• Tartalom

41/1997. (HK 15.) HM utasítás

41/1997. (HK 15.) HM utasítás

a nemzetközi katonai békemissziókban való részvétellel kapcsolatos feladatokról

1997.07.16.
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 11. § (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a 22. § (1) bekezdés e) és a 41. § h) pontjában meghatározottakra, a nemzetközi katonai békemissziók Honvédelmi Minisztériumot (a továbbiakban: HM) és Magyar Honvédséget (a továbbiakban: MH) érintő feladatai végrehajtására a következő utasítást adom ki:

1. § Az utasítás hatálya a HM-ra, a HM hivatalaira és háttérintézményeire, a miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó szervezetekre, valamint a MH szervezeteire, a békemissziós feladatokba bevont hivatásos és szerződéses katonákra és a más minisztériumoktól e feladat ellátására vezényelt állományra, továbbá a békemissziós kiképzésbe bevont hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítőkre terjed ki.

2. § (1) A béke és a biztonság fenntartásáért felelős nemzetközi szervezetek céljai iránti elkötelezettségünkből adódóan, tevékenységünkben vállalt feladatainak teljesítése érdekében a MH-nek békemissziós feladatok végrehajtására alkalmas katonákkal és alegységekkel kell rendelkezni.

(2) A nemzetközi katonai békemissziókban való szolgálatteljesítés olyan különleges feladat, amelyet a katonák általában Magyarország határain kívül, nem a haza közvetlen védelmének részeként, hanem nemzetközi kötelezettségvállalásainkból adódóan teljesítenek, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 22. § (1) bekezdés e) és i) pontjának megfelelően.

(3) A békemissziós feladatot végrehajtó személyek és kötelékek külföldi műveleti és szolgálati irányítását a békemissziót működtető (ENSZ, EBESZ vagy egyéb) nemzetközi szervezet illetékes szervei és szolgálati személyei végzik.

(4) A békemissziós feladatba bevont állomány a szolgálati helyre való útbaindulás kezdetétől az onnan történő hazaérkezésig sajátos kettős alárendeltségi helyzetben van. A katonák feladatait, jogait, kötelességeit, járandóságait és napi tevékenységük rendjét az adott misszió hatályos állandó és eseti szabályozásai írják elő. Az egyes kötelékek belső szolgálati viszonyait és minden olyan tevékenységét, amelyet a befogadó misszió nem szabályoz, a hatályos magyar jogszabályoknak és szabályzati előírásoknak megfelelően, illetve a fogadó ország jogszabályainak betartásával kell szervezni. A kettős alárendeltség sajátosságai figyelembevételével ki kell dolgozni a békemissziós állomány munkaköri leírásait. A munkaköri leírások kidolgozásáért a magyar kontingensparancsnok a felelős.

3. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 49. § (4) bekezdése alapján a honvédelmi miniszter vezényli a hivatásos, szerződéses állományú katonát külföldi szolgálatra. Olyan kontingensek vagy váltások esetén, amelyek tagjai között más minisztériumok állományába tartozó személyek is vannak, a Hszt. rendelkezései és az illetékes tárca eljárási szabályai szerint történik az érintett állomány vezénylése.

(2) A nemzetközi katonai békemissziókkal kapcsolatos nemzetközi tárgyalások, tervezési és szervezési feladatok irányítása, továbbá a szolgálatot teljesítő kötelékek és személyek tevékenységének felsőszintű ellenőrzése a HM integrációs és nemzetközi kapcsolatokat felügyelő helyettes államtitkára hatáskörébe tartozik.

(3) A békemissziós feladatokkal összefüggő tárcaközi egyeztetés – kivéve jogszabály-előkészítés és költségvetési ügyek – és a külföldi partnerekkel történő folyamatos kapcsolattartás, továbbá a békemissziós tevékenység általános szakmai felügyelete a HM NATO és Multilaterális Együttműködési Főosztály hatáskörébe tartozik.

(4) A békemissziós feladatokra vezényelhető katonák, alkalmi kötelékek és alegységek kiválasztásáért, kiképzéséért, feladatteljesítésük előkészítéséért a MH parancsnoka, vezérkari főnök felelős.

(5) A fegyveres békefenntartó kontingensek tiszti, főtiszti és tábornoki beosztásait betöltő személyek, valamint a katonai megfigyelők külföldre vezénylésére a MH parancsnoka, vezérkari főnök, illetve a HM integrációs és nemzetközi kapcsolatokat felügyelő helyettes államtitkára együttesen terjeszt elő javaslatot a honvédelmi miniszternek. A tiszthelyettesi és tisztes rendszeresített rendfokozatú beosztást betöltő személyekre való javaslattétel az általános szabályok szerint történik.

4. § (1) A Honvéd Vezérkar szervezetében a békemissziós feladatokat tervező, szervező és koordináló, a kiképzési tevékenységet irányító, a missziókkal kapcsolatot tartó és a teljes feladatrendszert felügyelő központi szervet kell működtetni.

(2) A haderőnemi vezető szerveknél, illetve a MH kijelölt szervezeti egységeinél biztosítani kell a békemissziós felkészüléshez, kiképzéshez, alkalmazáshoz szükséges feltételeket.

(3) A fegyveres békefenntartó misszióknak állománytáblás hátteret vagy külön állományjegyzéket kell biztosítani. Ez a feladat jellegétől függően lehet önálló állománytábla, valamely katonai szervezet állománytáblájának kifejezetten e célra történő átalakítása, vagy valamely katonai szervezet meglévő állománytáblájának erre kijelölt része, illetve külön elkészített állományjegyzék.

(4) A Honvéd Vezérkarnak a békemissziós feladatokért felelős szervénél beosztási jegyzéket kell vezetni azokról a katonai megfigyelői beosztásokról, amelyeknek a betöltésére Magyarország hivatalos felkéréssel rendelkezik.

5. § (1) A békemissziós feladatokban – beleegyezésükkel – a MH személyi állományának hivatásos és szerződéses tagjai vehetnek részt. Erre – ha a feladat jellege és a szakmai körülmények indokolják – felkérhetők a Határőrség, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjai is, tárcaközi vagy az érintett országos parancsnokkal megkötött eseti megállapodás alapján.

(2) A békemissziós feladatokat végrehajtó személyeknek a részvételi szándékról és a feltételek tudomásulvételéről írásban kell nyilatkozni. A nyilatkozat legkésőbb a misszióra való célfelkészülés kezdete előtt tehető meg.

(3) A békemissziós feladatokra a személyi állomány kiválasztása pályázat útján vagy – a szolgálati és szakmai szempontokat figyelembe véve – felkérés alapján történik.

(4) Külföldi békemissziós szolgálatra az általános és speciális egészségi, pszichikai, fizikai, fegyelmi követelmények teljesítésén túl a következő feltételeknek megfelelő személy jelölhető:

a) katonai megfigyelői szolgáaltra olyan személy, aki hazai vagy külföldi kiképző szervnél megfigyelői tanfolyamot végzett, és részt vett az adott misszióra való célfelkészítésén, továbbá rendelkezik a szükséges idegen nyelvi felkészültséggel;

b) fegyveres békefenntartó kötelék parancsnoki és beosztott parancsnoki, tiszti és tiszthelyettesi beosztásaiba olyan személy, aki alegységével végrehajtotta a békefenntartó alapképzést, vagy egységénél ilyen kiképzést vezetett, vagy valamely kiképző szervnél békefenntartó parancsnoki tanfolyamot végzett, továbbá részt vett az adott misszióra való célfelkészítésen, és rendelkezik a szükséges idegen nyelvi felkészültséggel;

c) fegyveres békefenntartó kötelék speciális szakbeosztásába olyan, megfelelő szakmai számú tiszt vagy tiszthelyettes, aki az általános békefenntartó alapismereteket tanfolyamon vagy csapatszolgálata során elsajátította, továbbá részt vett az adott misszióra való célfelkészítésen és szakmai célfelkészülésen, és rendelkezik a szükséges idegen nyelvi felkészültséggel;

d) fegyveres békefenntartó kötelék tisztes rendszeresített rendfokozatú (legénységi) beosztásába olyan személy, aki alegységével végrehajtotta a békefenntartó alapképzést és a misszióra való célfelkészítést, – szakbeosztás esetén ezen túlmenően a szakkiképzést és a szakmai célfelkészítést is – továbbá rendelkezik a tervezett feladatnak és beosztásnak megfelelő minimális idegen nyelvi felkészültséggel.

(5) A kiképzést végző és a személyi utánpótlást biztosító szervezeteknek minden állománykategóriában folyamatosan rendelkezniük kell olyan kiképzett tartalék létszámmal, amely lehetővé teszi – a tervezett rotációs időszakok között is – az esetlegesen szükséges cserék elvégzését, illetve – új missziós csatlakozásra való felkérést követő döntés után rövid időn belül – egy új kontingens felállítását.

6. § (1) A kiképzési programok és tervek készítésénél, illetve pontosításánál figyelembe kell venni a békefenntartással foglalkozó nemzetközi szervezetek ajánlásait, kézikönyveit, programjait, különösen az ENSZ, a NATO és az EBESZ kiadványait. Az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács Katonai-Politikai Irányító Bizottságának Békefenntartási Együttműködési Ad-Hoc Munkacsoportja által kibocsátott és évente pontosított, „A békefenntartó felkészítés és kiképzés szabványosítása” című kiadványt irányadó dokumentumnak kell tekinteni.

(2) A fegyveres békefenntartó katonák kiképzési rendszere a következőkből tevődjön össze:

a) békefenntartó alapképzés (általános békefenntartói felkészítés) minden önként jelentkező katona és a belőlük kialakított alegység részére;

b) békefenntartó szakkiképzés a szakbeosztásoknak megfelelően;

c) célfelkészítés valamennyi katona és alegység részére a tényleges alkalmazási helyszínnek és feladatnak megfelelően;

d) célfelkészítés a speciális szakbeosztásokat ellátók részére a tényleges alkalmazási helyszínnek és feladatnak megfelelően.

(3) A katonai megfigyelők képzése általános békefenntartói (megfigyelői) kiképzésből és az alkalmazást közvetlenül megelőző célfelkészítésből áll.

(4) A célfelkészítéseket közvetlenül az alkalmazási helyszínre való kiutazást megelőzően kell tervezni.

(5) A békefenntartó alapképzés és szakkiképzés végrehajtható tényleges hadkötelezettség alapján teljesített sorállományú jogviszonyban is. Tisztes rendszeresített rendfokozatú (legénységi) beosztásúak csak szerződéses jogviszonyban kerülhetnek kiküldésre.

(6) A kiküldés előtti célfelkészítést, valamint a katonai megfigyelők kiképzését az erre kijelölt katonai szervezetek hajtják végre. A speciális szakbeosztásúak szakmai célfelkészítését, valamint a különböző törzsekbe beosztott személyek kiképzését a szakmailag illetékes központi vezető szervek is végezhetik.

7. § (1) Az önálló állománytáblával rendelkező békefenntartó kontingens honi szolgálati elöljárója – a külföldi szolgálatteljesítés alatt is – a hadrend szerinti közvetlen elöljáró. Az önálló állománytáblával nem rendelkező kontingens, valamint a katonai megfigyelők szolgálati elöljárója a Honvéd Vezérkar békefenntartásért felelős szervének vezetője, a kiutazástól a vezénylési parancsban meghatározott feladat befejezéséig. A kontingens tagjainak szolgálati elöljárója a kontingensparancsnok.

(2) Egyes különleges feladatot vagy törzsbeosztást ellátó kötelékeknél, illetve személyeknél az (1) bekezdés szerintiektől el lehet térni. Ilyen esetben a kirendelő vezénylésben történik intézkedés az alárendeltségre.

(3) A békemissziós kontingensek állományilletékes alakulata – ha önálló állománytáblával nem rendelkeznek – az az alakulat vagy szervezet, amelyhez beosztási helyeiket állománytáblával vagy más módon rendszeresítették.

(4) A külföldön működő kontingensekkel való hivatalos kapcsolattartás módjára a szolgálati elöljáró intézkedik.

(5) A missziókkal való hivatalos összeköttetés mellett a szolgálati elöljáró olyan állandóan elérhető információs ügyeleti szolgálatot működtet, melyhez a külföldi feladatukat teljesítők családtagjai vagy más érdeklődők – különösen a békefenntartó szolgálatra jelentkezni szándékozók – közvetlenül is fordulhatnak. A közölt információk azonban nem sérthetik az érintettek személyiségi jogait, illetve a szolgálati érdeket.

(6) Az (4)–(5) bekezdésekben meghatározott kapcsolattartáson felül a kontingens működésének költségvetési, pénzügyi és számviteli adatátviteli rendszerét kell működtetni, melynek szakmai felügyeletét a HM Pénzügyi és Számviteli Szolgálat gyakorolja. Az adatátviteli rendszer működtetésére a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal főigazgatója szakmai intézkedést ad ki.

8. § (1) A békemissziós tevékenységre történő felkészülés, a missziókban való részvétel, a folyamatos működtetés, valamint a felszámolás költségei fedezetének biztosítása érdekében, missziónként (missziónak tekintve a megfigyelői csoportokat is) külön-külön éves költségvetést kell összeállítani. A missziók költségvetésének megtervezéséért az érintett katonai szervezetek, a MH Anyagi-Technikai Főcsoportfőnökség és a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal a felelősek.

(2) A kiadások és források tervezésének és felhasználásának elkülönítése érdekében a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatala a költségvetés tervezésében, illetve a számviteli rendben tegye lehetővé a költségek és bevételek elkülönített nyilvántartását és kezelését.

(3) A békemisszióban való részvételért – a nemzetközi szervezetek által meghatározott elvek szerint – fizetett visszatérítések elszámolása, a térítési díjak beszedése rendszerét a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatala – a HM és a MH illetékes szerveivel együttműködve – dolgozza ki, illetve hajtsa végre.

(4) A nemzetközi szervezetek által visszatérített összegeket békemissziós feladatokra kell tervezni és felhasználni.

9. § (1) A békefenntartó katonák és alegységek anyagi-technikai felszerelésének meghatározásakor arra kell törekedni, hogy érvényesüljön a lehető legteljesebb egyéni és kötelékszintű biztonság, továbbá figyelembe kell venni, hogy feladat-végrehajtásuk során különleges körülmények között a Magyar Köztársaságot képviselik.

(2) A békefenntartó katonák pénzbeni ellátmányára és egyéb járandóságaira úgy kell javaslatot tenni, hogy az feleljen meg annak a fokozott követelményszintnek és különleges körülményeknek, amellyel a személyi állomány találkozik szolgálatellátása során.

10. § (1) A békefenntartásban szerzett tapasztalatok gyűjtésének, feldolgozásának és hasznosításának szervezett rendszerét – valamennyi érintett irányító és végrehajtó szerv részvételével – ki kell dolgozni, amelyért az adott kontingens szolgálati elöljárója felelős. Az általánosítható tapasztalatok az újabb váltások felkészítésénél, illetve a csapatok és törzsek kiképzésénél jussanak elsősorban érvényre.

(2) A békemissziós szolgálat a bevont állomány életútjának kiemelten fontos része. Az erről készült értékelést a személyi okmányok között meg kell őrizni.

(3) A Hszt. 329. §-ában szabályozott szolgálati időszorzó meghatározása a békemissziós szolgálatról készülő személyügyi parancsokban történik. Erre a Honvéd Vezérkar békemissziós feladatokért felelős szervének vezetője tesz javaslatot.

11. § A békefenntartásban való részvétellel kapcsolatos biztonságpolitikai, társadalmi, kiképzési, logisztikai és költségvetési – pénzügyi-számviteli összefüggések mélyebb elemzését és feltárását be kell építeni a HM és a MH kutatási terveibe.

12. § Folyamatosan biztosítani kell a békefenntartásnak – mint a Magyar Honvédség egyik kiemelten fontos tevékenységi körének – a publicitását, az erre vonatkozó szabályok betartása mellett. E tevékenység koordinálását a HM Sajtóiroda végzi.

13. § A MH parancsnoka, vezérkari főnök az utasítás hatálybalépését követően 30 napon belül a MH békemissziós tevékenységére és az alárendeltek feladatainak részletes meghatározására intézkedést ad ki.

14. § (1) Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a MH békefenntartási feladatokra való felkészülésének végrehajtásáról szóló 3/1994. (HK 8.) HM utasítás hatályát veszti.


Keleti György s. k.,

honvédelmi miniszter

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére