Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

1996. évi CXXVI. törvény

1996. évi CXXVI. törvény

a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról1

2013.12.20.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetővé teszi a magánszemélyeknek, hogy befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követő évben (a rendelkező nyilatkozat évében) külön törvényben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezzék. A magánszemély e jogának megvalósulását szolgáló eljárás szabályairól e rendelkezés tárgyát képező adórész mértékéről és a kedvezményezettek köréről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2

1.3 A magánszemély rendelkezési joga

1. §4 (1)5 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában vagy az azt helyettesítő adómegállapítás szerint az összevont adóalap adójának összegéből az Szja. tv. 45. §-ában említett kedvezmények és átutalások levonása után fennmarad, feltéve, hogy a magánszemély

a) a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, illetve amennyiben a bevallás adóhatósági javítása alapján az adózót további befizetendő adó terheli, az annak megfizetésére előírt határidőig, vagy

b)6

c)7 az esedékességet megelőzően benyújtott kérelmére az állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a magánszemély az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve a felszámított pótlékot és az adót hiánytalanul megfizette.

(2)8 Az adó abban az esetben is határidőben megfizetettnek minősül, ha az adózó a határidőben benyújtott bevallásában az adótartozás megfizetéséről átvezetés útján rendelkezik, és a tartozás kiegyenlítésére az átvezetés forrásául megjelölt összeg az átvezetés időpontjában ténylegesen fedezetet nyújt.

(3)9 Az adó abban az esetben is megfizetettnek minősül, ha a bevallásban a fizetendő adó összegeként – az összevont adóalap adójának összegéből az Szja. tv. 45. §-ában említett kedvezmények és átutalások levonása után – nulla forint szerepel.

(4)10 A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának

a) egy százalékáról a 4. §-ban,

b) további egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban

meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.

(5)11 A befizetett adó egy-egy százalékáról csak teljes egészében lehet rendelkezni.

2. §12 (1)13 Ha a magánszemély a befizetett adójának legalább egyik egy százalékáról rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, a teljesítés szerinti összeg kizárólag abban az esetben módosítható, ha a módosítás vagy módosítások által a teljesítés szerinti összeg kedvezményezettenként legalább ötezer forinttal növekszik, és a rendelkező nyilatkozat évét követő év július 31. napjáig

a)14 az adóhatósági ellenőrzés során hozott – az adó összegének növekedéséről szóló – jogerős határozat alapján esedékessé vált adótöbbletet a magánszemély megfizette, vagy

b) a magánszemély önellenőrzést nyújtott be, és ez alapján az adótöbbletet meg is fizette.

(2)15 Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évét követő év szeptember 30. napjáig a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettnek átutalja az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelő összeget, a 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott kiemelt előirányzat kezeléséért felelős fejezetnek pedig adatot szolgáltat ezen összegről. A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter a 6/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően utalja át az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelő összeget. Az utalás csak abban az esetben teljesíthető, ha az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltak szerinti adóhatósági határozatból, illetve önellenőrzésből egyértelműen megállapítható az összevont adóalap adójának, illetve a levonandó kedvezményeknek az összege.

(3)16 Ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának módosítása, önellenőrzése vagy adóhatósági ellenőrzése az összevont adóalap adójának az Szja. tv. 45. §-a szerinti kedvezmények levonása, illetve átutalások teljesítése után fennmaradó részére kevesebbet állapít meg a bevallott, illetve megállapított összegnél, akkor a különbözetnek az 1. § (4) bekezdés a)–b) pontjában rögzített hányadát – ha az kedvezményezettenként legalább ötezer forint, és a rendelkezés teljesítése a kedvezményezett javára már megtörtént – az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie.

3. §17 (1)18 Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatban és az adóbevallásban feltüntetett adatok alapján utalja át a 4. §-ban meghatározott kedvezményezettek javára az 1–2. § rendelkezései szerint meghatározott összeget.

(2)19 A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezetteket megillető támogatást az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter utalja át. A 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget az Országgyűlés által meghatározott célok megvalósításában érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a 6/D. §-nak megfelelően használja fel.

(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti utalás nem teljesíthető, amennyiben összege kedvezményezettenként nem éri el a 100 forintot.

2.20 A rendelkezési jog kedvezményezettje

4. § (1)21 Kedvezményezettnek minősül

a)22 a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább

aa) két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szerinti – egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet),

ab) két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett – a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti – alapítvány,

ac) egy évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett olyan közhasznú alapítvány vagy közhasznú egyesület, amely tevékenységét állami szervvel vagy helyi önkormányzattal a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kötött szerződés alapján végzi, valamint

ad) egy évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett közalapítvány,

ha az alapcél szerinti közhasznú tevékenységét a magánszemély rendelkező nyilatkozata évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül végzi;

b) a Magyar Tudományos Akadémia;

c) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA);

d)23 a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény:

1. Magyar Állami Operaház,

2. Magyar Országos Levéltár,

3. Országos Széchényi Könyvtár,

4. Magyar Nemzeti Filmarchívum,

5. Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;

e) az országos szakmúzeumok;

f)24 az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetésből egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba;

g)25 a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény;

h)26 a Nemzeti Együttműködési Alap.

i)27 a Magyar Művészeti Akadémia.

(2)28 Az (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely

a) belföldi székhelyű, és

b)29 magyarországi közösség, illetve a határon túli magyarság érdekében működik, és

c)30 alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek, és

d)31 nyilatkozik arról, hogy a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 1. napja és az általa tett nyilatkozat időpontja között nem volt olyan lejárt esedékességű köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott, és

e)32 nyilatkozik arról, hogy az alapcél szerinti közhasznú tevékenységét a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja;

f)33

g)34

(2a)35 Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti kedvezményezett az állami szervvel vagy helyi önkormányzattal kötött szerződése másolatának az adóhatósághoz történő becsatolásával igazolja, hogy közhasznú tevékenységét közfeladat-ellátási kötelezettség mellett végzi.

(3)36 Ha az (1) bekezdés szerinti kedvezményezett a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételt, és az (5) bekezdésben megjelölt határidőt nem teljesíti, kivételes méltányosságot érdemlő esetben az adóhatóság eltekinthet e feltételek meglététől. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása esetén a 6. § (1) bekezdése szerinti átutalást – legkésőbb a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül – az adóhatóság akkor teljesítheti, ha ezt megelőzően a kedvezményezett a köztartozását rendezi.

(4)37 A jogutódlással megszűnt kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek – a 4. § (2) bekezdésében előírt követelmények teljesítése esetén – a kedvezményezett jogutódját illetik meg.

(5)38 Az adóhatóság a magánszemélyek saját érdekkörébe tartozóan érvényes rendelkező nyilatkozatai alapján minden év szeptember 1-éig felhívja az (1) bekezdés szerinti kedvezményezettet az (1) bekezdésben meghatározottak 30 napon belüli igazolására. A felhívást a kedvezményezett levelezési címére, ennek hiányában székhelyére kell megküldeni. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

4/A. §39 (1)40 A 4. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl kedvezményezettnek minősül

a)41 a bevett egyház (ide nem értve annak belső egyházi jogi személyét) a (2) bekezdésben meghatározottak szerint,

b)42 a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó központi költségvetésről szóló törvényben – a felhasználásért felelős fejezet megjelölésével, kiemelt előirányzatként – meghatározott cél.

(2)43 Az adóhatóság a bevett egyházat – kérelmére – technikai számmal látja el. A bevett egyház a technikai szám kiadásának évét követő évben válik kedvezményezetté.

(3)44 Az adóhatóság hivatalból technikai számmal látja el az (1) bekezdés b) pontja szerinti kedvezményezettet.45

(4)46 Az adóhatóság vezetője a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti kedvezményezett technikai számát a Magyar Közlönyben közzéteszi.47

(5)48 A (4) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében az adóhatóság vezetője – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

3.49 A rendelkező nyilatkozat megtételének szabályai és érvényességi kellékei

5. §50 (1)51 A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot – függetlenül a személyi jövedelemadó megállapításának és bevallásának módjától – az adóévet követő év május 20-áig juttathatja el az adóhatósághoz. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A rendelkező nyilatkozat vagy a rendelkező nyilatkozat megtételére szolgáló elektronikus űrlap tartalmazza a kedvezményezett adószámát, illetve technikai számát. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethető a magánszemély neve és lakcíme is.

(3)52 A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz:

a) adóbevallás, adónyilatkozat esetén az adóbevallási nyomtatványon tünteti fel,

b) munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatója útján,

c) adóbevallás, adónyilatkozat elektronikus úton történő benyújtása esetén az elektronikus űrlapon tünteti fel – kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott –,

d) egyszerűsített bevallás esetén az egyszerűsített bevallási lehetőség választására vonatkozó bejelentéssel egyidőben, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton, vagy

e) az a)–d) ponttól eltérően a bevallástól elkülönítve, önállóan, lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen, postán vagy elektronikus űrlapként elektronikus úton.

(4)53 Ha a magánszemély a (3) bekezdés a)–d) és e) pontjában meghatározott módon is benyújtja a rendelkező nyilatkozatát, azt a rendelkező nyilatkozatot kell figyelembe venni, amely a (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon érkezett.

(5) A magánszemély a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy azzal egyező adattartalmú lapon megtett rendelkező nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatójához legkésőbb 10 nappal az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőzően. A munkáltató kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, az (1) bekezdés szerinti időpontig zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak.

5/A. §54 (1) A rendelkező nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike állapítható meg:

a) az 1. §-ban foglalt valamely feltétel nem áll fenn,

b) két rendelkező nyilatkozat esetén mindkét kedvezményezett a 4. §-ban vagy a 4/A. §-ban említettek körébe tartozik,

c) a rendelkező nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetve technikai számot, vagy az téves, illetve olvashatatlan, kivéve, ha a 4/A. §-ban meghatározott kedvezményezett a rendelkező nyilatkozatból enélkül is egyértelműen azonosítható,

d) a rendelkező nyilatkozat vagy a boríték, illetve annak továbbítása nem felel meg az 5. § (1)–(5) bekezdésének,

e) az arra kötelezett kedvezményezett a 4. § (2) bekezdése szerinti feltételek meglétét a 4. § (5) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetve a 4. § (2) és (3) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti.

(2)55 Ha az adóhatóság megállapítja a rendelkező nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek – a magánszemély saját érdekkörébe tartozó – érvénytelenségét, erről a magánszemélyt a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig elektronikus úton, ügyfélkapu hiányában postai úton értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig nem állapítja meg a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségét, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6/A. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a rendelkezést teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, ha a rendelkező nyilatkozatnak a magánszemély érdekkörébe tartozó érvényessége, különösen a befizetett adó összege a rendelkező nyilatkozat évének november 15-éig nem állapítható meg. E tényről az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig értesíti a magánszemélyt. Az érvényesség kérdésében legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig az adóhatóság döntést hoz. Ha a magánszemély személye vagy az adó összege a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig sem állapítható meg, az adóhatóság érvénytelenséget megállapító döntést hoz, és az utalás nem teljesíthető. A döntésről, annak meghozatalát követő 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig, ha személye megállapítható, a magánszemélyt értesíteni kell. Az utalás abban az esetben teljesíthető, ha a nyilatkozat az adóhatóság döntése – vagy az ellene benyújtott jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv döntése – szerint a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett érdekkörében is érvényesnek minősül.

(4)56 Ha a rendelkező nyilatkozat a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény miatt érvénytelennek minősül, az adóhatóság e tényről a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az érvénytelenség okának megjelölése nélkül a kedvezményezett elutasítását követő 30 napon belül, de legkorábban a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig elektronikus úton, ügyfélkapu hiányában postai úton értesíti.

(5) Ha a magánszemély a 6. § (1) bekezdésében és 6/B. § (2) bekezdésében meghatározott átutalás időpontjában rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges ügyfélkapuval, az adóhatóság az átutalást követő 15 napon belül a központi elektronikus szolgáltató rendszerben, elektronikus úton ad tájékoztatást a nyilatkozatban foglalt rendelkezés teljesítéséről. A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő tájékoztatás tényéről az adózó elektronikus levélben is értesítést kap.

4.57 A rendelkező nyilatkozat adóhatóság általi feldolgozásának szabályai

5/B. §58 A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon és a rendelkező nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és ennek megfelelő védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag

a) a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben indított peres eljárásban eljáró felhatalmazott személyeknek enged betekintést,

b) a saját adataira és rendelkező nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a magánszemélynek tájékoztatást;

c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel.

5/C. §59 (1) Az adóhatóság – az elektronikus űrlapon érkezett rendelkező nyilatkozat kivételével –

a) a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot, valamint

b) a rendelkező nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét, ennek hiányában adószámát tartalmazó részét és a kedvezményezettek megjelölését tartalmazó perforált részét

a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó boríték, illetve az adóbevallást, egyszerűsített bevallást tartalmazó boríték felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el, és azokat egymástól elkülönítve – ugyanazon személynek egyidejűleg hozzá nem férhető módon – dolgozza fel, ellenőrzi és őrzi.

(2) Az adóhatóság az elektronikus űrlapon beérkezett rendelkező nyilatkozat adatait az adóbevallástól, egyszerűsített bevallástól elválasztja és azonosító kódjellel látja el. Az adóhatóság az elektronikus űrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait.

(3) Az adóhatóság csak

a) a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben indított peres eljárás esetén annak befejezéséig az abban eljáró személynek, és

b) a 2. § (1) bekezdésében meghatározott többlet kiutalásakor, a 2. § (3) bekezdésében, az 5/A. § (5) bekezdésében, valamint a 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott eljárás során

engedélyezheti az egymástól az (1) és (2) bekezdés szerint elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását.

(4) Az adóhatóság őrzési kötelezettsége a rendelkező nyilatkozat évét követő évtől számított ötödik év végéig – ezt meghaladóan a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben ezen időpontig indított peres eljárás esetén annak jogerős befejezéséig – áll fenn. E határidő elteltét követően az adóhatóság a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat, illetve az elektronikus űrlap adatait, továbbá az adatbázisa rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatos adatait megsemmisíti oly módon, hogy helyreállításuk többé ne legyen lehetséges.

5.60 A támogatás átutalásának szabályai

6. §61 (1)62 Az adóhatóság a 3. §-ban meghatározott összeget a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett részére a 4. § (1) bekezdésben foglalt feltételek igazolására vonatkozó nyilatkozat benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének december 15. napjáig utalja át, figyelemmel a 4. § (5) bekezdésére és e § (2) bekezdésére is.

(2) Ha az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat vagy a munkáltatói adómegállapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, az utalást akkor kell teljesíteni, ha

a) a rendelkező nyilatkozat évének utolsó napját követő egy éven belül az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat vagy a munkáltatói adómegállapítás helyesbítése alapján az lehetséges, vagy

b) a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és – figyelemmel az 1. § (1) bekezdésében foglaltakra – az utalás már jogszerűen lehetségessé válik.

6/A. §63 (1) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős minisztert az érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján

a)64 a 4. § (1) bekezdésében meghatározott és kategóriánként összesített kedvezményezettekről, a részükre érvényesen felajánlott kategóriánként összesített összegekről és az érvényesen rendelkezők számáról,

b) a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról,

c) a felajánlásokból történő részesedésből kizárt kedvezményezettek nevéről, adószámáról, illetve technikai számáról, székhelyéről és a kizárással érintett rendelkező évről.

(2)65 Az adóhatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat kedvezményezettenként, a kedvezményezett nevének, székhelyének, adószámának, a kedvezményezettet megillető összegének és a kedvezményezett javára érvényesen rendelkezők számának megjelölésével a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 15. napjáig, illetve a c) pontja szerinti adatokat a rendelkező nyilatkozat évének első napjától honlapján – a kedvezményezett nevének, adószámának, illetve technikai számának és székhelyének megjelölésével – közzéteszi.

(2a)66 Az adóhatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(3) A jogszabályi feltételeknek megfelelő azon kedvezményezettekről, akik számára az átutalás megtörtént, a (2) bekezdés szerinti közzétételre a rendelkező nyilatkozat évének utolsó napját követően kerül sor.

(3a)67 Az adóhatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(4) Az adóhatóság biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó adatbázis elérhetőségét a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter részére az általa működtetett információs portálon történő közzététel, adatfeldolgozás és rendszerezés céljából.

(5)68 A kedvezményezettet kérelmére az adóhatóság térítésmentesen tájékoztatja a javára rendelkező – az adatszolgáltatás időpontjában – érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatot tevők számáról, régiónkénti, megyénkénti, korcsoportonkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó – az 5/A. § (1) bekezdés a)–d) pontjának megfelelően részletezett – okokról és azok arányáról.

6/B. §69 (1) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évét követő időszakban a jogvitákat lezáró határozatok, valamint a 6. § (2) bekezdése és a 2. § (1) bekezdése alapján a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezetteket megillető összegről az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és az adópolitikáért felelős minisztert a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31-i tájékoztatójához kapcsolt pótlistán értesíti.

(2)70 A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter – az adóhatóság által a rendelkező nyilatkozat évének december 31. napjával meghatározott és az (1) bekezdés szerint a korábbi időszak pótlistája alapján – megnövelt összeget a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 31-éig utalja át, feltéve, hogy a kedvezményezett az átutalás időpontjában is bevett egyházként van nyilvántartva.

6.71 A támogatás felhasználásának szabályai

6/C. §72 (1) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett az e törvény alapján átutalt összeg felhasználására vonatkozó, a cél szerinti és működési költségeket összegszerűen is tartalmazó adatait – meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves időtartamát és összegét is – a kiutalást követő második év május 31. napjáig az adóhatóság részére elektronikus úton küldi meg (a továbbiakban: beszámolási kötelezettség).

(2) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnését megelőzően soron kívüli, jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli. A jogutód nélkül megszűnő kedvezményezett az e törvény alapján fel nem használt összeget a soron kívüli beszámolással egyidejűleg az adóhatóság részére visszautalja. A visszafizetett összeg a központi költségvetés bevétele.

(3) Ha az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követően megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettségének

a) nem tett eleget,

b) teljesítése során számszakilag hibás adatot közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta, vagy

c) teljesítése során valótlan adatot közölt,

határozatával kizárja a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben tett felajánlásokból történő részesedésből.

(4) Ha az adóhatóság a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettségének teljesítése során megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett a 3 éves tartalékolási időt túllépte, erről határozatot hoz, amelyben a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettet a közhasznú tevékenység megvalósítására a 3 éves tartalékolási idő lejártáig fel nem használt összeg visszafizetésére kötelezi.

(5) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumok őrzésére az 5/C. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(6)73 Az adóhatóság a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumokat és a (3) bekezdés szerinti kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus úton – az e célra kialakított számítógépes rendszeren keresztül – a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja, aki azokat a felhasználást követő év június 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján közzéteszi azzal, hogy azok e határidőtől számított egy évig, de legalább a következő év ezen adatainak nyilvánosságra hozataláig nem távolíthatók el.

(7) Az a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett, amely rendelkezik általa fenntartott vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett felel (a továbbiakban: saját honlap), a beszámolási kötelezettség során az adóhatóság részére megküldött dokumentumokat a saját honlapján is közzéteszi a felhasználást követő év május 31. napjáig, és azt e határidőtől számított egy évig nem távolíthatja el.

6/D. §74 (1) A 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget a rendelkezést követő évben a felhasználásában érintett – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – költségvetési fejezet költségvetése tartalmazza, felhasználása pályázati úton történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhasználásról a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a felhasználás évére vonatkozó, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény fejezeti indokolásában részletesen elszámol, megnevezve a pályázaton nyertes szervezeteket, személyeket és a nekik juttatott összegeket. Az elszámolást a fejezetet irányító szerv honlapján a 6/C. § (6) bekezdésének megfelelően közzéteszi.

7. § (1)75

(2)76

(3)77

(4)78

(5)79

(6)80

(7)81 A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti igénylését és a közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adóhatóság az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. Amennyiben az adóhatóság – szükség esetén a külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével – megállapítja az igénylés jogszabályba ütköző voltát, vagy a közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználást, erről határozatot hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. előírása szerinti elévülési időn belüli visszafizetéséről.

(8)82 A felhasználás abban az esetben tekinthető – a közcélú tevékenység szempontjából – megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást

a)83 a 4. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontja szerinti kedvezményezett az alapcél szerinti közhasznú tevékenysége megvalósítására fordítja,

b)84 a 4. § (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti kedvezményezett a létesítő okiratában és a rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekű, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja.

(9)85 A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek – a 6/C. § (1) bekezdése szerinti tartalékolás esetén, ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is – együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg ötven százalékát.

(10)86 Működési költségként a következők vehetők figyelembe:

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

aa) 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,

ab) 83. § (3) bekezdése szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, valamint

ac) 86. § (7) bekezdés c) pontja szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege,

b) székhely, működési hely – kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben – fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak,

c) postaköltség, telefon- és internetszolgáltatás alapdíja,

d) – költségvetési szervek esetében – személyi és dologi juttatások.

(11)87 Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét a 4. § (5) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetve a 4. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti, erről az adóhatóság fellebbezéssel meg nem támadható határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt – ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság – nemperes eljárásban 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén megváltoztathat. Az eljárásra a Pp. szabályait kell alkalmazni.

(12)88 A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A kedvezményezett az e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése esetén az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható.

7.89 Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkező nyilatkozatot első alkalommal az 1996. évi jövedelemnek — az 1. §-ban meghatározott — adójáról lehet tenni.

(2)90 Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a beszámolási kötelezettség formai és tartalmi követelményeit.91

8/A. §92 (1)93 A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 2012. január 1-jén hatályos 34. § (1) bekezdése szerinti szervezet (a továbbiakban: szervezet) a 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti kedvezményezettnek minősül azzal, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket a 2012., 2013. és 2014. rendelkező évben nem kell teljesítenie.

(2) A 2012., 2013. és 2014. évben a szervezet 4. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló nyilatkozatának a 4. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat nem kell tartalmaznia, továbbá a szervezetnek nem kell teljesítenie a 6/C. § (1) bekezdése szerinti kötelezettséget.

(3)94

(4) Az adóhatóság a szervezetet a 2011. rendelkező év utáni időszakban a jogvitákat lezáró határozatok, valamint a 2. § (1) bekezdése és a 6. § (2) bekezdése alapján megillető támogatás mértékéről tájékoztatja.

(5) Az adóhatóság 2015. január 1-jét követően a 7. § (7) bekezdése szerinti ellenőrzést a szervezet 4. § szerinti kedvezményezettként folytatott közcélú tevékenysége tekintetében végzi.

(6)95 Az Ehtv. 2012. január 1-jén hatályos 35. § (3) bekezdése alapján megszüntetett szervezet részére a 2012. rendelkező évben felajánlott és e törvény rendelkezései alapján még ki nem utalt támogatás a központi költségvetés bevétele.

(7)96 A szervezet technikai száma 2012. január 1-jén, az Ehtv. 2012. január 1-jén hatályos 34. § (2) bekezdése szerinti egyház technikai száma – ha az Országgyűlés az Ehtv. 2012. január 1-jén hatályos 34. § (2) bekezdés szerinti elismerését elutasítja – 2012. május 20-án megszűnik. A megszüntetett technikai szám ismételten csak annak a szervezetnek adható ki, amelyet az Országgyűlés a technikai szám megszüntetését követően egyházként ismert el.

(8)97

(9) A szervezet a 6/C. § (1) bekezdés szerinti beszámolási kötelezettséget első alkalommal a 2013. évben teljesíti azzal, hogy a 2011. évben kiutalt támogatásról 2013-ban kell a beszámolási kötelezettséget teljesíteni.

8/B. §98 A 4. § (2) bekezdés a Magyarország 2012 . évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel hatályon kívül helyezett g) pontját a hatályvesztését megelőzően tett rendelkező nyilatkozatok tekintetében alkalmazni kell.

8/C. §99 (1) E törvénynek az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CCXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 4. § (1) bekezdés rendelkezéseit a 2014. és az azt követő rendelkező évi felajánlásokkal összefüggő eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv.-vel módosított 6/C. § (1) bekezdése rendelkezéseit a hatálybalépéskor100 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A Módtv.-vel megállapított 6/C. § (1) bekezdése hatálybalépése előtt kiutalt támogatások tartalékolása esetén ezen összegeket 2015. december 31-ig fel kell használni.

9. §101 A kedvezményezett a 2012. és 2013. évben a 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatát a következő tevékenységekre vonatkozóan teszi:

1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,

2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

3. tudományos tevékenység, kutatás,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

5. kulturális tevékenység,

6. kulturális örökség megóvása,

7. műemlékvédelem,

8. természetvédelem, állatvédelem,

9. környezetvédelem,

10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,

11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

12. emberi és állampolgári jogok védelme,

13. a magyarországi nemzetiségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,

15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás,

16. fogyasztóvédelem,

17. rehabilitációs foglalkoztatás,

18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése – ideértve a munkaerő-kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások,

19. euroatlanti integráció elősegítése,

20. közhasznú jogállású szervezetek számára biztosított – csak közhasznú jogállású szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások,

21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység,

22. bűnmegelőzés és áldozatvédelem.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1996. december 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. december 26. Az új címét az 1997: CXXIX. tv. 1. §-a állapította meg.

2

A preambulum az 1997: CXXIX. törvény 2. §-ával megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 45. § (19) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § előtti alcímet a 2011: CLXVI. törvény 45. § (1) bekezdése iktatta be.

4

Az 1. § az 1997: CXXIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

5

Az 1. § (1) bekezdése a 2007: CXXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést első alkalommal a 2007. adóévre benyújtott rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni. Az (1) bekezdés a 2011: CLXVI. törvény 45. § (19) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

6

Az 1. § (1) bekezdés b) pontját a 2008: LXXXI. törvény 252. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

7

Az 1. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CLXVI. törvény 45. § (19) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

8

Az 1. § új (2) bekezdését a 2007: CXXV. törvény 1. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. Az 1. § (2) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 252. § b) pontja szerint módosított szöveg.

9

Az 1. § új (3) bekezdését a 2007: CXXV. törvény 1. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. Az 1. § (3) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 252. § c) pontja szerint módosított szöveg.

10

Az 1. § (2) bekezdése a 2000: CXXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2007: CXXV. törvény 1. §-a (4) bekezdésre változtatta.

11

Az 1. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta és szövegét módosította a 2007: CXXV. törvény 1. §-a, valamint 10. §-a (3) bekezdésének a) pontja, valamint a 2011: CLXVI. törvény 45. § (20) bekezdés a) pontja.

12

A 2. § a 2007: CXXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést első alkalommal a 2007. adóévre benyújtott rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni.

13

A 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CCXIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 2. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CLXVI. törvény 45. § (19) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 3. § a 2007: CXXV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést első alkalommal a 2007. adóévre benyújtott rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni.

20

A 4. § előtti alcímet a 2011: CLXVI. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be.

21

A 4. § (1) bekezdése a 2007: CXXV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, nyitó szövegrésze a 2013: CXXXIII. törvény 54. § a) pontjával megállapított szöveg.

22

A 4. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CXXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 4. § (1) bekezdés d) pont nyitó szövegrésze a 2013: CCXIII. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 4. § (1) bekezdés f) pontja a 2011: CLXVI. törvény 45. § (19) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

25

A 4. § (1) bekezdés g) pontja a 2013: CXXIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

26

A 4. § (1) bekezdés 2010: CLIII. törvény 27. § (1) bekezdésével beiktatott h) pontját e módosító törvény 9. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. A h) pontot újonnan a 2011: CLXXV. törvény 117. § (2) bekezdése iktatta be.

27

A 4. § (1) bekezdés i) pontját a 2011: CIX. törvény 33. §-a iktatta be.

28

A 4. § (2) bekezdése a 2001: CXIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, felvezető szövege a 2007: CXXV. törvény 10. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést első alkalommal a 2007. adóévre benyújtott rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni.

29

A 4. § (2) bekezdésének b) pontja a 2003: XCI. törvény 222. § (2) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 45. § (19) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

30

A 4. § (2) bekezdésének c) pontja a 2007: CXXV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXXV. törvény 117. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 4. § (2) bekezdésének d) pontja a 2007: CXXV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést első alkalommal a 2007. adóévre benyújtott rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni.

32

A 4. § (2) bekezdésének e) pontja a 2007: CXXV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: CXXXVIII. törvény 4. §-a szerint módosított szöveg.

33

A 4. § (2) bekezdés f) pontját a 2012: CXXXVIII. törvény 5. §-a hatályon kívül helyezte.

34

A 4. § (2) bekezdésének g) pontját a 2007: CLXXXI. törvény 19. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVI. törvény 45. § (21) bekezdése.

35

A 4. § (2a) bekezdését a 2012: CXXXVIII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

36

A 4. § (3) bekezdését a 2007: CXXV. törvény 11. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: LXXXI. törvény 163. §-a iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (30) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 2008. és 2009. évben benyújtott, már elbírált és az 5. § (8) bekezdésében foglalt határidő elmulasztása miatt elutasított kedvezményezetti nyilatkozatok ügyét – legkésőbb 2010. március 31. napjáig előterjesztett kérelemre – utólag meg kell vizsgálni, gyakorolható-e az esetükben méltányosság. A (3) bekezdés a 2011: CLXVI. törvény 45. § (19) bekezdés k) pontja, (20) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 4. § (4) bekezdését a 2000: CXXI. törvény 3. §-ának (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXV. törvény 10. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést első alkalommal a 2007. adóévre benyújtott rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni.

38

A 4. § (5) bekezdését újonnan a 2011: CLXVI. törvény 45. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCXIII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

39

A 4/A. §-t az 1997: CXXIX. törvény 7. §-a iktatta a szövegbe.

40

A 4/A. § (1) bekezdése a 2000: CXXI. törvény 4. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2013: CXXXIII. törvény 54. § b) pontjával megállapított szöveg.

41

A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CXXXIII. törvény 53. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

42

A 4/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2010: CLIII. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 45. § (19) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

43

A 4/A. § (2) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 53. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

45

Lásd a Magyar Közlöny 1999. évi 5. számában, a 2000. évi 5. számában, a 2003. évi 2. számában, a 2004. évi 204. számában, a 2006. évi 2. számában, a 2007. évi 1. és 19. számában, a Sport Értesítő 2007. évi 2–3. számában, a Magyar Közlöny 2008. évi 4. számában közzétett APEH közleményt.

46

A 4/A. § (4) bekezdését a 2000: CXXI. törvény 8. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: LXXXII. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 45. § (20) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

47

Lásd az Adó és Ellenőrzési Értesítő 1998. évi 5., 14. számában, a Magyar Közlöny 1998. évi 2., 4., 11., 19., 110. számában, az 1999. évi 20., 30., 61., 88. számában, a 2000. évi 5., 16., 30., 93. számában, a Pénzügyi Közlöny 2000. évi 8. számában, a Magyar Közlöny 2001. évi 2., 22., 30., 43., 46., 84., 105., 113. számában, a 2002. évi 26., 34., 106., 147., 156. számában, a 2003. évi 14., 17., 23., 25., 73., 93., 112., 133., 160. számában, a 2004. évi 36., 105., 160. számában, a 2005. évi 5., 14., 17., 24., 32., 33., 37., 107., 129., 140., 142., 149. számában, a 2006. évi 3., 9., 24., 31., 32., 166. számában, a 2007. évi 2., 7., 11., 12., 19., 65., 139, 152., 178., 181. számában, a 2008. évi 1., 11., 16., 53., 63., 76., 89. számában, a Hivatalos Értesítő 2008. évi 29., 39., 47. számában, 2009. évi 2., 3., 11., 16., 21., 25., 32., 53., 61., 2010. évi 1., 3., 5., 7., 13., 16., 50. számában közzétett APEH közleményt.

48

A 4/A. § (5) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.

49

Az 5. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXVI. törvény 45. § (6) bekezdése iktatta be.

50

Az 5. § a 2011: CLXVI. törvény 45. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

51

Az 5. § (1) bekezdése a 2013: CCXIII. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

52

Az 5. § (3) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 356. §-ával megállapított szöveg.

53

Az 5. § (4) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 356. §-ával megállapított szöveg.

54

Az 5/A. §-t a 2011: CLXVI. törvény 45. § (8) bekezdése iktatta be.

55

Az 5/A. § (2) bekezdése a 2013: CCXIII. törvény 3. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

56

Az 5/A. § (4) bekezdése a 2013: CCXIII. törvény 3. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

57

Az 5/B. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXVI. törvény 45. § (9) bekezdése iktatta be.

58

Az 5/B. §-t a 2011: CLXVI. törvény 45. § (9) bekezdése iktatta be.

59

Az 5/C. §-t a 2011: CLXVI. törvény 45. § (9) bekezdése iktatta be.

60

A 6. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXVI. törvény 45. § (10) bekezdése iktatta be.

61

A 6. § a 2011: CLXVI. törvény 45. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

62

A 6. § (1) bekezdése a 2013: CCXIII. törvény 3. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

64

A 6/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CCXIII. törvény 3. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

65

A 6/A. § (2) bekezdése a 2012: V. törvény 34. § b) pontja szerint módosított szöveg.

66

A 6/A. § (2a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be.

67

A 6/A. § (3a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 24. § (3) bekezdése iktatta be.

68

A 6/A. § (5) bekezdése a 2013: CCXIII. törvény 2. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

70

A 6/B. § (2) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 54. § c) pontja szerint módosított szöveg.

71

A 6/C. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXVI. törvény 45. § (13) bekezdése iktatta be.

73

A 6/C. § (6) bekezdése a 2012: V. törvény 34. § c) pontja szerint módosított szöveg.

75

A 7. § (1) bekezdését hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVI. törvény 45. § (21) bekezdése.

76

A 7. § új (2) bekezdését az 1998: LXII. törvény 29. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVI. törvény 45. § (21) bekezdése.

77

A 7. § új (3) bekezdését a 2006: CXXI. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (3)–(9) bekezdés számozását (4)–(10) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVI. törvény 45. § (21) bekezdése.

78

A 7. § új (3) bekezdését az 1998: LXII. törvény 29. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, mely egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta. A (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: CXXI. törvény 13. § (2) bekezdése. A (4) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVI. törvény 45. § (21) bekezdése.

79

A 7. § új (5) bekezdését a 2008: XXXVII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta. Az (5) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVI. törvény 45. § (21) bekezdése.

80

A 7. § új (6) bekezdését a 2008: XXXVII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatta. A (6) bekezdést a 2010: CLIII. törvény 27. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.

81

A 7. § (4) – eredeti (2) – bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: CXXI. törvény 13. § (2) bekezdése. A 7. § (5) bekezdése a 2007: CXXV. törvény 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. A 7. § (5) bekezdésének számozását a 2008: XXXVII. törvény 1. § (1) bekezdése (7) bekezdésre változtatta. A 7. § (7) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 167. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

82

A 7. § (5) – eredeti (3) – bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: CXXI. törvény 13. § (2) bekezdése. A 7. § (6) bekezdése a 2007: CXXV. törvény 8. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. A 7. § (6) bekezdésének számozását a 2008: XXXVII. törvény 1. § (1) bekezdése (8) bekezdésre változtatta.

83

A 7. § (8) bekezdés a) pontja a 2012: CXXXVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

84

A 7. § (8) bekezdés b) pontja e törvény 9. § (1) bekezdése, a 2013: CCXIII. törvény 3. § (1) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

85

A 7. § (9) – eredeti (6) – bekezdését az 1998: LXII. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 45. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

86

A 7. § (10) – korábbi (8) – bekezdését a 2007: CXXV. törvény 8. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCXIII. törvény 2. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

87

A 7. § (9) bekezdését újonnan a 2007: CXXV. törvény 8. § (5) bekezdése iktatta be, számozását (11) bekezdésre változtatta a 2008: XXXVII. törvény 1. § (1) bekezdése, szövege a 2009: LVI. törvény 158. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A (11) bekezdés a 2011: CLXVI. törvény 45. § (19) bekezdés i) és m) pontja, (20) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

88

A 7. § (9) bekezdését a 2004: CI. törvény 279. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CIX. törvény 84. § (1) bekezdésének h) pontja [számozását (10) bekezdésre változtatta a 2006: CXXI. törvény 13. § (2) bekezdése]. A 7. § (10) bekezdését újonnan a 2007: CXXV. törvény 8. § (5) bekezdése iktatta be, számozását a 2008: XXXVII. törvény 1. § (1) bekezdése (12) bekezdésre változtatta, szövege a 2010: CLIII. törvény 27. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

89

A 8. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXVI. törvény 45. § (16) bekezdése iktatta be.

90

A 8. § (2) bekezdését a 2000: CXXI. törvény 8. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXV. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXX. törvény 44. § (36) bekezdése, az 52. § 7. pontja, a 2011: CLXVI. törvény 45. § (19) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

92

A 8/A. §-t a 2011: CLXVI. törvény – a 2011: CCVI. törvény 50. § (3) bekezdésével megállapított – 45. § (17) bekezdése iktatta be.

93

A 8/A. § (1) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 54. § d) pontja szerint módosított szöveg.

94

A 8/A. § (3) bekezdését a 2013: CXXXIII. törvény 55. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

95

A 8/A. § (6) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 54. § e) pontja szerint módosított szöveg.

96

A 8/A. § (7) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 54. § f) pontja szerint módosított szöveg.

97

A 8/A. § (8) bekezdését a 2013: CXXXIII. törvény 55. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

100

A hatálybalépés időpontja 2014. január 1.

101

A 9. §-t újonnan a 2012: CXXXVIII. törvény 3. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére