1996. évi CXII. törvény

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról¹

2011.10.11.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1)² Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, valamint betétbiztosításra,

b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére,

c) a magyar hatóság által ellátott – e törvényben meghatározott – felügyeleti tevékenységre,

d)³ pénzügyi intézménynek nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézettel, illetőleg a pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holding társaságra,

e)⁴ pénzügyi intézménynek nem minősülő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézettel, illetőleg vegyes pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes pénzügyi holding társaságra,

f)⁵ a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére,

g)⁶ az elismert külső hitelminősítő szervezet és exporthitel-ügynökség hitelminősítésének elismerésére és az elismert külső hitelminősítő szervezetre.

(2)⁷ Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

a)⁸ a pénzügyi intézmények Magyar Köztársaság területén történő alapítására, létesítésére, működésére, pénzforgalmi intézmények pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének Magyar Köztársaság területén történő engedélyezésére,

b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény külföldi leányvállalatának, fióktelepének létesítésére, külföldi pénzügyi intézményben történő tulajdonszerzésére,

c)⁹ a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,

d)¹⁰ a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,

e) a Magyar Köztársaság területén bankképviselet létesítésére, illetve működésére,

f) az e törvényben meghatározott betétbiztosításra,

g) a külföldön székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által a Magyar Köztársaság területén történő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásra, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnyújtásra.

2. § (1) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:

a) az 1. számú mellékletben felsorolt pénzügyi intézményeknek a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére;

b) a betétnek nem minősülő, visszafizetendő pénzeszközöknek a Magyar Állam és a helyi önkormányzatok által a nyilvánosságtól történő – külön törvényben szabályozott – gyűjtésére;

c) a pénzletétkezelésre, ha annak üzletszerű végzéséről külön jogszabály rendelkezik;

d)¹¹ az (5) bekezdés, 13. § (1)–(2) bekezdés, 13/C. §, 13/D. § (1) bekezdés, 18/A. §, 45. §, 67. § (5)–(9) bekezdés, 87/K–L. §, 87/P. §, 137. §, 145. §, 153. §, 157–160. §, 168/B. §, 218. § és 2. számú melléklet III. Fejezet 25. pontjának f) alpontja kivételével a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézményt is érteni kell;

e)¹²

f)¹³ a nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtására, továbbá a vámigazgatási eljárásban a közvetett képviselő által a vámfizetési kötelezettség teljesítése érdekében végzett pénzügyi szolgáltatásra;

g)¹⁴

h)¹⁵ a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtási tevékenységére, valamint a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenységére;

i)¹⁶

(2) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:

a) az elkülönített állami pénzalapokra,

b)¹⁷

c)¹⁸ a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kincstárra,

d)¹⁹ a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re,

e)²⁰

f)²¹

g)²² a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központra.

h)²³ a 130/A–130/D. §, a 130/H–130/O. §, a 2. melléklet V. fejezete és a 3. melléklet II. fejezetének 1.1–1.3 pontja kivételével kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelezőre.

(3)²⁴ E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése, valamint az engedélyek visszavonása, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.

(4)²⁵ A 13. § (1) bekezdés, 13/C. §, 13/D. §, 153. §, 157–160. §, 168/B. § és 218. § hatálya az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon kívüli személyek és szervezetek számára végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében a kincstárra is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt vagy elektronikus pénz kibocsátóját említenek, azon a kincstárt is érteni kell.

(5)²⁶ A 87/L. § hatálya a Posta Elszámoló Központot működtető intézményre azzal az eltéréssel terjed ki, hogy a készpénz-átutalási, a fizetési számlára történő készpénz-befizetési és a fizetési számláról postai úton történő készpénz-kifizetési tevékenységéhez kapcsolódóan a 87/L. § (3) bekezdése szerinti határidő egy munkanappal meghosszabbodhat.

A pénzügyi szolgáltatás
és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás

3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:

a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása;

b)²⁷ hitel és pénzkölcsön nyújtása;

c) pénzügyi lízing;

d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

e)²⁸ elektronikus pénz kibocsátása;

f)²⁹ olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak;

g)³⁰ kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

h)³¹ valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;

i)³² pénzügyi szolgáltatás közvetítése;

j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;

k) hitel referencia szolgáltatás;

l)³³

m)³⁴

n)³⁵

(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:

a) pénzváltási tevékenység;³⁶

b)³⁷ fizetési rendszer működtetése;

c) pénzfeldolgozási tevékenység;

d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

(3)³⁸ Az (1)–(2) bekezdésben foglalt tevékenységek – az e törvényben foglalt eltéréssel – üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.

(4)³⁹ Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint a (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

(5)⁴⁰ Az (1) bekezdés d)–f) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység engedélyezési eljárásában – a működési terv vonatkozásában és a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításával kapcsolatos kérdésekben – az MNB szakhatóságként vesz részt.

(6)⁴¹ A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet az MNB engedélyezi, ellenőrzi, illetve az ilyen engedélyt az MNB vonja vissza.

(7)⁴² A (6) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésének engedélyezéséről szóló határozatot az MNB közli a Felügyelettel. A Felügyelet a határozat alapján a jogi személyt nyilvántartásba veszi.

(8)⁴³ Törvény váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.

(9)⁴⁴ A függő ügynök a Felügyelet engedélye nélkül végezhet ügynöki tevékenységet.

(10)⁴⁵ A pénzügyi intézmény az általa megbízott függő ügynök, többes ügynök és közvetítői alvállalkozó személyét, valamint az alkusz az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal bejelenti a Felügyeletnek.

(11)⁴⁶ A kockázati tőkealap a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tövényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott mértékben az ott felsorolt személyi kör részére pénzkölcsönt nyújthat.

(12)⁴⁷ Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet.

(13)⁴⁸ A 3. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére

a) a hitelintézet, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény az elektronikus pénz kibocsátására vonatkozó engedély birtokában,

b) a nem a monetáris politikai eszközeinek alkalmazása során eljáró MNB és a kincstár törvény erejénél fogva

jogosult (a továbbiakban együttesen: elektronikus pénz kibocsátója).

3/A. §⁴⁹ (1)⁵⁰ Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon – a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – kizárólag fióktelepe útján végezhet.

(2)⁵¹ Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésének c) pontjában, 20–21. §-ában, 23–25. §-ában, 37–43. §-ában, 64–67. §-ában, 73. §-ában, 74. § (2) bekezdésében, 75. § (1) és (4) bekezdésében, 90–96. §-ában, 153. § (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. § (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, 158–160. §-ában, valamint 193. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3)⁵² A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.

(4)⁵³ Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás és pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/B. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.

3/B. §⁵⁴ A 3. § (4)–(6) bekezdés szerinti engedélyt nem kell beszerezni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás és pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/B. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, illetve magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.

A pénzügyi intézmény

4. § (1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet (5. §), illetve a pénzügyi vállalkozás (6. §).

(2)⁵⁵ A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.

(3)⁵⁶ A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:

a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást,

b)⁵⁷ a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) foglalt feltételekkel biztosításközvetítői tevékenységet,

c)⁵⁸ a Tpt.-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, a Bszt. 111–116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet,

d) aranykereskedelmi ügyletet,

e) részvénykönyvvezetést,

f)⁵⁹ az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást,

g)⁶⁰ a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet, valamint

h)⁶¹

i)⁶² a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenységet,

j)⁶³ követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet,

k)⁶⁴ pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést,

l)⁶⁵ külön jogszabályban meghatározott közösségi támogatások közvetítését

folytathat.

(4)⁶⁶ Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő üzletszerű tevékenységet is folytathat, ha ezen tevékenysége a főtevékenységként végzett fizetési rendszer működtetését nem befolyásolja hátrányosan.

A hitelintézet és szervezeti formái⁶⁷

5. § (1)⁶⁸ Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a külön jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.

(2)⁶⁹ Kizárólag hitelintézet jogosult

a)⁷⁰ betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben – bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül – más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,

b)–c)⁷¹

d)⁷² pénzváltási tevékenység végzésére.

(3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.

(4)⁷³ A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(5)⁷⁴ A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(6)⁷⁵ A szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdésének a)–j) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.

(7) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket – a pénzváltás kivételével – csak saját tagjai körében végezheti.

(8)⁷⁶

(9)⁷⁷ Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)–j) és k) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

A pénzügyi vállalkozás

6. §⁷⁸ (1) Pénzügyi vállalkozás

a)⁷⁹ az a pénzügyi intézmény, amely – a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjaiban, valamint az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével –, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, illetve fizetési rendszer működtetését [3. § (2) bekezdés b) pontja] végzi, illetve

b) a pénzügyi holding társaság.

(2) A 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.

(3)⁸⁰ Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének b)–c), g)–i), j) és k) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

(4) Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a 3. § (1) bekezdésének

a)⁸¹ g) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, és

b)⁸² i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből ügynöki tevékenységet

végezhet.

A pénzforgalmi intézmény⁸³

6/A. §⁸⁴ (1) Pénzforgalmi intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység [3. § (1) bekezdés d) pontja] végzésére.

(2) Pénzforgalmi intézmény kizárólag a 6/B. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenységre.

(3) A pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan engedélyt kaphat a 3. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott letéti szolgáltatási, valamint a 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott fizetési rendszer működtetése tevékenység végzésére.

(4) A (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan jogosult a pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, valamint az adatok tárolását és feldolgozását is.

(5) A pénzforgalmi intézmény – törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

6/B. §⁸⁵ (1) A pénzforgalmi intézmény az általa végzett – a 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pont d), e) és g) alpontja szerinti – pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt:

a) a nyújtása kizárólag a pénzforgalmi intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat,

b) nem nyújtható a pénzforgalmi intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből,

c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és

d) a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.

(2)⁸⁶ A pénzforgalmi intézmény hitelnyújtására a 199. §, a 201–211. § és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény⁸⁷

6/C. §⁸⁸ (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység [3. § (1) bekezdés e) pontja] végzésére.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a 6/D. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységre.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény valamennyi pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kaphat engedélyt. Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatást nyújt, úgy ezen tevékenysége vonatkozásában e törvény eltérő rendelkezése hiányában a pénzforgalmi intézményre és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett elektronikus pénz kibocsátásához vagy a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult az elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, valamint engedélyt kaphat a fizetési rendszer működtetése tevékenység végzésére.

(5) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény – törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal, hogy az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

6/D. §⁸⁹ (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett – a 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pont d), e) és g) alpontja szerinti – pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt:

a) a nyújtása kizárólag az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat,

b) nem nyújtható az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből,

c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és

d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hitelnyújtására a 199. §, a 201–211. § és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

Közvetítő

6/E. §⁹⁰ (1) Közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően

a) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését

aa) kiemelt közvetítői tevékenységként egy pénzügyi intézmény – ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is – vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: kiemelt közvetítő), vagy

ab) ügynöki tevékenységként egy pénzügyi intézmény – ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is – vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: függő ügynök), vagy

ac) pénzforgalmi közvetítői tevékenységként (a továbbiakban: pénzforgalmi közvetítő)

végez (a továbbiakban együtt: függő közvetítő), vagy

b) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését

ba) kiemelt közvetítői tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes kiemelt közvetítő), vagy

bb) ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes ügynök), vagy

bc) alkuszi tevékenységként (a továbbiakban: alkusz)

végez (a továbbiakban együtt független közvetítő).

(2) Közvetítővel – ide nem értve a pénzügyi intézményt és a biztosítót – pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó (a továbbiakban: közvetítői alvállalkozó) ezen ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerződést nem jogosult kötni. Közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.

(3) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélyével végezheti.

(4) A közvetítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére.

(5) A közvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzösszegeket elkülönített számlán tartani. Ezek a pénzösszegek a közvetítő más hitelezői kielégítésére végrehajtási és felszámolási eljárás esetén nem használhatók fel.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzösszegeket tarthatja.

Értelmező rendelkezések

7. § Az értelmező rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

I. RÉSZ

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK, PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK ÉS A FÜGGETLEN KÖZVETÍTŐK ENGEDÉLYEZÉSE⁹¹

I. Fejezet

Általános szabályok

Szervezeti szabályok

8. §⁹² (1)⁹³ Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként, pénzforgalmi intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény fióktelepeként, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepeként működhet.

(2)⁹⁴ A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre és korlátolt felelősségű társaságként működő pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozásra a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)⁹⁵ A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amelynek székhelye a Magyar Köztársaság területén található, a főirodáját is a Magyar Köztársaság területén létesíti.

(4)⁹⁶ A pénzügyi szolgáltatás közvetítését – az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel – bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is végezheti.

(5)⁹⁷ A többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet.

(6)⁹⁸ Pénzfeldolgozási tevékenységet [3. § (2) bekezdés c) pontja] pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezhet.

Az induló tőke legkisebb összege⁹⁹

9. §¹⁰⁰ (1) Bank legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapítható.

(2) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható.

(3) Szövetkezeti hitelintézet legalább kétszázötvenmillió forint induló tőkével alapítható.

(4) Pénzügyi vállalkozás – kivéve a pénzügyi holding társaságot és a pénzforgalmi elszámolóházat – legalább ötvenmillió forint induló tőkével alapítható.

(5) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe – ha törvény másként nem rendelkezik – legalább kétmilliárd forint dotációs tőkével létesíthető.

(6) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében az induló tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.

(7) Pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapítható.

(8) Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez – a (9)–(10) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább harminchétmillió-ötszázezer forint induló tőkével kell rendelkeznie.

(9) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást [2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja] végez, legalább hatmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie.

(10) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történő fizetési művelet teljesítését [2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja] végez, legalább tizenötmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie.

(11)¹⁰¹ Többes kiemelt közvetítőnek legalább ötvenmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie.

(12)¹⁰² Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez legalább százmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie.

10. § (1)¹⁰³ Pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény alapításához az induló tőkét pénzben kell befizetni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. Hitelintézet induló tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, illetőleg a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel.

(2)¹⁰⁴ A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelését, illetve a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében a dotációs tőke emelését kizárólag pénzbeli hozzájárulással lehet végrehajtani. Ha a Magyar Állam hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit, vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás csak az állam beavatkozásával hárítható el.

(3) A pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése esetén halasztott fizetést, illetőleg visszavásárlási kötelezettséget érvényesen nem köthet ki.

A minősített befolyással rendelkező tulajdonosok¹⁰⁵

11. §¹⁰⁶ A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,

a)¹⁰⁷ aki (amely) független a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint

b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.

12. §¹⁰⁸

Személyi és tárgyi feltételek

13. § (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak

a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend,

b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat,

c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek,

d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség,

e)¹⁰⁹ ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint – a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével – vagyonbiztosítás,

f)¹¹⁰ a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv,

g)¹¹¹ áttekinthető szervezeti felépítés

(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.

(2)¹¹² A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény – a pénzügyi holding társaság és a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével – csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek.

(3)¹¹³ Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephelyváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítani kell.

(4)¹¹⁴ Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, úgyszintén az, akivel szemben e bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet.

(5)¹¹⁵ A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a (4) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállásának ellenőrzésére – a bűntettesek nyilvántartásának és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásának adatai alapján – a Felügyelet jogosult.

Kiszervezés

13/A. §¹¹⁶ (1) A hitelintézet pénzügyi-, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti.

(2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek – a kockázattal arányos mértékben – rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a hitelintézetre vonatkozóan előír.

(3) A hitelintézet köteles a Felügyeletnek a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően két napon belül bejelenteni:

a) a kiszervezés tényét,

b) a kiszervezett tevékenységet végző nevét, székhelyét vagy állandó lakcímét,

c) a kiszervezés időtartamát.

(4) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását,

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,

d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,

e) a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.

(5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól történő eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel.

(6) A hitelintézet belső ellenőrzése köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.

(7) A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(8) A Felügyelet a hitelintézet (7) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(9) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.

(10) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövő szerződés – melyet a hitelintézetnek jóvá kell hagynia – biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, az MNB és a hitelintézet belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.

(11) A hitelintézet vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a hitelintézet vezető tisztségviselője, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.

(12) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét, és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni.

(13)¹¹⁷ Pénzügyi vállalkozás a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor az (1)–(12) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

13/B. §¹¹⁸ (1) A pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátásának és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó tevékenységét kiszervezheti, amennyiben a kiszervezés megkezdését legalább harminc nappal megelőzően előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzése, könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez.

(3) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az elektronikus pénz kibocsátásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése

a) nem eredményezheti a vezető állású személy hatáskörének átadását,

b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény közötti szerződéses viszonyban, valamint nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfél felé fennálló jogszabályi és szerződéses kötelezettségeinek teljesítését,

c) nem eredményezhet változást a tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében, valamint

d) nem szüntethet meg és nem módosíthat semmilyen más olyan feltételt, amelynek meglétéhez a pénzforgalmi intézményként vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézményként történő működési engedély megadását kötötték.

(4) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az elektronikus pénz kibocsátásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzési rendszere, a könyvvizsgáló, a Felügyelet, valamint az MNB hatáskörének gyakorlását.

(5) A (3)–(4) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az elektronikus pénz kibocsátásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatnak minősül minden olyan feladat, amelynek végrehajtásában bekövetkezett hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatása vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikus pénz kibocsátása, vagy pénzforgalmi szolgáltatása jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését, vagy lényegesen csökkentené jövedelmezőségét, pénzforgalmi szolgáltatásai, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységének megbízhatóságát, folyamatosságát.

(6) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások, a személyi és tárgyi feltételek betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(7) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

Informatikai rendszer védelme

13/C. §¹¹⁹ (1) A pénzügyi intézménynek ki kell alakítania a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

(2) A pénzügyi intézmény köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.

(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(4) A pénzügyi intézménynek ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.

(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,

e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

(6) A pénzügyi intézménynek tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését – még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is – biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb – a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító – megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék,

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(7) A pénzügyi intézménynél mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a pénzügyi intézmény által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,

f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek,

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a pénz és az értékpapírok biztonságos nyilvántartására,

c)¹²⁰ a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra, ideértve a pénzforgalmi számlák cégbíróság felé történő bejelentését is,

d) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására,

e) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(9) A pénzügyi intézménynek belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

(10)¹²¹ Az (1)–(9) bekezdésben foglaltaknak a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan a pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek is meg kell felelnie.

Irányítási rendszer és kockázatkezelési követelmények

13/D. §¹²² (1)¹²³ A hitelintézetnek, a pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a mérete, az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek keretén belül köteles

a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíteni,

b) a felelősségi köröket egymástól elhatárolni és egyértelműen megfogalmazni,

c) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmazni, és

d) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmazni,

e)¹²⁴ a hitelintézet a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 69/B–69/E. §-ban meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politikát és gyakorlatot megvalósítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján

a) a hitelintézet igazgatóságának kell jóváhagynia és rendszeresen felülvizsgálnia a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amelynek ki kell terjednie a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is,

b) a hitelintézet kockázatvállalásának megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren kell alapulnia,

c) a különböző hitelezési kockázatokat hordozó portfóliókat és kitettségeket a hitelintézetnek nyomon követnie és ellenőriznie kell, ideértve az olyan kitettségek azonosítását és kezelését, amelyre értékvesztés elszámolása vagy céltartalék képzése válik szükségessé, valamint ezen céltartalék képzésének és értékvesztés elszámolásának megfelelő végrehajtását,

d) a hitelportfóliót megfelelően meg kell osztani (diverzifikálni), figyelembe véve a hitelintézet ügyfélkörét, valamint átfogó stratégiáját.

(3) A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie:

a) azon kockázat kezelésére, hogy az általa alkalmazott, elismert hitelezésikockázat-mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak,

b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelezésikockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére,

c) a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére,

d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére,

e) működési kockázatok mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,

f)¹²⁵ az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a likviditási kockázata megfelelő – akár egy napon belüli – időtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázat-allokációs eljárásokat is,

g)¹²⁶ azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél a hitelintézet befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a hírnévkockázatot – így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő hírnévkockázatot – is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben.

(4)¹²⁷ A (3) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:

a) a hitelintézet igazgatósága kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra;

b) az eljárásrendeknek, szabályzatoknak arányban kell állniuk a hitelintézet méretével, tevékenységének összetettségével és körével, az igazgatóság által meghatározott kockázatvállalási limitjeivel, valamint a hitelintézetnek az Európai Unió azon tagállamaiban betöltött rendszerszintű fontosságával, amelyekben pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez;

c) a hitelintézet a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökből, a forrásokból, a mérlegen kívüli tételekből – ideértve a függő kötelezettségeket is – eredő aktuális és várható pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is;

d) a hitelintézet egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelembe veszi

da) azt a személyt, akinek az eszköz a birtokában van,

db) azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,

dc) az eszközök likviditási többlettartalékként történő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri azt, hogy a likviditási tartalékok kellő idő alatt mozgósíthatók-e,

dd) azon jogi, szabályozói és műveleti korlátozásokat, amelyek a likviditás és a szabadon felhasználható eszközök Európai Unió tagállamai közötti és harmadik országokba történő esetleges átruházására vonatkoznak;

e) a hitelintézetnek likviditási kockázatot mérséklő eszközöket kell alkalmaznia, ideértve a megfelelő limitrendszert, a különféle stresszeseménykor is fedezetet nyújtó likviditási többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen – legalább évente egyszer – felülvizsgál;

f) a hitelintézet igazgatóságának a likviditási pozíciókra és a kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is át kell tekintenie, és legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia a finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyvnek ki kell térnie a mérlegen kívüli tételekre és más függő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú gazdasági egységre is, amellyel összefüggésben a hitelintézet szponzorként lép fel, vagy amelynek lényeges likviditási támogatást nyújt;

g) a hitelintézetnek eltérő időtávok és stresszesemények figyelembevételével kell felmérnie az intézményfüggő, a piaci szintű és a kettő kombinációjából adódó alternatív forgatókönyvek lehetséges hatásait;

h) a hitelintézet stratégiáit, belső szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f) pontban meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási kockázatához kell igazítania;

i) a hitelintézetnek az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat és végrehajtási intézkedéseket tartalmazó vészhelyzeti tervekkel kell rendelkeznie, amelyeket az f) pont szerinti alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján rendszeresen tesztelni és frissíteni kell.

(4a)¹²⁸ A rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményező hitelintézetnek, ha az értékpapír előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel kell rendelkeznie a terv szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.

(5) Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek az irányítási rendszerre és kockázatkezelésre vonatkozó követelményeket ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetével és befektetési vállalkozásával együttesen is teljesítenie kell.

A független közvetítővel szembeni feltételek¹²⁹

13/E. §¹³⁰ (1) Független közvetítő csak olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó lehet,

a) akinek vezető állású személye – ideértve az egyéni vállalkozót is –

aa) büntetlen előéletű,

ab) legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – megfelel a 219/D. §-ban foglalt szakmai követelményeknek,

b) akinek a tevékenységéből eredő károk biztosítására – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – mindenkor legalább káreseményenként ötmillió forint, illetve évente együttesen legalább ötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítása rendelkezésre áll.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a többes kiemelt közvetítőnek és az alkusznak rendelkeznie kell a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel.

(3) Az alkusz

a) vezető állású személye csak az lehet, aki szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel [68. § (3) bekezdés] rendelkezik,

b) tevékenységéből eredő károk biztosítására az alkusznak mindenkor legalább káreseményenként tízmillió forint, illetve évente együttesen legalább százmillió forint összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából szakirányú szakmai gyakorlatként pénzügyi intézménynél, közvetítőnél tisztségviselőként, vagy pénzügyi szolgáltatási, közvetítői szakterületen alkalmazottként, egyéni vállalkozóként, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban eltöltött gyakorlat vehető figyelembe. Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha megszerzésére pénzügyi intézménynek, illetve közvetítőnek megfeleltethető intézménynél került sor.

II. Fejezet

Engedélyezési eljárás

14. § (1)¹³¹ A Felügyelet engedélye szükséges – a (2)–(4) bekezdésben, valamint a 14/A–14/B. §-ban foglalt eltéréssel – a hitelintézet:

a) alapításához;

b) egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához;

c) alapszabályának módosításához (20. §);

d)¹³² minősített befolyásának megszerzéséhez, illetőleg a minősített befolyás e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez;

e)¹³³ vezető állású személyének megválasztásához, illetőleg kinevezéséhez;

f) működésének megkezdéséhez;

g) tevékenységi körének módosításához;

h)¹³⁴ pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez;

i)¹³⁵ képviseletének, fióktelepének – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti – leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) harmadik országban történő létesítéséhez,

j)¹³⁶ devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő minősített befolyásolás megszerzéséhez;

k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerződésállományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás);

l)¹³⁷

m)¹³⁸

n)¹³⁹ működésének megszüntetéséhez;

o)¹⁴⁰ alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez, visszavásárlásához;

p)¹⁴¹ kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg kettő év előtt történő visszafizetéséhez;

q)¹⁴² külön jogszabály alapján készített hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatához, mely figyelembe veszi a hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveiről szóló külön jogszabályban foglaltakat;

r)¹⁴³ alapvető kölcsöntőkéje, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéje és járulékos kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a szerződésben kikötött felmondási idő előtti tőketörlesztéshez, visszavásárlásához;

s)¹⁴⁴ belső minősítésen alapuló módszerrel történő kockázattal súlyozott kitettség érték számításához;

t)¹⁴⁵ saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásához;

u)¹⁴⁶ működési kockázat tőkekövetelményének sztenderdizált vagy fejlett mérési módszerrel történő számításához;

v)¹⁴⁷ a külön jogszabály alapján partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének belső modell módszer szerinti számításához.

(2)¹⁴⁸ A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő hitelintézet

a) alapításához,

b) működésének megkezdéséhez,

c) tevékenységi körének módosításához,

d)¹⁴⁹ pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez,

e) vezető állású személyének kinevezéséhez,

f) betétállomány-átruházásához,

g)¹⁵⁰

h)¹⁵¹

i) működésének megszüntetéséhez.

(3)¹⁵² A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem szükséges hitelintézet fióktelepének az Európai Unió másik tagállamában történő létesítéséhez.

(4)¹⁵³ A (2) bekezdés szerinti engedély nem szükséges olyan hitelintézet fióktelepe esetén, amelynek székhelye az Európai Unió másik tagállamában van.

(5)¹⁵⁴ Az (1) bekezdés b) és d) pontjában, valamint a 20. § e) pontjában foglalt engedély megadása előtt, ha a hitelintézet összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a hitelintézetre az összevont alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet – ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges – a határozat meghozatala előtt egyeztet azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó hitelintézettel együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.

14/A. §¹⁵⁵ (1) Ha egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kérelmezik

a) a kockázattal súlyozott kitettség érték belső minősítésen alapuló módszerrel történő számításának,

b) a 76/C. § (6) bekezdésének d) pontja szerinti saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásának,

c) a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának,

d) a külön jogszabály alapján partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének belső modell módszer szerinti számításának

engedélyezését, a kérelmet az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak kell benyújtania a székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságának.

(2) A kérelem elbírálásában a Felügyelet a 14/B. §-ban foglaltak szerint együttműködik más tagállam illetékes felügyeleti hatóságával.

14/B. §¹⁵⁶ (1) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeletét, akkor a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott engedélykérelem hiánytalan beérkezését követően a Felügyelet

a) a kérelmet haladéktalanul továbbítja azon tagállam illetékes felügyeleti hatósága részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és

b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott tagállami felügyeleti hatóságot a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).

(2) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül csak valamennyi, az eljárásban részt vevő tagállami felügyeleti hatóság egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat).

(3)¹⁵⁷ Amennyiben az eljárásban részt vevő tagállami felügyeleti hatóságok egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő három hónapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi tagállami felügyeleti hatóságnak a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(4) A Felügyelet a határozatát megküldi a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak és a kérelmezőnek.

(5) Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézetét a Felügyelet felügyeli, akkor a Felügyelet a hiánytalan kérelem rendelkezésére állását követően, az eljárásra jogosult tagállami felügyeleti hatóság által meghatározott időszakon belül megküldi a 14/A. § (1) bekezdés szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását.

(6) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti illetékes tagállami felügyeleti hatóság a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet a tagállami felügyeleti hatóság határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más tagállami felügyeleti hatóság által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.

15. § (1)¹⁵⁸ A Felügyelet engedélye szükséges a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a pénzügyi vállalkozás

a) alapításához,

b) tevékenységi körének módosításához,

c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához, valamint

d) vezető állású személyének megválasztásához,

e)¹⁵⁹ minősített befolyásának megszerzéséhez, illetőleg a minősített befolyás e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez,

f)¹⁶⁰ pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez.

(2) A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő pénzügyi vállalkozás

a) alapításához,

b) tevékenységi körének módosításához,

c) vezető állású személyének kinevezéséhez,

d)¹⁶¹ pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez.

(3) A pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély a tevékenységi kör megállapításához, illetőleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.

(4)¹⁶² A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye az Európai Unió másik tagállamában van, és

a) a pénzügyi vállalkozás

1. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan hitelintézetnek, melynek székhelye a pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos tagállamban van, vagy

2. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az 1. pontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos tagállamban van, valamint

b) tevékenységét abban a tagállamban végzi, ahol a székhelye van,

c) az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja,

d) az anyavállalat a Felügyeletnek bemutatja a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatósága igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalkozás irányítását óvatos és körültekintő módon látja el,

e) az anyavállalat – az illetékes felügyeleti hatósága hozzájárulásával – egyetemleges felelősséget vállal a pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért, és

f) a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll.

(6)¹⁶³ Kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozásként történő működés megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás az alapítása után is benyújthat azzal, hogy az engedély megadásának nem feltétele a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozat.

15/A. §¹⁶⁴ A Felügyelet engedélye szükséges pénzforgalmi intézmény

a) pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez,

b) pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához,

c) vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez,

d) fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához,

e) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez,

f) alapvető kölcsöntőkéje és járulékos kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a szerződésben kikötött felmondási idő előtti tőketörlesztéshez,

g) tőkekövetelményének költség módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történő meghatározásához.

15/B. §¹⁶⁵ A Felügyelet engedélye szükséges elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

a) elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez,

b) elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához,

c) vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez,

d) fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához,

e) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez,

f) alapvető kölcsöntőkéje és járulékos kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a szerződésben kikötött felmondási idő előtti tőketörlesztéshez.

16. §¹⁶⁶ (1)¹⁶⁷ A pénzváltás közvetítésére csak kiemelt közvetítő kaphat engedélyt.

(2)¹⁶⁸ A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik,

b)¹⁶⁹ a fizetési rendszer működtetését pénzügyi vállalkozás esetében – cégjegyzékben feltüntetett – főtevékenységként végzi, egyéb tevékenysége a főtevékenységet kiegészíti, vagy a főtevékenység ellátását nem befolyásolja hátrányosan,

c)¹⁷⁰ részvénytársaságként vagy részvénytársaság fióktelepeként működik.

(3)¹⁷¹ Pénzforgalmi elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet, pénzforgalmi elszámolóház, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerezhet.

(4)¹⁷² Ha a pénzforgalmi elszámolóház a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, a kérelmező a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor is megkaphatja, ha igazolja, hogy – a (2) bekezdés a) pontjától eltérően – legalább százötvenmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik.

(5)¹⁷³

(6) A 3. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére jogi személy, illetve

fióktelep a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább húszmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik,

b) káreseményenként ötvenmillió forint felelősségbiztosítással rendelkezik.

(7)¹⁷⁴ A 13. § (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve, valamint az (1)–(6) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az engedély további feltétele az, hogy a kérelmező feleljen meg a külön jogszabályban, előírt személyi, illetőleg tárgyi feltételeknek.

(8) A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére a pénzügyi vállalkozás a 3. § (4) és (5) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a)¹⁷⁵ legalább ötvenmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik,

b)¹⁷⁶ részvénytársaságként vagy fióktelep formájában működik,

c) megfelel a külön jogszabályban megállapított személyi és tárgyi feltételeknek.

Az alapítási engedély iránti kérelem

17. § (1) A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell

a) az alapítani tervezett pénzügyi intézmény – típusának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó – alapító okiratát;

b) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot;

c)¹⁷⁷ hitelintézet esetében a 9. §-ban meghatározott induló tőke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében a 9. §-ban meghatározott induló tőke teljes összegének az alapítók által történő tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást;

d)¹⁷⁸ a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza;

e)¹⁷⁹ külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve (társas) ügyvédi iroda, vagy a kérelmező magyarországi bankképviselete lehet;

f)¹⁸⁰ pénzügyi vállalkozás esetében annak igazolását, hogy a vállalkozás rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 18. § (2) bekezdés d)–f), h) és k)–l) pontjában foglaltakat;

g)¹⁸¹ az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a hitelintézet összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja;

h)¹⁸² az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához.

(2)¹⁸³ Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a kérelmező 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,

b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,

c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,

d)¹⁸⁴ nyilatkozatot arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,

e)¹⁸⁵ természetes személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

f) nem természetes személy esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,

g) nem természetes személy kérelmező esetén a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását, továbbá az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, befektetési vállalkozás előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

h) nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,

i) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(3)¹⁸⁶ Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4)¹⁸⁷ Ha az alapítók között minősített befolyást szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési társaság van, az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, illetőleg nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.

(5)¹⁸⁸ Az alapítási engedély kiadásának feltételeként nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzügyi intézmény irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.

(6)¹⁸⁹ A pénzügyi holding társaság engedély iránti kérelméhez mellékelni kell

a) az (1) bekezdés a) és c)–e) pontjában foglaltakat,

b) a középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet,

c) a 18. § (2) bekezdés f) és h) pontjában foglaltakat,

d) nyilatkozatot arról, hogy a holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény a felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt, információt, megoldást a Felügyelet rendelkezésére bocsátja

(7)¹⁹⁰ Alapítási engedély alapján a hitelintézet a banküzem létesítésével kapcsolatos tevékenységet végezhet.

17/A. §¹⁹¹ (1) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítása esetén a 17. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a külföldi pénzügyi intézmény alapító okiratát,

b) a külföldi pénzügyi intézmény három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy igazolást arról, hogy a külföldi pénzügyi intézményt a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték,

c) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól származó engedélyének másolatát,

d)¹⁹² harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő külföldi pénzügyi intézménynek a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,

e) a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmény irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van,

f) hitelintézet esetén az alapítónak az előző három gazdálkodási évre vonatkozó, pénzügyi vállalkozás esetén az előző gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását,

g) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi pénzügyi intézménynek milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak,

h) az alapító tulajdonosi

szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

i) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez,

j) a kérelmező által folytatott, a székhely szerinti felügyeleti hatóság által engedélyezett 3. § szerinti tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi,

k) a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek,

l) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(2)¹⁹³ Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3)¹⁹⁴ Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg – az (1) bekezdésben és a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett –, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b)¹⁹⁵ a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeknek megfelelő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező pénzügyi intézmény rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező pénzügyi intézmény nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező pénzügyi intézmény benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

f)¹⁹⁶ a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.

(3)¹⁹⁷

A tevékenységi (működési) engedély iránti kérelem

18. § (1)¹⁹⁸ A hitelintézet működésének – pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének – megkezdéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.

(2) A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:

a)¹⁹⁹ az induló tőkének a 10. § (1) bekezdése szerinti teljes befizetésére vonatkozó igazolást,

b) az a) pont szerinti összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást, illetőleg nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás az alapítás, illetőleg a működés megkezdése érdekében történt,

c) a hitelintézet jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tulajdonos azonosítására alkalmas adatokat,

d) a középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,

e)²⁰⁰ a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, az általános szerződési feltételeket is tartalmazó egy vagy több üzletszabályzatot,

f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

g)²⁰¹ az Országos Betétbiztosítási Alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát – hitelszövetkezet esetében e mellett önkéntes intézményvédelmi alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát is – kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a 97. § (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz,

h) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfuttatási eredményeit,

i) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét,

j)²⁰² valamely, a hitelintézetek közötti fizetési rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,

k)²⁰³

l)²⁰⁴ a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot, továbbá

m)²⁰⁵

n)²⁰⁶ a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó – a hitelintézet igazgatósága által elfogadott – eljárás rendjét,

o)²⁰⁷ a szervezeti felépítését, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjét, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatát, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza.

p)²⁰⁸ harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet 97. § (3) bekezdés szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz,

1. az ügyfelek – biztosított betéti formákról történő – magyar nyelvű tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását,

2. az anyavállalatnak a betétesek Magyarországon történő kártalanítására vonatkozó kötelezettségvállalását,

3. a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, illetőleg a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat.

(3)²⁰⁹ Már működő pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d)–f), h), k)–l) és n) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor.

Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése²¹⁰

18/A. §²¹¹ (1) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:

a) a kérelmező működési tervét, amely pénzforgalmi intézmény esetében tartalmazza a végezni kívánt pénzforgalmi szolgáltatást is, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében pedig a végezni kívánt elektronikuspénz-kibocsátást és pénzforgalmi szolgáltatást is,

b) középtávú – az első három évre vonatkozó – előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,

c) igazolást az induló tőke 9. § szerinti teljes összegének rendelkezésre állásáról,

d) az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében a 87/L. §-ban, illetve a 87/P. §-ban foglalt feltételek biztosításának leírását, ideértve az ügyfélpénzek elkülönített nyilvántartására alkalmas informatikai rendszer részletes leírását és a rendszer alkalmasságáról készített könyvvizsgálói igazolást is,

e) a kérelmező vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is,

f) a kérelmező könyvvizsgálójának megnevezését,

g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatokat, eljárásrendeket,

h) a kérelmező szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait,

i) ha a kérelmező pénzforgalmi közvetítői tevékenységre közvetítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását,

j) ha a kérelmező fizetési rendszerhez csatlakozik, a fizetési rendszerben történő részvételének leírását,

k) a kérelmező vezető állású személyének a 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait és a 44. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,

l) a kérelmező létesítő okiratát,

m) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

n) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy egyéb üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését,

o) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,

p)²¹² a 6/B. §-ban, illetve a 6/D. §-ban foglalt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására vonatkozó kérelem esetén a kérelmező külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásáról szóló nyilatkozatát,

q) nyilatkozatot arról, hogy milyen – a számviteli törvény szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,

r) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés d), e), h)–j) pontjaihoz kapcsolódóan a kérelmezőnek mellékelnie kell azon auditrendszer és szervezeti intézkedések leírását, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatását igénybe vevők, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében az elektronikuspénz-birtokosok érdekeinek védelmét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások végzésének folytonosságát és megbízhatóságát biztosító valamennyi ésszerű intézkedés megtételéhez szükségesek.

(3) Ha a kérelmezőnek minősített befolyással rendelkező tulajdonosa van, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a pénzforgalmi szolgáltatási, valamint elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a tulajdonos 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,

b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,

c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a tulajdonos személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

d) a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését,

e) természetes személy tulajdonos esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

f) nem természetes személy tulajdonos esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,

g) nem természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását,

h) nem természetes személy tulajdonos esetén nyilatkozatot arról, hogy milyen – a számviteli törvény szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,

i) a kérelmezővel szoros kapcsolatban álló személy nyilatkozatát arról, hogy a szoros kapcsolatban álló személy, vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend lehetővé teszi a felügyeleti feladatok ellátását,

j) a tulajdonos teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) A pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, illetve az elektronikuspénz-kibocsátásra jogosító engedély kiadásának feltételeként nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzforgalmi, illetve elektronikuspénz-kibocsátó intézmény irányítása a Magyar Köztársaság területén létesített főirodában történik.

(5) Ha a kérelmező az (1) bekezdés m) pontjában, illetve a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet.

(6) Ha a kérelmező az (1) bekezdés l) és o) pontjában, illetve a (3) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott adatokat nem mellékeli, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.

18/B. §²¹³ (1) Ha pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítőt kíván igénybe venni, köteles azt a Felügyeletnek a szerződés megkötését követő öt munkanapon belül bejelenteni.

(2) Pénzforgalmi intézménynek vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek pénzforgalmi közvetítői tevékenységet kizárólag az végezhet, akit a Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentést követően a 190. § szerinti nyilvántartásba felvesz és megfelel az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a pénzforgalmi közvetítő 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,

b) annak igazolását, hogy a pénzforgalmi közvetítő rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

c) a megbízási szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, a feladatkörében eljáró MNB és a megbízó korlátozás nélkül ellenőrizheti a pénzforgalmi közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket,

d) a pénzforgalmi közvetítő – amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírások szerinti egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazására nem jogosult – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatait, eljárásrendjét,

e) a pénzforgalmi közvetítő harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

f) természetes személy esetén a büntetlen előéletet igazoló kilencven napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

g) nem természetes személy esetén a bejelentéskor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyének az f) pontban meghatározott okiratát,

h) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pénzforgalmi közvetítő hozzájárul a bejelentéshez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) Az (1)–(3) bekezdésen kívül a 32/F. §-ban foglaltak is megfelelően alkalmazandóak, ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az Európai Unió másik tagállamában kíván pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez vagy elektronikuspénz-kibocsátásához megbízási szerződés keretében pénzforgalmi közvetítőt igénybe venni.

(5) A Felügyelet megtagadja a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételét, ha a (3) bekezdésben meghatározott információkat hiányosan vagy nem megfelelő módon nyújtják be, és a hiánypótlásra történő felhívás is sikertelen.

(6) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa igénybe vett pénzforgalmi közvetítő tevékenységéért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.

(7) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény köteles a Felügyeletnek három munkanapon belül bejelenteni a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerződés módosítását.

(8) A Felügyelet a pénzforgalmi közvetítőt törli a nyilvántartásból, ha

a) a pénzforgalmi közvetítő nem felel meg a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeknek,

b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy

c) a nyilvántartásba vétel a Felügyelet megtévesztésével történt.

(9) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem bocsáthat ki elektronikus pénzt pénzforgalmi közvetítő útján.

Független közvetítő engedélyezése²¹⁴

18/C. §²¹⁵ (1) Független közvetítőként történő működésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező

a) 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,

b) kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személye megfelel a 13/E. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek,

c) nyilatkozatát, hogy rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

d) által folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,

e) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a független közvetítőként történő működését mikor kívánja megkezdeni,

f) nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,

g) teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(2) Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként kíván működni, az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelemhez igazolnia kell a 9. § szerinti induló tőke teljes összegének rendelkezésre állását. Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként vagy alkuszként kíván működni, a kérelemhez mellékelnie kell a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét.

(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.

19. §²¹⁶ A 14. § (1) bekezdés h) pontjában és 15. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani az írásbeli szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, valamint a pénzügyi intézmény korlátozás nélkül ellenőrizheti a közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket.

A Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése

19/A. §²¹⁷ (1) Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatás [3. § (6) bekezdés] engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:

a)²¹⁸ a kérelmező létesítő okiratát,

b) a kérelmező bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést – ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette –, bejegyzett cég esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot,

c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek, már működő cég esetén a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben 30 napnál régebben lejárt tartozása nincs,

d) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,

e) a kérelmező szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,

f) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet,

g) annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

h)²¹⁹ az induló tőke teljes összegének befizetésére vonatkozó igazolást,

i) a h) pontban említett összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást, illetőleg nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás milyen mértékben történt az alapítás, illetőleg a működés megkezdése érdekében,

j) a középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet,

k) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,

l) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

m) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült.

(2)²²⁰ Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3)²²¹ A hitelintézetnek nem kell igazolnia a szolgáltatás engedélyezése iránti eljárásban az (1) bekezdés a)–f) és h)–i) pontjában említett feltételek meglétét.

(4)²²² Ha külföldi vállalkozás fióktelepe útján kíván az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végezni, az (1) bekezdés d)–m) pontjában foglaltakon túlmenően az engedélyezés iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát;

b) a külföldi vállalkozás három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy igazolást arról, hogy a külföldi vállalkozást a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték;

c) a külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól származó engedélyének másolatát;

d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi vállalkozásnak a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;

e) a külföldi vállalkozás előző gazdasági évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását;

f) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak;

g) a külföldi vállalkozás tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt a külföldi vállalkozás kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;

h) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának az MNB által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;

i) a kérelmező által folytatott, a székhely szerinti felügyeleti hatóság által engedélyezett tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi;

j) a fióktelep vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;

k) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(5)²²³ A szolgáltatásnak fióktelep által történő folytatásához a Magyar Nemzeti Bank az engedélyt abban az esetben adja meg – az (1) bekezdés d)–m) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése mellett –, ha

a) – külföldi pénzügyi intézmény kérelmező esetén – érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;

b)²²⁴ a kérelmező külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal;

c) a kérelmező külföldi vállalkozás rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal;

d) a kérelmező külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;

e) a kérelmező külföldi vállalkozás benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét;

f) külföldi pénzügyi intézmény kérelmező esetén a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.

(6)²²⁵ Már működő fióktelep esetén az engedélyezés iránti kérelemhez – a (3) bekezdésben felsoroltak helyett, ha azokat a Felügyelet vagy az MNB előtt korábban folyt engedélyezési eljárásban már bemutatták – a külföldi vállalkozás alapító okiratát és a fióktelep bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést, ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette, bejegyzett fióktelep esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot kell becsatolni. Az MNB a kérelmezőt bármikor felhívhatja a (3) bekezdésben meghatározott feltételek igazolására.

(7)²²⁶ Ha a kérelmező az (1) bekezdés c) pontjában, illetve a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, az MNB megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja az MNB-t.

19/B. §²²⁷ A pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez – a 19/A. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül – mellékelni kell:

a)²²⁸ a vezető állású személy, a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

b) az a) pont alatti személyek tekintetében a vámhatóság szabálysértési hivatalának igazolását a 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint,

c) a vezető állású személy iskolai végzettségét igazoló okiratokat,

d) a felelősségbiztosítás megkötését igazoló okmány eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolatát,

e) nyilatkozatot arról, hogy az engedélyt kérő működése során megtartja a pénzfeldolgozási tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályban foglaltakat,

f) a tevékenység végzésére vonatkozó belső ügyviteli szabályzatot, valamint biztonsági szabályzatot,²²⁹

g)²³⁰ a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatot.

19/C. §²³¹ A fizetési rendszer működtetésére vonatkozó tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez – a 19/A. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül – mellékelni kell:

a)²³² a vezető állású személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

b) a klíringtagokkal kötendő elszámolásforgalmi szerződés tervezetét,

c) az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszer, valamint a biztonsági és informatikai rendszer működtetésére vonatkozó belső szabályzatokat és ügyviteli utasításokat,

d)²³³ a pénzforgalmi elszámolóház üzletszabályzatát és szabályzatait,

e) az adattovábbító és kommunikációs rendszerek (hálózatok) részletes leírását,

f) üzletmenet folytonossági tervet.

19/D. §²³⁴ Az MNB az engedélyt meghatározott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.

19/E. §²³⁵

19/F. §²³⁶ Ha a kérelmező a 19/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott adatokat nem mellékeli, az MNB adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

Az alapszabály módosításának engedélyezése

20. § A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának módosításához a következő esetekben:

a) a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,

b) a tevékenységi kör módosítása,

c) a jegyzett tőke leszállítása,

d) részvényfajta megváltoztatása, új részvényfajta kibocsátása, vagy a korábban kibocsátott részvények típusainak módosítása,

e) az igazgatóság jogkörének módosítása,

f) átváltoztatható vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása,

g) részvényre vonatkozó elővásárlási jog alapítása és megváltoztatása,

h)²³⁷ részjegy névértékének, az egy tag által jegyezhető vagy jegyzendő részjegyek számának megváltoztatása.

Átalakítás, egyesülés és szétválás engedélyezése

21. §²³⁸ (1)²³⁹ Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Hitelintézet befektetési vállalkozássá történő átalakítása esetén – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2)²⁴⁰ A Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni a befektetési vállalkozássá átalakítandó hitelintézet által folytatott és már engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vonatkozásában.

(3) Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá, ha betétállományát az átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megelőzően teljes egészében átruházta.

22. § (1)²⁴¹ Pénzügyi vállalkozás kizárólag más pénzügyi vállalkozással egyesülhet, illetve beolvadhat hitelintézetbe. Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás befektetési vállalkozás és központi szerződő fél olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel olvadhat össze.

(2)²⁴² Részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény nem egyesülhet szövetkezeti formában működő pénzügyi intézménnyel.

(3)²⁴³ Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülés esetén az engedélyezésre irányuló kérelemhez be kell nyújtani:

a) az egyesülési szerződést,

b) a könyvvizsgáló által hitelesített

1. vagyonmérleg tervezetet,

2. a kötelezettségek és a követelések állományát;

c) a 18. §-ban meghatározott mindazon iratot, amely a végezni kívánt tevékenységi kör engedélyezéséhez szükséges;

d) hitelintézetek egyesülése esetén olyan adatokat, amelyekből a 74. § (2) bekezdésében foglalt feltétel fennállása megállapítható.

(4)²⁴⁴ A fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal nem egyesülhet.

23. § A Felügyeletnek a pénzügyi intézmények egyesüléséhez adott engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

24. § Pénzügyi intézmények összeolvadása esetén a Felügyelet az alapítás és a működés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos határozatot egy eljárásban is meghozhatja.

25. § (1) Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválására az alapításra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az alapszabály módosításának engedélyezése iránti eljárásban e törvénynek az alapítás és működés engedélyezésére megállapított szabályait kell alkalmazni.

Az engedély megadása

26. § (1)²⁴⁵ Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet, valamint az MNB a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet, valamint az MNB az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

(2)²⁴⁶ Bank, szakosított hitelintézet alapítási engedélyéhez, tevékenységi (működési) engedélyéhez továbbá bank, szakosított hitelintézet alapszabályának a jegyzett tőke leszállítása miatti módosításához szükséges engedélyhez, valamint bank, szakosított hitelintézet egyesüléséhez szükséges engedélyhez a Felügyelet előzetesen kikéri az MNB véleményét.

(3)²⁴⁷ A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet

a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

Az engedély iránti kérelem elutasítása

27. § (1) A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező

a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b)²⁴⁸ által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg az induló tőkére, a társasági formára, cégformára, a tulajdonlásra, illetőleg az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek,

c) devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja,

d)²⁴⁹ a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátását.

(2)²⁵⁰ A Felügyelet a fióktelep alapítására irányuló kérelmet akkor is elutasítja, ha a 17. § (1) bekezdésében, illetőleg a 17/A. §-ban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül.

(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasíthatja, ha a kérelmező

a) esetében az (1) bekezdésben említett valamely elutasítási ok fennáll,

b) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,

c) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

27/A. §²⁵¹ (1) Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó engedély iránti kérelmet az MNB elutasítja, ha a kérelmező

a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b) nem felel meg a jegyzett tőkére, a társasági formára, a tulajdonlásra vonatkozó törvényi követelményeknek,

c)²⁵² külföldi székhelyű, és nincs kézbesítési megbízottja, illetőleg a 19/A. § (5) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül.

(2) Az MNB az engedély iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelmező

a) a jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,

b) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá az MNB rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a működésre vonatkozó jogszabályok és MNB rendeletek előírásainak.

27/B. §²⁵³ A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező

a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b) általa működtetni kívánt pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem felel meg az induló tőkére, a szervezeti, személyi feltételekre, a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokra vonatkozó követelményeknek,

c) által működtetni kívánt pénzforgalmi intézménnyel vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szoros kapcsolatban álló személy vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé a felügyeleti feladatok hatékony ellátását,

d) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, illetve az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Az alapítási engedély érvényességének határideje

28. § A hitelintézet alapítását engedélyező határozat érvényét veszti, ha a tevékenységi engedély iránti kérelmet a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül a hitelintézet nem nyújtja be a Felügyelethez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

Az engedély visszavonása, visszaadása

29. § (1) A Felügyelet az engedélyt visszavonhatja, ha

a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

b) a pénzügyi intézmény – törvény által – tiltott tevékenységet folytat,

c) a pénzügyi vállalkozás az alapítási engedély, illetőleg a hitelintézet a tevékenységi engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

d) a pénzügyi vállalkozás tizenkét hónapon keresztül nem – vagy csak jelentéktelen mértékben – folytat pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,

e) a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy – a prudens működésre vonatkozó – más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek,

f) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,

g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a betétesek vagy más ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését,

h) a pénzügyi intézmény alapítási vagy tevékenységi engedélyét – 31. §-nak megfelelően – visszaadja,

i)²⁵⁴ a fióktelep engedélyezéséhez kapcsolódó, a 17/A. §-ban foglalt feltételek valamelyike már nem teljesül,

j)²⁵⁵ a 17. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott információ átadás nem biztosított.

(2)²⁵⁶ A Felügyelet a fióktelep engedélyét visszavonja, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóság a külföldi pénzügyi intézmény engedélyét visszavonta.

(3) A pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdálkodó szervezet engedélyét a Felügyelet az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával vonhatja vissza.

30. § (1) A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét – a 29. §-ban felsorolt eseteken felül – akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet

a) tevékenységét hat hónapnál hosszabb időre beszüntette,

b) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

c)²⁵⁷ nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

d) az Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló tagsági jogviszonya kizárással megszűnt, vagy más, betét-, illetve intézményvédelmi alapban fennálló tagsággal együttjáró kötelezettségének nem tesz eleget.

(2)²⁵⁸ Hitelintézet pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá történő átalakítása kivételével a Felügyelet a tevékenységi engedély visszavonásával egyidejűleg határozatot hoz a pénzügyi intézmény végelszámolásáról vagy kezdeményezi annak felszámolását.

(3)²⁵⁹ A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha a bíróság elrendeli a hitelintézet felszámolását.

(4)²⁶⁰ Hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.

30/A. §²⁶¹ (1)²⁶² A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonja, ha

a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

b) a pénzforgalmi intézmény már nem felel meg a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem felel meg az elektronikuspénz-kibocsátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,

c) olyan körülmény áll fenn, amely súlyosan veszélyezteti a fizetési rendszer stabilitását, az ügyfelek érdekeit, vagy akadályozza a pénzforgalmat,

d) vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére sem nyújtana fedezetet,

e) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyét visszaadja,

f) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény jogosulatlan tevékenységet folytat.

(2)²⁶³ A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha

a) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a tevékenységre jogosító engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

b) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hat hónapon keresztül nem folytat tevékenységet.

(3) Az engedély visszavonására irányuló eljárásban – az (1) bekezdés c) pontja tekintetében – az MNB szakhatóságként vesz részt.

30/B. §²⁶⁴ (1) A Felügyelet a független közvetítő működési engedélyét visszavonja, ha a közvetítő

a) az e törvényben előírt nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének nem felel meg,

b) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,

c) az engedély megadásától számított egy éven belül tevékenységét nem kezdte meg, vagy a tevékenységet hat hónapon túl szünetelteti,

d) a tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre.

(2) A Felügyelet a független közvetítő működési engedélyét visszavonhatja, ha a közvetítő

a) működése súlyosan vagy ismétlődően megsérti az ügyfelek érdekeit,

b) a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti.

30/C. §²⁶⁵ (1) Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó engedélyt az MNB visszavonja, ha

a) azt az MNB megtévesztésével vagy más jogszabályt sértő módon szerezték meg,

b) a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) törvény által tiltott tevékenységet folytat,

c) a szolgáltató már nem felel meg a tevékenységre vonatkozó jogszabály vagy MNB rendelet előírásainak,

d) a szolgáltató tevékenységi engedélyét a 31. § (1) bekezdésének megfelelően visszaadja,

e) a székhely szerinti felügyeleti hatóság a külföldi vállalkozás engedélyét visszavonta.

(2) Az MNB a szolgáltató engedélyét visszavonhatja, ha

a) a szolgáltató súlyosan megsértette a számvitelre, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá a tevékenységre vonatkozó jogszabály vagy MNB rendelet, valamint az MNB és a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,

b) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a szolgáltató e törvény hatálya alá tartozó működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat,

c) a szolgáltató az engedély kézhezvételétől számított egy hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

d) a szolgáltató három hónapon keresztül nem folytat szolgáltatási tevékenységet,

e) fennáll a veszélye annak, hogy a szolgáltató nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

f) a szolgáltató nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

g) a szolgáltató ellen felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult,

h)²⁶⁶ fióktelep esetén a 19/A. § (4) bekezdésének a)–b), d)–k) pontjában, valamint (5)–(6) bekezdésében felsorolt feltételek valamelyike már nem teljesül.

31. § (1)²⁶⁷ A pénzügyi intézmény – ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást – a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek, az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző engedélyét az MNB-nek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs. A Felügyelet, valamint az MNB meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény, illetőleg a szolgáltató működését – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(2)²⁶⁸ Pénzügyi holding társaság engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy semmilyen kötelezettsége nincs.

(3)²⁶⁹ Pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzforgalmi szolgáltatásból származó semmilyen kötelezettsége nincs.

Pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi engedélyéhez kapcsolódó különös rendelkezések²⁷⁰

32. §²⁷¹ A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha a tevékenységre jogosító engedély megadását követően bármilyen változás hatással van a 18/A. §-ban meghatározott, az engedély iránti kérelemben foglaltak teljesítésére, úgy a változás bekövetkezésétől vagy a változásról történő tudomásszerzéstől számított három napon belül a Felügyeletet erről írásban tájékoztatja.

(2) A Felügyelet a – 6/A. § (2)–(4) és 6/C. § (2) és (4) bekezdésén kívüli – egyéb üzleti tevékenységet is végző pénzforgalmi intézménynek vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek előírhatja, hogy az egyéb üzleti tevékenységét a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységétől, illetve elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységétől elkülönítetten, külön szervezet keretében végezze, amennyiben ezen egyéb üzleti tevékenység mértéke, jellege, vagy a Felügyelet részére történő átláthatóságának hiánya hátrányosan befolyásolja

a) a pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi megbízhatóságát, vagy

b) a Felügyelet azon képességét, hogy ellássa felügyeleti tevékenységét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyezési eljárására, valamint az állományátruházásra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.

Az Európai Unió másik tagállamában történő fióktelep létesítés szabályai

32/A. §²⁷² (1) A hitelintézet köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) annak az Európai Uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a hitelintézet a fióktelepet létesíteni kívánja,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését,

f) a fióktelep címét.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő hitelintézet irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.

(4)²⁷³ A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjét és tőkekövetelményét, valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő hitelintézettel. A határozatot meg kell indokolni.

(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett hitelintézetet a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről.

(7) A fióktelep a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.

(8) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–f) pontjaiban meghatározott információkban, illetőleg a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítási feltételekben változás következik be, a hitelintézet legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.

(9) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta.

32/B. §²⁷⁴ (1) A 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozás köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) annak a tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzügyi vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését,

f) a fióktelep címét.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzügyi vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4)²⁷⁵ A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás tőkekövetelményét és az anyavállalatának összevont alapú tőkekövetelményét. A tájékoztatáshoz mellékelni kell a Felügyelet igazolását a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni.

(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett pénzügyi vállalkozást a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről.

(7) A fióktelep a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetőleg a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után megalapítható és megkezdheti működését.

(8) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–f) pontjaiban meghatározott információkban változás következik be, a pénzügyi vállalkozás legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.

(9) A Felügyelet értesíti az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás

a) már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, vagy

b) tevékenységi engedélyét visszavonta.

32/C. §²⁷⁶ (1) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenysége folytatására az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni, köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fióktelepet létesíteni szándékozik,

b) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését,

c) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, a fióktelep címét, üzleti tervét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás vagy az elektronikuspénz-kibocsátás üzletágat irányító személy megnevezését.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek, a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az Európai Unió másik érintett tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevéről, címéről, a fióktelep vezető állású személyének nevéről, a fióktelep szervezeti felépítéséről, valamint a fióktelep által végezni kívánt szolgáltatásról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzforgalmi intézménnyel vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel.

Határon átnyúló tevékenység végzésének szabályai

32/D. §²⁷⁷ (1) A hitelintézet, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelintézet tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.

(3) A hitelintézet a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik tagállamban.

32/E. §²⁷⁸ (1) A pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást az Európai Unió másik tagállamában abban az esetben nyújthat, ha kielégíti a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(2) A pénzügyi vállalkozás, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, előzetesen bejelenti a Felügyeletnek a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a pénzügyi vállalkozás tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4) A tájékoztatáshoz mellékelni kell a Felügyelet igazolását a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.

(5) A pénzügyi vállalkozás a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik tagállamban.

(6) Ha a pénzügyi vállalkozás már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, a Felügyelet értesíti azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(7)²⁷⁹ Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb egy hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a tájékoztatás elküldését, ha a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn.

32/F. §²⁸⁰ (1) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenységét az Európai Unió másik tagállamában határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni, köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek, a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az Európai Unió másik érintett tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevéről, címéről.

32/G. §²⁸¹ Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett hitelintézet Magyarországon fióktelepet nyit, illetve határon átnyúló szolgáltatást végez, a Felügyelet tájékoztatja a hitelintézetet az ügyfelek védelmére vonatkozó rendelkezésekről, így különösen

a) az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségekről,

b) az üzletszabályzat követelményéről, valamint

c) egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtásának különös szabályairól.

32/H. §²⁸² (1) Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy székhelye szerinti tagállamban engedélyezett pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni, határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, akkor a Felügyelet tájékoztatja a pénzforgalmi intézményt vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről, így különösen az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának, a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának és az elektronikus pénz kibocsátásának szabályairól.

(2) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző közvetítőjével vagy fióktelepe létesítésével kapcsolatban felmerül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok megsértése, akkor a Felügyelet köteles erről a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóságot is értesíteni.

Rendszerszinten jelentős fióktelep

32/I. §²⁸³ (1) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet létesített vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő hitelintézet konszolidáló felügyeleti hatósága, akkor a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérelmére a Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítheti.

(2) A Felügyelet – a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett alapos indoknak minősíthető érvek alapján – kérelmezheti az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező konszolidáló felügyeleti hatóságánál vagy ennek hiányában a hitelintézet székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítsék az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét.

(3) A rendszerszinten jelentős minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) a fióktelep adott tagállambeli piaci részesedése a betétállományt tekintve meghaladja-e a kettő százalékot,

b) a hitelintézet tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakorolna az adott tagállam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére,

c) az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott tagállam banki vagy pénzügyi rendszerében.

(4) A Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.

(5) Ha a kérelemről – annak kézhezvételétől számított két hónapon belül – többoldalú eljárás keretében nem hoznak határozatot, akkor ha a fióktelepet Magyarországon létesítették, a Felügyelet újabb két hónapos határidőn belül – az eljárásban részt vevő más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel – egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát megküldi a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

(7) A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint – ha a fióktelepet az Európai Unió másik tagállamában létesítették – a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

32/J. §²⁸⁴ Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet az Európai Unió másik tagállamában rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, a Felügyelet értesíti a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, amennyiben a hitelintézetnél vagy olyan vállalkozásnál, amelyre a hitelintézettel együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, információt szerez olyan kedvezőtlen fejlemény bekövetkezéséről, amely súlyosan érintheti a hitelintézetet, vagy ha a hitelintézettel szemben kivételes intézkedést alkalmazott, és együttműködik a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával a 96/C. § (11) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása érdekében.

III. Fejezet

A bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok

33. § (1) A bankképviselet kapcsolatot tarthat személyekkel és szervezetekkel, a jogszabályok keretei között adatokat és információkat szolgáltathat a képviselt hitelintézetről, valamint elősegítheti annak szolgáltatásnyújtását és ügyfeleivel való kapcsolattartását, de üzletszerű tevékenységet nem folytathat.

(2) A magyarországi székhellyel nyilvántartott bankképviselet jogi személy, amelyet a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

34. § A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését a Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhelyű hitelintézet bankképviseletének külföldön történő létesítéséhez és a bankképviselet működésének megkezdéséhez.

35. § (1) Magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi képviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a bankképviselet megnevezését a képviseleti jellegre való utalással,

b) a végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését,

c) a működés tervezett időtartamát,

d) az alkalmazni kívánt érdemi ügyintézők számát és szakmai önéletrajzát,

e) a bankképviselet vezetőjének nevét és szakmai önéletrajzát.

(2) Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére irányuló bejelentés esetén a bejelentésnek – az (1) bekezdésben felsoroltakon felül – tartalmaznia kell a bejelentő illetékes felügyeleti hatóságától származó

a) képviseletlétesítésre vonatkozó engedélyt, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatot vagy tudomásulvételt,

b) nyilatkozatot, amely szerint a képviselet vezetőjének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg.

36. § (1) A bankképviselet vezetője felelős az e törvényben a bankképviseletre meghatározott rendelkezések betartásáért.

(2) A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó személy megváltozását.

(3) Ha a bankképviselet a 33. § (1) bekezdésében meghatározottaknak nem felel meg, a Felügyelet a bankképviseletet törli a nyilvántartásából, és egyúttal eltiltja bankképviseleti tevékenységének gyakorlásától.

II. RÉSZ

TULAJDONJOG GYAKORLÁSA, IRÁNYÍTÁS
ÉS ELLENŐRZÉS²⁸⁵

IV. Fejezet

A tulajdonjog gyakorlásának szabályai

A minősített befolyás megszerzésének engedélyezése²⁸⁶

37. § (1)²⁸⁷ Köteles a Felügyelettől engedélyt kérni, aki pénzügyi intézményben

a) minősített befolyást kíván szerezni, vagy

b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminchárom vagy a ötven százalékos határértéket.

(2)²⁸⁸ Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtania a 17. § (1) bekezdésének g), h) pontjában és a 17. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott iratokat.

(3) A pénzügyi intézmény tulajdonosa a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet.

(4)²⁸⁹ Aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkezik, többségi részesedést kíván szerezni, köteles a szerződéskötést megelőzően a Felügyelettől engedélyt kérni.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a)²⁹⁰ a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező megnevezését,

b)²⁹¹ a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező vállalkozásból a kérelmező birtokában lévő részesedés megjelölését,

c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,

d) a tulajdonszerzésre, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,

e) a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 44. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot.

(6)²⁹²

(7)²⁹³

37/A. §²⁹⁴ (1) A minősített befolyás mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(3) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő

a) befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,

b) hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a kérelmező, a kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.

(4) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,

b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,

c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,

d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,

e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)–d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,

f) a kérelmező letétkezelőként – a letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat,

g) harmadik személy – a kérelmezővel kötött megállapodás alapján – saját nevében, a kérelmező javára gyakorolhat, vagy

h) a kérelmező meghatalmazottként – a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat.

(5) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy

a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,

b) a szavazati jogot harmadik – a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független – személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja,

c) a pénzügyi intézmény döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.

(6) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,

b) a kérelmezőtől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.

38. § (1)²⁹⁵ A pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően két nappal bejelenteni, ha

a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határérték alá csökkenjen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy két napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha új vezető tisztségviselőt választott.

(3) A bejelentésnek – az (1) bekezdés b) pontja esetében – tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.

38/A. §²⁹⁶ (1) A Felügyelet a 37. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott kérelem átvételét a benyújtástól számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező, illetve a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a (2)–(7) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a hiánypótlás esetében is.

(2) A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a továbbiakban: ügyintézési határidő) megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.

(3) A Felügyelet az e törvényben meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást, illetve a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).

(4)²⁹⁷ A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap.

(5) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező

a) székhelye harmadik országban található, vagy

b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.

(6)²⁹⁸

(7) A hiánypótlás kérelmező általi megfelelő teljesítését követően a Felügyelet a kérelmezőtől jogosult egyéb tájékoztatást is kérni. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.

38/B. §²⁹⁹ (1) Ha a kérelmező

a) az Európai Unió másik tagállamában tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,

b) anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak, vagy

c) ellenőrzött vállalkozása az a) pontban foglalt vállalkozás,

akkor a Felügyelet a kérelmet haladéktalanul továbbítja a pénzügyi intézmény, a befektetési vállalkozás, a biztosító, a viszontbiztosító és az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező érintett felügyeleti hatóságnak.

(2) Az érintett felügyeleti hatóságok által a Felügyelet számára megküldött állásfoglalásokat a Felügyelet határozatában ismerteti.

39. § (1)³⁰⁰ A Felügyelet a 37. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező (ideértve annak tulajdonosát vagy vezető tisztségviselőjét is)

a) tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,

b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege, vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza,

c)³⁰¹ nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.

(2) Az engedélyt kérő személy vagy tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,

b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága,

c) nem teljesíti a Felügyelet által a hitelintézet számára a helyreállítási tervben megállapított feltételeket,

d) szavazati jogának gyakorlását a Felügyelet – a bejelentést megelőző öt éven belül – felfüggesztette,

e) természetes személy esetén a 44. § (4) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn.

(3)³⁰² Ha a minősített befolyás engedélyezésének megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a természetes személy kérelmező ellen a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyt a tulajdonos szavazati jogának a büntetőeljárás befejezéséig történő felfüggesztésével adja meg.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott tény, illetőleg körülmény ellenőrzése érdekében a Felügyelet bármelyik érdekelt féltől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet.

(5)³⁰³ Ha a minősített befolyás megszerzésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

(6) Ha pénzügyi intézmény tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

(7) A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak az irányítás megszerzéséhez szükséges engedélyét.

39/A. §³⁰⁴ (1) Ha a Felügyelet a 38/A. §-ban meghatározott ügyintézési határidőn belül a minősített befolyás megszerzésének, illetve a meglévő minősített befolyás mértéke növelésének jóváhagyását nem tagadja meg, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.

(2) Ha a Felügyelet a minősített befolyás megszerzését, illetve a meglévő minősített befolyás mértékének növelését nem tagadja meg, annak lebonyolítására határidőt állapíthat meg, amely nem haladhatja meg a hat hónapot.

40. § Az előírt engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, az előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetőleg az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

41. § (1) A szerződéskötést követő harminc napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki a pénzügyi intézményben

a)³⁰⁵ minősített befolyást szerzett,

b)³⁰⁶ minősített befolyását úgy módosította, hogy

1. az eléri a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határértéket, vagy

2. az már nem éri el a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határértéket, vagy

c) a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást módosította.

(2)³⁰⁷ A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a 37–38. §-okban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

41/A. §³⁰⁸ (1) Köteles a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni, aki elektronikuspénz-kibocsátó intézményben

a) minősített befolyást kíván szerezni, vagy

b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminc vagy az ötven százalékos határértéket.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező személy köteles előzetesen bejelenteni a Felügyeletnek, ha

a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminc vagy ötven százalékos határérték alá csökkenjen.

(3) Be kell jelenteni a Felügyeletnek, ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a leányvállalatává vált, vagy megszűnt annak lenni.

(4) A minősített befolyást szerezni kívánó személy bejelentésének tartalmaznia kell:

a) az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező megnevezését,

b) az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező vállalkozásból a bejelentő birtokában lévő részesedés megjelölését,

c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,

d) a tulajdonszerzésre, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,

e) a bejelentőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 44. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot, valamint

f) egyéb olyan információkat, melyek szükségesek annak megállapításához, hogy a prudens működés biztosítva van.

(5) Amennyiben a minősített befolyást szerző tevékenysége, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, úgy a Felügyelet a bejelentést követő harminc napon belül megtilthatja az ilyen befolyás megszerzését, és felfüggesztheti a tulajdonosok szavazati jogának gyakorlását, addig, amíg a tulajdonos meg nem szünteti az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányításának veszélyeztetéséül szolgáló indokot.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt intézkedések valamelyikét alkalmazza a Felügyelet a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is.

(7) Amennyiben a minősített befolyásszerzés a Felügyelet tiltása ellenére következik be, úgy a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

V. Fejezet

A tulajdonosokra, a vezető testületek tagjaira
és a vezető állású személyekre vonatkozó szabályok

42. § A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény részvényei – a szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvények kivételével – kizárólag névre szóló részvények lehetnek.

43. § (1)³⁰⁹ A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekről és a részvények tulajdonosáról olyan részvénykönyvet vezet, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a)³¹⁰ a részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég esetén pedig székhelyét,

b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait,

c)³¹¹ a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát és névértékét,

d) a részvény fajtáját,

e) a részvényvásárlás időpontját,

f) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját,

g) a felülbélyegzés időpontját,

h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját,

i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.

(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból visszamenőlegesen is megállapítható legyen mindennemű változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.

(3) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonosok által a pénzügyi intézményben birtokolt – a 4. számú melléklet szerint számított – közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A pénzügyi intézményben ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a pénzügyi intézményben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását – az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével – köteles a pénzügyi intézménynek bejelenteni.

(4)³¹² A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos szavazati jogának gyakorlását a kötelezettség teljesítéséig a Felügyelet felfüggeszti.

(5) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény vezető állású személye köteles a tulajdonában lévő, a pénzügyi intézmény által kibocsátott részvényét a pénzügyi intézmény igazgatóságának bejelenteni.

Közös szabályok

44. § (1)³¹³ A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél a vezető állású személy, továbbá a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személy.

(2)³¹⁴ Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül azt nem utasítja el, vagy az engedélyezési eljárást nem függeszti fel. Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.

(3)³¹⁵ A Felügyelet a természetes személy megválasztására, illetőleg kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha a (4)–(5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll, illetőleg ügyvezető esetén, ha a javasolt személy a 68. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.

(4)³¹⁶ Pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél nem lehet vezető állású személy az, aki

a) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben, pénzforgalmi intézményben

1. amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy

2. amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,

és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;

b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre, a pénzforgalmi szolgáltatásra vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította;

c) büntetett előéletű;

d)³¹⁷ nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.

(5)³¹⁸ Hitelintézetnél, pénzforgalmi elszámolóháznál, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél nem lehet vezető állású személy – a felügyelő bizottsági tag kivételével – a (4) bekezdésben foglaltakon túl az sem, aki

a) nem rendelkezik legalább háromévi – a banki vagy vállalati gazdálkodás vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett – vezetői gyakorlattal,

b)³¹⁹ más pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél könyvvizsgáló,

c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.

(6)³²⁰ Akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.

(7)³²¹ Nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 295. §-ának (2) bekezdésétől eltérően – az igazgatósági tagok visszahívását a szavazatok egyszerű többségénél nagyobb, de legfeljebb háromnegyedes arányú határozathoz is kötheti.

44/A. §³²² (1) Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél vezető állású személy és a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki

a) büntetett előéletű,

b) a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni, pénzügyi szabálysértést követett el.

(2) A pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél a vezető állású személynek felsőfokú végzettséggel, továbbá a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezetőnek vagy a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző legalább egy személynek felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakirányú gyakorlattal kell rendelkeznie.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatként kell figyelembe venni az MNB-nél vagy hitelintézetnél legalább érdemi ügyintézői munkakörben vagy a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben, valamint pénzügyi vállalkozásnál vagy pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben eltöltött munkaviszonyt.

44/B. §³²³ (1) Ahol e törvény pénzügyi intézmény vagy pénzügyi vállalkozás

a) tulajdonosát említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány alapítóit,

b) igazgatóságát említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány kuratóriumát

kell érteni.

(2) Ahol e törvény közgyűlést említ, azon alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány alapítóit kell érteni.

(3) Ahol e törvény a közgyűlés összehívását, illetve a tulajdonosok intézkedését írja elő, de az intézkedés, kivételes intézkedés megtételére az alapítvány kuratóriuma jogosult, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium összehívását, és intézkedésének megtételét kell érteni.

Jó üzleti hírnév³²⁴

44/C. §³²⁵ (1) A kérelmezőnek kell bizonyítania a jó üzleti hírnevet.

(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.

(4) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

VI. Fejezet

Felelősségi és képviseleti szabályok

45. §³²⁶ A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, valamint a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.

46. § A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor – e beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő – elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni.

47. § (1)³²⁷ Cégjegyzésre – ideértve a fizetési számla feletti rendelkezést is – és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra

a)³²⁸ részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető,

b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy

együttesen jogosult.

(2)³²⁹ Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog – a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogként átruházható. A hitelintézet ügyfelének kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot.

48. § A vezető állású személy, illetőleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha

a)³³⁰ fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok, valamint a devizajogszabályok előírásainak,

b) a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, vagy

c) bekövetkezett a pénzügyi intézmény alapítási, illetőleg tevékenységi engedélye visszavonásának a 29. §-ban meghatározott oka,

d)³³¹ a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke visszafizetésekor a pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a rá vonatkozó tőkekövetelmény 120%-át,

e) a pénzügyi intézmény azért nem fizette vissza a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, mert ennek következményeként a rá vonatkozó tőkekövetelménynek nem felelne meg.

VII. Fejezet

Titoktartás

Üzleti titok

49. § (1)³³² E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk.-ban meghatározott fogalmat kell érteni.

(2)³³³ A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás (ideértve a közvetítőt is) tulajdonosa, a pénzügyi intézményben, a pénzforgalmi intézményben és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyást szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani.

(3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) Országos Betétbiztosítási Alappal, önkéntes betét- és intézményvédelmi alappal,

c) MNB-vel,

d) nemzetbiztonsági szolgálattal,

e) Állami Számvevőszékkel,

f) Gazdasági Versenyhivatallal,

g)³³⁴ az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 120/B. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel,

h)³³⁵ vagyonellenőrrel

szemben.

(4) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a)³³⁶ nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében,

b) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

(5)³³⁷ A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.

(6)³³⁸ Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet vagy az MNB által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

a) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából, vagy

b) ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását

az államháztartásért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

Banktitok

50. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

(3)³³⁹ A banktitokra vonatkozó rendelkezéseket a közvetítő ügyfelének (1) bekezdésben meghatározott adataira is megfelelően alkalmazni kell.

51. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a)³⁴⁰ a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja,

b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,

c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a)³⁴¹ a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az Áht. 120/B. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,³⁴²

c)³⁴³ a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,

d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,

e)³⁴⁴ a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,

f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

h)³⁴⁵ a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel,

i)³⁴⁶ az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,

j)³⁴⁷ bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban – ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is – eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral,

k)³⁴⁸ a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal

l)³⁴⁹ a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény³⁵⁰ szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások – az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint külön jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével – versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel,

m)³⁵¹ lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző kincstárral

szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.

(3)³⁵² A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,

b) a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.

(4)³⁵³ Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet vagy az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.

(6) A pénzügyi intézmény az (1)–(3) bekezdésekben, valamint az 52. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását – titoktartási kötelezettségére hivatkozva – nem tagadhatja meg.

(7)³⁵⁴ A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti,

b) a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.

(8)³⁵⁵ A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.

(9)³⁵⁶ A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben³⁵⁷ meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(10)³⁵⁸

52. § (1)³⁵⁹ A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet

a) kábítószerrel való visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

g) bennfentes kereskedelemmel, vagy

h) piacbefolyásolással

van összefüggésben.

(2)³⁶⁰ A pénzügyi intézmény a megkeresések teljesítése során köteles az államtitok és a szolgálati titok védelméről szóló jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő védelmi intézkedéseket megtenni.

53. § (1)³⁶¹ Az 51. § (2) bekezdésének d) és f)–g) pontjai, az 51. § (7) bekezdése, az 52. §, valamint az 54. § (1) bekezdésének p) pontja alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.

(2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről köteles tájékoztatni.

54. § (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b)³⁶² a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan,

c)³⁶³ a 3. § (1) bekezdésének b)–g) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás,

d)³⁶⁴ a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálóknak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,

e)³⁶⁵ a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,

f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,

g) a Felügyelet által – a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával – a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal,

2.³⁶⁶ a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából az államháztartásért felelős miniszter

részére.

h) a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

i)³⁶⁷ a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,

j)³⁶⁸ a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,

k)³⁶⁹ e törvény XIV. és XIV/A. fejezetében, a Tpt. XIX/A. és XIX/B. fejezetében, valamint a Bit. Nyolcadik részének III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,

l)³⁷⁰ a Felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére,

m)³⁷¹ az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,

n)³⁷² a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás,

o)³⁷³ a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása

p)³⁷⁴ az MNB részére, írásbeli megkeresés alapján az MNB tv. 4. § (1)–(7) bekezdéseiben meghatározott alapvető feladatai teljesítése érdekében végrehajtott műveletei biztosítékául szolgáló hitelkövetelésekre vonatkozó adatátadás,

q)³⁷⁵ a pénzügyi intézmény által a pénzügyi intézménnyel szerződéses kapcsolatban levő közvetítő részére a közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás,

r)³⁷⁶ Felügyelet által a 96/C. § (15) bekezdése szerinti válsághelyzetben az Európai Unió tagállamai központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek.

(2)–(10)³⁷⁷

Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai

55. § (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(4)³⁷⁸ Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti, illetőleg banktitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(5)³⁷⁹ A pénzforgalmi elszámolóház a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő banktitkot, fizetési titkot legfeljebb a fizetési műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni a fizetéssel kapcsolatos csalások, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítés céljából.

55/A. §³⁸⁰ Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben³⁸¹ meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

VIII. Fejezet

Összeférhetetlenségi szabályok

56. § A vezető állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha

a) egy másik pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá vagy felügyelő bizottsági taggá választják, vagy ilyen tisztségét megszünteti,

b)³⁸² vállalkozásban minősített befolyást szerez, vagy az ilyen befolyását megszünteti,

c) ellene a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás indult.

57. § (1) A vezető állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott nem vehet részt a – pénzügyi intézmény által történő – kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik,

a) vezető állást tölt be, illetőleg

b)³⁸³ minősített befolyással rendelkezik.

(2) A vezető állású személy, a pénzügyi intézmény alkalmazottja, megbízott szakértője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.

(3) A vezető állású személy nem vállalhat szerződéses kötelezettséget, illetőleg nem köthet adásvételi szerződést azzal a pénzügyi intézménnyel, amelyben igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, illetőleg ügyvezető, kivéve, ha a szerződés megkötéséhez – előzetesen – az igazgatóság egyhangú szavazással hozzájárult.

(4)³⁸⁴ A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézményben igazgatósági, felügyelő bizottsági, illetőleg ügyvezetői tisztséget vagy állást betöltő vezető állású személyre, ha a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézménnyel kíván szerződést kötni. Ebben az esetben a szerződéskötéshez a szerződő pénzügyi intézmény és – ha az nem azonos az irányító hitelintézettel – az irányító hitelintézet igazgatóságának előzetes egyetértése szükséges.

(5)³⁸⁵ Az (1) bekezdés szerinti korlátozást nem kell alkalmazni, ha a kockázatvállalást megalapozó döntés olyan összevont felügyelet alá tartozó vállalkozásra vonatkozik, amely összevont alapú felügyelet kiterjed arra a pénzügyi intézményre is, amelynél a döntésben résztvevő vezető állású személy vagy az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott tölt be vezető állást.

A belső információval kapcsolatos ügylet tilalma

58. § (1) Belső információ a pénzügyi intézmény vagy ügyfele pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, vagy ezek várható változásával összefüggő – nyilvánosságra még nem került olyan információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén – a pénzügyi intézmény vagy ügyfele megítélésének jelentős befolyásolására alkalmas.

(2) E szabály alkalmazása szempontjából belső információval rendelkező személynek minősül

a) a vezető állású személy, valamint az a személy, akit e törvény, illetőleg a pénzügyi intézmény belső szabályozása vezetőnek vagy vezető tisztségviselőnek minősít,

b) az a hatósági, szakértői tevékenységet ellátó személy, aki a belső információhoz a pénzügyi intézménnyel kapcsolatos tevékenysége során hozzájut,

c) az a)–b) pontokban felsorolt személyek közeli hozzátartozója, valamint

d)³⁸⁶ az a személy, aki belső információhoz jutott, ideértve a külföldi pénzügyi intézmény vezetőjét vagy alkalmazottját is.

59. § (1)³⁸⁷ Az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörében vagy az annak révén birtokába jutott – a pénzügyi intézmény működésével és ügyfeleivel kapcsolatos – információt nem használhatja fel, és nem adhatja át, vagy nem teheti hozzáférhetővé illetéktelen személy számára.

(2) Tilos a belső információ felhasználásával vagy az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személlyel a belső információval érintett körben olyan ügyletet kötni, olyan ügyletkötésre megbízást vagy befektetési tanácsot adni, amelynek alapján a 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy vagy közeli hozzátartozója, illetve harmadik személy bármilyen vagyoni előnyhöz jut, illetve amely más személynek kárt okoz.

Belső hitel

60. § (1)³⁸⁸ Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet – a (2)–(3) bekezdés kivételével – nem vállalhat kockázatot

a) a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető állású személye és könyvvizsgálója,

b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,

c) az a)–b) pontokban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás

részére, vagy

d) az a)–b) pontokban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítéséhez.

(2)³⁸⁹ Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott korlátozást

a) a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre,

b) a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsön esetében

a belső szabályzatban meghatározott mértékig.

(3)³⁹⁰ A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott személy részére csak az igazgatóság jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott döntése alapján – az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat szerint – a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően kizárólag fogyasztónak nyújtott hitelt nyújthat, amelyekről elkülönített nyilvántartást vezet. Fióktelep formájában működő hitelintézet esetében a belső hitelnek minősülő fogyasztónak nyújtott hitel esetén a vezető állású személyek egyhangú döntése szükséges. A hitelintézet igazgatósága, illetve a fióktelep vezető állású személyei által hozott döntésnek tartalmaznia kell a kamat és a törlesztés feltételeit is.

Kapcsolódó hitel

61. §³⁹¹

61/A. §³⁹²

IX. Fejezet

A pénzügyi intézmények irányítása

Irányító és ellenőrző testületek

62. § (1) Pénzügyi intézmény igazgatóságának tagja csak természetes személy lehet.

(2) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan tagnak kell lennie, aki a hitelintézettel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag).

(3)³⁹³ A szövetkezeti hitelintézet igazgatóságában legalább egy belső tagnak, alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriumában legalább egy, az alapítvánnyal munkaviszonyban álló tagnak kell lennie.

63. § (1)³⁹⁴ A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan igazgatósági tagnak kell lennie, akik a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősülnek, és – legalább egy éve – állandó belföldi lakóhellyel rendelkeznek.

(2)³⁹⁵

(3)³⁹⁶ Belső igazgatósági taggá a hitelintézet ügyvezetői választhatóak. Nem lehet igazgatósági tag, aki a hitelintézetnél vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló pénzügyi intézménynél az előző három évben könyvvizsgáló volt.

(4)³⁹⁷ A belső igazgatósági tagok munkaviszonyának megszűnése esetén az igazgatósági tagság – ha törvény másként nem rendelkezik – egyidejűleg megszűnik.

64. § Pénzügyi intézmény esetében az igazgatóság gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.

65. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatóságának üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az igazgatósági ülés helyét és idejét,

b) a jelen lévő igazgatósági tagok nevét,

c) az elhangzott indítványokat,

d) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat.

(2) Az igazgatóság tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyzőkönyvbe.

(3) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelenlévő további igazgatósági tag írja alá. A jegyzőkönyvet valamennyi igazgatósági tagnak és a felügyelő bizottság elnökének, az ülést követő tizenöt napon belül – függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e – meg kell küldeni.

(4) Távbeszélőn, telefaxon, telexen és más hasonló módon az igazgatóság csak akkor hozhat érvényes határozatot az alapszabályban meghatározott időtartamon belül, ha az igazgatósági tagok – alapszabályban meghatározott hányada – szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és megküldi a pénzügyi intézmény székhelyére.

66. § (1) A felügyelő bizottság tagja csak természetes személy lehet.

(2) A felügyelő bizottság legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai – a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével – a pénzügyi intézménnyel nem állhatnak munkaviszonyban.

(3) A felügyelő bizottság feladata különösen:

a) gondoskodás arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,

b) javaslattétel a közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására,

c) a pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,

d)³⁹⁸ a belső ellenőrzési szervezet irányítása, melynek keretében a felügyelő bizottság

1. elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét,

2. legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,

3. szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,

4. javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására,

e) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása,

f)³⁹⁹

(4)⁴⁰⁰ A felügyelő bizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához.

(5) A felügyelő bizottság elnöke – a bizottsági ülést követő tíz napon belül – a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a pénzügyi intézmény belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

(6)⁴⁰¹ A belső ellenőrzési szervezeti egység számára az éves tervhez képest további ellenőrzési feladatokat csak a felügyelő bizottság, a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője, illetőleg a felügyelő bizottság egyetértésével vagy utólagos tájékoztatásával az ügyvezető határozhat meg.

(7)⁴⁰² A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.

(8)⁴⁰³ Azon hitelintézetek esetében, amelyek nyilvánosan működő részvénytársaságok, a társaság alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy audit bizottság létrehozása nem kötelező, feltéve, hogy a felügyelő bizottság összetételére, tagjainak összeférhetetlenségére, valamint hatáskörére vonatkozó rendelkezések megfelelnek a Gt. szerinti audit bizottságra előírt törvényi rendelkezéseknek.

66/A. §⁴⁰⁴ Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriuma működésének ellenőrzésére legalább háromtagú ellenőrző testületet kell létrehozni. Az ellenőrző testület működésére a pénzügyi intézmény felügyelő bizottságára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

67. §⁴⁰⁵ (1) A bank és a szakosított hitelintézet belső ellenőrzési rendszert működtet.

(2) A belső ellenőrzési rendszer működtetésének célja:

a) a hitelintézet jogszabályoknak megfelelő működésének elősegítése,

b) a hitelintézet belső szabályzataiban foglalt előírások betartásának ellenőrzése,

c) a jogszabályoktól és a belső szabályzatokban foglaltaktól való eltérések feltárása, jelentése, továbbá javaslattétel a feltárt hiányosságok kijavítására,

d) a döntéshozatalhoz szükséges pénzügyi és egyéb információk biztosítása,

e) a hitelintézet és ügyfelei eszközeinek és a tulajdonosok érdekeinek védelme.

(3) A belső ellenőrzési rendszer elemei a belső ellenőrzés (a folyamatba épített ellenőrzés, a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzési szervezet), valamint a vezetői információs rendszer.

(4) A belső ellenőrzési rendszert a hitelintézet által folytatott szolgáltatási tevékenységek sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban kell kialakítani.

(5)⁴⁰⁶ A szövetkezeti hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás és a pénzforgalmi intézmény legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A szövetkezeti hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás és a pénzforgalmi intézmény írásban megállapodhat arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három szövetkezeti hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, illetve pénzforgalmi intézménynél foglalkoztatható belső ellenőrként.

(6) A belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét, feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményt és eljárási szabályokat belső szabályzatban kell rögzíteni.

(7)⁴⁰⁷ A pénzügyi intézménynél, a pénzforgalmi intézménynél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata

a) az intézmény belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint

b) az intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő

vizsgálata, továbbá

c) mindaz, amit külön jogszabály a feladatkörébe utal.

(8) A belső ellenőrzés

a) a jelentését megküldi

1. a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak,

2. fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezek megfelelő szervének; továbbá

b) gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.

(9)⁴⁰⁸ A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, illetőleg ha az intézmény, pénzforgalmi intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki

a) a 68. § (3) bekezdésében meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, illetőleg mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) büntetlen előéletű.

68. § (1)⁴⁰⁹ Hitelintézetnél ügyvezetőnek, illetőleg fióktelep formájában működő hitelintézetnél vezető állású személynek az nevezhető ki, illetőleg az választható meg, aki

a) megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 44. §-ban meghatározott általános követelményeknek;

b) akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a Felügyeletnek – az előzetes engedély megszerzése érdekében – bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta, vagy a 44. § (2) bekezdése alapján megadottnak kell tekinteni;

c) rendelkezik

1. szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább négyéves, hitelintézetnél szerzett vezetői gyakorlattal,

2.⁴¹⁰ szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább ötéves, az MNB-nél, a Felügyeletnél, az Országos Betétbiztosítási Alapnál vagy önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapnál, továbbá ezeknek megfelelő külföldi intézménynél szerzett vezetői gyakorlattal,

3.⁴¹¹ szakirányú felsőfokú végzettséggel és – vállalkozásnál vagy a közigazgatásban szerzett – legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal, vagy

4. nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, de azonos típusú vagy hasonló méretű pénzügyi intézménynél, befektetési társaságnál szerzett legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a kinevezni tervezett személy szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.

(3)⁴¹² Az (1) bekezdés c) pontjának 1–3. alpontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki

a) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséget, vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben közgazdász szakképzettséget,

b) jogász szakképzettséget,

c) könyvvizsgálói képesítést vagy

d) felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítést

szerzett.

(4)⁴¹³ Pénzügyi vállalkozás ügyvezetőjének az nevezhető ki, aki

a) megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 44. §-ban meghatározott általános követelményeknek;

c) rendelkezik

1. felsőfokú iskolai végzettséggel,

2. pénzügyi intézménynél, az MNB-nél, a Felügyeletnél vagy az államigazgatásban szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlattal, vagy

3. más gazdasági területen szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlattal.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a kinevezni tervezett személy szakmai önéletrajzát, valamint a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát

69. §⁴¹⁴ (1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek, harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének ügyvezetését legalább két vezető állású személynek munkaviszony keretében kell ellátnia.

(2) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén a vezető állású személyek között legalább egy olyan magyar állampolgárságú devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.

Belső szervezet

69/A. §⁴¹⁵ (1)⁴¹⁶ Ha a hitelintézet befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez, olyan belső szervezeti, működési és eljárási rendet kell kialakítania, amelyen belül elkülönülnek a pénzügyi szolgáltatással, illetőleg a befektetési szolgáltatással foglalkozó szervezeti egységek. A szervezeti elkülönítés során a 3. § (1) bekezdés l) és n) pontjában meghatározott tevékenységeket – a 18/A. § (2) bekezdésére is tekintettel – a befektetési szolgáltatások között kell figyelembe venni.

(2) Az elkülönülés célja, hogy a hitelintézet ne tudja befolyásolni ügyfele, a különböző hitelintézeti üzletágak, valamint a hitelintézetek és egyéb piaci szereplők közötti ügyleteket.

(3) A hitelintézeten belül elkülönült szervezeti egységek banktitkot és értékpapírtitkot csak belső szabályzatban meghatározott módon adhatnak át egymásnak. A szabályzatnak biztosítania kell, hogy banktitokhoz és értékpapírtitokhoz csak az jusson hozzá, akinek arra feladata elvégzéséhez szüksége van.

(4) A belső szabályzatot a Felügyeletnek meg kell küldeni.

Javadalmazási politika

69/B. §⁴¹⁷ (1) A hitelintézet méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben belső szabályzatban meghatározott javadalmazási politikával rendelkezik.

(2) A javadalmazási politika hatálya a hitelintézet vezető állású személyeire, valamint a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázatvállalására.

(3) A javadalmazási politikának összhangban kell állnia a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elő kell segítenie annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a hitelintézet kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politikának a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban kell állnia, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia.

(4) A javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazni kell, amelyekre az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed.

(5) A javadalmazási politika elveit az igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a felügyelőbizottság felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a hitelintézet belső ellenőrzése vizsgál felül.

(6)⁴¹⁸ A mérlegfőösszege tekintetében legalább öt százalék piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek javadalmazási bizottságot állítanak fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a hitelintézetben érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével.

(7)⁴¹⁹ A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézetben nem látják el szervezeti egység vezetését. Ha a hitelintézet igazgatóságában nincs legalább három olyan igazgatósági tag, aki nem látja el szervezeti egység vezetését, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyelő bizottság független tagjai is részt vehetnek.

69/C. §⁴²⁰ (1) A hitelintézetnek meg kell határoznia a teljes javadalmazáson belül az alapbér és a teljesítményjavadalmazás arányát. A hitelintézet belső szabályzatban rögzíti a teljes javadalmazáson belül az alapbér hányadát, amelynek olyan mértékűnek kell lennie, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesülhessen, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapbérből álljon.

(2) Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni az egyén – pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló –, az érintett szervezeti egység és a hitelintézet eredményét. A teljesítményértékelés alapja a hitelintézet hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelésnek többéves időtávra kell kiterjednie, a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe kell venni a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.

(3) A teljesítményjavadalmazás legalább ötven százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következőkből áll:

a) az érintett hitelintézet részvényei vagy tulajdoni részesedései az érintett hitelintézet jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a szabályozott piacra be nem vezetett hitelintézet esetében részvényhez kötött eszközök vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközök, és

b) adott esetben az 5. számú melléklet 14. a) pontja szerinti más – a hitelintézet jogi formáját és abból eredő sajátosságait figyelembevevő – eszközök, amelyek folyamatosan tükrözik a hitelintézet kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.

(4) Amennyiben a hitelintézet pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.

(5) A teljesítményjavadalmazás legalább negyven százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább hatvan százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően három évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésekor, egyébként három–öt éves időszak alatt kell kifizetni.

(6) A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a hitelintézet nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a hitelintézet nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.

69/D. §⁴²¹ (1) A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.

(2) Ha a hitelintézet a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak összhangban kell állnia a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár, a hitelintézetnek a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 69/C. § (3) bekezdésében meghatározott eszközök formájában.

69/E. §⁴²² (1) A hitelintézet ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.

(2) A hitelintézet vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.

III. RÉSZ

A PRUDENS MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK⁴²³

X. Fejezet

Általános szabályok

70. § A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

XI. Fejezet

A tőkére vonatkozó szabályok

Saját tőke

71. § (1)⁴²⁴ A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb a 9. §-ban előírt legkisebb induló tőke összegénél.

(2)⁴²⁵ Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben előírt legalacsonyabb szint alá csökken, a saját tőke feltöltésére a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott időt biztosíthat.

72. § (1)⁴²⁶ Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézmény igazgatóságát a közgyűlés összehívására.

(2)⁴²⁷ Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a pénzügyi intézmény jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosok gondoskodnak arról, hogy a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább a jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelelően helyreálljon.

A jegyzett tőke leszállítása

73. § (1)⁴²⁸ A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, a vele szemben fennálló követeléseket a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezések szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítását kimondó közgyűlési határozatot kétszer egymás után legalább tizenöt napos időközzel kell az igazgatóságnak az alapszabályban megjelölt módon közzétenni. A jegyzett tőke leszállítás közzétételének igazolását követően a cégbíróság kérelemre a jegyzett tőke leszállítását bejegyzi.

(3)⁴²⁹ A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében nem éri el a 76. § (1) bekezdésének b) pontjában előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, amelynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése eléri vagy meghaladja a 76. § (1) bekezdésének b) pontjában előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló követeléseket a Gt. rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni és a Gt. 271–272. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(4)⁴³⁰ Nem kerülhet sor a jegyzett tőke (3) bekezdésben említett leszállításának és felemelésének cégbírósági bejegyzésére, ha a tőkeemelés meghiúsul vagy nem éri el azt a mértéket, amelynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése elérné vagy meghaladná a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket.

(5)⁴³¹ Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének elemei között negatív értékű szerepel, akkor elsődlegesen a negatív értéket kell megszüntetni a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek – Szmt. szerinti – átcsoportosításával, illetve veszteségrendezés érdekében a saját tőke más elemeinek növelése céljából megvalósuló tőkeleszállítással és csak a fennmaradó jegyzett tőke tekintetében rendelkezhetnek a tulajdonosok tőkekivonási célú tőkeleszállításról.

Szavatoló tőke

74. § (1) A hitelintézet szavatoló tőkéjének nagyságát a 5. számú melléklet alapján kell megállapítani.

(2) Hitelintézetek egyesülése esetén az általános jogutód, illetőleg az átvevő hitelintézet szavatoló tőkéje nem lehet kevesebb, mint az egyesülő hitelintézetek egyesülés előtti szavatoló tőkéjének összege.

74/A. §⁴³² (1)⁴³³ Az alapvető kölcsöntőke, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához szükséges engedély megszerzése iránti kérelemben a hitelintézetnek

a) meg kell határoznia a felmondás, visszaváltás vagy visszavásárlás okát,

b) be kell mutatnia az aktuális, valamint a felmondást, visszaváltást vagy visszavásárlást követő öt év üzleti terve alapján a tőkekövetelményeknek való megfelelését,

c) be kell mutatnia azt, hogy ez a lépés mennyire van összhangban az elkövetkező öt év üzleti tervével, illetve stressztesztekkel igazolnia kell, hogy a felmondást, visszaváltást vagy visszavásárlást követően is képes megfelelni a jövőbeni lehetséges kockázatokból származó tőkekövetelményeknek.

(2) A Felügyelet a felmondáshoz, a visszaváltáshoz, visszavásárláshoz az engedélyt abban az esetben adja meg, ha meggyőződött arról, hogy az nem veszélyezteti a hitelintézet jövőbeni tőkekövetelményeknek való megfelelését.

(3) Ha a Felügyelet az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához az engedélyt árjegyzői funkció betöltéséhez adja meg, a hitelintézet által visszaváltott, visszavásárolt kölcsöntőke nem haladhatja meg az adott kibocsátási sorozat tíz százalékát és a teljes kölcsöntőke kibocsátásának három százalékát.

(4) A hitelintézet tizenöt nappal korábban köteles bejelenteni a Felügyelet részére, amennyiben szavatoló tőkéjének egy százalékát meghaladó mértékben kíván saját részvényt visszavásárolni, illetve ha az újabb visszavásárlással a visszavásárolt saját részvények szavatoló tőkéhez viszonyított aránya meghaladja az öt százalékot.

(5) A Felügyelet megtiltja a hitelintézet számára a saját részvény visszavásárlását, amennyiben az veszélyezteti a 76. § (1)–(2) bekezdésében foglalt tőkekövetelmények betartását, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a Tpt. VI/A. Fejezet szerinti kivezetését.

Általános tartalékképzés

75. § (1) A hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie.

(2) A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni.

(3)⁴³⁴ A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha a szavatoló tőkéje eléri a 76. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka.

(4) A hitelintézet osztalékot, illetőleg részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben a (2) bekezdés szerint általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítette.

(5) A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel.

(6) A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja.

A hitelintézetek tőkemegfelelése

76. § (1)⁴³⁵ A hitelintézetnek – a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely

a) legalább

1. a 76/A. § vagy a 76/B–76/D. § szerint számított – a hitelezésikockázat-mérséklés mértékével csökkentett – kockázattal súlyozott kitettség érték (hitelezési kockázat) nyolc százalékának, a felhígulási kockázat tőkekövetelményének, valamint a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott tételek külön jogszabályban meghatározott partnerkockázati tőkekövetelményének,

2. a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció- és nagykockázatvállalások tőkekövetelményének,

3. a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat és árukockázat miatt felmerülő piaci kockázat tőkekövetelményének, valamint

4. a 76/J. § szerinti működési kockázat tőkekövetelményének

összege, és

b) nem lehet kevesebb a 9. §-ban – az engedélyezés feltételeként – előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.

(2)⁴³⁶ Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a 145/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a hitelintézet számára – legfeljebb a 153. §-ban rögzített mértékű – többlet-tőkekövetelményt írhat elő.

(3)⁴³⁷ A hitelintézetnek az e törvényben foglalt eltéréssel a Bszt. kereskedési könyvre és nagykockázat vállalására vonatkozó szabályait kell alkalmaznia azzal, hogy ahol a Bszt. befektetési vállalkozást említ, azon hitelintézetet kell érteni.

(4)⁴³⁸

(5)⁴³⁹ Ha a szavatoló tőke az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tőkekövetelmény és a Felügyelet által a (2) bekezdés szerint előírt többlettőke-követelmény összegének százhúsz százaléka alatt van, akkor az 5. számú melléklet 31. pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos mindennemű kifizetést – nyolc nappal a kifizetés megkezdését megelőzően – be kell jelenteni a Felügyeletnek.

(6)–(9)⁴⁴⁰

(10)⁴⁴¹

Sztenderd módszer

76/A. §⁴⁴² (1) A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe:

a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség,

b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség,

c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség,

d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség,

e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség,

f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség,

g) vállalkozással szembeni kitettség,

h) lakossággal szembeni kitettség,

i) ingatlannal fedezett kitettség,

j) késedelmes tétel,

k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség,

l) értékpapírosítási pozíció,

m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy

n) egyéb tétel.

(2) A kitettségi osztály tartalmát és a besorolásra vonatkozó feltételek leírását külön jogszabály határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kitettségi osztályokba besorolt kitettséghez a külön jogszabályban meghatározott kockázati súlyt kell alkalmazni.

(4) A kitettség sztenderd módszer szerint számított értéke

a) eszköz esetén annak könyv szerinti értéke,

b) kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a nyilvántartás szerinti értékének egyedileg megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett összegének a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súllyal megszorzott értéke,

c) származtatott ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték, vagy

d) repóügylet, értékpapír- vagy árukölcsönzési ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték.

(5) A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tőkéből le nem vont kitettség – a külön jogszabályban meghatározott – kockázati súllyal szorzott értéke.

(6) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kockázattal súlyozott kitettség érték számításakor a kitettséghez száz százalékos kockázati súlyt kell hozzárendelni.

(7) A nulla százalékos kockázati súly hozzárendelését a hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával szembeni – a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező – kitettséghez a Felügyelet jóváhagyja, ha az említett anyavállalat, leányvállalat vagy vállalkozás

a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás,

b) a hitelintézettel azonos összevont alapú felügyeleti számításokban teljeskörűen kerül figyelembevételre,

c) a hitelintézetével azonos kockázatértékelési, kockázatmérési és ellenőrzési eljárásokkal rendelkezik,

d) magyarországi székhellyel rendelkezik,

e) és a hitelintézet között a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya.

(8) A nulla százalékos kockázati súly hozzárendelését a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni – a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező – kitettséghez a Felügyelet jóváhagyja, ha

a) a tag a (7) bekezdés a) és d) pontjában foglaltaknak megfelel, valamint a tag és a hitelintézet között a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya,

b) a hitelintézet és a tag között olyan kötelezettségvállalás áll fenn, amely biztosítja a hitelintézet és a tag azonnali és mindenkori fizetőképességének fenntartását,

c) a kölcsönös kötelezettségvállalás lehetővé teszi, hogy az intézményvédelmi rendszer biztosítsa a haladéktalanul rendelkezésre álló forrásokból a szükséges támogatást,

d) az intézményvédelmi rendszer egységes, a kockázatok megfigyelését és minősítését lehetővé tevő – a Felügyelet által jóváhagyott – rendszerekkel rendelkezik,

e) az intézményvédelmi rendszer saját kockázati értékelést végez, amelyet közöl az egyes tagokkal,

f) az intézményvédelmi rendszer évente legalább egyszer összeállítja, és honlapján nyilvánosságra hozza

1. a konszolidált pénzügyi mérlegét, eredménykimutatását, valamint kockázati és helyzet-jelentését az intézményvédelmi rendszer egészére vonatkozóan, vagy

2. az összesített pénzügyi mérlegét, eredménykimutatását, valamint kockázati és helyzet-jelentését az intézményvédelmi rendszer egészére vonatkozóan,

g) az intézményvédelmi rendszerbeli tagságát megszüntetni kívánó tag a kilépését huszonnégy hónappal korábban köteles jelezni,

h) az intézményvédelmi rendszer tagjai között a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavétele, valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítás kizárt, és

i) az intézményvédelmi rendszernek legalább tíz hitelintézet tagja van és a tagok legalább kilencven százaléka szövetkezeti hitelintézet.

(9) A (8) bekezdés d) pontjában meghatározott rendszert a Felügyelet akkor hagyja jóvá, ha az a tag és az intézményvédelmi rendszer szintjén biztosítja a kockázati helyzet áttekintését és a nemteljesítésből eredő kockázatok nyomon követését, valamint a szükség szerinti beavatkozást. A (8) bekezdés d) pontjában meghatározott rendszert a Felügyelet legalább kétévente felülvizsgálja.

(10) A (7) és (8) bekezdés alkalmazásában szavatoló tőke átadásnak minősül

a) az alárendelt kölcsöntőke nyújtása,

b) veszteségrendezésre történő pótbefizetés,

c) jegyzett tőke emelése,

d) jogszabály alapján a tőke- vagy az eredménytartalék terhére történő végleges pénz- vagy eszközátadás,

e) alapvető, illetve járulékos kölcsöntőke nyújtása.

Belső minősítésen alapuló módszer

76/B. §⁴⁴³ (1) A hitelintézet számára a kockázattal súlyozott kitettség értéknek – a 76/A. §-tól eltérő – belső minősítésen alapuló módszerrel történő számítását a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a hitelintézet megfelel az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(2) A hitelintézetnek a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazását a Felügyelet kizárólag akkor engedélyezi, ha

a) a hitelintézetnek a kockázatkezelési és minősítési rendszerei megbízhatóak és átfogóak, azaz biztosítják az ügyfél és az ügylet jellemzőinek meghatározását és minősítését, a kockázatok következetes becslését,

b) a tőkekövetelmény számításához használt minősítés, a nemteljesítésre és a veszteségre vonatkozó becslés, valamint a minősítéshez és becsléshez kapcsolódó belső eljárások meghatározó szerepet játszanak a kockázatkezelési, döntéshozatali és hitelezési folyamatban, valamint a hitelintézet belső tőkeallokációs folyamatában és a vállalatirányítási rendszerében,

c) a hitelintézet a kockázatvállalási döntést meghozó egységtől független hitelkockázat-ellenőrzési egységgel rendelkezik, amely felelős minősítési rendszereinek működéséért és ellenőrzéséért,

d) a hitelintézet a hitelezésikockázat méréséhez és kezeléséhez szükséges, törvény által lehetővé tett valamennyi adatot gyűjti és tárolja,

e) a hitelintézet évente legalább egyszer jóváhagyja és dokumentálja a minősítési rendszereit, azok indokolását, és más kapcsolódó rendszereiben és folyamataiban integráltan alkalmazza azokat.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(4) A belső minősítésen alapuló módszer alkalmazásának engedélyezéséhez a hitelintézetnek a kérelem benyújtását megelőző legalább három éven át olyan minősítési rendszert kell alkalmaznia kockázatmérési és kezelési célra, amely lényeges jellemzőit – fő feltételeit, célját, megvalósításának fő elemeit, a kategóriákba sorolásokat és elhatárolásokat – tekintve megfelel a belső minősítésen alapuló módszer minősítési rendszerrel szembeni – belső kockázatmérésre és -kezelésére vonatkozó – minimum követelményeknek.

(5) A saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásának engedélyezéséhez a hitelintézetnek a kérelem benyújtását megelőző legalább három éven át lényeges jellemzőit – fő feltételeit, célját megvalósításának fő elemeit, a kategóriákba sorolásokat és elhatárolásokat – tekintve meg kell felelnie a saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslésére vonatkozó minimum követelményeknek.

(6) Ha a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet nem teljesíti a belső minősítésen alapuló módszer feltételeit, illetőleg alkalmazásának követelményeit, akkor a jogszerű működés helyreállításáról kilencven napon belül köteles a Felügyeletnek intézkedési tervet benyújtani.

(7) Belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a hitelintézetnek, az anyavállalatának és annak leányvállalatának minden kitettségre a belső minősítésen alapuló módszert kell alkalmaznia.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása fokozatosan is bevezethető – a (9)–(10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén – a Felügyelet engedélyével

a) a hitelintézetnek a 76/C. § (1) bekezdés szerinti egyes kitettségi osztályaira és a 76/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kitettségi osztály külön jogszabályban meghatározott alosztályaira, ugyanazon üzleti egységen belül,

b) üzleti egységekre vonatkozóan, vagy

c) a saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásakor a 76/C. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti kitettség kockázati súlyának meghatározására azzal, hogy a nemteljesítéskori veszteségráta és a hitelegyenértékesítési tényező tekintetében kitettségi osztályonként egyszerre kell áttérni a módszer alkalmazására.

(9) A fokozatos bevezetést a Felügyelet akkor engedélyezi, ha

a) a fokozatosság tekintetében a hitelintézet egységes elveket alkalmaz,

b) a fokozatos bevezetés célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése, és

c) az engedélyezési kérelem benyújtásakor a hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség értékének legalább az ötven százalékát a belső minősítésen alapuló módszerrel állapítja meg – a 76/D. §-ban meghatározott eltérésekkel –, valamint

d) a hitelintézet az engedélyezési kérelemben nyilatkozik arról, hogy az engedély megadásától számított legkésőbb

1. kettő és fél éven belül a c) pontban meghatározott arányt hatvanhét százalékra növeli, a 76/D. §-ban meghatározott eltérésekkel, és

2. öt éven belül a c) pontban meghatározott arányt száz százalékra növeli, a 76/D. §-ban meghatározott eltérésekkel.

(10) A fokozatos bevezetés engedélyezése során a Felügyelet részére az engedélyezési kérelem részeként a hitelintézetnek be kell nyújtania a belső minősítésen alapuló módszer

a) bevezetésére vonatkozó részletes és megalapozott ütemtervet, valamint

b) bevezetésének aktuális helyzetére vonatkozó átfogó és részletes értékelést.

(11) Ha a hitelintézet bármely kitettségi osztályra a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza, akkor a részvényjellegű és részesedések (a továbbiakban együtt: részesedések) kitettségi osztály esetében köteles a belső minősítésen alapuló módszert használni.

(12) A kockázattal súlyozott kitettség érték számításához a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével térhet át a sztenderd módszer alkalmazására

a) egyesülés vagy szétválás esetén, vagy

b) ha a hitelintézet által kialakított belső minősítési módszer eredményei félrevezető képet adnak a hitelintézet portfóliójának kockázatosságáról, vagy

c) olyan elháríthatatlan, a hitelintézet érdekkörén kívüli, neki fel nem róható esemény esetén, amely megakadályozza a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazását.

(13) A saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével, a (12) bekezdésben rögzített esetekben térhet át a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező használatára.

(14) Ha

a) a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy

b) a 76/C. § (6) bekezdésének b) és d) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézet a 76/C. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban

ellenőrző befolyást szerez, akkor a (7) bekezdésben foglaltaknak való megfelelés elérésére vonatkozóan az ellenőrző befolyást szerző hitelintézet az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül a Felügyeletnek ütemtervet nyújt be.

(15) Ha

a) a sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy

b) a 76/C. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézet a 76/C. § (6) bekezdésének b) és d) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban

(16) A (8)–(10) és (12)–(15) bekezdésben rögzített követelményeknek az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat a 90. § (2) bekezdésben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.

76/C. §⁴⁴⁴ (1) A belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe:

a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség,

b) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség,

c) vállalkozással szembeni kitettség,

d) lakossággal szembeni kitettség,

e) részesedések,

f) értékpapírosítási pozíciók,

g) egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök.

(2) A kitettségi osztály tartalmát, a besorolásra vonatkozó feltételek leírását, valamint regionális kormánnyal, helyi önkormányzattal, közszektorbeli intézménnyel, multilaterális fejlesztési bankkal, nemzetközi szervezettel szembeni és kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség kitettségi osztályba történő besorolását külön jogszabály rögzíti.

(3) A hitelintézet a kitettség kitettségi osztályba vagy – a külön jogszabály szerinti – alosztályba való sorolásakor következetesen kialakított módszertan szerint jár el. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet ezen következetes módszertant a 90. § (2) bekezdése szerinti vállalkozásokra az összevont alapú felügyelet tekintetében együttesen is alkalmazza.

(4) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett – a szavatoló tőkéből le nem vont – kitettség esetében a kitettség belső minősítésen alapuló módszer szerint számított értéke mérlegen belüli eszköz esetében a bekerülési értéknek a törlesztésekkel csökkentett, az elszámolt értékvesztések és visszaírások figyelembevétele nélkül vett (bruttó) értékének – a számviteli nyilvántartásokban fedezett ügyletként megjelölt eszköztétel kivételével – az elszámolt értékelési különbözetekkel korrigált értéke, kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalásnál a képzett céltartalék figyelembevétele nélküli nyilvántartási érték – külön jogszabályban meghatározott – ügyletkockázati súllyal vagy hitelegyenértékesítési tényezővel számított értéke, származtatott ügylet esetében a külön jogszabályban meghatározott módon számított érték. A számviteli nyilvántartásban fedezett ügyletként megjelölt eszköztétel kitettség értékének meghatározásakor az elszámolt értékelési különbözetet nem kell figyelembe venni. Az (1) bekezdés e) és g) pontjában említett – a szavatoló tőkéből le nem vont – kitettség esetében a kitettség mértéke annak könyv szerinti értéke. A kockázattal súlyozott kitettség értéket a külön jogszabályban meghatározott módon kell kiszámítani.

(5) A hitelkockázatra és a vásárolt követelés felhígulási kockázatára vonatkozó, kockázattal súlyozott kitettség érték számításakor a nemteljesítés valószínűségének, a nemteljesítéskori veszteségrátának, a hitelegyenértékesítési tényezőnek, a lejáratnak és a kitettség értékének meghatározását a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégezni.

(6) A hitelintézet – a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek teljesülése esetén –

a) az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a nemteljesítés valószínűségére saját becsléseket alkalmaz, és

b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, és

c) az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a külön jogszabályban rögzített nemteljesítéskori veszteségráta értéket és hitelegyenértékesítési tényezőt alkalmaz, vagy

d) az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén – a c) ponttól eltérően – saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést – kizárólag egyidejűleg – alkalmaz.

(7) A hitelintézet az (1) bekezdésben rögzített kitettségi osztályba tartozó kitettség várható veszteség értékét a külön jogszabályban meghatározott módon számítja ki. A várható veszteség értékének számításakor a kockázattal súlyozott kitettség érték számításához használt nemteljesítési valószínűséget, nemteljesítéskori veszteségrátát és kitettség értéket kell figyelembe venni.

(8) Ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta becslést végez, akkor az ügyféllel szembeni olyan kitettség esetében, amelyre vonatkozóan megvalósul a nemteljesítés – ahol a nemteljesítés valószínűségének értéke egy – a hitelintézetnek – a külön jogszabályban meghatározott – várható veszteségre vonatkozó legjobb becslést kell figyelembe vennie.

76/D. §⁴⁴⁵ (1) A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja:

a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségi osztály esetén, ha az olyan ügyfelek száma alacsony, amelyekkel szemben jelentős kitettség áll fenn és a hitelintézet számára indokolatlan terhet jelentene az ezen ügyfelekre vonatkozó minősítési rendszer bevezetése,

b) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségi osztály esetén, ha az olyan ügyfelek száma alacsony, amelyekkel szemben jelentős kitettség áll fenn, és a hitelintézet számára indokolatlan terhet jelentene az ezen ügyfelekre vonatkozó minősítési rendszer bevezetése,

c) ha az üzleti egységekben lévő kitettségek, valamint a méret és kockázati jellemzői alapján a kitettségi osztályok nem jelentősek,

d)⁴⁴⁶ az Európai Unió tagállamának központi kormányával szembeni kitettség esetén, ha ezen kitettséghez a 76/A. § alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni,

e)⁴⁴⁷ az Európai Unió tagállamának regionális kormányával, helyi önkormányzatával és közszektorbeli intézményével szembeni kitettség esetén, ha

ea) a központi kormány helytáll – garancia vagy viszontgarancia nyújtása, készfizető kezesség vállalása formájában – a regionális kormány, a helyi önkormányzat és a közszektorbeli intézmény kötelezettségéért, valamint

eb) az Európai Unió tagállamának központi kormányával szembeni kitettséghez a 76/A. § alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni,

f) a hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával – ha az hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás – szembeni kitettség esetén, ha a kitettség megfelel a 76/A. § (7) bekezdésében foglaltaknak, valamint a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni kitettség esetén, ha az intézményvédelmi rendszer megfelel a 76/A. § (8) bekezdésében foglaltaknak,

g) a központi kormányzat, regionális kormányzat, illetőleg helyi önkormányzat által finanszírozott olyan gazdálkodó szervezetben fennálló részesedés esetén, amelyhez a sztenderd módszer alkalmazása esetén nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni,

h) a gazdaság valamely ágazatának előmozdítására irányuló állami programok keretében felmerült olyan részesedések esetén, amelynél a hitelintézet általi befektetésekhez jelentős állami támogatást nyújtanak, és ezáltal a befektetésekre állami – ágazati, az érintett vállalkozás ezen tevékenységére kiterjedő – felügyelet és támogatás-felhasználási korlátozások vonatkoznak azzal, hogy az ez alapján mentesíthető részesedések értéke nem haladhatja meg a szavatoló tőke tíz százalékát,

i) a kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet az általa elhelyezett kötelező tartalékra,

j) állami garanciával és állami viszontgaranciával fedezett kitettség külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén,

k) az olyan részesedések esetén, amelyre az Európai Unió másik tagállamának jogszabálya lehetővé teszi a sztenderd módszer alkalmazását.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az üzleti egységben lévő kitettségek és a kitettségi osztályok nem jelentősek, ha az összes nem jelentősnek tekintett üzleti egységben és kitettségi osztályban szereplő kitettség értéke együttesen sem haladja meg a hitelintézet

a) összes kitettség értékének az (1) bekezdés a)–b) és d)–k) pontjába sorolt kitettségek értékével csökkentett összeg tíz százalékát, és

b) összes kockázattal súlyozott kitettség értékének az (1) bekezdés a)–b) és d)–k) pontjába sorolt kitettségek értékével csökkentett kockázattal súlyozott kitettség érték tíz százalékát.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja értelmében jelentős a hitelintézet részesedések kitettségi osztálya, ha ezen kitettségek – kivéve az (1) bekezdés h) pontját – összesített értéke – az előző év átlagában tekintve – meghaladja a szavatoló tőke tíz százalékát. Ezen határérték a szavatoló tőke öt százaléka, ha az említett kitettségek száma tíz egyedi részesedésnél kevesebb.

(4) Az e §-ban foglaltaknak az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltaknak tagállami hitelintézeti anyavállalat és a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.

Hitelezési kockázat mérséklése

76/E. §⁴⁴⁸ (1) A hitelezésikockázat-mérséklésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a hitelnyújtó hitelintézet az a hitelintézet, amelyik az adott kitettséggel rendelkezik.

(2) A sztenderd módszert vagy a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkockázati fedezetet veheti figyelembe.

(3) A hitelnyújtó hitelintézet hitelezésikockázat-mérséklésre alkalmazott eljárási rendjének, szabályzatának, az általa foganatosított intézkedéseknek és a döntések eredményeként a hitelkockázati védelemnek az irányadó joghatóság előtt érvényesnek és érvényesíthetőnek kell lennie.

(4) A hitelnyújtó hitelintézet megteszi a megfelelő lépéseket a hitelkockázati fedezetre vonatkozó szabályozás hatékony alkalmazása és a kapcsolódó kockázat kezelése érdekében.

(5) Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgy ismerhető el, amelyik likvid és értékálló. Az elismerhető hitelkockázati fedezetre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

(6) Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás ismerhető el, amelynek alapján a hitelnyújtó hitelintézet jogosult a fedezetül szolgáló vagyontárgy ésszerű időn belüli – bírósági végrehajtás keretében vagy bíróságon kívül történő – értékesítése vagy megtartása alapján a biztosított követelés kielégítésére az ügyfél – vagy ahol a fedezet harmadik személy birtokában van, e harmadik személy – nemteljesítése, fizetésképtelensége esetén, vagy egyéb, a felek megállapodása szerinti, a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény beálltakor. A fedezetként elfogadott eszköz értéke és az ügyfél hitelminősége közötti korreláció nem lehet jelentős.

(7) Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás ismerhető el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető, valamint eleget tesz a külön jogszabályban rögzített feltételeknek.

76/F. §⁴⁴⁹ (1) A 76/E. § teljesülése esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték és a várható veszteség érték a külön jogszabályban rögzítettekkel összhangban módosítható.

(2) A kockázattal súlyozott kitettség érték vagy várható veszteségérték nem módosítható, ha a hitelezésikockázat-mérsékléssel ez az érték magasabb lenne a számítás előtti értékhez képest.

(3) Ha a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a 76/A. § vagy a 76/B–76/D. § tekintetében már figyelembevételre került a hitelkockázati fedezet, akkor a 76/E. § és az (1)–(2) bekezdés nem alkalmazható.

Külső hitelminősítő szervezet és exporthitel-ügynökség

76/G. §⁴⁵⁰ (1) A sztenderd módszer alkalmazása esetén a hitelintézet a kockázati súlyok meghatározásakor a 76/H. § szerinti elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítését vagy exporthitel-ügynökség – külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelő és a Felügyelet által elismert – hitelminősítését is jogosult alkalmazni, ha a hitelintézet a hitelminősítések alkalmazásakor egységes elvek szerint jár el és megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(2) A hitelintézet olyan, elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítését is használhatja, amely nem a minősítettnek a megrendelésére készült.

76/H. §⁴⁵¹ (1) A Felügyelet kérelemre vagy hivatalból a külső hitelminősítő szervezetet határozatában elismert hitelminősítő szervezetnek minősíti, ha annak minősítési módszertana – a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően – eleget tesz a tárgyilagosság, a függetlenség, a folyamatos felülvizsgálat és az átláthatóság követelményének, valamint a szervezet hitelminősítése megfelel a hitelesség és az átláthatóság követelményének.

(1a)⁴⁵² Ha egy külső hitelminősítő szervezetet a 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vettek vagy hitelesítettek, úgy kell tekintetni, hogy minősítési módszertana eleget tesz a tárgyilagosság, a függetlenség, a folyamatos felülvizsgálat és az átláthatóság követelményének.

(2) A Felügyelet hivatalból az elismert külső hitelminősítő szervezet elismertnek való minősítésének törléséről határozatot hoz, ha a rendelkezésére álló információk szerint a külső hitelminősítő szervezet már nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(3) Az Európai Unió másik tagállamában elismert külső hitelminősítő szervezet kérelemre vagy hivatalból Magyarországon is elismertnek minősül, amelyet a Felügyelet a honlapján közzétesz. A Felügyelet a honlapján közzéteszi, ha a rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában egy külső hitelminősítő szervezet már nem minősül elismertnek.

76/I. §⁴⁵³ (1) A Felügyelet – a külön jogszabály szerinti – hitelminősítési besorolásokhoz kérelemre vagy hivatalból határozatban hozzárendeli az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriáit.

(2) Az elismert külső hitelminősítő szervezet haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a hitelminősítési kategóriákba sorolási módszertanában jelentős változás következik be. A tájékoztatás alapján – ha szükséges – a Felügyelet határozatot hoz az (1) bekezdés szerinti hozzárendelés módosításáról.

(3) Az Európai Unió másik tagállamában az (1) bekezdés szerinti hitelminősítési besorolásokhoz hozzárendelt hitelminősítési kategóriákat Magyarországon is alkalmazni lehet, amelyeket a Felügyelet a honlapján közzétesz. A Felügyelet a honlapján közzéteszi, ha a rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában a hitelminősítési besoroláshoz rendelt hitelminősítési kategóriában változás történt.

Működési kockázat

76/J. §⁴⁵⁴ (1) A hitelintézet a – nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, eredményét és szavatoló tőkéjét érintő – működési kockázat tőkekövetelményét

a) az alapmutató módszerével,

b) a sztenderdizált módszerrel,

c) a fejlett mérési módszerrel, vagy

d) az a)–c) pontokban rögzített módszerek kombinálásával

számítja ki.

(2) Az alapmutató módszere alapján a működési kockázat tőkekövetelménye a külön jogszabályban meghatározott irányadó mutató tizenöt százaléka.

(3) A sztenderdizált vagy a fejlett mérési módszer alkalmazását a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a hitelintézet igazolja a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítését.

(4) Az alapmutató, a sztenderdizált és a fejlett mérési módszer kombinált használatát a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a hitelintézet megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(5) A sztenderdizált módszer alkalmazása során a hitelintézet a tevékenységeit a külön jogszabályban meghatározott üzletágakra különíti el és az ott meghatározott számítási módszertant alkalmazva kiszámítja az egyes üzletágakra vonatkozó tőkekövetelményeket, amelyek összege a hitelintézet működési kockázatának tőkekövetelménye.

(6) A sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével a külön jogszabályban rögzített feltételek teljesítése esetén az ott rögzített alternatív mutatót is alkalmazhatja a működési kockázata tőkekövetelményének meghatározása érdekében.

(7) A sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével térhet át az alapmutató módszer alkalmazására

a) egyesülés vagy szétválás esetén, vagy

b) olyan elháríthatatlan, a hitelintézet érdekkörén kívüli, neki fel nem róható esemény esetén, amely megakadályozza a sztenderdizált módszer alkalmazását.

(8) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti, külön jogszabályban meghatározott fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével térhet át az alapmutató módszer vagy a sztenderdizált módszer alkalmazására

a) egyesülés vagy szétválás esetén, vagy

b) ha annak célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése, vagy

c) ha a fejlett mérési módszer eredményei félrevezető képet adnak a hitelintézet működési kockázatáról, vagy

d) olyan elháríthatatlan, a hitelintézet érdekkörén kívüli, neki fel nem róható esemény esetén, amely megakadályozza a fejlett mérési módszer alkalmazását.

(9) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kérelmezik – a külön jogszabály szerinti – egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer alkalmazását, akkor a Felügyelet a külön jogszabályban meghatározott feltételek egyedi alapon történő teljesítésétől eltekinthet, ha ezáltal nem sérül az átláthatóság és a kockázatok kezelése, valamint megfelelő a kockázatok megoszlása (diverzifikálása).

(10) Ha

a) a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézet sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy

b) a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézet alapmutató módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban

ellenőrző befolyást szerez, akkor a (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az ellenőrző befolyást szerző hitelintézet az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül a Felügyeletnek ütemtervet nyújt be.

(11) Ha

a) a sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézet a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy

b) az alapmutató módszert alkalmazó hitelintézet a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban

A hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamata

76/K. §⁴⁵⁵ (1) A hitelintézetnek megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

(2) A hitelintézetnek legalább évente felül kell vizsgálnia az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

(3) Tagállami hitelintézeti anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1)–(2) bekezdésben rögzített követelményeknek a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.

(4) Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a hitelintézet az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.

XII. Fejezet

A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok

Kockázatvállalás

77. § (1)⁴⁵⁶ A pénzügyi intézmény – ide nem értve a pénzügyi holding társaságot – köteles a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő – igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.

(2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügyleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni.

78. § (1) A hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni.

(2)⁴⁵⁷

(3) A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el:

a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,

b)⁴⁵⁸ a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,

c)⁴⁵⁹ a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt.-ben meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.

d)⁴⁶⁰

(4) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

78/A. §⁴⁶¹ Értékpapírosítást kezdeményezőtől vagy szponzortól eltérő hitelintézet kizárólag a külön jogszabályban meghatározottak szerinti nettó gazdasági érdekeltség megtartása esetén vállalhat értékpapírosítási pozícióval kapcsolatos hitelkockázatot.

Nagykockázat vállalásának korlátozása

79. §⁴⁶² (1) Nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerrel történő számításakor figyelembe veendő kitettség, ha annak – a (4) bekezdés szerint korrigált – értéke eléri a hitelintézet szavatoló tőkéjének legalább tíz százalékát.

(2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni – az (1) bekezdés szerint számított – kitettség értéknek az összege a hitelkockázat-mérséklés hatását is figyelembe véve

a) nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát, vagy

b) ha az ügyfél hitelintézet, befektetési vállalkozás, vagy az ügyfélcsoport egy vagy több hitelintézetet, befektetési vállalkozást is tartalmaz, akkor a negyvenkettő milliárd forint és az a) pontban meghatározott összeg közül a magasabbat azzal, hogy az ügyfélcsoport nem hitelintézet, befektetési vállalkozás tagjával szembeni kitettség értékének az összege – a hitelkockázat-mérséklés hatását is figyelembe véve – nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát.

(3) Ha a hitelintézet szavatoló tőkéjének huszonöt százaléka nem éri el a negyvenkettő milliárd forintot, akkor a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában – a hitelkockázat-mérséklés hatását is figyelembe véve – a kitettség értéke nem haladhatja meg a hitelintézet által a 13/D. § (3) bekezdés b) pontja alapján meghatározott mértéket, de legfeljebb a szavatoló tőke összegét.

(4) A nagykockázat vállalásánál a kitettség értékének meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:

a) a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere szerint meghatározott kitettség érték azzal, hogy a mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súlyok nem kerülnek alkalmazásra,

b) származtatott ügylet esetén a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték,

c) nem kell a számításokba bevonni

ca) mindazon tételt, amelyet a szavatoló tőke kiszámítása során a prudenciális előírások túllépése miatt a hitelintézet a szavatoló tőkéjéből levont,

cb) a fizetést követő két munkanapot meg nem haladóan fennálló valuta-, illetve devizaügyletből származó követelést,

cc) az értékpapír-adásvételi ügylet esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt munkanapot meg nem haladóan fennálló követelést,

cd) az ügyfél részére nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásból – ideértve a fizetési, értékpapír-elszámolási és klíring szolgáltatás végrehajtását is bármilyen valutában, devizában, vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos elszámolási, klíring és letéti szolgáltatást is – származó követelést a következő munkanapig, vagy

ce) a pénzforgalmi szolgáltatásból – ideértve a fizetési, klíring és értékpapír-elszámolási szolgáltatás végrehajtását is bármilyen valutában, devizában – származó pénzforgalmi szolgáltatóval szemben fennálló napon belüli kitettséget.

(5) A nagykockázat meghatározásánál a pénzügyi szolgáltatási tevékenység és a befektetési szolgáltatási tevékenység során vállalt kockázatokat együttesen kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatási tevékenység során vállalt kockázatokkal a (2) és (3) bekezdésben meghatározott mérték túlléphető abban az esetben, ha a hitelintézet ezen kockázatok fedezetére jogszabályban meghatározott mértékű tőkével rendelkezik.

(6) A hitelintézet az ügyfélcsoport meghatározásakor az

a) értékpapírosítási pozícióba,

b) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségbe vagy

c) egyéb tételbe

tartozó kitettségi osztály esetében az ügyletet, az annak alapjául szolgáló eszközöket, vagy mindkettőt az ügylet gazdasági tartalma és az ügylet szerkezetéből eredő kockázatok felmérésével értékeli.

(7) Ha a hitelintézet ügyfelei tulajdonosi struktúrájának vagy szervezeti változásának következtében lépi túl a (2) és (3) bekezdésben foglalt korlátozást, a Felügyelet – meghatározott feltételek előírásával – legfeljebb egyéves időtartamra felmentést adhat a túllépés összegének a szavatoló tőkéből történő levonása alól.

80. §⁴⁶³ A 79. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni

a) a hitelintézet anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a hitelintézet saját leányvállalatával szembeni kitettségre, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik,

b) a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni kitettségre, ha az intézményvédelmi rendszer megfelel a 76/A. § (8) bekezdésében foglaltaknak,

c) a központi kormánnyal, a központi bankkal szembeni olyan kitettségre, amelyhez a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

d) a nemzetközi szervezettel, a multilaterális fejlesztési bankkal szembeni olyan kitettségre, amelyhez a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

e) központi kormány, központi bank, nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy közszektorbeli intézmény által kifejezetten garantált olyan kitettségre, ahol a garanciát nyújtóval szembeni kitettségre a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

f) olyan kitettségre, amely központi kormánnyal, központi bankkal, közszektorbeli intézménnyel, nemzetközi szervezettel vagy multilaterális fejlesztési bankkal szemben áll fenn, vagy amelyet ezek valamelyike garantál azzal, hogy akivel szemben a kitettség fennáll vagy aki a garanciát nyújtja, annak hitelkockázati fedezettel nem ellátott kitettségére a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

g) az olyan készpénz óvadékkal fedezett kitettségre, amelyet a hitelintézetnél vagy a hitelintézet anya- vagy leányvállalatánál helyeztek el,

h) az olyan letéti jegy óvadékkal fedezett kitettségre, amelyet a hitelt nyújtó hitelintézet vagy az a hitelintézet bocsátott ki, amely a hitelt nyújtó hitelintézet anya- vagy leányvállalata, és amely óvadékot ezek valamelyikénél helyezték el,

i) olyan kitettségre, amelynek hitelkockázati fedezete nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy az Európai Unió tagállamának központi kormánya, központi bankja, regionális kormánya, helyi önkormányzata vagy közszektorbeli intézménye által kibocsátott olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynél a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettségre a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

j) a hitelezési kockázat kezeléséről szóló külön jogszabályban meghatározott fedezett kötvény formájában fennálló kitettségre,

k) külön jogszabályban meghatározottak szerint húsz százalékos ügyletkockázati súlyozás alá tartozó mérlegen kívüli okmányos meghitelezésre, valamint – az l) pontban meghatározott eltéréssel – hitelkeret még igénybe nem vett részére, az ügyletkockázati súly nélkül számított ötvenszázalékos értéken,

l) külön jogszabályban meghatározottak szerint nulla százalékos ügyletkockázati súlyozás alá tartozó mérlegen kívüli hitelkeret még igénybe nem vett részére, ha olyan megállapodás van az ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal, amely alapján a hitel csak akkor hívható le, ha az nem vezet a 79. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás túllépéséhez,

m) olyan hitelintézettel szemben fennálló kitettségre, amellyel a hitelnyújtó hitelintézet jogszabályi vagy szerződéses kapcsolatban áll, és amely a hitelintézet készpénz-elszámolási műveletéért felelős.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyletekhez kapcsolódó fedezeteket, valamint a 79. § (6) bekezdése szerinti kitettségi osztály alapjául szolgáló eszközöket a hitelintézet köteles elkülönítetten nyilvántartani, annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a fedezet nyújtójával, valamint az alapul szolgáló eszközökkel szembeni lehetséges koncentrációs kockázatot.

(3) A 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontjának d) alpontja szerinti kockázatvállalások tekintetében a 79. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a jelzálog-hitelintézet által megvásárolt önálló zálogjoggal biztosított egyes ügyfélkövetelésekre kell alkalmazni, a zálogjog megvásárlásának időpontjára vonatkozóan.

(4) A nagykockázat-vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében a garancia magában foglalja a készfizető kezességet, valamint a hitelezési kockázat mérsékléseként figyelembe vehető hitelderivatívákat is a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok kivételével.

(5) A nagykockázat-vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében hitelkockázati fedezetként – a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kizárólag elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe azzal, hogy a hitelezésikockázat-mérséklő tétel figyelembevételekor a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere vagy a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti módszer alkalmazása esetén a külön jogszabályban rögzített hitelezésikockázat-mérséklő tételre vonatkozó minimális követelményeknek kell eleget tenni.

(6) Hitelkockázati fedezetként – a (7) bekezdésben meghatározott eltéréssel – nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetek elismerhetőségéről szóló külön jogszabály szerinti

a) kereskedelmi szolgáltatáshoz vagy legfeljebb egy év eredeti lejáratú ügylethez kapcsolódó követelést terhelő dologi biztosíték,

b) ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték és

c) lízingbe adott vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték.

(7) A 79. § (4) bekezdése szerinti kitettség érték a tulajdonos által lakott vagy bérbe adott lakóingatlan hitelbiztosítéki értékének legfeljebb ötven százalékával csökkenthető, ha

a) a kitettség lakóingatlanon bejegyzett jelzálogjoggal van fedezve, vagy a kitettség olyan lízingügyletből ered, amelyben a lízingbeadó mindaddig fenntartja a lízingbe adott lakóingatlan tulajdonjogát, ameddig a lízingbe vevő nem él vételi jogával,

b) a lakóingatlan hitelbiztosítéki értékét legalább háromévente meghatározzák, és

c) a lakóingatlan a hitelkockázati fedezetek elismerhetőségéről szóló külön jogszabály szerint elismert hitelkockázati fedezet.

81. §⁴⁶⁴ (1) A 79. § (4) bekezdése szerinti kitettség értékének meghatározásakor a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét alkalmazó hitelintézet figyelembe veheti a 76/E–76/F. § szerinti hitelezésikockázat-mérséklés, a külön jogszabályban meghatározott volatilitási korrekciós tényező és a lejárati eltérés alapján kiszámított teljes mértékben korrigált kitettségi értéket.

(2) Ha a hitelintézetnek engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a hitel-egyenértékesítési tényező becslés alkalmazását és a hitelintézet a pénzügyi biztosítékok kitettségre gyakorolt hatását a nemteljesítéskori veszteségrátára ható egyéb kockázati tényezőktől elkülönítetten is képes becsülni, akkor a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatását a nagykockázat-vállaláskor figyelembe veendő kitettség értékének meghatározásakor figyelembe veheti. Ha a hitelintézetnek engedélyezték a pénzügyi biztosítékok kitettségre gyakorolt hatására vonatkozó saját becslés alkalmazását, akkor ezt a tőkekövetelmény számításánál alkalmazott módszerrel egységes alapon kell végrehajtani.

(3) Ha a hitelintézetnek engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a hitelegyenértékesítési tényező alkalmazását, de nem kapott engedélyt a (2) bekezdés alkalmazására, akkor a kitettség értékének meghatározására alkalmazhatja a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, vagy a (6) bekezdés b) pontja szerinti módszert.

(4) Ha a hitelintézet a (2)–(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor a hitelkockázat koncentrációira vonatkozóan rendszeres stressztesztet köteles végezni, amely magában foglalja az esetlegesen érvényesített biztosíték likvidálási értékét. A stressztesztek során olyan forgatókönyvet kell alkalmazni, amelyben a piaci körülmények romlása veszélyezteti a hitelintézet tőkemegfelelését és csökkenti a pénzügyi biztosíték likvidációs értékét. Ha a stressztesztek a fedezet értékének romlását jelzik, a (2)–(3) bekezdés céljaira alkalmazott pénzügyi biztosíték figyelembe vehető értékét ezzel összhangban kell csökkenteni.

(5) Ha a hitelintézet a (2)–(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor megfelelő stratégiával kell rendelkeznie a kitettség és annak fedezeteként figyelembe vett pénzügyi biztosíték lejárati eltérésének kezelésére, a (2) vagy (3) bekezdés szerinti módszernél alacsonyabb likvidációs értéket eredményező stresszteszt esetén követendő eljárásra, illetve az érintett fedezetekhez kapcsolódó koncentrációs kockázat kezelésére.

(6) Ha az ügyféllel szembeni kitettséget harmadik fél garanciája fedezi, vagy harmadik fél által kibocsátott elismert hitelkockázati fedezet biztosítja, a hitelintézet

a) a kitettség garanciával fedezett részét úgy kezelheti, mint ami a garantőrrel és nem az ügyféllel szemben merül fel, ha a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában a garantőrrel szembeni fedezetlen kitettséghez azonos vagy kisebb kockázati súly rendelhető, mint az ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezet nélküli kitettséghez,

b) a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kitettségnek az elismert hitelkockázati fedezettel biztosított részét úgy kezelheti, mint ami a harmadik féllel és nem az ügyféllel szemben merül fel, ha

ba) a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában a kitettség hitelkockázati fedezettel biztosított részéhez azonos vagy kisebb kockázati súly rendelhető, mint az ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezet nélküli kitettséghez, és

bb) nincs eltérés a kitettség lejárata, valamint a hitelkockázati fedezet lejárata között.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti eljárás esetén a hitelkockázati fedezet elismerhetőségére és kockázatmérséklő hatásának a tőkekövetelmény-számítás során való számszerűsítésére vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(8) A hitelintézet a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, valamint a (6) bekezdés b) pontja szerinti eljárást akkor alkalmazhatja együttesen, ha a hitelezési kockázata tőkekövetelményének meghatározásához a pénzügyi biztosítékok átfogó és egyszerű módszerének együttes alkalmazását a Felügyelet engedélyezte.

Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása

82. § (1)⁴⁶⁵ A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a hitelintézet vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot megtestesítő értékpapírt (ideértve a részjegyet is), alapvető kölcsöntőkének, járulékos kölcsöntőkének vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon.

(2)⁴⁶⁶

(3) Ha a hitelintézet olyan vállalkozás által kibocsátott értékpapír vagy olyan vállalkozás üzletrészének megszerzéséhez nyújt kölcsönt, amellyel szemben már kockázatot vállalt, köteles az ügyféllel szembeni kockázatvállalásnál figyelembe venni az ilyen módon jelentkező közvetett kockázatvállalást is.

(4)⁴⁶⁷ Nem nyújtható kölcsön a hitelintézet saját kibocsátású részvényének megszerzéséhez, sem pedig olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a hitelintézet minősített befolyással rendelkezik.

Befektetések korlátozása

83. § (1)⁴⁶⁸ A hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó – könyv szerinti értéken számított – minősített befolyásnak minősülő befektetést – más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével – egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.

(2)⁴⁶⁹ A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó – nettó értéken számított – közvetlen és közvetett tulajdont más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, Tpt. szerinti központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.

(3)⁴⁷⁰ A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, árutőzsdei szolgáltatón, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezeten, befektetési alapkezelőn, tőzsdén, biztosítón, viszontbiztosítón, illetve a járulékos vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásokban meglévő minősített befolyásának teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének hatvan százalékát.

(4)⁴⁷¹ Az (1)–(3) bekezdés szerinti korlátozásoknál nem kell figyelembe venni a hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából, illetőleg hitel-tulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében került – elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt, rendszeresen minősített – tulajdoni hányadokat. Nem kell figyelembe venni továbbá a kereskedési könyvben nyilvántartott tulajdoni hányadot.

(5)⁴⁷² A hitelintézet az (1)–(3) bekezdésben foglalt korlátokat túllépheti, feltéve, hogy a túllépések összegével csökkentett szavatoló tőkéje eléri a 76. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt, valamint képes megfelelni a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak.

Ingatlanbefektetések korlátozása

84. § (1)⁴⁷³ A hitelintézet összes – a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2), valamint (3) bekezdésen kívüli – ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőke öt százalékát.

(2) A hitelintézetnek tevékenysége során

a) a 83. § (4) bekezdése szerinti hitel-ingatlan csereügylet,

b)⁴⁷⁴ a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 56. § (2) bekezdése, és

c) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

alapján megszerzett ingatlanokat három éven belül el kell idegenítenie.

(3)⁴⁷⁵

(4)⁴⁷⁶ Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, és amelyről a hitelintézet külön nyilvántartást vezet.

Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások

85. § (1) A hitelintézet – nettó értéken számított – összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének száz százalékát.

(2) A hitelintézet nem szerezhet részesedést, illetőleg nem létesíthet tagsági viszonyt olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tulajdonosként korlátlan felelősség hárulhat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem kell figyelembe venni

a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a hitelintézet tulajdonába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a hitelintézet tulajdonában, illetve birtokában,

b) a Hitelgarancia Részvénytársaságban alapítása során, illetve ezt követően az abban történt részesedésszerzést,

c) az állampapírt,

d) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint

e) azt a tételt, amelynek megfelelő összeget a szavatoló tőke számítása során a tőkéből levonták,

ha azt az egyéb befektetésektől elkülönítve tartják nyilván, és elkülönítve kezelik.

Eszközök minősítése

86. § (1) A hitelintézet rendszeresen köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit értékelni és minősíteni.

(2) A hitelintézet – a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között – köteles mindent megtenni az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.

Kockázati céltartalékképzés

87. § (1)⁴⁷⁷ A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez.

(2)⁴⁷⁸ Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hitelintézet a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére – a kockázattal súlyozott kitettség érték összegének (korrigált mérlegfőösszeg) legfeljebb 1,25 százalékáig – általános kockázati céltartalékot képezhet, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell nyilvántartani.

(3)⁴⁷⁹ A hitelintézet a kockázati céltartalékot, ideértve az általános kockázati céltartalékot is, ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot, illetőleg az általános kockázati céltartalékot kell felhasználni.

Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás

87/A. §⁴⁸⁰ Ha a pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre [76–76/K. §], kockázatok és befektetések korlátozására [77–85. §], az eszközök minősítésére [86–87. §], irányítási rendszerre és kockázatkezelésre [13/D. §], irányításra és ellenőrzésre [44–48. §, 62–69. §], valamint a nyilvánosságra hozatal követelményére [137/A. §] vonatkozó rendelkezéseket, és saját tőkéje legalább kétmilliárd forint, akkor a pénzügyi vállalkozás e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály tekintetében – a Felügyelet határozata szerint – hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg.

87/B. §⁴⁸¹ (1)⁴⁸² Ha a pénzügyi vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a 87/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, akkor a Felügyelet – a kérelem beérkezését követő naptól számított – két hónapon belül határozatot ad ki erről. A Felügyelet a honlapján közzéteszi a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások listáját.

(2) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a 87/A. § szerinti feltételek már nem állnak fenn.

87/C. §⁴⁸³ A Felügyelet a 87/B. § (1) bekezdés szerinti határozatát visszavonhatja, ha a pénzügyi vállalkozás a Felügyelet intézkedésében, kivételes intézkedésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget a 87/A. §-ban rögzített követelményeknek.

XII/A. Fejezet⁴⁸⁴

Pénzforgalmi intézmény prudens működésének szabályai⁴⁸⁵

Tőkekövetelmény⁴⁸⁶

87/D. §⁴⁸⁷ (1) A pénzforgalmi intézménynek – az általa végzett tevékenységgel összhangban – a kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

a) az e Fejezetben meghatározott

1. költség módszer,

2. fizetési forgalom módszer, vagy

3. irányadó mutató módszer

egyikével számított szavatoló tőke, vagy

b) a 9. §-ban – az engedélyezés feltételeként – előírt legkisebb induló tőke

összege közül a magasabb érték alá.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a 87/K. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írhat elő.

(3) A pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására az 5. számú mellékletet kell megfelelően alkalmazni.

87/E. §⁴⁸⁸ Ha a pénzforgalmi intézmény

a) egy másik pénzforgalmi intézménnyel, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, befektetési alapkezelő társasággal vagy biztosítóval azonos csoportba tartozik, vagy

b) pénzforgalmi szolgáltatáson kívül a 6/A. § (2)–(4) bekezdésébe nem tartozó egyéb üzleti tevékenységet is végez,

akkor a csoport tagjai között, illetve a pénzforgalmi intézmény egyéb üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan ki kell zárni a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavételét, valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítást.

87/F. §⁴⁸⁹ (1) A költség módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie a számítást megelőző üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban szereplő általános igazgatási költség tíz százalékát.

(2) Ha a pénzforgalmi intézmény a számítás időpontjában még nem végez egy teljes éve üzleti tevékenységet, vagy az első üzleti év vonatkozásában nem áll rendelkezésre könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámoló, akkor az általános igazgatási költség meghatározásához az üzleti tervben szereplő becsült adatokat kell figyelembe venni.

87/G. §⁴⁹⁰ (1) A fizetési forgalom módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie a következő értékeknek a (2)–(4) bekezdésben meghatározott „k” tényezővel szorzott összegét:

a) a fizetési forgalom egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) négy százaléka,

b) a fizetési forgalom egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől hárommilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) kettő és fél százaléka,

c) a fizetési forgalom hárommilliárd forintnak megfelelő összegtől harmincmilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) egy százaléka,

d) a fizetési forgalom harmincmilliárd forintnak megfelelő összegtől hetvenötmilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) fél százaléka, és

e) a fizetési forgalom hetvenötmilliárd forintnak megfelelő összeget meghaladó hányadának (részének) negyed százaléka,

ahol a fizetési forgalom a pénzforgalmi intézmény előző üzleti évben teljesített fizetési művelete összértékének tizenketted része.

(2) A pénzforgalmi intézmény által alkalmazandó „k” tényező – a (3)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel –: 1.

(3) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást [2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja] végez, az általa alkalmazandó „k” tényező: 0,5.

(4) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történő fizetési művelet teljesítését [2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja] végzi, az általa alkalmazandó „k” tényező”: 0,8.

87/H. §⁴⁹¹ (1) Az irányadó mutató módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie a (2) bekezdésben meghatározott irányadó mutatónak a 87/I. §-ban meghatározott szorzó tényezővel, valamint a 87/G. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott „k” tényezővel szorzott összegét.

(2) Az irányadó mutató a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó

a) kapott kamat és kamatjellegű bevétel, valamint fizetett kamat és kamatjellegű ráfordítás különbözete, és

b) kapott (járó) jutalék és díjbevételek, valamint az üzleti tevékenységből származó egyéb bevétel

összege.

(3) Az irányadó mutató számítása során nem kell figyelembe venni a rendkívüli bevételeket, valamint az irányadó mutató csökkenthető másik pénzforgalmi szolgáltató részére kiszervezett tevékenység szerződés szerinti, fizetett ellenértékével.

(4) Az irányadó mutató számítása során a számítást megelőző üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját kell figyelembe venni.

(5) A szavatoló tőke nem csökkenhet a számítást megelőző három üzleti év irányadó mutatója alapján kiszámított érték átlagának nyolcvan százaléka alá. Ha a pénzforgalmi intézménynek nincs könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója, az üzleti tervben szereplő becsült adat is alkalmazható.

87/I. §⁴⁹² Az irányadó mutató módszernél alkalmazandó szorzó tényező értéke:

a) az irányadó mutató hétszázötvenmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) tíz százaléka,

b) az irányadó mutató hétszázötvenmillió forintnak megfelelő összegtől egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) nyolc százaléka,

c) az irányadó mutató egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől hétmilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) hat százaléka,

d) az irányadó mutató hétmilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől tizenötmilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) három százaléka, és

e) az irányadó mutató tizenötmilliárd forintnak megfelelő összeget meghaladó hányadának (részének) másfél százaléka.

87/J. §⁴⁹³ (1) A pénzforgalmi intézmény a költség módszert, valamint az irányadó mutató módszert a Felügyelet engedélyével alkalmazhatja.

(2) A Felügyelet a költség módszer, valamint az irányadó mutató módszer alkalmazását akkor engedélyezi, ha bevezetésének célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése.

Felügyeleti felülvizsgálat⁴⁹⁴

87/K. §⁴⁹⁵ (1) A Felügyelet hatósági ellenőrzése keretében felülvizsgálja a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályzatait, eljárásait és módszereit. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a pénzforgalmi intézmény kockázatkezelési folyamatának és belső ellenőrzési rendszere működésének értékelésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy a pénzforgalmi intézmény által alkalmazott szabályzatok, eljárások és módszerek, valamint a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(3) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a pénzforgalmi intézmény mérete, az általa teljesített fizetési műveletének összértéke, tevékenységének jellege alapján határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.

Ügyfélpénzek védelme⁴⁹⁶

87/L. §⁴⁹⁷ (1) A pénzforgalmi intézmény az ügyféltől vagy egy másik pénzforgalmi szolgáltatótól fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, az a pénzforgalmi intézmény felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(2) A pénzforgalmi intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok

a) pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és

b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.

(3) Ha a pénzforgalmi intézmény a fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközt az átvételt követő munkanap végéig a fizetési művelet végrehajtásaként nem utalja át egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz, vagy nem fizeti ki a kedvezményezettnek, akkor

a) a pénzeszközt az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára, vagy olyan eszközbe kell elhelyezni, amely kitettségre a 76/A. § alkalmazásakor nulla százalékos kockázati súly alkalmazható, vagy

b) a pénzügyi kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére a pénzforgalmi intézménytől eltérő csoporthoz tartozó, Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan bankgarancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, amely

ba) az a) pont szerint elhelyezendő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és

bb) a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.

XII/B. Fejezet⁴⁹⁸

ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNY PRUDENS MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

Tőkekövetelmény

87/M. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek – az általa végzett tevékenységgel összhangban – a kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

a) a pénzforgalmi tevékenysége tekintetében a 87/F–J. §-okban foglalt módon meghatározott szavatoló tőke, valamint az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében az e Fejezetben meghatározott átlagos kinnlevő elektronikus pénz módszer szerint számított szavatoló tőke együttes összege, vagy

b) a 9. §-ban – az engedélyezés feltételeként – előírt legkisebb induló tőke

összege közül a magasabb érték alá.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a pénzforgalmi tevékenység vonatkozásában a 87/K. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írhat elő, illetve legfeljebb húsz százalékkal alacsonyabb tőkekövetelményt engedélyezhet.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására az 5. számú mellékletet kell megfelelően alkalmazni.

87/N. § Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

a) egy másik elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, befektetési alapkezelő társasággal, biztosítóval vagy viszontbiztosítóval azonos csoportba tartozik, vagy

b) az elektronikus pénz kibocsátásán kívül a 6/C. § (2)–(4) bekezdésébe nem tartozó egyéb üzleti tevékenységet is végez,

akkor a csoport tagjai között, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egyéb üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan ki kell zárni a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavételét, valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítást.

87/O. § (1) Az átlagosan kinnlevő elektronikus pénz módszer alkalmazásakor az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie az átlagosan kinnlevő elektronikus pénz két százalékát.

(2) Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 6/C. § (3) bekezdésében foglalt, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó vagy a 6/C. § (2) és (4)–(5) bekezdéseiben megállapított tevékenységek bármelyikét végzi, és a kinnlevő elektronikus pénz mennyisége előre nem határozható meg, a Felügyelet engedélyezi ezen elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára, hogy a szavatolótőke-követelményét egy olyan reprezentatív hányad alapján számítsa ki, mely számítása szerint elektronikus pénz kibocsátására kerül felhasználásra, feltéve hogy ez a reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján és a Felügyelet számára reálisan megbecsülhető.

(3) Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésének időtartama alapján a (2) bekezdésben meghatározott szavatolótőke-követelménye nem számítható, az üzleti terv által igazolt, tervezett kinnlevő elektronikus pénz alapján kell a kalkulációt elvégezni, figyelemmel a Felügyelet által a tervben kért esetleges kiigazításokra.

Ügyfélpénzek védelme

87/P. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyféltől elektronikus pénz kibocsátása érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, a 6/C. § (2) bekezdésében meghatározott hitel és pénzkölcsön ennek terhére nem nyújtható, valamint az az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok

a) pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és

b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett és vissza nem váltott pénzeszközt

a) az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára, vagy biztonságos, alacsony kockázatú eszközbe köteles elhelyezni, vagy

b) a pénzügyi kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől eltérő csoporthoz tartozó, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan bankgarancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, amely

ba) az a) pont szerint elhelyezendő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és

bb) a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.

(4) Az átvett pénzeszközökre az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakat

a) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fizetési számlájára történő jóváírástól vagy más módon az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendelkezésére bocsátásától,

b) pénzforgalmi közvetítő megbízása esetén, ha az átvett pénzeszköz a) pontban meghatározott jóváírására, rendelkezésre bocsátására az elektronikus pénz kibocsátását követő ötödik munkanapig nem kerül sor, akkor az elektronikus pénz kibocsátását követő ötödik munkanaptól

kell alkalmazni.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában azon – a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam-kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott – egyedi kockázati súlyú kötvények minősülnek biztonságos, alacsony kockázatú eszközöknek, amelyek esetében az egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény – leszámítva a külön jogszabályban meghatározott minőségi kötvényt – legfeljebb 1,6% lehet.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl biztonságos, alacsony kockázatú eszköz az ÁÉKBV olyan kollektív befektetési értékpapírja, amely kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott eszközbe fektet.

(7) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek előzetesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet a kibocsátott elektronikus pénz ellenében átvett pénzeszközök védelme érdekében végrehajtott intézkedésekben bekövetkező minden jelentős változásról.

(8) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása érdekében átvett pénzeszközre a 87/L. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

XIII. Fejezet

A likviditás biztosítása

Forrásgyűjtés

88. §⁴⁹⁹ Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából – betét elfogadásán kívül – kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.

A lejárati összhang és az azonnali fizetőképesség biztosítása

89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizetőképességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.

(2)⁵⁰⁰ A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét – tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel – követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények [13/D. §] teljesítésével kell biztosítania.

(3)⁵⁰¹

(4)⁵⁰² Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót köteles folyamatosan teljesíteni.

XIV. Fejezet

Összevont alapú felügyelet⁵⁰³

A hitelintézetek összevont alapú felügyelete

90. §⁵⁰⁴ (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a hitelintézet, amelynek

a) legalább egy hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás leányvállalata van, vagy ilyen típusú intézményben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy

b) anyavállalata pénzügyi holding társaság.

(2)⁵⁰⁵ Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetre, és

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelő társaságára és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelő társaságára és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.

(3) Ha valamely hitelintézet anyavállalata befektetési vállalkozás, illetve a befektetési vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben és a hitelintézet nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, a Tpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

91. §⁵⁰⁶ (1) A Felügyelet feladata a 90. § (1) bekezdésében meghatározott, Magyarországon bejegyzett hitelintézet összevont pénzügyi helyzeten alapuló felügyelete.

(2) A Felügyeletnek nem feladata a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, továbbá a külföldi hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működésének egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.

(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól – a 90. § (1) bekezdésében meghatározott hitelintézet kérelmére – mentesítheti a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást vagy a járulékos vállalkozást, ha

a)⁵⁰⁷ székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását,

b) bevonása félrevezető eredményre vezetne (így különösen, ha az ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony időtartama előre láthatóan nem haladja meg az egy évet),

c) bevonása az összevont alapú felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne, mivel mérlegfőösszege és mérlegen kívüli tételeinek a 79. § (4) bekezdése szerint számított összege nem éri el az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal bíró vállalkozás mérlegfőösszegének egy százaléka, illetve a kettőmilliárd-ötszázmillió forint közül a kisebb értéket.

(4) Ha több vállalkozás külön-külön nem, de együttesen eléri a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott érték közül a kisebbet, nem tekinthetők elhanyagolható jelentőségűnek, és a Felügyelet nem adhat mentesítést az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól.

(5) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű hitelintézetet, illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(6) A Felügyelet engedélyezheti, hogy – bár a hitelintézet nem tartozik a 90. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá – a hitelintézet anyavállalatának olyan vállalkozásával, amely Magyarországon bejegyzett és ezen anyavállalat ellenőrző befolyása alatt áll vagy a vállalkozásban az anyavállalat részesedési viszonnyal rendelkezik, összevont alapon is, e fejezet előírásai szerint feleljen meg a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet prudens működése

92. §⁵⁰⁸ (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet [90. § (1) bekezdésének a) pontja], illetőleg a pénzügyi holding társaság [90. § (1) bekezdésének b) pontja] felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírások betartása.

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság igazgatósága az összevont alapú felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás igazgatóságát, amely köteles azt végrehajtani.

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet igazgatósága köteles megjelölni, hogy mely ügyvezető tagja felelős az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás prudens működéséért.

(4)⁵⁰⁹ Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyelőbizottsága köteles gondoskodni az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és befektetési vállalkozás belső ellenőrzésének megfelelő működéséről.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet kockázatvállalása és tőkemegfelelése

93. §⁵¹⁰ (1)⁵¹¹ Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokkal együtt, összevont alapon is köteles megfelelni a 79–81. §-ban a nagykockázat vállalásra, valamint a 83. § (1) és (3) bekezdésében a befektetésre vonatkozóan meghatározott korlátozásnak.

(2)⁵¹² Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek és a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásoknak együttesen rendelkezniük kell az összevont alapon számított, 76. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt elérő összevont alapon számított szavatoló tőkével. Az összevont alapon számított szavatoló tőke számításának módját külön jogszabály határozza meg.

(3) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelést az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság számítja ki. A pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek. A pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata az összevont alapú számításokhoz szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni és azokat nem használhatja fel más célra.

(4) Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy járulékos vállalkozásban (a továbbiakban: többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony), a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását minden, az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, illetőleg a pénzügyi holding társaságnak el kell végeznie.

(5) Többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony esetén a Felügyelet engedélyezheti, hogy a tőkemegfelelési és kockázatvállalási előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását csak a legfelső szinten lévő, összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság végezze el.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti mentesítést a következő feltételek együttes fennállása esetén adhat:

a) a legfelső szinten lévő magyarországi bejegyzésű hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság a mentesítendő magyarországi bejegyzésű hitelintézetben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

b) a legfelső szinten lévő hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság a mentesítendő hitelintézetet az összevont alapú kockázatvállalási és tőkemegfelelési számításokba bevonja,

c) a szavatoló tőkének a többszörös ellenőrző befolyás alatt vagy részesedési viszonyban álló vállalkozások közötti megfelelő megosztása biztosított,

d)⁵¹³ a mentesítendő hitelintézet nem rendelkezik harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal.

A prudens működésre vonatkozó előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítása során alkalmazható módszerek

94. §⁵¹⁴ (1)⁵¹⁵ Az összevont alapú kockázatvállalási és tőkemegfelelési adatok meghatározásához szükséges számítások során az Szmt. szerinti bevonási módszerek alkalmazandók. Az adatok nyilvántartása, meghatározása és a bevonási módszerek tekintetében az Szmt. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A Felügyelet engedélyezheti, hogy a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába az anyavállalat valamely leányvállalatát az Szmt. közös vezetésű vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint, tőkerészesedésének arányában vonja be, ha szerződés biztosítja, hogy az anyavállalatot kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli és a társtulajdonosok pénzügyi helyzete kielégítő.

(3) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos vállalkozást az Szmt. közös vezetésű vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni, ha azt egy részesedési viszonnyal rendelkező összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézet – egy vagy több – az összevont alapú mérésekbe be nem vont vállalkozással közösen irányítja és kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli.

(4) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos vállalkozást az Szmt. társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni a (2)–(3) bekezdésekben meghatározott eltéréssel.

(5) Ha az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg, az összevonás módszerét a Felügyelet állapítja meg.

(6)⁵¹⁶ Az összevont alapú szavatoló tőke számítása során a szavatoló tőkéből le kell vonni a 91. § (3) bekezdése alapján mentesített vállalkozásban fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alapvető kölcsöntőke, járulékos kölcsöntőke és alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.

95. §⁵¹⁷ (1) Az olyan hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt megadni. Ezen egyedi adatot és információt köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.

(2) Az olyan hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.

(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében a következő személyektől is kérhet – közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézeten keresztül közvetve – adatot, aki (amely) – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles azt a Felügyeletnek megadni:

a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személy,

b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával vagy a hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személy, és

c) a 91. § (3) bekezdése alapján mentesített hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás vagy járulékos vállalkozás.

(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, illetőleg a pénzügyi holding társaságnak rendelkeznie kell a felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetőleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső ellenőrzési rendszerrel.

(5)⁵¹⁸ Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság és azon vállalkozások – amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed – közötti ügyletek felügyelete a Felügyelet feladata. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az előbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és ellenőrzésére, amelyeket a Felügyelet ellenőriz. Ha az ügyletek veszélyeztetik az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet pénzügyi helyzetét, akkor a Felügyelet intézkedést alkalmaz.

Bejelentési kötelezettség

96. §⁵¹⁹ (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet és a pénzügyi holding társaság haladéktalanul köteles bejelenteni a 90. § (2) bekezdésében, valamint a 95. § (3) bekezdésében meghatározott szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását, illetőleg megszűnését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésű hitelintézet külföldi pénzügyi holding társaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetén keresztül is eleget tehet.

Felügyeleti ellenőrzés

96/A. §⁵²⁰ (1) A 90. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások körében a Felügyelet jogosult – helyszínen kívül, illetőleg helyszínen – ellenőrizni a 90–96. §-ban foglalt rendelkezések betartását.

(2) A 95. § (3) bekezdésében meghatározott személyek körében a Felügyelet – helyszínen kívül, illetőleg helyszínen – ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.

A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyelet tekintetében

96/B. §⁵²¹ (1) A Felügyelet – harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére – a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának átadhatja, ha a külföldi felügyeleti hatóság megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.

(2) A 96/A. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

(3)⁵²² Ha a hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet vagy pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A vizsgálat során egyeztet az Európai Bankbizottsággal. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.

(4)⁵²³ Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni.

(5)⁵²⁴ A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli hitelintézet vagy pénzügyi holding társaság székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságával.

96/C. §⁵²⁵ (1) Ha a hitelintézet anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet az Európai Unió hitelintézetet engedélyező tagállamának illetékes felügyeleti hatósága látja el.

(2)⁵²⁶ Ha a hitelintézet anyavállalata pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyeletet a hitelintézetet engedélyező tagállam illetékes felügyeleti hatósága látja el. Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, akkor a pénzügyi holding társaság anyavállalatot bejelenti az Európai Bizottságnak, valamint tájékoztatja a többi tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.

(3) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más tagállambeli hitelintézet ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel –, az összevont alapú felügyeletet azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holding társaságot bejegyezték.

(4)⁵²⁷ Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más tagállambeli hitelintézet

a) ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata, de egyikük székhelye sem abban a tagállamban található, amelyben a pénzügyi holding társaság székhelye, vagy

b) több olyan pénzügyi holding társaság leányvállalata, amelyeknek a székhelye különböző tagállamban található, és ezen tagállamok mindegyikében engedélyeztek hitelintézeti leányvállalatot,

az összevont alapú felügyelet ellátásáról az érintett (ideértve a pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállamot is) tagállamok felügyeleti hatóságai közötti megállapodás dönt. Megállapodás hiányában az összevont alapú felügyelet a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet, egyezőség esetén a korábban engedélyezett hitelintézet felügyeletét ellátó hatóság feladatát képezi.

(5)⁵²⁸ A (2)–(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok a közöttük lévő megállapodások alapján eltérhetnek, de ebben az esetben a megállapodás előtt a pénzügyi holding társaság véleményét is ki kell kérni.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.

(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára köteles megadni.

(8) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(9) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadhatja.

(10) A 96/A. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

(11)⁵²⁹ Ha a Felügyelet a konszolidáló felügyeleti hatóság, akkor a (7)–(9) bekezdésben rögzítetteken kívül az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására

a) a rendes működés során, ideértve az irányítási rendszerre és a kockázatkezelési követelményre vonatkozó rendelkezések [13/D. §] ellenőrzését, a hitelintézetek belső tőkemegfelelési folyamatának [76/K. §] értékelését, a felügyeleti felülvizsgálatot [145/A. §], a nyilvánosságra hozatali követelmények [137/A. §] alkalmazását, valamint a hitelintézettel szemben alkalmazott intézkedéseket,

b) szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával a válsághelyzetekre való felkészülés és a válsághelyzetek során, ideértve a hitelintézetek működésében és a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is.

(12)⁵³⁰ A Felügyelet – a XXVII. Fejezetre is tekintettel – minden olyan információt megad a tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak, amely

1. az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet tulajdonosi szerkezetének feltárását, valamint a hitelintézet illetékes felügyeleti hatóságának azonosítását szolgálja,

2. az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézettől származó információk gyűjtésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,

3. olyan, az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetet, befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást, befektetési alapkezelő társaságot vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a hitelintézetet,

4. a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlet-tőkekövetelményre, valamint a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának korlátozására vonatkozik, és

5. befolyásolja a másik tagállam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás prudenciális helyzetét.

(13)⁵³¹ A Felügyelet kérelemre a (12) bekezdésben rögzítetteken kívül minden olyan információt megad a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, amelyet ezen hatóság felügyeleti feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.

(14)⁵³² Ha a Felügyelet egy másik tagállamban székhellyel rendelkező EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor a Felügyeletnek elsődlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.

(15)⁵³³ Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő – ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is –, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon tagállamok bármelyikében, amelyben

a) az ezen hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, vagy

b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

a székhelye van, vagy amely tagállamban olyan hitelintézet létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni az érintett tagállam központi kormányát, illetékes felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.

XIV/A. Fejezet⁵³⁴

KIEGÉSZÍTŐ FELÜGYELET

Pénzügyi konglomerátum

96/D. §⁵³⁵ (1) Pénzügyi konglomerátum – e törvény szerint – az a csoport [2. számú melléklet II. fejezet 13. pontja],

a) amelynek élén

1. hitelintézet áll vagy

2. nem szabályozott vállalkozás áll, és a csoport tevékenysége a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jelentős mértékben a pénzügyi ágazatba sorolható, és

b) amelyben van olyan vállalkozás, amely a biztosítási szolgáltatási ágazathoz és olyan vállalkozás, amely a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazathoz tartozik és

c) amely vállalkozásaiban összevontan (konszolidáltan), illetőleg aggregáltan mért tevékenység mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazatban jelentős a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően.

(2) A pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás

a) az anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül egyetlen vállalkozás sem rendelkezik benne ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal,

b) a legnagyobb mérlegfőösszegű anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között több, az a) pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat található,

c) a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás azon vállalkozások közül, amelyekben – a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül – egyetlen vállalkozás sem rendelkezik ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nincs az a) pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat,

d) a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nem található az a)–c) pontban foglalt feltételeknek megfelelő vállalkozás.

(3) A csoport pénzügyi ágazatbeli tevékenysége jelentősnek minősül, ha a csoporton belül a pénzügyi ágazathoz tartozó szabályozott és nem szabályozott vállalkozások mérlegfőösszegeinek összege meghaladja a csoport összesített mérlegfőösszegének negyven százalékát.

(4) Az adott pénzügyi ágazatbeli tevékenység jelentősnek minősül, ha

a) a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a mérlegfőösszege és a csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített mérlegfőösszege arányának és

b) a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a tőkekövetelménye és a csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített tőkekövetelménye arányának

számtani átlaga meghaladja a tíz százalékot, mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki és befektetési szolgáltatási ágazatban. A számítások során a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat egy ágazatnak tekintendő.

(5) A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha a (4) bekezdés szerinti számítások alapján legkisebb ágazat mérlegfőösszege is meghaladja az egyezerhatszázmilliárd forintot.

(6) A Felügyelet mint koordinátor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve pénzügyi konglomerátumnak tekinthet egy csoportot, és előírhatja a 96/I–96/J. § rendelkezéseinek betartását, ha

a) a legkisebb pénzügyi ágazat nagysága meghaladja az öt százalékot

1. a (4) bekezdés alapján számított átlag tekintetében vagy

2. ezen ágazat mérlegfőösszege és a pénzügyi ágazat mérlegfőösszegének arányában vagy

3. ezen ágazat tőkekövetelménye és a pénzügyi ágazat összesített tőkekövetelményének arányában; vagy

b) a banki vagy a befektetési szolgáltatási ágazatban a mérlegfőösszeg és a biztosítási szolgáltatási ágazatban a bruttó díjbevétel alapján számított piaci részesedés Magyarországon meghaladja az öt százalékot.

(7) Ha valamely mutató értéke a (3)–(5) bekezdésben megadott érték alá csökken, de a (3) bekezdés szerinti érték a harmincöt százalékot, a (4) bekezdés szerinti érték a nyolc százalékot, illetőleg az (5) bekezdés szerinti érték az egyezerháromszázmilliárd forintot eléri, akkor a csoportot ezt követően még három évig pénzügyi konglomerátumnak kell tekinteni.

(8) Ha a Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, akkor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve a (7) bekezdésben említett hároméves időtartam alatt bármikor dönthet a kiegészítő felügyelet gyakorlásának megszüntetéséről.

(9) A mérlegre vonatkozó számításokat a csoport vállalkozásainak számviteli összesített mérlegfőösszege alapján kell elvégezni. A csoport azon vállalkozásait, amelyekben részesedési viszonya van a csoport egy másik vállalkozásának, a számviteli törvény szerinti tőkearányos mértékben kell figyelembe venni az összesített mérlegfőösszeg megállapításakor. Ellenőrző befolyás fennálltakor az összevont (konszolidált) mérlegbeli adatokat kell figyelembe venni.

(10)⁵³⁶ E fejezet alkalmazásában

a) a hitelintézet tőkekövetelménye

1. a 76. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelménynek, és

2. az 5. számú melléklet 16. pontja szerinti limittúllépések értéke tőkekövetelményének

összege;

b)⁵³⁷ a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Bszt. 105. §-ának (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkeszükséglet;

c) a biztosító tőkekövetelménye a Bit. 121. §-ának (3) bekezdésében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglete és a Bit. 126. §-ában meghatározott minimális biztonsági tőke közül a magasabb érték;

d) harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tőkekövetelmény a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti – a működés feltételeként előírt – minimális tőke.

(11) Ha egy pénzügyi konglomerátumon belül egy másik pénzügyi konglomerátum is található, akkor ez utóbbi pénzügyi konglomerátumra ezen fejezet előírásait nem kell alkalmazni.

Kiegészítő felügyelet

96/E. §⁵³⁸ (1) A kiegészítő felügyelet célja a pénzügyi konglomerátum csoport szintű prudens működésének felügyelete. Ennek érdekében a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet a pénzügyi konglomerátum kockázatvállalását, csoporton belüli ügyleteit, tőkemegfelelését, belső kontroll rendszerét és kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli.

(2) Kiegészítő felügyelet alá tartozik a pénzügyi konglomerátum élén álló hitelintézet,

a) amely ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik szabályozott vállalkozásban, amelyek közül legalább egy biztosító, vagy

b) amelynek anyavállalata az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság, vagy

c) amely ellenőrző befolyással rendelkezik egy biztosítási szolgáltatási ágazatbeli vállalkozásban.

(3) A kiegészítő felügyelet kiterjed

a) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásra,

b) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetre, amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás,

c) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetre, amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság.

96/F. §⁵³⁹ (1) Ha a Felügyelet az általa engedélyezett hitelintézetet e fejezet alapján pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minősíti, akkor a kiegészítő felügyelet e vállalkozásra és a csoportra kiterjed.

(2) Az (1) bekezdés szerint pénzügyi konglomerátumnak minősítés érdekében a Felügyelet

a) folyamatosan vizsgálja, hogy az általa engedélyezett hitelintézet pénzügyi konglomerátumhoz tartozik-e,

b) szorosan együttműködik a csoporton belüli szabályozott vállalkozás felügyeleti hatóságával,

c) értesíti az érintett felügyeleti hatóságot, ha egy magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozásról megállapítja, hogy az a pénzügyi konglomerátumhoz tartozik.

96/G. §⁵⁴⁰ (1) A Felügyelet feladata a 96/E. § (2) bekezdésében, illetőleg a 96/E. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott, Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet kiegészítő felügyelete.

(2) A Felügyeletnek nem feladata a vegyes pénzügyi holding társaság, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó harmadik országbeli és pénzügyi ágazaton kívüli nem szabályozott vállalkozás egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.

(3) Ha a Felügyelet önállóan vagy az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, akkor kiegészítő felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű hitelintézetet, illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra a kiegészítő felügyelet kiterjed.

(4) A Felügyelet az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve

a) egy – a koordinátor által a 96/I. § (5) bekezdésében mentesített – vállalkozást, a koordinátor kezdeményezésére, a 96/D. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott számításokból figyelmen kívül hagyhat, illetőleg

b) a 96/D. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott küszöbérték számítása során, a koordinátor kezdeményezésére, három egymást követő évet vehet figyelembe, illetőleg – amennyiben jelentős változások következnek be a csoport szerkezetében – e küszöbértékek teljesülésétől eltekinthet, illetőleg

c) a 96/D. § (3) és (4) bekezdésének alkalmazása során – kivételes esetben – a mérlegfőösszegen alapuló mutatószámot helyettesítheti vagy kiegészítheti a bevételi szerkezeten, illetőleg a mérlegen kívüli tevékenységeken alapuló mutatószámmal, ha azokat a kiegészítő felügyelet célját tekintve meghatározónak tartja.

A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet prudens működése

96/H. §⁵⁴¹ (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és a tőkemegfelelési előírások betartása.

(2) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság a kiegészítő felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozást, amely köteles azt végrehajtani.

(3) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet igazgatósága köteles megjelölni, melyik tagja felelős az ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozás prudens működéséért.

A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet pénzügyi konglomerátum szintű kockázatvállalása, csoporton belüli ügyletei és tőkemegfelelése

96/I. §⁵⁴² (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet a pénzügyi konglomerátum szintjén is köteles megfelelni a tőkemegfelelési előírásoknak és rögzíteni a pénzügyi konglomerátum szintjére vonatkozó tőkemegfelelési elveket.

(2) A kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó (9) bekezdés szerinti adatot és információt, a tőkemegfelelési előírásoknak való kiegészítő felügyeleti szintű megfelelést a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság határozza meg évente legalább egy alkalommal. Ezek eredményét és a meghatározásuk alapjául szolgáló lényeges adatokat a pénzügyi konglomerátum élén álló hitelintézet vagy a vegyes pénzügyi holding társaság jelenti a koordinátor részére.

(3) Ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás – de nem vegyes pénzügyi holding társaság – áll, a Felügyelet mint koordinátor által – az érdekelt felügyeleti hatósággal és a pénzügyi konglomerátummal történt egyeztetést követően – kijelölt, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézet nyújtja be a (2) bekezdésben említett eredményeket és annak meghatározását szolgáló lényeges adatokat a koordinátor részére.

(4) A vegyes pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézetnek. A vegyes pénzügyi holding társaság kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata a kiegészítő felügyeleti szintű számításokhoz szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni, és azokat nem használhatja fel más célra.

(5) A Felügyelet mint koordinátor a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól mentesíthet egy vállalkozást, ha

a) székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását vagy

b) bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve félrevezető eredményre vezetne vagy

c) bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne.

(6) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesítést lehetővé tevő döntés meghozatala előtt a Felügyelet mint koordinátor – a sürgős esetek kivételével – egyeztet az érdekelt illetékes hatóságokkal.

(7) Ha több vállalkozás külön-külön mentesíthető lenne az (5) bekezdés c) pontja alapján, de együttesen nem tekinthető elhanyagolható jelentőségűnek, akkor a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól nem mentesíthető.

(8) Az (5) bekezdés b) és c) pontja alapján mentesített hitelintézet székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól a hitelintézet felügyelete érdekében adatot és információt kérhet.

(9) A Felügyelet mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal lefolytatott egyeztetés alapján határozza meg, mely csoporton belüli ügyletet és mely kockázatot kell figyelembe venni a (2)–(4) bekezdés szerinti számítások során. Az egyeztetéskor figyelembe kell venni a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetét és a pénzügyi konglomerátum egészének kockázatkezelését. A csoporton belüli ügylet és a kockázatvállalás jelentős mértékének meghatározása érdekében a Felügyelet mint koordinátor – az érdekelt felügyeleti hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján – megállapítja a szavatoló tőkére, illetőleg a biztosítástechnikai tartalékra vonatkozó küszöbértéket.

(10) Ha a (9) bekezdés alapján a kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletre vonatkozó küszöbérték nem kerül meghatározásra, akkor az ügylet abban az esetben minősül jelentősnek, ha értéke meghaladja a pénzügyi konglomerátum szintjén az összesített tőkekövetelmény öt százalékát.

(11) A pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelési számítások módját külön jogszabály tartalmazza.

A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet pénzügyi konglomerátum szintű kockázatkezelési és belső kontroll rendszere

96/J. §⁵⁴³ (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet köteles gondoskodni a pénzügyi konglomerátum szintű belső kontroll rendszer és kockázatkezelés megfelelő működéséről.

(2) A kockázatkezelés magában foglalja:

a) a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kockázatkezelési elvek és stratégiák alapján megvalósuló vállalatirányítást,

b) azon tőkemegfelelési elveket, amelyek biztosítják az üzleti stratégia kockázatra és tőkemegfelelésre gyakorolt hatásának figyelembevételét,

c) a kockázatellenőrző rendszerek szervezethez történő igazodását, amely rendszerek összehangoltan működnek annak érdekében, hogy mérni és ellenőrizni lehessen a pénzügyi konglomerátum szintjén a kockázatokat.

(3) A belső kontroll rendszer magában foglalja:

a) a jelentős kockázatok azonosítását és mérését, valamint a szavatoló tőkének a kockázatokhoz való hozzárendelését,

b) a csoporton belüli ügyletek és a kockázatvállalás azonosítását, mérését és ellenőrzését.

(4) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézetnek rendelkeznie kell a kiegészítő felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetőleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső kontroll rendszerrel.

A koordinátor

96/K. §⁵⁴⁴ (1) A Felügyelet mint érintett hatóság együttműködik az Európai Unió tagállamainak érintett hatóságaival a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások kiegészítő felügyeletének összehangolásáért és ellátásáért felelős felügyeleti hatóság (a továbbiakban: koordinátor) kijelölése során.

(2) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén álló hitelintézet tevékenységének megkezdését a Felügyelet engedélyezte.

(3) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás áll és

a) a Felügyelet által engedélyezett hitelintézet anyavállalata vegyes pénzügyi holding társaság vagy

b) több, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás anyavállalata Magyarországon székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság és a pénzügyi konglomerátum valamely hitelintézete magyarországi székhellyel rendelkezik vagy

c) a pénzügyi konglomerátumban nem található a vegyes pénzügyi holding társaság székhelyének tagállamában engedélyezett hitelintézet, a pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazata együttesen a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat, valamint a legnagyobb mérlegfőösszege magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézetnek van.

(4) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha

a) a pénzügyi konglomerátum élén több, az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság áll és ezen tagállamok mindegyikében rendelkezik a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozással, vagy

b) a pénzügyi konglomerátum élén nem áll anyavállalat,

valamint a pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazata együttesen a banki és befektetési szolgáltatási ágazat és a pénzügyi konglomerátumon belül a legnagyobb mérlegfőösszege egy magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézetnek van.

(5) A (2)–(4) bekezdéstől eltérően, az érintett felügyeleti hatóságokkal történt megállapodás alapján a Felügyelet elláthatja a koordinátori feladatokat, valamint megbízhat más érintett felügyeleti hatóságot a koordinátori feladatok ellátásával, ha a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezete vagy a különböző országokbeli tevékenységének aránya alapján indokolt. A döntés meghozatala előtt ki kell kérni az érintett pénzügyi konglomerátum véleményét is.

A koordinátor feladata

96/L. §⁵⁴⁵ (1) A Felügyelet koordinátorként

a) ellátja a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének áttekintését és értékelését,

b) összegyűjti és továbbítja az érintett felügyeleti hatóságok részére a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaira vonatkozó adatokat és információkat,

c) ellenőrzi a 96/I. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátumon belüli kockázatvállalásra, tőkekövetelményre és csoporton belüli ügyletekre vonatkozó rendelkezések betartását,

d) ellenőrzi a 96/J. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátum belső kontroll rendszerére és kockázatkezelésére vonatkozó rendelkezések betartását,

e) az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve megtervezi és összehangolja a felügyeleti feladatok ellátását,

f) a kiegészítő felügyelet céljának elérése érdekében felmerülő egyéb feladatokat ellátja, a szükséges intézkedéseket megteszi, és a döntéseket meghozza,

g) értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és az Európai Bizottságot valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről.

(2) A kiegészítő felügyelet elősegítése és megvalósítása érdekében a Felügyelet mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal, valamint szükség esetén más érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köt.

A felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés

96/M. §⁵⁴⁶ (1) A Felügyelet szorosan együttműködik az érintett felügyeleti hatóságokkal a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletének ellátása érdekében. A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat az érintett felügyeleti hatóságok részére átadja.

(2) Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:

a) a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetének meghatározására, valamint a csoport szabályozott vállalkozásainak felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság azonosítására,

b) a pénzügyi konglomerátum stratégiai elvének és céljának figyelemmel kísérésére,

c) a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének, a tőkemegfelelésének, a csoporton belüli ügyleteinek, a kockázatvállalásának és a jövedelmezőségének figyelemmel kísérésére,

d)⁵⁴⁷ a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások minősített befolyással rendelkező tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,

e) a pénzügyi konglomerátum szervezetének, valamint a pénzügyi konglomerátum szintű kockázatkezelésnek és belső kontroll rendszernek a figyelemmel kísérésére,

f) a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaitól származó információk gyűjtésére és az összegyűjtött információk ellenőrzésére,

g) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának működését kedvezőtlenül befolyásoló változás figyelemmel kísérésére,

h) a felügyeleti hatóság által hozott szankciókról és kivételes intézkedésekről történő tájékoztatásra.

(3) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió tagállamainak jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal és a Központi Bankok Európai Rendszerével is folytathat információcserét.

(4) A Felügyeletnek – a határozata meghozatalát megelőzően – egyeztetnie kell azon érintett felügyeleti hatósággal, amely felügyeleti feladatának ellátását a döntés érintheti

a) az engedélyhez kötött tulajdonos személyében, vezető állású személyben bekövetkezett változás,

b) szankciók és kivételes intézkedések

tekintetében.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően nem áll fenn az előzetes egyeztetési kötelezettség sürgős esetben vagy ha az a döntés hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja. Ilyenkor a Felügyeletnek az érintett hatóságokat a határozatról utólagosan és haladéktalanul tájékoztatnia kell.

(6) A Felügyelet mint koordinátor a feladata ellátása érdekében a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozásra vonatkozó adatok és információk átadása érdekében megkeresheti a vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóságot.

Információ átadása

96/N. §⁵⁴⁸ (1) A pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott és nem szabályozott vállalkozás, valamint az érintett természetes személy köteles a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás részére minden adatot és információt megadni a kiegészítő felügyelet érdekében elvégzendő számításokhoz. Ezen egyedi adatot és információt köteles a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.

(2) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében szükséges adatért és információért az érintett felügyeleti hatósághoz fordulhat.

Felügyeleti ellenőrzés

96/O. §⁵⁴⁹ (1) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai által átadott adatok és információk helyességét jogosult – helyszínen és helyszínen kívül – ellenőrizni.

(2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamának érintett felügyeleti hatóságához fordulhat az ellenőrzés lefolytatása érdekében.

96/P. §⁵⁵⁰ (1) A 96/E. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában említett hitelintézetet tartalmazó pénzügyi konglomerátum esetében a pénzügyi konglomerátum élén álló harmadik országbeli anyavállalat figyelmen kívül hagyásával kell az érintett hatóságoknak kijelölniük a koordinátort.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztet a Pénzügyi Konglomerátumok Bizottsága (Financial Conglomerates Committee) által kiadott iránymutatásokat is figyelembe véve. Az egyeztetést követően a Felügyelet mint koordinátor dönt a jogrend megfelelőségéről.

(3) Ha a harmadik ország jogrendje megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor az olyan pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletét, amelynek élén a 96/E. § (3) bekezdésének b), illetőleg c) pontjában meghatározott hitelintézet harmadik országbeli anyavállalata áll, nem a Felügyelet látja el.

(4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor a Felügyelet mint koordinátor látja el a kiegészítő felügyeleti feladatokat és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni.

IV. RÉSZ

BETÉTBIZTOSÍTÁS ÉS INTÉZMÉNYVÉDELEM

XV. Fejezet

Az Országos Betétbiztosítási Alap

97. § (1)⁵⁵¹ A hitelintézet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.

(2)⁵⁵² A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez. A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egyidőben köteles tájékoztatni az Alapot.

(3)⁵⁵³ Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.

(4)⁵⁵⁴ A betétbiztosítás egyenértékűségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:

a) a betétbiztosítással lefedett betétek körét;

b) a betétbiztosítással érintett ügyfélkört;

c) a betétbiztosítás mértékét;

d) a betétbiztosítás eljárásrendje alapján a betétkifizetés várható időigényét;

e) a betétkövetelés érvényesítésének lehetőségét;

f) az Alap véleményét.

(5)⁵⁵⁵ Ha a fióktelep a (3) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.

(6)⁵⁵⁶ Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.

(7)⁵⁵⁷ Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított betétek köre meghaladja a fióktelepre érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított betétek körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep csatlakozott az Alaphoz. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a betétek befagyásáról. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 105. § előírásait kell alkalmazni.

(8)⁵⁵⁸ Az Alap külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a betétbiztosítási rendszerek tagjaira és a biztosított betétállományra vonatkozó nyilvántartás, valamint a betétesek kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a betétbiztosítási rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a betétest mekkora összegű kártalanítás illeti meg.

97/A. §⁵⁵⁹ Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe által gyűjtött betétre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.

98. § (1) Az Alap feladata

a)⁵⁶⁰

b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása esetén a betétes részére a 101. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, illetve

c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása,

d)⁵⁶¹ a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, illetőleg magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet létrehozták.

(2) Az Alap a betétestől és más hitelezőtől kapott megbízás alapján ellátja a képviseletet az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében egyezségi tárgyaláson, illetve a felszámolási eljárás során.

Az Alap által biztosított betétek

99. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki.

(2) Az Alap által nyújtott biztosítás – a 100. §-ban meghatározott kivételekkel – a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet

a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint

b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül

az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el.

(3) Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére.

(4)⁵⁶²

100. § (1)⁵⁶³ Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki

a) a költségvetési szerv,

b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,

c) az önkormányzat,

d)⁵⁶⁴ a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,

e) a befektetési alap,

f)⁵⁶⁵ a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,

g) az elkülönített állami pénzalap,

h) a pénzügyi intézmény,

i) az MNB,

j)⁵⁶⁶ befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,

k)⁵⁶⁷ kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,

l)⁵⁶⁸ a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább öt százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói,

m)⁵⁶⁹ az l) pontban említett személy minősített befolyásával működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] által elhelyezett,

n)⁵⁷⁰ a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap

betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.

(2)⁵⁷¹ Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá

a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint

b) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik,

c)⁵⁷² olyan betétre, amelyet nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.

Az Alap által fizetett kártalanítás

101. § (1)⁵⁷³ Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 105. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a kártalanítás 105. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

(2)⁵⁷⁴ Az Alap a befagyott tőkeösszeg után a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás 105. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére.

(3)⁵⁷⁵

(4)⁵⁷⁶ Nyereménybetétek esetén – a betét elhelyezésének időpontjától függetlenül – a betétes legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a betét névértékének megfelelő összegű kártalanításra jogosult.

(5)⁵⁷⁷ A betétes az (1)–(4) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az Alappal szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt.

(6) Közös betét esetén a (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából – eltérő szerződési kikötés hiányában – a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.

(7)⁵⁷⁸ Hitelintézetek egyesülése esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei – a lakástakarékpénztári betétek kivételével – legfeljebb öt évig.

(8) A betétállomány átruházása esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából a (7) bekezdésnek a beolvadásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(9)⁵⁷⁹ Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki.

(10)⁵⁸⁰ Közösségi betétek esetén az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni.

(11)⁵⁸¹ A betétes elhalálozása esetén – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig – a kettő közül a későbbi időpontig – külön betétnek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell.

(12)⁵⁸² A 101. § (1) bekezdésének alkalmazása során az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét – elhelyezésének időpontjától függetlenül – az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől külön betétnek minősül.

102. § (1)⁵⁸³ Az Alap által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitellel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt tartozása van. A hitelintézet a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg köteles a beszámítási igényét az Alappal közölni. A hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy a betétest (az adóst) a beszámítási igényéről tájékoztatta. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az Alap a 101. § szerinti összegből a hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.

(2)⁵⁸⁴ A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az Alap tagjánál fennálló valamennyi befagyott követelését össze kell számítani. Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben lejárt követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe be kell számítani.

(3) Fedezetül szolgáló betét esetén az Alap akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.

103. § (1) Az állam által 1993. június 30-át követően biztosítani kívánt betétek biztosítását az Alap – megegyezés szerinti térítés ellenében – átvállalhatja.

(2)⁵⁸⁵ Az állami garanciával vagy kezességgel fedezett betétek esetén a központi költségvetés a kártalanítás 105. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjától számított húsz munkanapon belül bocsátja a garancia beváltásához szükséges pénzeszközöket az Alap rendelkezésére. Ezt az összeget az Alap kizárólag az állami garancia vagy kezesség beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket az államháztartásért felelős miniszter képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti.

(3) Az Alap az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatot az állammal írásban kötött szerződés alapján végezheti.

(4) Az állami garancia beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a felszámolási eljárásban jogosult érvényesíteni. A hitelintézet felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam garancia alapján egyébként fizetni köteles.

XVI. Fejezet

Kártalanítás

104. §⁵⁸⁶

Kifizetés az Alapból

105. § (1)⁵⁸⁷ Az Alap a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján hozott határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után – a három időpont közül a legkorábbiban – megkezdi (a kártalanítás kezdő időpontja) és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételesen indokolt esetben az Alap kérésére a Felügyelet engedélyezheti a kifizetési határidő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb tíz munkanappal.

(2)⁵⁸⁸ Az Alap köteles legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzétenni a betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az Alap által közzétett információkat a kártalanítással érintett hitelintézet honlapján is közzé kell tenni.

(3)⁵⁸⁹

(4) A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül – a 3. számú mellékletben felsoroltak közül az Alap előírásai szerint – két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében.

(5)⁵⁹⁰ A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen kifizetés útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik. Az ötszáz forintnak megfelelő összegnél kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki.

106. §⁵⁹¹ A kártalanítással érintett hitelintézet az Alap kezdeményezése esetén az Alap által biztosított betétek alapján járó kártalanítási kifizetéssel együtt járó feladatok ellátására köteles az Alappal megállapodást kötni. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a működése során hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelelő térítésre jogosult.

A kifizetett betétkövetelések átszállása

107. § (1) Ha az Alap a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés – a kifizetett összeg erejéig – a betétesről az Alapra száll át. A követelés átszállásával az Alap a korábbi jogosult helyébe lép. Az Alap a felszámolási eljárásban az átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni.

(2)⁵⁹² Az Alapból a kártalanításra jogosult személy részére történt bármilyen kifizetés esetén az érintett hitelintézet az Alap által kifizetett összeget és a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségeket köteles az Alapnak visszafizetni, illetőleg megfizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a hitelintézet Alapban való tagsága megszűnt.

(3) Hitelintézet felszámolása során az Alap azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az Alapra, de amelyekért a 101. § szerint fizetni tartozik, ideértve a kifizetés kapcsán felmerülő költségeket is.

(4)⁵⁹³ A (2) bekezdés alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerülő költség a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség és a kommunikációs költség.

XVII. Fejezet

Az Alap jogállása és szervezete

Az Alap jogállása

108. § (1) Az Alap jogi személy.

(2) Az Alap székhelye: Budapest.

(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető.

(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és a 98. §-ban meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel.

(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.

109. § Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

109/A. §⁵⁹⁴ (1) Az Alap könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Az Alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja az igazgatótanács.

(3) A könyvvizsgáló természetes személy megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az Alapnál és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra a könyvvizsgálói feladatokat.

(4) A könyvvizsgáló feladata az Alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az Alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos igazgatótanácsi előterjesztések hitelességéről.

Az Alap szervezete

110. § (1) Az Alap irányító szerve az igazgatótanács.

(2) Az Alap igazgatótanácsának tagjai:

a)⁵⁹⁵ a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy;

b) az MNB alelnöke,

c) a Felügyelet elnöke,

d) a hitelintézetek érdekképviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá

e) az Alap ügyvezető igazgatója.

(3) Az igazgatótanácsi tag – az igazgatótanács jóváhagyásával – írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatótanács ülésein.

(4)⁵⁹⁶ Az igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az igazgatótanács a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ. Nem választható elnökké és alelnökké az ügyvezető igazgató.

Az igazgatótanács feladata

111. § (1) Az igazgatótanács

a) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,

b) elfogadja az Alap szabályzatait,

c) meghatározza az Alap ügyvezetőjének és megbízottainak feladatait, valamint megállapítja díjazásukat,

d) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételéről,

e) meghatározza az igazgatótanács üléseinek ügyrendjét, helyét, időpontját,

f) meghatározza a hitelintézetek számára azoknak a különleges jelzéseknek, tájékoztatóknak vagy más eszközöknek az alkalmazását, amelyek alapján megállapítható, hogy a hitelintézeteknél elhelyezett betétek biztosítva vannak,

g) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről,

h) meghatározza az Alap által e törvény értelmében teljesítendő kifizetések rendjét,

i) dönt az Alap költségvetéséről, ezen belül a működési költségeiről,

j)⁵⁹⁷ évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig elfogadja az Alap éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az Alap vagyoni helyzetét és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek, valamint megküldi a hitelintézeteknek,

k) évente egyszer kialakítja az Alap díjpolitikáját az e törvényben foglalt kereteken belül, és azt ismerteti a hitelintézetekkel; a díjpolitika alapján meghatározza tagjainak éves befizetési kötelezettségét,

l) dönt a kizárásokról,

m) határoz a 121. § (6)–(8) bekezdése szerinti megemelt, illetve rendkívüli díjfizetési kötelezettség előírásairól,

n)–o)⁵⁹⁸

p)⁵⁹⁹ javaslatot tesz a Felügyeletnek a hitelintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek ellenőrzésére,

q)⁶⁰⁰ ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az igazgatótanács feladatainak végrehajtása során igénybe veheti a Felügyelet szolgáltatásait.

112. § (1) Az igazgatótanács nevezi ki, és menti fel az ügyvezető igazgatót, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács e jogkörét – a kinevezés és felmentés kivételével – az igazgatótanács elnökére átruházhatja.

(2) Az igazgatótanács ellenőrzi az Alap ügyvezető igazgatójának tevékenységét.

Az Alap ügyvezető igazgatója és munkaszervezete

113. § (1) Az Alap önálló munkaszervezettel rendelkezik.

(2) Az Alap tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató gyakorolja az Alap alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

(3) Az ügyvezető igazgató – az igazgatótanács egyetértésével – egyes feladatok ellátására munkaviszonyon kívüli megbízást adhat ki, illetve együttműködési megállapodásokat köthet.

(4) Az Alap vezetője és alkalmazottai tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

114. § Az igazgatótanács feladatkörében eljárva a megbízásokat az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok megfelelő alkalmazásával adja ki.

Az Alap információellátása

115. § (1) Az Alap a hitelintézettől csak a tevékenysége ellátásához szükséges, a Felügyeletnek vagy az MNB-nek rendelkezésére nem álló adatokat kérhet.

(2) Az Alap kérésére köteles

a) a hitelintézet az e törvényben foglaltaknak megfelelően az Alap által meghatározott adatokból,

b) a Felügyelet és az MNB a rendelkezésükre álló adatokból

a kért információt megadni.

(3)⁶⁰¹ Az Alaphoz csatlakozott fióktelep vezető állású személye az Alapnak haladéktalanul – írásban – bejelenti, ha a külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált.

(4) Az Alap a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kizárólag feladatainak ellátása érdekében használhatja fel.

(5)⁶⁰² A tagintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését – ideértve az adatoknak az Alap kifizető rendszerének megfelelő rendelkezésre állását és a betétek személyenként történő összevonását – a Felügyelet a helyszínen ellenőrzi. Az Alap ellenőrzéssel kapcsolatos javaslatát a Felügyelet figyelembe veszi az éves ellenőrzési tervének kialakításakor.

(6)⁶⁰³ A hitelintézet köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó – a 3. számú melléklet I. fejezet szerinti – azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok a kártalanítás végrehajtása céljából az Alap kérésére öt munkanapon belül átadhatóak legyenek. Közösségi betéteknél a hitelintézet a betétes adatain túlmenően abban az esetben köteles a társasházak és lakásszövetkezetek esetén a lakások számát, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó személyek számát nyilvántartani, ha a betét összege meghaladja a 101. § (1) bekezdésében foglalt összeghatárt.

(7)⁶⁰⁴ Az Alap a tagintézetek által megküldött adatállományok alapján rendszeresen teszteli kifizető rendszerének működését.

116. § (1)⁶⁰⁵ Az Alappal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, megbízási jogviszonyban álló személy, valamint az igazgatótanács tagja a feladata ellátásával kapcsolatban tudomására jutott banktitkot, üzleti titkot, továbbá minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint az Alap nem köteles más hatóságok, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, az adat jellege szerinti titokként köteles megőrizni.

(2)⁶⁰⁶

(3)⁶⁰⁷ A Ptk. üzleti titokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni különösen a 97. § (8) bekezdésében foglalt megállapodással, illetve együttműködéssel összefüggően keletkezett, a külföldi betétbiztosítási rendszer vagy külföldi felügyeleti hatóság – általa üzleti titokként kezelt – adatára, azzal, hogy ez nem veszélyeztetheti az Alap által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok nyilvánosságát.

117. § Kártérítési igény az Alappal szemben a jogellenesen okozott kár miatt csak akkor érvényesíthető, ha megállapítható, hogy az Alap eljárása vagy mulasztása törvénysértő volt, és a bekövetkezett kárt ez idézte elő.

Az Alap számlavezetése és pénzkezelése

118. § (1)⁶⁰⁸

(2) Az Alap pénzforgalmi számláján jóváírandók az Alap összes pénzbevételei, beleértve a működésből származó bevételeket is, ugyanakkor a pénzforgalmi számlát meg kell terhelni a működéssel kapcsolatos pénzkiadásokkal, a biztosítási jellegű tevékenységből eredő, valamint a betétek befagyásának megelőzésével kapcsolatos kifizetésekkel.

(3)⁶⁰⁹ Az Alap pénzeszközeit – a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve – állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben kell tartani.

(4) Az Alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja.

XVIII. Fejezet

Az Alap forrásai

119. § (1) Az Alap forrásai:

a) a csatlakozási díj,

b) hitelintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés,

c)⁶¹⁰

d) az Alap által felvett kölcsön,

e) egyéb bevétel.

(2)⁶¹¹ Az Alap – a 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti feladat ellátása érdekében – hitelt vehet fel:

a) az MNB-től, illetve

b) hitelintézettől.

(3)⁶¹² A Kormány az Alap által a 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett kölcsönre az Áht. 33. § (3) bekezdésére tekintettel készfizető kezességet vállal.

(4)⁶¹³

Csatlakozási díj

120. § Az Alaphoz csatlakozó, a Felügyelettől betétgyűjtés végzésére engedélyt kapott hitelintézet – az engedély kézhezvételét követő harminc napon belül – a jegyzett tőkéjének fél százalékával megegyező összeget köteles az Alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni.

Éves díjfizetési kötelesség

A törvényt az Országgyűlés az 1996. november 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. december 12.

Az 1. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2000: CXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése.

Az 1. § d) pontját a 2000: CXXIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XXXIX. törvény 1. §-a állapította meg.

⁴

Az 1. § új e) pontját a 2004: LXXXIV. törvény 1. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti e) pont jelölését f) pontra változtatva.

⁵

Az 1. § e) pontját a 2000: CXXIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2002: LXIV. törvény 1. §-a állapította meg. Az 1. § eredeti e) pontjának jelölését a 2004: LXXXIV. törvény 1. §-a f) pontra változtatta.

⁶

Az 1. § (1) bekezdésének g) pontját a 2007: LI. törvény 1. §-a iktatta be.

⁷

Az 1. § (2) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁸

Az 1. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹

Az 1. § (2) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰

Az 1. § (2) bekezdésének d) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

¹¹

A 2. § (1) bekezdés d) pontja a 2010: CLIX. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²

A 2. § (1) bekezdésének e) pontját a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹³

A 2. § (1) bekezdésének f) pontját az 1997: CLVIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 308. § (7) bekezdésével megállapított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 308. § (1) bekezdése alapján 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

¹⁴

A 2. § (1) bekezdésének g) pontját az 1999: XCIX. törvény 183. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja.

¹⁵

A 2. § (1) bekezdésének h) pontját az 1999: CXXV. törvény 67. §-ának (1) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XXXIX. törvény 2. §-a állapította meg.

¹⁶

A 2. § (1) bekezdésének i) pontját a 2001: CXX. törvény 437. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIX. törvény 167. § (1) bekezdés a) pontja.

¹⁷

A 2. § (2) bekezdésének b) pontját a 2004: XLVIII. törvény 147. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸

A 2. § (2) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

A 2. § (2) bekezdésének d) pontja a 2007: CVI. törvény 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰

A 2. § (2) bekezdésének e) pontját a 2001: CXX. törvény 450. §-a (2) bekezdésének n) pontja hatályon kívül helyezte.

²¹

A 2. § (2) bekezdésének f) pontját a 2007: LI. törvény 83. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

²²

A 2. § (2) bekezdésének g) pontját a 2001: L. törvény 47. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXXII. törvény 24. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

²³

A 2. § (2) bekezdés h) pontját a 2009: CLXII. törvény 34. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés kizárólag a 2010. június 11-ét követően kötött szerződésekre alkalmazandó.

²⁴

A 2. § (3) bekezdését a 2004: XLVIII. törvény 1. §-a iktatta be.

²⁵

A 2. § (4) bekezdését a 2009: LXXXVI. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶

A 2. § (5) bekezdését a 2009: LXXXVI. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be.

²⁷

A 3. § (1) bekezdésének b) pontja a 2000: CXXIV. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸

A 3. § (1) bekezdés e) pontja a 2010: CLIX. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹

A 3. § (1) bekezdés f) pontja a 2010: CLIX. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰

A 3. § (1) bekezdés g) pontja a 2010: CLIX. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹

A 3. § (1) bekezdés h) pontja a 2010: CLIX. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³²

A 3. § (1) bekezdésének i) pontját a 2007: CXXXVIII. törvény 181. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLIX. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be.

³³

A 3. § (1) bekezdésének l) pontját a 2007: CXXXVIII. törvény 181. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁴

A 3. § (1) bekezdésének m) pontját az 1997: CLVIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdése. Ez utóbbi módosító törvény 74. § – 2010: XC. törvény 153. §-a szerint módosított – (2) bekezdése alapján a 2009. október 31-én hatályos rendelkezés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi vállakozást a Felügyelet pénzforgalmi intézményként történő működésre jogosító engedély iránti kérelem nélkül pénzforgalmi intézményként nyilvántartásba vesz, azzal, hogy legkésőbb 2011. április 30-tól meg kell felelnie az 1996: CXII. törvény pénzforgalmi intézményekre vonatkozó követelményeinek.

³⁵

A 3. § (1) bekezdésének n) pontját a 2000: CXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXVIII. törvény 181. § (3) bekezdésének a) pontja.

³⁶

A 2001: CXX. törvény 423. §-a alapján a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésének ellenőrzését 2002. december 31-ig a Magyar Nemzeti Bank végzi.

³⁷

A 3. § (2) bekezdésének b) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸

A 3. § (3) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹

A 3. § (4) bekezdése a 2001: LXXXIII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰

A 3. § (5) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított és a 2010: CLIX. törvény 85. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹

A 3. § (6) bekezdése a 2001: LXXXIII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²

A 3. § (7) bekezdése a 2009: LVI. törvény 152. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴³

A 3. § (8) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴

A 3. § (9) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 3. §-ának (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CL. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵

A 3. § (10) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 3. §-ának (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶

A 3. § (11) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 174. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁷

A 3. § (12) bekezdését a 2009: CL. törvény 19. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁸

A 3. § (13) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 14. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁹

A 3/A. §-t az 1997: CLVIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁰

A 3/A. § (1) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 276. §-ával megállapított szöveg, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁵¹

A 3/A. § (2) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény – 2002: LXIV. törvény 65. §-ával megállapított – 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁵²

A 3/A. § (3) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³

A 3/A. § (4) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 4. §-ának (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXXVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴

A 3/B. §-t a 2000: CXXIV. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXXVI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁵

A 4. § (2) bekezdése a 2004: XLVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁶

A 4. § (3) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁷

A 4. § (3) bekezdésének b) pontja a 2007: LI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁸

A 4. § (3) bekezdés c) pontja a 2009: CL. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁹

A 4. § (3) bekezdésének f) pontja a 2004: XXXV. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰

A 4. § (3) bekezdésének g) pontja a 2004: XXXV. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶¹

A 4. § (3) bekezdésének h) pontját a 2004: XXXV. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIX. törvény 167. § (2) bekezdése.

⁶²

A 4. § (3) bekezdésének i) pontját a 2007: LI. törvény 2. §-a iktatta be.

⁶³

A 4. § (3) bekezdésének j) pontját a 2007: LI. törvény 2. §-a iktatta be.

⁶⁴

A 4. § (3) bekezdés k) pontját a 2010: CLIX. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁵

A 4. § (3) bekezdés l) pontját a 2010: CLIX. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁶

A 4. § (4) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁷

Az 5. § előtti cím a 2000: CXXIV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁸

Az 5. § (1) bekezdés a 2010: CLIX. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹

Az 5. § (2) bekezdése az 1997: CLVIII. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰

Az 5. § (2) bekezdésének a) és c) pontja a 2000: CXXIV. törvény 6. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷¹

Az 5. § (2) bekezdésének b)–c) pontját a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷²

Az 5. § (2) bekezdésének d) pontját a 2001: LXXXIII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 11. § (1) bekezdése alapján a 2001. december 31. napján pénzváltási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező, Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás, pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás 2002. június 30-ig végezhet pénzváltási tevékenységet.

⁷³

Az 5. § (4) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 6. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴

Az 5. § (5) bekezdése a 2001: XX. törvény 23. §-ának megfelelően módosított szöveg.

⁷⁵

Az 5. § (6) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 6. §-ával megállapított és a 2010: CLIX. törvény 85. § b) pont ba) alpontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶

Az 5. § (8) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése iktatta be, és a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁷

Az 5. § (9) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg és a 2010: CLIX. törvény 85. § b) pont bb) alpontja szerint módosított szöveg.

⁷⁸

A 6. § a 2009: LXXXVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁹

A 6. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CLIX. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰

A 6. § (3) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 85. § c) pont ca) alpontja szerint módosított szöveg.

⁸¹

A 6. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CLIX. törvény 85. § c) pont cb) alpontja szerint módosított szöveg.

⁸²

A 6. § (4) bekezdés b) pontja a 2009: CL. törvény 21. §-ával megállapított és a 2010: CLIX. törvény 85. § c) pont cc) alpontja szerint módosított szöveg.

⁸³

A 6/A. §-t megelőző alcímet a 2009: LXXXVI. törvény 8. §-a iktatta be.

⁸⁴

A 6/A. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 8. §-a iktatta be.

⁸⁵

A 6/B. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 8. §-a iktatta be.

⁸⁶

A 6/B. § (2) bekezdése a 2009: CLXII. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés kizárólag a 2010. június 11-ét követően kötött szerződésekre alkalmazandó.

⁸⁷

A 6/C. §-t megelőző alcímet a 2009: CL. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁸

A 6/C. §-t a 2009: CL. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁹

A 6/D. §-t a 2010: CLIX. törvény 19. §-a iktatta be.

⁹⁰

A 6/E. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CLIX. törvény 20. §-a iktatta be.

⁹¹

Az I. Rész címe a 2009: CL. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

⁹²

A 8. § a 2009: LXXXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

⁹³

A 8. § (1) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁴

A 8. § (2) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁵

A 8. § (3) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁶

A 8. § (4) bekezdése a 2009: CL. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁷

A 8. § új (5) bekezdését a 2009: CL. törvény 24. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdés a 2010: CLIX. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁸

A 8. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009: CL. törvény 24. § (3) bekezdése.

⁹⁹

A 9. §-t megelőző alcím a 2009: LXXXVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁰

A 9. § a 2009: LXXXVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰¹

A 9. § (11) bekezdését a 2009: CL. törvény 25. §-a bekezdése iktatta be.

¹⁰²

A 9. § (12) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 22. §-a iktatta be.

¹⁰³

A 10. § (1) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 12. §-ával megállapított és a 2010: CLIX. törvény 85. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁴

A 10. § (2) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 8. §-ának (1) bekezdése, második mondatát a 2000: CXXIV. törvény 9. §-ának (2) bekezdése állapította meg.

¹⁰⁵

A 11. §-t megelőző alcím a 2008: CIII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁶

A 11. § a 2009: LXXXVI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁷

A 11. § a) pontja a 2009: CXLVIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁸

A 12. §-t a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁹

A 13. § (1) bekezdés e) pontja a 2009: CL. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁰

A 13. § (1) bekezdésének f) pontját a 2000: CXXIV. törvény 10. §-ának (1) bekezdése iktatta be.

¹¹¹

A 13. § (1) bekezdésének g) pontját a 2007: LI. törvény 6. §-a iktatta be.

¹¹²

A 13. § (2) bekezdése a 2009: CL. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹³

A 13. § (3) bekezdése az 1997: CLVIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁴

A 13. § (4) bekezdését a 2001: LXXXIII. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CL. törvény 26. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁵

A 13. § (5) bekezdését a 2001: LXXXIII. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2002: LXIV. törvény 9. § (2) bekezdése állapította meg.

¹¹⁶

A 13/A. §-t a 2000: CXXIV. törvény 11. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2002: LXIV. törvény 10. §-a állapította meg.

¹¹⁷

A 13/A. § (13) bekezdését a 2003: XXXIX. törvény 3. §-a iktatta be.

¹¹⁸

Az új 13/B. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 15. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 13/B–13/C. § számozását 13/C–13/D. §-ra változtatva. A 13/B. § a 2010: CLIX. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁹

A 13/B. §-t és címét a 2004: XXII. törvény 1. §-a iktatta be, számozását 13/C. §-ra változtatta a 2009: LXXXVI. törvény 15. §-a.

¹²⁰

A 13/C. § (8) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²¹

A 13/C. § (10) bekezdését a 2009: LXXXVI. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 85. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹²²

A 13/C. §-t és az előtte lévő alcímet a 2007: LI. törvény 7. §-a iktatta be, számozását 13/D. §-ra változtatta a 2009: LXXXVI. törvény 15. §-a.

¹²³

A 13/D. § (1) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 17. §-a, a 2010: CLIX. törvény 85. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁴

A 13/D. § (1) bekezdés e) pontját a 2010: CLIX. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.

¹²⁵

A 13/D. § (3) bekezdés f) pontja a 2010: CLIX. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁶

A 13/D. § (3) bekezdés g) pontját a 2010: CLIX. törvény 24. § (3) bekezdése iktatta be.

¹²⁷

A 13/D. § (4) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 24. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁸

A 13/D. § (4a) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 24. § (5) bekezdése iktatta be.

¹²⁹

A 13/E. §-t megelőző alcímet a 2009: CL. törvény 27. §-a iktatta be.

¹³⁰

A 13/E. §-t a 2009: CL. törvény 27. §-a iktatta be. E módosító törvény 170. § (11) bekezdése alapján a 13/E. §-ban foglalt követelményelnek 2011. január 1-től kell megfelelni.

¹³¹

A 14. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta az 1997: CLVIII. törvény 10. § (1) bekezdése. Az (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2007: LI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³²

A 14. § (1) bekezdés d) pontja a 2008: CIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³³

A 14. § (1) bekezdésének e) pontja az 1997: CLVIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁴

A 14. § (1) bekezdés h) pontja a 2009: CL. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁵

A 14. § (1) bekezdésének i) pontja a 2000: CXXIV. törvény 12. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

¹³⁶

A 14. § (1) bekezdés j) pontja a 2008: CIII. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁷

A 14. § (1) bekezdésének új l) pontját az 1997: CLVIII. törvény 10. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti l) pont megjelölését n) pontra változtatva. A 14. § (1) bekezdésének l) pontját a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹³⁸

A 14. § (1) bekezdésének m) pontját az 1997: CLVIII. törvény 10. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja.

¹³⁹

A 14. § (1) bekezdés eredeti l) pontjának megjelölését n) pontra változtatta az 1997: CLVIII. törvény 10. § (1) bekezdése.

¹⁴⁰

A 14. § (1) bekezdésének o) pontját a 2000: CXXIV. törvény 12. §-ának (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXLVIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴¹

A 14. § (1) bekezdésének p) pontját a 2000: CXXIV. törvény 12. §-ának (4) bekezdése iktatta be.

¹⁴²

A 14. § (1) bekezdésének q) pontját a 2004: CXXXV. törvény 97. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁴³

A 14. § (1) bekezdésének r) pontját a 2005: CLXXXVIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXLVIII. törvény 6. §-ával megállapított, a 2011: XCVI. törvény 28. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁴

A 14. § (1) bekezdésének s) pontját a 2007: LI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁵

A 14. § (1) bekezdésének t) pontját a 2007: LI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁶

A 14. § (1) bekezdésének u) pontját a 2007: LI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁷

A 14. § (1) bekezdésének v) pontját a 2007: LI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁸

A 14. § (2) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 10. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁴⁹

A 14. § (2) bekezdés d) pontja a 2009: CL. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁰

A 14. § (2) bekezdésének g) pontját a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁵¹

A 14. § (2) bekezdésének h) pontját a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁵²

A 14. § (3) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 12. §-ának (5) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

¹⁵³

A 14. § (4) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 12. §-ának (5) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

¹⁵⁴

A 14. § (5) bekezdését a 2007: LI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁵⁵

A 14/A. §-t a 2007: LI. törvény 9. §-a iktatta be.

¹⁵⁶

A 14/B. §-t a 2007: LI. törvény 10. §-a iktatta be.

¹⁵⁷

A 14/B. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 152. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁵⁸

A 15. § (1) bekezdésének felvezető szövege és d) pontja az 1997: CLVIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. A törvényhely egyidejűleg új (2) bekezdést iktatott a szövegbe és az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre módosította.

¹⁵⁹

A 15. § (1) bekezdés e) pontját a 2008: CIII. törvény 11. §-a iktatta be.

¹⁶⁰

A 15. § (1) bekezdés f) pontját a 2009: CL. törvény 29. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁶¹

A 15. § (2) bekezdés d) pontját a 2009: CL. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁶²

A 15. § (4) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény – 2002: LXIV. törvény 66. §-ával megállapított – 13. §-a iktatta be, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

¹⁶³

A 15. § (6) bekezdését a 2009: CL. törvény 29. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXXII. törvény 24. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

¹⁶⁴

A 15/A. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 18. §-a iktatta be.

¹⁶⁵

A 15/B. §-t a 2010: CLIX. törvény 25. §-a iktatta be.

¹⁶⁶

A 16. § az 1997: CLVIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁷

A 16. § (1) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶⁸

A 16. § (2) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 19. § (1) bekezdése, a 2010: CLIX. törvény 85. § f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁹

A 16. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: CLIX. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁰

A 16. § (2) bekezdésének c) pontja a 2006: IV. törvény 346. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷¹

A 16. § (3) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 26. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷²

A 16. § (4) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷³

A 16. § (5) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷⁴

A 16. § (7) bekezdése a 2001: LXXXIII. törvény 7. § (5) bekezdésével megállapított és a 2004: XXXI. törvény 25. § (2) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 26. §-a alapján a 2004. május 1-je előtt kibocsátott, az ellenőrzött cselekmény elvégzésekor vagy esemény bekövetkeztekor, illetve állapot fennállásakor hatályos jegybanki rendelkezések alkalmazandók a Felügyelet, illetőleg az MNB eljárásai során.

¹⁷⁵

A 16. § (8) bekezdésének a) pontja a 2000: CXXIV. törvény 14. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁶

A 16. § (8) bekezdésének b) pontja a 2006: IV. törvény 346. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁷

A 17. § (1) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁸

A 17. § (1) bekezdésének d) pontja a 2000: CXXIV. törvény 15. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁹

A 17. § (1) bekezdésének e) pontja az 1998: XI. törvény 126. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸⁰

A 17. § (1) bekezdésének f) pontja az 1997: CLVIII. törvény 13. §-ának (1)bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸¹

A 17. § (1) bekezdésének g) pontját a 2000: CXXIV. törvény 15. §-ának (2) bekezdése iktatta be. A 17. § (1) bekezdésének g) pontja a 2004: LXXXIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 96. §-ának (1) bekezdése alapján a 2004. október 7. napján már működő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézetnek az e törvény 17. § (1) bekezdésének g) pontjában rögzített nyilatkozatot legkésőbb 2005. május 31-ig kell a Felügyelet rendelkezésére bocsátania.

¹⁸²

A 17. § (1) bekezdésének h) pontját a 2003: XXXIX. törvény 4. §-a iktatta be. A 17. § (1) bekezdésének h) pontja a 2004: LXXXIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 96. §-ának (1) bekezdése alapján a 2004. október 7. napján már működő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézetnek az e törvény 17. § (1) bekezdésének h) pontjában rögzített nyilatkozatot legkésőbb 2005. május 31-ig kell a Felügyelet rendelkezésére bocsátania.

¹⁸³

A 17. § (2) bekezdése a 2008: CIII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 176. § (1) bekezdését.

¹⁸⁴

A 17. § (2) bekezdésének d) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸⁵

A 17. § (2) bekezdés e) pontja a 2009: CL. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸⁶

A 17. § új (3) bekezdését a 2009: CX. törvény 63. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(6) bekezdés számozását (4)–(7) bekezdésre változtatta.

¹⁸⁷

A 17. § (3) bekezdése a 2008: CIII. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 17. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2009: CX. törvény 63. § (4) bekezdése (4) bekezdésre változtatta.

¹⁸⁸

A 17. § (4) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 15. §-ának (3) bekezdése iktatta be. A 17. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2009: CX. törvény 63. § (4) bekezdése (5) bekezdésre változtatta.

¹⁸⁹

A 17. § (5) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 15. §-ának (3) bekezdése iktatta be. A 17. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2009: CX. törvény 63. § (4) bekezdése (6) bekezdésre változtatta.

¹⁹⁰

A 17. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 2009: CX. törvény 63. § (4) bekezdése (7) bekezdésre változtatta.

¹⁹¹

A 17/A. §-t az 1997: CLVIII. törvény 14. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁹²

A 17/A. § (1) bekezdésének d) pontját a 2000: CXXIV. törvény 16. §-ának (1) bekezdése állapította meg, mely egyidejűleg e) pontot is iktatott be, és az eredeti e)-k) pontok jelölését f)-l) pontra változtatta.

¹⁹³

A 17/A. § új (2) bekezdését a 2009: CX. törvény 63. § (5) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta.

¹⁹⁴

A 17/A. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2009: CX. törvény 63. § (5) bekezdése (3) bekezdésre változtatta.

¹⁹⁵

A 17/A. § (2) bekezdésének b) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹⁶

A 17/A. § (2) bekezdésének f) pontja a 2000: CXXIV. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁷

A 17/A. § (3) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁹⁸

A 18. § (1) bekezdése a 2001: CXX. törvény 437. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁹

A 18. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁰

A 18. § (2) bekezdésének e) pontja a 2002: LXIV. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰¹

A 18. § (2) bekezdésének g) pontja a 2000: CXXIV. törvény – 2002: LXIV. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított – 17. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

²⁰²

A 18. § (2) bekezdésének j) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

²⁰³

A 18. § (2) bekezdésének k) pontját a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰⁴

A 18. § (2) bekezdés l) pontja a 2011: CXXII. törvény 24. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 22–23. §-át.

²⁰⁵

A 18. § (2) bekezdésének m) pontját a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰⁶

A 18. § (2) bekezdésének n) pontját az 1997: CLVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

²⁰⁷

A 18. § (2) bekezdésének o) pontját a 2000: CXXIV. törvény 17. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

²⁰⁸

A 18. § (2) bekezdésének p) pontját a 2000: CXXIV. törvény – 2002: LXIV. törvény 67. § (2) bekezdésével megállapított – 17. §-ának (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

²⁰⁹

A 18. § (3) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁰

A 18/A. §-t megelőző alcímet a 2009: LXXXVI. törvény 23. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

²¹¹

A 18/A. §-t a újonnan a 2009: LXXXVI. törvény 23. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

²¹²

A 18/A. § (1) bekezdés p) pontja a 2011: CXXII. törvény 24. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 22–23. §-át.

²¹³

A 18/B. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁴

A 18/C. §-t megelőző alcímet a 2009: CL. törvény 34. §-a iktatta be.

²¹⁵

A 18/C. §-t a 2009: CL. törvény 34. §-a iktatta be.

²¹⁶

A 19. § a 2010: CLIX. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁷

A 19/A. §-t és az előtte lévő címet a 2004: XXXI. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

²¹⁸

A 19/A. § (1) bekezdésének a) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁹

A 19/A. § (1) bekezdésének h) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁰

A 19/A. § új (2) bekezdését a 2009: CX. törvény 63. § (6) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(6) bekezdés számozását (3)–(7) bekezdésre változtatta.

²²¹

A 19/A. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2009: CX. törvény 63. § (6) bekezdése (3) bekezdésre változtatta.

²²²

A 19/A. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2009: CX. törvény 63. § (6) bekezdése (4) bekezdésre változtatta.

²²³

A 19/A. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2009: CX. törvény 63. § (6) bekezdése (5) bekezdésre változtatta.

²²⁴

A 19/A. § (4) bekezdésének b) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁵

A 19/A. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2009: CX. törvény 63. § (6) bekezdése (6) bekezdésre változtatta.

²²⁶

A 19/A. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 151. § (1) bekezdése iktatta be. A 19/A. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 2009: CX. törvény 63. § (6) bekezdése (7) bekezdésre változtatta.

²²⁷

A 19/B. §-t a 2004: XXXI. törvény 20. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 26. §-a alapján a 2004. május 1-je előtt kibocsátott, az ellenőrzött cselekmény elvégzésekor vagy esemény bekövetkeztekor, illetve állapot fennállásakor hatályos jegybanki rendelkezések alkalmazandók az MNB eljárásai során.

²²⁸

A 19/B. § a) pontja a 2009: CL. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

²²⁹

Lásd a 2/2009. (I. 23.) MNB rendeletet, a 3/2009. (I. 23.) MNB rendeletet.

²³⁰

A 19/B. § g) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

²³¹

A 19/C. §-t a 2004: XXXI. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be, bevezető szövegrésze a 2009: LXXXVI. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

²³²

A 19/C. § a) pontja a 2009: CL. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

²³³

A 19/C. § d) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

²³⁴

A 19/D. §-t a 2004: XXXI. törvény 20. § (5) bekezdése iktatta be.

²³⁵

A 19/E. §-t a 2004: XXXI. törvény 20. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 255. §-ának 1. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²³⁶

A 19/F. §-t a 2009: LVI. törvény 151. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²³⁷

A 20. § h) pontját a 2010: CLIX. törvény 29. §-a iktatta be.

²³⁸

A 21. § a 2007: LI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

²³⁹

A 21. § (1) bekezdése a 2007: CXXXVIII. törvény 186. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴⁰

A 21. § (2) bekezdése a 2007: CXXXVIII. törvény 186. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴¹

A 22. § (1) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

²⁴²

A 22. § (2) bekezdése az 1997: CLVIII. törvény 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴³

A 22. § (3) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

²⁴⁴

A 22. § (4) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 16. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

²⁴⁵

A 26. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1997: CLVIII. törvény 17. §-a, szövege a 2004: XXXI. törvény 20. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴⁶

A 26. § (2) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 17. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2002: LXIV. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 277. §-a alapján a rendelkezés a 2003. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.

²⁴⁷

A 26. § (3) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény – 2003: XXXIX. törvény 51. § (1) bekezdésével megállapított – 20. §-a iktatta be, szövege a 2004: LXXXIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁸

A 27. § (1) bekezdésének b) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁹

A 27. § (1) bekezdésének d) pontját a 2003: XXXIX. törvény 5. §-a iktatta be, e módosító törvény 45. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

²⁵⁰

A 27. § (2) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 19. §-a iktatta a szövegbe és az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta.

²⁵¹

A 27/A. §-t a 2004: XXXI. törvény 20. § (8) bekezdése iktatta be.

²⁵²

A 27/A. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CL. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

²⁵³

A 27/B. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

²⁵⁴

A 29. § (1) bekezdésének i) pontját az 1997: CLVIII. törvény 20. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

²⁵⁵

A 29. § (1) bekezdésének j) pontját a 2000: CXXIV. törvény 21. §-a iktatta be.

²⁵⁶

A 29. § (2) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 20. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre módosította.

²⁵⁷

A 30. § (1) bekezdésének c) és d) pontja a 2000: CXXIV. törvény 22. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁸

A 30. § (2) bekezdése a 2007: LI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

²⁵⁹

A 30. § új (3) bekezdését a 2003: XXXIX. törvény 6. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. A 30. § (3) bekezdése a 2007: CXXXVIII. törvény 186. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶⁰

A 30. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2003: XXXIX. törvény 6. §-a (4) bekezdésre változtatta, szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶¹

Az új 30/A. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 30. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 30/A. § számozását 30/B. §-ra változtatva.

²⁶²

A 30/A. § (1) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

²⁶³

A 30/A. § (2) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

²⁶⁴

Az új 30/B. §-t a 2009: CL. törvény 38. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 30/B. § számozását 30/C. §-ra változtatta.

²⁶⁵

A 30/A. §-t a 2004: XXXI. törvény 20. § (9) bekezdése iktatta be, számozását 30/B. §-ra változtatta a 2009: LXXXVI. törvény 30. §-a. Az eredeti 30/B. § számozását 30/C. §-ra változtatta a 2009: CL. törvény 39. §-a.

²⁶⁶

A 30/C. § (2) bekezdés h) pontja a 2009: CL. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

²⁶⁷

A 31. § (1) bekezdése a 2009: CL. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

²⁶⁸

A 31. § (2) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 23. §-a iktatta be, mely az eredeti § jelzését (1) bekezdésre változtatta.

²⁶⁹

A 31. § (3) bekezdését a 2009: LXXXVI. törvény 31. §-a iktatta be.

²⁷⁰

A 32. §-t megelőző alcím a 2010: CLIX. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

²⁷¹

A 32. §-t a 2005: CXIII. törvény 35. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXXVI. törvény 32. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

²⁷²

A 32/A. §-t, valamint a címét a 2000: CXXIV. törvény 24. §-a iktatta be, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

²⁷³

A 32/A. § (4) bekezdése a 2007: LI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁴

A 32/B. §-t a 2000: CXXIV. törvény – 2003: XXXIX. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított – 25. §-a iktatta be, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

²⁷⁵

A 32/B. § (4) bekezdése a 2007: LI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁶

Az új 32/C. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 33. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 32/C–32/D. § számozását 32/D–32/E. §-a változtatva. A 32/C. § a 2010: CLIX. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁷

A 32/C. §-t a 2000: CXXIV. törvény 26. §-a iktatta be, számozását 32/D. §-ra változtatta a 2009: LXXXVI. törvény 33. §-a.

²⁷⁸

A 32/D. §-t a 2000: CXXIV. törvény – 2003: XXXIX. törvény 51. § (3) bekezdésével megállapított – 27. §-a iktatta be, számozását 32/E. §-ra változtatta a 2009: LXXXVI. törvény 33. §-a.

²⁷⁹

A 32/D. § (7) bekezdését a 2004: XLVIII. törvény 4. §-a iktatta be.

²⁸⁰

A 32/F. §-t újonnan a 2009: LXXXVI. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

²⁸¹

A 32/E. §-t a 2000: CXXIV. törvény – 2002: LXIV. törvény 68. §-ával megállapított – 28. §-a iktatta be. A 32/E. § számozását 32/G. §-a változtatta a 2009: LXXXVI. törvény 33. §-a, szövege a 2009: CLXII. törvény 34. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés kizárólag a 2010. június 11-ét követően kötött szerződésekre alkalmazandó.

²⁸²

A 32/H. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 35. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

²⁸³

A 32/I. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CLIX. törvény 37. §-a iktatta be.

²⁸⁴

A 32/J. §-t a 2010: CLIX. törvény 37. §-a iktatta be.

²⁸⁵

A II. Rész címe a 2009: LXXXVI. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁶

A 37. §-t megelőző alcím a 2008: CIII. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁷

A 37. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁸

A 37. § (2) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁹

A 37. § (4) bekezdése a 2008: CIII. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁰

A 37. § (5) bekezdés a) pontja a 2008: CIII. törvény 13. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹¹

A 37. § (5) bekezdés b) pontja a 2008: CIII. törvény 13. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹²

A 37. § (6) bekezdését a 2008: CIII. törvény 175. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹³

A 37. § (7) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 30. §-a iktatta be, a 2004: LXXXIV. törvény 97. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹⁴

A 37/A. §-t a 2000: CXXIV. törvény – 2003: XXXIX. törvény 51. § (4) bekezdésével megállapított – 31. §-a iktatta be, szövege a 2008: CIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 176. § (1) bekezdését.

²⁹⁵

A 38. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 176. § (1) bekezdését.

²⁹⁶

A 38/A. §-t a 2008: CIII. törvény 16. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 176. § (1) bekezdését.

²⁹⁷

A 38/A. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 153. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁹⁸

A 38/A. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 153. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁹⁹

A 38/B. §-t a 2008: CIII. törvény 17. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 176. § (1) bekezdését.

³⁰⁰

A 39. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2008: CIII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 176. § (1) bekezdését.

³⁰¹

A 39. § (1) bekezdés c) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 7. §-a iktatta be.

³⁰²

A 39. § (3) bekezdése a 2008: CIII. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 176. § (1) bekezdését.

³⁰³

A 39. § (5) bekezdése a 2008: CIII. törvény 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 176. § (1) bekezdését.

³⁰⁴

A 39/A. §-t a 2008: CIII. törvény 19. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 176. § (1) bekezdését.

³⁰⁵

A 41. § (1) bekezdés a) pontja a 2008: CIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁶

A 41. § (1) bekezdés b) pontja a 2008: CIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁷

A 41. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁸

A 41/A. §-t a 2010: CLIX. törvény 39. §-a iktatta be.

³⁰⁹

A 43. § (1) bekezdésének bevezető része a 2000: CXXIV. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹⁰

A 43. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CXV. törvény 60. §-a szerint módosított szöveg.

³¹¹

A 43. § (1) bekezdésének c) pontja a 2000: CXXIV. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹²

A 43. § (4)-(5) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 32. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

³¹³

A 44. § (1) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 37. §-ával megállapított és a 2010: CLIX. törvény 85. § g) pont ga) alpontja szerint módosított szöveg.

³¹⁴

A 44. § (2) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (33) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³¹⁵

A 44. § (3) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 33. §-a (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹⁶

A 44. § (4) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 37. §-ával megállapított, a 2009: CXLVIII. törvény 8. §-a, a 2010: CLIX. törvény 85. § g) pont gb) alpontja szerint módosított szöveg.

³¹⁷

A 44. § (4) bekezdés d) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 8. §-a iktatta be.

³¹⁸

A 44. § (5) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 37. §-ával megállapított, bevezető szövegrésze a 2010: CLIX. törvény 85. § g) pont gc) alpontja szerint módosított szöveg.

³¹⁹

A 44. § (5) bekezdés b) pontja a 2010: CLIX. törvény 85. § g) pont gd) alpontja szerint módosított szöveg.

³²⁰

A 44. § (6) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 33. §-a (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³²¹

A 44. § (7) bekezdését a 2007: LI. törvény 16. §-a iktatta be.

³²²

A 44/A. §-t a 2004: XXXI. törvény 20. § (12) bekezdése iktatta be.

³²³

A 44/B. §-t a 2007: LI. törvény 17. §-a iktatta be.

³²⁴

A 44/C. §-t megelőző alcímet a 2009: CXLVIII. törvény 9. §-a iktatta be.

³²⁵

A 44/C. §-t a 2009: CXLVIII. törvény 9. §-a iktatta be.

³²⁶

A 45. § a 2010: CLIX. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

³²⁷

A 47. § (1) bekezdése az 1997: CLVIII. törvény 24. §-ával, bevezető szövegrésze a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

³²⁸

A 47. § (1) bekezdésének a) pontja a 2000: CXXIV. törvény 34. §-a (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁹

A 47. § (2) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 34. §-a (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁰

A 48. § a) pontja a 2010: CLIX. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

³³¹

A 48. § d) és e) pontját a 2000: CXXIV. törvény 35. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

³³²

A 49. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³³³

A 49. § (2) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁴

A 49. § (3) bekezdés g) pontja a 2011: XIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

³³⁵

A 49. § (3) bekezdésének h) pontját az 1997: XXX. törvény 34. §-ának (1) bekezdése iktatta be.

³³⁶

A 49. § (4) bekezdésének a) pontja a 2000: CXXIV. törvény 36. §-a (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁷

A 49. § (5) bekezdését az 1999: LXXV. törvény 51. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁸

A 49. § (6) bekezdését az 1998: XC. törvény 106. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: CIV. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁹

Az 50. § (3) bekezdését a 2009: CL. törvény 44. §-a iktatta be.

³⁴⁰

Az 51. § (1) bekezdésének a) pontja a 2004: XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴¹

Az 51. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: XIII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴²

A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 173. §-a alapján a gyámhatóságon jegyzőt vagy gyámhivatalt kell érteni.

³⁴³

Az 51. § (2) bekezdésének c) pontja a 2002: LXIV. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁴

Az 51. § (2) bekezdésének e) pontja a 2002: LXIV. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁵

Az 51. § (2) bekezdésének h) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁶

Az 51. § (2) bekezdésének i) pontja a 2002: LXIV. törvény 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁷

Az 51. § (2) bekezdésének j) pontját a 2002: LXIV. törvény 17. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: XLVIII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 124. § (1) bekezdésének g) pontja és a 2007: CVI. törvény 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁸

Az 51. § (2) bekezdésének k) pontját a 2007: LI. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2008: CIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg. [Az 51. § (2) bekezdés k) pontjában a 2011: CXI. törvény 48. § (5) bekezdése alapján az „országgyűlési biztossal” szövegrész helyébe az „alapvető jogok biztosával” szöveg lép. Ez utóbbi módosító törvény 44. §-a alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.]

³⁴⁹

Az 51. § (2) bekezdés l) pontját a 2008: CIV. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁵⁰

Lásd a 2008: CIV. törvényt.

³⁵¹

Az 51. § (2) bekezdés m) pontját a 2009: CIX. törvény 13. §-a iktatta be. [Az 51. § (2) bekezdés n) pontjának a 2011: CXII. törvény 80. § (1) bekezdésével beiktatott, a 73. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-től hatályos szövege: „n) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal”.]

³⁵²

Az 51. § (3) bekezdése a 2004: XLVIII. törvény 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 137. § (2) bekezdése alapján 2005. január 1-jén lépett hatályba.

³⁵³

Az 51. § (4) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 37. §-a (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁴

Az 51. § (7) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 37. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXXVI. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁵

Az 51. § (8) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 37. §-a (4) bekezdése iktatta be, újonnan a 2001: L. törvény 50. §-ával megállapított és a 2004: XXXI. törvény 25. § (2) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 26. §-a alapján a 2004. május 1-je előtt kibocsátott, az ellenőrzött cselekmény elvégzésekor vagy esemény bekövetkeztekor, illetve állapot fennállásakor hatályos jegybanki rendelkezések alkalmazandók a Felügyelet, illetőleg az MNB eljárásai során.

³⁵⁶

Az 51. § (9) bekezdését a 2005: LXII. törvény 154. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CLXXX. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁷

Lásd a 2007: CLXXX. törvényt.

³⁵⁸

Az 51. § (10) bekezdését a 2005: LXII. törvény 154. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CLXXX. törvény 21. § (4) bekezdése.

³⁵⁹

Az 52. § a 2007: CXXXVIII. törvény 186. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. Az 52. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2009: CXLVIII. törvény 10. §-a.

³⁶⁰

Az 52. § (2) bekezdését a 2009: CXLVIII. törvény 10. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta.

³⁶¹

Az 53. § (1) bekezdése a 2008: CIX. törvény 19. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶²

Az 54. § (1) bekezdésének b) pontja a 2007: LI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

³⁶³

Az 54. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CXXII. törvény 24. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 22–23. §-át.

³⁶⁴

Az 54. § (1) bekezdésének d) pontja a 2007: LI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

³⁶⁵

Az 54. § (1) bekezdés e) pontja a 2008: CIII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

³⁶⁶

Az 54. § (1) bekezdése g) pontjának 2. alpontja a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁷

Az 54. § (1) bekezdésének i) pontja a 2000: CXXIV. törvény 38. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶⁸

Az 54. § (1) bekezdésének j) pontját a 2000: CXXIV. törvény 38. §-ának (1) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2002: LXIV. törvény 18. § (2) bekezdése állapította meg.

³⁶⁹

Az 54. § (1) bekezdésének k) pontját a 2000: CXXIV. törvény 38. §-ának (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: LXXXIV. törvény 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷⁰

Az 54. § (1) bekezdésének l) pontját a 2000: CXXXVIII. törvény 51. §-a (2) bekezdésének c) pontja iktatta a szövegbe.

³⁷¹

Az 54. § (1) bekezdésének m) pontját a 2002: LXIV. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁷²

Az 54. § (1) bekezdésének n) pontját a 2004: XLVIII. törvény 6. §-a iktatta be.

³⁷³

Az 54. § (1) bekezdésének o) pontját a 2004: XLVIII. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2007: CIII. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷⁴

Az 54. § (1) bekezdés p) pontja a 2010: CLIX. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷⁵

Az 54. § (1) bekezdés q) pontját a 2009: CL. törvény 45. §-a iktatta be.

³⁷⁶

Az 54. § (1) bekezdés r) pontját a 2010: CLIX. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁷⁷

Az 54. § (2)–(10) bekezdését a 2005: CLXXXVIII. törvény 37. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁷⁸

Az 55. § (4) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 39. §-a iktatta be.

³⁷⁹

Az 55. § (5) bekezdését a 2009: LXXXVI. törvény 40. §-a iktatta be.

³⁸⁰

Az 55/A. §-t a 2000: CXXIV. törvény 40. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XXIV. törvény 27. § (2) bekezdése állapította meg.

³⁸¹

Lásd az 1992: LXIII. törvényt.

³⁸²

Az 56. § b) pontja a 2008: CIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

³⁸³

Az 57. § (1) bekezdés b) pontja a 2008: CIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁴

Az 57. § (4) bekezdésének második mondata a 2000: CXXIV. törvény 41. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸⁵

Az 57. § (5) bekezdését a 2007: CXXXVIII. törvény 186. § (7) bekezdése iktatta be.

³⁸⁶

Az 58. § (2) bekezdésének d) pontja az 1997: CLVIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁷

Az 59. § (1) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁸

A 60. § (1) bekezdése a 2003: XXXIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁹

A 60. § (2) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 42. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹⁰

A 60. § (3) bekezdése a 2009: CLXII. törvény 34. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés kizárólag a 2010. június 11-ét követően kötött szerződésekre alkalmazandó.

³⁹¹

A 61. §-t a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁹²

A 61/A. §-t a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁹³

A 62. § (3) bekezdése a 2007: LI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁴

A 63. § (1) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁹⁵

A 63. § (2) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁹⁶

A 63. § (3) bekezdése a 2003: XXXIX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁷

A 63. § (4) bekezdése a 2007: LI. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁸

A 66. § (3) bekezdésének d) pontja a 2000: CXXIV. törvény 43. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹⁹

A 66. § (3) bekezdésének f) pontját a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁰⁰

A 66. § (4) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰¹

A 66. § (6) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁰²

A 66. § (7) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁰³

A 66. § (8) bekezdését a 2007: LI. törvény 23. §-a iktatta be.

⁴⁰⁴

A 66/A. §-t a 2007: LI. törvény 24. §-a iktatta be.

⁴⁰⁵

A 67. § a 2000: CXXIV. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰⁶

A 67. § (5) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰⁷

A 67. § (7) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰⁸

A 67. § (9) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰⁹

A 68. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: LI. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹⁰

A 68. § (1) bekezdése c) pontjának 2. alpontja az 1997: CLVIII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹¹

A 68. § (1) bekezdés c) pontjának 3. alpontja a 2000: CXXIV. törvény 45. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹²

A 68. § (3) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹³

A 68. § (4)-(5) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 45. §-ának (2) bekezdésre iktatta a szövegbe.

⁴¹⁴

A 69. § a 2000: CXXIV. törvény 46. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁴¹⁵

A 69/A. §-t és címét az 1997: CLVIII. törvény 33. §-a iktatta a szövegbe.

⁴¹⁶

A 69/A. § (1) bekezdése a 2001: CXX. törvény 437. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹⁷

A 69/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CLIX. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴¹⁸

A 69/B. § (6) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹⁹

A 69/B. § (7) bekezdését a 2011: XCVI. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴²⁰

A 69/C. §-t a 2010: CLIX. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴²¹

A 69/D. §-t a 2010: CLIX. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴²²

A 69/E. §-t a 2010: CLIX. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴²³

A III. Rész címe a 2009: LXXXVI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁴

A 71. § (1) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁵

A 71. § (2) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁶

A 72. § (1) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁷

A 72. § (2) bekezdése a 2008: CIII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁸

A 73. § (1) bekezdése az 1998: XC. törvény 106. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²⁹

A 73. § új (3) bekezdését az 1998: XC. törvény 106. §-ának (5) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta. A (3) bekezdés a 2007: LI. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

⁴³⁰

A 73. § (4) bekezdését az 1998: XC. törvény 106. §-ának (5) bekezdése iktatta be.

⁴³¹

A 73. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta az 1998: XC. törvény 106. § (5) bekezdése, szövege a 2000: CXXIV. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³²

A 74/A. §-t a 2010: CLIX. törvény 46. §-a iktatta be.

⁴³³

A 74/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: XCVI. törvény 28. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴³⁴

A 75. § (3) bekezdése a 2007: LI. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

⁴³⁵

A 76. § (1) bekezdése a 2007: LI. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³⁶

A 76. § (2) bekezdése a 2007: LI. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³⁷

A 76. § (3) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 50. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXXVIII. törvény 186. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³⁸

A 76. § (4) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 50. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXVIII. törvény 181. § (3) bekezdésének a) pontja.

⁴³⁹

A 76. § (5) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 50. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LI. törvény 28. § (5) bekezdésével megállapított, a 2011: XCVI. törvény 28. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁰

A 76. § (6)–(9) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 50. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXVIII. törvény 181. § (3) bekezdésének a) pontja.

⁴⁴¹

A 76. § (10) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 50. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LI. törvény 83. § (1) bekezdésének a) pontja.

⁴⁴²

A 76/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2007: LI. törvény 29. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 75. §-át.

⁴⁴³

A 76/B. §-t és az előtte lévő alcímet a 2007: LI. törvény 30. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 75. §-át.

⁴⁴⁴

A 76/C. §-t a 2007: LI. törvény 31. §-a iktatta be.

⁴⁴⁵

A 76/D. §-t a 2007: LI. törvény 32. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 75. §-át.

⁴⁴⁶

A 76/D. § (1) bekezdés d) pontja a 2010: CLIX. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁴⁷

A 76/D. § (1) bekezdés e) pontja a 2010: CLIX. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁴⁸

A 76/E. §-t és az előtte lévő alcímet a 2007: LI. törvény 33. §-a iktatta be.

⁴⁴⁹

A 76/F. §-t a 2007: LI. törvény 34. §-a iktatta be.

⁴⁵⁰

A 76/G. §-t és az előtte lévő alcímet a 2007: LI. törvény 35. §-a iktatta be.

⁴⁵¹

A 76/H. §-t a 2007: LI. törvény 36. §-a iktatta be.

⁴⁵²

A 76/H. § (1a) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 48. §-a iktatta be.

⁴⁵³

A 76/I. §-t a 2007: LI. törvény 37. §-a iktatta be.

⁴⁵⁴

A 76/J. §-t és az előtte lévő alcímet a 2007: LI. törvény 38. §-a iktatta be.

⁴⁵⁵

A 76/K. §-t és az előtte lévő alcímet a 2007: LI. törvény 39. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 75. §-át.

⁴⁵⁶

A 77. § (1)-(2) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵⁷

A 78. § (2) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁵⁸

A 78. § (3) bekezdésének b) pontja a 2003: XXXIX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵⁹

A 78. § (3) bekezdésének c) pontja a 2006: IV. törvény 346. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁰

A 78. § (3) bekezdésének d) pontját a 2004: XLVIII. törvény 147. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁶¹

A 78/A. §-t a 2009: XIII. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶²

A 79. § a 2010: CLIX. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶³

A 80. § a 2010: CLIX. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶⁴

A 81. § a 2010: CLIX. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶⁵

A 82. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁶

A 82. § (2) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁶⁷

A 82. § (4) bekezdése a 2008: CIII. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁸

A 83. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁹

A 83. § (2) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷⁰

A 83. § (3) bekezdése a 2008: CIII. törvény 30. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷¹

A 83. § (4) bekezdése az 1997: CLVIII. törvény 36. § (2) bekezdése szerint kiegészített szöveg. Utolsó mondata 2000. július 1-jétől hatályos, mivel az ennek hatálybalépését módosító 2000: XCVIII. törvény 120. §-át – még annak hatálybalépése előtt – a 2000: CXXIV. törvény 160. § (3) bekezdésének b) pontja 2000. december 31-ével hatályon kívül helyezte.

⁴⁷²

A 83. § (5) bekezdése a 2007: LI. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷³

A 84. § (1) bekezdése a 2003: XXXIX. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷⁴

A 84. § (2) bekezdésének b) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷⁵

A 84. § új (3) bekezdését a 2003: XXXIX. törvény 14. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. A 84. § (3) bekezdését a 2007: CXXXVIII. törvény 181. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁷⁶

A 84. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: XXXIX. törvény 14. §-a.

⁴⁷⁷

A 87. § (1) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 56. §-ával megállapított szöveg. Második mondatát a 2001: L. törvény 84. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁷⁸

A 87. § (2) bekezdése a 2007: LI. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷⁹

A 87. § (3) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸⁰

A 87/A. §-t és alcímét a 2007: LI. törvény 45. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXLVIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 85. § (4) bekezdését.

⁴⁸¹

A 87/B. §-t a 2007: LI. törvény 46. §-a iktatta be.

⁴⁸²

A 87/B. § (1) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (33) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁸³

A 87/C. §-t a 2007: LI. törvény 47. §-a iktatta be.

⁴⁸⁴

A XII/A. Fejezetet (87/D–87/J. §) a 2009: LXXXVI. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴⁸⁵

A XII/A. Fejezet címét a 2009: LXXXVI. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴⁸⁶

A 87/D. §-t megelőző alcímet a 2009: LXXXVI. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴⁸⁷

A 87/D. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴⁸⁸

A 87/E. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴⁸⁹

A 87/F. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴⁹⁰

A 87/G. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴⁹¹

A 87/H. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴⁹²

A 87/I. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴⁹³

A 87/J. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 45. §-a iktatta be.

⁴⁹⁴

A 87/K. §-t megelőző alcímet a 2009: LXXXVI. törvény 46. §-a iktatta be.

⁴⁹⁵

A 87/K. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 46. §-a iktatta be.

⁴⁹⁶

A 87/L. §-t megelőző alcímet a 2009: LXXXVI. törvény 47. §-a iktatta be.

⁴⁹⁷

A 87/L. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 47. §-a iktatta be.

⁴⁹⁸

A XII/B. Fejezetet (87/M–87/P. §-t) a 2010: CLIX. törvény 52. §-a iktatta be.

⁴⁹⁹

A 88. § a 2000: CXXIV. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰⁰

A 89. § (2) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰¹

A 89. § (3) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 167. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁰²

A 89. § (4) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 38. §-a iktatta be, újonnan a 2000: CXXIV. törvény 58. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁵⁰³

A XIV. Fejezet címe a 2003: XXXIX. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰⁴

A 90. § és címe a 2003: XXXIX. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰⁵

A 90. § (2) bekezdése a 2007: LI. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰⁶

A 91. § a 2003: XXXIX. törvény 17. §-ával megállapított szöveg, a 91. § előtti címet e módosító törvény 55. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁰⁷

A 91. § (3) bekezdésének a) pontja a 2003: XXXIX. törvény 47. §-ával megállapított szöveg, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁵⁰⁸

A 92. § és címe a 2003: XXXIX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰⁹

A 92. § (4) bekezdését a 2004. évi XXII. törvény 2. §-a iktatta be, e módosító törvény 35. § (3) bekezdése alapján 2005. január 1-jén lép hatályba.

⁵¹⁰

A 93. § és címe a 2003: XXXIX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

⁵¹¹

A 93. § (1) bekezdése a 2007: CXXXVIII. törvény 186. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹²

A 93. § (2) bekezdése a 2007: LI. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹³

A 93. § (6) bekezdésének d) pontját a 2007: LI. törvény 49. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵¹⁴

A 94. § és az előtte lévő cím a 2003: XXXIX. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

⁵¹⁵

A 94. § (1) bekezdésének második mondatát a 2005: XXV. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵¹⁶

A 94. § (6) bekezdése a 2005: CLXXXVIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

⁵¹⁷

A 95. § a 2003: XXXIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg, a 95. § címét e módosító törvény 55. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵¹⁸

A 95. § (5) bekezdését a 2004: LXXXIV. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe.

⁵¹⁹

A 96. § és címe a 2003: XXXIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

⁵²⁰

A 96/A. § és címe a 2003: XXXIX. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

⁵²¹

A 96/B. §-t és az előtte lévő címet a 2003: XXXIX. törvény 24. §-a iktatta be, szövege e módosító törvény 48. §-ával megállapított szöveg, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁵²²

A 96/B. § (3) bekezdését a 2004: LXXXIV. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2007: LI. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²³

A 96/B. § (4) bekezdését a 2004: LXXXIV. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2007: LI. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁴

A 96/B. § (5) bekezdését a 2007: LI. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵²⁵

A 96/C. §-t a 2003: XXXIX. törvény 25. §-a iktatta be, e módosító törvény 45. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

⁵²⁶

A 96/C. § (2) bekezdésének második mondatát a 2007: LI. törvény 51. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵²⁷

A 96/C. § (4) bekezdése a 2007: LI. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁸

A 96/C. § (5) bekezdése a 2007: LI. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁹

A 96/C. § (11) bekezdését a 2007: LI. törvény 51. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³⁰

A 96/C. § (12) bekezdését a 2007: LI. törvény 51. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵³¹

A 96/C. § (13) bekezdését a 2007: LI. törvény 51. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵³²

A 96/C. § (14) bekezdését a 2007: LI. törvény 51. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵³³

A 96/C. § (15) bekezdését a 2007: LI. törvény 51. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 54. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³⁴

A XIV/A. fejezetet a 2004: LXXXIV. törvény 13. §-a iktatta a szövegbe.

⁵³⁵

A 96/D. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: LXXXIV. törvény 14. §-a iktatta a szövegbe.

⁵³⁶

A 96/D. § (10) bekezdése a 2007: LI. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

⁵³⁷

A 96/D. § (10) bekezdésének b) pontja a 2007: CXXXVIII. törvény 186. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³⁸

A 96/E. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: LXXXIV. törvény 15. §-a iktatta a szövegbe.

⁵³⁹

A 96/F. §-t a 2004: LXXXIV. törvény 16. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁴⁰

A 96/G. §-t a 2004: LXXXIV. törvény 17. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁴¹

A 96/H. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: LXXXIV. törvény 18. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁴²

A 96/I. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: LXXXIV. törvény 19. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁴³

A 96/J. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: LXXXIV. törvény 20. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁴⁴

A 96/K. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: LXXXIV. törvény 21. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁴⁵

A 96/L. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: LXXXIV. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁴⁶

A 96/M. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: LXXXIV. törvény 23. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁴⁷

A 96/M. § (2) bekezdés d) pontja a 2008: CIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴⁸

A 96/N. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: LXXXIV. törvény 24. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁴⁹

A 96/O. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: LXXXIV. törvény 25. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁵⁰

A 96/P. §-t a 2004: LXXXIV. törvény 26. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁵¹

A 97. § (1) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény – a 2002: LXIV. törvény 69. § (1) bekezdésével megállapított – 67. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁵⁵²

A 97. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, harmadik mondatát a 2004: XLVIII. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁵³

A 97. § (3) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 67. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2000: CXXIV. törvény – 2002: LXIV. törvény 69. § (2) bekezdésével megállapított – 67. §-ának (2) bekezdése iktatta be. Szövegét újonnan a 2004: XLVIII. törvény 7. § (2) bekezdése állapította meg.

⁵⁵⁴

A 97. § (4) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény – 2002: LXIV. törvény 69. § (2) bekezdésével megállapított – 67. §-ának (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁵⁵⁵

A 97. § (5) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény – 2002: LXIV. törvény 69. § (2) bekezdésével megállapított – 67. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnnan a 2004: XLVIII. törvény 7. § (3) bekezdése állapította meg.

⁵⁵⁶

A 97. § (6) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XLVIII. törvény 7. § (4) bekezdése állapította meg.

⁵⁵⁷

A 97. § (7) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 27. § (4) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XLVIII. törvény 7. § (5) bekezdése állapította meg.

⁵⁵⁸

A 97. § (8) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 27. § (5) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 275. § (4) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁵⁵⁹

A 97/A. §-t az 1997: CLVIII. törvény 39. §-ának (2) bekezdése iktatta be, újonnan a 2000: CXXIV. törvény 68. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁵⁶⁰

A 98. § (1) bekezdésének a) pontját a 2005: CLXXXVIII. törvény 37. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁶¹

A 98. § (1) bekezdésének d) pontja a 2000: CXXIV. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁶²

A 99. § (4) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁶³

A 100. § (1) bekezdésének záró szövegrésze a 2002: LXIV. törvény 28. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 280. § (2) bekezdése alapján a módosítás nem érinti a 2003. január 1-je előtt elhelyezett betéteket.

⁵⁶⁴

A 100. § (1) bekezdésének d) pontja a 2005: CLXXXVIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁶⁵

A 100. § (1) bekezdésének f) pontja a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶⁶

A 100. § (1) bekezdésének j) pontja a 2002: LXIV. törvény 28. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 280. § (2) bekezdése alapján a módosítás nem érinti a 2003. január 1-je előtt elhelyezett betéteket.

⁵⁶⁷

A 100. § (1) bekezdésének k) pontja a 2002: LXIV. törvény 28. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 280. § (2) bekezdése alapján a módosítás nem érinti a 2003. január 1-je előtt elhelyezett betéteket.

⁵⁶⁸

A 100. § (1) bekezdésének l) pontja a 2000: CXXIV. törvény 70. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁶⁹

A 100. § (1) bekezdés m) pontja a 2008: CIII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁷⁰

A 100. § (1) bekezdésének n) pontját a 2000: CXXIV. törvény 70. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁷¹

A 2000: CXXIV. törvény 143. §-a alapján a 100. § (2) bekezdésének módosított rendelkezései nem érintik a 2001. január 1-je előtt elhelyezett betéteket.

⁵⁷²

A 100. § (2) bekezdésének c) pontját a 2000: CXXIV. törvény 70. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XLVIII. törvény 8. §-a állapította meg.

⁵⁷³

A 101. § (1) bekezdése a 2009: XLI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított és a 2010: CLIX. törvény 55. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁷⁴

A 101. § (2) bekezdése a 2009: XLI. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 13. § (3)–(4) bekezdését.

⁵⁷⁵

A 101. § (3) bekezdését a 2009: XLI. törvény 13. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁷⁶

A 101. § (4) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 55. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁷⁷

A 101. § (5) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁷⁸

A 101. § (7) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 71. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 144. §-a alapján az időbeli korlátozás kizárólag a 2001. január 1-jét követően elhelyezett betétre vonatkozik.

⁵⁷⁹

A 101. § (9) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 39. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁸⁰

A 101. § (10) bekezdése a 2009: CL. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult kártalanítási eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁸¹

A 101. § (11) bekezdését a 2009: CL. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 170. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult kártalanítási eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁸²

A 101. § (12) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 55. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵⁸³

A 102. § (1) bekezdése a 2009: XLI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 13. § (3)–(4) bekezdését.

⁵⁸⁴

A 102. § (2) bekezdése a 2009: XLI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 13. § (3)–(4) bekezdését.

⁵⁸⁵

A 103. § (2) bekezdése a 2009: XLI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 13. § (3)–(4) bekezdését.

⁵⁸⁶

A 104. §-t és címét a 2005: CLXXXVIII. törvény 37. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁸⁷

A 105. § (1) bekezdése a 2009: XLI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 13. § (3)–(4) bekezdését.

⁵⁸⁸

A 105. § (2) bekezdése a 2009: XLI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 13. § (3)–(4) bekezdését.

⁵⁸⁹

A 105. § (3) bekezdését a 2009: XLI. törvény 13. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁹⁰

A 105. § (5) bekezdése a 2004: XLVIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁹¹

A 106. §-t a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2002: LXIV. törvény 32. §-a iktatta be, szövege a 2009: XLI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 13. § (3)–(4) bekezdését.

⁵⁹²

A 107. § (2) bekezdése a 2005: CLXXXVIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁹³

A 107. § (4) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 73. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁹⁴

A 109/A. §-t a 2004: XLVIII. törvény 10. §-a iktatta be.

⁵⁹⁵

A 110. § (2) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének r) pontjával megállapított szöveg.

⁵⁹⁶

A 110. § (4) bekezdése a 2005: CLXXXVIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁹⁷

A 111. § (1) bekezdésének j) pontja a 2002: LXIV. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁹⁸

A 111. § (1) bekezdésének n)–o) pontját a 2005: CLXXXVIII. törvény 37. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁹⁹

A 111. § (1) bekezdésének új p) pontját a 2002: LXIV. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti p) pont jelölését q) pontra változtatva. A p) pont a 2005: CLXXXVIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁰⁰

A 111. § (1) bekezdése eredeti p) pontjának jelölését q) pontra változtatta a 2002: LXIV. törvény 33. § (2) bekezdése.

⁶⁰¹

A 115. § (3) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 39. §-ának (5) bekezdése iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (3)–(5) bekezdés számozását (4)–(6) bekezdésre változtatta. A (3) bekezdés szövegét újonnan megállapította a 2000: CXXIV. törvény 75. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁰²

A 115. § (5) bekezdése a 2009: XLI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 13. § (3)–(4) bekezdését.

⁶⁰³

A 115. § (6) bekezdését a 2005: CLXXXVIII. törvény 37. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XLI. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CL. törvény 48. §-ával megállapított és a 2010: CLIX. törvény 56. §-a szerint módosított szöveg.

⁶⁰⁴

A 115. § (7) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 34. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CLXXXVIII. törvény 37. § (1) bekezdésének a) pontja, újonnan a 2009: XLI. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 13. § (3)–(4) bekezdését.

⁶⁰⁵

A 116. § (1) bekezdése az 1997: CLVIII. törvény 39. §-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰⁶

A 116. § (2) bekezdését a 2009: XLI. törvény 13. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁰⁷

A 116. § (3) bekezdését a 2007: LI. törvény 53. §-a iktatta be.

⁶⁰⁸

A 118. § (1) bekezdését a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁰⁹

A 118. § (3) bekezdése a 2005: CLXXXVIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹⁰

A 119. § (1) bekezdés b) pontját a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

⁶¹¹

A 119. § (2) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2005: CLXXXVIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹²

A 119. § (3) bekezdése a 2009: XLI. törvény 7. §-ával megállapított, a 2011: XIII. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶¹³

A 119. § (4) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶¹⁴

A 121. § (1) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 35. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 275. § (4) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁶¹⁵

A 121. § (10) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹⁶

A 123. § (1) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 36. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 275. § (4) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁶¹⁷

A 124. § (1) bekezdés c) pontja a 2008: XLVII. törvény 35. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶¹⁸

A 124. §(1) bekezdésének e) pontját az 1997: CLVIII. törvény 39. §-ának (8) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁶¹⁹

A 124. § (2) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 77. §-ával megállapított szöveg.

⁶²⁰

A 124. § (3) bekezdésének b) pontját a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶²¹

A 126. § (1) bekezdése a 2009: XLI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 13. § (3)–(4) bekezdését.

⁶²²

A 126. § (3) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 39. §-ának (9) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁶²³

A 126. § (4) bekezdése a 2009: XLI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 13. § (3)–(4) bekezdését.

⁶²⁴

A 128. § (4)–(5) bekezdése az 1997: CLVIII. törvény 39. §-ának (10) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶²⁵

A 128. § (5) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

⁶²⁶

A 2000: CXXV. törvény 142. §-ának (3) bekezdése értelmében a 2001. január 1-jén már működési engedéllyel rendelkező önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alap 2001. június 30-ig köteles létesítő okiratát a Hpt. XX. fejezetében meghatározottak szerint módosítani.

⁶²⁷

A 128/A. §-t a 2000: CXXIV. törvény 78. §-a iktatta a szövegbe.

⁶²⁸

A 128/B. §-t a 2000: CXXIV. törvény 79. §-a iktatta a szövegbe.

⁶²⁹

A 128/C. §-t a 2000: CXXIV. törvény 80. §-a iktatta a szövegbe.

⁶³⁰

A 128/D. §-t a 2000: CXXIV. törvény 81. §-a iktatta a szövegbe.

⁶³¹

A 128/D. § (2) bekezdés d) pontja a 2010: CLIX. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.

⁶³²

A 128/D. § (2) bekezdés f) pontja a 2010: CLIX. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.

⁶³³

A 128/E. §-t a 2000: CXXIV. törvény 82. §-a iktatta a szövegbe.

⁶³⁴

A 128/F. §-t a 2000: CXXIV. törvény 83. §-a iktatta a szövegbe.

⁶³⁵

A 128/F. § (4) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

⁶³⁶

A 128/F. § (5) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶³⁷

A 128/F. § (6) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶³⁸

A 128/G. §-t a 2000: CXXIV. törvény 84. §-a iktatta a szövegbe.

⁶³⁹

A 128/H. §-t a 2000: CXXIV. törvény 85. §-a iktatta a szövegbe.

⁶⁴⁰

A 128/I. §-t a 2000: CXXIV. törvény 86. §-a iktatta a szövegbe.

⁶⁴¹

A 128/J. §-t a 2000: CXXIV. törvény 87. §-a iktatta a szövegbe.

⁶⁴²

A 128/K. §-t a 2000: CXXIV. törvény 88. §-a iktatta a szövegbe.

⁶⁴³

A 128/L. §-t a 2000: CXXIV. törvény 89. §-a iktatta a szövegbe.

⁶⁴⁴

A 128/L. § (3) bekezdése a 2004: XLVIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴⁵

A 128/M. §-t a 2000: CXXIV. törvény 90. §-a iktatta a szövegbe.

⁶⁴⁶

A 128/N. §-t a 2000: CXXIV. törvény 91. §-a iktatta a szövegbe.

⁶⁴⁷

A 129. § (1) és (2) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁴⁸

A XX/A. Fejezet megjelölést és címét a 2005: CLXXXVIII. törvény 14. §-a iktatta be, címét hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja.

⁶⁴⁹

A 130/A. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 14. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁵⁰

A 130/B. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁵¹

A 130/C. §-t megelőző alcímet a 2005: CLXXXVIII. törvény 16. §-a iktatta be.

⁶⁵²

A 130/C. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 16. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁵³

A 130/D. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 17. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁵⁴

A 130/E. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁵⁵

A 130/F. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 19. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁵⁶

A 130/G. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 20. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁵⁷

A 130/H. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 21. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁵⁸

A 130/I. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 22. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁵⁹

A 130/J. §-t megelőző alcímet a 2005: CLXXXVIII. törvény 23. §-a iktatta be.

⁶⁶⁰

A 130/J. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 23. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁶¹

A 130/K. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 24. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁶²

A 130/L. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 25. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁶³

A 130/M. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 26. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁶⁴

A 130/N. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 27. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁶⁵

A 130/O. §-t a 2005: CLXXXVIII. törvény 28. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

⁶⁶⁶

A XX/B. Fejezetet (130/P. §) a 2009: LXXXVI. törvény 48. §-a iktatta be.

⁶⁶⁷

A XX/B. Fejezet címét a 2009: LXXXVI. törvény 48. §-a iktatta be.

⁶⁶⁸

A 130/P. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 48. §-a iktatta be.

⁶⁶⁹

Az V. Rész címe a 2010: CLIX. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁷⁰

A 131. § (2) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 92. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁷¹

A 131. § (3) bekezdését a 2009: LXXXVI. törvény 50. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁷²

A 131. § (4) bekezdését a 2009: LXXXVI. törvény 50. §-a iktatta be, szövege a 2009: CL. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁷³

A 132. § (1) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 51. §-ával megállapított, a 2010: CLIX. törvény 85. § m) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁷⁴

A 132. § (2) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 93. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁷⁵

A 132. § (3) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 40. §-a iktatta be, újonnan a 2000: CXXIV. törvény 93. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁶⁷⁶

A 133. § (1) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 63. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁷⁷

A 133. § (3) bekezdése a 2004: XLVIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁷⁸

A 133. § (4) bekezdésének d) pontját a 2001: CXX. törvény 437. § (12) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁶⁷⁹

A 133. § (5) bekezdésének d) pontját a 2001: CXX. törvény 437. § (13) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁶⁸⁰

A 133. § (6) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 94. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 63. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁸¹

A 133/A. §-t a 2000: CXXIV. törvény 95. §-a iktatta be. A 133/A. §-t a 2007: LXXV. törvény 227. § (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁸²

A 134. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze valamint b) és d)-f) pontja a 2000: CXXIV. törvény 96. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁸³

A 134. § új (2) bekezdését a 2003: XXXIX. törvény 27. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva.

⁶⁸⁴

A 134. § új (3) bekezdését a 2009: LXXXVI. törvény 53. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés a 2010: CLIX. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁸⁵

A 134. § (3) – eredeti (2) – bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta és szövegét módosította a 2009: LXXXVI. törvény 53. §-a, illetve 73. § (2) bekezdésének g) pontja.

⁶⁸⁶

A 135. § a 2000: CXXIV. törvény 97. §-ával megállapított és a 2007: LXXV. törvény 220. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶⁸⁷

A 136. § (1) bekezdésének e) pontja a 2004: XXXI. törvény 25. § (2) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸⁸

A 136. § (2) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 65. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁸⁹

A 137. § a 2009: LXXXVI. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹⁰

A 137. § (1) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 85. § n) pont na) alpontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹¹

A 137. § (2) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 85. § n) pont nb) alpontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹²

A 137. § (3) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 85. § n) pont nc) alpontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹³

Az V/A. Részt, címét és a 137/A. §-t a 2007: LI. törvény 54. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 75. §-át.

⁶⁹⁴

A VI. Rész címe a 2010: CLIX. törvény 66. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹⁵

Lásd a 2007: CXXXV. törvényt.

⁶⁹⁶

A 138. § (2) bekezdését a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁹⁷

A 139. § a 2007: LI. törvény 55. §-ával megállapított szöveg. A 139. §-t megelőző alcímet a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁹⁸

A 139. § (1)–(3) bekezdését a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁹⁹

A 139/A. §-t megelőző alcímet a 2007: LI. törvény 56. §-a iktatta be.

⁷⁰⁰

A 139/A. §-t a 2007: LI. törvény 56. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 76. §-át.

⁷⁰¹

A 139/A. § (1) bekezdése a 2009: CL. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CLIX. törvény 85. § o) pont oa) alpontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰²

A 139/A. § (2) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰³

A 139/A. § (4) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰⁴

A 139/A. § (4) bekezdés b) pontja a 2010: CLIX. törvény 85. § o) pont ob) alpontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰⁵

A 139/A. § (4) bekezdés d) pontja a 2009: CL. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰⁶

A 139/A. § (5) bekezdésének b) pontja a 2007: CXXXVIII. törvény 186. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰⁷

A 139/A. § (6) bekezdése a 2009: CL. törvény 50. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰⁸

A 139/A. § új (7) bekezdését a 2009: LXXXVI. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7)–(8) bekezdés számozását (8)–(9) bekezdésre változtatva. A (7) bekezdés a 2010: CLIX. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁰⁹

A 139/A. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2009: LXXXVI. törvény 56. § (2) bekezdése.

⁷¹⁰

A 139/A. § (8) – eredeti (7) – bekezdésének b) pontja a 2007: CXXXVIII. törvény 186. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷¹¹

A 139/A. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2009: LXXXVI. törvény 56. § (2) bekezdése.

⁷¹²

A 141. §-t a 2005: CXIII. törvény 35. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷¹³

A 142. § (1) bekezdésének új b) pontját a 2002: LXIV. törvény 39. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti b)–d) pont jelölését c)–e) pontra változtatva.

⁷¹⁴

A 142. § (1) bekezdése eredeti b) pontjának jelölését c) pontra változtatta a 2002: LXIV. törvény 39. §-a.

⁷¹⁵

A 142. § (1) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2002: LXIV. törvény 39. §-a.

⁷¹⁶

A 142. § (1) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2002: LXIV. törvény 39. §-a.

⁷¹⁷

A 142. § (2) bekezdésének a) pontját a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷¹⁸

A 142. § (2) bekezdésének c) pontja a 2000: CXXIV. törvény 101. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹⁹

A 142. § (3) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁷²⁰

A 143. § a 2009: LXXXVI. törvény 57. §-ával megállapított, a 2010: CLIX. törvény 85. § p) pontja szerint módosított szöveg.

⁷²¹

A 144/A. §-t a 2003: XXXIX. törvény 31. §-a iktatta be, szövege a 2004: LXXXIV. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

⁷²²

A 145. § a 2009: LXXXVI. törvény 58. §-ával megállapított, a 2010: CLIX. törvény 85. § q) pontja szerint módosított szöveg.

⁷²³

A 145/A. §-t és alcímét a 2007: LI. törvény 57. §-a iktatta be.

⁷²⁴

A 145/A. § (2) bekezdésének b) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (2) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

⁷²⁵

A 145/A. § (2) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (2) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

⁷²⁶

A 145/A. § (2) bekezdés d) pontja a 2010: CLIX. törvény 68. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷²⁷

A 145/A. § (2) bekezdés i) pontját a 2010: CLIX. törvény 68. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷²⁸

A 145/A. § (2a) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 68. § (3) bekezdése iktatta be.

⁷²⁹

A 146. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLIX. törvény 69. §-a iktatta be.

⁷³⁰

A 147. § (1) bekezdését a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷³¹

A 147. § (2) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷³²

A 148. §-t a 2005: CXIII. törvény 35. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷³³

A 148/A. §-t a 2002: LXIV. törvény 42. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXIII. törvény 35. § a) pontja.

⁷³⁴

A 149. §-t a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷³⁵

A 149/A. §-t a 2004: XLVIII. törvény 14. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének b) pontja.

⁷³⁶

A 150. § a 2009: XLI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 13. § (3)–(4) bekezdését.

⁷³⁷

A 150. § (1) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (2) bekezdésének j) pontja, a 2010: CLIX. törvény 85. § r) pontja szerint módosított szöveg.

⁷³⁸

A 151. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2001: CXX. törvény 450. §-a (2) bekezdésének n) pontja, a 2004: XXXI. törvény 25. § (2) bekezdésének b) pontja, a 2009: LVI. törvény 254. § (2) bekezdése, a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (2) bekezdésének k) pontja, a 2010: CLIX. törvény 85. § s) pont sa) alpontja szerint módosított szöveg.

⁷³⁹

A 151. § (1) bekezdésének c) pontja a 2009: LVI. törvény 255. §-ának 1. pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁷⁴⁰

A 151. § (1) bekezdésének e) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 59. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴¹

A 151. § (1) bekezdés e) pont 3. alpontját a 2010: CLIX. törvény 70. § (1) bekezdése iktatta be.

⁷⁴²

A 151. § (1) bekezdésének g) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 59. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴³

A 151. § (1) bekezdésének h) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 59. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴⁴

A 151. § (1) bekezdésének i) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 59. § (1) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷⁴⁵

A 151. § (1) bekezdésének j) pontját a 2000: CXXIV. törvény 104. § (1) bekezdése iktatta be. A 151. § (1) bekezdésének j) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 59. § (1) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷⁴⁶

A 151. § (1) bekezdés k) pontját a 2009: XLI. törvény 10. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 13. § (3)–(4) bekezdését.

⁷⁴⁷

A 151. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2001: CXX. törvény 450. §-a (2) bekezdésének n) pontja, a 2004: XXXI. törvény 25. § (2) bekezdésének b) pontja, a 2009: LVI. törvény 254. § (2) bekezdése, a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (2) bekezdésének l) pontja, a 2010: CLIX. törvény 85. § s) pont sb) alpontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴⁸

A 151. § (2) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 59. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴⁹

A 151. § (2) bekezdés c) pont 3. alpontját a 2010: CLIX. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷⁵⁰

A 151. § (2) bekezdésének d) pontja a 2007: LI. törvény 58. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵¹

A 151. § (2) bekezdésének e) pontja a 2000: CXXIV. törvény 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵²

A 151. § (2) bekezdésének m) pontját a 2000: CXXIV. törvény 104. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁷⁵³

A 151. § (3) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: LI. törvény 58. § (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 254. § (2) bekezdése, a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (2) bekezdésének m) pontja, a 2010: CLIX. törvény 85. § s) pont sc) alpontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵⁴

A 151. § (3) bekezdésének a) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 59. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵⁵

A 151. § (3) bekezdés a) pont 3. alpontját a 2010: CLIX. törvény 70. § (3) bekezdése iktatta be.

⁷⁵⁶

A 151. § (3) bekezdésének b) pontja a 2007: LI. törvény 58. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵⁷

A 151. § (3) bekezdésének c) pontja a 2002: LXIV. törvény 43. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵⁸

A 151. § (3) bekezdésének j) pontja a 2007: LI. törvény 58. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵⁹

A 151. § (3) bekezdésének k) pontja a 2007: LI. törvény 58. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁶⁰

A 151. § (4)–(5) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 45. §-a iktatta a szövegbe.

⁷⁶¹

A 151. § (4) bekezdésének a) pontja a 2000: CXXIV. törvény 104. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁷⁶²

A 151. § (5) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 104. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁷⁶³

A 151. § (6) bekezdését a 2007: LI. törvény 58. § (4) bekezdése iktatta be.

⁷⁶⁴

A 151. § (7) bekezdését a 2007: LI. törvény 58. § (4) bekezdése iktatta be.

⁷⁶⁵

A 151. § (8) bekezdését a 2007: LI. törvény 58. § (4) bekezdése iktatta be.

⁷⁶⁶

A 152. §-t a 2005: CXIII. törvény 35. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁶⁷

A 152/A. §-t a 2007: LI. törvény 59. §-a iktatta be.

⁷⁶⁸

A 153. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2009: LXXXVI. törvény 60. §-ával megállapított, a 2010: CLIX. törvény 85. § t) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶⁹

A 153. § (1) bekezdésének e) pontját az 1997: CLVIII. törvény 46. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁷⁷⁰

A 153. § (1) bekezdésének f) pontját a 2007: LI. törvény 60. § (1) bekezdése iktatta be.

⁷⁷¹

A 153. § (1) bekezdésének g) pontját a 2007: LI. törvény 60. § (1) bekezdése iktatta be.

⁷⁷²

A 153. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: LI. törvény 60. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁷³

A 153. § (2) bekezdés b) pontjának 9. alpontját a 2000: CXXIV. törvény 105. §-a iktatta be, szövege a 2007: LI. törvény 60. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁷⁴

A 153. § (3) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 46. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁷⁷⁵

A 155. § (2) bekezdése a 2009: CXLVIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁷⁶

A 157. § (1) bekezdésének felvezető szövege az 1997: CLVIII. törvény 47. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁷⁷

A 157. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: LI. törvény 61. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁷⁸

A 157. § (1) bekezdése a) pontjának 2. alpontja a 2009: LXXXVI. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁷⁹

A 157. § (1) bekezdésének e) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁸⁰

A 157. § (1) bekezdés f) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be.

⁷⁸¹

A 157. § (2) bekezdése a 2007: LI. törvény 61. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁸²

A 157. § (2) bekezdés b) pontja a 2008: CIII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁸³

A 157. § (3) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 47. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (3)–(5) bekezdés számozását (4)–(6) bekezdésre módosította. A (3) bekezdés újonnan a 2000: CXXIV. törvény 106. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁷⁸⁴

A 157. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta az 1997: CLVIII. törvény 47. §-ának (2) bekezdése, szövege a 2007: LI. törvény 61. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁸⁵

A 157. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta az 1997: CLVIII. törvény 47. §-ának (2) bekezdése.

⁷⁸⁶

A 157. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta az 1997: CLVIII. törvény 47. §-ának (2) bekezdése.

⁷⁸⁷

A 157. § új (7) bekezdését a 2009: CXLVIII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatta.

⁷⁸⁸

A 157. § (7) bekezdését a 2003: XXXIX. törvény 32. §-a iktatta be. A 157. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2009: CXLVIII. törvény 13. § (2) bekezdése.

⁷⁸⁹

A 159. § (1) bekezdése a 2007: LI. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁹⁰

A 159. § (2) bekezdésének második mondatát az 1997: CLVIII. törvény 67. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjával.

⁷⁹¹

A 159. § (3) bekezdésének első mondatát a 2006: IV. törvény 364. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁹²

A 161. §-ának (1) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 107. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁹³

A 161. § (5) bekezdése a 2009: LXXXVI. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁹⁴

A 163. § (1) bekezdése a 2009: XIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁹⁵

A 163. § (1) bekezdésének d) pontját a 2009: LXXXVI. törvény 63. §-a iktatta be.

⁷⁹⁶

A 163. § (2) bekezdése a 2009: XIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁹⁷

A 163. § (2) bekezdés új b) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 14. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti b) pont megjelölését c) pontra változtatta.

⁷⁹⁸

A 163. § (2) bekezdés eredeti b) pontjának megjelölését c) pontra változtatta a 2009: CXLVIII. törvény 14. §-a.

⁷⁹⁹

A 163. § (3) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 108. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés b) pontja, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

⁸⁰⁰

A 163. § (4) bekezdését a 2007: LI. törvény 63. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés b) pontja, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

⁸⁰¹

A 164. § (1) bekezdése a 2007: LI. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰²

A 165. § a 2007: LI. törvény 65. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰³

A 166–167. §-t a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

⁸⁰⁴

A 168. § (1) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 109. §-ával kiegészített szöveg.

⁸⁰⁵

A 168. § (2) bekezdése a 2005: CLXXXVIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰⁶

A 168/A. §-t, valamint a fölötte lévő címet a 2000: CXXIV. törvény – 2003: XXXIX. törvény 51. § (5) bekezdésével megállapított – 110. §-a iktatta be, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁸⁰⁷

A 168/B. §-t megelőző alcímet a 2009: LXXXVI. törvény 64. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰⁸

A 168/B. §-t a 2009: LXXXVI. törvény 64. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰⁹

A 169. § a 2000: CXXIV. törvény 111. §-ával megállapított szöveg.

⁸¹⁰

A 169. § (1) bekezdése a 2001: L. törvény 53. §-ával megállapított és a 2004: XXXI. törvény 25. § (2) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 26. §-a alapján a 2004. május 1-je előtt kibocsátott, az ellenőrzött cselekmény elvégzésekor vagy esemény bekövetkeztekor, illetve állapot fennállásakor hatályos jegybanki rendelkezések alkalmazandók a Felügyelet eljárásai során.

⁸¹¹

A 169. § (2)–(3) bekezdését a 2005: CXIII. törvény 35. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸¹²

A 170. §-t a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸¹³

A 171. §-t a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸¹⁴

A 172–173. §-t a 2005: CXIII. törvény 35. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸¹⁵

A 174–175. §-t a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸¹⁶

A 175/A. §-t a 2005: LXII. törvény 154. § (7) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés c) pontja.

⁸¹⁷

A 176. §-t a 2009: LVI. törvény 255. §-ának 1. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁸¹⁸

A 176/A. §-t továbbá a fejezet címét a 2000: CXXIV. törvény 112. §-a iktatta be.

⁸¹⁹

A 176/A. § (1) bekezdése a 2009: CL. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

⁸²⁰

A 176/A. § (2) bekezdése a 2010: CLVIII. törvény 125. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

⁸²¹

A 176/A. § (3) bekezdése a 2010: CLVIII. törvény 125. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

⁸²²

A 176/B. §-t továbbá címét a 2000: CXXIV. törvény 113. §-a iktatta be.

⁸²³

A 176/C. §-t a 2000: CXXIV. törvény 114. §-a iktatta be.

⁸²⁴

A 177. § feletti címet beiktatta a 2000: CXXIV. törvény 115. §-a, e módosító törvény 142. §-ának (5) bekezdése értelmében pénzügyi intézménynek a 2001. január 1-jén folyamatban levő felszámolási eljárására a felszámolási eljárás kezdeményezésekor hatályos jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.

⁸²⁵

A 177. § (1) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 160. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸²⁶

A 177. § (2) bekezdését megállapította a 2000: CXXIV. törvény 115. §-a.

⁸²⁷

A 177. § (3) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 160. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: XXXIX. törvény 33. §-a iktatta be.

⁸²⁸

A 177. § (4) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸²⁹

A 178. § (1) bekezdése a 2001: CXX. törvény 437. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸³⁰

A 178. § (3) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 116. §-ával megállapított szöveg.

⁸³¹

A 179. § (1) bekezdése a 2009: CXLVIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

⁸³²

A 179. § (2) bekezdése a 2009: XIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁸³³

A 179. § (3) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 51. §-ának (2) bekezdése iktatta be, felvezető szövege a 2007: CXXXVIII. törvény 186. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸³⁴

A 179. § (3) bekezdésének a) és b) pontja a 2000: CXXIV. törvény 117. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸³⁵

A 180. § (2) bekezdése a 2007: CXXXVIII. törvény 186. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸³⁶

A 181. § (1) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 118. §-a állapította meg, mely (3) bekezdést is iktatott a szövegbe.

⁸³⁷

A 182. § (1) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.

⁸³⁸

A 182. § (2) bekezdése az 1999: III. törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸³⁹

A 183. § új (2) bekezdését a 2001: CXX. törvény 437. § (19) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2005: CLXXXVIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁴⁰

A 183. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2001: CXX. törvény 437. § (19) bekezdése (3) bekezdésre változtatta.

⁸⁴¹

A 183. § (4) bekezdését a 2004: XLVIII. törvény 15. §-a iktatta be.

⁸⁴²

A 183. § (5) bekezdését a 2007: LI. törvény 67. §-a iktatta be.

⁸⁴³

A 184. § (1)-(2) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 120. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁴⁴

A 184. § (3) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁴⁵

A 185. § (1) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁴⁶

A 185. § (2) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁴⁷

A 185/A. §-t és az előtte lévő címet a 2003: XXXIX. törvény 34. §-a iktatta be. E módosító törvény 45. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, a 49. § alapján a rendelkezés először a 2004. május 5-e után indított végelszámolásra vagy felszámolásra irányuló eljárás esetén alkalmazandó.

⁸⁴⁸

A 185/B. §-t a 2003: XXXIX. törvény 35. §-a iktatta be. E módosító törvény 45. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, a 49. § alapján a rendelkezés először a 2004. május 5-e után indított végelszámolásra vagy felszámolásra irányuló eljárás esetén alkalmazandó.

⁸⁴⁹

A 185/C. §-t a 2003: XXXIX. törvény 36. §-a iktatta be. E módosító törvény 45. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, a 49. § alapján a rendelkezés először a 2004. május 5-e után indított végelszámolásra vagy felszámolásra irányuló eljárás esetén alkalmazandó.

⁸⁵⁰

A 185/D. §-t a 2003: XXXIX. törvény 37. §-a iktatta be. E módosító törvény 45. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, a 49. § alapján a rendelkezés először a 2004. május 5-e után indított végelszámolásra vagy felszámolásra irányuló eljárás esetén alkalmazandó.

⁸⁵¹

A 185/E. §-t a 2003: XXXIX. törvény 38. §-a iktatta be. E módosító törvény 45. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, a 49. § alapján a rendelkezés először a 2004. május 5-e után indított végelszámolásra vagy felszámolásra irányuló eljárás esetén alkalmazandó.

⁸⁵²

A 185/F. §-t a 2003: XXXIX. törvény 39. §-a iktatta be. E módosító törvény 45. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, a 49. § alapján a rendelkezés először a 2004. május 5-e után indított végelszámolásra vagy felszámolásra irányuló eljárás esetén alkalmazandó.

⁸⁵³

A 185/G. §-t a 2003: XXXIX. törvény 40. §-a iktatta be. E módosító törvény 45. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, a 49. § alapján a rendelkezés először a 2004. május 5-e után indított végelszámolásra vagy felszámolásra irányuló eljárás esetén alkalmazandó.

⁸⁵⁴

A 185/H. §-t a 2003: XXXIX. törvény 41. §-a iktatta be. E módosító törvény 45. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, a 49. § alapján a rendelkezés először a 2004. május 5-e után indított végelszámolásra vagy felszámolásra irányuló eljárás esetén alkalmazandó.

⁸⁵⁵

A 186. § (2) bekezdése az 1997: CLVIII. törvény 52. §-ával megállapított, a 2009: LXXXVI. törvény 69. §-a, a 2010: CLIX. törvény 85. § u) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁵⁶

A 186. § (2) bekezdésének b) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁵⁷

A 186. § (2) bekezdésének d) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁵⁸

A 186. § (2) bekezdés e) pontja a 2008: CIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁵⁹

A 186. § (2) bekezdésének k) pontját a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁸⁶⁰

A 186. § (2) bekezdésének l) pontja a 2000: CXXIV. törvény 121. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁶¹

A 186. § (3) bekezdését a 2003: XXXIX. törvény 42. §-a iktatta be, szövege a 2004: LXXXIV. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁶²

A 188. §-t a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CL. törvény 52. §-a iktatta be.

⁸⁶³

A 188. § (1) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁶⁴

A 188. § (1) bekezdés e) pontja a 2010: CLIX. törvény 85. § v) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁶⁵

A 188. § (3) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettségnek a 2009: CL. törvény 170. § (15) bekezdése alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2010. október 1-től köteles megfelelni.

⁸⁶⁶

A 189. § a 2000: CXXIV. törvény 122. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁶⁷

A 190. § (1) bekezdése a 2009: CL. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁶⁸

A 190. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CLIX. törvény 85. § w) pont wa) alpontja szerint módosított szöveg.

⁸⁶⁹

A 190. § (1) bekezdés c) pontja a 2010: CLIX. törvény 85. § w) pont wb) alpontja szerint módosított szöveg.

⁸⁷⁰

A 190. § (1) bekezdés d) pontja a 2010: CLIX. törvény 85. § w) pont wc) alpontja szerint módosított szöveg.

⁸⁷¹

A 190. § (2) bekezdése a 2003: XXXIX. törvény 43. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁷²

A 190. § (2) bekezdés a) pontja a 2008: CIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁷³

A 190. § (2) bekezdésének f) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 70. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CLIX. törvény 85. § w) pont wd) alpontja szerint módosított szöveg.

⁸⁷⁴

A 190. § (5) bekezdését a 2000: CXXIV. törvény 123. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CL. törvény 169. § (9) bekezdés c) pontja.

⁸⁷⁵

A 190/A. §-t a 2005: CXIII. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének b) pontja.

⁸⁷⁶

A 191. §-t a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁷⁷

A 192. § (1) bekezdését a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁷⁸

A 192. § (2) bekezdését a 2005: CXIII. törvény 35. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁷⁹

A 194. §-t a 2005: CXIII. törvény 35. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: LI. törvény 69. §-a iktatta be.

⁸⁸⁰

A 195. §-t a 2005: CXIII. törvény 35. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁸¹

A196. §-t az 1999: CXXIV. törvény 14. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁸²

A 197. §-t az Alkotmánybíróság 15/2002. (III. 29.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette, 2002. december 31. napjával.

⁸⁸³

A 198. § (1) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 124. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁸⁴

A 198/A. §-t a 2000: CXXIV. törvény 125. §-a iktatta be, szövegét a 2005: CXIII. törvény 31. § (4) bekezdése állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 29. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-jét követően indult ügyben – ideértve a megismételt eljárást is – kell alkalmazni.

⁸⁸⁵

A XXIX. fejezet címe a 2008: XLVII. törvény 35. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁸⁶

A 199. §-t és az azt megelőző alcímet a 2008: XLVII. törvény 54. § c) pontja hatályon kívül helyezte, a 199. §-t újonnan a 2009: CL. törvény 54. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 170. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a pénzügyi intézmény által 2009. december 31-ét követően megkötött hitel- és kölcsönszerződések esetén kell alkalmazni.

⁸⁸⁷

A 200. §-t a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CL. törvény 55. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 170. § (17)–(19) bekezdését.

⁸⁸⁸

A 200/A. §-t a 2010: XCVI. törvény 1. §-a iktatta be.

⁸⁸⁹

A 200/A. § (4) bekezdése a 2011: CXXI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. [A 200/A. § (4) bekezdésének a „– 200/B. §-ban meghatározott kivétellel –” szövegrésze hatályát veszti a 2011: CXXI. törvény 7. § (2) bekezdése alapján. E módosító rendelet 7. § (2) bekezdése alapján 2012. március 31-én lép hatályba.]

⁸⁹⁰

A 200/B. §-t a 2011: CXXI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be. [A 200/B. §-t a 2011: CXXI. törvény 7. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 7. § (2) bekezdése alapján 2012. március 31-én lép hatályba.]

⁸⁹¹

A 201. § és az azt megelőző alcíme a 2008: XLVIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁹²

A 201/A. §-t a 2008: XLVIII. törvény 36. §-a iktatta be.

⁸⁹³

A 201/B. §-t a 2008: XLVIII. törvény 36. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés c) pontja.

⁸⁹⁴

A 202. §-t és az azt megelőző alcímet a 2008: XLVIII. törvény 40. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁹⁵

A 203. § a 2008: XLVII. törvény 35. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁹⁶

A 203. § (6) bekezdése a 2009: CXLVIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁹⁷

A 203. § (7) bekezdését a 2009: CXLVIII. törvény 16. §-a iktatta be.

⁸⁹⁸

A 203/A. §-t a 2002: LXIV. törvény 54. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXIII. törvény 35. § a) pontja.

⁸⁹⁹

A 204. § a 2004: XLVIII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁰⁰

A 204. § (1) bekezdésének második mondatát a 2009: XLI. törvény 11. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 13. § (3)–(4) bekezdését.

⁹⁰¹

A 205. § a 2004: XLVIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁰²

A 205/A. §-t a 2008: XLVII. törvény 35. § (6) bekezdése iktatta be.

⁹⁰³

A 206. § (4) bekezdését a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁹⁰⁴

A 206. § (5) bekezdését a 2004: XLVIII. törvény 20. §-a iktatta be.

⁹⁰⁵

A 206. § (6) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 73. §-a iktatta be.

⁹⁰⁶

A 206/A. §-t a 2000: CXXIV. törvény 127. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XLVIII. törvény 40. § e) pontja.

⁹⁰⁷

A 207. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2009: CXLVIII. törvény 17. §-a.

⁹⁰⁸

A 207. § (2) bekezdését a 2009: CXLVIII. törvény 17. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta.

⁹⁰⁹

A 208. § új f) pontját a 2004: LXXXIV. törvény 31. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti f)–g) pont jelölését g–h) pontra változtatva. E módosító törvény 95. §-ának (2) bekezdése alapján 2005. január 1. napján lépett hatályba, a rendelkezést a hatálybalépés napját követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

⁹¹⁰

A 208. § eredeti f) pontjának jelölését a 2004: LXXXIV. törvény 31. §-a g) pontra változtatta.

⁹¹¹

A 208. § eredeti g) pontjának jelölését a 2004: LXXXIV. törvény 31. §-a h) pontra változtatta.

⁹¹²

A 209. § a 2010: XCVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

⁹¹³

A 210. § (1) bekezdése a 2001: CXX. törvény 437. § (22) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹¹⁴

A 210. § (2) bekezdése a 2004: LXXXIV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 95. §-ának (2) bekezdése alapján 2005. január 1. napján lépett hatályba, a rendelkezést a hatálybalépés napját követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

⁹¹⁵

A 210. § (3) bekezdése a 2009: CL. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009: XIII. törvény hatálya alá tartozó szerződésekre kell alkalmazni.

⁹¹⁶

A 210. § (4) bekezdése a 2009: CL. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009: XIII. törvény hatálya alá tartozó szerződésekre kell alkalmazni.

⁹¹⁷

A 210. § (5) bekezdését a 2009: XIII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CL. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 170. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009: XIII. törvény hatálya alá tartozó szerződésekre kell alkalmazni.

⁹¹⁸

A 210. § (5a) bekezdését a 2011: CXXI. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be.

⁹¹⁹

A 210. § (6) bekezdését a 2009: XIII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CL. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 170. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009: XIII. törvény hatálya alá tartozó szerződésekre kell alkalmazni.

⁹²⁰

A 210. § (7) bekezdését a 2009: XIII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CL. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 170. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009: XIII. törvény hatálya alá tartozó szerződésekre kell alkalmazni.

⁹²¹

A 210. § (8) bekezdését a 2009: XIII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CL. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 170. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.

⁹²²

A 210. § (9) bekezdését a 2009: XIII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CL. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 170. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009: XIII. törvény hatálya alá tartozó szerződésekre kell alkalmazni.

⁹²³

A 210. § (10) bekezdését a 2009: CL. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 170. § (5) bekezdése alapján a kölcsönszerződés tartalmára vonatkozó előírást a 2010. január 1. napját követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

⁹²⁴

A 210. § (11) bekezdését a 2009: CL. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 170. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009: XIII. törvény hatálya alá tartozó szerződésekre kell alkalmazni.

⁹²⁵

A 210. § (12) bekezdését a 2009: CL. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 170. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009: XIII. törvény hatálya alá tartozó szerződésekre kell alkalmazni.

⁹²⁶

A 210. § (13) bekezdését a 2009: CL. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 170. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009: XIII. törvény hatálya alá tartozó szerződésekre kell alkalmazni.

⁹²⁷

A 210. § (14) bekezdését a 2009: CL. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 170. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.

⁹²⁸

A 210/A. §-t a 2010: XCVI. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹²⁹

A 210/A. § (7) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 74. §-a iktatta be.

⁹³⁰

A 211. § (1) bekezdése a 2004: XLVIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 137. § (2) bekezdése alapján 2005. január 1-jén lépett hatályba.

⁹³¹

A 211. § (3) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

⁹³²

A 212. §-t megelőző alcímet és a 212–213. §-t a 2009: CLXII. törvény 31. § (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés kizárólag a 2010. június 11-ét követően kötött szerződésekre alkalmazandó.

⁹³³

A 214. §-t a 2009: CLXII. törvény 31. § (4) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹³⁴

A 214/A. §-t a 2000: CXXIV. törvény 130. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CLXII. törvény 31. § (4) bekezdés a) pontja.

⁹³⁵

A 214/B. §-t a 2000: CXXIV. törvény 131. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CLXII. törvény 31. § (5) bekezdés a) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés kizárólag a 2010. június 11-ét követően kötött szerződésekre alkalmazandó.

⁹³⁶

A 214/C. §-t a 2000: CXXIV. törvény 132. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CLXII. törvény 31. § (5) bekezdés a) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés kizárólag a 2010. június 11-ét követően kötött szerződésekre alkalmazandó.

⁹³⁷

A 214/D. §-t megelőző alcímet a 2008: XLVII. törvény 35. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLXII. törvény 34. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹³⁸

A 214/D. §-t a 2008: XLVII. törvény 35. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLXII. törvény 34. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés kizárólag a 2010. június 11-ét követően kötött szerződésekre alkalmazandó.

⁹³⁹

A 215/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2008: XLVII. törvény 35. § (8) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 53. § (5) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2008. szeptember 1-jét követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

⁹⁴⁰

A 215/B. §-t megelőző alcímet a 2009: CXLVIII. törvény 18. §-a iktatta be.

⁹⁴¹

A 215/B. §-t a 2009: CXLVIII. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁴²

A 215/B. § (8) bekezdése a 2010: CLVIII. törvény 125. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁴³

A 216. § (1) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 57. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 278. § (3) bekezdése alapján a 2003. január 1-jén már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt levő szövetkezeti hitelintézetnek legkésőbb 2004. december 31-ig kell megfelelnie a 216. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

⁹⁴⁴

A 216. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 57. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 278. § (3) bekezdése alapján a 2003. január 1-jén már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt levő szövetkezeti hitelintézetnek legkésőbb 2004. december 31-ig kell megfelelnie a 216. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

⁹⁴⁵

A 216. § (2a) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 76. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹⁴⁶

A 216. § új (3) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 57. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 278. § (4) bekezdése alapján a 216. § (3) bekezdésében meghatározott korlátot túllépő tulajdoni hányaddal rendelkező hitelintézet, biztosítóintézet, befektetési társaság, pénzügyi holding társaság és egyetemes postai szolgáltató a megengedett arányt meghaladó tulajdoni hányadát 2005. december 31-ig köteles elidegeníteni; 2006. január 1-jétől semmilyen, e tulajdoni hányaddal kapcsolatos szavazati, illetve nyereségből való részesedési jogot nem gyakorolhat.

⁹⁴⁷

A 216. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: LXIV. törvény 57. § (3) bekezdése, szövege a 2010: CLIX. törvény 76. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁴⁸

A 216. § (4a) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 76. § (3) bekezdése iktatta be.

⁹⁴⁹

A 216. § (5) bekezdését a 2007: LI. törvény 70. §-a iktatta be. E módosító törvény 75. § (19) bekezdése alapján a 2007. június 14-én már működő szövetkezeti hitelintézet a 2006: X. törvény 106. § (1) bekezdésétől eltérően 2007. december 31-ig módosíthatja alapszabályát a Hpt. 216. § (5)–(9) bekezdése szerint.

⁹⁵⁰

A 216. § (6) bekezdését a 2007: LI. törvény 70. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 76. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁵¹

A 216. § (7) bekezdését a 2007: LI. törvény 70. §-a iktatta be. E módosító törvény 75. § (19) bekezdése alapján a 2007. június 14-én már működő szövetkezeti hitelintézet a 2006: X. törvény 106. § (1) bekezdésétől eltérően 2007. december 31-ig módosíthatja alapszabályát a Hpt. 216. § (5)–(9) bekezdése szerint.

⁹⁵²

A 216. § (8) bekezdését a 2007: LI. törvény 70. §-a iktatta be. E módosító törvény 75. § (19) bekezdése alapján a 2007. június 14-én már működő szövetkezeti hitelintézet a 2006: X. törvény 106. § (1) bekezdésétől eltérően 2007. december 31-ig módosíthatja alapszabályát a Hpt. 216. § (5)–(9) bekezdése szerint.

⁹⁵³

A 216. § (9) bekezdését a 2007: LI. törvény 70. §-a iktatta be. E módosító törvény 75. § (19) bekezdése alapján a 2007. június 14-én már működő szövetkezeti hitelintézet a 2006: X. törvény 106. § (1) bekezdésétől eltérően 2007. december 31-ig módosíthatja alapszabályát a Hpt. 216. § (5)–(9) bekezdése szerint.

⁹⁵⁴

A 216/A. §-t a 2002: LXIV. törvény 58. §-a iktatta a szövegbe.

⁹⁵⁵

A 216/A. § (1) bekezdésében foglaltak – a 2002: LXIV. törvény 278. § (5) bekezdése alapján – a 2003. január 1-jén – az alapszabálya szerint – már a 2000: CXLI. törvény szerint működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt levő szövetkezeti hitelintézetnél kizárólag a 2003. január 1-jét követően szerzett tagság viszony megszűnésekor alkalmazhatók.

⁹⁵⁶

A 216/A. § (2) bekezdése a 2007: LI. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁵⁷

A 216/B. §-t a 2002: LXIV. törvény 59. §-a iktatta a szövegbe.

⁹⁵⁸

A 216/C. §-t a 2002: LXIV. törvény 60. §-a iktatta a szövegbe.

⁹⁵⁹

A 217. §-t a 2008: CIII. törvény 175. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹⁶⁰

A XXXI. Fejezet (218. §) a 2004: XXXV. törvény 9. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 8. § (1)–(2) bekezdése alapján az a kibocsátó, amely a Hpt.-ben meghatározott fogalomnak megfelelő elektronikus pénzt vagy elektronikus pénzeszközt bocsátott ki 2004. május 1-jét megelőzően, 2005. december 31-ig köteles a Hpt. vagy a 2004: XXXV. törvény előírásainak megfelelni, továbbá 2004. június 30-ig köteles ezt a tevékenységét a Felügyeletnek bejelenteni.

⁹⁶¹

A 218. § a 2010: CLIX. törvény 77. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁶²

A XXXI/A. Fejezetet (219. §–219/B. §) a 2009: CL. törvény 57. §-a iktatta be.

⁹⁶³

A XXXI/A. Fejezet címét a 2009: CL. törvény 57. §-a iktatta be.

⁹⁶⁴

A 219. §-t hatályon kívül helyezte a 2001: XX. törvény 23. §-a, újonnan a 2009: CL. törvény 57. §-a iktatta be.

⁹⁶⁵

A 219. § (1) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁶⁶

A 219. § (4) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁶⁷

A 219/A. §-t a 2009: CL. törvény 58. §-a iktatta be.

⁹⁶⁸

A 219/B. §-t a 2009: CL. törvény 58. §-a iktatta be.

⁹⁶⁹

A 219/B. § (1) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁷⁰

A XXXI/B. Fejezetet (219/C. §) a 2009: CL. törvény 59. §-a iktatta be.

⁹⁷¹

A XXXI/B. Fejezet címét a 2009: CL. törvény 59. §-a iktatta be.

⁹⁷²

A 219/C. §-t a 2009: CL. törvény 59. §-a iktatta be.

⁹⁷³

A 219/C. § (1) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 80. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CLIX. törvény 85. § x) pont xa) alpontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷⁴

A 219/C. § (2) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 85. § x) pont xb) alpontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷⁵

A 219/C. § (6) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 80. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁷⁶

A XXXI/C. Fejezetet (219/D. §) a 2009: CL. törvény 60. §-a iktatta be.

⁹⁷⁷

A XXXI/C. Fejezet címét a 2009: CL. törvény 60. §-a iktatta be.

⁹⁷⁸

A 219/D. §-t a 2009: CL. törvény 60. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 81. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁷⁹

A 219/D. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: XCVI. törvény 29. §-a szerint módosított szöveg.

⁹⁸⁰

A 220. §-t hatályon kívül helyezte a 2001: XX. törvény 23. §-a.

⁹⁸¹

A 221. § (2) bekezdését a 2007: CLXXI. törvény 17. § (9) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹⁸²

A 221. § (3) bekezdését a 2010: CXXX. törvény 53. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

⁹⁸³

A 221. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 275. pontja hatályon kívül helyezte.

⁹⁸⁴

A 224. §-t az 1997: CLVIII. törvény 67. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjával.

⁹⁸⁵

A 226. § (3) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹⁸⁶

A 228. § (3) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 134. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁸⁷

A 234. § (4) bekezdéséből a „természetes személy, illetve” szövegrészt az 1997: CLVIII. törvény 67. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjával.

⁹⁸⁸

A 234/A. §-t a 2010: XCVI. törvény 4. §-a iktatta be.

⁹⁸⁹

A 234/B. §-t a 2010: CLIX. törvény 82. §-a iktatta be.

⁹⁹⁰

A 234/B. § c) pontja a 2011: XCVI. törvény 28. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁹¹

A 234/C. §-t a 2010: CLIX. törvény 82. §-a iktatta be.

⁹⁹²

A 234/D. §-t a 2010: CLIX. törvény 82. §-a iktatta be.

⁹⁹³

A 234/E. §-t a 2010: CLIX. törvény 82. §-a iktatta be.

⁹⁹⁴

A 234/F. §-t a 2011: CXXI. törvény 4. § (4) bekezdése iktatta be.

⁹⁹⁵

A hatálybalépés időpontja 2011. szeptember 29.

⁹⁹⁶

A 235. § (1) bekezdésének a) pontja a 2009: LXXXVI. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁹⁷

Lásd a 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendeletet, a 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendeletet, a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendeletet, a 153/2009. (VII. 23.) Korm. rendeletet, a 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendeletet, a 109/2010. (IV. 9.) Korm. rendeletet, a 163/2011. (VIII. 22.) Korm. rendeletet.

⁹⁹⁸

A 235. § (1) bekezdésének b) pontját újonnan a 2005: LXII. törvény 154. § (10) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdése.

⁹⁹⁹

A 235. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CLXII. törvény 34. § (11) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés kizárólag a 2010. június 11-ét követően kötött szerződésekre alkalmazandó.

¹⁰⁰⁰

Lásd a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendeletet.

¹⁰⁰¹

A 235. § (1) bekezdés d) pontját a 2008: XLVII. törvény 54. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁰²

A 235. § (1) bekezdésének e) pontja a 2004: XXXI. törvény 20. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁰³

A 235. § (1) bekezdésének f) pontját a 2000: CXXIV. törvény 135. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LI. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁰⁴

A 235. § (1) bekezdésének g) pontját a 2007: LI. törvény 72. §-a iktatta be.

¹⁰⁰⁵

Lásd a 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletet, a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet, a 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendeletet.

¹⁰⁰⁶

A 235. § (1) bekezdésének h) pontját a 2007: LI. törvény 72. §-a iktatta be.

¹⁰⁰⁷

Lásd a 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletet, a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

¹⁰⁰⁸

A 235. § (1) bekezdésének i) pontját a 2007: LI. törvény 72. §-a iktatta be.

¹⁰⁰⁹

Lásd a 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletet, a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

¹⁰¹⁰

A 235. § (1) bekezdésének j) pontját a 2007: LI. törvény 72. §-a iktatta be.

¹⁰¹¹

Lásd a 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletet, a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

¹⁰¹²

A 235. § (1) bekezdésének k) pontját a 2007: LI. törvény 72. §-a iktatta be.

¹⁰¹³

Lásd a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendeletet, a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

¹⁰¹⁴

A 235. § (1) bekezdésének l) pontját a 2007: LI. törvény 72. §-a iktatta be.

¹⁰¹⁵

Lásd a 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

¹⁰¹⁶

A 235. § (1) bekezdés m) pontját a 2009: CL. törvény 61. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰¹⁷

Lásd a 81/2010. (III. 25.) Korm. rendeletet.

¹⁰¹⁸

A 235. § (1) bekezdés n) pontját a 2009: CL. törvény 61. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰¹⁹

Lásd a 109/2010. (IV. 9.) Korm. rendeletet.

¹⁰²⁰

A 235. § (1) bekezdés o) pontját a 2010: XCVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁰²¹

Lásd a 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendeletet.

¹⁰²²

A 235. § (1) bekezdés p) pontját a 2010: CLIX. törvény 83. §-a iktatta be.

¹⁰²³

Lásd a 344/2010. (XII. 28.) Korm. rendeletet.

¹⁰²⁴

A 235. § (1) bekezdés q) pontját a 2010: CLIX. törvény 83. §-a iktatta be.

¹⁰²⁵

Lásd a 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendeletet.

¹⁰²⁶

A 235. § (2) bekezdése a 2001: L. törvény 54. §-ával megállapított, felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰²⁷

A 235. § (2) bekezdésének a) pontját a 2007: LI. törvény 83. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰²⁸

Lásd a 21/2007. (IX. 15.) PM rendeletet.

¹⁰²⁹

A 235. § (2) bekezdésének c), d) és e) pontját a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰³⁰

A 235. § (2) bekezdés f)–g) pontját a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰³¹

A 235. § (2) bekezdésének h) pontját a 2006: XXII. törvény 6. § (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CL. törvény 61. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁰³²

Lásd a 18/2010. (IV. 29.) PM rendeletet.

¹⁰³³

A 235. § (2) bekezdésének i) pontját a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰³⁴

A 235. § (2) bekezdésének j) pontját a 2007: LI. törvény 83. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰³⁵

A 235. § (2) bekezdésének k) pontját a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰³⁶

Lásd a 27/2007. (XII. 20.) PM rendeletet.

¹⁰³⁷

A 235. § (2) bekezdés n) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLVIII. törvény 125. § (4) bekezdése iktatta be.

¹⁰³⁸

A 235. § (2) bekezdésének o) pontját a 2007: LI. törvény 83. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰³⁹

A 235. § (2) bekezdésének q) pontját a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁴⁰

A 235. § (2) bekezdésének r) pontját a 2004: LXXXIV. törvény 33. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁰⁴¹

Lásd a 36/2005. (X. 31.) PM rendeletet, a 27/2007. (XII. 20.) PM rendeletet.

¹⁰⁴²

A 235. § (3) bekezdését újonnan a 2010: CLVIII. törvény 125. § (5) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁴³

A 236. §-t az 1997: L. törvény 69. §-a (12) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁴⁴

A 237. §-t hatályon kívül helyezte a 2000: CXLI. törvény 94. § (2) bekezdése, 2006. december 31. napjával – azonban e hatályon kívül helyező rendelkezést hatályon kívül helyezte a 2003: CV. törvény 3. § (3) bekezdése azzal, hogy 2006. év végéig törvényt kell alkotni az egységes szövetkezeti szabályozás érdekében.

¹⁰⁴⁵

A 237. § (1)–(2) bekezdését a 2006: X. törvény 112. § r) pontja hatályon kívül helyezte 2007. július 1. napjával.

¹⁰⁴⁶

A 238. §-t az 1997: CXLV. törvény 61. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁴⁷

A 239–240. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 275. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁴⁸

A 241. § (6) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 58. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: IV. törvény 364. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁴⁹

A 241. § (7) bekezdését az 1997: CLVIII. törvény 58. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁰⁵⁰

A 242. §-t megelőző alcímet a 2008: XLVII. törvény 35. § (10) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁵¹

A 242. § a 2008: XLVII. törvény 35. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁵²

A 243. §-t a 2000: CXXIV. törvény 136. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XLVII. törvény 54. § c) pontja.

¹⁰⁵³

Az 1. számú melléklet a 2004: LXXXIV. törvény 34. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁵⁴

A 2. számú melléklet a 2000: CXXIV. törvény 138. §-a, valamint a 140. § (1) és (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰⁵⁵

A 2. számú melléklet I. fejezetének 3. pontja a 2009: LXXXVI. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁵⁶

A 2. számú melléklet I. fejezet 3. pont b) alpontja a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁵⁷

A 2. számú melléklet I. fejezet 3. pont c) alpontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁵⁸

A 2. számú melléklet I. fejezetének 4. pontja a 2011: CXXII. törvény 24. § (12) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 22–23. §-át.

¹⁰⁵⁹

A 2. számú melléklet I. fejezetének 5. pontja a 2004: XXXV. törvény 9. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁶⁰

A 2. számú melléklet I. fejezet 5.1 pont b) alpontja a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁶¹

A 2. számú melléklet I. fejezet 5.1 pontjának c) alpontja a 2009: LXXXVI. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁶²

A 2. számú melléklet I. fejezet 5.2 pontja a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁶³

A 2. számú melléklet I. Fejezet 5.3. pontját a 2010: CLIX. törvény 167. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁶⁴

A 2. számú melléklet I. fejezetének 7. pontját a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁶⁵

A 2. számú melléklet I. fejezetének 9. pontja a 2009: LXXXVI. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁶⁶

A 2. számú melléklet I. fejezet 9. pont e) alpontja a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁶⁷

A 2003: C. törvény 2009. október 31-én hatályos 128. § (3)–(4) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató pénzforgalmi intézményként történő működésre jogosító engedély iránti kérelem nélkül a 2. számú melléklet I. fejezet 9. pontjának g) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésére való jogosultságára vonatkozóan lásd a 2009: LXXXVI. törvény 74. § (1) bekezdését.

¹⁰⁶⁸

A 2. számú melléklet I. fejezet 9.1. pont m) alpontja a 2009: CL. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁶⁹

A 2. számú melléklet I. fejezetének 10.1. alpontja a 2009: LXXXVI. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁷⁰

A 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontjának d) alpontját a 2002: LXIV. törvény 63. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁰⁷¹

A 2. számú melléklet I. fejezete 10.2. pontjának e) alpontját a 2005: CLXXXVIII. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁷²

A 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pont újabb e) alpontját a 2009: CL. törvény 62. §-a iktatta be.

¹⁰⁷³

A 2. számú melléklet I. fejezet 10.4. pont b) alpontja a 2009: CLXII. törvény 34. § (12) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés kizárólag a 2010. június 11-ét követően kötött szerződésekre alkalmazandó.

¹⁰⁷⁴

A 2. melléklet I. fejezet 10.4. pontjának e) alpontját a 2005: CLXXXVIII. törvény 37. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁷⁵

A 2. számú melléklet I. fejezet 10.4. pont f) alpontját a 2009: CL. törvény 169. § (9) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁷⁶

A 2. számú melléklet I. fejezetének 11. pontja a 2003: XXXIX. törvény 44. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁰⁷⁷

A 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontja a 2009: CL. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁷⁸

A 2. számú melléklet I. fejezet 12.3. pontja a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁷⁹

A 2. számú melléklet I. fejezetének 14. pontja a 2009: LXXXVI. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁸⁰

A 2. számú melléklet I. fejezetének 16. pontját az 1997: CLVIII. törvény 59. §-ának (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXXVI. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁸¹

A 2. számú melléklet I. fejezetének 18. pontját a 2002: LXIV. törvény 63. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXXVI. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁸²

A 2. számú melléklet II. fejezete a 2003: XXXIX. törvény 44. §-ával, címe a 2004: LXXXIV. törvény 34. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁸³

A 2. számú melléklet II. fejezetének 3. pontja a 2004: LXXXIV. törvény 34. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁸⁴

A 2. számú melléklet II. fejezetének 6. pontja a 2004: LXXXIV. törvény 34. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁸⁵

A 2. számú melléklet II. fejezetének 7. pontját a 2004: LXXXIV. törvény 34. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁰⁸⁶

A 2. számú melléklet II. fejezetének 8. pontját a 2004: LXXXIV. törvény 34. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁰⁸⁷

A 2. számú melléklet II. fejezetének 9. pontját a 2004: LXXXIV. törvény 34. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁰⁸⁸

A 2. számú melléklet II. fejezetének 10. pontját a 2004: LXXXIV. törvény 34. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁰⁸⁹

A 2. számú melléklet II. fejezetének 11. pontját a 2004: LXXXIV. törvény 34. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁰⁹⁰

A 2. számú melléklet II. fejezetének 12. pontját a 2004: LXXXIV. törvény 34. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁰⁹¹

A 2. számú melléklet II. fejezet 13. pontját újonnan a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁹²

A 2. számú melléklet II. fejezetének 14. pontját a 2004: LXXXIV. törvény 34. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁰⁹³

A 2. számú melléklet II. fejezetének 15. pontját a 2004: LXXXIV. törvény 34. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁰⁹⁴

A 2. melléklet II. fejezetének 16. pontját a 2007: LI. törvény 73. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁹⁵

A 2. melléklet II. fejezetének 17. pontját a 2007: LI. törvény 73. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁹⁶

A 2. számú melléklet III/2. pontja a 2008: CIII. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁹⁷

A 2. számú melléklet III. fejezet 2. pont c) alpontja a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁹⁸

A 2. számú melléklet III. fejezet 3. pontját a 2003: XXXIX. törvény 55. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CXLVIII. törvény 19. §-a iktatta be.

¹⁰⁹⁹

A 2. számú melléklet III. fejezet 4. pontját a 2003: XXXIX. törvény 55. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: XLVII. törvény 35. § (11) bekezdése iktatta be.

¹¹⁰⁰

A 2. számú melléklet III. fejezet 5. pontját a 2009: CLXII. törvény 31. § (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. A 2. számú melléklet III. fejezet 5.1. pontját a 2010: XCVI. törvény 5. §-a iktatta be.

¹¹⁰¹

A 2. számú melléklet III. fejezet 5.2. pontját a 2010: XCVI. törvény 5. §-a iktatta be.

¹¹⁰²

A 2. számú melléklet III. fejezet 6. pontja az 1997: CLVIII. törvény 59. §-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁰³

A 2. melléklet III. fejezetének 10.2. pontját a 2007: LI. törvény 83. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹⁰⁴

A 2. számú melléklet III. fejezet 11. pontja a 2009: CL. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁰⁵

A 2. számú melléklet III. fejezet 12. pontja a 2002: LXIV. törvény 63. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁰⁶

A 2. számú melléklet III. fejezet 13. pontját a 2009: CLXII. törvény 31. § (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés kizárólag a 2010. június 11-ét követően kötött szerződésekre alkalmazandó.

¹¹⁰⁷

A 2. számú melléklet III. fejezet 17. pontja a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁰⁸

A 2. melléklet III. fejezetének 19. pontját a 2007: LI. törvény 83. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CL. törvény 62. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹⁰⁹

A 2. számú melléklet III. fejezete 20. pontjának bevezető szövegrésze a 2003: XXXIX. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

¹¹¹⁰

A 2. számú melléklet III. fejezet 20. pont b) alpontja a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹¹¹

A 2. számú melléklet III. fejezet 23. pontja a 2009: CXV. törvény 60. §-a szerint módosított szöveg.

¹¹¹²

A 2. számú melléklet III. fejezetének 25. pontja az 1997: CLVIII. törvény 59. §-ának (8) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹¹³

A 2. melléklet III. fejezet 25. pontjának e) alpontját a 2007: LI. törvény 73. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹¹⁴

A 2. számú melléklet III. fejezet 25. pontjának f) alpontját a 2009: LXXXVI. törvény 72. §-a iktatta be.

¹¹¹⁵

A 2. számú melléklet III. fejezet 25. pont g) alpontját a 2009: CL. törvény 62. §-a iktatta be.

¹¹¹⁶

A 2. számú melléklet III. fejezet 25. pont h) alpontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹¹⁷

A 2. számú melléklet III. fejezetének 26. pontját az 1997: CLVIII. törvény 59. §-ának (9) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹¹¹⁸

A 2. számú melléklet III. fejezetének 27. pontját az 1997: CLVIII. törvény 59. §-ának (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹¹⁹

A 2. számú melléklet III. fejezetének 28. pontját az 1997: CLVIII. törvény 59. §-ának (9) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹¹²⁰

A 2. számú melléklet III. fejezetének 29. pontját az 1997: CLVIII. törvény 59. §-ának (9) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹¹²¹

A 2. számú melléklet III. fejezetének 30. pontját az 1997: CLVIII. törvény 59. §-ának (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXXVIII. törvény 186. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹²²

A 2. számú melléklet III. fejezetének 31. pontját az 1997: CLVIII. törvény 59. §-ának (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2000: CXXIV. törvény 140. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépett hatályba.

¹¹²³

A 2. számú melléklet III. fejezetének 32. pontját az 1997: CLVIII. törvény 59. §-ának (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2000: CXXIV. törvény 140. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépett hatályba.

¹¹²⁴

A 2. számú melléklet III. fejezetének 33. pontját az 1997: CLVIII. törvény 59. §-ának (9) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹¹²⁵

A 2. számú melléklet III. fejezetének 34. pontja eredetileg a 2. számú melléklet I. fejezetének 1. pontja volt. Az áthelyezést az 1997: CLVIII. törvény 59. §-ának (1) bekezdése rendelte el.

¹¹²⁶

A 2. számú melléklet III. fejezetének 35. pontját a 2000: CXXIV. törvény 160. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CL. törvény 62. §-a iktatta be.

¹¹²⁷

A 2. számú melléklet III. fejezetének 36. pontját a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CL. törvény 62. §-a iktatta be.

¹¹²⁸

A 2. számú melléklet III. fejezetének 37. pontját a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, a 37.1. pontot a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹²⁹

A 2. számú melléklet III. fejezetének 37. pontját a 2009: LXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, a 37.2. pontot a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹³⁰

A 2. számú melléklet III. fejezetének 38. pontja a 2003: XXXIX. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

¹¹³¹

A 2. számú melléklet III. fejezetének 39. pontja a 2003: XXXIX. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

¹¹³²

A 2. számú melléklet III. fejezetének 41. pontja a 2009: LXXXVI. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

¹¹³³

A 2. számú melléklet III. Fejezet 41. pont c) alpontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹³⁴

A 2. számú melléklet III. Fejezet 43. pontja a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹³⁵

A 2. számú melléklet III. fejezetének 44. pontját a 2000: CXXIV. törvény 140. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹³⁶

A 2. számú melléklet III. fejezetének 45. pontját a 2000: CXXIV. törvény 140. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹³⁷

A 2. számú melléklet III. fejezetének 46. pontját a 2000: CXXIV. törvény 140. §-ának (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 141. §-ának (3) bekezdése értelmében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

¹¹³⁸

A 2. számú melléklet III. részének 47. pontját a 2004: LXIX. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2007: LI. törvény 73. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹³⁹

A 2. melléklet III. fejezetének 48. pontját a 2007: LI. törvény 73. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXXVI. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁴⁰

A 2. számú melléklet III. fejezet 49. pontját a 2008: CIII. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.

¹¹⁴¹

A 2. számú melléklet III. fejezet 50. pontját a 2008: CIII. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.

¹¹⁴²

A 2. számú melléklet III. fejezetének 51. pontját a 2009: XIII. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CL. törvény 169. § (9) bekezdés c) pontja.

¹¹⁴³

A 2. számú melléklet III. fejezetének 52. pontját a 2009: LXXXVI. törvény 72. §-a iktatta be.

¹¹⁴⁴

A 2. számú melléklet III. fejezet 53. pontját a 2009: CL. törvény 62. §-a iktatta be.

¹¹⁴⁵

A 2. számú melléklet III. fejezet 54. pontját a 2009: CL. törvény 62. §-a iktatta be.

¹¹⁴⁶

A 2. számú melléklet III. fejezet 55. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁴⁷

A 2. számú melléklet III. fejezet 56. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁴⁸

A 2. számú melléklet III. fejezet 57. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁴⁹

A 2. számú melléklet III. fejezet 58. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁵⁰

A 2. számú melléklet III. fejezet 59. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁵¹

A 2. számú melléklet III. fejezet 60. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁵²

A 2. számú melléklet III. fejezet 61. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁵³

A 2. számú melléklet III. fejezet 62. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁵⁴

A 2. számú melléklet III. fejezet 63. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁵⁵

A 2. számú melléklet III. fejezet 64. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁵⁶

A 2. számú melléklet III. fejezet 65. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁵⁷

A 2. számú melléklet III. fejezet 66. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁵⁸

A 2. számú melléklet III. Fejezet 67. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁵⁹

A 2. melléklet III/A. fejezetét a 2007: LI. törvény 73. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁶⁰

A 2. számú melléklet III/A. fejezet 12. pontja a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁶¹

A 2. számú melléklet III/A. részének 26. pontja a 2007: CXXXVIII. törvény 186. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁶²

A 2. számú melléklet IV. fejezetének 1. pontja a 2002: LXIV. törvény 63. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 280. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés nem érinti a 2003. január 1-je előtt elhelyezett betéteket.

¹¹⁶³

A 2. számú melléklet IV. fejezete 1. pontjának c) alpontja a 2005: CLXXXVIII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁶⁴

A 2. számú melléklet IV. fejezetének 5. pontja a 2003: XXXIX. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁶⁵

A 2. számú melléklet IV. fejezet 6. pontja a 2009: CL. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁶⁶

A 2. számú melléklet IV. fejezetének 9. pontját a 2003: XXXIX. törvény 44. §-a iktatta a szövegbe.

¹¹⁶⁷

A 2. számú melléklet V. fejezetét a 2005: CLXXXVIII. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

¹¹⁶⁸

A 3. számú melléklet a 2000: CXXIV. törvény 139. §-ával megállapított szöveg, a melléklet eredeti szövegének jelölését I. fejezetre változtatta a 2005: CLXXXVIII. törvény 32. § (2) bekezdése.

¹¹⁶⁹

A 3. számú melléklet 1. pontja a 2004: XLVIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁷⁰

A 3. melléklet I. fejezetének 3–5. pontját a 2005: CLXXXVIII. törvény 37. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹⁷¹

A 3. számú melléklet II. fejezetét a 2005: CLXXXVIII. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a melléklet eredeti szövegének jelölését I. fejezetre változtatva. A 3. számú melléklet II. fejezetét a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

¹¹⁷²

A 4. számú melléklet 1. pontja a 2002: LXIV. törvény 63. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁷³

A 4. számú melléklet 4. pontját a 2003: XXXIX. törvény 55. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezi a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjával.

¹¹⁷⁴

A 4. számú melléklet 5. pontját a 2003: XXXIX. törvény 55. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjával.

¹¹⁷⁵

A 4. számú melléklet 6. pontját a 2000: CXXIV. törvény 137. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének a) pontja.

¹¹⁷⁶

Az 5. számú melléklet a 2010: CLIX. törvény 84. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁷⁷

A 6. számú melléklet a 2004: LXXXIV. törvény 34. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁷⁸

A 6. melléklet korábbi szövegének megjelölését I. pontra változtatta a 2007: LI. törvény 73. § (3) bekezdése.

¹¹⁷⁹

A 6. melléklet 1. pontja a 2007: LI. törvény 73. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁸⁰

A 6. melléklet 4. pontja a 2007: LI. törvény 73. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁸¹

A 6. számú melléklet I. fejezet 6. pontját a 2009: CLXII. törvény 31. § (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹⁸²

A 6. melléklet 10. pontját a 2007: LI. törvény 73. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXLVIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁸³

A 6. számú melléklet I. rész 11. pontját a 2008: CIII. törvény 39. §-a iktatta be.

¹¹⁸⁴

A 6. számú melléklet I. pont 12. alpontját a 2009: XLI. törvény 12. §-a iktatta be.

¹¹⁸⁵

A 6. számú melléklet I. fejezetének 13. pontját a 2009: LXXXVI. törvény 72. §-a iktatta be.

¹¹⁸⁶

A 6. számú melléklet I. rész 14. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁸⁷

A 6. számú melléklet I. rész 15. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁸⁸

A 6. számú melléklet I. rész 16. pontját a 2010: CLIX. törvény 84. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹⁸⁹

A 6. melléklet II. pontját a 2007: LI. törvény 73. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a melléklet korábbi szövegének megjelölését I. pontra változtatva.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek