1997. évi XXXI. törvény

1997. évi XXXI. törvény

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról¹

2014.01.01.

Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben, továbbá az Alaptörvényben meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban a következő törvényt alkotja:²

ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A törvény célja és alapelvei

1. § (1) E törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

(2) A törvény meghatározza az (1) bekezdésben megjelölt célok elérése érdekében a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait.

2. § (1)³ A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és – jogszabályban meghatározottak szerint – elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését.

(3) A gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani.

(4) A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését biztosítani kell.

3. § (1) A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére.

(2)⁴ A gyermekek védelme során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

A törvény hatálya

4. §⁵ (1)⁶ A törvény hatálya kiterjed

a)⁷ a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel Magyarország területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire;

b)⁸ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény⁹ (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;

c)¹⁰ a menedékjogról szóló törvény szerint, arra a tizennyolcadik életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig amíg ilyen személy felügyelete alá kerül – feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.

(2)¹¹

(3)¹² E törvény szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. Magyarország területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és szokásos tartózkodási helyet létesítő gyermek védelmét szolgáló eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

(4)¹³ Magyarország területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó.

Értelmező rendelkezések

5. § E törvény alkalmazásában

a)¹⁴ gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a szerinti kiskorú,

b)¹⁵ fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés elkövetésekor 14. évét, bűncselekmény elkövetésekor 12. évét – illetve 2013. június 30-át megelőzően elkövetett bűncselekmény esetén a 14. évét – betöltötte, de 18. évét még nem,

c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,

d) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,

e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,

f) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a (4) bekezdésében és 62. §-a (1) bekezdésében, a Csjt. 69/A. §-ában, valamint a 69/D. § (2) bekezdésében meghatározott személy,

g)¹⁶ gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,

h)¹⁷ gyermeki jogok: az Alaptörvényben, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége,

i) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás,

j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,

k)¹⁸ gyámhatóság: a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szakigazgatási szerve, a települési önkormányzat jegyzője, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,¹⁹

l) gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre,

m) gyermekvédelmi gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem,

n)²⁰ veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,

o)²¹ várandós anya válsághelyzete: olyan családi, környezeti, szociális, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését; ezen belül terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya az a válsághelyzetben lévő várandós anya, aki nyilatkozata szerint állapotát környezete és hozzátartozói előtt titokban szándékozik tartani,

p) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít,

q)²² fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt:

qa) a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt,

qb)²³ a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 4. § 25. pontjában foglaltaknak megfelelő gyermek, fiatal felnőtt,

r) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározattak,

s)²⁴ fenntartó:

sa)²⁵ az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),

sb)²⁶ az egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),

sc)²⁷ az egyéni vállalkozó,

sd)²⁸ az sa)–sb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég,

se)²⁹ az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint – ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek – az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe [az sc)–se) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó],

ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

t)³⁰ személyazonosító adat: az érintett személy természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársága, bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye,

u)³¹ intézmény: az e törvényben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózatra is,

v)³² működtető: az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezete, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi,

x)³³ államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvétel: a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés megkötése és teljesítése,

y)³⁴ családi pótlék: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 5. §-ának a) pontja szerinti nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás,

z)³⁵ rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem,

zs)³⁶ utógondozás: a nevelésbe vétel megszüntetését, megszűnését követően

zsa) a gyermek családjába való visszailleszkedését elősegítő utógondozó szociális munka,

zsb) a fiatal felnőttnek az önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadás és a társadalomba való beilleszkedéshez történő segítségnyújtás.

II. Fejezet

Alapvető jogok és kötelességek

Gyermeki jogok

6. § (1)³⁷ A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.

(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.

(2a)³⁸ A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez.

(3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz.

(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.

(5)³⁹ A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.

(6)⁴⁰ A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.

7. § (1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.

(2)⁴¹ A gyermeknek joga van – örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában – a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A tizenkét év alatti gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását befogadó szülőnél kell biztosítani, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével.

(3) A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.

(4)⁴² Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és – a vér szerinti család beleegyezése mellett – a kapcsolattartáshoz.

(5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek.

8. § (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.

(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.

(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.

9. § (1)⁴³ A nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan

a)⁴⁴ állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, – nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő – megfelelő nevelésben, oktatásban és érdekei érvényesítésére megfelelő törvényes képviseletben részesüljön,

b)⁴⁵ gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze

c) felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt,

d) vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt,

e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák,

f) érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze,

g) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréséhez,

h) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze,

i) személyes kapcsolatait ápolhassa,

j)⁴⁶ a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa,

k)⁴⁷ utógondozásban részesüljön.

(2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti jog gyakorlása a gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethető.

(3)⁴⁸ A speciális gyermekotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermeket – helyzetére való tekintettel – fokozott védelemben kell részesíteni.

(4)⁴⁹ A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek

a) egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges terápiára az állapotának megfelelő és a többi gyermek biztonságát védő módon, továbbá

b) gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén

kerülhet sor.

10. § (1) A gyermek kötelessége különösen, hogy

a) gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön,

b) képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,

c) tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától.

(2)⁵⁰ A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények házirendje – e törvényben meghatározott keretek között – a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait.

(3)⁵¹ Az intézmény – a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített – házirendjét az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetéséről.

(4)⁵² Helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetében a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének alapvető szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Gyermeki jogok védelme

11. §⁵³ (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

(2) A gyermekvédelmi gyám a gyámhatóság kirendelő határozata alapján

a) képviseli a gyermek érdekét, elősegíti jogainak gyakorlását,

b) megismeri a gyermek véleményét és közvetíti azt az ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény, illetve a gyermek ügyeivel foglalkozó hatóságok felé,

c) ellátja a gyermek törvényes képviseletét, és

d) jogszabályban meghatározott ügyekben eljárást kezdeményez.

11/A. §⁵⁴ (1)⁵⁵ A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére.

(2) A gyermekjogi képviselő

a) segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,

b)⁵⁶ segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a gyámhatóság által tartott tárgyaláson az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában,

c)⁵⁷ a 36. § (2) bekezdése szerinti esetben eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermek, illetve fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján,

d) eljár az érdekképviseleti fórum 35. § (4) bekezdése szerint tett megkeresése alapján,

e)⁵⁸ a gyámhatóság kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban,

f)⁵⁹ a 100/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet

fa) gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására az arra a 100/A. § (1) bekezdése szerint jogosult szervnek,

fb)⁶⁰ a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel érintettek között, szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tartására a gyámhatóságnak,

fc) a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak, működtetőnek.

(3) A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselő köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni.

(4)⁶¹ A gyermekjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A gyermekjogi képviselő jogállására és eljárására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály rendezi.⁶²

(5) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék.

(6) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, illetve szolgálatok vezetői tizenöt napon belül, a fenntartó harminc napon belül, illetve a képviselő-testület vagy a közgyűlés a következő testületi ülésén érdemben megtárgyalja a gyermekjogi képviselő észrevételeit, és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja őt.

(7) A gyermekjogi képviselő figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekjogi képviselő indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez.

(8)⁶³ Nem lehet gyermekjogi képviselő az a személy,

a) aki büntetett előéletű,

b)⁶⁴ aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. címében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, XIV. fejezetében meghatározott házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészet, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XVI. fejezet II–IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság, illetve a 2012. évi C. törvény XV. Fejezetében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, XVI. Fejezetében meghatározott egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmény, XVII. Fejezetében meghatározott egészséget veszélyeztető bűncselekmény, emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, személyes adattal visszaélés, közérdekű adattal visszaélés, zaklatás, magántitok megsértése, XIX. Fejezetében meghatározott nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, XX. Fejezetében meghatározott gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekmény, környezetkárosítás, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, XXVI. Fejezetében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, XXXII. Fejezetében meghatározott köznyugalom elleni bűncselekmény, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, embercsempészet, járványügyi szabályszegés, rablás, kifosztás, zsarolás, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el

ba) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

bb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

bd) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

be) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

c) aki a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

d) aki a szakmai gyakorlata meglétének vizsgálata során figyelembe veendő foglalkozás tekintetében foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, valamint

e)⁶⁵ akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette, valamint – ha külön jogszabály másképp rendelkezik – akinek szülői felügyeleti joga a gyermek nevelésbe vétele miatt szünetel.

(9)⁶⁶ Megszűnik a gyermekjogi képviselő megbízatása, ha vele szemben a (8) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, vagy ha a gyermekjogi képviselő a 11/B. § (3) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.

11/B. §⁶⁷ (1) A gyermekjogi képviselői feladatok ellátására pályázó személy a jelentkezéskor a gyermekjogi képviselet céljából létrehozott szervezett vezetője (a továbbiakban: vezető) részére

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 11/A. § (8) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, valamint

b) igazolja, hogy a 11/A. § (8) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(2) Ha a pályázó az (1) bekezdésben meghatározott tényeket nem igazolja, gyermekjogi képviselő nem lehet.

(3) A vezető a gyermekjogi képviselőt – a képviselet ellátásának időtartama alatt – írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak hatósági bizonyítvánnyal való igazolására, hogy a gyermekjogi képviselővel szemben nem állnak fenn a 11/A. § (8) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott kizáró okok.

(4) Ha az (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a gyermekjogi képviselő igazolja, hogy vele szemben a 11/A. § (8) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn, a vezető az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a gyermekjogi képviselő részére megtéríti.

(5) A vezető a 11/A. § (8) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli

a) gyermekjogi képviselői feladatok ellátására pályázó személy,

b) a gyermekjogi képviselő

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a vezető az ellenőrzés lefolytatásáig vagy ha az ellenőrzés következtében a gyermekjogi képviselő megbízatása megszűnik, a megbízatás megszűnésének időpontjáig kezeli.

Szülői jogok és kötelességek

12. § (1) A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket – különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást –, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa.

(2) A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.

(3) A gyermek szülője – ha törvény másként nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni.

(4) A gyermek szülője köteles

a) gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát a 6. § (5) bekezdése szerint tiszteletben tartani,

b) gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni,

c) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni,

d) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni,

e) a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni.

13. § (1)⁶⁸ A nevelésbe vett gyermek szülője, ha szülői felügyeleti joga nem szűnt meg, jogosult arra, hogy

a)⁶⁹ a gyermeke gondozójától, gyermekvédelmi gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást, a kapcsolattartáshoz segítséget kapjon,

b)⁷⁰ a gyámhatóságtól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje,

c) a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól – a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez – segítséget kapjon,

d) a Csjt.-nek megfelelően a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben – a gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról – meghallgassák.

(2)⁷¹ A nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásra feljogosított szülője jogosult és köteles

a)⁷² a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel, a gyermekvédelmi gyámmal – a nevelés érdekében – együttműködni,

b) gyermekével – törvényben meghatározott módon – kapcsolatot tartani.

(3)⁷³ A nevelésbe vett gyermek szülője – a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában – köteles

a) minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért,

b)⁷⁴ tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény rendjét,

c) gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni.

III. Fejezet

A gyermekek védelmének rendszere

14. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

(2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

(3) A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat.

15. § (1)⁷⁵ Pénzbeli és természetbeni ellátások:

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

b)⁷⁶

c) a gyermektartásdíj megelőlegezése,

d) az otthonteremtési támogatás.

e)⁷⁷

(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:

a) a gyermekjóléti szolgáltatás,

b) a gyermekek napközbeni ellátása,

c) a gyermekek átmeneti gondozása.

(3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:

a) az otthont nyújtó ellátás,

b)⁷⁸ az utógondozói ellátás,

c)⁷⁹ a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

(4)⁸⁰ A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:

a) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása,

b) a védelembe vétel,

c) a családbafogadás,

d) az ideiglenes hatályú elhelyezés,

e) a nevelésbe vétel,

f) a nevelési felügyelet elrendelése,

g) az utógondozás elrendelése,

h) az utógondozói ellátás elrendelése.

(5)⁸¹ A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása. A fiatalkorúak javítóintézeti neveléséről külön törvény rendelkezik.

(6)⁸² A gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatottakat – a külön jogszabályban meghatározott munkakörükkel összefüggésben – megilleti az a jog, hogy személyüket megbecsüljék, emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, tevékenységüket értékeljék és elismerjék.

(7)⁸³ A gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatott

a)⁸⁴ nevelő, gyermekfelügyelő, gondozó, csecsemő- és gyermekgondozó, befogadó szülő, családgondozó, utógondozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, a gyermek, illetve a fiatal felnőtt közvetlen gondozása, családgondozása és utógondozása során,

b)⁸⁵ befogadó szülői tanácsadó, gyám a gyermek közvetlen gondozásának ellenőrzése, illetve törvényes képviseletének ellátása során

hivatalból jár el, és e tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.

(8)⁸⁶ A gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben, valamint önkéntes jogviszonyban nem foglalkoztatható az a személy, akivel szemben a 11/A. § (8) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, vagy aki e törvényben meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.

(9)⁸⁷ Gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben történő foglalkoztatás esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.

(10)⁸⁸ A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

(11)⁸⁹ A (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben és az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó intézményekben a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy (a továbbiakban: pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy) heti teljes munkaideje 40 óra, amelynek 80%-át (a továbbiakban: kötött munkaidő) a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározott feladatok ellátásával kell tölteni. A munkaidő fennmaradó részében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy a feladatainak beosztását maga határozza meg.

(12)⁹⁰ A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében a teljes munkaidő 60–75%-ában (a továbbiakban: neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidő) a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás, fejlesztés és oktatás tartása, a gyermekek, fiatal felnőttek és a velük kapcsolatos intézkedések meghozatala, a számukra nyújtott ellátások meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró személyek személyiségállapotának vizsgálata, pedagógiai megfigyelések végzése és családgondozási, utógondozási feladatok ellátása rendelhető el a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.

(13)⁹¹ A kötött munkaidőnek a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidőn túl fennmaradó részében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy a (12) bekezdés szerinti feladatokkal összefüggő előkészítő, értékelő, adminisztratív és egyéb feladatokat, továbbá eseti helyettesítést lát el.

(14)⁹² A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt és a pedagógus-munkakörből nyugdíjba vonult személyt az Nktv. szerinti pedagógusigazolvány illeti meg.

(15)⁹³ A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint pótszabadság illeti meg.

16. §⁹⁴ (1) Az e törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,

b)⁹⁵ a gyámhatóság

c)⁹⁶

gyakorolja.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a helyi önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásoknál az illetékességet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának lakóhelye határozza meg.

17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,

b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,

c)⁹⁷ a köznevelési intézmények,

d) a rendőrség,

e) az ügyészség,

f) a bíróság,

g)⁹⁸ a pártfogó felügyelői szolgálat,

h)⁹⁹ az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,

i)¹⁰⁰ a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,

j)¹⁰¹ az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,

k)¹⁰² a munkaügyi hatóság.

(2)¹⁰³ Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek

a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,

b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.

(3)¹⁰⁴ Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

(4)¹⁰⁵ Ha az (1) bekezdés a)–i) és k) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdés a)–i) és k) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság – jelzésre vagy hivatalból – értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez.

(5)¹⁰⁶ A gyámhatóság a (4) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgálatnál kezdeményezi a külön jogszabály szerinti esetmegbeszélés megtartását.

MÁSODIK RÉSZ

ELLÁTÁSOK

IV. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

18. §¹⁰⁷ (1)¹⁰⁸ A jogosult gyermek számára

a)¹⁰⁹ a gyámhatóság az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot,

b)¹¹⁰

állapít meg.

(2)¹¹¹ A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg.

(3)¹¹² E törvény szerint a gyámhatóság a gyermek gondozó szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a gyermektartásdíjat megelőlegezi, a jogosult fiatal felnőttnek otthonteremtési támogatást állapít meg, és ezen pénzbeli ellátások folyósításáról rendelkezik.

(4)¹¹³ Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti.

(5)–(6)¹¹⁴

18/A. §¹¹⁵ (1)¹¹⁶ A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a gyámhatóság bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.

(2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény¹¹⁷

19. § (1)¹¹⁸ A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

a)¹¹⁹ a 151. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,

b)¹²⁰ a 20/A. §-ban meghatározott természetbeni támogatásnak,

c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek

az igénybevételére.

(1a)¹²¹ A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha

a) a gyermek tartására köteles, és

b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

(2)¹²² A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

a)¹²³ az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át,

aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy

ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

ac)¹²⁴ ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b)¹²⁵ az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,

feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.

(3)¹²⁶ Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

(4)¹²⁷ A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

b) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

c) 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,

d) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,

e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket,

f) az a)–e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

(5)¹²⁸ A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot kell érteni, ha a családbafogadó gyám a gyámsága alá helyezett gyermek tartására köteles.

(6)¹²⁹ A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

(7)¹³⁰ Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy

b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét

meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

(8)¹³¹ A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek.

(9)¹³² Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetőleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

20. §¹³³ (1) A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra, de legfeljebb

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig

megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

(2) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha

a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy

b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,

és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.

(3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ideértve a 19. § (1a) bekezdés szerinti pénzbeli ellátásra való jogosultságot is, a gyámhatóság – hivatalból vagy kérelemre – felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be.

(4) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

a) megszűnik az (1) bekezdésben meghatározott időtartam leteltével,

b) megszüntetésre kerül, ha

ba) a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, vagy

bb) a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.

20/A. §¹³⁴ (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel

természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

20/B. §¹³⁵ (1)–(2)¹³⁶

(3)¹³⁷ A pénzbeli ellátás havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka.

(4)¹³⁸ A gyámhatóság annak a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak, akinek pénzbeli ellátásra való jogosultsága

a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában – az augusztus hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett –,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában – a november hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett –

pótlékot folyósít.

(5) A (4) bekezdés szerinti pótlék esetenkénti összege 2006. évben gyermekenként 7500 forint. A 2006. évet követően a pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.¹³⁹

(6)¹⁴⁰ Ha a pénzbeli ellátást jogerősen megállapították, az

a) a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet

aa) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,

ab) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát;

b) a hivatalbóli eljárás megindulásának napjától esedékes azzal, hogy ha a hivatalbóli eljárás

ba) a tárgyhónap tizenötödikéig megindult, a támogatás teljes összegét,

bb) a tárgyhónap tizenötödikét követően indult meg, a támogatás ötven százalékát

kell kifizetni.

(7)¹⁴¹ Ha a pénzbeli ellátásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés

a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát,

b) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét

kell kifizetni.

Óvodáztatási támogatás¹⁴²

20/C. §¹⁴³ (1) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése.

(2) A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát – kérelmére – annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapítja meg, akinek gyermeke

a) tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző a 67/A. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapította, és

b)¹⁴⁴ legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába.

(3) Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy a családbafogadó gyám legfeljebb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig terjesztheti elő, amely évben a gyermek az ötödik életévét betölti.

(4) A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatást első alkalommal, ha az óvodáztatási támogatásra való jogosultság jogerős megállapítására

a) az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában,

b) a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában

folyósítja.

(5) Az első alkalmat követően a települési önkormányzat jegyzője a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek vagy a családbafogadó gyámnak, ha

a) a gyermek továbbra is halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül, és

b) a szülő, a családbafogadó gyám a gyermeknek a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet szerinti rendszeres óvodába járásáról gondoskodik.

(6) Ha az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet december 4-éig, illetve június 4-éig benyújtották és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, de a kérelem jogerős elbírálására december 4-éig, illetve június 4-éig nem kerül sor, a további óvodáztatási támogatás folyósításának (5) bekezdés szerinti időpontjában kell folyósítani az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást. Ha a további óvodáztatási támogatás folyósításának feltételei is fennállnak, akkor az első alkalommal járó és a további óvodáztatási támogatást együtt kell folyósítani.

(7) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság a megszüntetését követően a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható, azzal, hogy a rendszeres óvodába járást a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott időszak tekintetében kell vizsgálni. Ebben az esetben a jogosultat az (5) bekezdés szerinti további óvodáztatási támogatás illeti meg.

(8) A támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint.

(9) A települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy első alkalommal az óvodáztatási támogatást természetbeni formában kell biztosítani.

21. §¹⁴⁵

Gyermektartásdíj megelőlegezése

22. §¹⁴⁶ (1) A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha

a) a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és

b) a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá

c) a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani,

feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

(2) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(3)¹⁴⁷ A gyámhatóság a gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtást követően állapítja meg. Az eredménytelen végrehajtást, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó foglalási jegyzőkönyv hat hónapnál régebbi nem lehet.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg számításánál a kérelem benyújtása időpontjában közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyeket.

(5) Nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének, ha a kötelezett

a) lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthető, vagy

b) külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy

c)¹⁴⁸

d) a jogosulttal közös háztartásban él, vagy

e)¹⁴⁹

(6) Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj megelőlegezésének

a) részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, vagy

b) lejárt gyermektartásdíj esetén.

(7) A feltételek fennállása esetén a gyermektartásdíj megelőlegezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az időpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig.

23. § (1)¹⁵⁰ A gyámhatóság a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át.

(2)¹⁵¹ A gyámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb összeget akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja. A megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10%-ánál.

(3)¹⁵² A gyámhatóság a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozatát a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(4)¹⁵³ A gyámhatóság a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosítja.

24. § (1)¹⁵⁴ Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A feltételek fennállása esetén – függetlenül az adók módjára történő behajtás eredményétől – ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további három évre a megelőlegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető.

(2)¹⁵⁵ Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen elrendelték, az a kérelem benyújtásától esedékes, azzal, hogy ha a kérelmet

a) a tárgyhónap 15-éig nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított teljes összeget,

b) a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított összeg 50%-át

kell kifizetni.

(3)¹⁵⁶ A gyámhatóság hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását – legfeljebb hat hónapra – felfüggeszti, ha

a) a kérelmezőnek a 22. § (1) bekezdésében meghatározott körülményeiben változás állt be,

b)¹⁵⁷ a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár, feltéve, hogy annak mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja,

c)¹⁵⁸ a kötelezett a kérelmező részére legalább két egymást követő alkalommal közvetlenül fizet tartásdíjat, feltéve, hogy annak összege alkalmanként a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja,

d) a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el.

(4)¹⁵⁹ A gyámhatóság a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen, ha a felfüggesztés időtartama alatt a jogosult nem részesült a 22. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott mértékű gyermektartásdíjban – a felfüggesztés lejárta után – elrendeli a gyermektartásdíj további folyósítását és a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj utólagos, egy összegben történő kifizetését vagy a megelőlegezést megszünteti.

(5)¹⁶⁰ A gyámhatóság a gyermektartásdíj megelőlegezését megszünteti, ha

a)¹⁶¹ a gyermek – a gyámhatóság, illetve a bíróság végrehajtható határozata alapján – a külön élő másik szülő vagy más személy gondozásába kerül,

b) a gyermek nagykorúvá vált, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat,

c)¹⁶² a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe vette,

d) a kötelezett meghalt.

(6)¹⁶³

(7)¹⁶⁴ Ha a gyermektartásdíj megelőlegezésére való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés

a) a tárgyhónap 15-éig következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított összeg 50%-át,

b) a tárgyhónap 15-ét követően következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított teljes összeget

kell kifizetni.

(8)¹⁶⁵ A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kamattal az államnak megtéríti. A megelőlegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint.

(9)¹⁶⁶ A gyámhatóság a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegét a kötelezett kérelmére és a 133. § (5) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén méltányosságból elengedheti, csökkentheti vagy részletfizetést engedélyezhet.

(10)¹⁶⁷ A megelőlegezett gyermektartásdíj meg nem térített összege tekintetében fennálló tartozás a kötelezett halála esetén megszűnik.

Otthonteremtési támogatás

25. §¹⁶⁸ (1)¹⁶⁹ Az otthonteremtési támogatás célja, hogy a nevelésbe vételből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse.

(2) Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek

a) legalább hároméves időtartamú folyamatos – gondozási helyén töltött – nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg,¹⁷⁰ és

b)¹⁷¹ készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát, azzal, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegeként az otthonteremtési támogatás megállapítása időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegét kell figyelembe venni.

(3) A készpénz vagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából és keresményéből származó megtakarítást nem lehet beszámítani. A nevelésbe vétel időtartamába az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartamát is be kell számítani, feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezték el.

(4)¹⁷² Akkor is jogosult a fiatal felnőtt a támogatásra, ha a három évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételére a 78. § (1) bekezdés a) pont ab), ac), ad) és b) pont ba) alpontjában meghatározott okból került sor.

(5)¹⁷³ A támogatás Magyarország területén használható fel

a) részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő vagy már a fiatal felnőtt tulajdonában lévő lakás lakhatóvá tételére,

b) építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, építésére, tulajdon- vagy tulajdonrészszerzéssel járó felújítására vagy bővítésére,

c) bérleti jogviszony létesítéséhez szükséges összeg megfizetésére, lakás bérleti díjának kifizetésére,

d) önkormányzati bérlakás felújítására,

e) államilag támogatott lakásprogramban vagy lakás-előtakarékossági programban való részvételre,

f) otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére,

g) indokolt esetben a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra.

(6) Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételekről, valamint arról, hogy a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás felhasználása során az utógondozójával együttműködik.

(7)¹⁷⁴ A gyámhatóság az otthonteremtési támogatás iránti kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnőtt részére a lakcím szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli ki. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó a támogatással való elszámolásig segítséget nyújt.

26. § (1)¹⁷⁵ Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el

a) a négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét,¹⁷⁶

b) a négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét,

c) az öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.

(2)¹⁷⁷ Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást lakás bérleti díjának kifizetésére, államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre vagy ingatlan felújítására, bővítésre használja fel, a gyámhatóság az otthonteremtési támogatás összegének részletekben történő kifizetéséről dönthet. Az ingatlan felújítása, bővítése céljára megállapított otthonteremtési támogatás részletekben történő kifizetése esetén a következő részlet kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fiatal felnőtt az előző részlet cél szerinti felhasználásáról okmányokkal igazoltan elszámolt.

(3)¹⁷⁸ A fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás gyámhatóság által elfogadott célra történő felhasználásáról legkésőbb a támogatás megállapításától számított egy éven belül okmányokkal igazoltan elszámol, kivéve ha az otthonteremtési támogatást lakás bérleti díjának kifizetésére vagy államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre használja fel. Ezekben az esetekben az otthonteremtési támogatás felhasználásáról az utolsó részlet kiegyenlítését követő hónap utolsó napjáig kell elszámolni.

(4)¹⁷⁹ A gyámhatóság az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja.

(5)¹⁸⁰ A gyámhatóság öt év időtartamra elidegenítési tilalmat jegyeztet be az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra és az otthonteremtési támogatásból felújított, a támogatásban részesülő fiatal felnőtt tulajdonában vagy részben a tulajdonában lévő ingatlanra.

(6)¹⁸¹ Az otthonteremtési támogatásra jogosult fiatal felnőtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhatóság az általa bejegyeztetett elidegenítési tilalmat feloldhatja, illetve a lejárat előtt hozzájárulhat az államilag támogatott lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatás összegének a 25. § (5) bekezdése szerinti célra való felhasználásához. A gyámhatóság az (5) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalmat bejegyezteti a korábbi – az otthonteremtési támogatás felhasználásával a fiatal felnőtt tulajdonába került – ingatlan felhasználásával megszerzett újabb ingatlanra, legfeljebb az előzőleg előírt elidegenítési tilalom időtartamának lejártáig.

(7)¹⁸² Az (5)–(6) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalomból eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a kincstár képviseli.

27. § (1)¹⁸³ A gyámhatóság a gyermeket nagykorúságának elérése előtt 6 hónappal írásban tájékoztatja az otthonteremtési támogatás lehetőségéről.

(2)¹⁸⁴ Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmező a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 30. évének betöltéséig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.

28. §¹⁸⁵

V. Fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályai

29. § (1)¹⁸⁶ A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot.

(2)¹⁸⁷ Ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat rendeletben szabályozza

a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit,

b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját és a kérelem elbírálásának szempontjait,

c) az intézményvezető hatáskörében – külön eljárás nélkül – biztosítható ellátásokat,

d) az ellátás megszűnésének eseteit és módjait,

e) a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait.

(3)¹⁸⁸ Ha önkormányzati társulás gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújt, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat – a társulási megállapodásban meghatározottak szerint – a nyújtott ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot.

30. § (1)¹⁸⁹

(2)¹⁹⁰ Szociális szövetkezet nem nyújthat gyermekvédelmi szakellátást.

Az ellátás igénybevételének módja

31. § (1)¹⁹¹ A személyes gondoskodás igénybevétele – ha e törvény másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő, korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy és a törvényes képviselője között az ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült vitában – a tényállás tisztázása mellett – a gyámhatóság dönt.

(2) Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, e törvény az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli.

(3)¹⁹²

32. §¹⁹³ (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezését

a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata,

b)¹⁹⁴ a gyámhatóságnak a határozata,

c) a települési önkormányzat által fenntartott átmeneti gondozást nyújtó intézmény esetében az intézményvezető intézkedése,

d) a c) pontban foglaltakon túl a fenntartó önkormányzat rendeletében vagy az állami fenntartó által meghatározott körben az intézményvezető intézkedése,

e) a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése

alapozza meg.

(2) Ha az ellátás igénybevételére az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor, a határozatot közölni kell a működtetővel és az ellátást nyújtó intézmény vezetőjével is.

(3)¹⁹⁵ Állami fenntartó által fenntartott (a továbbiakban: állami fenntartású) intézmény esetén az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti döntésről az intézményvezető értesíti a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét. Az ellátás igénybevételének elutasítása esetén a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban kell értesíteni.

(4) Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének (3) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmező, illetve törvényes képviselője az arról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ezekben az esetekben a fenntartó határozattal dönt.

(5)¹⁹⁶ A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének – az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel – a megkezdése előtt, valamint az utógondozói ellátás igénybevételének megkezdésekor

a) állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a szolgáltató vezetője, illetve az intézményvezető,

b)¹⁹⁷ egyházi fenntartó által fenntartott (a továbbiakban: egyházi fenntartású) és nem állami fenntartó által fenntartott (a továbbiakban: nem állami fenntartású) szolgáltató, intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy

a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.

(5a)¹⁹⁸ Gyermekek átmeneti otthona és családok átmeneti otthona esetén az (5) bekezdés szerinti megállapodást az ellátás kezdetétől számított 15 napon belül kell megkötni.

(6) Nem kell az (5) bekezdés szerint megállapodást kötni

a) gyermekjóléti szolgáltatás esetén,

b) – ha a fenntartó döntése alapján a szolgáltatás jellegére tekintettel az nem indokolt – alternatív napközbeni ellátás

esetén.

(7) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

a) az ellátás kezdetének időpontját,

b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

c) a gyermek, fiatal felnőtt számára nyújtott szolgáltatások és ellátások tartalmát, módját,

d) a személyi térítési díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

e) az ellátás megszüntetésének módjait,

f) a gyermek és törvényes képviselője, valamint a fiatal felnőtt személyazonosító adatait,

g)¹⁹⁹ az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt nyilatkozatát a 33. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtörténtéről.

(7a)²⁰⁰ Családok átmeneti otthona esetén a megállapodás – a (7) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmazza

a) a gyermekkel együtt ellátásban részesülő személy gyermekgondozással kapcsolatos feladatait, a gondozás módját, mértékét, és

b) a szülő nyilatkozatát arról, hogy a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, illetve intézménnyel együttműködik.

(8) Az intézményvezetőnek az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt azonnali elhelyezéséről kell gondoskodnia

a) az elhelyezés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását elrendelő határozat alapján,

b) soron kívüli elhelyezésre vonatkozó indokolt kérelem alapján,

c) az 57. § (2) bekezdése szerinti esetben.

(9)²⁰¹ Ha az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó a települési önkormányzattal vagy állami szervvel kötött ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben az ellátásra irányuló kérelmet elutasítja, a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban értesíti. Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője a döntést vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő települési önkormányzathoz vagy állami szervhez fordulhat. A települési önkormányzat vagy állami szerv a kérelemről határozattal dönt.

(10)²⁰² Ha a települési önkormányzattal vagy állami szervvel ellátási szerződést kötött egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó az elhelyezést elrendelő döntés ellen fellebbezést nyújt be, a települési önkormányzatot vagy állami szervet írásban értesíti.

Tájékoztatási kötelezettség

33. § (1) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell

a) az ellátás tartamáról és feltételeiről,

b) az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,

c)²⁰³ az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről

ca) a gyermekek átmeneti otthonában biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál, ha a gyermek kapcsolattartásra jogosult hozzátartozói külön élnek,

cb) a családok átmeneti otthonában biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál, ha a gyermeknek van különélő, kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója,

cc) a gyermekotthonban biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátásnál (a ca)–cc) alpontokban szereplő intézmények a továbbiakban együtt: bentlakásos gyermekintézmény),

cd) a helyettes szülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál és

ce) a nevelőszülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátásnál,

d) az érték- és vagyonmegőrzés módjáról,

e) az intézmény házirendjéről,

f) panaszjoga gyakorlásának módjáról,

g) a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról,

h)²⁰⁴ a jogosult jogait és érdekeit képviselő érdekképviseleti fórumról.

(3) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt köteles

a)²⁰⁵ a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni, ha az ellátás igénybevételéről nem kötöttek megállapodást,

b)²⁰⁶ az e törvény alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,

c)²⁰⁷ nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a személyazonosító adatokban beállott változásokról.

A gyermek és hozzátartozójának kapcsolattartása

34. §²⁰⁸ (1)²⁰⁹ A bentlakásos gyermekintézményben, a befogadó szülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál és gyermekvédelmi szakellátásnál a gyermek és szülője vagy más kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója (a továbbiakban együtt: kapcsolattartásra jogosult) közötti kapcsolattartás formái:

a) a folyamatos és időszakos kapcsolattartás

aa) a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatásával, illetve

ab) a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, vagy

ac) felügyelt kapcsolattartás keretében, és

b) a levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés.

(2)²¹⁰ A bentlakásos gyermekintézményben, a befogadó szülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás során elő kell segíteni, hogy a kapcsolattartásra jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartson fenn, feltéve, hogy a szülő nem áll a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiglenes megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás, továbbá a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy a gyermek súlyos bántalmazása miatt nem szüneteltették a szülő kapcsolattartási jogának gyakorlását.

(3)²¹¹ A gyámhatóság a kapcsolattartásról a gyermek vér szerinti családjával, testvéreivel való kapcsolat fenntartása, a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülésének elősegítése érdekében dönt. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a gyámhatóság mérlegeli a gyermekjóléti alapellátás vagy a gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okát, valamint a kapcsolattartásra jogosult magatartását és körülményeit.

(4)²¹² A gyámhatóság által elrendelt felügyelt kapcsolattartás esetén a kapcsolattartást szabályozó jogszabályokban meghatározottak szerint, a gyámhatóság határozatában meghatározott helyszínen kerül sor a kapcsolattartásra.

(5)²¹³ Ha a (2) bekezdésben meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn, a kapcsolattartásra jogosult az átmeneti gondozásban részesülő gyermeket a bentlakásos gyermekintézmény házirendje vagy a helyettes szülői hálózatot működtetővel történt előzetes egyeztetés szerint, a gondozás helyszínén látogathatja. A látogatás alkalmával biztosítani kell a kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeit. Átmeneti gondozásban részesülő gyermek esetén a kapcsolattartásról a gyámhatóság kérelemre dönt. A gyámhatóság szükség esetén felügyelt kapcsolattartást rendel el.

(6)²¹⁴ Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett gyermekkel történő kapcsolattartásról a gyámhatóság hivatalból dönt. A gyermek legfeljebb két napra történő eltávozását és két napnál hosszabb időtartamú szabadságát a gyermekvédelmi gyám engedélyezi, ha arra a gyámhatóság döntésében felhatalmazta. A gyermekvédelmi gyám jelzi a gyámhatóságnak, ha a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek gondozási helyét biztosító személy, intézmény között vita keletkezik.

(7)²¹⁵ Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, a telefonhívás, a csomagküldés és a gyámhatóság határozatában szabályozottól jelentősen eltérő évenkénti egy-két látogatás.

(8)²¹⁶ A kapcsolattartással összefüggő, a gyermek számára a bentlakásos gyermekintézményben, a befogadó szülőnél biztosított teljes körű ellátás által nem fedezett költségeket a kapcsolattartásra jogosult viseli. A települési önkormányzat az Szt. szerinti önkormányzati segély formájában nyújthat segítséget a kapcsolattartásra jogosult számára a kapcsolattartással összefüggő költségek viseléséhez, különösen az utazási költségekhez, illetve a kapcsolattartásra jogosult otthonában történő kapcsolattartás esetén a gyermek ellátásának költségeihez. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a kapcsolattartást szabályozó jogszabályokban meghatározottak szerint nyújt segítséget és támogatást a kapcsolattartás megvalósításához.

Érdekvédelem

35. § (1)²¹⁷ Az intézmény fenntartója meghatározza – a (6) bekezdésben meghatározott ellátások kivételével – az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait.

(2) Az érdekképviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai

a) a gyermekönkormányzat képviselői,

b) az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy más törvényes képviselői, illetve a fiatal felnőttek képviselői,

c) az intézmény dolgozóinak képviselői,

d) az intézményt fenntartó képviselői.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek száma nem lehet kevesebb a (2) bekezdés c)–d) pont szerinti személyek összlétszámánál.

(4)²¹⁸ Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, a gyermekvédelmi gyámnál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél.

(5) Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gyermeket, fiatal felnőttet érintő ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról. Az érdekképviseleti fórum egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál.

(6)²¹⁹ A gyermekjóléti szolgálatban és a házi gyermekfelügyelet formájában biztosított napközbeni ellátásban részesülők érdekvédelmére a fenntartónak érdekképviseleti fórumot nem kell működtetnie. Panaszjoguk gyakorlására a 36. §-ban foglaltak az irányadók.

36. § (1)²²⁰ A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél vagy érdekképviseleti fórumánál

a) az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében,

b) a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén,

c)²²¹ a 136/A. § szerinti iratbetekintés megtagadása esetén.

(2)²²² Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a gyermek, illetve fiatal felnőtt az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.

37. § (1) A bentlakásos gyermekintézményben elhelyezett gyermekek érdekeik képviseletére gyermekönkormányzatot hozhatnak létre.

(2) A bentlakásos gyermekintézmény valamennyi gyermekének képviseletében az a gyermekönkormányzat járhat el, amelyiket a gyermekek több mint 50%-a választott meg.

(3) A gyermekönkormányzat – az intézményvezető véleményének kikérésével – dönt saját működéséről. Szervezeti és működési szabályzatát a választó gyermekközösség fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha a szabályzat jogszabálysértő vagy ellentétes az intézmény szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével.

(4) A gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a bentlakásos gyermekintézmény működésével és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben, amit az intézmény vezetőjének figyelembe kell venni.

Az ellátás megszüntetésének módja

37/A. §²²³ (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik

a) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam – illetve a meghosszabbított időtartam – leteltével,

b) a jogosultsági feltételek megszűnésével.

(2)²²⁴ Az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

(3)²²⁵ Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn.

(4) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetéséről, illetve az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult, illetve törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó végrehajtható határozatáig az ellátást biztosítani kell.

(5) Ha az ellátást a 32. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapozza meg, az ellátást csak határozat szüntetheti meg.

VI. Fejezet

Gyermekjóléti alapellátások

A gyermekjóléti alapellátások célja

38. § (1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.

(1a)²²⁶ Az alapellátás hozzájárul a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárásához, és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével annak leküzdéséhez.

(2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást – lehetőség szerint – a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani.

Biztos Kezdet Gyerekház²²⁷

38/A. §²²⁸ (1) A Biztos Kezdet Gyerekház (a továbbiakban: Gyerekház) célja a szocio-kulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort még el nem ért gyermek számára együttesen biztosított társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása.

(2) A Gyerekház a gyermek és család sikeres társadalmi integrációja érdekében együttműködik különösen a gyermekjóléti szolgálattal, a védőnői szolgálattal, az óvodával, egyéb gyermekintézménnyel, valamint szükség esetén a jelzőrendszer egyéb tagjaival.

(3) A Gyerekházra e törvény gyermekjóléti alapellátásokra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Gyermekjóléti szolgáltatás

39. § (1)²²⁹ A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(2)²³⁰ A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében

a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

c)²³¹ a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,

d) a szabadidős programok szervezése,

e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

(3)²³² A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,

b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,

c) az a) pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,

d)²³³ tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.

(4)²³⁴ A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

a)²³⁵ a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,

b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,

c)²³⁶ kezdeményezni

ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét,

cb) szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét,

cc) egészségügyi ellátások igénybevételét,

cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy

ce)²³⁷ a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét.

d)²³⁸ javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően

da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására,

db) a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,

dc) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.

(5)²³⁹ A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében

a) a családgondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

b)²⁴⁰ utógondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.

Gyermekjóléti szolgálat

40. § (1)²⁴¹ A települési önkormányzat a 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, vagy a 96. § (4)–(5) bekezdései szerinti egészségügyi vagy nevelési-oktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat).

(2)²⁴² A gyermekjóléti szolgálat – összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban foglaltakon túl

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,

b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést,

c)²⁴³ elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv),

d)²⁴⁴ szervezi a – legalább három helyettes szülőt foglalkoztató – helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat,

e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,

f) felkérésre környezettanulmányt készít,

g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,

h)²⁴⁵

i)²⁴⁶ biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,

j)²⁴⁷ részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,

k)²⁴⁸ nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.

(3)²⁴⁹ Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Így

a) utcai és lakótelepi szociális munkát,

b) kapcsolattartási ügyeletet,

c) kórházi szociális munkát,

d) készenléti szolgálatot

biztosít.

(4)²⁵⁰

(5)²⁵¹ Gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti központot egyházi fenntartó és nem állami fenntartó is működtethet.

Gyermekek napközbeni ellátása

41. § (1)²⁵² A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik.

(2)²⁵³ A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,

a)²⁵⁴ akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

b)²⁵⁵ akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül,

c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

(3)²⁵⁶ A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái – a gyermekek életkorának megfelelően –

a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde,

b) a családi napközi,

c) a családi gyermekfelügyelet,

d) a házi gyermekfelügyelet,

e) az alternatív napközbeni ellátás.

(4)²⁵⁷

Bölcsőde

42. § (1) A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.

(2)²⁵⁸ A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátásban az Nktv. 4. § 25. pontja szerinti gyermek legfeljebb hatéves koráig vehet részt.

(3) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat.

(4) A bölcsődei ellátás megszűnik

a) a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte,

b) ha a gyermek az (1), illetve (2) bekezdés szerinti életkort elérte.

(5)²⁵⁹ A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartó a bölcsődei szünet idejére a szülő kérésére gondoskodhat a gyermek intézményi gondozásának megszervezéséről.

(6)²⁶⁰ A miniszter rendeletben a bölcsődék számára – a bölcsődei dolgozók szakmai fejlesztése, szakmai ünnepségek megtartása és a bölcsődei ellátáshoz kapcsolódó szakmai célok megvalósítása érdekében – nevelés-gondozás nélküli munkanapot határozhat meg. A nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei nevelés és gondozás szünetel, a fenntartónak azonban erre irányuló szülői kérésre gondoskodnia kell a gyermekek felügyeletének megszervezéséről.

42/A. §²⁶¹ A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

Családi napközi

43. § (1)²⁶² Családi napköziben – nem nevelési-oktatási céllal – ellátható a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő gyermek, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermek az iskola nyitvatartási idején kívül, valamint az Nktv. rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek, valamint a magántanuló.

(2) A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.

(3)²⁶³ A családi napközi – az alapellátáson túli szolgáltatásként – speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segítheti a családokat.

(4)²⁶⁴ Családi napköziben ellátást az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki

a) személyisége és – a külön jogszabályban meghatározott – körülményei alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására, és

b) a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett, feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

(5)²⁶⁵ A családi napközi működhet az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben.

(6)²⁶⁶ A családi napköziben húszhetestől tizennégy éves korig gondozható gyermek.

(7)²⁶⁷ A családi napköziben – a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva – legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb négy fő. Ha a családi napköziben gondozott valamennyi gyermek fogyatékos, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb három fő.

(8)²⁶⁸ A (7) bekezdésben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó, még egy gyermek gondozható a családi napköziben, feltéve, hogy az ellátást nyújtónak állandó segítője van.

(9)²⁶⁹ A családi napköziben gondozott saját gyermek után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatást nem lehet igénybe venni.

(10)²⁷⁰ A családi napközi feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három – telephelyként működő – családi napközit magába foglaló családi napközi hálózat biztosítja. Öt, vagy annál több családi napközi fenntartását hálózatba kell szervezni. A hálózatban biztosítani kell a szolgáltatást nyújtók részére a folyamatos szakmai tanácsadást, valamint az ellátottak igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások összehangolását.

(11)²⁷¹ A családi napközi esetében a 32. § (5) bekezdése szerint megkötött megállapodások száma – a szolgáltatás eltérő időpontokban történő igénybevétele esetén – túllépheti a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok – 98. § szerinti – hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) jogerősen bejegyzett férőhelyek számát. A szolgáltatást azonos időben igénybe vevő gyermekek száma ebben az esetben sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszámot.

Családi gyermekfelügyelet²⁷²

43/A. §²⁷³ (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában.

(2) A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést.

(3) A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek.

(4) A családi gyermekfelügyelet ellátása során – a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva – legfeljebb három gyermek gondozható.

(5)²⁷⁴ A családi gyermekfelügyelet keretében gondozott saját gyermek után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatást nem lehet igénybe venni.

(6)²⁷⁵ Családi gyermekfelügyeletet az a személy biztosíthat, aki megfelel a 43. § (4) bekezdésében foglaltaknak.

(7)²⁷⁶ A családi gyermekfelügyelet esetében a 32. § (5) bekezdése szerint megkötött megállapodások száma – a szolgáltatás eltérő időpontokban történő igénybevétele esetén – túllépheti a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyek számát. A szolgáltatást azonos időben igénybe vevő gyermekek száma ebben az esetben sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett meghatározott férőhelyszámot.

Házi gyermekfelügyelet

44. § (1) A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani.

(2) A házi gyermekfelügyelet keretében végzett napközbeni ellátás időtartama a szülő munkarendjéhez igazodik.

(3)²⁷⁷ A házi gyermekfelügyelet során a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet kell biztosítani.

(4)²⁷⁸ Házi gyermekfelügyeletet az a személy biztosíthat, aki megfelel a 43. § (4) bekezdésében foglaltaknak.

(5)²⁷⁹ A házi gyermekfelügyelet keretében segítséget kell nyújtani az iskolai tanulmányok folytatásához, amennyiben a gyermek tanulmányait az Nktv. rendelkezései szerint fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként folytatja.

Alternatív napközbeni ellátás²⁸⁰

44/A. §²⁸¹ Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott,

a) a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás,

b) a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés,

feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel.

Gyermekek átmeneti gondozása²⁸²

45. § (1)²⁸³ A gyermekek átmeneti gondozása keretében – kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja – a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni.

(2)²⁸⁴ A gyermekek átmeneti gondozását – a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével – ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, vagy utógondozói ellátásban részesül. A fogyatékos gyermek számára a különleges szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani.

(3)²⁸⁵ A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető. A tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek átmeneti gondozását – a 7. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel – elsősorban helyettes szülőnél kell biztosítani. A szülő gyermeke ellátásában munkarendjéhez igazodóan részt vesz.

(4) A gyermekek átmeneti gondozása során a gyermek iskolai oktatását – lehetőség szerint – iskolaváltás nélkül kell biztosítani.

(5)²⁸⁶ A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a szülőjének lakóhelye – ennek hiányában a tartózkodási helye – szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell. A gyermek átmeneti gondozása megkezdésekor – ha az előreláthatólag harminc napnál hosszabb lesz – el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási nevelési tervet.

(6)²⁸⁷ A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart, kivéve ha az utógondozói ellátásban részesülő szülő a gyermekével együtt veszi igénybe az ellátást. Ebben az esetben a gyermek átmeneti gondozása legfeljebb a szülő utógondozói ellátásának fennállásáig tartható fenn az utógondozói ellátás helyszínén.

46. §²⁸⁸ (1) A gyermek átmeneti gondozása keretében ideiglenes jelleggel, állapotának megfelelő ellátást és éjszakai bentlakást (a továbbiakban: ideiglenes gondozást) kell biztosítani az olyan gyermek számára, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt.

(2) Az ideiglenes gondozás során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását előidéző okokat, és egyidejűleg haladéktalanul értesíteni kell a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét, illetve a gyermekjóléti szolgálatot a további átmeneti gondozás vagy más gyámhatósági intézkedés megtétele céljából.

(3) A gyermek (2) bekezdésben meghatározott további átmeneti gondozásához minden esetben be kell szerezni a szülő vagy más törvényes képviselő beleegyező nyilatkozatát.

(4)²⁸⁹ A gyámhatóságot értesíteni kell a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából, ha

a) a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermekéről az ideiglenes gondozásról való értesítést követő három napon belül nem gondoskodik,

b) a szülő vagy más törvényes képviselő gyermeke átmeneti gondozásához nem járul hozzá, illetve azt nem kéri,

c) a gyermek visszakerülése a szülőjéhez ellentétes a gyermek érdekeivel.

47. § (1)–(2)²⁹⁰

(3) Ha az átmeneti gondozás időtartama eltelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza

a)²⁹¹ az elhelyezés – a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével – hat hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható, vagy

b)²⁹² haladéktalanul értesíteni kell a gyámhatóságot, a szükséges intézkedések megtételére.

(4)²⁹³ A gyámhatóságot értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében az átmeneti gondozás időtartamának eltelte előtt is, ha

a) nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza,

b) a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek átmeneti gondozását ugyanazon intézményben két éven belül másodszor is kéri.

48. §²⁹⁴ (1) A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában.

(2) A gyermekek átmeneti házi gondozásaként – a szülő kérelmére – a gyermek saját otthonában történő ellátását gondozó útján kell biztosítani, ha testi vagy lelki betegsége miatt a gyermek ellátása elsősorban helyettes szülőnél történő elhelyezés útján vagy bentlakásos gyermekintézményben nem oldható meg és ha ez a gondozás a gyermek érdekét szolgálja.

Befogadó szülők²⁹⁵

48/A. §²⁹⁶ (1) A befogadó szülő átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az általa befogadott gyermeknek és fiatal felnőttnek.

(2) Befogadó szülő a helyettes szülő, a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő és a különleges nevelőszülő.

(3) Nem lehet befogadó szülő az, akivel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.

(4) A nevelőszülő – a működtető hozzájárulásával – helyettes szülői feladatokat is elláthat. A nevelőszülő gondozásában egyidejűleg vagy kizárólag átmeneti gondozásban lévő gyermekek vagy kizárólag gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek lehetnek, kivéve, ha a nevelőszülő az utógondozói ellátott fiatal felnőttnek és annak átmeneti gondozásban részesülő gyermekének együtt nyújt ellátást.

(5) Az egy háztartásban nevelkedő gyermekek száma akkor sem haladhatja meg a 49. § (3) bekezdésében vagy az 54/A. §-ban meghatározott létszámot, ha az adott háztartásban élő személyek közül többen is befogadó szülői feladatot látnak el.

(6) A befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek – nevelőszülő esetén ideértve a fiatal felnőtteket is – számát a működtető a befogadó szülővel egyetértésben állapítja meg. A befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek életkorát, tartós betegségét, fogyatékosságát, személyiségzavarát, a testvérek együttes elhelyezésének lehetőségét, az egyéb gyermeknevelést befolyásoló körülményeket, továbbá a nevelőszülő személyiségét és életkörülményeit.

(7) A nevelőszülő tevékenységét nevelőszülői hálózat keretében végzi. A helyettes szülő tevékenységét helyettes szülői hálózat keretében vagy önálló helyettes szülőként végzi. A nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózat nevelési alapdokumentuma a befogadó szülők és a befogadó szülői tanácsadók által elfogadott, a nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózatban folyó nevelés célját, alapelvét és módszereit tartalmazó szakmai program.

(8) A helyettes szülő kivételével a befogadó szülő e tevékenysége révén attól az időponttól kezdve áll foglalkoztatási jogviszonyban, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási helyeként a befogadó szülő háztartását határozta meg. A foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság részletes szabályait külön törvény határozza meg.

Helyettes szülő

49. § (1)²⁹⁷ A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását – a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján – saját háztartásában biztosítja.

(2)²⁹⁸ Helyettes szülő az a huszonnegyedik évet betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki

a) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, és vállalja, hogy a szükséges ideig a nála elhelyezendő gyermeket gondozza, neveli, feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok, és

b) a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett.

(3)²⁹⁹ A helyettes szülő egyidejűleg – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb négy gyermek gondozását végezheti. A működtető gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával segíti a helyettes szülő munkáját, ha

a) a helyettes szülőnél elhelyezett gyermek rendszeres gyermekpszichiátriai kezelés alatt áll,

b) a helyettes szülő gondozásában kettőnél több három éven aluli gyermek van,

c) a helyettes szülő szabadságon van, beteg vagy feladatai ellátásában egyéb okból akadályozott.

(4)³⁰⁰ A helyettes szülőket a működtető

a) külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével kiválasztja, felkéri, felkészíti, nyilvántartásba veszi, és

b) tevékenységükben folyamatos szakmai tanácsadással segíti, továbbá

c) folyamatosan ellenőrzi a nevelési díj és a külön ellátmány felhasználásában, a szakmai tevékenységük ellátásában.

(5)³⁰¹ A helyettes szülőt a gyermek ellátására az 56. § szerinti nevelési díj és külön ellátmány illeti meg.

(6)³⁰² Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a helyettes szülő kérelmére vagy beleegyezésével a (3) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól – a gyermek érdekében – el lehet térni.

(7)³⁰³ A helyettes szülő tevékenységét az e törvényben meghatározott helyettes szülői jogviszonyban végzi.

Gyermekek átmeneti otthona

50. § (1)³⁰⁴ A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő, tizenkettedik életévét betöltött vagy tizenkettedik életévét be nem töltött, nem helyettes szülőnél elhelyezett gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett.

(2) A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt – a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – a gyermek családjába történő visszatéréséhez.

(3)³⁰⁵ A gyermekek átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven gyermek teljes körű ellátását biztosítja.

(4)³⁰⁶ Az átmeneti lakásotthon olyan otthon, amely legfeljebb tizenkettő gyermek átmeneti gondozását biztosítja önálló lakásban, családias körülmények között.

(5)³⁰⁷ A gyermekek átmeneti otthona önálló helyettes szülőt vagy helyettes szülői hálózatot működtethet és ebben az esetben ellátja az ezzel kapcsolatos – a 49. § (4) bekezdésében meghatározott – feladatokat. Az átmeneti otthon által foglalkoztatott helyettes szülők az átmeneti otthoni férőhely felének megfelelő létszámú gyermek teljes körű ellátását biztosíthatják.

Családok átmeneti otthona

51. § (1)³⁰⁸ Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától.

(2)³⁰⁹ A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja. A családok átmeneti otthona működtethető telephelyenként legfeljebb tizenkét férőhelyes lakásban vagy családi házban. A telephelyek összférőhelyszáma nem haladhatja meg a székhely szerinti intézmény összes férőhelyeinek kétszeresét.

(3)³¹⁰ A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során

a) befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét,

b)³¹¹ befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyát, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, valamint a várandós anya kérelmére az anya élettársát vagy férjét.

c) biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit,

d)³¹² segítséget nyújt a szülőnek gyermeke szükség szerinti ellátásához, gondozásához, neveléséhez,

e) biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást,

f) a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt,

g) közreműködik – a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében.

(4)³¹³ A családok átmeneti otthona krízisközpontot működtethet.

(5)³¹⁴ A krízisközpont befogadja a hozzátartozók közötti erőszak miatt krízishelyzetbe került, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerint bántalmazottnak minősülő személyt és azt a vele egy háztartásban élő személyt, akinek tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles (a továbbiakban együtt: bántalmazott család).

(6)³¹⁵ A krízisközpont a bántalmazott család számára

a) alaptevékenysége keretében legfeljebb nyolc hét időtartamra

aa) lakhatást biztosít és szükség esetén biztosítja az étkeztetést, a ruházattal való ellátást, a mentálhigiénés és egészségügyi ellátást,

ab) közreműködik – a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – a krízisellátást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében,

b) kiegészítő tevékenysége keretében a bántalmazott társadalmi reintegrációja érdekében legfeljebb öt év időtartamra félutasház-szolgáltatást nyújthat.

(7)³¹⁶ A félutasház-szolgáltatás keretében a krízisközpontból, illetve a családok átmenti otthonából kikerült bántalmazott család számára lakhatást és az életvezetéshez szükség szerinti segítséget kell biztosítani.

(8)³¹⁷ A félutasház-szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy

a) a bántalmazottat biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztassák,

b) a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott előtakarékossági programban való részvételt, és

c) a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott társadalmi reintegrációt segítő programban való részvételt.

(9)³¹⁸ A krízisközpont működtetését az állam a jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott fenntartókkal kötött finanszírozási szerződés útján támogatja. A finanszírozási szerződést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – három évre kell megkötni.

VII. Fejezet

A gyermekvédelmi szakellátások

A gyermekvédelmi szakellátások célja

52. §³¹⁹ A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását.

Otthont nyújtó ellátás

53. § (1)³²⁰ Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek számára

a) a 45. § (1) bekezdése szerinti teljes körű ellátást,

b) a családi környezetébe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését,

c) a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges utógondozást.

(2)³²¹ Az otthont nyújtó ellátás keretében

a)³²² különleges ellátást kell biztosítani

aa) a tartósan beteg, illetve fogyatékos,

ab)³²³ a három év alatti

gyermek számára;

b)³²⁴ speciális ellátást kell biztosítani

ba) a súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató (a továbbiakban együtt: súlyos pszichés tüneteket mutató) gyermek,

bb) a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövető (a továbbiakban: súlyos disszociális tüneteket mutató) [a ba) és a bb) pont a továbbiakban együtt: súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató gyermek],

bc) az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő (a továbbiakban: pszichoaktív szerekkel küzdő) gyermek

számára.

Az otthont nyújtó ellátás során a gyermekek helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, illetve az e törvényben meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján évente, a három éven aluli gyermek esetében félévente, illetve a gyermekvédelmi gyám kérelmére felül kell vizsgálni.

(3) A speciális ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez igazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkoztatásra, valamint ápolására, szocializációjára és reszocializációjára, továbbá habilitációs és rehabilitációs kezelésére is.

(4)³²⁵ Az utógondozói ellátás keretében kell lakhatást és szükség szerint további ellátást biztosítani azon nevelésbe vételből kikerült fiatal felnőttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhatóság elrendelte.

(5)³²⁶

(6)³²⁷ Otthont nyújtó ellátást biztosít

a) a nevelőszülő a működtető közreműködésével, vagy – ha ez nem lehetséges –

b) a gyermekotthon, vagy

c) az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény, illetve fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona (a továbbiakban: fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona)

a területi gyermekvédelmi szakszolgálat támogatásával, különösen családgondozással, a gyermekvédelmi gyámság ellátásával.

(7)³²⁸ Az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek családi pótlékának felhasználható részét a gyermek teljes körű ellátására vagy teljes körű ellátásának kiegészítésére kell fordítani, így különösen ruházattal, szabadidő-eltöltéshez, kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való ellátására, fejlesztésére, tehetségének gondozására, továbbá a gyermekotthonban elhelyezett gyermek zsebpénzének biztosítására.

Utógondozói ellátás

53/A. §³²⁹ (1)³³⁰ A gyámhatóság által elrendelt utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára utógondozást és szükség szerinti ellátást kell biztosítani.

(2)³³¹ Az utógondozói ellátást a nevelőszülő a működtető közreműködésével, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely, különösen albérlet vagy egyéb hely (a továbbiakban: külső férőhely) biztosítja.

(3) Az utógondozói ellátást nyújtó és a fiatal felnőtt az utógondozói ellátás konkrét formájáról, módjáról és mértékéről a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapodást köt.

Nevelőszülők

54. §³³² (1) Nevelőszülő az a személy lehet, aki

a) huszonnegyedik életévét betöltötte,

b) cselekvőképes,

c) büntetlen előéletű,

d) a gondozásába helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, de legfeljebb ötven évvel idősebb,

e) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására, valamint a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására,

f) a képesítési előírásokra vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott képzésen eredményesen részt vett.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott korkülönbségre és az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott képzés elvégzésére vonatkozó rendelkezéstől – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak szerint – a gyermek érdekében kivételesen el lehet térni.

(3) Speciális nevelőszülő az a nevelőszülő, aki – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak alapján – alkalmas a nála elhelyezett súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert használó, speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.

(4) Különleges nevelőszülő az a nevelőszülő, aki – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak alapján – alkalmas a nála elhelyezett tartósan beteg, fogyatékos vagy három év alatti különleges ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.

54/A. §³³³ (1) A nevelőszülő a saját kiskorú gyermekeit is beszámítva legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. Ha a nevelőszülő saját kiskorú gyermekről háztartásában nem gondoskodik, akkor legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.

(2) Ha a nevelőszülő vagy a speciális nevelőszülő speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti létszámot minden speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie.

(3) Ha a nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő egy vagy két fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti létszámot egy fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő három vagy négy fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti létszámot két fővel kell csökkentenie.

(4) Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével az (1)–(3) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól el lehet térni. Az eltérés feltétele ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelésbe vett gyermek esetén a gyermekvédelmi gyám hozzájárulása.

55. § (1)³³⁴ A nevelőszülő – egyéni gondozási-nevelési terv alapján – a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermeknek.

Ennek érdekében különösen

a) elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, személyisége kibontakozását,

b) elősegíti – a működtető támogatásával – a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülését és ennek érdekében együttműködik a családdal, vagy ha ez nem lehetséges, illetve ez nem áll a gyermek érdekében, örökbefogadó családnál történő elhelyezését,

c) elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét,

d) felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre, alapvető személyes ügyeinek intézésére,

e)³³⁵

(2)³³⁶

(3)³³⁷ A nevelőszülő a gyámhatóság határozata alapján biztosítja az általa nevelt gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülőjével és közeli hozzátartozóival.

(4)³³⁸ A nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl a működtető hozzájárulásával

a)³³⁹ elláthatja a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek, a három év alatti gyermekek különleges gondozását, nevelését, illetve a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek speciális gondozását, nevelését,

b) részt vállalhat az egyéni elhelyezési tervben foglaltak szerint a vér szerinti család komplex gondozásában,

c)³⁴⁰ elláthatja a helyettes szülői feladatokat, azzal, hogy a nála elhelyezhető gyermekek száma nem haladhatja meg a 49. § (3) bekezdésében meghatározott létszámot,

feltéve, hogy személyében, valamint körülményeiben alkalmas e feladatok végzésére és a működtető biztosítja számára a speciális szakmai támogatást.

(5)³⁴¹ A működtető a nevelőszülőt

a) külön jogszabályban meghatározott követelmények figyelembevételével kiválasztja, felkészíti, nyilvántartásba veszi, és

b)³⁴² szakmai tanácsadással és utógondozással segíti, továbbá

c)³⁴³ folyamatosan segíti és ellenőrzi a nevelési díj, az ellátmány és a családi pótlék felhasználásában, a szakmai tevékenysége ellátásában.

d)³⁴⁴

(6)³⁴⁵

(7)³⁴⁶ A nevelőszülő a saját háztartásában – a működtetője közreműködésével – utógondozói ellátást nyújt.

56. § (1)³⁴⁷ A nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint a volt gondozott fiatal felnőtt (1a) bekezdésben foglaltak szerinti ellátására nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a.

(1a)³⁴⁸ A nevelési díj a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésére, ruházkodására, tankönyvére, tanszerére, a tanulmányai végzéséhez és munkavégzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek, fiatal felnőtt költőpénzére, egészségügyi ellátására fordítható a nevelőszülőt megillető családi pótlékkal együtt.

(2)³⁴⁹ A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

a) százötven százaléka, ha a nevelt gyermek a 82. § (1) bekezdésében meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság által készített szakvélemény szerint súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutat, illetve pszichoaktív szerekkel küzd,

b)³⁵⁰ száznegyven százaléka, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, fogyatékos vagy három éven aluli.

(3)³⁵¹ A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésének és a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb – gyermekenként, fiatal felnőttenként – az éves nevelési díj 25%-ánál.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott külön ellátmányt elsősorban pénzben biztosítják, és a nevelési díjjal együtt havonta folyósítják.

(5)³⁵² A nevelőszülő az (1)–(3) bekezdésben meghatározott juttatásokat kizárólag a gyermek, fiatal felnőtt megfelelő ellátására fordíthatja.

(6)³⁵³ A gyermek, fiatal felnőtt saját keresményéből a nevelőszülői háztartás költségeihez nem köteles hozzájárulni.

Gyermekotthon

57. §³⁵⁴ (1) A gyermekotthon

a)³⁵⁵ otthont nyújtó ellátást biztosít annak az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermeknek, akit nem nevelőszülőnél helyeztek el,

b) utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára,

c) szükség esetén külső férőhelyeket működtet.

(2) A gyermekotthon befogadja

a) az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét,

b) a 46. § szerint ellátást igénylő gyermeket legfeljebb három napra, és a gyermek helyzetének rendezése érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

c) a tartós betegsége, illetve fogyatékossága miatt ellátást igénylő, első életévét be nem töltött gyermeket,

d)³⁵⁶ az otthont nyújtó ellátás keretében – ideiglenes jelleggel – azon nevelésbe vett gyermeket, aki gondozási helyéről önkényesen eltávozott és kezdeményezi a szükséges intézkedéseket.

(3) A gyermekotthon az (1) és (2) bekezdésben foglaltak érdekében

a)³⁵⁷ tájékoztatja

aa) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek befogadásáról a gyámhatóságot, a gyermekvédelmi gyámot, a gyermekjóléti szolgálatot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,

ab) a 46. § alapján ellátott gyermek befogadásáról a szülőt vagy más törvényes képviselőt, a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,

ac) az utógondozói ellátott befogadásáról a gyámhatóságot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.

b) gondoskodik az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt, valamint az átmeneti gondozásban részesülő gyermekének felvételéről, és erről értesíti a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,

c)³⁵⁸ biztosítja az otthont nyújtó ellátást, a gyámhatóság által jóváhagyott egyéni elhelyezési terv, valamint az egyéni gondozási-nevelési terv szerint,

d)³⁵⁹ együttműködik a gyámhatóság határozata alapján kirendelt gyermekvédelmi gyámmal, elősegíti a gyámi feladatok ellátását, az otthont nyújtó ellátás rendszeres felülvizsgálatának előkészítését, és ennek megfelelően

da) elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjába történő visszatérését, ennek érdekében együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, valamint a gyámhatósággal,

db) rendszeresen tájékoztatja a gyámhatóságot a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása érdekében,

dc) elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét,

dd) felkészíti a gyermeket a családi életre és az önálló életvezetésre,

de) elősegíti, hogy a gyermek iskolai tanulmányai sikeres befejezésével, szakképzettség megszerzésével, illetve előtakarékossággal készüljön az önálló életre,

df) utógondozást biztosít a volt nevelésbe vett gyermeknek, illetve az utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttnek.

(4)³⁶⁰ A gyermekotthon nevelőszülői hálózatot működtethet. Nevelőszülői hálózat működtetése esetén ellátja az 55. § (5) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(5) A gyermekotthon a területi szükségletekhez, valamint a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályokhoz igazodóan alakítja ki szervezetét, nevelési-gondozási rendszerét, a nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai programját.

(6) A gyermekotthon alaptevékenységével összhangban – a fenntartó egyetértésével – szolgáltatást végezhet a lakosság számára, így különösen biztosíthatja a gyermekek vagy várandós anyák átmeneti gondozását, azonban a gyermekotthon szolgáltatása nem veszélyeztetheti az (1)–(3) bekezdésben meghatározott alapfeladatainak ellátását.

58. §³⁶¹ (1)³⁶² A speciális gyermekotthon vagy a gyermekotthon speciális csoportja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt.

(2)³⁶³ A speciális gyermekotthonban vagy a gyermekotthon speciális csoportjában a gyermek teljes körű ellátásának időtartama csak kivételesen indokolt esetben haladhatja meg a két évet.

(3)³⁶⁴ A speciális gyermekotthon a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén bentlakásos ellátás keretében végezheti a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság felkérésére a gyermek személyiségvizsgálatát.

(4)³⁶⁵ A tartósan beteg, illetve fogyatékos, valamint kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek gondozását, ellátását, habilitációját és rehabilitációját – az Nktv. szerinti szakértői bizottság szakértői véleménye alapján – az erre a célra létrehozott különleges gyermekotthon vagy a nevelésbe vett gyermek teljes körű ellátását nyújtó gyermekotthon vagy gyermekotthoni csoport biztosítja, feltéve, ha állapota nem indokolja az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezését, vagy az elhelyezés férőhely hiányában nem lehetséges.

59. § (1)³⁶⁶ A gyermekotthon legalább 12, de legfeljebb 48 – önálló lakóegységben elhelyezett – gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja.

(2) A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között.

(3)³⁶⁷ A tartósan beteg, illetőleg fogyatékos, valamint kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek, illetve a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek speciális ellátását, gondozását, habilitációját és rehabilitációját biztosító gyermekotthonok eltérő csoportlétszámát külön jogszabály határozza meg.

(4) Ha a gyermekotthon kizárólag a fiatal felnőttek teljes körű utógondozói ellátását biztosítja, a gyermekotthon utógondozó otthonként működik.

(5)³⁶⁸ Ha a speciális gyermekotthon kizárólag speciális szükségletű gyermek vizsgálatát végzi bentlakásos ellátás formájában, a gyermekotthon vizsgálóotthonként is működhet.

Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

60. §³⁶⁹ (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgáltatás) javaslatot tesz az ideiglenes hatályú elhelyezést követően, valamint a nevelésbe vételi eljárás során, illetve a nevelésbe vételt követően a gyermek ideiglenes gondozási helyére és a gyermek sorsának rendeződéséig a számára otthont nyújtó ellátást biztosító gondozási helyére (a továbbiakban: gondozási hely).

(2) Az ideiglenes gondozási hely meghatározása érdekében a gyermekvédelmi szakszolgáltatás kijelöli az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermeket ideiglenesen befogadó nevelőszülőt vagy gyermekotthont.

(3) A gondozási hely meghatározása érdekében a gyermekvédelmi szakszolgáltatás a gyámhatóság megkeresésére

a) elvégzi a gyermek személyiségvizsgálatát, elkészíti a gyermekre vonatkozó szakvéleményt,

b) előkészíti az elhelyezési javaslatot és a gyermek egyéni elhelyezési tervét.

61. §³⁷⁰ A gyermekvédelmi szakszolgáltatás ideiglenesen befogadó nevelőszülői feladatokat is ellátó nevelőszülői hálózatot és gyermekotthont működtethet.

62. § (1)³⁷¹ A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata – a gyermek külön jogszabály szerinti titkos vagy nyílt örökbefogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbefogadásának előkészítése, nyílt örökbefogadás esetében a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének előkészítése érdekében –

a)³⁷² nyilvántartás vezetése a gyámhatóság határozata alapján örökbefogadhatónak nyilvánított, illetve a más okból örökbefogadható nevelésbe vett gyermekről, valamint a szülő, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat, családvédelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az örökbefogadható gyermekről,

b) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása az örökbefogadás feltételeiről, így különösen az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról,

c)³⁷³ az örökbe fogadni szándékozó körülményeinek, egészségügyi és lélektani alkalmasságának vizsgálata az örökbefogadást szabályozó jogszabályokban rögzített szakmai követelmények figyelembevételével és róla – a gyámhatóság határozata alapján – nyilvántartás vezetése.

d)³⁷⁴

(2)³⁷⁵ A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata az egységes örökbefogadási nyilvántartás – külön jogszabály szerinti – rendszeres tájékoztatása az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján vezetett adatokról.

(3)³⁷⁶ A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett

a) gondoskodik az örökbefogadás előtti tanácsadás és örökbefogadói tanfolyam, valamint az örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatások megszervezéséről, továbbá

b)³⁷⁷ a nemzetközi örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság (a továbbiakban: központi hatóság) megkeresésére külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadását követően jelentést készít az örökbefogadás helyzetéről.

(4)³⁷⁸ Ha a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya kérelmére a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéül a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapította meg, a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladata a gyermek számára kiállított iratok megőrzése, valamint kiadása a gyámhatóság által megjelölt törvényes képviselő számára.

63. §³⁷⁹ (1)³⁸⁰ A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermek gyámjával (gyermekvédelmi gyámjával), gondozási helyével együttműködve, a gyermek gondozójának egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenysége segítése érdekében

a) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint elkészíti a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét,

b) jelzi a gyámhatóságnak, ha a gyermekvédelmi gyám vagy az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségéből való felmentése vagy felfüggesztése indokolt,

c) szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, és ennek érdekében – a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – elősegíti a vér szerinti család és a gyermek közötti kapcsolat helyreállítását, fenntartását.

(2) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a kapcsolattartást szabályozó jogszabályokban meghatározottak szerint elősegíti a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek és a kapcsolattartásra jogosult kapcsolattartását.

64. §³⁸¹ A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletének ellátása érdekében biztosítja

a) a gyermekvédelmi gyámi tevékenységet,

b) az eseti gondnoki feladatok ellátását, amelynek keretében ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyermekvédelmi gyám a gyermeket nem képviselheti, illetve, ha – különleges szakértelmet igénylő ügyben – a gyermekvédelmi gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni.

65. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a szaktanácsadás keretében

a) szakmai, módszertani segítséget nyújt a személyes gondoskodásra irányuló szakfeladatok ellátásához,

b) javaslatot készít a szakellátás fejlesztésére és elősegíti a tudományos kutatómunka gyakorlati alkalmazását.

66. §³⁸² (1)³⁸³ Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermekvédelmi szakszolgáltatás

a)³⁸⁴ 60. § a) pontjában meghatározott feladatait – az elhelyezési javaslat kivételével – a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság útján biztosítja,

b) a) pontban nem említett feladatait, gyermekvédő intézet vagy más szakszolgáltatást nyújtó intézmény (a továbbiakban együtt: területi gyermekvédelmi szakszolgálat) működtetésével

biztosítja.

(2)³⁸⁵ Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a 63. §-ban meghatározott feladatokat

a) az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek, továbbá

b) az általa működtetett nevelőszülői hálózatban, illetve fenntartott gyermekotthonban elhelyezett gyermek gyámja, gondozója, illetve az általa foglalkoztatott hivatásos gyám

tekintetében látja el.

(3) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60–65. §-okban foglaltakon túl

a)³⁸⁶ gyermekvédelmi gyámi, eseti gondnoki hálózatot működtet,

b)³⁸⁷ az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv döntése alapján a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító otthont működtet,

c) működteti az utógondozói ellátást igénylő fiatal felnőttek lakhatását biztosító külső férőhelyeket,

d)³⁸⁸ az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv vagy más fenntartó felkérésére javaslatot tesz az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelőszülőre, gyermekotthonra,

e) ügyeleti szolgálatot működtet,

f)³⁸⁹ működteti a gyermekvédelmi szakértői bizottságot.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony³⁹⁰

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó általános szabályok³⁹¹

66/A. §³⁹² (1) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyrészről a működtető, másrészről a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő (a továbbiakban együtt: nevelőszülő) között az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátásának biztosítása céljából, a 66/B. § (1) bekezdése szerinti írásbeli keretmegállapodás alapján, a 66/B. § (3) bekezdésében foglalt időponttól létrejövő foglalkoztatási jogviszony.

(2) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény előírja.

(3) Az Mt. rendelkezéseinek alkalmazása során

a) munkaviszony alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt,

b) munkaviszonyra vonatkozó szabály alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó jogszabályt, a 66/B. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodást és kiegészítő megállapodást,

c) munkavállaló alatt a nevelőszülőt,

d) munkáltató alatt a nevelőszülői hálózat működtetőjét,

e) munkabér alatt a nevelőszülőnek járó díjazást,

f) távolléti díj alatt a 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjat

kell érteni.

(4) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy nem tanúsíthat olyan magatartást, amely méltatlan a nevelőszülői hivatáshoz.

(5) A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt, és annak megszűnését követően az általa nevelt gyermekkel, a gyermek vér szerinti családjával és a gyermeket örökbe fogadni szándékozó személlyel kapcsolatban tudomására jutott személyes adatot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet jogszabály alapján nem kell más számára megismerhetővé tennie, csak a törvényben azok kezelésére feljogosított szervnek vagy személynek hozhatja a tudomására.

(6) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános szabályai tekintetében egyebekben az Mt. 6. § (1) és (2) bekezdését, 7. §-át, 8. § (3) bekezdését, 9. és 10. §-át, 12. § (1) és (2) bekezdését, 15. § (3) és (4) bekezdését, 16–18. §-át, 19. § (2) és (3) bekezdését, 20. § (2)–(4) bekezdését, 22. § (1)–(3) bekezdését, 23–24. §-át, 25. § (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdése első mondatát, (6)–(8) bekezdését, 26. §-át, 27. § (1) és (3) bekezdését, 29. § (1), (3) és (4) bekezdését, 30. és 31. §-át alkalmazni kell.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létrejötte³⁹³

66/B. §³⁹⁴ (1) A működtető és a nevelőszülő a köztük létrejövő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseiről – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendelet szerinti tartalommal – írásbeli keretmegállapodást köt. Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendelet szerinti tartalommal – a működtető és a nevelőszülő kiegészítő megállapodást köt.

(2) A keretmegállapodást és a kiegészítő megállapodást a működtető és a nevelőszülő közös megegyezéssel módosíthatják. A keretmegállapodás és a kiegészítő megállapodás módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az írásbeli keretmegállapodás alapján attól az időponttól jön létre, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg.

(4) Az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével a nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett – a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint – időkorlátozás nélkül folytathat a Cst. 4. § d) pontjában meghatározott keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.

(5) Ha a nevelőszülő a saját gyermekeit is beszámítva négy vagy annál több gyermek ellátását biztosítja, keresőtevékenységet heti húsz órát meg nem haladó időtartamban folytathat vagy időkorlátozás nélkül, feltéve, hogy a munkavégzés otthonában történik. A munkavégzésre a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha a nevelőszülő ezzel nem veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását.

(6) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételesen – helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén – a jogviszony határozott időre is létesíthető. A határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra az Mt. 192. § (1), (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell.

(7) Házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő személy nevelőszülőként csak akkor foglalkoztatható, ha a nevelőszülői tevékenység végzéséhez házastársa, élettársa írásban hozzájárul.

A nevelőszülő együttműködési kötelezettsége³⁹⁵

66/C. §³⁹⁶ (1) A nevelőszülő együttműködik

a) a működtetőjével,

b) a gyermekvédelmi gyámmal, a gyermek kapcsolattartásra jogosult szülőjével és más hozzátartozójával,

c) az ellátási tevékenységét ellenőrző és a gyermek ügyében eljáró gyámhatósággal,

d) a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, és

e) a gyermek számára ellátást, szolgáltatást nyújtó intézményekkel, különösen az egészségügyi szolgáltatókkal és köznevelési intézményekkel.

(2) A nevelőszülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a működtetőt, ha feladatainak ellátásában tartósan akadályoztatva van vagy életkörülményeiben jelentős változás várható.

(3) A működtető a székhelyén, illetékességi területén kívül élő nevelőszülővel is létesíthet nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, feltéve, hogy a gyermek nevelését, gondozását és a nevelőszülői család életkörülményeit rendszeresen figyelemmel tudja kísérni, valamint az 55. § (5) bekezdése szerinti feladatokat el tudja látni.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése³⁹⁷

66/D. §³⁹⁸ (1) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik

a) a nevelőszülő halálával,

b) a működtető jogutód nélküli megszűnésével,

c) a határozott idő lejártával, vagy

d) ha a nevelőszülő gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült és a gyámhatóság az ezt követő három hónapon belül újabb gyermeket, fiatal felnőttet nem helyezett el a gondozásában.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott időtartam a gyermeknek, a fiatal felnőttnek a nevelőszülő gondozásából való kikerülését követő naptól kezdődik abban az esetben is, ha a nevelőszülőt az egyes gyámi feladatok ellátására a gyámhatóság gyámként kirendelte.

(3) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntethető

a) a felek közös megegyezésével,

b) felmondással vagy

c) azonnali hatályú felmondással.

(4) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésének közös megegyezéssel történő kezdeményezéséről a gyámhatóságot értesíteni kell. Ilyen esetben a jogviszony a megszüntetés kezdeményezésétől számított legalább harminc, legfeljebb hatvan nap elteltével szüntethető meg.

(5) A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt hatvannapos felmondási idővel indokolás nélkül írásban felmondhatja. A működtető indokolt esetben a felmondási idő alatt felmentheti a nevelőszülőt a munkavégzés alól, ha az nem ellentétes a nála elhelyezett gyermek érdekeivel.

(6) A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – hatvannapos felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja. A felmondás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A felmondás indokának valóságát és okszerűségét a működtető bizonyítja.

(7) A működtető azonnali hatállyal felmondja a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ha

a) a nevelőszülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet,

b) a nevelőszülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezte,

c) a nevelőszülővel vagy a vele egy háztartásban élő más személlyel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásáról szerez tudomást,

d) a bíróság a nevelőszülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette, vagy

e) a nevelőszülő a (8) bekezdésben foglalt magatartást megvalósítja.

(8) Ha a nevelőszülő a gyermek, fiatal felnőtt nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, a gyermeket, fiatal felnőttet bántalmazza, élelmezését megvonja, a gyermek, fiatal felnőtt gondozását, nevelését önhibájából súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával való kapcsolattartását nem biztosítja, örökbefogadását akadályozza vagy a gyermek, fiatal felnőtt ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek, fiatal felnőtt szükségleteire fordítja, a működtető megkeresi a gyámhatóságot a gyermek, fiatal felnőtt új gondozási helyének kijelölése érdekében. A működtető erről egyidejűleg értesíti a gyermekvédelmi gyámot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülőnek a 66/H. § alapján járó díjazása folyósítását a gyermek gondozási helyének megváltoztatásáról szóló gyámhatósági döntés jogerőre emelkedéséig fel kell függeszteni. Ha a gyámhatóság nem változtatja meg a gyermek gondozási helyét, a felfüggesztés idejére járó nevelőszülői díjazást a működtető egy összegben kifizeti a nevelőszülő részére. Ellenkező esetben a nevelőszülői díjazás folyósítását a felfüggesztés időpontjára visszamenő hatállyal meg kell szüntetni.

(10) Ha a (8) bekezdésben foglaltakról a gyámhatóság nem a működtetőtől értesül, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondását kezdeményezi a működtetőnél. Ezzel egyidejűleg a gyámhatóság szükség esetén kijelöli a gyermek új gondozási helyét.

(11) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást és nyilatkozatokat írásba kell foglalni.

(12) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállását nem érinti, ha a gyermek vagy a fiatal felnőtt átmenetileg a nevelőszülő háztartásán kívül tartózkodik, így különösen, ha a gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi, diákotthoni elhelyezésben részesül, üdül vagy gyógyintézeti kezelés alatt áll.

(13) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti megszűnésekor, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésekor a nevelőszülő átadja a gyermekkel kapcsolatos iratokat a működtetőnek és a gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatásokkal elszámol.

(14) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése tekintetében egyebekben az Mt. 80. § (2) bekezdését, 82. §-át és 84. § (1)–(3) bekezdését alkalmazni kell.

66/E. §³⁹⁹ (1) A nevelőszülőt legalább három év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő után végkielégítés illeti meg, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a működtető jogutód nélküli megszűnésével, vagy – a 66/D. § (7) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve – a működtető általi felmondással szűnik meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a nevelőszülőnek, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya megszűnése időpontjában öregségi nyugdíjra jogosult vagy abban részesül.

(3) A végkielégítés mértéke

a) legalább három év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén egyhavi,

b) legalább öt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén kéthavi,

c) legalább tíz év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén háromhavi,

d) legalább tizenöt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén négyhavi,

e) legalább húsz év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén öthavi,

f) legalább huszonöt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén hathavi,

a nevelőszülőnek a végkielégítés megállapítását megelőző három évben kifizetett nevelőszülői díjazás havi átlagának megfelelő összeg.

(4) A végkielégítés mértéke háromhavi, a nevelőszülőnek a végkielégítés megállapítását megelőző három évben kifizetett nevelőszülői díj havi átlagának megfelelő összeggel emelkedik, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.

Munkaidő és szabadság⁴⁰⁰

66/F. §⁴⁰¹ (1) A nevelőszülő feladatainak és idejének beosztását – a gyermeknevelés követelményeinek megfelelően – maga határozza meg.

(2) Az öt vagy annál több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben legalább kettő, legfeljebb hét munkanap szabadság illeti meg. Az ötnél kevesebb gyermeket nevelő nevelőszülőnek a működtető és a nevelőszülő megállapodása alapján naptári negyedévenként legfeljebb hét munkanap szabadság adható, figyelembe véve a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek számát, ellátási szükségletét és azt, hogy a nevelőszülő mióta lát el nevelőszülői tevékenységet. A nevelőszülőnek nem jár szabadság arra az időtartamra, amíg kizárólag a 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjra jogosult.

(3) A működtető és a nevelőszülő megállapodnak a szabadság kiadásának időpontjáról és a nevelőszülő helyettesítéséről. A szabadság időpontja tekintetében a nevelőszülő kérését lehetőség szerint figyelembe kell venni. A szabadságot – a (4) bekezdés szerinti eset kivételével – az adott naptári negyedévben kell kivenni.

(4) A nevelőszülő kérésére az egyes negyedévekre járó szabadságok időtartama a naptári éven belül összevonható, feltéve, hogy a nevelőszülő helyettesítése megoldható.

(5) A szabadság időtartamára a működtető a szabadságot megelőző utolsó olyan hónapra járó nevelőszülői díj arányos részét fizeti ki a nevelőszülőnek, amelyben a nevelőszülőnél gyermeket, fiatal felnőttet helyeztek el. A naptári évben ki nem adott szabadságot meg kell váltani.

(6) A nevelőszülőt az Mt. 126. §-a szerinti betegszabadság, az Mt. 127. §-a szerinti szülési szabadság és a saját gyermekére tekintettel az Mt. 128–130. § szerinti fizetés nélküli szabadság illeti meg.

(7) A szabadság tekintetében egyebekben az Mt. 121. §-át, 122. § (1) bekezdését, 125. §-át, 133. §-át és 134. § (1) bekezdés c) pontját alkalmazni kell.

A nevelőszülő segítése és helyettesítése⁴⁰²

66/G. §⁴⁰³ (1) A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia

a) a nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő egyidejűleg legalább öt gyermek teljes körű ellátását biztosítja,

b) a speciális nevelőszülő segítéséről a nála elhelyezett gyermekek számától függetlenül,

c) a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a különleges nevelőszülő egyidejűleg legalább három különleges ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja,

d) – gyermekszámtól függetlenül – az a)–c) pont szerinti nevelőszülő segítéséről a nevelőszülő szabadsága, betegsége, képzése, továbbképzése vagy egyéb akadályoztatása esetén.

(2) A gyermekgondozó személyére a nevelőszülő tesz javaslatot. Gyermekgondozó elsősorban a nevelőszülő hozzátartozója lehet.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a működtető a nevelőszülő segítéséről másik, helyettesítésre kijelölt nevelőszülő biztosításával vagy a gyermekvédelmi intézmény által biztosított gyermekfelügyelettel is gondoskodhat.

(4) Nem lehet gyermekgondozó az, akivel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.

(5) Nem lehet gyermekgondozó és a nevelőszülőt nem helyettesítheti olyan másik nevelőszülő, akinek személye ellen a nevelőszülő tiltakozik.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása⁴⁰⁴

66/H. §⁴⁰⁵ (1) A nevelőszülőt tevékenységéért a foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt – a 66/B. § (1) bekezdése szerinti megállapodásokban meghatározott – díjazás illeti meg.

(2) A nevelőszülő díjazása az alapdíjból, a kiegészítő díjból és a többletdíjból áll.

(3) A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt – függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet – alapdíjként havonta legalább a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) 30%-a illeti meg.

(4) A nevelőszülőt az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a illeti meg.

(5) A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg.

(6) A nevelőszülőt kizárólag az alapdíj illeti meg a gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi, diákotthoni elhelyezésének időtartamára. Ha a gyermek, fiatal felnőtt a tanítás nélküli pihenőnapok kivételével tanítási szünet, betegség vagy egyéb ok miatt nem a kollégiumban, diákotthonban, hanem a nevelőszülő háztartásában tartózkodik, a nevelőszülő az alapdíjon felül a kiegészítő díjra, valamint az (5) bekezdésben meghatározott szükségletű gyermek után a többletdíjra is jogosult.

(7) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása tekintetében egyebekben az Mt. 154. és 155. §-át, 157. § (1) bekezdését, 158. §-át, 159. § (1)–(5) bekezdését, 161. § (1) és (2) bekezdését, valamint 162–164. §-át alkalmazni kell.

Kártérítési felelősség, jogvita⁴⁰⁶

66/I. §⁴⁰⁷ (1) A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért az Mt. 179. §-a szerint tartozik kártérítési felelősséggel.

(2) A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben a nevelőszülőnek okozott kárért az Mt. 166. § (1) és (2) bekezdése, 167. §-a és 177. §-a szerint tartozik kártérítési felelősséggel.

(3) A nevelőszülő és a működtető között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitára az Mt. 285. § (1)–(3) bekezdését, 286. §-át, 287. § (1), (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.

A helyettes szülői jogviszony⁴⁰⁸

66/J. §⁴⁰⁹ (1) A helyettes szülői jogviszony – a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével – a működtető és a helyettes szülő között, a gyermekek átmeneti gondozása-nevelése céljából, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövő jogviszony.

(2) A helyettes szülői jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételesen – helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén – a jogviszony határozott időre is létesíthető.

(3) A helyettes szülői jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek a feleket attól az időponttól illetik meg vagy terhelik, amelytől a gyermek ténylegesen a helyettes szülő gondozásába került.

(4) A működtető és a helyettes szülő a megállapodást csak közös megegyezéssel módosíthatja. A módosítást mindkét fél kezdeményezheti.

(5) A megállapodás módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A helyettes szülői jogviszony megszűnik

a) a helyettes szülő halálával,

b) a működtető jogutód nélküli megszűnésével vagy

c) a határozott idő lejártával.

(7) A helyettes szülői jogviszony megszüntethető

a) a felek közös megegyezésével,

b) felmondással vagy

c) azonnali hatályú felmondással.

(8) A helyettes szülő a helyettes szülői jogviszonyt harmincnapos felmondási idővel indokolás nélkül írásban felmondhatja. A működtető indokolt esetben a felmondási idő alatt felmentheti a helyettes szülőt a munkavégzés alól, ha az nem ellentétes az általa gondozott gyermek érdekeivel.

(9) A működtető a helyettes szülői jogviszonyt – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – harmincnapos felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja. A felmondás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A felmondás indokának valóságát és okszerűségét a működtető bizonyítja.

(10) A működtető azonnali hatállyal felmondja a helyettes szülői jogviszonyt, ha

a) a helyettes szülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet,

b) a helyettes szülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezte,

c) a helyettes szülővel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok következik be, vagy

d) a bíróság a helyettes szülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette.

(11) A helyettes szülői jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást vagy nyilatkozatokat írásba kell foglalni.

66/K. §⁴¹⁰ (1) A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttműködik a működtetővel, a gyermek ügyében illetékes gyámhatósággal, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő tevékenységét ellenőrző gyámhatósággal.

(2) A helyettes szülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a működtetőt, ha feladatainak ellátásában akadályoztatva van vagy életkörülményeiben jelentős változás várható.

(3) A helyettes szülő – a működtető hozzájárulásával – nevelőszülői feladatot vagy a gyermekek napközbeni ellátását biztosító feladatokat is végezhet. Ilyen esetben reá nézve a 66/A–66/I. §-ban vagy a 43. §-ban meghatározottakat alkalmazni kell.

66/L. §⁴¹¹ A működtető a helyettes szülőt arra az időtartamra, amikor átmeneti gondozást nyújt a gyermeknek, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű helyettes szülői díjban részesíti.

66/M–66/N. §⁴¹²

66/O. §⁴¹³

66/P. §⁴¹⁴

HARMADIK RÉSZ

GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS

67. § (1)⁴¹⁵ Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a gyámhatóság a veszélyeztetettség mértékétől függően a 15. § (4) bekezdésében felsorolt intézkedések valamelyikét megteszi.

(2)⁴¹⁶ Ha a szülők között házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban és a gyermek érdekében gyermekvédelmi gondoskodás látszik indokoltnak, a bíróság haladéktalanul megkeresi a gyámhatóságot a szükséges intézkedések megtétele iránt.

(3)⁴¹⁷ Ha a bíróság a gyámhatóság szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti keresetét elutasítja, a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani.

VIII. Fejezet

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása⁴¹⁸

67/A. §⁴¹⁹ (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

c)⁴²⁰ a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

(2) Halmozottan hátrányos helyzetű

a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll,

b) a nevelésbe vett gyermek,

c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

(3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.

(4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.

(5) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő határozatában megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállását. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételét és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére.

(6) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnése vagy megszüntetése esetén megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megszűnését. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételének és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére.

Védelembe vétel

68. §⁴²¹ (1)⁴²² Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi.

(2)⁴²³ A gyámhatóság – a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével – védelembe veheti továbbá

a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút,

b) a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket,

c) a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút.

(3)⁴²⁴ A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a gyámhatóság a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen

a)⁴²⁵ kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, az Nktv. hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,

b) kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,

c) kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat,

d) kezdeményezi a háziorvosnál – súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál – a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát,

e) intézkedik – az illetékes szervek bevonásával – a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről,

f) magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében,

g)⁴²⁶ figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására, figyelmezteti továbbá a szülőt az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre,

h)⁴²⁷ kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást.

(4) A kirendelt családgondozó a védelembe vételt elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a gyermekre, illetve a (2) bekezdés szerinti fiatalkorúra vonatkozóan egyéni gondozási-nevelési tervet készít, melyhez szükség szerint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket vagy személyeket kereshet meg.

(5)⁴²⁸ A gyámhatóság – kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente – felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A gyámhatóság haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést, ha

a) a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése vagy

b)⁴²⁹ a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni.

(6) A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát.

68/A. §⁴³⁰ (1) A gyámhatóság a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetését és elrendeli a 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét.

(2) A gyámhatóság az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szükségességét

a) három tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, és

b) a tanítási év lezárását követő 15 napon belül, feltéve, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdő időpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap eltelt

felülvizsgálja.

(3) A gyámhatóság a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárás eredményeként, ha a gyermek (fiatal felnőtt) a felülvizsgálattal érintett időszakban ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul

a) mulasztott, megállapítja, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetése megszüntetéséhez szükséges feltétel nem áll fenn,

b) nem mulasztott, kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését.

(4) A gyámhatóság a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését, ha a gyermek (fiatal felnőtt) nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban, szociális intézményben történő elhelyezésére került sor, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (fiatal felnőtt) javítóintézetbe, büntetés-végrehajtási intézetbe került.

(5) A gyámhatóságnak a (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés szerinti intézkedése ellen nincs helye fellebbezésnek.

68/B. §⁴³¹ (1)⁴³² A gyámhatóság – a 68/A. § szerinti esetet kivéve –

a) ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és

b) a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, és

c) alappal feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható,

a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során – a családi pótlék gyermek után járó összegének 100%-a erejéig – a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat.

(2) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása legfeljebb hat hónap időtartamra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a feltételek fennállása esetén ismételten elrendelhető.

(3)⁴³³ Ha a védelembe vétel során felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, ennek megvizsgálása érdekében a gyámhatóság megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat a megkereséstől számított tizenöt napon belül tájékoztatja a gyámhatóságot vizsgálatának eredményéről, és szükség szerint javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására. Nem kell megkeresni a gyermekjóléti szolgálatot, ha a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását.

(4)⁴³⁴ Ha a védelembe vétel során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása válik szükségessé, a gyámhatóság – a gyermeket gondozó szülő, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követően, véleményük figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint a 17. § (1) bekezdése szerinti jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével – gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről.

(5)⁴³⁵ A pénzfelhasználási terv figyelembevételével a települési önkormányzat jegyzője egy határozatban dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, időtartamáról és módjáról, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendeléséről, az eseti gondnok kirendeléséről, és ezzel egyidejűleg a természetben nyújtott családi pótlék fővárosi és megyei kormányhivatal részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára történő utalásáról.

68/C. §⁴³⁶ (1)⁴³⁷ A települési önkormányzat jegyzője a családi pótlék természetbeni formában történő biztosítása céljából a gyermek részére – figyelemmel korára, egyéni szükségleteire és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményére – eseti gondnokot rendel ki.

(2) Egy eseti gondnok egyidejűleg legfeljebb tíz gyermek vonatkozásában gondoskodhat a családi pótlék természetbeni formában történő biztosításáról.

(3)⁴³⁸ A gyámhatóság az eseti gondnok által a családi pótlék felhasználásával összefüggésben a gyermeknek vagy családjának okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a gyermek vagy családjának felróható magatartása okozta. A gyámhatóság követelheti az eseti gondnoktól kárának megtérítését.

(4)⁴³⁹ A megfizetett kárösszegnek a gyermek, fiatal felnőtt érdekében történő felhasználását az újonnan kirendelt eseti gondnok biztosítja.

69. §⁴⁴⁰ (1) A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha

a) a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható,

b)⁴⁴¹ a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy nevelésbe vételét rendelték el,

c)⁴⁴²

d) a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti.

(2)⁴⁴³ A védelembe vétel – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a gyermek nagykorúvá válásával szűnik meg.

(3)⁴⁴⁴ Ha a gyámhatóság a védelembe vételt a 68. § (2) bekezdés c) pontja alapján rendelte el, a védelembe vétel indokolt esetben a fiatalkorú kérelmére a büntetőeljárás befejezéséig, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig tart.

(4)⁴⁴⁵

VIII/A. Fejezet⁴⁴⁶

A NYÍLT ÖRÖKBEFOGADÁST ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

A nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenység körébe tartozó szolgáltatások

69/A. § (1) A válsághelyzetben lévő várandós anya segítése céljából, valamint a gyermeket örökbe adni szándékozó vér szerinti szülő (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: vér szerinti szülő) kérelmére, szándékának megfelelően – a nyílt örökbefogadások előmozdítása érdekében – közhasznú szervezet örökbefogadást elősegítő tevékenységet (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltatás) folytathat.

(2) A szolgáltatás körébe tartozik

a) a gyermek saját családjában való nevelkedése érdekében a családgondozás keretében végzett tanácsadás és segítségnyújtás a válsághelyzetben lévő, különösen a terhességét eltitkolni szándékozó várandós anya számára,

b) erre irányuló igény esetén a családok átmeneti otthonában biztosított ellátáshoz való hozzájutás szervezése,

c) az örökbe fogadandó gyermek és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének előkészítése, ha az a) pont szerinti szolgáltatás nem járt eredménnyel,

d) az örökbe fogadni szándékozó személyről és az örökbe fogadandó gyermekről a 141/B. § szerint nyilvántartás vezetése,

e)⁴⁴⁷ az örökbefogadás engedélyezését követően a vér szerinti szülőnek és az örökbe fogadó szülőnek történő segítségnyújtás, tanácsadás, valamint kérelemre az örökbe fogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése, ha a gyámhatóság vagy a bíróság a vér szerinti szülő természetes személyazonosító adatait közölte.

(3) A közhasznú szervezet az örökbe fogadó szülő, az örökbe fogadott gyermek vagy a vér szerinti szülő kérelmére számukra örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatásokat biztosíthat, elősegítheti az ellátásokhoz való hozzájutást.

69/B. § (1) A szolgáltatás kizárólag

a) – a felek kölcsönös kérelme és egyetértése esetén – Magyarországon élő, magyar állampolgárságú vér szerinti szülő és örökbe fogadni szándékozó személy közötti kapcsolat létrehozására és

b) a 69/A. § (2) és (3) bekezdés szerinti szolgáltatások nyújtására

irányulhat.

(2) A szolgáltatás nem terjedhet ki

a)⁴⁴⁸ a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának elősegítésére,

b) az örökbe fogadható gyermek vagy az örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatainak, képmásának hirdetés útján történő közzétételére,

c) az örökbefogadás engedélyezése és felbontása iránti eljárásban való közreműködésre, kivéve a tanúként való közreműködést.

(3) A szolgáltatás körében olyan tevékenység nem végezhető, amely sérti a gyermeki jogokat, illetve a gyermekvédelem jogszabályban meghatározott céljaival összeegyeztethetetlen.

(4) A közhasznú szervezet szolgáltatásában nem vehet részt gyermekjóléti alapellátást nyújtó személy, gyermekjóléti alapellátást vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézménynél foglalkoztatott személy, gyámhatóságnál közszolgálati vagy kormánytisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott személy.

A szolgáltatás engedélyezése

69/C. § (1) A szolgáltatás az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott működési engedélyhez kötött tevékenység.

(2)⁴⁴⁹ A működési engedély kiadásáról – a szolgáltató kérelmére – a szolgáltatást engedélyező szerv dönt.

(3)⁴⁵⁰ A szolgáltatást engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatás megfelel-e a jogszabályokban, a működési engedélyben, valamint a szakmai programban foglaltaknak.

(4)⁴⁵¹ Ha a szolgáltatást engedélyező szerv

a) olyan szolgáltatásról szerez tudomást, amely engedély nélkül működik, a szolgáltatót eltiltja a szolgáltatás végzésétől,

b) az örökbe fogadható gyermekek vagy a szolgáltatást igénybe vevő személyek súlyos jog- vagy érdeksérelmét észleli, a szolgáltatás végzését legfeljebb 60 napra felfüggeszti vagy a működési engedélyt visszavonja.

(5)⁴⁵² A szolgáltatást engedélyező szerv intézkedik a működési engedélyek kiadásának, visszavonásának, a szolgáltatás nyújtásától történő eltiltásnak, valamint a szolgáltatás végzése felfüggesztésének a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában és a minisztérium honlapján történő közzétételéről.

A szolgáltatást igénybe vevővel kötött megállapodás

69/D. § (1) A szolgáltató az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú írásbeli megállapodást köt a szolgáltatás nyújtására

a) a vér szerinti szülővel,

b) a várandós anyával,

c) ha a vér szerinti szülő vagy várandós anya kiskorú vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, a törvényes képviselőjével,

d) az örökbe fogadandó gyermek gyámjával,

e)⁴⁵³ az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító érvényes és hatályos gyámhatósági határozattal rendelkező örökbe fogadni szándékozó

ea) házaspárral együttesen vagy

eb) egyedülálló személlyel [(az a)–e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: a szolgáltatást igénybe vevő].

(2) A megállapodást a szolgáltatást igénybe vevő indokolás nélkül írásban bármikor felmondhatja.

(3) A szolgáltató írásban felmondja a megállapodást, ha

a) annak megkötését követően az örökbefogadást kizáró ok fennállásáról szerez tudomást,

b) tudomására jut, hogy az örökbefogadás akár a felek, akár más közreműködő személyek számára haszonszerzéssel jár.

(4)⁴⁵⁴ A szolgáltató a megállapodásnak a (3) bekezdés szerinti felmondásáról öt napon belül írásban értesíti az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító, valamint az örökbefogadás engedélyezésére illetékes gyámhatóságot.

A költségek viselése

69/E. § (1) A szolgáltatásért a szolgáltatás igénybe vevőjétől a (2) bekezdés szerinti költségek viselésén kívül más jogcímen, így különösen közvetítői, szolgáltatási díjként, a szolgáltató vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása nem kérhető, illetve nem fogadható el. E rendelkezés nem akadálya annak, hogy a szolgáltató a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásából bevételt szerezzen.

(2) Az örökbe fogadni szándékozó személy viseli az általa igénybe vett szolgáltatással összefüggésben felmerült és az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megállapított költségeket.

(3) A megállapodásnak a közhasznú szervezet részéről történő felmondása sem mentesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt a felmondás időpontjáig indokoltan felmerült költségek viselése alól.

(4) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy a költségeket nem téríti meg, a közhasznú szervezet igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti.

IX. Fejezet

Családbafogadás

70. § (1)⁴⁵⁵ A gyámhatóság

a) a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő kérelmére,

b) a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére – a különélő másik szülő meghallgatásával –, vagy

c)⁴⁵⁶ a nevelésbe vett gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló azon szülő kérelmére, akinek a szülői felügyeleti joga szünetel – a nevelésbe vett gyermek gyámjának meghallgatásával –

hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.

(2) A családbafogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga szünetel.

(3) A családbafogadás a szülő tartási kötelezettségét nem érinti.

(4)⁴⁵⁷ A gyámhatóság a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a szülőt jognyilatkozatának következményeiről.

(5)⁴⁵⁸ Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a családbafogadással egyidejűleg meg kell szüntetni a gyermek nevelésbe vételét.

(6)⁴⁵⁹ A családbafogadás fennállása alatt is elrendelhető a gyermek védelembe vétele, ha annak feltételei megvalósulnak.

71. § (1)⁴⁶⁰ A gyámhatóság a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családba fogadó szülő személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, valamint e feladatok ellátását maga is vállalja.

(2)⁴⁶¹ A családba fogadó szülőt (szülőket) a gyámhatóság családbafogadó gyámul rendeli.

(3)⁴⁶² A családbafogadás az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig tart. A családbafogadást a gyámhatóság a családbafogadó gyám tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja.

(4)⁴⁶³ A szülőt megilleti a kapcsolattartás joga, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntési jog. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben felmerült vitákban a gyámhatóság dönt.

(5)⁴⁶⁴ Különösen indokolt esetben a gyámhatóság a szülőt feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával.

(6)⁴⁶⁵ A családbafogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülő vagy a családba fogadó szülő kérte. Ha a családbafogadás oka továbbra is fennáll, a gyámhatóság a családbafogadás megszüntetését követően a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik.

X. Fejezet

Ideiglenes hatályú elhelyezés

72. § (1)⁴⁶⁶ Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatával ideiglenesen

a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség,

b)⁴⁶⁷ tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek esetén minden esetben a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél helyezi el, kivéve, ha egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása ezt nem teszi lehetővé vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása,

c)⁴⁶⁸ tizenkettedik életévét betöltött gyermek esetén vagy ha azt a gyermek egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása indokolja vagy ha más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása – az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt – gyermekotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában, speciális lakásotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el.

(1a)⁴⁶⁹ A beutaló szerv a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot vagy külföldi állampolgárságú gyermek esetében – ide nem értve a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyt – a Kormány által kijelölt gyámhatóságot.

(2)⁴⁷⁰ Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.

(3)⁴⁷¹ A gyermeknek az ideiglenes gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik.

(4)⁴⁷² Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel.

73. §⁴⁷³ (1)⁴⁷⁴ A gyámhatóság – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ideiglenes hatályú elhelyezést követően – függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor, és hogy a döntést megfellebbezték-e – annak elrendelésétől számított

a) harminc napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy

b)⁴⁷⁵ harmincöt napon belül elrendeli a gyermek nevelésbe vételét, valamint egyidejűleg meghatározza a gyermek gondozási helyét és dönt a 79. § (5) bekezdés b)–g) pontjai szerinti járulékos kérdésekről, vagy

c) két hónapon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt.

(2) A bíróság gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott perindítással történő megváltoztatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság elhelyezési döntését alapította, később lényegesen megváltoztak.

(3)⁴⁷⁶ A külföldi állampolgárságú gyermek – ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt – ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Kormány által kijelölt gyámhatóság haladéktalanul

a) értesíti az illetékes rendőr-főkapitányságot a gyermek esetleges további magyarországi tartózkodásának rendezése végett, és/vagy

b) kezdeményezi a jogsegélykérelem iránti eljárást a gyermek gyámsága, illetve örökbefogadása érdekében, vagy

c) értesíti az illetékes külképviseletet a gyermek állampolgársága szerinti országba történő visszajuttatása céljából.

(4)⁴⁷⁷ A Kormány által kijelölt gyámhatóság a külföldi állampolgárságú gyermek – ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt – ideiglenes hatályú elhelyezését a gyermek származási országának válaszát követően azonnal, illetve hivatalból félévente felülvizsgálja, és ennek eredményeképpen dönt az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartásáról, a gondozási hely megváltoztatásáról vagy – ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály nem zárja ki – az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésével egyidejűleg a gyermek gyámságáról, örökbefogadásáról.

74. § (1)⁴⁷⁸ Ha a gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai nem állnak fenn, de a gyermek fejlődése a korábbi környezetében nincs biztosítva, két hónapon belül pert indít a szülő (szülők) ellen a gyermeknek a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezése iránt.

(2)⁴⁷⁹ A gyámhatóság a per megindításával egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, a különélő másik szülő felügyeleti jogának feléledését, vagy azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a gyermek családbafogadó gyámjául rendeli.

75. §⁴⁸⁰ Ha a gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezést követően azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, két hónapon belül pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt, a perindítással egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, továbbá

a) megállapítja a különélő másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését, és felhívja őt e joga gyakorlására, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nála helyezték el,

b)⁴⁸¹ a gyermek családbafogadó gyámjául rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,

c)⁴⁸² gyermekvédelmi gyámot rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el.

75/A. §⁴⁸³ Ha a szülő hozzájárult

a)⁴⁸⁴ gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, a gyámhatóság gyermekvédelmi gyámot rendel a gyermek számára és a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezi el,

b)⁴⁸⁵ gyermekének ismert személy általi örökbefogadásához és az örökbefogadás engedélyezését a leendő örökbefogadó szülő és a gyámság alatt álló, örökbefogadandó gyermek gyámja kéri, alkalmassága esetén a gyámhatóság a leendő örökbefogadó szülőt a gyermek családbafogadó gyámjául rendeli ki és a gyermeket nála ideiglenesen elhelyezi.

76. § (1)⁴⁸⁶ A gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha

a) megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem álltak fenn, és a gyermek fejlődése korábbi környezetében – szükség esetén védelembe vétel mellett – biztosítható,

b)⁴⁸⁷ a gyermeket nevelésbe veszi,

c) a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerősen döntött,

d)⁴⁸⁸ a gyermeket családba fogadják,

e)⁴⁸⁹ a gyermeket örökbe fogadják.

f)⁴⁹⁰

(2)⁴⁹¹ A gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezés során a gyermek gondozási helyét megváltoztatja, ha megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei fennállnak, azonban

a) a gyermek nevelőszülőnél, gyermekotthonban történő elhelyezését követően válik ismertté, hogy van a gyermek nevelésére alkalmas és azt vállaló külön élő másik szülő, más hozzátartozó, illetve más személy, akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezhető, vagy

b) a gyermek jelenlegi gondozási helyének megváltoztatása más okból indokolt.

XI. Fejezet

Nevelésbe vétel

A nevelésbe vétel elrendelése⁴⁹²

77. §⁴⁹³ (1) A nevelésbe vétel célja a gyermek otthont nyújtó ellátásának és törvényes képviseletének biztosítása, amíg a gyermek

a) családja képessé válik a gyermek visszafogadására,

b) számára családbafogadó gyám rendelésére kerülhet sor,

c) örökbefogadása megtörténik, vagy

d) eléri nagykorúságát, ha az a)–c) pontban foglaltak teljesülésére nincs lehetőség.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a nevelésbe vétel célja a törvényes képviselet és az otthont nyújtó ellátás biztosítása mellett a gyermek felkészítése az önálló életre.

78. §⁴⁹⁴ (1) A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha

a) a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére nem kerülhet sor, és

aa) a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható, vagy

ab) a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy

ac) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy

ad) a gyermeknek az ab) és ac) alponton kívül más okból nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője,

b) a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, és

ba) a gyermek ismeretlen szülőktől származik, vagy

bb) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot.

(2) A nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg a gyámhatóság

a) a gyermek ideiglenes gondozási helyéül

aa) 12. életévét be nem töltött gyermek esetén – a 7. § (2) bekezdés szerinti kivételekkel – minden esetben, 12. életévét betöltött gyermek esetén lehetőség szerint nevelőszülőt, vagy – ha ez nem lehetséges, illetve a gyermek egészségi vagy személyiségállapota indokolja – ,

ab) gyermekotthont, vagy

ac) fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonát

jelöli ki,

b) a gyermek számára gyermekvédelmi gyámot rendel,

c) hivatalból dönt a szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályozásáról, vagy arról, hogy a szülő vagy más hozzátartozó nem jogosult kapcsolattartásra,

d) három év alatti gyermek esetében megállapítja a különleges ellátási szükségletet,

e) megállapítja, ha a gyermek örökbe fogadható.

(3) A nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga

a) az (1) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontja szerinti esetben,

b) az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a gyermek hathetes életkorának betöltéséig

szünetel.

(4) A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételéről soron kívül, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt.

(5) A gyermeknek az ideiglenes gondozási helyre viteléről a gyámhatóság rendelkezése alapján a gyermek szülője, gyámja, a gyermeket gondozó más személy, a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság gondoskodik.

(6) Ha a gyámhatóság a nevelésbe vételi eljárás során vagy azt követően azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, haladéktalanul pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt.

(7) A gyámhatóság – ha arra a nevelésbe vételi eljárás során nem került sor – a nevelésbe vételt követően haladéktalanul eljárást indít a gyermek gondozási helyének meghatározása és a 79. § (5) bekezdés b)–g) pontjai szerinti járulékos kérdések eldöntése érdekében.

A gondozási hely meghatározása és a járulékos kérdések eldöntése⁴⁹⁵

79. §⁴⁹⁶ (1) A gyámhatóság lehetőség szerint már az ideiglenes hatályú elhelyezést követően vagy a nevelésbe vételi eljárás során, de legkésőbb a nevelésbe vételt követően meghatározza a gyermek gondozási helyét. A gyermek gondozási helyét a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményének, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által készített elhelyezési javaslatnak és egyéni elhelyezési tervnek, továbbá a (3) és (4) bekezdés szerinti szempontoknak a mérlegelésével kell meghatározni.

(2) A gondozási hely meghatározására irányuló eljárás során a gyámhatóság meghallgatja a gyermek szülőjét, feltéve hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg, és a gyámhatóság tárgyalást tart.

(3) A gondozási hely meghatározása során figyelemmel kell lenni

a) a gyermek életkorára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére,

b) a testvérek együttes elhelyezésére,

c) a gyermek nevelésének megkívánt folyamatosságára,

d) a gyermek vallási és lelkiismereti meggyőződésére,

e) a gyermek korábbi lakóhelyétől és nevelési-oktatási intézményétől való távolságra,

f) a 141. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilvántartások alapján rendelkezésre álló férőhelyekre.

(4) A gyermek gondozási helyéül 12. életévét be nem töltött gyermek esetén – a 7. § (2) bekezdés szerinti kivételekkel – minden esetben, a 12. életévét betöltött gyermek esetén lehetőség szerint nevelőszülőt, vagy ha ez nem lehetséges, gyermekotthont, illetve fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonát kell kijelölni.

(5) A gyermek gondozási helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként a gyámhatóság dönt

a) a gyermek gondozási helyéről,

b) a gyermekvédelmi gyám személyéről,

c) a kapcsolattartásra jogosult szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartásról,

d) a gyermekre vonatkozó elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv elfogadásáról vagy módosításáról,

e) a gyermek után fizetendő gondozási díjról,

f) a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a gyermek ellátási szükségletéről,

g) a (7) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a gyermek örökbe fogadhatóságáról [a b)–g) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: járulékos kérdések].

(6) A gyámhatóság a gyermek ellátási szükségletét a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye mérlegelésével állapítja meg. Három év alatti gyermek esetében a különleges ellátási szükséglet megállapításához nem szükséges a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye.

(7) A gyámhatóság akkor állapítja meg, hogy a nevelésbe vett gyermek örökbe fogadható, ha

a) a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,

b) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott,

c) a gyermek ismeretlen szülőktől származik,

d) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot és a gyermek betöltötte hathetes életkorát,

e) a szülő hozzájárult, hogy gyermekét általa ismert személy fogadja örökbe,

f) a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításáról hozott határozat jogerőre emelkedett.

(8) A gyermeknek a gondozási helyre viteléről a gyámhatóság rendelkezése alapján a gyermek szülője, gyámja, a gyermeket gondozó más személy, a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság gondoskodik.

A nevelésbe vétel megvalósulása⁴⁹⁷

80. §⁴⁹⁸ (1) A nevelésbe vételhez kapcsolódó, a gyermek véleményét figyelembe vevő egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a gyermek gyermekvédelmi gyámja, gondozója, valamint – ha szülői felügyeleti joga nem szűnt meg – a szülője, a szülő lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat és települési önkormányzat együttműködik.

(2) A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, illetve más hozzátartozó kapcsolatát, a szülőnek, más hozzátartozónak a nevelőszülővel, a gyermekotthonnal, a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonával és a gyermekvédelmi gyámmal való együttműködését, továbbá a szülő, más hozzátartozó magatartásában, életvitelében és körülményeiben beálló változásokat folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) Ha a nevelésbe vett gyermek szülője vagy más hozzátartozója a gyámhatósági határozatban biztosított kapcsolattartási jogával a gyermek vagy a gyermeket gondozó személy sérelmére visszaél és magatartásával a gyermek nevelését, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyezteti, a gyermeket gondozó személy, illetve a gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál, illetve a bíróságnál a kapcsolattartási jog korlátozását, a felügyelt kapcsolattartás elrendelését, a kapcsolattartás szüneteltetését vagy megvonását.

(4) Ha a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásra jogosult szülője neki felróhatóan, a gyermek érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, a gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein a gyermek nevelésbe vételének megszüntetése céljából nem változtat, illetőleg, ha a szülői felügyelet megszüntetésének egyéb oka valósul meg, a gyámhatóság pert indít a szülő ellen szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránt, vagy a Csjt. 48/A. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén örökbe fogadhatóvá nyilvánítja a gyermeket.

A nevelésbe vétel felülvizsgálata⁴⁹⁹

80/A. §⁵⁰⁰ (1) A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét a gyermek gondozási helyét meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő első két évben félévente felülvizsgálja, kivéve ha a gyermek nevelésbe vétele megszüntetésének, családbafogadásának vagy örökbefogadásának előkészítése zajlik, vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése tárgyában per van folyamatban. A felülvizsgálat során a gyámhatóság értékeli

a) a gondozási hely megfelelőségét a gyermek számára,

b) az egyéni elhelyezési tervben foglaltak teljesülését,

c) a kapcsolattartásra jogosult szülővel, illetve más hozzátartozóval való kapcsolat alakulását, a gyermek nevelésbe vétele megszüntetéséhez szükséges feltételek változását, a szülői felügyeleti jog visszaállítása iránti perindítás szükségességét, a gyermek családbafogadásának lehetőségét, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti perindítás szükségességét,

d) az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perindítás szükségességét,

e) – különösen kilenc év alatti gyermek esetén – a gyermek örökbefogadásának lehetőségét,

f) örökbe fogadható gyermek esetén – kivéve ha az már folyamatban van – az örökbefogadása érdekében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által tett intézkedéseket.

(2) A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét a gyermek gondozási helyét meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő harmadik évtől kezdve – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – évente felülvizsgálja, amelynek során értékeli az (1) bekezdésben foglaltakat.

(3) A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét kilenc év fölötti gyermek esetében a gyermek gondozási helyét meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő harmadik évtől kétévente felülvizsgálja. Ennek során értékeli

a) a gondozási hely megfelelőségét a gyermek számára,

b) az egyéni elhelyezési tervben foglaltak teljesülését,

c) a kapcsolattartásra jogosult szülővel, illetve más hozzátartozóval való kapcsolat alakulását, a gyermek nevelésbe vétele megszüntetéséhez szükséges feltételek változását, a szülői felügyeleti jog visszaállítása iránti perindítás szükségességét, a gyermek családbafogadásának lehetőségét.

(4) A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét soron kívül felülvizsgálja

a) a gyermekvédelmi gyám kérelmére,

b) hivatalból, ha

ba) a gyermek szüleinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette vagy a szülők elhaláloztak,

bb) a felülvizsgálatot indokoló egyéb körülmény jut a tudomására.

(5) A gyámhatóság a nevelésbe vétel felülvizsgálata során dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról, illetve – szükség szerint a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményének beszerzésével és mérlegelésével – a gyermek gondozási helyének megváltoztatásáról.

(6) Ha a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos örökbefogadási nyilvántartás – a nyilvántartott adatai, a gyermek életkora, egészségi állapota és egyéb körülményei figyelembevételével adott – tájékoztatása alapján a gyermek örökbefogadására reális esély van, a gyámhatóság megindítja az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárást.

(7) A gyámhatóság a nevelésbe vétel felülvizsgálata eredményeként hozott határozatában megállapítja, ha a gyermek örökbe fogadható. A (4) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak fennállásakor a gyámhatóság minden esetben megállapítja a gyermek örökbefogadhatóságának tényét.

(8) Ha a gyámhatóság a felülvizsgálat során valószínűsíti, hogy a gyermek nevelésbe vétele a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezéssel megszüntethető lenne, haladéktalanul pert indít a gyermeket korábban gondozó szülő (szülők) ellen a gyermeknek a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezése iránt.

A gondozási hely megváltoztatása⁵⁰¹

80/B. §⁵⁰² (1) A gyámhatóság a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha

a) azok a körülmények, amelyekre a gondozási hely meghatározására irányuló döntését alapozta, később lényegesen megváltoztak, vagy

b) a kijelölt gondozási hely a gyermek érdekével ellentétes, vagy

c) a gyermekotthon telephelye vagy a nevelőszülő lakóhelye megváltozik,

és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem vagy nem megfelelő módon lehet biztosítani.

(2) A gyámhatóság a gondozási hely megváltoztatásáról soron kívül, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt.

(3) A gyámhatóság a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatásáról fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt, ha a gyermek érdekét gondozási helye súlyosan veszélyezteti, illetve ha a gyermekvédelmi gyám a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt másik, biztonságos gondozási helyre viszi, erről a gyámhatóságot egyidejűleg értesíti, és kéri a kijelölt gondozási hely megváltoztatását.

(4) A gyermekvédelmi gyám felmentése vagy elmozdítása esetén a gyámhatóság egyidejűleg új gyermekvédelmi gyámot rendel. Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségből való felmentése vagy elmozdítása esetén valamennyi gyámi feladatot a gyermekvédelmi gyám látja el.

(5) Gondozási helyen lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a gondozási helyén kívül, így különösen, ha

a) kórházi kezelés alatt áll,

b) diákotthonban, kollégiumban van,

c) tanulmányai folytatása, illetve üdülés céljából harminc napot meghaladóan külföldön tartózkodik,

d) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését vagy egyéb büntetését tölti, vagy

e) a gyermek örökbefogadásának előkészítése során a szülő-gyermek kapcsolat kialakulása érdekében a kötelező gondozásba kihelyezést megelőzően az örökbe fogadni szándékozóknál tartózkodik.

(6) A gyermek tartózkodási helyét, illetve annak megváltoztatását – az (5) bekezdés a) és d) pontjának kivételével – a gyermekvédelmi gyám bejelenti a gyámhatóságnak, és kéri annak jóváhagyását. Az (5) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott esetekben a gyermekvédelmi gyám értesíti a gyámhatóságot a gyermek tartózkodási helye megváltozásáról.

(7) A gyámhatóság a (3) és a (6) bekezdésben meghatározott kérelemről annak megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül dönt. Ha a gyámhatóság huszonegy napon belül nem dönt, a bejelentett tartózkodási helyet jóváhagyottnak kell tekinteni. A gyámhatóság a gyermekvédelmi gyám kérelmét akkor utasítja el, ha a tartózkodási hely kijelölése vagy a gondozási hely megváltoztatása nem áll a gyermek érdekében.

A nevelésbe vétel megszüntetése és megszűnése⁵⁰³

81. §⁵⁰⁴ (1) A gyámhatóság – kivéve ha a szülő szülői felügyeleti jogát megszüntették vagy az megszűnt – a szülő kérelmére, vagy a szülő és a gyermekvédelmi gyám együttes kérelmére, vagy hivatalból a gyermek nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn. Ha a nevelésbe vétel megszüntetését a szülő kéri, a megszüntetéssel egyidejűleg hatályát veszti a szülőnek a Csjt. 48. § (3) bekezdése alapján tett jognyilatkozata.

(2) A nevelésbe vétel megszűnik, ha a gyermeket családbafogadták, örökbe fogadták, nagykorúvá vált, vagy a bíróságnak a gyermekelhelyezésre vonatkozó döntését követően a gyermek a különélő másik szülőhöz vagy harmadik személyhez került.

Nevelési felügyelet⁵⁰⁵

81/A. § (1)⁵⁰⁶ Ha az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetője a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja.

(2)⁵⁰⁷ Az (1) bekezdés szerinti korlátozás keretében a gyermek a speciális gyermekotthon területét nem hagyhatja el, illetve köteles a gyermekotthon vezetője által kijelölt helyiségekben tartózkodni. A korlátozás elrendeléséről a speciális gyermekotthon vezetője haladéktalanul, de legkésőbb harminchat órán belül értesíti a gyermekjogi képviselőt, a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot, valamint a gyámhatóságot.

(3)⁵⁰⁸ A gyámhatóság értesítésével egyidejűleg a speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezi a 4. § (3) bekezdésében meghatározott eljárással érintett ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a nevelésbe vett gyermek nevelési felügyeletének elrendelését, ha előreláthatólag a személyes szabadság korlátozása negyvennyolc órát meghaladóan szükséges. A gyámhatósági határozat meghozataláig elsősorban a gyermek kivizsgálására, a veszélyeztető magatartás megszüntetésére, illetve a gyors állapotromlás megelőzésére kell törekedni.

81/B. § (1)⁵⁰⁹ A gyámhatóság hivatalból vagy kérelemre

a)⁵¹⁰ a speciális gyermekotthonban elhelyezett nevelésbe vett,

b)⁵¹¹ a 4. § (3) bekezdésében meghatározott eljárással érintett ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, továbbá a nevelésbe vételi eljárással érintett speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely – saját vagy mások életére, testi épségére – jelentős veszélyt jelenthet, illetve közvetlen és súlyos veszélyt jelent, feltéve, hogy ez csak zárt körülmények között biztosított teljes körű ellátással, kivizsgálással és terápiával hárítható el.

(2) A nevelési felügyelet időtartama nem haladhatja meg a két hónapot.

(3)⁵¹² A gyámhatóság a nevelési felügyelet céljának elősegítése érdekében elrendelheti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott gyermek

a) a speciális gyermekotthon meghatározott helyiségeiben tartózkodjék,

b) meghatározott ideig hozzátartozóival a kapcsolattartását csak korlátozott módon gyakorolhatja,

c)⁵¹³ a gyermekvédelmi gyám egyetértésével meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát.

(4)⁵¹⁴ A gyámhatóság a határozathozatal előtt – a gyermek állapotát figyelembe véve – meghallgatja a gyermeket, törvényes képviselőjét, a gyermekjogi képviselőt, a speciális gyermekotthon vezetőjét, valamint kikéri a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. A meghallgatást szükség esetén a gyámhatóság hivatalos helyiségén kívül is meg lehet tartani.

(5)⁵¹⁵ A gyámhatóság a nevelési felügyelet kérdésében a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményétől csak kivételesen indokolt esetben térhet el.

(6)⁵¹⁶ A gyámhatóság a gyermek nevelési felügyeletéről 8 napon belül határoz.

(7)⁵¹⁷ A gyámhatóság a nevelési felügyeletet szükség szerint, de legalább havonta felülvizsgálja a megyei, fővárosi szakértői bizottság véleménye alapján.

81/C. § (1)⁵¹⁸ A gyámhatóság nevelési felügyeletet elrendelő vagy azt felülvizsgáló határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A gyámhatóság a határozatát – annak közlésétől számított három napon belül – felülvizsgálat végett a bíróságnak megküldi.

(2) A bíróság nemperes eljárásban, a határozat megküldésétől számított tizenöt napon belül határoz a nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

(3) Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelően kell alkalmazni.

(4)⁵¹⁹ A bírósági eljárásban a gyermeket a gyermekjogi képviselő képviseli. A gyermek képviseletére a gyámhatóság döntése alapján a gyermekvédelmi gyám is jogosult.

(5) A bírósági eljárásban hozott érdemi határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

81/D. §⁵²⁰ A nevelési felügyelet megszűnik a bíróság erre irányuló döntése alapján, a meghatározott idő elteltével, továbbá hivatalból vagy – a gyermek, a gyermekjogi képviselő, a gyermekvédelmi gyám, a gyermekotthon vezetője általi – kérelemre. A nevelési felügyelet megszüntetése iránti eljárás során minden esetben ki kell kérni a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét.

A gyermekvédelmi szakértői bizottság⁵²¹

82. §⁵²² (1) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot a megyei, fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat működteti. Az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetőjét és tagjait a miniszter jelöli ki ötéves időtartamra.

(2) A megyei, fővárosi, illetve az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság legalább három tagból, a speciális szükségletű gyermekek vizsgálata esetén legalább öt tagból áll. A szakértői bizottság állandó tagja egy fő gyermekorvos, egy fő gyermek-szakpszichológus és egy fő szociális munkás. A speciális szükségletű gyermekek esetében a három állandó tagból álló bizottság kiegészül egy fő pszichiáterrel és egy fő gyógypedagógussal. A gyermekvédelmi szakértői bizottság munkájába – felkérésre – bevonható a gyermek egészségi, mentális és általános személyiségállapota szerinti eseti szakértő is.

(3) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyámhatóságnak, az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság a miniszternek évente beszámol a tevékenységéről.

(4) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye tartalmazza a gyermek állapotának megfelelő ellátási formára és az egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatot, annak indokolásával együtt.

(5) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyermek örökbefogadásának előkészítése céljából a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkeresésétől számított 30 napon belül összefoglaló véleményt készít a gyermek egészségi és személyiségállapotáról, az életkorához viszonyított értelmi, érzelmi és mozgásfejlettségi szintjéről.

(6) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát, valamint szükség szerinti új szakvélemény készítését a gyámhatóság megkeresése alapján az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság végzi.

83. §⁵²³

XII. Fejezet

A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS ALATT ÁLLÓ GYERMEK GYÁMSÁGA⁵²⁴

A gyermekvédelmi gyám kirendelése és jogállása⁵²⁵

84. §⁵²⁶ (1) A gyámhatóság a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendel, ha

a) ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt,

b) a gyermek szülei hozzájárultak a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához,

c) a gyermek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a menedékjogról szóló törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősül vagy a szülők bármilyen más okból nem gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, és egyik esetben sem lehetséges családbafogadó gyám kirendelése,

d) nevelésbe vette a gyermeket.

(2) A gyámhatóság a gyermek számára – gondozási helyétől függetlenül – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján gyermekvédelmi gyámot rendel. A gyermek gondozási helyének megváltozása esetén a gyámhatóság kizárólag akkor rendelhet ki másik gyermekvédelmi gyámot a gyermek részére, ha az új gondozási helyen a gyámság ellátása másként nem biztosítható.

(3) A gyermekvédelmi gyám a feladatait a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal létesített közalkalmazotti jogviszony keretében, önálló munkakörben látja el.

(4) Nem lehet gyermekvédelmi gyám

a) a gyámhatóság vezetője vagy ügyintézője,

b) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője,

c) a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat vezetője vagy foglalkoztatottja,

d) a gyermek nevelőszülője.

(5) A gyermekvédelmi gyám munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.

(6) A gyermekvédelmi gyám egyidejűleg legfeljebb harminc gyermek gyámságát láthatja el.

(7) A gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes, e törvényben meghatározott gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelheti a nevelőszülőt, feltéve hogy a nevelőszülő a gyámságot vállalja.

85. §⁵²⁷ (1) A gyermekvédelmi gyámra az e törvényben meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(2) A gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként történő kirendelését, ha

a) a nevelőszülő már legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket,

b) nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére,

c) a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletének 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ellátását.

(3) A gyámsággal járó jogok és kötelességek a gyermekvédelmi gyámot a kirendelő határozat közlését követő naptól kezdve illetik meg, illetve terhelik.

(4) A gyermekvédelmi gyám tevékenységét a gyámhatóság irányítja és felügyeli, a gyermekvédelmi gyám feladatainak ellátásához szükséges feltételeket a területi gyermekvédelmi szakszolgálat biztosítja.

(5) A gyermekvédelmi gyám és az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő a működéséről, valamint a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről félévente írásban tájékoztatást ad a gyámhatóságnak. A tájékoztatás elkészítéséhez a gyermeket gondozó nevelőszülő, gyermekotthon, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona segítséget nyújt. E tájékoztatási kötelezettség nem érinti a törvény szerinti számadási kötelezettséget.

(6) Ha a gyámhatóság a gyermekvédelmi gyámot tisztségéből felmenti, elmozdítja vagy azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen határozatával egyidejűleg – amennyiben a gyermek otthont nyújtó ellátása továbbra is szükséges – új gyermekvédelmi gyámot rendel. Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségből való felmentése, elmozdítása vagy azonnali hatályú felfüggesztése esetén valamennyi gyámi feladatot a gyermekvédelmi gyám látja el.

A gyermek gondozása és nevelése

86. §⁵²⁸ (1) A gyermekvédelmi gyám figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, valamint ellenőrzi a gyermek teljes körű ellátásának megvalósulását. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám

a) a gyermek életkorának megfelelően a gyermekkel személyes és közvetlen találkozást, beszélgetést kezdeményez

aa) a kirendelését követően legfeljebb tizenöt napon belül,

ab) a kirendelése időtartama alatt legalább havonta egy alkalommal, a hatodik életévét be nem töltött gyermek esetén legalább kéthetente egy alkalommal,

b) a gyermek számára telefonon történő elérhetőséget, illetve kérésére a gondozási helyén vagy semleges helyen történő találkozást biztosít,

c) a szülőkkel, más hozzátartozókkal való kapcsolattartást figyelemmel kíséri, szükség esetén elősegíti,

d) a gyermek oktatását biztosító nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatot tart, figyelemmel kíséri a gyermek iskolai előmenetelét, magatartását,

e) együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal a gyermek vér szerinti családja helyzetének megismerése érdekében,

f) a kirendelését követően harminc napon belül felveszi a kapcsolatot a gyermek szüleivel, és fenntartja azt a gyermekvédelmi gondoskodás időtartama alatt, továbbá a nevelésbe vétel megszüntetését követően három hónapig, kivéve ha a szülők hozzájárultak gyermekük örökbefogadásához vagy a bíróság megszüntette szülői felügyeleti jogukat, illetve a gyámhatóság örökbefogadhatóvá nyilvánította a gyermeket,

g) a gondozási helyről történő engedély nélküli távozás esetén a gyermeket – ha ismert, hogy hova távozott – visszaviszi a gondozási helyére, ellenkező esetben megteszi a gyermek felkutatásához szükséges intézkedéseket,

h) szükség szerint, de legalább félévente jelentést készít a gyámhatóságnak a gyermek helyzetéről,

i) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vesz a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének elkészítésében.

(2) Ha a gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli a nevelőszülőt, a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő köteles egymással együttműködni.

(3) A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek 80/B. § (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti tartózkodási helyét csak a gyámhatóság engedélyével változtathatja meg, kivéve a 80/B. § (3) bekezdésében foglalt esetet.

(4) A gyermekvédelmi gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját, figyelembe véve – feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg – a nevelésbe vett gyermek szülőjének véleményét, a gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével kapcsolatos vitában a gyámhatóság dönt.

A gyermek képviselete

87. §⁵²⁹ (1) A gyermekvédelmi gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és vagyoni ügyeiben képviselje. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám különösen

a) eljár a gyermek személyes okmányainak beszerzése érdekében, kéri a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását és a gyermek tartózkodási engedélyének meghosszabbítását,

b) törvényes képviselőként nyilatkozatot tesz a gyermeken végzendő egészségügyi beavatkozásokhoz,

c) eljár a gyermek iskolai beíratása, tanulói jogviszonyának, magántanulói jogállásának létesítése, megszüntetése ügyében,

d) kérelmezi a gyámhatóságnál a gyermek és szülei kapcsolattartásának szabályozását, módosítását, a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítását, a gondozási hely megváltoztatását, a gondokság alá helyezés iránt eljárás megindítását, a nevelésbe vétel megszüntetését, ha azok feltételei fennállnak,

e) a gyermek örökbefogadásának előkészítése során a gyermekvédelmi szakszolgálattal együttműködve – a szülő-gyermek kapcsolat kialakulása érdekében – a kötelező gondozásba kihelyezést megelőzően engedélyezheti, hogy a gyermek az örökbe fogadni szándékozó szülőnél tartózkodjon, amelyről egyidejűleg értesíti a gyámhatóságot,

f) képviseli a gyermeket a hatósági ügyeiben,

g) szükség esetén kérelmezi a gyermek tanulási képességét érintő vizsgálatát.

(2) A gyermekvédelmi gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához. A gyermekvédelmi gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozik.

(3) A gyermekvédelmi gyám tájékoztatja a gyermeket az otthonteremtési támogatás és az utógondozói ellátás iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről és elősegíti a gyermek kérelmének benyújtását.

(4) A gyámhatóság a gyermek képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel

a) hivatalból, ha a gyermekvédelmi gyám a gyermek törvényes képviseletét a Csjt. szabályai szerint nem láthatja el,

b) kérelemre, ha a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyermekvédelmi gyám nem vállalkozik a gyermek képviseletének ellátására.

(5) A gyámhatóság a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak ezzel a feladattal megbízott munkatársai közül jelöli ki az eseti gondnokot.

(6) A nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban a gyermek képviselőjeként a gyámhatóság a gyermekjogi képviselőt rendeli ki. Ha a gyermekjogi képviselő kirendelése akadályokba ütközik, a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban a gyermeket a gyermekvédelmi gyám képviseli.

A gyermek vagyonának kezelése

88. §⁵³⁰ (1) A gyermekvédelmi gyám joga és kötelessége, hogy feladatkörében védje a gyermek vagyoni érdekeit, gondoskodjon a vagyon megfelelő hasznosításáról, kezeléséről és a rendes vagyonkezelés szabályai szerint intézze a gyermek ügyeit.

(2) A gyermekvédelmi gyám a gyermek vagyonát leltár alapján veszi át.

(3) A gyermekvédelmi gyám eseti, rendes és végszámadást készít a gyámhatóságnak.

(4) A gyermekvédelmi gyám a működése során felmerült kiadásainak megtérítését a gyermektől nem igényelheti.

89. § (1)⁵³¹ Ha a gyámhatóság a gyámot nem hatalmazta fel a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására, a gyermek részére vagyonkezelő eseti gondnokot rendel elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak, illetve – ha a gyermekotthont vagy a nevelőszülői hálózatot nem állami szerv tartja fenn, illetve működteti – a működtetőnek ezzel a munkakörrel megbízott dolgozói közül.

(2)⁵³² A gyámhatóság elbírálja a gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok eseti, rendes, valamint végszámadását.

90–91. §⁵³³

XIII. Fejezet

Utógondozás

92. §⁵³⁴ (1) Utógondozásnak van helye

a) a nevelésbe vétel megszüntetését követően – kivéve ha a gyermeket örökbe fogadták – legalább egy év időtartamra, de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig,

b) a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt kérelmére legfeljebb egy év időtartamra,

c) az otthonteremtési támogatás igénylésének, felhasználásának és elszámolásának időtartamára.

(2) Az utógondozást

a) a gyermek tekintetében a lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat,

b) a fiatal felnőtt tekintetében a befogadó szülői hálózatot működtető, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy a külső férőhely működtetőjének

utógondozója látja el.

(3) A gyámhatóság elrendeli az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor, valamint meghosszabbítja az utógondozást az annak időtartama alatt nyújtott otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig.

(4)⁵³⁵ Az utógondozás feladatainak ellátásába önkéntesek, egyesületek, alapítványok és bevett egyházak is bevonhatók.

(5) Megszűnik az utógondozás

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határozatban megjelölt időtartam elteltével,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a határozatban megjelölt időtartam elteltével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 24. életévének betöltésével,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az otthonteremtési támogatással való elszámolással, kivéve ha a gyámhatóság az otthonteremtési támogatást kizárólag ingatlanvásárlás céljára engedte felhasználni.

(6) A gyámhatóság az utógondozást megszünteti, ha

a) egyéb gyermekvédelmi intézkedést rendeltek el,

b) azt a fiatal felnőtt kéri, kivéve ha otthonteremtési támogatásban részesül,

c) a fiatal felnőtt az utógondozóval önhibájából legalább három hónapja nem működik együtt.

Utógondozói ellátás

93. §⁵³⁶ (1) A gyámhatóság a gyermek vagy a fiatal felnőtt kérelmére – a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyermekvédelmi gyám javaslatának figyelembevételével – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és

a) létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy

b) köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy

c) szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.

(2) Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt, ha

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a 21. életévének, vagy ha speciális vagy különleges ellátási szükségletűként töltötte be nagykorúságát, 22. életévének,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a 22. életévének, ha felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, 25. életévének,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a felvétel időpontjáig, de legkésőbb 22. életévének

betöltéséig kérheti.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában akkor nem biztosított a fiatal felnőtt létfenntartása, ha

a) a havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, vagy

b) a nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyonának értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét nem haladja meg.

(4) Az utógondozói ellátás elrendeléséről a gyámhatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt.

(5) Az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőtt utógondozói ellátását a gyámhatóság akkor rendeli el, ha a fiatal felnőtt létfenntartását vagy lakhatását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került.

(6) Az utógondozói ellátás ismételten elrendelhető az (1) bekezdésben meghatározott ok fennállása esetén, legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott időtartamig.

(7) Nincs helye az utógondozói ellátás ismételt elrendelésének, ha az utógondozói ellátás megszüntetésére a (10) bekezdés b)–f) pontjában foglaltak miatt került sor és a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el.

(8) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott ok alapján elrendelt utógondozói ellátásban részesülő munkaképes fiatal felnőtt köteles a munkaügyi központtal együttműködni.

(9) Megszűnik az utógondozói ellátás, ha a fiatal felnőtt

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, az utógondozói ellátás elrendelése okának megszűnésével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 21. életévének betöltésével, vagy ha speciális vagy különleges ellátási szükségletűként érte el nagykorúságát, a 22. életévének betöltésével,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszony megszűnését követő 120. napon, de tanulói vagy felnőttképzési jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 22., hallgatói jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 25. életévének betöltésével,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a szociális intézménybe való felvételével, de legkésőbb a 22. életévének betöltésével.

(10) A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt

a) utógondozói ellátásának jogosultsági feltételei már nem állnak fenn,

b) a nevelőszülőjével, utógondozójával, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársával, illetve az intézményben ellátott társával szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít,

c) a házirendet többször súlyosan megsérti,

d) azt kéri,

e) az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt utógondozói ellátás esetén a tanulmányi vagy vizsgakötelezettségét önhibájából nem teljesíti,

f) az ellátás megállapításáról szóló gyámhatósági határozat közlésétől számított 15 napon belül az ellátást nem vette igénybe és ennek okáról önhibájából nem értesítette az ellátást nyújtót.

NEGYEDIK RÉSZ

A GYERMEKVÉDELMI FELADATOK
ELLÁTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA

XIV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ ÁLLAM FELADATAI⁵³⁷

A települési önkormányzat feladatai

94. § (1)⁵³⁸ A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése.

(2)⁵³⁹ A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében – a (3)–(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.

(2a)⁵⁴⁰ A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni.

(3)⁵⁴¹ Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén

a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét,

b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát,

c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát,

d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)–c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.]

köteles működtetni.

(4)⁵⁴² A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni.

(5)⁵⁴³ A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően.

(6)⁵⁴⁴ Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, – eltérő megállapodás hiányában – az ellátást valamennyi jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is.

(7)⁵⁴⁵ Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást.

(8)⁵⁴⁶ A települési önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló, a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének a bölcsőde működtetése mellett családi napközi formájában is eleget tehet.

94/A. §⁵⁴⁷ A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ működtetését társulás útján is biztosíthatják.

Az állam feladatai⁵⁴⁸

95. §⁵⁴⁹ Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást, az utógondozói ellátást és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást.

A feladatok ellátásának módja

96. §⁵⁵⁰ (1)⁵⁵¹ A települési önkormányzat az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást – a több önkormányzat illetékességi területére kiterjedő intézményi ellátási kötelezettségnek és a 94/A. §-nak a figyelembevételével – más szervvel, személlyel kötött ellátási szerződés útján, illetve társulásban is biztosíthatja.

(2) Az intézmények ellátási területének meghatározásánál tekintettel kell lenni arra is, hogy az intézmény és az ellátottak lakóhelye közötti távolság lehetőleg ne haladja meg az ötven km-t.

(3) Többcélú intézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és működés anyagi, személyi és tárgyi feltételei valamennyi feladat ellátásához külön-külön biztosítva vannak.

(4) A közös igazgatású gyermekjóléti és/vagy gyermekvédelmi intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú intézmények feladatát látja el.

(5) A (4) bekezdés szerinti intézményben a gyermek ellátásához és neveléséhez kapcsolódó nem gyermekjóléti és nem gyermekvédelmi tevékenységet ellátó intézményegység is működhet, különösen családsegítő szolgálat, illetve családvédelmi szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, továbbá óvodai vagy általános iskolai nevelést, oktatást, kollégiumi ellátást, nevelési tanácsadást végző intézményegység.

(6)⁵⁵² A települési önkormányzat és az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal – átfogó értékelést készít. Az értékelést – települési önkormányzat esetén a képviselő-testület általi megtárgyalást követően – meg kell küldeni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat, illetve az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhatóság javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.

(7)⁵⁵³ A jogszabályban meghatározott szakmai, módszertani feladatokat az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv látja el.

(8)⁵⁵⁴ A miniszter – az egyházi fenntartó kérelmére – a nevelőszülői ellátást, gyermekotthoni ellátást nyújtó, jogi személyiséggel és működési engedéllyel rendelkező egyházi fenntartású szolgáltatók közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményeket jelölhet ki (a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény) az egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok módszertani támogatására.

(8a)⁵⁵⁵

(9)⁵⁵⁶ A kijelölés ötévi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

(10)⁵⁵⁷ A kijelölt egyházi módszertani intézmény feladatkörében, a bevett egyháza által fenntartott nevelőszülői ellátást, gyermekotthoni ellátást nyújtó intézmények vonatkozásában

a) részt vesz a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában,

b) ajánlásokat készít a hatékonyabb szolgáltatási módszerek alkalmazására,

c) szakmai tanácsadást nyújt,

d) szakértőként közreműködik a működést engedélyező szerv felkérésére szakmai program értékelésében, szakmai ellenőrzésben,

e) kezdeményezi a személyes gondoskodást nyújtó munkakörben dolgozók továbbképzését és tapasztalatcseréjét.

(11)⁵⁵⁸ A kijelölt egyházi módszertani intézmény módszertani tevékenységének biztosítása során együttműködik az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó szervvel.

(12)⁵⁵⁹ A miniszter a kijelölt egyházi módszertani intézmény feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt.

(13)⁵⁶⁰ Az egyházi fenntartó a tárgyév január 31-éig bejelentheti a működést engedélyező szervnek – ha bevett egyháznak az általa fenntartott intézmény tevékenysége vonatkozásában nincs módszertani intézménye –, hogy a módszertani tevékenységekkel összefüggésben az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó szerv helyett mely kijelölt egyházi módszertani intézménnyel kíván együttműködni. A bejelentés annak közlését követő nyolcadik naptól hatályos. A bejelentésről a működést engedélyező szerv értesíti az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó szervet. A bejelentés – a tárgyévet követő év január 1-jei hatállyal – visszavonható.

Ellátási szerződés

97. § (1)⁵⁶¹ Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy egyes körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátását, ide nem értve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást, a települési önkormányzat, illetve az állam – a fenntartói feladatainak a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján – állami fenntartóval, egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja.

(2)⁵⁶² Ha az ellátási szerződés alapján a feladat ellátásában vallási vagy világnézeti elkötelezettségű nem állami szerv működik közre, a megállapodás megkötése nem mentesíti a települési önkormányzatot, valamint az állami szervet a feladatellátási kötelezettség alól azon gyermek tekintetében, akinek szülője nem kívánja a nem állami szerv szolgáltatását igénybe venni.

(3) Az ellátási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal, hogy a szerződés az Szt. 121. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza

a) azt az időszakot, amelyre a szerződést kötötték, amely időszak a bentlakásos gyermekintézmény esetén nem lehet kevesebb 5 évnél,

b) a szolgáltatást végző nem állami szerv nyilatkozatát a nyilvántartási kötelezettség, az adatkezelés és az adatvédelem szabályainak ismeretére és betartására.

(4) Az ellátási szerződés létrejöttét a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(5)⁵⁶³ A települési önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötésének, a szerződés módosításának, illetve megszüntetésének jogát nem ruházhatja át.

Szolgáltatói nyilvántartás és a szolgáltatók, intézmények, hálózatok ellenőrzése⁵⁶⁴

98. §⁵⁶⁵ (1) Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet a jogszabályokban előírt feltételek teljesítése esetén bármely fenntartó biztosíthat, ha a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet nyújtó, általa fenntartott szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) jogerősen be van jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. Egyes gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységek nyújtását jogszabály kizárólagosan állami szerv hatáskörébe utalhatja.

(2) A szolgáltatói nyilvántartás tartalmazza

a) a fenntartó nevét, székhelyét, adószámát és típusát,

b) a fenntartó és a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) telefonszámát, telefaxszámát, elektronikus levélcímét, honlapjának címét, valamint kapcsolattartójának nevét, beosztását, telefonszámát és elektronikus levélcímét,

c) helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén a helyettes szülők, nevelőszülők nevét, az ellátás helyét, az egyes helyettes szülőknél, nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek és fiatal felnőttek számát, speciális vagy különleges hivatásos nevelőszülő esetén az erre vonatkozó adatot, és

d) a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) és az általa végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység kormányrendeletben meghatározott adatait.

(3) A szolgáltatói nyilvántartás hatósági nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat.

(4) A szolgáltatói nyilvántartásból jogerősen törölt és a jogerősen módosított adatokat a szolgáltatói nyilvántartás történeti állományába kell helyezni. A történeti állományba helyezett,

a) a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat a történeti állományba helyezést követő egy év elteltével,

b) a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat a szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak (székhelynek, telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásból való törlését követő tíz év elteltével

kell törölni.

(5) A szolgáltatói nyilvántartás adatai – a (6) bekezdésben meghatározott adatok kivételével – nyilvánosak, és a történeti állományba tartozó adatok kivételével a szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv honlapján hozzáférhetők.

(6) A szolgáltatói nyilvántartás adatai közül nem nyilvános

a) helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén a helyettes szülők, nevelőszülők neve, az ellátás helye, az egyes helyettes szülőknél, nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek és fiatal felnőttek száma, valamint az egyes helyettes szülők, nevelőszülők által végzett szolgáltató tevékenységre vonatkozó egyéb adatok,

b) a családok átmeneti otthonának és a gyermekek átmeneti otthonának címe, ha a fenntartó ezt kéri.

(7) A szolgáltatói nyilvántartás nem nyilvános adatait megismerheti, és a szolgáltatói nyilvántartásból nem nyilvános adatot igényelhet a fenntartón és a szolgáltatón, intézményen, hálózaton kívül

a) a gyámhatóság a jogszabályban meghatározott eljárásának lefolytatása céljából,

b) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátása céljából,

c) a gyermekjogi képviselő a jogszabályban meghatározott jogvédelmi feladatainak ellátása céljából,

d) a szolgáltató, intézmény, hálózat szolgáltatói nyilvántartásba vétele vagy ellenőrzése során hatóságként, szakhatóságként, ellenőrző hatóságként vagy szakértőként eljáró szerv a jogszabályban meghatározott eljárásának lefolytatása céljából,

e) az ellátásra köteles helyi önkormányzat és az állam fenntartói feladatait ellátó szerv ellátásszervezési feladataik ellátása céljából,

f) a kincstár és az állami támogatást megállapító, folyósító vagy ellenőrző más szerv az állami támogatás megállapítása és ellenőrzése céljából,

g) a minisztérium a gyermekvédelmi ágazati irányítási tevékenység ellátása céljából,

h) a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és az igazságügyi szakértő bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából.

(8) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bármely bizonyítási eszköz felhasználható, de jogszabály előírhatja egyes bizonyítási eszközök kötelező alkalmazását.

(9) A szolgáltatót, intézményt, hálózatot (székhelyet, telephelyet) a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően kell működtetni, amelyet a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások lefolytatására kijelölt hatóság (a továbbiakban: működést engedélyező szerv) ellenőriz. Ha a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) működése nem felel meg a jogszabályokban vagy a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak, a működést engedélyező szerv

a) a 100/A. §-ban foglaltak szerint gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki,

b) kormányrendeletben foglaltak szerint a szolgáltatói nyilvántartás adatait módosíthatja,

c) kormányrendeletben foglaltak szerint a szolgáltatót, intézményt, hálózatot (székhelyet, telephelyet) a szolgáltatói nyilvántartásból törölheti, és kötelezheti a fenntartót a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység megszüntetésére, illetve

d) alkalmazhatja a kormányrendeletben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket.

99. §⁵⁶⁶ (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységnek meg kell felelnie az e törvényben és a szakmai szabályokban foglalt követelményeknek.

(2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében szolgáltatást csak a külön jogszabályban meghatározott képesítésű személy végezhet.

100. § (1)–(4)⁵⁶⁷

(5)⁵⁶⁸ Az otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. A helyettes szülőnél, a gyermekek átmeneti otthonában, illetve a családok átmeneti otthonában ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszám 100%-át.

A gyermekvédelmi igazgatási bírság⁵⁶⁹

100/A. §⁵⁷⁰ (1)⁵⁷¹ A működést engedélyező szerv ellenőrzési jogkörében jogsértésenként legfeljebb 200 ezer forint összegű gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki

a) a működtetővel, az intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben, ha a működtető, a szolgáltató, az intézmény, illetve a fenntartó a gyermeknek az e törvényben biztosított jogait megsérti,

b) a működtetővel, az intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben, ha a működtető, a szolgáltató, az intézmény, illetve a fenntartó a tájékoztatási kötelezettséget megszegi, vagy a gyermeket, a szülőt vagy más törvényes képviselőt, az érdek-képviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez, a gyermekjogi képviselőhöz vagy más hatósághoz forduljon, vagy az intézményvezető, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki,

c)⁵⁷² a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a külön jogszabály szerinti esetekben nem kéri a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását vagy a szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak (székhelynek, telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásból történő törlését, vagy – ha jogszabály kivételt nem tesz – nem teljesíti a működést engedélyező szerv felé fennálló, külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét,

d) a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás biztosításával jogellenesen hagy fel,

e)⁵⁷³ szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéshez kötött gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet a szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzés nélkül vagy a szolgáltatói nyilvántartásból történő, végrehajtható törlést követően végző, illetve ilyen szolgáltatótevékenységet működtető vagy szervező személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében – különösen az ellátás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél – eljáró személlyel szemben.

(2) A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértéssel érintett gyermekek számára, a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és – fenntartóra kiszabott bírság esetén – a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni.

(3) A bírság – a jogsértés jellegétől, a jogsértők számától, illetve a felelősség mértékétől függően – több személlyel, illetve szervezettel szemben is kiszabható.

(4)⁵⁷⁴ Ha a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a működést engedélyező szerv vagy az ellenőrzési jogkörében eljáró gyámhatóság által megállapított határidőn belül nem intézkedik a jogellenesség megszüntetése érdekében, a bírság ismételten kiszabható.

(5) A bírság más jogkövetkezményekkel, illetve a feljelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg is alkalmazható.

(6) Az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseket a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetőjén kívül arra a személyre is alkalmazni kell, aki az intézményvezető jogszabályban meghatározott azon feladatát ellátja, amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a jogsértést elkövették.

(7)⁵⁷⁵

(8)–(9)⁵⁷⁶

100/B. §⁵⁷⁷

XV. Fejezet

A miniszter feladatai⁵⁷⁸

101. § (1)⁵⁷⁹ A miniszter ellátja a gyermekek védelmét biztosító feladatok ágazati irányítását.

(2)⁵⁸⁰ A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében

a) meghatározza a gyermekek védelmét biztosító feladatok szakmai, képesítési követelményeit, a feladatok törvényességi és szakmai ellenőrzési rendjét,

b) létrehozza és fenntartja az országos szakmai intézeteket, kollégiumokat,

c)⁵⁸¹ ellátja a gyámhatóságok szakmai felügyeletével és irányításával kapcsolatos feladatokat,

d)⁵⁸²

e) biztosítja a gyermekek védelmét szolgáló tudományos kutatások és nemzetközi kapcsolatok fejlesztési feltételeit,

f) kezdeményezi – az érintett miniszterekkel együttműködve – a külföldön ellátatlanul maradt magyar állampolgárságú gyermekekről való gondoskodás iránti intézkedések megtételét,

g) összehangolja és szervezi a gyermekek védelmét biztosító rendszer irányításához és egységes működéséhez szükséges nyilvántartási és információs rendszert,

h)⁵⁸³ a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján gondoskodik az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság működéséről,

i)⁵⁸⁴ az egyházi fenntartású nevelőszülői, gyermekotthoni ellátás területén az országos módszertani feladatok ellátására egyházi fenntartású intézményeket jelölhet ki.

j)⁵⁸⁵ gondoskodik az országos örökbefogadás elősegítéséről.

(3)⁵⁸⁶ A miniszter gondoskodik a nevelésbe vett

a) súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, továbbá

b) akut orvosi ellátást nem igénylő – egyedi gondozásra szoruló – szerzett immunhiányos tünetegyüttesben szenvedő gyermekek ellátásának feltételeiről,

feltéve, ha – az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján – a gondozásuk máshol nem biztosítható, vagy ha külön elhelyezésük szükséges. Ennek érdekében a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján speciális gyermekotthonok fenntartásáról gondoskodik.

(4)⁵⁸⁷ A miniszter a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján megszervezi a szülői felügyelet nélkül Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú gyermek ellátását, és ennek érdekében – ha a külön jogszabály alapján számára kötelező tartózkodási helyként gyermekvédelmi intézményt kell kijelölni – a Kormány rendeletében kijelölt szerv gyermekotthont tart fenn vagy a feladat biztosítása érdekében ellátási szerződést köt.

(5)⁵⁸⁸ A miniszter gondoskodik a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt vagy oda előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú bűnelkövetők nevelésének feltételeiről, a javítóintézeteknek a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján történő fenntartásáról. A miniszter – a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel együttesen – ellátja a javítóintézetek felügyeletével kapcsolatos feladatokat.

(6)⁵⁸⁹

Hivatásos gondnokok képzésével, továbbképzésével kapcsolatos nyilvántartás⁵⁹⁰

102. § (1)⁵⁹¹

(2)⁵⁹² A hivatásos gondnoki feladatokat vállaló személy képzését, illetve a hivatásos gondnok továbbképzését a gyámhatóság szervezi.

(3)⁵⁹³ A hivatásos gondnoki képzésben, továbbképzésben eredményesen részt vett személy adatait a Kormány által kijelölt szerv veszi nyilvántartásba. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a)⁵⁹⁴ a hivatásos gondnok természetes személyazonosító adatai;

b) a munkahely megnevezése és címe;

c) a foglalkoztatás kezdő időpontja;

d) a képzésről kiállított bizonyítvány száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése;

e) a jogszabály által előírt továbbképzés elvégzésének adatai.

(4)⁵⁹⁵ A gyámhatóság bejelenti a nyilvántartást vezető szervnek

a) a hivatásos gondnok foglalkoztatását a (3) bekezdésben megjelölt adatok közlésével, továbbá

b) a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást.

A gyámhatóság az adatbejelentést a foglalkoztatás megkezdésétől, illetőleg az adatváltozás időpontjától számított 30 napon belül teszi meg.

(5)⁵⁹⁶ A Kormány által kijelölt szerv törli a nyilvántartásából annak a hivatásos gondnoknak az adatait,

a) aki elhunyt,

b) akivel szemben tevékenységének ellátása során törvényben meghatározott kizáró ok keletkezik,

c)⁵⁹⁷ akinek már nem áll fenn munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya az őt kirendelő gyámhatóság székhelye szerinti települési önkormányzattal.

(6)⁵⁹⁸ A nyilvántartásból adatok a nyilvántartásba vett személy, a gyámhatóság, továbbá tudományos, statisztikai feldolgozást végzők részére – az adatvédelmi jogszabályok megtartásával – továbbíthatók.

103. §⁵⁹⁹

Az országos szakértői névjegyzék⁶⁰⁰

103/A. §⁶⁰¹ (1) Ha törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakterületen gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő igénybevételét írja elő, vagy ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag a Kormány által erre kijelölt szerv engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.

(2) Gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását a Kormány által erre kijelölt szerv annak engedélyezi, aki

a) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott

aa) szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel,

ab) szakvizsgával,

ac) kettő szakmai ajánlással annak igazolására, hogy szakterületének elismert képviselője,

ad) szakterületén a kérelem benyújtását megelőző hét évben szerzett legalább ötéves gyakorlattal, és

b) büntetlen előéletű, nem áll a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3) A gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére – annak a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Kormány által erre kijelölt szerv a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(4) A Kormány által erre kijelölt szerv gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány által erre kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által erre kijelölt szerv

a) a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

103/B. §⁶⁰² (1) A Kormány által erre kijelölt szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről névjegyzéket vezet. A névjegyzékből az e törvény szerint nyilvános adatokon túli adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható.

(2) A névjegyzék tartalmazza – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) 26. § (2) bekezdésében, valamint 29. §-ában meghatározottakon túl – a szakértő

a) további természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, valamint – ha a szakértő hozzájárult a névjegyzékben való szerepeltetéséhez – egyéb elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím),

b) a szakértői tevékenységgel összefüggő munkahelyének és munkakörének megnevezését, munkahelyének címét, telefonszámát,

c) iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének megnevezését, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány számát, a kiállítás helyét és időpontját, a kiállító intézmény megnevezését,

d) szakvizsgájának, egyetemi doktori címének vagy tudományos fokozatának megnevezését, az erről kiállított okirat számát, a kiállítás helyét és időpontját, a kiállító intézmény megnevezését,

e) szakterületének(einek) megnevezését,

f) engedélye megadásának időpontját,

g) felkészítő képzésen, továbbképzésen való részvételének időpontját,

h) szakmai tevékenységének leírását,

i) szakértői tevékenysége szüneteltetésének, felfüggesztésének időtartamát.

(2a)⁶⁰³ Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék a (2) bekezdés e)–g) és i) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A névjegyzékben szereplő adatokból – szakterületenkénti tagolásban – a Kormány által erre kijelölt szerv a Szolg. tv. 30. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a honlapján közzéteszi a szakértő

a) értesítési címét,

b) egyéb elérhetőségét, ha hozzájárult annak közzétételéhez,

c) iskolai végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, szakvizsgájának, egyetemi doktori címének, illetve tudományos fokozatának megnevezését,

d) szakmai tevékenységének leírását,

e) engedélye megadásának időpontját.

(4) A Kormány által erre kijelölt szerv az adatokat a szakértőnek a névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított 5 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A névjegyzékben szereplő szakértők adatait a névjegyzékből kikerült szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni.

XVI. Fejezet

A fenntartó feladat- és jogköre⁶⁰⁴

104. § (1)⁶⁰⁵ A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartója

a) dönt az intézmény alapító okiratáról, gazdálkodási köréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról,

b) meghatározza az intézmény költségvetését, valamint az intézményi térítési díjat,

c) ellenőrzi az intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét,

d) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját,

e)⁶⁰⁶ ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát,

f)⁶⁰⁷ gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről,

g)⁶⁰⁸ gyakorolja az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogokat,

h)⁶⁰⁹ gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításának feltételeiről,

i)⁶¹⁰ kikéri a gyámhatóság véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt, így különösen az intézmény fenntartását érintő változások, az intézmény átszervezésének, megszüntetésének, feladatkörének megváltoztatása esetén,

j)⁶¹¹ kivizsgálja a 36. § (2) bekezdése alapján hozzá érkező panaszokat és szükség esetén intézkedik a panaszt kiváltó okok megszüntetése iránt, és a megtett intézkedéséről tájékoztatja a működést engedélyező szervet,

k)⁶¹² kijelöli és működteti az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek befogadására szolgáló nevelőszülőt és gyermekotthont,

l)⁶¹³ működteti az utógondozói ellátást igénylő fiatal felnőttek lakhatását biztosító külső férőhelyeket.

(2)⁶¹⁴ Az állami és nem állami intézmény fenntartója a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szakmai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a szakmai jogszabályokban előírt követelményeknek.

(3)⁶¹⁵ A fenntartó a törvényesség biztosítása érdekében ellenőrzi a házirend, valamint más belső szabályzatok jogszerűségét. Az ellenőrzés eredményeképpen az állami és nem állami fenntartó felhívja az intézmény vezetőjét a jogszabálysértés orvoslására, illetve annak eredménytelensége esetén a jogsértő házirendet vagy más belső szabályzatot megsemmisíti.

(4)⁶¹⁶ Az állami és nem állami intézmény fenntartója a szakmai munka eredményességét különösen a Névjegyzékben szereplő szakértő által készített szakértői vélemény, a gyámhatóság szakmai ellenőrzése, illetve az intézmény által készített beszámoló alapján értékeli.

(5)⁶¹⁷ Az állami és nem állami intézmény évenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó, szakmai és pénzügyi beszámolót adjon.

(6)⁶¹⁸ A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó intézmény egyházi fenntartója az (1) bekezdés a), b), f), g), i) pontjában meghatározott feladatokon túl gondoskodik az intézmény

a) szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának elkészítéséről,

b) gazdálkodásának és működésének törvényességéről.

(7)⁶¹⁹ A fenntartónak a (3) és (5) bekezdésben megfogalmazott jogköre nem sértheti az intézmény szakmai programjában meghatározott önállóságát.

(8)⁶²⁰ A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartója a gyámhatóság számára hozzáférhetővé teszi azokat az információkat, amelyek az intézmény működését érintő lényeges fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére állnak. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartójának az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt úgy kell a gyámhatóság véleményét kikérnie, hogy a gyámhatóságnak – a szükséges információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt nap álljon rendelkezésre véleménye kialakításához.

ÖTÖDIK RÉSZ

A GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS EGYES ELJÁRÁSI SZABÁLYAI⁶²¹

XVII. Fejezet

A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szervei⁶²²

105. § (1)⁶²³ Az e törvényben meghatározott gyámügyi feladatok, továbbá a gyermekek védelmét biztosító ellátórendszer működésének ellenőrzése állami feladat.

(2)⁶²⁴ Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat gyámhatóságok útján látja el.

(3)⁶²⁵ Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok felügyeletét a miniszter gyakorolja.

106. §⁶²⁶

XVIII. Fejezet

107. §⁶²⁷

XIX. Fejezet

108. §⁶²⁸

109–117. §⁶²⁹

118–120. §⁶³⁰

121. § (1)⁶³¹

(2)⁶³² A települési önkormányzat köteles előzetesen kikérni a gyámhatóság véleményét, ha

a) személyes gondoskodást nyújtó intézményt kíván megszüntetni, illetőleg annak ellátási területét vagy az ellátási kötelezettség terjedelmét változtatja meg,

b) az ellátórendszer működését szolgáló vagyont más célra kívánja felhasználni,

c) az e törvényben vagy külön jogszabályban nem szabályozott új ellátást kíván bevezetni.

122. §⁶³³ (1)⁶³⁴ Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a 95. § szerinti állami ellátási kötelezettségnek intézmény fenntartásával, vagy – a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás kivételével – az intézményt működtető fenntartóval létrejött ellátási szerződés megkötésével tehet eleget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézmény létrehozásához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez, valamint az (1) bekezdés szerinti ellátási szerződés megkötéséhez, módosításához és megszüntetéséhez a miniszter jóváhagyása szükséges. A miniszter ezen jogkörében a 96. § (6) bekezdése szerinti értékelésben foglaltak figyelembevételével, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti helyi szükségletek alapján dönt.

XX. Fejezet

A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás
főbb szabályai

123. §⁶³⁵

124. §⁶³⁶

125. §⁶³⁷ (1)⁶³⁸

(2)–(10)⁶³⁹

(11)–(14)⁶⁴⁰

126. §⁶⁴¹

Egyéb eljárási szabályok

127. § (1)⁶⁴² A gyámhatóság – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a hatáskörébe tartozó ügyekben az eljárást hivatalból is megindíthatja.

(2)⁶⁴³ A gyámhatósági eljárásban a 128. § (2)–(3) bekezdése szerinti esetekben kizárt elektronikus úton a kapcsolattartás.

(3)⁶⁴⁴ A 15. § (1)–(4) bekezdése szerinti ellátásokkal és intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban hirdetményi úton történő közlésnek nincs helye. A 15. § (1)–(4) bekezdése szerinti ellátásokkal és intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban azokban az esetekben, amikor a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint hirdetményi közlésnek lenne helye, kézbesítési ügygondnokot kell kirendelni.

(4)⁶⁴⁵ A gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban hozott döntés – a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység ellenőrzésével kapcsolatos döntés kivételével – nem nyilvános.

128. § (1)⁶⁴⁶ A gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülőt és más törvényes képviselőt, a gondozót, a korlátozottan cselekvőképes személyt és az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani, valamint – szükség szerint – a gyermek más közeli hozzátartozóit. A meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

(1a)⁶⁴⁷ A terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő, korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya kérelmére a gyámhatóság mellőzheti a törvényes képviselő meghallgatását, ha az a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya vagy a születendő gyermek érdekét veszélyeztetné.

(2)⁶⁴⁸ Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia.

(3)⁶⁴⁹ A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a származás megismerésével, a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya születendő gyermeke lakóhelyének megállapításával, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni.

(4)–(5)⁶⁵⁰

128/A. §⁶⁵¹

129. § (1)⁶⁵² A települési önkormányzat képviselő-testülete, a gyámhatóság (a továbbiakban együtt: eljáró szerv) az eljárásban mindenkor vizsgálja a kérelmező állampolgárságát, jogállását, valamint személyes jogát.

(2) Az eljáró szerv az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.

(3) A gyermek szülője és más törvényes képviselője, gondozója kötelezhető arra, hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzéséről, tanulói, hallgatói jogviszonyáról nyilatkozzék, azokat igazolja.

(4)⁶⁵³ A gyámhatóság eljárása során kezdeményezheti az illetékes háziorvosnál – súlyos veszélyeztetés esetén bármely orvosnál – betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát.

130. § (1) Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzőkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) rögzíti.

(2) Az eljáró szerv az eljárásban felhasználhat más hatóság, illetőleg családvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített környezettanulmányt is, feltéve, hogy annak elkészítése óta 6 hónap még nem telt el.

(3)⁶⁵⁴ A gyámhatóság megkereshet más gyámhatóságot, hogy a kérelmezőnek az (1) bekezdésben megjelölt körülményeiről készítsen környezettanulmányt.

(4) Az eljáró szerv a bíróság és az ügyészség megkeresésére környezettanulmányt készít.

(5) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró szervet.

(6)⁶⁵⁵

130/A. §⁶⁵⁶ A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén

a) a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot,

b) ha környezettanulmányra van szükség, azt haladéktalanul el kell készíteni,

c) a helyszíni szemle a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható.

131. § (1) A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza.

(2)⁶⁵⁷ A jövedelemszámításnál irányadó időszak – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – az Szt. 10. §-ának (2)–(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.

(3) A pénzbeli és természetbeni ellátás – jogerős megállapítása esetén – a kérelem benyújtásától esedékes.

(4)⁶⁵⁸ Ha a helyi önkormányzat vagy jegyzője, a gyámhatóság hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a 129. § (2) bekezdése szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.

(5)⁶⁵⁹ A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a gyámhatóság megkeresésére az állami adóhatóság tizenöt napon belül köteles közölni a pénzbeli ellátást igénylő szülő vagy más törvényes képviselő, valamint – írásbeli felhatalmazás alapján – az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő, a 19. § (4) bekezdése szerinti közeli hozzátartozó személyi jövedelemadójának alapját.

132. § (1) Ha az ügyben a gyermek személyiségével kapcsolatos jelentős tény vagy körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőként elsősorban nevelési tanácsadót, szakértő- és rehabilitációs bizottságot, pszichiátriai szakellátó intézményt vagy családvédelemmel foglalkozó szervet, illetve szakértői névjegyzékbe felvett személyt kell megkeresni.

(2)⁶⁶⁰ Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gyámhatóság arra kötelezi a szülőt, a törvényes képviselőt vagy az egyéb ügyfelet, hogy a gyermekkel keresse fel a szakértőként kirendelt szervet vagy személyt, és közreműködésével, szakértői vizsgálaton való részvételével járuljon hozzá a szakértői vizsgálat eredményességéhez.

(3)⁶⁶¹ Abban a kérdésben, hogy a gyermek testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékosságban szenved, továbbá, hogy a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzd, az Nktv. szerinti szakértői bizottság, illetve nevelési tanácsadó ad véleményt.

(4)⁶⁶² A nevelésbe vett és súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek ellátására, az ellátás módjára, formájára a megyei, fővárosi, valamint az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság tesz javaslatot. A szakértői bizottság eljárásának részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(5)⁶⁶³ Az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában az Szt.-ben meghatározott feltételek szerint helyezhetők el gyermekek.

(6)⁶⁶⁴ A gyermek és hozzátartozói közötti kapcsolattartás szabályozása vagy annak végrehajtása iránti eljárásban felmerülő konfliktus megoldására a gyámhatóság kezdeményezheti a konfliktusnak közvetítői (mediációs) eljárás keretében történő rendezését. A közvetítő eljárás rendjét külön jogszabály szabályozza.

133. § (1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy az e törvény rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.

(2) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére (a továbbiakban: megtérítés).

(3) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni.

(4) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

(5)⁶⁶⁵ Az eljáró szerv a megtérítést méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

133/A. §⁶⁶⁶ (1) A gyámhatósági eljárás költségeit – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – az eljáró szerv viseli. A gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos hatósági ügyekben az eljárás költségeit minden esetben az eljáró szerv viseli.

(2) Ha az eljárást azért kellett megindítani, mert jogsértés történt, az eljárás költségeit az viseli, akinek a jogsértés felróható.

(3) Az eljárás költségeit az ügyfél viseli

a) az örökbefogadási ügyekben,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyekben,

c) a kapcsolattartási ügyekben.

(4) A (3) bekezdés szerinti ügyekben szakértő kirendelése esetén a gyámhatóság az ügyfelet a szakértői díj megelőlegezésére kötelezheti.

(5) Ha az eljárásban közreműködők hibájából merültek fel költségek, azokat az viseli, akinek a költségek felmerülése felróható.

(6)⁶⁶⁷ A más szerv eljárásában történő képviseletre kirendelt ügygondnok, eseti gondnok munkadíját és költségeit – a (11) bekezdésben foglaltak kivételével – a kirendelést kérelmező szerv fizeti meg.

(7)⁶⁶⁸ A gyámhatóság által kiszabott, illetve megállapított eljárási költség és a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint.

(10)⁶⁶⁹

(11)⁶⁷⁰ Az eseti gondnok munkadíját és költségeit a gyámhatóság fizeti meg, ha az

a) hagyatéki eljárásban vagy

b) bírósági végrehajtási eljárásban

merült fel és e költség másra át nem hárítható.

133/B. §⁶⁷¹ A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtására irányuló eljárásban hozott valamennyi döntés ellen fellebbezésnek van helye. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtására irányuló eljárásban előterjesztett fellebbezésnek halasztó hatálya van.

HATODIK RÉSZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

XXI. Fejezet

Adatkezelés

Általános szabályok

134. § (1)⁶⁷² A gyermekek védelmét biztosító feladat- és hatáskört gyakorló állami és nem állami szerv (a továbbiakban: adatkezelő szerv) az e törvényben szabályozott feladatai ellátásához a 135–136. §-ban felsorolt adatkörben, az ott meghatározott célok teljesüléséhez elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat kezelheti.

(2) Az adatkezelő szerv gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében

a) az érintett – ha törvény kivételt nem tesz – az adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát,

b) a tárolt adatokat töröljék, ha azok oka e törvény rendelkezése szerint megszűnt.

(3) Az adatkezelő szerv biztosítja az adatok védelmét a véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, és azt, hogy azokhoz arra jogosulatlan szerv vagy személy ne férjen hozzá.

(4) E törvény felhatalmazása alapján az adatkezelésre jogosult szerv a kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.

(5)⁶⁷³ A hatáskört gyakorló szerv

a) a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási eljárás során az eljárása alá vont ügyfélre ismert természetes személyazonosító adatainak közlésével, az ügyfélre vonatkozó a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. §-a (1) bekezdésének a)–e), g)–h), k) és m) pontja szerinti adatai tekintetében egyedi adatszolgáltatást kérhet a jogosultság megállapításához, illetve a hatósági intézkedések megtételéhez a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, amely adatokat a hatáskört gyakorló szerv az eljárása jogerős befejezéséig kezelhet azzal, hogy az átvett adatokat a hatáskört gyakorló szerv nem továbbíthatja,

b) a gyámsággal és a gondnoksággal kapcsolatos ügyekben, valamint a kiskorúak vagyoni ügyeiben – vagyoni érdekei védelmében – a gyámság, gondnokság alatt álló, illetve a kiskorú személy valamennyi ingatlanára vonatkozóan a tulajdoni lapon szereplő adatokról adatszolgáltatást kérhet az ingatlanügyi hatóságtól.

(6)⁶⁷⁴ A személyes adatok felhasználására a miniszter, a helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási hatáskört, illetve szociális hatáskört gyakorló szerv, a személyes gondoskodást nyújtó személy és intézmény, közoktatási és felsőoktatási intézmény, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az ingatlan-nyilvántartási szerv, valamint pénzintézet, külföldi hatóság és bíróság jogosult e törvényben meghatározott módon és mértékben.

(7)⁶⁷⁵

135. § (1)⁶⁷⁶ A 15. § (1)–(4) bekezdéseiben meghatározott ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak:

a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (16. §),

b)⁶⁷⁷

c)⁶⁷⁸ a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője,

d)⁶⁷⁹ a befogadó szülő,

e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő,

f)⁶⁸⁰ az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,

g)⁶⁸¹ a gyermekvédelmi szakértői bizottság.

(2)⁶⁸² Az (1) bekezdés szerinti szervek jogosultak

a) a gyermek

aa)⁶⁸³ személyazonosító adatainak, társadalombiztosítási azonosító jelére és adóazonosító jelére vonatkozó,

ab) anyanyelvére vonatkozó,

ac) családi jogállására vonatkozó,

ad) veszélyeztetettségének megállapításához szükséges és elégséges adatainak, így különösen vagyoni helyzetére, környezetére, élelmezésére, ruházatára, lakhatási viszonyaira vonatkozó,

ae) megfelelő ellátásához, gondozásához szükséges és elégséges adatainak, így különösen a személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó,

af) egészségi állapotára vonatkozó,

ag) büntetlen előéletére, illetve a vele kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásokra, határozatokra vonatkozó,

ah) kóros szenvedélyére vonatkozó,

ai)⁶⁸⁴ áldozattá válásának körülményeire vonatkozó, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 16. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott;

b)⁶⁸⁵ a szülő, törvényes képviselő, befogadó szülő

ba)⁶⁸⁶ személyazonosító, és a társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó,

bb) vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira vonatkozó,

bc) gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó,

bd) egészségi állapotára vonatkozó,

be) büntetlen előéletére vonatkozó,

bf)⁶⁸⁷ áldozattá válásának körülményeire vonatkozó, az Ást. 16. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott;

c) a gyermek

ca) testvéreinek személyazonosító,

cb) saját gyermekének személyazonosító,

cc) kapcsolattartásra jogosult hozzátartozójának személyazonosító,

cd) lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó személyek személyazonosító és személyes körülményeire vonatkozó,

ce) sorsának megtervezése szempontjából jelentőséggel bíró személyek, így különösen a korábbi gondozók, szomszédok elérhetőségére vonatkozó,

cf)⁶⁸⁸ háziorvosának, védőnőjének, amennyiben óvodai, iskolai nevelésben részesül, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó

adatainak a kezelésére.

(3)⁶⁸⁹ A személyes gondoskodást nyújtó (1) bekezdésben meghatározott szervek és személyek a gyermek nevelkedésének megtervezését az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú – külön jogszabályban meghatározott – környezettanulmány, elhelyezési javaslat, egyéni elhelyezési terv, egyéni gondozási-nevelési terv alapján végzik. A (2) bekezdésben meghatározott adatkörök pontos tartalmát a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi nyilvántartás rögzíti.

(4)⁶⁹⁰ A gyermekjóléti szolgálat, és a gyámhatóság a 15. § (2)–(4) bekezdésben meghatározott ellátások nyújtása, illetve intézkedések alkalmazása során a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl

a) a gyermek, illetve a fiatalkorú által elkövetett bűncselekményre,

b) a szülő vagy más törvényes képviselő által a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekményre,

c)⁶⁹¹ a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozó, vagy a közös háztartásban rendszeresen vagy időszakonként együtt élő más személy által a gyermek sérelmére elkövetett hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartó határozatra vagy megelőző távoltartó határozatra

vonatkozó adatokat kezelhet.

(5)⁶⁹² A gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása, a gyermek örökbefogadásának elősegítése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyámhatóság kezeli

a) a családba fogadó személy személyazonosító adatait, valamint az egészségi állapotára és a vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,

b)⁶⁹³ az örökbe fogadni szándékozó személy

ba) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

bc) családi állapotára, fennálló házasságára, élettársi, bejegyzett élettársi kapcsolatának tényére, gyermekei számára, nevére, nemére, születési idejére és az arra vonatkozó adatokat, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy kivel él egy háztartásban, a gyermekei kivel élnek egy háztartásban és kinek a gondozásában nevelkednek (a továbbiakban együtt: családi helyzetre vonatkozó adatok),

bd) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,

be) Csjt. 47. §-a szerinti örökbefogadásra való alkalmasságára vonatkozó adatokat,

bf) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,

bg) örökbe fogadható gyermekhez történő kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,

bh) – hozzájárulása esetén – fényképét,

bi) hozzájárulását ahhoz, hogy az e pont szerinti adatait – az országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével – az örökbefogadható gyermek szerinti másik területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából kezelje.

c) az örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,

d) a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő személyazonosító adatait, az egészségi állapotára vonatkozó adatokat és – önkéntes adatszolgáltatása alapján – a vagyoni helyzetére, a családi helyzetére és a terhesség eltitkolásának tényére, okára vonatkozó adatokat,

e)⁶⁹⁴ az örökbe fogadható gyermek

ea) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

eb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

ec) családi jogállására és képzelt szülőjére vonatkozó adatait,

ed) törvényes képviselőjének személyazonosító adatait,

ee) vér szerinti szülőjének személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelére, vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira, gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó, egészségi állapotára vonatkozó és büntetlen előéletére vonatkozó adatokat,

ef) – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesül – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adatait,

eg) testvéreinek, féltestvéreinek személyazonosító adatait, egészségi állapotukra vonatkozó adatokat és – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek vagy részesültek – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adataikat,

eh) személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,

ei) számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyek kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,

ej) fényképét, róla készített mozgóképet,

ek) ea)–ej) alpontba tartozó adatain kívül a vele kapcsolatos gyámhatósági és a családi helyzetére vonatkozó bírósági döntésekben foglalt adatokat.

(6)⁶⁹⁵ Az (1) bekezdésben felsorolt szervek, illetve személyek az érintett személyazonosító adatait, valamint a gyermek (2) bekezdésben meghatározott adatait a 15. § (1)–(4) bekezdései szerinti célból egymásnak átadhatják.

(7)⁶⁹⁶ Gyámhatóság, a gyermekjóléti szolgálat vezetője és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője kezelheti a 135. § (2) bekezdés ai) és bf) alpontjában meghatározott adatokat. Ezeket a felsorolt szervek és személyek a 15. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott szolgáltatások nyújtása és intézkedések megtétele vagy azok ellenőrzése, illetve az áldozatsegítő szolgálat tevékenységének elősegítése céljából egymásnak, illetve az áldozatsegítő szolgálatnak átadhatják.

(8)⁶⁹⁷ Az országos örökbefogadást elősegítő szerv a gyermek belföldön történő örökbefogadásának elősegítése, a nevelésbe vett gyermek belföldi örökbefogadására tett intézkedések eredménytelenségének megállapítása és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából kezeli

a) az örökbe fogadható gyermek

aa) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

ab) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

ac) családi jogállására és képzelt szülőjére vonatkozó adatait,

ad) törvényes képviselőjének személyazonosító adatait,

ae) vér szerinti szülőjének személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelére, vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira, gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó, egészségi állapotára vonatkozó és büntetlen előéletére vonatkozó adatokat,

af) – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesül – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adatait,

ag) testvéreinek, féltestvéreinek személyazonosító adatait, egészségi állapotukra vonatkozó adatokat és – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek vagy részesültek – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adataikat,

ah) személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,

ai) számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyek kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,

aj) fényképét, róla készített mozgóképet,

ak) aa)–aj) alpontba tartozó adatain kívül a vele kapcsolatos gyámhatósági és a családi helyzetére vonatkozó bírósági döntésekben foglalt adatokat,

b) az örökbe fogadni szándékozó személy

ba) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

bc) családi helyzetére vonatkozó adatokat,

bd) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,

be) Csjt. 47. §-a szerinti örökbefogadásra való alkalmasságára vonatkozó adatokat,

bf) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,

bg) örökbe fogadható gyermekhez történő kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,

bh) – hozzájárulása esetén – fényképét,

bi) hozzájárulását ahhoz, hogy a 135. § (5) bekezdés b) pont szerinti adatait – az országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével – az örökbefogadható gyermek szerinti másik területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából kezelje,

c) a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, az egészségi állapotára vonatkozó adatokat és – önkéntes adatszolgáltatása alapján – a vagyoni helyzetére, családi helyzetére és a terhesség eltitkolásának tényére, okára vonatkozó adatokat.

(9)⁶⁹⁸ A központi hatóság a nevelésbe vett gyermek külföldre történő örökbefogadásának elősegítése, a külföldi örökbefogadások utánkövetése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából kezeli

a) a Csjt. 49. § (3) bekezdése alapján külföldre örökbe adható gyermek

aa) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

ab) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

ac) családi jogállására és képzelt szülőjére vonatkozó adatait,

ad) törvényes képviselőjének személyazonosító adatait,

ae) vér szerinti szülőjének személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelére, vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira, gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó, egészségi állapotára vonatkozó és büntetlen előéletére vonatkozó adatokat,

af) gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adatait,

ag) testvéreinek, féltestvéreinek személyazonosító adatait, egészségi állapotukra vonatkozó adatokat és – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek vagy részesültek – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adataikat,

ah) személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,

ai) számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyek kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,

aj) fényképét, róla készített mozgóképet,

ak) aa)–aj) alpontba tartozó adatain kívül a vele kapcsolatos gyámhatósági és a családi helyzetére vonatkozó bírósági döntésekben foglalt adatokat,

b) a külföldön élő örökbe fogadni szándékozó személy

ba) személyazonosító adatait,

bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

bc) családi helyzetére vonatkozó adatokat,

bd) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,

be) Csjt. 47. §-a szerinti örökbefogadásra való alkalmasságára vonatkozó adatokat,

bf) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,

bg) az örökbe fogadható gyermekhez történő kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,

bh) – hozzájárulása esetén – fényképét,

c) a külföldön élő örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,

d) a külföldre örökbe adott gyermek helyzetéről, beilleszkedéséről szóló jelentésben foglalt adatokat,

e) a külföldre örökbe adott gyermek személyazonosító adatait.

(10)⁶⁹⁹ A területi gyermekvédelmi szakszolgálat, az országos örökbefogadást elősegítő szerv és a központi hatóság a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából az (5) bekezdés b) és e) pontjában, a (8) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (9) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat egymásnak átadhatják.

(11)⁷⁰⁰ A területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos örökbefogadást elősegítő szerv a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából az (5) bekezdés d) pontjában és a (8) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat egymásnak átadhatják. Az önkéntes adatszolgáltatás alapján kezelhető adatok az érintett hozzájárulásával adhatók át.

135/A. §⁷⁰¹ (1) Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó szülőnek, az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó szolgáltatások és tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli

a) a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő

aa)⁷⁰² személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

ab) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

ac) – önkéntes adatszolgáltatása alapján – a vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,

ad) – önkéntes adatszolgáltatása alapján – a családi helyzetére vonatkozó adatokat,

ae) – önkéntes adatszolgáltatása alapján – a terhesség eltitkolásának tényére, okára vonatkozó adatokat;

b) a gyermek

ba)⁷⁰³ személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, fényképét,

bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az örökbe fogadni szándékozó személy

ca)⁷⁰⁴ személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét és hozzájárulása esetén a fényképét,

cb) családi helyzetére vonatkozó adatokat,

cc) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

cd) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,

ce) Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat,

cf) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat;

d) az örökbe fogadó szülő

da)⁷⁰⁵ személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

db) családi helyzetére vonatkozó adatokat,

dc) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

dd) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat;

e) a gyermek törvényes képviselőjének, a válsághelyzetben lévő várandós anya törvényes képviselőjének, a vér szerinti szülő törvényes képviselőjének személyazonosító adatait.

(2)⁷⁰⁶ Ha az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet szolgáltatása megszűnik, e tényről 8 napon belül tájékoztatja a szolgáltatást igénybe vevőt. A tájékoztatásban 30 napos határidő megjelölésével felhívja a szolgáltatást igénybe vevőt a hozzá benyújtott dokumentumok átvételére. Ha a szolgáltatást igénybe vevő a dokumentumokat nem veszi át, úgy ezeket és a tevékenysége során keletkezett iratokat megküldi a szolgáltatást engedélyező szervnek.

(3)⁷⁰⁷ A szolgáltatást engedélyező szerv az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet szolgáltatásának további szervezése céljából kezelheti az (1) bekezdés szerinti adatokat. A szolgáltatást engedélyező szerv az adatkezelés céljának megszűnését követően adatkezelését haladéktalanul megszünteti.

(4)⁷⁰⁸ Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott formában évente adatot szolgáltat a szolgáltatást engedélyező szervnek – az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet tevékenységének ellenőrzése céljából –

a) személyazonosításra alkalmatlan módon az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakról,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakról.

(5)⁷⁰⁹ Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott formában – a gyermek belföldön történő örökbefogadásának elősegítése, a nevelésbe vett gyermek belföldi örökbefogadására tett intézkedések eredménytelenségének megállapítása és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából – folyamatosan továbbítja az országos örökbefogadást elősegítő szerv számára

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat.

(6) A 69/D. § (1) bekezdésében foglalt megállapodás megszűnése esetén a benyújtott dokumentumokat a szolgáltatást igénybe vevőnek vissza kell adni.

(7) A közhasznú szervezet adatvédelmi szabályzatot készít, amely nyilvános.

135/B. §⁷¹⁰ (1) A működést engedélyező szerv a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások és a szolgáltatók, intézmények, hálózatok ellenőrzése érdekében a 98. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig kezelheti

a) az ellátott gyermekre, fiatal felnőttre vonatkozó, a szolgáltató, intézmény, hálózat, vagy a fenntartó által kezelt, a 135. §-ban meghatározott adatokat,

b) családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a személyazonosító adatait, a végzettségére, képzettségére vonatkozó adatait, a 11/A. § (8) bekezdése szerinti kizáró okokra vonatkozó adatait, a gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó adatait, az egészségi állapotára vonatkozó adatait, valamint a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

c) a helyettes szülő és a nevelőszülő személyazonosító adatait, a végzettségére, képzettségére vonatkozó adatait, a 11/A. § (8) bekezdése szerinti kizáró okokra vonatkozó adatait, a gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó adatait, az egészségi állapotára vonatkozó adatait, az ellátási hellyel összefüggő adatait, valamint a helyettes szülővel, nevelőszülővel egy háztartásban élő személyek egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

d) a b) és c) pontban nem említett, a szolgáltatónál, intézménynél, hálózatnál kötelezően alkalmazandó személy és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személy személyazonosító adatait, a végzettségére, képzettségére vonatkozó adatait, és a 11/A. § (8) bekezdése szerinti kizáró okokra vonatkozó adatait.

(2) Családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személy és helyettese, a helyettes szülő, a nevelőszülő, a kötelezően alkalmazandó más személy, és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személy azt a tényt, hogy nem állnak fenn vele szemben a 11/A. § (8) bekezdés a) és d) pontja szerinti kizáró okok,

a) a szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak (székhelynek, telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárás során helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetén a működtető és a fenntartó felé, egyéb esetben a működést engedélyező szerv felé hatósági bizonyítvánnyal igazolja,

b) adatmódosítás során nem hálózat keretében nyújtott helyettes szülői ellátás esetén, vagy ha a működést engedélyező szerv ezt kéri, a működést engedélyező szerv felé, helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetén a működtető és a fenntartó felé, egyéb esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója felé hatósági bizonyítvánnyal igazolja,

c) ha a működést engedélyező szerv az ellenőrzés során erre felhívja, a felhívás kézhezvételétől számított húsz napon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

136. § (1) A gyermek személyazonosító adatai, továbbá

a) az ingatlanra vonatkozó adatok az ingatlan-nyilvántartás szerveinek az ingatlantulajdonnal kapcsolatos jogot érintő változás esetén,

b) a készpénzvagyonára vonatkozó adatok a pénzintézetnek a gyámhatósági fenntartásos betétkönyv vagy folyószámla kezelése, illetve egyéb szerződések megkötése céljából

továbbíthatók.

(2) A gyermek személyazonosító adatai, továbbá az egészségi állapotára és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbíthatók

a) a szociális hatáskört gyakorló szervnek a szociális ellátás megállapítása,

b) a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az igazságügyi szakértőnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása,

c) a külföldi hatóságnak, illetve bíróságnak családi jogállás, gyermektartás, kapcsolattartás, gyámság, örökbefogadás, a gyermek érdekében tett ideiglenes intézkedés, valamint a gyermek jogellenes külföldre vitelének megszüntetése

céljából,

d)⁷¹¹ a minisztériumnak, a gyermekvédelmi ágazati irányítási tevékenység és a külön jogszabályban meghatározott központi hatósági feladatok ellátása

(3)⁷¹² A gyermek személyazonosító adatai és

a)⁷¹³ az egészségbiztosítási szervnek a gyermek társadalombiztosítási azonosító jele az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentéssel összefüggésben,

b) egészségügyi intézménynek az egészségi állapotra vonatkozó adatok gyógykezelés céljából,

c) a közoktatási és felsőoktatási intézménynek a tanulmányi eredményre vonatkozó adatok,

d)⁷¹⁴ a közoktatási és felsőoktatási intézménynek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságra vonatkozó adatok a gyermeknek, fiatal felnőttnek járó természetbeni ellátások és kedvezmények igénybevétele céljából

továbbíthatók.

(4) A szülő és más törvényes képviselő személyazonosító adatai, továbbá az egészségi állapotára és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatai az (1)–(3) bekezdések szerinti szerveknek átadhatók.

(5)⁷¹⁵ A gyámhatóság és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet alkalmazottja és vezetője, a gyermek és az őt nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő tartózkodási helyére vonatkozóan megtagadhatja a szülő tájékoztatását, illetve korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát, ha

a) a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig,

b) a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartó határozat vagy megelőző távoltartó határozat iránti eljárás van folyamatban, a távoltartás időtartamáig.

(6)⁷¹⁶ Az (5) bekezdés szerinti korlátozást a büntetőeljárás befejezésekor felül kell vizsgálni.

136/A. §⁷¹⁷ (1) A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető.

(2)⁷¹⁸ A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges.

136/B. §⁷¹⁹ A gyámhatóság a fiatalok életkezdési támogatásának megállapítása céljából a gyermeknek a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 9/B. §-ában foglalt adatait az ott meghatározott gyakorisággal átadja a kincstárnak.

Nyilvántartások vezetése

137. § (1) Az ellátást nyújtó intézmény és személy az e törvényben előírt nyilvántartást köteles vezetni, a Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban, valamint a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni.

(2)⁷²⁰ A Kormány által kijelölt szerv gondoskodik a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző és a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy adatai működési nyilvántartásának az Szt.-ben meghatározottak szerinti vezetéséről.

(3)⁷²¹

(3a)⁷²² A Kormány által kijelölt szerv az Szt. 18/B. §-a szerint országos nyilvántartást vezet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult személyről és gondozó családjáról.

(4)⁷²³ A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz vagy módszer, amely biztosítja a 134. § (3) bekezdése szerinti védelmet.

138. § (1)⁷²⁴ A gyámhatóság a hatáskörébe tartozó ellátásra való jogosultság megállapításához, megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve tartásra köteles személy személyazonosító adatait, valamint társadalombiztosítási azonosító jelét,

b) a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot,

c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat,

d) az ellátással kapcsolatos döntéseket, pénzbeli és természetbeni ellátás esetén a pénzbeli és természetbeni ellátás megnevezését, jogcímét, összegét és az ellátás megállapítására, megváltoztatására, megszüntetésére vonatkozó adatokat, a megszüntetés jogcímét, valamint az ellátásra való jogosultsággal összefüggő érdemi döntés jogerőre emelkedésének időpontját,

e) a jogosultság megállapításához szükséges jövedelmi adatokat.

(1a)⁷²⁵ Az (1) bekezdés szerinti – a 140. § (1) bekezdés a) pontjába tartozó ellátások tekintetében vezetett – nyilvántartás az (1) bekezdés d) pontja szerinti adatkör tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(1b)⁷²⁶ A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal összefüggő, az (1) bekezdés szerinti adatokat a gyámhatóság rögzíti az Szt. 18/B. § szerinti országos nyilvántartásba. Az országos nyilvántartásba való adatrögzítéskor meg kell adni az eljáró hatóság megnevezését, címét, az ügy számát és az elbírálási azonosítóját. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal összefüggő, az (1) bekezdés szerinti adatok tekintetében a gyámhatóság a nyilvántartás-vezetési kötelezettségét kizárólag az Szt. 18/B. § szerinti országos nyilvántartásba való adatrögzítéssel is teljesítheti.

(1c)⁷²⁷ A hatóság a folyamatban lévő eljárás során figyelembe vett, a nyilvántartásban nem szereplő személyt az ugyanazon eljárásban figyelembevett, a nyilvántartásban szereplő személyhez kapcsolva rögzíti a nyilvántartásban.

(2)⁷²⁸ A gyámhatóság nyilvántartást vezet a hatósági intézkedéssel védelembe vett gyermekekről. A nyilvántartás tartalmazza

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat,

b) a gyermek egészségi és neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,

c) a hatósági intézkedésre vonatkozó döntést, annak időpontját,

d) a hatósági intézkedés felülvizsgálatának időpontját és eredményét.

(3)⁷²⁹ A gyámhatóság nyilvántartást vezet a szülő adatai nélkül anyakönyvezett gyermekekről az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok mellett a hatósági eljárásra vonatkozó döntésről.

(4)⁷³⁰ A gyámhatóság nyilvántartást vezet az általa engedélyezett gyermekjóléti szolgáltató tevékenységről és az ellenőrzéssel kapcsolatos döntésről.

139. § (1)⁷³¹ A személyes gondoskodásban részesülő személyekről az ellátó személy vagy az intézmény vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a 138. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat,

b) az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját,

c)⁷³² a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradására, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokat.

(1a)⁷³³ Az állami fenntartó nyilvántartást vezet a gondozásidíj-fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradására, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokról.

(2)⁷³⁴ A Kormány által kijelölt szerv a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a személyes gondoskodásban részesülő személy

aa) személyazonosító adatait,

ab) hontalan jogállására, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adatot,

ac) társadalombiztosítási azonosító jelét,

b) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás vagy gyermekvédelmi szakellátás formáját, igénybevételének és megszűnésének időpontját,

c) az intézmény, szolgáltató, hálózat ágazati azonosító jelét,

d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját,

e)⁷³⁵ hatósági döntéssel elhelyezett gyermek, illetve fiatal felnőtt esetén

ea) a határozatot hozó szerv nevét, a határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

eb)⁷³⁶ a hatósági döntés jellegét (ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel, utógondozói ellátás elrendelése),

ec) a gyermek ellátási szükségletét,

ed) a gyermek gondozási helyét, a fiatal felnőtt ellátásának helyét, a gyermek hatósági döntéssel elrendelt nevelőszülői elhelyezése, illetve a fiatal felnőtt nevelőszülőnél nyújtott utógondozói ellátása esetén a nevelőszülő nevét és címét,

ee)⁷³⁷ a gyermek, fiatal felnőtt ügyében eljárni illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat nevét és KSH azonosító kódját,

f)⁷³⁸ a fiatal felnőtt hatósági döntéssel elrendelt utógondozása esetén

fa) a határozatot hozó szerv nevét, a határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

fb) a hatósági döntés jellegét (utógondozás elrendelése, otthonteremtési támogatás igénybevétele miatti utógondozás elrendelése).

(3)⁷³⁹ Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat

a)⁷⁴⁰ a alternatív napközbeni ellátás esetén,

b) házi gyermekfelügyelet esetén,

c) gyermekjóléti szolgáltatás esetén, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható,

d) a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat esetén,

e)⁷⁴¹ a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás által nyújtott, a 60. §-ban, a 62–65. §-ban, a 66. § (1) és (2) bekezdésében, a 66. § (3) bekezdés a) és d)–f) pontjaiban meghatározott szolgáltatások, ellátások esetén.

(4)⁷⁴² A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A nyilvántartásból – ha törvény eltérően nem rendelkezik – adat nem továbbítható.

(5)⁷⁴³ A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése céljából a Kormány által kijelölt szerv a (2) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott adatok szolgáltatását kérheti a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó személyektől vagy intézményektől.

(6)⁷⁴⁴ A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából elektronikus úton továbbítani kell a kincstárnak.

(7)⁷⁴⁵ A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot kérhet a működést engedélyező szerv a szolgáltatói nyilvántartásra és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó eljárása lefolytatása céljából.

140. § (1)⁷⁴⁶ A gyámhatóság nyilvántartást vezet

a) az általa megállapított és folyósított pénzbeli ellátásokról,

b)⁷⁴⁷ az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint a nevelésbe vett gyermekekről, a gyámság és gondnokság alatt állókról a 139. § (1) bekezdésében meghatározott adattartalommal,

c)⁷⁴⁸ az a) és b) pontban megjelölt személyek, valamint a gyermekek minden olyan vagyonáról, amely nem tartozik a szülő kezelésébe, amelyet a gyámhatóság rendszeres felügyelete alá vont, vagy amelyet a gyámhatósághoz beszolgáltattak,

d) a vagyonnal rendelkező gyermekről a bekövetkező nagykorúsága szerint.

(2)⁷⁴⁹ A Kormány által kijelölt gyámhatóság az ideiglenes hatállyal elhelyezett külföldi állampolgárságú gyermekekről – ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt – nyilvántartást vezet és az abban szereplő adatokról, valamint az azokban bekövetkezett változásokról rendszeresen tájékoztatja a minisztert. A nyilvántartás tartalmazza a 139. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat.

(3)⁷⁵⁰ A gyámhatóság egységes nyilvántartást vezet a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltatók, intézmények, hálózatok (székhelyek, telephelyek) ellenőrzésével kapcsolatos döntésekről. A nyilvántartás adattartalma nyilvános.

(4)⁷⁵¹

141. § (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője nyilvántartást vezet

a)⁷⁵² a befogadó szülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermekekről és az üres férőhelyekről,

b)⁷⁵³ az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek ellátását biztosító nevelőszülőkről, gyermekotthonokról,

c)⁷⁵⁴ az örökbefogadhatónak nyilvánított, illetve örökbefogadható gyermekekről, valamint az örökbefogadásra váró szülőkről a 135. § (5) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott adattartalommal,

d)⁷⁵⁵ az általa kijelölt, eseti gondnoki és gyermekvédelmi gyámi feladatokra kirendelhető személyekről,

e)⁷⁵⁶ az állami és nem állami fenntartó által működtetett intézményben, illetve nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek, továbbá az utógondozói ellátásban, illetve utógondozásban részesülő fiatal felnőtt gondozási napjairól.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásokról – a titkos örökbefogadás kivételével – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat kérelemre tájékoztatja a szülőket, valamint az örökbefogadásra váró szülőket.

(3)⁷⁵⁷ A területi gyermekvédelmi szakszolgálat negyedévente tájékoztatja a gyámhatóságot az (1) bekezdés a)–b) és d) pontjaiban meghatározott nyilvántartásokról és az abban bekövetkező változásokról.

(4)⁷⁵⁸ A területi gyermekvédelmi szakszolgálat folyamatosan továbbítja az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásokban szereplő adatokat és az azokban bekövetkező változásokat az egységes örökbefogadási nyilvántartás számára.

(5)⁷⁵⁹ A területi gyermekvédelmi szakszolgálat – a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítása érdekében – az (1) bekezdés c) pontja szerint, naprakész adatok alapján vezetett nyilvántartásából tájékoztatást nyújt a gyámhatóság vagy a gyermekvédelmi gyám megkeresésére a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának várható esélyéről.

141/A. §⁷⁶⁰ A Kormány által kijelölt szerv országos jelentési rendszert működtet. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a külön jogszabályban meghatározott adatokat.

141/B. §⁷⁶¹ (1) Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az örökbe fogadni szándékozó személyekről és az örökbe fogadandó gyermekekről – a nyílt örökbefogadások előmozdítása és az örökbefogadást elősegítő tevékenysége nyújtása céljából – nyilvántartást vezet.

(2)⁷⁶² A nyilvántartás tartalmazza

a) az örökbe fogadni szándékozó személy

aa) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

ab) Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat,

ac) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,

b) az örökbe fogadható gyermek

ba) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatok a szolgáltatást igénybe vevővel való megállapodás megkötését követően haladéktalanul bekerülnek a nyilvántartásba.

(4) Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az adatkezelés céljának megszűnését követően haladéktalanul törli a nyilvántartásból az érintettre vonatkozó adatokat.

141/C. §⁷⁶³ (1)⁷⁶⁴ Az országos örökbefogadást elősegítő szerv a gyermek belföldön történő örökbefogadásának elősegítése, a nevelésbe vett gyermek belföldi örökbefogadására tett intézkedések eredménytelenségének megállapítása és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából nyilvántartást vezet.

(2)⁷⁶⁵ A nyilvántartás a gyermek, az örökbe fogadni szándékozó személy és a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő 135. § (8) bekezdésében meghatározott adatait tartalmazza.

(3)⁷⁶⁶ A nyilvántartásból

a)⁷⁶⁷ az országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével létrejött örökbefogadások esetén az örökbe fogadott gyermek nagykorúságától számított 50 év elteltével,

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az adatkezelés céljának megszűnését követően haladéktalanul

törölni kell az adatokat.

(4)⁷⁶⁸ A nyilvántartás a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítása érdekében – naprakész adatok alapján – tájékoztatást nyújt a gyámhatóság, a gyermekvédelmi gyám vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkeresésére a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának várható esélyéről.

141/D. §⁷⁶⁹ (1)⁷⁷⁰ A központi hatóság a nevelésbe vett gyermek külföldre történő örökbefogadásának elősegítése, a külföldi örökbefogadások utánkövetése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából nyilvántartást vezet a Csjt. 49. § (3) bekezdése alapján külföldre örökbe adható gyermekről és a külföldre örökbe adott gyermekről, a külföldön élő örökbe fogadni szándékozó személyről és a külföldön élő örökbe fogadó szülőről a 135. § (9) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adattartalommal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból

a) a központi hatóság közreműködésével létrejött örökbefogadások esetén az örökbe fogadott gyermek nagykorúságától számított 50 év elteltével,

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az adatkezelés céljának megszűnését követően haladéktalanul

törölni kell az adatokat.

141/E. §⁷⁷¹ (1) Az örökbefogadási eljárásban közreműködő szervek közötti adatszolgáltatás biztosítása és az örökbefogadási ügyek minél rövidebb határidőn belüli elintézése céljából – a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló kormányrendeletben meghatározott, informatikai programmal támogatott nyilvántartási rendszerben és eljárás szerint vezetett – egységes örökbefogadási nyilvántartás működik. Az egységes örökbefogadási nyilvántartást a miniszter vezeti, aki az egységes örökbefogadási nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával kizárólag a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. §-a (2) bekezdése szerinti szervezetet bízhat meg.

(2) Az egységes örökbefogadási nyilvántartás tartalmazza

a) a 135. § (5) bekezdés b)–e) pontjában foglalt adatokat,

b) a 135/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatokat, valamint az örökbe fogadni szándékozó személlyel a nyílt örökbefogadás elősegítésére történő megállapodás megkötésének időpontját,

c) a 135. § (8) bekezdés a) pont ai) alpontjában és b) pont bg) alpontjában foglalt adatokat,

d) a 135. § (9) bekezdés a) pont ai) alpontjában, b) pont bg) alpontjában és d) pontjában foglalt adatokat.

(3) Az egységes örökbefogadási nyilvántartás nem minősül hatósági nyilvántartásnak.

(4) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásba folyamatosan szolgáltatja

a) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a 135. § (5) bekezdés b)–e) pontjában foglalt adatokat,

b) az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a 135/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, valamint az örökbe fogadni szándékozó személlyel a nyílt örökbefogadás elősegítésére történő megállapodás megkötésének időpontját,

c) az országos örökbefogadást elősegítő szerv a 135. § (8) bekezdés a) pont ai) alpontjában és b) pont bg) alpontjában foglalt adatokat,

d) a központi hatóság a 135. § (9) bekezdés a) pont ai) alpontjában, b) pont bg) alpontjában és d) pontjában foglalt adatokat.

(5) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásban a létrejött örökbefogadásokban érintett személyek adatait az örökbe fogadott gyermek nagykorúságának elérésekor zárolni kell. A zárolt adatokkal – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – további művelet nem végezhető.

(6) A zárolt adatok kizárólag az örökbefogadásban érintett személy vagy leszármazója ügyében eljáró szervnek vagy hatóságnak továbbíthatóak. A szervnek vagy hatóságnak az adatszolgáltatás iránti kérelmében meg kell jelölnie, hogy mely ügyben és milyen célból kéri az adatszolgáltatást.

(7) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásban annak az örökbe fogadható gyermeknek az adatait, akinek örökbefogadására nem kerül sor, a nagykorúságának elérésekor az attól számított öt évig zárolni kell. A zárolt adatok kizárólag statisztikai célra használhatóak fel, azokkal más művelet nem végezhető. Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból annak az örökbe fogadható gyermeknek az adatait, akinek örökbefogadására nem kerül sor, a nagykorúságának elérésétől számított öt év elteltével törölni kell.

(8) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból annak az örökbe fogadni szándékozó személynek az adatait, aki nem fogad örökbe gyermeket, az örökbefogadásra való alkalmasságának megszűnésétől számított tíz év elteltével törölni kell.

141/F. §⁷⁷² (1) Külön adatszolgáltatás kérése nélkül hozzáfér az örökbefogadással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése céljából

a) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz, valamint azokhoz az adatokhoz, amelyekhez a gyermek örökbefogadásának előkészítése céljából az országos örökbefogadást elősegítő szerv vagy a központi hatóság hozzáférést biztosít számára,

b) az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet

ba) az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz,

bb) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadható gyermekre vonatkozó adataihoz, akinek az örökbefogadását elősegíti,

bc) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadni szándékozó személyre vonatkozó adataihoz, akivel a nyílt örökbefogadás elősegítésére megállapodást kötött,

c) az országos örökbefogadást elősegítő szerv

ca) az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz,

cb) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadható gyermekekre vonatkozó adataihoz,

cc) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadni szándékozó személyekre vonatkozó adataihoz, kivéve azon örökbe fogadni szándékozó személyek adatait, akik nem járultak hozzá ahhoz, hogy az országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével adataikat az örökbe fogadható gyermek szerinti másik területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadás elősegítése céljából kezelje,

cd) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadó szülőkre vonatkozó adataihoz,

ce) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak a válsághelyzetben lévő várandós anyára, a vér szerinti szülőre vonatkozó adataihoz,

d) a központi hatóság az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz, valamint az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadható gyermekekről vezetett adataihoz, amelyekhez az országos örökbefogadást elősegítő szerv a gyermek külföldre történő örökbefogadásának előkészítése céljából számára hozzáférést biztosít.

(2) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat – a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítása érdekében – az egységes örökbefogadási nyilvántartás adataiból tájékoztatást nyújt a gyámhatóság vagy a gyermekvédelmi gyám megkeresésére a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának várható esélyéről. Ha a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az egységes örökbefogadási nyilvántartás általa hozzáférhető adatai alapján nem talál a gyermek számára örökbefogadó szülőt, haladéktalanul megkeresi az országos örökbefogadást elősegítő szervet.

(3) Az egységes örökbefogadási nyilvántartás adatairól írásbeli kérelemre az kaphat felvilágosítást, aki az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult.

(4) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból való adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérő rendelkezésére.

(5) A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.

(6) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból történő adatszolgáltatás térítésmentes.

142. § (1)⁷⁷³ Ha törvény másképp nem rendelkezik, a 138. §, a 139. § (1) bekezdése, a 140. § és a 141. § szerint vezetett nyilvántartásból – a jogosultság megszűnésétől, illetve a gyermek nagykorúságától számított 25 év elteltével – törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.

(2)⁷⁷⁴ Az adatkezelésre és a nyilvántartások vezetésére vonatkozó rendelkezések az irányadóak a személyes gondoskodás megszervezésének a nem állami szerv által az önkormányzattól történő átvállalása, illetve a törvény által nem szabályozott, az önkormányzat képviselő-testülete vagy a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ellátásokról vezetett nyilvántartás esetén is.

(3)⁷⁷⁵ Az adatkezelésre törvényben feljogosított szerveken kívül a 137. § (2) bekezdése, a 138. §, a 139. §, a 140. § (1) és (2) bekezdése, a 141. § és a 141/B–141/D. §-ok szerinti nyilvántartások adatainak megismerésére jogosult

a) a rá vonatkozó adatok tekintetében az érintett személy és törvényes képviselője,

b) – az adatok megismeréséhez fűződő jogos érdek igazolásával – az egymásra vonatkozó adatok tekintetében a gyermek és a szülő,

c) – az adatok megismeréséhez fűződő jogos érdek igazolásával – a szülőre vonatkozó adatok tekintetében a másik szülő.

XXII. Fejezet

A gyermekek védelmének főbb finanszírozási szabályai

Általános szabályok⁷⁷⁶

143. § (1) A gyermekvédelmi rendszer működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés és az önkormányzat hozzájárulása biztosítja, amit az igénylő által fizetendő térítési és gondozási díj egészít ki.

(2) Az állam hozzájárul az önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint a helyi önkormányzat által fenntartott, a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák működési és fejlesztési költségeihez.

(3) Az állam a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához

a)⁷⁷⁷ az állandó lakos után járó differenciált szociális és gyermekjóléti központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással,

b)⁷⁷⁸ a fenntartott intézményben ellátott gyermekek után járó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással,

c)⁷⁷⁹

d) kötött felhasználású támogatásokkal

járul hozzá.

(4)⁷⁸⁰ A (3) bekezdés a) pontja szerinti támogatás összege a települési önkormányzat területén élő lakosság szociális helyzete, valamint az állandó lakosú gyermek száma szerint eltérő. A differenciálás alapjául szolgáló mutatókat évente a költségvetési törvény rögzíti.

(5)⁷⁸¹ A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással történő támogatás szakmai céloknak megfelelő módját és mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

144. § (1)⁷⁸² A gyermektartásdíj megelőlegezésének, valamint az otthonteremtési támogatásnak a teljes fedezetét a központi költségvetés előleg nyújtásával biztosítja.

(2) Szakmai programok meghirdetésével kell elősegíteni a helyi önkormányzat részére meghatározott ellátási formák létrehozásának, valamint olyan mértékű fejlesztésének és korszerűsítésének támogatását, amely lehetővé teszi az önkormányzat az e törvényben előírt kötelezettségének teljesítését.

145. § (1)⁷⁸³ A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra jogosult a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szolgáltató, intézmény vagy hálózat útján gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató, közfeladatot ellátó egyházi fenntartó és – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – nem állami fenntartó.

(2)⁷⁸⁴ Az állami fenntartó, az egyházi fenntartó és a nem állami fenntartó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságának feltétele a

a) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást nyújtó új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak,

b)⁷⁸⁵ gyermekek napközbeni ellátása és – az 51. § (4)–(9) bekezdés szerinti ellátás kivételével – a gyermekek átmeneti gondozása esetében az új férőhelyeknek

a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása.

(2a)⁷⁸⁶ A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó 2011. december 31-én nem rendelkezett jogerős működési engedéllyel és a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe nem nyert még befogadást.

(2b)⁷⁸⁷ A (2a) bekezdés szerinti esetben a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás a külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha

a)⁷⁸⁸ a változás a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé,

b)⁷⁸⁹ a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag fenntartóváltás teszi szükségessé.

(2c)⁷⁹⁰ A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni

a) az állami vagy önkormányzati kötelező feladatot ellátó állami fenntartót,

b)⁷⁹¹ azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül.

c)⁷⁹² azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is jogerősen bejegyzett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező szétválás vagy egyesítés, szolgáltatásiforma-váltás, valamint a fenntartó intézményei, telephelyei közötti férőhelyszám-átcsoportosítás teszi szükségessé,

d) 2012. évre vonatkozóan az igénylésben megjelölt időponttól kezdődően, illetve ha a működési engedélyben ennél későbbi időpont szerepel, az abban megjelölt időponttól kezdődően azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelyre a helyi önkormányzat, illetve a társulás a normatív hozzájárulások és támogatások iránti igényét 2011. év során a jogszabályoknak megfelelően benyújtotta.

(3)⁷⁹³ A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény a munkavállalók számára legalább a Kjt. 55–80. §-aiban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(4)⁷⁹⁴ Az egyházi fenntartónak és a nem állami fenntartónak az általa fenntartott gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény működéséhez biztosított központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás – kivéve a kiegészítő támogatást – teljes összegét át kell adnia azon intézmény részére, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

145/A. §⁷⁹⁵ (1)⁷⁹⁶ Ha a települési önkormányzat vagy a társulás a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartó fenntartásába adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a települési önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni.

(2)⁷⁹⁷ Ha a települési önkormányzat vagy a társulás fenntartásában működő szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a megszűnt intézményben is végzett gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység után kifizetett egyházi kiegészítő támogatást a települési önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni, feltéve, hogy

a) a megszűnt és a létrehozott szolgáltatónál, intézményben ellátott gyermekeknek legalább ötven százaléka azonos, valamint

b) a megszűnt és a létrehozott intézmény – részben vagy egészben – ugyanabban az ingatlanban működik.

(3)⁷⁹⁸ A megtérítendő összeg megállapítása során nem vehető figyelembe a korábbi fenntartónak a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatai között nem szereplő szolgáltató tevékenység – ide nem értve azt az esetet, ha az új szolgáltató tevékenységet a korábbi férőhelyek átminősítésével hozták létre – és férőhelyszám.

(4) Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a kincstár külön kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint határozatban dönt.

(5)⁷⁹⁹

145/B. §⁸⁰⁰ (1) Ha a gyermekvédelmi szakellátás nyújtására egyházi, nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződést megszüntetik és a gyermekvédelmi szakellátást a továbbiakban állami fenntartó biztosítja, az egyházi, nem állami fenntartóval munkaviszonyban álló személyek jogviszonya a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át (a továbbiakban: jogállásváltozás).

(2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételét megelőző 15 nappal korábban írásban tájékoztatja a munkavállalót

a) az átvétel tényéről, időpontjáról és annak a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,

b) a közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatásáról,

c) a közalkalmazotti kinevezése tartalmi elemeiről,

d) azokról a kötelezettségekről, amelyeknek a munkavállaló a közalkalmazotti jogviszony létesítését követően az előmenetele és a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha az átvevő munkáltató a Kjt. rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval. Ebben az esetben a munkaviszony e törvény erejénél fogva a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontját követő harmincadik napon megszűnik.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállalóval szemben a Kjt. alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb az (5) bekezdésben foglalt időpontig intézkedik és ezt igazolja.

(5) A jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a jogállásváltozás időpontjával a Kjt. szerint be kell sorolni, illetményét meg kell állapítani és számára a kinevezési okmányt át kell adni. A közalkalmazotti kinevezés alapján megállapított illetmény és illetménypótlékok együttes összege nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást közvetlenül megelőző személyi alapbér összege.

(6) A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül aláírja a kinevezési okmányt vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá. Ha a munkavállaló a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontját követő harmincadik napon megszűnik. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot vagy nem írja alá a kinevezési okmányt.

(7) Határozatlan időtartamú munkaviszony esetén az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a munkaviszony részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az átvevő munkáltatónál létesítendő közalkalmazotti jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.

(8) Az átvett munkavállaló munkaköre és munkavégzésének helye – az átvevő munkáltató és az átvett munkavállaló eltérő megállapodása hiányában – változatlan marad.

(9) A munkaviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően a Kjt. figyelembevételével kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.

(10) Az átvevő munkáltatóval létesített közalkalmazotti jogviszonyra a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a munkavállalónak az átadó munkáltatónál eltöltött munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(11) Ha a kinevezéssel létesített közalkalmazotti jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavállalót felmentési idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a Kjt. rendelkezései alapján kell megállapítani.

(12) Ha a munkavállaló további foglalkoztatása – a Kjt. vonatkozó szabályaival összhangban – munkaviszonyban történik, abban az esetben az (1) bekezdéstől eltérően a munkaviszony nem alakul át. A munkavállaló részére a munkaszerződést a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontját követő tizenöt napon belül kell átadni.

(13) A (12) bekezdés szerinti esetben a munkavállaló a munkaszerződés kézhezvételét követő tizenöt napon belül nyilatkozhat arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben a munkaviszony a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontját követő harmincadik napon szűnik meg.

(14) Az átadó munkáltató kizárólag a (3), (4), (6) és (13) bekezdés esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. § (2) bekezdés szerinti távolléti díjat megfizetni.

(15) Az (1)–(14) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a (2) bekezdésben meghatározott időpont előtt

a) tett munkáltatói vagy munkavállalói egyoldalú jognyilatkozat, vagy

b) megkötött megállapodás

alapján a munkaviszony ezen időpontot követően megszűnik. Az a) és b) pont szerinti, a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontja előtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a munkavállaló által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontját követően az átadó helyébe az átvevő munkáltató lép és ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni.

Térítési díj

146. §⁸⁰¹ (1)⁸⁰² Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és gyermekek átmeneti gondozásáért, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért, valamint a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

(2) Az e törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult,

b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő,

c) az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetében a törvényes képviselő

(az a)–c) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett) az intézménynek fizeti meg.

147. §⁸⁰³ (1)⁸⁰⁴ A fenntartó megállapítja a 146. § (1) bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, ami a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. Az intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is szolgáltatásonként (ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonkénti) közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával.

(2) A bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra (a továbbiakban együtt: gondozására), valamint a 151. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan.

(3) A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.

(4) A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

148. §⁸⁰⁵ (1) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető vagy a működtető (a továbbiakban együtt: intézményvezető) konkrét összegben állapítja meg.

(2) A bölcsődei ellátás esetében az intézményvezető a 151. § (4) bekezdés alapján megállapítja a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetésre vonatkozó személyi térítési díjat, valamint emellett – a fenntartó döntésétől függően – a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapíthat személyi térítési díjat.

(3)⁸⁰⁶ Az intézményvezető a kötelezettet írásban tájékoztatja a személyi térítési díj összegéről

a) a gyermekek napközbeni ellátása esetén a megállapodás megkötésekor,

b) a gyermekek átmeneti gondozása és utógondozói ellátás esetén legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított harminc napon belül.

(4) A személyi térítési díj – a gyermekétkeztetés kivételével – nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla.

(5)⁸⁰⁷ A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében, más fenntartó esetén a fenntartó képviseletére jogosult testület, személy írásbeli döntésében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik.

(6) Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

(7)⁸⁰⁸ Ha a kötelezett a személyi térítési díj egyházi fenntartó vagy nem állami fenntartó által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a személyi térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni.

(8) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére.

(9) A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg.

(10)⁸⁰⁹ A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell a 150. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a kötelezett nem tenné meg.

(10a)⁸¹⁰ A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben nem kell a 150. § (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a kötelezett nem tenné meg.

(11)⁸¹¹ A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban nem részesülő fenntartó esetén a 147. §-t, a 148. § (4) bekezdését és a 150. §-t nem kell alkalmazni.

149. §⁸¹² Térítésmentesen kell biztosítani a 40. § (1)–(3) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatást, amely esetben intézményi térítési díjat sem kell megállapítani.

150. §⁸¹³ (1) A személyi térítési díj megállapításánál

a) utógondozói ellátás esetében az igénybe vevő fiatal felnőtt rendszeres havi jövedelmét,

b) a gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása esetében a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet

kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 19. § (4) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt személyek jövedelmét kell figyelembe venni.

(3) A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem

a) 50%-át családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén,

b)⁸¹⁴ 25%-át bölcsőde esetén, ha a fenntartó a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetés mellett a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapít személyi térítési díjat,

c)⁸¹⁵ 20%-át az a) és b) pont, valamint a 151. § alá nem tartozó egyéb gyermekek napközbeni ellátása esetén,

d) 50%-át átmeneti gondozás esetén,

e) 30%-át a fiatal felnőtt utógondozói ellátása esetén.

(4) A családok átmeneti otthona esetében a szolgáltatást a gyermekkel együtt igénybe vevő szülő és nagykorú testvér számára is személyi térítési díjat kell megállapítani a (3) bekezdés d) pontjának figyelembevételével.

(5) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.

(6) Bölcsőde esetében

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek,

b) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek,

c) a három- vagy többgyermekes család gyermekének,

d)⁸¹⁶ az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek

gondozását térítésmentesen kell biztosítani. Ezekben az esetekben személyi térítési díj – a 151. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – csak az étkezésért kérhető. A c) pont szerinti gyermekszámot a 151. § (10) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.

151. §⁸¹⁷ (1) A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni

a) a bölcsődében, hetes bölcsődében,

b) az óvodában,

c) a nyári napközis otthonban,

d) az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban,

e) az általános iskolai, továbbá – ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik – középfokú iskolai menzai ellátás keretében,

f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében,

g) a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében

nyújtott étkeztetésre.

(2)⁸¹⁸ Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon

a) a nem állami fenntartó az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben,

b) a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben,

c) a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben

biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést.

(2a)⁸¹⁹ Ha a gyermek, tanuló szakosított szociális ellátást nyújtó, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó vagy bentlakásos nevelési-oktatási intézményben van elhelyezve, a (2) bekezdésben szereplő napokon kívül, valamint a déli meleg főétkezésen és a két további étkezésen felül a gyermekek, tanulók számára az étkeztetést az elhelyezést nyújtó intézmény fenntartója biztosítja, a (2b) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2b)⁸²⁰ A települési önkormányzat biztosítja a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott kollégiumban a (2) bekezdésben foglalt étkezésen kívüli további étkezést.

(2c)⁸²¹ A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben – a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények kivételével – a (2) és a (2b) bekezdés szerinti étkeztetést a kerületi önkormányzat biztosítja. A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani a (2) és a (2b) bekezdés szerinti étkeztetést azon nevelési-oktatási intézményben, amely saját tulajdonában álló ingatlanban működik.

(2d)⁸²² Az étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet.

(2e)⁸²³ Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.

(2f)⁸²⁴ Ha a (2), a (2b) és a (2c) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg.

(3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

(4)⁸²⁵ A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. Ha a fenntartó kizárólag a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetésre állapít meg személyi térítési díjat, a személyi térítési díj meghatározásánál a 150. § (1)–(3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(5) Gyermekétkeztetés esetén

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő

aa) bölcsődés,

ab) óvodás,

ac) 1–8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,

ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)–ac) alpont szerinti életkorú

gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,

d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

kedvezményként kell biztosítani [az a)–e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény].

(6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

(7) Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött – tanulószerződése alapján már jogosult.

(8)⁸²⁶ A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

(9)⁸²⁷ A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve – ha a gyermek nem állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben részesül étkezésben – a nevelési-oktatási intézmény vezetője – a nem állami fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.

(10) Az (5) bekezdés szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni

a) a tizennyolc éven aluli,

b) a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint

c) életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos

gyermekeket.

¹

A törvényt az Országgyűlés az 1997. április 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. május 8.

²

A preambulum a 2011: CCI. törvény 139. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³

A 2. § (1) bekezdése a 2003: XIV. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A 3. § (2) bekezdése a 2003: CXXV. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

⁵

A 4. § a 2002: IX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁶

A 4. § (1) bekezdése a 2007: I. törvény 106. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷

A 4. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: LXXIX. törvény 52. § (3) bekezdés a) pontja, a 2011: CCI. törvény 139. § b) pontja, a 2013: LXXV. törvény 14. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁸

A 4. § (1) bekezdés b) pontja a 2007: CXXI. törvény 58. §-ával megállapított, a 2011: CCI. törvény 139. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁹

Lásd a 2007: I. törvényt.

¹⁰

A 4. § (1) bekezdés c) pontját a 2010: CXXXV. törvény 126. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CCI. törvény 139. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹

A 4. § (2) bekezdését a 2013: LXXV. törvény 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²

A 4. § (3) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 1. §-ával megállapított, a 2011: CCI. törvény 139. § c) és d) pontja, a 2013: LXXV. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹³

A 4. § (4) bekezdése a 2011: CCI. törvény 139. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴

Az 5. § a) pontja a 2004: CXXXVI. törvény 73. § (2) bekezdésének a) pontja, a 2011: CCI. törvény 139. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵

Az 5. § b) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 272. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶

Az 5. § g) pontja a 2002: IX. törvény 2. §-ával megállapított, a 2013: CLXVIII. törvény 15. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷

Az 5. § h) pontja a 2011: CCI. törvény 139. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸

Az 5. § k) pontja a 2013: CXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

Lásd a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 173. §-át.

²⁰

Az 5. § n) pontja a 2009: LXXIX. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹

Az 5. § o) pontja a 2013: XXVII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²²

Az 5. § q) pontját a 2009: LXXIX. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

²³

Az 5. § q)pont qb) alpontja a 2012: CXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés a) pontja, a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴

Az 5. § s) pontja a 2004: XXVI. törvény 23. §-ával megállapított, záró szövegrésze a 2013: CLXVIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵

Az 5. § s) pont sa) alpontja a 2012: CXCII. törvény 30. §-ával megállapított, a 2013: CCV. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶

Az 5. § s) pont sb) alpontja a 2013: CXXXIII. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

²⁷

Az 5. § s) pont sc) alpontja a 2009: CXV. törvény 61. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸

Az 5. § s) pont sd) alpontja a 2009: CXV. törvény 61. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹

Az 5. § s) pont se) alpontja a 2010: XXXIX. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰

Az 5. § t) pontja a 2009: LXXIX. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³¹

Az 5. § u) pontját a 2002: IX. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2013: CLXVIII. törvény 15. § c) pontja szerint módosított szöveg.

³²

Az 5. § v) pontját a 2002: IX. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXV. törvény 61. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³

Az 5. § x) pontját a 2009: LXXIX. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be.

³⁴

Az 5. § y) pontját a 2010: LXVI. törvény 5. §-a iktatta be, e módosító törvény 11. § (3) bekezdése alapján annak a jogosultnak, akinek 2010. október 31-én családi pótlékot folyósítanak, az ellátást – a feltételek fennállása esetén – iskoláztatási támogatásként kell továbbfolyósítani.

³⁵

Az 5. § z) pontját a 2002: IX. törvény 2. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³⁶

Az 5. § zs) pontját a 2013: XXVII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁷

A 6. § (1) bekezdése a 2002: IX. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³⁸

A 6. § (2a) bekezdését a 2013: XXVII. törvény 21. §-a iktatta be.

³⁹

A 6. § (5) bekezdésének második mondatát a 2002: IX. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta a be, szövegét újonnan a 2004: CXXXVI. törvény 53. §-a állapította meg.

⁴⁰

A 6. § (6) bekezdése a 2002: IX. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁴¹

A 7. § (2) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

⁴²

A 7. § (4) bekezdése a 2002: IX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁴³

A 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴

A 9. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CXCII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵

A 9. § (1) bekezdésének b) pontja a 2002: IX. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁴⁶

A 9. § (1) bekezdésének új j) pontját a 2002: IX. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti j) pont jelölését k) pontra változtatva. E módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁴⁷

A 9. § (1) bekezdése eredeti j) pontjának jelölését k) pontra változtatta a 2002: IX. törvény 5. § (1) bekezdése.

⁴⁸

A 9. § (3) bekezdését a 2002: IX. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁴⁹

A 9. § (4) bekezdését a 2002: IX. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁵⁰

A 10. § (2) bekezdése a 2002: IX. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁵¹

A 10. § (3) bekezdése a 2002: IX. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁵²

A 10. § (4) bekezdését a 2002: IX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁵³

A 11. § a 2012: CXCII. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴

A 11/A. §-t a 2002: IX. törvény 7. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁵⁵

A 11/A. § (1) bekezdés első mondata a 2009: LXXIX. törvény 52. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶

A 11/A. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷

A 11/A. § (2) bekezdésének c) pontja a 2004: CXXXVI. törvény 73. § (2) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸

A 11/A. § (2) bekezdés e) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵⁹

A 11/A. § (2) bekezdés f) pontját a 2009: LXXIX. törvény 3. §-a iktatta be.

⁶⁰

A 11/A. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶¹

A 11/A. § (4) bekezdésének első mondata a 2003: IV. törvény 38. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 82. § (10) bekezdése alapján a gyermekjogi képviselő 2003. július 1-jén kezdi meg működését.

⁶²

Lásd az 1/2004. (I. 5.) ESZCSM rendeletet.

⁶³

A 11/A. § (8) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 58. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁴

A 11/A. § (8) bekezdés b) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 272. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁵

A 11/A. § (8) bekezdés e) pontja a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁶

A 11/A. § (9) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 58. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁷

A 11/B. §-t a 2009: CXLIX. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁸

A 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: XXVII. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁹

A 13. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CXCII. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰

A 13. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁷¹

A 13. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: XXVII. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷²

A 13. § (2) bekezdés a) pontja a 2012: CXCII. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷³

A 13. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: XXVII. törvény 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴

A 13. § (3) bekezdés b) pontja a 2013: XXVII. törvény 22. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵

A 15. § (1) bekezdése a 2005: CXXVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁶

A 15. § (1) bekezdés b) pontját a 2013: LXXV. törvény 14. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁷

A 15. § (1) bekezdés e) pontját a 2006: XLIII. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: XXVII. törvény 78. § (1) bekezdés a) pontja.

⁷⁸

A 15. § (3) bekezdésének új b) pontját a 2002: IX. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti b) pont jelölését c) pontra változtatva. E módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁷⁹

A 15. § (3) bekezdése eredeti b) pontjának jelölését c) pontra változtatta a 2002: IX. törvény 8. § (1) bekezdése.

⁸⁰

A 15. § (4) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸¹

A 15. § (5) bekezdése a 2003: XIV. törvény 40. § (1) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

⁸²

A 15. § (6) bekezdése a 2002: IX. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁸³

A 15. § (7) bekezdését a 2002: IX. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁸⁴

A 15. § (7) bekezdés a) pontja a 2012: CXCII. törvény 76. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁵

A 15. § (7) bekezdés b) pontja a 2012: CXCII. törvény 75. § (2) bekezdés a) pontja, a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁶

A 15. § (8) bekezdését a 2002: IX. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXLIX. törvény 58. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁷

A 15. § (9) bekezdését a 2008: LXI. törvény 38. §-a iktatta be, szövege a 2012: CXVIII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁸

A 15. § (10) bekezdését a 2012: LXXXVI. törvény 42. § (1) bekezdése iktatta be.

⁸⁹

A 15. § (11) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 35. §-a iktatta be.

⁹⁰

A 15. § (12) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 35. §-a iktatta be, szövege a 2013: XXVII. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹¹

A 15. § (13) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 35. §-a iktatta be.

⁹²

A 15. § (14) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 35. §-a iktatta be.

⁹³

A 15. § (15) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 35. §-a iktatta be.

⁹⁴

A 16. § a 2006: CXVII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁵

A 16. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁹⁶

A 16. § (1) bekezdés c) pontját a 2012: XCIII. törvény 91. § (6) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁹⁷

A 17. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CXVIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁸

A 17. § (1) bekezdésének új g) pontját a 2005: CXXXV. törvény 49. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti g) pont jelölését i) pontra változtatva.

⁹⁹

A 17. § (1) bekezdésének új h) pontját a 2005: CXXXV. törvény 49. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti h) pont jelölését j) pontra változtatva.

¹⁰⁰

A 17. § (1) bekezdése eredeti g) pontjának jelölését i) pontra változtatta a 2005: CXXXV. törvény 49. § (1) bekezdése.

¹⁰¹

A 17. § (1) bekezdése eredeti h) pontjának jelölését j) pontra változtatta a 2005: CXXXV. törvény 49. § (1) bekezdése. A 17. § (1) bekezdés j) pontja a 2013: CXXXIII. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰²

A 17. § (1) bekezdés k) pontját a 2010: CLXXI. törvény 37. §-a iktatta be.

¹⁰³

A 17. § (2) bekezdése a 2002: IX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

¹⁰⁴

A 17. § (3) bekezdése a 2002: IX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

¹⁰⁵

A 17. § (4) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLXXI. törvény 65. § 1. pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁰⁶

A 17. § (5) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁰⁷

A 18. § előtti alcímet a 2005: CXXVI. törvény 29. § b) pontjának ba) alpontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁸

A 18. § (1) bekezdése a 2005: CXXVI. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁹

A 18. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹¹⁰

A 18. § (1) bekezdés b) pontját a 2013: LXXV. törvény 14. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹¹

A 18. § (2) bekezdése a 2013: LXXV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

¹¹²

A 18. § (3) bekezdése a 2002: IX. törvény 10. §-ával megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. (4) bekezdését.

¹¹³

A 18. § (4) bekezdése a 2005: CXXVI. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁴

A 18. § (5)–(6) bekezdését a 2005: CXXVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: LXXV. törvény 14. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹⁵

A 18/A. §-t a 2007: CXXI. törvény 60. §-a iktatta be. E módosító törvény 81. § (11) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. december 31-e után indult ügyekben kell alkalmazni.

¹¹⁶

A 18/A. § (1) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁷

A 19. § előtti alcím a 2005: CXXVI. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁸

A 19. § (1) bekezdése a 2005: CXXVI. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 28. § (8) bekezdése alapján 2006. január 1-jétől új jogosult számára rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani nem lehet, a kivétel tekintetében lásd a 28. § (9)–(11) bekezdését. A 2005. december 31-én hatályban lévő szabályozás szerint családi pótlékra és rendszeres gyermekvédelmi támogatásra egyidejűleg jogosultak tekintetében lásd a 28. § (2)–(4) bekezdését.

¹¹⁹

A 19. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: XXVII. törvény 79. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁰

A 19. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CXVIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

¹²¹

A 19. § (1a) bekezdését a 2013: XXVII. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be.

¹²²

A 19. § (2) bekezdése a 2007: CXXI. törvény 61. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹²³

A 19. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LXXIX. törvény 52. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁴

A 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja a 2013: XXVII. törvény 79. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁵

A 19. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: LXXIX. törvény 52. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁶

A 19. § (3) bekezdése a 2002: IX. törvény 11. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

¹²⁷

A 19. § (4) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁸

A 19. § (5) bekezdését újonnan a 2013: CCV. törvény 4. §-a iktatta be.

¹²⁹

A 19. § (6) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 45. §-ának (2) bekezdése iktatta be.

¹³⁰

A 19. § (7) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 45. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXXVI. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 2009: LXXIX. törvény 52. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

¹³¹

A 19. § (8) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 45. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXXVI. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹³²

A 19. § (9) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXI. törvény 61. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³³

A 20. § a 2013: XXVII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁴

A 20/A. §-t az 1999: CXXII. törvény 47. §-a iktatta be, szövege a 2012: CXVIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁵

A 20/B. §-t és a megelőző a 2006: XLIII. törvény 4. §-a iktatta be, a 20/B. §-t megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 2013: XXVII. törvény 78. § (1) bekezdés b) pontja.

¹³⁶

A 20/B. § (1)–(2) bekezdését a 2013: XXVII. törvény 78. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹³⁷

A 20/B. § (3) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 79. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁸

A 20/B. § (4) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁹

A 2013: CCIV. törvény 56. § (4) bekezdése alapján a pótlék esetenkénti összege 2013. évben gyermekenként 8400 forint.

¹⁴⁰

A 20/B. § (6) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴¹

A 20/B. § (7) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴²

A 20/C. §-t megelőző alcímet a 2008: XXXI. törvény 15. §-a iktatta be.

¹⁴³

A 20/C. §-t a 2008: XXXI. törvény 15. §-a iktatta be, szövege a 2013: XXVII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴⁴

A 20/C. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁵

A 21. §-t és a megelőző alcímet a 2013: LXXV. törvény 14. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴⁶

A 22. § a 2002: IX. törvény 14. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

¹⁴⁷

A 22. § (3) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁴⁸

A 22. § (5) bekezdésének c) pontját a 2004: CV. törvény 209. §-ának 18. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴⁹

A 22. § (5) bekezdésének e) pontját a 2004: XXVI. törvény 94. § (3) bekezdése c) pontjának ca) alpontja hatályon kívül helyezte.

¹⁵⁰

A 23. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁵¹

A 23. § (2) bekezdése 2011: CLXVI. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁵²

A 23. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 106. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁵³

A 23. § (4) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁵⁴

A 24. § (1) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁵

A 24. § (2) bekezdése a 2005: CXXVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁶

A 24. § (3) bekezdése a 2002: IX. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁵⁷

A 24. § (3) bekezdés b) pontja a 2011: CXCI. törvény 144. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁸

A 24. § (3) bekezdés c) pontja a 2011: CXCI. törvény 144. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁹

A 24. § új (4) bekezdését a 2002: IX. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. A 24. § (4) bekezdése a a 2011: CXCI. törvény 144. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁶⁰

A 24. § (5) bekezdését a 2002: IX. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁶¹

A 24. § (5) bekezdés a) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁶²

A 24. § (5) bekezdés c) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja, a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶³

A 24. § (6) bekezdését a 2002: IX. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 17. pontja.

¹⁶⁴

A 24. § új (7) bekezdését a 2005: CXXVI. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva.

¹⁶⁵

A 24. § (7) – eredeti (4) – bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2005: CXXVI. törvény 19. § (2) bekezdése, szövege a 2003: XCII. törvény 180. §-ának (4) bekezdése, a 2010: XXXIX. törvény 41. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁶

A 24. § (9) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶⁷

A 24. § (10) bekezdését a 2013: CCXVIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁶⁸

A 25. § a 2002: IX. törvény 16. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

¹⁶⁹

A 25. § (1) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁰

A 2002: IX. törvény – 2003: LXI. törvény 93. § b) pontja szerint módosított – 106. § (3) bekezdése alapján az 1997. november 1-je és 2003. január 1-je között nagykorúvá vált vagy nagykorúvá váló azon fiatal felnőtt otthonteremtési támogatás iránti kérelmét, akinek a kétéves időtartamú nevelésbe vétele a nagykorúvá válással szűnt meg, a korábbi rendelkezések szerint kell elbírálni.

¹⁷¹

A 25. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: LXXIX. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: XXXIX. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷²

A 25. § (4) bekezdése a 2003: LXI. törvény 93. § b) pontja, a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷³

A 25. § (5) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁴

A 25. § (7) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CLXXI. törvény 65. § 4. pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁷⁵

A 26. § (1) bekezdése a 2002: IX. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

¹⁷⁶

A 2002: IX. törvény – 2003: LXI. törvény 93. § b) pontja szerint módosított – 106. § (3) bekezdése alapján az 1997. november 1-je és 2003. január 1-je között nagykorúvá vált vagy nagykorúvá váló azon fiatal felnőtt otthonteremtési támogatás iránti kérelmét, akinek a kétéves időtartamú nevelésbe vétele a nagykorúvá válással szűnt meg, a korábbi rendelkezések szerint kell elbírálni.

¹⁷⁷

A 26. § új (2) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(6) bekezdés számozását (3)–(7) bekezdésre változtatta. A 26. § (2) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁸

A 26. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta és szövegét megállapította a 2009: LXXIX. törvény 7. § (1)–(2) bekezdése. A 26. § (3) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁹

A 26. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: LXXIX. törvény 7. § (1) bekezdése. A 26. § (4) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁸⁰

A 26. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: LXXIX. törvény 7. § (1) bekezdése. A 26. § (5) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸¹

A 26. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta és szövegét megállapította a 2009: LXXIX. törvény 7. § (1) és (3) bekezdése. A 26. § (6) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁸²

A 26. § (6) bekezdését a 2002: IX. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 1. pontja és a 2007: CVI. törvény 56. § (1) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg. A 26. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta és szövegét módosította a 2009: LXXIX. törvény 7. § (1) bekezdése, valamint az 52. § (3) bekezdés k) pontja.

¹⁸³

A 27. § (1) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁸⁴

A 27. § (2) bekezdése a 2009: CIX. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸⁵

A 28. §-t és az előtte lévő alcímet a 2005: CXXVI. törvény 29. § b) pontjának bc) alpontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸⁶

A 29. § (1) bekezdése a 2011: CLIV. törvény 56. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁷

A 29. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLIV. törvény 56. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁸

A 29. § (3) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 145. §-a iktatta be, szövege a 2012: CXCII. törvény 75. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁹

A 30. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2006: LXV. törvény 12. §-a, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 159. § a) pontja.

¹⁹⁰

A 30. § (2) bekezdését a 2006: LXV. törvény 12. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta. A 30. § (2) bekezdése a 2007: CXXI. törvény 82. § (5) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerint módosított szöveg.

¹⁹¹

A 31. § (1) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁹²

A 31. § (3) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 159. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁹³

A 32. § a 2011: CXCI. törvény 146. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹⁴

A 32. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

¹⁹⁵

A 32. § (3) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 58. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁶

A 32. § (5) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁷

A 32. § (5) bekezdés b) pontja a 2013: CXXXIII. törvény 58. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁸

A 32. § (5a) bekezdését a 2013: XXVII. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁹⁹

A 32. § (7) bekezdés g) pontját a 2013: XXVII. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁰⁰

A 32. § (7a) bekezdését a 2013: XXVII. törvény 32. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁰¹

A 32. § (9) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés b)–d) pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 58. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰²

A 32. § (10) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés e) pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 58. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰³

A 33. § (2) bekezdés c) pontja a 2010: CLXXI. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁴

A 33. § (2) bekezdésének h) pontját a 2002: IX. törvény 20. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²⁰⁵

A 33. § (3) bekezdés a) pontját a 2013: XXVII. törvény 33. §-a iktatta be.

²⁰⁶

A 33. § (3) bekezdésének b) pontja a 2002: IX. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²⁰⁷

A 33. § (3) bekezdés c) pontja a 2009: LXXIX. törvény 54. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁰⁸

A 34. § a 2010: CLXXI. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁹

A 34. § (1) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 76. § (2) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁰

A 34. § (2) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 76. § (2) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

²¹¹

A 34. § (3) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

²¹²

A 34. § (4) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

²¹³

A 34. § (5) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

²¹⁴

A 34. § (6) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁵

A 34. § (7) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

²¹⁶

A 34. § (8) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 76. § (2) bekezdés 4. pontja, a 2013: LXXV. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.

²¹⁷

A 35. § (1) bekezdése a 2002: IX. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²¹⁸

A 35. § (4) bekezdése a 2003: IV. törvény 44. §-ával megállapított és a 2012: CXCII. törvény 76. § (2) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁹

A 35. § (6) bekezdését a 2002: IX. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²²⁰

A 36. § (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2003: IV. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

²²¹

A 36. § (1) bekezdés c) pontját a 2009: LXXIX. törvény 8. §-a iktatta be.

²²²

A 36. § (2) bekezdése a 2002: IX. törvény 108. § (2) bekezdésének a) pontja és a 2004: XXVI. törvény 94. § (3) bekezdése c) pontjának cb) alpontja, valamint a 2004: CXXXVI. törvény 73. § (2) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

²²³

A 37/A. §-t és alcímét a 2002: IX. törvény 23. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²²⁴

A 37/A. § (2) bekezdés első mondata a 2009: LXXIX. törvény 54. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²²⁵

A 37/A. § (3) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 158. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁶

A 38. § (1a) bekezdését a 2013: XXVII. törvény 35. §-a iktatta be.

²²⁷

A 38/A. §-t megelőző alcímet a 2012: CXCII. törvény 37. §-a iktatta be.

²²⁸

A 38/A. §-t a 2012: CXCII. törvény 37. §-a iktatta be.

²²⁹

A 39. § új (1) bekezdését a 2002: IX. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (1)–(4) bekezdés számozását (2)–(5) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²³⁰

A 39. § eredeti (1) bekezdésének számozását (2) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 24. § (1) bekezdése.

²³¹

A 39. § (2) bekezdésének c) pontja a 2005: XXII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított és a 2010: CLXXI. törvény 64. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²³²

A 39. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 24. § (1) bekezdése.

²³³

A 39. § (3) bekezdésének d) pontját a 2005: XXII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

²³⁴

A 39. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 24. § (1) bekezdése.

²³⁵

A 39. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CLXXI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

²³⁶

A 39. § (4) bekezdés c) pontja a 2010: CLXXI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

²³⁷

A 39. § (4) bekezdés c) pont ce) alpontja a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁸

A 39. § (4) bekezdés d) pontja a 2010: LXVI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 11. § (3) bekezdése alapján annak a jogosultnak, akinek 2010. október 31-én családi pótlékot folyósítanak, az ellátást – a feltételek fennállása esetén – iskoláztatási támogatásként kell továbbfolyósítani.

²³⁹

A 39. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 24. § (1) bekezdése.

²⁴⁰

A 39. § (5) bekezdésének b) pontja a 2002: IX. törvény 108. § (2) bekezdés b) pontja, a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴¹

A 40. § (1) bekezdése a 2002: IX. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: CXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴²

A 40. § (2) bekezdésének felvezető mondata a 2002: IX. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²⁴³

A 40. § (2) bekezdés c) pontja a 2010: LXVI. törvény 7. §-ával megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

²⁴⁴

A 40. § (2) bekezdésének d) pontja a 2002: IX. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²⁴⁵

A 40. § (2) bekezdés h) pontját a 2010: CLXXI. törvény 64. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁴⁶

A 40. § (2) bekezdésének i) pontját a 2002: IX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²⁴⁷

A 40. § (2) bekezdésének j) pontját a 2002: IX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²⁴⁸

A 40. § (2) bekezdésének k) pontját a 2002: IX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²⁴⁹

A 40. § (3) bekezdése a 2002: IX. törvény 25. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁰

A 40. § (4) bekezdését a 2002: IX. törvény 25. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 159. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁵¹

A 40. § (5) bekezdését a 2002: IX. törvény 25. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CXXXIII. törvény 58. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵²

A 41. § (1) bekezdése a 2004: XXVI. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵³

A 41. § (2) bekezdésének felvezető mondata a 2004: XXVI. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁴

A 41. § (2) bekezdésének a) pontja a 2004: XXVI. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁵

A 41. § (2) bekezdésének b) pontja a 2004: XXVI. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁶

A 41. § (3) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 147. §-ával megállapított szöveg.

²⁵⁷

A 41. § (4) bekezdését a 2002: IX. törvény 26. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 159. § d) pontja.

²⁵⁸

A 42. § (2) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

²⁵⁹

A 42. § (5) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 43. §-a iktatta be.

²⁶⁰

A 42. § (6) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 16. §-a iktatta be.

²⁶¹

A 42/A. §-t a 2005: CXXVI. törvény 20. §-a iktatta be.

²⁶²

A 43. § (1) bekezdése a 2013: CCV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

²⁶³

A 43. § új (3) bekezdését a 2005: CXXVI. törvény 21. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.

²⁶⁴

A 43. § (3) bekezdését a 2002: IX. törvény 28. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak. A (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CXXVI. törvény 21. §-a.

²⁶⁵

A 43. § (5) bekezdését a 2009: CIX. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁶⁶

A 43. § (6) bekezdését a 2009: CIX. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁶⁷

A 43. § (7) bekezdését a 2009: CIX. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁶⁸

A 43. § (8) bekezdését a 2009: CIX. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁶⁹

A 43. § (9) bekezdését a 2009: CIX. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCVIII. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁰

A 43. § (10) bekezdését a 2009: CIX. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁷¹

A 43. § (11) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 148. §-a iktatta be, szövege a 2013: CLXVIII. törvény 14. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷²

A 43/A. §-t megelőző alcímet a 2009: CIX. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be.

²⁷³

A 43/A. §-t a 2009: CIX. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be.

²⁷⁴

A 43/A. § (5) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁵

A 43/A. § (6) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 65. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁶

A 43/A. § (7) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 149. §-a iktatta be, szövege a 2013: CLXVIII. törvény 14. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁷

A 44. § (3) bekezdését a 2002: IX. törvény 29. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²⁷⁸

A 44. § (4) bekezdését a 2002: IX. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLXXI. törvény 65. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁹

A 44. § (5) bekezdését a 2002: IX. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2012: CXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁰

A 44/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CXCI. törvény 150. §-a iktatta be.

²⁸¹

A 44/A. §-t a 2011: CXCI. törvény 150. §-a iktatta be.

²⁸²

A 2002: IX. törvény 106. § (2) bekezdése alapján a Gyvt. 1997. november 1-jei hatálybalépését megelőzően intézeti elhelyezésben részesült gyermek további ellátásának indokoltságát 2003. december 31-ig felül kell vizsgálni, és a Gyvt. rendelkezései szerint gondoskodni kell átmeneti gondozásáról – vagy, ha a gondozás nem szüntethető meg – átmeneti nevelésbe vételéről.

²⁸³

A 45. § (1) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁴

A 45. § (2) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁵

A 45. § (3) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁶

A 45. § (5) bekezdésének második mondatát a 2002: IX. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²⁸⁷

A 45. § (6) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁸

A 46. § a 2002: IX. törvény 31. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²⁸⁹

A 46. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

²⁹⁰

A 47. § (1)–(2) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 159. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹¹

A 47. § (3) bekezdésének a) pontja a 2002: IX. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²⁹²

A 47. § (3) bekezdés b) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

²⁹³

A 47. § (4) bekezdése a 2002: IX. törvény 32. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

²⁹⁴

A 48. § a 2002: IX. törvény 33. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²⁹⁵

A 48/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CCV. törvény 7. §-a iktatta be.

²⁹⁶

A 48/A. §-t a 2013: CCV. törvény 7. §-a iktatta be.

²⁹⁷

A 49. § (1) bekezdése a 2002: IX. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²⁹⁸

A 49. § (2) bekezdése a 2002: IX. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

²⁹⁹

A 49. § (3) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁰

A 49. § (4) bekezdése a 2002: IX. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³⁰¹

A 49. § (5) bekezdése a 2002: IX. törvény 34. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³⁰²

A 49. § (6) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰³

A 49. § (7) bekezdését a 2002: IX. törvény 34. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³⁰⁴

Az 50. § (1) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁵

Az 50. § (3) bekezdését a 2002: IX. törvény 35. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³⁰⁶

Az 50. § (4) bekezdését a 2002: IX. törvény 35. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³⁰⁷

Az 50. § (5) bekezdését a 2002: IX. törvény 35. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³⁰⁸

Az 51. § (1) bekezdése a 2010: XXXIX. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰⁹

Az 51. § (2) bekezdése a 2002: IX. törvény 36. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³¹⁰

Az 51. § (3) bekezdését a 2002: IX. törvény 36. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³¹¹

Az 51. § (3) bekezdés b) pontja a 2010: CLXXI. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

³¹²

Az 51. § (3) bekezdés d) pontja a 2009: LXXIX. törvény 52. § (3) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

³¹³

Az 51. § (4) bekezdését a 2011: CVI. törvény 37. §-a iktatta be.

³¹⁴

Az 51. § (5) bekezdését a 2011: CVI. törvény 37. §-a iktatta be.

³¹⁵

Az 51. § (6) bekezdését a 2011: CVI. törvény 37. §-a iktatta be.

³¹⁶

Az 51. § (7) bekezdését a 2011: CVI. törvény 37. §-a iktatta be.

³¹⁷

Az 51. § (8) bekezdését a 2011: CVI. törvény 37. §-a iktatta be.

³¹⁸

Az 51. § (9) bekezdését a 2011: CVI. törvény 37. §-a iktatta be.

³¹⁹

Az 52. § a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

³²⁰

Az 53. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

³²¹

Az 53. § (2) bekezdése a 2002: IX. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 2012: CXCII. törvény 76. § (2) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.

³²²

A 2003: IV. törvény 82. § (14) bekezdése alapján az 53. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott, gyermekek különleges ellátására vonatkozó szabályokat 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.

³²³

Az 53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2010: CLXXI. törvény 64. § c) pontja szerint módosított szöveg.

³²⁴

A 2003: IV. törvény 82. § (13) bekezdése alapján az 53. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, gyermekek speciális ellátására vonatkozó szabályokat 2003. július 1-jétől kell alkalmazni.

³²⁵

Az 53. § (4) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja, a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

³²⁶

Az 53. § (5) bekezdését a 2002: IX. törvény 108. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

³²⁷

Az 53. § (6) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

³²⁸

Az 53. § (7) bekezdését a 2009: CIX. törvény 15. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XXVII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

³²⁹

Az 53/A. §-t és alcímét a 2002: IX. törvény 38. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³³⁰

Az 53/A. § (1) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

³³¹

Az 53/A. § (2) bekezdése a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

³³²

Az 54. § a 2013: CCV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

³³³

Az 54/A. §-t a 2013: CCV. törvény 10. §-a iktatta be.

³³⁴

Az 55. § (1) bekezdése a 2002: IX. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2010: CLXXI. törvény 64. § d) pontja, a 2012: CXCII. törvény 75. § (2) bekezdés b) pontja, a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁵

Az 55. § (1) bekezdés e) pontját a 2010: CLXXI. törvény 64. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

³³⁶

Az 55. § (2) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 75. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

³³⁷

Az 55. § (3) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

³³⁸

Az 55. § (4) bekezdése a 2002: IX. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³³⁹

Az 55. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CLXXI. törvény 65. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁰

Az 55. § (4) bekezdés c) pontja a 2013: CCV. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴¹

Az 55. § (5) bekezdése a 2002: IX. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³⁴²

Az 55. § (5) bekezdés b) pontja a 2012: CXCII. törvény 75. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴³

Az 55. § (5) bekezdés c) pontja a 2013: CCV. törvény 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁴

Az 55. § (5) bekezdésének d) pontját a 2003: IV. törvény 84. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja hatályon kívül helyezte.

³⁴⁵

Az 55. § (6) bekezdését a 2002: IX. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXCII. törvény 75. § (2) bekezdés e) pontja.

³⁴⁶

Az 55. § (7) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 46. §-a iktatta be, szövege a 2013: XXVII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

³⁴⁷

Az 56. § (1) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 65. § 9. pontja, a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés f) pontja, a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁸

Az 56. § (1a) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 46. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁴⁹

Az 56. § (2) bekezdése a 2002: IX. törvény 41. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³⁵⁰

Az 56. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: CLXXI. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

³⁵¹

Az 56. § (3) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵²

Az 56. § (5) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 65. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

³⁵³

Az 56. § (6) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 46. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁵⁴

Az 57. § a 2002: IX. törvény 42. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³⁵⁵

Az 57. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: XXVII. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁶

Az 57. § (2) bekezdés d) pontja a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁷

Az 57. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: XXVII. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁸

Az 57. § (3) bekezdés c) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja, a 2012: CXCII. törvény 75. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁹

Az 57. § (3) bekezdés d) pontja a 2013: XXVII. törvény 40. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶⁰

Az 57. § (4) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 78. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁶¹

Az 58. § a 2002: IX. törvény 43. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³⁶²

Az 58. § (1) bekezdése a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶³

A 2003: IV. törvény 82. § (13) bekezdése alapján az 58. § (2) bekezdésében meghatározott, gyermekek speciális ellátására vonatkozó szabályokat 2003. július 1-jétől kell alkalmazni.

³⁶⁴

A 2003: IV. törvény 82. § (13) bekezdése alapján az 58. § (3) bekezdésében meghatározott, gyermekek speciális ellátására vonatkozó szabályokat 2003. július 1-jétől kell alkalmazni.

³⁶⁵

Az 58. § (4) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontja, a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁶

Az 59. § (1) bekezdése a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 2. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁷

Az 59. § (3) bekezdése a 2002: IX. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³⁶⁸

Az 59. § (5) bekezdését a 2002: IX. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

³⁶⁹

A 60. § a 2013: XXVII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

³⁷⁰

A 61. § a 2013: XXVII. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

³⁷¹

A 62. § (1) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 48. §-ával megállapított, a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷²

A 62. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja, a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷³

A 62. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

³⁷⁴

A 62. § (1) bekezdés d) pontját a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁷⁵

A 62. § (2) bekezdése a 2002: IX. törvény 47. §-ával megállapított, a 2005: CXXVI. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjának bd) alpontja, a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 3. pontja, a 2010: CLXXI. törvény 65. § 12. pontja, a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷⁶

A 62. § (3) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXXVI. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

³⁷⁷

A 62. § (3) bekezdés b) pontja a 2010: CLXXI. törvény 65. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

³⁷⁸

A 62. § (4) bekezdését a 2013: XXVII. törvény 43. §-a iktatta be.

³⁷⁹

A 63. § a 2010: CLXXI. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁰

A 63. § (1) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

³⁸¹

A 64. § a 2013: XXVII. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

³⁸²

A 66. § a 2002: IX. törvény 48. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak. A 66. §-t megelőző alcímet e módosító törvény 108. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁸³

A 66. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁴

A 66. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: IV. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸⁵

A 66. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁶

A 66. § (3) bekezdés a) pontja a 2012: CXCII. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁷

A 66. § (3) bekezdés b) pontja a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁸

A 66. § (3) bekezdés d) pontja a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁹

A 66. § (3) bekezdésének f) pontját a 2003: IV. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

³⁹⁰

A Második Részbe a 66/A–66/P. §-okat és az azokat megelőző címet és alcímeket a 2002: IX. törvény 49. §-a iktatta be. A 66/A. §-t megelőző címmegjelölés a 2013: CCV. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹¹

A 66/A. §-t megelőző alcímmegjelölés a 2013: CCV. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹²

A 66/A. § a 2013: CCV. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹³

A 66/B. §-t megelőző alcímmegjelölést a 2013: CCV. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁹⁴

A 66/B. § a 2013: CCV. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹⁵

A 66/C. §-t megelőző alcímmegjelölést a 2013: CCV. törvény 19. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁹⁶

A 66/C. § a 2013: CCV. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹⁷

A 66/D. §-t megelőző alcímmegjelölést a 2013: CCV. törvény 20. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁹⁸

A 66/D. § a 2013: CCV. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹⁹

A 66/E. § a 2013: CCV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰⁰

A 66/F. §-t megelőző alcímmegjelölést a 2013: CCV. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁰¹

A 66/F. § a 2013: CCV. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰²

A 66/G. §-t megelőző alcímmegjelölést a 2013: CCV. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁰³

A 66/G. § a 2013: CCV. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰⁴

A 66/H. §-t megelőző alcímmegjelölést a 2013: CCV. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁰⁵

A 66/H. § a 2013: CCV. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰⁶

A 66/I. §-t megelőző alcímmegjelölést a 2013: CCV. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁰⁷

A 66/I. § a 2013: CCV. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰⁸

A 66/J. §-t megelőző alcímmegjelölést a 2013: CCV. törvény 28. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁰⁹

A 66/J. § a 2013: CCV. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹⁰

A 66/K. § a 2013: CCV. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹¹

A 66/L. § a 2013: CCV. törvény 30. §-ával megállapított szöveg, a 66/L. §-t megelőző alcímet ugyanezen módosító törvény 57. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴¹²

A 66/M–N. §-t a 2013: CCV. törvény l57. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴¹³

A 66/O. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCV. törvény l57. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴¹⁴

A 66/P. §-t a 2013: CCV. törvény l57. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴¹⁵

A 67. § (1) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴¹⁶

A 67. § (2) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴¹⁷

A 67. § (3) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴¹⁸

A 67/A. §-t megelőző alcímet a 2013: XXVII. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴¹⁹

A 67/A. §-t a 2013: XXVII. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴²⁰

A 67/A. § (1) bekezdés c) pontja a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

⁴²¹

A 68. § a 2002: IX. törvény 50. §-ával és 108. § (2) bekezdésének d) pontjával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁴²²

A 68. § (1) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴²³

A 68. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴²⁴

A 68. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LXXIX. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴²⁵

A 68. § (3) bekezdés a) pontja a 2009: LXXIX. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: CXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴²⁶

A 68. § (3) bekezdés g) pontja a 2009: LXXIX. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²⁷

A 68. § (3) bekezdés h) pontját a 2009: LXXIX. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴²⁸

A 68. § (5) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 15. § (4) bekezdésével, nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴²⁹

A 68. § – 2009: LXXIX. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított – (5) bekezdés b) pontját e módosító törvény 51. § (3) bekezdése alapján a 2009. szeptember 1. napját követően indult védelembe vételi eljárásokban és a védelembe vételnek a 2009. szeptember 1. napját követően történő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

⁴³⁰

A 68/A. §-t a 2009: LXXIX. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2012: CXVIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

⁴³¹

A 68/B. §-t a 2009: LXXIX. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2010: LXVI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 11. § (3) bekezdése alapján annak a jogosultnak, akinek 2010. október 31-én családi pótlékot folyósítanak, az ellátást – a feltételek fennállása esetén – iskoláztatási támogatásként kell továbbfolyósítani.

⁴³²

A 68/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴³³

A 68/B. § (3) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 65. § 14. pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 5. és 17. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴³⁴

A 68/B. § (4) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴³⁵

A 68/B. § (5) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 64. § g) pontja, a 2012: CXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés e) pontja, a 2013: LXXV. törvény 13. §-a szerint módosított szöveg.

⁴³⁶

A 68/C. §-t a 2009: LXXIX. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2010: LXVI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 11. § (3) bekezdése alapján annak a jogosultnak, akinek 2010. október 31-én családi pótlékot folyósítanak, az ellátást – a feltételek fennállása esetén – iskoláztatási támogatásként kell továbbfolyósítani.

⁴³⁷

A 68/C. § (1) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 65. § 15. pontja, a 2012: CXVIII. törvény 29. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴³⁸

A 68/C. § (3) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 50. §-a iktatta be, szövege a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 18. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴³⁹

A 68/C. § (4) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 50. §-a iktatta be.

⁴⁴⁰

A 69. § a 2002: IX. törvény 51. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁴⁴¹

A 69. § (1) bekezdés b) pontja a 2010: CLXXI. törvény 51. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴²

A 69. § (1) bekezdés c) pontját a 2009: LXXIX. törvény 52. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴³

A 69. § (2) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 65. § 16. pontja, a 2012: CXVIII. törvény 29. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁴

A 69. § (3) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁴⁵

A 69. § (4) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 51. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 159. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴⁶

A VIII/A. Fejezetet (69/A–69/E. §-t) a 2010: CLXXI. törvény 52. §-a iktatta be.

⁴⁴⁷

A 69/A. § (2) bekezdés e) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁴⁸

A 69/B. § (2) bekezdés a) pontja a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁹

A 69/C. § (2) bekezdése a 2013: CLXVIII. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁰

A 69/C. § (3) bekezdése a 2013: CLXVIII. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵¹

A 69/C. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CLXVIII. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵²

A 69/C. § (5) bekezdése a 2013: CLXVIII. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵³

A 69/D. § (1) bekezdés e) pont nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁵⁴

A 69/D. § (4) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁵⁵

A 70. § (1) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁵⁶

A 70. § (1) bekezdés c) pontja a 2013: XXVII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵⁷

A 70. § (4) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁵⁸

A 70. § (5) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁹

A 70. § (6) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 53. §-a iktatta be.

⁴⁶⁰

A 71. § (1) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁶¹

A 71. § (2) bekezdése a 2011: CCXI. törvény 29. § b) pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁶²

A 71. § (3) bekezdése a 2011: CCXI. törvény 29. § a) pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁶³

A 71. § (4) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁶⁴

A 71. § (5) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁶⁵

A 71. § (6) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁶⁶

A 72. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: XXVII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶⁷

A 72. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CCV. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁸

A 72. § (1) bekezdés c) pontját a 2013: CCV. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁶⁹

A 72. § (1a) bekezdését a 2013: CCV. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁷⁰

A 72. § új (2) bekezdését a 2002: IX. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁴⁷¹

A 72. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 52. § (2) bekezdése. A 72. § (3) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷²

A 72. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 52. § (2) bekezdése, második mondata a 2005: LXXXIII. törvény 106. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 72. § (4) bekezdés második mondatát az Alkotmánybíróság a 114/2010. (VI. 30.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2010. szeptember 30. napjával.

⁴⁷³

A 73. § a 2002: IX. törvény 53. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁴⁷⁴

A 73. § (1) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 54. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: CXIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁷⁵

A 73. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: XXVII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷⁶

A 73. § (3) bekezdése a 2002: IX. törvény 105. § (2) bekezdése alapján 2004. január 1-jén lépett hatályba. A (3) bekezdés felvezető szövegrésze a 2004: XXVI. törvény 94. § (4) bekezdése d) pontjának db) alpontja, a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 7. pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁷⁷

A 73. § (4) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 18. §-ával megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁷⁸

A 74. § (1) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 54. § (3) bekezdés g) pontja, a 2010: CLXXI. törvény 65. § 17. pontja szerint módosított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁷⁹

A 74. § (2) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja, a 2012: CXCII. törvény 76. § (2) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁰

A 75. § a 2009: LXXIX. törvény 54. § (3) bekezdés g) pontja, a 2010: CLXXI. törvény 65. § 17. pontja, nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁸¹

A 75. § b) pontja a 2011: CCXI. törvény 29. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸²

A 75. § c) pontja a 2012: CXCII. törvény 76. § (2) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸³

A 75/A. §-t a 2009: LXXIX. törvény 19. §-a iktatta be.

⁴⁸⁴

A 75/A. § a) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja, a 2012: CXCII. törvény 76. § (2) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁵

A 75/A. § b) pontja a 2011: CCXI. törvény 29. § c) pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁸⁶

A 76. § nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁸⁷

A 76. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁸

A 76. § (1) bekezdésének d) pontját a 2002: IX. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁴⁸⁹

A 76. § (1) bekezdésének e) pontját a 2002: IX. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁴⁹⁰

A 76. § (1) bekezdésének f) pontját a 2002: IX. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés d) pontja.

⁴⁹¹

A 76. § (2) bekezdése a 2002: IX. törvény 54. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁴⁹²

A 77. §-t megelőző alcím a 2013: XXVII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹³

A 77. § a 2013: XXVII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁴

A 78. § a 2013: XXVII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁵

A 79. §-t megelőző alcímet a 2013: XXVII. törvény 50. §-a iktatta be.

⁴⁹⁶

A 79. § a 2013: XXVII. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁷

A 80. §-t megelőző alcím a 2013: XXVII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁸

A 80. § a 2013: XXVII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁹

A 80/A. §-t megelőző alcímet a 2013: XXVII. törvény 53. §-a iktatta be.

⁵⁰⁰

A 80/A. §-t a 2013: XXVII. törvény 53. §-a iktatta be.

⁵⁰¹

A 80/B. §-t megelőző alcímet a 2013: XXVII. törvény 54. §-a iktatta be.

⁵⁰²

A 80/B. §-t a 2013: XXVII. törvény 54. §-a iktatta be.

⁵⁰³

A 81. §-t megelőző alcímet a 2013: XXVII. törvény 55. §-a iktatta be.

⁵⁰⁴

A 81. § a 2013: XXVII. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰⁵

A Nevelési felügyelet alcímet és a 81/A–81/D. §-okat a 2002: IX. törvény 57. §-a iktatta be, a nevelési felügyeletre vonatkozó szabályokat a 2004: CXXXVI. törvény 71. § (6) bekezdése alapján 2006. július 1-jétől kell alkalmazni.

⁵⁰⁶

A 81/A. § (1) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 52. § (3) bekezdés o) pontja, a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰⁷

A 81/A. § (2) bekezdése a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 10. pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵⁰⁸

A 81/A. § (3) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 52. § (3) bekezdés p) pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. és 14. pontja, a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰⁹

A 81/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵¹⁰

A 81/B. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹¹

A 81/B. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: LXXIX. törvény 52. § (3) bekezdés q) pontja, a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹²

A 81/B. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵¹³

A 81/B. § (3) bekezdés c) pontja a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹⁴

A 81/B. § (4) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 65. § 18. pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja, a 2012: CXCII. törvény 75. § (2) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹⁵

A 81/B. § (5) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵¹⁶

A 81/B. § (6) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 54. § (1) bekezdés c) pontja, valamint (3) bekezdés i) pontja, a 2010: CLXXI. törvény 65. § 19. pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵¹⁷

A 81/B. § (7) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵¹⁸

A 81/C. § (1) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵¹⁹

A 81/C. § (4) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

⁵²⁰

A 81/D. § a 2012: CXCII. törvény 76. § (2) bekezdés 19. pontja szerint módosított szöveg.

⁵²¹

A 82. §-t megelőző alcím a 2013: XXVII. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

⁵²²

A 82. § a 2013: XXVII. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

⁵²³

A 83. §-t a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵²⁴

A XII. Fejezet címe a 2012: CXCII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

⁵²⁵

A 84. §-t megelőző alcím a 2013: XXVII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

⁵²⁶

A 84. § a 2013: XXVII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

⁵²⁷

A 85. § a 2013: XXVII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

⁵²⁸

A 86. § a 2013: XXVII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

⁵²⁹

A 87. § a 2012: CXCII. törvény 63. §-ával megállapított szöveg.

⁵³⁰

A 88. § a 2012: CXCII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

⁵³¹

A 89. § (1) bekezdése a 2002: IX. törvény 64. §-ával megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵³²

A 89. § (2) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵³³

A 90–91. §-t és a 90. §-t megelőző alcímet a 2012: CXCII. törvény 75. § (2) bekezdés m) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵³⁴

A 92. § a 2013: XXVII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

⁵³⁵

A 92. § (4) bekezdése a 2005: LXXXVIII. törvény 26. § (4) bekezdése h) pontjának hb) alpontja, a 2013: CXXXIII. törvény 58. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁵³⁶

A 93. § a 2013: XXVII. törvény 63. §-ával megállapított szöveg.

⁵³⁷

A XIV. Fejezet címe a 2012: CXCII. törvény 65. §-ával megállapított szöveg.

⁵³⁸

A 94. § (1) bekezdése a 2013: CXXVIII. törvény 13. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵³⁹

A 94. § (2) bekezdése a 2002: IX. törvény 68. § (1) bekezdésével megállapított és a 2003: IV. törvény 84. § (2) bekezdés b) pont bf) alpontja, valamint a 2004: CXXXVI. törvény 72. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontja és a 2005: CXXVI. törvény 29. § b) pont bd) alpontja, a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdés 16. pontja, a 2013: LXXV. törvény 14. § h) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁴⁰

A 94. § (2a) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2013: CXXVIII. törvény 13. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁴¹

A 94. § új (3) bekezdését a 2002: IX. törvény 68. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva, e módosító törvény – 2003: CXVI. törvény 103. §-ával megállapított – 105. § (3) bekezdése alapján 2005. július 1-jén lépett hatályba.

⁵⁴²

A 94. § új (4) bekezdését a 2002: IX. törvény 68. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva, e módosító törvény – 2003: CXVI. törvény 103. §-ával megállapított – 105. § (3) bekezdése alapján 2005. július 1-jén lépett hatályba.

⁵⁴³

A 94. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 68. § (2) bekezdése.

⁵⁴⁴

A 94. § eredeti (4) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 68. § (2) bekezdése.

⁵⁴⁵

A 94. § eredeti (5) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 68. § (2) bekezdése.

⁵⁴⁶

A 94. § (8) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 55. §-a iktatta be.

⁵⁴⁷

A 94/A. §-t a 2004: CXXXVI. törvény 58. §-a iktatta be, szövege a 2012: CXCII. törvény 75. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁴⁸

A 95. §-t megelőző alcím a 2012: CXCII. törvény 66. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴⁹

A 95. § a 2012: CXCII. törvény 66. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁵⁰

A 96. § a 2002: IX. törvény 70. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁵⁵¹

A 96. § (1) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁵²

A 96. § (6) bekezdése a 2011: CLIV. törvény 52. §-ával megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 2. és 23. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését. A (6) bekezdés a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵³

A 96. § (7) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 67. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁵⁴

A 96. § (8) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 75. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXVII. törvény 64. §-a iktatta be, szövege a 2013: CXXXIII. törvény 58. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵⁵

A 96. § (8a) bekezdését a 2011: CVI. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXCII. törvény 75. § (1) bekezdés d) pontja.

⁵⁵⁶

A 96. § (9) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 75. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXVII. törvény 64. §-a iktatta be.

⁵⁵⁷

A 96. § (10) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 56. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXCII. törvény 75. § (1) bekezdés d) pontja, újonnan a 2013: XXVII. törvény 64. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2013: CXXXIII. törvény 58. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵⁸

A 96. § (11) bekezdését a 2013: XXVII. törvény 64. §-a iktatta be.

⁵⁵⁹

A 96. § (12) bekezdését a 2013: XXVII. törvény 64. §-a iktatta be.

⁵⁶⁰

A 96. § (13) bekezdését a 2013: XXVII. törvény 64. §-a iktatta be, szövege a 2013: CXXXIII. törvény 58. § h) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶¹

A 97. § (1) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 68. §-ával megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 58. § i) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶²

A 97. § (2) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶³

A 97. § (5) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶⁴

A 98. §-t megelőző alcím a 2013: CLXVIII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁶⁵

A 98. § a 2013: CLXVIII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁶⁶

A 99. § a 2002: IX. törvény 72. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁵⁶⁷

A 100. § (1)–(4) bekezdését a 2013: CLXVIII. törvény 15. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁶⁸

A 100. § (5) bekezdését a 2006: CXVII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 15. § (10) bekezdésével megállapított, a 2013: CLXVIII. törvény 14. § d) pontja, a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶⁹

A 100/A. §-t megelőző alcímet a 2009: LXXIX. törvény 22. §-a iktatta be.

⁵⁷⁰

A 100/A. §-t a 2009: LXXIX. törvény 22. §-a iktatta be. E módosító törvény 51. § (4) bekezdése alapján gyermekvédelmi bírságot kiszabni csak a 2009. december 31-ét követően elkövetett jogsértések esetén lehet. Amennyiben a jogsértés valamely állapot fenntartásával valósul meg, a gyermekvédelmi igazgatási bírságot akkor lehet kiszabni, ha a jogsértő állapot 2009. december 31-e után is fennáll.

⁵⁷¹

A 100/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja, a 2013: CLXVIII. törvény 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷²

A 100/A. § (1) bekezdés c) pontja a 2013: CLXVIII. törvény 14. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷³

A 100/A. § (1) bekezdés e) pontját a 2012: XXXI. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2013: CLXVIII. törvény 14. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷⁴

A 100/A. § (4) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵⁷⁵

A 100/A. § (7) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 29. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁷⁶

A 100/A. § (8)–(9) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁷⁷

A 100/B. §-t a 2009: LXXIX. törvény 22. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CLXVIII. törvény 15. § f) pontja.

⁵⁷⁸

A 101. §-t megelőző alcím a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 21. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷⁹

A 101. § (1) bekezdése a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 21. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸⁰

A 101. § (2) bekezdése a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 21. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸¹

A 101. § (2) bekezdés c) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 25. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵⁸²

A 101. § (2) bekezdés d) pontját a 2012: CXCII. törvény 75. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁸³

A 101. § (2) bekezdésének h) pontját a 2002: IX. törvény 74. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XXVII. törvény 65. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁸⁴

A 101. § (2) bekezdés i) pontját a 2002: IX. törvény 74. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: IV. törvény 84. § (1) bekezdése b) pontjának bb) alpontja, újonnan a 2013: XXVII. törvény 65. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁸⁵

A 101. § (2) bekezdésének j) pontját a 2002: IX. törvény 74. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸⁶

A 101. § új (3) bekezdését a 2002: IX. törvény 74. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva, szövege a 2013: XXVII. törvény 65. § (3) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸⁷

A 101. § új (4) bekezdését a 2002: IX. törvény 74. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva, szövege a 2013: XXVII. törvény 65. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁸⁸

A 101. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 74. § (2) bekezdése, szövege a 2013: XXVII. törvény 65. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁸⁹

A 101. § eredeti (4) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 74. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2003: XIV. törvény 40. § (1) bekezdésének d) pontja.

⁵⁹⁰

A 102. §-t megelőző alcím a 2006: CXVII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁹¹

A 102. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: IV. törvény 51. §-a, hatályon kívül helyezte a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése b) pontjának bb) alpontja.

⁵⁹²

A 102. § (2) bekezdését a 2003: IV. törvény 51. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva, szövege a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 23. pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵⁹³

A 102. § (3) bekezdését a 2003: IV. törvény 51. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 24. pontja, a 2009: LXXIX. törvény 52. § (3) bekezdés r) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁹⁴

A 102. § (3) bekezdés a) pontja a 2009: LXXIX. törvény 54. § (3) bekezdés p) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁹⁵

A 102. § (4) bekezdését a 2003: IV. törvény 51. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdés 18. pontja szerint módosított szöveg. A 102. § (4) bekezdés nyitó és záró szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵⁹⁶

A 102. § (5) bekezdését a 2003: IV. törvény 51. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 24. pontja, a 2009: LXXIX. törvény 52. § (3) bekezdés r) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁹⁷

A 102. § (5) bekezdés c) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵⁹⁸

A 102. § (6) bekezdését a 2003: IV. törvény 51. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdés 18. pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁵⁹⁹

A 103. §-t és alcímét a 2004: CXXXVI. törvény 72. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁰⁰

A 103/A. §-t megelőző alcímet a 2002: IX. törvény 76. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXIX. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁰¹

A 103/A. §-t a 2002: IX. törvény 76. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXLIX. törvény 58. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰²

A 103/B. §-t a 2009: CXLIX. törvény 58. § (5) bekezdése iktatta be.

⁶⁰³

A 103/B. § (2a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁰⁴

A 104. §-t megelőző cím a 2002: IX. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰⁵

A 104. § (1) bekezdésének felvezető mondata a 2002: IX. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁶⁰⁶

A 104. § (1) bekezdésének e) pontja a 2002: IX. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰⁷

A 104. § (1) bekezdésének f) pontja a 2002: IX. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰⁸

A 104. § (1) bekezdésének g) pontját a 2002: IX. törvény 77. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁶⁰⁹

A 104. § (1) bekezdésének h) pontját a 2002: IX. törvény 77. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁶¹⁰

A 104. § (1) bekezdésének i) pontját a 2002: IX. törvény 77. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXIX. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶¹¹

A 104. § (1) bekezdésének j) pontját a 2002: IX. törvény 77. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁶¹²

A 104. § (1) bekezdés k) pontját a 2011: CLIV. törvény 53. §-a iktatta be.

⁶¹³

A 104. § (1) bekezdés l) pontját a 2011: CLIV. törvény 53. §-a iktatta be.

⁶¹⁴

A 104. § (2) bekezdése a 2002: IX. törvény 108. § (2) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

⁶¹⁵

A 104. § (3) bekezdésének második mondatát a 2002: IX. törvény 77. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁶¹⁶

A 104. § (4) bekezdése a 2002: IX. törvény 77. § (3) bekezdésével megállapított, a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 18. pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶¹⁷

A 104. § (5) bekezdése a 2002: IX. törvény 77. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶¹⁸

A 104. § új (6) bekezdését a 2002: IX. törvény 77. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva.

⁶¹⁹

A 104. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 77. § (4) bekezdése.

⁶²⁰

A 104. § (8) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXI. törvény 65. § 26. pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. és 2. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶²¹

Az Ötödik Rész címe a 2002: IX. törvény 78. §-ával megállapított, a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 28. pontja szerint módosított szöveg.

⁶²²

A XVII. Fejezet címe a 2002: IX. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.

⁶²³

A 105. § (1) bekezdése a 2003: XIV. törvény 40. § (1) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

⁶²⁴

A 105. § (2) bekezdése a 2006: CXVII. törvény 29. §-ával megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 26. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶²⁵

A 105. § (3) bekezdése a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 29. pontja szerint módosított szöveg.

⁶²⁶

A 106. §-t a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése b) pontjának bc) alpontja hatályon kívül helyezte.

⁶²⁷

A 107. §-t és az azt megelőző alcímet a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése b) pontjának bd) alpontja hatályon kívül helyezte.

⁶²⁸

A 108. §-t és az azt megelőző alcímet a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése b) pontjának be) alpontja hatályon kívül helyezte.

⁶²⁹

A 109–117. §-t és a 109. §-t megelőző alcímet a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése b) pontjának bf) alpontja hatályon kívül helyezte.

⁶³⁰

A 118–120. §-t és a 118. §-t megelőző alcímet a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése b) pontjának bg) alpontja hatályon kívül helyezte.

⁶³¹

A 121. § (1) bekezdését a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése b) pontjának bh) alpontja hatályon kívül helyezte.

⁶³²

A 121. § (2) bekezdése a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja, nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését. A (2) bekezdés a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

⁶³³

A 122. §-t a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése b) pontjának bj) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLIV. törvény 54. §-a iktatta be.

⁶³⁴

A 122. § (1) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

⁶³⁵

A 123. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.

⁶³⁶

A 124. §-t és az azt megelőző alcímet a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése b) pontjának bk) alpontja hatályon kívül helyezte.

⁶³⁷

A 125. §-t megelőző alcímet a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése b) pontjának bl) alpontja hatályon kívül helyezte.

⁶³⁸

A 125. § (1) bekezdését a 2013: LXXV. törvény 14. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶³⁹

A 125. § (2)–(10) bekezdését a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése b) pontjának bm) alpontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁴⁰

A 125. § (11)–(14) bekezdését a 2002: IX. törvény 87. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése b) pontjának bm) alpontja.

⁶⁴¹

A 126. §-t a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése b) pontjának bn) alpontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁴²

A 127. § (1) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 27. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶⁴³

A 127. § (2) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 25. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁶⁴⁴

A 127. § (3) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 25. §-a iktatta be. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁶⁴⁵

A 127. § (4) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 25. §-a iktatta be, szövege a 2013: CLXVIII. törvény 15. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁴⁶

A 128. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 89. §-a.

⁶⁴⁷

A 128. § (1a) bekezdését a 2013: XXVII. törvény 66. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁴⁸

A 128. § (2) bekezdését a 2002: IX. törvény 89. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdést a 2003: XIV. törvény 40. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXIX. törvény 26. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁶⁴⁹

A 128. § (3) bekezdését a 2002: IX. törvény 89. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdést a 2003: XIV. törvény 40. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXIX. törvény 26. §-a iktatta be, szövege a 2013: XXVII. törvény 66. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁵⁰

A 128. § (4)–(5) bekezdését a 2002: IX. törvény 89. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (4)–(5) bekezdést a 2003: XIV. törvény 40. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁵¹

A 128/A. §-t a 2010: XXXIX. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: LXXIII. törvény 5. § (3) bekezdése.

⁶⁵²

A 129. § (1) bekezdése a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdés 30. pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 28. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶⁵³

A 129. § (4) bekezdését a 2002: IX. törvény 90. §-a iktatta be, szövege a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶⁵⁴

A 130. § (3) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 29. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶⁵⁵

A 130. § (6) bekezdését a 2002: IX. törvény 91. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: XIV. törvény 40. § (1) bekezdésének d) pontja.

⁶⁵⁶

A 130/A. §-t a 2009: LXXIX. törvény 27. §-a iktatta be. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁶⁵⁷

A 131. § (2) bekezdése a 2003: IV. törvény 52. §-ával megállapított, a 2009: LXXIX. törvény 52. § (3) bekezdés s) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁵⁸

A 131. § (4) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 31. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: CXXXVI. törvény 73. § (10) bekezdésének d) pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 30. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶⁵⁹

A 131. § (5) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: CXXXVI. törvény 73. § (10) bekezdésének e) pontja, a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 31. pontja, a 2010: CLXXI. törvény 65. § 27. pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 31. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶⁶⁰

A 132. § (2) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 52. § (3) bekezdés t) pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 19. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶⁶¹

A 132. § (3) bekezdését a 2002: IX. törvény 92. §-a iktatta be, szövege a 2012: CXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁶²

A 132. § (4) bekezdését a 2002: IX. törvény 92. §-a iktatta be, szövege a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁶³

A 132. § (5) bekezdését a 2002: IX. törvény 92. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁶⁶⁴

A 132. § (6) bekezdését a 2002: IX. törvény 92. §-a iktatta be, szövege a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶⁶⁵

A 133. § (5) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁶⁶

A 133/A. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 107. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

⁶⁶⁷

A 133/A. § (6) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2010: XXXIX. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁶⁸

A 133/A. § (7) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶⁶⁹

A 133/A. § (10) bekezdését a 2010: XV. törvény 19. § (5) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés 2010. május 1-jén lépett volna hatályba, azonban az 51/2010. (IV. 28.) AB határozat 1. pontja alapján nem lépett hatályba.

⁶⁷⁰

A 133/A. § (11) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶⁷¹

A 133/B. §-t a 2009: LXXIX. törvény 30. §-a iktatta be. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁶⁷²

A 134. § (1) bekezdése a 2004: CXXXVI. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁷³

A 134. § (5) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁷⁴

A 134. § (6) bekezdése a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 29. pontja, a 2011: CVI. törvény 56. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁷⁵

A 134. § (7) bekezdését a 2011: CXII. törvény 86. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁷⁶

A 135. § (1) bekezdése a 2004: CXXXVI. törvény 62. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁷⁷

A 135. § (1) bekezdés b) pontját a 2012: XCIII. törvény 91. § (6) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶⁷⁸

A 135. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CLIV. törvény 56. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁷⁹

A 135. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CXCII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁸⁰

A 135. § (1) bekezdésének f) pontját a 2005: CXXXV. törvény 49. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁸¹

A 135. § (1) bekezdés g) pontját a 2009: LXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁸²

A 135. § (2) bekezdése a 2004: CXXXVI. törvény 62. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁸³

A 135. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2013: CCV. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁸⁴

A 135. § (2) bekezdése a) pontjának ai) alpontját a 2005: CXXXV. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.

⁶⁸⁵

A 135. § (2) bekezdés b) pontja a 2012: CXCII. törvény 76. § (2) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸⁶

A 135. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2013: XXVII. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁸⁷

A 135. § (2) bekezdése b) pontjának bf) alpontját a 2005: CXXXV. törvény 49. § (4) bekezdése iktatta be.

⁶⁸⁸

A 135. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontja a 2012: CXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸⁹

A 135. § új (3) bekezdését a 2002: IX. törvény 93. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés második mondatát a 2004: CXXXVI. törvény 62. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁹⁰

A 135. § új (4) bekezdését a 2002: IX. törvény 93. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. A 135. § (4) bekezdése a 2009: LXXII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶⁹¹

A 135. § (4) bekezdés c) pontja a 2010: XXXIX. törvény 41. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹²

A 135. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 93. § (2) bekezdése, szövege a 2010: CLXXI. törvény 57. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶⁹³

A 135. § (5) bekezdés b) pontja a 2013: CCV. törvény 41. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁹⁴

A 135. § (5) bekezdés e) pontja a 2013: CCV. törvény 41. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁹⁵

A 135. § eredeti (4) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 93. § (2) bekezdése, szövege a 2004: CXXXVI. törvény 73. § (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹⁶

A 135. § (7) bekezdését a 2005: CXXXV. törvény 49. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 19. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁶⁹⁷

A 135. § (8) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 57. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCV. törvény 41. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁹⁸

A 135. § (9) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 57. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCV. törvény 41. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁹⁹

A 135. § (10) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 57. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰⁰

A 135. § (11) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 57. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰¹

A 135/A. §-t a 2010: CLXXI. törvény 58. §-a iktatta be.

⁷⁰²

A 135/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2013: CCV. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰³

A 135/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2013: CCV. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰⁴

A 135/A. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja a 2013: CCV. törvény 42. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰⁵

A 135/A. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja a 2013: CCV. törvény 42. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰⁶

A 135/A. § (2) bekezdése a 2013: CLXVIII. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰⁷

A 135/A. § (3) bekezdése a 2013: CLXVIII. törvény 14. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰⁸

A 135/A. § (4) bekezdése a 2013: CLXVIII. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰⁹

A 135/A. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés e) és k) pontja szerint módosított szöveg.

⁷¹⁰

A 135/B. §-t a 2013: CLXVIII. törvény 10. §-a iktatta be.

⁷¹¹

A 136. § (2) bekezdésének d) pontját a 2006: CXVII. törvény 30. §-a iktatta be.

⁷¹²

A 136. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LXXIX. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹³

A 136. § (3) bekezdés a) pontja a 2009: LXXIX. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹⁴

A 136. § (3) bekezdés d) pontját a 2009: LXXIX. törvény 33. §-a iktatta be.

⁷¹⁵

A 136. § (5) bekezdését a 2003: IV. törvény 53. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXII. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷¹⁶

A 136. § (6) bekezdését a 2003: IV. törvény 53. §-a iktatta a szövegbe.

⁷¹⁷

A 136/A. §-t a 2009: LXXIX. törvény 34. §-a iktatta be.

⁷¹⁸

A 136/A. § (2) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁷¹⁹

A 136/B. §-t a 2013: CCV. törvény 43. §-a iktatta be.

⁷²⁰

A 137. § új (2) bekezdését az 1999: LXXIII. törvény 57. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre módosította, szövege a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 33. pontja, a 2009: LXXIX. törvény 52. § (3) bekezdés r) pontja szerint módosított szöveg.

⁷²¹

A 137. § új (3) bekezdését a 2004: CXXXVI. törvény 63. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta. A 137. § (3) bekezdését a 2013: CLXVIII. törvény 15. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷²²

A 137. § (3a) bekezdését a 2013: CLVIII. törvény 8. §-a iktatta be.

⁷²³

A 137. § (3) – eredeti (2) – bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2004: CXXXVI. törvény 63. §-a.

⁷²⁴

A 138. § (1) bekezdése a 2013: CLVIII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷²⁵

A 138. § (1a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷²⁶

A 138. § (1b) bekezdését a 2013: CLVIII. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷²⁷

A 138. § (1c) bekezdését a 2013: CLVIII. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷²⁸

A 138. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 33. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁷²⁹

A 138. § (3) bekezdése a 2003: IV. törvény 84. § (2) bekezdése b) pontjának bg) alpontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 33. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁷³⁰

A 138. § (4) bekezdése a 2002: IX. törvény 94. §-ával megállapított és a 2003: IV. törvény 84. § (1) bekezdése b) pontjának bd) alpontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁷³¹

A 139. § eredeti szövegének megjelölését a 2011: CVI. törvény 39. §-a (1) bekezdésre változtatta.

⁷³²

A 139. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CXCII. törvény 75. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁷³³

A 139. § (1a) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 70. §-a iktatta be.

⁷³⁴

A 139. § (2) bekezdését a 2011: CVI. törvény 39. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva.

⁷³⁵

A 139. § (2) bekezdés e) pontját a 2011: CXCI. törvény 152. § (1) bekezdése iktatta be.

⁷³⁶

A 139. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontja a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

⁷³⁷

A 139. § (2) bekezdés e) pont ee) alpontját a 2012: CXVIII. törvény 20. § (1) bekezdése iktatta be.

⁷³⁸

A 139. § (2) bekezdés f) pontját a 2012: CXVIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷³⁹

A 139. § (3) bekezdését a 2011: CVI. törvény 39. §-a iktatta be.

⁷⁴⁰

A 139. § (3) bekezdés a) pontja a 2011: CXCI. törvény 158. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴¹

A 139. § (3) bekezdés e) pontját a 2012: CXVIII. törvény 20. § (3) bekezdése iktatta be.

⁷⁴²

A 139. § (4) bekezdését a 2011: CVI. törvény 39. §-a iktatta be.

⁷⁴³

A 139. § (5) bekezdését a 2011: CVI. törvény 39. §-a iktatta be.

⁷⁴⁴

A 139. § (6) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 152. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷⁴⁵

A 139. § (7) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 152. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CLXVIII. törvény 14. § h) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴⁶

A 140. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁷⁴⁷

A 140. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CVI. törvény 56. § (3) bekezdés c) pontja, a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴⁸

A 140. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. és 34. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁷⁴⁹

A 140. § új (2) bekezdését a 2002: IX. törvény 95. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2004: XXVI. törvény 94. § (4) bekezdése d) pontjának dc) alpontja, a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 7. és 37. pontja, a 2011: CVI. törvény 56. § (3) bekezdés c) pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁷⁵⁰

A 140. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 95. §-a. A 140. § (3) bekezdése a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 18. pontja, a 2010: XXXIX. törvény 15. §-a, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja, a 2013: CLXVIII. törvény 14. § i) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵¹

A 140. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 95. §-a. A 140. § (4) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 52. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁵²

A 141. § (1) bekezdésének a) pontja a 2002: IX. törvény 108. § (2) bekezdésének n) pontja, a 2012: CXCII. törvény 76. § (2) bekezdés 23. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵³

A 141. § (1) bekezdésének b) pontja a 2002: IX. törvény 96. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵⁴

A 141. § (1) bekezdésének c) pontja a 2003: IV. törvény 84. § (2) bekezdése b) pontjának bh) alpontja, a 2010: CLXXI. törvény 65. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵⁵

A 141. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CXCII. törvény 76. § (2) bekezdés 24. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵⁶

A 141. § (1) bekezdésének e) pontját a 2002: IX. törvény 96. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵⁷

A 141. § (3) bekezdése a 2002: IX. törvény 96. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁷⁵⁸

A 141. § (4) bekezdését a 2002: IX. törvény 96. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXXVI. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjának bd) alpontja, a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 4. pontja, a 2010: CLXXI. törvény 65. § 12. pontja, a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵⁹

A 141. § (5) bekezdését a 2013: XXVII. törvény 69. §-a iktatta be.

⁷⁶⁰

A 141/A. §-t a 2006: CXVII. törvény 31. §-a iktatta be.

⁷⁶¹

A 141/B. §-t a 2010: CLXXI. törvény 59. §-a iktatta be.

⁷⁶²

A 141/B. § (2) bekezdése a 2013: CCV. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁶³

A 141/C. §-t a 2010: CLXXI. törvény 59. §-a iktatta be.

⁷⁶⁴

A 141/C. § (1) bekezdése a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés e) és l) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶⁵

A 141/C. § (2) bekezdése a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶⁶

A 141/C. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés n) pontjával megállapított szöveg.

⁷⁶⁷

A 141/C. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés o) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶⁸

A 141/C. § (4) bekezdését a 2013: CCV. törvény 45. §-a iktatta be.

⁷⁶⁹

A 141/D. §-t a 2010: CLXXI. törvény 59. §-a iktatta be.

⁷⁷⁰

A 141/D. § (1) bekezdése a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷¹

A 141/E. §-t a 2013: CCV. törvény 46. §-a iktatta be.

⁷⁷²

A 141/F. §-t a 2013: CCV. törvény 46. §-a iktatta be.

⁷⁷³

A 142. § (1) bekezdése a 2011: CVI. törvény 56. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷⁴

A 142. § (2) bekezdése a 2006: CXVII. törvény 39. § (6) bekezdésének 39. pontja, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 35. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁷⁷⁵

A 142. § (3) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 17. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLXXI. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁷⁶

A 143. §-t megelőző alcímmegjelölést a 2013: CCV. törvény 48. §-a iktatta be.

⁷⁷⁷

A 143. § (3) bekezdés a) pontja a 2012: CCVIII. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷⁸

A 143. § (3) bekezdés b) pontja a 2012: CCVIII. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷⁹

A 143. § (3) bekezdés c) pontját a 2012: CCVIII. törvény 5. §-a hatályon kívül helyezte.

⁷⁸⁰

A 143. § (4) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁸¹

A 143. § (5) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁸²

A 144. § (1) bekezdése a 2002: IX. törvény 97. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁸³

A 145. § (1) bekezdése a 2013: CLXVIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁸⁴

A 145. § (2) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 52. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CVI. törvény 40. §-a iktatta be. Szövege a 2011: CXCI. törvény 153. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: CCVIII. törvény 4. § (1) bekezdés f) pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 58. § k) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁸⁵

A 145. § (2) bekezdés b) pontja a 2012: CXVIII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁸⁶

A 145. § (2a) bekezdését a 2011: CVI. törvény 40. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXCI. törvény 153. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁸⁷

A 145. § (2b) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 154. §-a iktatta be, szövege a 2012: CXVIII. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: CCVIII. törvény 4. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁸⁸

A 145. § (2b) bekezdés a) pontja a 2013: CLXVIII. törvény 14. § j) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁸⁹

A 145. § (2b) bekezdés b) pontja a 2013: CLXVIII. törvény 14. § j) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁹⁰

A 145. § (2c) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be.

⁷⁹¹

A 145. § (2c) bekezdés b) pontja a 2013: CCIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁹²

A 145. § (2c) bekezdés c) pontja a 2013: CLXVIII. törvény 14. § k) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁹³

A 145. § (3) bekezdését a 2005: CLXX. törvény 67. §-a iktatta be, szövege a 2012: CXVIII. törvény 28. § (1) bekezdés d) pontja, a 2012: CCVIII. törvény 4. § (1) bekezdés h) pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 58. § l) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁹⁴

A 145. § (4) bekezdését a 2006: CXVII. törvény 32. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCVIII. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 58. § m) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁹⁵

A 145/A. §-t a 2009: LXXIX. törvény 36. §-a iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 15. § (11) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (18) bekezdése alapján a rendelkezést abban az esetben kell alkalmazni, ha a fenntartóváltozás, illetve az egyházi fenntartású szolgáltató, intézmény engedélyezése iránti kérelmet 2010. január 1. napját követően nyújtották be.

⁷⁹⁶

A 145/A. § (1) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés o) pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 58. § n) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁹⁷

A 145/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés o) pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 58. § n) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁹⁸

A 145/A. § (3) bekezdése a 2013: CLXVIII. törvény 14. § l) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁹⁹

A 145/A. § (5) bekezdését a 2010: LXXXIX. törvény 23. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 159. § g) pontja.

⁸⁰⁰

A 145/B. §-t a 2013: CCV. törvény 49. §-a iktatta be.

⁸⁰¹

A 146. § a 2011: CXCI. törvény 155. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰²

A 146. § (1) bekezdése a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés p) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁰³

A 147. § a 2011: CXCI. törvény 155. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰⁴

A 147. § (1) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 28. § (1) bekezdés e) pontja, a 2012: CCVIII. törvény 4. § (1) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁰⁵

A 148. § a 2011: CXCI. törvény 155. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰⁶

A 148. § (3) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰⁷

A 148. § (5) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁰⁸

A 148. § (7) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 58. § o) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁰⁹

A 148. § (10) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸¹⁰

A 148. § (10a) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 22. § (3) bekezdése iktatta be.

⁸¹¹

A 148. § (11) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 22. § (4) bekezdésével megállapított, a 2012: CCVIII. törvény 4. § (1) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

⁸¹²

A 149. § a 2011: CXCI. törvény 155. §-ával megállapított szöveg.

⁸¹³

A 150. § a 2011: CXCI. törvény 155. §-ával megállapított szöveg.

⁸¹⁴

A 150. § (3) bekezdés b) pontja a 2012: CXVIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

⁸¹⁵

A 150. § (3) bekezdés c) pontja a 2012: CXVIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

⁸¹⁶

A 150. § (6) bekezdés d) pontja a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

⁸¹⁷

A 151. § a 2011: CXCI. törvény 155. §-ával megállapított szöveg.

⁸¹⁸

A 151. § (2) bekezdése a 2013: CCV. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸¹⁹

A 151. § (2a) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 71. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCV. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸²⁰

A 151. § (2b) bekezdését a 2013: CCV. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸²¹

A 151. § (2c) bekezdését a 2013: CCV. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸²²

A 151. § (2d) bekezdését a 2013: CCV. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸²³

A 151. § (2e) bekezdését a 2013: CCV. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸²⁴

A 151. § (2f) bekezdését a 2013: CCV. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸²⁵

A 151. § (4) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸²⁶

A 151. § (8) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸²⁷

A 151. § (9) bekezdése a 2012: CXCII. törvény 71. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸²⁸

A 151. § (12) bekezdését a 2013: CCV. törvény 50. § (3) bekezdése iktatta be.

⁸²⁹

A 152. § (2) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

⁸³⁰

A 152. § (3) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja, a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸³¹

A 152. § (4) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁸³²

A 152. § (5) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 108. §-ával megállapított, a 2009: LXXIX. törvény 54. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁸³³

A 154. § (1) bekezdésének a) pontja a 2002: IX. törvény 102. §-ával megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁸³⁴

A 154. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: XXVII. törvény 79. § (2) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

⁸³⁵

A 154. § (1) bekezdésének c) pontja a 2002: IX. törvény 102. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 106. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

⁸³⁶

A 154. § (3) bekezdés a 2009: LXXIX. törvény 38. §-a, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁸³⁷

A 154. § (4) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 72. §-a iktatta be.

⁸³⁸

A 156. § (2)–(3) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 52. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸³⁹

A 156. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴⁰

A 156. § (4) bekezdés a) pontja a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴¹

A 156. § (5) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴²

A 157. §-t a 2012: LXXVI. törvény 40. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

⁸⁴³

A 158. §-t a 2009: LXXIX. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLXXI. törvény 62. §-a iktatta be.

⁸⁴⁴

A 159. §-t a 2009: LXXIX. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CVI. törvény 41. §-a iktatta be.

⁸⁴⁵

A 160. § (2) bekezdését a 2011: CLIV. törvény 56. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁴⁶

A 160/A. §-t a 2008: XXXI. törvény 16. §-a iktatta be.

⁸⁴⁷

A 161. § b) pontja a 2013: XXVII. törvény 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴⁸

A 161/A. §-t a 2010: LXXXIX. törvény 24. §-a iktatta be.

⁸⁴⁹

A 161/B. §-t a 2011: CLXVI. törvény 46. § (3) bekezdése iktatta be.

⁸⁵⁰

A 161/C. §-t a 2011: CLIV. törvény 55. § (1) bekezdése iktatta be.

⁸⁵¹

A 161/D. §-t a 2011: CXCI. törvény 156. §-a iktatta be.

⁸⁵²

A 161/E. §-t a 2011: CXCI. törvény 156. §-a iktatta be.

⁸⁵³

A 161/F. §-t a 2011: CXCI. törvény 156. §-a iktatta be.

⁸⁵⁴

A 161/G. §-t a 2011: CXCI. törvény 156. §-a iktatta be.

⁸⁵⁵

A 161/H. §-t a 2011: CXCI. törvény 156. §-a iktatta be.

⁸⁵⁶

A 161/H. § a) pontja a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 36. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁸⁵⁷

A 161/I. §-t a 2012: CXVIII. törvény 25. §-a iktatta be.

⁸⁵⁸

A 161/J. §-t a 2012: CXVIII. törvény 26. §-a iktatta be.

⁸⁵⁹

A 161/K. §-t a 2012: CXCII. törvény 73. § (1) bekezdése iktatta be.

⁸⁶⁰

A 161/L. §-t a 2013: CCV. törvény 51. §-a iktatta be.

⁸⁶¹

A 161/M. §-t a 2013: CCV. törvény 51. §-a iktatta be.

⁸⁶²

A 161/N. §-t a 2013: CCV. törvény 51. §-a iktatta be.

⁸⁶³

A 161/O. §-t a 2013: XXVII. törvény 73. §-a iktatta be.

⁸⁶⁴

A 161/P. §-t a 2013: XXVII. törvény 73. §-a iktatta be.

⁸⁶⁵

A 161/Q. §-t a 2013: XXVII. törvény 74. §-a iktatta be.

⁸⁶⁶

A 161/R. §-t a 2013: XXVII. törvény 75. §-a iktatta be.

⁸⁶⁷

A 161/S. §-t a 2013: XXVII. törvény 76. §-a iktatta be.

⁸⁶⁸

A 161/T. §-t a 2013: LXXV. törvény 11. §-a iktatta be.

⁸⁶⁹

A 161/U. §-t a 2013: CLVIII. törvény 10. §-a iktatta be.

⁸⁷⁰

A 161/V. §-t a 2013: CLXVIII. törvény 13. §-a iktatta be.

⁸⁷¹

Lásd a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletet, a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletet.

⁸⁷²

Lásd a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletet.

⁸⁷³

A 162. § (1) bekezdés d) pontja a 2006: CXVII. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 37. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁸⁷⁴

Lásd a 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet, a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendeletet, a 276/2013. (VII. 16.) Korm. rendeletet.

⁸⁷⁵

A 162. § (1) bekezdésének e) pontja a 2003: XIV. törvény 40. § (1) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁷⁶

A 162. § (1) bekezdés f) pontja a 2009: LXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CVI. törvény 56. § (3) bekezdés e) pontja, a 2013: CCV. törvény 56. § (1) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁷⁷

Lásd a 95/2012. (V. 15.) Korm. rendeletet.

⁸⁷⁸

A 162. § (1) bekezdés g) pontja a 2013: CCV. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁷⁹

Lásd a 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendeletet.

⁸⁸⁰

A 162. § (1) bekezdés h) pontja a 2013: CCV. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁸¹

Lásd a 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendeletet, az 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletet.

⁸⁸²

A 162. § (1) bekezdés i) pontja a 2013: CLXVIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁸³

Lásd a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendeletet, a 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendeletet, a 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

⁸⁸⁴

A 162. § (1) bekezdésének j) pontját a 2002: IX. törvény 104. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXI. törvény 65. § 31. pontja, a 2013: CLXVIII. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁸⁵

Lásd a 127/2002. (V. 21.) Korm. rendeletet.

⁸⁸⁶

A 162. § (1) bekezdésének k) pontját a 2002: IX. törvény 104. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁸⁸⁷

A 162. § (1) bekezdés l) pontját a 2002: IX. törvény 104. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CLXVIII. törvény 15. § i) pontja.

⁸⁸⁸

A 162. § (1) bekezdésének m) pontját újonnan a 2006: XLIII. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁸⁸⁹

A 162. § (1) bekezdésének n) pontját a 2006: CXVII. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: XCIII. törvény 35. § (7) bekezdés 38. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.

⁸⁹⁰

Lásd a 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

⁸⁹¹

A 162. § (1) bekezdésének o) pontját a 2006: CXVII. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CVI. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁹²

Lásd a 95/2012. (V. 15.) Korm. rendeletet.

⁸⁹³

A 162. § (1) bekezdésének p) pontját a 2006: CXVII. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CLXVIII. törvény 15. § i) pontja.

⁸⁹⁴

A 162. § (1) bekezdés q) pontját újonnan a 2010: CLXXI. törvény 63. § (1) bekezdése iktatta be.

⁸⁹⁵

A 162. § (1) bekezdés r) pontját a 2009: LXXIX. törvény 39. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCI. törvény 157. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁹⁶

A 162. § (1) bekezdés s) pontját a 2009: LXXIX. törvény 39. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCVIII. törvény 4. § (1) bekezdés l) pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 58. § p) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁹⁷

Lásd a 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletet, a 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendeletet.

⁸⁹⁸

A 162. § (1) bekezdés t) pontját a 2009: LXXIX. törvény 39. § (1) bekezdése iktatta be.

⁸⁹⁹

Lásd a 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletet, a 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendeletet.

⁹⁰⁰

A 162. § (1) bekezdés u) pontját a 2009: LXXIX. törvény 39. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹⁰¹

A 162. § (1) bekezdés v) pontját a 2011: CVI. törvény 42. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹⁰²

A 162. § (1) bekezdés w) pontját a 2011: CVI. törvény 42. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹⁰³

A 162. § (1) bekezdés x) pontját a 2011: CLIV. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXCII. törvény 74. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁰⁴

Lásd a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletet, a 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendeletet.

⁹⁰⁵

A 162. § (1) bekezdés y) pontját a 2011: CXCI. törvény 157. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXVIII. törvény 29. § (2) bekezdése, újonnan a 2013: XXVII. törvény 77. §-a iktatta be.

⁹⁰⁶

A 162. § (1) bekezdés z) pontját a 2011: CXCI. törvény 157. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XXVII. törvény 77. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁰⁷

A 162. § (1) bekezdés zs) pontját a 2013: CLVIII. törvény 11. §-a iktatta be.

⁹⁰⁸

Lásd a 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendeletet.

⁹⁰⁹

A 162. § (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CXVII. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹¹⁰

A 162. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CVI. törvény 42. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹¹¹

Lásd a 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletet.

⁹¹²

Lásd a 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletet.

⁹¹³

A 162. § (2) bekezdés d) pontja a 2009: LXXIX. törvény 39. § (3) bekezdésével megállapított, a 2009: CXLIX. törvény 121. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹¹⁴

Lásd a 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendeletet.

⁹¹⁵

A 162. § (2) bekezdésének e) pontja a 2002: IX. törvény 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹¹⁶

Lásd a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendeletet.

⁹¹⁷

A 162. § (2) bekezdésének f) pontját a 2002: IX. törvény 104. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXLIX. törvény 58. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹¹⁸

Lásd a 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendeletet.

⁹¹⁹

A 162. § (2) bekezdésének g) pontját a 2002: IX. törvény 104. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: IV. törvény 84. § (1) bekezdése b) pontjának bf) alpontja, újonnan a 2004: XXVI. törvény 34. §-a iktatta be.

⁹²⁰

A 162. § (2) bekezdésének h) pontját a 2002: IX. törvény 104. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXI. törvény 63. § (2) bekezdésével megállapított és a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés p) pontja szerint módosított szöveg.

⁹²¹

A 162. § (2) bekezdésének i) pontját a 2002: IX. törvény 104. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXI. törvény 65. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

⁹²²

Lásd a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendeletet.

⁹²³

A 162. § (2) bekezdés j) pontját a 2009: LXXIX. törvény 39. § (3) bekezdése iktatta be.

⁹²⁴

A 162. § (2) bekezdés k) pontját a 2012: CXVIII. törvény 27. §-a iktatta be.

⁹²⁵

A 162. § (2) bekezdés l) pontját a 2012: CXCII. törvény 74. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹²⁶

A 162. § új (3) bekezdését a 2002: IX. törvény 104. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdést a 2006: XLIII. törvény 7. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. A 162. § (3) bekezdését újonnan a 2007: LXXXII. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹²⁷

A 162. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: IX. törvény 104. § (3) bekezdése, újonnan a 2011: CCI. törvény 138. §-a iktatta be, szövege a 2012: CXCII. törvény 76. § (1) bekezdés q) pontja, a 2013: CLXVIII. törvény 14. § m) pontja szerint módosított szöveg.

⁹²⁸

A 162. § (5) bekezdését a 2002: IX. törvény 104. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁹²⁹

A 163. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. § 296. pontja hatályon kívül helyezte, a 163. §-t újonnan a 2013: CCV. törvény 53. §-a iktatta be.

⁹³⁰

A 164. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. § 296. pontja hatályon kívül helyezte, a 164. §-t újonnan a 2013: CCV. törvény 53. §-a iktatta be.

⁹³¹

A 165. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 296. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCV. törvény 53. §-a iktatta be.

⁹³²

A 166. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 296. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCV. törvény 53. §-a iktatta be.

⁹³³

A 167–188. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 296. pontja hatályon kívül helyezte.

⁹³⁴

A 189. §-t a 2001: XVI. törvény 33. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: I. törvény 106. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹³⁵

A 190. §-t a 2005: CXXVI. törvény 26. §-a iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére