• Tartalom

5/1995. (ÜK. 3.) LÜ utasítás

5/1995. (ÜK. 3.) LÜ utasítás

az ügyészségi szolgálati viszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről1

1995.04.01.

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) végrehajtásnak az ügyészségi szolgálati viszonnyal kapcsolatos egyes kérdéseiről – a 23. § (3)–(4) és (6) bekezdésében, valamint a 30. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket illetően az Ügyészségi Dolgozók Országos Szakszervezetével és az Ügyészek Országos Egyesületével egyetértésben – a következő utasítást adom ki:

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság ügyészsége által

foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára.

1. § (1) Tisztviselői munkakör különösen:

a) az ügyészségi kezelőirodát vezető, valamint az egyszemélyes kezelőiroda teljes tevékenységét egyedül ellátó ügyészségi alkalmazott,

b) az információs munkatárs,

c) a bűnügyi technikus,

d) a gépjármű ügyintéző,

e) a könyvtáros,

f) a műszaki ügyintéző

g) a pénzügyi ügyintézői munkakörök közül: az adóügyi, a bérszámfejtő, a társadalombiztosítási ügyintéző, a költségvetési ügyintéző, a könyvelő, a belső ellenőr,

h) a számítástechnikai munkatárs,

i) a személyügyi ügyintéző,

j) a titkárnő,

k) a titkos-ügyirat kezelő és a főirattárs, valamint

l) az üdülőgondnok (az üdülővezető)

munkaköre.

(2) Ügykezelői munkakör különösen:

a) az adatrögzítő,

b) a beosztott irodai alkalmazott, továbbá

c) a gyors- és gépíró

munkaköre.

(3) Összetett munkakör esetén az ügyészségi alkalmazott tevékenységét a munkaideje nagyobb részét kitevő feladatainak jellege alapján kell minősíteni.

3. § A munkáltatói jogkör gyakorlója eltérő rendelkezés hiányában:

a) a legfőbb ügyész: a legfőbb ügyész helyettes, a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyész és osztályvezető, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet (a továbbiakban: OKKrI) igazgatója, a megyei főügyész (a továbbiakban együtt: főügyész), a területi katonai ügyészség vezetője és a legfőbb ügyészhez közvetlenül beosztott tisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott,

b) a legfőbb ügyész helyettes: a közvetlenül hozzá beosztott tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott,

c) az OKKrI igazgatója: az OKKrI ügyészségi alkalmazottai,

d) a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész és osztályvezető: a vezetése alá tartozó főosztálynak, osztálynak az ügyészségi alkalmazottai,

e) a főügyész: a vezetése, illetőleg irányítása alá tartozó ügyészségek ügyészségi alkalmazottai,

f) a területi katonai ügyészség vezetője: a vezetése alátartozó ügyészségi alkalmazottak

tekintetében.

4. § Az ügyészségi alkalmazottak tanácsát, illetőleg az ügyészi tanácsot a hatáskörükbe tartozó személyügyi kérdésekben való véleménynyilvánítási joguk gyakorlása érdekében a munkáltatói jogkör gyakorlója keresi meg. Amennyiben a személyügyi döntés nem tartozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának határkörébe, a tanács véleményét a döntésre jogosulthoz történő előterjesztéshez csatolja.

AZ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE, A VEZETŐK KINEVEZÉSE

5. § (1) Egyes ügyészségi alkalmazotti munkakörök betöltésének különös előfeltételei:

a) az OKKrI kutatói és segédmunkatársai esetében a munkakör jellege szerint megkívánt egyetemi végzettség és a külön utasítás2 szerinti képesítés;

b) az ügyészségi nyomozók, a számítástechnikai, továbbá az információs munkatársak, valamint a pénzügyi területen foglalkoztatott tisztviselők esetében szakirányú középfokú iskolai, illetőleg felsőfokú iskolai vagy tanfolyami végzettség,

c) az a)–b) pontban nem említett tisztviselői munkakörökben legalább középfokú iskolai végzettség,

d) a c) pontban írt feltételen kívül

da) az irattárosi munkakörben irattárosi képesítés,

db) az irodavezetői, titkárnői, személyügyi ügyintézői munkakörben és az irodai alkalmazottak esetében ügyészségi ügyviteli vizsga,

dc) az információs munkakörökben ügyészségi statisztikai vizsga.

(2) Amennyiben az ügyészségi ügyviteli, illetőleg statisztikai vizsgára kötelezett ügyészségi alkalmazott a vizsgát a kinevezésben meghatározott időpontig nem teszi le, kinevezését – hozzájárulásával – olyan munkakörbe lehet módosítani, amelynek ellátásához az előírt képesítési követelmények nem szükségesek.

6. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak kinevezésének jogkörét a következő, vezetői munkakört betöltő ügyészségi alkalmazottak gyakorolják:

a) a legfőbb ügyész nevezi ki: a legfőbb ügyész helyettes és a katonai ügyészségi csoportvezető ügyész kivételével az ügyészeket, ideértve a magasabb vezető állású és vezető állású ügyészeket, a magasabb vezető állású tisztviselőket, a legfőbb ügyészségi vezető állású tisztviselőket, az irodavezetők kivételévek, az ügyészségi titkárokat, fogalmazókat, nyomozókat, az OKKrI főmunkatársait, munkatársait, valamint a közvetlenül hozzá beosztott tisztviselőt, ügykezelőt, fizikai alkalmazottat,

b) a legfőbb ügyész helyettes nevezi ki: a közvetlenül hozzá beosztott tisztviselőt, ügykezelőt és fizikai alkalmazottat, a katonai főügyész az említetteken túl a katonai ügyészségi csoportvezető ügyészeket is,

c) az OKKrI igazgatója nevezi ki: az OKKrI-nak az a) pontban nem említett ügyészségi alkalmazottait;

d) a Legfőbb Ügyészség Személyügyi és Továbbképzési Főosztályának vezetője, a Katonai Főügyészségen a Személyügyi és Információs Önálló Osztálynak a vezetője – a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével – nevezi ki: az a) pontban nem említett legfőbb ügyészségi tisztségviselőket, ideértve az irodavezetőket, ügykezelőket és fizikai alkalmazottakat;

e) a főügyész nevezi ki: a vezetése és irányítása alá tartozó ügyészségek tisztviselőit, ideértve a vezető állású tisztviselőket, ügykezelőket és fizikai alkalmazottakat,

f) a területi katonai ügyészség vezetője nevezi ki: a vezetése alá tartozó tisztviselőket, ügykezelőket és fizikai alkalmazottakat.

(2) A legfőbb ügyész jogkörébe tartozik a legfőbb ügyész helyettest kivéve az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés [Üsztv. 37. § (2) bekezdés.]

(3) Budapesti kerületi ügyészséghez – a vezető állású ügyész kivételével – az ügyész, az ügyészségi titkár és fogalmazó kinevezése az ügyészség konkrét megnevezése nélkül, változó szolgálati helyre történik. A szolgálati helyet a fővárosi főügyész jelöli ki.

(4) Az eskütételről esküokmányt kell kiállítani, amelyet az esküttevő és az esküt kivevő személy ír alá.

7. § (1) Az ügyészségi alkalmazott kinevezési okiratának tartalmaznia kell:

a) a kinevezés időpontját,

b) a munkakört (a munkaköri elnevezést),

c) a szolgálati helyet,

d) a személyi alapbért és a munkakörhöz kapcsolódó bérpótlékokat,

e) a határozott idejű ügyészségi szolgálati viszony időtartamát,

f) részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaidőt,

g) a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: előmeneteli törvény) hatálya alá tartozó ügyészségi alkalmazottaknál

ga) a besorolást,

gb) a besorolásnál figyelembe vett szolgálati idő kezdő időpontját,

gc) a soros előrelépés időpontját is, valamint

h) az ügyészségi ügyviteli, illetőleg statisztikai vizsgához kötött munkakörben a vizsga letételének határidejét, valamint

i) az általános munkarendtől eltérően foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottaknál a munkarendet, munkaidőkeretet is.

(2) Az ügyészségi szolgálati viszony kezdő időpontját a kinevezést követő 30 napon belül kell megállapítani. A beszámítás a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi és továbbképzési Főosztály vezetőjének, más esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata.

8. § (1) A felsőfokú iskolai, illetőleg szakképzettséget adó tanfolyamai végzettséggel rendelkező tisztviselők munkaköri elnevezése szakképzettségükre utalással is kiegészíthető.

(2) A tisztviselők munkaköri elnevezését a fizetési osztályon belüli csoportra, az ügykezelők munkaköri elnevezését pedig a szolgálati helyre utaló jelzővel kell kiegészíteni (pl. legfőbb ügyészségi, főügyészségi, ügyészségi tisztviselő, illetőleg ügykezelő).

(3) Az OKKrI kutatóinak munkaköri elnevezéséről külön legfőbb ügyészi utasítás3 rendelkezik.

9. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyok időtartamára az ügyészségi alkalmazottakat az utasítás melléklete szerinti formájú és tartalmú igazolvánnyal kell ellátni. Az igazolvány visszavonásig érvényes. A felhívás ellenére vissza nem adott igazolvány érvénytelen.

(2) Az igazolvány kiállítására, érvénytelenítésére, illetőleg visszavonására a munkáltatói jogkör gyakorlója, a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője, a Katonai Főügyészségen a Személyügyi és Információs Önálló Osztály vezetője, az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó és az OKKrI kutatója esetében pedig a legfőbb ügyész jogosult.

(3) Állásból való felfüggesztés esetén (Üsztv. 58. §) és az ügyészségi szolgálati viszony megszünésekor az igazolványt be kell vonni.

10. § (1) Az Üsztv. 16. §-ának (4) bekezdése szerinti ügyszi állásokra a pályázatokat a legfőbb ügyész írja ki és nevében a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, a katonai ügyészségi alkalmazottak esetében a Személyügyi Önálló Osztály teszi közzé. Más – nem ügyészi – munkakör betöltésére a pályázatot a kinevezési jogkört gyakorló ügyész vezető írja ki.

(2) A legfőbb ügyész kinevezési jogkörébe tartozó magasabb vezető állású ügyészi és helyi vezető ügyészi munkakörre kiírt pályázatokat az Ügyészségi Közlönyben közzé kell tenni. A pályázatok más közlönyben és országos napilapban is közzétehetők. Más munkakörre kiírt pályázat közlönyben, napilapban, az ügyészi szervezeten belül körözvény formájában vagy helyben szokásos módon tehető közzé.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a megpályázható munkakör pontos megjelölését,

b) a munkakör betöltésének általános és különös feltételeit,

c) a pályázat benyújtásának követelményeit,

e) a pályázat elbírálásának rendjét és az elbírálás határidejét.

11. § (1) A pályázat kellékei:

a) a pályázó legfontosabb személyi és foglalkozási adatai,

b) részletes szakmai önéletrajz,

c) az előírt képesítési és egyéb követelményeknek való megfelelést igazoló okiratok vagy azok hiteles másolata.

(2) Ügyészségi alkalmazottak az (1) bekezdésben felsorolt adatok és okiratok közül a személyi nyilvántartásban meglévőkre hivatkozhatnak.

12. § (1) A pályázókról a véleménynyilvánításra jogosult ügyészségi vezető és ügyészségi testület véleményét a kizárólag pályázat útján betölthető munkakörök esetében a legfőbb ügyész – a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, illetőleg a Személyügyi és Információs Önálló Osztály útján –, más munkakörök esetében a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető szerzi be.

(2) A Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, illetőleg a Személyügyi és Információs Önálló Osztálynak, valamint a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezetőnek a véleménynyilvánításra jogosult ügyészségi vezető és ügyészségi testület részére biztosítani kell, hogy

a) megvizsgálhassa a beérkezett pályázatok érvényességét (a pályázati feltételeknek való megfelelést, a pályázati határidő megtartását),

b) megismerkedhessen a pályázókkal,

c) véleményt nyilváníthasson a pályázók alkalmasságáról.

A KINEVEZÉS MÓDOSÍTÁSA

13. § (1) A kinevezés módosítására a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – törvény keretei között – a kinevezési jogkört gyakorló vezető jogosult.

(2) A katonai főügyész jogkörébe tartozik – törvény keretei között – a kinevezés módosítása körében az előmeneteli törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szolgálati idő beszámítása, illetve az előmeneteli törvény 8. §-a szerinti soron kívüli besorolás a katonai ügyész ügyészségi titkár és fogalmazó esetében, de nem értve a magasabb vezető állású ügyészt.

(3) A főügyész jogkörébe tartozik – törvény keretei között – a kinevezés módosítása körében:

a) az előmeneteli törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szolgálati idő beszámítás, illetőleg az előmeneteli törvény 8. §-a szerinti soron kívüli besorolás (szolgálati idő csökkentés) az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó esetében,

b) a főügyész irányítása alá tartozó helyi ügyészségek között azonos beosztásba történő áthelyezés az ügyész, ügyészségi titkár és fogalmazó esetében.

(4) A főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész és osztályvezető, valamint az OKKrI igazgatójának jogkörébe tartozik – törvény keretei között – a kinevezés módosítása körében az előmeneteli törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szolgálati idő beszámítás, illetőleg az előmeneteli törvény 8. §-a szerinti soron kívüli besorolás.

(5) A kinevezés jogkör gyakorlói és a tisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott megállapodhatnak a tisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott más ügyészségi szervhez, illetőleg az OKKrI-hoz történő áthelyezésében, valamint a Legfőbb Ügyészségen más szervezeti egységhez történő beosztásában.

14. § (1) A kirendelés a legfőbb ügyész jogkörébe tartozik, amennyiben

a) az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó esetében más főügyészségre,

b) az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó esetében más főügyészség alá rendelt helyi ügyészségre történik, valamint

c) az ügyész esetében helyi ügyészségről főügyészségre történik és ez a besorolás megváltozásával is jár.

(2) A katonai ügyész, ügyészségi titkár és fogalmazó kirendeléséről a katonai főügyész dönt.

(3) A Legfőbb Ügyészséghez történő kirendelés iránt – főügyésznél alacsonyabb beosztású ügyészségi alkalmazott esetében – a főosztályvezető ügyész, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető – a főügyész egyetértésével – intézkedik.

AZ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZÜNÉSE

15. § (1) A tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott esetében az ügyészségi szolgálati viszonynak a munkáltató által történő megszüntetésére, továbbá az ügyészségi szolgálati viszony más jogcímen történő megszünésével kapcsolatos intézkedések megtételére a kinevezési jogkör gyakorlója jogosult.

(2) Az ügyészségi alkalmazott lemondását és rendkívüli lemondását szolgálati felettese iktatás után soron kívül köteles továbbítani a kinevezési jogkör gyakorlójához, amennyiben a munkáltatói intézkedésre nem jogosult.

16. § (1) Az Üsztv. 37. §-ának (1) bekezdésében szabályozott összeférhetetlenséget a 6. § b)–f) pontjában említettek állapítják meg, ha mind a két hozzátartozó kinevezése jogkörükbe tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett esetben – a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes kivételével – az Üsztv. 37. §-ának (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a legfőbb ügyész állapítja meg.

A MINŐSÍTÉS

17. § (1) Az ügyészi szervezetben minősíteni kell:

a) az ügyészeket – a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes kivételével –,

b) az ügyészségi titkárokat,

c) az ügyészségi nyomozókat,

d) a magasabb vezető állású és a vezető állású tisztviselőket.

(2) Első alkalommal a minősítést a minősítésre köteles munkakörbe történt kinevezéstől számított három év elteltével kell elkészíteni. A további minősítések hat évenként készülnek.

(3) Hat hónapot meghaladó távollét esetén a minősítési időköz a távollét időtartamával meghosszabbítható.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott időtartamtól eltérően a minősítést az ügyészségi szolgálati viszony megszünésekor is el kell készíteni, ha azt a minősítésre köteles munkakört betöltő ügyészségi alkalmazott kéri.

(5) A nyugdíjkorhatárt elért, illetőleg azt öt éven belül elérő, egyébként minősítésre köteles munkakört betöltő ügyészségi alkalmazottat nem kell minősíteni.

18. § (1) Ha az ügyész kéri, hogy a szakmai kollégium, katonai ügyész esetében az összügyészi értekezlet a minősítés megállapításairól véleményt nyilvánítson, a szakmai kollégiumot, illetőleg az összügyészi értekezletet 60 napon belüli időpontra, a 17. § (4) bekezdésében meghatározott esetben pedig legkésőbb az ügyészségi szolgálati viszony megszünését megelőző napra össze kell hívni.

(2) A minősítést a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető vagy az általa ennek elkészítésével megbízott magasabb vezető állású munkakört betöltő ügyészségi alkalmazott ismerteti a minősítettel. A minősítés ismertetésénél jelen kell lennie a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, katonai ügyészségi alkalmazott esetében a Személyügy és Információs Önálló Osztály képviselőjének, illetőleg a személyügyi és továbbképzési ügyek intézésével megbízott ügyésznek.

(3) A minősítést a munkáltatói jogkör gyakorlója, a minősítést ismertető vezető és a minősített írja alá.

MUNKAVÉGZÉS

19. § Az ügyész, az ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó és az OKKrI kutatója – a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján – egyes feladatok kidolgozását, illetőleg az ahhoz szükséges felkészülést a munkahelyen kívül is elvégezhetik. A munkáltatói jogkör gyakorlója a jogkörét más, vezetői munkakört betöltő ügyészségi alkalmazottra átruházhatja.

20. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak szakmai ismereteinek bővítése érdekében az ügyészség

a) segíti az önképzést,

b) tanfolyamok, konzultációk, szakági értekezletek stb. formájában továbbképzést szervez olyan témakörökben, amelyekben az ismeretek más módon nem sajátíthatók el.

(2) A továbbképzés tervezése az éves személyügyi és továbbképzési tervben történik.

(3) A tervben nem szereplő országos továbbképzést a legfőbb ügyész, illetőleg a legfőbb ügyész felhatalmazása alapján legfőbb ügyész helyettes, helyi továbbképzést a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelhet el. A kijelölt ügyészségi alkalmazottak ezeken a rendezvényeken kötelesek részt venni.

21. § (1) Az iskolai rendszerű képzésben való részvétel a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) 115. §-ának (1)–(4) bekezdésében biztosított szabadidőn kívül további kedvezménnyel, illetőleg az iskolai rendszeren kívüli képzésben való egyéni részvétel akkor támogatható, ha a megszerzendő tudás, illetőleg képesítés az ügyészségi alkalmazott munkakörének ellátásához szükséges vagy hasznos. A képzésben résztvevő számára az Mt-ben nem biztosított szabadidő, illetőleg a tanulmányi munkaidő-kedvezmény idejére javadalmazás, valamint további kedvezmény csak akkor jár, ha a tanulmányok folytatására kötelezték, vagy ezt tanulmányi szerződés tartalmazza.

(2) A tanulmányi szerződést

a) a magasabb vezető állású ügyésszel és magasabb vezető állású tisztviselővel – a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára – a legfőbb ügyész engedélye alapján a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője, illetőleg a Katonai Főügyészségen a Személyügyi és Információs Önálló Osztály vezetője,

b) az a) pontban nem említett legfőbb ügyészségi alkalmazottal – a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára – a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője, a Katonai Főügyészségen a Személyügyi és Információs Önálló Osztály vezetője,

c) az a és b) pontban nem említett ügyészségi alkalmazottal a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, illetőleg a Személyügyi és Információs Osztály vezetőjének engedélye alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója

köti meg.

(3) A képzés, továbbképzés támogatásához szükséges pénzügyi feltételeket a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály a Legfőbb Ügyészség Pénzügyi Főosztályával, illetőleg katonai ügyészségi alkalmazott esetében a Személyügyi és Információs Önálló Osztállyal előzetesen egyezeti.

22. § Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság megállapítása a legfőbb ügyész jogkörébe tartozik.

MUNKAIDŐ

23. § (1) A munkaidő a (3)–(5) bekezdésben meghatározott kivételével megszakítás nélkül napi nyolc óra.

(2) A napi munkaidő kezdő és befejező időpontját a főügyész, a területi katonai ügyészség vezetője, az OKKrI igazgatója, a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész határozza meg.

(3) Az ügyészségi üdülőkben idénymunkarenden dolgozók foglalkoztatása éves munkaidőkeretben történik. A munkaidő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható az üdülő üzemeltetéséhez igazodva.

(4) A gondnokok, az ügyészségi üdülőkben foglalkoztatottak, illetőleg a fizikai alkalmazottak esetében osztott munkaidő is megállapítható.

(5) Amennyiben az ügyészségi alkalmazott napi munkaideje a 6 órát meghaladja, részére a munkaidőn belül 24 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(6) Készenlétet követően az ügyészségi alkalmazottat pihenőidő nem illeti meg.

RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS

24. § (1) A legfőbb ügyész jogkörébe tartozik az ügyeleti, készenléti szolgálat időtartamának a megállapítása.

(2) A területi katonai ügyészségek állandó ügyeleti (készenléti) szolgálatának rendjét a katonai főügyész állapítja meg.

(3) Az ügyészségi alkalmazottak az ügyeleti, készenléti szolgálaton kívül pihenőnapon és munkaszüneti napon munkavégzésre csak a bűnüldözés eredményességének biztosítása végett halasztást nem tűrő cselekmények foganatosítása céljából, illetőleg más fontos okból kötelezhetők.

(4) A rendkívüli munkavégzés elrendelésére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(5) A pihenőnapon, munkaszüneti napon végzett munkáról, az ügyeletről, készenlétről, és a fizikai alkalmazott túlmunkájáról névre szóló bizonylatot kell kiállítani, amelyen a rendkívüli munkavégzés időpontját, időtartamát és ellenértékét kell feltüntetni.

(6) A rendszeresen túlmunkát végző ügyészségi alkalmazott számára – a fizikai alkalmazott kivételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója 5 munkanapig, ezt meghaladóan a legfőbb ügyész állapíthat meg – a ténylegesen teljesített túlmunka ellenében – szabadidőátalányt.

SZABADSÁG

25. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója naptári évenként 3 hónap fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet abban az esetben is, amikor azt az Mt. kötelezően nem írja elő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó fizetés nélküli szabadságot a legfőbb ügyész engedélyezhet.

26. § (1) Az ügyészségi alkalmazottal minden év január 31-ig, illetőleg évközi kinevezés esetén, a kinevezést követő 5 napon belül közölni kell a naptári évben járó szabadság, ezen belül az alapszabadság és jogcímenként a pótszabadság mértékét.

(2) Az ügyészségi alkalmazott szabadságának a számára kedvező időpontban történő kiadását az erre a célra rendszeresített űrlapon (bejelentő lap) kérheti a munkáltatói jogkör gyakorlójától.

(3) A főügyész és az OKKrI igazgatója a bejelentő lapját a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak küldi meg olyan időpontban, hogy az legkésőbb a szabadság megkezdését megelőző napon megérkezzék. Előre nem ismert, rendkívüli esemény esetén a szabadság a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetőjétől a megkezdésének napján is igényelhető. Ebben az esetben a bejelentő lapot utólag kell megküldeni. A területi katonai ügyészségek vezetőinek szabadságát a katonai főügyész engedélyezi.

(4) A főügyész a szabadság kiadásával kapcsolatos munkáltatói jogkörét a helyi vezető ügyészre átruházhatja.

(5) A szabadságot olyan módon kell nyilvántartani, hogy abból megállapítható legyen a már igénybe vett és a még igénybe vehető napok száma.

(6) A szabadságnyilvántartás az elévülési időig nem selejtezhető.

27. § (1) A betegszabadság idénybevételét legkésőbb a keresőképessé váláskor, illetőleg az azt követő első munkanapon az erre a célra szolgáló űrlapon kell bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(2) A főügyésznek és az OKKrI igazgatójának a keresőképtelenség miatti távollétét a helyettesítésével megbízott ügyészségi vezető haladéktalanul telefonon jelzi a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak.

(3) A betegszabadságot a 26. § (5) bekezdésében meghatározott módon a szabadsággal együtt, de attól elkülönítve kell nyilvántartani.

A FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK

28. § (1) A fegyelmi eljárást elrendelő határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás alá vont részére történő kézbesítéssel egyidejűleg a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, illetőleg katonai ügyészségi alkalmazott esetében a Személyügyi és Információs Önálló Osztálynak is megküldi.

(2) Ha az Üsztv. 56. §-a (1) bekezdésének b)–f) pontjában említett fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás alá vont ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó állásából való felfüggesztését tartja indokoltnak, a Személyügyi és Tanulmányi Főosztályhoz, illetőleg a Személyügyi és Információs Önálló Osztályhoz címzett előterjesztéséhez a határozat tervezetét is csatolja.

(3) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető a tisztviselő, az ügykezelő, a fizikai alkalmazott állásából való felfüggesztését, illetőleg velük szemben az Üsztv. 55. §-a (1) bekezdésének d)–e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés kiszabását tartja indokoltnak, de a fegyelmi eljárás alá vont személy nem tartozik kinevezési jogkörébe, a felfüggesztés, illetőleg e büntetések valamelyikének alkalmazása iránt a kinevezési jogkört gyakorló ügyészségi vezetőnek kell javaslatot tennie. A munkáltatói jogkör gyakorlója javaslatához a határozat tervezetés és a fegyelmi eljárás iratait is csatolja.

(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója az ügyészségi alkalmazott állásából való felfüggesztéséről hozott határozatát az eljárás alá vonttal történő közléssel egyidejűleg a Pénzügyi Főosztálynak, katonai ügyészségi alkalmazott esetében a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztálynak is megküldi.

(5) Az Üsztv. 56. §-a (1) bekezdésének b)–f) pontjában említett fegyelmi jogkört gyakorló fegyelmi határozat-tervezetet készít, ha az általa indokoltnak tartott fegyelmi büntetés kiszabására a legfőbb ügyész jogosult. A határozat-tervezetet és a fegyelmi eljárás iratait a fegyelmi jogkör gyakorlója a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, illetőleg katonai ügyészségi alkalmazott esetében a Személyügyi és Információs Önálló Osztálynak küldi meg.

29. § (1) A jogerőre emelkedett írásbeli figyelmeztetést, fegyelmi, illetőleg kártérítési határozatot a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, a határozat rendelkező részét – a tanácsosi és főtanácsosi cím visszavonása, valamint az Üsztv. 55. §-a (1) bekezdésének d)–e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések kiszabása, továbbá kártérítésre kötelezés esetén – a Pénzügyi Főosztálynak is meg kell küldeni.

(2) A fegyelmi büntetés hatálya alóli mentesítést kimondó határozatot a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, a határozat rendelkező részét pedig az (1) bekezdésben említett esetekben a Pénzügyi Főosztálynak is meg kell küldeni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben írt határozatokat a katonai ügyészségi alkalmazottak esetében a Személyügyi és Információs Főosztálynak, illetőleg a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztálynak kell megküldeni.

A GÉPKOCSIVEZETŐK ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONYÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

30. § (1) A gépkocsivezetők foglalkoztatása havi munkaidőkeretben történik. A munkaidő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható.

(2) A gépkocsivezetők részére a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 10 óra pihenőidőt kell biztosítani.

(3) A gépkocsivezetőknek túlmunka az Mt. szerint a kollektív szerződésben megállapítható mértékig rendelhető el.

(4) A gépkocsivezetőket a túlmunkáért esetenkénti elszámolás alapján illeti meg díjazás.

31. § (1) A gépkocsivezetőknek a fuvarteljesítményüket menetlevélen kell rögzíteniük. A menetlevél vezetésének részletes szabályait a Pénzügyi Főosztály, illetőleg a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály vezetője állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezés nem vonatkozik a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettesek mellé beosztott gépkocsivezetőkre.

(3) A menetlevélen rögzített indulás és érkezés közötti időtartamon felül a gépkocsi előkészítése címén a ténylegesen felmerült időt – legfeljebb azonban napi fél órát –, illetőleg ha a gépkocsi mosását is a gépkocsivezető végzi, napi egy órát lehet munkaidőnként elszámolni.

32. § (1) A gépkocsivezetők személyi alapbérét szakmai végzettségük, gyakorlati idejük és szolgálati idejük figyelembe vételével, továbbá arra tekintettel kell megállapítani, hogy a gépkocsi vezetésén kívül más feladatokat – kézbesítés, rakodás, karbantartás, stb. – is kötelesek-e ellátni.

(2) Az (1) bekezdésben említett többlet-feladatokat a munkaköri leírásban kell rögzíteni.

(3) A legfőbb ügyész mellé beosztott gépkocsivezető a személyi alapbérén felül az előmeneteli törvény szerinti IX. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér (a továbbiakban: kezdő ügykezelői fizetés) harminc százalékának, a legfőbb ügyész helyettes mellé beosztott gépkocsivezető pedig a kezdő ügykezelői fizetés huszonöt százalékának megfelelő összegű bérpótlékban részesül havonta.

33. § (1) A gépkocsivezetőknek

a) az azonos gépkocsival fődarabcsere, illetőleg felújítás nélkül, a gépkocsi állandó üzemképességének megfelelő szintentartása és a Pénzügyi Főosztály vezetőjének javaslatára a legfőbb ügyész által megállapított további feltételek teljesítése esetén

aa) 150 000 km teljesítmény elérésekor

ab) 200 000 km teljesítmény elérésekor

ac) 250 000 km teljesítmény elérésekor

a kezdő ügykezelői fizetésnek megfelelő összegű

ad) a gépkocsi korábbi értékesítése esetén a teljesítménnyel arányos összegű,

b) balesetmentes közlekedés esetén pedig

ba) 250 000 km teljesítése után és

bb) minden további 250 000 km teljesítése után a kezdő ügykezelői fizetés háromszorosának megfelelő összegű

jutalom jár.

(2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában említet feltételek fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

34. § A munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul tájékoztatja a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályt, illetőleg a Személyügyi és Információs Önálló Osztályt, ha a munkáltatói jogkörébe tartozó ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó ellen büntető feljelentést vagy hivatali, illetőleg magánéletben tanúsított magatartása miatt nyilvánvalóan nem alaptalan bejelentést tesznek.

35. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak az utasítás hatálya alá tartozó ügyekben beadványaikat – a (3)–(4) bekezdésben említett kivételekkel – szolgálati úton terjeszthetik elő.

(2) A szolgálati út mellőzésével előterjesztett beadványokat véleményezés végett az ügyészségi alkalmazott közvetlen feletteséhez kell visszaküldeni.

(3) A szolgálati út mellőzésére közérdekből, valamint halaszthatatlan esetben, továbbá akkor kerülhet sor, ha az ügyészségi alkalmazottak alapos indokkal jogtalan hátránytól kell tartania.

(4) A szolgálati úttal kapcsolatos rendelkezések nem vonatkoznak a munkaügyi vitákra.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. § (1) Ez az utasítás 1995. évi április 1-jén lép hatályba.

(2) Az utasítás hatályba lépése előtt kinevezett irodaigazgatók továbbra is megtartják e címüket. Amennyiben az előmeneteli törvény 16. §-a (1) bekezdésének e) pontjában írt feltételeknek megfelelnek, rájuk az irodavezetőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az utasítás hatályba lépése előtt kinevezett azok az irodavezetők, akiknek csak egy beosztottjuk van, továbbra is megtartják e címüket; esetükben azonban az irodavezetőkre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.

(4) Az utasítás hatályba lépése nem érinti az azt megelőzően a hatályos jogszabályokban és legfőbb ügyészi utasításokban előírt képesítési feltételeknek megfelelőn történt kinevezések érvényességét.

(5) 1995. december 31-ig kell elkészíteni és ismertetni azoknak az ügyészségi alkalmazottaknak a minősítését, akiknek az utasítás hatályba lépéséig

a) a minősítésre köteles munkakörbe történt kinevezésüktől számított három év eltelt,

b) az előző minősítésük ismertetése óta hat év eltelt.

37. § A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről szóló 6/1994. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 4. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

„f) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész megbízza.”

38. § Az SZMSZ 5. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) a főosztály ügyrendjének (benne szervezeti egységei feladatkörének) – a főosztály közvetlen irányítását ellátó legfőbb ügyész, illetőleg legfőbb ügyész helyettes előzetes jóváhagyásával történő – meghatározása.”

39. § Az SZMSZ 30. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Legfőbb Ügyészség állásfoglalását tartalmazó véleményt – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a tárgya szerint illetékes legfőbb ügyész helyettes kiadmányozza.”

40. §

Az SZMSZ 41. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

41. § A területi katonai ügyészség szervezetét, valamint szervezeti és működési szabályzatát a katonai főügyész javaslata alapján a legfőbb ügyész hagyja jóvá.”

41. § Az SZMSZ a következő 42/A §-sal egészül ki:

„42/A § A területi katonai ügyészségek működésére egyebekben a 37–38. § szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.”

42. § Az SZMSZ 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

53. § Az utasítás végrehajtására az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 43. §-ának, 81. §-a (5) bekezdésének és 89. §-a (1) bekezdésének a rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az utasítottnak a közvetlen felettesét tájékoztatnia kell, ha az utasítást nem tőle kapta, kivéve, ha az utasítás olyan ügyben történt, amelynek az intézéséből a közvetlen felettest kizárták.”

43. § Az SZMSZ 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség főosztályai, valamint a helyi ügyészségek ügyrendjében kell meghatározni a belső szervezeti egységeiket és feladatkörüket, továbbá a szervezeti egységek közötti együttműködést, illetőleg a helyi ügyészség szervezetét és működését.”

44. § Az SZMSZ 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) az intézkedés (döntés, véleménynyilvánítás, közbenső intézkedés) közlésének (kiadásának) elrendelését.”

45. § Az SZMSZ VI. részében a „4. Vezetői értekezletek és az összügyészi értekezlet” cím helyébe a következő cím lép:

„4. Vezető értekezletek és az ügyészségi testületek.”

46. § Az SZMSZ 63. §-a és az előtte lévő cím helyébe a következő rendelkezés lép:

Az ügyészségi testületek
63. § (1) Ügyészségi testületek:
a) az ügyészségi alkalmazottak tanácsa és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa (Üsztv. 3–7. §),
b) az összügyészi értekezlet (Üsztv. 8. §),
c) az ügyészi tanács (Üsztv. 9–12. §),
d) a szakmai kollégium (Üsztv. 13. §).
(2) A Legfőbb Ügyészségen
a) büntetőjogi,
b) magánjogi és közigazgatási jogi
szakmai kollégium működik.
(3) A Legfőbb Ügyészségen működő szakmai kollégiumok egy-egy jogágazat általános helyzetéről, az adott jogágazat jogalkalmazásának törvényességi kérdéseiről, valamint a jogágazat továbbfejlesztésére irányuló kodifikációs kérdésekről, továbbá más – az Üsztv. 42. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – ügyekben nyilvánítanak véleményt, illetőleg tesznek javaslatot.
(4) A Legfőbb Ügyészségen a büntetőjogi szakmai kollégiumban
a) a Nyomozás Felügyeleti Főosztály,
b) a Büntetőbírósági Főosztály,
c) az Ügyészségi Nyomozások Önálló Osztálya
ügyészei,
valamint
d) a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály,
e) a Közlekedési Önálló Osztály és
f) a Katonai Főügyészségi illetékes ügyészei
vesznek részt.
(5) A Legfőbb Ügyészségen a magánjogi és közigazgatási jogi szakmai kollégiumban
a) a Magánjogi és Közigazgatási Jogi Főosztály ügyészei,
valamint
b) a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály,
c) a Közlekedési Önálló Osztály és
d) a Katonai Főügyészség illetékes ügyészei
vesznek részt.
(6) A Titkárság, a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, valamint a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ügyészei a kollégiumok ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.
(7) A szakmai kollégiumok működésével kapcsolatos feladatokat a kollégiumok titkárai látják el.
(8) A kollégiumok titkárait a legfőbb ügyész bízza meg.”

47. § Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

– az ügyészek által vagy ellenük tett feljelentések esetén követendő eljárások szabályozásáról szóló 15/1961. Legf. Ü. utasítás,

– az ügyészségi szolgálat szabályairól szóló 10/1982. Legf. Ü. utasítás,

– az ügyészségi szolgálat szabályairól szóló 10/1982. Legf. Ü. utasítás (Szolgálat Szabályzat), valamint az ötnapos munkahét bevezetéséről szóló 1/1982. Legf. Ü. utasítás egyes rendelkezéseinek módosításáról rendelkező 2/1984. Legf. Ü. utasítás,

– az idegen nyelvek elsajátításának és a nyelvtudás hasznosításának ösztönzéséről az ügyészi szervezetben szóló 4/1994. Legf. Ü. utasítás,

– a sajtószervek tájékoztatásáról és az ügyészi tapasztalatok közreadásáról szóló 2/1987. Legf. Ü. utasítás,

– a 2/1984. Legf. Ü. utasítással módosított 10/1982. Legf. Ü. utasítás (Szolgálati Szabályzat) egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről rendelkező 13/1987. Legf. Ü. utasítás,

– az ügyészi szervezetben a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó szabályok módosításáról szóló 8/1988. Legf. Ü. utasítás,

– a gépjárművezetők munkafeltételeinek és munkabérének megállapításáról szóló 1/1989. Legf. Ü. utasítás,

– egyes utasítások és egyéb intézkedések hatályon kívül helyezéséről, illetve módosításáról szóló 2/1990. Legf. Ü. utasítás 2. § (1)–(2) bekezdései,

– az Ügyészségi Nyomozó Hivatalokról és az azokkal összefüggő kérdésekről, valamint a katonai ügyészségi szervek belügyi egységeinek megszüntetéséről szóló 4/1990. Legf. Ü. ut. 9. § c) pontja,

– a Szolgálati Szabályzat módosításáról szóló 12/1990. Legf. Ü. utasítás,

– az ügyészségi szolgálat szabályairól szóló 10/1982. Legf. Ü. utasítás módosításáról rendelkező 13/1990. Legf. Ü. utasítás,

– a vezető ügyészi állásokra kiírt pályázatok lebonyolításáról szóló 9/1991. Legf. Ü. utasítás,

– egyes legfőbb ügyészi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 11/1991. Legf. Ü. utasítás,

– az idegen nyelvek elsajátításának és a nyelvtudás hasznosításának ösztönzéséről szóló 4/1984. Legf. Ü. utasítás módosításáról rendelkező 2/1992. Legf. Ü. utasítás,

– a ténymegállapító vizsgálatról szóló 12/1993. (ÜK. 10.) LÜ utasítás,

– az ügyészségi ügyviteli és statisztikai vizsgáról szóló 5/1994. (ÜK. 6.) LÜ utasítás 14. § (3)–(4) bekezdései,

– az ügyészek (ügyészségi alkalmazottak) által elkövetett – fegyelmi eljárás alapjául szolgáló – cselekmények jelentési kötelezettségéről szóló 1/1980. Legf. Ü. rendelkezés,

– a főügyészek szabadságának engedélyezéséről és az egyéb okból történő távollétének bejelentéséről szóló 302/1978. Legf. Ü. körlevél,

– a munkáltatói jogkör legfőbb ügyészségi gyakorlásával összefüggő ügyviteli feladatok ellátásáról szóló 34021984. főosztályvezető ügyészi körlevél,

– az ügyészségi dolgozók főálláson kívüli munkaviszonyáról és munkavégzésére irányuló jogviszonyáról szóló 3401/1989. főosztályvezető ügyészi körlevél,

– a fegyelmi felelősségről szóló 5401/1984. főosztályvezető ügyészi iránymutatás.


Dr. Györgyi Kálmán s. k.,

Melléklet


AZ ÜGYÉSZSÉGI ALKALMAZOTTAK IGAZOLVÁNYÁRÓL

1. Az ügyészeket, az ügyészségi titkárokat, fogalmazókat, nyomozókat és az OKKrI kutatóit az ügyészségi szolgálati viszonyok időtartamára a következő tartalmú igazolvánnyal kell ellátni:
a) ügyészek esetében:
„Az igazolvány tulajdonosa jogosult vizsgálatokat, nyomozást folytatni, ezen belül halaszthatatlan nyomozási cselekményeket végezni, a hatáskörébe tartozó kényszerintézkedéseket elrendelni, illetve foganatosítani, továbbá a jogszabályokban meghatározott ügyészi intézkedéseket megtenni.”

b) ügyészségi titkárok és fogalmazók esetében:
„Az igazolvány tulajdonosa jogosult az ügyész által folytatott vizsgálatokban és nyomozásban részt venni, tovább az ügyészi törvényben meghatározott jogkörben eljárni és intézkedéseket tenni.”

c) ügyészségi nyomozók esetében:
„Az igazolvány tulajdonosa jogosult a jogszabályban meghatározott esetekben nyomozást folytatni és kényszerintézkedéseket foganatosítani.”

d) OKKrI kutatói esetében:
„Az igazolvány tulajdonosa jogosult az intézkedést igazgatójának felhatalmazása alapján a jogszabályban meghatározott körben tudományos kutatómunkát folytatni és ennek érdekében eljárni.”

2. Az ügyészségi tisztviselőket, ügykezelőket, fizikai alkalmazottakat az igazolvány tulajdonosának jogait nem tartalmazó munkáltatói igazolvánnyal kell ellátni.

3. Az ügyészek, ügyészségi titkárok, fogalmazók és nyomozók részére kiállított igazolvány formája:

 

 

 

 

 

 

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

 

 

 

Szám:

 

 

Az igazolvány tulajdonosa jogosult:

vizsgálatokat, nyomozást folytatni, ezen belül halaszthatatlan nyomozási cselekményeket végezni, a hatáskörébe tartozó kényszerintézkedéseket elrendelni, illetve foganatosítani, továbbá a jogszabályokban meghatározott ügyészi intézkedéseket megtenni

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IGAZOLVÁNY

 

 

Név:     

Beosztás:     

Szolgálati hely:     

    

Budapest, 19     

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

    
a tulajdonos aláírása

 

    

legfőbb ügyész

 

 

 

 

 




Az „igazolvány” szó előtt szerepel az igazolvány tulajdonosának munkaköri megjelölése (ügyészi, katonai ügyészi, ügyészségi titkári, fogalmazói, nyomozói).

Az OKKrI kutatók részére kiállított igazolvány formája:

 

 

 

 

 

 

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
ORSZÁGOS KRIMINOLÓGIAI ÉS
KRIMINALISZTIKAI INTÉZET

 

Az igazolvány tulajdonosa jogosult:

Az intézet igazgatójának felhatalmazása alapján a jogszabályban meghatározott körben tudományos kutatómunkát folytatni és ennek érdekében eljárni.

 

Szám:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IGAZOLVÁNY

 

 

Név:     

Beosztás:     

Budapest, 19     

 

 

 

 

 

 

 

 

 

    
a tulajdonos aláírása

 

    

legfőbb ügyész

 

 

 

 

 



4. Az 1. pontban felsoroltak részére kiállított igazolvány külső borítója bordó színű műanyagból készül, fedőlapján a következő felirattal.”

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
I G A Z O L V Á N Y

a szöveg felett középen az állami címer lenyomatával.

5. A 2. pontban említett munkáltatói igazolvány tartalma és formája a következő:

fénykép helye
(40×
55 mm)

 

    

 

Születési

év:

 

Érvényesítés

SZTK felj.:     

    

    

 

     sz.

IGAZOLVÁNY

 

hely:

19… I. negyed

 

 

 

 

 

Igazolom, hogy     

    

     beosztásban

    

     dolgozója

    , 19     

(P.H.)     

aláírás

B. Sz. ny. 9080–2. r. sz.

Pátria-Nyomell. 12.

18 000 – 0 34975 Pátria Ny.

 

Anyja neve:

 

 

 

19… II. negyed

 

 

 

 

 

Személyi igazolvány száma:

 

 

 

19… III. negyed

 

 

Lakcím

 

 

 

 

 

 

19… IV. negyed

    
a tulajdonos aláírása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A munkábalépés napja:

SZTK törzssz.:

Üz. kif. hely:

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére