1996. évi XXI. törvény
1996. évi XXI. törvény
a területfejlesztésről és a területrendezésről1
Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében az Országgyűlés – az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel – a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja és hatálya
1. § (1) A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása.
(2)2 A törvény hatálya az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok, valamint a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatokat ellátó területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására, terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
(3)3
A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata
2. § A területfejlesztés és területrendezés célja:
a)4 az ország valamennyi térségében a területi kohézió erősítése, a társadalmi és gazdasági növekedés elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;
b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti – az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló – jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében;
c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;
d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.
3. § (1) A területfejlesztés és területrendezés feladata:
a) a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel;
b) fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében;
c) a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése.
(2) A területfejlesztés feladata különösen:
a) az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;5
b) az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése;
c) a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése;
d) az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése;
e) a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése;
f) a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.
(3) A területrendezés feladata különösen:
a) a környezeti adottságok feltárása és értékelése;
b) a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének – az ágazati koncepciókkal összhangban történő – megállapítása;
c) az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása.
(4) Az állam területfejlesztési feladata különösen:
a) az elmaradott térségek felzárkóztatása,
b)6
c) a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése,
d) az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi területfelhasználási célok megvalósításának elősegítése.
4. § A területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el.
Alapfogalmak
5. § A törvény alkalmazásában:
a) területfejlesztés:
az országra, valamint térségeire kiterjedő
aa) társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása,
ab) rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben;
b) területrendezés: az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben:
ba) az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése,
bb) a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása,
bc) a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása,
bd) nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása;
c)7 területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;
d) területfejlesztési politika: az ország és az egyes térségek területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása és érvényesítése;
e)8 régió: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott NUTS-2. szintű területi egység,
f)9 kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek fűződnek;
g)10
h)11
i)12 térség: különböző területi egységek (az ország, a régió, a megye, a kiemelt térség, a járás, valamint ezek területének egy része) összefoglaló elnevezése,
j)13 szabad vállalkozási zóna: a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételeket teljesítő, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, illetve kedvezményezett térségben a Kormány által egyedileg meghatározott, nemzetgazdasági érdekből kiemelt gazdasági ágazat, amely a térség fejlődése érdekében sajátos kedvezményeket biztosít;
k) elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál;
l) kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók;
m) területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára;
n)14 területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv,
o)15 operatív program: az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakaihoz kapcsolódó, összefüggő prioritások mentén fejlesztési stratégiát meghatározó, strukturális és kohéziós alapok felhasználásával ágazati vagy területi szempontú fejlesztéseket megvalósító terv, amelyet a Kormány döntése alapján, a tagállami benyújtást követően az Európai Bizottság hagy jóvá,
p)16 ipari park: infrastruktúrával ellátott olyan terület, ahol elsősorban termelő és feldolgozóipari tevékenységet végző, valamint innovációra törekvő vállalkozások találhatóak;
r) innovációs központok: azon megfelelő termelési és szellemi háttérrel, illetve kapcsolatrendszerrel rendelkező települések, amelyek a gazdaság növekedését, szerkezetváltását és megújulását, illetve a társadalmi fejlődést nagyobb térségben segítik elő, vagy mindezek elérése érdekében tudatos fejlesztési politika érvényesül;
s) hátrányos helyzetű határmenti térségek: azon települések összessége, melyek fejlődését, működését a határhoz való kötődése egyoldalúan meghatározza és kedvezőtlenül befolyásolja;
t)17 területcsere: a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszasorolni kívánt beépítésre szánt területtel, megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni;
u)18 területfejlesztési terv: a térségre készülő területfejlesztési koncepció és program,
u)19 gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.
v)20 ágazati tervek: a szakpolitikai stratégia, a szakpolitikai program és a hálózati fejlesztési terv,
x)21 területi terv: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv,
y)22 térségi gazdaságfejlesztő szervezet: a térségi partnerséget megvalósító, helyileg optimálisnak ítélt működő szervezeti forma, mely rendelkezik az ipari parkokkal és a szabad vállalkozási zóna fejlesztéséhez szükséges képességekkel,
z)23 regionális támogatási térkép: a versenyszférába tartozó tevékenységekhez beruházási támogatás formájában nyújtható állami támogatásokat meghatározó szabályozás az ország területeire és térségeire, mely az Európai Bizottságnak a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatása alapján kerül összeállításra.
A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
Az Országgyűlés feladatai
6. § Az Országgyűlés
a)24 határozattal elfogadja az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, a kiemelt térségek körét, valamint a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit;25
b)26
c)27 elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait;
d)28 törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét;
e)29
f)30 az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést és területrendezést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről;
g)–h)31
i) meghatározza a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és ezek forrásait.
A Kormány feladatai
7. § A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:
a) előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti
aa)32 az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, a kiemelt térségek körét, valamint a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit,
ab)33 az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét,
ac)34
ad)35 az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést és a területrendezést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket;
b) összehangolja a különböző területfejlesztési célokat szolgáló állami pénzeszközöket;
c) pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához;
d)36
e) meghatározza a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az igénybe vehető kedvezmények felhasználási szabályait;37
f)38 meghatározza a régiók területi lehatárolását,
g)39 elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat;
h)40 ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket;
i) elősegíti és támogatja az ország határmenti térségeinek a szomszédos országokkal való együttműködését, az európai regionális együttműködést;
j)41 négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól, a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról, valamint a nemzetközi és határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről;
k) gondoskodik az országos területi információs rendszer működtetéséről és ennek keretében a tervek nyilvántartásáról;
l)42 meghatározza a területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök és a forrásfelhasználás szabályait;
m)43 jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába Magyarország képviselőit;
n)44 meghatározza a kedvezményezett járások és települések besorolását, valamint a besorolás feltételrendszerét;
o)45 az európai uniós tervezési ciklusoknak megfelelően felülvizsgálja a kedvezményezett járások és települések körét.
p)46 dönt a regionális támogatási térkép koncepciójáról;
q)47 meghatározza a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat és szabályokat, a térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési rendjének általános szabályait;
r)48 meghatározza a megyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok területfejlesztési tevékenységében végzett beszámolási kötelezettségét, valamint a területfejlesztés érdekegyeztetési és konzultációs fórumainak működését.
8. §49 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 4. § (3a) bekezdése szerinti esetekben egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapíthat meg.
A miniszter és más miniszterek feladatai
9. § (1)50 A miniszter
a)–b)51
c) közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását az érintett miniszterekkel együttműködve;
d)52 szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről;
e)53
f)54 elősegíti az érintett miniszterekkel együttműködve a forráskoordinációt és a programfinanszírozás megvalósulását;
g)55 elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját;
h)–i)56
j)57
(2)58 A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, részt vesznek a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában, különösen a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában, összehangolásában és érvényesítésében.
(3)59 A területrendezési tervek esetében, a térségi szerkezeti terv és a térségi övezetek előállításával kapcsolatban a miniszterek a területrendezési tervek térképi követelményeinek megfelelő módon dolgozzák ki a feladatkörüket érintő munkarészeket.
9/A. §60 A területrendezésért felelős miniszter
a) kidolgozza az Országos Területrendezési Tervet, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét;
b)61 kidolgozza a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódóan a határ menti térségek országhatáron átnyúló, közös területrendezési terveit;
c) összehangolja a területrendezési terveket, valamint a központi államigazgatási szervek területrendezéssel kapcsolatos feladatait;
d)62 elősegíti a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök, összhangját;
e) gondoskodik a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről és a területrendezés szakmai követelményeiről;
f)63 meghatározza a területrendezést szolgáló forrás felhasználásának szabályait.
9/B. §64 A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter
a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, szervező és információs feladataiban;
b)65 kidolgozza az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, valamint a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódó, az országhatáron átnyúló és több országot érintő koncepciókat és programokat, továbbá összehangolja az országos és térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;
c)66 elősegíti a területi tervek, valamint a területi tervek és az ágazati tervek összhangját;
d)67 a Kormány részére javaslatot tesz a régiók területi lehatárolására, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben;
e)68
f)69 gondoskodik a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről;
g)70 kezeli a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatot és koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetetten szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását;
h)71 a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével kidolgozza a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programokat, gondoskodik megvalósításukról, érvényesülésük érdekében nyomon követi és értékeli azok végrehajtását;
i)72 javaslatot tesz a kedvezményezett járások besorolásának feltételrendszerére és besorolására, a településfejlesztésért felelős miniszter közreműködésével;
j)73 összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett;
k)74 javaslatot tesz a szabad vállalkozási zónák kijelölésére, működésük szabályozására;
l)75 kidolgozza a regionális támogatási térkép koncepcióját.
m)76 javaslatot tesz a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokra és szabályokra, a térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési rendjének általános szabályaira, valamint a területfejlesztés érdekegyeztetési és konzultációs fórumainak működésére.
9/C. §77 A településfejlesztésért felelős miniszter feladatkörében javaslatot tesz a kedvezményezett települések besorolásának feltételrendszerére és besorolására a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter közreműködésével.
TERÜLETFEJLESZTÉST ÉS TERÜLETRENDEZÉST ELLÁTÓ TERÜLETI SZERVEK ÉS FELADATAIK
Területfejlesztési önkormányzati társulás
10. §78 (1) A települési önkormányzatok képviselőtestületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.
(2)79
(3)80 A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) törvényességi felügyeletet gyakorol.
10/A–10/G. §81
A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai82
11. §83 (1) A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai:
a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében:
aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével – kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve – a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével – a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően,
ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel,
ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,
ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat,
ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
af) részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában;
b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében:
ba) nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását,
bb) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról,
bc) monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában,
bd) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,
be) más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában,
bf)84 dönt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról,
bg) a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt;
c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében:
ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit,
cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját,
cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését,
cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét,
ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve,
cf) vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,
cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait,
ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról.
(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti megyei, illetve fővárosi területfejlesztési koncepció és program a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadható el. Az állásfoglalást a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter az állásfoglalást kérő irat beérkezését követő 30 napon belül adja ki. Ha e határidőn belül nem történik meg az állásfoglalás kiadása, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.
12. §85 (1) A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében:
a)86 a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, amely – a jogszabályban rögzített egyedileg meghatározott megyei övezet kivételével – nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,
b) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket,
c) a megye területére vagy térségére – a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével – a 6. § d) pontjával meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít,
d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
e) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében,
f) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek.
(2) A fővárosi önkormányzat területrendezési feladatkörében:
a) közreműködik a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének kidolgozásában és egyeztetésében,
b) előzetesen véleményezi az Országos Területrendezési Tervet és Pest Megye Területrendezési Tervét,
c) véleményezi az operatív programokat a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében, valamint
d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről.
(3) A fővárosi kerületi önkormányzat
a) részt vesz a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének egyeztetésében,
b) előzetesen véleményezi az Országos Területrendezési Tervet és Pest Megye Területrendezési Tervét.
A megyei önkormányzat vidékfejlesztési és koordinációs feladatai87
13. §88 A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében:
a) dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról,
b) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel,
c) egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően,
d)89 a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el,
e) elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait,
f) a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében,
g) összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan,
h) külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el,
i) nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan,
j) ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására,
k) a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot.
13/A. §90 (1) A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.
(2) A megyei önkormányzat a 11. § (1) bekezdés a) pont aa) és ae) alpontjában, a 11. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában, a 12. § (1) bekezdés a) és d) alpontjában meghatározott feladata végrehajtása érdekében önkormányzati rendeletet alkot.
(3) A megyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében.
(4) A megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében.
(5) A megyei önkormányzat véleményezi települései településrendezési eszközeit, a megyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében.
14. §91 (1)–(3)92
(4)93 A megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a megyei önkormányzatnak együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(5)94
(6)–(8)95
Regionális területfejlesztési konzultációs fórum96
14/A. §97 (1) Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei – ha a régió a főváros területét is magában foglalja, akkor a megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester – regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.
(2) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum
a) eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben,
b) összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát,
c) képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját,
d) javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére.
(3) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik, titkársági feladatait az illetékes megyei (fővárosi) közgyűlések megegyezése szerinti megyei (fővárosi) önkormányzati hivatal látja el.
Megyei területfejlesztési konzultációs fórum98
14/B. §99 (1) A megyei közgyűlés és a – megye területén működő – megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.
(2) A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei jogú város közgyűlése egy képviselőt delegál. A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei közgyűlés a megyei jogú várost képviselők számával azonos számú képviselőt delegál.
(3) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben.
(4) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum véleményét a megyei közgyűlés ülésén a vonatkozó napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(5) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik. Titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti önkormányzati hivatal látja el.
Térségi Fejlesztési Tanács100
15. § (1) Az e törvényben foglalt egyes feladatok ellátása érdekében a megyei önkormányzat önállóan, vagy a szomszédos megye megyei önkormányzatával közösen térségi fejlesztési tanács létrehozását kezdeményezheti.
(2) A térségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a Magyar Államkincstár vesz nyilvántartásba.
(3) A térségi fejlesztési tanács tagjai:
a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további képviselője, valamint
b) az operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek egy-egy képviselője.
(4) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz:
a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területe szerinti
aa) területi gazdasági kamarák egy-egy képviselője,
ab) megyei kormányhivatalok vezetője és állami főépítésze, valamint
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője.
(5) A térségi fejlesztési tanács üléseire a tanács döntése alapján egyéb, a feladatellátásban érdekelt szervezetek is meghívást kaphatnak.
(6) A térségi fejlesztési tanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ, munkaszervezetét kialakítja. A térségi fejlesztési tanács tisztségviselője a tanácsban végzett munkájáért díjazást nem kap, egyéb juttatásra nem jogosult.
16. § (1) A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatot készít és fogad el.
(2) A térségi fejlesztési tanács munkaszervezete működésének részletes szabályait ügyrend rögzíti.
(3) A térségi fejlesztési tanács gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A térségi fejlesztési tanács működtetését a tagok által képviselt szervezetek befizetései és egyéb bevételek biztosítják. A működtetéshez a központi költségvetés támogatást nem nyújt.
(5) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal látja el.
(6) A térségi fejlesztési tanács
a) rendszeresen vizsgálja és legalább kétévente értékeli a térség társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti állapotát, azonosítja fejlesztési szükségleteit,
b) az a) pont szerinti vizsgálatok eredményét a területi információs rendszeren keresztül nyilvánossá teszi,
c) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza a térség területfejlesztési koncepcióját és programját,
d) megállapodást köthet az érintett miniszterekkel a térségi fejlesztési program finanszírozásáról,
e) figyelemmel kíséri az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtását, erre irányuló kormányzati döntés esetén közreműködik az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtásában,
f) előzetesen véleményezi az illetékességi területe szerinti megyék területfejlesztési koncepcióját és programját,
g) tevékenységéről a tárgyévet követő év március 31-éig beszámolót készít, amelyet megküld a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszternek.
17. § (1) Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióban meghatározott kiemelt térségekben az alábbi kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működnek:
a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton Fejlesztési Tanács,
b) a Tokaj Borvidéken a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, valamint
c) a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács.
(2)101 A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
c) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője, valamint
d) a területrendezésért felelős miniszter képviselője.
(3) A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további képviselője,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
c) az általános politikai koordinációért felelős miniszter képviselője,
d) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
e)102 a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke,
f)103 a borvidék többségi állami tulajdonú borászatának képviselője, valamint
g)104 a területrendezésért felelős miniszter képviselője.
(4)105 A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
d) a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter képviselője,
e) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője, valamint
f) a területrendezésért felelős miniszter képviselője.
(5)106 A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanácsba a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter kettő tagot, míg más miniszter egy tagot delegál akkor is, ha több felelősségi kör alapján jogosult delegálásra.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt térségi fejlesztési tanácsok ülésein állandó meghívottként az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője részt vesz. A kormányzati hatáskörbe tartozó napirendi pont tárgyalására az illetékes központi kormányzati igazgatási szerv képviselőjét meg kell hívni.
(7) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok a 16. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl az alábbi feladatokat látják el:
a) előzetesen véleményezik a kohéziós célú európai uniós források felhasználását megalapozó legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentumot, az országos, továbbá a kiemelt térséget érintő ágazati és területi terveket,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormány elé terjesztik a térség területfejlesztési koncepcióját és programját,
c) irányítják a térség területfejlesztési programjának végrehajtását,
d) döntenek a hatáskörükbe utalt fejlesztési források felhasználásáról.
(8)107 A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetésére – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 15. § (4) bekezdés a) pontját, a 15. § (5) és (6) bekezdését és a 16. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetéséhez a központi költségvetés támogatást nyújt.
(9)108 A Balaton Fejlesztési Tanácsban a 15. § (6) bekezdésétől eltérően az elnöki feladatokat a két elnök mint társelnök látja el, azzal, hogy az egyik elnököt a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter jelöli ki, a másik elnököt a tanács a tagjai közül választja. A társelnökök a Balaton Fejlesztési Tanács üléseit együttesen hívják össze. Elnöki teendőiket azonos jogkörrel – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el.
A területi államigazgatási szervek feladatai
18. §109 (1) A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt.
(2) A területrendezésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.
(3) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
a) véleményezi illetékességi területén a területrendezési terveket, és indokolt esetben javaslatot tehet e tervek módosítására,
b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális, megyei fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját,
c) nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési eszközöknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról.
A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉRDEKEGYEZTETÉSI FÓRUMAI
Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum
18/A. § (1) Az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: OTÉF) a Kormány, valamint a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti konzultációk és tárgyalások érdekegyeztető fóruma.
(2) Az OTÉF feladata a kormányzat, valamint a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása.
(3) Az OTÉF elnöke a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter.
(4) Az OTÉF tagjai:
a) a területrendezésért felelős miniszter, a területfejlesztésért felelős miniszter, a vidékfejlesztésért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az energiapolitikáért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter,
b) Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a főpolgármester, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács, és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke.
(5) Az OTÉF ülésén egy szavazattal rendelkeznek a kormányzati és egy szavazattal rendelkeznek az önkormányzati tagok. Az OTÉF konszenzussal hozza meg döntéseit.
18/B. §111
18/C. §112
19. §113
A TERÜLETFEJLESZTÉS
ÉS A TERÜLETRENDEZÉS ESZKÖZEI
A területfejlesztési és a területrendezési célt közvetlenül és közvetetten szolgáló tervek114
19/A. §115 (1) A területfejlesztést és a területrendezést közvetlenül és közvetetten segítő tervek a következők:
a) országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció,
b) országos szintű területrendezési terv,
c) kiemelt térségi szintű területfejlesztési koncepció,
d) kiemelt térségi szintű területrendezési terv,
e) operatív program,
f) kiemelt térségi szintű területfejlesztési program,
g) megyei és budapesti szintű területfejlesztési koncepció,
h) megyei szintű területrendezési terv,
i) megyei és budapesti szintű területfejlesztési program,
j) térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési koncepció,
k) térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési program.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tervek egymásra épülő rendszert alkotnak. A felsorolásban szereplő alacsonyabb szintű tervnek meg kell felelnie a felsorolásban szereplő magasabb szintű terv célrendszerének.
19/B. §116 (1) A területfejlesztési és a területrendezési célt közvetetten szolgáló tervek és kapcsolatuk a területfejlesztési és a területrendezési célt közvetlenül szolgáló egyes tervekkel:
a) szakpolitikai stratégia,
b) szakpolitikai program,
c) hálózati fejlesztési terv,
d) települési szintű tervek.
(2) Az országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció tartalmazza az egyes szakpolitikai stratégiák hosszú és középtávú irányait.
(3) Az egyes szakpolitikai stratégiák és a hálózatfejlesztési terv szakpolitikai tartalmat adnak az országos szintű területrendezési terv kidolgozásához.
(4) A települési szintű terveknek meg kell felelnie a megyei szintű területfejlesztési koncepciónak és területrendezési tervnek.
A területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök117
20. § (1)118 A területfejlesztési célok megvalósítását az általános gazdasági szabályozás, a normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése, a forráskoordináció, valamint a miniszterek számára az összehangolás érdekében külön jogszabályban meghatározott jogkörök biztosítják.
(2)–(5)119
21. §120
A területfejlesztés hatékonyságát növelő feladat– és forráskoordináció
21/A. §121 (1)122 A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása – az érintett miniszterek együttműködésével – a miniszter forráskoordinációjával történik. A forráskoordinációval kapcsolatos feladatok ellátásában a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv külön jogszabályban meghatározott feladatkörében közreműködik.
(2)123
(3)124 A pályázatok adataira vonatkozó nyilvántartás és a minisztériumok területi értékelései alapján a miniszter – a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv előkészítése mellett – jelentést nyújt be a Kormánynak arról, hogy a központi támogatások a területfejlesztési politika céljaival mennyire voltak összhangban.
Szabad vállalkozási zónák és ipari parkok működése125
22. §126 (1) A Kormány a területfejlesztési célok érdekében szabad vállalkozási zónákat hozhat létre.
(2) A szabad vállalkozási zónákban a területfejlesztési célok érdekében – külön jogszabályban meghatározott – pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani.
(3) Az önkormányzatok és társulásaik sajátos területfejlesztési céljaik érdekében ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre.
22/A–22/D. §127
A TERÜLETRENDEZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
23. § (1) A területi tervezés alapja a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv.
(2) A területrendezési terv a területfejlesztési koncepciókban megállapított célokkal összhangban meghatározza a térségi területhasználat módját.
(3)128 A területrendezési terv tartalmazza
a) a térségi szerkezeti tervet,
b) a térségi övezeti tervlapokat és
c) a területrendezési szabályozási előírásokat.
(4)129 A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési eszközök készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben foglaltakat.
(5)130
(6)131 A területrendezési tervnek tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minősége térségi szempontjait is.
(7)132
23/A. §133
23/B. §134 (1) A kiemelt térség és megye területrendezési terve a térség területi határát, térségi szerkezeti tervét, térségi övezeteit és területrendezési szabályzatát foglalja magában, továbbá tartalmazhat ajánlásokat és intézkedési javaslatot.
(2) A kiemelt térség területrendezési terve nem lehet ellentétes az ország területrendezési tervével, a megye területrendezési terve pedig az ország és a kiemelt térség területrendezési tervével.
(3)135 Az ország, a kiemelt térség és a megye területrendezési terveit egy időben kell készíteni. A megye területrendezési tervének módosítását az ország és a kiemelt térség területrendezési terve átfogó módosításának elfogadását követő egy éven belül kell elfogadni.
(4)136 A területrendezési tervek felülvizsgálata legalább hétévente, az európai uniós tervezési ciklushoz igazodóan történik. Az ország területrendezési tervét az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció elfogadását követő egy éven belül el kell fogadni.
A területrendezési terv készítésére és elfogadására vonatkozó eljárási szabályok
23/C. §137 (1)138 A kiemelt térség és a megye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt: tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az érdekelt civil szervezetekkel. A véleményezésre legalább egy hónap határidőt kell biztosítani.
(1a) A területrendezési tervek rajzi munkarészeit egységes országos vetületi rendszerben, vektoros állományokkal, térinformatikai rendszerben kell elkészíteni.
(1b)139 A területrendezésért felelős miniszter, valamint a megyei önkormányzat számára a területrendezési tervek készítéséhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer a területrendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegét, az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóit, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzát és domborzatmodelljét (DDM-5), a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv térítésmentesen biztosítja.
(2)140 Az ország területrendezési tervét meg kell küldeni – a külpolitikáért felelős miniszter útján – a szomszédos országok területrendezésért felelős minisztereinek.
(3)141 A 6. § d) pontjában foglalt tervek kivételével a tervjavaslatot és a megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló rendelettervezetet az egyeztetést követően az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával együtt állásfoglalásra meg kell küldeni a területrendezésért felelős miniszternek.
(4)142 A rendelettervezethez csatolni kell az állami főépítész nyilatkozatát a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel való összhangjáról. Az állami főépítész 15 napon belül adja ki nyilatkozatát, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, nyilatkozatát egyetértőnek lehet tekinteni.
(5)143 A megyei önkormányzat a területrendezési tervről szóló rendeletét a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. A területrendezésért felelős miniszter egy hónapon belül adja ki állásfoglalását, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy állásfoglalását egyetértőnek kell tekinteni.
(6)144
(7)145 A megyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel, azaz a tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indokolásával, az állami főépítész nyilatkozatával és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával együtt küldi meg a kormányhivatalnak. Ha a (4) bekezdés szerinti állami főépítészi nyilatkozat nem vagy nem határidőre került kiadásra, azt nem kell csatolni a rendelet előzményeihez.
A területrendezési hatósági eljárások általános szabályai és az eljárások keretében kiadható térségi területfelhasználási engedélyek146
23/D. §147 (1)148 A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye szükséges.
(2)149 A településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítása az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3)150 A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá tartozó települések területén a területcsere az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3a)151
(3b)152 A 23/D. § (1)–(3) bekezdése és (9) bekezdése szerinti területrendezési hatósági eljárás során a kapcsolattartás írásban történik.
(4)153 A térségi területfelhasználási engedély kiadása – az összhang igazolására vonatkozó kérelem kivételével – csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival.
(5)154
(6)155
(7)156 Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a területrendezési hatósági eljárást követően a térségi területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a megyei önkormányzattal.
(8) Az állami főépítész – felkérésre – állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak, programoknak, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről.
(9)157 A kiemelt térségi és megyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési eszközöket – az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye birtokában – a területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni.
(10)158 Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a területrendezési hatósági eljárásban kiadott térségi területfelhasználási engedélyekről közhiteles hatósági nyilvántartás vezet.
(11)159 A (10) bekezdés szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a területrendezési terv megnevezése, amelyre a térségi területfelhasználási engedély vonatkozik,
b) a térségi területfelhasználási engedély által érintett települések megnevezése, valamint
c) a térségi területfelhasználási engedély kiadásának dátuma, iktató száma, érvényesség dátuma, valamint az engedélyezés típusa.
(12)160 Az országos és a kiemelt térségi területrendezési terveket érintő változások, valamint a térségi területfelhasználási engedélyek tervi következményeit a területrendezésért felelős miniszter – amennyiben indokolt – évente rendeletében kihirdeti.
23/E. §161 Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal felügyeleti szerve a területrendezésért felelős miniszter.
Területi információs rendszer
24. § (1) A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzőinek és változásainak figyelemmel kísérése, illetve előrejelzése érdekében az országos, a regionális, a megyei és a települési szintek között az információcsere biztosításával területi információs rendszert kell létrehozni és működtetni.
(2)162
24/A. §163 A területfejlesztéssel, illetve a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, határozatlan idejű megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról a miniszter, illetve a területrendezésért felelős miniszter gondoskodik.
25. §164
Területrendezési tervezési tevékenység
25/A. §165 (1) Területrendezési terv elkészítésében tervezőként az a büntetlen előéletű személy vehet részt, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)166 Aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentés tartalmát a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló kormányrendelet tartalmazza.
(3)167 A kamara a területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személy:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) állampolgárságát,
c) lakóhelyét, székhelyét,
d) elérhetőségét (levelezési cím, telefon- és/vagy telefaxszám, elektronikus levelezési cím),
e) szakirányú végzettségét igazoló okirat számát, keltét, kiállító intézmény nevét,
f) szakmai gyakorlatának helyét, idejét,
g) szakmagyakorlási jogosultságának megnevezését, jelét és
h) nyilvántartási számát.
(4)168 A kamara által vezetett nyilvántartás a (3) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
25/B. §169
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. § (1)170 Ez a törvény a kihirdetését a követő 60. napon lép hatályba.
(2)–(4)171
(5)172
(6)–(7)173
(8)174
27. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)175 a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, és szabályokat, valamint a megyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok e törvény alapján ellátott tevékenységéről szóló éves beszámolási, illetve tájékoztatási kötelezettség szabályait;176
b)177 a kedvezményezett járások és települések besorolásának feltételrendszerét és besorolását,178
c)179 a településrendezési eszköz területrendezési tervvel való összhangját igazoló területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
d)180 a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, továbbá illeszkedésük, kidolgozásuk és közzétételük részletes szabályait, valamint egyeztetésük, elfogadásuk rendjét;181
e)182 a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályait;183
f) a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszert és a kötelező adatközlés szabályait;184
g)185 a 8. § szerinti esetekben az egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat.186
h)187 a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és működési rendjét, a területfejlesztést közvetlenül vagy közvetve szolgáló források felhasználásáról készülő területi értékelés elkészítésének módszertani szabályait;188
i)189
j)190 a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályait;
j)191
k)192 a területfejlesztést közvetlenül és közvetve szolgáló pénzeszközök koordinációjának a pályázati rendszerre is kiterjedő részletes szabályait,193
l)194
m)195
n)196 a kormányhivatal és a kincstár, a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, átalakulásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatait, a megalakulással, átalakulással és megszüntetéssel kapcsolatos eljárás rendjét,
o)197 a területrendezési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
p)198
q)199
r)200
s)201 az állami főépítész vagy főépítészek kijelölését és feladatkörük szabályozását;202
t)203 a területrendezési tervekben nem szereplő műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésére, beillesztésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
u)204 a 23/D. § (3) bekezdésében meghatározott övezetekben és esetekben a beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére, valamint a területcserére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
v)205 a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;206
w)–x)207
z)208 a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő – személyes adatot nem tartalmazó – dokumentumok körét, azok gyűjtésének, megőrzésének, nyilvántartásának és hasznosításának részletes szabályait, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatásért járó költségtérítés összegét és megfizetésének szabályait.209
(2)210
(3)211
(4)212 Felhatalmazást kap a megyei önkormányzat, hogy önkormányzati rendeletet alkosson a területfejlesztési és vidékfejlesztési koordináció részletes szabályairól.
(5)213 A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter évente, a tárgyévet követő június 15-éig beszámol a Kormánynak a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatairól, valamint a térségi fejlesztési tanácsok működéséről.
(6)214
(7)215 Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy az országos és a kiemelt térségi területrendezési terveket érintő változások, valamint a térségi területfelhasználási engedélyek tervi következményeit rendeletben kihirdesse.
28. §216 E törvénynek a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló 2020. évi XXIII. törvénnyel megállapított 15–17. §-ára tekintettel a térségi fejlesztési tanácsok legkésőbb 2020. augusztus 31-ig módosítják szervezeti és működési szabályzatukat.
29. §217
1. melléklet az 1996. évi XXI. törvényhez218
A törvényt az Országgyűlés az 1996. március 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. április 5.
Az 1. § (2) bekezdése a 2013: CCXVI. törvény 19. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdését a 2013: CCXVI. törvény 21. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § a) pontja a 2016: LXVII. törvény 152. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (4) bekezdés b) pontját a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § c) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § e) pontja a 2013: CCXVI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § f) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § g) pontját a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCVII. törvény 68. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XVI. törvény 264. § (12) bekezdés 1. pontja.
Az 5. § h) pontját a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCVII. törvény 68. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XVI. törvény 264. § (12) bekezdés 1. pontja.
Az 5. § i) pontja a 2014: XVI. törvény 264. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § j) pontja a 2012: CCVII. törvény 68. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § n) pontja a 2013: CCXVI. törvény 21. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § o) pontját a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCXVI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 5. § p) pontját újonnan a 2013: CCXVI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVI. törvény 33. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5. § t) pontját a 2011: LXXXVIII. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított, a 2013: CCXVI. törvény 19. § 2. pontja, a 2018: CXXXIX. törvény 99. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § u) pontját a 2013: CCXVI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 5. § újabb u) pontját a 2013: CCLII. törvény 26. §-a iktatta be.
Az 5. § v) pontját a 2013: CCXVI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 5. § x) pontját a 2013: CCXVI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 5. § y) pontját a 2013: CCXVI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 5. § z) pontját a 2014: XVI. törvény 264. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § a) pontja a 2013: CCXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § b) pontját a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § c) pontja a 2013: CCXVI. törvény 21. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § d) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § e) pontját a 2013: CCXVI. törvény 21. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § f) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § g)–h) pontját a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § a) pont aa) alpontja a 2013: CCXVI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § a) pont ab) alpontja a 2011: CXCVIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § a) pont ac) alpontját a 2013: CCXVI. törvény 21. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § a) pont ad) alpontja a 2011: CXCVIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § d) pontját a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
Lásd a 26/2003. (III. 4.) Korm. rendeletet, a 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendeletet, a 27/2005. (II. 14.) Korm. rendeletet.
A 7. § f) pontja a 2014: XVI. törvény 264. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § g) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § h) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § j) pontja a 2016: LXVII. törvény 153. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § l) pontja a 2016: LXVII. törvény 153. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § m) pontja a 2004: LXXV. törvény 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a 2011: CCI. törvény 113. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § n) pontját a 2013: CCXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XVI. törvény 264. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § o) pontját a 2013: CCXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XVI. törvény 264. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § p) pontját a 2014: XVI. törvény 264. § (4) bekezdése iktatta be.
A 7. § q) pontját a 2016: LXVII. törvény 153. § (3) bekezdése iktatta be.
A 7. § r) pontját a 2016: LXVII. törvény 153. § (3) bekezdése iktatta be.
A 8. §-t újonnan a 2018: CXXXIX. törvény 99. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 90. §-át.
A 9. § (1) bekezdése a 2004: LXXV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés a)–b) pontját a 2010: XC. törvény 74. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdés d) pontja a 2010: XC. törvény 74. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés e) pontját a 2013: CCXVI. törvény 21. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdés f) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdésének g) pontja a 2004: CXX. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: XC. törvény 74. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés h)–i) pontját a 2013: CCXVI. törvény 21. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdésének j) pontját a 2004: CXX. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXVI. törvény 21. § 6. pontja.
A 9. § (2) bekezdése a 2016: LXVII. törvény 154. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdését újonnan a 2018: CXXXIX. törvény 99. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 90. §-át.
A 9/A. §-t a 2010: XC. törvény 72. § (3) bekezdése iktatta be.
A 9/A. § b) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/A. § d) pontja a 2013: CCXVI. törvény 19. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 9/A. § f) pontját a 2011: CXCVIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9/B. §-t a 2010: XC. törvény 72. § (3) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 106. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9/B. § b) pontja a 2016: LXVII. törvény 155. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § c) pontja a 2013: CCXVI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § d) pontját a 2011: CXCVIII. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCVII. törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § e) pontját a 2012: CCVII. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XVI. törvény 264. § (12) bekezdés 2. pontja.
A 9/B. § f) pontját a 2012: CCVII. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXVII. törvény 155. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § g) pontját a 2013: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9/B. § h) pontját a 2013: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9/B. § i) pontját a 2013: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XVI. törvény 264. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § j) pontját a 2013: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9/B. § k) pontját a 2013: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9/B. § l) pontját a 2014: XVI. törvény 264. § (6) bekezdése iktatta be.
A 9/B. § m) pontját a 2016: LXVII. törvény 155. § (3) bekezdése iktatta be.
A 9/C. §-t a 2013: CCXVI. törvény 6. §-a iktatta be.
A 10. § a 2004: LXXV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (3) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 8. §-ával megállapított, a 2012: XCIII. törvény 33. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 10/A. §-t megelőző alcímet és a 10/A–10/G. §-t a 2004 : LXXV. törvény 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja.
A 11. §-t megelőző alcím a 2013: CCXVI. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § a 2013: CCXVI. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja a 204: XCIX. törvény 205. §-ával megállapított szöveg.
A 12. §-t és az azt megelőző alcímet a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. A 12. §-t újonnan a 2013: CCXVI. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 12. § (1) bekezdés a) pontja a 2018: CXXXIX. törvény 99. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 90. §-át.
A 13. §-t megelőző alcímet a 2013: CCXVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.
A 13. § a 2013: CCXVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § d) pontja a 2016: LXVII. törvény 162. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13/A. §-t a 2013: CCXVI. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be.
A 14. § a 2004: LXXV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1)–(3) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (4) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (5) bekezdését a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (6)–(8) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CXCVIII. törvény 12. §-a iktatta be.
A 14/A. §-t a 2011: CXCVIII. törvény 12. §-a iktatta be.
A 14/B. §-t megelőző alcímet a 2011: CXCVIII. törvény 12. §-a iktatta be.
A 14/B. §-t a 2011: CXCVIII. törvény 12. §-a iktatta be.
A „Térségi Fejlesztési Tanács” alcím (15–17. §) a 2020: XXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a 2020: CXXXIX. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (3) bekezdés e) pontja a 2020: CXXXIX. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (3) bekezdés f) pontja a 2020: CXXXIX. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (3) bekezdés g) pontját a 2020: CXXXIX. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 17. § (4) bekezdése a 2020: CXXXIX. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdése a 2020: CXXXIX. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (8) bekezdése a 2020: CXXXIX. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.
A 17. § (9) bekezdését a 2020: CXXXIX. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta be.
A 18. § a 2016: LXVII. törvény 158. §-ával megállapított szöveg.
A III/A. Fejezetet (18/A–18/C. §) a 2016: LXVII. törvény 159. §-a iktatta be.
A „Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum” alcímet (18/B. §) a 2020: XXIII. törvény 3. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A „Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum” alcímet (18/C. §) a 2020: XXIII. törvény 3. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. §-t a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A 19/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CCXVI. törvény 14. §-a iktatta be.
A 19/A. §-t a 2013: CCXVI. törvény 14. §-a iktatta be.
A 19/B. §-t a 2013: CCXVI. törvény 14. §-a iktatta be.
A 20. §-t megelőző alcím a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 2004: LXXV. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított, a 2016: LXVII. törvény 161. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (2)–(5) bekezdését a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. §-t a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 21/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: LXXV. törvény 17. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 21/A. § (1) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 21/A. § (2) bekezdését a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 21/A. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. §-t megelőző alcímet a 2004: LXXV. törvény 17. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § a 2011: CXCVIII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 22/A–D. §-t és a 22/A. §-t megelőző alcímet a 2012: CCVII. törvény 71. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XVI. törvény 264. § (12) bekezdés 4. pontja.
A 23. § (3) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (4) bekezdése a 2013: CCXVI. törvény 19. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § új (5) bekezdését a 2006: L. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdésének számozását (6)–(7) bekezdésre változtatta. A 23. § (5) bekezdését a 2010: XC. törvény 74. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: L. törvény 35. § (2) bekezdése, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2006: L. törvény 35. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja.
A 23/A. §-t a 2004: LXXV. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXVI. törvény 21. § 8. pontja.
A 23/B. §-t a 2004: LXXV. törvény 18. §-a iktatta a szövegbe.
A 23/B. § (3) bekezdését a 2016: LXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 23/B. § (4) bekezdését a 2016: LXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 23/C. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: LXXV. törvény 18. §-a iktatta a szövegbe.
A 23/C. § (1) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított, a 2016: LXXVIII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.
A 23/C. § (1b) bekezdését a 2017: LVII. törvény 11. §-a iktatta be.
A 23/C. § (2) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/C. § (3) bekezdése a 2010: XC. törvény 72. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/C. § (4) bekezdése a 2019: LXIV. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/C. § (5) bekezdése a 2010: XC. törvény 72. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/C. § (6) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23/C. § (7) bekezdése a 2019: LXIV. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/D. §-t megelőző alcímet a 2011: CXCVIII. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be.
A 23/D. §-t a 2004: LXXV. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 123. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 23/D. § (1) bekezdése a 2015: VIII. törvény 5. § (2) bekezdése, a 2018: CXXXIX. törvény 99. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 23/D. § (2) bekezdése a 2015: VIII. törvény 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23/D. § (3) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított, a 2013: CCXVI. törvény 21. § 9. pontja, a 2015: VIII. törvény 5. § (2) bekezdése, a 2018: CXXXIX. törvény 99. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 23/D. § (3a) bekezdését a 2013: CCXVI. törvény 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CXXXIX. törvény 99. § (8) bekezdés b) pontja.
A 23/D. § (3b) bekezdését a 2017: L. törvény 89. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXXXIX. törvény 99. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 23/D. § (4) bekezdése a 2019: LXIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 23/D. § (5) bekezdését a 2017: L. törvény 90. §-a hatályon kívül helyezte.
A 23/D. § (6) bekezdését a 2017: L. törvény 90. §-a hatályon kívül helyezte.
A 23/D. § (7) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 22. § (4) bekezdésével megállapított, a 2015: VIII. törvény 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23/D. § (9) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 22. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: VIII. törvény 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23/D. § (10) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: VIII. törvény 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23/D. § (11) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be.
A 23/D. § (12) bekezdését a 2018: CXXXIX. törvény 99. § (4) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 90. §-át.
A 23/E. §-t újonnan a 2017: L. törvény 89. § (2) bekezdése iktatta be.
A 24. § (2) bekezdését a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 24/A. §-t a 2009: LVI. törvény 123. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: XC. törvény 72. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. §-t és az azt megelőző alcímet a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 25/A. §-t és az azt megelőző alcímeet a 2009: LVI. törvény 123. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 25/A. § (2) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25/A. § (3) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25/A. § (4) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.
A 25/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCXVI. törvény 16. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 239. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (2)–(4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 239. pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (5) bekezdését az 1999: XCII. törvény 7. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 26. § (6)–(7) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 239. pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (8) bekezdését a 2004: LXXV. törvény 23. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 27. § (1) bekezdés a) pontja a 2016: LXVII. törvény 160. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés b) pontja a 2014: XVI. törvény 264. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: LVI. törvény 123. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendeletet, a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletet, 77/2010. (III. 25.) Korm. rendeletet.
A 27. § (1) bekezdés e) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés g) pontját a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 16. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: CXXXIX. törvény 99. § (5) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 90. §-át.
A 27. § (1) bekezdés h) és i) pontjait, valamint (3)- (5) bekezdését az 1999: XCII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be. A 27. § (1) bekezdés h) pontja a 2016: LXVII. törvény 160. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés i) pontját a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (1) bekezdésének j) pontját a 2000: CXII. törvény 60.§-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 125. §-a, újonnan a 2010: XC. törvény 72. § (9) bekezdése iktatta be.
A 27. § (1) bekezdésének újabb j) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 125. §-a.
A 27. § (1) bekezdésének k) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 25. § (3) bekezdésével megállapított, a 2012: LXIII. törvény 24. §-a szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés l) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 16. pontja.
A 27. § (1) bekezdés m) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCLI. törvény 1. §-a.
A 27. § (1) bekezdésének n) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XVI. törvény 264. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdésének o) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés p) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 16. pontja.
A 27. § (1) bekezdés q) pontját újonnan a 2009: LVI. törvény 123. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CXXXIX. törvény 99. § (8) bekezdés c) pontja.
A 27. § (1) bekezdés r) pontját a 2006: CIX. törvény 99. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 16. pontja.
A 27. § (1) bekezdésének s) pontját a 2006: CIX. törvény 99. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 25. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés t) pontját a 2008: L. törvény 40. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 123. § (6) bekezdésével megállapított, a 2018: CXXXIX. törvény 99. § (8) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés u) pontját a 2009: LVI. törvény 123. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: LXXXVIII. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés v) pontját a 2009: LVI. törvény 123. § (6) bekezdése iktatta be.
A 27. § (1) bekezdés w)–x) pontját a 2013: CCXVI. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 16. pontja.
A 27. § (1) bekezdés z) pontját a 2009: LVI. törvény 123. § (6) bekezdése iktatta be.
A 27. § (2) bekezdését a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 17. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (3) bekezdését újonnan a 2013: CCXVI. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 18. pontja.
A 27. § (4) bekezdése a 2013: CCXVI. törvény 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (5) bekezdése a 2013: CCXVI. törvény 17. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 123. § (8) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja.
A 27. § (7) bekezdését a 2010: XC. törvény 72. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXXXIX. törvény 99. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 90. §-át.
A 28. §-t újonnan a 2020: XXIII. törvény 2. §-a iktatta be.
A 29. §-t a 2013: CCXVI. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 162. § (2) bekezdés 19. pontja.
Az 1. mellékletet a 2012: CCVII. törvény 72. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XVI. törvény 264. § (12) bekezdés 5. pontja.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás