Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

1/1996. (ÜK. 1.) LÜ utasítás

1/1996. (ÜK. 1.) LÜ utasítás

a Titokvédelmi Szabályzat kiadásáról1

1996.01.31.

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló – többször módosított – 1972. évi V. törvény 19. §-a (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

1. § Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (Ttv.) 27. §-a (5) bekezdésében, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerinti Titokvédelmi Szabályzatot az utasítás mellékleteként kiadom.

2. § (1) Ez az utasítás a közzététele napján lép hatálya, rendelkezéseit azonban 1996. január 1-jétől kell alkalmazni; egyidejűleg hatályát veszti

– az ügyészi szervezetben az államtitok és a szolgálati titok védelméről szóló 1/1988. Legf. Ü. utasítás,

– az ügyészi szervezetben államtitoknak és szolgálati titoknak minősülő adatokról szóló 12/1994. (ÜK. 12.) LÜ utasítás,

– a számítástechnikai rendszerek titok-, vagyon- és tűzvédelméről szóló 3/1983. Legf. Ü. utasítás végrehajtásáról rendelkező 001/1983. Legf. Ü. h. utasítás,

– a Legfőbb Ügyészség Számítógép-Központjában kihelyezett TÜK irodai alegység létesítéséről és a számítástechnikai adathordozók forgalmáról szóló 1302/1984. főov. utasítás,

– az ügyészi szervezet titkos ügykezelési szabályairól szóló 1301/1988. főov. utasítás.

(2) Felhatalmazom a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettesét, hogy az ügyészségi számítástechnika-alkalmazás és informatika titokvédelmi követelményeit körlevélben írja elő.

Melléklet az 1/1996. (ÜK. 1.) LÜ utasításhoz


Titokvédelmi Szabályzat

A Szabályzat hatálya

1. pont

A Titokvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság ügyészi szerveire [6/1994. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (SZMSZ) 1. § (1) bekezdés], továbbá az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetre (OKKrI). A katonai ügyészi szervezetre a katonai főügyész intézkedésében, a számítástechnika-alkalmazási tevékenységre a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese körlevélben további részletes szabályokat állapíthat meg.

A titokvédelem szervezete

2. pont

(1) Titokvédelmi felügyelő (a továbbiakban: TÜK felügyelő):
a) a Legfőbb Ügyészségen – a főügyészségekre, a helyi ügyészségekre és az OKKrI-ra is kiterjedő hatáskörrel – a Legfőbb Ügyészség Titkársága igazgatási osztálya igazgatási csoportjának vezetője,
b) a Katonai Főügyészségen a Katonai Főosztály vezetője,
c) a területi katonai ügyészségen a területi katonai ügyészség vezetőjének helyettese,
d) az ügyészségi számítástechnika-alkalmazás tekintetében – a főügyészségekre, a helyi ügyészségekre és az OKKrI-ra is kiterjedő hatáskörrel – a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetője.

(2) A titkos ügykezelés vezetője:
a) a Legfőbb Ügyészségen a Központi Igazgatási és Titkos Ügykezelési (a továbbiakban: TÜK) Iroda vezetője,
b) a Katonai Főügyészségen az Ügyviteli Iroda vezetője,
c) a főügyészségen és a helyi ügyészségeken a főügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott, ez utóbbinál a helyi ügyészség vezetőjének javaslata alapján,
d) a területi katonai ügyészségen az Ügyviteli Iroda vezetője,
e) a Legfőbb Ügyészség Számítógép-központjában a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetője.

(3) Titkos ügykezelő:
a) a Legfőbb Ügyészségen a TÜK Iroda vezetője és helyettese,
b) a Katonai Főügyészségen az Ügyviteli Iroda vezetője és a lajstromvezető,
c) a főügyészségen és a helyi ügyészségeken a főügyész, illetve a helyi vezető ügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott,
d) a területi katonai ügyészségen az Ügyviteli Iroda vezetője,
e) a Számítógép-központban a kihelyezett ügykezelői iroda (a továbbiakban: TÜK alegység) kijelölt ügyészségi alkalmazottja.
Kisebb létszámú helyi ügyészségeken, ha a titkos ügykezelés vezetője nem ügyész, a két feladatkör egybeeshet.

3. pont

(1) A titkos ügykezelést a Legfőbb Ügyészségen a TÜK Iroda, valamint – a számítástechnika-alkalmazási tevékenység keretében forgalmazott titkos adatokra vonatkozóan – a TÜK alegység látja el. Az alegység vezetője az ügykörébe utalt küldemények forgalmával kapcsolatos kérdésekben a BM Futárszolgálat Országos Parancsnokságával való kapcsolattartásban önállóan jár el.
(2) A főügyészségen és a helyi ügyészségen a titkos ügykezelést folytató szervezeti egység működési rendjét a főügyészség szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
(3) A Katonai Főügyészségen és a területi katonai ügyészségen a titkos ügykezelést az Ügyviteli Iroda látja el.


A titkos ügykezelés feladata

4. pont

A titkos ügykezelés feladata az ügyészségeknél készült vagy külső szervtől érkezett
a) államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó iratok (a továbbiakban együtt: minősített adatok) átvétele, nyilvántartása, kezelése, őrzése, belföldi továbbítása, selejtezése, az iratok készítésének és sokszorosításának ellenőrzése;
b) a minősített adatok kiadása és visszavétele;
c) a minősítésre és betekintésre jogosultak nyilvántartása, a titokvédelmi jogszabályok megismeréséről szóló nyilatkozatok őrzése, az ügyészségi alkalmazott minősítési és betekintési jogosultságának megszűnése után a minősített iratok visszavétele, a betekintő karton irattározása;
d) a minősített adatok felhasználásával és kezelésével kapcsolatos engedélyek, a TÜK iratok nyilvántartására szolgáló lajstromok, segédkönyvek, munkafüzetek hitelesítése, nyilvántartásba vétele és tárolása.


A titokvédelem technikai feltételei

5. pont

A számítástechnikai feladatok titokvédelmi követelményeit külön legfőbb ügyész helyettesi körlevél tartalmazza.

6. pont

(1) A TÜK helyiségekhez a 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet 4. § és 27. §-ában foglalt őrzési és tárolási feltételeket kell biztosítani. A számítástechnikai környezetben kezelt TÜK adatok őrzési és tárolási feltételeit az 5. pontban megjelölt körlevél tartalmazza.
(2) A helyiségek védelméhez szükséges technikai (ideértve az elektronikai) eszközök biztosítása – a 2. pont (1) bekezdésében felsorolt személyek javaslata alapján – a Legfőbb Ügyészség Pénzügyi Főosztálya vezetőjének feladata.
(3) A tűzvédelemért és a vagyonvédelemért felelős személyek – a TÜK felügyelővel együtt – kötelesek a szabályok érvényesülését rendszeresen ellenőrizni.
(4) A tárolásra szolgáló szekrények egyik kulcsát a titkos ügykezelő, a másikat a 2. pont (1) bekezdésében meghatározott személyek által kijelölt felelős őrzi. A szekrényeket állandóan zárva kell tartani.
(5) A titkos ügykezelés bélyegzőit csak a használat időtartamára lehet a páncél- vagy vaslemezszekrényből kivenni, egyébként el kell zárni.


A minősítés jelölési szabályai

7. pont

(1) A minősítési javaslatot a hatáskörében eljáró ügyészségi alkalmazott készíti el, indokolja és a kiadmányozásra jogosult útján továbbítja a minősítésre jogosulthoz (1. számú melléklet).
(2) A felettes ügyészi szerv minősítése az alárendelt ügyészségekre kötelező.
(3) Az alárendelt ügyészi szerv minősítését – egyidejű értesítés mellett – a felettes ügyészi szervnél minősítésre jogosult megváltoztathatja.

A minősítés felülvizsgálata

8. pont

(1) Az érvényességi idő lejárta után az irat minősítése külön intézkedés nélkül megszűnik.
(2) Az érvényességi időponttól függetlenül megszüntethető vagy módosítható a minősítés, ha az irat tartalma már nem államtitok vagy szolgálati titok.
(3) Ha az irat több önállóan kezelhető részből áll, a minősítési jelölést az irat titkot tartalmazó részein meg kell ismételni.
(4) A minősítő az irat minősítése előtt megvizsgálja, hogy annak tartalma államtitoknak vagy szolgálati titoknak tekintendő-e. Ha az irat bármely önállóan kezelhető része államtitkot tartalmaz, az egész iratot államtitokként kell kezelni.
(5) A titok jellegére, az elintézés sürgősségére vagy a titok védelme szempontjából fontos egyéb körülményre figyelemmel a minősítő a minősítési jelölésen kívül az iratra más kezelési előírást is rávezethet (pl.: Különösen fontos!, Sajátkezű felbontásra!, Más szervnek nem adható át!, Nem másolható!, Kivonat nem készíthető!, Elolvasás után visszaküldendő!, Zárt borítékban tárolandó! stb.). A minősítő ezen előírásaitól csak a minősítő írásbeli engedélyével lehet eltérni.


A számítástechnikai feldolgozások minősítése

9. pont

(1) A számítástechnikai adathordozóról nyomtatványon vagy más formában kikerülő (pl. faxra nyomtatott) adatok kezelése során a minősített adatok szabályszerű jelöléséért és a titokvédelmi szabályok érvényesüléséért a felhasználó felel. A számítástechnikai feldolgozás teljes folyamatában ezen szabályok érvényesülésének módját az 5. pontban megjelölt körlevél határozza meg.
(2) Az adatátvitelhez használt rejtjelező eszközök, programok és azok dokumentációinak minősítését az átvitelre kerülő adatok minősítésének megfelelően kell kialakítani.
(3) Amennyiben minősített adat tárolása számítástechnikai adathordozón történik, a munkapéldányokon és a rendszer működtetéséhez szükséges biztonsági másolatokon kívül akkor lehet külön másolatokat készíteni, ha erről a felhasználó külön rendelkezik. Ez esetben a biztonsági másolatokat a vonatkozó tárolási szabályoknak megfelelően, elkülönített helyen kell tárolni.
(4) A betekintési jogosultság meghatározásánál a számítástechnikai munkafolyamatban résztvevő személyek teljes köréről elegendő elkülönített és korlátozott betekintési nyilvántartást vezetni, mivel e személyek tekintetében a betekintés megtörténtét a munkafolyamat ellátásának ténye és annak bizonylatai igazolják. A nyilvántartást a TÜK alegység köteles vezetni és tárolni.
(5) A számítástechnikai munkafolyamatban a felhasználói jogosultságok rendszerét minden szoftverben oly módon kell kialakítani, hogy azok összhangban legyenek a jogosultsági nyilvántartással, napra készek, egyértelműen meghatározhatók, és nehezen imitálhatók legyenek.
(6) A minősített adatot tartalmazó számítástechnikai adathordozó sérülésmentes és megfelelő csomagolása, szabályszerű lezárása, címzése és iktatása zárt továbbításnak minősül.
(7) Bírósági tárgyaláson – számítástechnikai berendezés igénybevételével – titkos irat akkor használható fel, ha a tárgyalás helyének számítástechnikai eszközei és környezete alkalmas az üzembiztonsági feltételek biztosítására. E tekintetben – a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetőjének véleménye alapján – a Legfőbb Ügyészség Titkárságának előzetes engedélye irányadó.
(8) A rendszerbe állítás helyétől eltérő helyen történő, egyéb igénybevétel esetén a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetőjének előzetes engedélye irányadó.

10. pont

A számítástechnikai berendezés alkalmazásánál a minősítési jelölést az alábbi módon kell feltüntetni:
a) hagyományos alapanyagú és előállítású bizonylatok, dokumentációk, iratok esetén az iratra vonatkozó előírásoknak megfelelően, a kiadó TÜK alegység;
b) számítástechnikai berendezéssel előállított adathordozón, képernyőn vagy más megjelenítésen programozási módszerekkel kell biztosítani a minősítés felismerhetőségét. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat az 5. pontban megjelölt körlevél tartalmazza.

11. pont

(1) A feldolgozás során feleslegessé vált, hibás vagy más okból megsemmisítendő munkapéldányokat a TÜK alegységnek kell további eljárás céljából hiánytalanul átadni. Amennyiben a titkos adat többször felhasználható adathordozón van, megsemmisítésnek tekintendő az adathordozó felülírása.
(2) A hozzáférési védelmet megvalósító azonosítók tekintetében (jelszavak, kulcsok stb.) a hozzáférési szintek és terjedelmük meghatározásáért, azok kiosztásáért és nyilvántartásáért a felhasználó a felelős. Ezen adatokról vezetett, naprakész nyilvántartásokat a TÜK alegység tárolja.

A minősített iratok átvétele külső szervtől

12. pont

(1) A külső szervtől érkezett minősített adatot tartalmazó küldeményt csak a titkos ügyek kezelésével, illetve átvételével megbízott személyek vehetik át. A futárszolgálat által vagy egyéb kézbesítéssel hozott minősített iratokat azonnal továbbítani kell a TÜK iktatóba, kivéve a 15. pont (2) bekezdés szerinti eljárást.
(2) Az átvételkor ellenőrizni kell, hogy
a) az átvevő a címzés alapján jogosult-e az átvételre,
b) az átadási okiratban és a küldeményben feltüntetett iktatószám azonos-e,
c) a minősített adatot tartalmazó boríték vagy egyéb csomagolás sértetlen-e.
(3) Az átvevő az átvételt az átadási okiratok aláírásával és bélyegzőjének lenyomatával, valamint az átvétel idejének feltüntetésével igazolja.

13. pont

(1) Ha az átvételkor a küldeményen felbontásra utaló vagy egyéb sérülés van, az átvevő a kézbesítő jelenlétében a küldeményt felbontja, tartalmát ellenőrzi és arról 2 példányban jegyzőkönyvet készít, amelyet mind a ketten aláírnak. A jegyzőkönyvet az illetékes minősítőnek kell átadni, aki köteles kivizsgálni a sérülés körülményeit.
(2) A téves címzés vagy helytelen kézbesítés következtében érkezett küldeményt vissza kell küldeni a feladónak.

14. pont

(1) A szolgálati titkot tartalmazó iratok forgalmára is a minősített adatok kezelésére vonatkozó ügyviteli szabályok az irányadók.
(2) Ha a „TITKOS” minősítésű iratot arra illetéktelen személy bontja fel, a 13. pontban írt eljárási szabályokat kell alkalmazni.


A minősített adatot tartalmazó küldemény felbontása

15. pont

(1) A minősített adatot tartalmazó küldeményt – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a titkos ügykezelő bontja fel.
(2) A névre szóló, valamint „Saját kezű felbontásra” jelzéssel ellátott küldeményt csak a címzett (tartós akadályoztatás esetén a helyettese) bonthatja fel, aki azután átadja a titkos ügykezelőnek. Ha a küldemény tartalmát a címzetten kívül – a titok különös fontosságára tekintettel – más nem ismerheti meg, a címzett az iktatáshoz szükséges adatokat közli a titkos ügykezelővel, az iktatószámot rávezeti az iratra és az irat biztonságos őrzéséről vagy maga gondoskodik, vagy őrzés végett zárt borítékban a titkos ügykezelőhöz továbbítja. Ha az iratban foglalt államtitok előbb említett különös fontossága megszűnik, azt a későbbiekben a titkos ügykezelés általános szabályai szerint kell kezelni.
(3) Ha a küldeményt tévedésből vagy helytelen címzés következtében bontották fel, a borítékon ezt a körülményt, a felbontás időpontját és a felbontást végző személy nevét fel kell tüntetni és ennek tényéről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell, hogy az iratok megvannak-e. Hiány esetén – ha az irat rövid úton nem kutatható fel – két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek eredeti példányát kivizsgálás végett a küldő szervhez kell eljuttatni, a másolati példányt pedig az irathoz kell csatolni.


A minősített adat bemutatása a minősítőnek

16. pont

(1) A titkos ügykezelő a külső szervtől érkezett iratot a minősítés esetleges tisztázása, valamint az ügyintéző kijelölése végett iktatás előtt az illetékes minősítőnek bemutatja.
(2) Ha a külső szervtől érkező irat minősítése hibás vagy hiányzik, úgy a minősítésre jogosult erről a külső szervet értesíti.
(3) Az ügyészi szervnél készített minősített adatot elkészülte után nyomban be kell mutatni a minősítőnek.


A minősített adatot tartalmazó iratok iktatása

17. pont

(1) Az államtitkot tartalmazó iratot a TÜK iktatókönyvbe kell iktatni az alábbiak szerint:
a) a legfőbb ügyészi utasításokat minden évben újra kezdődő sorszám alatt 00001-től, a körleveleket 00101-től kezdődően az év feltüntetésével,
b) az egyéb iratokat a Legfőbb Ügyészségen 00401-től, a megyei (fővárosi) főügyészségen 00301-től és a helyi (városi, kerületi) ügyészségeken 00201-től kezdődő sorszám alatt, az év megjelölésével,
c) a Legfőbb Ügyészség Számítógép-központja TÜK alegységében a b) ponttól eltérő szerkezetű sorszámozást kell alkalmazni. Ennek részleteit az 5. pontban megjelölt körlevél tartalmazza,
d) az iktatókönyv „Megjegyzés” rovatában „Szigorúan titkos! Érv. idő: …………” bélyegzővel meg kell jelölni a szignáló által adott érvényességi időt. Ugyanezt a bélyegzőt a TÜK irattasakon is meg kell ismételni.
(2) A szolgálati titkot tartalmazó iratot az igazgatási ügyek számítógépes nyilvántartásába kell iktatni az alábbi megkülönböztetéssel:
a) a szolgálati titkot tartalmazó iratot a folyamatos nyilvántartási szám elé írott „0”-val és a „Megjegyzés” rovatban alkalmazott „Titkos! Érv. idő: …………” bélyegzővel, számítógépes nyilvántartás esetén a „Jegyzet” rovatba történő bejegyzéssel kell megkülönböztetni a többi ügytől. Ugyanezt a bélyegzőt az irat felzetén is meg kell ismételni.
b) a betekintési jogosultságra vonatkozó listát – amennyiben az a személyi kör eltér a munkaköri leírásban vagy más okmányban szereplő felhatalmazásoktól – a minősítésre jogosult vezető egyedileg határozza meg,
c) az irat felvételét és visszajuttatását az ügykönyv, illetve számítógépes nyilvántartás megfelelő rovatában kell jelezni és átadókönyvvel továbbítani. A szakterületeken az ügyek továbbítása az előadónak tevékenységi naplóval történik.
(3) Az irat az ügy befejezéséig változatlan ügyszámot, illetve nyilvántartási számot visel. A korábbi években megkezdett ügy számát a következő évben is megtartja. Valamennyi iratot a megfelelő évi iktatókönyvben, illetve számítógépes nyilvántartásban kell kezelni.

18. pont

(1) Minősített adat esetén a TÜK iktatókönyvben az irat számán kívül fel kell tüntetni a kezdőirat érkezésének időpontját, az ügy tárgyát, a küldő szerv megnevezését (saját kezdeményezésű iratoknál a „hivatalból” vagy a „hiv.” jelzést), a kijelölt ügyintéző nevét, az irat továbbítására utaló adatokat, az irat lap-, illetve példányszámát.
(2) Az iktatókönyv külön rovatába alszámozással be kell vezetni az utóiratokat a küldő szerv nevének és az érkezés időpontjának megjelölésével.
(3) Az ügy befejezésekor az iktatókönyv jegyzetrovatában – piros irónnal – „Bef.” jelzést kell írni. Az ügy újbóli megindulása esetén a jelzést át kell húzni.
(4) A minősített adatokkal együtt lehet iktatni és kezelni az ügy elintézéséhez tartozó nem titkos iratokat is. Ilyen esetben a nem titkos iraton is fel kell tüntetni a minősített adat iktatószámát, de a minősítést nem lehet alkalmazni.
(5) Az iktatókönyvben szereplő minősített adatokat az általános ügyviteli szabályok szerint mutatózni kell.

A minősített adat átadása és átvétele szerven belül

19. pont

(1) A minősített adatokat kezelőkartonnal kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni az iktatószámot, a betekintő nevét, az iratok átadásának időpontját, az iratok lapszámát, illetve a példány sorszámát. Az átvevő az iratok átvételét a kartonon aláírásával igazolja.
(2) Az ügyintéző, ha az ügy elintézése indokolja és a minősítő másként nem rendelkezik, az iratot az ügyészségen belül – a titkos ügykezelő útján – más betekintésre jogosult dolgozónak is átadhatja, illetve bemutathatja.
(3) A TÜK alegység és a főügyészségek egymás közötti iratforgalmát – a számítástechnikai tárgyú minősített adatok vonatkozásában – csak a BM Futárszolgálat igénybevételével bonyolíthatják le. Ugyanez a szabály vonatkozik a főügyészségek – hasonló tárgyú – egymás közötti iratforgalmára is.
(4) A Fővárosi Főügyészség és a Pest Megyei Főügyészség küldeményeit – célszerűségi okokból – közvetlenül, kézbesítő útján is eljuttathatja a Számítógép-központba, a TÜK alegység azonban e két főügyészség esetében is köteles a küldemények továbbításához a BM Futárszolgálatot igénybe venni.
(5) A BM Futárszolgálat útján a Számítógép-központba továbbítandók:
a) az informatikai adathordozó eszközök és kísérőjegyzékeik,
b) a kódlapok és egyéb papír alapú bizonylatok, levelek, változásjelentések,
c) a leporellók (pl. feldolgozások eredményei, hibalisták, tesztanyagok, ellenőrző listák).
(6) A TÜK alegység pontos futárposta címzése:
Küldő szerv fejléce „SZIGORÚAN TITKOS”
Iktató száma:
CÍM: Legfőbb Ügyészség
Számítóközpont

Budapest,
Maros u. 6/A

20. pont

(1) A minősített adatot a munkaidő befejezése után a titkos ügykezelőnél vagy a minősítőnél kell őrizni. Az ügyintéző, ha rendelkezik páncél- vagy vaslemezszekrénnyel – és a minősítő másként nem rendelkezik – az iratot feldolgozásig magánál tarthatja.
(2) Az ügy elintézése után a minősített adatot a kiadmányozó vagy az ügyintéző a titkos ügykezelőnek adja át.

A minősített adat készítése és sokszorosítása

21. pont

(1) A minősített adat csak az illetékes minősítő által írásban meghatározott példányszámban készíthető, sokszorosítható vagy másolható. A sokszorosítást és az erről szóló nyilvántartás vezetését az illetékes minősítő által vezetett szervezeti egység végzi.
(2) A kettőnél több példányszámban készített iratokat sorszámozni kell.
(3) Az iraton fel kell tüntetni:
a) a készített példányok számát,
b) több példány esetében azt, hogy az egyes példányokat kik kapják,
c) a titkos ügykezelőnél maradó példányon – a felsoroltakon felül – a leíró nevét.

22. pont

A sokszorosításról nyilvántartást kell vezetni, amelybe be kell jegyezni a sokszorosított irat iktatószámát, lapjainak darabszámát, a sokszorosított példányok számát, az átvétel időpontját és az átvevő aláírását.

23. pont

A minősített adatok érkeztetésével, iktatásával, továbbításával és kezelésével kapcsolatban felmerülő esetleges szabálytalanságról a titokvédelmi felügyelőt kell értesíteni.


A betekintés szabályai

24. pont

(1) Államtitkot, illetve szolgálati titkot tartalmazó ügyészségi iratba csak a (2)–(3) bekezdésben felsoroltak jogosultak betekinteni.
(2) Államtitkot tartalmazó iratba betekinthetnek:
a) a minősítésre jogosultak és az eljáró ügyészségi alkalmazottak,
b) a Legfőbb Ügyészség Titkárságának vezetője és a TÜK felügyelő valamennyi ügyészi szervnél minden iratra, a 2. pont (1) bekezdésében felsoroltak az ügykörükbe tartozó ügyekre kiterjedően,
c) a felettes ügyészi szerv ellenőrzést végző ügyészségi alkalmazottai az alárendelt ügyészségek – szakterületükhöz (szakágukhoz, szakfeladatukhoz) tartozó – irataiba,
d) a titkos ügykezelők a kezelésükre bízott iratokba.
(3) A szolgálati titkot tartalmazó iratba mindazok az ügyészségi alkalmazottak betekinthetnek, akiknek a munkakörük ellátásához az szükséges.
(4) Más személyeknek iratbetekintésre a legfőbb ügyész és helyettesei, a Legfőbb Ügyészség Titkárságának vezetője, valamint a minősítési jogkörön belül a minősítők adhatnak – írásban – felhatalmazást.


A nyilvánosságra hozatal

25. pont

(1) Államtitkot tartalmazó irat nyilvánosságra hozatalát – az általa meghatározott államtitokkört illetően – a legfőbb ügyész engedélyezheti.
(2) Az engedély tartalmazza a nyilvánosságra hozatal módját és a minősítés megszüntetését, továbbá rendelkezik a nyilvánosságra nem hozott részanyag sorsa felől.
(3) Szolgálati titkot tartalmazó irat nyilvánosságra hozatalát – a legfőbb ügyész által meghatározott titokkör tekintetében – a minősítésre jogosult vezetők engedélyezhetik saját ügykörük vonatkozásában. Más szerv által meghatározott szolgálati titokkör tekintetében a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett szerv illetékes vezetőjének hozzájárulása is szükséges.

26. pont

Ha büntető-, polgári, államigazgatási vagy egyéb hivatalos eljárásban a meghallgatandó ügyészségi alkalmazottnak minősített adatra vonatkozóan kell nyilatkoznia, a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre a legfőbb ügyész jogosult.


A minősített adat továbbítása belföldön

27. pont

(1) Minősített adatot más szervhez a minősítő írásbeli rendelkezése alapján, a TÜK iroda útján lehet továbbítani. Ha minősített iratot olyan szervhez kell továbbítani, amelynél nincs az adott irat tekintetében minősítő joggal rendelkező személy, az irat kezelésével és a válasz minősítésével kapcsolatos előírásokat meg kell határozni.
(2) A minősített adat továbbítását az iktatáshoz használt nyilvántartásban, négynél több példány elküldése esetén az elosztói íven a keltezés feltüntetésével kell feljegyezni.
(3) A minősített adatot zárt borítékban kell továbbítani. A borítékon fel kell tüntetni az irat minősítését, nyilvántartási számát és címzettjét, valamint a feladó nevét. A borítékot el kell látni a TÜK iroda által használt bélyegző lenyomattal oly módon, hogy az esetleges illetéktelen hozzáférés ténye egyértelműen megállapítható legyen.
(4) Az Országos Futárszolgálatba bekapcsolt szervhez minősített adat – sürgős eset kivételével – csak ezúton továbbítható.
(5) Ha minősített adatot más szervhez saját kézbesítő útján kell továbbítani
a) az iratot csak kódzáras vagy azzal egyenlő biztonságot nyújtó irattáskában lehet továbbítani,
b) az iratot tartalmazó borítékot a harmadik bekezdésben előírtak szerint kell lezárni, a borítékra rá kell vezetni: „Baleset esetén vagy rendkívüli helyzetben csak a küldő szerv bonthatja fel!”,
c) saját kézbesítő a TÜK küldeményt a címzettnek vagy a címzett TÜK irodájának (ügykezelőjének) adhatja át. Az irat átvételét a kézbesítőkönyvben – kézbesítőíven – az átvevő aláírásával, az átvevő szerv bélyegző lenyomatával és a keltezéssel igazolja.


Minősített adat felhasználása szerven kívül

28. pont

(1) Ha a minősített adat felhasználása a szerv épületén kívül vagy más szervnél tartott tárgyaláson, értekezleten, megbeszélésen (a továbbiakban: tárgyalás) szükséges, az ügyintéző felel a vonatkozó szabályok megtartásáért.
(2) Ha a tárgyalás több napig tart, az ügyintéző a minősített adatot megőrzésre zárt borítékban a tárgyalás helye szerinti TÜK-nek adja át. A tárgyalás befejeztével az iratot haladéktalanul vissza kell szállítani és a TÜK irodának át kell adni.


Minősített adat külföldre vitele és visszahozatala

29. pont

(1) Minősített adatot tartalmazó ügyészségi iratot külföldre vinni, illetve onnan visszahozni csak a legfőbb ügyész írásbeli engedélye alapján – kizárólag diplomáciai futárszolgálat igénybevételével – lehet.
(2) Ha az ügyészség nemzetközi kapcsolatai keretében hivatalosan külföldre utazó személy minősített adatot tartalmazó iratot kíván magával vinni és visszahozni, akkor a Legfőbb Ügyészség Titkársága előzetesen beszerzi a Külügyminisztérium erre vonatkozó írásbeli engedélyét. A hivatalosan külföldre utazót a Külügyminisztérium a futártevékenységre előírt szabályokról, jogosultságokról és kötelezettségekről tájékoztatja és ellátja a megfelelő igazolvánnyal.
(3) A Legfőbb Ügyészség nemzetközi tárgyalásai során keletkezett, államtitkot tartalmazó iratok minősítéséről a küldöttség minősítésre jogosult vezetője gondoskodik.

30. pont

(1) Minősített adatot tartalmazó iratot külföldre továbbítani csak a Legfőbb Ügyészség Titkárságán keresztül lehet.
(2) A diplomáciai futárpostaként továbbítandó iratokról a Legfőbb Ügyészség Titkársága futárösszefoglalót készít, és az iratokkal együtt a TÜK részére megküldi. A TÜK azokat a futárösszefoglalóval együtt lepecsételve és becsomagolva, külföldre továbbítás céljából megküldi a Külügyminisztériumnak.
(3) A futárösszefoglaló három példányban készül, azon fel kell tüntetni a kivitelre kerülő iratok nyilvántartási számát, minősítését, példányszámát, rövid tárgyát és annak a külképviseletnek a megjelölését, ahová a küldeményt továbbítani kell.
(4) Számítástechnikai adathordozón lévő, vizuálisan nem értelmezhető minősített adat külföldre vitele esetén az engedélyezésre jogosult vezető részére az adathordozó előállítójának büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatot kell adnia arra vonatkozóan, hogy az adathordozó tartalma annak megjelenített (specifikált) tartalmával megegyezik.


Engedélyek megadása

31. pont

A titkos ügykezeléssel kapcsolatos mindenfajta engedélyt vagy hozzájárulást írásban kell megadni. Amennyiben az engedélyt nem az iratra vezetik rá, hanem külön lapon adják, azt az irathoz kell csatolni.


Irattározás és selejtezés

32. pont

(1) A további intézkedést nem igénylő elintézett minősített adatokat a titkos ügykezelés irattárában kell elhelyezni.
(2) A szolgálati titkot képező ügyeket a minősített adatokra vonatkozó szabályok szerint kell irattározni.
(3) A minősített adatok őrzési idejére és selejtezésére vonatkozó szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) A minősített adatokat – a visszaminősítetteket is – úgy kell kiselejtezni, hogy tartalmukat a továbbiakban megállapítani ne lehessen.
(5) A kiselejtezett iratok megsemmisítésének megtörténtét a selejtezési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(6) A selejtezésről felvett jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés irattárában külön kell kezelni.

33. pont

(1) Az, aki minősített adatot (állami és szolgálati titok) tartalmazó iratot készít, minősít, leír, sokszorosít, fénymásol, kezel, továbbít, ellenőriz vagy ilyen iratba betekint, felelős az irat és az abban foglalt titoknak a megőrzéséért.
(2) Minden vezető személyében felelős azért, hogy az irányítása alatt álló ügyészségi alkalmazottak – akik munkakörüknél fogva államtitok, illetve szolgálati titok birtokába jutnak vagy juthatnak – ismerjék a titokvédelemre vonatkozó előírásokat.


Felelősség az állam- és szolgálati titok megtartásáért

34. pont

(1) Az ügyészi szervezetben a TÜK felügyelő gondoskodik – a katonai ügyészségek és a számítástechnika-alkalmazás kivételével – a titokvédelmi feladatok megtartásának ellenőrzéséről és erről minden év március 31-éig jelentést készít a legfőbb ügyésznek. A katonai ügyészségek és a számítástechnika-alkalmazás területén tevékenykedő TÜK felügyelők a saját részjelentéseiket minden év március 15-éig a TÜK felügyelő rendelkezésére bocsátják.
(2) A szervezeti egységeknél a minősítésre jogosultak a szükséges gyakorisággal ellenőrzik az illetékességi területükön a titokvédelmi feladatok megtartását.
(3) Ha a titokvédelmi ellenőrzés államtitok sértésre, illetve szolgálati titok sértésre utaló körülményt vagy mulasztást tár fel, az illetékes vezető, illetőleg a TÜK felügyelő a titoksértésről és a szükséges megelőző intézkedések megtételéről jelentésben haladéktalanul tájékoztatja a legfőbb ügyészt. A jelentés egy példányát a Legfőbb Ügyészség Titkárságának is meg kell küldeni.
(4) Az ügyészi szervezetben az ismertté vált titoksértés körülményeit és a felelősséget a Legfőbb Ügyészség Személyügyi és Továbbképzési Főosztálya – a TÜK felügyelő és a 2. pont (1) bekezdésében írt személyek közreműködésével – vizsgálja ki és megállapításairól javaslatot is tartalmazó jelentést készít a legfőbb ügyésznek.

35. pont

Az államtitokkört a 3. számú melléklet, a szolgálati titokkört a 4. számú melléklet tartalmazza.

1. számú melléklet


A minősítésre jogosultak

Az irat minősítésére a Ttv. mellékletében az államtitokköri jegyzék 1–25. pontjában felsorolt általános adatfajtákon túlmenően – a legfőbb ügyész által meghatározott titokkör alapján – jogosult:
a) minden iratra kiterjedően:
– a legfőbb ügyész és helyettesei,
– az OKKrI-ban az OKKrI igazgatója,
– a Katonai Főügyészségen a katonai főügyész és a Katonai Főosztály vezetője,
b) a főügyészség és az alárendelt ügyészségek vonatkozásában minden iratra:
– a főügyész és helyettesei,
c) a területi katonai ügyészségen a területi katonai ügyészség vezetője,
d) a számítástechnika-alkalmazás területén a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetője,
e) a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a helyi vezető ügyész,
f) az ügykörébe és a területi ügyészségek azonos szakterületéhez (szakágához, szakfeladatához) tartozó ügyeket illetően:
– főosztályvezető ügyész (önálló osztályvezető ügyész, főosztályvezető, főosztály szervezésébe nem tartozó osztályvezető ügyész és osztályvezető),
g) a szolgálati titkot tartalmazó irat tekintetében:
– az irat készítőjének javaslatára a közvetlen vezetője.
A c)–f) pontokban felsoroltak távollétében a minősítési jogkört kinevezett vagy megbízott helyetteseik gyakorolják.

2. számú melléklet


Az államtitkot és a szolgálati titkot tartalmazó iratok selejtezésének szabályai

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján az alábbi selejtezési határidőket kell alkalmazni:

1. pont

A legfőbb ügyész által államtitoknak minősített ügyek iratai nem selejtezhetők és a levéltárnak a minősítés megszüntetése, illetve 90 évi őrzési idő után adandók át.

2. pont

A legfőbb ügyész által szolgálati titoknak minősített ügyek iratai nem selejtezhetők és a levéltárnak a minősítés megszüntetése, illetve 20 évi őrzés után adandók át.

3. pont

20 év után selejtezhető a külső szerv szolgálati titkot tartalmazó adataira vonatkozó eljárása során keletkezett valamennyi ügyészségi irat.

4. pont

A minősítés megszüntetése, illetve a megjelölt határidő leteltével az iratokról két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni a nyilvántartási szám, az irat rövid tárgyának, példány- és lapszámának feltüntetésével.
A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak.
A selejtezésre kiválogatott és a levéltár által át nem vett iratok megsemmisítését úgy kell végezni, hogy azok tartalmát ne lehessen megállapítani.
A selejtezésre kiválogatott vagy az olyan TÜK iratok papíranyagát, amelyeknek a minősítését megszüntették, csak olyan állapotban lehet értékesíteni, hogy annak tartalmára ne lehessen következtetni.
A selejtezésre kiválogatott minősített adatot tartalmazó számítástechnikai berendezésen használt felülírható adathordozót csak felülírva lehet más célra felhasználni.

5. pont

Államtitkot tartalmazó és a levéltárhoz átkerült iratok tekintetében felmerült kutatási engedély kiadására az ügyészi szerveken belül a Legfőbb Ügyészség Titkársága vezetője jogosult.

3. számú melléklet


Államtitokkör az ügyészi szervezetben

Az ügyészi szervezetben – a Ttv. melléklet 1–25. pontján túl államtitokkörbe tartoznak (Ttv. mell. 26–27. pont):
a) a Be. 127. §-ának (3) bekezdése és 139. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban az együttműködő gyanúsítottra vonatkozó adatok,
b) az ügyész hivatali tevékenysége során a külső szerv államtitkot is tartalmazó iratainak vizsgálatából származó adatok,
c) az ügykörében eljáró ügyész – államtitkot tartalmazó iratokba történő – betekintési jogosultságából származó adatok,
d) az ügyész bíróság előtti tevékenysége során keletkezett – államtitkot tartalmazó – iratokból származó adatok,
e) az államtitkot képező adatokra vonatkozó vagy ilyen adatok felhasználásával készült szakértői vizsgálatok, vélemények, elemzések,
f) az államtitkot érintő jogszabályokkal kapcsolatos javaslatok vagy más, hivatalból tett kezdeményezések, más szervektől és állampolgároktól érkező – államtitkot is tartalmazó – beadványok,
g) azok az összefoglaló jelentések, amelyek államtitoknak minősített statisztikai vagy egyéb adatokat tartalmaznak,
h) az ügyészség fegyelmi ügyeinek olyan iratai, amelyek államtitok megsértésével kapcsolatosak és államtitkot tartalmaznak,
i) államtitkot tartalmazó számítástechnikai adathordozók, valamint ezek feldolgozását szolgáló informatikai rendszerek, programok és dokumentációk,
j) az Alkotmányban szabályozott minősített időszakra vonatkozó és államtitkot tartalmazó jogszabálytervezetek és ezzel kapcsolatos iratok,
k) a védelmi felkészítés és országmozgósítás Legfőbb Ügyészség által elkészített, az ügyészségre vonatkozó belső normái.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje az a) pontban foglalt esetben: 90 év, a b)–k) pontban foglalt esetekben: 30 év.

4. számú melléklet


Szolgálati titokkör az ügyészi szervezetben

A Magyar Köztársaság ügyészsége szolgálati titokkörébe tartoznak:
– ügyészi szerv ellen, vagy az ügyészi szerv által indított és az ügyészi tevékenységet vagy szervezetet érintő perek ügyészségi házi iratai;
– az ügyészség számítógépes informatikai rendszereinek programjai és dokumentációi, a Számítóközpont nyitási-zárási rendje, valamint objektumvédelmi riasztási terve, továbbá az ügyészi szervezet személyi nyilvántartási rendszer személyügyi alrendszerének adatállománya;
– szolgálati titkot képező adatok felhasználásával készült vizsgálati jelentések, ügyészi nyomozási gyakorlat elemzése alapján tett megállapítások, javaslatok;
– az ügyészi nyomozások tervezett nyomozati intézkedései;
– a külföldi ügyészi és más delegációk érkezésével, utazásával, programjaival, a szervezeteket érintő belső megállapodásokkal kapcsolatos iratanyagok, valamint jelentések, ha ezt jogszabály írja elő, vagy a külföldi delegáció igényli;
– külföldi és belföldi szervektől vagy állampolgároktól érkező – szolgálati titkot is tartalmazó – iratanyag, valamint e tárgykörben tett ügyészi intézkedések.

A szolgálati titokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje valamennyi titokkörben: 20 év.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére