1997. évi CXXXV. törvény
1997. évi CXXXV. törvény
a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről1
Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok Alkotmányban és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott társulási jogának gyakorlati érvényesítése, a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásaik színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése, a társulások általánosabbá és tartósabbá tétele érdekében az alábbi törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § E törvény rendelkezéseit a helyi önkormányzatok közös feladatellátására és társulására akkor kell alkalmazni, ha törvény másként nem rendelkezik.
2. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást.
3. § (1) Társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető. A megállapodást a polgármester, államigazgatási feladat- és hatáskör esetén a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása.
4. § (1) A társulásban részt vevő képviselő-testületek (a továbbiakban: a társulás tagja) mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:
a) a megállapodás jóváhagyásához;
b) a megállapodás módosításához;
c) a megállapodás megszüntetéséhez;
d) a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz;
e) a társulási megállapodás év közbeni felmondásához.
(2)2 A társulási megállapodást felmondani – kivéve, ha a felmondás az (1) bekezdésben foglalt úton történik, vagy ha a felmondás a társulási megállapodás alapján ellátott államigazgatási hatósági hatáskör ellátásához szükséges, jogszabályban előírt feltétel teljesülésének megszűnése folytán bekövetkező hatáskörmegszűnés miatt válik év közben szükségessé – a naptári év utolsó napjával lehet. A felmondásról szóló – az (1) bekezdésben meghatározott szavazataránnyal hozott – döntést a képviselő-testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a társulás tagjaival közölni.
(3) A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja a társulásból azt a képviselő-testületet, amely a megállapodásban foglalt kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget.
5. § (1) A megállapodás határozatlan vagy a megállapodás szerinti határozott időre, feladat megvalósítására, feltétel teljesítésére szól, melynek módosítását, megszüntetését, felmondását a társulás bármely tagja kezdeményezheti.
(2) A társulás tagjai a megállapodás módosításáról, megszüntetéséről vagy felmondásáról a kezdeményezés megküldésétől számított hatvan napon belül döntenek.
6. § (1) A társulás megszűnik:
a) ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;
b) ha a társulás valamennyi tagja elhatározta a társulás megszüntetését;
c) a bíróság jogerős döntése alapján.
(2) A társulás tagjai a társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni.
(3) A társulás tagjai a megállapodásban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból ellenőrzik a társulás működését.
(4) A polgármester a megállapodásban meghatározottak szerint, de legalább évente egyszer beszámol a képviselő-testületének a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról.
A társulási megállapodások típusai
7. § (1) A képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára.
(2) A megállapodás tartalmazza:
a) a megbízó és a megbízott nevét, székhelyét;
b) azt a feladatot, hatáskört, szolgáltatást, melyet a megbízott ellát, illetőleg nyújt;
c) a megbízás időtartamát;
d) a megbízás teljesítésének feltételeit, a díját, a költségeket, ezek elszámolásának és ellenőrzésének a módját;
e)3 a megbízás díjának nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok ellen felhatalmazással történő beszedési megbízás alkalmazását),
f)4 államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról;
g)5 azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.
8. § (1) Két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja.
(2) A megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetőleg szervének döntése előtt a képviselő-testületek – megállapodás esetén a polgármesterek – véleményét ki kell kérni a közös intézmény, más szervezet vezetője, a közösen foglalkoztatott munkavállaló megbízása, kinevezése és felmentése esetén. A társulással kapcsolatos döntésekről a képviselő-testületeket tájékoztatni kell.
(3) A megállapodásban meghatározott költségvetést érintő döntéshez a képviselő-testületek mindegyikének egyetértése szükséges.
(4) A megállapodás tartalmazza:
a) a társulás nevét, székhelyét;
b) a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott nevét, székhelyét;
c) a társulás által ellátott feladatot, hatáskört, szolgáltatást, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezését;
d) a megállapodás időtartamát;
e) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit;
f)6 az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok ellen felhatalmazással történő beszedési megbízás alkalmazását),
g)7 a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályait, az elszámolás rendjét a társulás megszűnése esetén;
h)8 a társulás ellenőrzésének rendjét;
i)9 államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról;
j)10 a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételeit;
k)11 intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes rendelkezéseket;
l)12 azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.
9. § Két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában.
10. § (1) A 9. §-ban meghatározott társulás döntéshozó szerve a társulási tanács.
(2) A társulás tagjai megállapodhatnak abban, hogy a társulási tanács az általuk választott – megállapodásban meghatározott számú – helyi önkormányzati képviselőkből áll. A képviselő-testületek – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – megállapodhatnak abban is, hogy a társulási tanácsban a társulás tagjait a polgármesterek képviselik, és a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal vagy abban, hogy a költségvetési hozzájárulás arányában választanak képviselőt a társulási tanácsba.
(3) Egyik társulási tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint a felével.
(4) Szavazni személyesen vagy a társulás tagja által írásban meghatalmazott helyettes képviselő útján lehet.
(5) A társulási tanács tagjai képviselő-testületeiknek beszámolnak a társulási tanácsban végzett tevékenységükről.
(6) A társulás tagja az általa választott képviselőt visszahívhatja.
(7) A társulási tanács megalakultnak tekintendő, ha a képviselő-testületek mindegyike jóváhagyta a megállapodást, megválasztotta képviselőjét, és a társulási tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását.
11. § A társulási tanács dönt a társulási megállapodásban meghatározott és a társulás tagjai által átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörökben.
12. § A társulási tanács tagjai sorából elnököt választ, és elnökhelyettest, elnökhelyetteseket választhat. Az elnök képviseli a társulást.
13. § (1) A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza.
(2) A társulási tanács ülését az elnök, távollétében az elnökhelyettes vagy a társulási tanács által felhatalmazott képviselő hívja össze, és vezeti.
(3) Az ülést össze kell hívni:
a) szükség szerint, de évente legalább két alkalommal;
b) a társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott időpontban;
c) a társulás bármely tagjának – napirendet tartalmazó – indítványára;
d)13 a közigazgatási hivatal kezdeményezésére.
(4)14 A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet tizenöt napon belül meg kell küldeni a közigazgatási hivatalnak.
14. § (1) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint a felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő képviselők szavazatainak több mint a felét.
(2) A társulási tanács részletes működési szabályait – a megállapodásban meghatározott keretek között – maga állapítja meg.
15. § A 9. §-ban meghatározott társulás megállapodása tartalmazza:
a) a társulás nevét, székhelyét;
b) a társulás tagjainak nevét, székhelyét;
c) a társulás tagjai által a társulásra átruházott feladat- és hatásköröket;
d) a társulási tanács működésére vonatkozó szabályokat;
e)15 a 8. § (4) bekezdés c)–l) pontjaiban foglaltakat.
16. § Két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal.
17. § (1)16 A jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Működése során – külön törvényben foglaltak szerint – a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A jogi személyiséggel rendelkező társulás működésére a 10–15. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A jogi személyiséggel rendelkező társulás saját vagyonnal rendelkezhet, melynek szaporulata a társulást illeti meg.
(4)17 A jogi személyiséggel rendelkező társulás gazdálkodó szervezetet alapíthat, illetve vállalkozásban vehet részt, azonban felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(5)18 A jogi személyiséggel rendelkező társulás megszűnése esetén a vagyonát – eltérő megállapodás hiányában – a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás módját a társulási megállapodás rögzíti.
(6)19 A jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodásának felmondása esetén a társulás tagja által a jogi személyiséggel rendelkező társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Ha a társulási megállapodás másképp nem rendelkezik, a vagyontárgy társulás tagja részére történő kiadását a társulási megállapodásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb négy évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a jogi személyiséggel rendelkező társulás kötelező feladatának ellátását. Ebben az esetben a társulás kivált tagját – a jogi személyiséggel rendelkező társulással kötött szerződés alapján – használati díj illeti meg.
18. § (1)20 A jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodása tartalmazza:
a) a 15. § a)–e) pontjaiban foglaltakat;
b) intézmény, más szervezet közös alapítására, az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket;
c) a társulás költségvetési felügyeletének rendjét, az ezzel kapcsolatos jogok gyakorlását;
d) a társulásnak átadott vagyontárgyakat;
e) a társulási megállapodás felmondása vagy a társulás megszűnése esetén a társulás tagjainak vagyoni jogait, kötelezettségeit.
(2)21 Amennyiben az önkormányzatok a jogi személyiségű társulást fejlesztési, beruházási céllal hozzák létre, úgy a társulási megállapodásban rögzíteni kell, hogy az önkormányzatok által a fejlesztés, beruházás vonatkozásában vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a társulás székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat (a továbbiakban: székhely önkormányzat) a fizetési határidőt követő 15. naptól a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzat által a pénzforgalmi szolgáltatójának adott felhatalmazás alapján beszedési megbízás benyújtására jogosult. A társulási megállapodásban azt is elő kell írni, hogy ha a székhely önkormányzat nem tesz eleget a társulás felé vállalt fizetési kötelezettségének, úgy a társulási tanács új székhely önkormányzat kijelöléséről dönthet, amelyet egyúttal felhatalmaz arra, hogy a korábbi székhely önkormányzat ellen a korábbi székhely önkormányzat által a pénzforgalmi szolgáltatójának adott felhatalmazás alapján beszedési megbízást nyújtson be.
Együttműködés
19. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei, bizottságai, polgármesterei, jegyzői, a képviselő-testületek intézményei, társulásai feladatkörükben egymással, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki, tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.
Vegyes és záró rendelkezések
20. § (1)22 A társulási megállapodást az aláírást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a közigazgatási hivatalnak, amely arra harminc napon belül törvényességi észrevételt tehet.
(2)23 A közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a társulás szervezete, működése, döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak.
(3)24 Önkormányzati hatáskör, valamint törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt
a) kinevezés és megbízás a külön törvényben meghatározott többcélú kistérségi társulásra, továbbá e törvény 9. és 16. §-aiban meghatározott társulásokra,
b) intézmény alapítása a külön törvényben meghatározott többcélú kistérségi társulásra, továbbá e törvény 16. §-ában meghatározott társulásra
ruházható át.
21. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják, és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül.
A törvényt az Országgyűlés az 1997. december 9-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. december 15.
A 4. § (2) bekezdése a 2008: XLIX. törvény 39. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.
A 7. § (2) bekezdésének új e) pontját a 2007: CXLVI. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti e)–f) pont jelölését f)–g) pontra változtatva. A 7. § (2) bekezdésének e) pontja a 2009: LXXXV. törvény 106. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (1) bekezdése f) pontra változtatta.
A 7. § (2) bekezdése eredeti f) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (1) bekezdése g) pontra változtatta.
A 8. § (4) bekezdésének új f) pontját a 2007: CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti f)–k) pont jelölését g)–l) pontra változtatva. A 8. § (4) bekezdésének f) pontja a 2009: LXXXV. törvény 106. §-a szerint módosított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése eredeti f) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése g) pontra változtatta.
A 8. § (4) bekezdése eredeti g) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése h) pontra változtatta.
A 8. § (4) bekezdése eredeti h) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése i) pontra változtatta.
A 8. § (4) bekezdése eredeti i) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése j) pontra változtatta.
A 8. § (4) bekezdése eredeti j) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése k) pontra változtatta.
A 8. § (4) bekezdése eredeti k) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése l) pontra változtatta.
A 13. § (3) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 7. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (4) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 7. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § e) pontja a 2007: CXLVI. törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a 2009: CIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (4) bekezdését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be.
A 17. § (5) bekezdését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be.
A 17. § (6) bekezdését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 31. § (4) bekezdését.
A 18. § eredeti szövegének jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (5) bekezdése (1) bekezdésre változtatta.
A 18. § (2) bekezdését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (5) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A 18. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 106. §-a szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 7. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 7. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése a 2004: CVII. törvény 14. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás