1997. évi XI. törvény

1. § (1) Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.

(2)³ Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen:

2. § (1)⁴ A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek.

(2)⁵ Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha

(3)⁷ A (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén – akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően – megszerezte a megkülönböztető képességet.

3. § (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha

(2)⁹ Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha

(3) Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amelynek a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzés csupán elemét képezi.

(4)¹⁰ A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést olyan árukra kell alkalmazni, amelyek nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről származnak, vagy amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján egyéb okból nem használható.

4. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban

(2)¹² Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint – az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában – az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján – lajstromozásától függetlenül – korábban vált belföldön közismert védjeggyé. Korábbi védjegyen – a megjelölés lajstromozásától függően – a korábbi védjegybejelentést is érteni kell.

(3) A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a 18. § előírásainak megfelelően.

(4)¹³ E törvény alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

5. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés,

(2)¹⁵ Nem részesülhet védjegyoltalomban

(3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve a megszűnés az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a megjelölésre vonatkozó bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni.

6. §¹⁶ Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt a képviselő, illetve az ügynök – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.

7. § (1) A 4. és 5. §-ok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha annak lajstromozásához a korábbi akadályozó jog jogosultja hozzájárul.

(2) A hozzájárulás érvényességéhez a nyilatkozat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges.

(3) A hozzájáruló nyilatkozat a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a szerződés tévedés, megtévesztés, illetve fenyegetés miatti megtámadására vonatkozó rendelkezései szerint támadható meg; a nyilatkozat vissza nem vonható, továbbá a bíróság ítéletével sem pótolható.

8. § A megjelölést védjegyoltalomban kell részesíteni, ha

9. § (1) A védjegy jogi oltalma (a továbbiakban: védjegyoltalom) azt illeti meg, aki a megjelölést az ebben a törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja.

(2) A védjegyre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet.

(3) Ha többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, a védjegyoltalmat közösen szerzik meg. Több igényjogosult esetén – ellenkező megjelölés hiányában – a védjegyoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.

10. § A védjegyoltalom – a bejelentés napjára visszaható hatállyal – a lajstromozáskor keletkezik.

11. § (1) A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.

(2) A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítható. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.

12. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.

(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen

13. § Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más kézikönyvben való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles – legkésőbb a következő kiadás alkalmával – feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták és az oltalom alatt áll.

14. § Ha a képviselő, illetve az ügynök – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult felléphet a képviselő vagy az ügynök engedély nélküli védjegyhasználatával szemben, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.

15. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a védjegyjogosulttal szemben csak természetes személy hivatkozhat a saját nevére vagy címére.

16. § (1)²⁰ A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.

17. § (1) Ha a védjegyjogosult öt éven át megszakítás nélkül eltűrte egy későbbi védjegynek az országban történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban nem léphet fel e későbbi védjegynek az országban történő használatával szemben, valamint korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését sem [33. § (2) bek. b) pont].

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés csak azokra az árukra, illetve szolgáltatásokra alkalmazható, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet ténylegesen használták.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(4) A későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával szemben, ha a későbbi védjegy használatát a korábbi védjegy jogosultja az (1) bekezdés alapján már nem kifogásolhatja.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a korábbi jó hírű védjegyre, az országban korábban közismertté vált védjegyre, valamint az 5. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában említett korábbi jogokra is.

18. § (1)²¹ Ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegy oltalmára alkalmazni kell az e törvényben előírt jogkövetkezményeket [4. § (3) bek., 5. § (2) bek. b) pont, 30. § d) pont, 33. § (2) bek. a) pont, 34. §, 61/E. §, 73. § (2) bek.], kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegy tényleges belföldi használatának minősülnek a következők is:

(3) A védjegynek a védjegyjogosult engedélyével történő használatát az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegyjogosult részéről történő használatnak kell tekinteni.

19. § (1) A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak és átruházhatók.

(2) A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutóda a védjegyet is megszerzi, kivéve, ha a felek eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik.

(3) A védjegyoltalom szerződéssel átruházható. A védjegyoltalom az árujegyzék valamely részére vonatkozóan is átruházható.

(4) A védjegyoltalom átruházására irányuló szerződés semmis, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.

(5)²² Ha a képviselő, illetve az ügynök – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult követelheti a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházását, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt.

20. § A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok megterhelhetők. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges.

21. § (1) Ha a védjegyoltalomnak több jogosultja van, saját hányadával bármelyik jogosult rendelkezhet. A védjegyoltalom jogosultjának részesedési hányadára a többi jogosultat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.

(2) A védjegyet bármelyik jogosult egyedül is használhatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni. Az ilyen védjegyhasználat a 18. § alkalmazásában valamennyi védjegyjogosult által történő használatnak minősül.

(3) A közös védjegyoltalom jogosultjai a védjegy használatára harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja.

(4) Kétség esetén a közös védjegyoltalom jogosultjainak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik jogosult a védjegyoltalomról lemond, hányadára a többi jogosult joga részesedésük arányában kiterjed.

(5) A védjegyoltalom megújítása, érvényesítése és védelme érdekében bármelyik jogosult önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei – az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – arra a védjegyjogosultra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.

(6) Ha a közös védjegyoltalom jogosultjainak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni.

(7) A közös védjegyoltalommal kapcsolatos költségek a jogosultakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a védjegyjogosultak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő jogosult a mulasztó hányadának átruházását igényelheti.

(8) A közös védjegyoltalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös védjegyoltalmi igényre is.

22. §²³ A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra, valamint a védjegyekkel összefüggő vagyoni és egyes személyi viszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

23. § (1) Használati szerződés (védjegylicencia-szerződés) alapján a védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

(2) A használati szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Semmis azonban a használati szerződés, ha annak teljesítése a fogyasztók megtévesztését eredményezhetné.

24. § (1) A védjegyjogosult a használati szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a védjegyre vonatkozó olyan joga, amely a használatot akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(2) A védjegyjogosult köteles a használót a védjegyre vonatkozó jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a védjeggyel kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak.

(3) A védjegyjogosult a használónál ellenőrizheti a védjeggyel ellátott áruk, illetve a védjegy alatt nyújtott szolgáltatások minőségét.

(4) A használati szerződés minden időbeli és területi korlát nélkül, az árujegyzékben szereplő valamennyi árura, illetve szolgáltatásra, a használat minden módjára és mértékére kiterjed.

(5) A használati szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos használati engedély esetén a jogszerző használón kívül a védjegyjogosult is használhatja a védjegyet, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A védjegyjogosult – a licenciadíj arányos csökkentése mellett – megszüntetheti a használati engedély kizárólagosságát, ha a használó az adott helyzetben elvárható időn belül nem kezdi meg a védjegy használatát.

(6) A használó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a védjegy használatára, ha ezt a védjegyjogosult kifejezetten megengedte.

25. § A használati szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a védjegyoltalom megszűnt.

26. § (1) A felek a használati szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

(2) A használati szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

27. §²⁵ (1) Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja.

(2) A védjegyjogosult a bitorlóval szemben – az eset körülményeihez képest – a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

(3) Védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.

(4) A védjegyjogosult a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a bitorlás elkövetéséhez igénybe vették.

(5) A védjegyjogosult a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki

(6) Az (5) bekezdés a)–c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi mértékűek, ha az érintett áruk, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e cselekmények – közvetlenül vagy közvetetten – kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen végzett cselekmények.

(7) A (2) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés alapján a bitorló, illetve az (5) bekezdésben meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:

(8) A bíróság a védjegyjogosult kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, árukat és csomagolóanyagokat – elsősorban a védjegy eltávolításával – fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy – ha az nem lehetséges – semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.

(9) A védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk és csomagolóanyagok lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló tulajdonában, de a tulajdonos a védjegybitorlásról tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna.

(10) A bíróság a (2) bekezdés f) pontjában és a (8) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a bitorló költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a bitorlás súlyosságával arányban álljon.

(11) A bíróság a védjegyjogosult kérelmére elrendelheti a határozatnak a bitorló költségére történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt.

28. §²⁶ Bitorlás esetén a védjegyjogosult – külön jogszabály rendelkezései szerint – követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.

29. § (1) Védjegybitorlás miatt a bejelentő is felléphet, az eljárást azonban fel kell függeszteni mindaddig, amíg a védjegy lajstromozásáról jogerősen nem döntöttek.

(2) A védjegylajstromba bejegyzett használó saját nevében felléphet a védjegybitorlással szemben, ha a védjegyjogosultat előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedett.

30. §²⁸ (1) A védjegyoltalom megszűnik, ha

(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetében a felek bármelyikének kérelmére a megszűnés olyan még korábbi időpontra visszaható hatállyal is megállapítható, amelyen a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezett.

31. § Ha a védjegyoltalmat csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy részére újítják meg, a védjegyoltalom a megújítással nem érintett részek tekintetében – az oltalmi idő lejárta miatt – megszűnik.

32. § (1)²⁹ A védjegylajstromban feltüntetett védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a védjegyoltalomról lemondhat.

(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a védjegylajstromba bejegyzett használati vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a védjegylajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.

(3) A védjegyoltalomról az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében is le lehet mondani.

(4) A védjegyoltalomról történő lemondás nem vonható vissza.

33. § (1) A védjegyet törölni kell, ha

(2) A védjegy nem törölhető, ha

(3) Ha a védjegy törlésének feltételei csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében állnak fenn, a védjegyoltalmat megfelelően korlátozni kell.

(4) A törlési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a védjegynek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson.

34. § (1) A védjegyoltalom a használat hiánya miatt teljeskörűen vagy az árujegyzékben meghatározott egyes áruk vagy szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól függően, hogy a védjegyhasználat elmulasztása az árujegyzék egészét vagy csak az abban meghatározott áruk vagy szolgáltatások egy részét érinti.

(2) A védjegyoltalomnak a használat hiánya miatti megszűnése nem állapítható meg, ha a 18. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam elteltét követően, de a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző három hónapban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról: a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását fogják kérni.

(3) A használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránt.

35. § (1) A védjegyoltalom megszűnik, ha

(2) A védjegyoltalom a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt teljeskörűen vagy az árujegyzékben meghatározott egyes áruk, illetve szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól függően, hogy a megszűnési ok az árujegyzék egészét vagy csak az áruk, illetve szolgáltatások egy részét érinti.

(3) A megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt.

35/A. §³³ A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt.

36. § Ha a védjegyoltalom visszamenőleges hatállyal szűnik meg, a védjegyjogosult által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a védjegy használatából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.

37. § (1)³⁶ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő védjegyügyek tartoznak:

(2)³⁷ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak a közösségi védjegyrendszerre (X/A. fejezet) és a védjegyek nemzetközi lajstromozására (X/B–X/D. fejezetek) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.

38. §³⁸ (1)³⁹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény⁴⁰ rendelkezései szerint jár el.

(2)⁴¹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben – törvény eltérő rendelkezése hiányában – kérelemre jár el.

(3)⁴² A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő – hivatalból vagy kérelemre történő – értesítésre és figyelemfelhívásra vonatkoznak, nem alkalmazhatók védjegyügyekben.

(4)⁴³ Védjegyügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a jogutódlásra vonatkozó rendelkezései.

39. §⁴⁵ (1)⁴⁶

(2)⁴⁷ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban, kivéve, ha az utóbbit a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt kérték. Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában tárgyalást kell tartani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hozza meg határozatát. A tanács szótöbbséggel dönt.

(3)⁴⁸ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását.

(4)⁴⁹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott döntés hirdetményi úton történő közlésének van helye, ha

(5)⁵⁰ A hirdetményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában és internetes honlapján kell – ugyanazon a napon – közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni.

(6) Ha a 44. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselő részére kell kézbesíteni.

(7)⁵¹ Védjegyügyekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

40. §⁵² (1)⁵³ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az előtte folyó védjegyeljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira.

(2)⁵⁴ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok alapján vizsgálja.

(3)⁵⁵ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő.

(4) A védjegyügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell.

(5)⁵⁶ Védjegyügyekben nincs helye közmeghallgatásnak.

41. § (1) Az e törvény által meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg. E határidők elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek.

(2)⁵⁷ Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább harmincnapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható. Három hónapot meghaladó, illetve háromnál többszöri határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható.

(3)⁵⁸ A védjegyeljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.

(4)⁵⁹ Védjegyügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához való beérkezés napja. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kitűzött határidőhöz képest elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidő lejárta előtt postára adták, kivéve ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be.

42. § (1) A védjegyügyekben – ha az (5) bekezdés nem zárja ki – az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket.

(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, vagy – ha ennek helye van – kérni lehet a határidő meghosszabbítását.

(4)⁶⁰ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott döntés hatályban tartása, illetve teljes vagy részben történő visszavonása kérdésében is határozni kell.

(5) Az igazolás ki van zárva

43. §⁶³ (1)⁶⁴ Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a védjegyeljárást fel kell függeszteni. Ha a védjegyügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást felfüggeszti.

(2)⁶⁵ Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a védjegyeljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(3)⁶⁶ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást az ügyfél kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(4) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.

(5)⁶⁷ Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik.

(6)⁶⁸ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.

44. § (1)⁶⁹ Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.

(2)⁷⁰ A meghatalmazást írásba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának – akár belföldön, akár külföldön – adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik.

(3)⁷¹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárásban a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki

(4)⁷³ Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.

(5)⁷⁴ Ha a (3) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye, és a külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárásban megfelelően alkalmazza az 59. § (2)–(4) bekezdéseinek rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet viszont a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű félként részt vevő külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak.

(6)⁷⁵ Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki a kirendelést kérte.

45. § (1) A védjegyeljárások magyar nyelven folynak, a védjegybejelentést magyar nyelven kell elkészíteni.

(2)⁷⁶ Védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.

46. § (1)⁷⁷ A védjegybejelentés iratait – a döntések tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok kivételével – bárki megtekintheti.

(2)⁷⁸

(3)⁷⁹ A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjfizetés ellenében másolatot ad.

(4) Védjegyügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz.

46/A. §⁸⁰ (1)⁸¹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.

(2)⁸² A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a védjegyügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül.

(3)⁸³ E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:

(4)⁸⁴ E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.

(5)⁸⁵ A (4) bekezdést a (3) bekezdés a) pontjában említett kérdésben hozott határozatokra is alkalmazni kell, feltéve, hogy a védjegybejelentéssel szemben felszólalást nyújtottak be, és a védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem utasította el a 2–3. §-okban meghatározott valamely okból.

46/B. §⁸⁶ (1)⁸⁷ A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni.

(2)⁸⁸ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott döntését a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.

46/C. § (1)⁹⁰ Védjegyügyben költségmentesség nem engedélyezhető.

(2)⁹¹ Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően védjegyügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni – a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint – a következő kérelmekért is:

(3)⁹² A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.

46/D. §⁹³ (1) Védjegyügyekben az ügyfél – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.

(2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani

(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)–f) pontja alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani.

(5) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – külön jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(7) Elektronikus beküldés esetén a beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(8) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (7) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(10) Védjegyügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.

47. §⁹⁶ (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentésekről és a védjegyekről lajstromot vezet, amelybe – a 48. §-nak megfelelően – be kell jegyezni a védjegyjogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket.

(2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen

(3) A védjegylajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a védjegylajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A védjegylajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.

(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a védjeggyel kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték.

(5) A védjegylajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A védjegylajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.

48. §⁹⁷ (1) A védjegylajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése vagy más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, illetve feltünteti a védjegyeljárásokban bekövetkezett tényeket. A 77. § (1) bekezdése szerinti döntések alapján tett bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre emelkedésének napját is. Ha a 77. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős, szintén fel kell tüntetni.

(2)⁹⁸ A védjegyoltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése ügyében – a védjegyeljárásokban bekövetkezett tények kivételével – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni.

(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.

(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

49. §⁹⁹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában a védjegybejelentésekkel, valamint a védjegyekkel kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:

49/A. §¹⁰¹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában kell közölni a nemzetközi védjegybejelentésekkel kapcsolatos – a X/B–X/D. fejezetekben előírt – hatósági tájékoztatásokat is.

50. § (1)¹⁰² A védjegy lajstromozására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.

(2) A védjegybejelentésnek bejelentési kérelmet, megjelölést, árujegyzéket, továbbá – a szükséghez képest – egyéb mellékletet kell tartalmaznia.

(3) A védjegybejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.¹⁰³

(4) A védjegybejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.¹⁰⁴

(5)¹⁰⁵ Ha a bejelentés árujegyzéke idegen nyelven készült, a magyar nyelvű árujegyzéket a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

(6)¹⁰⁶ A bejelentő a lajstromozásig – a 32. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – visszavonhatja a védjegybejelentést.

50/A. §¹⁰⁷

51. § (1)¹⁰⁸ A védjegybejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

(2) A bejelentési nap elismeréséhez a megjelölés és az árujegyzék benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.

52. § (1) A védjegybejelentésben csak egy megjelölésre igényelhető védjegyoltalom.

(2) Az árujegyzék azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre a védjegyoltalmat igénylik.

(3) Az árujegyzékben az árukat, illetve a szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás szerinti osztályok feltüntetésével, és – lehetőség szerint – az abban szereplő elnevezések használatával kell felsorolni.

53. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap

(2) Az uniós, a kiállítási, illetve a belső elsőbbséget a védjegybejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot, illetve a kiállítási igazolást a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

(3)¹¹¹ Az uniós elsőbbség – a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel – akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy – viszonosság esetén – más államban tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

54. § (1) A kiállítási igazolással a kiállítás igazgatósága tanúsítja a kiállítás tényét és napját.

(2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a megjelölést, amelynek a kiállításon bemutatott megjelöléssel való azonosságát igazolják.

(3) Az igazolást a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a megjelölés a kiállításon megtekinthető.

55. §¹¹² A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy

56. § (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok harminc napon belül történő pótlására.

(2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell elismerni. Ellenkező esetben a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(3) Az elismert bejelentési napról a bejelentőt értesíteni kell.

(4)¹¹³ Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű árujegyzéket nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [50. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

57. §¹¹⁴

58. §¹¹⁵ (1)¹¹⁶ A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a megjelölés a 2–3. §-okban meghatározott valamely okból nem részesülhet védjegyoltalomban.

(2)¹¹⁷ Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni, kivéve, ha azt olyan időben nyújtották be, hogy figyelembevétele indokolatlanul késleltetné a döntéshozatalt. A védjegybejelentés meghirdetését (61/A. §) követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak észrevétel alapján terjeszti ki az érdemi vizsgálatot arra, hogy a megjelölés a 2–3. §-ban meghatározott – az észrevételben megjelölt – valamely okból nincs-e kizárva a védjegyoltalomból. Ennek során a tényeket az észrevétel keretei között, az észrevételt benyújtó személy állításai, valamint az általa igazolt adatok alapján vizsgálja.

(3)¹¹⁸ Az észrevételt a bejelentővel közölni kell, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azt a (2) bekezdés első mondata alapján figyelmen kívül hagyta.

(4) Az észrevételt benyújtó személy a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell.

59. § (1)¹¹⁹ Ha a védjegybejelentés megfelel az 55. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az 50. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket, továbbá, hogy a megjelölés egységes-e [52. § (1) bek.].

(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására, illetve a bejelentés megosztására.

(3) A védjegybejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan és határozottan megjelölt ok alapján lehet elutasítani.

(4) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(5)¹²⁰ A védjegybejelentés alaki vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell a 61. § (6)–(7) bekezdéseit is.

60. § (1)¹²¹ Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a 4. §-ban meghatározott korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján – figyelemmel az árujegyzékre – kutatási jelentést készít.

(2) A kutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az adatokat, amelyek figyelembe vehetők a védjegybejelentésben foglalt megjelöléssel kapcsolatban az oltalomképesség feltételeinek elbírálása során.

(3)¹²² A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentést megküldi a bejelentőnek.

60/A. §¹²³ (1)¹²⁴ A bejelentő, a védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója kérheti, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentés másolatának megküldésével értesítse arról a későbbi védjegybejelentésről, amelynek kutatási jelentésében korábbi jogát feltüntették.

(2)¹²⁵ A kérelem naptári hónapokra meghatározott – egy évet meg nem haladó, a naptári év vagy félév első napján kezdődő – időszakra terjeszthető elő; a kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmet csak a díj megfizetését követően teljesíti.

(3)¹²⁶ Az értesítés elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (2) bekezdés alapján megfizetett díj egészét vagy a mulasztással arányos részét – kérelemre – visszatéríti. Az értesítés elmaradásának egyéb jogkövetkezménye nincs, így az nem érinti különösen a felszólalásra, illetve a belenyugvásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

61. § (1)¹²⁸ Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a védjegybejelentés érdemi vizsgálatát.

(2)¹²⁹ Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a megjelölés

(3) Ha a védjegybejelentés nem felel meg a (2) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt – a kifogás természete szerint – hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni.

(4) A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani; a szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni.

(5) A védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.

(6)¹³⁰ A védjegybejelentés részbeni elutasításáról hozott határozat ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek a bírósághoz történő továbbításával [77. § (9) és (10) bek.] egyidejűleg az árujegyzék fennmaradó része tekintetében a védjegy lajstromozására irányuló eljárást fel kell függeszteni a bírósági eljárás jogerős befejezéséig.

(7)¹³¹ A hivatalból végzett érdemi vizsgálat alapján a védjegybejelentést részben elutasító határozat jogerőre emelkedését követően a védjegy lajstromozására irányuló eljárást az árujegyzék fennmaradó része tekintetében kell folytatni.

61/A. §¹³² (1)¹³³ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől [60. § (3) bek.] számított legalább egy hónap elteltével meghirdeti a védjegybejelentést, ha az megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek.

(2)¹³⁴ A meghirdetésre a 49. § a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor.

(3) A meghirdetésről a bejelentőt értesíteni kell.

(4)¹³⁵ A meghirdetést követően a bejelentés visszavonásáról, visszavontnak tekintéséről, elutasításáról, módosításáról és megosztásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást kell közölni.

61/B. § (1) A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a 4–6. §-ok alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat

(2)¹³⁷

(3)¹³⁸ A felszólalást eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány bejelentője van a védjegybejelentésnek. A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

(4) A felszólalásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül.

(5) Ha a felszólalás nem felel meg az (1)–(3) bekezdésekben előírt feltételeknek, a felszólalót hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a felszólalás díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ezek elmaradása esetén a felszólalást visszavontnak kell tekinteni.

61/C. § A felszólaló a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban – a felszólalás tárgyában – ügyfélként vesz részt.

61/D. § (1)¹³⁹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt; majd – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(2)¹⁴⁰ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli előkészítést követően szóbeli tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

(3)¹⁴¹ Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el.

(4)¹⁴² A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

(5)¹⁴³ A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.

(6)¹⁴⁴ A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.

(7)¹⁴⁵ A felszólalást visszavontnak kell tekinteni, ha a felszólaló

(8)¹⁴⁶ A felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek.] elteltét követően a felszólalás alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a felszólalás okaként. Az így megjelölt okot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárást befejező határozatának meghozatalakor nem veszi figyelembe.

61/E. § (1)¹⁴⁷ Ha a felszólalás korábbi védjeggyel való ütközésen alapul, a felszólalót terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a védjegybejelentés meghirdetésének napján megfelelt a 18. § előírásainak. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a felszólalót.

(2) A védjegybejelentés nem utasítható el olyan felszólalás alapján, amellyel kapcsolatban az (1) bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt.

(3) Ha a felszólaló az (1) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a felszólalást visszavontnak kell tekinteni.

61/F. § A felszólalás tárgyában helye van egyezségnek.

61/G. § (1) Az egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalást egy eljárásban kell elintézni.

(2)¹⁴⁸ Egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalás esetén egyes felszólalások tekintetében az eljárás felfüggeszthető. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő végzés megváltoztatása [77. § (1) bek.] külön nem kérhető a bíróságtól, az csak a védjegy lajstromozása kérdésében hozott eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben támadható meg. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő végzés – szükség szerint – meghatározza a felszólalónak az eljárás felfüggesztéséig felmerült költségeit.

(3)¹⁴⁹ Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárás a bejelentést elutasító döntés jogerőre emelkedésével fejeződik be, a felszólalást, amellyel kapcsolatban az eljárást felfüggesztették, visszavontnak kell tekinteni. Ellenkező esetben az eljárást folytatni kell annak a felszólalásnak az alapján, amellyel kapcsolatban az eljárást korábban felfüggesztették.

61/H. § (1) Felszólalás esetén a védjegybejelentés vizsgálata arra is kiterjed, hogy a felszólalás okára figyelemmel a megjelölés nincs-e kizárva a védjegyoltalomból a 4–7. §-ok alapján.

(2) A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha az nem elégíti ki az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeket.

(3)¹⁵⁰ A felszólalás kapcsán felmerülő költségek viselésére a vesztes felet kell kötelezni; a felszólaló nem minősül vesztes félnek, ha a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján kell visszavontnak tekinteni.

(4)¹⁵¹ A felszólalás díját [61/B. § (4) bek.] a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – kérelemre – külön jogszabályban meghatározott mértékben és feltételekkel visszatéríti, ha

62. § (1) A védjegybejelentésben nem változtatható meg

(2)¹⁵² A bejelentő – az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között – a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja az árujegyzéket.

63. § (1)¹⁵³ A bejelentő – a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig – megoszthatja a bejelentést

(2) A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.¹⁵⁴

(3)¹⁵⁵ Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(4)¹⁵⁶ A megosztási kérelmet el kell utasítani, ha a bejelentésben szereplő megjelölés lajstromozása ellen benyújtott felszólalás esetén a megosztás az árujegyzék felszólalással érintett részét választaná szét.

64. § (1)¹⁵⁷ Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat [61. § (2) bek. és 61/H. § (1) bek.] körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza. A védjegy lajstromozásának napja a lajstromozásról szóló határozat keltezésének napja.

(2)¹⁵⁸ A védjegy lajstromozását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában [49. § b) pont].

(3)¹⁵⁹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozását követően védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.

64/A. §¹⁶⁰ (1)¹⁶¹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozására irányuló eljárást a bejelentő kérelmére gyorsítottan folytatja le. A kérelem a bejelentés napjától számított egy hónapon belül terjeszthető elő.

(2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

(3)¹⁶²

(4) Ha a bejelentő nem fizeti meg a kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(5)¹⁶³ Ha a kérelem megfelel az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elrendeli a gyorsított eljárást.

(6) Gyorsított eljárás esetén – a VII. és a IX. fejezet szabályaitól eltérően –

(7)¹⁶⁵ Ha a bejelentő a gyorsított eljárás iránti kérelmében ezt külön kéri, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentés meghirdetésével egyidejűleg a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza (különleges gyorsított eljárás) azzal, hogy a 64. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés csak a felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek.] elteltével alkalmazható. A különleges gyorsított eljárás iránti kérelem csak a gyorsított eljárás iránti kérelem benyújtására az (1) bekezdésben előírt határidőn belül terjeszthető elő; a különleges gyorsított eljárás iránti kérelem díja a gyorsított eljárás iránti kérelem díjának másfélszerese.

(8)¹⁶⁶ Ha a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalnak, a védjegy lajstromozását a (7) bekezdés szerint elrendelő határozatot vissza kell vonni és a védjegy lajstromozására irányuló eljárást folytatni kell. A védjegy lajstromozását a (7) bekezdés szerint elrendelő határozat visszavonását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (49. §).

65. § (1)¹⁶⁸ A védjegyoltalom megújítását [11. § (2) bek.] a védjegyjogosult kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától.

(2) A megújítási kérelemben meg kell jelölni az érintett védjegy lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított rendelkezéseket [50. § (2), (3) bek.] kell megfelelően alkalmazni.

(3)¹⁶⁹ A védjegyoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt tizenkét hónappal, legkésőbb a lejárat napjától vagy – ha ez a későbbi – a lajstromozástól számított hat hónapon belül lehet kérni.

(4) A megújítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül.¹⁷⁰

(5) A védjegyoltalom megújítása kapcsán a megjelölés nem változtatható meg, az árujegyzék pedig nem bővíthető.

65/A. §¹⁷¹

66. § (1) Ha a megújítási kérelem nem felel meg a 65. § (1)–(4) bekezdésében előírt követelményeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni.

(2) A megújítási kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a megújítási kérelmet visszavontnak kell tekintetni.

(3)¹⁷² Ha a megújítási kérelem díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a kérelmezőt a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

67. § (1)¹⁷³ Ha a kérelem megfelel a 65. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyoltalmat megújítja.

(2)¹⁷⁴ A védjegyoltalom megújítását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

(3)¹⁷⁵ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy megújítását követően védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.

68. § (1) A védjegyjogosult – az árujegyzék szétválasztásával – meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében megoszthatja a védjegyoltalmat.

(2) A védjegyoltalom megosztásához aszerint és annyi – egymással összhangban elkészített – kérelmet kell benyújtani és a megfelelő mellékletekkel felszerelni, ahogyan és ahány részre az eredeti védjegy árujegyzékét szét kívánják választani.

(3) A megosztás iránti kérelemben meg kell jelölni az eredeti védjegy lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított rendelkezéseket [50. § (2), (3) bek.] kell megfelelően alkalmazni.

(4) A védjegyoltalom megosztásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.¹⁷⁶

69. § (1) Ha a védjegyoltalom megosztására irányuló kérelem nem felel meg a 68. § (1)–(3) bekezdéseiben előírt követelményeknek, a védjegyjogosultat hiánypótlásra kell felhívni.

(2) A megosztás iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a védjegyjogosult a felhívásra nem válaszol, a megosztásra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3)¹⁷⁷ Ha a megosztási kérelem díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a védjegyjogosultat a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

70. § (1)¹⁷⁸ Ha a kérelem megfelel a 68. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyoltalmat megosztja.

(2)¹⁷⁹ A védjegyoltalom megosztását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

(3)¹⁸⁰ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megosztást követően védjegyenként védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.

71. § (1)¹⁸¹ A védjegyoltalom lejárat miatti megszűnése esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a védjegyjogosultat a megújítás lehetőségére.

(2)¹⁸² Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja meg a védjegyoltalom megszűnését a védjegyjogosult lemondása (32. §) esetén.

(3)¹⁸³ A védjegyoltalomnak az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta [30. § a) pont], valamint a védjegyjogosult lemondása miatti megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

72. § (1) A védjegy törlését a 33. § alapján – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – bárki kérheti a védjegyjogosulttal szemben.

(2) A 4–6. §-ok alapján csak a korábbi akadályozó jog jogosultja kérheti a védjegy törlését.

(3)¹⁸⁴ A védjegy törlésére irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a törlés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

(4) A törlési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.¹⁸⁵

(5) Ha a törlési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a törlési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

73. § (1)¹⁸⁶ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.

(2)¹⁸⁷ Ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a kérelmezőt terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a törlési kérelem benyújtásakor megfelelt a 18. § előírásainak. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyjogosult kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a kérelmezőt.

(3)¹⁸⁸ A védjegy nem törölhető olyan törlési kérelem alapján, amellyel kapcsolatban a (2) bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt.

(4)¹⁸⁹ Ha a kérelmező a (2) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a törlési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(5)¹⁹⁰ A tárgyalás folyamán hozott döntéseket a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

(6)¹⁹¹ A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.

(7)¹⁹² A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.

73/A. §¹⁹³ (1) A törlési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a védjegy bitorlása miatt pert indítottak és ezt igazolják.

(2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a gyorsított eljárást kérő felet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.

(4) Ha a gyorsított eljárást kérő fél nem fizeti meg e kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(5)¹⁹⁴ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el.

(6) Gyorsított eljárás esetén – a 41. §-ban és a 73. §-ban foglaltaktól eltérően –

74. § (1)¹⁹⁶ Az egy védjegy ellen irányuló több törlési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.

(2)¹⁹⁷ A törlési kérelem visszavonása esetén – a 72. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével – az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el. A 72. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a törlési eljárásban helye van egyezségnek.

(3)¹⁹⁸ A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult a törlési eljárásra okot nem adott, és a védjegyoltalomról – legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában – a nyilatkozattételre [73. § (1) bek.] kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.

(4)¹⁹⁹ A védjegy törlését vagy a védjegyoltalom korlátozását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

75. § (1)²⁰¹ A védjegyoltalom megszűnésének megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt a 18. és 34. §-ok alapján, a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése, illetve megtévesztővé válása miatt a 35. § alapján a védjegyjogosulttal szemben, továbbá a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt a 35/A. § alapján bárki kérheti.

(2)²⁰² A megszűnés megállapítására irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. Ha a 30. § (2) bekezdése alapján a megszűnés megállapítását a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott időpontnál korábbi időpontokra visszaható hatállyal kérik, erre a kérelemben utalni kell. Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a 18. § előírásainak megfelelően használta.

(3) A megszűnés megállapítására irányuló kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.²⁰³

(4) Ha a megszűnés megállapítása iránti kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

76. § (1)²⁰⁴ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnésének – teljes körű vagy részleges – megállapításáról vagy pedig a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható, a védjegyoltalomnak a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnése tárgyában hozott határozatot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tárgyaláson kívül hozza meg. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)–(7) bekezdését alkalmazni kell.

(2)²⁰⁵ Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnés-megállapítási kérelmet, valamint a törlési és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmeket lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.

(3)²⁰⁶ A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.

(4)²⁰⁷ A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli. Ha a védjegyjogosult az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárásra okot nem adott, és a védjegyoltalomról – legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában – a 76. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.

(5)²⁰⁸ A védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése, a megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti teljes körű vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

76/A. § E törvény alkalmazásában

76/B. § (1)²¹⁰ Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál benyújtott közösségi védjegybejelentésnek a közösségi védjegyrendelet 25. cikkének (2) bekezdése alapján történő továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor.

(2)²¹¹ Ha a közösségi védjegybejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közösségi védjegybejelentést a díj megfizetését követően továbbítja.

76/C. § (1)²¹³ A 4. § és az 5. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a közösségi védjegy – a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – ugyanolyan korábbi védjegynek minősül, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy.

(2) A 4. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a közösségi védjegyrendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Európai Közösségben jóhírnevet élvező korábbi közösségi védjegyet kell figyelembe venni.

(3) A 4. § (3) bekezdésének alkalmazásában a megjelölés akkor nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi közösségi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a közösségi védjegyrendelet 15. cikkének megfelelően.

(4) E törvény alkalmazásában a 18. § előírásainak megfelelő használatra való utaláson közösségi védjegy esetében a közösségi védjegyrendelet 15. cikkében foglalt előírásoknak megfelelő használatra való utalást kell érteni.

(5)²¹⁴ A belenyugvás (17. §) szabályait megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a korábbi védjegy közösségi védjegy és a későbbi védjegy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy.

(6) Az (1)–(5) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók a 33. § (2) bekezdésének alkalmazásában is.

76/D. §²¹⁵ A közösségi védjegy bitorlására – a közösségi védjegyrendelet 14. cikkében foglaltakkal összhangban – ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy bitorlására.

76/E. §²¹⁶ (1)²¹⁷ Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló – a közösségi védjegyrendelet 109. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött – kérelem alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a VII–IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel – megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást.

(2)²¹⁸ A bejelentési díjat [50. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelemnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni.

(3)²¹⁹ Az (1) bekezdés szerinti kérelem és mellékleteinek magyar nyelvű fordítását a kérelemnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő beérkezésétől számított négy hónapon belül kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtani. E fordítást a IX. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 50. § (5) bekezdése alapján benyújtandó fordításnak kell tekinteni.

(4)²²⁰ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezéséről – az 56. § (4) bekezdésében előírt figyelmeztetés megküldésével egyidejűleg – értesíti a kérelmezőt.

(5) A bejelentési napot, az elsőbbséget és a szenioritást a közösségi védjegyrendelet 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. Az 50. § (3) bekezdését a közösségi védjegyrendelet 110. cikkének (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.

(6)²²¹ Közösségi védjegy átalakítására irányuló kérelem alapján az (1) bekezdés szerint megindult eljárásban – a bejelentési díj megfizetését és a (3) bekezdésben előírt fordítás benyújtását követően – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közösségi védjegyet további vizsgálat nélkül e törvény alapján lajstromozza (64. §).

(7) A közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítására irányuló kérelem vizsgálatára és az (1) bekezdés alapján megindult eljárásra egyebekben a VII–IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

76/F. § (1)²²² A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy, amelynek szenioritását igényelték közösségi védjeggyel kapcsolatban a közösségi védjegyrendelet 34. és 35. cikke alapján, és amelynek oltalma megszűnt az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt, törölhető, illetve oltalmának megszűnése a használat hiánya, vagy a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt megállapítható, ha a törlés, illetve a megszűnés megállapításának feltételei mind a kérelem benyújtásának napján, mind a védjegyoltalom korábbi megszűnésének napján fennálltak.

(2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni, hogy a védjegy szenioritását igényelték közösségi védjeggyel kapcsolatban. A szenioritás elvesztését szintén be kell jegyezni a védjegylajstromba.

(3) A védjeggyel kapcsolatos minden tényt és körülményt – különösen a használati engedélyt, a jelzálogjogot, valamint a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok más megterhelését, továbbá e jogok átszállását és átruházását – be kell jegyezni a védjegylajstromba azt követően is, hogy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt annak a védjegynek az oltalma, amelynek szenioritását közösségi védjeggyel kapcsolatban igényelték.

(4)²²³ A közösségi védjegyet mint korábbi védjegyet (76/C. §) a szabályszerűen igényelt szenioritásával kell figyelembe venni akkor is, ha az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott azon védjegy oltalma, amelynek szenioritását igényelték a közösségi védjeggyel kapcsolatban.

76/G. §²²⁴

76/H. § (1) A Magyar Köztársaságban a Fővárosi Bíróság jár el első fokon – a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételben – a közösségi védjegyrendelet 91. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közösségi védjegybíróságként.

(2) A Fővárosi Bíróság határozata elleni fellebbezés elbírálása – másodfokon eljáró közösségi védjegybíróságként – a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.

76/I. § (1) E törvény alkalmazásában

(2) Ahol e törvény a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv alkalmazására utal, azon a Megállapodáshoz és a Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.

(3) A nemzetközi védjegybejelentések tekintetében a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv eltérő rendelkezése hiányában – az e részben (X/B–X/D. fejezetekben) foglalt eltérésekkel – e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4)²²⁶

76/J. § (1)²²⁸ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy jogosultja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási hivatal útján – a Megállapodás alapján – nemzetközi védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.

(2)²²⁹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala továbbítja azt a nemzetközi védjegybejelentést, amelynek esetében a bejelentő

(3)²³⁰ A nemzetközi védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási hivatalnál a Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani.

(4) Ha a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy lajstromozása előtt nyújtják be, a benyújtás napjának a védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni.

(5)²³¹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívására a bejelentő köteles igazolni, hogy a (2) bekezdés szerint nemzetközi védjegybejelentés benyújtására jogosult. Ennek elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet elutasítja.

76/K. § (1)²³² A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi védjegybejelentés továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy

(2)²³³ Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés a)–c), illetve f) pontjaiban meghatározott követelményeknek – kivéve, ha a bejelentésben az árujegyzék szűkebb, mint a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy árujegyzéke –, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek során a bejelentőt figyelmeztetni kell arra, hogy ha a kérelem benyújtását követő két hónapon belül a bejelentés nem érkezik be a Nemzetközi Irodához, a nemzetközi lajstromozás napja nem a kérelem benyújtásának a napja, hanem a Nemzetközi Irodához történő beérkezés napja lesz.

(3)²³⁴ A (2) bekezdés szerinti hiánypótlás eredménytelensége esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi védjegybejelentés továbbítására irányuló kérelmet elutasítja.

(4)²³⁵ Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés d)–e) pontjaiban meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést a bejelentő által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához.

76/L. § (1)²³⁶ A nemzetközi védjegybejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Megállapodásban meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben említett továbbítási díj a nemzetközi védjegybejelentés benyújtásának napján esedékes. Ha a díjat az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a nemzetközi védjegybejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni.

(4)²³⁷ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott nemzetközi védjegybejelentés esetén a védjegylajstromban fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát.

76/M. § (1)²³⁹ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Megállapodás szerint a jogosult szerződő államának hivatala, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztését lehet kérni.

(2) Az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani.

(3)²⁴⁰ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy

(4)²⁴¹ Ha az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja.

(5)²⁴² Ha az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a kérelmező által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához.

(6) Az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem tekintetében megfelelően alkalmazni kell a 76/L. §-ban foglalt rendelkezéseket.

(7)²⁴³ Az (1)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni, ha a nemzetközi védjegybejelentéssel vagy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalommal kapcsolatos változásnak a nemzetközi lajstromba való bejegyzése iránt a Megállapodás alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján terjesztik elő a kérelmet.

76/N. § (1)²⁴⁴ A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentésnek a nemzetközi lajstromozásnak a Megállapodás 3. cikkének (4) bekezdése, illetve a nemzetközi lajstromból eredő oltalom utólagos kiterjesztésének a Megállapodás 3^ter cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott napjától ugyanaz a hatálya, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szabályszerűen benyújtott védjegybejelentésnek.

(2)²⁴⁵ A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozással – az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően – ugyanolyan hatályú oltalom keletkezik, mint a 64. § szerinti lajstromozással, amennyiben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Megállapodás 5. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja.

(3) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak a Magyar Köztársaságra való utólagos kiterjesztését kérik.

(4)²⁴⁶ A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés nemzetközi lajstromozását követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít a nemzetközi lajstromnak a bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez.

76/O. § (1) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés meghirdetésére a nemzetközi védjegybejelentés következő adatainak közlésével kerül sor:

(2)²⁴⁷ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentést az (1) bekezdés szerint a nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően hirdeti meg.

76/P. § (1)²⁴⁸ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 61. § szerinti érdemi vizsgálatot.

(2)²⁴⁹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentést a Nemzetközi Iroda útján küldi meg a bejelentőnek.

(3) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés tekintetében a 61/B. § (1) bekezdésének alkalmazásában a felszólalás határidejét a 76/O. § (1) bekezdése alapján történő meghirdetés napjától kell számítani.

(4) Ha a nemzetközi védjegybejelentés nem felel meg a 61. § (2) bekezdése alapján vizsgált követelményeknek, vagy azzal kapcsolatban felszólalást nyújtottak be, erről a Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül értesíteni kell a Nemzetközi Irodát (ideiglenes elutasítás). Az értesítésben a nyilatkozattételre legalább három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható.

(5)²⁵⁰ Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – kivéve, ha az (5a) bekezdés alkalmazásának van helye – értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás), vagy – az (5e) bekezdésnek megfelelően – arról, hogy az oltalmat csak részben ismeri el. Az értesítéseket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a végleges elutasításról vagy az ideiglenes elutasítás részbeni visszavonásáról szóló döntés jogerőre emelkedését követően küldi meg a Nemzetközi Irodának. Az oltalom részben történő elismerése esetén a lajstromozás napjának a döntés keltezésének napját kell tekinteni.

(5a)²⁵¹ Ha a bejelentő olyan felhívásra nem válaszol a kitűzött határidőben, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kizárólag felszólalás alapján adott ki, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésre álló adatok alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében, és ennek megfelelő – végleges elutasításról szóló vagy az (5e) bekezdés szerinti – értesítést küld a Nemzetközi Irodának.

(5b)²⁵² Ha a bejelentő a felhívásra válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala folytatja az érdemi vizsgálatot, és annak alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Ha ennek alapján a védjegybejelentés elutasításának [61. § (4) bek., 61/H. § (2) bek.] volna helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az erről szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás).

(5c)²⁵³ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki ideiglenes elutasítást és az (5d) bekezdés alapján sem küld értesítést a Nemzetközi Irodának, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni.

(5d)²⁵⁴ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni.

(5e)²⁵⁵ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom egészben vagy részben történő elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.

(6)–(7)²⁵⁶

(8)²⁵⁷ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – a 48. § megfelelő alkalmazásával – bejegyzi a védjegylajstromba, hogy a Megállapodás 4^bis cikke alapján a nemzetközi lajstromozás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy helyébe lépett.

76/R. § (1)²⁵⁸ Ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, a Magyar Köztársaság területére kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély tárgyában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy találja, hogy az átruházás, illetve a használati engedély – részben vagy egészben – e törvény rendelkezéseibe ütközik, erről a Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül – a Nemzetközi Iroda útján – értesíti a bejelentőt.

(2) A változás hatályának elutasításáról szóló értesítésben meg kell jelölni az elutasítás okait, illetve terjedelmét.

76/S. § A nemzetközi védjegynek a Megállapodás 5. cikkének (6) bekezdésében szabályozott érvénytelenítésén e törvény alkalmazásában a védjegy törlését és a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását kell érteni.

76/T. §²⁵⁹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentések tekintetében kiegészítő lajstromot vezet, amelybe a nemzetközi lajstromba a Megállapodás szerint be nem jegyezhető tényeket és körülményeket kell bejegyezni.

76/U. § (1)²⁶¹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott védjegybejelentés, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy jogosultja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási hivatal útján – a Jegyzőkönyv alapján – nemzetközi védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.

(2) Ha a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy lajstromozása előtt nyújtják be, a bejelentő nyilatkozhat úgy, hogy a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy alapján kívánja megtenni. Ebben az esetben a benyújtás napjának a védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni.

(3)²⁶² A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala továbbítja azt a nemzetközi védjegybejelentést, amelynek esetében a bejelentő

(4)²⁶³ A nemzetközi védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási hivatalnál a Jegyzőkönyvben előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Jegyzőkönyvben előírt módon és – a bejelentő választása szerint – a Jegyzőkönyvben előírt nyelvek egyikén kell benyújtani.

(5) A Jegyzőkönyv alapján tett nemzetközi védjegybejelentésre megfelelően alkalmazni kell a 76/J. § (5) bekezdésében és a 76/K–76/M. §-okban foglalt rendelkezéseket, azzal az eltéréssel, hogy a Megállapodásra történő utaláson a Jegyzőkönyvre történő utalást kell érteni.

76/V. § A Jegyzőkönyv alapján tett nemzetközi védjegybejelentésre megfelelően alkalmazni kell a 76/N–76/T. §-okban foglalt rendelkezéseket, azzal az eltéréssel, hogy a Megállapodásra történő utaláson a Jegyzőkönyvre történő utalást kell érteni.

76/Z. § (1)²⁶⁴ A Jegyzőkönyv 9^quinquies cikke szerinti átalakítási kérelmet a nemzetközi lajstromozás törlésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

(2) Az átalakításra irányuló kérelem benyújtását követő négy hónapon belül be kell nyújtani az árujegyzék magyar nyelvű fordítását, valamint két hónapon belül meg kell fizetni a bejelentési díjnak a külön jogszabályban meghatározott mértékét kitevő átalakítási díjat. Ezek elmaradása esetén az átalakításra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3)²⁶⁵ Egyebekben az átalakításra irányuló kérelem tekintetében a VII–IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; ha azonban a nemzetközi lajstromozást a 76/P. § (7) bekezdésében meghatározott napot követően törlik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megjelölést a 61–63. §-okban foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül védjegyként lajstromozza. Ebben az esetben a lajstromozás napjának a 76/P. § (7) bekezdésében meghatározott napot kell tekinteni.

77. §²⁶⁸ (1)²⁶⁹ A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának

(2)²⁷³ Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelemben nem támadott – rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.

(3)²⁷⁴ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.

(4) A döntés megváltoztatását kérheti:

(5)²⁷⁷ A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, illetve a 3. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.

(6)²⁷⁸ A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje – a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.

(7)²⁷⁹ A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha

(8)²⁸⁰ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének a megváltoztatását a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.

(9)²⁸¹ A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely azt a védjegyügy irataival együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.

(10)²⁸² Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a védjegyügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

78. § (1)²⁸³ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

(2) A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

(3)²⁸⁴

79. §²⁸⁵ A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet a nem peres eljárás szabályai szerint – az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával – bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nem peres jellegéből más nem következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait megfelelően kell alkalmazni.

80. §²⁸⁶ A bíróság a tárgyalásról, a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott feltételek hiányában is kizárhatja.

81. § (1) A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.

82. § (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.

(2)²⁸⁸ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.

83. § Ha a közös védjegyoltalom valamely jogosultja a védjegyoltalom fenntartása és védelme érdekében önállóan lép fel, illetve az eljárást csak az egyik védjegyjogosult ellen indították meg, a bíróság értesíti a többi védjegyjogosultat, hogy az eljárásba védjegyjogosult társuk mellett beléphetnek.

84. § (1)²⁸⁹ Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba – annak jogerős befejezéséig – az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.

(2) A beavatkozó – az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.

(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.

85. § (1) Az eljárás során meghatalmazottként szabadalmi ügyvivő is eljárhat.

(2)²⁹⁰ A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek – akár belföldön, akár külföldön – adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.

86. § (1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.

(3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselő szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is.

87. § Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.

88. § Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 42. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

88/A. §²⁹¹ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásbeli nyilatkozatot tett a megváltoztatási kérelemre [77. § (10) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.

89. § (1) Az első fokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és tárgyalást tart.

(2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet – kívánságára – meg kell hallgatnia.

(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetve tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására.

(4)²⁹² A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.

90. § A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.

91. § (1)²⁹³ Ha a bíróság a védjegyügyben hozott döntést megváltoztatja, végzése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése helyébe lép. A bíróság a védjegyügyben hozott döntés megváltoztatása helyett a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát az eljárás folytatására utasítja, ha a megváltoztatási kérelmet a védjegybejelentés elutasításáról, visszavonásáról vagy visszavontnak tekintéséről hozott olyan döntéssel szemben terjesztették elő, amelynek hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál a védjegy lajstromozására irányuló eljárás folytatásának lett volna helye.

(2)²⁹⁴ A bíróság a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új eljárásra utasítja, ha

(3)²⁹⁸ Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felszólalás esetén a felszólalás alapjául szolgáló okot a 61/D. § (8) bekezdése alapján, a védjegy törlésére irányuló eljárásban pedig a törlés alapjául szolgáló okot a 73. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a felszólalás vagy a törlés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg, az ilyen felszólalási vagy törlési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését – szükség szerint – hatályon kívül helyezi.

(4)²⁹⁹ A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az előtte folyó eljárásban – a 40. § (3) bekezdésével összhangban – szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.

(5)³⁰⁰ Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 77. § (1) bekezdésének b)–d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

92. §³⁰¹ A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli; azt nem lehet a kihirdetéssel közöltnek tekinteni. Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

93. §³⁰² A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 77. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be.

94. §³⁰³

95. §³⁰⁴ (1)³⁰⁵ A védjegybitorlás miatt indított perekben, a 14. §, illetve a 19. § (5) bekezdése alapján a védjegynek a képviselő, illetve az ügynök általi használatától való eltiltás iránt, illetve a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházása iránt indított perekben, valamint a közösségi védjegyrendelet [76/A. § a) pont] 106. és 107. cikke, illetve 159a. cikkének (5) bekezdése alapján a közösségi védjegy használatától való eltiltás iránt indított perekben a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. E perekben a Fővárosi Bíróság a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételű tanácsban jár el.

(2) Védjegybitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést – az ellenkező valószínűsítéséig – a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a védjegy oltalom alatt áll, és ő a védjegy jogosultja vagy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a védjegybitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.

(4) Védjegybitorlás esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtását megelőzően is előterjeszthető, amelyet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban bírál el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Pp. általános szabályai – a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a (8) bekezdésben foglaltak szerint a védjegybitorlás miatt a pert megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.

(5) A védjegyjogosult – a bitorlás esetén támasztható polgári jogi igényeken felül – az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól

(6) A biztosíték letételét az (5) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a védjegyjogosult erre irányuló kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a védjegyjogosult előterjesztett kérelmet a bitorlás abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.

(7) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.

(8) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés – ideértve az (5) és a (6) bekezdést is – tárgyában hozott határozatát az ellenfél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a védjegyjogosult a pert a védjegybitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.

(9) Ha a védjegybitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti

(10) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a védjegyjogosult a védjegybitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Bíróságnál kell kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Bíróság foganatosítja. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(11) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő határozatot az ellenfél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a védjegyjogosult a pert a védjegybitorlás miatt nem indította meg az előzetes bizonyítást elrendelő határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes bizonyítás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.

(12) Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség esetének minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés – ideértve az (5) és a (6) bekezdést is – elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél meghallgatásának mellőzésével hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell közölni. A határozat közlését követően az ellenfél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.

(13) A bíróság az előzetes bizonyítás és – az (5) bekezdés c) pontját és a (6) bekezdést kivéve – az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.

(14) Ha az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben meghatározott esetekben a biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező határozat, illetve az ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül nem érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.

(15) Az (1) bekezdésben nem említett, védjeggyel kapcsolatos minden más jogvitás ügy a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.

(16) Az (1) és a (15) bekezdésben említett perekben egyebekben a Pp. általános szabályait kell alkalmazni az e törvény 80. és 85. §-ában, valamint 86. §-ának (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.

96. § (1) Az együttes védjegy olyan védjegy, amely valamely társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesülés (a továbbiakban együtt: társadalmi szervezet) tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, az együttes védjeggyel megjelölt áruk vagy szolgáltatások minősége, származása vagy egyéb tulajdonsága alapján.

(2)³⁰⁷

(3) A megjelölés együttes védjegyként ki van zárva a védjegyoltalomból akkor is, ha

(4) Az együttes védjegy oltalma a társadalmi szervezetet illeti meg, használatára a társadalmi szervezet tagjai jogosultak.

(5) A védjegyjogosult társadalmi szervezet az együttes védjegyet maga nem használhatja, a tagok védjegyhasználatát azonban ellenőrzi.

(6) A 18. § alkalmazásában az együttes védjegy használatának minősül, ha a védjegyet a társadalmi szervezet bármelyik tagja használja.

97. § (1) A megjelölés akkor részesülhet együttes védjegyként oltalomban, ha használatáról – a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő – szabályzat rendelkezik. A szabályzatot az együttes védjegyre jogosult társadalmi szervezet állapítja meg.

(2) A szabályzatnak tartalmaznia kell:

(3)³⁰⁹

(4) Az együttes védjegyre vonatkozó bejelentésnek a szabályzatot is tartalmaznia kell. A védjegylajstromban az együttes védjeggyel kapcsolatban fel kell tüntetni a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat is. A szabályzatot – és annak módosításait – az együttes védjegyre vonatkozó lajstrombejegyzéshez mellékelni kell.

98. § (1) Az együttes védjegy oltalmának átruházásához az erre irányuló – írásba foglalt – szerződés és a jogosult megváltozásának a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges.

(2) Az együttes védjegy oltalma nem ruházható át, ha az átruházást követően a 96. §-ban foglalt követelmények nem teljesülnének, illetve a megjelölés együttes védjegyként az oltalomból kizárttá válna.

99. § (1)–(2)³¹⁰

(3) Az együttes védjegy oltalma megszűnik – a megszűnést megállapító határozatban megjelölt időpontban – akkor is, ha a védjegyjogosult nem teszi meg a szükséges intézkedéseket az együttes védjegy szabályzattal ellentétes használatának megakadályozására.

(4) Ha a megjelölés együttes védjegyként a 96. § (3) bekezdése alapján nem részesülhet oltalomban, az együttes védjegyet törölni kell. Ha a megjelölés a 96. § (3) bekezdése alapján az oltalomból kizárttá válik, az együttes védjegy oltalmának megszűnését a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napjára visszaható hatállyal kell megállapítani.

100. § Az együttes védjegy használatára tagsági viszonyuk alapján jogosultak csak a védjegyjogosult beleegyezésével léphetnek fel a bitorlóval szemben; a védjegyjogosult által indított perbe azonban beavatkozhatnak.

101. § (1) A tanúsító védjegy olyan védjegy, amely meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja.

(2) Nem szerezhet oltalmat tanúsító védjegyre

(3) A védjegy jogosultja a tanúsító védjegyet maga nem használhatja, engedélyezi azonban annak használatát az előírt minőségi követelményeknek vagy egyéb jellemzőknek megfelelő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban.

(4) A tanúsító védjegy akkor részesülhet oltalomban, ha ahhoz – az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő – szabályzat is társul.

(5) A szabályzatnak tartalmaznia kell:

(6) A tanúsító védjegy szabályzatára, bejelentésére és lajstromozására, használatára, átruházására, a tanúsító védjegy oltalmának megszűnésére és az ilyen védjegy oltalmából eredő jogok érvényesítésére az együttes védjegyre és oltalmára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(7)³¹¹ A tanúsító védjegyet törölni kell akkor is, ha a bejelentést a (2) bekezdés alapján arra nem jogosult nyújtotta be.

(8)³¹² A tanúsító védjegy használatára alkalmazni kell a minőség vagy egyéb jellemzők tanúsításáról rendelkező külön jogszabályok előírásait is.

102. §³¹³ Az együttes és a tanúsító védjegyekre, valamint oltalmukra az e részben nem szabályozott kérdésekben a védjegyekre és oltalmukra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a 96. § (3) bekezdésében meghatározott okokra tekintettel is lehet észrevételt tenni.

103. § (1) Földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés.

(2)³¹⁵ A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.

(3) Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.

104. §³¹⁶ A szeszes italok földrajzi árujelzői akkor részesülhetnek oltalomban, ha azok a termékek, amelyeken a földrajzi árujelzőt használják, megfelelnek a külön jogszabály által meghatározott termékleírásban foglalt feltételeknek is.³¹⁷

105. § (1) A földrajzi árujelző nem részesülhet oltalomban, ha a termék szokásos elnevezésévé vált a kereskedelmi forgalomban, függetlenül attól, hogy a termék a földrajzi árujelző által megjelölt helyről származik.

(2) A földrajzi árujelző lajstromozását követően nem válhat a terméknek a kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezésévé.

106. §³¹⁸ (1) Ki van zárva az oltalomból

(2) Nem részesülhet oltalomban a földrajzi árujelző, ha korábbi – oltalom alatt álló vagy egyéb – növényfajta, illetve állatfajta nevével ütközik, és emiatt a termék származása tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

107. § (1) A földrajzi árujelzőt oltalomban kell részesíteni, ha

(2) A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják.

(3) A földrajzi árujelző oltalma együttesen illeti meg azokat, akik a (2) bekezdésnek megfelelően termelnek, dolgoznak fel vagy állítanak elő termékeket (a továbbiakban: jogosultak).

(4)³¹⁹ Külföldi személyt csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén illeti meg a földrajzi árujelzőre az oltalom. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása irányadó.

108. § (1) A földrajzi árujelző oltalma a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozáskor keletkezik.

(2) A földrajzi árujelző oltalma korlátlan ideig tart.

109. § (1) Az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi árujelző használatára. A földrajzi árujelzőt csak a jogosultak használhatják, arra másnak használati engedélyt nem adhatnak.

(2) A kizárólagos használati jog alapján a jogosultak bármelyike felléphet bárkivel szemben, aki a kereskedelmi forgalomban

110. § (1) Bitorlást követ el, aki a 109. § megsértésével az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt jogosulatlanul használja.

(2) A bitorlás miatt bármelyik jogosult önállóan is felléphet. A bitorlás miatt felléphetnek a jogosultak érdekképviseleti szervezetei, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek is.

(3) A bitorlóval szemben támasztható polgári jogi igényekre a 27. §, a bitorlás vámjogi következményeire pedig a 28. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

111. § (1) A földrajzi árujelző oltalma megszűnik, ha

(2) Az oltalmat törölni kell, ha a földrajzi árujelző nem felelt meg a 107. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek.

(3)³²⁰ A szeszes italokkal kapcsolatos földrajzi árujelző oltalmának megszűnését kell megállapítani, ha az ellenőrzésre kijelölt szerv a földrajzi árujelző használatában a termékleíráshoz képest súlyos és másként nem orvosolható hiányosságokat állapít meg.

(4) A törlési, illetve a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a földrajzi árujelzővel kapcsolatban újabb törlési, illetve megszűnés megállapítási eljárást indítsanak.

112. § (1)³²² A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos következő ügyek tartoznak:

(2)³²³ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak az egyes földrajzi árujelzők közösségi oltalmára és az eredetmegjelölések nemzetközi lajstromozására vonatkozó rendelkezések (XVII/A–XVII/B. fejezetek) alkalmazásából eredő ügyek is.

(3)³²⁴ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban.

(4)³²⁵ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:

(5)³²⁶ A (4) bekezdés b) és c) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.

(6)³²⁷ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a földrajziárujelző-oltalmi ügyekben az ügyfél – a (7)–(8) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel.

(7)³²⁸ Elektronikus úton is be lehet nyújtani

(8)³²⁹ Ha az ügyfél a (7) bekezdés alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele az eljárás során hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.

(9)³³⁰ A (7) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására a 46/D. § (4)–(9) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

113. § (1)³³¹ A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését, a termékjegyzéket és az egyéb mellékleteket. A bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.³³²

(2) A földrajzi árujelző bejelentéséért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni a bejelentési naptól számított két hónapon belül.

(3)³³³ A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésről, ha az – a benyújtáskor vagy a hiánypótlás eredményeként – kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé (adatközlés). Az adatközlés különösen a következő adatokat tartalmazza:

(4)³³⁴ A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban az adatközlést követően észrevételt lehet benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.

(5)³³⁵ Ha a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentés megfelel az 55. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a bejelentés érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a földrajzi árujelző

(6)³³⁶

(7)³³⁷ A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban az (1)–(5) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a IX. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a törvény árujegyzékre utal, azon a termékjegyzéket kell érteni.

113/A. §³³⁸ (1) Ha a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésben szeszes italra vonatkozó földrajzi árujelző lajstromozását kérik, a 113. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

(2) A szeszes italra vonatkozó, lajstromozott földrajzi árujelzőhöz kapcsolódó termékleírás módosítására irányuló eljárásra az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

114. § A földrajzi árujelző oltalmának törlésére irányuló eljárásban a 72–74. §-ok, a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban pedig a 75. és 76. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

115. § A földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos bírósági eljárásban a XI. és XII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

116. §³⁴⁴ A szeszes italok kereskedelmi forgalmában feltüntetett földrajzi árujelzők használatának a 104. §-ban előírt követelmények szempontjából történő ellenőrzése a külön jogszabályban kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.

116/A. §³⁴⁸ (1) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 510/2006/EK rendelet) rendelkezései az irányadók.

(2) A szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 479/2008/EK rendelet) rendelkezései az irányadók.

(3)³⁴⁹ Az 510/2006/EK rendelet, illetve a 479/2008/EK rendelet alapján a tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben a miniszter és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el.

(4)³⁵⁰ Az 510/2006/EK rendelet 5. cikke szerinti, valamint a 479/2008/EK rendelet 35. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelmet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) a miniszterhez kell benyújtani. A miniszter a benyújtást követően haladéktalanul továbbítja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmet.

(5)³⁵¹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmet soron kívül megvizsgálja abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a következőket:

(6)³⁵² A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett vizsgálat nem terjed ki arra, hogy fennáll-e

(7)³⁵³ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül nyilatkozik a miniszternek arról, hogy az (5) bekezdés szerint vizsgált követelmények alapján egyetért-e a kérelemnek az Európai Bizottsághoz történő, (9) bekezdés szerinti továbbításával.

(8)³⁵⁴ A miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatát és a kérelem külön jogszabály szerint lefolytatott részletes vizsgálatát követően a kérelmet közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemmel szemben a közzétételtől számított két hónapon belül kifogást lehet benyújtani az 510/2006/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének, illetve a 479/2008/EK rendelet 38. cikke (3)–(4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően. A kifogást a miniszter – iparjogvédelmi kérdésekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével – a (9) bekezdés szerinti határozatában bírálja el.

(9)³⁵⁵ A miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilatkozatával összhangban és a külön jogszabály alapján lefolytatott részletes vizsgálatát követően, a kérelem benyújtásától számított kilenc hónapon belül határoz arról, hogy a kérelem megfelel-e az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. A miniszter a határozatot a termékleírással együtt közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemnek helyt adó határozat meghozatala esetén a miniszter továbbítja az Európai Bizottsághoz az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében, illetve a 479/2008/EK rendelet 38. cikke (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat, illetve iratokat.

(10) A kérelemnek helyt adó, (9) bekezdés szerinti határozat meghozatalával – az 510/2006/EK rendelet 5. cikke (6) bekezdésének első albekezdésében, illetve a 479/2008/EK rendelet 38. cikkének (7) bekezdésében szabályozott – átmeneti oltalom keletkezik a kérelemnek az Európai Bizottsághoz történő benyújtása napjától kezdődő hatállyal. Az átmeneti oltalom keletkezésének napjáról a miniszter értesíti a kérelmezőt. Bitorlás miatt az a kérelmező is felléphet, akinek a földrajzi árujelzője átmeneti oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a kérelemről az Európai Bizottság jogerősen nem döntött.

(11) Az (1)–(10) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell

(12)³⁵⁶ Az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti kifogást a miniszterhez kell benyújtani az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti adatnak, illetve iratnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított négy hónapon belül. A kifogással kapcsolatos tagállami feladatokat a miniszter – iparjogvédelmi kérdésekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével – látja el.

(13) A 27–28. §-ok és a XII. fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell

116/B. §³⁵⁷ (1) A szeszes italok földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) rendelkezései az irányadók. A 110/2008/EK rendelet alapján a tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben a miniszter jár el.

(2)³⁵⁸ Ha a bejelentő megtette a 113/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatot, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala erről a 113/A. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti tájékoztatásában értesíti a minisztert. Ha a bejelentő nem tette meg a 113/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatot, a szeszes italra vonatkozó földrajzi árujelzőt lajstromozó határozat jogerőre emelkedését követően bármikor kérheti a földrajzi árujelzője közösségi oltalmának megszerzésére irányuló eljárás lefolytatását; a kérelmet a miniszterhez kell benyújtani. A miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesítésétől, illetve a jogosult kérelmének benyújtásától számított hatvan napon belül megteszi a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti bejelentést.

(3) A szeszes italra vonatkozó, közösségi oltalom alatt álló földrajzi árujelzőhöz kapcsolódó termékleírásnak a 113/A. § (2) bekezdése szerinti módosítása esetén a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A szeszes italok földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmát sértő, a 110/2008/EK rendelet 16. cikkében meghatározott cselekmények elkövetése esetén a 27–28. §-ok és a XII. fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

116/C. §³⁵⁹ (1) A 116/A–116/B. §-okban nem szabályozott kérdésekben a külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. E külön jogszabály előírhatja, hogy a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a következő szervezetek is végezhetik:

(2) Az (1) bekezdés szerinti külön jogszabály

(3) Ha az előállító nem teljesíti a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételt vagy nem felel meg a (2) bekezdés b) pontja szerinti tilalomnak, és a termékleírásnak nem megfelelő terméken továbbra is használja a földrajzi árujelzőt – külön jogszabályban meghatározott mértékű – bírságot köteles fizetni.

116/D. §³⁶⁰ (1) E törvény alkalmazásában

(2) Ahol e törvény a Megállapodás alkalmazására utal, azon a Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.

(3) A nemzetközi bejelentések tekintetében a Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4)³⁶¹

116/E. §³⁶³ (1)³⁶⁴ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott eredetmegjelölés jogosultja [107. § (3) bek.] a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási ország hivatala útján nemzetközi bejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.

(2)³⁶⁵ A nemzetközi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási ország hivatalánál a Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani.

(3) Ha a nemzetközi bejelentést az (1) bekezdésben említett eredetmegjelölés lajstromozása előtt nyújtják be, a benyújtás napjának az eredetmegjelölés lajstromozásának napját kell tekinteni.

116/F. §³⁶⁶ (1)³⁶⁷ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi bejelentés továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy

(2)³⁶⁹ Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést a bejelentő által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához.

116/G. §³⁷⁰ (1)³⁷¹ A nemzetközi bejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Megállapodásban meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben említett továbbítási díj a nemzetközi bejelentés beérkezésének napján esedékes. Ha a díjat az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni.

(4)³⁷² A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott nemzetközi bejelentés esetén a lajstromban fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát.

116/H. §³⁷³ Az eredetmegjelölés nemzetközi oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés oltalma megszűnt.

116/I. §³⁷⁴ (1)³⁷⁵ A Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölésnek a Végrehajtási Szabályzat 7. szabálya (1) bekezdése alapján meghatározott naptól ugyanaz a hatálya, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szabályszerűen benyújtott, eredetmegjelölés lajstromozására irányuló bejelentésnek.

(2)³⁷⁶ A nemzetközi lajstromozással – az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően – ugyanolyan oltalom keletkezik, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által történt lajstromozás alapján, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Megállapodás 5. cikkének (3) bekezdése alapján a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja.

116/J. §³⁷⁷ (1)³⁷⁸ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően a nemzetközi bejelentésről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé (adatközlés). Az adatközlés a következő adatokat tartalmazza:

(2)³⁷⁹ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Megállapodás 5. cikkének (3) bekezdése alapján az eredetmegjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja, erről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl az (1) bekezdésben meghatározott adatok feltüntetésével.

116/K. §³⁸⁰ (1)³⁸¹ Az adatközlést követően észrevételt lehet benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra nézve, hogy a nemzetközi bejelentés tárgyát képező megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.

(2)³⁸² A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi bejelentés tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 113. § (5) bekezdése szerinti érdemi vizsgálatot.

(3) Ha a nemzetközi bejelentés nem felel meg a 113. § (5) bekezdésében vizsgált követelményeknek, erről a Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül értesíteni kell a Nemzetközi Irodát (ideiglenes elutasítás).

(4)³⁸³ Ha a bejelentés elutasításának [61. § (4) bek.] vagy visszavontnak tekintésének [61. § (5) bek.] van helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás).

(5)³⁸⁴ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki a (3) bekezdés szerinti ideiglenes elutasítást, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni.

(6)³⁸⁵ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni.

(7)³⁸⁶ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.

117. § (1) E törvény 1997. július 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a hatálybalépést követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

(2) A 42. §-ban foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is.

(3) A törvény hatálybalépése előtt megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom hatálya, a védjegyhasználat fogalma, valamint a védjegybitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A belenyugváshoz és a védjegyhasználat elmulasztásához fűzött jogkövetkezmények bekövetkezésére e törvényben megállapított határidők legkorábban a hatálybalépés napján kezdődnek. A korábban hatályos rendelkezések alapján a védjegyoltalom megszűnése akkor is megállapítható, ha a hatálybalépést követően telik le az az öt év, amely alatt a védjegyet az országban nem használták.

(5)³⁸⁸ E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 76/P. § (5)–(5e) bekezdését a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

118. § (1) A 103. § (3) bekezdésétől eltérően bizonyos – élelmiszerekhez hagyományosan használt – földrajzi neveket eredetmegjelölésnek lehet tekinteni akkor is, ha az adott élelmiszerek előállításához nyersanyagként felhasznált élő állat, hús és tej az élelmiszer előállítási területénél nagyobb vagy attól különböző földrajzi területről származik, ha

(2) Az (1) bekezdés szerinti hagyományos élelmiszerek földrajzi árujelzőire e törvény hatálybalépésétől számított két éven belül igényelhető oltalom.

(3)³⁸⁹ E törvény alapján oltalomban részesülnek azok az eredetmegjelölések is, amelyeket a hatálybalépés előtt bejegyeztek az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás alapján vezetett külön hazai lajstromba. Ezeket az eredetmegjelöléseket be kell jegyezni a földrajzi árujelzők lajstromába, és meg kell hirdetni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

119. §³⁹⁰

120. §³⁹¹

121. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

(2)³⁹⁶ Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben – a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.³⁹⁷

122. §³⁹⁹ (1)⁴⁰⁰ Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

(2)⁴⁰¹ Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket: