55/1996. (XI. 30.) AB végzés
55/1996. (XI. 30.) AB végzés
1996.11.30.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárása során meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 24. § (4) bekezdése megsemmisítése időpontjáról való határozathozatal tárgyában a 13/1996. (IV. 12.) AB határozatában felfüggesztett eljárást megszünteti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. Az Alkotmánybíróság a 15/1993. (III. 12.) AB határozat (a továbbiakban: Abh1.) I. pontjában megállapította, hogy a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 24. §-a alkotmányellenes (ABH 1993, 112.). Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támogatás a szövetkezetek tulajdonjogát többszörösen sérti: egyrészt azzal, hogy kötelező számukra a vételi jog alapján a támogatás jogosultja részére földet eladni; másrészt azzal, hogy a földet a kárpótlási árverések sajátos körülményei között kialakult áron kell eladniuk, s végül azzal is, hogy a támogatási utalványt csak kárpótlási jegyre válthatják át. A Kpt. 24. §-a mindezek alapján ellentétes az Alkotmány 13. §-ával.
Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a törvényhozónak számos lehetősége van az alkotmányellenesség olyan megszüntetésére, amely a kárpótlás és az állami támogatás menetébe jobban illeszkedik, mintha a Kpt. 24. §-át visszaható, vagy azonnali hatállyal megsemmisítette volna. Az Alkotmánybíróság ezért a megsemmisítés időpontjának megállapítása tekintetében a határozathozatal felfüggesztésével kellő időt biztosított arra, hogy a törvényhozó megalkossa az alkotmányellenességet megszüntető jogszabályt vagy jogszabályokat (ABH 1993, 133.).
A kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és a Kpt. módosításáról rendelkező 1994. évi II. törvény 1. § (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy az újonnan benyújtott kárpótlási igényekre a Kpt. 24. §-a szerinti utalvány már nem igényelhető.
A Kpt. újabb módosításáról szóló 1994. évi XXXII. törvény 2. §-a pedig új 14/B. §-sal egészítette ki a társasági adóról szóló, módosított 1991. évi LXXXVI. törvényt (a továbbiakban Tat.). Eszerint a szövetkezetet a Kpt. 24. § szerinti utalvány ellenében az árverésen eladott szövetkezeti földterület után aranykoronánként az árverésen kialakult tényleges árnak megfelelő összegű, de legalább aranykoronánkénti ezer forint adókedvezmény illeti meg az utalványnak, illetve az utalványért kapott kárpótlási jegynek a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal számára történő térítés nélküli átadása és az erről szóló igazolás alapján. Az adókedvezmény az 1994. adóévi fizetendő adóból, illetve — ha az a kedvezményre nem nyújt fedezetet — a következő öt év társasági adójából tartható vissza. Ha nem állapítható meg az utalvány ellenében eladott szövetkezeti földek aranykorona értéke, akkor a Kpt. szerinti földárveréseken eladott szövetkezeti földek aranykorona értékéből arányosítással kell megállapítani a kedvezmény alapjául szolgáló értéket.
Az Alkotmánybíróság az 53/1994. (XI. 4.) AB végzésében (a továbbiakban: Abv.) megállapította, hogy az Országgyűlés e rendelkezésekkel az alkotmányellenességet orvosolta, így a Kpt. 24. §-ának megsemmisítése tárgytalanná vált (az Abv. hibásan a Tat. 14/A. §-át említi a 14/B. § helyett). Ezért az Alkotmánybíróság a megsemmisítés időpontjáról való határozathozatal tárgyában az Abh1. I. pontjával felfüggesztett eljárást megszüntette (ABH 1994, 380.).
A Tat. módosításáról szóló 1994. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tatm.) 13. § (5) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte a Tat. 14/B. §-át azzal, hogy rendelkezéseit alkalmazni lehet, ha a szövetkezet az utalványt a kárrendezési hivatalnak az e törvény hatálybalépésének napja (1995. január 1.) előtt térítés nélkül átadta.
2. Az Alkotmánybíróság a 13/1996. (IV. 12.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh2.) megállapította, hogy az Országgyűlés a Tat. 14/B. §-a hatályon kívül helyezésével megszüntette azt a jogintézményt — a szövetkezetekre vonatkozó adókedvezményt —, amelyet az Alkotmánybíróság az Abv.-ben az alkotmányellenesség orvoslásaként értékelt, s ezzel 1995. január 1-jétől kezdődően alkotmányellenes helyzetet idézett elő (ABK. 1996. április, 115.).
Az Alkotmánybíróság az Abh2.-ben ezért ismételten megállapította a Kpt. 24. § (4) bekezdése alkotmányellenességét, az Abh. 18. c) pontjában kifejtett indokok változatlan fenntartása mellett (ABH 1993, 132.). Ugyanakkor ismételten tartózkodott az alkotmányellenes rendelkezés azonnali megsemmisítésétől, és eljárását az Abh1. 18. d) pontjában foglaltak megismétlése mellett felfüggesztette (ABH 1993, 133.). Az Alkotmánybíróság egyben felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 1996. szeptember 30-ig tegyen eleget oly módon, hogy a Kpt. 24. § (4) bekezdésének alkotmányellenessége 1995. január 1-jei hatállyal megszűnjön (ABK. 1996. április, 115.).
3. Az Országgyűlés 1996. október 22-i ülésnapján fogadta el a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Ktvm.) (Magyar Közlöny 1996/94. szám, 1996. november 5.). A Ktvm. 36. §-a a Tat. kiegészítéséről rendelkezik. Az új, 14/C. § szövege megegyezik a korábbi, 14/B. § szövegével — melyet az Alkotmánybíróság az Abv.-ben az alkotmányellenes helyzet megszüntetéseként értékelt —, azzal a módosítással, hogy nem szab határidőt az adókedvezmény lehetőségére [(2) bekezdés].
4. A Ktvm. e rendelkezése lehetőséget teremt arra, hogy a jogosultak az 1995. január 1-je utáni időszakra vonatkozóan is élhessenek adókedvezménnyel. A Tat. 14/C. § (2) bekezdése továbbá azt sem zárja ki, hogy az a Kpt. 24. § (4) bekezdésének alkotmányellenességét a kárpótlási folyamat teljes időtartama alatt orvosolja. Az Alkotmánybíróság ezek alapján megállapította, hogy az Országgyűlés — az Abh1.-re is tekintettel — eleget tett az Abh2.-ben előírt kötelezettségének, s megszüntette az alkotmányellenes helyzetet, így a Kpt. 24. § (4) bekezdésének megsemmisítése tárgytalanná vált. Az Alkotmánybíróság ezért a megsemmisítés időpontjáról való határozathozatal tárgyában az Abh2.-vel felfüggesztett eljárást megszüntette.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1384/B/1995/2.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás