tekinteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult a bírót figyelmeztetésben részesíti. Az írásban közölt döntés ellen a bíró a közléstől számított l5 napon belül fegyelmi eljárás lefolytatását kérheti. Ha a bíró a fegyelmi eljárás lefolytatását kérte, erről a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult a fegyelmi bíróság elnökét haladéktalanul értesíti. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása nem tagadható meg.

65. § A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről az érintett bírót az eljárás kezdeményezője haladéktalanul értesíti. Ha a fegyelmi eljárást nem az OIT kezdeményezte, a kezdeményezésről az OIT-ot is értesíteni kell.

66. § (1) Fegyelmi eljárás nem kezdeményezhető, ha a kezdeményezésére jogosult a tudomására jutástól számított 3 hónap alatt azt nem indítványozta, illetve a fegyelmi vétséget képező magatartás befejezése óta 3 év már eltelt.

(2) Ha a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás indult és az a büntetőjogi felelősséget megállapító határozattal fejeződött be, az eljárás jogerős befejezésétől számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak.

67. § A fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi eljárás megtagadásáról vagy előzetes vizsgálat elrendeléséről – az érintett bíró egyidejű értesítése mellett – a fegyelmi bíróság kijelölt fegyelmi tanácsa dönt.

68. § (1) A megyei bíróságon és az ítélőtáblán első fokú fegyelmi bíróságot, a Legfelsőbb Bíróságon első és másodfokú fegyelmi bíróságot kell alakítani.

(2) A bírák fegyelmi ügyeiben és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben első fokon

(3) A (2) bekezdésben meghatározott fegyelmi bíróságok határozata ellen bejelentett fellebbezéseket a Legfelsőbb Bíróság másodfokú fegyelmi bírósága bírálja el.

69. § (1) A fegyelmi bíróság elnökét és 7 tagját – 6 évre – a megyei bíróság és az ítélőtábla összbírói értekezlete, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése választja meg.

(2) A fegyelmi bíróság elnökévé és tagjává az a bíró választható, aki bíróként legalább 5 éve működik, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt, és nem folyik ellene fegyelmi eljárás. Az OIT tagjai, továbbá a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult elnökök és azok helyettesei e tisztségekre nem választhatók.

70. § (1) A fegyelmi bíróság 3 tagú tanácsban (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el, amelyet a fegyelmi bíróság elnöke alakít meg.

(2) A fegyelmi eljárás előkészítését vizsgálóbiztos végzi.

(3) A fegyelmi bíróság elnöke a naptári év végén a következő naptári évre beosztást készít, amelyben meghatározza, hogy a fegyelmi bírák milyen sorrendben látják el a vizsgálóbiztosi teendőket.

71. § (1) Fegyelmi bíróként nem járhat el,

(2) A fegyelmi bírói tisztség megszűnik

(3) A fegyelmi bíró fegyelmi tanácsba nem osztható be, ha ellene fegyelmi eljárás van folyamatban.

72. § (1) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, illetőleg a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának az elfogulatlanságát kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont bíró elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

(2) Az elfogultság kérdésében az eljáró első fokú fegyelmi bíróság elnöke által kijelölt másik tanács határoz. Ha ilyen tanács nem alakítható, vagy a kifogást a fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a másodfokon eljáró fegyelmi tanács határoz.

(3) Ha a fegyelmi tanács elfogultság vagy kizárás miatt nem alakítható meg, az eljáró fegyelmi bíróságot a másodfokú fegyelmi tanács jelöli ki.

(4) A fegyelmi ügy másodfokú elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokú eljárásban részt vett.

73. § (1) A fegyelmi tanács a bírót tisztségéből felfüggeszti, ha a bírót előzetes letartóztatásba helyezték vagy vele szemben ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, illetve, ha a szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná.

(2) A felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás alá vont bíró és az eljárás kezdeményezője a határozat közlésétől számított 8 napon belül a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezéssel élhet, amelynek nincs halasztó hatálya. A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést 8 napon belül elbírálja.

(3) A bírói tisztségből való felfüggesztés idejére a bírót megilleti az illetménye, amelynek legfeljebb 50 százalékát 4 hétre vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől annak jogerőre emelkedéséig. A visszatartásról a fegyelmi tanács határoz, határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

(4) Nem jár illetmény a felfüggesztésnek arra az időtartamára, amelyre a bíró akkor sem kapna illetményt, ha a felfüggesztésre nem került volna sor.

(5) A visszatartott illetményt a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a fegyelmi eljárás a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozattal zárul. Ugyanígy kell eljárni, ha a bíró szolgálati viszonya időközben a felmentése folytán szűnt meg.

74. § A fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.

75. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá vont bírót, tanúkat hallgathat ki, szakértőt vehet igénybe és egyéb bizonyítást végezhet. A vizsgálóbiztos a bíróság irataiba betekinthet, a bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.

(2) A vizsgálóbiztos az eljárásáról a fegyelmi tanács részére l5 napon belül írásbeli jelentést készít.

76. § (1) A vizsgálóbiztos jelentésének előterjesztését követő 15 napon belül a fegyelmi tanács dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetőleg a felfüggesztésről. Ha büntetőeljárás indult, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárás felfüggeszthető.

(2) Az eljárás alá vont bíró a képviseletével más bírót vagy ügyvédet bízhat meg.

(3) A tárgyalásra az eljárás alá vont bírót és képviselőjét, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét és a vizsgálóbiztost meg kell idézni. Az OIT elnökét értesíteni kell, ha a fegyelmi eljárást nem az OIT kezdeményezte. Az idézéssel, illetve az értesítéssel együtt a vizsgálóbiztos jelentését is kézbesíteni kell.

(4) Ha az eljárás alá vont bíró a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és a mulasztását alapos okkal nem mentette ki, a tárgyalást távollétében is meg lehet tartani.

77. § (1) A tárgyaláson a fegyelmi tanács bizonyítást vehet fel.

(2) A tárgyaláson az eljárás alá vont bíró és a képviselője, valamint az eljárás kezdeményezője kérdéseket tehet fel, az OIT elnöke – amennyiben a tárgyaláson értesítés alapján van jelen – kérdés feltevését indítványozhatja.

(3) A határozat meghozatala előtt az eljárás kezdeményezője, majd az eljárás alá vont bíró és a képviselő felszólalhat.

(4) A tárgyaláson a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét az elnökhelyettes, az OIT-ot az OIT elnöke vagy az OIT által kijelölt bíró képviseli.

78. § (1) A fegyelmi tanács indokolással ellátott határozatával a fegyelmi eljárás alá vont bírót

(2) Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntető bíróság jogerős határozatában már megállapította a bíró felelősségét, a fegyelmi tanács nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont bíró nem követte el a terhére rótt cselekményt.

(3) A fegyelmi eljárást az (1) bekezdés d) pontja alapján meg kell szüntetni az eljárás alá vont halála esetén, ha fegyelmi eljárás kezdeményezését kizáró ok merült fel, illetve ha a bíró szolgálati viszonya időközben megszűnt. Utóbbi esetben a fegyelmi tanács a fegyelmi vétség elkövetését megállapíthatja, de a határozat fegyelmi büntetést nem tartalmazhat.

79. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

(2) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni a kötelességszegés súlyát és következményeit, a vétkesség fokát.

(3) Bírói tisztségből való felmentés indítványozása esetén a bírónak a tisztségéből való felfüggesztését fenn kell tartani vagy el kell rendelni. Más fegyelmi büntetés kiszabása esetében a fegyelmi határozatban a felfüggesztést meg kell szüntetni.

(4) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket a bíróság viseli, ha azonban a bíró fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a bíró köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett képviselő költségeit.

80. § (1) A fegyelmi határozat egy példányát a kihirdetéstől számított 8 napon belül a bíró és a fegyelmi eljárás kezdeményezője részére kézbesíteni kell. Az OIT részére a határozat egy példányát akkor is meg kell küldeni, ha a fegyelmi eljárást nem az OIT kezdeményezte.

(2) Az első fokú határozat ellen a bíró és a fegyelmi eljárás kezdeményezője a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést jelenthet be. A fellebbezést az első fokú fegyelmi tanácshoz kell benyújtani.

(3) A fegyelmi határozattal szemben ügyészi óvásnak nincs helye.

(4) A másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi határozatot – annak kártérítésről rendelkező részére is kiterjedően – helybenhagyja, megváltoztatja vagy az eljárást megszünteti, illetve a másodfokú eljárásban nem pótolható lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú fegyelmi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(5) A másodfokú eljárásra és határozatra egyebekben az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

81. § (1) A bíró a fegyelmi büntetés jogerős kiszabása után

(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bíró

(3) A magasabb fizetési fokozatba történő előresorolás időpontját a fegyelmi büntetéshez fűződő jogkövetkezmények alóli mentesülést vagy mentesítést követően – az (1) bekezdés szerinti szünetelési idő figyelmen kívül hagyásával – az eredeti időponttól számítva kell megállapítani.

(4) A vezetői tisztségből való felmentésre irányuló fegyelmi büntetést a kinevezésre jogosult hajtja végre.

(5) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bírót – kérelmére – az első fokon eljárt fegyelmi bíróság a jogkövetkezmények alól mentesítheti, ha az (1) bekezdés szerinti idő fele már eltelt, feltéve, hogy a bíró ellen újabb fegyelmi eljárás nincs folyamatban.

82. § A jogerősen kiszabott hatályos fegyelmi büntetést a bíró személyi anyagában nyilván kell tartani.

83. § (1) A jogerős fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont bíró és képviselője, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve jogerős határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy e körülmények más határozatot eredményeztek volna.

(2) Az új eljárást az első fokú fegyelmi bíróságnál lehet kezdeményezni, amely az első fokú eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.

(3) Új eljárás kezdeményezésének a bíró terhére csak a bíró életében és csak az elévülési időn belül van helye.

84. § (1)⁵⁸ A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és a minisztériumba beosztott bíró tekintetében a 63–83. §-ok rendelkezéseit a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)⁵⁹ A Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a minisztériumba beosztott bíró ellen az igazságügyért felelős miniszter, az OIT Hivatalába beosztott bíró ellen az OIT kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

(3) Az első fokú fegyelmi eljárást a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága, a másodfokú fegyelmi eljárást a Legfelsőbb Bíróság másodfokú fegyelmi bírósága folytatja le.

85. § (1) A bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével a munkáltatónak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

(2) A bíró felelősségét, a kár bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.

86. § A bíró háromhavi illetménye erejéig felel, ha a kárt súlyosan gondatlan magatartásával okozta. Szándékos károkozás esetén a bíró a teljes kárösszegért felel.

87. § (1) A bíró a vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel, jegyzék vagy elismervény alapján átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyet állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) Mentesül a bíró a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította és e körülményre a bíró a munkáltató figyelmét előzetesen felhívta.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(4) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén a bíró a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

88. § (1) Ha a bíró a kárt fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben okozta, a kártérítési felelősséget a fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni.

(2) Fegyelmi vétség elkövetésével össze nem függő kártérítési ügyben a bíró kártérítési felelősségét a munkáltatói jogkör gyakorlója – a kár tudomására jutásától számított 60 napon belül – indokolt határozattal bírálja el. A kártérítési eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A munkáltató határozata ellen a bíró 15 napon belül bírósághoz fordulhat.

89. § (1) A munkáltató a bírónak a szolgálati viszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.

(2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

(4) A bírónak kell bizonyítania, hogy a károkozás a szolgálati viszonyával összefüggésben következett be.

90. § (1) A munkáltatót a 89. § szerinti felelősség terheli a bírónak a munkahelyére bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

(2) A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok meghatározott helyen való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha a bíró az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel.

91. § (1) A munkáltató a 89–90. §-okon alapuló felelőssége alapján a bírónak az elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a nem vagyoni kárát, illetve a sérelemmel és ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

(2) A bíró szolgálati viszonya körében az elmaradt jövedelem megállapításánál a bíró elmaradt illetményét, továbbá azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a szolgálati viszonya alapján jogosult, feltéve, ha azokat a károkozást megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(3) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a károkozás folytán elmaradt azon rendszeres keresetet kell figyelembe venni, amelyet a bíró az e törvény alapján folytatott kereső foglalkozása keretében kapott.

(4) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.

92. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

93. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a bíró közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a bíró meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek – a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

94. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni

95. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának a kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének a mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után a bíró lényeges körülményeiben változás következik be, mind a károsult, mind a munkáltató a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

96. § (1) A bíró a kártérítési igényét a munkáltatónál írásban érvényesíti. A munkáltató az igény elismeréséről vagy elutasításáról 60 napon belül indokolt írásbeli választ ad. Amennyiben a munkáltató a kártérítési felelősségét elismeri, haladéktalanul intézkedik a kár megtérítése iránt.

(2) Ha a munkáltató a kártérítési felelősségét nem vagy csak részben ismerte el, továbbá, ha a megtérített összeg a károsult szerint a sérelem teljes orvoslására nem elegendő, a károsult az igényét bíróság előtt érvényesítheti.

97. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

98. § (1) A munkáltató szükséghez képest a bírótól, illetve hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló bérfejlesztést hajtott végre.

99. § (1) A bíró a szolgálati viszonyából eredő igénye érvényesítése érdekében szolgálati jogvitát kezdeményez-het. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a mérlegelési jogkörében hozott döntése ellen jogvita csak abban az esetben kezdeményezhető, ha a munkáltató a döntésének a kialakítására irányadó jogszabályokat megsértette.

(2) A bíró fegyelmi ügyeiben és a fegyelmi ügyével összefüggő kártérítési ügyekben a fegyelmi bíróság, az egyéb szolgálati jogvitákban a munkaügyi perekben illetékes bíróság jár el.

(3) A munkaügyi perekben eljáró bírósághoz a keresetet a sérelmezett intézkedés (határozat), magatartás vagy ezek elmulasztása esetén 15 napon belül kell benyújtani.

100. § (1) A bírákról a (2) bekezdésben foglalt tartalommal személyi nyilvántartást kell vezetni.

(2)⁶⁰ A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a bíró erkölcsi bizonyítványát, önéletrajzát, fényképét, az esküokmányt, a személyi adatlapot, a bírói kinevezéséről, beosztásáról, elektronikus aláírási jogosultságáról és a vezetői kinevezéséről szóló okiratokat, a bíró értékeléséről szóló iratot, az elismerésekről és kitüntetésekről szóló okiratokat, valamint a hatályos fegyelmi büntetésről és a kártérítésről szóló határozatot tartalmazza. A személyi adatlap tartalmát a törvény 1. számú melléklete határozza meg. A mellékletben szereplő adatokon kívül – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani. A bíró a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat köteles haladéktalanul bejelenteni.

(3)⁶¹ A bírák központi személyi nyilvántartásának feladatait az OIT Hivatala látja el. A minisztériumba beosztott bíró adatait a minisztériumban kell nyilvántartani. A bíró személyi adatlapját az adott bíróságon is nyilván kell tartani.

(4) A személyi nyilvántartás – e törvény felhatalmazásának hiányában – más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze.

(5) A bíró a róla készült személyi nyilvántartást bármikor megtekintheti, jogosult a nyilvántartott helytelen adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését kérni, illetve a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A nyilvántartásba egyébként csak a munkáltatói jogokat gyakorló vezető, valamint – megbízása alapján – a vezetői döntéseket előkészítő és végrehajtó dolgozó tekinthet be.

(6)⁶² A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról – a bíró nevére, beosztására, szolgálati helyére, továbbá elektronikus aláírási jogosultságára vonatkozó adat kivételével – csak igazságügyi szerv részére lehet tájékoztatást adni, illetve a Szolgáltató részére az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az Eat. szerint szükséges mértékben adatot továbbítani.

(7) A személyi nyilvántartást a bíró szolgálati viszonya megszűnését követően 50 évig kell őrizni.

101. § (1) A bíró az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén

(2)⁶³ A tisztséghez fűződő juttatások tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese a miniszterrel, az OIT Hivatalának vezetője a közigazgatási államtitkárral, helyettese pedig – függetlenül attól, hogy a beosztást bíró vagy nem bíró tölti be – a helyettes államtitkárral azonos beosztásúnak minősül.

102. § A bíró illetménye alapilletményből, továbbá pótlékból tevődik össze. A beosztási és a vezetői pótlék alapilletmény jellegű.

103. § (1) A bíró alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati ideje alapján kell megállapítani. Az alapilletmény fokozatait a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A legalacsonyabb bírói alapilletményt – 1. fizetési fokozat – első alkalommal e törvény, ezt követően évenként az állami költségvetésről⁶⁴ szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb.⁶⁵

104. § (1) Az 1. fizetési fokozatba kell besorolni azt a bírót, aki a kinevezésekor bírói szolgálati idővel még nem rendelkezik vagy a beszámított szolgálati idő a 3 évet nem haladja meg.

(2) A bíró minden 3 év szolgálati idő megszerzése után eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A magasabb fizetési fokozatokhoz – az 1. fizetési fokozatot alapul véve – magasabb szorzószámok tartoznak.

(3)⁶⁶ A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét – szolgálati idejétől függetlenül – a legmagasabb fizetési fokozatba kell besorolni.

105. § A bírót – kiváló munkavégzés esetén – a bírói tisztségének a fennállása alatt két alkalommal a kollégium előterjesztésére eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet besorolni. A soron kívüli előresorolásnál a korábbi fizetési fokozatban eltöltött időt az új fizetési fokozatban eltöltött időként kell figyelembe venni. A soron kívüli előresorolásokat az adott év első napjával kell végrehajtani.

106. § (1) A szolgálati időt – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a bírói kinevezés napjától kell számítani.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt bírói és ügyészi szolgálati viszonyban töltött időt. A bírói kinevezés előtt a jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött idő a szolgálati időbe részben vagy egészben beszámítható.

(3) A szolgálati idő számításánál a töredék évet egész évként kell figyelembe venni.

107. § (1)⁶⁷ A helyi bírósági bíró, a megyei bírósági bíró, az ítélőtábla bírája, valamint a Legfelsőbb Bíróság bírája beosztási pótlékra jogosult.

(2) A beosztási pótlék összege az 1. fizetési fokozat összegének

(3) Kiváló munkavégzés és az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább 6 év után az OIT

(4) A (3) bekezdés szerinti cím adományozásával a címzetes megyei bírósági bíró az l. fizetési fokozat összegének a 20 százalékát, a címzetes táblabíró a 30 százalékát, a címzetes legfelsőbb bírósági bíró az 50 százalékát kitevő összegre jogosult. Egyidejűleg a tényleges beosztáshoz járó beosztási pótlékra való jogosultság megszűnik.

(5) Ha a bírót – a fegyelmi okot kivéve – szolgálati érdekből alacsonyabb bírói beosztásba helyezik, korábbi beosztási pótlékára továbbra is jogosult. Szolgálati érdeknek minősül az is, ha a bírót alacsonyabb szintű bíróságon vezetőnek nevezik ki, vagy újabb beosztására a pályázat nélkül került sor.

108. § (1) A bírósági vezető vezetői pótlékra a 3. számú mellékletben foglaltak szerint jogosult.

(2) A vezetői pótlékot az 1. fizetési fokozat összegének a százalékában kell meghatározni.

(3) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a munkaügyi bíróság elnöke és elnökhelyettese a helyi bírósági elnökkel és elnökhelyettessel, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és elnökhelyettese a megyei bírósági elnökkel és elnökhelyettessel, csoportvezetője a nagyobb helyi bíróság elnökével, csoportvezető-helyettese a kisebb helyi bíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül.

(4) A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából nagyobb helyi bíróságnak minősül a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, továbbá az a bíróság, ahol a bírák engedélyezett létszáma a 8 főt meghaladja.

(5) A vezetői pótlék csak egy jogcímen, a magasabb vezetői beosztás után jár.

109. § A bírót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért díjazás illeti meg. Ügyelet esetén a díj összege a bírónak az ügyeletben töltött órákra eső illetménye, készenlét esetén ennek 50 százaléka. Ha a bíró az ügyeletet, illetve a készenlétet pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesíti, kétszeres összegű díjazásra jogosult.

110. § (1) A bíró idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatója rendelkezése szerint használja, és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.

(2)⁶⁸ A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.

(3)⁶⁹ A pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta

(4)⁷⁰ Az angol, a francia és a német nyelvnek az (1) bekezdés szerint igazolt ismeretéért a pótlék mértéke nyelvvizsgánként havonta

(5)⁷¹ Ha a bíró a (4) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik a (3) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.

(6)⁷² Ha a bíró ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(7)⁷³ Ha a bíró – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, a (4)–(5) bekezdésben meghatározott pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

111. §⁷⁴ Ha a bírót a szolgálati helyétől eltérő más településen működő olyan bíróságra rendelik ki, ahonnan a munkahelyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra, élelmezési költségátalányként – a közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl – a napidíjra jogosult. Ha a kirendelésre a 17. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a bíró a napidíj 150 százalékára jogosult.

112. § (1) A bíró – külön juttatásként – minden naptári évben egy havi illetményére jogosult.

(2)⁷⁵ A külön juttatást a kifizetés hónapjára járó illetmény alapján kell megállapítani, és azt a tárgyévet követő év január 31. napjáig kell kifizetni.

(3) A bíró a külön juttatás teljes összegére akkor jogosult, ha az adott naptári évben folyamatosan bírói szolgálati viszonyban állt.

(4) Arányosan csökkentett összegű juttatás jár, ha a bíró folyamatos szolgálati viszonya a naptári évben a 6 hónapot elérte.

(5) Ha a bíró folyamatos szolgálati viszonya a naptári évben a 6 hónapot nem érte el, külön juttatásra nem jogosult.

(6) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából a fizetés nélküli szabadság ideje nem vehető figyelembe.

(7) Ha a bíró szolgálati viszonya megszűnik és a teljes vagy csökkentett összegű juttatás feltételei ekkor fennállnak, azt az utolsó munkában töltött hónapra járó illetmény alapján kell kifizetni.

113. §⁷⁶ (1) A külön juttatás az egyéb feltételek fennállása esetén sem illeti meg a bírót, ha

(2) A külön juttatás a bírót visszamenőleg megilleti, ha a fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.

114. § (1)⁷⁷ A bíró 25, 30, 35, illetve 40 év bírói szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.

(2)⁷⁸ A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után a bíró 2 havi, 30 év után a 3 havi, 35 év után négyhavi, 40 év után az 5 havi illetménye.

(3)⁷⁹ A bíró részére – ha nyugdíjazáskor szolgálati viszonya megszűnik – ki kell fizetni

(4) Ha a bíró szolgálati viszonya a bíró halála miatt szűnik meg, a jubileumi jutalmat – a (3) bekezdés alkalmazásával – az örökösének kell kifizetni.

(5)⁸⁰

115. § (1) A bírót belföldi kiküldetés esetén – az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére – napidíjként az 1. fizetési fokozat szerinti összeg egy munkanapra eső részének a 20 százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a 6 órát nem haladja meg, de a 4 órát eléri, a napidíj fele jár. A pótlék összegének kiszámításánál havonta 21 napot kell figyelembe venni.

(2) Nem számolható el napidíj azokra a munkanapokra, amikor a bíró kirendelési díjra jogosult, továbbá, ha a munkáltató a napi teljes élelmezést a kiküldetés helyén természetben biztosítja.

(3) Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal csökkenteni kell.

116. § Kiküldetés és kirendelés esetén a bíró a vasúti első osztály igénybevételére jogosult.

117. §⁸¹ (1) A bíró cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a bíró azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(3) A bíró írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzata lehetővé teszi. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzatban előírhatja, hogy a bíró helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.

(4) A bírót megillető cafetéria-juttatás éves összegét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg ötven százalékánál, és nem lehet magasabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a bíró szolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – a bíró választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a bíró halála miatt szűnik meg.

(6) Ha a bírót a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a bíró a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.

118. §⁸²

119. § (1)⁸³ A bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen:

(2) Ha a bíró más településen működő bíróságra való beosztását igazságügyi érdek is indokolja, a költözködéssel járó költségeit meg kell téríteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatások részletes feltételeit és mértékét az OIT – az érdekképviseleti szervekkel együttműködve – állapítja meg.

119/A. §⁸⁷ (1)⁸⁸ Az állam készfizető kezességet vállal a bíró által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a bírónál vállalhat, aki

(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.

(4) A (2) bekezdés d)–e) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről a bíró a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A bíró a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

(6) Amennyiben a bíró szolgálati viszonya az 57. § (1) bekezdésének a)–b) pontja, c) pontja, – ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye – d)–f) pontja, valamint a j) és az l) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő százaléka.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró szolgálati jogviszonyának a (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti a bíró által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8) A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli a bíróval a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a bíró a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9)⁸⁹ Ha a bíró a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a bíró adatairól nyolc napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10)⁹⁰ A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a bírónak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11)⁹¹ Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a bíró helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a bíró elmulasztotta, akkor a bíró ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.

120. § A bíró részére a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvénnyel alapított kitüntetés, illetve az e törvényben kapott felhatalmazás alapján alapított díj, oklevél, plakett adományozható.

121. § (1)⁹³ A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és a minisztériumba beosztott bíróra a 101–120. §-okban foglalt rendelkezéseket a (2)–(5) bekezdések szerinti eltéréssel kell alkalmazni.

(2)⁹⁴ A bíró a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha a bíró korábban helyi bíróságon működött, részére a megyei bírósági bírákra vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a Legfelsőbb Bíróságon, az OIT Hivatalában és a minisztériumban beosztott bíróként eltöltött szolgálat időtartamát megyei bíróságon eltöltött időnek kell tekinteni.

(3)⁹⁵ Az OIT Hivatalának a vezetője és helyettese, továbbá az OIT Hivatalában és a minisztériumban főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakört ellátó bírák vezetői pótlékra az a)–c) pontokban foglaltak szerint jogosultak. A vezetői pótlék

(4) Az OIT Hivatalába beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül az 1. fizetési fokozatban járó illetmény 10 százalékára is jogosult.

(5)⁹⁶ A bíró soron kívüli előresorolására és részére magasabb bírói cím adományozására – a minisztériumba beosztott bíró esetén a miniszternek, az OIT Hivatalába beosztott bíró esetén a Hivatal vezetőjének, valamint a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró esetén a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára – az OIT jogosult.

(6) A bírót ügyeleti és készenléti díj nem illeti meg, túlmunkájáért a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint szabadidő átalány állapítható meg.

122. § (1) Ülnöknek az a büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár választható meg, aki a 30. évét betöltötte.

(2)⁹⁷ A katonai ülnök megválasztásához az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az is szükséges, hogy a jelölt a Magyar Honvédségnél, illetve rendvédelmi szervnél hivatásos szolgálati viszonyban álljon.

123. § (1) Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek – kivéve a pártokat – jelölik.

(2) A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik.

(3)⁹⁸ A katonai büntetőeljárásban eljáró katonai tanácsok ülnökeit (a továbbiakban: katonai ülnök) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai – az ott működő érdekképviseleti szervek javaslataira is figyelemmel – jelölik.

(4) A munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti szervei jelölik.

(5) A jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A nyilatkozat a jelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, munkahelye nevét és címét, havi átlagkeresetét, valamint az aláírását tartalmazza. A jelölt köteles arról is nyilatkozni, hogy büntetve volt-e, rendelkezik-e választójoggal.

(6) A jelölt lakóhelye szerint illetékes jegyző megállapítja, hogy a jelöltnek van-e választójoga.

124. § (1)⁹⁹ A helyi bíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési, illetőleg települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, a megyei bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés és a területi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A kerületi bíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti települési önkormányzatok és a települési kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei, a Budakörnyéki Bíróság ülnökeit a Pest Megyei Közgyűlés és a Pest megyei kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A megyei bíróság és a munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés és a területi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg.

(2) Az ülnökök megválasztásánál a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. §-a (4) bekezdésének a) pontját megfelelően alkalmazni kell.

(3) A katonai ülnököket a rendfokozatuknak megfelelő állománygyűlésen választják meg.

125. § (1) Az ülnökök megbízatása 4 évre szól.

(2) Az ülnökök választását a köztársasági elnök tűzi ki.¹⁰⁰

(3) A korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökválasztástól számított 30 nap elteltével jár le.

(4) Az OIT állapítja meg, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ.

126. § (1) A megválasztott ülnök tisztsége gyakorlásának megkezdése előtt bírói esküt tesz.

(2) Az ülnököt előre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja be, és osztja be az ítélkező tanácsokba.

(3) A bíróság elnöke a bírósághoz megválasztott valamennyi ülnök részére évenként legalább egyszer, egyébként akkor, ha ezt időszerű feladatok megbeszélése megkívánja, értekezletet tart (ülnöki értekezlet).

127. § (1) Az ülnök megbízatása megszűnik:

(2) A katonai ülnök megbízatása – a nyugállományba helyezést kivéve – akkor is megszűnik, ha a szolgálati viszonya megszűnt.

(3) Az ülnök a képviselő-testülethez, illetőleg a megyei (fővárosi) közgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(4) A lemondó nyilatkozat érvényességéhez a képviselő-testület, illetőleg a megyei (fővárosi) közgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.

(5) A lemondásról a képviselő-testület az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti, a lemondás bejelentésének napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.

(6) Az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban írt esetben az ülnöki megbízatás megszűnését a képviselő-testület, illetve a megyei (fővárosi) közgyűlés határozattal állapítja meg, és erről az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti.

128. § (1) A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg.

(2) Ha valamely jogszabályban biztosított juttatáshoz való jogosultság, illetőleg annak mértéke meghatározott munkateljesítménytől vagy a munkában eltöltött napok számától függ, az ülnöki működés időtartamát munkában töltött időként kell számításba venni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyokban nem álló, illetőleg az ülnöki működése idejére munkabérben (munkadíjban) nem részesülő ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke az ülnök működésének minden napjára a bírói 1. fizetési fokozat egy munkanapra eső összegének a 25 százaléka.

(4) Ha az átlagkereset az (1) bekezdés szerinti esetben nem éri el a (3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányos részét, azt a tiszteletdíj összegéig ki kell egészíteni.

(5) Az ülnök a hivatalos kiküldetésével járó költségeket a bírákra irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával számolhatja el.

129. §¹⁰¹ A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. §-ának (1)–(4) bekezdését, 4. §-át, 5. §-át, 6–12. §-át, 15. §-át, 18–19/A. §-át, 21–28. §-át, 74. §-át, 76. §-ának (6)–(8) bekezdését, 76/B. §-ának (1)–(2) bekezdését, 78/A. §-át, 79. § (2) bekezdését, 84/A. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 85. §-át, 90. §-ának (1)–(4) bekezdését, 93. § (3) bekezdését, 97–98. §-ait, 107. §-át, 122. §-át, 123. §-ának (1) bekezdését, 125. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (2) bekezdését, 133. §-át, 134. §-át, 135–140/A. §-át, 142/A. §-át, 151. §-ának (2) és (4) bekezdését, 151/A. §-ának (1)–(2) és (5)–(6) bekezdését, 152. §-át, 153. §-ának (1) bekezdését, 154. §-ának (1) bekezdése első és harmadik mondatát, 155–157. §-át, 158. §-ának (1) bekezdése első mondatát és (2)–(3) bekezdését, 159–164. §-át, 202. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

130. §¹⁰² Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a katonai bíró szolgálati viszonyára a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 2001. évi XCV. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy bármilyen illetményre és a jubileumi jutalomra e törvény alapján jogosult, fegyelmi felelősségre vonására kizárólag e törvény alapján kerülhet sor.

131. § (1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 1997. október 1-jén lép hatályba.

(2) A törvényben meghatározott javadalmazásra az OIT Hivatalába beosztott bíró 1998. február 1. napjától, a többi bíró és az ülnök 1998. július 1. napjától jogosult.

132. § A pályaalkalmassági vizsgálattal kapcsolatos rendelkezéseket 1998. július 1. napjától kell alkalmazni.

133. §¹⁰³ Ha az ítélőtábla felállításakor a legfelsőbb bírósági bírót – a 19. § alapján vagy a bíró kezdeményezésére – az ítélőtáblára osztják be, a legfelsőbb bírósági bírói címét és illetményét a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíróra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

134. § (1) A hivatásos bírák választottbírói tisztsége 1998. szeptember 30. napjával megszűnik.

(2) Ha a bíró e törvény szerint járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a törvény hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény szerinti szabadsága meg nem haladja.

(3) Ha a bíró az 57. § h) pontjában meghatározott felső korhatárt a törvény hatálybalépése előtt már betöltötte, illetve annak betöltéséig a törvény hatálybalépésekor kevesebb mint 6 hónap van hátra, a bíró felmentése iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ilyen esetben a bírót a 6 hónapos felmentési idő teljes időtartamára mentesíteni kell a munkavégzés alól.

135. § A törvény hatálybalépése előtt kinevezett bíró munkáját e törvény szerint akkor kell értékelni – a soron kívüli értékelés eseteit ide nem értve – ha a bíró tényleges szolgálati ideje a 15 évet nem haladja meg. Az értékelést 2000. december 31. napjáig kell elvégezni.

136. § (1) A törvény szerinti besorolásokat az OIT Hivatalába beosztott bírónál 1998. február 28. napjáig, a többi bírónál 1998. július 31. napjáig kell elvégezni.

(2) Az igazságügyi szolgálati időt az e törvény hatálybalépése előtti jogszabály alapján megállapított szolgálati időnél alacsonyabb mértékben nem lehet meghatározni, továbbá figyelembe kell venni a törvény hatálybalépése előtti soron kívüli előresorolások hatását is.

(3) A besorolások eredményeként a bíró illetménye – változatlan beosztás esetén – nem csökkenhet. Az illetmény esetleges csökkenésekor a törvény hatálybalépése előtti hónapra megállapított illetményt kell folyósítani.

(4) Az 1. fizetési fokozat összege 1998. évben 160 000 Ft.

(5) Ha az idegennyelv-ismereti pótlék juttatásának e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a folyósítást 1998. augusztus 1. napjától meg kell szüntetni.

137. § (1)¹⁰⁴ A bíró részére az e törvény, valamint más jogszabály alapján őt megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2)¹⁰⁵ A javadalmazás fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés a bíró részére költségtöbbletet nem okozhat.

(3) A javadalmazásnak az (1)–(2) bekezdésekben szabályozott módon történő kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.

138. § Az igazságügy-miniszter köteles e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a bíróságokra vonatkozó igazságügy-miniszteri rendeleteket felülvizsgálni és e törvény végrehajtásához szükséges mértékben azokat módosítani, illetőleg hatályon kívül helyezni.

138/A. §¹⁰⁶

139. § (1)¹⁰⁷ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tartós külszolgálatot ellátó bírónak az e törvény szerinti javadalmazásán kívüli egyéb juttatásait – az OIT egyetértésével – rendeletben állapítsa meg.

(2)¹⁰⁸ Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

140. §¹⁰⁹

141. §¹¹⁰

142. §¹¹¹

143. §¹¹²

144. §¹¹³ E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: