27/1996. (X. 30.) BM rendelet
27/1996. (X. 30.) BM rendelet
a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról1
Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 4. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1)2 A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervezett ellátása kiterjed a lakásban és más helyiségben épülő vagy már használatban lévő tüzelőberendezés égéstermékeinek elvezetésére szolgáló kémény — ideértve a tartalékkéményt is —, valamint tartozékainak műszaki felülvizsgálatára, ellenőrzésére, tisztítására és szakvélemény adására.
(2) A közszolgáltatás nem terjed ki arra a kéményre, amely használaton kívül áll, és amelynek bekötőnyílásait és tisztítónyílásait befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, illetőleg egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, és a kéménytisztítás helyén jól látható módon megjelölték.
Fogalommeghatározások
2. § (1)3 E rendelet alkalmazásában:
a) kéményseprőkörzet: az a helyi önkormányzat által meghatározott működési terület, amelyen belül a szolgáltató a közszolgáltatás teljes körét valamennyi tulajdonos tekintetében rendszeresen köteles ellátni;
b) füsttömörség-próba: olyan kéményvizsgálat, melynek keretében a 729 cm2-nél (27 cm X 27 cm) nem nagyobb kürtőkeresztmetszetű épített, szerelt, bélelt, valamint kürtőkeresztmetszettől függetlenül a mesterséges égéstermék elvezetésű kémények füsttömörségének az ellenőrzését végzik;
c)4 kémény (füstcsatorna): olyan szilikát alapanyagból, fémből, műanyagból vagy ezek együtteséből kialakított — jellemzően függőleges tengelyirányú — építménynek, épület- vagy épületgépész szerkezetnek minősülő, zártszelvényű, gravitációs vagy mesterséges áramlás elvén működő rendszer, amely alkalmas a tüzelőanyag elégetésével működő tüzelőberendezés (hőtermelő berendezés) füstgáza (égésterméke) elvezetésére;
d)5 használatban lévő kémény: olyan égéstermék elvezető rendszer, amelyre tüzelőberendezés (hőtermelő berendezés) van rákötve;
e)6 kéménytartozék: a kéményhez csatlakozó vagy azzal egy szerkezetet alkotó olyan elem, amely a kémény ellenőrizhetőségét, tisztíthatóságát vagy biztonságos működését szolgálja, így különösen a koromzsák, a kondenzedény, a koromzsákajtó, a tisztítóajtó, a füstcsatorna, a bekötőnyílás, a füstsíp, a kéménytoldó, a szikrafogó, a kitorkollást módosító szerkezet;
f)7 tartalékkémény: olyan kémény, amelynél a tényleges igénybevétel a más rendszerű hőellátás miatt nem áll fenn, de a hatályos rendelkezések szerint, illetve a fokozott biztonság miatt használható állapotban való tartása szükséges.
(2)8 Közvetlen élet- vagy tűzveszély:
a) a kémény falazatába beépített éghető anyag, illetőleg a kéménynek közvetlenül éghető anyaggal vagy épületszerkezettel történő érintkezése;
b) a ki nem égethető kémény belső felületén lerakódott szurokréteg;
c) a kémény tisztítási feltételeinek hiánya (így különösen a padlástéri tisztítóajtó vagy a koromzsákajtó hiánya, illetőleg az, ha a koromzsákajtó vagy — tetőn kívüli tisztítás esetén — a kémény megközelítése nem biztosított);
d) a repedezett kémény falazat;
e) az omladozó kéményfej;
f) az éghető tetőhéjalás (nád) esetén, a szikrafogó hiánya;
g) az égéstermék tartós visszaáramlása;
h) a külön jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt nem használható kémény használatbavétele, működtetése.
Használatban lévő kémények műszaki felülvizsgálata, ellenőrzése és tisztítása
3. § Az egyedi, gyűjtő- és a 4096 cm2-nél (64 cm X 64 cm) kisebb kürtőkeresztmetszetű központi hőellátó tüzelőberendezések füstgáz elvezetésére szolgáló kéményeinél és azok tartozékainál négyévenként az esedékes ellenőrzés és tisztítás alkalmával feltárás (bontás) nélküli műszaki felülvizsgálatot kell végezni.
4. § (1) Szilárd- és olaj-tüzelőberendezés füstgáz elvezetésére szolgáló egyedi és gyűjtőkéményeket, valamint azok kéménytoldóit és szikrafogóit – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – félévente egy alkalommal kell ellenőrizni és tisztítani.
(2) Évente egy alkalommal kell ellenőrizni és tisztítani
a) az (1) bekezdésben meghatározott kémények bekötőnyílásait – a cserépkályhák bekötőnyílásai kivételével –, továbbá koromzsákjait, füstcsatornáit, valamint
b) a mellékcsatornás gyűjtőkémények mellékcsatornáit.
(3) Négyévenként kell ellenőrizni és tisztítani azokat az (1) bekezdésben foglalt kéményeket, amelyeket külön jogszabályban meghatározott időszakos tartózkodás céljára szolgáló üdülőegységben használnak.
(4) Szilárd- és olaj-tüzelőberendezés füstgáz elvezetésére szolgáló központi kéményeket, valamint azok tartozékait, ha a kéménykürtő keresztmetszete
a) 4096 cm2-nél (64 cm X 64 cm) kisebb, a használat ideje alatt három havonta,
b) 4096 cm2 (64 cm X 64 cm) vagy annál nagyobb, évente egy alkalommal
kell ellenőrizni és tisztítani.
5. § (1) A kéménykürtő felületéről a szabványos tisztítóeszközzel el nem távolítható szurokréteget kiégetéssel kell eltávolítani.
(2) Tilos kiégetni az olyan kéménykürtőt,
a) amelynél kiégetés esetén tűzveszély áll fenn;
b) amelynek a rendeltetésszerű használhatóságát a kiégetés károsíthatja;
c) amelynek a keresztmetszete a 729 cm2-t (27 cm× 27 cm) meghaladja.
6. § Gáz-tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló
a) egyedi és gyűjtőkémények átjárhatóságát és a keletkező égéstermék maradéktalan eltávozását évente egy alkalommal ellenőrizni kell, e kéményeket, valamint azok kéménytoldóit, szikrafogóit, bekötőnyílásait – a cserépkályhák bekötőnyílásai kivételével –, kondenzgyűjtőit, koromzsákjait, füstcsatornáit, továbbá a mellékcsatornás gyűjtőkémények mellékcsatornáit, ha szükséges, egyidejűleg tisztítani is kell;
b) központi kémények átjárhatóságát és a keletkező égéstermék maradéktalan eltávozását – a kémény keresztmetszetétől függetlenül – évente egy alkalommal ellenőrizni kell, és ha szükséges egyidejűleg tisztítani is kell.
7. § (1) A tartalékkémények és tartozékaik rendeltetésszerű használhatóságát – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – évente egyszer ellenőrizni kell és a tisztítást, ha szükséges, egyidejűleg el kell végezni.
(2) A külön jogszabályban meghatározott időszakos tartózkodás céljára szolgáló üdülőegység tartalékkéményeit és tartozékait négyévenként ellenőrizni kell, és ha szükséges, a tisztítást egyidejűleg el kell végezni.
8. §9 (1) Ha a kémény szerkezete, a használt tüzelőanyag minősége, a tüzelés módja vagy más ok — tűzbiztonsági érdekből — szükségessé teszi, a kéményt és tartozékait a 4. §-ban és a 6. §-ban előírtaknál gyakoribb időközönként kell ellenőrizni és tisztítani.
(2)10 A gyakoribb időközönkénti ellenőrzés és tisztítás szükségességét a szolgáltató állapítja meg, melyet írásban kell az ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) részére megindokolni. Vita esetén az ellenőrzés és a tisztítás szükségességét az építésügyi hatóság határozatban állapítja meg.
9. § (1) A szolgáltatónak a műszaki felülvizsgálat, az ellenőrzés és a tisztítás keretében az e rendelet mellékletében részletezett munkálatokat kell elvégeznie.
(2) A közszolgáltatást – a 11. § (1)–(4) bekezdésében foglalt kivételekkel – külön megrendelés nélkül kell elvégezni.
10. § (1)11 A szolgáltató a kéményseprő-ipari közszolgáltatás végzésének várható időpontjáról fél évvel, míg a munkavégzés tényleges időpontjáról legalább 8 nappal megelőzően köteles a tulajdonost írásban vagy hirdetmény útján, illetőleg a helyben szokásos más módon értesíteni. A szolgáltatónak az ellenőrzési és a tisztítási munkákat rendszeresen azonos évszakban kell elvégeznie.
(2) Ha a tulajdonos a helyszínre történő bejutást, vagy a munka akadálytalan elvégzését, ismételt szabályszerű értesítés ellenére akadályozza, a szolgáltató köteles az első fokú tűzvédelmi hatóságot írásban értesíteni.
(3) Ha a szolgáltató a közszolgáltatás ellátása során szabálytalanságot észlel, írásban köteles felhívni a tulajdonos figyelmét annak megszüntetésére.
(4) A következő esedékes munkavégzéskor a szolgáltató köteles ellenőrizni, hogy a szabálytalanságokat megszüntették-e. Amennyiben a szükséges intézkedés nem történt meg, a szolgáltató az első fokú építésügyi, illetőleg tűzvédelmi hatóságot köteles írásban értesíteni.
(5)12 Közvetlen élet- vagy tűzveszély esetén a szolgáltató köteles a kémény, illetőleg a tüzelőberendezés használatának azonnali megszüntetésére a tulajdonost írásban felhívni. Egyidejűleg a szolgáltató bejelentést tesz az első fokú tűzvédelmi hatóságnak a 2. § (2) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott veszély esetén, az első fokú építésügyi hatóságnak a 2. § (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott veszély esetén, a kéményseprő-ipari közszolgáltatónak a c), g) és h) pontokban meghatározott veszély esetén, továbbá gáz-tüzelőberendezés esetén a területi gázszolgáltatónak.
A kémények használatával összefüggő szakvélemény
11. § (1) Új égéstermék-elvezetőket kivitelezés közben, eltakarás előtt a kémény kivitelezőjének jelenlétében a szolgáltatóval ellenőriztetni kell. A megrendelésnek a szolgáltató 3 munkanapon belül köteles eleget tenni. Az ellenőrzés eredményét a szolgáltató szakvéleménnyel igazolja.
(2) Új, újjáépített vagy megosztott épületek, lakások használatbavételéhez a szolgáltató a kémények megfelelőségét tanúsító szakvéleményt ad ki.
(3) Újonnan épített vagy javított, illetőleg újból használatba vett és felülvizsgálati kötelezettség alá eső kéményeket és tartozékait csak azok megfelelőségét tanúsító szakvélemény birtokában lehet üzemeltetni.
(4) Gázüzemű, továbbá – a tüzelési mód vagy a kémény terhelésének megváltozása esetén – más tüzelőberendezést meglévő kéménybe kötni csak a kémények megfelelőségét és terhelhetőségét tanúsító szakvélemény birtokában szabad.
(5) A 3. §-ban meghatározott műszaki felülvizsgálat eredményét a szolgáltató szakvéleménnyel igazolja.
12. § (1) A szakvéleményt – a 11. § (4)–(5) bekezdésében foglalt szakvélemények kivételével – a megrendeléstől számított 8 napon belül kell kiadni.
(2) A 11. § (4) bekezdésében foglalt szakvéleményt a megrendeléstől számított 15 napon belül, a 11. § (5) bekezdésében foglalt szakvéleményt 30 napon belül kell kiadni.
(3) A szakvélemény másolatát a szolgáltató 5 évig köteles megőrizni.
Nyilvántartás
13. § (1) A szolgáltató a közszolgáltatás során általa elvégzett munkát sormunkakönyvben tartja nyilván.
(2) A sormunkakönyvnek a következő adatokat tartalmaznia kell:
a) a körzetben lévő épületek, önálló rendeltetésű egységek címét;
b) az épületen található kémények fajtáját (egyedi, gyűjtő-, központi kémények), a kémények égéstermék-elvezetés szerinti jellegét, számát, valamint a tartalékkéményeket;
c) az elvégzett munkák megnevezését;
d) a munkák elvégzésének időpontját;
e) a munkavégző nevét;
f)13 a munkavégzést igazoló nevét és az igazolás (aláírás) jogcímét, olvasható (nyomtatott) betűkkel;
g)14 a munkavégzést igazoló aláírását.
(3) A szolgáltató a közszolgáltatás rendszerességének biztosítása és tervezése céljából a sormunkakönyvet 5 évig köteles megőrizni.
14. § A szolgáltató, a körzethez tartozó használatban lévő és tartalékkéményekről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás tartalmazza
a) a körzetben lévő épületek, önálló rendeltetésű egységek címét,
b) az épületen található kémények és tartalékkémények fajtáját (egyedi, gyűjtő-, központi kémények), a kémények égéstermék-elvezetés szerinti jellegét, számát.
A közszolgáltatás ellátására való jogosultság feltételei
15. § (1) A közszolgáltatást csak érvényes cégbejegyzéssel vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező szolgáltató végezhet. A szolgáltató köteles a szolgáltatás tényleges ellátására büntetlen előéletű és – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – szakirányú szakképesítéssel rendelkező alkalmazottakat foglalkoztatni.
(2)15 A szolgáltatónak kéményseprőmester képesítéssel kell rendelkeznie, vagy köteles egy fő teljes munkaidőben foglalkoztatott kéményseprőmestert alkalmazni. A szolgáltató köteles arra, hogy 25 000 db-ot meghaladó minden további 25 000 db használatban lévő kéményenként egy-egy fő teljes munkaidőben foglalkoztatott kéményseprőmestert alkalmazzon.
(3) Kéménytisztítást kéményseprőmester vagy kéményseprő szakmunkás irányításával betanított munkás is végezhet.
16. § (1) A szolgáltatónak feladata biztonságos és szakszerű ellátásával arányban álló létszámú és képzettségű szakemberrel kell rendelkeznie.
(2) A közszolgáltatás ellátásához telephellyel és a feladat szakszerű ellátásával arányban álló felszereléssel és eszközzel kell rendelkezni. A körzetben a szolgáltató köteles a helyi önkormányzatokkal egyeztetett időszakonként ügyfélfogadást tartani.
(3) A szolgáltatást végző személyeknek munkavégzésük során kéményseprő formaruhát és egyéni védőfelszerelést kell viselniük. A szolgáltató köteles gondoskodni az egyéni védőeszközök tárolásáról, rendszeres tisztításáról, valamint karbantartásáról.
(4) A szolgáltató tartós távolléte (betegség, szabadság) időtartamára gondoskodik a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátására alkalmas, az e rendeletben meghatározott feltételeknek is megfelelő helyettes biztosításáról. A helyettesítés tényét, időtartamát és a helyettes megnevezését, székhelyét (telephelyét) a helyi önkormányzat részére írásban be kell jelenteni, valamint a helyben szokásos módon meg kell hirdetni.
17. § (1) A közszolgáltatással összeférhetetlen tevékenység végzése tilos.
(2) A közszolgáltatással összeférhetetlen, ha a szolgáltató működési területén kéménykivitelezési tevékenységet végez.
(3) A szolgáltató kéményseprő körzetén kívül, csak a 16. § (4) bekezdésében foglalt esetben végezhet közszolgáltatást.
A közszolgáltatással érintett ingatlan tulajdonosát terhelő kötelezettségek
18. § (1) A tulajdonos köteles a közszolgáltatás ellátásához szükséges helyi előfeltételeket biztosítani, így különösen
a) az érintett helyiségekbe való bejutás lehetőségéről,
b) a kéménykiégetés alkalmával a helyszínen, illetve magastetős épület esetén a padlástérben legalább 10 liter vízről,
c) a koromzsák tisztításakor megfelelő gyűjtőedényről
gondoskodni.
(2) A szolgáltató által feltárt szabálytalanságot a tulajdonosnak meg kell szüntetnie.
(3) Meglévő kémény felújítását, illetőleg valamely kéménynek használaton kívüli kéménnyé történő átalakítását – a munka megkezdését megelőző 15 nappal – a tulajdonos írásban köteles a szolgáltatónak bejelenteni.
Záró rendelkezések
19. § (1) Ez a rendelet – a 15. § (2) bekezdése kivételével – 1997. január 1-jén lép hatályba.
(2)16 A rendelet 15. §-ának (2) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.
(3)17
Melléklet a 27/1996. (X. 30.) BM rendelethez
A rendeletet a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet 13. §-a hatályon kívül helyezte 2013. január 1. napjával.
Az 1. § (1) bekezdése az 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése.
A 2. § (1) bekezdésének c) pontját az 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti c) pont jelölését f) pontra változtatta.
A 2. § (1) bekezdésének d) pontját az 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdésének e) pontját az 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését f) pontra változatta az 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése.
A 2. § (2) bekezdését az 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a § eredeti szövegét (1) bekezdésre változtatta.
A 8. § az 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdés 96. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (1) bekezdése az 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (5) bekezdése a 24/2012. (V. 8.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdésének f) pontját az 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.
A 13. § (2) bekezdésének g) pontját az 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.
A 15. § (2) bekezdése az 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a 32/2000. (XI. 27.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 3. § 211. pontja hatályon kívül helyezte.
A melléklet c) pontjának második francia bekezdése az 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet 7. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás