1996. évi XXI. törvény
1996. évi XXI. törvény
a területfejlesztésről és a területrendezésről1
Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében az Országgyűlés – az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel – a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja és hatálya
1. § (1) A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása.
(2)2 A törvény hatálya az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok, valamint a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatokat ellátó területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására, terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
(3)3
A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata
2. § A területfejlesztés és területrendezés célja:
a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;
b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti – az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló – jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében;
c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;
d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.
3. § (1) A területfejlesztés és területrendezés feladata:
a) a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel;
b) fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében;
c) a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése.
(2) A területfejlesztés feladata különösen:
a) az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;4
b) az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése;
c) a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése;
d) az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése;
e) a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése;
f) a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.
(3) A területrendezés feladata különösen:
a) a környezeti adottságok feltárása és értékelése;
b) a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének – az ágazati koncepciókkal összhangban történő – megállapítása;
c) az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása.
(4) Az állam területfejlesztési feladata különösen:
a) az elmaradott térségek felzárkóztatása,
b)5
c) a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése,
d) az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi területfelhasználási célok megvalósításának elősegítése.
4. § A területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el.
Alapfogalmak
5. § A törvény alkalmazásában:
a) területfejlesztés:
az országra, valamint térségeire kiterjedő
aa) társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása,
ab) rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben;
b) területrendezés: az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben:
ba) az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése,
bb) a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása,
bc) a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása,
bd) nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása;
c)6 területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;
d) területfejlesztési politika: az ország és az egyes térségek területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása és érvényesítése;
e)7 régió: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott NUTS-2. szintű területi egység,
f)8 kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek fűződnek;
g)9 területfejlesztési-statisztikai kistérség: földrajzilag összefüggő területfejlesztési-statisztikai területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak;
h)10 kistérségi lehatárolás: a települések területfejlesztési-statisztikai kistérségbe sorolása;
i)11 térség: különböző területi egységek (az ország, a régió, a megye, a kiemelt térség, a területfejlesztési-statisztikai kistérség, valamint ezek területének egy része) összefoglaló elnevezése,
j)12 szabad vállalkozási zóna: a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételeket teljesítő, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, illetve kedvezményezett térségben a Kormány által egyedileg meghatározott, nemzetgazdasági érdekből kiemelt gazdasági ágazat, amely a térség fejlődése érdekében sajátos kedvezményeket biztosít;
k) elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál;
l) kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók;
m) területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára;
n)13 területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv,
o)14 operatív program: az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakaihoz kapcsolódó, összefüggő prioritások mentén fejlesztési stratégiát meghatározó, strukturális és kohéziós alapok felhasználásával ágazati vagy területi szempontú fejlesztéseket megvalósító terv, amelyet a Kormány döntése alapján, a tagállami benyújtást követően az Európai Bizottság hagy jóvá,
p)15 ipari park: általános ipar- és területfejlesztéssel foglalkozó, infrastruktúrával ellátott területtel rendelkező, fejlesztő, termelő és szolgáltató tevékenységet folytató működésre és innovációra törekvő, „Ipari Park” címmel rendelkező szervezet,
r) innovációs központok: azon megfelelő termelési és szellemi háttérrel, illetve kapcsolatrendszerrel rendelkező települések, amelyek a gazdaság növekedését, szerkezetváltását és megújulását, illetve a társadalmi fejlődést nagyobb térségben segítik elő, vagy mindezek elérése érdekében tudatos fejlesztési politika érvényesül;
s) hátrányos helyzetű határmenti térségek: azon települések összessége, melyek fejlődését, működését a határhoz való kötődése egyoldalúan meghatározza és kedvezőtlenül befolyásolja;
t)16 területcsere: a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszasorolni kívánt beépítésre szánt területtel, megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni;
u)17 területfejlesztési terv: a térségre készülő területfejlesztési koncepció és program,
v)18 ágazati tervek: a szakpolitikai stratégia, a szakpolitikai program és a hálózati fejlesztési terv,
x)19 területi terv: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv,
y)20 térségi gazdaságfejlesztő szervezet: a térségi partnerséget megvalósító, helyileg optimálisnak ítélt működő szervezeti forma, mely rendelkezik az ipari parkokkal és a szabad vállalkozási zóna fejlesztéséhez szükséges képességekkel.
A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
Az Országgyűlés feladatai
6. § Az Országgyűlés
a)21 határozattal elfogadja az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, a kiemelt térségek körét, valamint a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit;22
b) beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról;
c)23 elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait;
d)24 törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét;
e)25
f)26 az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést és területrendezést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről;
g) évente beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról;
h) beszámoltatja a Kormányt a nemzetközi és határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről;
i) meghatározza a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és ezek forrásait.
A Kormány feladatai
7. § A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:
a) előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti
aa)27 az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, a kiemelt térségek körét, valamint a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit,
ab)28 az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét,
ac)29
ad)30 az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést és a területrendezést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket;
b) összehangolja a különböző területfejlesztési célokat szolgáló állami pénzeszközöket;
c) pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához;
d)31 dönt – az e törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés a) pontjában meghatározott – a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányáról.
e) meghatározza a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az igénybe vehető kedvezmények felhasználási szabályait;32
f)33 az Országgyűlésnek javaslatot tesz a területfejlesztési-statisztikai kistérségi lehatárolásra, valamint meghatározza a régiók területi lehatárolását;
g)34 elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat;
h)35 ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket;
i) elősegíti és támogatja az ország határmenti térségeinek a szomszédos országokkal való együttműködését, az európai regionális együttműködést;
j)36 négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól;
k) gondoskodik az országos területi információs rendszer működtetéséről és ennek keretében a tervek nyilvántartásáról;
l)37 rendeletben meghatározza a miniszterek területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő feladatait és a miniszterek közötti folyamatos koordináció szabályait;
m)38 jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába Magyarország képviselőit;
n)39 meghatározza a kedvezményezett területfejlesztési-statisztikai kistérségek és települések besorolását, valamint a besorolás feltételrendszerét,
o)40 az európai uniós tervezési ciklusoknak megfelelően felülvizsgálja a kedvezményezett kistérségek és települések körét.
Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum41
8. §42 (1) Az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: OTÉF) a Kormány, valamint a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti konzultációk és tárgyalások érdekegyeztető fóruma.
(2) Az OTÉF feladata a kormányzat, valamint a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása.
(3) Az OTÉF véleményező, javaslattevő feladatkörben közreműködik:
a) a területfejlesztési politika kialakításában,
b) a területfejlesztési, a területrendezési, a vidékfejlesztési, az ágazati és a megyei, valamint a fővárosi fejlesztési elképzelések és célkitűzések összehangolásában,
c) a területfejlesztési, a területrendezési és vidékfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolásában,
d) az ágazati tervek véleményezésében,
e) az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra-tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.
(4) Az OTÉF elnöke a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter.
(5) Az OTÉF tagjai:
a) a területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a területrendezésért felelős miniszter, a vidékfejlesztésért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az energiapolitikáért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, a településfejlesztésért felelős miniszter, a szociálpolitikáért és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter,
b) Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a főpolgármester, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke.
(6) Az OTÉF ülésén egy szavazattal rendelkeznek a kormányzati és egy szavazattal rendelkeznek az önkormányzati tagok. Az OTÉF konszenzussal hozza meg döntéseit.
(7) Az OTÉF titkárságának feladatait a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter hivatali szervezete útján látja el.
(8) Az OTÉF ügyrendjét maga határozza meg.
A miniszter és más miniszterek feladatai
9. § (1)43 A miniszter
a)–b)44
c) közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását az érintett miniszterekkel együttműködve;
d)45 szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről;
e)46
f)47 elősegíti az érintett miniszterekkel együttműködve a forráskoordinációt és a programfinanszírozás megvalósulását;
g)48 elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját;
h)–i)49
j)50
(2)51 A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényen rögzített célokat, részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. Így különösen:
a)52 részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében;
b) évente tájékoztatják a Kormányt a feladatkörükben végzett fejlesztések főbb mutatóiról;
c)53 részt vesznek a területrendezési tervek készítésében, gondoskodnak azok – feladat- és hatáskörüket érintő – munkarészeinek kidolgozásáról és érvényesítéséről.
(3)54
9/A. §55 A területrendezésért felelős miniszter
a) kidolgozza az Országos Területrendezési Tervet, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét;
b)56 kidolgozza a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódóan a határ menti térségek országhatáron átnyúló, közös területrendezési terveit;
c) összehangolja a területrendezési terveket, valamint a központi államigazgatási szervek területrendezéssel kapcsolatos feladatait;
d)57 elősegíti a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök, összhangját;
e) gondoskodik a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről és a területrendezés szakmai követelményeiről;
f)58 meghatározza a területrendezést szolgáló forrás felhasználásának szabályait.
9/B. §59 A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter
a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, szervező és információs feladataiban;
b)60 kidolgozza az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;
c)61 elősegíti a területi tervek, valamint a területi tervek és az ágazati tervek összhangját;
d)62 a Kormány részére javaslatot tesz a régiók területi lehatárolására, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben;
e)63 ötévente kezdeményezi a területfejlesztési-statisztikai kistérségi lehatárolás megváltoztatását, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben;
f)64 gondoskodik a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről és a területfejlesztés szakmai követelményeiről;
g)65 kezeli a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatot és koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetetten szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását;
h)66 a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével kidolgozza a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programokat, gondoskodik megvalósításukról, érvényesülésük érdekében nyomon követi és értékeli azok végrehajtását;
i)67 javaslatot tesz a kedvezményezett területfejlesztési-statisztikai kistérségek besorolásának feltételrendszerére és besorolására, a településfejlesztésért felelős miniszter közreműködésével;
j)68 összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett;
k)69 javaslatot tesz a szabad vállalkozási zónák kijelölésére, működésük szabályozására.
9/C. §70 A településfejlesztésért felelős miniszter feladatkörében javaslatot tesz a kedvezményezett települések besorolásának feltételrendszerére és besorolására a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter közreműködésével.
TERÜLETFEJLESZTÉST ÉS TERÜLETRENDEZÉST ELLÁTÓ TERÜLETI SZERVEK ÉS FELADATAIK
Területfejlesztési önkormányzati társulás
10. §71 (1) A települési önkormányzatok képviselőtestületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.
(2)72
(3)73 A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) törvényességi felügyeletet gyakorol.
10/A–10/G. §74
A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai75
11. §76 (1) A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai:
a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében:
aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével – kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve – a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével – a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően,
ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel,
ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,
ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat,
ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
af) részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában;
b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében:
ba) nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását,
bb) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról,
bc) monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában,
bd) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,
be) más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában,
bf) dönt a Kutatási és Innovációs Alapnak a miniszter által a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásairól, illetve felhasználásáról,
bg) a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt;
c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében:
ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit,
cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját,
cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését,
cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét,
ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve,
cf) vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,
cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait,
ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról.
(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti megyei, illetve fővárosi területfejlesztési koncepció és program a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadható el. Az állásfoglalást a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter az állásfoglalást kérő irat beérkezését követő 30 napon belül adja ki. Ha e határidőn belül nem történik meg az állásfoglalás kiadása, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.
12. §77 (1) A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében:
a) a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, amely nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,
b) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket,
c) a megye területére vagy térségére – a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével – a 6. § d) pontjával meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít,
d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
e) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében,
f) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek.
(2) A fővárosi önkormányzat területrendezési feladatkörében:
a) közreműködik a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének kidolgozásában és egyeztetésében,
b) előzetesen véleményezi az Országos Területrendezési Tervet és Pest Megye Területrendezési Tervét,
c) véleményezi az operatív programokat a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében, valamint
d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről.
(3) A fővárosi kerületi önkormányzat
a) részt vesz a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének egyeztetésében,
b) előzetesen véleményezi az Országos Területrendezési Tervet és Pest Megye Területrendezési Tervét.
A megyei önkormányzat vidékfejlesztési és koordinációs feladatai78
13. §79 A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében:
a) dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról,
b) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel,
c) egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően,
d) a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján,
e) elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait,
f) a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében,
g) összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan,
h) külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el,
i) nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan,
j) ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására,
k) a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot.
13/A. §80 (1) A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.
(2) A megyei önkormányzat a 11. § (1) bekezdés a) pont aa) és ae) alpontjában, a 11. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában, a 12. § (1) bekezdés a) és d) alpontjában meghatározott feladata végrehajtása érdekében önkormányzati rendeletet alkot.
(3) A megyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében.
(4) A megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében.
(5) A megyei önkormányzat véleményezi települései településrendezési eszközeit, a megyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében.
14. §81 (1)–(3)82
(4)83 A megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a megyei önkormányzatnak együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(5)84 A megyei önkormányzat és a térségi fejlesztési tanács az e törvényben meghatározott területfejlesztési feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente tájékoztatja a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztert, valamint a területrendezési feladataival összefüggésben a területrendezésért felelős minisztert.
(6)–(8)85
Regionális területfejlesztési konzultációs fórum86
14/A. §87 (1) Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei – ha a régió a főváros területét is magában foglalja, akkor a megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester – regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.
(2) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum
a) eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben,
b) összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát,
c) képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját,
d) javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére.
(3) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik, titkársági feladatait az illetékes megyei (fővárosi) közgyűlések megegyezése szerinti megyei (fővárosi) önkormányzati hivatal látja el.
Megyei területfejlesztési konzultációs fórum88
14/B. §89 (1) A megyei közgyűlés és a – megye területén működő – megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.
(2) A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei jogú város közgyűlése egy képviselőt delegál. A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei közgyűlés a megyei jogú várost képviselők számával azonos számú képviselőt delegál.
(3) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben.
(4) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum véleményét a megyei közgyűlés ülésén a vonatkozó napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(5) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik. Titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti önkormányzati hivatal látja el.
Térségi Fejlesztési Tanács90
15. §91 (1)92 A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatai ellátására a megyei közgyűlések a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a kincstár vesz nyilvántartásba.
(1a)93 A térségi fejlesztési tanács működésével kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. A feladat ellátásával kapcsolatos beszámolási kötelezettséget – figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére – a térségi fejlesztési tanács a miniszternek köteles teljesíteni a miniszter rendeletében meghatározott módon.
(2)94 A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el. Ennek keretében:
a) vizsgálja és értékeli a kiemelt térség társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,
b) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza és a Kormánynak elfogadásra benyújtja a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját, illetve – a kiemelt térség területrendezési tervének figyelembevételével – a kiemelt térség területfejlesztési programját,
c) előzetesen véleményezi az országos, valamint a kiemelt térséget érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat,
d) figyelemmel kíséri az operatív programok kiemelt térségben jelentkező feladatainak végrehajtását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában.
(3)95 A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett megyei közgyűlések szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.
(4)96 A térségi fejlesztési tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a megyei fejlesztési koncepcióra és programra.
(5)97 A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzatban
a) a működési költségek fedezetéről,
b) a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről,
c) a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet létrehozásáról
is rendelkezni kell.
(6)98 A törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes szavazati joggal rendelkező nem kormányzati szervezeteket terhelő befizetési kötelezettség csak az adott szervezetet képviselő tag egyetértése esetén haladhatja meg a térségi fejlesztési tanács által meghatározott összes befizetési kötelezettség összegének 15 százalékát.
(7)99 A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a megyei közgyűlésekkel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.
(8)100 A térségi fejlesztési tanács tagjai
a) a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlések elnökei,
b) az érintett megyei közgyűlés egy-egy képviselője, továbbá
c)101 a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében: a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője, valamint
d)102 az ágazati operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek egy-egy képviselője.
(9)103
(10) A térségi fejlesztési tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb szervezeteket, személyeket is, de ezek létszáma a (8) bekezdés szerinti létszám egyharmadát nem haladhatja meg.
(11)104 A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a kormányhivatal vezetője, az állami főépítész, valamint mindazon gazdasági, civil és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(12)105
(13) A térségi fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnököt (alelnököket) választ. Munkaszervezetét – a 12. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – maga alakítja ki.
(14) A Balaton Fejlesztési Tanács dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, és megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes fejlesztési programok finanszírozásáról.
(15)106
15/A. §107 (1) A főváros területén – a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó fejlesztési feladatok kivételével – a megyei önkormányzat e törvény szerinti feladatait Budapest Főváros Önkormányzata látja el.
(2) A főváros területét és a főváros vonzáskörzetét érintő fejlesztésekkel és programokkal kapcsolatban Budapest Főváros Önkormányzata együttműködik az érintett önkormányzatokkal.
15/B. §108
16. §109 (1)–(3)110
(4)111 A térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják azzal, hogy működtetéséhez központi költségvetési hozzájárulás csak a törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács részére adható. A térségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhat befizetési kötelezettségeket, amelyről a tanács határozattal dönt. E befizetés elmulasztása esetén a térségi fejlesztési tanács megkeresheti az állami adóhatóságot az adók módjára történő behajtás érdekében. A térségi fejlesztési tanácsban a Kormány részéről tagként részt vevők befizetését a költségvetési hozzájárulás a költségvetési törvényben meghatározott mértékben biztosítja.
(5)112 A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát maga állapítja meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni a tanács és a titkárság szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásához a tanács tagjainak egyhangú támogató szavazata szükséges. Ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzat a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács tagjai minősített többségének támogató szavazatával elfogadható.
(6)113 A térségi fejlesztési tanács a munkaszervezetének székhelyéről az alakuló ülésen minősített többséggel dönt.
(7)114 A térségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozza a tanácskozási jog gyakorlásának módját a testület ülésein, az ülés összehívásának és megtartásának, valamint a határozathozatalnak a szabályait, továbbá a tanács tisztségviselőinek feladat- és jogkörét. A tanács testülete és titkársága működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(8)115 A térségi fejlesztési tanács határozatképes, ha az ülésén a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A tagokat megillető jogokat – ideértve a szavazás jogát is – csak a testület ülésén jelenlévő tag gyakorolhatja. A tagot csak a képviselt szerv vezetője által írásban felhatalmazott, az ülésen jelenlévő személy helyettesítheti. A tanács – ha a törvény mást nem ír elő – a jelenlevő tagok többségének szavazatával (egyszerű többség) dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Törvény egyes döntésekhez előírhatja a szavazati joggal rendelkező tagok 2/3-ának támogató szavazatát (e törvény alkalmazásában: minősített többség). A szavazás nyílt, kivéve, ha a szervezeti és működési szabályzat titkos szavazást ír elő.
(9)116 A térségi fejlesztési tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése érdekében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságokat hozhat létre. A tanács döntési jogkörét nem ruházhatja át a bizottságára.
(10)117 A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a Kormánynak a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes kormányhivatal látja el.
(11)118 A kormányhivatal a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a térségi fejlesztési tanács
a) szervezeti és működési szabályzata és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai, illetve egyéb döntései nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.
(12)119 Jogszabálysértés esetén a kormányhivatal határidő kitűzésével felhívja a térségi fejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére. A térségi fejlesztési tanács a megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a kormányhivatalt a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről.
(13)120 Ha a térségi fejlesztési tanács határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, vagy a térségi fejlesztési tanács elutasítja a kormányhivatal felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a kormányhivatal
a) keresettel fordul a bírósághoz a határozat, illetve egyéb döntése egészben vagy részben történő megsemmisítése iránt, továbbá a jogszabálysértő határozat, illetve egyéb döntés végrehajtását – ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna – felfüggeszti, illetőleg
b)121 ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a térségi fejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a térségi fejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítására,
c)122 felügyelő biztost rendel ki, ha a térségi fejlesztési tanács adósságállománya eléri a külön törvényben az önkormányzati biztos kijelöléséhez szükséges mértéket. A felügyelő biztos feladatára és eljárására az önkormányzati biztosra vonatkozó rendelkezések irányadók.
(14)123 A térségi fejlesztési tanács törvényességi felügyeletéért felelős szervnek a (13) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedése ellen annak megváltoztatása iránt a felfüggesztéssel érintett keresettel fordulhat a bírósághoz.
(15)124 A bíróság a (13) bekezdés a) pontjában és a (14) bekezdésben említett perben a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint jár el. Ha a bíróság az eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,
a) a jogsértő szervezeti és működési szabályzatot, egyéb szabályzatot, határozatot megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, illetőleg
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő szerv, tisztségviselő választására jogosult szerv összehívását.
(16)125 A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a kormányhivatalt.
Regionális fejlesztési ügynökség126
17. §127 (1) A miniszter a megyei, fővárosi fejlesztési program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtására, valamint a területfejlesztési feladatokat ellátó, e törvény III. Fejezetében nevesített területi szervek információval való ellátására és azok munkájának segítésére a régióban nonprofit gazdasági társaság formában regionális fejlesztési ügynökséget működtet.
(2) A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen:
a) folyamatos kapcsolatot tart a régióban működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;
b) szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok – külön jogszabályban meghatározott – pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet;
c) külön megállapodás alapján részt vesz a területfejlesztési programok lebonyolításában.
A területi államigazgatási szervek feladatai
18. § A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt.
19. § (1)128 A területrendezésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési feladatokat az állami főépítészek látják el.
(2)129 Az állami főépítész
a)130 véleményezi illetékességi területén a területrendezési terveket és indokolt esetben javaslatot tehet e tervek módosítására,
b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját.
c)131 nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési eszközöknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról,
d)132 ellátja a területrendezési hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat;
e)133 szakhatóságként közreműködik a területrendezési tervekben szereplő külön jogszabályban meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények hatósági engedélyezési eljárásában.
A TERÜLETFEJLESZTÉS
ÉS A TERÜLETRENDEZÉS ESZKÖZEI
A területfejlesztési és a területrendezési célt közvetlenül és közvetetten szolgáló tervek134
19/A. §135 (1) A területfejlesztést és a területrendezést közvetlenül és közvetetten segítő tervek a következők:
a) országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció,
b) országos szintű területrendezési terv,
c) kiemelt térségi szintű területfejlesztési koncepció,
d) kiemelt térségi szintű területrendezési terv,
e) operatív program,
f) kiemelt térségi szintű területfejlesztési program,
g) megyei és budapesti szintű területfejlesztési koncepció,
h) megyei szintű területrendezési terv,
i) megyei és budapesti szintű területfejlesztési program,
j) térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési koncepció,
k) térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési program.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tervek egymásra épülő rendszert alkotnak. A felsorolásban szereplő alacsonyabb szintű tervnek meg kell felelnie a felsorolásban szereplő magasabb szintű terv célrendszerének.
19/B. §136 (1) A területfejlesztési és a területrendezési célt közvetetten szolgáló tervek és kapcsolatuk a területfejlesztési és a területrendezési célt közvetlenül szolgáló egyes tervekkel:
a) szakpolitikai stratégia,
b) szakpolitikai program,
c) hálózati fejlesztési terv,
d) települési szintű tervek.
(2) Az országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció tartalmazza az egyes szakpolitikai stratégiák hosszú és középtávú irányait.
(3) Az egyes szakpolitikai stratégiák és a hálózatfejlesztési terv szakpolitikai tartalmat adnak az országos szintű területrendezési terv kidolgozásához.
(4) A települési szintű terveknek meg kell felelnie a megyei szintű területfejlesztési koncepciónak és területrendezési tervnek.
A területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök137
20. § (1)138 A területfejlesztési célok megvalósítását az általános gazdasági szabályozás, a normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése, a forráskoordináció, valamint a miniszter számára az összehangolás érdekében külön jogszabályban meghatározott jogkörök biztosítják.
(2) A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:
a)139 a területfejlesztési célokat szolgáló, az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza meg,
b) a vállalkozásokat segítő, meghatározott területen igénybe vehető pénzügyi kedvezmények,
c)140 a térségi programok megvalósítását elősegítő egyéb központi források.
(3) A területfejlesztést segítik külön jogszabályban meghatározott módon
a) a gazdaság, a foglalkoztatás és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló pénzalapok, illetve költségvetési előirányzatok,
b)141 az éves központi költségvetésben megtervezett költségvetési források,
c) az egyes elkülönített pénzalapok területfejlesztési programokra és célokra felhasználható pénzeszközei,
d)142 az önkormányzatok településfejlesztését támogató céltámogatások
rendszere.
(4) A területfejlesztés térségi eszközei:
a)143 az éves költségvetési törvényben meghatározott területfejlesztési célokat szolgáló előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza meg,
b)144
c) a térség helyi önkormányzatai által átadott források, helyi adókedvezmények,
d)145
e)146
f)147
(5) A területfejlesztés egyéb eszközei:
a) a területfejlesztési célú segélyek, illetve hitelek,
b) a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, a gazdasági kamarák, valamint más intézmények önkéntes hozzájárulásai.
21. § A területfejlesztés céljainak hatékony megvalósítása érdekében a központi költségvetés, továbbá az egyes programok és fejlesztések elfogadásakor a területfejlesztés céljait figyelembe kell venni:
a) az országos infrastruktúra-rendszerek fejlesztése során,
b) az ipari és mezőgazdasági válságkezelő és szakmapolitikai programokban,
c) a foglalkoztatáspolitikában,
d) a beruházás- és vállalkozásösztönzést, valamint a beruházásfejlesztést szolgáló alapok kialakításában,
e) az önkormányzati szabályozás kiegyenlítő mechanizmusaiban,
f) az idegenforgalomban,
g) az adópolitikában,
h) a szociálpolitikában és az egészségügyi ellátásban,
i) a művelődési és közoktatás-politikában.
A területfejlesztés hatékonyságát növelő feladat– és forráskoordináció
21/A. §148 (1)149 A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása – az érintett miniszterek együttműködésével – a miniszter forráskoordinációjával történik. A forráskoordinációval kapcsolatos feladatok ellátásában a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv külön jogszabályban meghatározott feladatkörében közreműködik.
(2) A forráskoordináció kiterjed:
a) a pályázati célokat szolgáló források számbavételére;
b) a források felhasználását szabályozó jogszabályok és utasítások egyeztetésére;
c) a pályázati felhívások egyeztetésére és nyilvántartására;
d) a pályázatok elbírálásában képviselet biztosítására;
e) a pályázati felhívások összegyűjtésére és azok nyilvánossá tételére.
(3)150 A pályázatok adataira vonatkozó nyilvántartás és a minisztériumok területi értékelései alapján a miniszter – a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv előkészítése mellett – jelentést nyújt be a Kormánynak arról, hogy a központi támogatások a területfejlesztési politika céljaival mennyire voltak összhangban.
Szabad vállalkozási zónák és ipari parkok működése151
22. §152 (1) A Kormány a területfejlesztési célok érdekében szabad vállalkozási zónákat hozhat létre.
(2) A szabad vállalkozási zónákban a területfejlesztési célok érdekében – külön jogszabályban meghatározott – pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani.
(3) Az önkormányzatok és társulásaik sajátos területfejlesztési céljaik érdekében ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre.
Területfejlesztési-statisztikai kistérség153
22/A. §154 (1) A területfejlesztési-statisztikai kistérségek területe teljes mértékben lefedi az ország területét, és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz.
(2) Egy település közigazgatási területe csak egy területfejlesztési-statisztikai kistérségbe tartozhat. Egy területfejlesztési-statisztikai kistérségnek legalább két településből kell állnia. Budapest egy területfejlesztési-statisztikai kistérséget alkot.
22/B. §155 E törvény alkalmazásában a területfejlesztési-statisztikai kistérségek elnevezését és a kistérségek területét alkotó települések felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
22/C. §156 (1) Az 1. mellékletben megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatását 2013. január 1-jét követően a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján az érintett települési önkormányzat képviselő-testülete – a területileg illetékes megyei önkormányzat véleményének csatolásával – kezdeményezheti.
(2) A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter javaslatát – a miniszterrel közösen – az általános önkormányzati választások évében – az országos önkormányzati szövetségek véleményének kikérését követően – december 31-ig nyújtja be a Kormány számára, valamennyi az adott időszakban beérkezett kezdeményezés tekintetében.
22/D. §157 A területfejlesztési-statisztikai kistérségekhez statisztikai jelzőszámot kell rendelni.
A TERÜLETRENDEZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
23. § (1) A területi tervezés alapja a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv.
(2) A területrendezési terv a területfejlesztési koncepciókban megállapított célokkal összhangban meghatározza a térségi területhasználat módját.
(3)158 A területrendezési terv tartalmazza
a) a térségi szerkezeti tervet,
b) a térségi övezeti tervlapokat és
c) a területrendezési szabályozási előírásokat.
(4)159 A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési eszközök készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben foglaltakat.
(5)160
(6)161 A területrendezési tervnek tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minősége térségi szempontjait is.
(7)162
23/A. §163 (1) A kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek készítése során
a) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helyét az Országos Területrendezési Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni;
b)164 az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb +/–10%-kal térhet el az Országos Területrendezési Terv szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt;
c)165 az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével kell lehatárolni.
(2) A településrendezési tervek készítése során
a) az országos, valamint a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni;
b)166 az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/–5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal-változattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt;
c)167 az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/–5%-kal változhat;
d) kiemelt térségi vagy megyei terv hiányában az Országos Területrendezési Terv előírásait a kiemelt térségi és megyei terv készítésére vonatkozó szabályok szerint [az (1) bekezdésben foglaltak szerint] kell érvényesíteni.
(3) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék, illetve települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.
(4)168 Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.
(5)169
(6)170 A megyei területrendezési tervben a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezetét, az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét, az együtt tervezhető térségek övezetét, a világörökség és világörökség-várományos terület övezetét, a történeti települési terület övezetét, a földtani veszélyforrás területe övezetét, a vízeróziónak kitett terület övezetét, valamint a széleróziónak kitett terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni.
(7)171 A kiemelt térségek területrendezési tervében a térségi övezetek határait – az övezet jellegére tekintettel – a (6) bekezdésben rögzítettektől eltérően is meg lehet határozni.
23/B. §172 (1) A kiemelt térség és megye területrendezési terve a térség területi határát, térségi szerkezeti tervét, térségi övezeteit és területrendezési szabályzatát foglalja magában, továbbá tartalmazhat ajánlásokat és intézkedési javaslatot.
(2) A kiemelt térség területrendezési terve nem lehet ellentétes az ország területrendezési tervével, a megye területrendezési terve pedig az ország és a kiemelt térség területrendezési tervével.
A területrendezési terv készítésére és elfogadására vonatkozó eljárási szabályok
23/C. §173 (1)174 A kiemelt térség és a megye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt: tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az érdekelt civil szervezetekkel. A véleményezésre legalább két hónap határidőt kell biztosítani.
(1a) A területrendezési tervek rajzi munkarészeit egységes országos vetületi rendszerben, vektoros állományokkal, térinformatikai rendszerben kell elkészíteni.
(2)175 Az ország területrendezési tervét meg kell küldeni – a külpolitikáért felelős miniszter útján – a szomszédos országok területrendezésért felelős minisztereinek.
(3)176 A 6. § d) pontjában foglalt tervek kivételével a tervjavaslatot és a megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló rendelettervezetet az egyeztetést követően az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával együtt állásfoglalásra meg kell küldeni a területrendezésért felelős miniszternek.
(4)177 A rendelet tervezethez csatolni kell az állami főépítész nyilatkozatát a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel való összhangjáról.
(5)178 A megyei önkormányzat a területrendezési tervről szóló rendeletét a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. A területrendezésért felelős miniszter egy hónapon belül adja ki állásfoglalását, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy állásfoglalását egyetértőnek kell tekinteni.
(6)179
(7)180 A megyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel (tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indokolásával, az állami főépítész nyilatkozatával és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával) együtt küldi meg a kormányhivatalnak.
A területrendezési hatósági eljárások általános szabályai és az eljárások keretében kiadható térségi területfelhasználási engedélyek181
23/D. §182 (1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye szükséges.
(2) A településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítása az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3)183 A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén a területcsere az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(4)184 A térségi területfelhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival.
(5)185 A térségi területfelhasználási engedélykérelmet harminc napon belül kell elbírálni.
(6)186 Az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A térségi területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni keresetet a törvényszék soron kívül bírálja el.
(7)187 Az állami főépítész a területrendezési hatósági eljárást követően a térségi területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a megyei önkormányzattal.
(8) Az állami főépítész – felkérésre – állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak, programoknak, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről.
(9)188 A kiemelt térségi és megyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési eszközöket – az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye birtokában – a területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni.
(10)189 Az állami főépítész a területrendezési hatósági eljárásban kiadott térségi területfelhasználási engedélyekről közhiteles hatósági nyilvántartás vezet.
(11)190 A (10) bekezdés szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a területrendezési terv megnevezése, amelyre a térségi területfelhasználási engedély vonatkozik,
b) a térségi területfelhasználási engedély által érintett települések megnevezése, valamint
c) a térségi területfelhasználási engedély kiadásának dátuma, iktató száma, érvényesség dátuma, valamint az engedélyezés típusa.
23/E. §191 A területrendezési terveket legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.
Területi információs rendszer
24. § (1) A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzőinek és változásainak figyelemmel kísérése, illetve előrejelzése érdekében az országos, a regionális, a megyei és a települési szintek között az információcsere biztosításával területi információs rendszert kell létrehozni és működtetni.
(2) A miniszter, a megyei önkormányzat és a megyei jogú város részére az adatgyűjtő és feldolgozó szervezetek külön jogszabály rendelkezései szerint területi bontásban rendszeresen adatot szolgáltatnak.
24/A. §192 A területfejlesztéssel, illetve a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, határozatlan idejű megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról a miniszter, illetve a területrendezésért felelős miniszter gondoskodik.
A nyilvánosság és a társadalmi részvétel
25. § (1) A térségi területfejlesztési és területrendezési tervek nyilvánosak.
(2) A tervezés folyamatáról és a tervek elfogadásáról tényközlő és általános ismertető híradást kell közzétenni az érintett térségi, szükség esetén országos tömegtájékoztatási eszközökben.
(3)193 A tervezéssel összefüggő részletes szabályokat, így különösen a tervek elkészítésének szakmai szabályait, elfogadásának rendjét jogszabály állapítja meg.
Területrendezési tervezési tevékenység
25/A. §194 (1) Területrendezési terv elkészítésében tervezőként az a büntetlen előéletű személy vehet részt, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)195 Aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentés tartalmát a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló kormányrendelet tartalmazza.
(3)196 A kamara a területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személy:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) állampolgárságát,
c) lakóhelyét, székhelyét,
d) elérhetőségét (levelezési cím, telefon- és/vagy telefaxszám, elektronikus levelezési cím),
e) szakirányú végzettségét igazoló okirat számát, keltét, kiállító intézmény nevét,
f) szakmai gyakorlatának helyét, idejét,
g) szakmagyakorlási jogosultságának megnevezését, jelét és
h) nyilvántartási számát.
(4)197 A kamara által vezetett nyilvántartás a (3) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
Területfejlesztési tervezési tevékenység198
25/B. §199 (1) Területfejlesztési terv elkészítésében tervezőként az a büntetlen előéletű személy vehet részt, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a területfejlesztési stratégiai tervezési feladatokért felelős miniszter feladatának segítését ellátó minisztériumi háttérintézménynél (a továbbiakban: háttérintézmény) bejelenteni. A bejelentés tartalmát a területfejlesztési tervezési jogosultságról szóló kormányrendelet tartalmazza.
(3) A háttérintézmény a területfejlesztési tervezési tevékenység folytatására jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon kívül tartalmazza az érintett személy
a) születési helyét, évét, hónapját, napját és anyja nevét,
b) állampolgárságát,
c) lakóhelyét, székhelyét,
d) elérhetőségét (levelezési cím, telefon-, illetve telefaxszám, elektronikus levelezési cím),
e) szakirányú végzettségét igazoló okirat számát, keltét, kiállító intézmény nevét,
f) által folytatott területfejlesztési tervezési tevékenység megnevezését, jelét és
g) nyilvántartási számát.
(4) A háttérintézmény által vezetett nyilvántartás a (3) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) A háttérintézmény a nyilvántartásában szereplő adatot csak addig kezelheti, amíg a területfejlesztési tervezési tevékenység folytatására jogosult személy gyakorolja tervezési tevékenységét.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. § (1)200 Ez a törvény a kihirdetését a követő 60. napon lép hatályba.
(2)–(4)201
(5)202
(6)–(7)203
(8)204
27. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)205 a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait, a miniszterek közötti folyamatos koordináció szempontjait;206
b)207 a kedvezményezett területfejlesztési-statisztikai kistérségek és települések besorolásának feltételrendszerét és besorolását;208
c)209 a településrendezési eszköz területrendezési tervvel való összhangját igazoló területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
d)210 a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, továbbá illeszkedésük, kidolgozásuk és közzétételük részletes szabályait, valamint egyeztetésük, elfogadásuk rendjét;211
e)212 a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályait;213
f) a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszert és a kötelező adatközlés szabályait;214
g)215 a 20. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök differenciált területi elosztását, a törvény 6. § e) pontjában szereplő, az Országgyűlés által meghatározott elvek figyelembevételével.216
h)217 a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és működési rendjét;218
i) a területfejlesztési önkormányzati társulások működéséhez kapcsolódó költségvetési hozzájárulás mértékét és felhasználásának módját;
j)219 a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályait;
j)220
k)221 a területfejlesztést közvetlenül és közvetve szolgáló pénzeszközök koordinációjának a pályázati rendszerre is kiterjedő részletes szabályait,222
l)223 a területfejlesztés intézményeinek a fejlesztési elképzelések összegyűjtésével, számbavételével, megvalósításának kidolgozásával, és ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás rendjével kapcsolatos feladatait és eljárás rendjét;
m)224 az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjét;
n)225 a kormányhivatal, a kistérségi, térségi és regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával, átalakulásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatait, a megalakulással, átalakulással és megszüntetéssel kapcsolatos eljárás rendjét;
o)226 a területrendezési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
p)227 a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat-köteles eljárások körét, a területi hatásvizsgálat készítésének eljárási szabályait és tartalmi követelményeit;228
q)229 az országos és a térségi műszaki infrastruktúrahálózatoknak a területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalától való kivételes eltérésre vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
r)230 a kormányzati területfejlesztési és területrendezési feladatokért felelős szerv vagy szervek kijelölését;231
s)232 az állami főépítész vagy főépítészek kijelölését és feladatkörük szabályozását;233
t)234 a területrendezési tervekben nem szereplő, térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésére, beillesztésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
u)235 a 23/D. § (3) bekezdésében meghatározott övezetekben és esetekben a beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére, valamint a területcserére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
v)236 a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;237
w)238 a területfejlesztési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
x)239 a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter feladatának segítését ellátó minisztériumi háttérintézmény kijelölését.
z)240 a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő – személyes adatot nem tartalmazó – dokumentumok körét, azok gyűjtésének, megőrzésének, nyilvántartásának és hasznosításának részletes szabályait, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatásért járó költségtérítés összegét és megfizetésének szabályait.241
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a)242
b)–c)243
d)244
e)245
f)246 a területfejlesztést közvetlenül vagy közvetve szolgáló források felhasználásáról készülő területi értékelés elkészítésének módszertani szabályait,
g)247 a 12. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás szabályait.
(3)248 Felhatalmazást kap a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, hogy a területrendezésért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg a megyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok e törvény alapján ellátott tevékenységéről szóló éves beszámolási, illetve tájékoztatási kötelezettség szabályait.
(4)249 Felhatalmazást kap a megyei önkormányzat, hogy önkormányzati rendeletet alkosson a területfejlesztési és vidékfejlesztési koordináció részletes szabályairól.
(5)250 A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter évente, a tárgyévet követő június 15-éig beszámol a Kormánynak a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatairól, valamint a térségi fejlesztési tanácsok működéséről.
(6)251
(7)252 Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy a területrendezési feladatok előirányzat felhasználásának szabályait rendeletben állapítsa meg.
28. §253
1. melléklet az 1996. évi XXI. törvényhez254
A törvényt az Országgyűlés az 1996. március 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. április 5.
Az 1. § (2) bekezdése a 2013: CCXVI. törvény 19. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdését a 2013: CCXVI. törvény 21. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (4) bekezdés b) pontját a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § c) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § e) pontja a 2013: CCXVI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § f) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § g) pontját a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCVII. törvény 68. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. § h) pontját a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCVII. törvény 68. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. § i) pontja a 2013: CCXVI. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § j) pontja a 2012: CCVII. törvény 68. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § n) pontja a 2013: CCXVI. törvény 21. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § o) pontját a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCXVI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 5. § p) pontját a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCXVI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 5. § t) pontját a 2011: LXXXVIII. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított, a 2013: CCXVI. törvény 19. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § u) pontját a 2013: CCXVI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 5. § v) pontját a 2013: CCXVI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 5. § x) pontját a 2013: CCXVI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 5. § y) pontját a 2013: CCXVI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.
A 6. § a) pontja a 2013: CCXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § c) pontja a 2013: CCXVI. törvény 21. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § d) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § e) pontját a 2013: CCXVI. törvény 21. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § f) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § a) pont aa) alpontja a 2013: CCXVI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § a) pont ab) alpontja a 2011: CXCVIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § a) pont ac) alpontját a 2013: CCXVI. törvény 21. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § a) pont ad) alpontja a 2011: CXCVIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § d) pontja az 1996: CXXIV. törvény 73. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 26/2003. (III. 4.) Korm. rendeletet, a 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendeletet, a 27/2005. (II. 14.) Korm. rendeletet.
A 7. § f) pontja a 2012: CCVII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § g) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § h) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § j) pontja a 2004: LXXV. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § l) pontja a 2004: LXXV. törvény 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § m) pontja a 2004: LXXV. törvény 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a 2011: CCI. törvény 113. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § n) pontját a 2013: CCXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § o) pontját a 2013: CCXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. §-t megelőző alcím a 2013: CCXVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § a 2013: CCXVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 2004: LXXV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés a)–b) pontját a 2010: XC. törvény 74. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdés d) pontja a 2010: XC. törvény 74. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés e) pontját a 2013: CCXVI. törvény 21. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdés f) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdésének g) pontja a 2004: CXX. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: XC. törvény 74. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés h)–i) pontját a 2013: CCXVI. törvény 21. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdésének j) pontját a 2004: CXX. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXVI. törvény 21. § 6. pontja.
A 9. § (2) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2004: LXXV. törvény 23. §-ának (3) bekezdése, a 2013: CCXVI. törvény 21. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés c) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdését a 2004: LXXV. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének c) pontja.
A 9/A. §-t a 2010: XC. törvény 72. § (3) bekezdése iktatta be.
A 9/A. § b) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/A. § d) pontja a 2013: CCXVI. törvény 19. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 9/A. § f) pontját a 2011: CXCVIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9/B. §-t a 2010: XC. törvény 72. § (3) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 106. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9/B. § b) pontja a 2013: CCXVI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § c) pontja a 2013: CCXVI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § d) pontját a 2011: CXCVIII. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCVII. törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § e) pontját a 2012: CCVII. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9/B. § f) pontját a 2012: CCVII. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § g) pontját a 2013: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9/B. § h) pontját a 2013: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9/B. § i) pontját a 2013: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9/B. § j) pontját a 2013: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9/B. § k) pontját a 2013: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9/C. §-t a 2013: CCXVI. törvény 6. §-a iktatta be.
A 10. § a 2004: LXXV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (3) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 8. §-ával megállapított, a 2012: XCIII. törvény 33. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 10/A. §-t megelőző alcímet és a 10/A–10/G. §-t a 2004 : LXXV. törvény 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja.
A 11. §-t megelőző alcím a 2013: CCXVI. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § a 2013: CCXVI. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. §-t és az azt megelőző alcímet a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. A 12. §-t újonnan a 2013: CCXVI. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13. §-t megelőző alcímet a 2013: CCXVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.
A 13. § a 2013: CCXVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13/A. §-t a 2013: CCXVI. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be.
A 14. § a 2004: LXXV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1)–(3) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (4) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (5) bekezdése a 2013: CCXVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (6)–(8) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CXCVIII. törvény 12. §-a iktatta be.
A 14/A. §-t a 2011: CXCVIII. törvény 12. §-a iktatta be.
A 14/B. §-t megelőző alcímet a 2011: CXCVIII. törvény 12. §-a iktatta be.
A 14/B. §-t a 2011: CXCVIII. törvény 12. §-a iktatta be.
A 15. § előtt lévő cím az 1999: XCII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a 2004: LXXV. törvény 12. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (1a) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be.
A 15. § (2) bekezdése a 2013: CCXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (4) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (5) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (6) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (7) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (8) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (8) bekezdés c) pontja a 2013: CCXVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (8) bekezdés d) pontját a 2013: CCXVI. törvény 11. §-a iktatta be.
A 15. § (9) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (11) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 13. § (4) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 33. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (12) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (15) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15/A. §-t a 2004: LXXV. törvény 12. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 15/B. §-t a 2004: LXXV. törvény 12. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja.
A 16. § -t megelőző alcímet a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (1)–(3) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (4) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (5) bekezdése a 2004: LXXV. törvény 13. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (6) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (7) bekezdését a 2004: LXXV. törvény 13. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (8) bekezdését a 2004: LXXV. törvény 13. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (9) bekezdését a 2004: LXXV. törvény 13. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 15. § (3) bekezdésével megálapított szöveg.
A 16. § (10) bekezdését a 2004: LXXV. törvény 13. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 104. §-ával megállapított, a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 7. pontja, a 2012: XCIII. törvény 33. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (11) bekezdését a 2004: LXXV. törvény 13. §-ának (2) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2010: CXXVI. törvény 64. §-a, a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 8. pontja, a 2012: XCIII. törvény 33. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (12) bekezdését a 2004: LXXV. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXVI. törvény 64. §-a, a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 9. pontja, a 2012: XCIII. törvény 33. § b) és d) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (13) bekezdését a 2004: LXXV. törvény 13. §-ának (2) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2010: CXXVI. törvény 64. §-a, a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 10. pontja, a 2012: XCIII. törvény 33. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (13) bekezdés b) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (13) bekezdés c) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (14) bekezdését a 2004: LXXV. törvény 13. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (15) bekezdését a 2004: LXXV. törvény 13. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 125. §-a szerint módosított szöveg.
A 16. § (16) bekezdését a 2004: LXXV. törvény 13. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXVI. törvény 64. §-a, a 2012: XCIII. törvény 33. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. §-t megelőző alcím a 2011: CXCVIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § a 2011: CXCVIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének b) pontja, a 2010: XC. törvény 73. §-a szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés a) pontja a 2013: CCXVI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés c) pontját a 2004: LXXV. törvény 15. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXVI. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés d) pontját a 2004: LXXV. törvény 15. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdésének e) pontját a 2004: LXXV. törvény 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CIX. törvény 101. § (1) bekezdésének c) pontja.
A 19/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CCXVI. törvény 14. §-a iktatta be.
A 19/A. §-t a 2013: CCXVI. törvény 14. §-a iktatta be.
A 19/B. §-t a 2013: CCXVI. törvény 14. §-a iktatta be.
A 20. §-t megelőző alcím a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 2004: LXXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdésének a) pontja a 2004: LXXV. törvény 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés c) pontját a 2004: LXXV. törvény 16. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (3) bekezdés b) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdés d) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (4) bekezdésének a) pontja a 2004: LXXV. törvény 16. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdés b) pontját a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (4) bekezdésének d) pontját a 2004: LXXV. törvény 16. §-ának (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja.
A 20. § (4) bekezdésének e) pontját a 2004: LXXV. törvény 16. §-ának (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja.
A 20. § (4) bekezdésének f) pontját a 2004: LXXV. törvény 16. §-ának (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja.
A 21/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: LXXV. törvény 17. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 21/A. § (1) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 21/A. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. §-t megelőző alcímet a 2004: LXXV. törvény 17. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § a 2011: CXCVIII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 22/A. §-t meglőző alcímet a 2012: CCVII. törvény 71. §-a iktatta be.
A 22/A. §-t a 2012: CCVII. törvény 71. §-a iktatta be.
A 22/B. §-t a 2012: CCVII. törvény 71. §-a iktatta be.
A 22/C. §-t a 2012: CCVII. törvény 71. §-a iktatta be.
A 22/D. §-t a 2012: CCVII. törvény 71. §-a iktatta be.
A 23. § (3) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (4) bekezdése a 2013: CCXVI. törvény 19. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § új (5) bekezdését a 2006: L. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdésének számozását (6)–(7) bekezdésre változtatta. A 23. § (5) bekezdését a 2010: XC. törvény 74. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: L. törvény 35. § (2) bekezdése, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2006: L. törvény 35. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja.
A 23/A. §-t a 2004: LXXV. törvény 18. §-a iktatta a szövegbe.
A 23/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/A. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/A. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 124. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 23/A. § (2) bekezdés c) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (1) bekezdés 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 23/A. § (4) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/A. § (5) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23/A. § (6) bekezdése a 2008: L. törvény 40. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/A. § (7) bekezdését a 2008: L. törvény 40. § (4) bekezdése iktatta be.
A 23/B. §-t a 2004: LXXV. törvény 18. §-a iktatta a szövegbe.
A 23/C. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: LXXV. törvény 18. §-a iktatta a szövegbe.
A 23/C. § (1) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/C. § (2) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/C. § (3) bekezdése a 2010: XC. törvény 72. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/C. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 23/C. § (5) bekezdése a 2010: XC. törvény 72. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/C. § (6) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23/C. § (7) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 33. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 23/D. §-t megelőző alcímet a 2011: CXCVIII. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be.
A 23/D. §-t a 2004: LXXV. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 123. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 23/D. § (3) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/D. § (4) bekezdése a 2011: LXXXVIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/D. § (5) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/D. § (6) bekezdése a 2010: CLXXXIII. törvény 168. §-a, a 2011: CCI. törvény 113. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 23/D. § (7) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 22. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/D. § (9) bekezdését a 2011: CXCVIII. törvény 22. § (5) bekezdése iktatta be.
A 23/D. § (10) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be.
A 23/D. § (11) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be.
A 23/E. §-t a 2004: LXXV. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 24/A. §-t a 2009: LVI. törvény 123. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: XC. törvény 72. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.
A 25/A. §-t és az azt megelőző alcímeet a 2009: LVI. törvény 123. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 25/A. § (2) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25/A. § (3) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25/A. § (4) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.
A 25/B. §-t megelőző alcímet a 2013: CCXVI. törvény 16. §-a iktatta be.
A 25/B. §-t a 2013: CCXVI. törvény 16. §-a iktatta be.
A 26. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 239. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (2)–(4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 239. pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (5) bekezdését az 1999: XCII. törvény 7. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 26. § (6)–(7) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 239. pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (8) bekezdését a 2004: LXXV. törvény 23. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 27. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 99. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletet, a 37/2010. (II. 26.) Korm. rendeletet, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet.
A 27. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CCXVI. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: LVI. törvény 123. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendeletet, a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletet, 77/2010. (III. 25.) Korm. rendeletet.
A 27. § (1) bekezdés e) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdésének g) pontja az 1996: CXXIV. törvény 73. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdésének h) és i) pontjait, valamint (3)- (5) bekezdését az 1999: XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 27. § (1) bekezdésének j) pontját a 2000: CXII. törvény 60.§-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 125. §-a, újonnan a 2010: XC. törvény 72. § (9) bekezdése iktatta be.
A 27. § (1) bekezdésének újabb j) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 125. §-a.
A 27. § (1) bekezdésének k) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 25. § (3) bekezdésével megállapított, a 2012: LXIII. törvény 24. §-a szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdésének l) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 27. § (1) bekezdésének m) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdésének n) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 33. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdésének o) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdésének p) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 124. §-a szerint módosított szöveg.
Lásd a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendeletet, a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletet, a 77/2010. (III. 25.) Korm. rendeletet.
A 27. § (1) bekezdés q) pontját újonnan a 2009: LVI. törvény 123. § (5) bekezdése iktatta be.
A 27. § (1) bekezdésének r) pontját a 2006: CIX. törvény 99. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 25. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdésének s) pontját a 2006: CIX. törvény 99. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 25. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés t) pontját a 2008: L. törvény 40. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 123. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés u) pontját a 2009: LVI. törvény 123. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: LXXXVIII. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés v) pontját a 2009: LVI. törvény 123. § (6) bekezdése iktatta be.
A 27. § (1) bekezdés w) pontját a 2013: CCXVI. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (1) bekezdés x) pontját a 2013: CCXVI. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (1) bekezdés z) pontját a 2009: LVI. törvény 123. § (6) bekezdése iktatta be.
A 27. § (2) bekezdésének a) pontját a 3/1997. (I. 22.) AB határozat 1. pontja megsemmisítette.
A 27. § (2) bekezdés b)–c) pontját a 2009: LVI. törvény 125. §-a hatályon kívül helyezte.
A 27. § (2) bekezdés d) pontját a 2010: XC. törvény 74. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (2) bekezdésének e) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. §-ának (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 125. §-a.
A 27. § (2) bekezdésének f) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 27. § (2) bekezdésének g) pontját a 2004: LXXV. törvény 19. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 27. § (3) bekezdését újonnan a 2013: CCXVI. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be.
A 27. § (4) bekezdése a 2013: CCXVI. törvény 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (5) bekezdése a 2013: CCXVI. törvény 17. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 123. § (8) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCVIII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja.
A 27. § (7) bekezdését a 2010: XC. törvény 72. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 25. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. §-t a 2011: CXCVIII. törvény 26. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXVI. törvény 21. § 11. pontja.
Az 1. mellékletet a 2012: CCVII. törvény 72. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXVI. törvény 20. §-a és 21. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás