1996. évi LVII. törvény

1. § (1)² E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével – (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá – a II–III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével – a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.

(2)³ Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 81. és 82. cikkének alkalmazása során az e cikkek hatálya alá tartozó piaci magatartásra is e törvény eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni akkor, ha a Szerződés 81. és 82. cikkében foglalt versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1/2003/EK rendelet) alapján a Gazdasági Versenyhivatal vagy magyar bíróság eljárásának van helye.

2. §⁴ Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni.

2/A. §⁵ (1) E törvény alkalmazásában fogyasztó a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) alapján fogyasztónak minősülő megrendelő, vevő és felhasználó.

(2) E törvény alkalmazásában üzletfél a fogyasztónak nem minősülő személy.

3. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.

4. § (1) Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.

(2) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele – a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően – bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

(3) E törvény alkalmazásában

5. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

6. §⁷ Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.

7. § Tilos a versenyeztetés – így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás –, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz.

8. § (1)⁹ Tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni.

(2)¹⁰ Az üzletfelek megtévesztésének minősül különösen, ha

8/A. §¹² Nem terjed ki e Fejezet hatálya az olyan magatartásra, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezései értelmében megtévesztő reklám.

9. §¹³ A használt kifejezéseknek az üzleti életben elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás megtévesztésre alkalmas-e.

10. §¹⁴ Tilos az üzletfél választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

11. § (1)¹⁵ Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.

(2) Ez a tilalom vonatkozik különösen:

(3) Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket e törvény az (1) bekezdésben meghatározott tilalom megszegéséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvben a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel.

12. §¹⁸

13. §¹⁹ (1) Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű.

(2) Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az

(3) A tíz százalékot meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.

(4) Az (1)–(3) bekezdésektől eltérően a tilalom alá esik a megállapodás, ha annak és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben megakadályozódik, korlátozódik vagy torzul. A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során megállapíthatja, hogy a megállapodás tilalom alá esik. Ilyen esetben bírság kiszabásának nincsen helye.

14. § (1) Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.

(2)²⁰ A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt – a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel – ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.

(3) Földrajzi terület az, amelyen kívül

15. §²² (1) Nem függetlenek az egy vállalkozás-csoportba tartozó vállalkozások, valamint azok a vállalkozások, amelyeket ugyanazok a vállalkozások irányítanak.

(2) Egy vállalkozás-csoportba tartozik a vállalkozás azokkal a vállalkozásokkal,

(3) Függetlennek kell tekinteni a 25. §-ban említett vállalkozásokat, valamint azokat az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozásokat, amelyek piaci magatartásuk meghatározásában önálló döntési joggal rendelkeznek [27. § (3) bekezdés].

16. § A megállapodások meghatározott csoportjait a Kormány rendeletben mentesítheti a 11. §-ban foglalt tilalom alól. A Kormány a megállapodások csoportos mentesüléséről a törvény 17. §-ában foglalt szempontok figyelembevételével rendelkezhet.

16/A. §²³ (1)²⁴ Nem vonatkozik a versenykorlátozás tilalma alóli csoportos mentesülés a megállapodásra, ha a megállapodás és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a 17. §-ban foglaltak nem teljesülnek.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során megállapíthatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a csoportos mentesülés kedvezménye a jövőre nézve nem vonatkozik a megállapodásra. Ilyen esetben bírság kiszabásának nincs helye.

17. §²⁵ Mentesül a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodás, ha

18. §²⁷

19. §²⁸

20. §²⁹ Annak bizonyítása, hogy a megállapodás a tilalom alól a 16. § vagy a 17. § alapján mentesül, azt terheli, aki a mentesülésre hivatkozik.

21. § Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:

22. § (1)³¹ Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

(2)³² A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen

(3)³⁵ Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás, illetve vállalkozás-csoport vagy több vállalkozás, illetve több vállalkozás-csoport közösen.

23. § (1) Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha

(2)³⁸ E törvény alkalmazásában közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha

(3)³⁹ E törvény alkalmazásában közvetett irányítással rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa irányított vállalkozás – vele együtt vagy önállóan – irányít vagy vállalkozások közösen irányítanak.

(4)⁴⁰ E törvény alkalmazásában nem minősül irányításnak a felszámoló és a végelszámoló tevékenysége.

(5)⁴¹ E törvény alkalmazásában vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok – ideértve a vállalkozás ügyfél állományát is –, amelynek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.

24. §⁴² (1) A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozás-csoport [26. § (5) bekezdés], valamint az érintett vállalkozás-csoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozás-csoportok között van legalább két olyan vállalkozás-csoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozás-csoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van.

(2) Az ötszázmillió forintos küszöbérték meghatározásakor figyelembe kell venni az összefonódás következtében az irányítását elvesztő vállalkozás-csoportba tartozott vállalkozásokkal az összefonódást megelőző két éves időszakban az irányítást megszerző vállalkozás-csoport által megvalósított – engedélykérési kötelezettség alá nem esett – összefonódásokat is.

(3) A biztosítóintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a bruttó biztosítási díjak értékét kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatók összefonódásánál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételét, a pénztárak összefonódásánál a tagdíjbevételt kell figyelembe venni. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások összefonódásánál a nettó árbevétel helyett az alábbi bevételi tételek összegét kell figyelembe venni:

25. §⁴³ Nem minősül összefonódásnak a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti – legfeljebb egyéves – irányítás- vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése és irányítási jogaikat nem, vagy csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolják. Ezt az időtartamot a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés egy éven belül nem volt lehetséges.

26. § (1) Érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és közvetetten részt vevő vállalkozások.

(2) Közvetlen résztvevők azok, akik között az összefonódás létrejön.

(3)⁴⁴ Közvetett résztvevőknek minősülnek azon vállalkozás-csoport [15. § (2) bekezdés] további tagjai, amelybe a közvetlen résztvevő tartozik.

(4) A közvetett résztvevők körének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek az irányítási joga az összefonódás következtében megszűnik.

(5)⁴⁵ Érintett vállalkozás-csoport a (2) bekezdés szerinti valamely közvetlen résztvevő és az ahhoz a (3) és (4) bekezdés szerint kapcsolódó közvetett résztvevők együttese.

27. § (1)⁴⁶ A 24. § (1) bekezdése alkalmazásában a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az érintett vállalkozásoknak (26. §) vagy azok részeinek egymás közötti forgalmát.

(2) Külföldön honos vállalkozások nettó árbevételének számítása során a Magyar Köztársaság területén eladott árukból az előző üzleti évben elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(3) Az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő érintett vállalkozások nettó árbevételének kiszámításánál azt a gazdasági egységet alkotó vállalkozást kell számításba venni, amely piaci magatartásának meghatározásában önálló döntési joggal rendelkezik.

(4)⁴⁷ Vállalkozásrész esetében az azt értékesítő vállalkozás által az értékesített eszközök és jogok hasznosításával elért előző évi nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(5)⁴⁸ A közösen irányított vállalkozás nettó árbevételét egyenlő arányban kell megosztani az azt irányító vállalkozások között, oly módon, hogy az azonos vállalkozás-csoporthoz tartozó vállalkozásokat az irányítási arány számítása szempontjából egynek kell tekinteni.

28. § (1)⁴⁹ Az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt vagy a közvetlen irányítást megszerző köteles – a 24. § alapján – engedélyt kérni.

(2)⁵⁰ Az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított harminc napon belül kell benyújtani.

(3)⁵¹ A hitelintézetek, valamint a biztosítóintézetek összefonódása esetén az engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott felügyeleti szerv engedélye iránti kérelemmel azonos időpontban kell benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

29. § A vállalkozásoknak a 24. § szerinti összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

30. § (1) Az engedély iránti kérelem elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálni kell különösen

(2)⁵³ A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha – az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon (14. §), különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként. Amennyiben a 23. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti közös vállalkozás létrehozásának célja vagy hatása a létrehozó vállalkozáscsoportok piaci magatartásának összehangolása, akkor az összefonódást a 17. § alapján kell elbírálni.

(3)⁵⁴ Az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal határozatában előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget írhat elő, így különösen megfelelő határidő megállapításával előírhatja egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítését vagy a valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetését.

(4)⁵⁵ Az engedély előzetes feltételhez kötése esetén az engedély a feltétel teljesülésével válik hatályossá. Az utólagos feltételhez kötött engedély megadásától hatályos, azonban a feltétel nem teljesülése esetében hatályát veszíti.

(5)⁵⁶ Az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás megvalósításához szükségesek.

31. §⁵⁷ Ha a versenyfelügyeleti eljárás során megállapítást nyer, hogy az engedély nélkül létrehozott – a 24. § szerint egyébként engedélyköteles – összefonódás nem lett volna engedélyezhető, a Gazdasági Versenyhivatal határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az egyesült vállalkozások vagy vagyon-, illetve üzletrészek különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését, vagy más kötelezettséget írhat elő a hatékony verseny helyreállítása érdekében.

32. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha

(2)⁵⁹ A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát módosíthatja, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget nem teljesítette, illetve feltételnek nem tud eleget tenni, de a mulasztás neki fel nem róható okra vezethető vissza.

(3)⁶⁰ Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a határozat a közlésétől számított öt éven belül vonható vissza.

33. § (1)⁶¹ A Gazdasági Versenyhivatal központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot, költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetőek.

(2) Az e törvényben, valamint az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik. A Gazdasági Versenyhivatal számára feladatot csak törvény írhat elő.

(3)⁶² A Gazdasági Versenyhivatal ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az európai közösségi versenyszabályok a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utalnak.

34. § A Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állókra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

34/A. §⁶³ (1) Nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a Versenytanács tagja olyan személy, aki

35. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal élén az elnök áll.

(2)⁶⁴ A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Gazdasági Versenyhivatal két elnökhelyettese személyére javaslatot a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tesz a miniszterelnöknek, aki azt – egyetértése esetén – előterjeszti a köztársasági elnöknek. Az elnökhelyetteseket a köztársasági elnök nevezi ki, és egyben megbízza az egyik elnökhelyettest a Versenytanács elnöki teendőinek az ellátásával. Az elnök és az elnökhelyettesek kinevezése hat évre szól. A kinevezett személyek a hat év lejártát követően újból kinevezhetők, azzal, hogy a Versenytanács elnöke esetében újbóli kinevezésnek legfeljebb egy alkalommal lehet helye.

(3) A miniszterelnök javaslatának megtétele előtt a jelölteket a miniszterelnök kezdeményezésére az Országgyűlés illetékes bizottsága nyilvánosan meghallgatja.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása megszűnik, ha

(5) Felmentésnek van helye, ha az elnök (elnökhelyettes)

(6)⁶⁶ Tisztségére méltatlan a tisztségviselő, ha vele szemben a 34/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a tisztség viselését kizáró ok bekövetkezik, továbbá ha a kizáró ok fennállása hiányának e törvényben meghatározottak szerinti igazolását elmulasztja.

(7) Tisztségére alkalmatlannak kell tekinteni a tisztségviselőt, ha munkaköri feladatait tartósan nem képes ellátni, illetve munkáját szakmai szempontból nem megfelelően végzi.

(8)⁶⁷ A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét az elődje megbízatásának lejártát megelőző három hónapon belül meg kell nevezni, valamint a kinevezéséhez szükséges folyamatot az előző kinevezés lejárta előtt egy hónappal be kell fejezni.

35/A. §⁶⁸ (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének javasolt személy a miniszterelnök részére, a Versenytanács tagjának javasolt személy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke részére – a javaslat előterjesztését megelőzően – hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok.

(2) A miniszterelnök a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács tagját kinevezésének időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese vagy a Versenytanács tagja igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok, a Gazdasági Versenyhivatal az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazolást benyújtó tisztségviselőnek megtéríti.

(4) A miniszterelnök a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács tagjának az (1) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az adatalany megbízatásának megszűnéséig kezeli.

36. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke

(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke

(3)⁷³ A Gazdasági Versenyhivatal elnökével – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – egyeztetni kell minden olyan tervezett intézkedést és jogszabály-koncepciót, illetve tervezetet, amely érinti a hivatal feladatkörét, így különösen, ha a tervezett intézkedés vagy jogszabály a versenyt – valamely tevékenység gyakorlását vagy a piacra lépést – korlátozza, kizárólagossági jogokat biztosít, továbbá az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmaz.

(4)⁷⁴ A Gazdasági Versenyhivatal feladatkörét – a (3) bekezdés szerint – érintő helyi önkormányzati rendelet tervezetének egyeztetését a jegyző kezdeményezheti a Gazdasági Versenyhivatal elnökénél.

(5) A Kormány, a miniszterek vagy a nemzetközi szervezetek felkérésére a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tájékoztatást ad a gazdasági versenyt érintően a működése során szerzett tapasztalatairól és a gazdasági versennyel kapcsolatos kérdésekről. Ennek érdekében a Gazdasági Versenyhivatal önkéntes válaszadáson alapuló adatgyűjtést végezhet és információt kérhet.

(6)⁷⁵ A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács elnökével együttesen a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt adhat ki. A közleménynek kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése.

(7)⁷⁶ A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Gazdasági Versenyhivatalnak a magyarországi és európai közösségi versenykultúra fejlesztése, valamint a regionális versenyjogi intézményrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében létrehozott szervezeti egységét az alapító határozatban önálló jogi személyiséggel ruházhatja fel.

36/A. §⁷⁷ A Gazdasági Versenyhivatal főtitkára a Gazdasági Versenyhivatal elnökének irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Gazdasági Versenyhivatal hivatali szervezetét. A főtitkár vizsgáló irodavezetői besorolású.

37. § (1) A Versenytanács elnökből és tagokból áll. A Versenytanács ellátja a törvényben meghatározott feladatokat.

(2) A Versenytanács elnöke

38. § (1)⁸⁰ A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.

A kinevezés hat évre szól. A kinevezett személyek a hat év lejártát követően egy alkalommal újból kinevezhetők.

(2)⁸¹ A Versenytanács tagja a versenyfelügyeleti eljárás során csak a törvénynek van alárendelve, egyebekben a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselője.

(3) A Versenytanács tagja felmentésének van helye, ha

39. § A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot végző, illetve a vizsgálat eredményességét segítő feladatokat ellátó köztisztviselőit (a továbbiakban: vizsgáló) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke nevezi ki.

40. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettesei, a Versenytanács tagja, a vizsgáló – tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, valamint iparjogvédelmi jogszabály hatálya alá tartozó, továbbá lektori, szerkesztői tevékenységre irányuló jogviszony kivételével – más megbízást nem fogadhatnak el, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, nem lehetnek gazdasági társaság, szövetkezet vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai (összeférhetetlenség).

(2) Az összeférhetetlenségi ok keletkezését kötelesek haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére a munkáltatói jogkör gyakorlója rövid határidőt ad.

(3) Ha a bejelentésre kötelezett az összeférhetetlenséget nem jelentette be, vagy határidő alatt nem szünteti meg, felmentéséről kell intézkedni.

(4)⁸³ A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a kinevezését követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5)⁸⁴ Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

41. §⁸⁵

42. §⁸⁶ (1)⁸⁷ A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszter, elnökhelyetteseit a közigazgatási államtitkár illetményével azonos díjazás, illetve juttatások illetik meg azzal, hogy az elnök vezetői illetménypótléka alapilletményének 110%-a, az elnökhelyettesek vezetői illetménypótléka az alapilletményük 100%-a, illetve az elnök és az elnökhelyettesek illetménykiegészítése az alapilletményük 80%-a. A Versenytanács tagjának alapilletménye a köztisztviselői illetményalap tízszerese, vezetői illetménypótléka az alapilletményének 80%-a.

(2) Amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja e megbízatását három évig betöltötte, és a megbízatás megszűnésére a megbízatás időtartamának letelte, külön törvényben előírt korhatár betöltése, nyugdíjazás miatt kerül sor, további három hónapon keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult. Ha a megbízatás halál miatt szűnik meg, a juttatás az örököst illeti meg.

(3) Amennyiben a megbízatás megszűnésére három évnél hosszabb időn túl kerül sor, a (2) bekezdésben meghatározott juttatás minden további kinevezésben eltöltött év után további egy havi illetménnyel emelkedik, de összesen nem lehet több tizenkét havi illetménynél.

42/A. §⁸⁸ (1)⁸⁹ A vizsgálót gyakornok, vizsgáló, vizsgáló tanácsos, vizsgáló főtanácsos, vizsgáló vezető főtanácsos kategóriába kell sorolni.

(2)⁹⁰ Az elnök a vizsgálónak elkülönült szervezeti egység vezetésére vizsgáló irodavezetői, valamint – vizsgáló irodavezető helyettesítésére – vizsgáló irodavezető-helyettesi megbízást adhat.

(3)⁹¹ A vizsgáló gyakornokot öt, a vizsgálót tíz, a vizsgáló tanácsost tizenegy, a vizsgáló főtanácsost tizenkét munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetőt megillető pótszabadság mértéke vizsgáló vezető főtanácsosnál, vizsgáló irodavezető-helyettesnél és vizsgáló irodavezetőnél tizenhárom munkanap.

(4)⁹² A vizsgáló alapilletménye a külön törvényben megállapított illetményalap szerint:

(5)⁹⁵ A vezetői illetménypótlék mértéke a vizsgáló főtanácsos esetében az alapilletmény 20%-a, a vizsgáló vezető főtanácsos esetén az alapilletmény 30%-a, a vizsgáló irodavezető-helyettes esetén az alapilletmény 40%-a, a vizsgáló irodavezető esetén az alapilletmény 90%-a.

(6)⁹⁶ A vizsgáló

(7)⁹⁸ A vizsgáló

(8)⁹⁹ Vizsgáló irodavezetői, vizsgáló irodavezető-helyettesi megbízást közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat.

(9)¹⁰⁰

(10)¹⁰¹ A Gazdasági Versenyhivatal alaptevékenységét elősegítő munkakörben foglalkoztatott, nem felsőfokú végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke az alapilletmény 50%-a.

43. § (1) A Versenytanács tagja szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet. A Versenytanács jogi végzettségű tagjának jogi szakvizsgával kell rendelkeznie.

(2) A Gazdasági Versenyhivatalban a vizsgálónak szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.

43/A. §¹⁰² A Gazdasági Versenyhivatal a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére – így különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és védelmével kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra –, valamint az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ működtetésére jogosult felhasználni az előző két évben befolyt bírság teljes összege egy évre számított átlagának legfeljebb huszonöt százalékát. Az így rendelkezésre álló összegnek minden évben legalább akkora részét kell a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére felhasználni, amilyen arányt képviselnek a megelőző évben befolyt bírságban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megsértése miatt kiszabott bírságok. A tárgyévben e célból rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető és a versenykultúra, valamint a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére fordítható. Az előző két évben befolyt bírság teljes összege egy évre számított átlagának öt százalékát minden évben az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ működtetésére kell felhasználni. A Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárásokkal és ágazati vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolódó kiadások fedezésére jogosult felhasználni az előző évben befolyt eljárási díj és eljárási bírság teljes összegét.

43/B. §¹⁰⁴ A Gazdasági Versenyhivatal ágazati vizsgálatára a 49–51. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Egyebekben az ágazati vizsgálatra – ha e Fejezet eltérően nem rendelkezik – megfelelően alkalmazandók a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései.

43/C. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul, vagy korlátozódik – a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából – végzéssel ágazati vizsgálatot indít. Az ágazati vizsgálatot elrendelő végzés indokolásában meg kell jelölni, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A vizsgálatindító végzést hirdetményi úton kell közölni, a Gazdasági Versenyhivatal internetes honlapján való közzététellel. Az ágazati vizsgálatban a Gazdasági Versenyhivatal elnöke által erre kijelölt köztisztviselők vesznek részt.

(2)¹⁰⁵ A Gazdasági Versenyhivatal elnöke az ágazati vizsgálat során a gazdasági ágazat vállalkozásaitól – válaszadási határidő megjelölésével – felvilágosítást kérhet. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke felvilágosítás iránti felhívásának nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve valótlan vagy megtévesztő válaszadás esetében a vállalkozást a Gazdasági Versenyhivatal elnöke bírsággal sújthatja. A bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott bírság szabható ki, melynek legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.

(3)¹⁰⁶ Ha a Gazdasági Versenyhivatal elnöke az (1) bekezdésben meghatározott esetben egyedi adatokat és az egyedi azonosításra alkalmas összesített adatokat az azokkal rendelkező állami szervtől, illetve a Magyar Nemzeti Banktól belföldi jogsegély keretében kéri, e szervezetekkel szemben bírság kiszabásának nincs helye.

43/D. § (1) A vállalkozások, valamint a 43/C. § (3) bekezdésében említett szervezetek kötelesek a 43/C. § (2) és (3) bekezdése alapján kért információkat, ideértve az üzleti titkot is, a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani.

(2)¹⁰⁷ A szakértő az ágazati vizsgálat során betekinthet a munkája ellátásához szükséges iratokba, ideértve az üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, illetve a külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot tartalmazó iratokat is.

(3)¹⁰⁸ A felvilágosítás adására kötelezett üzleti titok [4. § (3) bekezdés a) pont] védelmére tekintettel kérheti az üzleti titkot képező információk nyilvánosságra hozatalának mellőzését. A kérelemről való a Gazdasági Versenyhivatal elnöke kötelezheti a kérelmezőt – a 43/C. § (3) bekezdésében megjelölt szervezetek kivételével – olyan iratváltozat készítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.

43/E. § (1)¹⁰⁹ Az ágazati vizsgálat eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal – ésszerű időn belül – jelentést készít. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a jelentés minősített adatot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot és üzleti titkot nem tartalmazó változatát nyilvánosságra hozhatja.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal a jelentés nyilvánosságra hozatalát megelőzően biztosítja, hogy az érintettek a jelentés tartalmára írásban észrevételeket tehessenek, illetve e célból meghallgatást is tarthat. A jelentés üzleti titkot nem tartalmazó változatát az érintetteknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy az írásbeli észrevételezésre, illetve a meghallgatásra való felkészülésre legalább harminc nap álljon rendelkezésükre. A Gazdasági Versenyhivatal az írásbeli észrevételekről, illetve a meghallgatásról készült összefoglalót, illetve az érintett piaci szereplőknek a jelentés tartalmára vonatkozó érdemi észrevételeit tartalmazó dokumentumokat – ha kérik – a jelentéssel egyidejűleg és azonos helyen hozza nyilvánosságra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jelentés tartalmától függően a Gazdasági Versenyhivatal elnöke

43/F. §¹¹¹ A 43/C. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatindító végzés, a 43/C. § (2) bekezdése szerinti bírságot kiszabó végzés, valamint a 43/D. § (3) bekezdése szerinti, az iratok üzleti titokként kezelését elutasító végzés ellen az érintett a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a végzés bírósági felülvizsgálatát. A jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság soron kívül bírálja el.

43/G. §¹¹³ (1) A 8., 10., 11., 21. és 24. § rendelkezéseibe, illetve az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkébe, továbbá az Fttv.-ben meghatározott rendelkezésekbe ütköző, a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó magatartás észlelése esetén bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

(2) A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak, e törvény X–XII. Fejezetének rendelkezései – az 54. §-ban, az 55. § (5) bekezdésében, a 65. § (7) és (9) bekezdésében foglaltak kivételével – a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban nem alkalmazhatók.

43/H. § (1) Bejelentés a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett formátumú, megfelelően kitöltött űrlap Gazdasági Versenyhivatalhoz történő benyújtásával tehető. Az űrlap tartalmazza a bejelentés elbírálásához szükséges lényeges tényeket, így különösen a bejelentő és a bejelentett azonosításához szükséges adatokat, a feltételezett jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás leírását, az érintett piac meghatározásához szükséges alapvető információkat, a feltételezett jogsértés időtartamát, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.

(2)¹¹⁴ A bejelentés alapján indult eljárásra a Ket. rendelkezései közül kizárólag a 17. §-t, a 26. §-t, a 40–40/A. §-t, az 58–59. §-t, a 69. § (1) bekezdését, a 72–73. §-t, a 78–80. §-t, a 81–81/B. §-t és a 153. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a Ket. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.

(3)¹¹⁵

(4)¹¹⁶ A vizsgáló a bejelentés elbírálásához szükséges adatokat beszerezheti, az érintettek részvételével szóbeli meghallgatást tarthat. Ha az eljárás során az érintett a közreműködést megtagadja, vele szemben sem eljárási bírság, sem egyéb kényszerítő eszköz nem alkalmazható. A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés elbírálása mellőzhető.

(5)¹¹⁷ Aki a bejelentés vizsgálata során a Gazdasági Versenyhivatal számára adatot szolgáltat, kérheti az üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról történő másolat készítésének korlátozását. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a vizsgáló kötelezheti az adatszolgáltatót olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. Az eljárás irataiba csak a bejelentő, és csak a (8) bekezdés b) pontja szerinti esetben, a bejelentés elbírálása tárgyában hozott végzés meghozatalát követően, jogorvoslati jogának gyakorlása érdekében tekinthet be, kivéve, ha a vizsgáló üzleti titok védelmére tekintettel az iratbetekintés korlátozását rendelte el.

(6) Az eljárás költségeit az állam előlegezi és viseli. Ha versenyfelügyeleti eljárásban a bejelentésben megjelölt magatartás törvénybe ütköző volta megállapításra kerül, a bejelentési eljárás költségeit is köteles megtéríteni az, akinek törvénybe ütköző magatartását megállapították.

(7) A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

(8)¹¹⁸ A bejelentés beérkezésétől számított két hónapon belül a vizsgáló

(9)¹²⁰ A (8) bekezdés szerinti határidő indokolt esetben két hónappal meghosszabbítható.

(10) A (8) bekezdés b) pontja szerinti végzést a bejelentővel minden esetben, a bejelentettel pedig akkor kell közölni, ha az eljárásban részt vett.

(11)¹²¹ A (8) bekezdés b) pontja szerinti végzés ellen a bejelentő élhet a közléstől számított nyolc napon belül jogorvoslati kérelemmel, melyet a Fővárosi Bíróság közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint bírál el. Ha a bíróság álláspontja szerint a (8) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi.

43/I. § (1) A 43/H. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek nem minősülő beadványt a Gazdasági Versenyhivatal panaszként köteles kezelni. A panasz tárgyában folytatott eljárásra e § rendelkezései irányadók.

(2)¹²² Amennyiben a panaszban foglaltakkal kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal eljárásra nem jogosult, köteles a panaszt tíz munkanapon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv részére áttenni, és erről a panaszost értesíteni.

(3)¹²³ A panaszt a beérkezésétől számított huszonkét munkanapon belül kell elbírálni. Ha az elbírálás megalapozása előreláthatólag huszonkét munkanapnál hosszabb ideig tart, a vizsgáló erről a panaszost az eredeti határidő lejárta előtt az elintézés várható időpontjának megjelölése mellett tájékoztatja.

(4)¹²⁴ A vizsgáló a panaszost és azt, akivel szemben panasszal éltek, meghallgathatja, valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet. A panaszos kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy panasszal élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

(5) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által tett ismételt, továbbá a névtelen panasz elbírálása mellőzhető.

(6) A panasz alapján – ha az alaposnak bizonyul – a vizsgáló dönt a szükséges intézkedések megtételéről, s erről a panaszost tájékoztatja.

44. §¹²⁷ A versenyfelügyeleti eljárásra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 18. §-a, a 29. § (3)–(11) bekezdése, a 30. §-a, a 33. § (1) bekezdése, a 33/A. §-a, 33/B. §-a, a 36. § (2)–(4) bekezdése, a 38. §-a, a 46. § (2) bekezdése, a 47. §-a, az 51. § (1) és (5) bekezdése, a 61. § (1) bekezdése, a 70. §-a, a 72. § (4) bekezdése, a 74. § (2)–(5) bekezdése, a 88. § (1) bekezdése, a 94. §-a, a 109. § (2)–(4) bekezdése, valamint a 127–129. §-a kivételével.

45. § A Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság (86. §) hatáskörébe.

46. § A Gazdasági Versenyhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.

47. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai:

(2)¹²⁸ Az eljárás folyamán a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács végzést hozhat, az ügy érdemében azonban csak az eljáró versenytanács hozhat határozatot.

48. § (1)¹²⁹ Az eljáró versenytanács döntéseit háromtagú vagy öttagú tanácsban hozza meg.

(2) Ha e törvény eljáró versenytanácsot említ, azon az (1) bekezdésben meghatározott tanácsot kell érteni. Egyéb esetekben a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács tagja egyedül is eljárhat.

49. § (1) Az ügy intézéséből ki kell zárni

(2)¹³⁰

50. § (1) A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, az eljáró versenytanács tagja a Versenytanács elnökének haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tagja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(2) A kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti, azonban a versenytanács eljárása során a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.

(3)¹³¹

51. § (1)¹³² A kizárás kérdésében a vizsgáló esetében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az eljáró versenytanács tagja esetében a Versenytanács elnöke dönt a kizárási ok bejelentésétől számított tíz munkanapon belül, és szükség esetén kijelöli az új vizsgálót, illetve az eljáró versenytanács új tagját.

(2)¹³³ Ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tagja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező döntést nem hozhat. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten előterjesztett bejelentés esetén ez a korlátozás nem érvényesül.

(3)¹³⁴ Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó végzés ellen az eljáró versenytanács által hozott határozat (77. §) elleni jogorvoslatban élhet kifogással.

(4)¹³⁵

(5)¹³⁶ Ha a Versenytanács elnöke az eljáró versenytanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárásával kapcsolatos eljárásra a vizsgáló kizárására irányadó szabályok alkalmazandók.

52. § E törvény alkalmazásában ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező (68. §), továbbá az, akire a kérelem vonatkozik.

53. § (1)¹³⁷ A kérelemre indult eljárásba a jogutód a jogutódlástól számított huszonkét munkanapon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.

(2) Ha a hivatalból indult eljárásban az ügyfél megszűnik, jogutódja az eljárásba bevonható. Ha a jogutód bevonása – a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – nem indokolt, vagy ha az ügyfélnek nincs jogutódja, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti.

(3) Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy hivatalból az eljárás nem a megfelelő ügyfél ellen indult, a megfelelő ügyfél az eljárásba az előző ügyfél egyidejű elbocsátásával bevonható. Ennek hiányában a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti.

(4)¹³⁸ Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a hivatalból indult eljárásban vizsgált magatartásnak más vállalkozás is részese volt, a vizsgáló e vállalkozást az eljárásba bevonja.

(5)¹³⁹ Ha kérelemre indult eljárásban az engedély megadhatóságához olyan vállalkozás számára kellene kötelezettséget előírni, amely az eljárásban ügyfélként nem vesz részt, a vizsgáló felhívására e vállalkozás az eljárásba ügyfélként beléphet. Az eljárásba belépő vállalkozás a kérelem visszavonására nem jogosult.

54. § (1)¹⁴⁰

(2) Meghatalmazottként eljárhat

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti meghatalmazott esetében a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács kötelezheti az ügyfelet más meghatalmazott megbízására, ha az ügyben előreláthatólag az érdekképviseleti szervezet meghallgatását el fogja rendelni.

(4)¹⁴¹

55. § (1)¹⁴² Az ügyfél az eljárás során a vizsgálat befejezését követően, az eljáró versenytanács által meghatározott időponttól tekinthetnek be az iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthetnek. Az iratbetekintés kezdő időpontját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek elegendő idő álljon rendelkezésre a nyilatkozattételre való felkészülésre. Az eljáró versenytanács – az iratok megjelölésével – engedélyezheti, hogy az ügyfél a vizsgálat befejezése előtt is betekinthessen meghatározott iratokba, ha ez nem veszélyezteti az eljárás eredményességét.

(2)¹⁴³ Az ügyész, valamint az ügyész engedélyével a nyomozó hatóság az eljárás irataiba, a szakértő a munkája ellátásához szükséges iratokba, ideértve az üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot tartalmazó iratokat is, az eljárás során bármikor betekinthet, azokról másolatot, feljegyzést készíthet.

(3)¹⁴⁴ Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői üzleti titok védelmére hivatkozással kérhetik az iratokba való betekintés, valamint az iratokról másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását. A vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak a kérelmet elutasító végzése ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács kötelezheti az ügyfelet, illetve az eljárás egyéb résztvevőjét olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.

(4)¹⁴⁵ A külföldi hatóság igényelheti, hogy a megkeresésre adott válaszában foglaltakat részben vagy egészben üzleti titokként kezeljék. Az üzleti titok kezelésére a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(5)¹⁴⁶ A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői nem tekinthetnek be a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság és a tagállami versenyhatóságok belső irataiba, ideértve az 1/2003/EK rendelet 11. és 14. cikke szerinti iratokat, valamint a Gazdasági Versenyhivatal és más hatóságok közti, vagy az utóbbiak egymás közti levelezését, amennyiben ezen belső iratok a tényállás megállapításakor nem kerülnek bizonyítékként felhasználására.

56. §¹⁴⁸

57. §¹⁴⁹ (1)¹⁵⁰ Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított két hónapon túl igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(2) Az igazolási kérelemről a vizsgálat ideje alatt a vizsgáló, a versenytanács előtti eljárásban az eljáró versenytanács dönt. A vizsgáló igazolási kérelmet elutasító végzése ellen külön jogorvoslati kérelemnek van helye (82. §). Az eljáró versenytanács igazolási kérelmet elutasító végzése a határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított keresetben kifogásolható.

58. § (1)–(2)¹⁵²

(3)¹⁵³ A külföldi hatóság megkeresésére az eljárásban keletkezett iratok kiadhatók. Az üzleti titkot tartalmazó iratok csak akkor adhatók ki, ha erről törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezik. Amennyiben a kért iratok üzleti titkot tartalmaznak, a kiadás feltétele, hogy a külföldi hatóság az iratban foglaltak üzleti titokként kezelését vállalja.

(4)¹⁵⁴ A Gazdasági Versenyhivatal külföldi versenyhatósággal feladataik ellátásának kölcsönös előmozdítása érdekében együttműködési megállapodást köthet.

59. § (1)¹⁵⁶

(2) A külföldön teljesített kézbesítést érvényesnek kell tekinteni, ha az akár a belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályoknak megfelel.

60. §¹⁵⁷ Kérelemre indult eljárásban az eljárás felfüggesztése esetén a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács végzése ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye.

61. §¹⁵⁸ (1) Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi.

(2)¹⁵⁹

(3)¹⁶⁰ Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint. Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint. Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §). A kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. Eljárási bírságot kiszabó végzését a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács maga is megváltoztathatja.

62. § (1)¹⁶¹ Ha az eljárás a 24. § vagy a 25. § alapján kérelemre indul, a kérelmező négymillió forint eljárási díjat köteles fizetni, a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a határozatot a 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozza meg, a határozat kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül további tizenkettőmillió forint eljárási díjat kell fizetni. Az eljárásnak a 68. § (5) bekezdése alapján történő megszüntetése esetében a befizetett eljárási díj felét vissza kell téríteni az ügyfélnek. A 68. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetés esetében az eljárás díjmentes.

(2)¹⁶² Ha az eljáró versenytanács határozatában a 77. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásával a vállalkozások összefonódását engedélyezi, egyúttal kötelezi az ügyfelet az (1) bekezdésben meghatározott díj, illetve a (3) bekezdésben meghatározott költségek megfizetésére.

(3)¹⁶³ Az ügyfél köteles előlegezni és – az eljárás eredményére tekintet nélkül – viselni a kérelemre indult eljárás költségeit. Amennyiben a kérelem alapos, az eljárási díj és költség a kérelmező és azon vállalkozás között, akire a határozat vonatkozik, megosztható.

(4)¹⁶⁴ A hivatalból indított eljárásban felmerült költséget a törvénybe ütköző magatartás megállapítása esetén az ügyfél viseli. A törvénybe ütköző magatartás megállapításának hiányában a hivatalból indított eljárás költségét az állam viseli.

(5) Hivatalból indult vizsgálat esetén, ha több vállalkozás együttesen valósította meg a törvénybe ütköző magatartást, az eljárás költségeinek megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.

(6) Az eljárási díj, valamint a költség megfizetése alól mentesség nem adható. A tolmács díját az állam előlegezi és viseli.

(7)¹⁶⁵

(8)¹⁶⁶ Az eljárás során felmerült költséget megállapító végzés ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye, amely a végrehajtásra halasztó hatályú.

63. § (1) Az ügyek alapos vizsgálatáról és ésszerű időn belül történő befejezéséről hivatalból kell gondoskodni.

(2)¹⁶⁸ Ha törvény más határidőt nem állapít meg, az eljárást befejező döntést

(3)¹⁷² Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az eljárást befejező döntést a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított

(4)¹⁷⁵ A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról az eljáró versenytanács a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított harmincöt munkanapon belül dönt.

(5)¹⁷⁶ Az ügyintézési határidő számításánál – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl – nem kell figyelembe venni

(6)¹⁷⁸ Az ügyintézési határidő indokolt esetben legfeljebb negyvenöt munkanappal, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal, a (3) bekezdés a) pontja esetében tizenöt munkanappal meghosszabbítható.

(7)¹⁷⁹ A vizsgáló kizárása esetben a vizsgálati határidők az új vizsgáló kijelölésével újra kezdődnek.

64. §¹⁸⁰ Ha az eljáró versenytanács – 67. § (2) bekezdése alapján kérelemre induló eljárásban – a 63. § szerinti határidőben nem hoz döntést, a kérelmet megadottnak kell tekinteni.

65. §¹⁸¹ (1) A tényállás tisztázása során a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az e §-ban foglaltakat, illetve – a 44. §-ban foglaltak kivételével – a Ket. tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2)¹⁸² A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes adatokat is. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg.

(3)¹⁸³ Vizsgálati cselekmény bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve a vizsgálat tárgyával összefüggő iratokat a Gazdasági Versenyhivatalnak megküldeni.

(4)¹⁸⁴ A vizsgáló felhívására az ügyfél, illetve az irat birtokosa köteles az adathordozón tárolt információ olvasható és másolható formában való megjelenítésére.

(5) A vizsgáló és az eljáró versenytanács az iratokról másolatot készíthet. Hivatalból folytatott eljárásban a vizsgáló jogosult az adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni, ha valószínűsíthető, hogy az adathordozón a jogsértéshez kapcsolódó adatok találhatók.

(6)¹⁸⁵ A vizsgáló az iratokat jegyzőkönyv készítése nélkül úgy is lefoglalhatja, hogy az iratokat megőrzésre alkalmas tárolóban, vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

(7) A Gazdasági Versenyhivatal – a vizsgált gazdasági tevékenységgel összefüggésben – jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének személyes adatait, illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis lefoglalható. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult a Gazdasági Versenyhivatal, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.

(8)¹⁸⁶

(9)¹⁸⁷ A Gazdasági Versenyhivatal a VIII–XII. és XVI. Fejezetek szerinti eljárásaiban jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot, más információt vagy egyéb bizonyítási eszközt más versenyfelügyeleti eljárásaiban is felhasználhatja.

(10)¹⁸⁸ A tanú meghallgatható az ügyfél üzleti titkáról akkor is, ha nem kapott felmentést az ügyféltől a titoktartás alól.

65/A. §¹⁸⁹ (1) A vizsgáló a törvény 11., 21. §-a, az EK-Szerződés 81., 82. cikke alapján hivatalból indult eljárásban bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat. A kutatás során a vizsgáló az ügyfelet, az ügyfél megbízottját (volt megbízottját), alkalmazottját (volt alkalmazottját) szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat.

(2) Magáncélú, illetve magánhasználatú helyiségben, ideértve a járműveket és más területet is, az e § szerinti vizsgálati cselekményt folytatni csak akkor lehet, ha az az ügyfél bármely jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja, valamint a ténylegesen az irányítást gyakorló, vagy korábban irányítást gyakorolt más személy használatában van.

(3) Az e § szerinti vizsgálati cselekményre előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A Gazdasági Versenyhivatal engedély iránti írásbeli kérelmét a Fővárosi Bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül, nemperes eljárásban. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

(4) A bíróság a kérelmezett vizsgálati cselekményt akkor engedélyezi, ha a Gazdasági Versenyhivatal valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyszínen a megjelölt jogsértéssel kapcsolatos információforrás fellelhető, és feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett vizsgálati cselekményt részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető.

(5)¹⁹⁰ A bíróság határozata alapján a kibocsátásától számított három hónapig foganatosítható vizsgálati cselekmény.

(6) A vizsgálatot legkésőbb az e § szerinti vizsgálati cselekmény megkezdésével egy időben meg kell indítani. A 70. § (1) bekezdése szerinti végzést a jelenlévő ügyféllel közölni kell.

(7) Az e § szerinti vizsgálati cselekményről az érintetteket a vizsgálati cselekmény megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és lehetőleg az érintettek jelenlétében kell elvégezni. A vizsgálati cselekmény megkezdése előtt közölni kell a bírói határozatot és a vizsgálati cselekmény célját.

(8)¹⁹¹ A vizsgálati cselekményhez a Gazdasági Versenyhivatal a rendőrség közreműködését igényelheti.

(9)¹⁹² Az e § szerinti vizsgálati cselekmény során a vizsgáló jogosult a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de e törvény 11. vagy 21. §-ának, illetve az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkének megsértésére utaló bizonyítási eszközről másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a bírói engedélyt utólag kell beszerezni. Az engedély iránti kérelmet legkésőbb a vizsgálati cselekmény lefolytatásától számított huszonkét munkanapon belül kell előterjeszteni. Ha a bizonyítási eszköz tekintetében a 65/B. § szerinti eljárás kerül lefolytatásra, a bírói engedély iránti kérelmet ennek befejezésétől számított öt munkanapon belül kell előterjeszteni. Utólagos bírói engedély hiányában a bizonyítási eszköz nem használható fel.

(10) A 65. §-ban és a 65/B. §-ban foglalt rendelkezések e § szerinti eljárás esetében is megfelelően alkalmazandók.

65/B. §¹⁹³ (1) Az olyan irat, amely az ügyfél védelemhez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során, illetve ilyen kommunikációs célból való felhasználás érdekében keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, feltéve mindegyik esetben, hogy az említett jelleg közvetlenül magából az iratból kitűnik, a versenyfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel, illetve nem vizsgálható meg, nem foglalható le, szemle során a birtokos az ilyen irat felmutatására nem kötelezhető, kivéve, ha e § ettől eltérően rendelkezik. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.

(2) Nem minősíthető az irat az (1) bekezdés szerint, ha nincs az ügyfél (törvényes képviselője), vagy az ügyfél által meghatalmazott ügyvéd birtokában, kivéve, ha az érintett bizonyítja, hogy az irat jogellenesen került ki a birtokából.

(3) Ha a vizsgáló az ügyfelet (törvényes képviselőjét), vagy meghatalmazott ügyvédjét az (1) bekezdés hatálya alá eső irat bemutatására kívánja kötelezni, illetve szemle vagy a 65/A. § szerinti kutatás során a vizsgáló ilyen iratot kíván megvizsgálni, birtokba venni vagy arról másolatot készíteni, az ügyfél (törvényes képviselője), illetve meghatalmazott ügyvédje ennek lehetővé tételét megtagadhatja. A vizsgáló – az e §-ban védett jog megsértése nélkül – jogosult az iratba betekinteni annak megállapítása céljából, hogy az irat (1) bekezdés hatálya alá tartozására való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e.

(4) Ha az érintett személy nyilatkozatával ellentétben a vizsgáló álláspontja szerint az irat nem esik az (1) bekezdés hatálya alá, az iratot, (illetve az adathordozóról készített fizikai tükörmásolatot) olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az irat megismerhetőségét. A tárolóeszköz lezárását az érintett személy és a vizsgáló aláírásával hitelesíti, oly módon, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges. A tárolóeszközt a Gazdasági Versenyhivatal veszi birtokba.

(5) Az iratnak az (1) bekezdés hatálya alá tartozásáról a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül dönt, az ügyfél meghallgatásával. Az iratot tartalmazó tárolóeszközt a Gazdasági Versenyhivatal a kérelméhez mellékeli.

(6) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat nem esik az (1) bekezdés hatálya alá, az iratot a Gazdasági Versenyhivatal számára kiadja; a továbbiakban az iratra vonatkozó általános szabályok irányadóak. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot az ügyfélnek adja ki.

(7) Ha az irat tartalmának csak egy része esik az (1) bekezdés hatálya alá, az iratot – ha az a bizonyító erő sérelmét nem eredményezi – szét kell választani, és a (4)–(6) bekezdés szerinti eljárást csak az irat (1) bekezdés hatálya alá eső része tekintetében kell lefolytatni. Ha adathordozóról készített fizikai tükörmásolat esetében kerül sor a szétválasztásra, a (4)–(6) bekezdés szerinti eljárást egy szétválasztást lehetővé tevő másolat felhasználásával kell lefolytatni, és e másolat használható fel a későbbiekben a bizonyítási eljárás során, a tükörmásolatot pedig a (4) bekezdésben meghatározott módon kell elhelyezni. E tükörmásolatba csak a bíróság jogosult betekinteni, a bizonyítási eljárásban felhasznált másolat hitelességének ellenőrzése céljából.

(8) Ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy az irat mely részei esnek az (1) bekezdés hatálya alá. Az iratot a (4) bekezdésben meghatározott módon kell elhelyezni és a Gazdasági Versenyhivatalnak kell kiadni. A tárolóeszközt felnyitni, illetve az irat (1) bekezdés hatálya alá nem eső részét megvizsgálni csak az ügyfél jelenlétében lehet. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél távolmaradása a vizsgálat foganatosításának nem akadálya.

(9) Ha az ügyfélnek (törvényes képviselőjének), meghatalmazott ügyvédjének a (3) bekezdés szerinti módon lehetősége lett volna az irat védettségét biztosítani, de e lehetőséggel nem élt, az irat vonatkozásában az (1) bekezdés nem alkalmazható.

66. §¹⁹⁴

67. § (1)¹⁹⁶

(2)¹⁹⁷ A versenyfelügyeleti eljárás kérelemre indul a következő ügyekben:

(3) A versenyfelügyeleti eljárás hivatalból is megindítható, ha megállapítást nyer, hogy a (2) bekezdésben felsorolt esetekben a versenyhivatali eljárás kérelmezésének lett volna helye, de azt elmulasztották.

(4)¹⁹⁹ Nem indítható vizsgálat, ha az e törvény III. Fejezetének rendelkezéseibe ütköző magatartás esetén az elkövetés óta három év, IV–VI. Fejezetének rendelkezéseibe ütköző magatartás elkövetése óta öt év eltelt. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(5)²⁰⁰ A hivatalból indítható versenyfelügyeleti eljárás a 70. § (1) bekezdése szerinti végzés meghozatalának napján indul.

68. § (1)²⁰¹ Az eljárás megindítására irányuló kérelmet az nyújthat be,

(2)²⁰² A 24. § alapján benyújtott kérelemhez mellékelni kell a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett összefonódási kérelem űrlap megfelelően kitöltött példányát. Az űrlap nélkül benyújtott beadvány nem minősül kérelemnek.

(3) A 24. § szerinti kérelmet a 28. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban kell benyújtani.

(4)²⁰³ A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell. Ennek hiányában a vizsgáló a kérelmet a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül egy alkalommal – határidő megjelölésével – hiánypótlásra visszaadhatja. A hiánypótlásra szolgáló határidő indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható. Ha a hiánypótlásra történő felhívás után a kérelmező a kérelem hiányait nem vagy nem megfelelően pótolja, a vizsgáló az eljárást megszünteti. Az eljárást megszüntető végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §).

(5)²⁰⁴ A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárás során – a határozat hozataláig – visszavonhatja.

69. §²⁰⁵

70. § (1)²⁰⁶ A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, amely e törvény rendelkezéseit sértheti, feltéve, hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi. A végzésben meg kell jelölni azokat a körülményeket és magatartásokat, amelyek miatt az eljárás megindult.

(2)²⁰⁷ Ha a bíróság hatáskörének hiánya miatt az ügyet a Gazdasági Versenyhivatalhoz átteszi, a vizsgáló a 67. § (2) bekezdése szerinti esetekben a 68. §, egyéb esetekben a 43/G–43/I. § szerint jár el.

(3) A vizsgálat elrendelésének ténye nyilvánosságra hozható. Ha a vizsgálat elrendelésének tényét nyilvánosságra hozzák, a vizsgálat eredményéről is tájékoztatni kell a nyilvánosságot.

(4)²⁰⁸ Ha az e törvény valamely rendelkezése, illetve az EK-Szerződés 81., illetve 82. cikke alapján indított eljárásban az ügyindító végzésben megjelölt tevékenység, magatartás vagy állapot az ügyindító végzésben megjelöltekhez képest e törvény más rendelkezését, vagy azt is, vagy az EK-Szerződés 81., illetve 82. cikkét, vagy azt is sérti, a vizsgáló a vizsgálatot végzéssel kiterjeszti. A vizsgálat kiterjeszthető az ügyindító végzésben megjelölttel összefüggő tevékenységre, magatartásra vagy állapotra is.

(5)²⁰⁹ A vizsgáló a több ügyféllel szemben indított versenyfelügyeleti eljárást önálló eljárásokra szétválaszthatja, ha egyes ügyfelek tekintetében az ügy önállóan is elbírálható. A szétválasztás utáni eljárásokra az eredeti eljárásra irányadó ügyintézési határidők irányadóak.

71. § (1)²¹⁰ A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló jelentést készít, amelyet az iratokkal együtt a versenytanács elé terjeszt.

(2) A jelentésnek tartalmaznia kell

(3) A vizsgáló indokolt esetben a vizsgálat lezárását megelőzően, külön jelentésben is tehet indítványt az ideiglenes intézkedés elrendelésére.

71/A. §²¹¹ A vizsgáló a hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást megszünteti akkor is, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. A végzést a bejelentővel is közölni kell. Az eljárást megszüntető végzéssel szemben külön jogorvoslatnak van helye (82. §).

72. § (1)²¹² Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően

(2)²¹⁶ Ha az ideiglenes intézkedés elrendelését az ügyfél kérte, az eljáró versenytanács annak feltételéül biztosítékadást írhat elő. Az ideiglenes intézkedés elrendeléséről az eljáró versenytanács soron kívül határoz.

(3)²¹⁷ Az ideiglenes intézkedést elrendelő, illetve a biztosítékadást előíró végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §).

(4)²¹⁸ Az eljáró versenytanács a vizsgálónak a vizsgálat lefolytatásának módja, iránya tekintetében javaslatot tehet a vizsgálat lezárását megelőzően is.

(5)²¹⁹ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti végzést a bejelentővel is közölni kell.

73. §²²⁰ (1) Ha a 72. § (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban írt intézkedésekre nincs szükség, az eljáró versenytanács megküldi az ügyfélnek az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amely tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének ismertetését.

(2) Nem kell előzetes álláspontot készíteni, ha az eljárás kérelemre indult, az eljáró versenytanács a kérelem tartalmával egyetért, és a 30. § (3) bekezdésének alkalmazására nincs szükség. Ilyen esetben az eljáró versenytanács tárgyalástartás nélkül határozatot (77. §) hoz.

74. § (1)²²¹ Az eljáró versenytanács tárgyalást tart, ha azt az ügyfél kéri, vagy az eljáró versenytanács szükségesnek tartja. Az eljáró versenytanács az előzetes álláspont megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet arról, hogy kéri-e tárgyalás tartását. A tárgyalás napját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek módjában álljon a tárgyalásra felkészülni.

(2)²²² Az eljáró versenytanács a tárgyaláson (illetve tárgyaláson kívül) a 72. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben az eljárást végzéssel megszüntetheti.

(3)²²³ A versenytanács tárgyalása nyilvános. Az eljáró versenytanács indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az minősített adat, üzleti titok vagy a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, hitelintézettől beszerzett adat (banktitok), biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok), illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitok, fizetési titok vagy pénztártitok megőrzése végett, illetve nemzetgazdasági érdekre tekintettel feltétlenül szükséges.

75. §²²⁴ (1) Ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza e törvény, illetve az EK-Szerződés 81–82. cikkének rendelkezéseivel, és a közérdek hatékony védelme e módon biztosítható, az eljáró versenytanács végzéssel – az eljárás egyidejű megszüntetésével – kötelezővé teheti a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés megvalósulását, vagy annak hiányát megállapítaná. A végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §).

(2) Az (1) bekezdés szerinti végzés meghozatala nem zárja ki azt, hogy az ügyben – a körülmények lényeges változása miatt, illetve akkor, ha a végzés a döntés meghozatala szempontjából fontos tény félrevezető közlésén alapult – újabb versenyfelügyeleti eljárás kerüljön megindításra. Az újabb versenyfelügyeleti eljárás során rendelkezni kell a korábban az (1) bekezdés alapján hozott végzésről.

76. §²²⁵ (1) A vizsgáló utóvizsgálatot tart

(2) A vizsgáló az eljáró versenytanács határozatával befejezett ügyben utóvizsgálatot tarthat.

(3) Az utóvizsgálatra a versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti, bírságot kiszabó végzéssel szemben külön jogorvoslatnak van helye (82. §).

77. §²²⁷ (1)²²⁸ Az eljáró versenytanács

(2)²³¹ Az összefonódást engedélyező határozatban előzetes vagy utólagos feltétel, illetve kötelezettség írható elő.

(3)²³²

78. § (1)²³³ Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve annak – a határozatban azonosított – vállalkozás-csoportnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tag-vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.

(2)²³⁴ Ha az (1) bekezdés szerinti vállalkozásoknak, illetve vállalkozás-csoportnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság maximumának meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év árbevétele az irányadó.

(3)²³⁵ A bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására – tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztók, üzletfelek érdekei sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

(4)²³⁶ A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatási Alapba kell befizetni.

(5)²³⁷ Ha a bírságot a vállalkozás-csoport jogsértést megvalósító tagja önként nem fizeti meg, és a végrehajtás sem vezet eredményre, az eljáró versenytanács külön végzéssel a vállalkozás-csoportnak a határozatban nevesített tagjait egyetemlegesen kötelezi a bírság, illetve annak be nem hajtott része megfizetésére.

(6)²³⁸ Ha a vele szemben kiszabott bírságot a vállalkozások társadalmi szervezete, köztestülete, egyesülése vagy más hasonló szervezete önként nem fizeti meg, és a végrehajtás sem vezet eredményre, az eljáró versenytanács külön végzéssel a bírság megfizetésére a jogsértő döntés meghozatalában résztvevő, a határozatban ekként nevesített tag-vállalkozást egyetemlegesen kötelezi.

(7)²³⁹ Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott végzés ellen a 82. § (3) bekezdése szerinti külön jogorvoslatnak van helye.

(8)²⁴⁰

78/A. §²⁴¹ (1) Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását mellőzi vagy a bírságot csökkenti azzal a vállalkozással szemben, amely e törvényben meghatározott módon felfedi a Gazdasági Versenyhivatalnak a 11. §-ba vagy az EK-Szerződés 81. cikkébe ütköző olyan versenytársak közötti megállapodást vagy összehangolt magatartást, amely közvetlenül vagy közvetve vételi vagy az eladási árak rögzítésére, a piac felosztására – beleértve a versenytárgyalási összejátszást is –, vagy termelési, eladási kvóták meghatározására irányul (a továbbiakban a 78/A. és 78/B. § alkalmazásában: jogsértés). A 78/A. és 78/B. § alkalmazásában vállalkozásnak minősülnek mindazon szervezetek is, amelyek döntése a 11. § alkalmazásában megállapodásnak minősül.

(2) A bírság kiszabása azzal a vállalkozással szemben mellőzendő, amely elsőként nyújt be erre irányuló kérelmet és szolgáltat olyan bizonyítékot,

(3) Kérelem alapján a bírság csökkentésének van helye, ha a vállalkozással szemben a bírság kiszabása nem mellőzhető és a vállalkozás olyan, a jogsértésre vonatkozó bizonyítékot ad át a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely jelentős többletértéket képvisel a kérelem benyújtásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest. A kérelem előterjesztésére legkésőbb az előzetes álláspont kézbesítését, illetve az iratbetekintés bármelyik ügyfélre nézve irányadó kezdő napját megelőző nap közül a korábban bekövetkező napon kerülhet sor.

(4) A bírság csökkentésének mértéke a (3) bekezdés szerinti feltételnek

(5) Ha a vállalkozás olyan, a Gazdasági Versenyhivatal előtt nem ismert tényre vonatkozóan szolgáltat bizonyítékot a jogsértéssel kapcsolatban, amely közvetlen jelentősséggel bír a 78. § (3) bekezdése alapján a bírság összegének megállapításakor figyelembe veendő körülményekre vonatkozóan, az eljáró versenytanács a súlyosbító bizonyítékot nem veszi figyelembe a bizonyítékot szolgáltató vállalkozással szemben a bírság összegének meghatározásakor.

(6) A bírság mellőzésének, csökkentésének, illetve az (5) bekezdés alapján való meghatározásának további feltétele, hogy a vállalkozás

(7) Azzal a vállalkozással szemben, amely eljárt annak érdekében, hogy másik vállalkozást a jogsértésben való részvételre kényszerítsen, nem mellőzhető a bírság kiszabása.

(8) Több vállalkozás közösen vagy egy vállalkozás több vállalkozás nevében nem nyújthat be bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelmet, illetve nem szolgáltathat bizonyítékot az (5) bekezdés alapján.

78/B. §²⁴² (1) A Gazdasági Versenyhivatal a bírság mellőzése iránti kérelmet benyújtottnak tekintheti abban az esetben is, ha a kérelem benyújtásakor a törvényben előírt bizonyítékok nem kerültek átadásra (nem végleges kérelem). A nem végleges kérelem kiegészítésére ilyen esetben határidőt kell tűzni.

(2) Olyan ügyben, amelynek vonatkozásában az Európai Bizottság a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló közleménye értelmében különösen alkalmas az eljárás lefolytatására, a vállalkozás előzetes kérelmet nyújthat be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, ha a vállalkozás álláspontja szerint a Gazdasági Versenyhivatal jó helyzetben lehet ahhoz, hogy a közleménynek megfelelően eljárjon az ügyben. A Gazdasági Versenyhivatal az előzetes kérelem tárgyában információkat kérhet a vállalkozástól. Ha az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít, felhívja a vállalkozást a bírság mellőzésének feltételét képező bizonyítékok benyújtására. Ha a vállalkozás a szükséges bizonyítékokat benyújtja, kérelmének a bírság mellőzésére való alkalmassága szempontjából az előzetes kérelem benyújtásának időpontját kell figyelembe venni.

(3) A kérelmeket beérkezési sorrendben kell elbírálni. A bírság mellőzése iránti kérelem annak elbírálásáig visszavonható. Az eljáró versenytanács a bírság mellőzése iránti kérelmet hivatalból bírság csökkentése iránti kérelemként is elbírálja, ha a kérelem alapján bírság mellőzésének nincs helye, a vállalkozás erre tekintettel kérelmét nem vonja vissza, és a kérelem a bírság csökkentésének megalapozására alkalmas lehet.

(4) Az eljáró versenytanácsnak a bírság mellőzéséről, illetve csökkentéséről való döntését a vizsgáló készíti elő. Ennek keretében megvizsgálja és véleményezi a kérelmet, és az eljáró versenytanács elé tárja a jogsértéssel kapcsolatosan a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló információkat.

(5) Ha a vállalkozás kérelme megfelel a 78/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, az eljáró versenytanács végzéssel megállapítja, hogy a 78/A. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja alapján a bírság mellőzésének van helye a határozat meghozatalakor, feltéve, hogy a vállalkozás a 78/A. § (6) és (7) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. E végzésétől az eljáró versenytanács csak akkor térhet el a határozathozatal során, ha a vállalkozás a 78/A. § (6) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felelt meg, illetve vele szemben a 78/A. § (7) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll fenn. Az alaptalan kérelmet az eljáró versenytanács végzéssel elutasítja.

(6) Ha a vállalkozás kérelme megfelel a 78/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, az eljáró versenytanács végzéssel megállapítja, hogy a 78/A. § (3) és (4) bekezdése alapján a határozat meghozatalakor a kérelmezővel szemben a bírság csökkentésének van helye, feltéve, hogy a vállalkozás a 78/A. § (6) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. E végzésétől az eljáró versenytanács csak akkor térhet el a határozathozatal során, ha a vállalkozás a 78/A. § (6) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felelt meg. Az alaptalan kérelmet az eljáró versenytanács végzéssel elutasítja.

(7) Az eljáró versenytanács az (5) és (6) bekezdés szerinti végzéseket az elbírálásukhoz szükséges időt figyelembe véve haladéktalanul hozza meg. Az eljáró versenytanács a kérelmezőt meghallgathatja. Az eljáró versenytanács döntésére a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az (5), illetve (6) bekezdés alapján hozott bármely végzést csak a kérelmet benyújtó vállalkozással kell közölni. E végzések ellen külön jogorvoslatnak nincs helye.

(8) Az (5) bekezdés szerinti végzés meghozataláig a Gazdasági Versenyhivatal a mellőzés iránti kérelmet és a csatolt dokumentumokat kizárólag a kérelem elbírálásához, illetve a 65/A. § szerinti bírói engedély kérelmezéséhez használhatja fel, azokba csak az ügy vizsgálója, az eljáró versenytanács és a bíróság tekinthet be. A kérelem elutasítása, illetve visszavonása esetén a benyújtott kérelmet és dokumentumokat az esetlegesen készített másolatokkal együtt a Gazdasági Versenyhivatal a vállalkozás kérelmére az elutasító végzés közlésével egyidejűleg visszaszolgáltatja a kérelmező vállalkozásnak.

(9) A 78/A. és 78/B. § szerinti kérelmek formáját, részletes tartalmát, benyújtásának módját a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett kérelem űrlap tartalmazza.

79. §²⁴³ A bírság összege a 24. § szerinti engedély iránti kérelem előterjesztésének elmulasztása esetén legfeljebb napi kettőszázezer forint.

79/A. §²⁴⁴ (1) Díjra jogosult az a természetes személy, aki nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékot szolgáltatott a Gazdasági Versenyhivatal részére a 11. §-ba vagy az EK-Szerződés 81. cikkébe ütköző olyan versenytársak közötti megállapodással vagy összehangolt magatartással elkövetett jogsértés megállapításához, amely közvetlenül vagy közvetve vételi vagy eladási árak rögzítésére, a piac felosztására – beleértve a versenytárgyalási összejátszást is –, vagy termelési, eladási kvóták meghatározására irányult.

(2) Nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősül az olyan információ is, amely alapján a bíróság olyan, a 65/A. § szerinti vizsgálati cselekményt engedélyez, melynek során a Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerinti bizonyíték birtokába jut. A szolgáltatott bizonyíték akkor is nélkülözhetetlennek minősül, ha olyan más bizonyítékkal helyettesíthető, amelyhez utóbb jutott a Gazdasági Versenyhivatal.

(3) Az e §-ban meghatározott díj összege az eljáró versenytanács által az ügyben kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb ötvenmillió forint. Több, különböző természetes személy által szolgáltatott nélkülözhetetlennek minősülő bizonyíték után külön-külön jár a díj. Egy természetes személy csak egyszeri díjra jogosult.

(4) Nem jogosult a díjra annak a vállalkozásnak a törvényes képviselője, amelynek nevében a 78/A. § szerinti, bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmet nyújtottak be.

(5) Nem jár díj a bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel szerzett bizonyíték után. Ha a büntetőeljárás vagy a szabálysértési eljárás a díj kifizetése előtt megindul, a díj kifizetését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. Ha a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének jogerős megállapítására a díj kifizetése után kerül sor, a jutalmat vissza kell fizetni a Gazdasági Versenyhivatal számára.

(6) A díj több személy részére való kifizetésének nincs helye, ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az érintett bizonyítékok egy forrásból származnak, és megosztásukra csak a díj többszörözése érdekében került sor. Ilyen esetben egyszeri jutalmat kell a jogosultak között egyenlő arányban felosztani.

(7) Nem követelhető a díj visszafizetése arra tekintettel, hogy a bíróság a kiszabott bírságot csökkentette vagy hatályon kívül helyezte, vagy úgy változtatta meg az eljáró versenytanács határozatát, melynek következtében a szolgáltatott bizonyíték nélkülözhetetlensége megszűnik, kivéve mindegyik esetben, ha a határozat megváltoztatására az informátor által szolgáltatott bizonyítéknak a szolgáltató magatartására visszavezethető jogellenességére tekintettel került sor.

79/B. §²⁴⁵ (1) A Gazdasági Versenyhivatal köteles biztosítani azt, hogy azok a személyek, akik feltételezésük szerint a 79/A. § (1) bekezdése alá eső irattal rendelkeznek, személyazonosságuk feltárása nélkül tudakozódhassanak az irat feltehető minősítéséről. A tudakozódó személyt figyelmeztetni kell arra, hogy a vele közölt előzetes minősítés nem köti a Gazdasági Versenyhivatalt, továbbá tájékoztatni kell a díjra vonatkozó szabályokról.

(2) A feltehetően a 79/A. § (1) bekezdésében említett iratot szolgáltató személyt tájékoztatni kell a 79/A. § szerinti díjazás szabályairól. Az iratot szolgáltató személy díjigényét legkésőbb a tájékoztatástól számított öt napon belül köteles közölni a Gazdasági Versenyhivatallal. A díjat igénylőt figyelmeztetni kell arra, hogy a törvény tanúként való meghallgatását is lehetővé teszi, illetve arra, hogy kérelmezheti személyazonosító adatainak zárt kezelését. E kérelem teljesítése nem tagadható meg, de a kérelmezőt figyelmeztetni kell arra, hogy személyazonosító adatainak zárt kezelése kihatással lehet a szolgáltatott irat bizonyító erejére.

(3) Ha a vizsgáló, vagy az eljáró versenytanács álláspontja szerint a versenyfelügyeleti eljárás során szolgáltatott irat alkalmatlan a 79/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértés bizonyítására, erről meghallgatás keretében tájékoztatja az iratot szolgáltató személyt, illetve kérelmére az irat visszautasításáról külön végzést hoz. A meghallgatás jegyzőkönyve, illetve a külön végzés nem betekinthető iratnak minősül.

(4) A díj kifizetéséről az eljáró versenytanács a (2) bekezdés szerinti igényt előterjesztő személyek vonatkozásában külön végzést hoz, legkésőbb az eljárást befejező határozatának meghozatalát követő harminc napon belül. A végzés ellen az érintett személy külön jogorvoslattal (82. §) élhet.

(5) A díj a (4) bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül esedékes. A kifizetésről a Gazdasági Versenyhivatal bírságbevételi számlája terhére kell intézkedni.

(6) Ha a jutalmat vissza kell fizetni, ennek az eljáró versenytanács e tárgyban, legkésőbb a visszafizetést megalapozó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül hozott külön végzése alapján van helye. A végzés ellen az érintett személy külön jogorvoslattal (82. §) élhet. A visszafizetendő díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

80. §²⁴⁷ Az eljáró versenytanács határozatait nyilvánosságra hozza, végzéseit pedig nyilvánosságra hozhatja. Ennek nem akadálya az, ha a döntés bírósági felülvizsgálatát kérték, azonban ezt a tényt a nyilvánosságra hozatalkor jelezni kell. Ha a vizsgálatot elrendelő végzést nyilvánosságra hozták, az eljárást befejező döntést is nyilvánosságra kell hozni.

81. §²⁴⁹ Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított három napon belül írásban kifogásolhatja. A kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező döntésében köteles megindokolni.

82. §²⁵⁰ (1)²⁵¹ A vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt e törvény megengedi. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének a végzésben foglaltak foganatosítására, az eljárás folytatására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – halasztó hatálya nincs. Jogorvoslati kérelmet – a végzés közlésétől számított öt munkanapon belül – terjeszthet elő az ügyfél, valamint akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, továbbá az, akivel a végzést e törvény alapján közölni kell.

(2)²⁵² A vizsgáló végzése ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmet az eljáró versenytanács tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a jogorvoslati kérelem elkésett, vagy azt nem az arra jogosult terjesztette elő, vagy a támadott végzés ellen a törvény nem biztosít jogorvoslatot, az eljáró versenytanács a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az eljáró versenytanács a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálása során a következőképpen rendelkezhet: a vizsgáló végzését helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti, illetve a megsemmisítéssel egyidejűleg a vizsgálót új eljárásra utasítja. Az eljáró versenytanács jogorvoslati kérelmet elbíráló végzése ellen további jogorvoslatnak csak a vizsgálónak a 60. §, a 61. §, a 62. § (7) bekezdése, a 68. § (4) bekezdése vagy a 71/A. § szerinti végzése elleni jogorvoslati kérelem esetében van helye.

(3)²⁵³ Az eljáró versenytanács végzése elleni jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint bírálja el.

(4)²⁵⁴ A versenyfelügyeleti eljárásban újrafelvételi kérelem benyújtásának nincs helye.

83. § (1)²⁵⁵ A versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata céljából való keresetindítás esetében a keresetlevelet a határozat közlésétől számított harminc napon belül a versenytanácsnál kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni.

(2)²⁵⁶ Az eljáró versenytanács a keresetlevelet az ügy irataival, valamint a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül továbbítja a bíróságnak. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait a keresetlevél beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell továbbítani a bíróságnak.

(3)²⁵⁷ A közigazgatási perben a Versenytanács elnökének megbízása alapján a Gazdasági Versenyhivatal képviseletében az eljáró versenytanács tagja is eljárhat.

(4) A bíróság a versenytanács határozatát megváltoztathatja.

(5) Ha az eljáró versenytanács határozata jogszabályt sértett és ennek következtében az ügyfélnek igénye keletkezik a bírság visszatérítésére, a visszatérítendő összeg után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamatot is meg kell téríteni.

84. §²⁵⁸ Az eljáró Versenytanács határozata ellen benyújtott kereset alapján indult bírósági eljárás során – a 83. §-ban meghatározott eltérésekkel – a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete az irányadó.

85. § (1)²⁶⁰ Ha a Gazdasági Versenyhivatal működése során észleli, hogy valamely hatósági döntés a verseny szabadságát sérti, a hatóságot a döntés módosítására vagy visszavonására felszólítja. A módosításra, illetve visszavonásra a Ket. 114. §-ának (2) bekezdésében foglalt korlátozásokat nem kell alkalmazni, továbbá a Ket. 114. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában nem minősül jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jognak az olyan előny, amely a verseny szabadságának korlátozásából származik.

(2)²⁶¹ Amennyiben a hatóság az (1) bekezdésben foglalt felszólításnak huszonkét munkanapon belül nem tesz eleget, a Gazdasági Versenyhivatal keresettel a közigazgatási szerv által hozott, a verseny szabadságát sértő döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, kivéve, ha törvény a hatósági döntés felülvizsgálatát kizárja. A döntés jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével ilyen kérelemnek nincs helye, illetve a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(3)²⁶² A per elbírálása a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik. A bíróság a Polgári perrendtartásáról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával jár el.

(4)²⁶³ A Gazdasági Versenyhivatal a verseny szabadságát sértő közigazgatási döntést hozó elsőfokú, valamint a másodfokon eljáró szervtől felvilágosítást kérhet a megtámadott döntéssel hasonló tárgyú eljárásokban hozott közigazgatási döntésekről. A Gazdasági Versenyhivatal a felvilágosítás alapján kérheti az abban megjelölt döntések számára történő megküldését.

86. § (1) A 2–7. §-okban foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) Az érdekelt a keresetben

(3)²⁶⁷ A 4. vagy a 6. § rendelkezéseinek megsértése miatt indított perekben az érdekelt fél a (2) bekezdésben foglaltakon túl a keresetben

87. § A bíróság eljárása a 78. § szerinti bírság kiszabására is kiterjed.

88. §²⁶⁸ (1) A 2–7. §-okba ütköző magatartásra hivatkozással a magatartás tanúsításától számított hat hónapos elévülési határidőn belül indítható per.

(2) Ha a kifogásolt magatartás folyamatos, az elévülés a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a kifogásolt magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a helyzet (állapot) fennáll.

(3) A magatartás tanúsításától számított öt év eltelte után perindításnak helye nincs.

(4) Az e fejezet alapján indított perekre a megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre.

(5)²⁶⁹ A 4. vagy a 6. § rendelkezéseinek megsértése miatt indított perekben az érdekelt – a polgári jogi igényeken felül – az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van; továbbá kérheti a jogsértő fél kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére, illetve bemutatására a fenti biztosítási intézkedés elrendelése céljából. Az érdekelt – amennyiben a 4. vagy a 6. §-okban foglalt rendelkezéseket feltételezetten sértő cselekmények folytatásához hozzájárul – a jogsértés abbahagyásának követelése helyett arra is kérheti a bíróságot, hogy a feltételezett jogsértőt biztosíték adására kötelezze. A biztosíték letételét a bíróság az érdekelt erre irányuló kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy az érdekelt előterjesztett kérelmet a jogsértés abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.

(6)²⁷⁰ Amennyiben a 4. vagy a 6. § rendelkezéseinek megsértése miatt indított perekben valamelyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti

(7)²⁷¹ Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van, amennyiben az érdekelt fél a 4. vagy a 6. §-ba ütköző magatartás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(8)²⁷² A 4., illetve a 6. §-okban foglalt rendelkezések megsértése esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtását megelőzően is előterjeszthető, amelyet a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) nemperes eljárásban bírál el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános szabályai – a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a 4. vagy a 6. §-okban foglalt rendelkezések megsértése miatt a pert a (9) bekezdésben foglaltak szerint megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.

(9)²⁷³ A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.

(10)²⁷⁴ A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés – ideértve az (5) bekezdést is –, illetve az előzetes bizonyítás tárgyában hozott határozatát az ellenfél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a sértett fél a pert a 4. vagy a 6. §-okban foglalt rendelkezések megsértése miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített vagy az előzetes bizonyítás által alátámasztani kívánt követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.

(11)²⁷⁵ Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség esetének minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés – ideértve az (5) bekezdést is – elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél meghallgatásának mellőzésével hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell közölni. A határozat közlését követően az ellenfél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.

(12)²⁷⁶ A bíróság – az (5) bekezdés második és harmadik mondatában foglalt esetet kivéve – az ideiglenes intézkedés, valamint az előzetes bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. Ha az e bekezdés, illetve az (5) bekezdés szerinti biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az előzetes bizonyítás tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező határozat, az ítélet vagy a pert befejező egyéb határozat jogerőre emelkedésétől vagy a per megszűnésétől számított három hónapon belül nem érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.

88/A. §²⁷⁷ A Gazdasági Versenyhivatalnak e törvény 45. §-ával megállapított, a 70. § (1) bekezdése alapján a közérdek érvényesítésére irányuló hatásköre nem zárja ki az e törvény III–V. Fejezetében foglalt rendelkezések megsértésére alapított, e törvény 11. §-ának (3) bekezdésében és 93. §-ában említett polgári jogi igények közvetlen bíróság előtti érvényesítését.

88/B. §²⁷⁸ (1)²⁷⁹ Azokban a perekben, amelyek elbírálása során e törvény III–V. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság haladéktalanul értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt arról, ha valamely perben e törvény III–V. Fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásának szükségessége merül fel.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal írásban észrevételt tehet a tárgyalás berekesztéséig e törvény III–V. Fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazására vonatkozóan, továbbá észrevételeit a tárgyaláson szóban is előadhatja. Ha a szóbeli előadás jogával a Gazdasági Versenyhivatal élni kíván, köteles erről értesíteni a bíróságot. A Gazdasági Versenyhivatal észrevételében foglaltak a perben bizonyítékként használhatók fel.

(4) A bíróság felhívására a Gazdasági Versenyhivatal az erre irányuló végzés kézhezvételétől számított hatvan napon belül köteles az e törvény III–V. Fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos jogi álláspontjáról a bíróságot tájékoztatni.

(5) A bíróság kérelemre a Gazdasági Versenyhivatalnak megküldi a per azon iratait, amelyek a (3) bekezdés szerinti észrevétel megtételéhez, illetve a (4) bekezdés szerinti jogi álláspont kialakításához szükségesek. Az iratok másolásának költségeit a bíróság előlegezi. A bíróság a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján az iratok megküldése helyett az iratok megtekintését is engedélyezheti.

(6) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a per bármely szakaszában arról tájékoztatja a bíróságot, hogy az érintett ügyben versenyfelügyeleti eljárást indított, a bíróság a per tárgyalását a versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozat elleni keresetindítási határidő lejártáig, illetve keresetindítás esetében a bírósági felülvizsgálat jogerős befejezéséig felfüggeszti. A bíróság a Gazdasági Versenyhivatal keresettel nem támadott határozatának, illetve a Gazdasági Versenyhivatal határozatát felülvizsgáló bíróság határozatának a törvénysértést vagy annak hiányát megállapító részéhez kötve van.

(7) A perben az e törvény III–V. Fejezetében foglalt rendelkezések megsértésére hivatkozó fél köteles bizonyítani az e törvény megsértését alátámasztó tényeket; a törvény 16. §-a szerinti csoportos mentesülés hatálya alá tartozást, illetve a törvény 17. §-ában foglalt körülmények fennállását az erre hivatkozó félnek kell bizonyítania.

(8) A bíróság a 13. § (4) bekezdése, illetve a 16/A. § (2) bekezdése szerint is határozhat, ha az e rendelkezésekre hivatkozó fél a törvényben meghatározott körülmények fennállását bizonyítja.

88/C. §²⁸⁰ E törvény 11. §-ába, illetve az EK-Szerződés 81. cikkébe ütköző, versenytársak közötti, az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározására, a piac felosztására, termelési vagy eladási kvóták meghatározására irányuló versenyt korlátozó megállapodásban részes fél ellen indított, bármely polgári jogi igény érvényesítése iránti perben a jogsértésnek a jogsértő által alkalmazott ár mértékére gyakorolt hatásának bizonyítása során – ellenkező bizonyításig – úgy kell tekinteni, hogy a jogsértés az árat tíz százaléknyi mértékben befolyásolta.

88/D. §²⁸¹ Az, akivel szemben a 78/A. § alapján a bírság kiszabása mellőzésre került, e törvény 11. §-ába, illetve az EK-Szerződés 81. cikkébe ütköző magatartásával okozott kár megtérítését megtagadhatja mindaddig, ameddig a követelés az ugyanazon jogsértésért felelős másik károkozótól behajtható. E szabály a károkozók együttes perlését nem gátolja. A bírságmellőzésben részesült károkozó felelőssége érvényesítése iránt indított pert a Gazdasági Versenyhivatal jogsértést megállapító határozatának felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per jogerős befejezéséig fel kell függeszteni.

89. §²⁸⁴ (1)²⁸⁵ A vizsgálónak a versenyfelügyeleti eljárás során hozott végzése jogerős, ha a végzés ellen határidőn belül jogorvoslatot nem terjesztettek elő, arról lemondtak, vagy a jogorvoslat kizárt. Az eljáró versenytanács döntése a közléssel válik jogerőssé.

(2) A jogerős döntés végrehajtható, ha a döntésben a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap eredménytelenül telt el. A nem jogerős döntés akkor hajtható végre, ha a jogorvoslatnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.

(3) Az eljáró versenytanács és a vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárás során hozott döntésének végrehajtását a teljesítési határidő eredménytelen eltelte után haladéktalanul, külön végzéssel, hivatalból rendeli el.

90. § (1)²⁸⁶ Ha az eljáró versenytanács döntésében az ügyfelet meghatározott cselekmény elvégzésére, vagy meghatározott magatartás tanúsítására kötelezte, az eljáró versenytanács a végrehajtás elrendelésével egyidejűleg végrehajtási bírságot szab ki. A végrehajtási bírság napi összege ötvenezer forintig terjedhet.

(2)²⁸⁷ Az eljáró versenytanács a kötelezett indokolt kérelmére egy alkalommal, a végrehajtási bírság napi összegének felemelésével egyidejűleg az önkéntes teljesítésre póthatáridőt biztosíthat. A felemelt bírság összege napi százezer forintig terjedhet.

(3)²⁸⁸ A kötelezett a végrehajtási bírságot a végrehajtás elrendelésétől, a megemelt összegű végrehajtási bírságot pedig a teljesítési póthatáridő lejártától a határozatban foglaltak teljesítésének igazolásáig eltelt időszakra köteles megfizetni.

(4) A végrehajtási bírságot mind a vállalkozással, mind a vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

(5)²⁸⁹

90/A. §²⁹⁰ A végrehajtó szolgálat a Gazdasági Versenyhivatalt a meghatározott cselekmény elvégzésére, vagy meghatározott magatartás tanúsítására kötelező döntés végrehajtásának foganatosításába bevonhatja.

91. § (1) Az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás elrendelése, illetve a végrehajtási bírság kiszabása sérti, a sérelemről szerzett értesüléstől számított három nap alatt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a Versenytanács elnökénél.

(2)²⁹¹ A Versenytanács elnöke a végrehajtási kifogásról öt munkanapon belül dönt. A végzéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

91/A. § (1) Az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben, illetve az 1/2003/EK rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)²⁹³ A vállalkozások európai közösségi jog hatálya alá eső összefonódásának ellenőrzése során e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a 139/2004/EK rendelet így rendelkezik. E Fejezet rendelkezései közül ilyen ügyekben a 91/E. § és a 91/G. § alkalmazható.

91/B. § Az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének alkalmazása során a Gazdasági Versenyhivatal az 1/2003/EK rendeletben meghatározott módon együttműködik az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamainak versenyhatóságaival.

91/C. §²⁹⁴ Az eljáró versenytanács a tárgyalás kitűzése előtt megküldi saját előzetes álláspontját (73. §) az Európai Bizottságnak, továbbá indokolt esetben az érintett tagállami versenyhatóságnak is. A tárgyalás leghamarabb az Európai Bizottság értesítését követő harmincadik napra tűzhető ki. Ilyen esetben az ügyintézési határidő huszonkét munkanappal meghosszabbodik.

91/D. §²⁹⁵ Ha a versenyfelügyeleti eljárásban az Európai Bizottságtól, illetve más tagállami versenyhatóságtól származó bizonyíték kerül felhasználásra, az eljáró versenytanács döntésének indokolásában – az 1/2003/EK rendelet által előírt feltételek teljesülésének bemutatásával – köteles alátámasztani az ilyen bizonyítékok felhasználhatóságát.

91/E. §²⁹⁶ (1) A bejelentés elintézése körében a vizsgálat elrendelését a vizsgáló megtagadja, továbbá a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha az ügyben az Európai Bizottság eljárást indított.

(2) A bejelentés elintézése körében a vizsgálat elrendelése megtagadható, ha az ügyben más tagállam versenyhatósága eljárást indított.

(3) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást felfüggesztheti vagy megszüntetheti, ha az ügyben más tagállam versenyhatósága eljárást indított.

(4)²⁹⁷ Az (1)–(3) bekezdés alapján hozott végzés ellen külön jogorvoslatnak helye nincs.

(5)²⁹⁸ Ha a Gazdasági Versenyhivatal a 139/2004/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelemmel fordul a Bizottsághoz, a vizsgáló az eljárást a kérelemmel egyidejűleg felfüggeszti.

(6)²⁹⁹ Ha a Bizottság a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján az összefonódás vizsgálatáról dönt, a vizsgáló az eljárást végzéssel megszünteti. Ha a Bizottság az összefonódás vizsgálatát mellőzi, a vizsgáló az eljárást folytatja.

(7)³⁰⁰ Ha a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott összefonódás engedélyezése iránti kérelemhez kapcsolódóan a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 22. cikkének (2) bekezdése alapján arról tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy más tagállamtól a 139/2004/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem érkezett hozzá, akkor a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást felfüggeszti.

(8)³⁰¹ A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács, amint tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván a (7) bekezdés szerinti kérelemhez csatlakozni, folytatja az eljárást.

(9)³⁰² A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást végzéssel megszünteti, amennyiben a (7) bekezdés szerinti kérelemhez csatlakozott, és a Bizottság az összefonódás vizsgálatáról dönt.

(10)³⁰³ A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást folytatja, amennyiben a (7) bekezdés szerinti kérelemhez csatlakozott, azonban a Bizottság az összefonódás vizsgálatát mellőzi.

(11)³⁰⁴ Az (5)–(10) bekezdés alapján hozott végzés ellen külön jogorvoslatnak helye nincs.

91/F. §³⁰⁵ (1) Ha az Európai Bizottság eljárása során a 65/A. § (1) bekezdésének hatálya alá eső vizsgálati cselekmény foganatosítása szükséges, továbbá az 1/2003/EK rendelet 21. cikkében meghatározott esetben a vizsgálati cselekmény előzetes bírói engedélyezése tekintetében a 65/A. §-ban foglalt eljárás alkalmazandó.

(2) A bíróság engedélyező végzést az 1/2003/EK rendeletben, illetve a 139/2004/EK rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén hoz.

(3) A vizsgálati cselekmény előzetes bírói engedélyezése iránti kérelmet az Európai Bizottság közvetlenül jogosult a bíróság elé terjeszteni, illetve kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

(4) Ha a vizsgálati cselekmény végrehajtásához a rendőrség közreműködése szükséges, annak biztosítása érdekében az Európai Bizottság kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

91/G. §³⁰⁶ Ha az 1/2003/EK rendelet alapján az Európai Bizottság, illetve más tagállam versenyhatósága vagy a 139/2004/EK rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, a kérelem teljesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról szóló végzésével zárul, határozat (77. §) meghozatalának nincs helye.

91/H. § (1) Azokban a perekben, amelyek elbírálása során az EK-Szerződés 81. és 82. cikkét alkalmazni kell, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit az e §-ban és az 1/2003/EK rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot, illetve a Gazdasági Versenyhivatalt arról, ha valamely perben az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alkalmazásának szükségessége merül fel. Nem kell külön értesíteni a Gazdasági Versenyhivatalt, ha a perben félként vesz részt.

(3) Az Európai Bizottság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal írásban észrevételt tehet a tárgyalás berekesztéséig az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének alkalmazására vonatkozóan, továbbá észrevételeit a tárgyaláson szóban is előadhatja. Ha a szóbeli előadás jogával bármelyikük élni kíván, köteles erről értesíteni a bíróságot. Az Európai Bizottság illetve a Gazdasági Versenyhivatal észrevételében foglaltak a perben bizonyítékként használhatók fel.

(4) A bíróság kérelemre az Európai Bizottságnak, illetve a Gazdasági Versenyhivatalnak megküldi a per azon iratait, amelyek az észrevétel megtételéhez szükségesek. Az iratok másolásának költségeit a bíróság előlegezi. A bíróság az érintett kérelmére az iratok megküldése helyett az iratok megtekintését is engedélyezheti.

(5) Ha a bíróság az 1/2003/EK rendelet alapján megkeresést kíván intézni az Európai Bizottsághoz tény- vagy jogkérdésben, a megkeresésről végzéssel határoz, amely ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Az Európai Bizottság által a megkeresésre adott válaszban foglalt adat, illetve a jogkérdésben kifejtett álláspont a perben bizonyítékként használható fel.

(6)³⁰⁷ A bíróság az ítéletét haladéktalanul megküldi az igazságügyért felelős miniszternek az 1/2003/EK rendeletben előírt, az Európai Bizottság irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése céljából. Az igazságügyért felelős miniszter az ítéletet tájékoztatásul megküldi a Gazdasági Versenyhivatalnak.

91/I. §³⁰⁹ A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a 2006/2004/EK rendelet) alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

91/J. § (1) Ha a 2006/2004/EK rendelet 6. cikke alapján a Gazdasági Versenyhivatalt információ beszerzése iránt keresik meg, e célból versenyfelügyeleti eljárást kell indítani. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett információk átadásáról szóló végzésével zárul.

(2) Ha a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a 2006/2004/EK rendelet 8. cikke szerinti végrehajtás iránti megkereséssel él, erre hivatkozással a panasz, bejelentés alapján a vizsgálat elrendelését mellőzheti, illetve a versenyfelügyeleti eljárást végzéssel megszüntetheti.

(3) A 2006/2004/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének megállapítására, illetve a feltételek nem teljesülése esetén a 8. cikk (5) bekezdése szerinti értesítés megtételére a vizsgáló jogosult.

92. §³¹¹ (1) A Gazdasági Versenyhivatal pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt, ha a vállalkozás e törvénybe ütköző tevékenysége vagy az Fttv. alapján a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértő magatartása a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.

(2) A perindításra a Gazdasági Versenyhivatal csak akkor jogosult, ha az adott jogsértés miatt a versenyfelügyeleti eljárást már megindította. Ha a versenyfelügyeleti eljárás folyamatban van, a Gazdasági Versenyhivatal kérelmére a bíróság a per tárgyalását a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig felfüggeszti.

(3) A jogsértés bekövetkezésétől számított egy év eltelte után perindításnak helye nincs. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az igény érvényesítésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a versenyfelügyeleti eljárás időtartama.

(4) Az alperes keresetnek megfelelő marasztalásának az általános eljárásjogi szabályokban foglaltak teljesítésén túlmenően a feltételét képezi az is, hogy a jogsértéssel érintett, a keresetben meghatározott fogyasztók tekintetében helyzetük azonosságának következményeként egységesen meghatározható legyen az érvényesített igény jogalapjának fennállása, továbbá kártérítés követelése esetében a kártérítés összege, illetve egyéb követelés esetében a követelés teljesítésének eszköze. Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében kötelezi a vállalkozást az igény szerinti követelés teljesítésére, továbbá meghatározza az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére jogosult fogyasztók körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat. A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.

(5) A jogsértő köteles a (4) bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó az ítélet bírósági végrehajtását kérheti. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.

(6) Az e § szerinti, a Gazdasági Versenyhivatal általi igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.

93. § A törvény rendelkezéseinek megsértése miatt alkalmazott jogkövetkezmények és érvényesített polgári jogi igények nem érintik a külön jogszabályokban foglaltak szerinti egyéb polgári jogi jogkövetkezmény alkalmazásának, illetőleg szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításának lehetőségét.

94. § A külföldi versenyfelügyeleti szervekkel való együttműködés eljárási rendjét nemzetközi szerződés vagy külön jogszabály állapítja meg.

94/A. §³¹² Az e törvény hatálya alá eső ügyekben az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-ai nem alkalmazhatók.

95. § (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. A hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben azonban a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, valamint elnökhelyetteseinek az e törvény hatálybalépésekor fennálló határozott időre szóló kinevezését a törvény hatálybalépése nem érinti.

(3)–(4)³¹³

96. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a megállapodások egyes csoportjainak a 11. §-ban foglalt tilalom alól történő mentesülését.³¹⁴

97. §³¹⁵

98. § Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 16. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

98. §³¹⁶ E törvény