141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet

1. §¹ Ha a légiközlekedésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.

2. §² (1) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban hozott döntés módosítható vagy visszavonható a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül.

(2) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban a kérelem a katonai légügyi hatóságnál terjeszthető elő.

(3) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban az ügyfél nem nyújthatja be másolatban az iratokat.

(4) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban hiánypótlási felhívásnak két alkalommal is helye van.

(5) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban a hiányzó bizonyíték nem pótolható az ügyfél nyilatkozatával.

2/A. § (1) A légiközlekedési vizsgaközpont főtevékenységként a következő közfeladatokat látja el:

(2) A légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének és a légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet szerinti vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást 2021. július 1-jétől a légiközlekedési vizsgaközpont végzi.

(3) A vizsgáztatási feladatokat átadó közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a légiközlekedési vizsgaközpont e feladatok átadásával összefüggően felmerülő kérdéseket 2022. március 31. napjáig megállapodásban rendezik. A megállapodásban rendezni kell különösen a feladatok ellátásához kapcsolódó jogosultságokat, kötelezettségeket, a feladatokhoz szükséges tárgyi feltételeket, valamint a feladat ellátását szolgáló jogviszonyok kérdését.

(4)⁴ A miniszter a légiközlekedési vizsgaközponthoz kerülő feladatok ellátásához maradéktalanul szükséges eszközök – ideértve különösen az informatikai eszközök, hálózatok, az irodai eszközök, a vizsgáztatás lefolytatásához szükséges eszközök, vizsgatermek – használatát a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló kormányrendelet alapján 2024. december 31. napjáig biztosítja.

(5) A miniszter a légiközlekedési vizsgaközpont számára biztosítja a tevékenységének ellátásához szükséges, a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó közlekedési informatikai szakrendszerek használatát.

(6) A folyamatban lévő eljárásokban megfizetett igazgatási szolgáltatási díjakat, eljárási díjakat a feladat átadás-átvétel nem érinti, az ügyfelek részéről ezzel kapcsolatban újabb kötelezettség nem keletkezik. Ezen díjbevételek a légiközlekedési vizsgaközpont bevételét képezik azzal, hogy a 2021. július 1. napjáig az átadó miniszter előtti eljárással kapcsolatban befizetett díjak tekintetében a miniszter és a légiközlekedési vizsgaközpont 2022. március 31. napjáig egymással elszámol. A 2021. július 1-jét követően indult és a légiközlekedési vizsgaközpont által lefolytatandó eljárásokért fizetendő díjak a légiközlekedési vizsgaközpont bevételét képezik.

(7)⁵ A légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének és a légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet szerinti vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez szükséges vizsgáztatásáért díjat kell fizetni. A vizsgaközpont a díjat szabályzatban állapítja meg, amelyet évente felülvizsgál.

(8)⁶ A díjat a tevékenységgel összefüggő, a vizsgaközpont részéről felmerülő közvetlen, valamint közvetett költségek alapján kell meghatározni. E tekintetben közvetlen költségnek minősülnek a tevékenységgel kapcsolatos személyi és dologi költségek, – ideértve a tevékenység fejlesztésével összefüggő költségeket is – a tényleges, valamint – a szabályzattal érintett időszakban – tervezett költségek, kiadások. A közvetett költséget a vizsgaközpont számviteli politikája szerint kell meghatározni. Ha a számviteli politika erre nem tartalmaz adatot, úgy a költségek felosztása a funkcionális (nem alap feladatot ellátó) létszám és a teljes létszám arányában történhet.

(9)⁷ A vizsgaközpont a szabályzatot annak tervezett hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően – első alkalommal 2023. szeptember 15. napjáig – a közlekedési hatóság részére jóváhagyás céljából benyújtja.

(10)⁸ A közlekedési hatóság a díj tekintetében ellenőrzi, hogy annak képzése, kialakítása megfelel-e a (8) bekezdésben foglaltaknak.

(11)⁹ A vizsgaközpont a szabályzatot nyilvánosan közzéteszi.

(12)¹⁰ A légiközlekedési vizsgaközpont részére befizetett vizsgadíj 3%-ára az Építési és Közlekedési Minisztérium jogosult, melynek továbbítását a vizsgaközpont a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig az 10032000-00003582-06010016 számlára történő átutalással teljesíti.

4. §¹² (1)¹³ Magyarország területére, a 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti belső légijáratnak nem minősülő, leszállás céljából belépő légi járműnek az első leszállását olyan repülőtéren kell végrehajtania, ahol útlevélvizsgálat végrehajtása biztosított, illetve a vámvizsgálat végrehajtása is biztosított, amennyiben a légi jármű vámszempontból harmadik országból érkezik.

(2)¹⁴ Magyarország területéről induló, a 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti belső légijáratnak nem minősülő légi járműnek a felszállást olyan repülőtéren kell végrehajtania, ahol útlevélvizsgálat végrehajtása biztosított, illetve a vámvizsgálat végrehajtása is biztosított, amennyiben a légi jármű vámszempontból harmadik országba indul.

(3)¹⁵ Magyarország területére a 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti belső légijáratnak minősülő olyan légi jármű, amelynek fedélzetén vámszempontból harmadik országból érkező utasnak vámvizsgálaton át nem esett poggyásza van, első leszállását olyan repülőtéren kell végrehajtania, amelyen a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló külön jogszabályban foglaltak alkalmazása biztosított.

5. § (1)¹⁶ A lajstromba való bejegyzést – kivéve a (2) bekezdés i) pontját – annak kell kérnie, aki a bejegyzéssel jogosulttá válik.

(2) A lajstromba a következőket kell bejegyezni:

6. § (1)²² Az állandóan Magyarország területén kívül üzemben tartott légijármű lajstromba való felvétele megtagadható, ha a magyar légiközlekedési hatóság szakmai felügyelete nem biztosítható.

(2) Kísérleti és próbarepülés tartamára a légijárművet ideiglenesen kell a lasjtromba felvenni.

7. § A lajstromból való törlés esetén a légijármű tulajdonosa a lajstromozási bizonyítványt köteles a légiközlekedési hatóságnak visszaadni.

8. §²³ Az engedélyben meg kell határozni az üzemben tartó adatait, telephelyét, a repülőtér, illetőleg a földi léginavigációs berendezés azonosításához szükséges adatokat, az üzemben tartás célját, szervezeti, személyi, dologi és egyéb feltételeit, továbbá az engedély időbeli hatályát.

8/A. §²⁴ A repülőtér üzembentartója az engedély adataiban bekövetkezett változásokat – ideértve az engedélyben szereplő helyrajzi szám változását is – azok tudomására jutásáról számított nyolc napon belül a légiközlekedési hatóságnak, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér esetében a katonai légügyi hatóságnak bejelenti.

9. § (1)²⁵

(2)²⁶

10. §²⁷ A jóváhagyott légi személyszállítási és a jóváhagyott légi árufuvarozási szabályzatot, a menetrendet, a tarifákat és ezek változásait – az utasok, illetőleg a fuvaroztatók tájékoztatása céljából – a légi személyszállítási és árufuvarozási tevékenység folytatására jogosult közzéteszi.

11. § A légi személyszállítás és a légi árufuvarozás folytatására jogosult köteles

12. §²⁸ Az alkalomszerű légi fuvarozásra külön feltételek határozhatók meg.

13. § (1)²⁹ A polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-ei (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet] hatálya alá nem tartozó polgári légijármű, részei, berendezései és alkatrészei, valamint a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz csak olyan üzemben gyártható, javítható vagy tartható karban, amely a gyártmány fajtája szerint a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel.

(2) Ha a Magyarországon gyártott vagy javított légijármű nem kerül a lajstromba vagy légijármű nyilvántartásba, illetőleg, ha a külföldi légijármű magyarországi vállalkozó által végzett karbantartását lajstromozó államának légiközlekedési hatósága felügyeli, továbbá, ha az ilyen légijármű nem Magyarországon kerül felhasználásra, akkor a gyártásához vagy a javításához, illetőleg karbantartásához nem szükséges a légiközlekedési hatóság engedélye. A gyártás, javítás, illetőleg karbantartás hatósági felügyelete — ha ezt szerződés indokolja — kérhető a légiközlekedési hatóságtól. A légiközlekedési hatóság ekkor úgy jár el, mint a lajstromba, illetőleg légijármű nyilvántartásba felvett, illetve felvenni szándékozott légijárművek esetében.

14. § (1) A polgári légijármű, annak része, berendezése és alkatrésze, valamint a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz előállítója a légiközlekedés, a személyek és javak biztonsága érdekében köteles gyártmányainak üzemeltetési tapasztalatait figyelemmel kísérni, és az ezek alapján a légiközlekedés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, a légiközlekedési hatóságot, valamint a gyártmányok felhasználóit az intézkedésekről tájékoztatni.

(2) A polgári légijármű, annak része, berendezése és alkatrésze, továbbá a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartását végző vállalkozó köteles a légijármű, illetőleg légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártója által előírt, és a magyar légiközlekedési hatóság által jóváhagyott eljárásokat és technológiákat betartani. A légijármű vagy légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartását csak akkor nyilváníthatja elvégzettnek, ha azon — az üzemben tartó megrendelése alapján — a gyártó és a légiközlekedési hatóság által előírt, illetőleg a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott valamennyi karbantartási munkát és változtatást elvégezte.

15. § (1)³⁰ A légiközlekedési hatóság engedélye, valamint a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló, 2011. november 3-i 1178/2011/EU bizottsági rendeletben meghatározott bejelentett képzési szervezetek esetében a képzési tevékenység bejelentése, a következő személyek képzéséhez szükséges:

(2)³² A működési engedély tartalmazza a képzéshez alkalmazható légijármű-fajtákat és -típusokat, valamint az egyéb feltételeket.

(3)³³

15/A. § A terrorizmust elhárító szerv és az Alkotmányvédelmi Hivatal által kiállított szakvélemény 90 napig hatályos.

16. §³⁵ A légi jármű bérbeadására jogosult a légi jármű üzemben tartójának minősül, kivéve, ha a bérbevevő és a bérbeadó írásban másként állapodtak meg, és a bérbevevő rendelkezik az adott kategóriájú és típusú légi jármű üzemben tartásához szükséges feltételekkel.

16/A. §³⁷ A nemzetközi légiközlekedéshez kapcsolódó tevékenységek esetében az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet III. Melléklet A. Alrész ATM/ANS.OR.A.090 pontjában meghatározottakon kívül gravitációs modellként a Földi Gravitációs Modell–1996 (Earth Gravitation Model–1996–EGM-96) rendszer alkalmazandó.

17. §³⁸ A nemzetközi repülőtéren nemzetközi személyforgalom számára megnyitott útvonalon tranzitterület létesíthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatóság engedélye alapján, továbbá az egyéb, jogszabályban előírt szolgálatokon kívül határrendészeti, vámhatósági, légiközlekedés-védelmi, továbbá közegészségügyi szolgálatot kell fenntartani.

18. § A törvény hatálybalépésekor meglévő repülőtér körzetében a létesítésekor hatályos jogszabály szerint kialakított biztonsági és zajvédelmi övezetet addig kell fenntartani, amíg a repülőtér működési feltételei meg nem változnak. A feltételek változása esetén a törvény alapján hozott rendelkezések és egyéb, vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

19. § (1) Ha a légiközlekedési hatóság az üzemben tartás során a polgári légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusával kapcsolatban olyan adat birtokába jut, amely arra utal, hogy az adott típusú légijármű, illetőleg a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz további üzemben tartása nem biztonságos, a légiközlekedési hatóság a típusalkalmassági bizonyítványt bevonhatja vagy a feltételek helyreállításáig felfüggesztheti.

(2) Annak a légijárműnek, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköznek az üzemben tartását, amelynek típusalkalmassági bizonyítványát bevonták vagy felfüggesztették, az üzemben tartónak haladéktalanul meg kell szüntetnie.

20. § (1)³⁹ A légialkalmassági bizonyítványnak tartalmaznia kell a légijármű tulajdonosának és üzemben tartójának nevét, a légijármű azonosítására szolgáló adatokat (típus, lajstromjel, gyártási szám), az alkalmazás célját és a bizonyítvány időbeli hatályát.

(2) A légijárműnek a két légiközlekedési hatósági vizsgálata közötti folyamatos légialkalmasságának fenntartásáról az üzemben tartó gondoskodik.

(3) Az üzemképesség tanúsítására jogosultak kijelölésének módját és a jogosultak nevét az üzemben tartó jelöli meg, vagy a karbantartó működési szabályzatában kell megjelölni.

(4)⁴⁰ Ha a légijármű az üzemben tartás során nem felel meg a légialkalmasság követelményeinek, akkor az a légialkalmassági bizonyítvány időbeli hatályán belül sem üzemeltethető.

(5)⁴¹ Magyarországon jogosultsággal rendelkező javító, illetőleg karbantartó vállalkozó által javított vagy karbantartott nem magyar légijármű légialkalmasságát a légiközlekedési hatóság csak a légijármű üzemben tartójának kérésére és a lajstromozó állama szerint illetékes légiközlekedési hatóság egyetértő nyilatkozatára vizsgálja, illetőleg igazolja légialkalmasságát.

20/A. § (1) Az állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőtér kivételével repülőtér üzembentartójának az egyes légiközlekedési tevékenységgel összefüggő tevékenységekre vonatkozó adatszolgáltatást olyan térképen kell benyújtania a légiközlekedési hatóság részére, amelyen az ingatlanok elhelyezkedése és hasznosítási módja, valamint az azt használó tevékenysége is megállapítható.

(2) Az éves adatszolgáltatást minden naptári év február 1-jéig kell teljesíteni.

(3) Az Lt. 50/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti rendkívüli adatszolgáltatást megalapozó jelentős változásnak minősül:

20/B. § (1) Az (EU) 2018/1139 parlamenti a tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, és annak hatálya alá nem tartozó repülőtér – ide nem értve az állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőtereket – üzembentartója az Lt. 50/A. § (2) bekezdés a) és e) pontjában foglaltakkal összhangban a repülőtér induló és érkező forgalmáról – ideértve a repülőtér forgalmi körén üzemelő légijárműveket is – nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a motoros és nem motoros légjárművekről elkülönítetten és havi bontásban tartalmazza:

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a repülőtér üzembentartója minden tárgyi félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi a légiközlekedési hatóságnak.

21. §⁴³ (1) Az akadálykorlátozási felületek kijelölésére és az akadályok jelölésére vonatkozó rendelkezések a nyilvános repülőterek esetén és azon polgári célú nem nyilvános repülőterek esetén alkalmazandóak, amelyeken műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat tettek közzé (a továbbiakban a 21–21/H. § vonatkozásában együtt: repülőtér).

(2) A repülőtér üzembentartója az akadálykorlátozási felület elemeit és méreteit a futópálya megközelítési típusa alapján határozza meg a (3)–(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően. Ha a futópálya mindkét irányában végrehajtanak fel- és leszállási műveleteket, akkor a repülőtér üzembentartója az adott futópálya küszöbhöz tartozó akadálykorlátozási felületek közül a szigorúbb követelményeknek megfelelő felületet jelöli ki.

(3) Nem-műszeres, nem-precíziós és I. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya esetében az akadálykorlátozási felületek a következők:

(4) II. és III. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya esetében az akadálykorlátozási felületek a következők:

(5) Amennyiben a futópályát felszállásra is használják, a felszállási emelkedési felületet is ki kell jelölni akadálykorlátozási felületként.

(6) Ha futópályához kapcsolódóan látás utáni megközelítési siklópálya jelző rendszer kerül telepítésre, akkor a repülőtér üzembentartója a futópálya küszöb előtt akadályvédelmi felületet jelöl ki.

(7) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott felületek, valamint a (6) bekezdésben meghatározott akadályvédelmi felület méreteinek és egyéb paramétereinek a leírását és az azt ábrázoló ábrákat a légiközlekedési hatóság honlapján teszi közzé.

21/A. §⁴⁴ (1) Az Lt. 51. § (3) bekezdés a) pontja szerinti további területet a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A polgári részadatbázisok létrehozásával, kezelésével, az adatok tárolásával, a változások vezetésével, valamint az adatok szolgáltatásával kapcsolatos feladatok ellátására a Kormány a HM ZRÍNYI Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: adatbázis-kezelő) jelöli ki.

(3) Az adatbázis-kezelőnek az alábbi dokumentumokat és munkarészeket kell előállítania valamennyi részadatbázis esetén:

(4)⁴⁵ Akadály részadatbázis esetén a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok és munkarészek mellett az adatbázis-kezelőnek a közlekedésért felelős miniszter által a Hivatalos Értesítőben közlemény formájában közzétett terep és az akadály adattermék specifikációt is elő kell állítania.

(5) Az Lt. 51. § (3) bekezdés c)–d) és g) pontjában meghatározott polgári részadatbázisokban szereplő adatok előállítását, az Lt. 51. § (4) bekezdése alapján felhasználásra kerülő adatok feldolgozását, valamint az adatok karbantartását az adatbázis-kezelő végzi.

(6) A repülőterekre vonatkozó adatok előállításáról, valamint az adatokban történő változások esetén a módosított adatok előállításáról és az adatbázis-kezelő részére ellenszolgáltatás nélkül történő átadásáról a repülőtér üzembentartója gondoskodik.

(7) Az adatbázis-kezelő a (6) bekezdés szerint megkapott adatokat ellenőrzés után építi be az adatbázisba. Az ellenőrzés a szolgáltatott adatok legalább 30%-ára kiterjed. Az így feltárt hibák javításáról a repülőtér üzembentartója gondoskodik.

21/B. §⁴⁶ (1)⁴⁷ A rendelkezésre álló terep és akadály adatkészletek jegyzékét a központi légiforgalmi tájékoztató szolgálat (a továbbiakban: AIS) terep adattermék, valamint akadály adattermék specifikáció formájában elektronikusan biztosítja.

(2) Valamennyi terep adattermék specifikációnak tartalmaznia kell egy áttekintő részt, a részletes leírás érvényességi tartományát, az adattermék azonosítását, az adatok összetételét és szerkezetét, a vonatkoztatási rendszert, az adat minőségét, az adat rögzítését, az adatok karbantartását, az adat ábrázolását, az adattermék továbbítását, kiegészítő információkat és a metaadatokat.

(3) A terep adattermék vagy akadály adattermék specifikáció áttekintő részének tartalmaznia kell a termék informális leírását, valamint általános információkat az adattermékről. A nem homogén adatok adatkészlete számára az AIS meghatározza a részletes leírás érvényességi tartományát. A terep, valamint az akadály adattermékre vonatkozó azonosító információknak tartalmazniuk kell a termék elnevezését, a tartalom egy tömör, leíró összegzését, a rendeltetését, a légiközlekedési hatóság honlapján közzétett követelmények szerinti térbeli felbontóképességét, ha az rendelkezésre áll, az adattermék által lefedett földrajzi területet és kiegészítő adatokat.

(4) A terep és akadály adatkészletek információtartalmát alkalmazási séma és egy tereptárgy jellegzetesség jegyzék (a továbbiakban: jellegzetességjegyzék) formájában kell meghatározni. Az alkalmazási sémának biztosítania kell az adatszerkezet formai leírását és az adatkészlet tartalmát. A jellegzetességjegyzéknek biztosítania kell valamennyi jellegzetességtípus szemantikáját az attribútumaival együtt, az attribútum-értéktartományokat, a jellegzetességtípusok és műveletek közötti kapcsolat típusait, az átöröklési viszonyokat és a kötöttségeket. A felszínborítást egy jellegzetesség egy altípusának kell tekinteni, és azt azonos attribútumokkal rendelkező jellegzetességek egy gyűjteményéből kell származtatni. Mind a terep, mind az akadály adattermék specifikáció egyértelműen meg kell, hogy határozza az általa tartalmazott felszínborítást vagy ábrázolást, és biztosítania kell a részletes leírást.

(5) A terep és az akadály adattermék specifikációnak tartalmaznia kell az adattermékben alkalmazott vonatkoztatási rendszert azonosító információkat, valamint a térbeli és az időbeli referenciarendszert. Mind a terep, mind az akadály adattermék specifikációnak tartalmaznia kell az adatminőségi követelményeket, valamint egy nyilatkozatot a minőségi követelményeknek való megfelelés szintjéről és az adatminőségi intézkedésekről. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az összes adatminőségi elemet és alelemet vagy azt, hogy az adott adatminőségi elem vagy alelem nem alkalmazható.

(6) Az adatkészletben szereplő repülőterek földrajzi koordinátákkal jelölt akadályaival kapcsolatos akadály adattermék leírásának tartalmaznia kell

21/C. §⁴⁹ (1) A repülőtér térképészeti adatait a repülőtér üzembentartója elektronikus úton elérhető repülőtéri térképészeti adatbázisba rendezi.

(2) A repülőtér térképészeti adatai közül azokat az adatokat, amelyek szerepelnek Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának az adatgyűjtési területként kijelölt 3-as számú Területre vonatkozó részadatbázisában, a repülőtér üzembentartója Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisában szereplő adatokkal azonos minőségben a repülőtéri térképészeti adatbázisban rögzíti.

(3) Az adatgyűjtési területként kijelölt 3-as számú Terület Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisában megjelenő elektronikus terep és akadály adatait és a repülőtér térképészeti adatait a repülőtér üzembentartója azonos módszerrel állítja elő, és egységes térinformatikai rendszerben kezeli.

(4) A repülőtéri térképészeti adattermékek esetében a földrajzi információkra vonatkozó ISO 19100 szabványsorozat vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás alkalmazandó.

(5) A repülőtéri térképészeti adattermékeket a repülőtér üzembentartója az ISO 19131 szabványban meghatározottak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint írja le. A leírásnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

(6) A repülőtéri térképészeti adatkészlet tartalmát és felépítését a repülőtér üzembentartója az alkalmazási séma szabályairól szóló ISO 19109 szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelő alkalmazási séma és a térbeli objektumok katalogizálásának szabályairól szóló ISO 19110 szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelő, a repülőtéri objektumok geometriáját leíró objektum katalógus formájában adja meg.

(7) A repülőtéri térképészeti metaadatok megfelelnek az ISO 19115 szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak.

21/D. §⁵⁰ (1) Nem létesíthető olyan építmény – beleértve a meglévő építmények bővítését is –, amely a repülőtér akadálykorlátozási felületei vagy akadályvédelmi felülete fölé nyúlik, kivéve, ha egy már meglévő, nem mozdítható tereptárgy (a továbbiakban: árnyékoló tereptárgy) léte miatt az új építmény nem okoz repülésbiztonsági kockázatot, és a (2) bekezdés szerint árnyékoltnak tekinthető.

(2) Egy új építmény akkor tekinthető árnyékoltnak, ha az árnyékoló tereptárgytól legfeljebb 150 m távolságra található és

(3) Légvezeték nem árnyékol légiközlekedési akadályt.

(4) Abban az esetben, ha az új építmény a megközelítési felület vagy a felszállási emelkedési felület fölé nyúlna, nem minősül árnyékoltnak.

(5) Ha egyetlen tereptárgy legmagasabb pontja sem éri el a 2%-os lejtéssel emelkedő felszállási emelkedési felületet, az építmény tervezője az új építményt úgy tervezi meg, hogy az biztosítsa a meglévő akadálymentes felület megőrzését vagy egy 1,6%-os lejtésű felület kialakítását.

(6) Nem helyezhető el olyan rögzített tereptárgy, amely a belső megközelítési felület, a belső átmeneti felület vagy a megszakított megközelítési felület fölé nyúlik, kivéve az olyan törhető tereptárgyakat, amelyek funkciójuk miatt e felületek alá eső területen helyezendőek el. Mozgó légiközlekedési akadályok szintén nem lehetnek e felületek felett akkor, amikor a futópályát leszállás céljából használják.

(7) Az olyan rögzített tereptárgy, amely funkciója miatt a belső átmeneti felület vagy belső vízszintes felület alá eső területen helyezendő el, a (6) bekezdés rendelkezéseinek betartásával az átmeneti felület fölé nyúlhat.

(8) Azokat a tereptárgyakat, amelyek nem nyúlnak a megközelítési felület fölé, de hátrányosan hatnak a léginavigációs földi berendezések optimális elhelyezésére vagy teljesítményére, az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett eltávolítja. Ha a tereptárgy jellege vagy funkciója miatt nem távolítható el, akkor az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett az e rendelet szerinti akadályjelöléssel látja el.

(9) Azokat a tereptárgyakat, amelyek a belső vízszintes felület és a kúpos felület határain belül találhatóak, és veszélyeztethetik a légijárműveket a mozgási területen vagy a levegőben, az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett eltávolítja. Ha a tereptárgy jellege vagy funkciója miatt nem távolítható el, akkor az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett az e rendelet szerinti akadályjelöléssel látja el.

21/E. §⁵¹ (1) Ha egy meglévő, az akadályvédelmi felület fölé nyúló tereptárgy veszélyeztetheti a légijárművek biztonságos üzemelését, az illetékes repülőtér üzembentartója végrehajtja a látás utáni megközelítési siklópálya jelző rendszerrel kapcsolatban a következő intézkedések valamelyikét:

(2) A tereptárgy eltávolításának szükségességét repülésbiztonsági tanulmány állapítja meg, amelynek tartalmi elemei:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott repülésbiztonsági tanulmányt az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott SZÉM1 szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező személy készíti el.

21/F. §⁵² (1) Minden, az akadálykorlátozási felület oldalhatárain belül vagy kívül található, rögzített légiközlekedési akadályt az Lt. 51. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezett akadályjelöléssel látja el a légiközlekedési hatóság honlapján közzétettek szerint. Ha ez nem lehetséges, akkor a kötelezett a légiközlekedési akadályon vagy a légiközlekedési akadály körül egyéb jelölést vagy jelző zászlót helyez el.

(2) Az akadálykorlátozási felületek oldalhatárain belül elhelyezkedő minden mozgó légiközlekedési akadályt az akadály tulajdonosa festett színjelöléssel vagy jelző zászlóval lát el.

(3) Az e rendeletben meghatározott esetekben a légiközlekedési akadályokat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett – az (1) bekezdésben meghatározott akadályjelölésen túl – fényjelöléssel (a továbbiakban: akadályfény) is ellátja. Az akadályfény alacsony, közepes vagy nagy intenzitású fény lehet. A légiközlekedési akadályok jelölésére a különböző akadályfények kombinációja is alkalmazható.

(4) A nagy intenzitású akadályfényt éjszakai és nappali akadályfényként is lehet alkalmazni. Az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett gondoskodik azonban arról, hogy a nagy intenzitású akadályfény ne vakítsa el a légijármű vezetőjét.

(5) Az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett az akadályfények számát és elhelyezését úgy határozza meg, hogy az minden irányszögből nézve biztosítsa a légiközlekedési akadály jelölését. Ha az akadályfényt bármely irányból légiközlekedési akadály valamely része vagy egy másik, közeli tereptárgy árnyékolja, az árnyékoló akadályrészen vagy másik tereptárgyon a kiegészítő fényt az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett oly módon helyezi el, hogy a kiegészítő fény biztosítsa a kivilágítandó légiközlekedési akadály terjedelmének jelzését. Ha az árnyékolt akadályfény nem szolgálja a megjelölt légiközlekedési akadály meghatározhatóságát, akkor az akadályfény elhagyható.

(6) Az akadályfények alkalmazásának és elhelyezésének módját a légiközlekedési hatóság honlapján teszi közzé.

(7) Az alacsony intenzitású akadályfény „A”, „B”, „C” vagy „D” típusú, a közepes intenzitású akadályfény „A”, „B” vagy „C” típusú, a nagy intenzitású akadályfény „A” vagy „B” típusú lehet. Az egyes akadályfény típusok leírását a légiközlekedési hatóság honlapján teszi közzé.

21/G. §⁵³ (1) A felszállási emelkedési felület belső élétől 3000 m távolságon belül lévő rögzített, a felszállási emelkedési felületen túlnyúló tereptárgyat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli.

(2) A megközelítési felület belső élétől 3000 m távolságon belül lévő, a megközelítési felületen vagy az átmeneti felületen túlnyúló rögzített tereptárgyat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli.

(3) A vízszintes felületen túlnyúló rögzített tereptárgyakat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően

(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a (4) bekezdésben foglaltakon túl, az akadályjelölés, beleértve az akadályfényt is, elhagyható

(6) A felszállási emelkedési felület 5 m-es vízszintes környezetében lévő, légiközlekedési akadálynak nem minősülő rögzített tereptárgyat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli, amennyiben ez szükséges a tereptárgy elkerülésének biztosítása érdekében.

(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az akadályjelölés elhagyható, ha a tereptárgy

(8) Az akadályvédelmi felületen túlnyúló rögzített légiközlekedési akadályokat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli.

(9) Az akadálykorlátozási felületek oldalhatárain belül található valamennyi folyót, völgyet és autópályát keresztező légvezetéket, ezek tartóoszlopait, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer pályáját az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel, beleértve az akadályfényt is, látja el, ha azok veszélyt jelentenek a légijárművekre.

21/H. §⁵⁴ (1) Az akadálykorlátozási felületek oldalhatárain kívül található építményt tulajdonosa akadályfénnyel is megjelöli, ha az építmény magassága meghaladja

(2) Az autópályák, az autóutak, az elsőrendű főutak, a vasutak, a völgyek, valamint a folyók tengelyétől mért 100–100 m távolságig terjedő sávon belül

(3) A légvezetékeket és az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer pályájának megfelelő elemét a szerkezet tulajdonosa akadályjelöléssel látja el. Ha a jelzések elhelyezése a vezetéken gyakorlati okokból nem lehetséges, akkor „B” típusú nagy intenzitású akadályfényt kell elhelyezni a tartóoszlopokon.

(4) Ha a légiközlekedési akadály egy szélerőmű, akkor az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett festett színjelöléssel és akadályfénnyel látja el. A szélerőmű és a szélerőműpark esetén alkalmazandó színjelölés és akadályfény jellemzőit, valamint elhelyezésük módját a légiközlekedési hatóság honlapján teszi közzé.

22. §⁵⁵ (1) Légi járművel fel- és leszállni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – repülőtéren vagy leszállóhelyen szabad.

(2) A fel- és leszállás nem repülőtéren vagy leszállóhelyen is történhet a következő esetekben:

(3)⁶⁰ A (2) bekezdés szerinti fel- és leszállással okozott kárt és személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíjat meg kell téríteni.

22/A. §⁶¹ (1) Repülőtéren vagy leszállóhelyen kívül nappal, látvarepülési szabályok szerint, belföldi repülést végző polgári helikopterrel fel- és leszállni

(2) Az (1) bekezdés szerint végrehajtott fel- és leszállás esetén a repülésbiztonsági és légiközlekedés-védelmi szabályok betartásáért, valamint az ennek során okozott kárért a légijármű parancsnoka felel. A terület tulajdonosa vagy kezelője felelősséggel tartozik abban az esetben, ha nem kellő körültekintéssel adta meg az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott hozzájárulását.

22/B. §⁶² A légvédelmi készenléti gyakorló repüléseket az illetékes irányító egységek között létrejött – a légiközlekedési hatóság és az állami célú légiközlekedés vonatkozásában a katonai légügyi hatóság által jóváhagyott – együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kell végrehajtani.

23. § (1)–(3)⁶³

(4)⁶⁴ Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység keretében légijármű-vezetői tevékenységet 60. életévét betöltött személy nem láthat el, kivéve ha

(5)⁶⁵ Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység keretében légijármű-vezetői tevékenységet 65. életévét betöltött személy nem láthat el.

24. § (1) A parancsnok kijelölésének módját a működési szabályzatban — ha az adott légiközlekedési tevékenység e bekezdés rendelkezésének hatálya alá tartozik —, a parancsnok nevét pedig a repülési okmányban meg kell jelölni.

(2) Az (1) bekezdésben említett repülési okmány a repülési terv vagy a légijármű üzemben tartója által vezetett napló.

25. § A repülés akkor kezdhető meg, ha a parancsnok meggyőződött arról, hogy

25/A. § (1)⁶⁸ Az 1. mellékletben meghatározott szervezetek a Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványban – a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint – közzéteendő adatokat és tájékoztatásokat AIS-nek az 1. mellékletben meghatározottaknak megfelelően adják meg.

(2) A közlekedésért felelős miniszter, a légiközlekedési hatóság, a léginavigációs szolgálatok, a légiforgalmi irányító szolgálat ellátására kijelölt szervezet, a léginavigációs és a légiközlekedés biztonságát szolgáló egyéb földi berendezés üzembentartója, a repülőtér üzembentartója, a légiközlekedési balesetek kivizsgálását végző szervezet, a meteorológiai szolgáltatást ellátó szervezet, a közzéteendő tájékoztatással vagy adattal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezet és Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának kezelője az 1. mellékletben meghatározott adatokat és tájékoztatásokat közvetlenül adja meg az AIS részére.

(3) A meteorológiai szolgáltatást ellátó szervezet felügyeletéért felelős miniszter, a vámügyekért felelős hatóság felügyeletéért felelős miniszter, a rendészetért, határrendészetért és idegenrendészetért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter és a frekvenciaszabályozásért felelős szervezet az 1. mellékletben meghatározott adatokat és tájékoztatásokat a közlekedésért felelős miniszternek küldi meg, aki továbbítja az adatokat és tájékoztatásokat az AIS részére.

(4) Az 1. melléklet 20. pontjában meghatározott adatokat és tájékoztatásokat az AIS teszi közzé az AIP-ben.

25/B. § (1) A légiközlekedési hatóság engedélyéhez kötött változás esetében a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatszolgáltató az AIRAC rendszer által meghatározott hatálybalépési dátum előtt 110 nappal elindítja az adatszolgáltatási folyamatot az AIS felé az erre a célra kialakított rendszeren keresztül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási folyamat csak abban az esetben indítható meg, ha az adatszolgáltató rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak az engedélyköteles változást jóváhagyó hatályos engedélyével.

(3) Az AIS az adatszolgáltatási folyamat megindulását jelzi a légiközlekedési hatóságnak.

(4) A légiközlekedési hatóság az adatszolgáltatási folyamat megindulására vonatkozó értesítést követő 5 napon belül engedélyezi az engedélyköteles változáson alapuló adat vagy tájékoztatás közzétételét, ha az adatszolgáltató által közzétételre benyújtott adat vagy tájékoztatás megfelel a légiközlekedési hatóságnak az engedélyköteles változást jóváhagyó hatályos engedélyében foglaltaknak.

(5) Amennyiben a légiközlekedési hatóság hozzájárult a légiforgalmi adat és tájékoztatás közzétételéhez, az AIS elvégzi a nyers adat vagy tájékoztatás közzétételi követelményeknek való megfelelésére vonatkozó ellenőrzését, és ha az megfelel a közzétételi követelményeknek, intézkedik a közzétételről.

(6) Ha a nyers adat vagy tájékoztatás nem felel meg a közzétételi követelményeknek, vagy az adatszolgáltatási folyamat során a közzétételre benyújtott adatban vagy tájékoztatásban olyan változtatás történik, melynek folytán az adat vagy tájékoztatás már nem felel meg a légiközlekedési hatóságnak az engedélyköteles változást jóváhagyó érvényes engedélyében foglaltaknak, az AIS értesíti erről a légiközlekedési hatóságot.

(7) A légiközlekedési hatóság a (6) bekezdésben foglalt értesítés alapján hivatalból jogorvoslati eljárást indít.

(8) A légiközlekedési hatóság a (7) bekezdés szerint hozott döntéséről, annak véglegessé válását követően haladéktalanul tájékoztatja az AIS-t.

(9) Az AIS a (8) bekezdésben foglalt tájékoztatás szerint intézkedik a közzétételről vagy a visszautasításról.

25/C. §⁶⁹ Az e rendelet szerint közzétett változás akkor alkalmazható, ha azt az e rendeletben, a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásáról szóló miniszteri rendeletben, valamint az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott módon és követelményeknek megfelelően közzétették.

26/A. §⁷² (1) A Nemzeti Repülésbiztonsági Program alapján kidolgozott, a légiközlekedési hatóság által elfogadott Repülésbiztonság-irányítási Rendszert kell működtetnie valamennyi

(2)⁷⁴ Az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendeletben a légiforgalmi szolgálatokra meghatározott Biztonságirányítási rendszer a Nemzeti Repülésbiztonsági Programon alapul.

27. § (1) Légijármű abban az esetben vehet részt a légiközlekedésben, ha a légijármű üzemben tartója, személyzete és a szállított személyek a biztonsági szabályoknak eleget tesznek.

(2) Olyan anyagot vagy tárgyat, amely a repülés vagy a légijárművön tartózkodó személyek biztonságát veszélyezteti, nem szabad légijárművön szállítani, vagy annak fedélzetére felvinni. A légiutasnak tűrnie kell, hogy a légijármű fedélzetére szállásakor a fegyvert vagy a fegyverként használható egyéb eszközt, anyagot tőle elvegyék és a repülés tartama alatt hozzá nem férhető helyen őrizzék.

(3) Ha a légijármű üzemben tartója megtagadja, hogy légijárművét, annak szállítmányát az illetékes hatóság vagy a repülőtér biztonsági szervei biztonsági ellenőrzésnek vessék alá, akkor az a légiközlekedésben nem vehet részt. Azt a légi utazásra jelentkező személyt, aki nem veti magát alá a biztonsági ellenőrzésnek, a légiközlekedésből ki kell zárni.

(4) A légiközlekedés védelme érdekében — jogszabályban meghatározott körben — a munkavállalókat az illetékes szervek, az érintettek tudomásával, törvényben meghatározott módon ellenőrzik.

27/A. §⁷⁵ (1) E rendelet alkalmazásában

(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 139/2014/EU bizottsági rendeletben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.

28. §⁸¹ Ez a rendelet 1996. július 1. napján lép hatályba.

28/A. §⁸² (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor⁸³ már meglévő építményeket az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezettek legkésőbb 2020. december 31. napjáig az e rendelet szerinti akadályjelöléssel látják el.

(2) A Módr. által megállapított 21. § (2) bekezdésében foglaltakat azon repülőterek esetében,

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó, a Módr. hatálybalépésekor⁸⁸

(4) A Módr. hatálybalépésekor⁸⁹ meglévő, az akadálykorlátozási felületek fölé nyúló, nem törhető tereptárgyakat legkésőbb 2021. december 1. napjáig az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett eltávolítja, kivéve, ha azok árnyékoltnak tekinthetők a 21/B. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy nem befolyásolják hátrányosan a légiközlekedés biztonságát vagy a légijárművek műveleteinek szabályszerűségét. Ha a meglévő építmény jellege vagy funkciója miatt nem távolítható el, akkor az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett e rendelet szerinti akadályjelöléssel látja el.

(5) A légiközlekedési terep és akadály adatbázis a Módr. hatálybalépésekor⁹⁰ még létre nem hozott részadatbázisait az adatbázis-kezelő 2020. december 31-éig hozza létre.

29. §⁹¹ Ez a rendelet

30. §⁹⁸ A 21/A. § (3) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

31. §⁹⁹ A 21/A. § (3) bekezdés tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentés megtörtént.