• Tartalom

1996. évi CXXIV. törvény

1996. évi CXXIV. törvény

a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről1

2011.07.01.

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1997. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
1997. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK
ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1997. évi központi költségvetés

a)2 kiadási főösszegét – a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény visszavásárlási kiadások nélkül – 2 564 381,2 millió forintban, azaz kettőmillió-ötszázhatvannégyezer-háromszáznyolcvanegy egész kéttized millió forintban,

b) bevételi főösszegét – a 3. § szerinti hitelfelvételből származó bevételek nélkül – 2 254 669,7 millió forintban, azaz kettőmillió-kettőszázötvennégyezer-hatszázhatvankilenc egész héttized millió forintban,

c) hiányát 309 711,5 millió forintban, azaz háromszázkilencezer-hétszáztizenegy egész öttized millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva, e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva, e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését e törvény 1. és 2. számú mellékleteinek a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 82. §-ában meghatározott hitelei 1997-ben érvényes kamatlába 8,18%.

5. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által az MNBtv. 20. §-a szerint nyújtott kamatmentes forinthitel 1996. december 31-én fennálló teljes állományának és az MNBtv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állománya e § (2) bekezdésében meghatározott részének lecserélésére 1997. január 2-i hatállyal devizahiteleket vegyen fel. Az ezen adósságcsere keretében felvehető hitel – 1996. december 31-i, az MNB által meghatározott hivatalos devizaárfolyamon számított – összegét úgy kell meghatározni, hogy az egyezzen meg az MNB 1996. december 31-én fennálló nettó devizaadósságával.

(2) Az MNBtv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állományából akkora rész cserélhető le, hogy annak és az MNBtv. 20. §-a alapján keletkezett, kamatmentes forinthitel teljes állományának együttes összege a felvételre kerülő devizahitelek összegével egyezzen meg.

(3) A forintadósság devizaadósságra történő átalakítása módját a pénzügyminiszter – a Kormány döntésével összhangban – az MNB elnökével együttesen határozza meg. Az adósságcsere technikai lebonyolítására legkésőbb 1997. február 17-ig kerül sor 1997. január 2-i hatállyal.

(4) A forintadósság devizaadósságra történő átalakítása során az Állami Számvevőszéknek (a továbbiakban: ÁSZ) folyamatosan meg kell küldeni az adósságcserére vonatkozó dokumentumokat, illetve ellenjegyzés céljából a hitelszerződéseket.

(5) Az adósságcsere végrehajtásáról 1997. június 30-ig tájékoztatni kell az Országgyűlést. A tájékoztatáshoz be kell mutatni az ÁSZ véleményét is.

(6) A pénzügyminiszter és az MNB elnöke 1997. június 30-ig tájékoztatja az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságát a belföldi és külföldi adósságkezelés kialakult rendszeréről, a Pénzügyminisztérium és az MNB között kialakított munkamegosztásról.3

MÁSODIK Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS CÉLTARTALÉK-ELŐIRÁNYZATAI

6. § (1) A társadalombiztosítási járulék alapjának szélesítésével, az egészségügyi hozzájárulás bevezetésével, az 1997. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri kifizetésekkel, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-ában megállapított ösztöndíj társadalombiztosítási járulékával, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 44. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján végrehajtott illetménykiegészítés-emelésekkel, a Ktv. 46. §-ának (2) bekezdésében és 48. §-ának (5) bekezdésében, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 14. §-ának (8) bekezdésében megállapított vezetői, illetve idegennyelv-tudási pótlék emeléssel, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 103. §-ának (3) bekezdésében, illetve 103/A. §-ában foglaltakkal, valamint – a közigazgatás reformjával összefüggően – a Ktv. 43. §-a (5) bekezdésében, továbbá az ÁSZtv. 14. §-ának (13) bekezdésében foglaltakkal, a Ktv. 44. §-a (2) bekezdésében megjelölt szerveknél az alapilletménytől való eltéréssel kapcsolatos többletkiadások részbeni, illetve teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoportján. Az előirányzat a központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) és a helyi önkormányzatoknál használható fel.

(2) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve azon munkavállalóik után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

(3)4 Az (1) bekezdés szerinti céltartalék a Magyar Rádió Rt.-nél és a Magyar Televízió Rt.-nél együttesen 500 millió forint, a Magyar Távirati Iroda Rt.-nél 120 millió forint összegig, a költségvetési intézmények átalakulásából származó, a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését is szolgálja. Szükség esetén a Kormány ezen összegek túllépéséhez is hozzájárulhat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalékra 8000 millió forintot kell év közben átcsoportosítani, csökkentve valamennyi fejezet – ideértve a 41. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölteket is – előirányzatát támogatásuk arányában, fejezeten belül differenciáltan. A támogatáscsökkentés számításánál figyelmen kívül kell hagyni a 41. § (1) bekezdésének a)–b) és d)–e) pontjaiban, (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímeken, az I. Országgyűlés fejezet, 1. cím, 1. alcímén és a 10–12. címeken, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcímén, a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 2. és 8. előirányzat-csoporton, a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 11. alcímén, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, 12. cím, 4. alcímén, a helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai, valamint a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés jogcímeken jóváhagyott előirányzatokat, továbbá a nemzetgazdasági elszámolások, a beruházási célprogramok, a kiemelt jelentőségű beruházások, a kormányzati rendkívüli kiadások előirányzatait.

(5) A Külkereskedelmi szolgálat feladatainak átszervezésével kapcsolatos kiadásokra 1100 millió forint szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 4. Külszolgálat előirányzat-csoporton.

Az állam vagyonával
és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

7. § (1) A pénzintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1997. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) Az ÁPV Rt. 1997. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából 50 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezt meghaladó privatizációs bevételt – az e törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási és tartalékképzési előirányzatok, valamint az 59. § (3)–(4) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítése után – az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

(3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén 10 000 millió forint osztalék jellegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(4) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1997. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(5) Az ÁPV Rt. – a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény5 21. §-ának (4) bekezdése alapján és az abban meghatározott mértékig – az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő pénzbeli térítés nélküli vagyonátadás keretében még át nem adott vagyont a hozzárendelt vagyona terhére, pénzbeli térítés nélkül adja át, figyelembe véve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) által teljesített vagyonátadást is.

(6) Az ÁPV Rt. által történt, az 1996–1997. években a belterületi föld értéke alapján alapítói jogon a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések összesen 61 000 millió forintot, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján, figyelemmel a Priv. tv. 71. §-ának (1) bekezdésére, és az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésének mértékére is, összesen 32 000 millió forintot tehetnek ki.

(7) A Magyar Állam tulajdonában és az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő földterületekből, a Győr-Gönyű-i országos közforgalmú kikötő létesítésére kijelölt, terület-felhasználási engedély alapján a Gönyű helységet érintő 10. tulajdoni lapszámú, 094/4., 094/5. és 094/6. hrsz-ú, összesen 76 ha 2646 m2 földterületet az ÁPV Rt. a Priv. tv. 35. §-a c) pontjában foglaltakra tekintettel térítésmentesen adja át a KVI részére. Az ÁPV Rt.-től átvett földterületekre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre vonatkozó szerződést a Közlekedési és Vízügyi Minisztériummal köti meg. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a földterületet kizárólag az országos közforgalmú kikötő működtetési céljaira jogosult felhasználni.

(8) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére átvállalja az 1996. január 1-jével megszűnt, az agrár-tulajdonváltással összefüggő Mezőgazdasági Reorganizációs Programhoz kapcsolódó kamattámogatási kötelezettségeket.

8. § (1) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel fele részben az illetékes települési önkormányzatot – ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot – illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(3) Az illetékes települési önkormányzat vagy – egyetértésével – a megyei önkormányzat a jelen törvény hatálybalépését követő három hónapon belül igényelheti lakáscélú, illetőleg egészségügyi és szociális célú hasznosításra alkalmas volt szovjet katonai ingatlanok tulajdonába kerülését, ha azokat korábban legalább két alkalommal nyílt pályázaton eredménytelenül megpályáztatták.

(4) Az ingatlanok tulajdonba átadása szerződéssel történik, amelynek megkötéséhez az igénylő önkormányzat köteles megjelölni az ingatlan felhasználásának célját, az ehhez szükséges beruházást, a megvalósítás és működtetés (ezen belül a fenntartás) forrását és ütemezését.

(5) A szerződésben szükséges rendelkezni arról, hogy az ingatlan felújítása és a (3) bekezdésben meghatározott célok szerinti hasznosítása három éven belül megtörténik, továbbá, hogy az átvevő gondoskodik az átvett ingatlanok környezeti kárainak elhárításáról, őrzéséről és állagának fenntartásáról. Az átvevő kötelezettségeit a szerződésben garanciákkal kell biztosítani.

(6) A tulajdonba átadás ingyenes és illetékmentes.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően – foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére – eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.6

9. § Az ÁPV Rt. 1997. december 31-ig pénzbeli térítés nélkül adja át a KVI-nek a saját, illetve a hozzárendelt vagyonába tartozó, de az Alkotmánybíróság, a Gazdasági Minisztérium7, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szervei, továbbá az Országgyűlési Biztosok Hivatalának elhelyezésére szolgáló és használatukban lévő ingatlanokat, valamint külön törvény szerint az állam tulajdonából ki nem adható műemléki ingatlanokat.

10. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó – kiadásokkal csökkentett – bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. 850 millió forint a KVI javaslatára, a pénzügyminiszter egyedi hozzájárulása alapján, a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként – de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig – dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéseiről a pénzügyminisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

11. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből – a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének javaslatára – a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként a költségvetési szerv által a teljesítendő köztartozás kiegyenlítésére, továbbá az építési-beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. E bevételhányad nem lehet az ellenérték 50%-ánál alacsonyabb, kivéve a Honvédelmi Minisztériumot, amely az ellenértéket – köztartozásai kiegyenlítését követően – teljes egészében felhasználhatja. Ezen összeggel – amennyiben nem tervezték meg – a költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzata növelhető.

(2) A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(3) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 5 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóértékhatárig saját hatáskörben, 5 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére irányadó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével – amennyiben nem tervezték meg – az intézmény dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai növelhetők.

(4) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 5000 forint.

(5) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál a pénzügyminiszter jogosult a nyilvános versenytárgyalási kötelezettség alól felmentést adni.

(6) A Kormány jogosult, hogy – a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban – a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok hasznosítására – elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célra – eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat a KVI részére – megállapodás alapján – át kell adni.

(7)8 A fejezetért felelős szervek, amennyiben kezelésükben levő ingatlant térítésmentesen adnak át a KVI-nek, az ingatlanok elidegenítéséből származó bevételből, az értékesítés után, meg kell téríteni az ingatlant átadó szerveknek:

a) az ingatlan átadásától 1998. december 31-ig terjedő időre, a szerződések szerinti bérleti díj összegét,

b) az elidegenítésből származó bevételnek az a) pontban meghatározott összegével csökkentett része 10%-át, amely összeg beszerzésekre fordítható.

12. § A XVII. Közlekedés és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. „Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés” előirányzat-csoport 2000 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

13. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1997. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben, vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

14. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely

a) jogszabály alapján évközi díjtételemelésből,

b) jogszabály alapján saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

A frekvenciadíjak beszedéséből származó többletbevételek a frekvenciadíjakról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékben számolhatók el saját bevételként.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni.

15. § (1) A központi költségvetési szervek – kivéve a Központi Edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a Nemzeti Sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és a (4) bekezdésben foglaltak szerint a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot – a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1997. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételét;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; továbbá

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletdíj bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése,

cd) a vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át.

(4) A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság bevételeiből 1997. évben havi 30 millió forint a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

16. § A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 17. Külkereskedelmi Szolgálat címen a külszolgálatok működésére szolgáló előirányzatból 1997. június 30-ig teljesíthető kifizetés. Az előirányzat fel nem használt része a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport „Külszolgálat” céltartalékot növeli.

17. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 65 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 348 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdés szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 174 000 forint/fő/év.

18. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 100 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1997. évben összességében nem több, mint 410 millió forint fordítható.

HARMADIK Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATRENDSZERE

Állami hozzájárulás és támogatás

19. § (1) Az Országgyűlés a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1997. január 31-ig együttes rendeletben hirdeti ki.9

20. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

b) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatok működésére,

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, külön törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott normatív feltételek szerint. E támogatásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti szakmai mutatók alapján – önkormányzatonként a 19. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

e) a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának és a két tanítási nyelvű oktatás támogatására a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a 19. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

f) a termelő, valamint e törvény 20. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti céltámogatási rendszer keretében támogatható, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint. Az állami támogatási előirányzat kiemelten segítse (szolgálja) a helyi önkormányzatok céltámogatással megvalósuló beruházásaihoz szükséges saját erő kiegészítését.

(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 8. § (2) és (3) bekezdése alapján az 1997-ben támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg, és rangsorolja:

a) települési szilárdhulladék-lerakó építése,

b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása,

c) működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gép- és műszerbeszerzései,

d) a Cct. 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvíz-elvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend és az 1997. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével a költségvetési előirányzatból még kielégíthető szennyvíztisztító telep, települési folyékonyhulladék-, tengelyen szállított szennyvíz-, tisztítótelep és szennyvízcsatorna-hálózat építés.

(3) A Kormány a ki nem elégített, de a Cct.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő igényeket a hivatkozott törvény 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igény-kielégítési sorrend és az 1997. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével teszi közzé.10

(4) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának 1997. évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából június 30-ig lemondással felszabaduló összeg felhasználható a tárgyévben ki nem elégített, de a feltételeknek megfelelő, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igényekre. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kormányközleményben a ki nem elégített igényeknél szerepelnek és a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére 8 napon belül egyértelműen nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium 1997. augusztus 15-ig teszi közzé.11

(5) A címzett és céltámogatásban 1997-ben nem részesülő önkormányzatok igényüket a későbbi években – az akkor érvényes feltételekkel – újra benyújthatják.

(6) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1997. évben kezdődő új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.

(7)12 A (8) és a (9) bekezdésben foglaltak kivételével, a helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak, a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásnak lemondással felszabaduló összege, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásai tekintetében az 1997. évi előirányzatból és az előző évek előirányzat-maradványából július 1-jétől lemondással felszabaduló összeg a 21. §-ban meghatározott előirányzatot növeli.

(8)13 A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának 1997. évi előirányzatából és az előző évek előirányzat-maradványából november 1-jétől lemondással felszabaduló összegből 1 175 263 ezer Ft felhasználható a helyi önkormányzatok címzett támogatással folyamatban lévő egyes egészségügyi beruházásainak támogatására.

(9) Ha normatív állami hozzájárulásról, továbbá a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásról való lemondás olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatátadással függ össze, amelyhez a feladatot átvevő szervezet vagy személy is jogosult – e törvény 34. §-a szerint – normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

21. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége védelme érdekében, elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt hátrányos helyzetbe került helyi önkormányzat, az önhibán kívül hátrányos helyzetben levő (forráshiányos) helyi önkormányzat, valamint – külön törvény szerint – a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

22. § (1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást – ideértve a 20. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatást is – az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 2., 4–19. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 8. számú mellékletben szereplő, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására és a két tanítási nyelvű oktatásra felhasználható támogatások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a helyi önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás, valamint a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás együttes összege legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további – az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő – kamatot köteles fizetni mindaddig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5)14 Ha a helyi önkormányzat a 20. § (1) bekezdésében szereplő támogatást tévesen, jogtalanul vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 21. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni, és az igénybe vett napokra számítva a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresének megfelelő mértékű, továbbá a (4) bekezdés szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejűleg az önkormányzat a területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton, illetve a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) keresztül kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását.

(6) A helyi önkormányzat által a központosított előirányzatról, az egyéb központi támogatásról – a 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott előirányzat kivételével – év közben történő lemondással, illetve a visszafizetéssel felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.

(7) A helyi önkormányzatok által a Kincstári Egységes Számla kijelölt alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevétele éve szerint, jogcímenként csoportosítva és önkormányzatsorosan, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot értesíti.

(8) Az ÁSZ által az 1997. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:

a) az (1) bekezdésben szereplő állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap,

b) az (5) bekezdésben szereplő támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja.

A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(9) Az (1)–(5) és a (8) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, Vegyes kiadások (17. cím, 1. alcím, 10. kiemelt előirányzat), illetve Vegyes bevételek (22. cím, 1. alcím, 8. kiemelt előirányzat) előirányzatát növelik.

(10) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-ában előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, az illetékes TÁKISZ jelzése alapján a Belügyminisztérium, a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig, a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében – havonta egyenlő részletben – illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

22/A. §15 (1) A helyi önkormányzat a TÁKISZ útján a 19. § (1) bekezdésben meghatározott normatív állami hozzájárulások és a 20. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatások körében többlettámogatást igényelhet.

(2) Azon helyi önkormányzat esetében, amelynél az 1997. év folyamán a 19. § (2) bekezdés szerinti rendelet 1. számú mellékletében meghatározott normatív állami hozzájárulásokat – az (1) bekezdés szerinti igénylés alapján – a ténylegesen folyósított költségvetési hozzájárulás meghaladja, az év végi elszámolás során a következők szerint kell eljárni:

a) ha a helyi önkormányzat számára folyósított összeg meghaladja az elszámolás feltételei szerint számítható tényleges igényjogosultság alapján járó hozzájárulások – a 22. § (1) bekezdés szerinti – együttes összegének 90%-át, akkor a különbözet – de legfeljebb az (1) bekezdésben megjelölt rendelet 1. számú mellékletében megállapított hozzájárulások, támogatások és a ténylegesen folyósított összeg különbözete – után a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeget köteles befizetni a központi költségvetésbe,

b) az így számított különbözetre nem alkalmazható a 22. § (1) bekezdése szerinti kamatfizetési feltételrendszer.

Átengedett, megosztott bevételek

23. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1995. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 38%-a, 135 652 millió forint összegben illeti meg, a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosok által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 22%-a, összesen 78 535,3 millió forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 18 998 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) bekezdés szerint.

(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege – az 1995. január 1-jei állandó népességet számítva – nem éri el a községek esetében a 7037 forintot, a városok esetében a 8643 forintot, a bevétel e szintig kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1996. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani.

(5) A megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megilleti összesen 6558,8 millió forint, ebből a megye 1996. január 1-jei állandó lakosai után 321 forint/fő, a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után egységesen felosztásra kerül 956,3 millió forint, továbbá minden megyei önkormányzatot egységesen 150,0 millió forint illeti meg.

(6) A települési önkormányzatok a települési igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz a személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1842 forint/fő mértékben, összesen 19 274 millió forintban részesednek.

(7) A megyei önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, közművelődési és a pedagógiai feladataikhoz a személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei népességszámuk alapján 360 forint/fő mértékben, összesen 3766,9 millió forintban részesednek.

(8) Az 1996. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkező községi, nagyközségi önkormányzatok feladataikhoz a személyi jövedelemadóból 2 millió forint/település mértékben, összesen 5840 millió forintban részesednek.

(9) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő, kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatai hátrányos helyzetük mérséklésére, a személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1600 forint/fő mértékben, összesen 2679,0 millió forintban részesednek.16

(10) A (2)–(9) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését az e törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.17

(11) A megyei önkormányzatokat az (5) bekezdés szerint felosztásra kerülő 956,3 millió forint a 3. számú melléklet 4–6., 8. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 7. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 9–17. számú jogcímekhez kapcsolódóan ellátott, nevelt, oktatott, továbbá a 19. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett ellátott létszám együttes összegének arányában illeti meg. A 9–17. számú jogcímeken tervezett létszámok számításánál figyelembe kell venni a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok g) pontjában foglalt rendelkezéseket.

24. § A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

25. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

26. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek
szabályozása

27. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1997. január 1-jétől beszedett illeték – az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével – 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig – a (3)–(5) bekezdésekben meghatározott módon – a megyei, a fővárosi, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig – a (3)–(5) bekezdésekben meghatározottak szerint – az önkormányzatokat illeti meg.

(2) Az illetékhivatalok az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető illetékbevételt az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően minden hónap 10. napjáig utalják át a Kincstári Egységes Számla kijelölt alszámlájára.

(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg.

(4) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett, a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illetékbevétel

a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,

b) 70%-ának fele egyenlő összegben, fele a megye 1996. január 1-jei állandó népessége arányában a megyei önkormányzatokat

illeti meg.

(6) A bevételből részesedő megyei jogú város legkésőbb 1997. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét – beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is – és mértékét, valamint az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyei illetékhivatal a megyei jogú várost megillető bevételből az annak megszerzéséhez szükséges – megállapodásnak megfelelő – költségek egytizenketted részét havonta visszatartja. A visszatartott összeget a megyei önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(8) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a megyei jogú várost megillető bevételből a felmerült költségek fedezése céljára visszatarthatja a megyei jogú várost illető bevétel és a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett beszedett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni. A visszatartott összeget a megyei önkormányzat ugyancsak illetékbevételként számolja el.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően átutalja a megyei jogú város költségvetési elszámolási számlájára az általa beszedett illetékbevételből a (3) bekezdésben megjelölt és a (6)–(8) bekezdésekben meghatározott költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a megyei illetékhivatal a (9) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a Kincstári Egységes Számla kijelölt alszámlája javára átutalja. A Kincstár az így befolyt, országos szinten összesített bevétel 50%-át népességarányosan, a további 50%-ának pedig egytizenkilenced részét a tárgyhónap 20. napjáig átutalja valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

(11) Az 1996. december 20-a és 31-e között befolyt illetékbevételből a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 28. §-ának (2), (8) és (9) bekezdésében szereplő átutalást 1997. január 10-ig, a (10) bekezdésében említett átutalást pedig 1997. január 15-ig kell teljesíteni.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

28. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint a 64/A–64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának
kiegészítő szabályai

29. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a települési önkormányzatok térítési kötelezettségeibe tartozó egészségügyi hozzájárulás, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása esetében a települési önkormányzat 1997. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti – külön jogszabály szerinti – éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az önhibán kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzatok az őket 1997. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére – utólagos elszámolási kötelezettség mellett – finanszírozási előleget vehetnek igénybe. Az igénybe vehető előleg nem lehet több, mint 1996. évben a részére folyósított forráskiegészítő állami támogatás összegének 50%-a. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján – annak elfogadási időpontjához igazodóan, 1997. február 10-ig, illetve 1997. március 10-ig – van lehetőség. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első félév során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik, az e törvény 6. számú melléklete 2. pontja szerinti kiegészítő támogatás terhére. Amennyiben az első alkalommal megállapított forráskiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, a különbözetet a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

30. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó – a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított – eredményének 18%-át köteles az 1997. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
KAPCSOLATA

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

31. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok – beleértve az 1996. évi hiány összegét is, annak rendezéséig – fedezésére a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 54 054 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 58 337 millió forint összegig kamatmentes hitelt nyújt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok kamatfizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.

(3) A hitelnyújtás feltétele, hogy

a) az Alapok elszámolási számláin és az ezekhez kapcsolódó célelszámolási számlákon meglevő pénzeszközök nem elegendőek az esedékes kiadásuk finanszírozására,

b) az Alapok ne rendelkezzenek állami értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön, hosszú lejáratú értékpapír), kivéve

c) az 1995. január 1-je előtt elhelyezett hosszú lejáratú bankbetéteket, kihelyezett kölcsönöket és vásárolt hosszú lejáratú értékpapírokat.

(4) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény18 21. §-ának (4) bekezdése alapján ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonra vonatkozóan a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve a befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is, de ide nem értve az ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyon hasznosításából származó bérleti és lízing díjbevételeket, a kapott vagyon befektetéséből származó osztalék, kamat és egyéb bevételeket, valamint a kapott vagyon átvételekor és értékesítésekor keletkező árfolyamnyereséget. Ezen bevételeket a könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni és az ellátások finanszírozására kell fordítani.

(5) A Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott és a Kincstár által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, és havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben lehetőség van a finanszírozási terv tárgyhavi módosítására.

(6) A Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik.

32. § A Kincstár a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap által folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által előzetesen benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. A finanszírozási tervet az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni, és havonta, a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig kell benyújtani.

C) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KAPCSOLATA

33. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: alapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az e törvény 12. számú melléklete szerint jóváhagyja.

(2) Az alapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást az alapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár az alapok kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést – kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése –, amíg az alapok bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenlegüket.

(4) Az alapok – az előirányzatok adott időszakra előzetesen ütemezett összegét meghaladó – finanszírozási igényeik teljesítéséhez legfeljebb három hónapra igénybe vehetik a Kincstári Egységes Számlát. Az igénybevételt esetenként a pénzügyminiszter engedélyezi.

NEGYEDIK Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA

34. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humán-szolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e), f) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. k), n), valamint a 2–5. pontjai,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket – a közhasznú társaságok kivételével – az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

c) nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,

d) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt módosító 1996. évi LXI. törvény 1996. szeptember 1-jei hatálybalépése előtt felvett nappali tagozatos hallgatók, valamint a hitéleti képzésben részt vevő nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók képzéséhez 80 000 forint/fő/év állami hozzájárulás illeti meg,

e) a személyes gondoskodást nyújtó szociális jellegű közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit, az e törvény 3. számú melléklet 4–8. pontjaiban megállapított helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A normatív állami hozzájárulást – a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények kivételével – az illetékes szakminisztériumtól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmény fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás igénylését a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője, illetve főjegyzője által kiadott – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 79. § (3) bekezdése szerinti – működési engedély és a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az igénybevételt megelőző második hónap első napjáig a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz kell benyújtani.

(4) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmény fenntartója minden tárgynegyedév első napján köteles adatszolgáltatást teljesíteni a feladatmutatók alakulásáról. A fenntartó a tényleges, illetve a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények normatív állami hozzájárulását kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális jellegű közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmények működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,

b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásban nyilatkozzon a működést engedélyező hatóságnak arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(7) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő – megyén belül összesített – támogatási igényt a szakminisztériumhoz nyújtja be.

(8) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei Közigazgatási Hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(9) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

35. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlési fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím) felhasználásáról – kijelölt bizottságainak javaslata alapján – az Országgyűlés dönt.19

(3) A nem állami intézmények – kivéve a pártokat –, valamint más társadalmi szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

(4) Az egyházak közvetlen támogatására előirányzott összeg (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím 3. alcím, 1–2. előirányzat-csoport és XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1., 52., 53. előirányzat-csoport) felosztásáról illetékes bizottsága javaslata alapján az Országgyűlés dönt.20

ÖTÖDIK Fejezet

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS
ÉS VISZONTGARANCIA

36. § (1) A Kormány által 1997. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2%-át.21

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.22

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(4) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

37. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, továbbá a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon,23

b) a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. (névváltozást követően az MFB Rt.) külföldről felvett és felvételre kerülő – fejlesztési célú – közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalás együttes állományának felső határa 1997. december 31-én 80 000 millió forint lehet.24

38. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 1997. december 31-én 60 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható exportcélú garanciaügyletek állományának felső határa 1997. december 31-én 50 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1997. december 31-én 130 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet

pénzintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma – az MRP szervezet kivételével – a 300 főt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állományának felső határa az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 35 000 millió forintot.

*(3) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át és jogosultanként a 400 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a költségvetést illeti meg.

40. § (1) A 36. és 37. §-ban kapott felhatalmazás alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani, kivéve a 36. § (2) bekezdés szerinti beszerzéseket.

(2) A díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve elengedheti.

HATODIK Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek támogatása és az országos kisebbségi önkormányzatok (I. Országgyűlés fejezet, 6., 8. és 9. cím),

c)25 az I–VIII. fejezeteknél, kivéve a központi költségvetés tartalék-előirányzatai terhére történő előirányzat-növelést, valamint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt előirányzat-módosítást,

d) a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport) és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 2. alcím, 10. előirányzat-csoport),

e) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 3. alcím és XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím),

f) a pénzbeli kárpótlás (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) a felsőoktatási intézményekben az egy főre megállapított hallgatói normatíva, valamint a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája (17. §),

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának jogcímei és összegei (3. és 8. számú melléklet),

c) a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei,

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény 23–27. §-aiban meghatározott arányai.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

42. § (1) Az e törvény 2. §-a (1)–(2) bekezdésében meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a kiegészítő hozzájárulás a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tanítási nyelvű oktatáshoz (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 8. alcím) támogatásoknál,

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ba) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 8. pontja),

be) a pedagógusok szakkönyv vásárlásának támogatásánál (5. számú melléklet 15. pontja),

bf) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 19. pontja),

bg) a közgyógyellátás támogatásánál (5. számú melléklet 20. pontja),

amennyiben a Kormány a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget már kimerítette,

c) a bérpolitikai keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport) a 6. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével,

d) az állatkár-térítésnél (XII. Földművelésügyi Minisztérium, 10. cím, 6. alcím),

e) a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítésnél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím), kivéve a folyósított ellátások utáni térítést (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport),

f) a polgári szolgálatnál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím),

g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 10., 11. és 12. kiemelt előirányzat),

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

k) a lakásépítési támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

m) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál legfeljebb 6,0%-kal és annak munkáltatót terhelő járulékainál, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál legfeljebb 4,0%-kal és annak munkáltatót terhelő járulékainál, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,26

n) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VII. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport),

o) a nemzetközi elszámolásoknál (XL. fejezet),

p) az egyes költségvetési fejezeteknél a nemzetközi segélyek előirányzatainál,

r) a belföldi államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

s) a hitoktatók díjazásának, a humán szolgáltatások normatív állami támogatásának, valamint az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésének előirányzatainál (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 2–3., 8. előirányzat-csoport és XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 4. alcím),

t) a kormányzati rendkívüli kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím)

u)27 a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidő Sport az Egészséges Életért Közalapítvány támogatása rendkívüli kiemelt előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium 22. cím, 5. alcím, 6. előirányzat-csoport, 11. és 12. kiemelt előirányzat) a totó játékadója 100%-a, illetve a sorsolásos játékok játékadója 12%-a tényleges teljesülése mértékéig

v)28 a költségvetés általános tartaléka előirányzatnál (X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 1. alcím) legfeljebb 2500 millió forinttal,

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) Az e törvény 3. §-ában meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságainak törlesztése, valamint a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezeteknél a kiadások és a bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

43. § (1) A Kormány a X. Miniszterelnökség fejezet kormányzati rendkívüli kiadásainak előirányzatát átcsoportosíthatja a kiadásokat teljesítő, az ágazati irányítás szerint illetékes fejezet költségvetésébe.

(2) Az e törvény 6. § (1) és (4) bekezdése szerinti előirányzat képzésére, valamint fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(3) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között – a felhasználás iránti igény figyelembevételével – átcsoportosításokat hajthat végre.

(4) A Kormány év közben átcsoportosítást hajthat végre a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím, 7. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás tartaléka kiemelt előirányzat terhére és a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím, 3. Szociális és gyermekjóléti célokhoz kiemelt előirányzat javára.29

(5) A 20. § (8) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter értesítése alapján a pénzügyminiszter gondoskodik.

(6) A Kormány év közben – amennyiben azt az agrártermékek iránti kereslet prognosztizált ütemét jelentősen meghaladó mértékű emelkedése indokolja és az ebből adódó piaci lehetőségek kihasználása feltétlenül szükségessé teszi – a konjunktúra kihasználása érdekében – a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoportra és a 11. cím, 1. alcímre jóváhagyott előirányzatot legfeljebb 7%-kal megemelheti, továbbá a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, illetve a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre azzal, hogy az átcsoportosítás következtében az érintett egyes előirányzatok növekedhetnek, vagy legfeljebb 7%-kal csökkenhetnek.

(7) A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a létszámcsökkenésből felszabaduló megtakarításokat a Kormány év közben a fejezeten belül más kiemelt előirányzatokra csoportosíthatja át.

(8) A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoportok előirányzatai terhére.

44. § A költségvetési fejezetek 14. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

45. § (1) A X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a XI. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek – mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 8. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, a 9. Kormányzati Ellenőrzési Iroda cím, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (10. és 11. cím), illetve a XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 8. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 9. Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a XI. Belügyminisztérium fejezeten belül a 22. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím esetében a szervezet elnöke látják el.

(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az

a) 1–13. címekre, kivéve a 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoportot,

terjed ki.

(4) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím tekintetében a közmunkavégzés támogatására szolgáló előirányzatból a Közmunkatanács működési kiadásaira 2,5% fordítható. A működésre elkülönített előirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti előirányzat-módosítási hatáskörét – a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(5) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. és 7. alcímek tekintetében a fejezeten belüli címek közötti előirányzat-módosítási hatáskört – a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(6) A VII. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az igazságügy-miniszter.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a felsőoktatásban az 1997. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 2–5. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – az egészségügyi és szociális intézményrendszer szerkezeti átalakításával összefüggő szervezeti intézkedések végrehajtására való tekintettel a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 1–8. címeinek, alcímeinek kiadási, bevételi előirányzatait, illetőleg e címen belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(9) A X. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 8. alcím Speciális eszközök bérleti díja előirányzat felhasználásáról a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség címen belül az egyes alcímeket 1997. március 31-ig előzetesen hozza létre, azok költségvetését – az e törvényben foglalt előirányzatoknak megfelelően – állapítsa meg, majd azt 1997. július 31-ig véglegezze.

(11) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. kiemelt előirányzat, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter – a földművelésügyi, a belügy-, a környezetvédelmi és területfejlesztési és a pénzügyminiszterrel egyeztetve – dönt.

(12) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter – a földművelésügyi, a belügy-, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi és a pénzügyminiszterrel egyeztetve – dönt.

(13) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím, valamint 11. cím, 6. alcím felhasználásáról a munkaügyi miniszter – a földművelésügyi, a belügy-, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi és a pénzügyminiszterrel egyeztetve – dönt.

HETEDIK Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

46. § (1) Az előirányzatok felett rendelkező kincstári ügyfelek – kivéve az elkülönített állami pénzalapokat – az 1996. évi maradványuk terhére – az 1996. évi előirányzat-maradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig – előirányzat nélkül teljesíthetnek kiadásokat a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások a társadalombiztosítási alapoktól, az elkülönített állami pénzalapoktól és a helyi önkormányzatoktól átvett pénzeszközök 1997. évi felhasználásával kapcsolatosak.

(2) Az 1996. évi maradványszámla terhére az (1) bekezdésben foglaltakon, továbbá az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésén kívül kifizetések az 1996. évi előirányzat-maradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig nem teljesíthetők.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1996. évi előirányzat-maradványok elszámolása és jóváhagyása keretében, az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakkal összefüggésben, az 1996. évi előirányzat-maradványok teljes – elvonandó, illetőleg felhasználható – összegével az Országgyűlés által megállapított 1997. évi költségvetési előirányzatokat megnövelje.

(4) A 20. § (1) bekezdés c), valamint f) pontja szerinti támogatások 1996. évi előirányzat-maradványából és az előző évek maradványaiból az 1997. évben igénybe vett összeg megnöveli az 1997. évi ilyen célú előirányzatot.

(5) A központi beruházások 1997. évi előirányzata az 1996. évi előirányzat-maradványokkal – az adott beruházás folyamatosságának biztosítása érdekében – megnövelhető. Az előirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a fejezet központi beruházási előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján saját hatáskörében hajtja végre.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi beruházások 1996. évi előirányzat-maradványainak – az (5) bekezdésben meghatározotton felüli – összegét törölje, vagy ezzel az összeggel más fejezet beruházási előirányzatát megnövelje.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Várpalota és környéke környezetvédelmi helyreállítási program, kommunális alprogramba bevont hat helyi önkormányzat japán kölcsönnel megvalósuló fejlesztésével kapcsolatos kivitelezői számlákban felszámított általános forgalmi adó megfizetésére, az 1997. évben szükséges, legfeljebb 684 millió forint összeget a visszatérülésig az önkormányzatoknak – visszatérítendő támogatásként – megelőlegezze. A visszatérült általános forgalmi adót az önkormányzatok kötelesek befizetni a központi költségvetésbe.

47. § A Ktv. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1997. évben 23 400 forint.

48. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában, valamint a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 85/1995. (VII. 6.) OGY határozat 3. pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1997. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

49. § A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alap részénél a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. § (3) bekezdésének alapján 1997-ben a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 8000 forint.

50. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdésének alapján az életjáradék összege 1997. március 1-jétől az 1996. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos mértékével arányosan emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1997. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

51. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatás (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport) – ezen belül a 37. § a) pontjában megjelölt szervezetektől a Kormány fejlesztési programjainak megvalósításához felvett hitelekhez kapcsolódó devizabetétcsere kamatkülönbözetének megtérítése –, továbbá az Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 2. előirányzat-csoport), a kamattámogatás a felszámolt vagyon értékesítéséhez (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport) felhasználásának és igénybevételének szabályait.

52. § A központi költségvetési szerv közfeladatainak és vagyonának teljes vagy részbeni átadásával, jogutódlásával létrejövő közhasznú, illetve gazdasági társaság, valamint társadalmi szervezet, egyesület, köztestület és közalapítvány részére a központi költségvetési szerv köteles az alapító által megjelölt eszközöket térítésmentesen – a pénzügyminiszter egyetértése esetén – tulajdonba, illetve vagyonkezelésbe vagy használatba adni.

53. §30

54. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Borsod-Abaúj Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási program (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 31. előirányzat-csoport) 1997. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok terhére – fejezetek közötti átcsoportosítással – biztosítsa, továbbá, hogy az ország azon további gazdaságilag legsúlyosabb helyzetű – az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében az országos átlag 70%-át el nem érő – megyéi kiemelt fejlesztésének fedezetéül a Gazdaságfejlesztési célelőirányzat (XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport), a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport), a Területfejlesztési célfeladatok (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím) támogatási célprogramok, a Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 14. előirányzat-csoport) fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alap része, a Vízügyi Alap és a Központi Környezetvédelmi Alap pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzataiból 1997. július 31-ig meghatározott mértékű tartalékot különítsen el.

55. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a STRABAG Hungária Építőipari Rt. által a „Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja” központi beruházás kivitelezéséhez az 1994–1996. években állami kezességvállalás mellett felvett 3000 millió forint hitelből keletkezett adósságot és kamatainak megfizetését (XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezet, 3. cím, 6. alcím; XLI. Belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet, 6. cím, 7. alcím) 1997. január 1-jei hatállyal – a központi költségvetés terhére – a Kormány átvállalja. E hitel állománya a központi költségvetés adósságát növeli.

56. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata által az egyes kiemelt fővárosi infrastrukturális beruházások megvalósításához az 1995–1996. években központi költségvetési kezességvállalás mellett felvett 8456 millió forint hitelből keletkezett adósságot és annak kamatainak megfizetését (XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezet, 3. cím, 5. alcím; XLI. Belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet, 6. cím, 6. alcím) 1997. január 1-jei hatállyal – a központi költségvetés nevében – a Kormány átvállalja. E hitel állománya a központi költségvetés adósságát növeli.

57. § Az Országgyűlés az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettséget a Magyar Vállakozásfejlesztési Alapítványnak elengedi.

58. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 72. §-ának (4) bekezdése alapján, a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszernek a helyi önkormányzati intézményeknél történt bevezetéséhez a központi költségvetés megtérítési kötelezettsége mellett, az önkormányzatok által a pénzintézetekkel kötött hitelszerződésekben az önkormányzatok helyébe a pénzügyminiszter lépjen.

59. § (1) Az állam a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeinek megfelelő, a közalapítványok útján biztosítandó támogatási kötelezettségét (a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. § (1) bekezdés)

a) a részvénytársaságok e § (3)–(5) bekezdéseiben felsorolt adósságai beszámításával, valamint

b) az I. Országgyűlés fejezet 10–12. címein előirányzott támogatásokkal

teljesíti.

(2) A felhasznált támogatás összege – ideértve az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat is – együttesen nem haladhatja meg az egyes részvénytársaságoknak ténylegesen kiszámlázott műsorterjesztési költségük összegét. A támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazítva kell folyósítani.

(3) Az ÁPV Rt. az Antenna Hungária Rt.-től engedményezési megállapodás keretében vegye át

a) a Magyar Rádió Rt.-vel szemben fennálló, az 1996. évi sugárzási díj meg nem fizetéséből származó 1184 millió forint összegű, valamint

b) a Magyar Televízió Rt.-vel szemben fennálló, az 1996. évi sugárzási díj emelésből keletkező többlet meg nem fizetéséből származó 800 millió forint összegű

követeléseket.

(4) Az ÁPV Rt.-nek

a) a (3) bekezdésben foglaltak szerinti, és

b) az 1994. évben átvett 1544,6 millió forint összegű, a Magyar Televízió Rt.-vel szemben fennálló, valamint

c) a médiatörvény végrehajtásához, illetve a közszolgálati műsorszolgáltató pénzügyi helyzetének rendezéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1056/1996. (V. 30.) Korm. határozat 8. pontja értelmében átvett 250 millió forint összegű, a Magyar Rádió Rt.-vel szemben fennálló

összesen 3778,6 millió forint követelése az (1) bekezdés a) pontja szerinti beszámítás útján kiegyenlítettnek minősül.

(5) A Magyar Televízió Rt. mentesül 532 829 ezer forint adótartozás, valamint 561 722 ezer forint kamat és 288 922 ezer forint bírság, együttesen 1 383 473 ezer forint megfizetése alól.

60. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a XXXIV. Történeti Hivatal fejezet részletes költségvetését – e törvényben rögzített előirányzat erejéig – megállapítsa.

61. § Az EXPO '96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres ügy fedezetére 1994. decemberében az EXPO '96. Kft. (névváltozást követően: '96. Kft.) mérlegében elkülönített 1050 millió forint és hozadékai maradványát a peres ügy jogerős befejezését követően 15 napon belül a központi költségvetésbe be kell fizetni.

62. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-ának (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1997. évben 17,6%.

63. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 10. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

Fejezeti kezelésű támogatási célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi források

64. § (1) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó – a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt – egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a),

b)31

c) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,

d) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény32 104. §-a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,

e) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg.

(2) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.

(3) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) az erdőfenntartási járulék,

b) az erdővédelmi bírság,

c) az újraerdősítési költség,

d) az erdőgazdálkodási bírság.

(4) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a földvédelmi járulék,

b) a földvédelmi bírság,

c) a talajvédelmi bírság.

(5) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a tenyésztési hozzájárulás,

b) a állattenyésztési bírság,

c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.

(6) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a halászatfejlesztési hozzájárulás,

b) a halgazdálkodási bírság.

(7) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a vadvédelmi bírság,

b) a vadvédelmi hozzájárulás,

c) a vadgazdálkodási bírság.

(8)33

(9) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés].

65. §34

66. § A fejezeti kezelésű támogatási célprogramok (elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok) terhére az éves kiadási előirányzat 25%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.

67. § (1) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az ÁPV Rt. felügyeletét ellátó miniszter köt megállapodást.

(2) A Kincstári Egységes Számláról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott és a Kincstár által jóváhagyott pénzellátási terv alapján lehet.

(3) A hitelt az e törvény 7. §-a (2) bekezdésében meghatározott privatizációs többletbevételből az ÁPV Rt. soron kívül köteles törleszteni.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK
ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A bányászatról szóló
1993. évi XLVIII. törvény módosítása

68. § A bányászatról szóló – módosított – 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 20. §-ának (8) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A bányajáradék összegéből az alap javára elkülönített rész 1997. január 1-jétől 1997. december 31-ig: 0%.”

A felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény módosítása

69. §35

A helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvény módosítása

70. § A helyi önkormányzatokról szóló – módosított – 1990. évi LXV. törvény 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzat:)

b) hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és – a likvid hitel kivételével – a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel.”

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosítása

71. §36

A közbeszerzésekről szóló
1995. évi XL. törvény módosítása

72. §37

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló
1996. évi XXI. törvény módosítása

73. § (1) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tt. törvény) 7. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében)

„d) dönt – az e törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés a) pontjában meghatározott – a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányáról.”

(2) A Tt. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:)

a) a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének legfeljebb 50%-a,”

(3) A Tt. törvény 20. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területfejlesztés térségi eszközei:)

a) a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének legalább 50%-a,”

(4) A Tt. törvény 27. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

g) a 20. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök differenciált területi elosztását, a törvény 6. § e) pontjában szereplő, az Országgyűlés által meghatározott elvek figyelembevételével.”

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

74. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – módosított – 1993. évi III. törvény 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú munkavégzés keretében történő foglalkoztatása esetén a 36. § szerinti összeg 75%-át, a munkanélküli hajléktalanok jövedelempótló támogatásának teljes összegét a Munkaerőpiaci Alap megtéríti.”

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

75. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló – az 1996. évi XV. törvénnyel módosított – 1993. évi XCVI. törvény a 9. §-át követően a következő alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki:

Felügyeleti díj

9/A. § (1) A pénztárak a pénztárfelügyeleti eljárási, szakértői és információs szolgáltatások igénybevételéért működési alapjuk terhére pénztárfelügyeleti igazgatási díjat (a továbbiakban: felügyeleti díj) kötelesek fizetni.
(2) A pénztár által fizetett felügyeleti díj mértéke a pénztárba a tagok által fizetett tagdíjak, a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulások és a támogatótól befolyt összegek együttes összegének (a továbbiakban: pénztári befizetés)
a) az 1997. február 15-e és 1997. december 31-e közötti időszakban egy,
b) 1998. január 1. után két
ezreléke.
(3) A felügyeleti díjat a pénztárnak negyedéves részletekben, a tárgynegyedévben realizált pénztári befizetés után, a tárgynegyedévet követő hónap 30. napjáig – az 1997. évi első részletet április 30-áig – kell a Pénztárfelügyelet számlájára átutalni, és első ízben a pénztár 1997. évre vonatkozó pénzügyi tervében kell szerepeltetni.
(4) A felügyeleti díjat a pénztárfelügyelet működésének fedezetére kell felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszerére vonatkozó jogszabályok az irányadók.”

A köztisztviselők jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény módosítása

76. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) A 17/A. § (5)–(6) bekezdésének hatálya kiterjed azon munkáltatókra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra, amelyek esetében a munkaviszony létesítésre a 17/A. § (3) bekezdése alapján kerül sor.”

(2) A Ktv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

17/A. § (1) A közszolgálati jogviszony a 17. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak alapján szűnik meg, ha a munkáltató szervezeti vagy jogállás változása miatt az e törvény hatálya már nem terjed ki a jogutód munkáltatóra.
(2) A munkáltató a köztisztviselőt a szervezeti jogállás megváltozását megelőzően legalább 60 nappal a változásról értesíti. Ezzel egyidejűleg a köztisztviselőt írásban tájékoztatni kell arról, hogy az új munkáltató a köztisztviselő továbbfoglalkoztatását vállalja-e.
(3) Ha az új munkáltató a továbbfoglalkoztatást vállalja, a közszolgálati jogviszonyban álló a tájékoztatást követő 30 napon belül írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul-e a továbbfoglalkoztatáshoz. Hozzájárulása esetén költségvetési szervhez áthelyezik, más munkáltató esetében munkaszerződést köt.
(4) Ha a köztisztviselő a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a továbbfoglalkoztatáshoz.
(5) Ha a köztisztviselő munkaszerződést köt, a megkötést megelőző közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el. Határozatlan idejű közszolgálati jogviszony esetén határozatlan idejű munkaviszonyt kell létesíteni.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony időtartamát az (1) bekezdésben foglalt időponttól kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közszolgálati jogviszony időtartama alapján, e törvénynek az (1) bekezdésében meghatározott időpontban irányadó szabályai szerint számított felmentési időt és a végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.
(7) Az (1)–(6) bekezdés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató egy része (szervezeti egysége) szűnik meg és ezzel egyidejűleg a feladat ellátására az e törvény hatálya alá nem tartozó szervet létesít.”

(3) A Ktv. 19. §-ának (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha)

d) közszolgálati jogviszonya a 17/A. § (1) bekezdése szerint szűnt meg és az új munkáltatóval a 17/A. § (3) bekezdése szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít.”

(4) Ktv. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ideiglenesen besorolt köztisztviselő)

b) a közigazgatási szakvizsgát, az alapvizsga teljesítését – alapvizsga-kötelezettség hiányában a kinevezését, áthelyezését – követő hat év alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, véglegesen fogalmazó II., illetve előadó II. besorolást kap.”

(5) A Ktv. 30/A. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Közigazgatási (szakmai) tanácsadói, főtanácsadói cím 1998. július 1-jéig közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselőnek is adható.”

(6) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Hivatali szervezet vezetője át nem ruházható hatáskörében – a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül – a köztisztviselő 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – legfeljebb 20%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.
(5) Az államtitkár, a helyettes államtitkár, a főosztályvezető alapilletményét – a vezetői munkájuk értékelésétől függően – át nem ruházható hatáskörében 40%-kal megemelheti
a) minisztériumban az államtitkár, a helyettes államtitkár, illetve a főosztályvezető esetében a miniszter,
b) költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörű szervnél – ideértve a 44. § (2) bekezdésében említett társadalombiztosítási költségvetési szerveket is – a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben a hivatali szervezet vezetője,
c) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben a szerv vezetője.”

(7) A Ktv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a minisztériumokban és a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörű szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke 50%.”

(8) A Ktv. 44. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetmény-kiegészítésének mértéke)

c) a (3) bekezdésben felsorolt közigazgatási szerv helyi és körzeti (nem megyei) illetékességű szerveinél foglalkoztatottak esetében a köztisztviselő alapilletményének 10%-a.”

(9) A Ktv. 44. §-a a következő (5)–(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) Az Országgyűlés Hivatalában dolgozók illetmény-kiegészítésre jogosultak. Az Országgyűlés Hivatalánál dolgozók illetménykiegészítése – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – az (1) bekezdésben meghatározott mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselő alapilletményének 10%-a együttesen.
(6) Az Országgyűlés Hivatalánál dolgozó felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítése a (2) bekezdésben meghatározott mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselő alapilletményének 20%-a együttesen.”

(10) A Ktv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

46. § (1) A vezetői illetménypótlék mértéke – a (2) bekezdés kivételével – államtitkár és helyettes államtitkár esetén az alapilletmény 15, illetve 5%-a.
(2) A vezetői illetménypótlék mértéke a 44. § (2) bekezdésében felsorolt közigazgatási szerveknél:
a) miniszterelnök esetén az alapilletmény 120%-a,
b) miniszter, államtitkár esetén az alapilletmény 65%-a,
c) helyettes államtitkár esetén az alapilletmény 50%-a,
d) főosztályvezető esetén az alapilletmény 30%-a,
e) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 20%-a,
f) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.”

(11) A Ktv. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként
a) felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 40%-a,
b) középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a.”

(12) A Ktv. 75. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Vezetői megbízást e törvény hatálybalépését követő 6 évig közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat.”

Az Állami Számvevőszékről szóló
1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

77. §38

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló
1992. évi LXXXIII. törvény módosítása

78. § (1)39

(2)40

(3) Az Eat. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, az Alap év végi maradványa nem vonható el.”

(4) Az Eat. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alap bevételeit és kiadásait e törvényben meghatározott jogcímenként, illetve összevont jogcímenként bemutatott költségvetését és zárszámadását a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslat részeként az Országgyűlés hagyja jóvá. Az Alap költségvetéséről és annak végrehajtásáról a közvéleményt legalább félévenként tájékoztatni kell.”

(5) Az Eat. 30. §-át követő alcím és a 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Az Alap kiadásai”
31. § (1) Az Alap felhasználható:
a) a környezet védelmét, értékeinek megőrzését közvetlenül elősegítő beruházások, műszaki intézkedések és kereskedelmi megoldások (a továbbiakban együtt: fejlesztések) megvalósításához pályázat útján, illetve anélkül, ha a Kormány egyedi döntéssel rendelkezik a felhasználás céljáról és összegéről,
b) az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek – ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges – megtérítésére,
c) közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására,
d) az Alap kezeléséhez, működtetéséhez, bevételei beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezésére.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás, valamint c) pontjában meghatározott finanszírozás
a) vissza nem térítendő,
b) kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő,
c) kamattámogatás,
d) hitelgarancia
formában történhet.”

(6) Az Eat. 32. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A környezetvédelmet közvetlenül elősegítő fejlesztések közé)

e) a vizek mennyiségi és minőségi védelmét,”

(7) Az Eat. 32. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő h)–k) ponttal egészül ki:

(A környezetvédelmet közvetlenül elősegítő fejlesztések közé)

g) a környezet védelmére vonatkozó nemzetközi segély-együttműködés és hitelprogramok megvalósítását,
h) az épített környezet – ideértve a műemlékvédelmet is – értékeinek védelmét,
i) a környezetbarát fogyasztói szokások elősegítését, valamint a környezetbarát termékek alkalmazását,
j) a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezés,
k) vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk kármentesítésére
szolgáló fejlesztések közül azok tartoznak, amelyek a pályázati felhívásban szereplő kiemelten kezelt támogatási célok megvalósítását szolgálják.”

(8) Az Eat. 33. §-a (1) bekezdésének e)–f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 31. § (1) bekezdése c) pontja szerinti feladatok:]

e) a társadalom környezet- és természetvédelmi szemléletének alakítása,
f) országos, illetve regionális jelentőségű, a környezet védelmét komplex módon szolgáló, továbbá nemzetközi környezet- és természetvédelmi egyezményekkel összefüggő ágazati feladatok, programok elősegítése,”

(9) Az Eat. 34. §-át megelőző alcím és a 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Az Alap felhasználásának tervezése”
34. § (1) Az Alap éves költségvetésének tervezése során
a) a 31. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatok teljesítésére az Alap bírságbevételek nélkül számított bevételeinek 5%-a szolgálhat,
b) a 31. § (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt költségek fedezetére a bevételek beszedésével és ellenőrzésével összefüggésben az Alap bevételeinek 3%-a, a kezelés, működtetés és a felhasználás ellenőrzésének feladataira az Alap bevételeinek 3,5%-a irányozható elő,
c) a 31. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kiadásokra előirányzott összeg nem haladhatja meg az Alap tervezett bevételeinek 20%-át,
d) az Alapot megillető bírságbevételek 50%-át a környezeti károkozás megelőzését és felderítését szolgáló hatósági munka feltételeinek javítására kell előirányozni, ezzel az összeggel az e § (1) bekezdésének c) pontjában szereplő korlát túlléphető.
(2) A 31. § (1) bekezdésének a) pontja szerint felhasználható összegből megyék, régiók komplex környezet- és természetvédelmi fejlesztésére pénzeszközök különíthetők el.”

(10) Az Eat. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

35. § (1) A fejlesztések támogatására a miniszter a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában a tárgyévi költségvetési törvény elfogadását követő 60 napon belül – az érintett tárcák, a társadalmi szervek ajánlásainak ismeretében – pályázati felhívást tesz közzé.
(2) A Pályázati Felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a tárgyévben kiemelten kezelt fejlesztéseket,
b) a kiemelt fejlesztések részarányát a támogatásra fordítható forrásokból,
c) az egyes támogatási célokon belül a kedvezményezettek körére [38. § (1) bek.], a támogatás formájára és mértékére vonatkozó esetleges egyedi feltételeket,
d) a támogatásokra vonatkozó olyan egyéb kikötéseket, amelyeket a bevételi forrásokról rendelkező külön jogszabály, nemzetközi megállapodás vagy adományozási szerződés ír elő,
e) a támogatott fejlesztés megvalósulása esetén elvárható környezeti hatást,
f) a pályázatok elbírálási szempontjait,
g) a támogatás visszavonásának eseteit.
(3) A pályázatok elbírálásáról a döntéshozónak emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az értékelés legfontosabb körülményeit, így különösen:
a) a támogatással elérni kívánt célt,
b) az értékelhető pályázatok rövid összefoglalását,
c) a támogatott pályázatok elfogadásának indokait,
d) a támogatási forma és mérték meghatározásának szempontjait és indokolását,
e) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,
f) egyéb, a döntéshozó által fontosnak vélt körülményeket.
(4) Az emlékeztetőt bárki megtekintheti.”

(11) Az Eat. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

36. § (1) A támogatás – ha törvény másképp nem rendelkezik – a fejlesztés költségeinek 60%-áig, vissza nem térítendő támogatás esetén 30%-áig terjedhet.
A támogatás a 31. § (2) bekezdésében meghatározott támogatási formák együttes alkalmazásával a fejlesztés költségeinek 70%-áig terjedhet azzal, hogy a visszatérítendő támogatás nem haladhatja meg a fejlesztés 60%-át, a vissza nem térítendő támogatás pedig annak 30%-át.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátot nem kell alkalmazni, ha
a) a közcélú környezet- és természetvédelmi feladat finanszírozását,
b) nemzetközi egyezményből következő kötelezettségek teljesítését,
c) az egész országra kiterjedő kormányzati, ágazati program megvalósítását,
d) a 32. § (1) bekezdés d), j) pontjában meghatározott feladat ellátását
szolgálja.
(3) A 31. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhasználást a miniszter a költségek felmerülésekor, esetenként engedélyezi.
(4) A 31. § (1) bekezdésének c)–d) pontja szerinti feladatok finanszírozásáról, továbbá a 34. § (2) bekezdésében említett elkülönített pénzeszközök felhasználásáról a miniszter dönt, és a rendelkezésre álló összeg felhasználási szabályait rendeletben határozza meg.
(5) Az Alap terhére közhasznú társaság alapítható, illetve gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltség szerezhető, ha így a környezet védelme, illetve a támogatható fejlesztések és finanszírozható feladatok megvalósulása hatékonyabban biztosítható.
(6) Az Alapból nyújtott támogatás kizárólag a pályázatban megjelölt környezetvédelmi célt szolgáló tevékenységre fordítható.”

(12) Az Eat. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alapból a 31. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt támogatást, belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá egyéni vállalkozó, külön törvény vagy kormányrendelet rendelkezése értelmében magánszemély kaphat.
Közcélú környezet- és természetvédelmi feladatok finanszírozásában bárki részesülhet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett).”

(13) Az Eat. 60. §-ának (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) a b) és c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,15 Ft/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget – az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel – 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2,30 Ft/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 5,80 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt – az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő – szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,15 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége – a 63. § (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével – a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.
(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 3,50 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani.”

(14) Az Eat. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni
a) a tényleges vízigénybevételről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 61. § (1)–(3) bekezdéseiben előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hónap 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig teljesítés (átutalási) bizonylatán,
b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.”

(15) Az Eat. 62. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.”

(16) Az Eat. 63. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni)

j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 5000 forintot.”

(17) Az Eat. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

64. § A VA pénzeszközei a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására, ezen belül különösen a következő célokra használható fel:
a) a víztakarékosságot, az ivóvíz-minőségű víz gazdaságosabb felhasználását, a víz minőségét javító és védő berendezések, technológiák bevezetésére, továbbá az ivóvízellátás védelmét, biztonságának növelését szolgáló létesítmények megvalósítására,
b) a közcélú vízi létesítmények, vízi közművek (vízművek, belterületi és helyi jelentőségű vízrendezési művek, szennyvízelvezető, illetve -tisztító művek) létesítésére, egyéb vízügyi alapfeladatok ellátására, fejlesztésre, továbbá a vízkárok és más természeti hatások folytán a közcélú vízi létesítményekben keletkezett károsodások helyreállítására,
c) a vízkészletek feltárására, a vízrajzi tevékenység fejlesztésére, az ivóvízbázisok védelmére, a szükségvízellátást megalapozó és vízminőségi kárelhárításra, a vízminőséget veszélyeztető egyéb balesetek következményeinek elhárítását szolgáló létesítmények és eszközök beszerzésére, a vízgazdálkodási kutatás és műszaki fejlesztés forrásainak kiegészítésére, valamint a vízügyi állami alapfeladatok ellátásához nyújtott támogatásra (e feladatokra a bevételek 38%-a fordítható),
d) a VA működtetésével összefüggő kiadások fedezésére (erre legfeljebb a bevételek 2%-a fordítható),
e) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által a VA javára felvett bankhitelek és a kamatok törlesztésére.”

(18) Az Eat. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A VA bevételeinek 60%-át a 64. § a) és b) pontjaiban megjelölt célok megvalósításának támogatására kell fordítani. A támogatás igénybevételére a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium – a Belügyminisztériummal, a Földművelésügyi Minisztériummal, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben – hivatalos lapjában évente pályázatot ír ki. A VA-t terhelő hiteltörlesztési és kamatfizetési kötelezettség a pályázati célra megállapított előirányzatot csökkenti.”

(19) Az Eat. 120. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A fejlesztések támogatására a miniszterek az elkülönített állami pénzalapok, valamint a címzett és céltámogatások felhasználására a tárgyévi költségvetési törvény hatálybalépését követő 60 napon belül – a Pénzügyminisztériummal, a Földművelésügyi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal egyeztetve – teszik közzé a pályázati felhívásokat.”

(20) Az Eat. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert, hogy e törvény 29–36. §-ainak és a 39. §-ának a végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

A környezetvédelmi termékdíjról,
továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

79. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: KTD tv.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a termékdíj az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) Központi Környezetvédelmi Alapról szóló IV. fejezetében foglaltak szerint használható fel.”

(2) A KTD tv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eat. 32. § b) pontjában meghatározott célra rendszeres támogatás is nyújtható pályázat útján, az Eat. pályázati úton adható támogatásokra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a Pályázati Felhívásban meghatározottak szerint.”

(3) A KTD tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13 . § Az Alap pénzeszközeinek a csomagolóeszközökkel kapcsolatos környezetvédelmi célú felhasználása a külön jogszabályban meghatározott Tanácsadó Testület véleményének figyelembevételével történik.”

Az erdőről és az erdő védelméről szóló
1996. évi LIV. törvény módosítása

80. § Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 104. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg)

a) a 32–36. § kivételével az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT.), valamint az azt módosító 1970. évi 28. törvényerejű rendelet és az 1981. évi 31. törvényerejű rendelet; a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes hatáskörök módosításáról szóló 1979. évi 3. törvényerejű rendelet 1. §-a; a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 60. §-ának 2. pontja; az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 40. §-ának az EVT. 6. §-át és 6/A. §-át megállapító rendelkezései; az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény, az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény, a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény, valamint ezekkel összefüggő más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1995. évi XXI. törvény 21–26. §-ai,”

(hatályát veszti.)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

81. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az illetménykiegészítés mértéke az a) pont esetén – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – a beosztási illetmény 15%-a, a b) pont esetén – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – 10%-a.”

(2) A Hszt. 103 §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítő felsőfokú végzettségű tagja esetében az illetmény-kiegészítés mértéke a beosztási illetmény 50%-a.”

(3) A Hszt. 103. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hivatásos állomány felsőfokú végzettségű tagja illetménykiegészítésének mértéke:
a) az országos parancsnokságon, valamint az országos hatáskörű központi szervnél a beosztási illetmény 25%-a,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetében 20%-a.”
103/A. § A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult a következők szerint:
a) főosztályvezető vagy vele azonos besorolású vezető esetén a beosztási illetmény 30%-ára,
b) főosztályvezető-helyettes vagy vele azonos beosztású vezető esetén a beosztási illetmény 20%-ára,
c) osztályvezető vagy vele azonos besorolású vezető esetén a beosztási illetmény 10%-ára.”

(5) A Hszt. a 117. §-át követően a következő alcímmel és 117/A–117/B. §-sal egészül ki:

A kifizetés módjai

117/A. § (1) A törvény hatálya alá tartozóknak, a szolgálati viszonyukra tekintettel megillető valamennyi pénzbeli juttatás, az általuk meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.
(2) A juttatás bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve postai úton történő kifizetése a törvény hatálya alá tartozók részére költségtöbbletet nem okozhat.

117/B. § (1) A juttatás 117/A. §-ban szabályozott módon történő kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozókra a 117/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
341/A. § A hivatásos szolgálat felső korhatára – az öregedési nyugdíjkorhatár emeléséről és ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény 1. §-a (3) bekezdésének megfelelően –, ha a hivatásos állomány tagja
a) 1943. január 1-je előtt született, az 55.,
b) 1943-ban született, az 56.,
c) 1944-ben és ezt követően született, az 57.
betöltött életév.”

A közoktatásról szóló
1993. évi LXXIX. törvény módosítása

82. § (1) A közoktatásról szóló – módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 3. §-ának (2) bekezdésében a gazdálkodó szervezet szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:

„jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet”

(2) A Kt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak megilleti az a jog, hogy – jogszabályban meghatározottak szerint – évenként, az év első munkanapján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) hetvenöt százaléka közterhekkel csökkentett összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához.”

(3) A Kt. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása külön – az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban – vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt – azonos óvodai csoportban, óvodai tagozatos, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban a fogyatékos gyermekek, tanulók – külön vagy közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola és a fogyatékos tanuló ellátásában részt vevő kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt, csoportot – a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bek.] egyezően – a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.”

(4) A Kt. 52. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A gyógytestnevelés megszervezéséhez 16 fős csoportonként – az iskola órakeretén felül – heti három óra áll rendelkezésre.”

(5) A Kt. 69. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.”

(6) A Kt. 75. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki az e törvény 52. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, illetve a tanuló abban nem kíván részt venni.”

(7) A Kt. 82. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A pedagógiai szakszolgálatokért, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokért fizetési kötelezettség köthető ki. Az e bekezdésben meghatározott hatásköröket – a közoktatási megállapodás megkötésének kivételével – a főjegyző gyakorolja.”

(8) A Kt. 122. §-ának (3) bekezdésében a gyermek- és ifjúságvédő intézetekben szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:

„Gyermek- és ifjúságvédő intézményekben”

(9) A Kt. 124. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban)

a) 1996. szeptember 1-jétől 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási intézmények a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott (jóváhagyott) nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt követően azokon az évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, szabadon alkalmazhatják, azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórai foglalkozások száma nem haladhatja meg a nevelési-oktatási tervben található óratervben meghatározott óraszámot; az 52. § (6) bekezdésében és (9) bekezdésének c) pontjában a nem kötelező tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások megszervezésére, egyéni foglalkozásra, osztálybontásra megállapított időkeretet, az 1. számú melléklet Harmadik rész, II. fejezet, 7. pontjában meghatározott időkeretet az iskola által alkalmazott óraterv alapján kell meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy ciklusra számítva, azzal az eltéréssel, hogy az óraterv, illetőleg a ciklusos óraterv alapján kiszámított időkeret nyolcvan százaléka használható fel, továbbá, hogy a szakképzés gyakorlati képzésében egyéni foglalkozás nem szervezhető. Addig az időpontig, ameddig a Nemzeti alaptanterv bevezetése nem kezdődik meg, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai oktatásához a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevelési, nevelési-oktatási tervet hagyhat jóvá, feltéve, hogy olyan nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozókról van szó, akiknek a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléséhez, iskolai oktatásához szükséges nevelési, nevelési-oktatási tervet 1993. szeptember 1-je előtt a művelődési és közoktatási miniszter nem adta ki, illetve nem hagyta jóvá.”

(10) A Kt. 128. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálybalépésétől számított öt évig alkalmazható a kollégiumban nevelőtanárként, aki hittudományi egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezik. Foglalkoztatására a 127. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

(11) A Kt. 128. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógus nem rendelkezik középiskolai végzettséggel, és e törvény hatálybalépésekor)

d) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tizenöt évnél több időre van szüksége e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után a 127. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel lehet foglalkoztatni.”

(12) A Kt. 130. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A rendkívüli illetményemelés mértékét akkor is az 1996. szeptember 1-jén hatályban lévő illetmények alkalmazásával kell meghatározni, ha a kötelező óraszám emelésére 1996. szeptember 1-je után kerül sor.”

(13) A Kt. 1. számú melléklet Első rész, A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak cím, iskolában és kollégiumban alcím, 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens,
– fogyatékosokat nevelő általános iskola első–hatodik évfolyamán tizenöt tanulónként 0,5
– gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként működő általános iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként 1
– általános iskolai kollégiumban 1”

(14) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei címet követő 1. pont a) alpontja felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

a) más célra fel nem használható központosított előirányzattal, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében megtervezett összeggel kell támogatni,”

(15) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei címet követő 2. pont b) alpont ötödik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(a normatív költségvetési hozzájárulás összegeinek meghatározásakor – differenciáló tényezőként – figyelembe kell venni)

„– az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelőző év január 1-jén nem éri el a háromezret,”

(16) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei cím, A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása alcím, 1. pont, c) alpont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(az alapfokú művészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet figyelembe venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint:)

„– egy tanulóként lehet figyelembe venni azt, aki részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,”

(17) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész, II. fejezet, 7. pontjának bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, óvodában az összes óvodai foglalkozás, kollégiumban az összes – e törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján tervezett – kötelező tanórai foglalkozás öt százalékának megfelelő, egy nevelési évre, tanítási évre kiszámított időkeret áll rendelkezésre a nevelési-oktatási intézményben a következő feladatok ellátásához:”

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint
a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

83. §41

A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló
1990. évi LXXXVIII. törvény módosítása

84. §42

85. §43

A szerencsejáték szervezéséről szóló
1991. évi XXXIV. törvény módosítása

86. § A szerencsejáték szervezéséről szóló – módosított – 1991. évi XXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként – a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével – az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi huszonnyolcezer forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi tizenháromezer forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény módosítása

87. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén
a) a „B”, „C” vagy „D” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve főmunkatársi,
b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak tanácsosi, illetve főtanácsosi
címet adományozhat.”

(2) A Kjt. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

56. § A közalkalmazottat
a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,
b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályban évi huszonegy munkanap
alapszabadság illeti meg.”

(3) A Kjt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

61. § (1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:
a) az „A” fizetési osztályba
aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,
ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
b) a „B” fizetési osztályba
ba) az alapműveltségi vizsgához kötött munkakör,
bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
c) a „C” fizetési osztályba
ca) a „B” fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
cb) az alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
cc) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
cd) a középiskolai végzettséghez kötött munkakör;
d) a „D” fizetési osztályba
da) a „C” fizetési osztály cb)–cc) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
db) a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
e) az „E” fizetési osztályba
ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör,
eb) a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör;
f) az „F” fizetési osztályba
a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör;
g) a „G” fizetési osztályba
a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör;
h) a „H” fizetési osztályba
ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,
hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat;
i) az „I” fizetési osztályba
ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.);
j) a „J” fizetési osztályba
ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése szerinti tudományos fokozat, illetve 120. §-ának (3) bekezdése szerinti mester (DLA) fokozat,
jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím.
(2) Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a közoktatási, a szakképzési és felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni.
(3) A miniszter határozza meg az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá az (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét.
(4) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól, továbbá a megszűnt oktatási intézményekben szerzett iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési osztályokkal összefüggésben történő minősítéséről.”

(4) A Kjt. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

62. § A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak.”

(5) A Kjt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

63. § (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
(2) A művészeti területen foglalkoztatottak esetében az „F” fizetési osztály helyett a „G” fizetési osztályba, a „H” fizetési osztály helyett az „I” fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény vagy a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, és a művelődési és közoktatási miniszter által adományozható művészeti és oktatási szakmai díjakról szóló 4/1992. (X. 6.) MKM rendelet vagy a Magyar Köztársaság kiváló művésze, a Magyar Köztársaság érdemes művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj alapításáról szóló 99/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet alapján adományozható művészeti díjjal rendelkezik. E rendelkezést kell alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján Kossuth-díjban vagy állami-díjban, illetve a jelenleg hatályos jogszabályokban szereplőkkel azonos elnevezésű művészeti díjban vagy kitüntető címben részesült, művészeti területen foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásánál is.
(3) Nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges.”

(6) A Kjt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

66. § (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat e törvény 1. számú melléklete határozza meg.
(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye
a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,
b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.
Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.
(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett
a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%,
b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.
(4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit a miniszter állapítja meg.
(5) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni.
(6) A (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők:
a) alsó képzettségi szint az „A” fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;
b) közép képzettségi szint a „B”, „C” és „D” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;
c) felső képzettségi szint a „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség.
(7) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.
(8) A (2)–(4) bekezdésben említett illetményrész azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. Ez az időszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet.”

(7) A Kjt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70–74. § szerint illetménypótlékra jogosult. A 70–75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) havi 11 800 forint.”

(8) A Kjt. 70. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pótlék mértéke
a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap kétszáz–háromszáz százaléka,
b) vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap száz–kétszáz százaléka.
(3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között a miniszter állapítja meg.”

(9) A Kjt. 71. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pótlék mértéke
a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,
b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,
c) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,
d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.
(3) A miniszter által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát.”

(10) A Kjt. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pótlék mértéke a pótlékalap száz százaléka.”

(11) A Kjt. 74. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pótlék mértéke
a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,
b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.”

(12) A Kjt. 75. §-a a következő (2)–(3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi rendelkezés megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.”

(13) A Kjt. 77. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezés megjelölése (2) bekezdésre változik:

„(1) A közalkalmazottat a munkáltató – meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok (ide nem értve a helyettesítést) teljesítésének ösztönzésére – meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.”

(14) A Kjt. 85. §-a (7) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Eltérő rendelkezés hiányában, ahol a jogszabály)

h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, tizenharmadik havi illetményt, keresetkiegészítést és jutalmat;”

(is érteni kell.)

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként
beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló
1994. évi XIII. törvény módosítása

88. § (1) Az egyes nemzetközi tartozások ellenértékeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló – módosított – 1994. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Ntbsz tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § (1) Az orosz haditechnikai termékek – az USD, a szállítmány magyar vámkezelése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamának, a Kormány által meghatározott arányban átszámított – forintértéke a központi költségvetésben
a) a XL. Nemzetközi elszámolások fejezet bevételeit,
b) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet bevételeit,
c) a XI. Belügyminisztérium fejezet és a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadásait az a)–b) pontokban szereplő bevételek együttes összegével növeli.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint elszámolandó bevétel és a szállítmányokat terhelő importilleték, valamint általános forgalmi adó fizetési kötelezettségek összege erejéig a Kormány az (1) bekezdés c) pontjában foglalt kiadások fedezetére költségvetési támogatást biztosít.
(3) A (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatást az 1. § c) pontjában jelölt fejezet(ek) a termékek vámkezeléséhez és az okmányok rendelkezésre állásához igazodó időpontjában, az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon igényelheti(k). Az igénylést és a hozzá tartozó dokumentumokat ellenjegyzésre a Kormányzati Ellenőrzési Irodához be kell nyújtani.
(4) A Pénzügyminisztérium a Magyar Államkincstár útján a Kormányzati Ellenőrzési Iroda által ellenjegyzett támogatási igénylést teljesítheti.
(5) Az 1. § c) pontjában megjelölt fejezet(ek) a rendelkezésre bocsátott támogatásból azonnal teljesíti(k) az 1. § a) és b) pontokkal kapcsolatos kiadásokat.”

(2) Az Ntbsz tv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az orosz haditechnikai szállítások tárgyévi szállításai ütemezésének megfelelően az áruellenérték és a járulékos költségek elszámolása során utólagosan megnövelje a XIII. Honvédelmi Minisztérium, a XI. Belügyminisztérium, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezetek, illetve a XL. Nemzetközi elszámolások fejezet e törvény 1. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban foglalt előirányzatait.”

A személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény módosítása

89. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló – az 1996. évi XI. törvénnyel és az 1996. évi LXXXIII. törvénnyel módosított – 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 49/B. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel – legfeljebb annak mértékéig – csökkenthető:]

b) a sikeres szakmai vizsgát tett, az a) pontban említett – folyamatosan továbbfoglalkoztatott – szakképző iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli személy után, alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével; az egyéni vállalkozó a korábban munkanélküli személy esetében akkor járhat el az e pontban foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül, azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az alkalmazását megelőző hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban;”

(2) A Szja tv. 81. §-át követően a következő 81/A. §-sal egészül ki:

81/A. § A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a mezőgazdasági őstermelő e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását a Magyar Agrárkamara az őstermelő lakóhelye szerint illetékes területi agrárkamarákkal együtt (a továbbiakban: agrárkamara) látja el. Az agrárkamara a mezőgazdasági igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól negyedévenként a negyedévet követő hó 20-áig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításához és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket az agrárkamara az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál. Az agrárkamara a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal összefüggő, előzőekben meghatározott feladatait – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezése szerint látja el.”

(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szja tvm.) 63. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Szja tv. 46. §-ának az e törvény 28. §-ával megállapított (9) bekezdése rendelkezésétől eltérően nem kell adóelőleget levonni az 1997. június 30-áig a Szja tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek ellenértékeként kifizetett összegből. Egyebekben e kifizetésekre a nem kifizetőtől származó bevételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(4) Az Szja tvm. 63. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Szja. tv. 50. § (1) bekezdés a) pontja 1. alpontjának rendelkezését 1997. évben nem kell alkalmazni az 1997. január 1-je előtt hatályos rendelkezések szerint mezőgazdasági kistermelőknek minősülő magánszemélyek esetében.”

A rádiózásról és televíziózásról szóló
1996. évi I. törvény módosítása

90. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 144. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió tekintetében a reklámidő korlátozására vonatkozó szabályok 1997. szeptember 1-jéig, a műsorszámok támogatására vonatkozó szabályok 1996. december 31-ig nem alkalmazhatók.”

(2) A média tv. 144. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) A 84. § (2) bekezdése 1997. január 1-jétől 1997. december 31-ig a következők szerint alkalmazandó:
A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti – a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással –, egy százaléka a Testület, egy százaléka – egymást közt egyenlő arányban – a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.”

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

91. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – 1997. január 1-jén lép hatályba.

(2) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény e törvény 71. §-ával megállapított rendelkezései 1997. május 1-jén, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) e törvény 87. §-ával megállapított rendelkezései pedig 1997. február 1-jén lépnek hatályba.

(3) Az e törvény 40. §-a, 64. §-ának (8) bekezdése, 65. §-a, az e törvény 75. §-ával megállapított, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 9/A. §-a, a 78. §-ának (13) bekezdésével megállapított, az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény 60. §-ának (3)–(5) bekezdései és az e törvény 86. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése 1997. február 15. napján lépnek hatályba.

(4)44

(5)45

(6)46

(7)47

(8)48

(9)49

92. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

1. az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 33. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá a 37. és 38. §-a,

2. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – módosított – 1993. évi III. törvény 31. §-ának a) pontja és a 115/A. § (5) bekezdése,

3. a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 112. §-ának (2) bekezdése,

4. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 9. §-ának (3) bekezdése és 18. §-ának (2) bekezdése,

5. a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi CXVI. törvény 11. §-a.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi X. törvény 14. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatálybalépés időpontja „1997. január 1-jén”-ről „1998. január 1-jén”-re módosul.

(3) A törvény 87. §-ának hatálybalépésével egyidejűleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról intézkedő 1996. évi XXVIII. törvény 31. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

93. § A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havonta 530 forint. A média tv. 32. §-ának (1) bekezdése alapján elkészülő, és az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi költségvetéséről szóló, külön törvény hatálybalépéséig a Testület jogosult a Műsorszolgáltatási Alapba valamennyi jogcímen befolyó üzemben tartási díj 1%-ának megfelelő összeget saját költségvetési céljaira felhasználni. A külön törvény hatálybalépéséig havonta – az egész évre számított teljes díjbevétel négy százalékos hányadának – legfeljebb három százaléka használható fel.

94. § A központi költségvetés rendes bevételét képezi a vámbiztosíték bevételi számla mindenkori egyenlege.

95. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény eredményes végrehajtása érdekében az Országgyűlés felmenti az Állami Bankfelügyeletet az 1995–96. költségvetési gazdálkodási évet érintően a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 15. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtására kiadott 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 91. §-ának (2)–(3) bekezdésében meghatározottak teljesítése alól.

96. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1997. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén: 12 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 24 millió forint,

c) építési műszaki terv készítése esetén: 6 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetén: 6 millió forint,

e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

97. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,

b)50

c) a gazdálkodó szervezetek egyedi termelési támogatásának 1997. évi felhasználási szabályait rendeletben állapítsa meg,

d)51

e) a fejlesztési célú állami támogatások összehangolása és a területi kiegyenlítés követelményének erősítése érdekében a fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, illetve célelőirányzatok, továbbá az elkülönített állami pénzalapok, valamint a 20. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő önkormányzati kiegyenlítést szolgáló támogatás feltételrendszerét, pályázati, eljárási, finanszírozási, ellenőrzési és információs rendszerét rendeletben szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter és a pénzügyminiszter, hogy mérje fel a helyi önkormányzatok által fenntartott bölcsődékben ellátottak számát, és figyelemmel a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím, 19. kiemelt előirányzat összegére, állapítsa meg az egy ellátottra jutó normatív állami hozzájárulás mértékét és ezt, valamint az önkormányzatokat e jogcímen megillető támogatás összegét a 19. § (2) bekezdése szerinti rendeletben hirdesse ki.

(3)52

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1-je előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek rendezéséről szóló 5/1996. (I. 26.) PM rendeletben foglalt járadékok emelésének mértékét rendeletben határozza meg.

98. § A Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a lágymányosi egyetemfejlesztési feladatokról – az 1998. évi költségvetési törvényjavaslat részeként – beruházási javaslatot nyújtson be a kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó rendelkezések szerint.

99. § Az e törvény 55., 56. és 58. §-ai tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

1. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez

KIADÁSOK (Millió forintban)



Cím-
szám


Al-
cím-
szám

Elő-
irány-
zat cso-
port-
szám

Ki-
emelt elő-
irány-
zat-
szám



Cím-
név


Al-
cím-
név

Elő-
irány-
zat cso-
port-
név



Kiemelt előirányzat neve



1997. évi rendes előirányzat


1997. évi rendkívüli előirányzat

I. ORSZÁGGYŰLÉS


 

1

 

 

 

Országgyűlés Hivatala

 

 

1

 

 

 

Képviselő-testület

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 638,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

516,4

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

372,3

 

 

2

 

 

 

Országgyűlés hivatali szervei

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

634,2

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

270,8

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

839,7

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

13,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

255,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

349,0

 

 

3

 

 

 

Országgyűlési Könyvtár

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

95,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

41,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

64,4

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

19,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

0,5

 

4

 

 

 

Közbeszerzések Tanácsa

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

34,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

15,3

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

35,8

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

10,0

 

5

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

1

 

 

 

Megalakuló Országgyűlési bizottságok kiadásai

 

38,0

 

 

2

 

 

 

Törvényhozás szakmai feltételeinek korszerűsítése

 

12,0

 

 

3

 

 

 

Alkotmányozással kapcsolatos kiadások

 

 

40,0

 

 

4

 

 

 

ÉAK Központ kiadásai

 

6,0

 

 

5

 

 

 

Könyvtár szakmai műhelyének létrehozása

 

10,0

 

 

6

 

 

 

Minősített ajánlattevők jegyzékének elkészítése

 

 

20,0

 

 

7

 

 

 

Az Országgyűlés Gyorsíró Irodájának technikai felszerelése

 

20,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1–5. cím összesen:

4 635,9

714,0

 

6

 

 

 

Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek működésének támogatása

70,0

 

7

 

 

 

Pártok támogatása

 

 

1

 

 

 

Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása

 

 

 

1

 

 

 

FIDESZ–Magyar Polgári Párt

 

159,3

 

 

 

2

 

 

 

Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt

 

182,3

 

 

 

3

 

 

 

Kereszténydemokrata Néppárt

 

159,4

 

 

 

4

 

 

 

Magyar Demokrata Fórum

 

219,8

 

 

 

5

 

 

 

Magyar Szocialista Párt

 

492,5

 

 

 

6

 

 

 

Szabad Demokraták Szövetsége

 

322,3



Cím-
szám


Al-
cím-
szám

Elő-
irány-
zat cso-
port-
szám

Ki-
emelt elő-
irány-
zat-
szám



Cím-
név


Al-
cím-
név

Elő-
irány-
zat cso-
port-
név



Kiemelt előirányzat neve



1997. évi rendes előirányzat


1997. évi rendkívüli előirányzat


 

 

2

 

 

 

Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása

 

 

 

2

 

 

 

Munkáspárt

 

41,1

 

 

 

5

 

 

 

Köztársaság Párt

 

32,7

 

 

 

6

 

 

 

Magyar Igazság és Élet Pártja

 

20,4

 

 

 

7

 

 

 

Agrárszövetség

 

27,0

 

8

 

 

 

Társadalmi szervezetek támogatása

 

 

1

 

 

 

Társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatása

258,5

 

 

2

 

 

 

Fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek támogatása

 

 

 

1

 

 

 

Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége

44,5

 

 

 

2

 

 

 

Hallássérültek Országos Szövetsége

 

88,0

 

 

 

3

 

 

 

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége

77,0

 

 

 

4

 

 

 

Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

 

104,0

 

 

3

 

 

 

Társadalmi szervezetek címzett támogatása

 

 

 

1

 

 

 

Magyar Vöröskereszt támogatása

 

321,0

 

 

 

2

 

 

 

Magyarok Világszövetségének támogatása

 

162,6

 

 

 

4

 

 

 

MTESZ támogatása

 

85,0

 

 

 

5

 

 

 

TIT intézmények támogatása

 

65,6

 

 

 

6

 

 

 

Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatása

30,0

 

 

 

7

 

 

 

Magyar–Máltai Szeretetszolgálat

 

125,0

 

9

 

 

 

Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása

 

 

1

 

 

 

Bolgár Országos Önkormányzat

 

10,0

 

 

2

 

 

 

Görög Országos Önkormányzat

 

10,0

 

 

3

 

 

 

Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata

 

32,0

 

 

4

 

 

 

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

 

63,2

 

 

5

 

 

 

Magyarországi Románok Országos Önkormányzata

 

16,0

 

 

6

 

 

 

Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat

 

96,0

 

 

7

 

 

 

Országos Lengyel Önkormányzat

 

10,0

 

 

8

 

 

 

Országos Örmény Önkormányzat

 

10,0

 

 

9

 

 

 

Országos Szlovák Önkormányzat

 

32,0

 

 

10

 

 

 

Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat

 

12,0

 

 

11

 

 

 

Szerb Országos Önkormányzat

 

15,0

 

10

 

 

 

Magyar Rádió Közalapítvány támogatása

 

 

1

 

 

 

Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire

 

1 873,3

 

 

2

 

 

 

Magyar Rádió Rt. művészeti együtteseinek támogatására

 

408,0

 

11

 

 

 

Magyar Televízió Közalapítvány támogatása

 

 

1

 

 

 

Magyar Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire

 

783,1

 

12

 

 

 

Hungária Televízió Közalapítvány

 

 

1

 

 

 

Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire

 

806,2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6–12. cím összesen:

7 264,8

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I. fejezet kiadásai összesen:

11 900,7

714,0

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG


 

1

 

 

 

Köztársasági Elnöki Hivatal

 

 

1

 

 

 

Köztársasági Elnöki Hivatal

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

73,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

31,1

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

34,2

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

61,0

 

 

2

 

 

 

Köztársasági Elnök Katonai Irodája



Cím-
szám


Al-
cím-
szám

Elő-
irány-
zat cso-
port-
szám

Ki-
emelt elő-
irány-
zat-
szám



Cím-
név


Al-
cím-
név

Elő-
irány-
zat cso-
port-
név



Kiemelt előirányzat neve



1997. évi rendes előirányzat


1997. évi rendkívüli előirányzat


 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

0,6

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

4,4

 

2

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

2

 

 

 

Célelőirányzatok

 

 

 

1

 

 

 

Állami kitüntetések

 

86,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. fejezet kiadásai összesen:

292,0

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG


 

1

 

 

 

Alkotmánybíróság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

181,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

79,7

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

135,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

10,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

5,0

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

47,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III. fejezet kiadásai összesen:

396,4

62,0

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA


 

1

 

 

 

Országgyűlési Biztos Hivatala

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

206,2

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

87,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

110,9

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

15,0

 

2

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

3

 

 

 

Fejezeti tartalék

 

25,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IV. fejezet kiadásai összesen:

429,1

15,0

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK


 

1

 

 

 

Állami Számvevőszék

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

730,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

312,9

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

212,5

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

2,4

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

23,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

15,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

 

 

2,0

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

80,0

 

2

 

 

 

Továbbképzési Intézet és Üdülő



Cím-
szám


Al-
cím-
szám

Elő-
irány-
zat cso-
port-
szám

Ki-
emelt elő-
irány-
zat-
szám



Cím-
név


Al-
cím-
név

Elő-
irány-
zat cso-
port-
név



Kiemelt előirányzat neve



1997. évi rendes előirányzat


1997. évi rendkívüli előirányzat

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

16,9

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

7,1

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

23,1

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

1,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

3,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V. fejezet kiadásai összesen:

1 305,4

124,5

VI. LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG


 

1

 

 

 

Legfelsőbb Bíróság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

545,8

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

235,6

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

120,3

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

16,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

60,0

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

290,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VI. fejezet kiadásai összesen:

901,7

366,0

VII. BÍRÓSÁGOK


 

1

 

 

 

Bíróságok

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

9 599,2

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

4 152,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

2 010,6

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

11,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

35,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

253,5

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

555,0

 

2

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

1

 

 

 

Gyermektartásdíjak állami megelőlegezése

 

140,0

 

 

3

 

 

 

Ágazati célfeladatok

 

 

 

1

 

 

 

Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás

100,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VII. fejezet kiadásai összesen:

16 012,8

843,8

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE


 

1

 

 

 

Ügyészségek

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

4 341,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

1 851,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

537,6

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

30,5

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások



Cím-
szám


Al-
cím-
szám

Elő-
irány-
zat cso-
port-
szám

Ki-
emelt elő-
irány-
zat-
szám



Cím-
név


Al-
cím-
név

Elő-
irány-
zat cso-
port-
név



Kiemelt előirányzat neve



1997. évi rendes előirányzat


1997. évi rendkívüli előirányzat


 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

71,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

75,0

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

350,0

 

2

 

 

 

Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

44,6

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

19,3

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

6,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VIII. fejezet kiadásai összesen:

6 830,0

496,0

X. MINISZTERELNÖKSÉG


 

1

 

 

 

Miniszterelnöki Hivatal

 

 

1

 

 

 

Miniszterelnöki Hivatal igazgatás

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

465,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

201,7

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

91,6

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

65,9

 

 

2

 

 

 

Miniszterelnöki Hivatal Ellátó Szolgálata

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

201,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

86,1

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

677,9

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

2,7

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

58,1

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

101,0

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

150,0

 

2

 

 

 

Magyar Közigazgatási Intézet

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

39,9

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

14,4

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

16,6

 

3

 

 

 

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

45,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

19,1

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

54,2

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

4,2

 

5

 

 

 

Határon Túli Magyarok Hivatala

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

97,1

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

37,5

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

93,3

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

11,7

 

6

 

 

 

Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Titkársága

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

13,0



Cím-
szám


Al-
cím-
szám

Elő-
irány-
zat cso-
port-
szám

Ki-
emelt elő-
irány-
zat-
szám



Cím-
név


Al-
cím-
név

Elő-
irány-
zat cso-
port-
név



Kiemelt előirányzat neve



1997. évi rendes előirányzat


1997. évi rendkívüli előirányzat


 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

5,4

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

13,7

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

0,5

 

7

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

2

 

 

 

Célelőirányzatok

 

 

 

1

 

 

 

Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért

 

 

 

 

 

 

 

Közalapítvány támogatása

 

 

395,0

 

 

 

2

 

 

 

Új Kézfogás Közalapítvány támogatása

 

 

310,0

 

 

 

3

 

 

 

Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány

 

 

 

 

 

 

 

támogatása

 

 

233,0

 

 

 

4

 

 

 

Illyés Közalapítvány támogatása

 

460,0

 

 

 

5

 

 

 

Teleki László Alapítvány támogatása

 

71,0

 

 

 

6

 

 

 

Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret

 

50,0

 

 

 

8

 

 

 

Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs

 

 

 

 

 

 

 

és Kutatóintézete Közalapítvány támogatása

 

55,0

 

 

 

9

 

 

 

Politikatörténeti Alapítvány támogatása

 

 

65,0

 

 

 

10

 

 

 

Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása

170,0

 

 

 

11

 

 

 

Művészeti díjak

 

18,3

 

 

 

12

 

 

 

Svéd–Magyar Európa tanulmányok képzési program

 

20,0

 

 

 

13

 

 

 

Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány

 

 

 

 

 

 

 

támogatása

 

5,0

 

 

 

14

 

 

 

Modernizációs és Integrációs Program támogatása

 

153,0

 

 

 

16

 

 

 

Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása

 

365,0

 

 

 

17

 

 

 

X+400-as rendszer üzemeltetése

 

 

60,0

 

 

 

18

 

 

 

Balatoni kutatások támogatása

 

125,0

 

 

 

19

 

 

 

Civicus világkonferencia támogatása

 

15,0

 

 

 

20

 

 

 

Youth for Europe program

 

80,0

 

 

 

21

 

 

 

Két- és többoldalú nemzetközi szerződések alapján

 

 

 

 

 

 

 

szervezett nemzetközi ifjúsági csereprogramok

 

112,0

 

 

 

26

 

 

 

„Magyarország 2000” tanácskozás

 

25,0

 

 

3

 

 

 

Egyházak támogatása

 

 

 

1

 

 

 

Egyházi alapintézmények működése, felújítása, beruházás, fejlesztés

 

2 350,0

 

 

 

2

 

 

 

Egyházi szociális intézmények felújítása, fejlesztése, beruházás

180,0

 

 

 

3

 

 

 

Egyházi személyek járulékfizetése

 

 

250,0

 

 

 

4

 

 

 

Egyházi nyugdíjalapok támogatása

 

 

170,0

 

 

 

5

 

 

 

Budapesti Szent István Bazilika rekonstrukciója

 

150,0

 

 

 

6

 

 

 

Budapesti Rózsák terei katolikus templom rekonstrukciója

 

50,0

 

 

 

7

 

 

 

Pannonhalma rekonstrukciója

 

 

100,0

 

 

 

8

 

 

 

Budapest Központi Szeminárium Papnövelde utca 7. sz. épület felújítása

60,0

 

 

 

9

 

 

 

Szegedi Ferences Rendház, hajléktalanok gondozására épület kialakítása

25,0

 

 

 

10

 

 

 

Tihanyi Apátság rekonstrukciója

 

 

50,0

 

 

 

11

 

 

 

Bethesda Református Kórház rekonstrukciója

 

 

90,0

 

 

 

12

 

 

 

Budapest Kálvin tér 8. Református Közegyház és Zsinati Levéltár

 

 

 

 

 

 

 

rekonstrukciója

 

20,0

 

 

 

13

 

 

 

Debreceni Református Nagytemplom rekonstrukciója

 

10,0

 

 

 

14

 

 

 

Veszprémi Református Egyházi Központ kiépítése

 

25,0

 

 

 

15

 

 

 

Révfülöpi Evangélikus Oktatási Központ építésének folytatása

30,0

 

 

 

16

 

 

 

Dohány utcai Zsinagóga rekonstrukciója

 

 

120,0

 

 

 

17

 

 

 

Ortodox Izraealita Hitközség Kazinczy utcai templom rekonstrukciója

80,0

 

 

 

18

 

 

 

Szegedi Szerb Ortodox Templom rekonstrukciója, Thököliánum belső

 

 

 

 

 

 

 

renoválása

 

 

10,0



Cím-
szám


Al-
cím-
szám

Elő-
irány-
zat cso-
port-
szám

Ki-
emelt elő-
irány-
zat-
szám



Cím-
név


Al-
cím-
név

Elő-
irány-
zat cso-
port-
név



Kiemelt előirányzat neve



1997. évi rendes előirányzat


1997. évi rendkívüli előirányzat


 

 

 

19

 

 

 

Magyar Ortodox Egyház Petőfi téri, miskolci és karcagi templomainak

 

 

 

 

 

 

 

rekonstrukciója

 

 

15,0

 

 

 

20

 

 

 

Magyarországi Román Ortodox Egyház gyulai templom és Holló u. 8. sz.

 

 

 

 

 

 

 

ingatlan felújítása, Gozsdu síremlék

 

 

10,0

 

 

 

21

 

 

 

HIT Gyülekezete közösségi ház építése

 

 

20,0

 

 

 

22

 

 

 

Magyar Bolgár Ortodox Egyház Szt. Cirill és Metod Bolgár Ortodox

 

 

 

 

 

 

 

Templom freskóinak kivitelezése, egyházközségi iroda kialakítása

 

5,0

 

 

 

23

 

 

 

Határainkon túl élő magyarok számára épülő templom és kulturális

 

 

 

 

 

 

 

centrum építésére

 

 

10,0

 

 

4

 

 

 

Beruházási célprogramok

 

 

 

1

 

 

 

Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése

 

550,0

 

 

 

2

 

 

 

Kormányzati távközlési célprogram

 

 

296,0

 

 

5

 

 

 

Fejezeti tartalék

 

185,1

 

8

 

 

 

Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

 

 

1

 

 

 

Nemzetbiztonsági Hivatal

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 289,4

3,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

544,1

1,6

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

483,7

13,5

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

45,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

37,5

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

350,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

25,0

 

 

2

 

 

 

Információs Hivatal

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

812,6

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

342,9

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

1 185,4

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

38,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

8,1

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

180,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

16,5

 

 

3

 

 

 

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 456,3

25,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

614,6

10,5

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

670,2

6,1

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

216,9

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

37,5

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

690,5

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

30,0

 

9

 

 

 

Kormányzati Ellenőrzési Iroda

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

112,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

49,5

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

38,5

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

3

 

 

 

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

 

 

7,2



Cím-
szám


Al-
cím-
szám

Elő-
irány-
zat cso-
port-
szám

Ki-
emelt elő-
irány-
zat-
szám



Cím-
név


Al-
cím-
név

Elő-
irány-
zat cso-
port-
név



Kiemelt előirányzat neve



1997. évi rendes előirányzat


1997. évi rendkívüli előirányzat


 

10

 

 

 

Tartalékok

 

 

1

 

 

 

Költségvetés általános tartaléka

 

13 835,315

 

 

2

 

 

 

Céltartalékok

 

 

 

1

 

 

 

Bérpolitikai keret

 

950,0

 

 

 

4

 

 

 

Külszolgálat

 

1 100,0

 

11

 

 

 

Kormányzati rendkívüli kiadások

 

 

1

 

 

 

Egyházi ingatlanok visszaadása

 

 

4 000,0

 

 

2

 

 

 

Egyházi nemzetközi rendezvények támogatása

 

 

150,0

 

 

8

 

 

 

Speciális eszközök bérleti díja

 

 

2 239,3

 

 

11

 

 

 

Egyéb rendkívüli kiadások

 

 

7 500,0

 

12

 

 

 

Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

2,1

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

0,9

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

2,0

 

13

 

 

 

MOBILITÁS szolgálat

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

12,6

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

4,4

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

7,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

 

 

1,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X. fejezet kiadásai összesen:

26 367,2

22 011,2


15 Az 1. számú melléklet X. fejezet 10. cím Költségvetés általános tartalék alcím összege az 1997: CXI. törvény 21. §-ának (9) bekezdésével megállapított összeg.

XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM


 

1

 

 

 

Belügyminisztérium igazgatása

 

 

1

 

 

 

Belügyminisztérium központi igazgatása

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

916,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

379,8

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

586,6

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

101,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

140,2

 

 

2

 

 

 

Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

174,1

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

70,8

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

37,8

 

2

 

 

 

Fővárosi és megyei Közigazgatási Hivatalok

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 120,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

461,6

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

384,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

48,3

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

2,7



Cím-
szám


Al-
cím-
szám

Elő-
irány-
zat cso-
port-
szám

Ki-
emelt elő-
irány-
zat-
szám



Cím-
név


Al-
cím-
név

Elő-
irány-
zat cso-
port-
név



Kiemelt előirányzat neve



1997. évi rendes előirányzat


1997. évi rendkívüli előirányzat


 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

0,7

 

 

 

 

3

 

 

 

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

 

 

0,8

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

10,0

 

3

 

 

 

Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

2 146,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

884,2

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

720,5

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

16,5

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

381,6

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

50,8

 

 

 

 

3

 

 

 

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

 

 

2,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

19,0

 

4

 

 

 

Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

188,6

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

78,5

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

353,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

247,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

3,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

3,6

 

 

 

 

3

 

 

 

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

 

 

25,0

 

5

 

 

 

Rendőrség

 

 

1

 

 

 

Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

2 906,1

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

1 226,3

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

2 150,2

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

125,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

1 561,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

332,8

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

191,0

 

 

2

 

 

 

Budapesti Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

6 383,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

2 693,8

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

2 978,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

1 807,016

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

113,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

60,0

 

 

4

 

 

 

Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

970,3

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

409,5

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

290,7


16 Az 1. számú melléklet XI. Fejezet 5. cím 2. alcím, 2. ecs. összege az 1997: CXI. törvény 21. §-ának (10.) bekezdésével megállapított szöveg.



Cím-
szám


Al-
cím-
szám

Elő-
irány-
zat cso-
port-
szám

Ki-
emelt elő-
irány-
zat-
szám



Cím-
név


Al-
cím-
név

Elő-
irány-
zat cso-
port-
név



Kiemelt előirányzat neve



1997. évi rendes előirányzat


1997. évi rendkívüli előirányzat

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

6,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

6,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

8,0

 

 

5

 

 

 

Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 228,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

518,5

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

363,2

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

7,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

13,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

12,0

 

 

6

 

 

 

Békés Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

918,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

387,6

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

328,2

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

5,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

7,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

8,0

 

 

7

 

 

 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 562,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

659,3

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

575,5

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

12,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

46,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

13,0

 

 

8

 

 

 

Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

901,9

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

380,6

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

295,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

4,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

14,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

11,0

 

 

9

 

 

 

Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

912,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

385,1

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

298,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

5,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

7,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

8,0

 

 

10

 

 

 

Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

847,0



Cím-
szám


Al-
cím-
szám

Elő-
irány-
zat cso-
port-
szám

Ki-
emelt elő-
irány-
zat-
szám



Cím-
név


Al-
cím-
név

Elő-
irány-
zat cso-
port-
név



Kiemelt előirányzat neve



1997. évi rendes előirányzat


1997. évi rendkívüli előirányzat

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

357,4

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

308,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

5,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

5,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

8,0

 

 

11

 

 

 

Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 094,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

462,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

356,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

8,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

6,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

9,0

 

 

12

 

 

 

Heves Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

660,9

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

278,9

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

223,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

4,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

4,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

6,0

 

 

13

 

 

 

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

910,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

384,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

308,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

5,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

4,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

4,0

 

 

14

 

 

 

Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

703,8

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

297,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

235,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

0,1

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

4,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

5,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

6,0

 

 

15

 

 

 

Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

598,2

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

252,4

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

189,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

5,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

4,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

6,0



Cím-
szám


Al-
cím-
szám

Elő-
irány-
zat cso-
port-
szám

Ki-
emelt elő-
irány-
zat-
szám



Cím-
név


Al-
cím-
név

Elő-
irány-
zat cso-
port-
név



Kiemelt előirányzat neve



1997. évi rendes előirányzat


1997. évi rendkívüli előirányzat

 

 

16

 

 

 

Pest Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 807,6

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

762,8

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

703,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

14,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

120,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

12,0

 

 

17

 

 

 

Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

931,1

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

393,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

400,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

7,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

8,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

7,0

 

 

18

 

 

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 059,7

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

447,2

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

300,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

0,1

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

9,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

10,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

7,0

 

 

19

 

 

 

Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

745,2

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

314,5

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

235,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

6,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

4,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

6,0

 

 

20

 

 

 

Vas Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

702,9

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

296,6

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

250,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

6,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

4,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

7,0

 

 

21

 

 

 

Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

824,6

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

348,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

256,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Egyéb működési célú támogatások, kiadások

 

0,7



Cím-
szám


Al-
cím-
szám

Elő-
irány-
zat cso-
port-
szám

Ki-
emelt elő-
irány-
zat-
szám



Cím-
név


Al-
cím-
név

Elő-
irány-
zat cso-
port-
név



Kiemelt előirányzat neve



1997. évi rendes előirányzat


1997. évi rendkívüli előirányzat


 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

7,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

5,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

8,0

 

 

22

 

 

 

Zala Megyei Rendőr-főkapitányság

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

718,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

303,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

240,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

5,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

10,0

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

8,0

 

 

23

 

 

 

Készenléti Rendőrség

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

3 368,6

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

1 421,6

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

1 985,2

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

88,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

116,3

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

15,0

 

 

24

 

 

 

Köztársasági Őrezred

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 002,4

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

423,0

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

229,5

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

35,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

12,0

 

 

25

 

 

 

Híradástechnikai Szolgálat

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

243,2

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

102,6

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

1 219,0

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

3,0

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

4,0

 

6

 

 

 

Határőrség

 

 

1

 

 

 

Határőrség Országos Parancsnokság és szervei

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

1 349,5

 

 

 

 

2

 

 

 

Munkaadókat terhelő járulékok

 

484,7

 

 

 

 

3

 

 

 

Dologi kiadások

 

1 127,4

 

 

 

2

 

 

 

Felhalmozási kiadások

 

 

 

 

1

 

 

 

Intézményi beruházási kiadások

 

 

588,2

 

 

 

 

2

 

 

 

Felújítás

 

 

621,8

 

 

 

 

4

 

 

 

Egyéb központi beruházás

 

 

443,2

 

 

 

 

5

 

 

 

Lakástámogatás

 

 

103,0

 

 

2

 

 

 

Határőr igazgatóságok

 

 

 

1

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

1

 

 

 

Személyi juttatások

 

6 378,7



Cím-
szám


Al-
cím-
szám

Elő-
irány-
zat cso-
port-
szám

Ki-
emelt elő-
irány-
zat-
szám



Cím-
név


Al-
cím-
név

Elő-
irány-
zat cso-
port-
név



Kiemelt előirányzat neve



1997. évi rendes előirányzat


1997. évi rendkívüli előirányzat

1

A törvényt az Országgyűlés az 1996. december 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. december 24. A költsévetés végrehajtására lásd az 1998: XLVIII. törvényt.

2

Az 1. § a) és b) pontja az 1997: CXI. törvény 21. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 6. § (3) bekezdése az 1997: CXI. törvény 21. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

5

Az 1992: X. törvényt utóbb hatályon kívül helyezte az 1999: LXI. törvény 1.§-a.

7

Lásd az 1998:XXXVI. törvény. 2. §-a (1) bekezdésének f) pontját.

8

A 11. § (7) bekezdését az 1997: CXI. törvény 21. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

11

Az 1997: CXXXI. tv. 21. §-a (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

12

A 20. § (7) bekezdése az 1997: CL. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 20. § (8) bekezdését az 1997: CL. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, mely az eredeti (8) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatta.

14

A 22. § (5) bekezdése az 1997: CXI. törvény 21. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 22/A. §-t az 1997: CXI. törvény 21. §-ának (6) bekezdése iktatta a szövegbe.

16

Lásd a 219/1996. (XII.24.) Korm. rendeletet és az 1/1997. (I. 28.) PM- BM együttes rendeletet.

17

Lásd az 1/1997. (I. 28.) PM - BM együttes rendeletet.

18

Utóbb az 1992X. törvényt hatályon kívül helyezte az 1999: LXI. törvény 1.§- a.

19

Végrehajtására lásd a 45/1997. (IV. 29.) OGY és a 62/1997. (VI. 17.) OGY határozatot.

20

Végrehajtására lásd a 120/1996. (XII. 26.) OGY határozatot.

25

A 41. § (1) bekezdésének c) pontja az 1997: CXI. törvény 21. §-ának (7) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 42. § (1) bekezdésének u) pontját az 1997: CXI. törvény 21. §-ának (8) bekezdése iktatta a szövegbe.

28

A 42. § (1) bekezdésének v) pontját az 1997: CXLVI. törvény 83. §-a iktatta be.

29

Végrehajtására lásd az 1104/1997. ( X. 3.) Korm. határozatot.

30

Az 53. §-t az 1999: CV. törvény 24.§-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

31

A 64. § (1) bekezdésének b) pontját az 1997: CXI. törvény 22. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte 1997. december 4. napjával.

32

Utóbb az 1968: I. törvényt hatályon kívül helyezte az 1999: LXIX. törvény.

33

A 64. § (8) bekezdését a 2001: LXXV. törvény 35. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

34

A 65. §-t a 2001: LXXV. törvény 35. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

36

A 71. §-t az 1998: LXXXIV. törvény 52. §-ának i) pontja hatályon kívül helyezte.

37

A 72. §-t a 2003: CXXIX. törvény 405. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

38

A 77. §-t a 2011: LXVI. törvény 38. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

39

A 78. § (1) bekezdését az 1998: XC. törvény 128. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

40

A 78. § (2) bekezdését az 1998: XC. törvény 128. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

41

A 83. §-t a 2003: CXXVI. törvény 83. §-a hatályon kívül helyezte.

42

A 84. §-t az 1997: LXVII. törvény 140. §-a (2) bekezdésénel d) pontja hatályon kívül helyezte.

43

A 85. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: LXV. törvény 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

44

A 91. § (4) bekezdését az 1997: CXLVI. törvény 88. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

45

A 91. § (5) bekezdését az 1997: CXLVI. törvény 88. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

46

A 91. § (6) bekezdését az 1997: CXLVI. törvény 88. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

47

A 91. § (7) bekezdését az 1997: CXLVI. törvény 88. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

48

A 91. § (8) bekezdését az 1997: CXLVI. törvény 88. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

49

A 91. § (9) bekezdését az 1997: LXVII. törvény 140. §-a (2) bekezdésénel d) pontja hatályon kívül helyezte.

50

A 97. § (1) bekezdésének b) pontját az 1997: CIII. törvény 84. §-a (7) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

51

A 97. § (1) bekezdésének d) pontját a 2001: CXX. törvény 450. §-a (2) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

52

A 97. § (3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 173. § (1) bekezdésének p) pontja hatályon kívül helyezte.

53

A Magyar Közlöny 1997. évi 18. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

54

A Magyar Közlöny 1997. évi 18. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

56

A 11. számú melléklet az 1997: CXI. törvény 21. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg. A Richter Gedeon Rt. privatizációjával összefüggő technikai kiadások fedezetét 14 160 millió forint szolgálja; reorganizációra a Kormány egyedi jóváhagyásával, ebből éves szinten 1000 millió forint értékig ügyletenként 200 millió forint összeghatárig az ÁPV Rt. igazgatósága – a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett – összesen 12 500 millió forintot fordíthat; a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos jövőbeni kifizetésére szolgáló tartalék feltöltésére 16 700 millió forint fordítható.

57

A 13. számú mellékletet az 1997: CXLVI. törvény 88. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

58

A 14. számú mellékletet az 1997: CXLVI. törvény 88. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

59

A 15. számú mellékletet az 1997: LXVII. törvény 140. §-a (2) bekezdésénel d) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére