1996. évi XXV. törvény
1996. évi XXV. törvény
a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról1
Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítása, a hitelezők követelésének vagyonarányos kielégítése és a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak az adósságrendezési eljárás alatti folyamatos teljesítése érdekében a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § E törvény célja, hogy szabályozza a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására irányuló adósságrendezési eljárást, ennek során a hitelezőknek hatékony jogvédelmet biztosítson, és az eljárás eredményeképpen pedig elősegítse a helyi önkormányzatok átgondolt, felelősségteljes gazdálkodását.
2. § E törvény alkalmazásában
a) helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott önkormányzat;
b) adósságrendezés: az adósságrendezési eljárás azon szakasza, amely a bíróság adósságrendezést megindító végzésének Cégközlönyben való közzétételével [10. § (1) bekezdés] kezdődik;
c) hitelező: az adósságrendezés megindításának időpontjáig az, akinek a helyi önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szemben vagyoni követelése áll fenn; az adósságrendezés megindításának időpontját követően az, aki a követelését a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő alatt bejelentette, és azt a pénzügyi gondnok elfogadta, illetve követelésének jogerős elbírálásáig az is, akinek az igénye vitatott;
d) vagyon: a helyi önkormányzatnak az adósságrendezés megindításának időpontjában meglévő és az eljárás alatt szerzett azon vagyontárgyai, amelyeket a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény befektetett és forgóeszköznek minősít;
e) adósságrendezésbe nem vonható vagyon: az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek;
f) adósságrendezésbe vonható vagyon: törvényben meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon feletti, valamint a hatósági feladatok és az alapvető lakossági szolgáltatások ellátásához szükséges vagyon feletti vagyonrész. Az adósságrendezésbe vonható vagyon forgalomképes.
3. § (1) Az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nem peres eljárás.
(2) Ha e törvényből és az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, az eljárások lefolytatása során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak nincs helye. Szünetelésnek csak az adósságrendezés megindításának időpontjáig, az eljárásban részt vevő felek közös kérelmére van helye. Az eljárás megszüntetésének az adósságrendezés megindításának időpontjáig van helye.
(3)2
Az adósságrendezési eljárás megindítása
4. § (1) Az adósságrendezési eljárást a helyi önkormányzat, továbbá annak hitelezője kezdeményezheti. Az eljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen a kérelem a bírósághoz érkezik.
(2)3 Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv a) a hitelező által megküldött számlát vagy számlaadásra nem kötelezett hitelező esetében az általa küldött fizetési felszólítást, ezek átvételét, illetve – a később esedékessé váló követelés tekintetében – az esedékességet követő 60 napon belül nem vitatta és nem fizette ki;
b) elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem fizette ki;
c) jogerős és végrehajtható bírósági (hatósági) határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette;
d) fizetési kötelezettségét a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette;
e)4 az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló köztartozását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 63. §-ának (7) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti;
f)5 más helyi önkormányzattal szemben fennálló tartozását – ideértve a külön jogszabály szerint létrehozott társulás keretében vállalt fizetési kötelezettségének nem teljesítését is – az önkormányzattal kötött vagy társulási megállapodáson alapuló beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti.
5. § (1) A polgármester (a főpolgármester), megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) a 4. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt helyzet fennállásáról – ha ilyet korábban a képviselő-testület létrehozott – a pénzügyi bizottságot haladéktalanul tájékoztatja, és a képviselő-testületet, illetve a közgyűlést (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) 8 napon belül összehívja. A képviselő-testület a fizetési kötelezettségek rendezésére határozatot hoz, vagy felhatalmazza a polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére.
(2) Ha a 4. § (2) bekezdés a)–b) pontjában megjelölt helyzet az esedékességet követő 90. napon, illetve a c)–d) pontban megjelölt helyzet a bekövetkezését követő 30. napon is fennáll, a polgármester – a képviselő-testület döntésétől függetlenül – 8 napon belül köteles az adósságrendezési eljárást kezdeményezni. Erről egyidejűleg a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja.
(3) Az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a polgármester megbízó levelének másolatát;
b) a ki nem elégített követelésre vonatkozó okiratokat, amelyekből a követelés jogcíme, esedékessége (lejáratának időpontja) megállapítható, továbbá a Cégközlönyben való közzétételéért fizetendő költségtérítés befizetésének igazolását;
c) az (1) bekezdés alapján összehívott képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét és az ahhoz kapcsolódó előterjesztéseket, valamint a képviselő-testület határozatát.
(4) Ha a polgármester az e törvényben előírt bármely kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság – esetenként – százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.
(5)6 Az adósságrendezési eljárás megindításáról a polgármester az eljárás bíróság előtti kezdeményezésével egyidejűleg tájékoztatja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet.
6. § (1) Ha az adósságrendezési eljárás megindítását a hitelező kezdeményezi, kérelmében meg kell jelölnie a helyi önkormányzat tartozásának jogcímét és a lejárat (esedékesség) időpontját. A kérelemben foglaltak bizonyításához szükséges iratokat csatolni kell.
(2) Ha az adósságrendezési eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet – a 8. § szerint – érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról, a kérelem egy példányának megküldésével haladéktalanul értesíti a helyi önkormányzatot.
(3) A polgármester az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltak fennállását a helyi önkormányzat elismeri-e. Ha a polgármester a határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a tartozás fennállásának tényét vélelmezni kell.
7. § Az adósságrendezési eljárásban kötött egyezséget, vagy a vagyon felosztását követően hozott eljárást befejező végzés [25. § (3) bek. 32. § (4) bek.] jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül nem kezdeményezheti az adósságrendezési eljárás lefolytatását az a hitelező, aki fennálló (lejárt és le nem járt) követelését a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban is érvényesíthette volna.
8. § A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő;
b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem egészítette ki, vagy ismét hiányosan adta be;
c) a polgármester a képviselő-testület felhatalmazása nélkül járt el, kivéve, ha az 5. § (2) bekezdése szerint kezdeményezte az eljárást;
d) a hitelező a 7. §-ban meghatározott időtartam letelte előtt kezdeményezte az eljárást.
9. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a 4. § (2) bekezdésében foglalt bármelyik feltétel fennáll, végzésben elrendeli az adósságrendezés megindítását, ellenkező esetben az adósságrendezési eljárást megszünteti.
(2) A bíróság az adósságrendezés megindítását elrendelő végzésében kijelöli a pénzügyi gondnokot.
(3) Nem jelölhető ki pénzügyi gondnoknak
a) aki az önkormányzat polgármestere, képviselő-testületének tagja, költségvetési intézményének vezetője és dolgozója, illetve ezek hozzátartozója [a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont], e minősége fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított 3 évig;
b) aki az önkormányzat hitelezője, vagy akinek az önkormányzat a hitelezője, illetve akinél az önkormányzat tulajdonosi jogosultsággal rendelkezik. E szabályok irányadóak a kijelölt pénzügyi gondnok munkavállalóira is;
c) aki az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló, belső ellenőr;
d) aki a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja;
e) a jegyző, a polgármesteri hivatal dolgozója.
(4) Ha a helyi önkormányzat vagy az is kezdeményezte az adósságrendezési eljárás megindítását, az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha a hitelező kezdeményezésére indult az eljárás, a végzés ellen a hitelező nem fellebbezhet, a polgármester pedig csak a képviselő-testület döntése alapján terjeszthet elő fellebbezést.
Az adósságrendezés megindítása
10. § (1) A bíróság az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzését a Cégközlönyben soron kívül közzéteszi. Az adósságrendezés megindításának időpontja a végzés Cégközlönyben való közzétételének napja.
(2) A közzétételnek tartalmaznia kell
a) a bíróság nevét és az ügy számát,
b) a helyi önkormányzat nevét, székhelyét,
c) az adósságrendezési eljárás kezdő időpontját,
d) azt, hogy az adósságrendezés megindításának időpontja a végzés Cégközlönyben való megjelenésének napja,
e) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy a helyi önkormányzattal, vagy költségvetési szervével szembeni ismert, vagy összegszerűségében ismeretlen, illetve összegszerűségében változó fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseiket az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés közzétételétől számított 60 napon belül a pénzügyi gondnokhoz jelentsék be,
f) a 11. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt jogkövetkezményekre történt figyelmeztetést,
g) a pénzügyi gondnok nevét, címét vagy székhelyét,
h) az egyéb lényeges körülményeket.
(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a hitelezőknek szóló felhívás a végzés Cégközlönyben való közzétételét követő 15 napon belül legalább két országos napilapban is megjelenjen. Ezt a felhívást a helyben szokásos módon is ki kell hirdetni. A felhívásban a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidőt a (2) bekezdés e) pontja alapján pontosan meg kell határozni. A közzététel megtörténtét a bíróságnál 3 napon belül igazolni kell.
(4) Az adósságrendezés megindításáról a polgármester (annak hiányában a pénzügyi gondnok) – a végzés Cégközlönyben történő megjelenését követő 8 napon belül – tájékoztatja
a)7 a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet;
b)8 a kincstárt;
c)9 a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának költségvetési elszámolási számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót, valamint a helyi önkormányzat költségvetési szerveinek pénzforgalmi számláit, költségvetési elszámolási számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatókat;
d)10 az illetékes adó- és vámhatóságot, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet és az egészségbiztosítási szervet;
e)11 az egészségbiztosítási szerv és az egészségügyi intézmény vezetőjét a 16. § (1) bekezdésében meghatározott bizottságban képviseletét ellátó tagjának kijelölése érdekében, ha az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat egészségügyi intézményének fizetésképtelensége miatt indult.
(5)12 A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően a pénzforgalmi tevékenységből eredő esedékes követeléseivel a helyi önkormányzat vagy költségvetési szervének számláját csak a helyi önkormányzat pénzügyi gondnok által ellenjegyzett rendelkezésére terhelheti meg, kifizetéseket, átutalásokat csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével érkezett megbízások alapján teljesíthet.
Az adósságrendezés megindításának időpontjához fűződő jogkövetkezmények
11. § (1) A helyi önkormányzattal szemben követeléseket az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően csak az adósságrendezési eljárásban lehet érvényesíteni az e törvényben meghatározott módon. Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat és költségvetési szervének azon vagyoni jellegű kötelezettségei is lejárttá válnak, amelyeket a le nem járt követeléssel rendelkező hitelezők jelentettek be.
(2) Az adósságrendezés megindításának időpontját követő időszakra a bejelentett és elfogadott (vitatott és nem vitatott) kötelezettségek után szerződéses és késedelmi kamat (járulék, pótlék) a 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig érvényesíthető.
(3) Beszámításnak az adósságrendezés megindítása előtt keletkezett követelések tekintetében van helye. A helyi önkormányzattal szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amelyet a hitelező a 10. § (2) bekezdés e) pontjában meghatárzott határidőn belül a pénzügyi gondnoknak bejelentett.
(4) A hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 60 napos határidő [10. § (2) bek. e) pont] elmulasztása esetén
a) igazolási kérelemnek helye nincs;
b)13 a hitelezők fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseiket beszedési megbízás benyújtása, végrehajtás és adósságrendezési eljárás kezdeményezése útján csak az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 2 év eltelte után érvényesíthetik.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott követelések után az adósságrendezés megindításának időpontja utáni időszakra késedelmi kamat nem érvényesíthető. E követelések elévülésére a Ptk. 326. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
12. § (1)14 A helyi önkormányzat és költségvetési szerve ellen az adósságrendezés megindításának időpontjában folyamatban lévő, a pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróság megszünteti, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzösszegeket – a pénzügyi gondnok egyidejű értesítése mellett – a helyi önkormányzatnak átadja. A helyi önkormányzat ingatlanán fennálló végrehajtási jog az adósságrendezés megindításának időpontjában megszűnik. A szükséges ingatlan-nyilvántartási eljárást a polgármester kezdeményezi.
(2)15 Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog megszűnik. A szükséges ingatlan-nyilvántartási eljárást a polgármester kezdeményezi. A zálogjog megszűnése nem érinti a zálogjoggal biztosított követelés kielégítési rangsorban [31. § (1) bek. b) pont] elfoglalt helyét.
(3) Az adósságrendezés megindításának időpontja előtt a helyi önkormányzattal szemben indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróságok előtt folytatódnak.
(4) A követelés érvényesítése céljából az adósságrendezés megindításának időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a 10. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése alól.
13. § (1) Az adósságrendezés megindításának időpontjától a helyi önkormányzat
a) többlet vagyoni kötelezettségvállalással járó döntést nem hozhat,
b) vállalkozást nem alapíthat,
c) vállalkozásban visszterhesen tulajdont nem szerezhet,
d)16 a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti, kivéve a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségeket, valamint – a válságköltségvetésben és a válságtervben – a törvény 11. § (1) és 18. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltak alapján – megjelölt kötelezettségeket
(2) A polgármester az adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül a pénzügyi gondnoknak átadja:
a) a helyi önkormányzat önként vállalt és jogszabályban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének helyi ellátási formáiról, valamint ezek pénzügyi finanszírozásáról szóló jelentését;
b) a helyi önkormányzat vagyonáról az adósságrendezés megindításának időpontját megelőző nappal készített vagyonleltárt és éves beszámolót, amelyben – megfelelő indokolással alátámasztva – elkülönítve szerepel a törzsvagyon, a jogszabályokban kötelezően előírt feladat- és hatáskör teljesítéséhez szükséges vagyon, illetve a hitelezők kielégítéséhez felhasználható vagyon;
c) a válságköltségvetési rendelettervezetet;
d) a folyamatban lévő bírósági, más hatósági eljárásokról, végrehajtási eljárásokról készített részletes összefoglalót;
e) a helyi önkormányzat vagyonára vonatkozó, az adósságrendezési eljárás kezdő időpontját megelőző 1 éven belül és azóta kötött szerződéseket, illetve a vagyont érintő, bármely időpontban tett kötelezettségvállaló nyilatkozatokat;
f) a helyi önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságokról szóló részletes tájékoztatást;
g) a helyi önkormányzat intézményeiről, azok gazdasági helyzetéről, tartozásaikról, követeléseikről szóló részletes tájékoztatást;
h) azokat az egyéb iratokat, amelyek a pénzügyi gondnok feladatának ellátásához szükségesek.
A pénzügyi gondnok feladatai, hatásköre
14. § (1) A pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének ellátását. A képviselő-testületi ülésre készült költségvetést érintő előterjesztésekhez a pénzügyi gondnok véleményét csatolni kell. Kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők.
(2) A pénzügyi gondnok
a) áttekinti a helyi önkormányzat gazdálkodását, és feltárja, hogy milyen okok vezették az adósságrendezési eljárás megindításához;
b) a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet;
c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok – a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos – nyilvános és zárt ülésén;
d) az adósságrendezéssel kapcsolatban előterjesztést tehet, amelyet a képviselő-testület vagy a bizottság köteles soron kívül tárgyalni;
e) kezdeményezi a helyi önkormányzat esedékessé vált követeléseinek behajtását;
f) a hitelezőket – kérésükre – tájékoztatja a helyi önkormányzat vagyonával, továbbá az adósságrendezési eljárással kapcsolatban;
g)17 tájékoztatja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet, ha a képviselő-testület az e törvényben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti;
h) az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 90 napon belül az általános hatáskörű bíróság előtt a helyi önkormányzat nevében keresettel megtámadhatja a helyi önkormányzatnak és költségvetési szervének az adósságrendezési eljárás kezdő időpontját megelőző 1 éven belül és azt követően megkötött szerződését, vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya a helyi önkormányzat vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás, vagy harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet. A megtámadási határidő számítására a Ptk. 236. §-ának (3) bekezdésében foglalt szabályok vonatkoznak.
(3) A pénzügyi gondnok jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett kifogással élhet az eljáró bíróságnál. Az intézkedéstől vagy mulasztástól számított 30 nap elteltével kifogás nem terjeszthető elő.
(4) A bíróság a kifogás alapján elrendelheti az intézkedés felfüggesztését. Ha a kifogást megalapozottnak találja, a pénzügyi gondnok intézkedését megsemmisíti, megváltoztatja, vagy a pénzügyi gondnokot megfelelő intézkedés megtételére kötelezi, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
(5) Ha a pénzügyi gondnok az e törvényben foglalt kötelezettségét megszegi, vagy a kifogásnak helyt adó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság hivatalból vagy kérelemre a pénzügyi gondnokot tisztéből felmentheti, az ezzel járó költségek viselésére kötelezheti, díját csökkentheti.
15. § (1) A pénzügyi gondnok a 10. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott határidőben jelentkező hitelezőket nyilvántartásba veszi, követeléseiket megvizsgálja, majd a bejelentkezésre nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül tájékoztatja a hitelezőket arról, hogy követeléseiket, illetve ezek biztosítékait elfogadja-e.
(2) Amennyiben a pénzügyi gondnok a hitelező bírósági (hatósági) határozattal még el nem bírált követelését vitatja, azt a hitelező az általános hatáskörű bíróság előtt az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indított eljárásban érvényesítheti. Erről a pénzügyi gondnokot – a keresetlevél (fizetési meghagyás) benyújtásával egyidejűleg – tájékoztatja. Folyamatban levő bírósági eljárás esetén az igény bejelentésével egyidejűleg a hitelezőnek csatolnia kell az ezt igazoló okiratot is.
(3) A (2) bekezdésben írt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs, a hitelező a követelését a folyamatban lévő adósságrendezési eljárásban nem érvényesítheti.
16. § (1)18 Az adósságrendezés megindításának időpontját követő 8 napon belül megalakul az adósságrendezési bizottság, amelynek tagjai a polgármester, a jegyző, a pénzügyi bizottság elnöke (pénzügyi bizottság hiányában egy önkormányzati képviselő) és egy önkormányzati képviselő, elnöke a pénzügyi gondnok. Az adósságrendezési bizottság képviselő tagját (tagjait) a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel választja meg. Ha a képviselők egyike sem vállalja a bizottsági tagságot, az adósságrendezési bizottság önkormányzati képviselő nélkül is létrejön. Ha az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat egészségügyi intézményének fizetésképtelensége miatt indult, az egészségbiztosítási szerv és az egészségügyi intézmény képviselője is tagja az adósságrendezési bizottságnak.
(2) A bizottság akkor határozatképes, ha a pénzügyi gondnok és a tagok fele jelen van. Döntését többségi szavazataránnyal hozza meg, szavazategyenlőség esetén a pénzügyi gondnok szavazata dönt. A pénzügyi gondnok a bizottsági döntés felülvizsgálatát kérheti a képviselő-testülettől.
(3) Az Ötv. 10. §-ában meghatározott – a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó – ügyek kivételével a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak és hatáskörének teljesítésével kapcsolatos valamennyi gazdasági kérdésben az adósságrendezési bizottság dönt.
17. § (1)19 Ha a képviselő-testület az e törvényben foglalt kötelezettségei teljesítése érdekében a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv felhívása ellenére 30 napon belül nem ül össze, feloszlatása kezdeményezhető.
(2) Amennyiben a képviselő-testület működésképtelenné válik, továbbá, ha a feloszlatását kezdeményezték [Ötv. 93. § (2) bek.] a helyi önkormányzattal szemben azonnal e törvény IV. fejezetében foglaltak szerint kell az adósságrendezési eljárást lefolytatni.
18. § (1) A jegyző, a főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) az adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül elkészíti a válságköltségvetési rendelettervezetet.
(2)20 A helyi önkormányzat a válságköltségvetéséből – a (3) bekezdésben foglalt feltételek figyelembevételével – kizárólag az e törvény mellékletében felsorolt, és számára külön jogszabályban kötelezően előírt feladatok működési kiadásait finanszírozhatja.
(3) A helyi önkormányzat a válságköltségvetéssel nem finanszírozhat olyan egészségügyi, szociális, oktatási intézményt, amelynek kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, valamint ahol a közszolgáltatás fajlagos kiadása az előző évi országos átlagot 30%-kal meghaladja, kivéve, ha a településen intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel.
19. § (1) A válságköltségvetési rendelettervezetet – a pénzügyi gondnoknak történő átadást követő 8 napon belül – az adósságrendezési bizottság megtárgyalja. Annak elfogadása után a polgármester a válságköltségvetési rendelettervezetet megküldi a képviselők részére, és egyidejűleg 8 napon belüli időpontra képviselő-testületi ülést hív össze.
(2) Ha a képviselő-testület a válságköltségvetést elfogadja, a hitelezőkkel történő egyezség megkötéséig, illetve a vagyon bíróság által történő felosztásáig a helyi önkormányzat e költségvetés alapján gazdálkodik. Ha az adósságrendezési eljárás a válságköltségvetés szerinti költségvetési évben nem fejeződik be, a következő költségvetési évre új válságköltségvetést kell készíteni.
(3) Az adósságrendezés megindítása időpontjától kezdődően a válságköltségvetési rendelet elfogadásáig – a 13. § (1) bekezdésében írt rendelkezése megtartása mellett – a helyi önkormányzat korábbi rendeleteinek megfelelően kell a feladatokat ellátni. A hatósági feladatok, valamint az alapvető lakossági szolgáltatások folyamatos ellátásával összefüggően ebben az időtartamban keletkezett, ki nem egyenlített tartozásokat a válságköltségvetésben kiadásként kell figyelembe venni.
(4) Ha a képviselő-testület a válságköltségvetési rendeletet az adósságrendezés megindításának időpontját követő 60 napon belül nem fogadja el, a pénzügyi gondnok köteles ezt a tényt a bíróságnak bejelenteni, amely az adósságrendezési eljárás az e törvény IV. fejezetében foglaltak szerinti folytatását rendeli el.
Egyezségi tárgyalás
20. § (1) Ha a képviselő-testület a válságköltségvetési rendeletet elfogadta, az adósságrendezési bizottság reorganizációs programot, valamint egyezségi javaslatot készít.
(2) A reorganizációs program a helyi önkormányzat gazdasági helyzetének részletes leírása mellett tartalmazza az adósságrendezésbe vonható vagyon hasznosítására, illetve az adósságrendezéssel kapcsolatos egyéb tervezett intézkedésekre (pl. hitelfelvétel) vonatkozó javaslatot annak megjelölésével, hogy ilyen módon a helyi önkormányzat milyen bevételekhez juthat.
(3) Az egyezségi javaslatban az adósságrendezési bizottság a hitelezői követelések összege, a követelések eredeti lejárata, vagy más rendező elv alapján a helyi önkormányzat hitelezőit csoportokba sorolja, és a különböző csoportok tekintetében – megfelelő indokolás mellett – eltérő egyezségi javaslatot terjeszthet elő.
(4) A vitatott igénnyel rendelkező hitelezőt – amennyiben a követelés érvényesítése iránti bírósági eljárás folyamatban van – az adósságrendezési bizottság az egyezségi javaslat elkészítésekor a hitelező által bejelentett követelés szerint veszi figyelembe.
21. § A reorganizációs program és egyezségi javaslat elkészítését követően a pénzügyi gondnok azokat – a polgármester által 8 napon belüli időpontra összehívott – képviselő-testületi ülés elé terjeszti elfogadásra. A képviselő-testület döntését zárt ülésen, minősített többséggel, név szerinti szavazással hozza meg. Ha a képviselő-testület a reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot nem fogadja el, az adósságrendezési bizottság átdolgozza azokat.
22. § (1) Amennyiben a reorganizációs programot és egyezségi javaslatot az adósságrendezési bizottság nem készíti el, vagy azt az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 150 napon belül a képviselő-testület nem fogadja el, a pénzügyi gondnok erről a hitelezőket értesíti.
(2) A hitelezők a pénzügyi gondnok értesítését követő 30 napon belül a helyi önkormányzat tartozásainak rendezésére vonatkozóan hitelezői egyezségi tervet (terveket) készíthetnek. Erről a szándékukról az értesítést követő 8 napon belül a pénzügyi gondnokot tájékoztatniuk kell.
(3) A pénzügyi gondnok – a hitelezők kérésére – az egyezségi terv kidolgozásához szükséges valamennyi adatot, információt megadja.
(4) Az elkészült tervet a hitelezők átadják a pénzügyi gondnoknak, aki azt – az adósságrendezési bizottság véleményével ellátva – a 21. § szerinti eljárással a képviselő-testület elé terjeszti. Ha a képviselő-testület a tervet elfogadja, a továbbiakban ezt kell egyezségi javaslatnak tekinteni.
(5) Ha a hitelezők a pénzügyi gondnokot – az (1) bekezdésben megjelölt határidőben – nem tájékoztatják az egyezségi tervkészítési szándékukról, a pénzügyi gondnok bejelenti a bíróságnak, hogy egyezségi javaslat nem készül.
23. § (1) A képviselő-testület által elfogadott reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot a pénzügyi gondnok valamennyi hitelező részére megküldi, egyidejűleg meghívja őket az egyezségi tárgyalásra. A meghívót és mellékleteit legalább 8 nappal a tárgyalást megelőzően a hitelezőkhöz eljuttatja. A hitelezők számától függően a hitelezőkkel csoportonként is lehet egyezségi tárgyalást tartani.
(2) Az egyezségi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket – erre irányuló külön felhívás nélkül is – igazolniuk kell. Az egyezséghez való hozzájárulást a távollevő hitelezők írásban is megadhatják. Ha a jegyzőkönyv az egyezséget is tartalmazza, a jegyzőkönyvet a két hitelesítőn kívül a 25. § (1) bekezdésében felsoroltak is aláírják.
(3) Egyezség akkor köthető, ha ahhoz az adósságrendezés megindításának időpontjában fennálló követeléssel rendelkező hitelezőknek több mint fele hozzájárul, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az összes bejelentett és nem vitatott hitelezői követelés kétharmadát. Ha az egyezségi javaslatban a hitelezőket csoportosították, úgy csoportonként legalább a hitelezők felének hozzá kell járulnia az egyezséghez.
(4) A (3) bekezdés szerint megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség e hitelezőkre vonatkozóan sem állapíthat meg más feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított. Ha a helyi önkormányzat a hitelezőket már az egyezségi javaslatában csoportosította, a megkötött egyezségben a csoporton belüli feltételek nem lehetnek eltérőek.
(5) Az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőknek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. A hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehető követelések (3) bekezdés szerinti számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelés elbírálásától függően a kényszeregyezség rá is kihat.
(6) A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére az (5) bekezdés szerint jutó vagyonhányad járulékait – a jogvita jogerős befejezéséig – a vagyonhányaddal együtt külön kell kezelni és végül azzal kiadni, ha a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Ha utóbb kiderül, hogy a hitelező követelése nem volt jogos, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a többi hitelező között kell szétosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E szétosztásért a mindenkori jegyző a felelős.
24. § Az egyezséget írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) a hitelezők által elfogadott egyezségi javaslatot, a végrehajtás és ellenőrzés módját;
b) a hitelezők kielégítésének módját;
c) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit a helyi önkormányzat és a hitelezők a helyi önkormányzat fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak;
d) a helyi önkormányzatnak és az egyezséget elfogadó hitelezőknek az egyezség megkötésére vonatkozó egybehangzó akaratnyilvánítását.
25. § (1) Az egyezséget a polgármester, a jegyző, valamint a hitelezők, illetve törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik írják alá, és azt a pénzügyi gondnok ellenjegyzi.
(2) Az egyezséget tartalmazó okiratot a pénzügyi gondnok 3 napon belül benyújtja a bírósághoz, amelyhez csatolja
a) az egyezségi javaslatot,
b) a reorganizációs programot,
c) az egyezségi eljárás során keletkezett jegyzőkönyveket, valamint
d) a kimutatást, amelyből megállapítható, hogy a 23. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek az egyezség megfelel,
e) a vitatott hitelezői igényekre vonatkozó kimutatást és a szükséges iratokat arra vonatkozóan, hogy ezek kielégítése a 23. § (5)–(6) bekezdés szerinti módon biztosítva van.
(3) Ha az egyezség megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság az adósságrendezési eljárást befejezi, és elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. Ellenkező esetben elrendeli az eljárás folytatását a IV. fejezet 29. §-ában foglaltak szerint. Az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
(4) Az adósságrendezési eljárás befejezésével egyidejűleg a bíróság külön végzésben a pénzügyi gondnokot felmenti, és – a 33. §-ban foglaltak szerint – megállapítja a díját.
(5) Amennyiben az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 210 napon belül nem jön létre egyezség, úgy ezt a pénzügyi gondnok 3 napon belül bejelenti a bírósághoz.
26. § A helyi önkormányzat és a hitelezők megállapodhatnak abban, hogy az egyezség végrehajtásának felügyeletével a pénzügyi gondnokot bízzák meg. Ebben az esetben a pénzügyi gondnoknak az eljárást befejező végzést követően felmerülő feladatait, hatáskörét is meg kell határozni, valamint meg kell állapodni a felügyelet idejére a pénzügyi gondnok díjazásáról.
27. § Ha a helyi önkormányzat az egyezségben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget a hitelező újabb adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, amelyben az eredeti követelése még ki nem elégített hányadának megfizetését követelheti.
28. § A bíróság a pénzügyi gondnok és a képviselő-testület vagy a hitelezők követelés szerint számított többségének – a határidő lejárta előtt benyújtott – indokolt kérelmére a 22. § (1) bekezdésében, valamint a 25. § (5) bekezdésében foglalt határidőket további 30 nappal meghosszabbíthatja. E végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
A vagyon bírósági felosztása
29. § (1) A 17. § (2) bekezdésében, a 19. § (4) bekezdésében, a 22. § (5) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, valamint a 25. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság rendelkezik az adósságrendezési eljárásnak a vagyon bírósági felosztásának szabályai szerinti folytatásáról. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) A vagyon bíróság által történő felosztásáig a helyi önkormányzat kötelezettségeit a válság-költségvetési rendelet alapján kell teljesíteni. Ha nincs válság-költségvetési rendelet, a pénzügyi gondnok az (1) bekezdésben meghatározott végzés kézhezvételét követő 8 napon belül – az adósságrendezési bizottság véleményének meghallgatása után – működési válságtervet dolgoz ki a 18. § (2)–(3) bekezdésében foglalt elvek szerint, és ezt a bírósághoz és a képviselő-testülethez tájékoztatásul megküldi. Az adósságrendezési eljárás befejezéséig a helyi önkormányzat a válságterv alapján működik.
(3) A pénzügyi gondnok
a) meghatározza a helyi önkormányzat jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének helyi ellátási formáit;
b) megállapítja, hogy az a) pontban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez a helyi önkormányzat mely vagyontárgyai, illetve milyen központi költségvetéstől kapott támogatások szükségesek;
c) meghatározza az adósságrendezésbe vonható vagyon körét [2. § e) pont].
(4) A pénzügyi gondnok a (3) bekezdésben foglaltakra vonatkozó – megfelelő indokolással ellátott – jelentését az (1) bekezdésben megjelölt végzés kézbesítését követő 30 napon belül benyújtja a bírósághoz, valamint megküldi a helyi önkormányzatnak és valamennyi hitelezőnek.
(5) A pénzügyi gondnok jelentésére a helyi önkormányzat, valamint a hitelezők a bíróságon a jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül észrevételt tehetnek. A bíróság a beérkezett észrevételeket megküldi a pénzügyi gondnoknak azzal a felhívással, hogy arról 8 napon belül nyilatkozzon. Egyidejűleg soron kívül személyes meghallgatást tűz ki, amelyre a pénzügyi gondnokot, az észrevételt előterjesztőt és, ha az nem a helyi önkormányzat, akkor a helyi önkormányzatot is megidézi. A pénzügyi gondnok a beérkezett észrevételek alapján jelentését módosíthatja.
(6) A bíróság a pénzügyi gondnok jelentése, az észrevételt előterjesztő, illetve a helyi önkormányzat által előadottak alapján, végzésével a pénzügyi gondnok jelentését jóváhagyja vagy a pénzügyi gondnokot új jelentés készítésére kötelezi.
(7) A (6) bekezdésben megjelölt végzés ellen a helyi önkormányzat, illetve az észrevételt előterjesztő hitelező fellebbezhet. A fellebbezést észrevételezésre csak a pénzügyi gondnoknak, illetve azoknak kell megküldeni, akiknek fellebbezési joguk van.
30. § (1) A pénzügyi gondnok a 29. § (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyó végzés jogerőre emelkedését követő
a) 30 napon belül a hitelezők követelését a 31. §-ban meghatározott kielégítési sorrend alapján besorolja, és erről a hitelezőket értesíti,
b) 60 napon belül köteles megkísérelni a helyi önkormányzat adósságrendezésbe vonható vagyonának nyilvános értékesítését a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A vagyon értékesítése során a hitelezőket elővásárlási jog illeti meg. A 60 napos határidő a 28. § szerinti módon egy alkalommal meghosszabbítható. A pénzügyi gondnok a határidő lejártát követő 30 napon belül az adósságrendezésbe vonható vagyon hitelezők részére történő felosztására tesz javaslatot. A hitelezői igények kielégítése történhet pénzzel, illetve az értékesítetlen vagyontárgyak hitelezők részére történő átadásával is. Ez utóbbi esetben meg kell állapítani – a kielégítési sorrend és a hitelezői követelések arányának megfelelően –, hogy a hitelezők a helyi önkormányzat vagyonából milyen arányban részesednek.
(2)21 Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával történő vagyonszerzés illetékmentes.
(3) A műemlékek és a védett természeti területek elidegenítésére, kezelői vagy használati joga átadására az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései vonatkoznak.
(4) A vagyonfelosztási javaslat benyújtásakor még vitatott hitelezői igénnyel rendelkező hitelezők igényét úgy kell figyelembe venni, mintha a pénzügyi gondnok a hitelezők által követelt teljes összeget elfogadta volna, és az ennek megfelelően számított, a vagyonfelosztás során a vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek jutó vagyonhányadot a jogvita jogerős lezárásáig elkülönítve kell kezelni. Ha jogerős bírósági határozat megállapítja, hogy a hitelező követelése nem volt jogos, a külön kezelt vagyonhányadot a többi hitelező között – a 31. §-ban meghatározott sorrend figyelembevételével, követeléseik arányában, teljes kielégítésük erejéig – kell szétosztani. E szétosztásért a mindenkori jegyző a felelős.
(5) A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére a (4) bekezdés szerint jutó vagyonhányad járulékát – a jogvita jogerős befejezéséig – a vagyonhányaddal együtt kell kezelni és végül azzal kiadni, ha a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról.
31. § (1) Az adósságrendezésbe vonható vagyont a következő sorrendben kell a hitelezők között felosztani (kielégítési rangsor):
a) rendszeres személyi jellegű juttatások, ideértve a közszolgálati, továbbá közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor járó végkielégítést is;
b) zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot az adósságrendezési eljárás kezdő időpontja előtt legalább 6 hónappal kikötötték. Ez a korlátozás nem vonatkozik a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséggel kapcsolatban nyújtott hitel biztosítékára. Ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 251. § (3) bekezdése az irányadó;
c) az államot illető, a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséghez nyújtott visszterhes kamattámogatásból eredő követelések, a visszafizetendő cél- és címzett támogatás, tovább egyéb – visszatérítendő – költségvetési támogatás összege;
d) a társadalombiztosítási tartozások, az adók és az adók módjára behajtható köztartozások;
e) egyéb követelések;
f) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott kamatkövetelések, továbbá a d) pontba sorolt tartozások után az adósságrendezés időtartama alatt felszámított késedelmi pótlékok, járulékok és bírságok.
(2) A kielégítési rangsorban előbb álló hitelezői csoport követelésének teljes kiegyenlítését követően kerülhet sor a következő pontba sorolt hitelezők igényének kielégítésére.
(3) Az (1) bekezdés azonos pontjába sorolt hitelezők között a kielégítésükre rendelkezésre álló összeget követelésük arányában kell elosztani, azonban az (1) bekezdés d) pontjában először a társadalombiztosítási tartozásokat kell teljes egészében kiegyenlíteni, majd ezt követően a többi hitelezőt követelésük arányában.
32. § (1) A pénzügyi gondnok az adósságrendezésbe vonható vagyon alakulásáról készített jelentést és a 30. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonfelosztási javaslatot benyújtja a bíróságnak, továbbá megküldi valamennyi hitelezőnek és a polgármesternek, aki ezt a képviselő-testület előtt ismerteti.
(2) A helyi önkormányzat és a hitelezők a jelentés és a vagyonfelosztási javaslat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül kifogással élhetnek, illetve a hitelezők ennek ismeretében követelésükről lemondhatnak.
(3) A bíróság a kifogást előterjesztő, továbbá a pénzügyi gondnok és a polgármester meghallgatása után dönt a vagyonfelosztási javaslatról.
(4) Ha a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyja, kötelezi a pénzügyi gondnokot a vagyonfelosztás végrehajtására. A vagyonfelosztás megtörténtét a pénzügyi gondnok haladéktalanul köteles bejelenteni a bíróságnak. A bejelentést követően a bíróság az adósságrendezési eljárást végzéssel befejezi, a végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
(5)22 A bíróság az eljárást befejező végzéssel egyidejűleg a pénzügyi gondnokot a tisztsége alól felmenti, és megállapítja díját. A végzés díjmegállapító rendelkezése ellen a pénzügyi gondnoknak és a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) van fellebbezési joga.
(6) Az adósságrendezési eljárás befejezését a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi.
Egyéb rendelkezések
33. § (1) A pénzügyi gondnok díját – az eset összes körülményeitől függően – a bíróság állapítja meg. Összegét az éves költségvetési törvény határozza meg; 1996-ban legalább 300 ezer Ft, legfeljebb 2 millió Ft.
(2)23 A pénzügyi gondnok díjának fedezete a központi költségvetésben a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása. A miniszter a bíróság jogerős végzése alapján a díjösszeg kiutalásáról a kincstáron keresztül intézkedik.
(3) A pénzügyi gondnok igazolt költségeit és az általa igénybe vett szakértők díját a helyi önkormányzat az esedékességkor fizeti ki. A pénzügyi gondnok erről az egyezség, illetve a vagyonfelosztási javaslat benyújtásával egyidejűleg a bíróságnak tételes elszámolást nyújt be, megindokolva a szakértő igénybevételének szükségességét.
34. § (1) Ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzzintézeti hitellel teremtette meg, a központi költségvetés az esedékes kamattörlesztés azon részére, amelyet az esedékesség időpontjában a helyi önkormányzat saját forrásból kifizetni nem tud, kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújt, legfeljebb a jegybanki alapkamat + 1%-os mértékéig. Erre az esetre a helyi önkormányzat kötelezettségét korlátozó törvényi rendelkezés [Ötv. 88. § (2) bek.] nem vonatkozik.
(2)24 A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott esetben a visszatérítendő kamattámogatás igénybevételét a miniszternél kezdeményezi. A kérelemhez mellékelni kell a helyi önkormányzat és hitelezői között létrejött egyezséget tartalmazó okiratot, a reorganizációs javaslatot, a bíróság eljárást befejező végzését, továbbá a helyi önkormányzat forrásaira és fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatát és az ezt bizonyító iratokat, valamint a hitelnyújtásra vonatkozó pénzintézeti iratokat.
(3)25 A helyi önkormányzat a hitelintézet által nyújtott hitel teljes visszafizetését követően köteles az állam részére – a miniszterrel történt megállapodás alapján – az igénybe vett kamattámogatást visszatéríteni.
Záró rendelkezések
35. § (1) E törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
(2) A törvény végrehajtásával kapcsolatos eljárás szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.26
(3)27
36. § Az adósságrendezési eljárás alatt a helyi önkormányzat működésére az Ötv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
37. §28
38–40. §29
Melléklet az 1996. évi XXV. törvényhez30
1. A köztemetők létesítése, bővítése, fenntartása, bezárása, megszüntetése, kiürítése, újra használatbavétele, halotthamvasztó üzemeltetése (1991. évi XX. törvény).
2. A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának biztosítása (1995. évi XLII. törvény).
3. A települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölése, közcélú ártalmatlanító telep fenntartása (1991. évi XX. törvény).
4. A közterület tisztán tartása, a települési szilárd hulladék gyűjtése, elhelyezése és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátása (1991. évi XX. törvény, 1995. évi XLII. törvény).
5. A települési vízellátás, szennyvízelvezetés, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, a csapadékvíz elvezetése, helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvízvédekezés (1995. évi LVII. törvény).
6. A helyi közutak biztonságos közlekedésének, tisztán tartásának, a hó eltakarításának és az út síkosság elleni védekezésének biztosítása, a helyi közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárítása (1988. évi I. törvény).
7. A közvilágítási berendezés üzemeltetése (1991. évi XX. törvény).
8. Az állati hullák ártalmatlanná tétele, az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető, betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtása, az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezése (2005. évi CLXXVI. törvény).
9. A tűzoltás és a műszaki mentés biztosítása (1973. évi 13. törvényerejű rendelet).
10. Az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, általános iskolai nevelése és oktatása (1993. évi LXXIX. törvény).
11. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók ellátása (1993. évi LXXIX. törvény).
12. A kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátás, a középiskolai és a szakiskolai ellátás, a nemzeti és etnikai kisebbségek középiskolai és szakiskolai ellátása, a felnőttoktatás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás (1993. évi LXXIX. törvény).
13. Az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátása azoknak a tanulóknak, akiknek az állandó lakóhelyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, a képzési kötelezettség, teljesítéséhez szükséges feltételek, a különbözeti vizsga, vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltás, a korai fejlesztő tanácsadó és gondozó szolgálat, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, a konduktív pedagógiai ellátás, a középiskolai, szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenység, a területi pedagógiai szakmai szolgáltatás (1993. évi LXXIX. törvény).
14. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi) és a védőnői ellátás (1997. évi CLIV. törvény).
15. A járó- és fekvőbeteg-szakellátás, gondozást nyújtó egészségügyi intézmények által ellátott feladatok (1997. évi CLIV. törvény).
16. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátások (az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása) (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).
17. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális és gyermekvédelmi szakellátás: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, nappali ellátást nyújtó intézmények, átmeneti ellátást nyújtó intézmények által ellátott feladatok, otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, utógondozói ellátás (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).
18. A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szakosított ellátások megszervezése (1993. évi III. törvény).
19. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások (lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).
20. A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a hivatal dolgozóinak díjazása (bér és közterhei, dologi költségek), kivéve a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját (1990. évi LXV. törvény).
21. A jövedelempótló támogatásban részesülők számára közhasznú (közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez kapcsolódó) foglalkoztatás szervezése (1991. évi IV. törvény, 1993. évi III. törvény).
A törvényt az Országgyűlés az 1996. március 26-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja 1996. április 12.
A 3. § (3) bekezdését a 2001: CV. törvény 21. §-ának tizedik francia bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 4. § (2) bekezdésének felvezető szövege az 1997: CXLVI. törvény 61. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdésének e) pontját az 1999: CXXV. törvény 71. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXXV. törvény 92. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdésének f) pontját a 2007: CXLVI. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXXV. törvény 92. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 65. §-a szerint módosított szöveg.
A 10. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CXXVI. törvény 65. §-a szerint módosított szöveg.
A 10. § (4) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 125. § (1) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (4) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXXV. törvény 92. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 10. § (4) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének c) pontja, 84. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (4) bekezdésének e) pontját az 1997: CXLVI. törvény 61. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (5) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 92. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdésének b) pontja a 2009: LXXXV. törvény 92. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdésének d) pontja az 1997: CXLVI. törvény 61. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdés g) pontja a 2010: CXXVI. törvény 65. §-a szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdésének utolsó mondatát az 1997: CXLVI. törvény 61. §-ának (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 65. §-a szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a 2006: CXXI. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (2) bekezdésének „– és általános forgalmi adó” szövegrészét a 2007: CXXVII. törvény 262. § (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte azzal, hogy a rendelkezést – e módosító törvény 269. §-ában foglaltak figyelembevételével – azokban az esetekben még alkalmazni kell, amelyekben az Áfa tv. szerinti adófizetési kötelezettség, illetőleg adólevonási jogosultság 2007. december 31. napjáig bezárólag keletkezett.
A 32. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 125. § (1) bekezdésének u) pontja, 170. § (2) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § (3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 242. pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. §-t a 2005: CXIV. törvény 72. § (5) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 38–40. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 242. pontja hatályon kívül helyezte.
A melléklet a 2006: CXXI. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás