1996. évi LXXV. törvény
1996. évi LXXV. törvény
a munkaügyi ellenőrzésről1
E törvény célja, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított kötelességek megtartása állami ellenőrzésének tárgyát, személyi és szervezeti kereteit, az eljárás rendjét, valamint e kötelességek megszegésének jogkövetkezményeit meghatározza.
Mindezek érdekében – különös tekintettel a jogszabályi feltételeknek meg nem felelő foglalkoztatás, illetve munkavállalás visszaszorítására, valamint a munkavállalók és érdekképviseleti szervei jogainak védelmére – az Országgyűlés a munkaügyi ellenőrzésről a következő törvényt alkotja:2
1. §3 (1) E törvény hatálya kiterjed
a)4 arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra, aki, illetve amely a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára létesített munkaviszonyt is –, továbbá harmadik országbeli állampolgárt vagy fiatal munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve a (4) bekezdésben meghatározott jogviszonyok alapján foglalkoztat,
b)5 a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadóra és a kölcsönbevevőre
(a továbbiakban együtt: foglalkoztató).
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően e törvény hatálya kiterjed
a)6
b)7 a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. §-a alapján történő munkavégzésére.
(3) E törvény alkalmazásában – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.
(4) Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik
a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott vállalkozási szerződés (389–415. §), valamint megbízási szerződés (474–487. §) alapján végzett munka, továbbá
b)8 a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése,
c)9 a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Köt.) szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység,
d)10 a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján teljesíti,
e)11 az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végzett munka.
(5)12 A felügyelő jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka a (4) bekezdés szerinti jogviszonyok alapján, vagy ellenérték nélkül történt.
(6)13 Olyan munkahelyen, ahol különböző foglalkoztatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkaügyi ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg, az (5) bekezdés vonatkozásában – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.
(7)14 A (6) bekezdés szerinti vélelemre alapított határozat kizárólag a 3. § (1) bekezdés a)–b), valamint i) pontjainak megsértésével összefüggésben tartalmazhat rendelkezést. Az ebbe a körbe nem tartozó jogsértések miatt a tevékenységet ténylegesen irányító foglalkoztatóval szemben a vélelemmel megállapított munkaviszonyt érintően csak a vélelmet tartalmazó határozat jogerőre emelkedése után történt elkövetés esetén hozható határozat.
(8)15 Az ágazati miniszter eltérő szabályokat állapíthat meg a Magyar Honvédségnél, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél az állam nevében a tulajdonosi jogokat a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, továbbá a rendvédelmi szerveknél a 3. § alkalmazására, és a feladatok ellátására önálló szervezetet hozhat létre.16
2. § (1)17 A munkaügyi ellenőrzést – az e törvényben foglalt kivételekkel – a munkaügyi hatóság munkaügyi felügyelői (a továbbiakban: felügyelő) látják el.
(2)18 A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányafelügyelet felügyelete alá tartozó tevékenységek munkaügyi ellenőrzését a bányafelügyelet végzi.
(3)19 Az Mt. 295. § (1) bekezdés e) pontja kivételével az Mt. 295–296. §-ában meghatározott szabályok betartásának ellenőrzése céljából tartott vizsgálatok tapasztalatairól a munkaügyi hatóság és a bányafelügyelet beszámolót készít a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter számára.
2/A. §20 (1)21 A munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a munkaügyi hatóság vezetője által megállapított, és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.
(2)22 A munkaügyi hatóság vezetője ellenőrzési irányelve az aktuális foglalkoztatási folyamatokra, a foglalkoztatási célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a jogszerű foglalkoztatást leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a foglalkoztatási szempontból legnagyobb kockázatot jelentő foglalkoztatói, illetőleg munkavállalói csoportokra kiemelt figyelemmel szabályozza a munkaügyi hatóság ellenőrzési erőforrásainak felhasználását.
(3) Az ellenőrzési irányelv tartalmazza
a) az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait,
b) az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat.
3. §23 (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:
a)24 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések,
b)25 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség,
c)26
d)27
e) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
f)28 a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések,
g)29 a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
h)30 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,
i)31 a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok,
j)32
k)33 a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok,
l)34
m)35
n)36
o)37 a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,
p)38
q)39
r)40 a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok,
s)41 a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) 71. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi
t)42 a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó munkáltató kivételével, a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés – kormányrendeletben meghatározott – elvárt mértéke megfelelő végrehajtásának
megtartására.
(2)43 Az (1) bekezdés g) pontjával kapcsolatos munkaügyi ellenőrzés az Mt. 136–137. §-ában, 138. § (4)–(6) bekezdésében, 139–145. §-ában, 146. § (1)–(3) bekezdésében, 147. § (1) bekezdésében, 153–165. §-ában foglalt rendelkezések megtartására terjed ki.
(3)44 A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés – az Mt. 215–218. §-a tekintetében – kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezeti tagnak az Mt. 223. §-a alapján történő munkavégzése tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az iskolaszövetkezetre és az Mt. 224. § (1)–(3) tekintetében a szolgáltatás fogadójára. Az iskolaszövetkezetnél az (1) bekezdés a)–b), e)–i), valamint r)–s) pontja vonatkozásában lefolytatott ellenőrzés során a munkaügyi hatóság a munkaügyi szabályok betartásának ellenőrzését a szövetkezetekről szóló törvényben foglalt eltérő szabályok figyelembevételével végzi, e körben ellenőrzési jogköre kiterjed a munkáltató iskolaszövetkezeti jogállásának, valamint a foglalkoztatottak tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennállásának ellenőrzésére is. E rendelkezés nem érinti az iskolaszövetkezet tagja személyes közreműködését igénybevevő harmadik személy foglalkoztatónál megvalósuló, az iskolaszövetkezet tagjának nem minősülő személy foglalkoztatása szabályai betartásának ellenőrzését.
(4)45
(5)46
3/A. §47 (1)48 A munkaügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató foglalkoztatók munkaügyi ellenőrzése céljából az építésügyi hatóság által – külön törvény szerint – továbbított, (2) bekezdésben leírt adatokat is felhasználhatja.
(2)49 Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés érdekében a munkaügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységek megkezdésének bejelentéssel történő adatszolgáltatásából származó következő adatokat használhatja fel:
a) az építési helyszín címe, helyrajzi száma,
b) a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá
c) a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása.
4. §50 (1) A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat.
(2)51
(3) Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult
a)–c)52
d)53 a munkahelyen tartózkodó személyek személyi azonosságának igazoltatással történő megállapítására,
e) a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára.
4/A. §54 A munkaügyi felügyelő hatósági ellenőrzést erre jogosító igazolvány birtokában végezhet. Az igazolvány tartalmazza a felügyelő nevét, az igazolvány sorszámát, és a munkaügyi hatóság illetékes szervének megnevezését.
5. § (1)55
(2) A munkaügyi ellenőrzést végző szerv a munkáltató nyilvántartásairól készült másolatot, valamint az ellenőrzés során készített hang- és képfelvételt csak ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és a dokumentumokat köteles az eljárás jogerős befejezését követő három éven belül megsemmisíteni.
6. § (1)56 A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a következő intézkedésekkel élhet:
a)57 megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a 3. § (1) bekezdése a) pontjának első és második fordulata, továbbá b), e), f), i), k) és s) pontjai esetében a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható. Ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére, illetőleg munkaerő-kölcsönzés esetén a munkaszerződés kölcsönbevevő részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket, a felügyelő az eltiltás időtartamára kötelezi a munkáltatót az Mt. 146. § (1) bekezdése szerinti díjazásnak a munkavállaló részére történő megfizetésére,
b) kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére,
c) kötelezi a harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély vagy EU Kék Kártya nélkül foglalkoztatót a központi költségvetésbe történő befizetésre a 7/A. §-ban foglaltak szerint,
d)58
e) a 7. § (1) bekezdésében meghatározott esetben javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására,
f)59
g) az 1. § (5) bekezdése alapján eljárva megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására,
h) eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik, vagy
i) a 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó jogsértés megállapítása esetén a gyermek veszélyeztetettsége miatt jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálatnál,
j)60 a további jogsértés megelőzésének érdekében – a b) pont alkalmazhatóságának hiányában – megállapítja a munkáltató jogsértését.
(2)61 A felügyelő az (1) bekezdés a) pontjában foglalt határozatának munkaügyi okból fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását is elrendelheti.
(3)62 A felügyelő a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintő intézkedést nem hozhat, amennyiben az ellenőrzést megelőzően a felek között munkaügyi vita indult.
(4)63 A munkaügyi hatóság, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre
a) társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító jogerős döntését közli a nyugdíj-megállapító szervvel,
b) megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító jogerős döntését közli a rehabilitációs hatósággal.
(5)64 Ha a jogsértést korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában történő foglalkoztatásával követik el, a munkaügyi hatóság a jogsértést megállapító jogerős határozatát közli a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapító szervvel.
6/A. §65 (1) A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató
a) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette,
b)66 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pontjában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt bejelentési kötelezettségének,
c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót, vagy
d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet.
(2) Nem szabható ki munkaügyi bírság, ha
a) a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette,
b) a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti, és a foglalkoztató a bejelentés határidőben történő teljesítéséhez szükséges adatokat a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig teljes körűen átadta, vagy
c) a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti.
(3)67
6/B. §68 (1) Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató az ellenőrzés alá vont telephelyen a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést a kormányrendeletben meghatározott elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre, a megállapításról a munkaügyi hatóság határozatot hoz. Ezen megállapítással kapcsolatosan nincsen helye a 6. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak, valamint munkaügyi bírság alkalmazásának.
(2)69 Nincs helye az (1) bekezdés szerinti megállapításnak, ha a munkáltató a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek, amely létszám szempontjából:
a) a kölcsönbeadónál figyelmen kívül kell hagyni azt a kölcsönzött munkavállalót, aki olyan kölcsönvevőhöz került kikölcsönzésre, ahol a kölcsönvevő – az általa tett nyilatkozat szerint – saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek,
b) az iskolaszövetkezetnél figyelmen kívül kell hagyni azt a nappali tagozatos tanuló, hallgató munkavállalót, aki olyan, az iskolaszövetkezet szolgáltatását fogadó gazdálkodó szervezetnél működik közre az iskolaszövetkezet teljesítésében, ahol az iskolaszövetkezet szolgáltatását fogadó gazdálkodó szervezet – az általa tett nyilatkozat szerint – saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek.
(3) Ahol jogszabály munkaügyi ellenőrzés során feltárt bármely jogsértést említ, ott ez alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – azt is érteni kell, ha a munkáltató a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést – kormányrendeletben meghatározott – elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre.
(4) Ahol jogszabály munkaügyi bírság megállapítását említi, ott ez alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az (1) bekezdés alapján hozott határozatot is érteni kell.
(5) Amennyiben jogszabály munkaügyi bírság kiszabása esetén további jogkövetkezmény alkalmazását a kiszabott bírság mértékétől teszi függővé, úgy az (1) bekezdés alapján hozott határozat tekintetében úgy kell eljárni, mintha a legmagasabb összegű bírság kiszabására került volna sor.
7. §70 (1) Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató
a) a 3. § (1) bekezdés a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó, valamint a b), f), g), i), k) pontjában foglalt rendelkezéseket egy,
b) a 3. § (1) bekezdésnek az a) pontban nem említett, valamint az e) és a h) pontban foglalt rendelkezések bármelyikét több
munkavállaló vonatkozásában megsérti.
(2) Nem indítható a jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított három év eltelt. A hároméves határidő kezdő napja
a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,
b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
(3) A munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.
(4) Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedhet.
(5) Természetes személy foglalkoztató által, nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól egymillió forintig terjedhet.
(6) A munkaügyi bírság mértéke a (3)–(5) bekezdésben meghatározott felső korlát kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor.
(7) A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók számát, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott körülményeket.
(8) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazása, valamint a munkaügyi bírság egyidejű kiszabása esetén egy határozatot kell hozni.
7/A. §71 (1)72 Amennyiben a 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak ellenőrzése során a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély, illetve EU Kék Kártya nélkül foglalkoztat, kötelezni kell a központi költségvetésbe történő befizetésre a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint.
(2)73 A központi költségvetésbe történő befizetés mértéke
a)74 első alkalommal megállapított engedély nélkül történő foglalkoztatás esetén az engedély nélkül alkalmazott harmadik országbeli állampolgár részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) négyszeresének, de legalább a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) nyolcszorosának,
b)75 a korábbi engedély nélküli foglalkoztatást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül megállapított ismételt engedély nélküli foglalkoztatás esetén a harmadik országbeli állampolgár részére a folyamatos foglalkoztatása megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás ismételt megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) nyolcszorosának, de legalább a minimálbér tizenötszörösének
megfelelő összeg.
(3)76 Magánszemély munkáltató által nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár engedély nélkül történő foglalkoztatása esetén a természetes személy foglalkoztatót a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a) első alkalommal megállapított engedély nélkül történő foglalkoztatás esetén a minimálbér kétszeresének,
b) a korábbi engedély nélküli foglalkoztatást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül megállapított ismételt jogsértés esetén a minimálbér négyszeresének
megfelelő összeg terheli.
(4)77 A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, a foglalkoztatót a kifizetett munkabér (munkadíj), de legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg központi költségvetésbe történő megfizetésére kell kötelezni akkor, ha a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt úgy foglalkoztat tovább, hogy az engedély érvényességének lejártát megelőzően a harmadik országbeli állampolgár számára – amennyiben ezt az engedélyre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi – új engedély iránti kérelmet az illetékes hatósághoz benyújtott, azonban a hatóság az ügyben nem hozott határozatot.
(5)78 Ha a harmadik országbeli állampolgár részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg,
a) a (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a minimálbér nyolcszorosának,
b) a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a minimálbér tizenötszörösének,
c) a (4) bekezdésben foglalt esetben a minimálbér kétszeresének
megfelelő összeg terheli a foglalkoztatót.
(6)79 Amennyiben a munkaügyi hatóság a munkáltatót harmadik országbeli állampolgár engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezte, ugyanezen jogsértésre tekintettel munkaügyi bírság egyidejűleg nem alkalmazható.
(7)80 A munkaügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával összefüggő engedély, illetve EU Kék Kártya nélküli foglalkoztatást megállapító, illetve befizetésre kötelező jogerős határozatát közli az idegenrendészeti hatósággal.
8. §81 (1)82 A 2. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szervek hatósági tevékenységük során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény83 szabályai szerint járnak el.
(2)84 A munkaügyi hatóság a szükséges intézkedések megtétele céljából megkeresi az illetékes hatóságot, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására érvényes tartózkodási engedély vagy kereső tevékenység folytatására jogosító engedély hiányában került sor, és az ellenőrzés során megállapítja annak valószínűségét, hogy a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása vagy magyarországi tartózkodása a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztetheti, vagy közegészségügyi, járványügyi szempontból veszéllyel járhat.
(3)85 A munkaügyi hatóság tevékenysége során együttműködik a tevékenységével érintett más hatóságokkal.
(4)86 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott álláskeresési ellátásokra, illetőleg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott aktív korúak ellátására való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából a munkaügyi hatóság hivatalból eljárva, havi rendszerességgel, elektronikusan adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szerv részére azokról a munkavállalókról, akik tekintetében a foglalkoztató részéről
a)87 e törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések [Mt. 22–23. §, 42–44. §] megsértését,
b) e törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértését
jogerős és végrehajtható közigazgatási határozattal megállapította.
(5)88 A munkaügyi hatóság által a (4) bekezdés alapján átadott adatok tartalmazzák
a) a jogsértés tényét megállapító jogerős határozat számát és a határozat jogerőre emelkedésének időpontját,
b)89 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések [Mt. 22–23. §, 42–44. §], valamint a jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §] megsértésével érintett munkavállaló nevét, anyja nevét, születésének helyét, idejét, lakcímét és a jogsértéssel érintett állapot időtartamát, továbbá
c) – amennyiben azt a munkaügyi ellenőrzés során tisztázni lehetett – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések, valamint a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértésével érintett munkavállalók TAJ-számát.
(6)90 A munkaügyi hatóság a (4) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében nyilvántartást vezet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések, valamint a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértésével érintett munkavállalókról és az (5) bekezdésben meghatározott személyi adatokról.
(7)91 A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével törli.
(8)92 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2) bekezdése alapján kezelt adatokból a 2. §-ban meghatározott munkaügyi ellenőrzést végző személy – az ellenőrzési tevékenysége keretében – hatósági hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, elektronikusan kérhet tájékoztatást.
8/A. §93 (1)94 A munkaügyi eljárás határideje az eljárás megindításától számított két hónap a 3. § (1) bekezdésének a), f), g) és k) pontjában meghatározott szabályok megsértése miatt folytatott eljárásokban.
(2)95 A munkaügyi ellenőrzés alapján indult eljárásokban vélelmezni kell a tanúnak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az adatok zárt kezelésére vonatkozó szabályai szerinti olyan helyzetét, amely alapján őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E rendelkezés megfelelően irányadó arra a természetes személyre is, akinek bejelentése alapján a hatóság az eljárást hivatalból megindította.
(3)96
(4)97 Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) újrafelvételi eljárásnak nincs helye,
b) a bíróság a munkaügyi hatóság bírságot megállapító határozatát megváltoztathatja, ha a határozat jogszabálysértő, és a közigazgatási határozatot megváltoztató döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak,
c)98 felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi döntésmegváltoztatásának, illetőleg megsemmisítésének nincs helye.
(5)99
(6)100 A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti, illetőleg elengedheti, feltéve hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerőre emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését. A méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.
(8)101 A munkaügyi eljárásokban megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
8/B. §102 A munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik az Európai Unió tagállamainak munkaügyi feladatokat ellátó hatóságaival. A nemzetközi együttműködés keretében megkeresésre a hatáskörébe tartozó feladatokat érintően tájékoztatást nyújt az elvégzett munkaügyi ellenőrzések megállapításairól, valamint a munkaügyi jogszabályok tartalmáról.
8/C. §103 (1) A munkaügyi hatóság a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából hatósági nyilvántartást vezet, mely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság jogerős és végrehajtható határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza
a) a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját,
c) a jogsértés megjelölését,
d) az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló jogszabályhelyre történő utalással,
e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést (hatályon kívül vagy hatályon kívül helyező és új eljárást elrendelő vagy a keresetet elutasító) hozott.
(2)104 A hatósági nyilvántartás adatait a munkaügyi hatóság az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése a munkaügyi hatóság által történik a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon.
(3) A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével törli.
(4)105 A munkaügyi hatóság – az (5) és (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az általa vezetett nyilvántartás adataiból a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével kapcsolatos jogsértést elkövetett, jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy – a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén – bírósági határozattal munkaügyi bírsággal sújtott foglalkoztatókra vonatkozó, az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatokat, valamint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén az (1) bekezdés e) pontjában foglalt adatokat abban az esetben, ha a bíróság a keresetet elutasító vagy a közigazgatási határozatot megváltoztató döntést hozott, a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.106
(5)107 A munkaügyi hatóság a jogszabályban meghatározott munkaügyi jogsértéseket elkövető foglalkoztatókra vonatkozó adatokat nyilvánosságra hozza, ha a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértést jogerős és végrehajtható határozattal ismételten megállapította. E rendelkezés alkalmazásában – több telephellyel rendelkező munkáltató esetében – ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.
(6)108 Ha a munkaügyi hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak,
a) a (4)–(5) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé,
b) – amennyiben a (4)–(5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került – intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.
(7)109 A munkaügyi hatóság nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha a foglalkoztató a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.
(8)110 A munkaügyi hatóság a 6/B. § (1) bekezdése szerinti határozat esetében a munkáltatóra vonatkozó adatokat a határozat jogerőssé válásának napján hozza nyilvánosságra a honlapján történő közzététel útján, és a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított két év elteltével törli. E határozatok esetében a (6) bekezdés nem alkalmazható.
8/D. §111
9. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően munkaügyi bírság kiszabása csak az e törvény hatálybalépése után elkövetett jogszabálysértés esetén lehetséges.
(3) E törvény alkalmazásában
a)112 munkahelyen a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 5. pontjában foglaltakat kell érteni, kivéve a bedolgozó, illetve a távmunkát végző munkavégzés céljára szolgáló lakóhelyét vagy más, általa a munkavégzés céljára biztosított lakóhelyiséget, továbbá a magánszemély munkáltató – egyéni vállalkozó székhelyének nem minősülő – lakóhelyét,
b)113 munkabéren: a jogszabály alapján járó illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést és tizenharmadik havi illetményt, valamint az ügyészségi szolgálati jogviszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvényben és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényben, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben foglalt javadalmazást,
c)114 fiatal munkavállalón a Köt. alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző, tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt,
d)115 a 3. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a munkaszerződés lényeges tartalmi elemein az alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, valamint a munkaidőt
is érteni kell.
(4)116 E törvény alkalmazásában a központi költségvetésbe történő befizetéskor a kötelező legkisebb munkabéren a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér havi mértékét kell érteni.
(5)117 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a munkaügyi hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki, valamint a hatóság vagy hatóságok eljárására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.118
(6)119 Felhatalmazást kap
a) a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 3. § alkalmazásának eltérő szabályait, valamint a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a Magyar Honvédségnél, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél az állam nevében a tulajdonosi jogokat a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál,120
b) a rendvédelmi szervet irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 3. § alkalmazásának eltérő szabályait, valamint a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a rendvédelmi szerveknél.
9/A. §121 Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvénnyel (a továbbiakban: T.) megállapított 3. § (1) bekezdés t) pontját, (5) bekezdését és a 6/B. §-t a T. hatálybalépését122 követően indult ügyekben kell alkalmazni.
10. §123 E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 1993. november 23-i 93/104/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;
b) a Tanács 1975. február 10-i irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;
c) a Tanács 1976. február 9-i 76/207/EGK irányelve a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról, a Munka Törvénykönyve, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXI. törvény, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;
d) a Tanács 1991. október 14-i 91/533/EGK irányelve a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;
e) a Tanács 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelve a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről a Munka Törvénykönyve, valamint a munkavédelemről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;
f) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a Munka Törvénykönyve, a munkavédelemről szóló törvény és a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet irányadó rendelkezéseivel együtt;
g) a Tanács 1999. június 21-i 1999/63/EK irányelve az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége az Európai Unióban (FST) között, a tengerészek munkaidejének szervezésére vonatkozóan kötött megállapodásról a Munka Törvénykönyve, valamint a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;
h) az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 22-i 2000/34/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;
i) a Tanács 2000. november 27-i 2000/79/EK irányelve az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról a Munka Törvénykönyve, valamint a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;
j) az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/14/EK irányelve az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;
k) az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/15/EK irányelve a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről a Munka Törvénykönyve, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;
l) az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/88/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól, a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;
m)124 az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti illegális foglalkoztatás tilalmának, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény irányadó rendelkezéseivel együtt,
n)125 a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008. november 17-i 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek.
11. §126 (1)127 Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésétől128 számított 30. napon a munkaügyi hatóság a foglalkoztatóknak a Módtv. hatályba lépéséig hatályos 8/C. § (4) és (5) bekezdése alapján nyilvánosságra hozott adatai közül törli azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyek közzétételi kötelezettségét – ideértve a folyamatban lévő bírósági felülvizsgálattal érintett határozatok adatait is – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a Kbt. a Módtv. hatályba lépéséig előírta.
(2) A munkaügyi hatóság a 8/C. § (4) és (5) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettsége a Módtv. hatályba lépését követően indult ügyekben feltárt jogsértések esetén irányadó.
(3) A Módtv. 34. § (1) bekezdésével megállapított 6. § (1) bekezdés c) pontjában a 3. § (1) bekezdés s) pontjára vonatkozó utalást 2011. július 20-ától kell alkalmazni.
(4)129 A 6/A. § rendelkezéseit a Módtv. hatályba lépését követően indult ügyekben feltárt jogsértések esetén kell alkalmazni,.
A törvényt az Országgyűlés az 1996. október 8-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. október 18.
Lásd az 1991: IV. törvényt, az 1992: XXII. törvényt, az 1993: XLVIII. törvényt, 1993: XCIII. törvényt. A preambulum a 2011: CXCI. törvény 89. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § a 2003: XX. törvény 63. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 32. § (10) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. július 1-jét követően megindított munkaügyi ellenőrzés tekintetében kell alkalmazni.
Az 1. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés a) pontját a 2011: CXCI. törvény 90. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdés b) pontja a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdésének c) pontját a 2005: LXXXVIII. törvény 20. §-a iktatta be.
Az 1. § (4) bekezdésének d) pontját a 2006: X. törvény 111. §-a iktatta be. E módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. július 1. napját követően alapított szövetkezetekre, valamint az ezen időpontban már működő és e módosító törvény 106. § (1) bekezdésének megfelelően alapszabályukat módosító szövetkezetekre kell alkalmazni.
Az 1. § (4) bekezdés e) pontját a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (5) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 413. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § új (6) bekezdését a 2007: XIX. törvény 16. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 26. § (4) bekezdése alapján a rendelkezés csak a 2007. április 1-jét követően elkövetett jogsértés esetén alkalmazható.
Az 1. § (7) bekezdését a 2007: XIX. törvény 16. §-a iktatta be. E módosító törvény 26. § (4) bekezdése alapján a rendelkezés csak a 2007. április 1-jét követően elkövetett jogsértés esetén alkalmazható.
Az 1. § (6) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 33. §-ával megállapított szöveg, számozását a 2007: XIX. törvény 16. §-a (8) bekezdésre változtatta, szövege a 2011: CXCII. törvény 65. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 14/1997. (II. 26.) BM rendeletet, a 4/1998. (II. 25.) IM, a 17/2002. (XII. 30.) MeHVM rendeletet, a 23/2006. (VIII. 30.) HM rendeletet.
A 2. § (1) bekezdése a 2005: CLV. törvény 1. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 128. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 96. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdését a 2001: XVI. törvény 31. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2/A. §-t a 2005: CLV. törvény 2. §-a iktatta be, e módosító törvény 11. § (4) bekezdésének b) pontja alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2/A. § (1) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 84. §-ával megállapított szöveg.
A 2/A. § (2) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 89. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3.§ az 1999: CXXII. törvény 39.§-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés c) pontját a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (13) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (1) bekezdés d) pontját a 2011: CXCI. törvény 90. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (1) bekezdés f) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdésének g) pontja a 2007: XIX. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 26. § (4) bekezdése alapján a rendelkezés csak a 2007. április 1-jét követően elkövetett jogsértés esetén alkalmazható.
A 3. § (1) bekezdésének h) pontja a 2005: CLV. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 11. § (4) bekezdésének b) pontja alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (1) bekezdés i) pontja a 2011: CV. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés j) pontját a 2011: CXCI. törvény 90. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (1) bekezdésének új k) pontját a 2001: XVI. törvény 31. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti k)–m) pontok számozását l)–n) pontokra változtatva. A k) pont a 2005: CLV. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 11. § (4) bekezdésének b) pontja alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (1) bekezdése eredeti k) pontjának jelölését l) pontra változtatta a 2001: XVI. törvény 31. §-ának (3) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 90. § (1) bekezdés b) pontja.
A 3. § (1) bekezdése eredeti l) pontjának jelölését m) pontra változtatta a 2001: XVI. törvény 31. §-ának (3) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 90. § (1) bekezdés b) pontja.
A 3. § (1) bekezdése eredeti m) pontjának jelölését n) pontra változtatta a 2001: XVI. törvény 31. §-ának (3) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 90. § (1) bekezdés b) pontja.
A 3. § (1) bekezdésének o) pontját a 2003: XX. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 32. § (10) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. július 1-jét követően megindított munkaügyi ellenőrzés tekintetében kell alkalmazni.
A 3. § (1) bekezdés p) pontját a 2003: XX. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (13) bekezdés a) pontja.
A 3. § (1) bekezdés q) pontját a 2005: LXXXVIII. törvény 21. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (13) bekezdés a) pontja.
A 3. § (1) bekezdésének r) pontját a 2005: CLV. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CV. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés s) pontját a 2011: CV. törvény 33. § (4) bekezdése iktatta be.
A 3. § (1) bekezdés t) pontját a 2011: XCIX. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2012: XXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdését a 2001: XVI. törvény 31. §-ának (4) bekezdése iktatta a be, szövege a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (4) bekezdését a 2011: CV. törvény 33. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (13) bekezdés b) pontja.
A 3. § (5) bekezdését a 2011: XCIX. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XXI. törvény 6. §-a.
A 3/A. §-t a 2005: LXXVI. törvény 1. §-a iktatta be, e módosító törvény 7. § (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 15-ét követően kezdődő kivitelezési tevékenységekre kell alkalmazni.
A 3/A. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 128. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3/A. § (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 128. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. § a 2005: LXXXIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
A 4. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 128. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 4. § (3) bekezdés a)–c) pontját a 2009: LVI. törvény 143. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. § (3) bekezdés d) pontja a 2009: LVI. törvény 142. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 4/A. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 37. §-a iktatta be, második mondata a 2006: CIX. törvény 128. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 143. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § (1) bekezdése a 2011: CV. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (12) bekezdés a) pontja és 39. § (13) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés d) pontját a 2011: CXCI. törvény 90. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (1) bekezdés f) pontját a 2011: CXCI. törvény 90. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. [A 6. § (1) bekezdés f) pontjának a 2012: II. törvény 254. § (1) bekezdés g) pontjával elrendelt módosítása nem vezethető át.]
A 6. § (1) bekezdés j) pontját a 2011: CXCI. törvény 85. § (1) bekezdése iktatta be.
A 6. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 142. §-a, a 2009: CXXVI. törvény 55. § (10) bekezdés a) pontja, a 2011: CXCI. törvény 89. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 6.§ (3) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 41.§-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 6. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 141. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCI. törvény 85. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (5) bekezdését a 2011: CLXVII. törvény 59. §-a iktatta be.
A 6/A. §-t a 2009: XXXVIII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2011: CV. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
A 6/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CXCV. törvény 112. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 111. §-át.
A 6/A. § (3) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 90. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6/B. §-t a 2011: CLVI. törvény 446. § (4) bekezdése iktatta be. [A 6/B. §-t a 2011: XCIX. törvény 7. § b) pont bc) alpontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 8. § (2) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.]
A 6/B. § (2) bekezdése a 2012: XXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (8) bekezdésvel megállapított szöveg.
A 7/A. §-t a 2005: CLV. törvény 6. §-a iktatta be, e módosító törvény 11. § (4) bekezdésének a) pontja alapján rendelkezéseit a 2006. február 9-ét követően elkövetett jogsértések miatt indított eljárásokban kell alkalmazni.
A 7/A. § (1) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 87. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CLIII. törvény 25. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7/A. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CV. törvény 128. § (6) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7/A. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CV. törvény 128. § (6) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7/A. § (3) bekezdése a 2011: CV. törvény 128. § (6) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7/A. § (4) bekezdése a 2011: CV. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7/A. § (5) bekezdése a 2011: CV. törvény 128. § (6) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7/A. § (6) bekezdését a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (20) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 25. § (1) bekezdése, a 2011: CV. törvény 128. § (6) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7/A. § (7) bekezdését a 2011: CV. törvény 37. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCI. törvény 87. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § az 1999: CXXII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított és a 2009: LVI. törvény 143. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Lásd a 2004: CXL. törvényt.
A 8. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 143. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: XXI. törvény 4. §-a iktatta be.
A 8. § (3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 128. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CVII. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be.
A 8. § (4) bekezdését a 2003: CXXV. törvény 50. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CVII. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 51. § (18) bekezdése alapján a rendelkezést első alkalommal a 2009. január 1-jét követően lefolytatott munkaügyi ellenőrzések alapján meghozott közigazgatási határozatban szereplő munkaügyi jogsértések, illetőleg adatátadás esetén kell alkalmazni.
A 8. § (4) bekezdés a) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (12) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (5) bekezdését a 2008: CVII. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 51. § (18) bekezdése alapján a rendelkezést első alkalommal a 2009. január 1-jét követően lefolytatott munkaügyi ellenőrzések alapján meghozott közigazgatási határozatban szereplő munkaügyi jogsértések, illetőleg adatátadás esetén kell alkalmazni.
A 8. § (5) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (9) bekezdésvel megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdését a 2008: CVII. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (7) bekezdését a 2008: CVII. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (8) bekezdését a 2009: CLII. törvény 22. §-a iktatta be.
A 8/A. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 39. §-a iktatta be.
A 8/A. § új (1) bekezdését a 2005: CLV. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (1) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. A 8/A. § (1) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (10) bekezdésvel megállapított szöveg.
A 8/A. § új (2) bekezdését a 2005: CLV. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2009: LVI. törvény 142. és 143. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8/A. § eredeti (1) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2005: CLV. törvény 7. § (1) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 143. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8/A. § eredeti (2) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CLV. törvény 7. § (1) bekezdése. A (4) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 142. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8/A. § (4) bekezdés c) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (12) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8/A. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: CLV. törvény 7. § (1) bekezdése, az (5) bekezdést a 2006: CIX. törvény 128. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 8/A. § eredeti (4) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2005: CLV. törvény 7. § (1) bekezdése, szövege a 2009: LVI. törvény 141. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8/A. § (8) bekezdését a 2005: CLV. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 84. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 8/B. §-t a 2005: CLV. törvény 8. §-a iktatta be, első mondata a 2006: CIX. törvény 128. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8/C. §-t a 2005: CLV. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2009: XXXVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. A munkaügyi hatóság nyilvánosságra hozatali kötelezettségére vonatkozóan lásd ez utóbbi módosító törvény 11. § (7) bekezdését.
A 8/C. § (2) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 88. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8/C. § (4) bekezdése a 2012: XXI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A munkaügyi hatóság nyilvánosságra hozatali kötelezettségére vonatkozóan lásd a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (7) bekezdését.
A 8/C. § (5) bekezdése a 2011: CXCV. törvény 112. § (8) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 111. §-át.
A 8/C. § (6) bekezdését a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (21) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 11. § (7) bekezdését.
A 8/C. § (7) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 40. §-a iktatta be.
A 8/C. § (8) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 88. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: XXI. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8/D. §-t a 2005: CLV. törvény 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: XCIII. törvény 13. § f) pontja.
A 9. § (3) bekezdésének a) pontja a 2005: CLV. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 11. § (4) bekezdésének b) pontja alapján rendelkezéseit a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9.§ (3) bekezdésének b) pontja az 1999: CXXII. törvény 44.§-ával megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdésének c) pontját a 2005: LXXXVIII. törvény 22. §-a iktatta be.
A 9. § (3) bekezdés d) pontját a 2012: LXXXVI. törvény 39. § (11) bekezdése iktatta be.
A 9. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 262. pontja hatályon kívül helyezte, a 2011: CV. törvény 39. §-a iktatta be.
A 9. § (5) bekezdését a 2006: LXV. törvény 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: CIX. törvény 128. § (1) bekezdése iktatta be.
A 9. § (6) bekezdését a 2011: CXCII. törvény 65. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9/A. §-t a 2011: XCIX. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 446. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 6. §-át. [A 9/A. §-t a 2011: XCIX. törvény 7. § b) pont bd) alpontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 8. § (2) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.]
A hatálybalépés időpontja 2012. január 1.
A 10. §-t a 2001: LXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CLV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § m) pontját a 2011: CV. törvény 40. §-a iktatta be.
A 10. § n) pontját a 2011: CV. törvény 40. §-a iktatta be.
A 11. §-t a 2011: CV. törvény 41. §-a iktatta be.
A 11. § (1) bekezdése a 2011: CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 111. §-át.
A Módtv. 1996: LXXV. törvényre vonatkozó módosítása hatálybalépésének időpontja 2011. augusztus 1.
A 11. § (4) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 90. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás