1996. évi XXXVIII. törvény

1. § E törvény célja, hogy szabályozza a büntetőügyekben más államokkal folytatott együttműködést.

2. § (1)² A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha csorbítja Magyarország felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét.

(2)³ Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetve a legfőbb ügyész hatáskörébe tartozik.

3. § E törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

4. § (1)⁴ A bűnügyi jogsegély formái:

(2)⁵ A bűnügyi jogsegélyt a miniszter vagy a legfőbb ügyész teljesíti, illetve kéri.

5. § (1) Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, a jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető vagy terjeszthető elő, ha

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél, figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy kilátásba helyezett eszközökre, a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikaihoz képest.

(3) A szándékos emberölés, illetve a szándékos emberölést is magában foglaló bűncselekmény köztörvényi jellege mindig túlnyomó a politikaihoz képest.

6. § (1)⁶ A miniszter a külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kérhet, és a külföldi állam kezdeményezésére viszonossági nyilatkozatot tehet.

(2)⁷ Viszonosság hiányában a jogsegély iránti külföldi megkeresés teljesítéséről a miniszter, illetve a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.

(3)⁸ A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele, illetve átengedése nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján történhet.

(4)⁹ Ha egy külföldi hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő bűnügyi jogsegély iránti megkeresést, amely államának joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a központi hatóság erről értesíti a megkereső külföldi hatóságot. Ha a külföldi hatóság az értesítésre adott nyilatkozatában a jogsegély teljesítése iránti kérelmét fenntartja, a kérelem teljesítésekor a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényt¹⁰ kell alkalmazni.

7. §¹¹ A jogsegély iránti megkeresés teljesítését a miniszter, illetve a legfőbb ügyész megfelelő garanciákhoz kötheti, a garanciavállalás elutasítása esetén pedig megtagadja a teljesítést, ha feltételezhető, hogy a külföldön folyó eljárás, a várható büntetés vagy annak végrehajtása nincs összhangban az Alaptörvénynek, továbbá a nemzetközi jognak az emberi jogok védelmére vonatkozó rendelkezéseivel és alapelveivel.

8. §¹² A más állam által a magyar bűnügyi jogsegélykérelem teljesítéséül szabott azokat a feltételeket, melyek e törvény alapján a külföldi jogsegélykérelmek teljesítésének feltételéül szabhatók, Magyarország nevében a miniszter, illetve a legfőbb ügyész elvállalhatja. Az igazságszolgáltatás megfelelő működésének érdekében egyéb ésszerű, és a 2. § rendelkezéseivel nem ellentétes feltétel is elvállalható. A külföldi állam által a jogsegélykérelem teljesítéséül szabott, és Magyarország által vállalt feltételeket teljesíteni kell.

9. § Ha a jogsegély iránti megkeresésnek helyt adnak, az útlevél-, vízum-, deviza- és vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát a személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének.

10. §¹³ E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Büntető Törvénykönyvet (a továbbiakban: Btk.) és a büntetőeljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Be.) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelően alkalmazni kell.

11. § (1)¹⁴ Magyarországon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kiadható.

(2)¹⁵ Büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye kiadatásnak, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évi szabadságvesztéssel büntetendő; szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából pedig akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része a hat hónapot meghaladja.

12. § Nincs helye a kiadatásnak, ha

13. § (1)¹⁷ Magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára, és Magyarország területén nem rendelkezik lakóhellyel.

(2)¹⁸ Az (1) bekezdés rendelkezéseire tekintet nélkül kiadatási eljárás lefolytatásának mellőzésével továbbadható külföldi államnak az a magyar állampolgár, akinek kiadatását Magyarország részére azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás, illetve kiszabott büntetés végrehajtásának befejezését követően e külföldi állam kiadatási kérelme teljesítésének céljából sor kerül továbbadására.

14. §¹⁹ (1) Meg kell tagadni a menekült kiadatását, kivéve, ha azt a menedékjogról szóló törvényben meghatározott biztonságos harmadik ország kéri.

(2)²⁰ A menedékes, a befogadott, valamint a menekültkénti, illetve menedékeskénti elismerését kérő külföldi annak az államnak, ahonnan elmenekült, nem adható ki.

(3)²¹ Abban az esetben, ha a kiadni kért személy menekültkénti, illetve menedékeskénti elismerését kéri, illetve menedékjogi eljárása van folyamatban, a 22. § (1) bekezdésében meghatározott kiadatási letartóztatás, illetve a 23. § (3) bekezdés szerint elrendelt ideiglenes kiadatási letartóztatás határideje – a menedékjogi eljárás jogerős befejezését figyelembe véve – oly módon hosszabbodik meg, hogy a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés megtagadását követően legalább negyven nap álljon rendelkezésre a kiadatás ügyében való döntésre és a kiadott személy átadására. A kiadatási, illetve ideiglenes kiadatási letartóztatás időtartama azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a letartóztatás kezdetétől számított huszonnégy hónapot.

15. §²² Ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a megkereső állam törvényei halálbüntetés kiszabását teszik lehetővé, a miniszter a kiadatást csak abban az esetben engedélyezheti, ha a megkereső állam kellő biztosítékot nyújt arra, hogy amennyiben a kiadott személlyel szemben halálbüntetést szabnak ki, azt vele szemben nem hajtják végre.

16. § (1) A kiadatás az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor engedélyezhető, ha biztosított, hogy

(2)²³ A miniszter a kiadatást engedélyező döntést követően a megkereső állam kérésére hozzájárulhat az (1) bekezdés a) pontban meghatározott korlátozások feloldásához, ha a kiadatás feltételei e tekintetben is fennállnak.

17. § Ha ugyanazon személy kiadatása iránt több állam terjeszt elő kérelmet, a kiadatásról szóló döntésnél figyelemmel kell lenni különösen az elkövetés helyére, a kiadni kért személy állampolgárságára, a megkeresések érkezési sorrendjére, és ha a megkeresések különböző bűncselekményekre vonatkoznak, azok súlyára.

18. § (1)²⁴ A kiadatás iránti megkereséseket a miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, haladéktalanul megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.

(2)²⁵ Az e Cím alapján bírósági hatáskörbe tartozó ügyben kizárólag a Fővárosi Törvényszék jár el egyesbíróként. Határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtábla bírál el tanácsülésen. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

19. § (1)²⁶ Ha a kiadni kért személy ismeretlen helyen tartózkodik, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a kiadni kért személy felkutatását. Ha ez az intézkedés sikerre vezet, a rendőrség a kiadni kért személyt őrizetbe veszi, és a Fővárosi Törvényszék elé állítja. A kiadatási őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat.

(2)²⁷ Ha a megkereső állam ezt kéri, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a 30. § (1) bekezdésében megjelölt tárgyaknak a rendőrség általi felkutatását és lefoglalását.

20. § (1)²⁸ A Fővárosi Törvényszék

(2)³² Ha a kiadni kért személy nem tartózkodik Magyarországon, vagy a felkutatására tett intézkedés nem vezetett eredményre, értesíteni kell a minisztert, aki erről tájékoztatja a megkeresést előterjesztő államot.

21. §³³

22. § (1)³⁴ A kiadatási letartóztatás legfeljebb hat hónapig tarthat, azt a Fővárosi Törvényszék egy alkalommal legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. Ha a kiadatást szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kérik, a kiadatási letartóztatás tartama nem haladhatja meg a végrehajtandó szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát.

(2)³⁵ A kiadatási letartóztatást a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megszünteti, ha

(3)³⁷ Az ideiglenes kiadatási letartóztatásban lévő személy esetében a kiadatási letartóztatás kezdőnapja a kiadatási kérelemnek a miniszterhez történő érkezésének napja. Ebben az esetben az ideiglenes kiadatási letartóztatás a kiadatási letartóztatás elrendeléséig tart.

(4)³⁸ Ha a kiadni kért személy a kiadatási letartóztatás vagy az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésének időpontjában előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a kiadatási letartóztatást, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor az előzetes letartóztatás megszűnik, illetve a szabadságvesztés, az elzárás vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik.

23. §³⁹ (1)⁴⁰ A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelése során, amennyiben a kiadatás feltételei a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóak, tájékoztatja a kiadni kért személyt, hogy ha a kiadatáshoz hozzájárul, a 16. §-ban foglalt rendelkezéseket, valamint a nemzetközi szerződések ennek megfelelő rendelkezéseit nem alkalmazzák, és a miniszter a kiadatáshoz hozzájárulhat a kiadatási kérelem megérkezése előtt is; a kioktatást és a kiadni kért személy nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti (egyszerűsített kiadatás).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nem vonható vissza.

(3)⁴¹ Ha a kiadni kért személy hozzájárul a kiadatáshoz, a bíróság az ideiglenes kiadatási letartóztatást elrendelő jogerős végzést az iratokkal együtt felterjeszti a miniszternek.

24. § (1) Sürgős esetben – különösen ha szökés veszélye áll fenn – a megkereső állam a kiadatási kérelem előterjesztése előtt is kérheti azon személy ideiglenes kiadatási letartóztatásának elrendelését, akinek kiadatása iránt megkeresést szándékozik előterjeszteni.

(2)⁴² Az ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti megkeresést a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) útján is elő lehet terjeszteni. A NEBEK intézkedik a keresett személy kiadatás céljából történő őrizetbe vétele és a Fővárosi Törvényszék elé állítása iránt. Az őrizet tartama legfeljebb hetvenkét óra lehet.

25. § (1) Az ideiglenes kiadatási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül a kiadatás iránti megkeresés nem érkezik meg. Ha a kiadatás iránti megkeresést utóbb előterjesztik, az ideiglenes kiadatási letartóztatás megszüntetése nem zárja ki a 20. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti kiadatási letartóztatás elrendelését.

(2)⁴³ Az ideiglenes kiadatási letartóztatásról a miniszter haladéktalanul értesíti az intézkedést kérő államot. Az értesítésben tájékoztatást ad arról is, hogy az (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően mikor szűnik meg az ideiglenes kiadatási letartóztatás.

25/A. §⁴⁴ Az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a kiadatási letartóztatás helyett más személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem alkalmazható. A keresett személy ideiglenes kiadatási letartóztatása, vagy kiadatási letartóztatása óvadék ellenében sem mellőzhető, illetve nem szüntethető meg.

26. § (1)⁴⁵ A kiadatás kérdésében a miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a kiadatásnak a törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, a kiadatást a bíróság határozatára utalással tagadja meg.

(2)⁴⁶ A miniszter döntéséről értesíti a megkereső külföldi államot.

27. § (1)⁴⁷ A kiadott személy átadásáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(2)⁴⁸ Ha a kiadott személy átadása az eljáró hatóságok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem volt lehetséges, a 22. § (1) bekezdésében meghatározott kiadatási letartóztatás, illetve a 23. § (3) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási letartóztatás határideje oly módon hosszabbodik meg, hogy az elháríthatatlan akadály megszűnését követően legalább húsz nap álljon rendelkezésre a kiadott személy átadására. A kiadott személyt ezen határidő lejárta után haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

28. §⁴⁹ Ha a kiadatást a miniszter megtagadta, vagy a kiadott személyt a megkereső állam nem vette át, a büntetőeljárás megindításának vagy egyéb intézkedésnek a megfontolása céljából a miniszter az iratokat megküldi a legfőbb ügyésznek.

29. § (1)⁵⁰ Ha a kiadott személy ellen Magyarországon más bűncselekmény miatt eljárás van folyamatban, vagy a kiadott személy szabadságvesztését vagy elzárását tölti, az eljárás befejezéséig, illetve a büntetés végrehajtásának befejezéséig az átadását a miniszter elhalaszthatja.

(2)⁵¹ Ha a kiadott személy átadását a miniszter az (1) bekezdés rendelkezései alapján elhalasztotta, a megkereső állam kérésére engedélyezheti, hogy sürgős eljárási cselekmény lefolytatása érdekében ideiglenesen átadják a megkereső államnak. A kiadni kért személy akkor adható át ideiglenesen, ha biztosított, hogy őt a megkereső államban őrizetben tartják, és meghatározott időn belül visszaadják.

30. § (1)⁵² A kiadatási eljárás során a Fővárosi Törvényszék engedélyezheti olyan tárgyak átadását a megkereső állam részére, amelyek a kiadatás iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény eszközéül szolgáltak, vagy azokat az elkövető e bűncselekmény útján szerezte meg, illetve a bűncselekmény útján megszerzett tárgyak helyébe léptek, vagy tárgyi bizonyítás eszközéül szolgálhatnak.

(2) E tárgyak átadását akkor is engedélyezni lehet, ha a kiadatást engedélyezték, de a kiadni kért személy átadására nem került sor.

(3) A tárgyak átadásának engedélyezése esetén az átadást

(4)⁵³ Ha a kiadatást kérő állam valószínűsíti, hogy az (1) bekezdésben említett tárgyakat a kiadni kért személy vagy más elrejti, megsemmisíti vagy egyéb módon kivonja az eljárás alól, a Be. 149–160. §-ainak megfelelő alkalmazásával intézkedés tehető ennek megakadályozására.

(5) E § rendelkezései nem érintik az e tárgyakon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.

31. §⁵⁴ Kiadatás iránti megkeresés büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása érdekében terjeszthető elő külföldi államnál.

32. §⁵⁵ (1) Ha külföldön tartózkodó olyan terhelt ellen kell büntetőeljárást lefolytatni, akivel szemben kiadatásnak van helye, a bíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsát ki, és az iratokat megküldi a miniszternek.

(2) Ha jogerősen kiszabott szabadságvesztést külföldön lévő terhelttel szemben kell végrehajtani, a büntetés-végrehajtási bíró nemzetközi elfogatóparancsot bocsát ki.

(3) A nemzetközi elfogatóparancsot és a jogerős ítéletet meg kell küldeni a miniszternek.

(4) A nemzetközi elfogatóparancsot a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendőrkapitányságnak is meg kell küldeni.

(5)⁵⁶ A nemzetközi elfogatóparancs hatálya kiterjed Magyarország területére is.

(6) A nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszűnt. A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó haladéktalanul megküldi a miniszternek. A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendőrkapitányságnak is meg kell küldeni.

33. §⁵⁷ A kiadatási kérelem előterjesztéséről a miniszter dönt; döntéséről a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságot értesíti.

34. § (1)⁵⁸ Szabadságvesztés végrehajtására irányuló kiadatás esetén, amennyiben halmazati büntetést szabtak ki, és a kiadatást a miniszter nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására kéri, illetve a külföldi állam nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására engedélyezi, az első fokon eljárt bíróság állapítja meg az arra a cselekményre eső büntetésrészt, amellyel kapcsolatban a kiadatást a miniszter kéri, vagy a külföldi állam engedélyezi. Az eljárásra a büntetőeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben írt büntetésrészt a halmazati büntetés alapját képező bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani.

(3)⁵⁹ Ha a szabadságvesztést, amelyre a kiadatást a miniszter kéri, illetve amelyre a kiadatást a külföldi állam engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyre a kiadatást kérik, illetve engedélyezik. Az (1)–(2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki.

(4) Ha a kiadatást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani.

35. §⁶⁰ A 24. § (1) bekezdését, a 27. §-t, a 29. § (2) bekezdését és a 30. § (1) és (4) bekezdését külföldi állam kiadatás iránti megkeresése esetén is értelemszerűen alkalmazni lehet.

36. § A kiadatási kérelem teljesítése esetén a kiadatási kérelem alapján külföldön történt fogva tartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe be kell számítani.

37. § (1) A büntetőeljárás átadható, ha célszerű, hogy azt más állam hatósága folytassa le.

(2) A büntetőeljárás átadása – a sértett jogos érdekeit is mérlegelve – különösen akkor célszerű, ha

37/A. §⁶¹ A büntetőeljárás átadása kötelező, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben a külföldi által

38. §⁶² A büntetőeljárás átadását a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azt követően a bíróság a miniszternél kezdeményezi. A büntetőeljárás átadásáról a legfőbb ügyész, illetve a miniszter dönt. A döntésről a külföldi hatóságoknak a büntetőeljárás átadása céljából történő megkeresésével egyidejűleg az ügyészt, illetve a bíróságot értesíteni kell.

39. §⁶³ Ha a külföldi hatóság az eljárást átveszi, a legfőbb ügyész, illetve a miniszter erről szóló értesítése alapján az ügyész, illetve a bíróság az eljárást megszünteti.

40. § (1) A 39. §-ban szabályozott intézkedéssel egyidejűleg a bíróság – a vádemelésig az ügyész indítványára, azt követően hivatalból – elrendelheti a terheltnek a büntetőeljárás átadása céljából történő letartóztatását. Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az eljárás átadása céljából történő letartóztatást elrendeli, és egyidejűleg az előzetes letartóztatást megszünteti.

(2) A büntetőeljárás átadása céljából elrendelt letartóztatás addig tart, amíg a megkeresett állam a terheltet át nem veszi, de legfeljebb három hónapig. Erről a külföldi hatóságot értesíteni kell.

41. § A terhelt átadásáról az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

42. § Ha a megkeresett állam a terheltet nem veszi át a 40. § (2) bekezdésében megjelölt határidőig, vagy ha a terhelt kivonja magát a külföldi eljárás alól, a 39. § alapján megszüntetett büntetőeljárást folytatni lehet.

43. § Külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás e hatóság megkeresésére akkor vehető át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországra bevándorolt nem magyar állampolgár.

44. § (1) A büntetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész dönt.

(2) Az átvett eljárást befejező határozatról a legfőbb ügyész értesíti a megkereső külföldi hatóságot.

(3) Ha az átvett eljárás során a terhelttel szemben a bíróság büntetést szab ki, vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, ennek tartamába be kell számítani a külföldön végrehajtott előzetes fogva tartást.

(4)⁶⁴ Ha a bűncselekmény a magyar törvény szerint csak magánindítványra üldözendő, és a külföldi eljárásban a magánindítványt az arra irányadó jogszabályok szerint előterjesztették, azt az átvett eljárásban is szabályszerűen előterjesztettnek kell tekinteni. Ha a külföldi eljárásban azért nem terjesztettek elő magánindítványt, mert a megkereső hatóság országának törvényei szerint magánindítvány előterjesztése nem szükséges, a jogosultat fel kell hívni a magánindítvány előterjesztésére. A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidőt [Be. 173. § (3) bekezdés] a felhívás kézbesítésétől kell számítani.

45. § (1)⁶⁵ Ha az eljárás külföldön tartózkodó terhelt ellen folyik, és kiadatásának nincs helye, illetve a kiadatást megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor, és az ügyész nem indítványozta, hogy a tárgyalást a terhelt távollétében tartsák meg [Be. 532. §], a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azt követően a bíróság a miniszternél kezdeményezheti feljelentés megtételét az ügy elbírálására joghatósággal rendelkező más államnál.

(2)⁶⁶ A feljelentés megtételéről a legfőbb ügyész vagy a miniszter dönt. A feljelentés megtételéről az ügyészt, illetve a bíróságot értesíteni kell. Az ügyész, illetve a bíróság az értesítés alapján az eljárást megszünteti.

(3) Az eljárásnak a (2) bekezdés alapján történő megszüntetése nem akadálya a büntetőeljárás későbbi folytatásának.

46. §⁶⁹ (1)⁷⁰ A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelős miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi bíróság ítélete érvényének elismerésére, illetve annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.

(2) Az Európai Unió más tagállamának erre kijelölt központi hatósága által megküldött ítéletek elismerési eljárását a tagállami ítéletről szóló tájékoztatásban meghatározott mentesítés beálltának idejéig meg kell indítani.

(3) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait – az 555. § (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével – kell alkalmazni.

47. §⁷² (1) A külföldi bíróság jogerős ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrenddel.

(2) Ha a magyar joghatóság alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság már elbírálta, és a külföldi bíróság nem a magyar hatóságok feljelentése alapján vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el, a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott büntetést, előzetes fogvatartást, valamint házi őrizetet a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani.

(3) Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta.

(4) Külföldi bíróság ítéletén törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság jogerős ítéletét is érteni kell.

48. §⁷³ (1) A bíróságot határozatának meghozatalánál köti a külföldi bíróság által megállapított tényállás.

(2) A bíróság eljárása során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen jogkövetkezmények fűződnek. Ha a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetés vagy intézkedés nem teljes mértékben egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság határozatában a magyar törvény szerint állapítja meg az alkalmazandó büntetést vagy intézkedést úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a külföldi bíróság kiszabott, és – a végrehajtásra vonatkozó kérelem esetén – ennek megfelelően rendelkezik ezen büntetés vagy intézkedés végrehajtásáról.

(3) Az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításánál a bűncselekmény elkövetésekor hatályban lévő törvény szerint kell eljárni; ha az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításakor hatályban lévő magyar törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni.

(4) Ha a külföldi bíróság az ítéletében több bűncselekmény miatt halmazati büntetést szabott ki, és az ítélettel elbírált cselekmények valamelyike a magyar jog szerint nem bűncselekmény, vagy egyébként nem ismerhető el, a bíróság a határozatában e cselekmény mellőzésével, az ítélet alapjául szolgáló további tényállás(ok) figyelembevételével, a Btk.-nak a büntetés kiszabására vonatkozó szabályai szerint állapítja meg a büntetést.

(5) Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtási módját vagy tartamát illetően nem egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság a magyar törvény szerint az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerinti bűncselekményre a magyar Btk. által előírt büntetési tétel keretein belül, a büntetés kiszabására vonatkozó szabályok figyelembevételével állapítja meg a büntetést, annak tartamát, ideértve a végrehajtási mód meghatározására, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szabályokat is. Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartama rövidebb, mint ami – a Btk.-nak a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályaira is figyelemmel – a magyar törvény alapján megállapítható lenne, akkor a bíróság által megállapított szabadságvesztés tartama megegyezik a külföldi bíróság által kiszabott tartammal. A bíróság által megállapított büntetés nem lehet hosszabb a külföldi bíróság által kiszabott büntetés tartamánál.

(6)⁷⁴ Ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani, és a fennmaradó rész végrehajtását az ítélkező külföldi bíróság felfüggesztette, a bíróság az ilyen szabadságvesztést úgy ismeri el, mintha a végrehajtandó szabadságvesztésből az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották volna. Ebben az esetben a feltételes szabadságra bocsátás időpontjának meghatározásakor a Btk. 38. § (2) bekezdésétől, valamint – ha a feltételes szabadságnak a Btk. 39. § (1) bekezdés szerinti tartama meghaladná a külföldi bíróság ítéletében meghatározott felfüggesztés tartamát – a Btk. 39. § (1) bekezdésétől el lehet tekinteni. Ebben az esetben a feltételes szabadság tartama megegyezik a külföldi bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával, a büntetést pedig a feltételes szabadság így megállapított utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.

(7)⁷⁵ A bíróság a külföldi ítélet érvényének elismeréséről értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.

49. §⁷⁷ (1)⁷⁸ Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtandó, szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek az igazságügyért felelős miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár.

(2)⁷⁹ Azt a külföldi bíróság által végrehajtandó szabadságvesztésre elítélt magyar állampolgárt, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgárt, aki a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért, úgy kell tekinteni, mint aki a végrehajtás átvételéhez hozzájárult.

(3)⁸⁰ A (2) bekezdés nem alkalmazható azzal a magyar állampolgárral, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgárral szemben, akit a külföldi bíróság a távollétében ítélt végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását a külföldi bíróság azért rendelte el, mert a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért.

(4) A bíróság a végrehajtás átvételét megtagadó határozat jogerőre emelkedése után a 28. §-ban foglaltak szerint jár el.

50. §⁸¹ Nem vehető át a végrehajtás, ha a külföldi elítélés alapjául szolgáló cselekményt magyar bíróság már jogerősen elbírálta.

51. §⁸² (1)⁸³ A bíróság a külföldi ítéletet – ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejűleg – megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. A bíróság határozatát az iratokkal együtt megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.

(1a)⁸⁴ Ha a külföldi ítélet érvényének elismeréséről a bíróság korábban jogerős határozatot hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha a külföldi ítélet érvényének elismerését azért tagadták meg, mert az elismeréshez szükséges adatok nem álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban beszerezhetők.

(2) A büntetés végrehajtásának átvételéről az igazságügyért felelős miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a bíróság határozatára utalással utasítja el.

52. §⁸⁵ (1) Ha a külföldi bíróság által hozott ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés időpontjában az elítélt ellen a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás folyik, az eljárást a végrehajtás átvételéről szóló döntés meghozataláig fel kell függeszteni.

(2) Ha az igazságügyért felelős miniszter a büntetés végrehajtását átveszi, a büntetőeljárást meg kell szüntetni.

(3)⁸⁶ A felfüggesztésről, illetve a megszüntetésről az az ügyész vagy az a bíróság dönt, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

53. §⁸⁷ (1)⁸⁸ A büntetés végrehajtásának átvételéről szóló megállapodásról az igazságügyért felelős miniszter értesíti a Fővárosi Törvényszéket. Az elítélt átvételéről az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet az 51. §-ban szabályozott eljárás befejezéséig a büntetés végrehajtás szervezetét irányító miniszter által kijelölt büntetés végrehajtási intézetben kell fogva tartani. Az elítélt fogva tartására az előzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A büntetés végrehajtásának átvételét követően az ügyész indítványára a bíróság tárgyaláson, a külföldi ítélet alapján megállapítja a Magyarországon végrehajtásra kerülő büntetést. A tárgyaláson az elítélt, az ügyész és a védő részvétele kötelező. Ha a bíróság ugyanabban az ügyben korábban már a külföldi ítélet érvényét elismerte, de erre vonatkozó kérelem hiányában a végrehajtás átvételéről nem döntött, a Magyarországon végrehajtásra kerülő büntetést megállapító határozata elleni fellebbezésben a külföldi ítélet érvényének elismerése miatt nem lehet fellebbezni.

54. §⁸⁹ Az ügyben külföldön fogva tartásban töltött időt, valamint az 53. § (2) bekezdése alapján történő fogva tartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe be kell számítani.

55. §⁹⁰ A külföldi ítéletnek a Fővárosi Törvényszék határozatával elrendelt végrehajtását haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt, vagy azt felfüggesztették, illetve félbeszakították.

56. §⁹² Magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása más állam részére átadható.

57. §⁹³ (1) A szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha

(2) Magyar állampolgárral szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön van.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás nem vonható vissza.

58. §⁹⁴ (1) A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelős miniszter keresi meg a külföldi államot.

(2) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadásáról az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

59. §⁹⁵ Ha a végrehajtást átvették, az elítélttel szemben a büntetés végrehajtását csak akkor lehet Magyarországon folytatni, ha a végrehajtást átvevő államban az elítélt kivonta magát a végrehajtás alól.

60. §⁹⁶ Ha a végrehajtás átengedését követően az ítéletet perújítás vagy felülvizsgálat folytán megváltoztatják, vagy a végrehajtás közkegyelmi rendelkezés alapján nem folytatható, illetve a büntetés tartama csökken, az átvevő államot erről értesíteni kell.

60/A. §⁹⁸ (1) Ha az e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását át lehet venni, illetve a magyar bíróság által elrendelt ilyen intézkedés végrehajtását át lehet adni.

(2) A külföldi bíróság által elrendelt intézkedés akkor vehető át, ha a magyar jog ismer azonos vagy hasonló intézkedést vagy büntetést.

(3) Az intézkedés átvételére, illetve átadására az 1. és 2. Cím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

60/B. §¹⁰⁰ Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtható vagyonelkobzás, illetve elkobzás végrehajtását nemzetközi szerződés alapján, erre vonatkozó megkeresés esetén át kell venni.

60/C. §¹⁰¹ (1) A bíróság e törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a nemzetközi szerződések alapján megvizsgálja, hogy a vagyonelkobzás vagy elkobzás végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és ennek alapján rendelkezik a vagyonelkobzásra vagy elkobzásra vonatkozó külföldi ítélet elismeréséről és végrehajtásának átvételéről.

(2) A bíróság a jogerős határozatot a külföldi bíróság értesítése végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A határozatról az igazságügyért felelős miniszter értesíti a megkereső külföldi államot.

(3) A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.

60/D. §¹⁰³ (1)¹⁰⁴ Magyar bíróság által jogerősen elrendelt vagyonelkobzás, illetve elkobzás végrehajtása – ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi – azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a vagyonelkobzás alá tartozó vagyon vagy az elkobzás alá eső dolog található.

(2)¹⁰⁵ A bíróság a jogerős, vagyonelkobzást, illetve elkobzást elrendelő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló, a vonatkozó nemzetközi szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelős miniszter keresi meg a külföldi államot.

60/E. §¹⁰⁶ Ha a végrehajtás átadását követően a terheltet rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, vele szemben az eljárást megszüntették, illetve az ennek folytán hozott határozat vagyonelkobzást, illetve elkobzást nem, vagy alacsonyabb mértékben tartalmaz, az átvevő államot erről értesíteni kell.

60/F. § Külföldi bíróság által elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását erre vonatkozó megkeresés esetén át kell venni.

60/G. § (1) A bíróság megvizsgálja, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és a megkeresés a hazai végrehajtáshoz szükséges, az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatokat tartalmazza-e. Ennek alapján a bíróság rendelkezik az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó külföldi ítélet elismeréséről és végrehajtásának átvételéről, és elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat eltávolításával történő végrehajtását.

(2) A bíróság a jogerős, indokolással ellátott határozatát a külföldi bíróság értesítése végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A határozatról az igazságügyért felelős miniszter haladéktalanul értesíti a megkereső külföldi államot.

(3) A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.

60/H. § (1) Magyar bíróság által jogerősen elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van.

(2) A bíróság a jogerős, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelős miniszter keresi meg a külföldi államot.

(3) A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére irányuló megkeresésben tájékoztatja a külföldi államot, hogy amennyiben harminc napon belül nem tud eleget tenni a megkeresésnek, akkor elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását.

(4) Az igazságügyért felelős miniszter a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja a megkeresés eredményéről, illetve arról, ha a külföldi államtól a megkeresésre harminc napon belül nem érkezett válasz.

61. § (1) Külföldi hatóság megkeresésére a magyar hatóságok eljárási jogsegélyt nyújtanak.

(2)¹⁰⁹ Az eljárási jogsegély kiterjedhet különösen nyomozási cselekmények teljesítésére, bizonyítási eszközök felkutatására, a terhelt és a tanú kihallgatására, a szakértő meghallgatására, a szemlére, a házkutatásra, a motozásra, a lefoglalásra, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére, Magyarországon való átszállításra, a büntetőeljárással kapcsolatos iratok és tárgyak megküldésére és iratok kézbesítésére, külföldön büntetőeljárás alá vont magyar állampolgár bűnügyi nyilvántartási rendszerben és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő személyes és egyéb adatairól való felvilágosítás adására, az ideiglenes átadásra.

62. § Az eljárási jogsegély iránti kérelem az 5. § (1) bekezdés a) pontjában megszabott feltétel hiányában is teljesíthető, ha a megkeresett állam e tekintetben is biztosítja a viszonosságot.

63. § Irat kézbesítésére irányuló jogsegélykérelem csak akkor teljesíthető, ha a kézbesítendő irat magyar nyelven készült, vagy azt magyar nyelvű fordítással látták el.

64. § (1) Az eljárási jogsegély teljesítése során a magyar büntetőeljárási szabályok szerint kell eljárni. A megkereső hatóság kérelmére más eljárásmódot is alkalmazni lehet, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2)¹¹⁰ Ha a jogsegély iránti megkeresésben kérik, a megkeresést teljesítő magyar igazságügyi hatóság az eljáró külföldi hatóságot kellő időben értesíti a megkeresés teljesítésének helyéről és idejéről. Ha az eljáró külföldi hatóság képviselője jelen kíván lenni a megkeresés teljesítésénél, részére, illetve az előtte folyó büntetőeljárásban részt vevő és általa megjelölt személyek részére ezt a megkeresést teljesítő bíróság vagy az ügyész engedélyezheti. Ha az eljárás során a külföldi hatóság jelenlévő képviselője az eredeti megkeresést kiegészítve további bizonyítás felvételét kéri, e kérelmét a lehetőséghez képest teljesíteni kell.

65. § Ha a megkereső hatóság olyan személy részvételét kéri a megkeresés teljesítésénél, aki a megkereső hatóság államában előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti, e személy a megkeresés teljesítése céljából ideiglenesen átvehető; őt Magyarországon őrizetben kell tartani, és a megkeresés teljesítését követően haladéktalanul vissza kell küldeni a megkereső hatóság államába.

66. §¹¹¹ Ha a külföldi hatóság által tanúként megidézett személy Magyarországon előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, őt a megkereső hatóságnak ideiglenesen át lehet adni, ha a megidézett személy ehhez hozzájárul, és biztosítják, hogy a megkereső hatóság államában továbbra is őrizetben tartják, valamint, hogy a meghallgatását követően visszaadják.

67. § Jogsegély iránti megkeresés alapján tárgyaknak és eredeti ügyiratoknak, valamint egyéb eredeti okiratoknak a megkereső hatóság részére történő megküldése feltételéül szabható, hogy azokat az átadáskorival azonos állapotban fogják visszaszolgáltatni. A tárgyak megküldése nem érinti az azokon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.

68. §¹¹² A miniszter engedélyezheti, hogy a nem magyar állampolgárokat, továbbá azokat a magyar állampolgárokat, akik egyúttal más államnak is állampolgárai és állandó lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük külföldön van, külföldi államok közötti bűnügyi jogsegély teljesítése céljából Magyarország területén a magyar rendőrség őrizete alatt átszállítsák.

69. § (1)¹¹³ Ha az átszállítást légi úton, leszállás nélkül tervezik, és Magyarország területén előre nem látott közbenső leszállás történik, az átszállítandó személyt a magyar rendőrség őrizetében kell tartani.

(2) Ha az átszállítás leszállással, vagy nem légi úton történik, az átszállítás engedélyezésekor meg kell határozni mindazokat a feltételeket, melyek mellett az átszállítás történik, így különösen az igénybe vehető határátkelőhelyeket.

70. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkereséseket a legfőbb ügyész fogadja, és – ha a jogsegély teljesítésének e törvényben meghatározott előfeltételei fennállnak – gondoskodik azoknak az általa a jogsegély teljesítésére kijelölt ügyészhez történő eljuttatásáról.

(2)¹¹⁴ Ha a külföldi igazságügyi hatóság az eljárási jogsegélynek kifejezetten bíróság által történő teljesítését kéri, vagy ha az a magyar jog szerint a bíróság által teljesíthető, a legfőbb ügyész a jogsegélykérelmet megküldi a miniszternek, aki azt a teljesítés végett az illetékes bíróságnak továbbítja.

(3)¹¹⁵ A megkeresés teljesítését követően, illetve ha a megkeresés teljesítése elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy ha a megkeresés teljesítése során olyan körülmények merülnek fel, amelyek folytán e törvény rendelkezései szerint nincs helye az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének, az iratokat az akadály megjelölésével az ügyész a legfőbb ügyésznek, a bíróság pedig a miniszternek küldi meg.

71. §¹¹⁶ Az eljárási jogsegély teljesítéséről a legfőbb ügyész, illetve a miniszter értesíti a megkeresést előterjesztő igazságügyi hatóságot. Ugyancsak értesíti e hatóságot – az ok megjelölésével – arról is, ha a jogsegély iránti megkeresés nem, vagy csak részben volt teljesíthető.

72. § Magyar bíróság vagy ügyész által külföldi hatósághoz intézett eljárási jogsegély iránti megkeresésre e fejezet 1. Címének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

73. §¹¹⁷ A külföldi igazságügyi hatósághoz intézett megkereséseket a bíróság a miniszternek, az ügyész a legfőbb ügyészhez küldi meg továbbítás végett.

74. § (1) Az eljárási jogsegély következtében a büntetőügyekben eljáró magyar hatóság idézésére külföldről megjelenő tanú vagy szakértő ellen – a (2) bekezdés kivételével – büntetőeljárás nem indítható, illetve nem folytatható azon cselekmény miatt, amelyet az országba történő beutazása előtt követett el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem illeti meg a tanút, a szakértőt 8 nappal azt követően, hogy a tanú vagy a szakértő az eljáró hatóság beleegyezésével az ország területét elhagyhatta volna, továbbá, ha később ide önként visszatért.

75. § Ha a külföldön tartózkodó személy a magyar bíróság vagy az ügyész idézésére nem jelenik meg, a Be.-nek az idézéssel szembeni mulasztásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

75/A. §¹¹⁸ Ha az eljárási jogsegély végrehajtásának indoka már nem áll fenn, a bíróság az igazságügyért felelős miniszter útján, az ügyész a legfőbb ügyész útján erről tájékoztatja a külföldi hatóságot.

76. § (1)¹¹⁹ A bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket írásban, diplomáciai úton kell előterjeszteni. A miniszter, illetve a legfőbb ügyész a nem diplomáciai úton előterjesztett megkeresést is elfogadhatja; ugyanilyen módon maga is terjeszthet elő megkeresést.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a megkeresésnek tartalmaznia kell

(3) A külföldi államtól származó megkeresés esetén csak akkor követelhető meg, hogy a megkeresést és mellékleteit magyar nyelvű fordítással lássák el, ha a megkeresett állam nem fogadja el a magyar nyelven előterjesztett azonos jellegű megkereséseket.

(4)¹²⁰ Ha a megkeresés olyan mértékben hiányos, hogy emiatt a teljesíthetősége kérdésében nem lehet állást foglalni, vagy szakszerűen nem lehet elintézni, a legfőbb ügyész vagy a miniszter a megkereső államot felhívja a hiány pótlására, illetve a kiegészítő adat közlésére. A felhívás nem akadálya a külföldi állam által kért sürgős intézkedés megtételének, ha az a megkeresés alapján elvégezhető, és a magyar jogszabályok lehetőséget adnak ilyen intézkedésre. A hiány nem vagy nem megfelelő pótlása alapul szolgálhat a megkeresés teljesítésének elutasítására.

77. § A kiadatásra vonatkozó megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell

78. § (1)¹²¹ Az eljárás átadására és átvételére, valamint a külföldi hatóságnál tett feljelentésre vonatkozó megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell, illetve ahhoz mellékelni kell:

(2) Mindazt mellékelni lehet, amit az ügy megalapozott elbírálásához a hatóság szükségesnek tart.

79. § (1) A büntetés végrehajtásának átadása és átvétele iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell

(2) Csatolni kell a jogerős bírósági határozat kiadmányát vagy hiteles másolatát.

79/A. §¹²⁴ (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésekhez mellékelni kell a bíróság elrendelő határozatának kiadmányát vagy hiteles másolatát.

(3) Ha nemzetközi szerződés lehetővé teszi, az (1) bekezdésben meghatározott megkereséseket sürgős esetben az igazságügyért felelős miniszter

(4) Ha a megkeresés előterjesztése a (3) bekezdés a) pontja szerint történik, az igazságügyért felelős miniszter a megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a külföldi állam központi hatóságának megküldi az iratok másolatát.

80. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell a megkeresés szakszerű elintézéséhez szükséges adatokat.

(2) A megkeresést el kell látni a megkereső igazságügyi hatóság képviselőjének aláírásával és pecsétjével.

(3) A kézbesítés iránti megkeresés esetében elegendő, ha a megkeresés az ügy tárgyát és a címzett nevét és lakcímét, eljárásbeli minőségét, valamint az irat nemét tartalmazza.

(4) A házkutatásra, a motozásra és a lefoglalásra irányuló megkereséshez mellékelni kell a hatóság elrendelő határozatának kiadmányát vagy hiteles másolatát. E megkereséseket sürgős esetben az Interpol útján is elő lehet terjeszteni.

81. § (1) Ha a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítését e törvény hozzájáruló nyilatkozattól teszi függővé, a hozzájáruló nyilatkozatról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet aláír a tanács elnöke, a nyilatkozattevő, – amennyiben a nyilatkozattevő jogérvényes hozzájárulásra képtelen – a képviselője. A jegyzőkönyvet a bíróság pecsétjével kell ellátni.

(2) Ha a nyilatkozattevő fogva van, a fogva tartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a hozzájáruló nyilatkozatot az (1) bekezdésben írt módon jegyzőkönyvezi, és azt az első fokon eljárt bíróságnak megküldi.

82. § Ha a külföldi állam megköveteli, hogy a megkeresést és mellékleteit fordítással lássák el, vagy valószínű, hogy a jogsegélykérelmet az iratok lefordítása nélkül nem teljesítik, az ügyésznek, illetve a bíróságnak gondoskodnia kell a bűnügyi jogsegély iránti magyar nyelvű megkeresés és mellékleteinek a megkeresett állam hivatalos nyelvére vagy nyelveinek egyikére történő lefordíttatásáról. Ha a fordítás e nyelvre aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna, az iratokat a megkeresett államban használatos közvetítő nyelvre kell lefordíttatni.

83. § (1)¹²⁵ Személyeknek kiadatás, ideiglenes átadás [29. § (2) bekezdés], büntetőeljárás átadása, szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadása, letartóztatásban levő, elzárást vagy szabadságvesztést töltő személyek tanúkénti meghallgatás (66. §) céljából történő ideiglenes átadása, valamint nem légi úton történő átszállítása [69. § (2) bekezdés] költségei a megkereső külföldi államot terhelik. Ugyanezen célból külföldön tartózkodó személyek Magyarországra szállításának költségei, a 82. § alkalmazásával felmerült költségek, valamint a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele (IV. Fejezet 1. és 3. Cím) esetén a külföldi hatóság által megküldött idegen nyelvű iratok magyar nyelvre történő fordításának és a kirendelt védőnek a díja bűnügyi költség.

(2)¹²⁶ Az eljárási jogsegély nyújtásával kapcsolatos egyéb költségek Magyarországot terhelik, feltéve, hogy a viszonosság e tekintetben is biztosított. Ha azonban a külföldi hatóság által kért eljárási jogsegély jelentős költségekkel jár, teljesítésének feltételéül szabható a költségek teljes vagy részleges megtérítése.

(3) Ha az ügyész vagy a bíróság külföldről eljárási jogsegély keretében tanút vagy szakértőt idéz, részükre az utazás és a magyarországi tartózkodás költségének fedezésére előleg folyósítható.

84. §¹²⁹ Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 15. napján lép hatályba.

85. §¹³¹ E törvény