1996. évi I. törvény

1. §²

1/A. §³ (1) A törvény hatálya kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha a műsorszolgáltató a Magyar Köztársaság területén rendelkezik székhellyel (lakóhellyel), és a tevékenységéhez kapcsolódó szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozza meg.

(2)⁴ A törvény hatálya akkor is kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha

(3)⁵ A törvény hatálya akkor is kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül az egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az EGT-megállapodás részes államain kívüli harmadik ország területén, és a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része a Magyar Köztársaság területén tevékenykedik.

(4)⁶ Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt feltételek hiányában is kiterjed a törvény hatálya a műsorszolgáltatásra, ha annak szolgáltatójára nézve az EGT-megállapodás más részes államának joghatósága nem áll fenn, és a szolgáltató

(5)⁷ Ha az EGT-megállapodás valamely részes államának joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatónak a Magyar Köztársaság területén fogható műsora az 52/A. §-ban foglalt feltételeket valósítja meg, a műsorszolgáltatóval szemben az ott meghatározottak szerint lehet eljárni.

(6) A törvény hatálya továbbá kiterjed a magyarországi műsorszétosztásra, valamint arra a műsorterjesztésre, amelynek végzésére használt berendezést a Magyar Köztársaság területén telepítették.

[1/B. §⁸ A törvény hatálya kiterjed továbbá az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezmény, valamint az azt módosító Jegyzőkönyv szerint megállapított, a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatásra.]

2. § E törvény alkalmazásában:

3. § (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás — e törvény keretei között — szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató — a törvény keretei között — önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.

(2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.

(3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.

4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

(2) A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.

(3) A műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársak — a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül — műsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot — kivéve a hírmagyarázatot — nem fűzhetnek.

(4) A műsorban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.

4/A. §³⁰ A műsorszolgáltató nem mutathat be filmalkotást a szerzői vagy szomszédos jogi jogosulttal kötött megállapodásban meghatározott időszakon kívül.

5. § (1) A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.

(2) A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas műsorszámot e jellegének előzetes feltüntetésével lehet közzétenni.

(3)–(5)³¹

5/A. § (1) A műsorszolgáltató – a műsorelőzetes, a hírműsorszám, az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám, a sportműsorszám valamint a reklám kivételével – valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően az 5/B. § szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.

(2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.

(3) Időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám, sportműsorszám, illetve reklám nem tehető közzé olyan időszakban, amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének – előre láthatóan – nem lenne helye.

5/B. § (1) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni.

(2) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.

(3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.

(4) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.

(5) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni.

5/C. § (1) A II. kategóriába sorolt műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámként, illetve ilyen műsorszámok között nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető.

(2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.

(3) A IV. kategóriába sorolt műsorszám csak 22.00 és 05.00 óra között tehető közzé, megfelelő jelzés feltüntetése mellett.

(4) Az V. kategóriába sorolt műsorszám nem tehető közzé.

5/D. § (1) Műsorszám – e törvényben meghatározott kivételekkel – csak a kategóriájának megfelelő módon tehető közzé.

(2) A műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minősítését.

(3) Az egyes műsorszámok közzétételekor a kategóriájuknak megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt látható legyen. Az I. kategóriába tartozó műsorszámok esetében a jelzést nem kell feltüntetni. Rádiós műsorszolgáltatóknál jelzést nem kell alkalmazni.

5/E. § Televíziós műsorszolgáltató műsorát közlő sajtótermékben valamennyi műsorszám 5/B. § szerinti minősítését jól látható módon fel kell tüntetni.

5/F. §³³ Az 5/B. § szerinti minősítésnél irányadó szempontokat, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazandó jelzéseket, illetve a minősítés közlésének módját a Médiatanács – eljárására kötelező jelleggel – legalább kétharmados többséggel hozott állásfoglalásban határozza meg, amelyet a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétesz.

6. §³⁴

7. §³⁵ (1) A televíziós műsorszolgáltató az évi teljes műsoridő több mint felét európai művek és több mint harmadát eredetileg magyar nyelven készített művek bemutatására köteles fordítani.

(2) A televíziós műsorszolgáltató évi teljes műsoridejének legalább tíz százalékát olyan európai művek, legalább hét százalékát olyan eredetileg magyar nyelven készített művek számára köteles fenntartani, amelyeket tőle független előállítóval készíttetett, vagy attól öt évnél nem régebben készült műként szerzett be.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott arányokat – a műsorszolgáltatónak a nézői iránt viselt tájékoztatási, oktatási, kulturális és szórakoztatási felelősségére tekintettel –, ha szükséges, fokozatosan kell elérnie. Amennyiben a műsorszolgáltató nem teljesíti az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott arányt, őt terheli annak bizonyítása, hogy ilyen gyakorlata e bekezdésre figyelemmel jogszerű.

(4) A televíziós műsorszolgáltató műsorkészítésre rendelkezésre álló forrásainak legalább tizenkettő százalékát olyan műsorszám költségeire köteles felhasználni, amelyet tőle független előállítóval készíttetett, vagy attól öt évnél nem régebben készült műsorszámként szerzett be. Az így meghatározott műsorszámoknak – a filmalkotások kivételével – eredetileg magyar nyelven készítetteknek kell lenniük.

(5) E § alkalmazásában

8. § (1) Az országos és a körzeti műsorszolgáltató — a szakosított műsorszolgáltató kivételével — napi műsoridejének tíz százalékában köteles közszolgálati műsorszámokat szolgáltatni.

(2) Közszolgálati műsorszámokat a főműsoridőben legalább huszonöt percben kell szolgáltatni. Ha a műsorszolgáltató a főműsoridőben nem ad műsort, 7.00 és 18.30 óra közt kell közszolgálati műsorszámokat szolgáltatnia legalább huszonöt percnyi műsoridőben.

(3) Az országos televízió főműsoridőben legalább húsz perc, országos rádió legalább tizenöt perc önálló hírműsort köteles egybefüggően szolgáltatni. A más magyarországi műsorszolgáltatótól átvett híranyag a hírműsor húsz százalékát nem haladhatja meg.

(4) Földfelszíni műsorszórással működő országos televízió szakosított műsorszolgáltatóként nem működhet.

8/A. §³⁶ (1) A közszolgálati, illetve az országos televíziós műsorszolgáltató – a szakosított műsorszolgáltató kivételével – köteles biztosítani, hogy a műsorszolgáltatása során

(2) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot a műsorszolgáltató annak teljes időtartama alatt – a műsorszám egységét nem sértve – 6 óra és 24 óra közötti időszakban köteles feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni.

9. § (1) Ha valamely, a közönség számára egyébként nyilvános rendezvényt egy műsorszolgáltató kizárólagos joggal közvetít, más műsorszolgáltató műsora, illetve hírműsora a közvetítéssel egyidőben vagy a közvetítés után a rendezvényről a szükségleteinek megfelelően a rendezvény valamely részletét olyan mértékben teheti közzé, hogy ne haladja meg a szerzői jogról szóló törvénynek a szerzői művek rádióban, illetve televízióban történő szabad felhasználásának terjedelmét.

(2) A rendezvény részletének közzététele akkor felel meg a műsor, illetve hírműsor szükségleteinek, ha az nem haladja meg az érintett közvetítés (műsorszám) időtartamának tíz százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet.

9/A. §³⁷ (1) Kizárólagos televíziós közvetítési jog nem gyakorolható olyan módon, hogy a hazai közönség meghatározó részét kizárja a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró televíziós események figyelemmel kíséréséből.

(2)³⁸ A társadalom számára nagy jelentőséggel bíró eseményeket, valamint azok nem feltételes hozzáférést lehetővé tevő közvetítésének módját (egészben vagy részben, illetőleg élő adásban vagy felvételről) a Kormány – a Médiatanács véleményének kikérésével – rendeletben határozza meg.

(3) A társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események módosulása esetén az események új jegyzéke csak az azokat tartalmazó kormányrendelet kihirdetését követően szerzett kizárólagos televíziós közvetítési jogokra irányadó.

(4) Valamely esemény akkor minősíthető a (2) bekezdés szerinti eseménnyé, ha az a hazai közönség körében általános érdeklődésre tarthat számot.

(5)³⁹ A (2) bekezdésben említett események meghatározásának elősegítése érdekében a Médiatanács nyilvános meghallgatást tarthat, amelyre a 93–94. §-okat kell megfelelően alkalmazni.

9/B. §⁴⁰ (1) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napját követően a kizárólagos televíziós közvetítési jog gyakorolása nem sértheti az Európai Unió tagállamaiban a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet kihirdető törvény hatálybalépését követően szerzett kizárólagos televíziós közvetítési jog gyakorlása nem sértheti a Jegyzőkönyvet elfogadó államokban a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.

9/C. §⁴¹ (1) Ha a műsorszolgáltató a 9/A. § (2) bekezdése szerinti esemény televíziós közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, köteles az esemény 9/A. § (2) bekezdés alapján meghatározott közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló meghatározó vételkörzetű televíziós műsorszolgáltató (a továbbiakban: ajánlatkérő) számára ésszerű feltételek mellett, arányos ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.

[(2)⁴² Ha a műsorszolgáltató olyan esemény televíziós közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet elfogadó valamely állam – az erre vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően – a társadalom számára nagy jelentőségűnek minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló azon meghatározó vételkörzetű külföldi televíziós műsorszolgáltatónak ésszerű feltételek mellett, arányos ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni, amely felett az érintett államnak joghatósága van.]

(3)⁴³ Ha a műsorszolgáltató olyan esemény televíziós közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet az Európai Unió valamely tagállama – az erre vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően – a társadalom számára nagy jelentőségűnek minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló azon meghatározó vételkörzetű külföldi televíziós műsorszolgáltatónak ésszerű feltételek mellett, arányos ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni, amely felett az érintett tagállamnak joghatósága van.

(4) Az (1)–(3) bekezdések alapján létrejött szerződés részletes feltételeiben a felek állapodnak meg.

(5) Az (1)–(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság az ajánlatkérő fél kérelmére a szerződést létrehozhatja, és tartalmát megállapíthatja. A bíróság ebben az eljárásban soron kívül jár el.

10. § (1) A reklám tényállításaiért — a tudatos félrevezetés kivételével — a műsorszolgáltató e törvény szerint felelősséggel nem tartozik.

(2) Lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződés reklám útján a műsorszolgáltatásban nem terjeszthető.

(3) Nemzeti ünnepek eseményeiről, vallási és egyházi szertartásokról készített műsorszámok közlését közvetlenül megelőzően és azt közvetlenül követően reklám nem közölhető.

(4) A műsorszolgáltató híreket közlő és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben.

(5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.

(6)⁴⁴ A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük.

(7)⁴⁵ Nem tehető közzé vallási vagy politikai meggyőződést sértő reklám.

(8)⁴⁶ A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.

11. § (1)⁴⁷ Választási időszakban az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi, területi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést műsorszolgáltatásban közzétenni. Választási időszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető.

(2) Külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos.

12. § (1)⁴⁸ A reklám, a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást más műsorszámok tartalmára.

(2) A műsorszolgáltató a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelősséggel nem tartozik.

13. § (1) Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető reklámot.

(2)⁴⁹ Az alkoholtartalmú italok reklámja

14. § (1) A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnőtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék.

(2) A reklám a játék tényleges természetét és lehetőségeit illetően nem lehet félrevezető.

(3)⁵⁴ A reklám nem mutathat be kiskorút erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra.

(4)⁵⁵ A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére.

(5)⁵⁶ Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére.

15. § (1) Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést

(2) Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. A 2. § 16. pontjának a) alpontja szerinti közérdekű közlemény közzétételéért a műsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.

(3) A közérdekű közlemény időtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a 137. § szerinti közérdekű közleményre.

16. §⁵⁸ (1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a televíziós vásárlásnak a televíziós vásárlási műsorablak nélkül számított időtartamát.

(2) A műsoridő – bármely módon számított – egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorablakot.

(3) A televíziós vásárlási műsorablakok száma nem haladhatja meg a napi nyolcat. Teljes időtartamuk nem haladhatja meg a két órát.

(4) A kizárólag televíziós vásárlásra szakosított műsorszolgáltatásra a (2)–(3) bekezdések nem alkalmazhatók. Az ilyen műsorszolgáltatás esetében a klasszikus reklám műsoridőn belüli idejére az (1) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

(5) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat.

(6) A képernyőszövegre – ha annak vételkörzete nem haladja meg a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét – az (1)–(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

(7) Az országos és a körzeti televízió – a nem filmre szakosodott műsorszolgáltató kivételével – a reklámbevételének hat százalékát új, eredetileg magyar nyelven készült filmalkotás létrehozására köteles fordítani. Ez legalább fele részében játékfilm, dokumentumfilm, népszerű tudományos film vagy animációs film, harminc százalékában nem saját gyártású alkotás. E kötelezettség filmgyártást támogató közalapítvány vagy állami alap részére – a bemutatási jogon kívüli egyéb megkötés nélkül – befizetett pénzösszeggel is teljesíthető. E kötelezettség szempontjából a befizetett összeget kétszeres szorzóval kell figyelembe venni.

17. § (1) Reklámot műsorszámok között lehet közzétenni.

(2)⁵⁹ A (3)–(6) bekezdésben meghatározott feltételek szerint műsorszámon belül is közzétehető reklám úgy, hogy az ne sértse a műsorszám értékét, egységét – figyelembe véve a műsorszám időtartamát, a műsorszámon belüli természetes szüneteket és a műsorszám jellegét –, valamint a műsorszám szerzői vagy szomszédos jogi jogosultjának jogát és jogos érdekét.

(3)⁶⁰ Olyan műsorszámokban, amelyek önálló részekből állnak össze, továbbá a sport- és más olyan műsorszámokban, amelyekben szünetek vannak, reklám kizárólag a részek között és a szünetekben tehető közzé.

(4) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, amely

(5) A műsorszámon belül közzétett reklám vagy reklám-összeállítások között legalább húsz percnek kell eltelnie.

(6)⁶³ A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás – a sorozatok, a könnyű szórakoztató műsorszámok és a dokumentumfilmek kivételével – negyvenöt perces időszakonként egyszer szakítható meg reklámmal. Ha a filmalkotás időtartama legalább húsz perccel hosszabb kétszer vagy többször negyvenöt perces időszaknál, akkor az további egy esetben szakítható meg reklámmal.

18. § (1) A műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni.

(2)⁶⁴ Támogatott műsorszám nem ösztönözhet és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra.

(3)⁶⁵ A támogató a műsorszolgáltató felelősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a műsor vagy a támogatott műsorszám tartalmát és műsorbeli elhelyezését nem befolyásolhatja.

(4) Nem lehet közzétenni — a műsorelőzetes kivételével — olyan műsorszámot, amelyben a műsorszám támogatójának védjegye, megkülönböztető jelzése, jelszava megjelenik.

(5)⁶⁶ A hírműsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám nem támogatható.

(6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott műsorszolgáltatásra e § — az (5) bekezdés kivételével — nem alkalmazható.

19. § (1) Nem támogathat műsorszámot

(2) A támogató megnevezésében (feltüntetett nevében) párt neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet.

20. § (1) Nem adható jogosultság kizárólag kiegészítő műsorszolgáltatás végzésére.

(2) Kiegészítő műsorszolgáltatást csak a műsorszolgáltatásra jogosult végezhet.

(3) A kiegészítő műsorszolgáltatás végzésére vonatkozó igényt a műsorszolgáltatás iránti pályázatban kell közölni, illetőleg utólag be kell jelenteni.

21. § (1) Értéknövelő szolgáltatás végzésére elsősorban a műsorszolgáltató jogosult.

(2) Ha a műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jog gyakorlásának megkezdését követő száznyolcvan napon belül valamely lehetséges értéknövelő szolgáltatás felhasználását nem kezdi meg — a műholdas rendszer kivételével —, arra a műsorterjesztő igényt jelenthet be.

(3)⁶⁷ A (2) bekezdésben meghatározott igényt a megnyíltát követő száznyolcvan napon belül a Médiatanácshoz és a műsorszolgáltatóhoz benyújtott bejelentéssel lehet érvényesíteni. E határidőt követően a műsorszolgáltató és a műsorterjesztő közül az szerezhet jogosultságot az értéknövelő szolgáltatásra, aki, illetőleg amely elsőként jelenti be erre vonatkozó igényét a Médiatanácsnál. Abban az esetben, ha értéknövelő szolgáltatást sem a műsorszolgáltató, sem a műsorterjesztő nem kíván nyújtani, erre harmadik személy a műsorszolgáltatóval és a terjesztővel szerződést köthet.

(4) Az értéknövelő szolgáltatást a bejelentéstől számított hatvan napon belül meg kell kezdeni és azt a bejelentésben foglaltak szerint folyamatosan végezni kell.

(5) A műsorszolgáltatási joggal együtt az értéknövelő szolgáltatási jog is megszűnik.

22. § (1) Közszolgálati műsorszolgáltatást e törvényben meghatározott műsorszolgáltató végezhet.

(2)⁶⁸ A Médiatanács — kérelemre — műsorszolgáltatót közműsorszolgáltatóvá nyilváníthat, ha az vállalja a közműsorszolgáltatóra vonatkozó kötelezettségeket.

(3)⁶⁹ A Médiatanács a műsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja közműsorszolgáltatóvá a műsorszolgáltatót. A Médiatanács a műsorszolgáltatási szabályzatot a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

(4) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató mentesül a műsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól.

23. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsorszolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát.

(2) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a 137. §-ban nem említett közérdekű közlemények nyilvánosságra hozataláról.

(3) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a műsorszámok változatosságával gondoskodik a nézők széles köre, illetve minél több csoportja érdeklődésének színvonalas kielégítéséről.

(4) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különös figyelmet fordít

24. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltatónál és a közműsorszolgáltatónál a reklám időtartama egyetlen — bármiként számított — műsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi műsoridő átlagában számított óránként a reklám időtartama nem haladhatja meg az öt percet.

(2) A reklám időtartamába a reklámtartalmú képernyőszöveg — kivéve a műsoridőn kívüli képernyőszöveget — megjelenítése is beleszámít.

(3) Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsorszolgáltatásban reklám csak műsorszámok — összetett műsorszámokban az egyes műsorszámok — között tehető közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehető.

(4) Közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsorszolgáltató műsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsorszolgáltató műsorszámát nem támogathatja a fő tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital előállítója és forgalmazója.

(5) A közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsorszolgáltatásban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársak — a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül — sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg műsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben.

(6)⁷¹

25. § Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsorszolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók:

26. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató kötelessége elősegíteni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E feladatot országos, illetve — a kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével — körzeti vagy helyi műsorszolgáltatásban, a kisebbség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, a televízióban szükség szerint feliratozással vagy több nyelvű sugárzással teljesíti. A nemzetiségi műsorok időtartama sem országos, sem körzeti összesítésben nemzetiségenként nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépésekor.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai — ennek hiányában országos szervezetei — a közszolgálati műsorszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveiről önállóan döntenek. E döntésüket — mely nem érintheti a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést — a közszolgálati műsorszolgáltató köteles figyelembe venni.

27. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű dokumentumok tartós megőrzéséről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza.

(2)⁷² Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a kuratórium a Médiatanáccsal egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg.

28. §⁷³

29. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatot, a közműsorszolgáltató műsorszolgáltatási szabályzatot köteles készíteni és alkalmazni.

(2) A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatban, illetve a műsorszolgáltatási szabályzatban szabályozni kell:

(3) A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatnak, illetve a műsorszolgáltatási szabályzatnak rendelkeznie kell arról, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsorszolgáltató megrendelései, valamint a külső munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetőséget jogosulatlan előnyszerzésre a közszolgálati műsorszolgáltató, illetve a közműsorszolgáltató alkalmazottai számára.

(4)⁷⁴ A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat tervezetét a törvény hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül jóváhagyásra meg kell küldeni a közalapítvány kuratóriumának. A kuratórium a szabályzatot a Médiatanács egyetértésével hagyhatja jóvá.

30. § (1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió az ország lakosságának túlnyomó többsége számára, a Duna Televízió elsősorban a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság számára nyújt közszolgálati műsorszolgáltatást.

(2) A lakosság túlnyomó többségének nyújtott szolgáltatás alatt rádióműsor esetén legalább egy, a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5—108,0 MHz frekvenciasávban fogható; földfelszíni terjesztésű televízió-műsor esetén legalább egy, kilencven százalékos vételkörzetű műsorszolgáltatást kell érteni.

31. § (1) A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) – Országgyűlés által választott tagokból álló – autonóm szerve. A Hatóságra vonatkozó szabályokat e törvényen kívül az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) tartalmazza.

(2) A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja.

(3) A Médiatanács

(4) A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.

32. § (1) A Médiatanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a kincstár vezeti. A Médiatanács költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben, a 77. § (4) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § szerinti keretek között hagyja jóvá. A Médiatanács jogosult a jóváhagyott költségvetés kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-éig – a Médiatanács augusztus 31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában a bizottság által felkért szakértő(k) szakértői véleménye alapján – nyújtja be az Országgyűlésnek. A Médiatanács gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A Médiatanács az új költségvetés jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik.

(3) Az Országgyűlés – az (1) bekezdésben leírt eljárás szerint előterjesztett – zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 77. § (11) bekezdése szerinti mellékletet is. E törvény esetében a benyújtási határidők minden év május 31., illetve augusztus 31.

(4) A Médiatanács székhelye Budapest.

(5) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a Médiatanács hivatali szerve.

(6) A Hivatalra vonatkozó szabályokat e törvényen kívül az Eht. tartalmazza.

(7) A Médiatanács, illetve a Médiatanács tagja[i] a Hivatalon keresztül adott megbízás alapján külső szakértőt is alkalmazhat.

33. § (1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával – 9 évre választja egyidejű, listás szavazással.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorterjesztéssel, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(3) A Médiatanács tagjaira

(4) A jelölőbizottság tagjai minden szavazás során az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek.

(5) A jelölőbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat rendelkezik arról, hogy mennyi idő áll az országgyűlési frakciók rendelkezésére a jelölőbizottsági tagok jelölésére. A jelölési folyamat megkezdhető abban az esetben is, ha egy vagy több képviselőcsoport nem jelöl tagot a jelölőbizottságba az országgyűlési határozatban meghatározott határidőn belül.

(6) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetben az a), illetve c) pontban meghatározott határidőn belül nem tud négy tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.

(7) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetekben a második jelölési körben sem tud 5 napon belül négy jelöltet állítani, akkor megszűnik a mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani.

(8) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a b) pontban meghatározott határidőn belül nem tud tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.

(9) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a második jelölési körben sem tud 15 napon belül jelöltet állítani, akkor megszűnik a mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani.

34. § (1) A Hatóság miniszterelnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. A Hatóság Elnökére vonatkozó szabályokat az Eht. tartalmazza.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja a megválasztásával, illetve – ha megválasztására hivatali elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor – hivatali elődje megbízatásának megszűnésekor hivatalba lép.

(3) Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Ebben az esetben a Hatóság miniszterelnök által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról az Országgyűlés jelenlevő képviselőinek kétharmada dönt.

(4) Ha az Országgyűlés nem választja meg a Hatóság Elnökét a Médiatanács elnökévé, akkor ebben az esetben is a Hatóság Elnöke hívja össze a Médiatanács üléseit, amelyen tanácskozási és ülésvezetési joggal vesz részt, de a döntéshozatalnak nem lesz részese. A Hatóság Elnökének ülés összehívási és ülésvezetési joga a miniszterelnök általi kinevezés pillanatától él, a Médiatanács teljes jogú elnökévé történő megválasztásáig.

(5) A Médiatanács tagja és elnöke újraválasztható, ha a megbízatása nem összeférhetetlenségi okból, vagy felmentéssel, illetve kizárással szűnt meg.

(6) Az új tag megbízatása annyi időre szól, amennyi a Médiatanács megbízatásából hátra van.

(7) A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság Elnöki megbízatásának időtartamához kötött.

34/A. § (1) A Médiatanács tagja a megválasztását követően haladéktalanul a Médiatanács elnöke részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A Médiatanács elnöke a Médiatanács tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Médiatanács tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.

(3) A Médiatanács elnöke tekintetében az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Médiatanács elnöke a Médiatanács részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Médiatanács gyakorolja. A Médiatanács e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Médiatanács elnöke nem vesz részt.

35. § (1) A Médiatanács elnöke és tagja nem lehet

(2) A Médiatanács elnöke és tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

36. § (1)⁸¹ A Médiatanács tagja a feladata ellátása során tudomására jutott minősített adatot és üzleti titkot köteles megőrizni.

(2)⁸² A Médiatanács tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt a törvény melléklete szerinti szövegű esküt tesz.

(3)⁸³ A Médiatanács tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a megválasztását követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

37. § (1) A Médiatanács tagjainak megbízatása megszűnik:

(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Médiatanács elnökének vagy tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben a 35. § szerinti összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha az elnök vagy a tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha a 34/A. § (1) bekezdésében foglalt igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget.

(3) Ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Médiatanács teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszűnt. A Médiatanács elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) A Médiatanács tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f) pontja esetében a Médiatanács elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pontja esetében a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Médiatanács elnöke megbízatásának megszűnését a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.

(5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Médiatanács elnökét vagy tagját cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték.

(6) Kizárással szűnik meg a megbízatás,

(7) Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.

(8) A Médiatanács elnöke esetében a (3), (6) és (7) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.

(9) A Médiatanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át

(10) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén a Médiatanács elnökét és tagját a megszűnéskori havi tiszteletdíja kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnök, illetve a tag 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben az elnököt, illetve a tagot 1 havi tiszteletdíja illeti meg végkielégítésként.

38. §⁸⁵

39. §⁸⁷ (1) A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye 60%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül.

(2) A Médiatanács tagja a közigazgatási államtitkár illetménye 75%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül.

40. § (1)⁸⁹ A Médiatanács maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.⁹⁰

(2) Az ügyrend tartalmazza a tagok és az elnök tevékenységével kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseket.

(3)⁹¹ Ha a Médiatanács elnöke a Médiatanács ülésén akadályoztatása miatt nem vesz részt, az elnöki feladatokat a Médiatanács tagjai az ügyrendben meghatározott sorrendben, egymást követően látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet.

41. § (1)⁹³ A Médiatanács feladatai:

(2)¹⁰⁰ Az (1) bekezdés i) pontjában megjelölt feladatát a Médiatanács a műsor vétele és rögzítése vagy a műsorszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján látja el.

(3)¹⁰¹ A Médiatanács látja el a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10–21. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében.

(4)¹⁰² A (3) bekezdés szerinti végrehajtásnál a kölcsönös jogsegély során a Médiatanács a 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

42. §¹⁰³

43. § (1)¹⁰⁵ A Médiatanács minden év március 1-jéig az Országgyűlésnek megküldi a megelőző évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban különösen értékelnie kell

(2)¹⁰⁶ A beszámolót a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

44. § (1) A Médiatanács tagjainak – ideértve a Médiatanács elnökét is – egyenlő a szavazata, azaz minden tagnak egy szavazata van.

(2) A Médiatanács határozatképességéhez a tagok – ideértve a Médiatanács elnökét is – egyszerű többsége szükséges.

(3) A Médiatanács a döntéseit – a 45. §-ban foglaltak kivételével – a Médiatanács összes tagjának, ideértve a Médiatanács elnökét is, egyszerű többségével hozza.

45. § Az országos, körzeti és helyi műsorszolgáltatási pályázati felhívás meghatározása, valamint az országos, körzeti és helyi műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása az alábbiak szerint történik:

46. §¹⁰⁸

47. § (1)¹⁰⁹ A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (4. §) megsértése miatti panaszokat a Médiatanács Panaszbizottsága (a továbbiakban: Panaszbizottság) bírálja el. A Panaszbizottság tagjait — öt évre szólóan — a Médiatanács bízza meg.

(2) A Panaszbizottság tagjai függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, tevékenységük végzése során nem utasíthatók.

(3)¹¹⁰ Nem lehet a Panaszbizottság tagja a Médiatanács, továbbá a Közszolgálati Közalapítvány tagja, illetve elnöke, valamint az sem, aki a Médiatanácsnak sem lehetne tagja, illetve elnöke. A Panaszbizottság tagjai megbízatásának részletes szabályait a Médiatanács alkotja meg.

(4)¹¹¹ A Panaszbizottság tagja az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul köteles bejelenteni a Médiatanács elnökének. Ha a Panaszbizottság tagjával szemben büntetőeljárás indul, erről a nyomozó hatóság a Médiatanácsot értesíti. A Médiatanács a Panaszbizottság tagját jogköre gyakorlása alól erre tekintettel felfüggesztheti.

(5)¹¹² A Médiatanács a Panaszbizottság tagjának megbízatását megszünteti összeférhetetlenség esetén, továbbá akkor, ha a bíróság a Panaszbizottság tagját szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélte.

48. § (1) Az egyes ügyekben háromtagú tanács jár el. Az eljáró tanács egyik tagja jogi végzettségű személy.

(2)¹¹³ A Panaszbizottság ügyrendjét és az egyes ügyekben eljáró tanácsok eljárási rendjét — ideértve az eljáró Panaszbizottság tagjának elfogultság miatti kizárására vonatkozó szabályokat is — a Médiatanács állapítja meg. Ennek során figyelemmel kell lenni a felek egyenlősége, a nyilvánosság és a pártatlanság elvének érvényesítésére.

(3)¹¹⁴

(4)¹¹⁵ A Panaszbizottság működésével kapcsolatos hivatali feladatokat a Hivatal látja el.

(5)¹¹⁶ A Médiatanács legalább félévente megvitatja és értékeli a Panaszbizottság által hozott állásfoglalásokat.

49. § (1) Ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetőséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevő) kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhat.

(2) A kifogást tevő a kifogásolt közlés megjelenésétől, többszöri közlés esetén az utolsó ismétléstől számított negyvennyolc órán — a Magyar Köztársaság határain kívül élő (tartózkodó, működő) személy esetében nyolc napon — belül írásban kérheti a műsorszolgáltatótól álláspontjának — a kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények közötti — ismertetését. Nem élhet a kifogásolás jogával a kifogást tevő, ha az ismertetésre nem juttatott álláspontja ismertetésére ezen álláspont más képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kifogást tevő kapta, de azzal nem élt.

(3) A műsorszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról, annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kifogást tevőt haladéktalanul értesíteni kell. A kifogást tevő a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül — a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett megjelenítéstől számított hat napon — külföldi esetén tizenkét napon — belül a kifogásolt műsorszám és a műsorszolgáltató pontos megnevezésével írásban panaszt nyújthat be a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottsághoz akkor is benyújtható a panasz, ha a műsorszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Panaszbizottsághoz a kifogás teljesítésére vállalt határidő lejártát követő negyvennyolc órán belül kell a panaszt benyújtani.

(4) A Panaszbizottság a panasz benyújtásától számított tizenöt napon belül állást foglal a kifogást tevő által előterjesztett kérdésekben.

(5) A műsorszolgáltató a Panaszbizottság felhívására haladéktalanul a Panaszbizottság rendelkezésére bocsátja a vitatott műsorszámot rögzítő anyagot, és megadja a Panaszbizottságnak az üggyel kapcsolatban kért felvilágosítást.

(6) A Panaszbizottság a műsorszolgáltatót és a kifogást tevőt meghallgathatja. A meghallgatástól való távolmaradás az állásfoglalásnak nem akadálya.

50. § (1) A Panaszbizottság az alaptalan, illetve az e törvényben meghatározott feltételeknek nem megfelelően benyújtott panaszt elutasítja.

(2) Ha a Panaszbizottság állásfoglalása szerint a műsorszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a műsorszolgáltató a Panaszbizottság által megjelölt időpontban és módon — a Panaszbizottság állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően — értékelő magyarázat nélkül közli a Panaszbizottság állásfoglalását, vagy lehetőséget ad a kifogást tevőnek álláspontja megjelenítésére.

(3)¹¹⁷ A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának súlyosabb vagy ismételt sérelme esetén a Panaszbizottság kezdeményezheti, hogy a Médiatanács bírságot szabjon ki.

51. § (1)¹¹⁸ A Panaszbizottság állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel a Médiatanácshoz lehet fordulni az állásfoglalás közlésétől számított negyvennyolc órán belül. A műsorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú.

(2)¹¹⁹ A Médiatanács a jogorvoslati kérelemről nyolc napon belül határoz. A Médiatanács elmarasztaló határozatát, illetve ha a Médiatanács a műsorszolgáltató kérelmét elutasítja, a Panaszbizottság állásfoglalását azonnal teljesíteni kell.

(3)¹²⁰ A Médiatanács határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló — többször módosított — 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Médiatanács határozatát megváltoztathatja.

(4)¹²¹ Az alaposnak bizonyult kifogásnak a műsorszolgáltató műsorában történt közlésén túlmenően a műsorszolgáltatót marasztaló jogerős határozatot a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni.

52. § (1) A műsorszolgáltatási pályázatok előkészítése érdekében a Médiatanács a műsorszolgáltatási lehetőségek jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására kéri fel – a főigazgató útján – a Hivatalt.

(2) Ha a Hivatal a megjelölt időpontban nem képes eleget tenni a felkérésnek, a Médiatanács határidő-hosszabbítást engedélyezhet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Médiatanács meghatározza:

(4) A kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell:

(5) A Médiatanács a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja.

(6) A Médiatanács a frekvenciatervet jóváhagyás előtt legalább tizenöt napra közszemlére bocsátja. A közszemlére bocsátásról és annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább két héttel, legalább két országos napilapban a Médiatanács felhívást tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle lezárását követően legkorábban tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás helyét és időpontját. A nyilvános meghallgatásra a 94. §-t kell alkalmazni.

(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azokat a Hatóságnál bárki megtekintheti.

52/A. §¹²⁴ A Médiatanács az 1/A. § (5) bekezdésében meghatározott műsor szétosztását, terjesztését meghatározott időtartamra felfüggesztheti az a)–d) pontban foglalt feltételek együttes teljesülése esetén:

53. § (1) A közszolgálati műsor- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés – e törvény 149/B. §-a szerint – a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány).

(2) A Közalapítvány a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításával jön létre, a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány egyidejű megszüntetése mellett.

(3) A megszűnő közalapítványok – a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány – feladatait és vagyonának meghatározott körét a Közalapítvány veszi át e törvény 149/B. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

(4) Az átalakuló Magyar Televízió Közalapítvány alapító okiratának módosítását az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el. A Közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

(5) A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

54. § (1) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés az e törvény 149/B. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban állapítja meg.

(2) E törvény 149/C. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban kell meghatározni a Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának azt a részét, amely térítésmentesen állami tulajdonba kerül, melynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap a Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával jön létre e törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(3) A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapnak átadott, illetve a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap által egyéb jogcímen szerzett vagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek a – Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap által történő – gyakorlása, az átadott, illetve az egyéb jogcímen szerzett vagyon hasznosítása, a vagyonnal történő gazdálkodás nem tartozik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá.

(4) A (2) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban kell rendelkezni az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak a Médiatanács részére előírt szabályozási irányelveiről. Az irányelvek alapján a Médiatanács határozza meg az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak a részletes szabályait, ideértve, hogy az egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket – közszolgálati feladataik teljesítése céljából – milyen feltételekkel veheti igénybe a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt.

(5) A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. egymás közötti jogviszonyaiban történő beszerzések nem tartoznak a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény hatálya alá.

55. § (1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium.

(2) A Kuratórium az Országgyűlés által választott 6 tagból és az e törvényben meghatározott szervezet által delegált elnökből és a szintén általa delegált egy további tagból áll.

(3) A Kuratórium feladatait – e törvény keretei között – a Közalapítvány alapító okirata határozza meg.

(4) A Kuratórium – e törvény és a Közalapítvány alapító okiratának keretei között – megalkotja és elfogadja ügyrendjét, valamint a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az ügyrend tartalmazza az elnök helyettesítésére vonatkozó szabályokat.

(5) A Kuratórium elnöke és tagjai tiszteletdíjra jogosultak.

(6) A Kuratórium tevékenységét a Kuratórium irodája (a továbbiakban: iroda) támogatja. A Kuratórium ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit az iroda látja el. A Kuratórium és a Kuratórium tagjai – az irodán keresztül – jogosultak szakértői segítség igénybevételére. A szakértők igénybevételének és az iroda működésének feltételeiről a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rendelkezni.

56. § (1) Az Országgyűlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással – nem listás módon – 6 tagot választ a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával.

(2) Az Országgyűlés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselőcsoportok egymás között állapodnak meg az adott oldal által jelölhető személyekről.

(3) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő 3 napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított 5 napon belül meg kell tartani.

(4) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal más képviselőcsoportjai élhetnek az adott oldalt megillető jelölési joggal.

(5) A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani, és az új választást 10 napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább 10%-át.

(6) A Kuratórium akkor alakul meg, amikor a Kuratórium tagjait megválasztják.

(7) Nem akadálya a Kuratórium megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet. Ebben az esetben legalább 3 tag megválasztása szükséges.

(8) A Kuratórium – ha nem a teljes létszámmal alakult meg – a teljes létszámig kiegészíthető a (11) bekezdés szerinti szabályok értelemszerű alkalmazásával.

(9) A Kuratórium tagjait az Országgyűlés 9 évi időtartamra választja.

(10) A Kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja 9 évre.

(11) Ha a (9) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik tag megbízatása megszűnik, akkor az új tag jelölése és megválasztása a következők szerint történik:

57. § (1) A Kuratórium elnökére és tagjaira a 35. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen irányadók. Az elnöknek, illetve a tagnak a polgári jogi jogszabályok szerinti közeli hozzátartozója nem lehet közszolgálati műsorszolgáltató és a Magyar Távirati Iroda Zrt. (a továbbiakban: MTI Zrt.) vezető állású dolgozója.

(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Kuratórium elnökének vagy tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben a 35. § szerinti összeférhetetlenségi ok merül fel, továbbá, ha az elnök vagy a tag az 57/A. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget.

(3) Ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Kuratórium teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszűnt. A Kuratórium elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Kuratórium elnökét vagy tagját cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték.

(5) Kizárással szűnik meg a megbízatás,

(6) A Kuratórium elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés, vagy kizárás miatti megszűnését a kuratórium teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.

(7) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.

(8) A Kuratórium elnöke esetében a (6) és (7) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.

(9) A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban. Semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati műsorszolgáltatóktól és az általuk felügyelt MTI Zrt.-től.

(10) A Kuratórium elnöke és a tagjai a megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt közszolgálati műsorszolgáltatóval és az MTI Zrt.-vel.

(11) A Kuratórium elnöke és tagjai pártpolitikai tevékenységet nem folytathatnak, párt nevében nyilatkozatot nem tehetnek.

57/A. § (1) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Kuratórium tagjával szemben az 57. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a Kuratórium elnöke írásban, határidő megjelölésével, valamint a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a Kuratórium tagját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A Kuratórium elnöke a Kuratórium tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Kuratórium tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.

(3) A Kuratórium elnöke tekintetében az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Kuratórium elnöke a Kuratórium részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Kuratórium gyakorolja. A Kuratórium e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Kuratórium elnöke nem vesz részt.

58. § (1) A Kuratórium jogköre:

(2) A Kuratórium a Közalapítvány kezelőjének jogkörében gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával.

59. § (1) A Közalapítvány bevételeit képezik:

(2) A Közalapítvány kiadásait képezik:

(3) A Közalapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági társaságot, közhasznú társaságot nem alapíthat, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult.

(4) A Közalapítvány a működési költségeit az üzemben tartási díjnak e törvényben szabályozott mértékű részéből fedezi.

(5) A Közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

60. § (1) A Kuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta kétszer ülésezik. Közgyűlési ügyeket érintő napirendi pontokhoz a közszolgálati műsorszolgáltató, illetve az MTI Zrt. vezérigazgatóját meg kell hívni. A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.

(2) A Kuratórium tagjainak – ideértve a Kuratórium elnökét is – a szavazati joga egyenlő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A Kuratórium határozatképességéhez a tagok – ideértve a Kuratórium elnökét is – egyszerű többsége szükséges.

(4) Az ülés napirendjét a Kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.

61. § A Kuratórium elnökét az államtitkári illetmény 65%-ának, a Kuratórium tagját az államtitkári illetmény 40%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó szabályokat a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

62. § (1) A Közszolgálati Kódex (a továbbiakban: Kódex) tartalmazza a közszolgálati média és a nemzeti hírügynökség számára előírt pontos feladatokat.

(2) Az első Kódexet a Médiatanács fogadja el a Közszolgálati Testület első alkalommal történő felállítását követő 6 hónapon belül.

(3) A Közszolgálati Testület évente módosíthatja a Kódexet. A Kódex Közszolgálati Testület általi módosítása a Kuratórium jóváhagyásával válik hatályossá.

(4) A Kódex szabályainak megtartását a Közszolgálati Testület ellenőrzi.

(5) A Kódexben rögzített szabályok kiegészítik, pontosítják a törvény tartalomszabályozásra vonatkozó rendelkezéseit. A Kódexben szerepelnek az egyes közszolgálati műsorszolgáltatók részletesen meghatározott közszolgálati kötelezettségei.

63. § (1) A Közszolgálati Testület 14 tagú, elnökét soraiból önmaga választja, döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(2) A Közszolgálati Testület tagjait az e törvény mellékletében meghatározott Jelölő Szervezetek delegálják 3 évre, a mellékletben meghatározott módon. A tagok többször is delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati Testület működésének, ha valamelyik szervezet nem él a delegálási jogával.

(3) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közszolgálati Testület irodája látja el. Az iroda működési feltételeit a Kuratórium biztosítja.

(4) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény 40%-ának, tagját az államtitkári illetmény 25%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok költségtérítésre nem tarthatnak igényt.

(5) A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett.

(6) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és az alábbiak szerint szabályozott módon ellenőrzést gyakorol a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. (a továbbiakban: közszolgálati részvénytársaságok) felett a Kódexben foglaltak végrehajtása vonatkozásában:

64. § (1) A nemzeti közszolgálati rádió, illetőleg a televízió feladatait a zártkörűen működő nonprofit Magyar Rádió Részvénytársaság (a továbbiakban: MR Zrt.), illetőleg a zártkörűen működő nonprofit Magyar Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: MTV Zrt.) és a zártkörűen működő nonprofit Duna Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: Duna TV Zrt.) látja el.

(2) A nemzeti hírügynökségi tevékenységet a zártkörűen működő nonprofit Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: MTI Zrt.) látja el. Az MTI Zrt.-re vonatkozó szabályokat a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nhtv.) tartalmazza.

(3) A négy önálló részvénytársaság – az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. – mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik.

(4) Az MR Zrt.-re, az MTV Zrt.-re, a Duna TV Zrt.-re és az MTI Zrt.-re e törvényben és – az MTI Zrt. vonatkozásában – az Nhtv.-ben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.

(5) A közszolgálati részvénytársaságoknak egy-egy forgalomképtelen részvénye van.

(6) A közszolgálati részvénytársaságok – e törvény 149/B. § (7) és (10) bekezdésében szabályozottak szerint, az ott meghatározott időponttól – a Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes nonprofit részvénytársaságként működnek.

65. § A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati részvénytársaságok vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosult azonban:

66. § (1) A kuratórium hatáskörébe tartozik:

(2) A közszolgálati részvénytársaság könyvvizsgálójának megbízása és megbízatásának felmondása a Kuratórium hatáskörébe tartozik. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a részvénytársaság alapító okiratában határozza meg.

(3) A Kuratórium feladat- és jogköre a részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzése során:

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.

66/A. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói feletti munkáltatói jogkört a Kuratórium gyakorolja. A vezérigazgatók jelölése és kinevezése a következő lépések szerinti sorrendben történik:

– a Médiatanács elnöke közszolgálati részvénytársaságonként 2-2 vezérigazgató jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak;

– a Médiatanács elfogadja a jelölteket és javasolja a Kuratóriumnak, hogy válasszon ki egyet-egyet a jelöltek közül;

– ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik jelöltet, akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot; A Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a kuratóriumnak, ha mind a két jelöltet elfogadta;

– az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának, ideértve az elnököt is, kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről;

– ha a két jelöltből a Médiatanács jelölésétől számított 30 napon belül nem tud választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni;

– az új jelölés során közszolgálati részvénytársaságonként két új jelöltre kell javaslatot tenni;

– az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának – ideértve az elnököt is – egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.

(2) A vezérigazgató munkaszerződésének feltételeire a Médiatanács tesz javaslatot, a Kuratórium a vezérigazgató kinevezéséről és a munkaszerződésről egyidejű szavazással dönt.

(3) A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg:

(4) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya

(5) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.

(6) Munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntést a Kuratórium kétharmados többséggel hozza.

67. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását – évente egyszer – az általa vezetett közszolgálati részvénytársaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.

(2) A vezérigazgató jogosult és egyben köteles két vezérigazgató-helyettes kinevezésére. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.

68. § A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója beszámol a Kuratóriumnak az általa irányított részvénytársaság tevékenységéről.

69. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a műsorkészítési, műsorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.

(3) Nem nevezhető ki a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, szakállamtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

(4) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 77/A. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

70. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának ideje alatt nem lehet

(2) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzői jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.

(3) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(4) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója – a tevékenységének megkezdése előtt – írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

71. § A vezérigazgató e törvény, más jogszabályok, a Közalapítvány alapító okirata, a kuratórium határozatai és a Közszolgálati Kódex keretei között irányítja a közszolgálati részvénytársaságot.

Ennek keretében:

72. § A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója a közszolgálati részvénytársaság tulajdonosától semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.

73. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a közös Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Jogában áll a vezérigazgatóktól, a közszolgálati részvénytársaságok dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a közszolgálati részvénytársaságok könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a közszolgálati részvénytársaságok költségére megvizsgáltatni.

(2) A Felügyelő Bizottság elnökből és 4 tagból áll.

(3) A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a munkavállalók által választott tag kivételével, a Kuratórium választja a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel.

(4) A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.

(5) A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.

(6) A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a Kuratóriumnak, illetve a közszolgálati részvénytársaságok közgyűlési hatáskörébe tartozó vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.

(7) A közszolgálati részvénytársaságok belső ellenőrzési szervezetei a Felügyelő Bizottság irányítása alá tartoznak.

(8) A Felügyelő Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvénynek, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.

74. § (1) A részvénytársaság könyvvizsgálóját a kuratórium választja négy évre.

(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló törvény keretei között az alapító okiratban kell meghatározni.

75. § (1) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságokat a műsorterjesztési költségeiknek megfelelő támogatásban részesíti.

(2) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot – a közalapítvány útján – a művészeti együttesek támogatása címén költségvetési támogatásban részesítheti.

(3) A részvénytársaság – a főtevékenységének elősegítése érdekében – vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére, illetve vállalkozásainak fejlesztésére használhatja fel.

(4) A részvénytársaságnak nem lehet részesedése más műsorszolgáltatóban.

(5) A Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépése előtt keletkezett szerzői jogosultság alapjául szolgáló műveket a közszolgálati műsorszolgáltatók, a birtokos műsortervének sérelme nélkül, kölcsönösen, térítés nélkül – kizárólag saját műsorukban – felhasználhatják. E rendelkezés nem érinti – a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető szomszédos jogi jogosultságok kivételével – a szerzői jogi jogszabályok alkalmazását.

76. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában e korlátozás alól nem mentesített munkavállalója a közszolgálati részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a közszolgálati részvénytársaság más munkavállalója köti meg, a szerződést a közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelő bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.

(2) A közszolgálati részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.

77. § (1) A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a nemzeti hírszolgáltatás, a közműsorszolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és gazdagítása, a műsorok sokszínűségének biztosítása, az 54. § (2) bekezdésében szabályozott vagyon gondos kezelése és gyarapítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok.

(2) Az Alap a Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával jön létre.

(3) Az Alap eszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(4) Az Alap pénzügyi forrásai: a műsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, az üzemben tartási díj, valamint e címen az állam által átalány, illetve kiegészítés formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás, továbbá az önkéntes befizetések.

(5) Az Alapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül.

(6) Az Alap kezelője a Médiatanács. Az Alap jogi személy, számláját a kincstár vezeti.

(7) Az Alap támogatáspolitikáját, éves tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el.

(8) Az Alap vezérigazgatója feletti teljes munkáltatói jogkört, ideértve a kinevezést, a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is, a Médiatanács elnöke gyakorolja.

(9) Az Alap vezérigazgató-helyetteseinek kinevezésére és a munkáltatói felmondásra a vezérigazgató tesz javaslatot a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésről, a munkabérről és juttatásokról, továbbá a munkáltatói felmondásról. Egyebekben a vezérigazgató gyakorolja a vezérigazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört.

(10) Az Alap Felügyelő Bizottságának elnökét és 4 tagját a Médiatanács elnöke bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg.

(11) Az Alap éves költségvetését – a 32. § (1) bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként – az Országgyűlés hagyja jóvá.

(12) Az Alap kezelésének részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a Médiatanács határozza meg és a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

78. § (1) Az Alap bevételének évi legalább fél-fél, legfeljebb egy-egy százalékát a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint a közműsorszolgáltatók visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani. A támogatás a műsorszolgáltató folyamatos tevékenységének meghatározott idejére folyósítható.

(2) A műsorszolgáltatók által az Alapba fizetett műsorszolgáltatási díj összegének legalább ötven százalékát a műsorszolgáltatók magyarországi gyártású, közszolgálati műsorszámai készítésének visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani, különös tekintettel a filmgyártással összefüggő előírásokra.

(3) A közszolgálati műsorszolgáltatók a (2) bekezdés alapján kiosztásra kerülő összeg legfeljebb egyharmadáig részesülhetnek támogatásban.

(4) A közszolgálati műsorszámok és műsorok, valamint a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, illetve a közműsorszolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani.

(5) Az Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket a Médiatanács hagyja jóvá.

(6) Az Alap a jóváhagyott általános pályázati feltételek alapján készíti el és teszi közzé a pályázati felhívásokat. A pályázatok elbírásának módját az általános pályázati feltételekben kell szabályozni.

79. § (1) Üzemben tartási díjat köteles fizetni az, aki televízió műsor vételére alkalmas készüléket (a továbbiakban: televíziókészülék) üzemeltet. Az üzemben tartási díj — ha e törvény másként nem rendelkezik — televíziókészülékenként fizetendő.

(2) Az üzemben tartási díj összegét évenként a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.¹²⁸

(3) Az üzemben tartási díjat a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működtetésének, a műsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével kell megállapítani.

(4)¹²⁹ Abban az esetben, ha több magánszemély közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettséggel járó televíziókészülék, a magánszemélyek a díjfizetési kötelezettség megfizetésére vonatkozóan írásban megállapodhatnak. Ez esetben a bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettség azt terheli, aki a megállapodásban kötelezettként szerepel. A megállapodás tényéről az adóbevallásban is nyilatkozni kell. Megállapodás hiányában az üzemeltetők a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.

80. § (1) Nem kell üzemben tartási díjat fizetni

(2) Aki

(3) A vendéglátóipari (szállodaipari) egységben, más kereskedelmi egységben — a (2) bekezdés a) pontja kivételével — vagy nyilvános területen üzemeltetett televíziókészülék után az üzemben tartási díj háromszorosát kell megfizetni.

81. § (1) Mentes az üzemben tartási díj fizetése alól:

(2) Az éves központi költségvetési törvényben az (1) bekezdésben megjelöltek után átalány formájában meghatározott üzemben tartási díjat kell előirányozni és azt időarányosan, havonta az Alapba kell átutalni.

(3) A mentességre jogosult a mentesség igazolását követő hónap első napjától mentesül a fizetési kötelezettség alól. Nem kell igazolnia a mentességét annak, aki e törvény hatálybalépését megelőzően már igazolta azt.

82. § (1) A díjfizetési kötelezettség a televíziókészülék üzemeltetésének megkezdését követő hónap első napján kezdődik és az üzemeltetés megszűnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn.

(2) Ha a díjfizetésre kötelezett a fizetésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elmulasztott díjon felül, a díjjal azonos összegű pótdíjat köteles fizetni.

82/A. §¹³² (1) Az üzemben tartási díj az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában adónak minősül azzal, hogy az e kötelezettséggel kapcsolatos adóhatósági feladatokat – a helyszíni ellenőrzés és az annak eredményeként megindított adóigazgatási eljárás kivételével – az üzemben tartási díj beszedésével megbízott (a továbbiakban: Megbízott) látja el.

(2) A Megbízott az üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket a bejelentés, az ellenőrzés vagy az adatszolgáltatás adatai alapján nyilvántartásba veszi.

(3) Az Art. 57. §-ának (3) bekezdése szempontjából a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos ellenőrzéssel esik egy tekintet alá a televíziókészülék üzemeltetésének ellenőrzése magánlakásban. A magánszemély lakásába történő belépésre nem jogosult az adóhatóság az üzemben tartási díjfizetési kötelezettség ellenőrzése céljából, ha az ellenőrzés megkezdése előtt

(4) Az önkormányzati adóhatóság a Megbízott megkeresésére és anélkül is jogosult illetékességi területén azon magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének helyszíni ellenőrzésére, aki (amely) nem szerepel a Megbízott által a naptári év október 1. napjáig az önkormányzati adóhatósághoz, annak illetékességi területén bejelentett üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket és az üzemeltetés helyét tartalmazó listán.

(5) Ha az önkormányzati adóhatóság helyszíni ellenőrzése során tárja fel, hogy az adózó az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének keletkezését elmulasztotta bejelenteni, az adóhatóság mulasztási bírság megfizetésére kötelezi, amely a települési önkormányzat bevétele.

(6) A mulasztási bírság mértéke a fizetési kötelezettség elmulasztására, de legfeljebb 30 hónapra számított üzemben tartási díj kétszerese.

(7) A (5) bekezdésben foglaltak esetében a bejelentés elmulasztásával érintett időszakra adóbírság és késedelmi pótlék, valamint a média tv. 82. §-ának (2) bekezdésében meghatározott pótdíj fizetési kötelezettség nem állapítható meg. Az adóhatóság a feltárt díjeltitkolást és a megállapított mulasztási bírságot tartalmazó államigazgatási határozat egy példányát megküldi a Megbízottnak.

(8) A üzemben tartási díj beszedése érdekében a Megbízott birtokába került adatok adótitoknak minősülnek, azok felhasználására és más szervek tájékoztatására az Art. 47. §-ának rendelkezései irányadók.

(9) A hálózati műsorszolgáltató, valamint az AM mikro műsorszolgáltató a Megbízottnak negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig adatot szolgáltatnak a nyilvántartásukban szereplő előfizetők nevéről és lakcíméről (székhelyéről, telephelyéről).

(10) A díjfizetésre kötelezett

(11) Az állami adóhatóság a bevallásról az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat külön feldolgozza, és a feldolgozást követő 15 napon belül elektronikus úton vagy mágneses adathordozón átadja a Megbízottnak. A Megbízott az adatokat egybeveti a nyilvántartásában szereplő, a díjfizetési kötelezettekre vonatkozó adatokkal és a nyilvántartásában korábban nem szerepelt üzembentartóktól a díjat beszedi.

(12) Az Alap kezelőjét a Megbízottal szemben megilleti az Art. 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt, az elkülönített állami pénzalapok kezelőit megillető tájékoztatás joga, a beszedett díjak alakulásáról, a díjfizetési kötelezettségek teljesüléséről, és jogosult a Megbízott ellenőrzésére.

(13) A (10) bekezdésében előírt bevallási kötelezettséget első ízben az 1997. évről benyújtandó bevallásban az 1998. január 1-jétől fennálló díjfizetési kötelezettség tekintetében, a (6) bekezdését pedig az 1998. január 1. napja után megállapított bevallási, bejelentési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

(14) Az üzemben tartási díj beszedésével kapcsolatban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni

83. § A díj fizetésére kötelezett

84. §¹³⁴ (1) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj differenciáltan meghatározott – a közszolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges mértékű – százaléka a Magyar Televízió Zrt.-t, a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t illeti a tulajdonos Közalapítványon keresztül történő folyósítással. A meghatározott százalék nem lehet kevesebb a Magyar Televízió Zrt. esetében 35%-nál a Magyar Rádió Zrt. esetében 23%-nál, a Duna Televízió Zrt. esetében 19%-nál. E %-os mérték feletti összegnek a Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. rendelkezésére bocsátásáról a – az üzemben tartási díj terhére – Médiatanács dönt.

(2) Az Alap az üzemben tartási díjból az általa kezelt közszolgálati vagyon kezeléséhez – az eszközök működőképes fenntartásához, karbantartásához, felújításához és az új beszerzésekhez – szükséges hányadot közvetlenül használja fel. A vagyonkezelésre fordítható összeg mértékét évente az éves tervezés során kell meghatározni.

(3) Az üzemben tartási díj azon részét, amelyet az Alap nem használ fel a közszolgálati vagyon kezelésére, a közszolgálati műsorszolgáltatók rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdés szerinti százalékos megoszlás arányában.

(4) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj 8%-a a Médiatanács és a Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, valamint a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál. A Médiatanács és a Közalapítvány közötti fedezetmegosztásról, illetve a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira fordítható hányadról a Médiatanács dönt. A Közalapítvány működési fedezetére a Médiatanács által meghatározott hányad az üzemben tartási díj 1%-ánál kevesebb nem lehet.

(5) Az Alapba valamennyi jogcímen befolyt üzemben tartási díj 4%-áig terjedően a Médiatanács, 3%-áig terjedően a Közalapítvány költségvetését az Országgyűlés az Alap terhére kiegészítheti.

85. § (1)¹³⁵

(2) Részvénytársasági formában működő műsorszolgáltató részvényei kizárólag névre szólóak lehetnek.

(3)¹³⁶ Országos és körzeti vételkörzetű televízió, illetve országos vételkörzetű rádió műsorszolgáltató részvénytársasági, illetőleg kizárólag helyi, területi önkormányzatok vagy (és) nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok tulajdonában álló közhasznú társasági formában működhet.

86. § (1)¹³⁷ Műsorszolgáltatóként, illetve hálózatos műsorszolgáltatóként a Médiatanács által a törvény szerinti eljárásban feljogosított vállalkozás, valamint a közszolgálati műsorszolgáltató működhet.

(2) Nem lehet műsorszolgáltatásra jogosult személy:

(3) Nem lehet műsorszolgáltatásra jogosult szervezet:

(4) 2002. december 31-ig nem szerezhet műsorszolgáltatási jogosultságot az, aki a tervezett műsorszolgáltatás vételkörzetében távközlési szolgáltatást végez, kivéve

(5) Aki szerződés vagy bejelentés alapján műsorszolgáltatásra jogosult, az egyidejűleg legfeljebb

(6) Az (5) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a szakosított műsorszolgáltatásra, azonban a 16. § (1)—(3) bekezdéseiben engedélyezett reklámidőt az (5) bekezdés szerinti mértéken felüli műsorszolgáltatás(ok) tekintetében 0,3 szorzószámmal lehet csak figyelembe venni.

87. § Nem lehet jogosult a legalább húsz százalékban az önkormányzat területére eső vételkörzetű műsorszolgáltatásra az a gazdasági társaság, amelynek igazgatóságában, ügyvezetői közt vagy felügyelő bizottságában, illetve az az alapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselőtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester, főpolgármester vagy ezeknek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vesz részt.

88. § Hálózatos műsorszolgáltatásra csak a hálózatos műsorszolgáltató jogosult. A hálózatos műsorszolgáltatásra a műsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

89. § (1)¹⁴² A műsorszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt — ideértve a teljes műsorszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését — a közzétételt követő harminc napig, az országos és a körzeti műsorszolgáltatónak hatvan napig meg kell őriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Médiatanácsnak. A műsorszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a dokumentációt az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőrizni.

(2) A műsorszolgáltató törvény, illetve szerződéses kötelezettség alapján önellenőrzésre, mérésre, adatszolgáltatásra és adattárolásra köteles.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az önellenőrzés költségeit az önellenőrzésre kötelezett viseli.

(4)¹⁴³ A műsorszolgáltató a Médiatanács számára az általa megszabottak szerint adatokat köteles szolgáltatni különösen:

(5)¹⁴⁵ A műsorszolgáltató köteles a Médiatanács számára bejelenteni azokat a tényeket (adatokat), amelyek alapján megállapítható, hogy a törvény hatálya tevékenységére kiterjed.

90. § (1)¹⁴⁶ A műsorszolgáltatási szerződés a Médiatanács és a pályázati eljárásban kiválasztott műsorszolgáltató között jön létre. Műsorszolgáltatási szerződést földfelszíni rendszerű műsorszórás útján megvalósuló, illetve a Kormány rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) műholdas, valamint rádiótávközlő eszközzel végzett műsorszolgáltatás esetén kell kötni.

(2) A műsorszolgáltató a pályázatában vállalt időtartamban és adásidőben az adásidő-beosztás szerint, saját megkülönböztető azonosítási jelét használva, a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy távközlési szolgáltató (műsorszóró) szolgáltatás közreműködésével. A saját eszközökkel történő műsorszóró, szétosztó tevékenységekre a távközlési szolgáltatási engedélyt nem, de a külön jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyeket be kell szerezni.

(3)¹⁴⁷ A jogosult ellenszolgáltatásként negyedévenként előre műsorszolgáltatási díjat fizet. A műsorszolgáltatási jog elnyerésekor a díjat félévre előre kell megfizetni. A díjfizetés késedelme esetén a Médiatanács a szerződést tizenöt napos határidővel felmondhatja.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak megszegése a törvény súlyos megsértésének minősül.

(5) A szerződésszegés miatt kiköthető kötbér esetenként nem haladhatja meg az éves műsorszolgáltatási díj ötven százalékát.

(6)¹⁴⁸ A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató nem köteles műsorszolgáltatási díjat fizetni. A nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelést a Médiatanács állapítja meg. A feltételek teljesítéséről a műsorszolgáltató minden év végén a Médiatanács által megállapított időpontban beszámol.

91. § (1)¹⁴⁹ A Médiatanács legalább két országos napilapban nyilvánosságra hozza a műsorszolgáltatási szerződések tartalmára és azok elbírálására vonatkozó általános pályázati feltételeket. Az általános pályázati feltételeket úgy kell meghatározni, hogy érvényesüljön a tájékoztatás és kultúra szabadsága, sokszínűsége, az egyetemes és a nemzeti kultúra megőrzése és gazdagítása.

(2) Az általános pályázati feltételekben kell meghatározni különösen

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti tárgyi feltételként különösen az alábbiakat kell előírni:

(4) A tárgyi feltételeknek az a pályázó tesz eleget, aki igazolja vagy valószínűsíti a feltételek teljesülését.

92. § (1) Az általános pályázati feltételek között különbség tehető a helyi, körzeti és országos, illetőleg műholdas műsorszolgáltatásra vonatkozó feltételek között.

(2) Az általános pályázati feltételek meghatározhatják a helyi, területi önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni érdekeltségében álló műsorszolgáltató társaságban a tulajdonost megillető szavazati jogok gyakorlásának mértékét, továbbá az ilyen műsorszolgáltató vezetőjének kinevezési (pályázati) feltételeit.

93. §¹⁵² Az általános pályázati feltételekről a Médiatanács tervezetet készít és azt teljes egészében, indokolással együtt a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. A közzétételt követő tizenöt napon belül az általános pályázati feltételekre bárki írásban — a Médiatanácshoz címzett — észrevételt tehet.

94. § (1)¹⁵³ Az általános pályázati feltételek tervezetének közzétételétől számított legkevesebb húsz napon túl, legkésőbb harminc napon belül a Médiatanács nyilvános meghallgatást (a továbbiakban: meghallgatás) tart. A meghallgatáson részt vesz a Hatóság képviselője is.

(2)¹⁵⁴ A meghallgatás helyéről és időpontjáról legalább a meghallgatást tíz nappal megelőzően közleményt kell közzétenni a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és két országos napilapban.

(3)¹⁵⁵ A meghallgatáson lehetőséget kell adni arra, hogy valamennyi érdekelt kifejthesse álláspontját, továbbá hogy a Médiatanács és a Hatóság képviselője az érdekeltek kérdéseire válaszolhasson.

(4)¹⁵⁶ A meghallgatást a Médiatanács képviselője vezeti és ő dönt arról, hogy a meghallgatás a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén megtartható.

(5) A meghallgatás vezetője a jelenlevők meghallgatása után és az esetleg előzetesen közölt napirendre való tekintettel határozza meg a végleges napirendet.

(6) A meghallgatáson az eljárás tárgyához tartozó kérdést bárki föltehet és a tárgyhoz tartozó kérdésben álláspontját kifejtheti.

(7) A jelenlevők — a meghallgatás vezetőjén keresztül — egymáshoz is intézhetnek kérdést.

(8)¹⁵⁷ A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzőkönyv készül, amely a Hivatalban megtekinthető.

(9)¹⁵⁸ A meghallgatás után a Médiatanács dönt az általános pályázati feltételek véglegesítéséről. Döntését a meghallgatást követő harminc napon belül a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

95. § (1) A pályázati felhívás tervezetére, közzétételére és a nyilvános meghallgatásra a 93—94. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A pályázati felhívás tartalmazza a műsorszolgáltatási lehetőségekre vonatkozóan az 52. § (4) bekezdésében felsorolt adatokat, a pályázat kötelező tartalmát, továbbá számszerű meghatározással a törvény 96. § (1) bekezdés e), f), g) és i) pontjaiban foglaltak értékelési szempontjait.

(3) A pályázati felhívás feltételei az általános pályázati feltételtől csak akkor térhetnek el, ha törvény vagy az általános pályázati feltételek ilyen eltérést megengednek. A pályázati felhívás részét képezik az általános pályázati feltételek.

(4) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy

(5)¹⁵⁹ A Médiatanács a közszolgálati műsorszámok meghatározott arányát vagy a nemzeti és etnikai kisebbségi, illetőleg más kisebbségi igények meghatározott mértékű szolgálatát pályázati feltételként írhatja elő, ha az adott vételkörzetben a tájékoztatás és a tájékozódás szabadsága, illetve a kulturális sokszínűség — valamennyi műsorszolgáltatást együttesen figyelembe véve — nem érvényesül. A Médiatanács a nemzeti és etnikai kisebbség más törvényben meghatározott jogosultságainak biztosítására heti legalább négy, legfeljebb nyolc órányi műsoridőben pályázat nélkül, a nemzeti és etnikai kisebbség önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő közhasznú társaságot, mint nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatót műsorszolgáltatásra jogosítja fel, ha a pályázati felhívásban meghatározott vételkörzetben a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű tájékoztatási igényeinek kielégítése másképp nem biztosított.

(6)¹⁶⁰ A Médiatanács a pályázati felhívásban — a 8. § (3) bekezdésén felüli mértékben — feltételként írhatja elő, hogy a műsorszolgáltató rendszeresen híreket adjon.

(7) A pályázati felhívásban meg kell határozni a műsorszolgáltatási díj legkisebb mértékét, amely alatt — a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató kivételével — a műsorszolgáltatási jogosultság nem ítélhető oda.

(8) A pályázati felhívás a műsorszolgáltatási díj megfizetése alól legfeljebb két évre szóló, ötvenszázalékos mentesítést kínálhat fel. A mentesítés a 91. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott fedezetre vonatkozó kötelezettséget nem érinti.

(9) A pályázati felhívásra ajánlatot tevő pályázati díjat fizet. A pályázati díj a meghirdetett legkisebb évi műsorszolgáltatási díj öt százaléka. A pályázati díj nyolcvan százaléka a műsorszolgáltatási díjba beszámít, visszautasított pályázat esetében a pályázati díj nyolcvan százaléka a visszautasítástól számított harminc napon belül visszajár.

(10) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell azt az időpontot, amelyen belül a műsorszolgáltatást meg kell kezdeni. Ha a szolgáltatás megkezdésére a jogosultnak felróható okból a határidő elteltéig nem kerül sor, a jogosultság megszűnik.

96. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(2) Gazdasági társaság pályázatának tartalmaznia kell az arra vonatkozó adatokat is, hogy a társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezőnek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van bármely magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, vagy lapterjesztő, továbbá magyarországi műsorszolgáltatást végző, illetőleg magyarországi műsorszolgáltatási jogosultságot igénylő gazdasági társaságban.

(3) A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más, folyamatban lévő pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne ilyen kizáró ok.

(4)¹⁶¹ A pályázatban szereplő adatokról a Médiatanács a szerződés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. A szerződés megkötését követően az (1) bekezdés szerinti adatok — a d) pontban meghatározottak kivételével — nyilvánosak.

97. §¹⁶² A 102. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti pályázatok esetében a Médiatanács köteles a pályázati határidő lejártát követő tizenöt napon belül a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában nyilvánosságra hozni a pályázók nevét, címét, a tervezett műsorszolgáltatás jellegét és vételkörzetét, valamint egyéb adatait.

98. §¹⁶³ A Médiatanács országos műsorszolgáltató esetében a pályázati határidő lejártától számított kilencven, más esetben hatvan napon belül megvizsgálja, hogy

99. § (1)¹⁶⁴ Ha a pályázó korlátozó rendelkezésekbe ütközik, a Médiatanács köteles a pályázatot a 98. §-ban megjelölt időn belül az elutasítás okát megjelölő és indokolt nyilatkozatban visszautasítani.

(2)¹⁶⁵ Ha a pályázatok közt nincs olyan, amely a 95. § (5) bekezdésében meghatározott pályázati feltételnek eleget tenne, a Médiatanács jogosult a pályázatokat úgy elbírálni, mintha a vonatkozó pályázati feltételt nem hirdette volna meg.

(3)¹⁶⁶ Ha a pályázat a 95. §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, a Médiatanács azt hiánypótlás, helyesbítés végett a pályázónak visszaadja. A hiánypótlást tizenöt napon belül el kell végezni. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a Médiatanács a pályázatot visszautasítja.

(4) A pályázatot vissza kell utasítani, ha a pályázat benyújtásával egyidejűleg a pályázati díjat az erre köteles nem fizette meg.

(5)¹⁶⁷ A pályázat (1) bekezdés szerinti visszautasítása bíróság előtt megtámadható. Amennyiben a kereset alapos, a bíróság a Médiatanácsot kártérítésre kötelezheti. A perindítás a pályázati eljárás folytatásának nem akadálya.

100. § (1)¹⁶⁸ A Médiatanács a pályázat nyertesével köthet szerződést. Helyi műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat esetén, ha egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács megköti a műsorszolgáltatási szerződést.

(2)¹⁶⁹ Ha az ajánlat szerint a napi adásidő nyolc óránál kevesebb, a fennmaradó adásidőre a Médiatanács pályázatot ír ki.

(3)¹⁷⁰ Ha az ajánlat szerint a napi adásidő a nyolc órát meghaladja, a jogosult hozzájárulásával a fennmaradó adásidőre a Médiatanács pályázatot írhat ki.

(4)¹⁷¹ A Médiatanács a 101. §-ban meghatározott eljárást követően köti meg a szerződést, ha egymással versengő pályázatok szerinti műsorszolgáltatási igények egyidejűleg nem elégíthetők ki a pályázatban feltüntetett módon.

101. § (1)¹⁷² Ha versengő pályázatok közül kell választani, a Médiatanács a 98. §-ban megjelölt időn belül felszólíthatja a versengő pályázókat, hogy a felszólítástól számított tizenöt napon belül állapodjanak meg a megpályázott műsorsugárzási lehetőségek időbeli megosztásában.

(2)¹⁷³ Megegyezés hiányában a versengő pályázatok közül a Médiatanács a pályázat kiírásakor nyilvánosságra hozott értékelési elvek szerint dönt.

(3) Ha a versengő pályázók között nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató is pályázott — az országos műsorszolgáltatást kivéve —, a jogosultságot a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató szerzi meg, amennyiben az adott vételkörzet lakosainak nyolcvan százaléka számára már legalább két nyereségérdekelt helyi műsorszolgáltatás elérhető és közülük legalább egy műsorszórással valósul meg.

102. § (1) A műsorszolgáltatási szerződés létrejöhet:

(2)¹⁷⁵ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pályázati felhívásnak a Hatóság által kidolgozott és a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában előzetesen nyilvánosságra hozott — a vételkörzet, a frekvenciasáv és más műszaki jellemzők által meghatározott — műsorszolgáltatási lehetőségekre kell vonatkoznia.

(3)¹⁷⁶ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tervezéshez a Hatóság — költségtérítés ellenében — adatokat szolgáltat.

(4) A pályázat az (1) bekezdés a) pontja alapján

(5)¹⁷⁸ Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint keletkezett műsorszolgáltatási lehetőségre a Médiatanács pályázatot hirdet. A pályázat elbírálása során az eredeti, a törvényes feltételeknek egyébként megfelelő igénylővel kell a műsorszolgáltatási szerződést megkötni, ha a pályázaton felajánlott legmagasabb összegű műsorszolgáltatási díj megfizetését vállalta.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eredeti igénylő a pályázat nyertesétől az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt.

103–104. §¹⁷⁹

105–106. §¹⁸⁰

107. § (1)¹⁸¹ A műsorszolgáltatási jogosultság televízió esetén legfeljebb tíz évig, rádió esetén legfeljebb hét évig érvényes, és lejártakor a műsorszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni.

(2)¹⁸² A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a megújításnak, tizenkét hónappal a jogosultság lejárta előtt köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni.

(3) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a szerződést ismételten vagy súlyosan megszegte.

(4) A jogosultság megújítására irányuló eljárásra egyebekben az annak létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

108. § (1) Ha a tervezett hálózatba kapcsolás esetén a tervezett hálózat vételkörzete vagy a műsor jellemzői a műsorszolgáltatási jogosultságtól eltérnek, a hálózatba kapcsolódás feltétele a műsorszolgáltatási szerződések módosítása.

(2)¹⁸³ A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók együttesen bejelentik a Médiatanácsnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hálózatos műsorszolgáltató megnevezését és a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 19. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott engedélyt. Az összekapcsolódás távközlési hatósági eljárásban történő engedélyezése csak a műszaki feltételek nem teljesítése esetén tagadható meg.

(3)¹⁸⁴ Ha a bejelentő megfelel a 98. §-ban foglaltaknak, a Médiatanács módosítja a műsorszolgáltatási szerződéseket, egyidejűleg nyilvántartásba veszi a hálózatba kapcsolódást és a hálózatos műsorszolgáltatót. Nem módosítható a műsorszolgáltatási szerződés a hálózatba kapcsolódó olyan körzeti és helyi műsorszolgáltató tekintetében, amelynek fennmaradó saját műsorszolgáltatása nem éri el naponta a négy órát.

(4) A közműsorszolgáltatónak, ha nem kizárólag közszolgálati műsorának teljesítése céljából kapcsolódik hálózatba, műsorszolgáltatási díjat kell fizetnie. Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató csak nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba.

109. § (1) A műsorszolgáltatási jogosultság nem ruházható át.

(2)¹⁸⁵ A műsorszolgáltatónak a Médiatanácshoz be kell jelentenie, ha tulajdoni viszonyaiban vagy más adataiban változás következett be, így különösen:

(3) A műsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a tulajdoni viszonyaiban bekövetkezett változás nem sérti a törvény VIII. fejezetében foglalt rendelkezéseket.

110. §¹⁸⁷

111. §¹⁸⁸ A Médiatanács a szerződés módosítását nem tagadhatja meg, ha a vételkörzet a műsorelosztó rendszerrel elért lakosszám növekedése miatt nőtt meg és ennek folytán változott a helyi műsorszolgáltató körzeti, a körzeti pedig országos műsorszolgáltatóvá, feltéve, hogy a műsorszolgáltató egyébként eleget tesz az adott új műsorszolgáltatóra vonatkozó, e törvényben foglalt követelményeknek.

112. § (1)¹⁸⁹ Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti, vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Médiatanács

(2) Az (1) bekezdésben foglalt írásbeli figyelmeztetés, illetve kötbér az (1) bekezdésben foglalt más joghátrányokkal együtt is alkalmazható.

(3)¹⁹¹ A figyelmeztetést és a műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztésére vonatkozó állásfoglalást a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(4) Azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha

(5) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató esetében a kötbér alapja a meghirdetett műsorszolgáltatási díj, kivéve, ha műsorszolgáltatási díjat fizetnek.

(6)¹⁹⁴

112/A. §¹⁹⁵ (1)¹⁹⁶ A Médiatanács eljárását a 19. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés dohányáruval összefüggő megsértése miatt ügyfélként kezdeményezni jogosultak a nemdohányzók védelmét ellátó társadalmi szervezetek is.

(2)¹⁹⁷ A Médiatanács eljárását – a 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10–21. cikkét átültető rendelkezések megsértése miatt – ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében kezdeményezhetik azok az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

(3)¹⁹⁸ A Médiatanács az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra végzésében azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – az érdeksérelem köre vagy súlya miatt – halaszthatatlanul szükség van. E döntését a Médiatanács soron kívül hozza meg.

(4)¹⁹⁹ A Médiatanács a (3) bekezdés szerinti végzését, valamint a jogszabálysértést megállapító jogerős határozatát közzéteszi a honlapján, valamint – szükség szerint – a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, továbbá tájékoztathatja arról a nemzeti hírügynökséget.

113. § (1)²⁰⁰ Az a műsorszolgáltató, aki műsorának terjesztését kizárólag műsorelosztó rendszer segítségével végzi, műsorszolgáltató tevékenységének megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles a Médiatanácsnak bejelenteni a 96. § (1)—(3) bekezdése szerinti adatokat.

(2)²⁰¹ Ha a bejelentés tudomásulvételét a Médiatanács hatvan napon belül nem tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal, hogy a műsorszolgáltatási díj mértékét e határidőn belül a jogosulttal közölni kell.

(3) A bejelentés tudomásulvételét meg kell tagadni, ha a bejelentő egyébként nem lehetne műsorszolgáltatási szerződés jogosultja.

(4) Törölni kell a nyilvántartásból a műsorszolgáltatót, ha

(5) E § rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a műsorszolgáltatás nem a Kormány rendelkezési joga alá tartozó műhold igénybevételével történik.

114. § (1) Helyi műsorszolgáltatási jogosultságra kérelemre, ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló műsorszolgáltatási szerződést kell kötni, olyan műsorsugárzási lehetőség használatára,

(2)²⁰³ A nyilvánosságra hozott frekvenciatervben nem szereplő műsorszolgáltatási lehetőség esetén az igénylőnek a Hatóság által kiadott igazolással kell bizonyítania, hogy a műsorszolgáltatás másoknak okozott zavarás és a nemzetközi előírások megsértése nélkül folytatható. Az igazolásnak tartalmaznia kell a 52. § (4) bekezdésében foglalt műszaki adatokat. Ilyen esetben a Médiatanács a műsorszolgáltatási jogosultságot az alábbi szabályok szerint lefolytatott eljárás alapján adja meg:

(3) Ideiglenes műsorszolgáltatási szerződést ugyanazzal a vállalkozással évente egyszer, vagy azonos közigazgatási területen évente három alkalommal lehet kötni úgy, hogy az ideiglenes szerződések időtartama között legalább egy hónapnak el kell telnie. Az ideiglenes műsorszolgáltatásra feljogosított műsorszolgáltató más műsorszolgáltatóval hálózatba nem kapcsolódhat.

(4)²⁰⁷ Ideiglenes műsorszolgáltatási szerződés alapján a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatónak nem kell műsorszolgáltatási díjat fizetni. A műsorszolgáltatási díjat egyébként a Médiatanács állapítja meg.

(5) E § alkalmazása során a törvény VIII. fejezetében szereplő előírásokat nem kell figyelembe venni.

(6) Az (1) bekezdésben megjelölt ideiglenes műsorszolgáltatási idő nem hosszabbítható meg.

(7)²⁰⁸ Amennyiben a televíziós műsorszolgáltatási jogosultság 2010. január 1. és a Dtv. 38. § (1) bekezdésében rögzített céldátum között úgy jár le, hogy az a jelen törvény 107. § (1) bekezdése alapján nem újítható meg, a Médiatanács a műsorszolgáltató kérelmére – a jogszabályban a televíziók műsorterjesztése digitális átállásának céldátumára megjelölt határidőig – a műsorszolgáltatási jogosultságra ideiglenes műsorszolgáltatási szerződést köthet.

(8)²⁰⁹ A jelen szakasz (7) bekezdésének alkalmazása során az (1)–(3) bekezdések, valamint az (5)–(6) bekezdések nem alkalmazandók.

114/A. §²¹¹

115. § (1)–(2)²¹²

(3)²¹³

(4)²¹⁴

(5)–(6)²¹⁵

(7)²¹⁶

(8)²¹⁷

(9)²¹⁸

116. § (1)²¹⁹

(2)–(3)²²⁰

(4)–(5)²²¹

(6)²²²

117. § (1)–(3)²²³

(4)²²⁴

118. § (1)²²⁵

(2)²²⁶

(3)–(7)²²⁷

119–120. §²²⁸

121. §²²⁹

122. § (1)²³⁰ Országos műsorszolgáltatásra jogosult részvénytársaságban az EGT-megállapodás részes állama állampolgárainak, vagy az EGT-megállapodás részes államának területén székhellyel rendelkező jogi személyeknek összesen legalább a szavazati jogok huszonhat százalékával kell rendelkezniük.

(2) Az országos hálózatba kapcsolódás nélküli földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatást végző részvénytársaságban egy vállalkozás legfeljebb a szavazati jogok negyvenkilenc százalékával rendelkezhet.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseket össze kell adni.

(4)²³¹

(5) Országos és körzeti műsorszolgáltatást végző részvénytársaság szavazati jogot biztosító részvénye alapítvány tulajdonában nem lehet.

123. § (1) A szakosított műsorszolgáltató kivételével az országos műsorszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más műsorszolgáltatást vagy műsorelosztást végző vállalkozásban.

(2) Ugyanaz a vállalkozás műsorszolgáltatásra jogosult szervezetben a 86. § (5) bekezdésében foglalt korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést.

124. § (1) A körzeti és helyi műsorszolgáltató a műsorszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi műsorszolgáltatást végző vállalkozásban — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — befolyásoló részesedést nem szerezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha

(3) Vezetékes műsorelosztó hálózat útján végzett körzeti vagy helyi műsorszolgáltatás esetén egy műsorszolgáltató az általa használt rendszerben legfeljebb a magyarországi műsorszolgáltatások elosztására szolgáló csatornái egyharmadának megfelelő számú csatornát, de legalább egyet vehet saját műsorszolgáltatásra igénybe.

125. § (1) Aki országos terjesztésű napilapban befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik, országos — hálózatba kapcsolódás nélküli — műsorszórással terjesztett műsorszolgáltatóban, műsorelosztóban nem szerezhet befolyásoló részesedést, és viszont.

(2) Aki országos terjesztésű hetilapban — a műsorközlő hetilap kivételével — befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik, országos — hálózatba kapcsolódás nélküli — műsorszórással terjesztett műsorszolgáltatóban nem szerezhet többségi tulajdont, és viszont.

(3) Aki befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik olyan nem országos terjesztésű napilapban, amelynek eladott napi példányszáma a tízezer példányt eléri, nem szerezhet többségi tulajdont olyan műsorszolgáltatóban, illetve műsorelosztóban, amelynek vételkörzete átfedi a lap terjesztési körzetének nyolcvan százalékát, és viszont.

(4) A többségi tulajdonnál kisebb mértékű tulajdont a (3) bekezdésben meghatározott tulajdonos, kiadó vagy alapító akkor szerezhet, ha az adott vételkörzet legalább hetven százalékára kiterjedően már működik másik helyi vagy körzeti műsorszolgáltató, illetve műsorelosztó.

126. § (1)²³²

(2) Aki lapterjesztő vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, műsorszolgáltató vagy műsorelosztó vállalkozásban nem szerezhet befolyásoló részesedést, és viszont.

127. § (1) Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató más műsorszolgáltatási jogosultságot is csak nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóként szerezhet.

(2) Az üzembentartó, aki saját műsort szolgáltat, nem rendelkezhet befolyásoló részesedéssel más műsorszolgáltatást végző vállalkozásban, illetve műsorszolgáltatási jogosultságot saját rendszerén kívül nem szerezhet.

(3) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti szervezeti egyesülés és meghatározó befolyásszerzés nem engedélyezhető, ha az e törvényben foglaltak sérelmével jár.

128. § (1) A törvény hatálybalépésekor MTV2, illetve Danubius Rádió néven megjelölt, továbbá a harmadik országos földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatási jog pályáztatása során az 52. § (2) és (6) bekezdései nem alkalmazhatóak, egyebekben a VI. fejezetben foglaltakat a 129—131. §-ok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Kormány haladéktalanul megkezdi

129. § (1)²³³ A Médiatanács köteles a törvény hatálybalépését követő százhúsz napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése előtt MTV2 műsorként megjelölt, továbbá a harmadik országos földi terjesztésű televíziós műsorszolgáltatás jogosultságára úgy, hogy a műsorszolgáltatást a Magyar Televízió második műsorszolgáltatásának megindulását követően legkésőbb egy hónap elteltével meg kell kezdeni.

(2)²³⁴ A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell benyújtani. A Médiatanács a pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő hatvan napon belül bírálja el a 98—101. §-ok megfelelő alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidő tizenöt nappal meghosszabbodik.

(3)²³⁵ A pályázati felhívásban a Médiatanács meghatározza, hogy a 91. § (1)—(3) bekezdésében előírtakon kívül milyen feltételeknek kell a pályázónak megfelelnie.

(4) A törvény hatálybalépése előtt MTV2 műsorként megjelölt televíziós műsorszolgáltatási jogosultság pályázati felhívásának tartalmaznia kell, hogy:

(5)²³⁷ A harmadik országos földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatási jogosultság (4) bekezdés szerinti kötelezettségei mértékét a Médiatanács a pályázatban állapítja meg. A kötelezettségek mértékét a (4) bekezdésben foglaltakhoz képest enyhébben kell megállapítani.

130. § (1)²³⁸ A Médiatanács a 132. § (2) bekezdésére is figyelemmel köteles a törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése előtt Danubius Rádió néven megjelölt műsorszolgáltatási jogosultságra, továbbá legalább egy, a 87,5—108,0 MHz frekvenciasávban meghirdetett országos rádió műsorszolgáltatásra. A Danubius Rádió néven megjelölt műsorszolgáltatás frekvenciakészletét a Médiatanács a pályázati kiírásban határozza meg úgy, hogy a műsorszolgáltatást csak akkor lehet elkezdeni, ha a Magyar Rádió legalább egy országos műsorszolgáltatást kezdett el a 87,5—108,0 MHz frekvenciasáv igénybevételével. A műsorszolgáltatási jogosultsággal a névhasználati jogot is át kell ruházni.

(2)²³⁹ A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell benyújtani. A Médiatanács a pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő hatvan napon belül bírálja el a 98—101. §-ok megfelelő alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidő tizenöt nappal meghosszabbodik.

131. § (1) Az e fejezet szerint elnyert műsorszolgáltatási jogosultságért a pályázat eredményeként kialakult műsorszolgáltatási díjnak két részből kell állnia: a teljes összeg legalább harminc százalékát elérő egyösszegű díjból, valamint a negyedik évtől kezdődően évente fizetendő részletekből.

(2) Az MTV2 utáni díj hetven százaléka a Magyar Televízió Közalapítványt, harminc százaléka a Hungária Televízió Közalapítványt illeti meg. A Danubius néven jelölt jogosultság műsorszolgáltatási díját a Magyar Rádió Közalapítvány kapja.

(3)²⁴⁰ A harmadik földi terjesztésű országos televíziós műsorszolgáltatási jogosultságért fizetendő díj az Alapot illeti meg úgy, hogy az ebből származó bevételt a digitális műsorterjesztés fejlesztésére és a digitális átállás költségeire kell fordítani. Ez az összeg más célra nem használható fel.

132. § (1) A Magyar Rádió a pályázat után a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához három országos műsort szolgáltat, amelyek közül egy az 526,5—1606,5 kHz frekvenciasávban, kettő pedig a 87,5—108,0 MHz frekvenciasávban sugározható.

(2)²⁴¹ Az országos és körzeti rádió műsorszolgáltatási lehetőségeket a Médiatanácsnak úgy kell kialakítania, hogy a Magyar Rádió és más műsorszolgáltatók azonos eséllyel juthassanak műsorsugárzási lehetőséghez a sugárzási normák figyelembevételével.

(3) A Magyar Televízió a pályázat után egy országos földfelszíni terjesztésű — amelynek frekvenciahasználati feltételei megegyeznek a törvény hatálybalépése előtt az MTV1 műsorként megjelölt műsorszolgáltatás feltételeivel — és egy másik országos terjesztésű műsort szolgáltat.

(4)²⁴² Az (3) bekezdésben másodikként meghatározott műsorszolgáltatás műszaki, gazdasági és jogi feltételeinek vizsgálata után a megvalósítás módjáról a Médiatanács dönt, a kuratórium véleményének figyelembevételével úgy, hogy a műsorszolgáltatást a törvény hatálybalépését követő tizenegy hónapon belül meg kell kezdeni, és az MTV2 egy hónapon át a jelenlegi és az új terjesztési lehetőséget egyaránt használja. Az átállás során a Magyar Televízió mindvégig két programot szolgáltat.

(5) A Duna Televízió egy műholdas rendszerrel közszolgálati műsort szolgáltat.

133. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltatók e törvény szerinti jogosultsága rádió műsorszolgáltatásnál hét év, televízió műsorszolgáltatásnál tíz év időtartamra szól. Az érvényességi idő lejártakor a jogosultság ugyanennyi időre többször, változtatás nélkül meghosszabbítható, ha az adott műsorszórási lehetőségekre vonatkozó nemzetközi korlátozások, a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának előírásai vagy az ellátottsági kötelezettségek nem változtak meg. A meg nem hosszabbítható jogosultság helyett a közszolgálati műsorszolgáltató ellátási kötelezettségének teljesítéséhez megfelelő más műsorsugárzási lehetőségre vonatkozó jogosultságot kell biztosítani.

(2)²⁴³ Az országos földi terjesztésű televízió és rádió műsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében a jogosultság megszűnését követően a Médiatanács — a kuratóriumok véleményének figyelembevételével — felülvizsgálja az országos műsorszolgáltatások rendszerét, és dönt arról, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók számára fenntartja-e addigi jogosultságaikat, vagy megváltoztatja azokat.

(3)²⁴⁴ A közszolgálati műsorszolgáltatók műsorszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges — frekvencia és sugárzási jellemzőkkel meghatározott — műsorszórási lehetőségeket előzetes egyeztetés után a Médiatanács a döntéseinek meghozatalára irányadó szavazási és nyilvánossági szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(4)²⁴⁵ A Médiatanács a (2) és (3) bekezdésben említett előzetes egyeztetést a Hatóság, a közszolgálati műsorszolgáltató, valamint a műsorok szórását végző távközlési szolgáltató képviselőivel folytatja le.

(5)²⁴⁶ A (2) és (3) bekezdés nem vonatkozik a közszolgálati műsorszolgáltató külföldre irányuló rádió műsorszolgáltatásainak műsorszórási lehetőségeire. Ilyen műsorszolgáltatás céljára a Hatóság a frekvenciahasználatra vonatkozó jogosultságot a nemzetközi eljárás keretei között biztosítja.

134. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató a törvény alapján őt megillető műsorszórással megvalósuló lehetőségen túl további műsorszórási lehetőségre a VI. fejezetben foglaltak szerinti eljárásban 2000. január 1-je előtt csak akkor pályázhat, ha a 23. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feladatát másként nem képes teljesíteni.

(2) A közszolgálati műsorszolgáltatóra a 122. § (1)—(3) és (5) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak, a 123. § (1) bekezdés szerinti korlátozás pedig akkor irányadó, ha a közszolgálati műsorszolgáltató pályázati úton is szerez műsorszolgáltatási jogosultságot.

(3) A közszolgálati műsorszolgáltató helyi, körzeti műsorszolgáltatást is nyújthat.

135. §²⁴⁷ (1)²⁴⁸ Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Médiatanács a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.

(2)²⁴⁹ Az 5/D. § megsértése esetén a felelősként bejelentett, az 5/E. § megsértése esetén a sajtójogi felelősséget viselő személlyel szemben a Médiatanács tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, amelyet az Alapba kell befizetni.

136. § (1)²⁵¹ A 41. § (3) bekezdése, a VI. fejezet 12. és 13. címe, a 135. § alkalmazásában, valamint a 90. § (3) bekezdésében és a műsorszolgáltatási szerződésben rögzített jogkövetkezmények érvényesítése során a Médiatanács kizárólag közigazgatási ügyben eljáró szervként járhat el, eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt²⁵² kell alkalmazni.²⁵³

(2)²⁵⁴ A Médiatanács határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye.

(3)²⁵⁵ A Médiatanács határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Pp. XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Médiatanács határozatát megváltoztathatja. A 112. § (1) bekezdésének f) pontja alapján meghozott határozattal szembeni keresetet a Fővárosi ítélőtábla a kereset benyújtására nyitva álló határidő elteltétől számított 30 napon belül bírálja el. A Fővárosi Ítélőtábla határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs.

136/A. §²⁵⁶ (1)²⁵⁷ A Médiatanács a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása során a Közösségen belüli jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10–21. cikkét átültető rendelkezésekkel.

(2)²⁵⁸ A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti hatósági szerződésről közleményt tesz közzé a honlapján, valamint – szükség szerint – a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A közleménynek tartalmaznia kell:

137. § Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-án, valamint 35. §-a (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és szervek — a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben — kötelezhetik a műsorszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a forrást egyértelműen meg kell nevezni.

138. § (1) Az Országgyűlés ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint szükség szerint az országgyűlési bizottságok üléseinek közvetítésére e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül zártláncú televíziós rendszert kell létesíteni.

(2) A zártláncú rendszerből kimenő jelet valamennyi műsorszolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a műsorszolgáltatót terhelik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely műsorszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országgyűlés épületének kijelölt helyéről vonalon műsort közvetítsen vagy rögzítsen.

(4) A kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhető példányt az Országgyűlési Könyvtárban és az Országos Széchenyi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyűlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. Egy-egy példányt a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió (hanganyag) archívumában is el kell helyezni.

(5) Az országgyűlési tevékenység közvetítésének pártatlanságát biztosító közvetítési rendet az Országgyűlés Házszabályának mellékleteként a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül kell meghatározni.

(6) Az az országos műsorszolgáltató, amely kizárólag az Országgyűlés tevékenységének folyamatos és teljes bemutatásával, illetve ehhez kapcsolódó elemzésekkel foglalkozik, e törvény szerinti közműsorszolgáltatónak minősül.

(7) A közszolgálati műsorszolgáltatók elnökei a 71. § a) pontjában foglalt jogkörükben gondoskodnak az országgyűlési ülések folyamatos közvetítésének rendjéről.

(8) A közszolgálati műsorszolgáltatók részvénytársasággá történő átalakulásáig az országgyűlési közvetítések a törvény hatálybalépésekor meglévő rendje nem változik.

139. § (1) E törvény 142. §-a a kihirdetésekor, egyéb rendelkezései — a (2)—(4) bekezdésben foglaltak kivételével — a kihirdetését követő hónap 1. napján lépnek hatályba.

(2) A 75. § (1) bekezdése, a 79—84. §-ok és a 162. § 1997. január 1-jén lépnek hatályba.

(3) A 161. § p) pontja a Magyar Rádió és a Magyar Televízió részvénytársaságok megalapításakor lép hatályba.

(4)²⁶¹

140. §²⁶²

141. §²⁶³ (1)²⁶⁴

(2)²⁶⁵

(3) A közalapítványok e törvény szerinti tulajdonszerzése, illetve társaságalapítása minden adó-, illetékfizetési kötelezettség alól mentes.

(4)²⁶⁶

(5) A közszolgálati műsorszolgáltatók mentesek a társasági adó alól, és személyes illetékmentességet élveznek.

(6)–(9)²⁶⁷

142–147. §²⁶⁸

148. § (1)²⁶⁹ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzemben tartási díj beszedésének rendszerét, a beszedésre jogosult szervezet kiválasztásának részletes szabályait – ideértve a 82. § (2) bekezdésében foglaltakat is – rendeletben szabályozza.²⁷⁰

(2) A törvény hatálybalépését követő harminc napon belül a Kormány gondoskodik

(3) Felhatalmazást kap a Kormány a hálózatba kapcsolódás műszaki feltételeiről szóló jogszabály vagy szabvány kiadására.

(4)²⁷² Felhatalmazást kap a Médiatanács a magyarországi gyártású műsorszám fogalmának meghatározására. Az erről szóló állásfoglalását a Médiatanács az országos műsorszolgáltatási jogosultságok pályázatainak meghirdetése előtt a Magyar Közlönyben teszi közzé és a közzétételt követően annak tartalmát nem változtathatja meg.

149. § (1)²⁷³ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy — a Médiatanács véleményét kikérve — gondoskodjék a rádió és televízió műsorszolgáltatás műszaki feltételrendszerének és követelményeinek kialakításáról.

(2)²⁷⁴

149/A. §²⁷⁵ Az Országos Rádió és Televízió Testület irodájának alkalmazottai a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hivatal alkalmazottaivá válnak azzal, hogy az Eht. 19. § (1) bekezdés b) pontja vonatkozásukban 2010. december 31-ig nem alkalmazható.

149/B. §²⁷⁶ (1) Országgyűlési határozatban dönt az Országgyűlés a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány megszűnéséről, valamint a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításáról. Az átalakuló Magyar Televízió Közalapítvány új neve: Közszolgálati Közalapítvány.

(2) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a megszűnő közalapítványok – a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány – feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő részvénytársaságokat, a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t, a Közszolgálati Közalapítvány veszi át a Magyar Televízió Közalapítvány feladatainak és vagyonának megtartása mellett. A Magyar Televízió Zrt. értelemszerűen az átalakuló Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában marad.

(3) E § szerinti vagyonátadás nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a vagyonátadás általános forgalmi adómentes.

(4) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat melléklete a Magyar Televízió Közalapítvány átalakulásával létrejövő Közszolgálati Közalapítvány alapító okirata. A Magyar Televízió Közalapítvány alapító okiratán a szükséges változásokat át kell vezetni.

(5) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar Távirati Iroda Zrt.-t a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonába adja a – nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvényben szabályozott – Tulajdonosi Tanácsadó Testület egyidejű megszüntetése mellett.

(6) E törvény felhatalmazása alapján el lehet térni az alapítványokra vonatkozó, az 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv) 74/A–F. §-aiban, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvényben szereplő rendelkezésektől.

(7) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságokat nonprofit részvénytársaságokká kell átalakítani. Az átalakítást a Közszolgálati Közalapítvány e törvény alapján felálló Kuratóriuma kezdeményezi a cégbíróságnál.

(8) Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.

(9) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.

(10) Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatálybalépéséről és az e § szerinti feladatok végrehajtásának határidejéről.

149/C. §²⁷⁷ (1) Az Országgyűlés határozatban rendelkezik a Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Zrt. vagyonának arról a részéről, amely térítésmentesen állami tulajdonba kerül, melynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés arról, hogy a Műsorszolgáltatási Alap átalakításával létrejövő Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap kezelője jogosult és köteles a vagyonátadáshoz szükséges intézkedések megtételére. A vagyonátadással összefüggésben szükségessé váló részvénytársasági alaptőke leszállítása vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 271–272. §-ában foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti – tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlását eredményező – vagyonátadás módjáról, ütemezéséről és az ütemezés időpontjairól. A vagyonátadás befejezési határidejét az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban kell szabályozni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak az 54. § (4) bekezdésében meghatározott szabályozási irányelveiről.

(5) Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükséges.

(7) E § szerinti vagyonátadás nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a vagyonátadás általános forgalmi adó- és illetékmentes.

(8) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásáról a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül dönt az Országgyűlés.

149/D. §²⁷⁸ A megszűnő közalapítványok vagyonának átadása a Közalapítvány részére, illetve a Közalapítvány vagyona egy részének állami tulajdonba vétele és a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére történő – tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlását eredményező – átadása során a polgári jogi jogszabályokban foglaltaktól eltérően e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

149/E. §²⁷⁹ A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj 84. § (1) bekezdésében meghatározott százalékos mérték időarányos része illeti meg 2010-ben 2010. szeptember 6-tól kezdődően a Magyar Televízió Zrt.-t, a Magyar Rádió Zrt.-tés a Duna Televízió Zrt.-t.

149/F. §²⁸⁰ (1) A 2010. szeptember 6. előtt megindult pályázati eljárásokban a Médiatanács az eljárási cselekmény végzésekor hatályos eljárási szabályok alkalmazásával jár el.

(2) A 2010. szeptember 6. előtt megindult, műsorszolgáltatási jogosultság hasznosítására irányuló pályázati eljárásokban a jogelőd Testület által elfogadott pályázati felhívás tervezet és pályázati felhívás szövegét a Médiatanács felülvizsgálhatja és módosíthatja. Amennyiben a Médiatanács a pályázati felhívás tervezet vagy a pályázati felhívás módosításáról dönt, a Médiatanács a módosításokkal egységes szövegváltozatot a 93. § szerint közzéteszi és a 94. § megfelelő alkalmazásával meghallgatást tart. Amennyiben az adott pályázati eljárásban pályázati felhívás tervezet vagy pályázati felhívás korábban már közzétételre került, a Médiatanács a 94. § (2) bekezdése szerinti közleményben és a honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot az ismételt közzététel és meghallgatás okairól.

(3) E törvény 107. § (2) bekezdésében meghatározott határidő nem vonatkozik a megújításukat követően véglegesen lejáró műsorszolgáltatási jogosultságok újrapályáztatására, valamint a 2010. szeptember 6. előtt megindult pályázati eljárásokra.

149/G. §²⁸¹ (1) A Testület tagjainak megbízatása e törvény alapján a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztásával egyidejűleg megszűnik.

(2) A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Hungária Televízió közalapítványok kuratóriumi tagjainak, elnökségi tagjainak és ellenőrző testületi tagjainak a megbízatása a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjainak megválasztásával egyidejűleg törvény alapján megszűnik. A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépését követően az új Kuratórium megválasztásáig az egyes Kuratóriumok ügyvezető jelleggel működnek, és kizárólag e törvény 66. § (1) d)–e) ), valamint g–j) pontokban foglalt jogköreit gyakorolhatják.

(3) A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió Zrt.-k elnökeinek és alelnökeinek a megbízatása e törvény alapján a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóinak kinevezésével egyidejűleg megszűnik. A hivatalban levő elnökök és alelnökök e törvény hatálybalépését követően a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak a 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek létrehozására, illetve a Zrt.-k szervezeti és működési szabályzatának módosítására. Nem jogosultak továbbá ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartalmú, vagy a Zrt. éves üzleti terve kiadási főösszege 0,5%-át meghaladó értékű – a teljes tilalom alatt álló 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek kivételével –, vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedő szerződés megkötésére.

(4) A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió Zrt.-k felügyelő bizottsági tagjainak e törvény alapján a közszolgálati részvénytársaságok közös Felügyelő Bizottsága tagjainak a megválasztásával egyidejűleg megszűnik a megbízatása.

(5) A Műsorszolgáltatási Alap igazgatójának, illetve igazgatóhelyetteseinek a munkaviszonya e törvény alapján a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatójának, illetve vezérigazgató-helyetteseinek a kinevezésével egyidejűleg megszűnik.

(6) A Műsorszolgáltatási Alap felügyelő bizottsága elnökének, illetve tagjainak a megbízatása e törvény alapján a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap Felügyelő Bizottsága elnökének, illetve tagjainak a megbízásával egyidejűleg megszűnik.

149/H. §²⁸² E törvény 112. § (4) bekezdésének a) pontjában foglalt, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény által módosított rendelkezést kell alkalmazni a folyamatban lévő ügyekben is, ha a Testület, illetve jogutódja, a Médiatanács még nem hozott határozatot.

161. §²⁸³

162. §²⁸⁴

163. §²⁸⁷ (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

(2)²⁸⁹ Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Médiatanács feladatkörében és eljárásában: