1996. évi XLV. törvény
1996. évi XLV. törvény
a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról1
A katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézményekben folyó tevékenység célja – a magyar felsőoktatási rendszer részeként a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek feladataihoz, sajátos szolgálati és életviszonyaihoz igazodó körülmények között – e szervek tiszti utánpótlásának, valamint a honvédelmet és a rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakembereknek a képzése.2
A képzési feladatok megvalósításához szükséges sajátos vezetői, oktatói és hallgatói jogállás szabályozása érdekében – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 140. §-ának (2) bekezdése alapján, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényre, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényre, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényre is figyelemmel – az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:3
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény alkalmazási köre
1. § (1) Ezt a törvényt kell alkalmazni a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: intézmény)
a) vezetőire,
b)4 oktatóira, tudományos kutatóira (a továbbiakban együtt: oktatók), valamint
c)5 nappali, levelező és távoktatási munkarendben felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben, doktori képzésben és szakirányú továbbképzésben részt vevő, magyar állampolgárságú hallgatóira (a továbbiakban együtt: hallgató).
(2) A külföldi hallgató jogállására a 15. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti polgári hallgatóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a képzésről szóló megállapodás másképp nem rendelkezik.
(3)6 E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a katonai szakképzésben részt vevő tényleges állományú hallgatókra is.
Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában
a)7 fegyveres szerv: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség), valamint a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a katasztrófavédelem, az önkormányzati tűzoltóság) és a nemzetbiztonsági szolgálatok,
b)8 miniszter: a katonai felsőoktatási intézmény vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter, a rendvédelmi felsőoktatási intézmény – Rendőrtiszti Főiskola – vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter,
c)9 országos parancsnok: az a) pont szerinti fegyveres szerv országos parancsnoka, főigazgatója vagy országos főkapitánya, a honvédség esetében a Honvéd Vezérkar főnöke
d) szakmai gyakorlat: az intézmény tanterve által megkövetelt csapat-, területi vagy üzemi gyakorlat,
e)10 vezető: a rektor (a továbbiakban: az intézmény vezetője), a dékán és helyetteseik, a gazdasági (fő)igazgató, az igazgatási feladatot ellátó szervezeti egység vezetője (a továbbiakban: főtitkár), az oktatási és a tudományos kutatási szervezeti egység vezetője, a kollégiumi igazgató.
A VEZETŐK ÉS OKTATÓK
Az oktatói és tudományos kutatói munkakörre vonatkozó külön szabályok
3. §11 (1) Az intézményben oktatói, tudományos kutatói munkakört, vezetői beosztást közalkalmazott a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti állomány tagja tölthet be.
(2) Közalkalmazott oktató, tudományos kutató az lehet, aki
a)12 a felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Ftv.) szerinti követelményeknek – beosztásához mérten – megfelel, és
b) tudomásul veszi, hogy munkahelyén pártpolitikától mentes magatartást köteles tanúsítani.
(3) Hivatásos vagy szerződéses állományú oktató, tudományos kutató az lehet, aki
a) fegyveres szerv hivatásos vagy szerződéses állományának tagja, és
b) az Ftv. szerinti követelményeknek – a beosztásához mérten – megfelel.
4. § (1)13 Az intézményben valamennyi oktatói és tudományos kutatói munkakört nyilvános pályázat útján kell betölteni. Egyes munkakörök ellátása hivatásos szolgálati viszonyhoz és külön törvény szerinti nemzetbiztonsági követelményekhez is köthető. Az intézmény oktatói-kutatói követelményrendszerében határozza meg az alkalmazás, az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményeit.
(2)14 Az egyetemi és főiskolai tanári pályázatot a miniszter, az egyéb pályázatot az intézmény vezetője írja ki az e törvényben és az Ftv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelően. A pályázatot a honvédelemért felelős miniszter, illetve a rendészetért felelős miniszter hivatalos lapban teszi közzé.
(3)15 Ha a pályázatot a hivatásos állomány Hszt. hatálya alá tartozó tagja nyeri el, határozott vagy határozatlan időre rendelkezési állományba kerül a beosztás, illetve a munkakör elfoglalásának napjától.
5. § (1)16 Az egyetemi tanárt a szenátus felterjesztésére, a miniszternek az oktatásért felelős miniszter egyetértésével tett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel.
(2) A főiskolai tanárt az (1) bekezdés szerinti eljárás alapján a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel.
(3)17 A miniszter, valamint az oktatásért felelős miniszter az (1) és (2) bekezdés szerinti javaslattételt megtagadja, ha az eljárás során jogszabálysértés történt. A megtagadásról és okáról a szenátust írásban kell értesíteni.
(4)–(5)18
6. § (1) Ha a közalkalmazott vezető, oktató hivatásos állományba került, a közalkalmazottként betöltött beosztását, munkakörét újabb pályázat elnyerése nélkül jogosult ellátni.
(2) Az az oktató, akinek a hivatásos szolgálati viszonya neki fel nem róható okból szűnt meg, vagy aki a hivatásos szolgálat felső korhatárát elérte, kérésére állományviszonyának megváltoztatása mellett közalkalmazottként, pályázat kiírása nélkül az eredeti munkakörében tovább foglalkoztatható, ha a munkakör ellátása nincs a hivatásos szolgálati viszonyhoz kötve.
(3)19 A (2) bekezdés szerinti felróhatóság szempontjából a hivatásos szolgálati viszony megszüntetésekor kiadott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó.
7. §20 (1) A hivatásos vagy a szerződéses állomány tagja az oktatói munkakör ellátásának megszűnése esetén a kinevezési okmány szerinti fegyveres szervhez kerül vissza.
(2) A hivatásos vagy a szerződéses állomány tagját a kinevezési parancs szerinti fegyveres szervnél rendfokozatának, végzettségének és képzettségének megfelelő beosztásba vagy jogosultsága estén szolgálati nyugállományba kell helyezni, ha
a) az oktatói, tudományos kutatói munkakörben való alkalmazás megszüntetése a hivatásos állomány tagjának nem róható fel, vagy
b)21
7/A. §22 A más katonai szervezetnél beosztást betöltő és a katonai felsőoktatási intézménynél megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatókat a katonai felsőoktatási intézmény nemzetvédelmi és katonai alap- és mesterképzési szakjainak akkreditációja során – az Ftv. 83. §-ának (4) bekezdésétől eltérően – teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként kell figyelembe venni.
Az oktatók jogai és kötelességei
8. § Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, az oktatók felett a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja.
9. § (1)23 A hivatásos állomány tagját az egyetemi docenssé vagy főiskolai tanárrá történő kinevezéskor a soron következő rendfokozatba – alezredesig –, a minimális várakozási idő elteltével elő kell léptetni.
(2)24 A hivatásos állomány tagját az egyetemi tanárrá történő kinevezéskor a soron következő rendfokozatba – ezredesig –, a minimális várakozási idő elteltével elő kell léptetni.
(3)25
(4)26
10. § (1) Az intézmény oktatója intézményi feladatainak ellátása során köteles a pártpolitikai tevékenységtől tartózkodni.
(2) A képzés, gyakorlati felkészítés során az oktató köteles a hallgatók életének és testi épségének megóvása érdekében a balesetvédelmi rendszabályok betartására és betartatására.
(3) Az e §-ban foglalt kötelezettségek megsértése esetén fegyelmi eljárásnak is helye van.
A vezetőkre vonatkozó külön szabályok
10/A. §27 A vezetői beosztásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni. A vezetői pályázatot – a dékánhelyettes, az oktatási és a kutatási szervezeti egység vezetője és a kollégiumi igazgató kivételével – a miniszter, az egyéb pályázatot az intézmény vezetője írja ki az e törvényben és az Ftv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelően. A pályázatot a honvédelemért felelős miniszter, illetve a rendészetért felelős miniszter hivatalos lapban teszi közzé.
11. § (1)28 A miniszter a szenátus felterjesztésére az oktatásért felelős miniszter útján és egyetértésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a teljes munkaidőben foglalkoztatott hivatásos állományú vagy közalkalmazott, magyar állampolgárságú egyetemi tanárok közül a rektor megbízására, illetve felmentésére.
(2)29
(3)30 A rendészetért felelős miniszter a szenátus felterjesztését az érintett országos parancsnokoknak véleményezésre megküldi.
(4)31 A rektor felett a munkáltatói jogkört – a kinevezési és felmentési jogkör kivételével – a miniszter gyakorolja.
12. § (1)32 A szenátusi véleményezést követően a rektorhelyettest, a dékánt, a főtitkárt és a gazdasági (fő)igazgatót határozott időre a miniszter bízza meg, illetve nevezi ki.
(2)33 Rektorhelyettesi kinevezést vagy megbízást, dékáni kinevezést egyetemi tanár, egyetemi docens, főiskolai tanár, dékán-helyettesi megbízást főiskolai docens is kaphat.
(3)34 Az (1) bekezdés szerinti vezető megbízását – a saját kérésére vagy a szenátus javaslatára – a miniszter a határidő lejárta előtt visszavonhatja.
13. §35 A Rendőrtiszti Főiskola rendvédelmi szolgálati ismereteket oktató szervezeti egységeinek vezetőit az oktatott szakterület szerint illetékes országos parancsnok véleményét kikérve kell kinevezni, illetve megbízásukat visszavonni.
14. § Az intézmény vezetője köteles a tananyag összeállítása során az érintett fegyveres szerv véleményét beszerezni.
A HALLGATÓK
Hallgatói jogviszony
15. §36 (1) A hallgatói jogviszony az intézménybe történő beiratkozással jön létre.
(2)37 Az Ftv. 39. § (4) bekezdése szerinti hallgató e törvény alkalmazása során
a)38 ösztöndíjas hallgató: ha a felvételt nyert nappali tagozatos személy a katonai felsőoktatási intézményben a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § (1) bekezdés d) pontja szerint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kötött ösztöndíj szerződés alapján a Honvédség tényleges állományú tagjaként vagy a Rendőrtiszti Főiskolán valamely fegyveres szervvel kötött ösztöndíjszerződés alapján végzi a tanulmányait,
b)39 kettős jogállású hallgató: ha az intézménybe felvett, a Hszt. vagy a Hjt. szerinti hivatásos vagy szerződéses állomány tagja államilag támogatott képzésben folytat tanulmányokat,
c) polgári hallgató: ha nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá.
(3)40 A Hjt. 41. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium ösztöndíjszerződést csak olyan személlyel köthet, aki magyar állampolgársággal rendelkezik.
(4)41 Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű.
15/A. §42 (1) Azt a tényt, hogy a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
a) az intézménybe történő beiratkozáskor a hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó személy,
b) a hallgatói jogviszony fennállása alatt az intézmény írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a hallgatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2) Az intézmény a hallgatói jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hallgatót annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok. Ha a hallgató igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok, az intézmény az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(3) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat – a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából –
a) a hallgatói jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,
b) a hallgatói jogviszony létesítése és fennállása esetén a hallgatói jogviszony megszűnéséig
kezeli.
16. § (1)43 A hallgatói jogviszony megszűnik
a)44 az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, a sikeres záróvizsgát tett és az előírt nyelvvizsga-követelményt is teljesítő ösztöndíjas hallgatók esetén a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján,
b) a hallgató által írásban beadott lemondó nyilatkozattal, a benyújtását követő 8. napon,
c) az intézményvezető határozata alapján elbocsátással, a határozat jogerőre emelkedésének napján,
d) kizárás fegyelmi büntetés esetén, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,
e)45 a hallgatói névjegyzékből való törléssel az Ftv. 76. § (2) bekezdés b)–c) pontjában említett esetben, a törlés napján,
f)46 ha az intézmény az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a hallgatóval szemben fennáll a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok, vagy ha a hallgató a 15/A. § (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.
(2)47 A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a volt hallgatót a Szabályzatban meghatározottak szerint megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek.
17. § (1) A hallgatói jogviszony – a (3) bekezdésben foglalt korlátozással – elbocsátással akkor szüntethető meg, ha
a) az intézményben a hallgató által látogatott szak oktatása megszűnt,
b) a hallgató körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek,
c) a hallgató a tanulmányi kötelességét a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megengedett mértéket meghaladóan önhibájából nem teljesítette.
(2) Az intézmény az elbocsátást köteles megindokolni. Az indokolásból az elbocsátás okának világosan ki kell tűnnie, továbbá szükség esetén az intézménynek kell bizonyítania, hogy az elbocsátás indoka valós és okszerű.
(3) A hallgató az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor bocsátható el, ha más intézménybe vagy az intézményen belül más szakra nem irányítható át, vagy ha az átirányítást a hallgató nem vállalta. Az átirányítási kötelezettségre nem hivatkozhat a hallgató, ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti körülményváltozás neki felróható.
18. § (1) A hallgatói jogviszony az oktatási időszak elején szükséges beiratkozás elmaradása esetén, valamint szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején szünetelhet.
(2) A hallgatót a hallgatói jogviszony szünetelése alatt vagy a hallgatói jogviszony megszűnése után az intézményi Szabályzatban meghatározott egyes jogok megilletik és egyes kötelezettségek terhelik.
(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség különösen a kártérítési és a titoktartási kötelezettség.
19. § A hallgatók érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezeteket, szövetségeket hozhatnak létre, azokba beléphetnek, továbbá azokkal kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn.
20. § A hallgató köteles
a)48 megtartani a minősített adatot,
b) óvni és rendeltetésszerűen használni a rábízott haditechnikai eszközöket és felszerelési tárgyakat,
c) tiszteletben tartani társai emberi méltósághoz fűződő jogait, szükség esetén nekik segítséget nyújtani.
21. § A hallgató a tanulmányi feladatainak ellátása során köteles tartózkodni a pártpolitikai tevékenységtől. Az intézményben, annak kollégiumában, valamint a gyakorlat teljesítésének helyén politikai agitációt nem folytathat, politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként véleményt nem nyilváníthat.
22. § (1)49 A hallgató fegyelmi és kártérítési felelősségét – e törvényben szabályozott kivételekkel – az Ftv., valamint az intézmény fegyelmi és kártérítési szabályzata állapítja meg.
(2)50 Az ösztöndíjas hallgatót megillető kártérítési igény elbírálására a Hszt., illetve a Hjt., valamint e tárgykörben azok végrehajtására kiadott jogszabályok anyagi és eljárásjogi rendelkezései az irányadók azzal, hogy esetükben állományilletékes parancsnok az intézmény vezetője.
23. § (1)51 Az intézmény hallgatója a tanulmányi idő alatt a tanterv szerinti szakmai gyakorlatokon vesz részt.
(2)52 A Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos hallgatója az elméleti képzés megkezdése előtt alapkiképzésen vesz részt.
Ösztöndíjas hallgató
24. § (1) Az ösztöndíjas hallgató juttatásait e törvény és az ösztöndíjszerződés tartalmazza. Az ösztöndíjszerződést a fegyveres szerv és a hallgató közös megegyezéssel módosíthatja. Nem minősül módosításnak a hallgató juttatásainak jogszabály szerinti emelése.
(2)53 A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója vállalja, hogy tanulmányai befejezése után legalább a képzés időtartamáig a Honvédségnél végzettségének és képzettségének megfelelő beosztásban szolgálatot teljesít. A Honvédség a végzett hallgatóval ezen időtartamra a végzettségének és képzettségének megfelelő jogviszonyt létesít.
(3)54 A Rendőrtiszti Főiskola ösztöndíjas hallgatója a szerződésben azt vállalja, hogy tanulmányai befejezése után meghatározott ideig az ösztöndíjszerződést kötő fegyveres szervnél hivatásos szolgálatot, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyt teljesít, a fegyveres szerv pedig a hallgató képzettségének és végzettségének megfelelő beosztásban munkát biztosít számára.
25. § (1)55 Az ösztöndíjas hallgató az intézmény Szabályzatában meghatározott módon – a Rendőrtiszti Főiskola hallgatója esetében az ösztöndíjszerződésben érintett fegyveres szervek engedélyével – a képzési időben egyszer szakot változtathat.
(2) Az ösztöndíjas hallgató nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek szerveződési célja vagy tevékenysége a fegyveres szervek törvényben meghatározott feladataival ellentétes.
(3)56 A honvédtiszti alapképzésben részt vevő ösztöndíjas hallgató a beiratkozást követően egy félév időtartamban katonai alapfelkészítésen vesz részt, amelynek sikeres teljesítése a felsőfokú alapképzésben való részvétel feltétele. A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója a 28. § c) pontja szerinti szolgálati feladat ellátására is igénybe vehető, az igénybevétel azonban nem veszélyeztetheti a tanulmányi feladatok elvégzését. A rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanuló ösztöndíjas hallgató – az alapképzés, az ügyeleti szolgálatok és a szakmai gyakorlat időtartama, valamint a szükségállapot és rendkívüli állapot kivételével – szolgálati feladat ellátására nem vehető igénybe.
(4)57 A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója a (3) bekezdés szerinti tanulmányokkal összefüggő kiképzést, gyakorlatot, szolgálati igénybevételt a szövetséges, valamint az európai uniós együttműködésre felajánlott katonai szervezetben külföldön is teljesítheti.58
(5)59 A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat teljesítése során a Rendőrtiszti Főiskola ösztöndíjas hallgatója önálló hatósági jogkör gyakorlása nélkül, felügyelet mellett, a fegyveres szerv tevékenységére vonatkozó eljárási szabályok szerint köteles a fegyveres szerv szolgálati feladatainak végrehajtásában közreműködni, jogosult bármely cselekménynél jelen lenni, intézkedésben részt venni, részfeladatokat önállóan végrehajtani.
26. § (1) Az intézmény ösztöndíjas hallgatója külön jogszabály szerint egyenruha vagy formaruha (a továbbiakban együtt: egyenruha) és évfolyamjelzés viselésére köteles.
(2) Az ösztöndíjas hallgató pártrendezvényen egyenruhát nem viselhet. Az intézményen kívül egyéb politikai rendezvényen egyenruhát csak akkor viselhet, ha az intézmény vezetőjének engedélyével az intézményt hivatalosan képviseli.
(3)60 Az ösztöndíjas hallgató az oktatási intézményt csak az intézmény Szabályzatában foglaltak szerint, engedéllyel hagyhatja el.
27. §61 A honvédtiszt-alapképzésben részt vevő ösztöndíjas hallgató a katonai alapfelkészítés során az alábbiak szerint esküt tesz:
»Esküszöm, hogy a Magyar Köztársaságot híven szolgálom, hűséges katonája leszek. A Magyar Köztársaság érdekeit, állampolgárainak jogait és szabadságát bátran, a törvények betartásával életem árán is megvédem.«
28. §62 A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója a katonai alapfelkészítés és a szakmai gyakorlat során köteles:
a)63 részt venni a Hvt. 70. §-ának (1) bekezdése szerinti feladatok végrehajtásában,
b) a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez szükséges kiképzésben,
c)64 őr-, ügyeleti, készenléti és futárszolgálatot, valamint katonai rendészeti szolgálatot ellátni,
d)65
29. §66 A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának jogaira és kötelességeire a katonai alapfelkészítés és a szakmai gyakorlat ideje alatt az általa ellátott beosztásnak a Hjt. szerinti szabályai az irányadóak azzal, hogy a hallgató fenyítési és elismerési jogkört nem gyakorolhat, illetményre és egyéb járandóságokra pedig e törvény szabályai alapján jogosult. Az ösztöndíjas hallgató a katonai alapfelkészítés időszakára is jogosult diákigazolvány igénylésére.
30. § (1)67 A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójára a katonai alapfelkészítés és szakmai gyakorlat ideje alatt kiszabott fegyelmi büntetés a tanulmányi időszakban is letölthető.
(2)68 A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója esetén az Ftv. 70. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerinti, a tanulmányok folytatásától meghatározott időre eltiltás fegyelmi büntetés nem alkalmazható.
(3)69 A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója büntetőjogi és szabálysértési felelősségének elbírálására a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok az irányadóak.
31. § (1)70 Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszűnik:
a) a hallgatói jogviszony 16. § szerinti megszűnésével,
b) az ösztöndíjszerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével,
c) az ösztöndíjszerződés hallgató által történő felbontásával, az erre vonatkozó nyilatkozat benyújtását követő 8. napon,
d) a fegyveres szerv által az ösztöndíjas hallgató részére megküldött, az ösztöndíjszerződés egyoldalú felbontásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 8. napon.
(2) Az ösztöndíjszerződést a hallgató és a fegyveres szerv közös megegyezéssel bármikor, bármelyik fél kezdeményezésére megszüntetheti. A közös megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a feleknek a megszüntetett ösztöndíjszerződésből eredő, egymás iránti jogait és kötelezettségeit.
(3)71 A fegyveres szerv egyoldalúan akkor bonthatja fel az ösztöndíjszerződést, ha
a) az Országgyűlés vagy a kormány döntése alapján a fegyveres szerv állományát érintő létszámcsökkentést kell végrehajtani, vagy átszervezés miatt a hallgatót a képzettségének és végzettségének megfelelő kezdő beosztásba nem lehet helyezni, és a hallgatónak más intézménybe vagy az intézményen belül más szakra történő átirányítására nincs lehetőség, illetőleg ha az átirányítást a hallgató nem vállalta;
b) a hallgató a szerződésben vállalt valamely kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette;
c)72
(4)73 Ha az ösztöndíjas hallgatói jogviszony az (1) bekezdés b)–d) pontja alapján szűnt meg, a hallgató tanulmányait az intézményben polgári hallgatóként államilag támogatott képzésben folytathatja.
(5) Ha az ösztöndíjas hallgatói viszony a hallgató érdekkörében felmerült okból szűnik meg, az ösztöndíjszerződésben vagy a (2) bekezdés szerinti megegyezésben meghatározott költségeket a hallgató megtéríteni köteles. E törvény alkalmazásában az egészségi ok a fegyveres szerv érdekkörében felmerült oknak minősül.
Kettős jogállású hallgató
32. § (1)74 A kettős jogállású hallgató szolgálati jogviszonyból eredő jogaira és kötelességeire a Hszt. vagy a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony esetén a Hjt. az irányadó.
(2)75 A kettős jogállású hallgató esetén e törvény 22. §-át nem kell alkalmazni, a hallgató fegyelmi és kártérítési felelősségére a Hszt. vagy a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony esetén a Hjt. szabályai az irányadóak.
(3) A kettős jogállású hallgató intézményt vagy szakot a kinevezési parancs szerinti fegyveres szerv engedélyével változtathat.
(4) A kettős jogállású hallgató jogszabály szerinti egyenruha, illetőleg formaruha viselésére köteles.
(5)76 A kettős jogállású hallgató esetében – a 48. §-ban felsorolt rendelkezéseken túlmenően – az Ftv. 35. §-ának (6) bekezdése és 70–72. §-a sem alkalmazható.
33. §77 Ha a kettős jogállású hallgató szolgálati viszonya megszűnt, tanulmányait az intézményben polgári hallgatóként államilag támogatott képzésben folytathatja.
Polgári hallgató
34. § (1) Az a polgári hallgató, aki a fegyveres szervek törvényben meghatározott feladataival ellentétes célú szervezethez tartozik, a hallgatói jogviszony időtartamára köteles a tagsági viszonyát felfüggeszteni, és az azzal összefüggő tevékenységét mellőzni.
(2)78 A Rendőrtiszti Főiskola polgári hallgatója szakmai gyakorlatára, formaruha és évfolyamjelzés viselésére az ösztöndíjas hallgatókra vonatkozó 25. § (4) bekezdésének, valamint a 26. §-ának a rendelkezéseit kell alkalmazni.
A KATONAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN FIZETENDŐ TÉRÍTÉSI DÍJAK ÉS A HALLGATÓ JUTTATÁSAI79
A hallgató által fizetendő térítési díjak
35. §80 (1) A katonai felsőoktatási intézményben az Ftv. 125. §-át az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) az ösztöndíjas hallgató az Ftv. 125. § (3) bekezdés a)–c) pontjára térítési díj fizetése nélkül jogosult,
b) a kettős jogállású hallgató az Ftv. 125. § (3) bekezdés a) pontjára térítési díj fizetése nélkül jogosult.
(2) A katonai felsőoktatási intézmény költségtérítéses képzésben részt vevő polgári hallgatója az Ftv. 125–126. §-a szerint költségtérítésre és térítési díj fizetésére kötelezett, amelynek mértékét a képzés jellegéhez és költségeihez igazodó módon az intézmény a Szabályzatában állapítja meg, és rendelkezik az e képzés során biztosított esetleges intézményi támogatásokról, a költségtérítés fizetése alóli mentességről és a fizetendő egyéb díjakról, térítésekről.
(3) A költségtérítéses képzés térítési összegeit a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni. A tanulmányok második és további éveiben a költségtérítés összege az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok szerint változhat, az összeget az intézményben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(4) A félévre megállapított költségtérítést a beiratkozást megelőzően egy összegben vagy a hallgató kérésére – az intézményi Szabályzatban meghatározott módon – részletekben kell befizetni.
(5) A térítési díjból és a költségtérítésből befolyt összeget a katonai felsőoktatási intézmény jogosult felhasználni.
36. § (1)81 Az intézmény a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített kötelezettségek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetére a Szabályzatban díjakat határoz meg.
(2)82
A kettős jogállású és a polgári hallgató juttatásai
37. §83 (1) A katonai felsőoktatási intézmény kettős jogállású hallgatója a Hszt., vagy a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony esetén a Hjt. szerint jogosult illetményre.
(2) A kettős jogállású hallgató térítésmentesen jogosult a kollégiumi elhelyezést igénybe venni.
37/A. §84 Az államilag támogatott nappali képzésben részt vevő polgári hallgató az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok szerint jogosult a katonai felsőoktatási intézménytől ösztöndíjra és egyéb támogatásokra.
38. §85
39. §86
40–41. §87
A KATONAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÖSZTÖNDÍJAS HALLGATÓI ÉS HOZZÁTARTOZÓIK JÁRANDÓSÁGAI, SZOCIÁLIS ÉRDEKEIK VÉDELME
Az ösztöndíjas hallgató illetménye és természetbeni juttatásai
41/A. §89 (1) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója (a továbbiakban e fejezetben: ösztöndíjas hallgató) az intézménytől illetményre és ingyenes természetbeni ellátásra jogosult. Az ösztöndíjas hallgató illetménye a bírósági végrehajtási szabályok szempontjából ösztöndíjnak minősül.
(2) Az ösztöndíjas hallgató illetménye alapilletményből és a (3)–(5) bekezdés szerinti pótlékból áll. Az ösztöndíjas hallgatót az illetménye a tanulmányi időszakon kívül is megilleti. Az ösztöndíjas hallgató illetményjogosultságát naptári napokra kell meghatározni.
(3) Az ösztöndíjas hallgató az előző félévi tanulmányi eredménye alapján – a második szemesztertől kezdődően – tanulmányi pótlékra jogosult. A tanulmányi és vizsgaszabályzatban megfogalmazott követelményeknek megfelelő ösztöndíjas hallgató kiemelt összegű tanulmányi pótlékra jogosult.
(4) A képzési programban szereplő repülési feladatok végrehajtásáért az ösztöndíjas hallgató repülési, a tanulmányokkal együtt járó ejtőernyős ugrásokért pedig ejtőernyős-ugrási pótlékra jogosult.
(5) Az alapilletmény és a pótlékok összege a köztisztviselői illetményalap és az e törvény mellékletében meghatározott érték szorzata.
(6) Az ösztöndíjas hallgató a külön jogszabályokban meghatározottak szerint térítésmentesen természetbeni ellátásként élelmezési és ruházati ellátásra, valamint elhelyezésre és tanszertámogatásra jogosult. Szolgálati kiküldetés esetén az ösztöndíjas hallgatót a hivatásos katonának a jogszabály szerint járó napidíj 50%-a illeti meg.
(7) Ha az ösztöndíjas hallgató a 25. § (4) bekezdése alapján külföldön teljesít szolgálatot, hazai illetményén felül – külön jogszabályban meghatározott – devizaellátmányra is jogosult.
A megváltozott munkaképességűek védelme
41/B. §90 (1) A tanulmányi kötelezettség tejesítésével összefüggő betegség vagy baleset miatt baleseti járadékban, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő ösztöndíjas hallgató munkába helyezésére és foglalkoztatására, valamint kedvezményeire a megváltozott munkaképességűek védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a szolgálati kötelmek teljesítésével összefüggő balesetet és betegséget munkabalesetnek kell tekinteni. E rendelkezést a tanulmányokat közvetlenül megelőzően munkaviszonyban nem állók esetében is alkalmazni kell.
Az útiköltség megtérítése
41/C. §91 A felvételi részét képező alkalmasságvizsgálattal kapcsolatos útiköltséget, vasúton történő utazás esetén a MÁV II. osztályú menetjegy árát, vasúti közlekedés hiányában pedig az autóbusz menetdíját a hadkiegészítő parancsnokság téríti meg.
A családi segély
41/D. §92 (1) Családi segélyben kell részesíteni az ösztöndíjas hallgató munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a tanulmányai megkezdését megelőzően saját keresetéből, jövedelméből tartotta el, vagy tartási igénye a tanulmányok megkezdése után keletkezett, illetőleg az ösztöndíjas hallgatóval szemben fennálló tartási igényét bírósági határozat állapítja meg.
(2) A családi segélyre való jogosultság szempontjából hozzátartozó: az ösztöndíjas hallgató házastársa (élettársa), vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, nagyszülője, kiskorú vagy munkaképtelen testvére. Eltartott hozzátartozónak számít az ösztöndíjas hallgató házastársának szülője is, ha őt a hallgató a tanulmányok megkezdése előtt saját háztartásában tartotta el, továbbá a hallgató elvált házastársa, ha javára bírósági határozat tartásdíjat állapított meg.
(3) A családi segély szempontjából eltartottnak kell tekinteni az ösztöndíjas hallgatóval közös háztartásban élő hozzátartozókat, ha bármely forrásból származó összes jövedelmük az első jogosult esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100, a további jogosultak esetében pedig a 70-70%-át együttesen nem haladja meg. Több jogosult esetén az egy háztartásban élő jogosultak jövedelmét kell összeszámítani.
(4) A családi segély összege a (3) bekezdés szerint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege alapján számított mérték és a jogosultak együttes jövedelmének a különbözete.
(5) Az egy ösztöndíjas hallgató után folyósított családi segély összege több hozzátartozó esetén sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét.
(6) Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony alatti megbetegedés vagy baleset miatt megszűnt jogviszonyú, táppénzpótló segélyben részesülő volt hallgató hozzátartozóinak a családi segélyt a betegség tartamára – legfeljebb azonban a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított egy évig – tovább kell folyósítani.
Társadalombiztosítási és állami ellátások
41/E. §93 Az ösztöndíjas hallgatók egészségbiztosítási ellátására, baleseti ellátására, rokkantsági nyugdíjára és az ösztöndíjas hallgató jogán járó hozzátartozói nyugellátásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényeket, illetőleg a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Állami ellátásként az ösztöndíjas hallgatók táppénzpótló segélyre és családi pótlékra lehetnek jogosultak.
41/F. §94 Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony ideje alatt, illetőleg azzal összefüggő baleset vagy betegség következtében a jogviszony megszűnését követően egy éven belül elhunyt ösztöndíjas hallgató eltemettetéséről – saját költségvetése terhére – a honvédelemért felelős miniszter által meghatározottak szerint, a Honvédség gondoskodik.
A gyógyító ellátás
41/G. §95 (1) Az ösztöndíjas hallgató egészségügyi ellátását a tanulmányok alatti megbetegedés vagy baleset esetén a Honvédség egészségügyi szolgálata biztosítja. Ezentúl az állami, illetve önkormányzati egészségügyi szolgáltatók az általános egészségügyi szabályok szerint vehetők igénybe.
(2) A gyógykezeléshez szükséges gyógyszer és gyógyászati segédeszköz-ellátás az ösztöndíjas hallgatói jogviszony alatti szolgálati eredetű megbetegedése vagy balesete miatt megszűnt jogviszonyú ösztöndíjas hallgatót az állapotának végleges kialakulásáig, illetőleg keresőképességének eléréséig térítésmentesen illeti meg.
(3) A tanulmányok folytatása alatt a térítésmentes gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás megilleti a családi segélyre jogosult hozzátartozóját is.
(4) Ha a tanulmányok alatti egészségügyi ellátást nem a Honvédség egészségügyi szolgálata keretében veszi igénybe az ösztöndíjas hallgató, akkor az egészségügyi szolgáltatásokra a társadalombiztosítási szabályok az irányadók.
A táppénz és a táppénzpótló segély
41/H. §96 (1) Táppénzre jogosult az az ösztöndíjas hallgató, aki a jogviszonya megszűnését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik és biztosított.
(2) Az az ösztöndíjas hallgató, aki a jogviszonyának megszűnését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik, de részére az (1) bekezdés alapján táppénz nem jár, egy hónapnál rövidebb ideig tartó keresőképtelenség esetén is táppénzpótló segélyre jogosult.
(3) A táppénzpótló segély összege a kifizetéskor érvényes teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló legkisebb havi munkabérének 70%-a.
(4) Az (1)–(3) bekezdés alapján járó ellátások időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó ellátás időtartamába beszámítani nem lehet.
A baleseti ellátás
41/I. §97 (1) Az ösztöndíjas hallgató részére az e jogviszonyával összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén – ha az a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősül – baleseti ellátás jár.
(2) A balesetnek, betegségnek vagy halálnak a szolgálati kötelmek teljesítésével való összefüggését – miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – hivatalból kell vizsgálni.
(3) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti táppénz, baleseti járadék vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, hozzátartozóit pedig hozzátartozói baleseti nyugellátás illetheti meg.
(4)98 Ha a balesetből eredő egészségkárosodás mértéke várhatóan a 12%-ot meghaladja, az ösztöndíjas hallgatót az intézmény vezetője az illetékes katonai vagy belügyi alkalmasságvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) elé utalja.
(5)99 Ha az ösztöndíjas hallgatót a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete vagy betegsége miatt a hallgatói jogviszonya alatt nem állították FÜV elé, és jogviszonyának megszűnése után az e balesetéből vagy betegségéből eredően egészségi állapotában rosszabbodás, illetőleg baleseti ellátásra jogosító egészségkárosodás következik be – ha az ösztöndíjas hallgató vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója kéri –, intézkedni kell az ösztöndíjas hallgatónak a FÜV elé állítása végett.
(6) A FÜV a balesetnek vagy a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében megindokolt véleményt nyilvánít.
A baleseti táppénz
41/J. §100 (1) Ha az ösztöndíjas hallgató a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete miatt keresőképtelenné válik, a jogviszonyának megszűnését követő naptári naptól a keresőképtelensége megszűnéséig baleseti táppénzre jogosult.
(2) Aki ugyanarra az időre táppénzpótló segélyre és baleseti táppénzre is jogosult, annak a kedvezőbb ellátást kell folyósítani.
A baleseti járadék
41/K. §101 A baleseti járadék a jogosultat az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya alatt is megilleti.
A baleseti rokkantsági nyugdíj
41/L. §102 (1)103 Baleseti rokkantsági nyugdíj jár annak, aki túlnyomóan a szolgálati kötelmek teljesítésével összefüggő balesete következtében a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a továbbiakban: egészségkárosodás) 79%-ot meghaladó mértékű.
(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultat a szolgálati kötelmek teljesítésének ideje alatt 4. fokozatú baleseti járadék illeti meg.
A hozzátartozói baleseti nyugellátás
41/M. §104 Az ösztöndíjas hallgató halála esetén hátramaradt hozzátartozói baleseti özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra, illetve szülői nyugdíjra jogosultak, ha
a) a halál a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset miatt következett be, vagy
b) az ösztöndíjas hallgató baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy arra jogosult lett volna.
A hősi halott hozzátartozóinak ellátásai
41/N. §105 (1)106 Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony ideje alatt elhunytat a honvédelemért felelős miniszter hősi halottá nyilváníthatja, ha életét a szolgálati kötelezettség teljesítése során vagy azzal összefüggésben áldozta fel.
(2) A hősi halott özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 70%-a, amely a házastársat a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megilleti, illetve megillette volna.
(3) A (2) bekezdés alapján baleseti özvegyi nyugdíjat az özvegynek akkor lehet megállapítani, ha a házastársával – annak haláláig – együtt élt.
41/O. §107 (1) A hősi halott árvájának az árvaellátást akkor is a 41/M. §-ban meghatározott özvegyi nyugdíj alapulvételével kell megállapítani, ha az özvegy nem kap nyugdíjat, vagy nem a 41/M. § szerint részesül özvegyi nyugdíjban.
(2) A hősi halott szülőjének járó szülői nyugdíj összege azonos annak az özvegyi nyugdíjnak az összegével, amely a hősi halott özvegyét megilleti vagy megilletné.
(3) A hősi halott hozzátartozóinak járó baleseti nyugellátások együttes összege nem haladhatja meg annak az özvegyi nyugdíjnak a két és félszeresét, amely az együtt élő házastársát megilleti, illetőleg megilletné.
A rokkantsági nyugdíj
41/P. §108 (1)109 Rokkantsági nyugdíjra jogosult, akinek az ösztöndíjas hallgatói jogviszonyát a katonai kötelmekkel össze nem függő egészségi ok miatt szüntették meg, ha legkésőbb a jogviszony megszűnését követő 2 éven belül 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodást szerez, és a rokkantsági nyugdíjhoz a korkedvezményes munkakörben dolgozókra előírt szolgálati idővel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben említett ok miatt megszűnt jogviszonyú ösztöndíjas hallgató 22 éves kora előtt szolgálati időre tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.
A hozzátartozói nyugellátások
41/R. §110 (1) A hozzátartozói nyugellátás e törvény szerint akkor jár, ha
a) az ösztöndíjas hallgató e jogviszonya alatt a szolgálati kötelmekkel össze nem függő ok miatt meghalt, vagy az ösztöndíjas hallgatót a szolgálati kötelmekkel össze nem függő egészségi ok miatt szerelték le, és az ezt követő 2 éven belül halt meg, és
b) az ösztöndíjas hallgató a 41/P. §-ban előírt szolgálati időt megszerezte, vagy 22 éves kora előtt halt meg.
(2) Ha az ösztöndíjas hallgató jogviszonyának a szolgálati kötelmekkel össze nem függő megbetegedés miatt történt megszűnése után táppénzben, illetőleg táppénzpótló segélyben részesült, a 41/P. §-ban említett 2 évet a segélyezés megszűnését követő naptól kell számítani.
A RENDŐRTISZTI FŐISKOLA TANDÍJA
ÉS A HALLGATÓK JUTTATÁSAI111
A hallgató által fizetendő tandíj
42. § (1)112 A Rendőrtiszti Főiskolán az alapképzésben részt vevő ösztöndíjas és kettős jogállású hallgató tandíjmentességben részesül.
(2) A polgári hallgató tandíjfizetésre kötelezett. A tandíj alaptandíjból és képzési költségtérítésből áll.
(3) Az alaptandíj mértéke megegyezik az állami felsőoktatási intézményekben fizetendő alaptandíj mértékével.
(4) A képzési költségtérítés mértékét a képzés jellegéhez és költségeihez igazodó módon a főiskola évente határozza meg, és azt a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban évente közzéteszi.
(5) A félévre megállapított tandíjat havonta egyenlő részletekben, vagy a hallgató kérésére egy összegben a főiskolai Szabályzatban meghatározott módon kell befizetni.
A hallgató juttatásai
43. §113 A Rendőrtiszti Főiskolán a hallgató – a polgári hallgató kivételével – pénzbeli és természetbeni juttatásokra jogosult.
44. § (1)114 Az ösztöndíjas hallgató pénzbeli juttatásként ösztöndíjra jogosult. Az ösztöndíj fedezetét a szerződést kötő fegyveres szerv éves költségvetésében kell biztosítani, a költségvetésről szóló törvényben,115 a Rendőrtiszti Főiskola hallgatójára meghatározott normatíva szerint. A hallgatót megillető pénzbeli juttatásokat a Rendőrtiszti Főiskola folyósítja.
(2) Az ösztöndíj alanyi jogon járó alapjuttatásból, szociális és tanulmányi juttatásból áll. Az alapjuttatás mértékét, a szociális és tanulmányi juttatás feltételét és mértékét a főiskolai Szabályzat állapítja meg.
(3) A kettős jogállású nappali tagozatos hallgató pénzbeli juttatásként a hivatásos szolgálati viszonyának megfelelő alapilletményre jogosult, ennek költségvetési fedezetét a küldő fegyveres szerv éves költségvetésében kell biztosítani.
45. § A nappali tagozatos, alapképzésben részt vevő ösztöndíjas és kettős jogállású hallgató térítésmentes természetbeni juttatásként jogosult
a) külön rendelet szerint ruházati ellátásra,
b) az alapkiképzés bentlakásra kötelezett időszakában elhelyezésre és ellátásra.
A VEZETŐKRE, OKTATÓKRA ÉS HALLGATÓKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
Titokvédelem
46. § (1)116 A vezető, oktató és hallgató a minősített adatot képező vagy azt tartalmazó találmányainak szabadalmaztatását, tudományos kutatásainak közzétételét csak engedéllyel kezdeményezheti.
(2)117 Találmányt, kutatási eredményt minősített adattá a miniszter minősíthet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 17. §-ának figyelembevételével.
(3) A (2) bekezdés szerinti minősítés során az érintett országos parancsnok véleményét ki kell kérni.
47. §118 A minősített adatot tartalmazó dokumentációk, könyvtári segédletek a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok alapján az intézmény minősített adat védelmére vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint ismerhetőek meg.
Egyes rendelkezések alkalmazásának kizárása
48. § (1)119 Az intézmény vezetőire, oktatóira és hallgatóira az Ftv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, nem alkalmazható az Ftv. 46. § (5) bekezdésének a)–b), e)–g) pontja, valamint a 96. § (3) bekezdése.
(2)120
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
49. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 3. hónap 1. napján lép hatályba. E törvény hatálybalépése az azt megelőzően kötött tanulmányi szerződésekben foglalt hivatásos állományba vételi kötelezettséget nem érinti.
(2)–(4)121
49/A. §122 E törvény rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés – ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is – esetén kell alkalmazni.
Felhatalmazás
50. §123 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza a katonai oktatási intézmények tényleges katonai állományú hallgatói és hozzátartozóik járandóságaival és szociális érdekeinek védelmével kapcsolatos részletes jogosultsági és folyósítási szabályokat.124
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:
a) a tanszertámogatás mértékét, az ösztöndíjas hallgató ingyenes természetbeni ellátásának szabályait,125
b) a térítés ellenében igénybe vehető élelmezési és ruházati ellátás körét és mértékét,126
c) az illetményfolyósítás részletes szabályait,127
d) a képzési költség visszatérítésének részletes szabályait.128
51. §129
52. §130
Melléklet az 1996. évi XLV. törvényhez
I. Havi alapilletmény131
|
„Szemeszter |
Szorzószám |
|
Katonai alapfelkészítés |
0,25 |
|
I. |
0,25 |
|
II. |
0,26 |
|
III. |
0,27 |
|
IV. |
0,28 |
|
V. |
0,29 |
|
VI. |
0,30 |
|
VII. |
0,31 |
|
VIII. |
0,32 |
|
IX. |
0,33 |
|
X. |
0,34” |
II. Havi tanulmányi pótlék132
III. Repülési pótlék
IV. Ejtőernyős-ugrási pótlék133
A törvényt az Országgyűlés az 1996. május 14-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. június 6.
A preambulum első mondata a 2005: XCIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A preambulum második bekezdése a 2001: XCV. törvény 268. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a 2004: CV. törvény 209. §-ának 14. pontja és a 2005: CXXXIX. törvény 174. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdésének b) pontja a 2004: LXVI. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdésének c) pontja a 2005: XCIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 25. §-ának (3) bekezdése alapján a rendelkezés az 1993. évi LXXX. törvényt felváltó új felsőoktatási törvény hatálybalépésének napján lépett hatályba.
Az 1. § (3) bekezdését a 2005: XCIII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 2. § a) pontja a 2005: XCIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2007: XC. törvény 21. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § b) pontja a 2005: XCIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének k) pontja, a 2009: CXLII. törvény 35. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § c) pontja a 2001: XLIII. törvény 22. §-a szerint kiegészített szöveg.
A 2. § e) pontja a 2005: XCIII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2009: I. törvény 18. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § és az előtte lévő alcím a 2004: LXVI. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: CXXXIX. törvény 174. § (2) bekezdésének b) pontjával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2004: LXVI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 2005: XCIII. törvény 4. §-ával megállapított, második mondata a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 2003: XLV. törvény 123. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 2005: XCIII. törvény 25. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg, valamint az „intézményi tanács” szövegrész helyébe a „szenátus” kifejezés lépett e módosító törvény 25. §-ának (3) bekezdése alapján az 1993. évi LXXX. törvényt felváltó új felsőoktatási törvény hatálybalépésének napján. Az 5. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a 2005: XCIII. törvény 25. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg, valamint az „intézményi tanács” szövegrész helyébe a „szenátus” kifejezés lépett e módosító törvény 25. §-ának (3) bekezdése alapján az 1993. évi LXXX. törvényt felváltó új felsőoktatási törvény hatálybalépésének napján. Az 5. § (3) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (4)–(5) bekezdését a 2009: I. törvény 17. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (3) bekezdése a 2005: XCIII. törvény 25. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § a 2004: LXVI. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés b) pontját a 2009: I. törvény 17. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7/A. §-t a 2009: I. törvény 19. §-a iktatta be.
A 9. § (1) bekezdése a 2001: XCV. törvény 268. § (4) bekezdésének e) pontjával megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 2001: XCV. törvény 268. § (4) bekezdésének e) pontjával megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdését a 2009: I. törvény 17. § (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (4) bekezdését a 2001: XCV. törvény 268. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A II. Fejezet „A vezetőkre vonatkozó külön szabályok” alcímének 10/A. §-át a 2004: LXVI. törvény 39. §-a iktatta be. A 10/A. § második mondatát megállapította és harmadik mondatát beiktatta a 2005: XCIII. törvény 5. §-a. A 10/A. § harmadik mondata a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 2004: LXVI. törvény 40. §-ával megállapított szöveg. A 11. § (1) bekezdéséből az „ , illetve a miniszterelnöknek az egyetemi és főiskolai tanárok közül a főiskolai főigazgató” szövegrész a 2005: XCIII. törvény 25. §-ának (3) bekezdése alapján hatályát vesztette, valamint az „intézményi tanács” szövegrész helyébe a „szenátus” kifejezés lépett az 1993. évi LXXX. törvényt felváltó új felsőoktatási törvény hatálybalépésének napján. A 11. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdését a 2004: LXVI. törvény 51. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. § (3) bekezdésében az „intézményi tanács” szövegrész helyébe a „szenátus” kifejezés lépett a 2005: XCIII. törvény 25. §-ának (3) bekezdése alapján az 1993. évi LXXX. törvényt felváltó új felsőoktatási törvény hatálybalépésének napján. A 11. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdésének második mondatát a 2004: LXVI. törvény 51. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 11. § (4) bekezdéséből az „és a főiskolai főigazgató” szövegrész a 2005: XCIII. törvény 25. §-ának (3) bekezdése alapján hatályát vesztette az 1993. évi LXXX. törvényt felváltó új felsőoktatási törvény hatálybalépésének napján.
A 12. § (1) bekezdése a 2009: I. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 2009: I. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdésében az „intézményi tanács” szövegrész helyébe a „szenátus” kifejezés lépett a 2005: XCIII. törvény 25. §-ának (3) bekezdése alapján az 1993. évi LXXX. törvényt felváltó új felsőoktatási törvény hatálybalépésének napján.
A 13. § a 2009: CXLII. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § a 2004: LXVI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2005: CXXXIX. törvény 174. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: CXLII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdésénbek b) pontja a 2005: XCIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdését a 2009: I. törvény 21. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXLII. törvény 32. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 34. § (2) bekezdése alapján a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
A 15. § (4) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 49. § (1) bekezdése iktatta be.
A 15/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 49. § (2) bekezdése iktatta be.
A 16. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2004: LXVI. törvény 43. § (1) bekezdése.
A 16. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: XCIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdésének e) pontja a 2005: CXXXIX. törvény 174. § (2) bekezdésének d) pontjával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés f) pontját a 2009: CXLIX. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.
A 16. § (2) bekezdését a 2004: LXVI. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § a) pontja a 2009: CLV. törvény 42. § (17) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 22. § eredeti szövegének jelölését a 2005: XCIII. törvény 9. §-a (1) bekezdésre változtatta.
A 22. § (2) bekezdését a 2005: XCIII. törvény 9. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.
A 23. § (1) bekezdése a 2005: XCIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (2) bekezdése a 2009: CXLII. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (2) bekezdése a 2007: XC. törvény 26. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A határőrséggel kötött ösztöndíjak tekintetében lásd e módosító törvény 28. §-át.
A 24. § (3) bekezdése a 2009: CXLII. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a 2004: LXVI. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CXLII. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a 2005: XCIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § új (4) bekezdését az 1998: LXXXIX. törvény 23. §-ának (2) bekezdése iktatta be, mely az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta. A (4) bekezdés a 2004: LXVI. törvény 46. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 28/2004. (XI. 8.) HM rendeletet.
A 25. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta az 1998: LXXXIX. törvény 23. § (2) bekezdése, szövege a 2009: CXLII. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (3) bekezdését a 2005: XCIII. törvény 13. §-a iktatta a szövegbe.
A 27. § a 2005: XCIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § felvezető szövegrésze a 2005: XCIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § a) pontja a 2004: CV. törvény 208. § (2) bekezdésének b) pontjával megállapított szöveg.
A 28. § c) pontja a 2001: XLIII. törvény 25. § (1) bekezdésének negyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.
A 28. § d) pontját a 2004: LXVI. törvény 51. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 29. § a 2005: XCIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdésében a „kiképzés” szövegrész helyébe az „alapfelkészítés” szó lépett a 2005: XCIII. törvény 25. §-ának (2) bekezdése alapján, e módosító törvény 25. §-ának (3) bekezdése szerint a rendelkezés az 1993: LXXX. törvényt felváltó új felsőoktatási törvény hatálybalépésének napján lépett hatályba.
A 30. § (2) bekezdése a 2005: CXXXIX. törvény 174. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (3) bekezdése a 2004: CV. törvény 208. § (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a 2005: XCIII. törvény 17. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (3) bekezdése a 2005: XCIII. törvény 17. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (3) bekezdés c) pontját a 2009: I. törvény 22. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXLII. törvény 32. § (1) bekezdése.
A 31. § (4) bekezdése a 2005: XCIII. törvény 17. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § (1) bekezdése a 2001: XCV. törvény 268. § (4) bekezdésének d) pontja szerint kiegészített szöveg.
A 32. § (2) bekezdése a 2001: XCV. törvény 268. § (4) bekezdésének d) pontja szerint kiegészített szöveg.
A 32. § (5) bekezdése a 2005: CXXXIX. törvény 174. § (2) bekezdésének f) pontjával megállapított szöveg.
A 33. § a 2005: XCIII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a 2009: CXLII. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A IV. Fejezet címe a 2005: XCIII. törvény 19. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 25. §-ának (3) bekezdése alapján a rendelkezés az 1993. évi LXXX. törvényt felváltó új felsőoktatási törvény hatálybalépésének napján lépett hatályba.
A 35. § a 2005: XCIII. törvény 19. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 25. §-ának (3) bekezdése alapján a rendelkezés az 1993. évi LXXX. törvényt felváltó új felsőoktatási törvény hatálybalépésének napján lépett hatályba.
A 36. § (1) bekezdésének második mondatát a 2004: LXVI. törvény 51. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 36. § (2) bekezdését a 2004: LXVI. törvény 51. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 37. § és az azt megelőző alcím a 2005: XCIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 25. §-ának (3) bekezdése alapján a rendelkezés az 1993. évi LXXX. törvényt felváltó új felsőoktatási törvény hatálybalépésének napján lépett hatályba.
A 37/A. §-t a 2005: XCIII. törvény 21. §-a iktatta be, e módosító törvény 25. §-ának (3) bekezdése alapján a rendelkezés az 1993. évi LXXX. törvényt felváltó új felsőoktatási törvény hatálybalépésének napján lépett hatályba.
A 38. §-t a 2005: XCIII. törvény 25. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 39. § a 2005: XCIII. törvény 25. §-ának (3) bekezdése alapján hatályát vesztette az 1993. évi LXXX. törvényt felváltó új felsőoktatási törvény hatálybalépésének napján.
A 40–41. §-t a 2005: XCIII. törvény 25. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A IV/A. Fejezetet (41/A–41/R. §) a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/A. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/B. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/C. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/D. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/E. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/F. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 41/G. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/H. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/I. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/I. § (4) bekezdése a 2007: CLXX. törvény 44. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 41/I. § (5) bekezdése a 2007: CLXX. törvény 44. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 41/J. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/K. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/L. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/L. § (1) bekezdése a 2007: CLXX. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
A 41/M. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/N. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/N. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 41/O. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/P. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 41/P. § (1) bekezdése a 2007: CLXX. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.
A 41/R. §-t a 2005: XCIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
Az V. Fejezet címe a 2009: CXLII. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 42. § (1) bekezdése a 2009: CXLII. törvény 35. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § a 2009: CXLII. törvény 35. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (1) bekezdése a 2009: CXLII. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2007: CLXIX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 298 000 Ft/fő/év, a 2008: CII. törvény 12. § (2) bekezdése szerint 308 000 Ft/fő/év, a 2009: CXXX. törvény 15. § (2) bekezdése alapján 308 000 Ft/fő/év.
A 46. § (1) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (17) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 46. § (2) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (17) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 47. § a 2009: CLV. törvény 42. § (17) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 48. § (1) bekezdése a 2005: CXXXIX. törvény 174. § (2) bekezdésének g) pontjával megállapított és a 2009: I. törvény 18. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (2) bekezdését a 2004: LXVI. törvény 51. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 49. § (2)–(4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 249. pontja hatályon kívül helyezte.
A 49/A. §-t a 2007: CLXX. törvény 39. §-a iktatta be.
Az 50. § a 2005: XCIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a 18/2004. (VII. 7.) HM rendeletet, a 9/2005. (III. 30.) HM rendeletet, a 22/2006. (VIII. 8.) HM rendeletet, a 26/2006. (XI. 17.) HM rendeletet.
Lásd a 3/2002. (I. 25.) HM rendeletet.
Lásd a 6/2002. (I. 25.) HM rendeletet.
Az 51. §-t a 2004: CV. törvény 209. §-ának 14. pontja hatályon kívül helyezte. Az 51. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 249. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 52. §-t a 2005: CXXXIX. törvény 151. § (3) bekezdése b) pontjának bd) alpontja hatályon kívül helyezte.
A melléklet I. (Havi alapilletmény) cím szerinti táblázata a 2005: XCIII. törvény 24. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet II. táblázatának fejléce a 2004: LXVI. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.
A melléklet IV. címét a 2005: XCIII. törvény 24. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás