1995. évi CXXV. törvény
1995. évi CXXV. törvény
a nemzetbiztonsági szolgálatokról1
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos működéséről a következő törvényt alkotja:
A nemzetbiztonsági szolgálatok
szervezete és jogállása
1. § A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai
a) az Információs Hivatal,
b) a Nemzetbiztonsági Hivatal,
c) a Katonai Felderítő Hivatal,
d) a Katonai Biztonsági Hivatal,
e) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).
2. § (1)2 Az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban együtt: katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a nemzetbiztonsági szolgálatok – a kormányzati irányítási döntéseknek megfelelően – helyi, területi szerveket hozhatnak létre.
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai
3. § A nemzetbiztonsági szolgálatok rendeltetése, hogy az e törvényben meghatározott feladatok elvégzésével, a nyílt és a titkos információgyűjtés eszközrendszerével elősegítsék a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ezáltal közreműködjenek az ország szuverenitásának biztosításában és alkotmányos rendjének védelmében.
4. § Az Információs Hivatal
a) megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat;
b) felderíti a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
c) információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi szervezett bűnözésről, különösen a terrorszervezetekről, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről, a tömegpusztító fegyverek és alkotóelemeik, illetve az előállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes nemzetközi forgalmáról;
d) felderíti az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket;
e) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében és megelőzésében;
f) ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
g) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait;
h) ellátja a rejtjeltevékenység szakirányítását, hatósági engedélyezését, felügyeletét, és rejtjelkulcsot állít elő.
5. § A Nemzetbiztonsági Hivatal
a) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
b) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
c) felderíti és elhárítja külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
d) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;
e) ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait;
g)3 végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint – az állami szuverenitás és az alkotmányos rend védelméhez kötődően – a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
h) a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bűncselekmények felderítését;
i)4 felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §), ha a bejelentés a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetve arról a Nemzetbiztonsági Hivatal szerzett tudomást;)
j)5 információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §), az államtitoksértés (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), és a rémhírterjesztés (Btk. 270. §) bűncselekményekre vonatkozóan;
k) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
l) közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében.
m)6 a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenőrzéseket.
6. § A Katonai Felderítő Hivatal
a) megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a biztonságpolitika katonai elemét érintő katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat;
b) felfedi a Magyar Köztársaság ellen irányuló, támadó szándékra utaló törekvéseket;
c) felderíti a külföldi katonai titkosszolgálatoknak a Magyar Köztársaság szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvéseit és tevékenységét;
d)7 információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető jogellenes fegyverkereskedelemről, valamint a Magyar Honvédség biztonságát veszélyeztető terrorszervezetekről;
e) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében és megelőzésében;
f) biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat;
g) ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar katonai szervek és létesítmények (intézmények) biztonsági védelmét;
h) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait.
7. § A Katonai Biztonsági Hivatal
a)8 felderíti és elhárítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség ellen irányuló külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
b) működési területén felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
c)9 a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél felderíti és elhárítja a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
d)10 információkat gyűjt a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumot és a Magyar Honvédséget veszélyeztető szervezett bűnözésről, ezen belül kiemelten a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről;
e) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
f) közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
g) ellátja az illetékességi körébe tartozó, kijelölt kormányzati és katonai vezetési objektumok (intézmények) biztonsági védelmét;
h) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait;
i) működési területén a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. fejezet), a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bűncselekmények felderítését;
j)11 működési területén felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §);)
k)12 működési területén információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §), az államtitoksértés (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §), a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 263/B. §) bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség alkotmányos feladatainak végrehajtását;
l)13 ellátja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeteiben folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő nemzetbiztonsági feladatokat.
m)14 a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenőrzéseket.
8. § (1) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
a)15 a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés különleges eszközeivel és módszereivel – írásbeli megkeresésre – szolgáltatást végez törvény által erre feljogosított szervezetek titkos információgyűjtő, illetve titkos adatszerző tevékenységéhez;
b)16 törvény által feljogosított szervezetek igényei alapján biztosítja a titkos információgyűjtő, illetve a titkos adatszerző tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat;
c) speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére;
d) ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggő hatósági felügyeletet;
e) szakértői tevékenységet végez;
f)17 elvégzi a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését.
(2) A Nemzetbiztonság Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet nem folytathat.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató szervezet, az 54. § (1) bekezdésének a)–d), f) és g) pontjaiban meghatározott eszközöket és módszereket saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és a 9. § d) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében alkalmazhatja.
(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 54. § (1) bekezdésének e), h)–j), pontjaiban, valamint az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit saját kezdeményezésre – a 9. § d) pontjában meghatározott feladat ellátását kivéve – nem alkalmazhatja.
(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások térítésmentesek.
(6)18 A titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttműködés rendjét a Kormány határozza meg.
9. § A nemzetbiztonsági szolgálatok
a) végzik a feladataik teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek, eszközök beszerzését, kutatását, fejlesztését és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai felkészítést, mindezek érdekében együttműködhetnek egymással és más szervekkel;
b)19 ellátják a rendkívüli állapottal, a megelőző védelmi helyzettel és a szükségállapottal összefüggő külön törvényben meghatározott feladatokat;
c)20 ellátják e törvény keretei között a Kormány, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter vagy a honvédelemért felelős miniszter által meghatározott feladatokat;
d) ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat;21
e) gondoskodnak a hivatásos állományú munkatársak és a közalkalmazottak szakirányú képzéséről.
A nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása és vezetése
10. § (1)22 A Kormány a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kijelölt miniszter,23 a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja.
(2)24 Az (1) bekezdés szerinti polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító kijelölt miniszter nem lehet a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter.
11. § (1) A miniszter
a) előkészíti a nemzetbiztonsági szolgálatok működésével, feladataival és hatásköreivel kapcsolatos jogszabályok, valamint egyéb kormányzati döntések tervezeteit, illetőleg részt vesz azok előkészítésében;
b) biztosítja a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítésével és védelmével kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok végrehajtását;
c) rendeletek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által szabályozza a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét és működését;25
d) kapcsolatot tart fenn a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi együttműködésének elősegítése érdekében.
(2) A miniszter irányító jogkörében
a) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot határoz meg, illetve utasítást ad;
b) félévente írásban meghatározza a főigazgatók számára a szolgálatok időszerű feladatait; írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett információs igények teljesítésére;
c) a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és működési szabályzatát és az állománytáblát;
d) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésére;
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodása tekintetében gyakorolja a fejezetért felelős szerv vezetőjének, valamint a költségvetési szerv felügyeletéért felelős szerv vezetőjének jogszabályokban meghatározott tervezési, előirányzat-módosítási, beszámolási, információszolgáltatási, pénzügyi, valamint ellenőrzési kötelezettségeit és jogait;
f) a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodása tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzést végez;
g) ellenőrzi a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerű működését, feladataik végrehajtását;
h) a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait;
i) a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kapcsolataira vonatkozó javaslatokat;
j) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a főigazgatók kinevezésére és felmentésére;
k) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgatók felett, kinevezi és felmenti helyetteseiket, felettük gyakorolja a munkáltatói jogokat;
l) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a tábornoki kinevezésekre;
m) a főigazgatók javaslatára kinevezi az ezredeseket;
n) jóváhagyja a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba javasolt személyek kinevezését és az ilyen beosztásban lévő személyek felmentését;
o) intézkedik a főigazgatókat, helyetteseiket érintő belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzések elvégzéséről;
p) gyakorolja a törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban számára biztosított külön jogokat.
(3) A miniszter az irányító jogkörében adott utasításával a főigazgatók hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörük gyakorlását nem akadályozhatja.
(4) A miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatok részére egyedi utasítást a főigazgatók útján adhat, a hatósági jogkör alapján eljáró nemzetbiztonsági szolgálatoknak a döntés tartalmára vonatkozó utasítást nem adhat.
(5) A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatja a panaszost. Ez a határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.
(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter irányítja az állami szervektől származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntéselőkészítést támogató munkát.
12. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok élén főigazgatók állnak, akiket a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevez ki, és ment fel.
(2)26 A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójára vonatkozó előterjesztést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben teszi meg.
13. § (1) A főigazgatók e törvény, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezetik a nemzetbiztonsági szolgálatokat.
(2)27 A Magyar Honvédség vezérkari főnöke a honvédelmi törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges információ átadását – alá- és fölérendeltség hiányában is – közvetlenül igényelheti a Katonai Felderítő Hivatal főigazgatójától, aki azt haladéktalanul köteles teljesíteni. A szakmai kapcsolattartás és az információszolgáltatás rendjét a honvédelemért felelős miniszter állapítja meg.
(3) A főigazgató
a) felelős a nemzetbiztonsági szolgálat törvényes, rendeltetésszerű és szakszerű működéséért, a nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak végrehajtásáért;
b) a vezetése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálat részére utasítást adhat ki;
c) felelős a nemzetbiztonsági szolgálat önálló költségvetési gazdálkodásáért, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség teljesítéséért;
d) a miniszter jóváhagyásával meghatározza a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait;
e) meghatározza az adatkezelés belső eljárási szabályait;
f) gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, valamint egyéb belső rendelkezések elkészítéséről, azok összhangjának megteremtéséről és érvényesítéséről;
g) javaslatot tesz a miniszternek a főigazgató-helyettes kinevezésére és felmentésére, illetve a tábornoki és ezredesi kinevezésekre;
h) jóváhagyásra felterjeszti a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba történő kinevezést és felmentést;
i) a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állománya tekintetében – jogszabályban meghatározott kivételekkel – gyakorolja a munkáltatói jogokat;
j) a nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységéről szükség szerint, de évente legalább egyszer a miniszter útján jelentést tesz a Kormánynak.
A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése
14. § (1) Az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) közreműködésével látja el. A Bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselő lehet.
(2) A miniszter a Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről rendszeresen, de legalább évente kétszer tájékoztatja.
(3) A Kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos határozatairól a Bizottságot a miniszter útján tájékoztatja.
(4) A parlamenti ellenőrzés gyakorlása során a Bizottság
a) tájékoztatást kérhet a minisztertől és a miniszter egyidejű értesítése mellett a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóitól az ország nemzetbiztonsági helyzetéről, a nemzetbiztonsági szolgálatok működéséről és tevékenységéről;
b)28 tájékoztatást kérhet az igazságügyért felelős minisztertől, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztertől, a honvédelemért felelős minisztertől és a főigazgatóktól az 56. §-ban és az 59. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásról;
c) kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére utaló panaszokat, ha a panaszos a 11. § (5) bekezdésében meghatározott vizsgálat eredményét nem fogadja el, és a panasz súlya a bizottsági tagok legalább egyharmadának szavazata szerint a vizsgálatot indokolttá teszi, a Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet;
d) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű tevékenységét feltételezi, vizsgálat lefolytatására felkérheti a minisztert, aki a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a Bizottságot;
e) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes működését észleli, illetve, ha a c) és d) pontokban, illetőleg a 27. § (4) bekezdésben meghatározott eljárás során azt indokoltnak tartja, ténymegállapító vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, az adott ügyre vonatkozó iratokba, meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait;
f) ha bármely módon valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű működését észleli, felhívhatja a minisztert a szükséges intézkedés megtételére, és kezdeményezheti a felelősség megvizsgálását; a miniszter a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a Bizottságot;
g) véleményezi a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének részletes tervezetét, a titkos információgyűjtésre jogosult egyéb szervezetek költségvetésének e tevékenységgel kapcsolatos tételeit, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét, a törvényjavaslatok tárgyalása során az elfogadásra vonatkozóan javaslatot tesz az Országgyűlésnek;
h) kinevezésük előtt meghallgatja a főigazgatói tisztségre jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal.
(5) A Bizottság – ha ellenőrzési jogkörének gyakorlása szempontjából szükséges – a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársát szakértői tevékenységre kérheti fel az illetékes főigazgató egyidejű értesítésével.
15. § (1) A Bizottság megkapja a nemzetbiztonsági szolgálatok által készített – a nemzetbiztonság szempontjából fontos – általános értékelő, valamint a Kormány számára készített jelentéseket.
(2) A Bizottság jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatok nem egyedi ügyekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseibe betekinteni.
(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyűlési képviselőre vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozójára vonatkozóan információgyűjtő tevékenységet kezdenek (folytatnak), e tényről a miniszter haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Az ügyben érintett képviselő e tevékenységről nem kaphat tájékoztatást.
16. § (1) A Bizottság által folytatott parlamenti ellenőrzés során a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatási kötelezettsége – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem terjed ki azon információk szolgáltatására, amelyek átadása konkrét ügyben a módszer, illetve forrás (közreműködő személye) védelméhez fűződő kiemelt súlyú nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetné.
(2) A Bizottság a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységéhez kapcsolódó vizsgálata során tagjai kétharmadának egyetértésével kötelezheti a minisztert és a főigazgatót a titkos információgyűjtés során belföldön alkalmazott módszerre vonatkozó olyan adatok szolgáltatására, amelyek ismerete a jogellenesség megítélése szempontjából elengedhetetlen. Az így megismert adat kizárólag a Bizottság eljárása során használható fel.
17. § (1) Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: Honvédelmi Bizottság) folyamatosan ellenőrzi a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak megvalósulását, ennek keretén belül
a) a miniszter – legalább évente egyszer – tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről;
b) a miniszter tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos kormányhatározatokról;
c) a Honvédelmi Bizottság kinevezésük előtt meghallgatja a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói tisztségére jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal.
(2) A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést.
(3) A Honvédelmi Bizottság tagjai megbizatásuk teljes időtartama alatt nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.
18. § (1) A Bizottság ülései az ellenőrzési jogkör gyakorlása, a Honvédelmi Bizottság ülései a 17. §-ban meghatározott jogkör gyakorlása során zártak.
(2) A Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagjait az e minőségükben birtokukba jutott állam- és szolgálati titkot tartalmazó információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a bizottsági tagság megszűnését követően is fennáll.
(3) A Bizottság e törvényben szabályozott parlamenti ellenőrzési eljárása nem érint más, jogszabályban meghatározott bírósági vagy egyéb eljárást.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok jogszerű működésével kapcsolatos panaszra vagy bejelentésre a Bizottság válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyűjtő tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.
19. § (1) A Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték az e törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzést.
(2) Az Országgyűlés elnöke – a fontos és bizalmas munkakörre jelölt személyek ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint – köteles nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményezni a Bizottságba a képviselőcsoportok vezetői által jelölt képviselők tekintetében. A képviselőcsoportok vezetői legfeljebb kétszer annyi jelöltet nevezhetnek meg, mint amennyi tag ajánlására jogosult a képviselőcsoport.
(3) A bizottsági tagságra jelölt képviselő tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi el. Amennyiben kockázati tényező merül fel, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója erről tájékoztatja az érintett képviselőt.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzését követően a képviselőcsoport vezetője ajánlást készít, amely annyi jelöltet tartalmaz, amennyi tag ajánlására jogosult a képviselőcsoport.
(5) Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényező áll fenn és a Bizottság megalakítására még nem került sor, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kockázati tényezőről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és az érintett képviselőcsoport vezetőjét.
(6) Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényező áll fenn és már működő Bizottságba kerül sor új tag megválasztására, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kockázati tényezőről tájékoztatja a Bizottságot és az érintett képviselőcsoport vezetőjét.
(7) Ha az érintett képviselőcsoport vezetője a jelölést a tájékoztatást követően is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott esetben az Országgyűlés elnöke, a (6) bekezdésben meghatározott esetben szavazattöbbséggel a Bizottság dönt.
(8) A Bizottság tagjai megbízatásuk teljes időtartama alatt nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.
A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya
20. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya hivatásos állományú személyekből és közalkalmazottakból áll. A hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a közalkalmazotti jogviszony részletes szabályait külön törvények állapítják meg.
(2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai a Magyar Honvédség állományába tartoznak. Szolgálati viszonyukra a hivatásos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(3) A miniszter jogosult munkavégzés céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az irányítási feladatok ellátását segítő szervezetbe berendelni.29
21. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya határozatlan időtartamra létesített különleges szolgálati jogviszony, amelyben a szolgálat függelmi rendben, fokozott veszélyeztetettségben történik.
(2) Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgárral létesíthető, aki rendelkezik a szolgálati beosztásához előírt iskolai végzettségi és szakképesítési, egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételekkel, megfelel a miniszter által meghatározott további követelményeknek, valamint hozzájárul a szolgálati jogviszony létesítése és fenntartása céljából lefolytatandó biztonsági ellenőrzéshez és az ellenőrzés kockázati tényezőt nem tár fel.
(3) A szolgálatra való alkalmasság a szolgálati jogviszony létesítésekor és annak fennállása idején is ellenőrizhető.
22. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja
a) fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek minősül;
b) állampolgári jogait az e törvényben és a szolgálati jogviszonyra vonatkozó külön törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja;
c) pártnak nem lehet tagja, politikai tevékenységet nem folytathat;
d) társadalmi szervezetbe történő belépési szándékát köteles előzetesen a főigazgatónak bejelenteni, a főigazgató a tagsági viszonyt megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti (összeférhetetlenség);
e) nem folytathat olyan tevékenységet, amely a hivatásos szolgálati jogviszonyhoz méltatlan, vagy a szolgálati feladatok pártatlan, befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné;30
f) munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a főigazgató előzetes engedélyével létesíthet; az engedélyt az e) pontban meghatározott esetekben, valamint akkor kell megtagadni, ha a jogviszony létesítése a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, ha a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben szerzett információkkal való visszaélésre adhat alkalmat, illetve, ha a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja köteles
a) esküt tenni,
b) a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni,
c) elöljárója utasításának a 27. §-ban foglaltak figyelembevételével engedelmeskedni,
d) a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit minden törvényes eszközzel érvényesíteni és – ha kell, élete árán is – megvédeni.
23. § (1) A közalkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyan feladatköröket látnak el, amelyekben – a különös követelményeket támasztó – hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál közalkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, valamint írásban hozzájárulnak a jogviszony létesítése és fenntartása céljából folytatandó biztonsági ellenőrzéshez.
(3) A hivatásos szolgálati beosztás közalkalmazotti munkakörré, illetőleg a közalkalmazotti munkakör hivatásos szolgálati beosztássá átminősíthető. Az átminősítettek jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.
24. § A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok tevékenységére vonatkozó, tudomásukra jutott állam- és szolgálati titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely magába foglalja az állam- és szolgálati titok megőrzését és védelmét is. A titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói adhatnak felmentést. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a titoktartási kötelezettség az alkalmazás megszűnése után is terheli.
25. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak beosztási illetményük 25%-áig terjedő titkosszolgálati pótlék adható. A pótlékra jogosító beosztásokat – a főigazgató javaslatára – a miniszter határozza meg. E pótlék a szolgálati időpótlék számítása során nem vehető figyelembe.
A nemzetbiztonsági szolgálatok működési alapelvei
26. § A nemzetbiztonsági szolgálatok belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasításkiadás rendjét úgy kell meghatározni, hogy az egyéni felelősség mindig megállapítható legyen.
27. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait, kivéve, ha azzal nyilvánvalóan bűncselekményt követne el.
(2) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a kapott utasítás végrehajtását az (1) bekezdésben foglaltak alapján megtagadja, e tényről jelentést tesz a főigazgatónak. A főigazgató a jelentést haladéktalanul köteles továbbítani a miniszternek és a Bizottságnak.
(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja jogellenes tevékenységre kap utasítást, köteles e tényre felhívni az utasítást adó figyelmét, az utasítás végrehajtását – az (1) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tagadhatja meg.
(4) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok tagja a szolgálatok jogellenes működését észleli, észrevételéről írásban jelentést tehet a miniszternek. A miniszter köteles a bejelentést kivizsgálni, valamint a vizsgálat elrendeléséről és annak eredményéről a Bizottságot és a bejelentőt tájékoztatni.
28. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében együttműködnek egymással.
(2) Az állami szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok egymás munkáját kölcsönösen segítik. Az együttműködés részletes szabályait – a törvényi előírások keretei között – külön megállapodások rögzítik.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során együttműködhetnek természetes személyekkel, jogi személyekkel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel. Az együttműködés részletes szabályait – a törvényi előírások keretei között – külön megállapodások rögzíthetik.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és kötelezettségvállalások alapján együttműködhetnek külföldi titkosszolgálatokkal.
(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat – a törvényi előírások keretei között – az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzítik.
29. § (1) A Kormány tagjai feladatkörükben – e törvény keretei között – írásban kérhetik a minisztertől információs igények megjelölését a nemzetbiztonsági szolgálatok részére. A kérést indokolni kell és jelezni, hogy az információt más forrásból nem lehet beszerezni.
(2) Az állami szervek kötelesek a 11. § (6) bekezdésében meghatározott tevékenységhez szükséges információkról – a Kormány által meghatározottak szerint – térítésmentesen adatszolgáltatást teljesíteni.
30. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, a központi energiaellátó és hírközlési rendszereket üzemeltető, a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat – alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelő – munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok – külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra – munkaviszonyt kezdeményezhetnek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezeteknél.
(3)31 A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, az Országgyűlési Biztos Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál.
(4) A foglalkoztatás nemzetbiztonsági jellegével kapcsolatos speciális szabályokat – a hatályos jogszabályok keretei között – a nemzetbiztonsági szolgálatok és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza. A munkaviszony létesítésének nemzetbiztonsági jellege államtitok, kivéve, ha a megállapodást kötő felek eltérően rendelkeznek.
A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések
31. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 32–36. §-ban meghatározott intézkedéseket a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve az ilyen bűncselekmények elkövetőjének elfogása érdekében alkalmazhatja.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása során a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a közérdekű adatok nyilvánosságához, valamint a birtokvédelemhez fűződő jogokat e törvényben foglaltak szerint korlátozhatják.
(4) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(5) Az intézkedés során kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell sérülés okozását.
(6) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
32. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bűncselekmény tetten ért elkövetőjét elfoghatja és előállíthatja, ennek érdekében a cselekvés abbahagyására, illetve az ellenszegülés megtörésére kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. Az elfogást követően az előállítást azonnal végre kell hajtani.
33. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja bilincset alkalmazhat a 32. §-ban szabályozott esetben a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy
a) önkárosításának megakadályozására;
b) támadásának megakadályozására;
c) szökésének megakadályozására;
d) ellenszegülésének megtörésére.
34. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja szolgálati lőfegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg.32
35. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az e törvényben foglaltak szerint lőfegyverhasználati jog illeti meg. A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy kivételesen utasításra történhet.
(2) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül.
36. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – a jogos védelem és a végszükség esetein kívül – lőfegyvert használhat
a) az élet elleni vagy a testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás, illetve az ezekkel történő közvetlen fenyegetés elhárítására;
b) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 139. §), a rombolás (Btk. 142. §), a kémkedés (Btk. 147. §), a népirtás (Btk. 155. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a légijármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §) bűncselekmények elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására;
c) a nemzetbiztonsági szolgálattal összefüggő államtitoknak személy vagy dolog elleni erőszakkal történő jogosulatlan megszerzése és az erre irányuló kísérlet esetén;
d) a nemzetbiztonsági szolgálat objektumát ért vagy azt közvetlenül fenyegető támadás elhárítására.
(2) A lőfegyverhasználatot meg kell előznie
a) a jogellenes tevékenység abbahagyására irányuló felszólításnak;
b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának;
c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztető lövésnek.
(3) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy egészben teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő és a késedelem a hivatásos állomány tagját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
(4) A lőfegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.
(5) A lőfegyverhasználatot, illetőleg a figyelmeztető lövés leadását – annak következményeitől függetlenül – az intézkedést követően haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.
(6) Lőfegyver – a jogos védelem és a végszükség kivételével – nem használható láthatóan terhes nővel és gyermekkorúval szemben.
37. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által foganatosított, a 32–36. §-ban meghatározott intézkedések ellen az érintett – akadályoztatása esetén hozzátartozója – panasszal élhet.
(2) A panaszt az intézkedésnek az érintett tudomására jutásától számított 8 napon belül a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójához kell benyújtani. A kifogásolt intézkedéstől számított 5 éven túl panasz nem terjeszthető elő.
(3) A panasz tárgyában a főigazgató a beérkezéstől számított 8 napon belül dönt.
(4) A döntés ellen a panaszos a közléstől számított 8 napon belül a miniszternél fellebbezéssel élhet. A miniszter a beérkezéstől számított 8 napon belül az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(5) Az elmulasztott határnaptól számított 30 napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni.
(6) A miniszter határozatának felülvizsgálatát az érintett a polgári perrendtartásnak a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó XX. fejezetének szabályai szerint kérheti. Az eljárásra kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes. A bíróság a megtámadott törvénysértő határozatot megsemmisíti.
A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése
38. § A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátásának érdekében személyes adatot (ezen belül különleges adatot) és közérdekű adatot (a továbbiakban együtt: adat) kezelnek.
39. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be
a) az érintett önkéntes, illetve e törvényben előírt kötelező adatszolgáltatásával;
b) nyílt forrásból;
c) adatkezelést végző szerv adatszolgáltatásából;
d) titkos információgyűjtéssel.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az adatkezelés során kötelesek az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges, ugyanakkor az érintett személyiségi jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.
(3) A fontos és bizalmas munkakört betöltő, illetve az ilyen munkakörbe jelölt személyek az e törvényben meghatározott biztonsági ellenőrzéssel összefüggő személyes, köztük különleges adatokat kötelesek az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatok számára közölni.
40. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – bármely adatkezelési rendszerből – az adatkérés céljának megjelölésével – adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérést hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíteni kell. Az adattovábbítás tényét mind az átadó, mind az átvevő szervnél dokumentálni kell.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az állami szervek, a pénzintézetek, a biztosítóintézetek és a távközlési szolgáltatást végző szervezetek által kezelt nyilvántartások adatait térítés nélkül kérhetik, illetve vehetik igénybe. Egyéb adatkezelő szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérésével kapcsolatos költségeit utólag érvényesítheti.
(3)33 A nemzetbiztonsági szolgálatok a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervtől történő adatkérés, az érintettel és más adatkezelővel való kapcsolattartás során, és nyilvántartásaikban az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából – jogszabályban meghatározott módon – személyi azonosítót, természetes személyazonosító adatokat, valamint adóazonosító jelet, illetve egyéb azonosítókat használhatnak.
41. § (1)34 A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervek, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Rendőrség nyilvántartásaiban, az egyéb igazgatási, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben írásban – az intézkedés céljának megjelölésével – jelzések elhelyezését rendelhetik el.
(2) A jelzésben a nemzetbiztonsági szolgálatok adatváltozást, illetve az érintett személyre vonatkozó megkeresés esetében értesítés adását, továbbá a határforgalomra vonatkozóan – írásban – az érintett feltartóztatását is kérhetik. Az érintett szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésében foglalt intézkedést teljesíti.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok haladéktalanul kötelesek intézkedni a jelzés elhelyezésének megszüntetéséről, ha az arra okot adó körülmény megszűnt.
42. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérése, adatbetekintése és adatszolgáltatása, a jelzések elhelyezésének ténye, illetve mindezek tartalma államtitoknak minősül.
(2) Az az adatkezelő szerv, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok részére az általa kezelt nyilvántartásokból adatszolgáltatást teljesített, adatbetekintést biztosított, illetőleg nyilvántartásában a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére jelzést helyezett el, mindezek tényéről, tartalmáról, valamint a megtett intézkedésekről az érintettet, illetőleg más személyt vagy szervezetet nem tájékoztathat.
(3) A hatósági jogkörrel nem rendelkező adatkezelő szerv vagy intézmény vezetője az adatbetekintés, illetve az adatszolgáltatás elrendelése ellen – halasztó hatállyal nem bíró – panasszal fordulhat a miniszterhez.
43. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat hivatalból üldözendő bűncselekményi tényállás megvalósítására utal, vagy más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, és az adatátvevő maga is jogosult az adat megszerzésére.
44. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok e törvény alapján feladataik ellátása érdekében egymástól adatot kérnek, illetve egymásnak adatot szolgáltatni kötelesek.
(2)35 A Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a bíróság, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási szervek a konkrét cél megjelölésével – a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben – a nemzetbiztonsági szolgálatoktól adatok igénylésére jogosultak.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatközlése nem eredményezheti a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő személy (adatforrás) felfedését. A titkos információgyűjtő módszer és forrás védelme érdekében az átadott adat felhasználására vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói korlátokat határozhatnak meg.
(4) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek az átvett adatoknak az e törvényben, illetve az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti kezeléséért, kötelesek az átvett adatokat, azok felhasználását nyilvántartani és kérésre a nemzetbiztonsági szolgálat számára arról tájékoztatást adni.
45. § A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi adatkezelő részére személyes adatokat továbbíthatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között.
46. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyes adatok továbbításáról nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza
a) az adatigénylési kérelmet;
b) az adatkérő nyilvántartási azonosítóját;
c) az adattovábbítás idejét;
d) az adatszolgáltatást tartalmazó iratok és egyéb dokumentumok másodpéldányát.
47. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok – konkrét feladataik teljesítése érdekében, ha az adatvédelem és az adatbiztonság feltételei a másik adatkezelő részéről is biztosítottak – adatkezelési rendszereiket egymás és más állami adatkezelő szervek adatkezelési rendszerével összekapcsolhatják.
(2) Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követően meg kell szüntetni, az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az eljárás befejezését követően törölni kell.
48. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatokról, és a 46. §-ban meghatározott adattovábbítási nyilvántartásból az érintett kérelmére történő tájékoztatást, a személyes adatainak törlését, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat által kezelt közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója – nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelme érdekében – megtagadhatja.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az érintettektől érkező kéréseket nyilvántartják, a kérelmekről, elbírálásuk módjáról, az elutasítás indokairól évente tájékoztatják az adatvédelmi biztost.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok szolgálati titokká minősített adataival kapcsolatban az érintettnek – az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 11. § (3) bekezdésben biztosított – adatbetekintési jogát a főigazgató nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja.
49. § (1) A főigazgatók gondoskodnak az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás, törlés és megsemmisülés megelőzéséről, illetőleg az illetéktelen hozzáférést megakadályozó védelemről (adatbiztonság).
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok kötelesek rendszeresen ellenőrizni az általuk kezelt személyes adatok helyességét. A valóságnak meg nem felelő adatokat helyesbíteni kell, az adatkezelés során a tényeken alapuló adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen vagy becslésen alapuló adatoktól.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a hatósági feladatkörükhöz kapcsolódó adatokat az egyéb adatoktól elkülönítetten kezelik.
50. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik
a) a biztonsági okmányok adatait az érvényesség lejártától számított 10 évig;
b) a rejtjeltevékenység felügyelete és irányítása során kiadott dokumentumokat az érvényesség lejártától számított 10 évig;
c) a nemzetbiztonsági ellenőrzési és védelmi feladatok ellátása során keletkezett adatokat a beosztás, illetve a tisztség megszűnésétől számított 20 évig;
d) az a)–c) pontokban fel nem sorolt feladatkörben gyűjtött személyes adatokat az adatgyűjtés megszüntetésétől számított 70 évig.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt személyes adatot haladéktalanul törölni kell, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelt;
b) bíróság az adatvédelmi eljárás során az adat törlését elrendelte;
c) az adat kezelése jogellenes;
d) a 60. § (2) bekezdésében meghatározott esetben;
e) az adat kezelése nyilvánvalóan szükségtelen.
(3) A törlési kötelezettség – a (2) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott esetek kivételével – nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyagok védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári megőrzésre kell átadni.
51. § (1) A miniszter, illetve a főigazgatók hozzájárulásával hozhatók nyilvánosságra – az állam- és szolgálati titkot tartalmazó adatokon túlmenően – a nemzetbiztonsági szolgálatok
a) objektumaival és személyi állományával,
b) eszközbeszerzéseivel és egyéb szerződéseivel,
c) biztonsági ellenőrzési és védelmi feladataival
kapcsolatos adatok.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére vonatkozó kérelem elutasításáról, az elutasítás indokairól a nemzetbiztonsági szolgálatok évente értesítik az adatvédelmi biztost.
52. § (1)36 Az országgyűlési biztos a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében külön törvényben meghatározottak szerint jár el.
(2) Az adatvédelmi biztost a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő eljárása során az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogosítványai illetik meg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az adatvédelmi biztos betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelésének szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatokba és utasításokba.
(4)37 Az országgyűlési biztos és az adatvédelmi biztos tevékenységét a főigazgatók – e törvény keretei között – kötelesek elősegíteni.
Titkos információgyűjtés
53. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a 4–9. §-okban foglalt feladataik teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathatnak; ez nem terjed ki a 4. § h) pontjában és a 8. § (1) bekezdés d)–e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátására.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyűjtés speciális eszközeit és módszereit csak akkor használhatják, ha az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg.
Külső engedélyhez nem kötött
titkos információgyűjtés
54. § (1) A titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok
a) felvilágosítást kérhetnek;
b) a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek;
c) titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;
d) az információgyűjtést elősegítő információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak;
e) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;
f) a saját személyi állományuk és a velük együttműködő természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedőokmányt készíthetnek és használhatnak fel;
g) fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;
h) a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;
i) az 56. §-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;
j)38 hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthetnek.
(2) Rendvédelmi szerv fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.
55. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész előzetes jóváhagyásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az érintett személlyel történő együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.
(2) Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg.
(4)39 A megállapodás létrejötte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok megtérítik azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli. A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli.
Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés
56. § A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján
a) lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;
b) a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik;
c) levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik;
d) közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési szolgáltatás útján továbbított közleményt megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik.
57. § (1)40 Az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztést az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal és – a 8. § (1) bekezdésének f), valamint a 9. § d) pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója nyújthat be.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell
a) a titkos információgyűjtés helyét, az érintett vagy érintettek nevét vagy körét, illetőleg az azonosításra alkalmas – rendelkezésre álló – adatokat;
b) a titkos információgyűjtés megnevezését és szükségességének indokolását;
c) a tevékenység kezdetét és végét napban meghatározva;
d) az 59. §-ban meghatározott engedély iránti előterjesztés esetén annak indokolását, hogy adott ügyben arra a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez feltétlenül szükség volt.
58. § (1) Az 5. § b), d), h)–j), valamint a 7. § b), d), i)–k) pontjaiban meghatározott nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtést a Fővárosi Bíróság elnöke által e feladatra kijelölt bíró engedélyezi.
(2)41 Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi.
(3)42 A bíró, illetve az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: engedélyező) az előterjesztés benyújtásától számított 72 órán belül határozatot hoz. Az előterjesztésnek helyt ad, vagy azt megalapozatlansága esetén elutasítja. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) Az engedélyező a titkos információgyűjtést esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezi. Ezt a határidőt az engedélyező indokolt esetben – a főigazgatók előterjesztése alapján – további 90 nappal meghosszabbíthatja.
(5) A bíró a határidő meghosszabbítására vonatkozó döntése kialakításánál megismerheti az adott ügyben általa engedélyezett titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat.
(6) Az engedélyező eljárásáról, illetve a titkos információgyűjtés tényéről az érintettet nem tájékoztatja.
Kivételes engedélyezés
59. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtés folytatását legfeljebb az engedélyező döntéséig engedélyezhetik, ha a titkos információgyűjtés külső engedélyeztetése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez fűződő érdeket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külső engedély iránti előterjesztést a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kötelesek engedélyezésükkel egyidejűleg benyújtani.
(3) Ugyanabban az ügyben – kivéve, ha a nemzetbiztonságot közvetlenül veszélyeztető új tény merül fel – csak egyszer rendelhető el az (1) bekezdésben meghatározott kivételes engedélyezés alapján titkos információgyűjtés.
A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés megszüntetése
60. § (1) A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha
a) az engedélyben meghatározott célját elérte;
b) a további alkalmazásától eredmény nem várható;
c) a határideje meghosszabbítás nélkül lejárt.
d) a titkos információgyűjtés bármely okból törvénysértő.
(2) Az 59. § (1) bekezdésében meghatározott kivételes eljárás esetén a titkos információgyűjtést akkor is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a titkos információgyűjtés folytatását az engedélyező nem engedélyezi. Ebben az esetben a titkos információgyűjtés során nyert adatokat – az állam- és szolgálati titkot tartalmazó iratok megsemmisítési rendjére vonatkozó törvényi előírások szerint – haladéktalanul meg kell semmisíteni.
A titkos információgyűjtésre vonatkozó
egyéb szabályok
61. § (1) Ha a titkos információgyűjtésre a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint kerül sor, a titkos információgyűjtéshez szükséges engedély beszerzése az alkalmazást megrendelő szerv feladata. Az alkalmazás jogszerűségéért a megrendelő szerv, a végrehajtásért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felel.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata keretében alkalmazott titkos információgyűjtés során nyert valamennyi adatot a megrendelő szerv számára továbbítja, a továbbított adatokat a Szakszolgálat nyilvántartásából törölni kell.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató feladataival kapcsolatosan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a megrendelő szervezet írásbeli megkeresését a szükséges engedéllyel,
b) a megkeresésben megjelölt személyek azonosításához szükséges személyes adatokat,
c) az adott ügyben felhasznált titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek leírását,
d) a megrendelő szervezet részére továbbított adathordozók jegyzékét.
(4) A közölt adatok hitelességéért az adatszolgáltató, a felhasználásáért, illetve az erre alapozott intézkedések megtételéért vagy elmulasztásáért a titkos információgyűjtést megrendelő szerv felelős.
62. § A titkos információgyűjtés során beszerzett adatok a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként való esetleges felhasználásáig, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködő természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kiléte, az információgyűjtés ténye és technikai részletei államtitoknak minősülnek. Az együttműködő személyek és szervezetek e tevékenységükkel kapcsolatban a miniszter vagy a főigazgatók engedélye nélkül adatokat nem hozhatnak nyilvánosságra.
A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok
63. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésükben az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásaik fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethetnek. A speciális működési kiadásokat összevontan – az általános számviteli szabályoktól eltérően – egy összegben kell szerepeltetni.
(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek a nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.
(3)43 A nemzetbiztonsági szolgálatok által az együttműködő magánszemély részére kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadnia.
(4)44 A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának e jogviszonyával összefüggő külszolgálata alapján kifizetett jövedelemből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadnia.
64. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében – a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn. Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre.
(2) A fedőintézmény létrehozása és fenntartása a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetéséből történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek.
(3) Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a nemzetbiztonsági szolgálatokat illeti.
(4)45 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései a fedővállalkozásra nem vonatkoznak.
65. §46 A nemzetbiztonsági szolgálatok a 63. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhetnek.
66. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési kiadásai felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés – a 11. § (2) bekezdésének f) pontját kivéve – nem végezhető.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.
A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés szabályai
67. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által nyújtott nemzetbiztonsági védelem (a továbbiakban: védelem) célja az 1. számú mellékletben meghatározott személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötődő védett információk jogellenes megszerzését célzó – ezáltal a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit sértő vagy veszélyeztető – leplezett törekvések felderítése és elhárítása.
(2) A védelem ellátása során a nemzetbiztonsági szolgálatok a védendő személyt érintően csak írásbeli beleegyezésével alkalmazhatják a titkos és nyílt információgyűjtés eszközeit és módszereit.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok rendszeresen tájékoztatják a védendő személyt a védelem során tett biztonsági intézkedésekről és az intézkedések által érintett személyek köréről.
68. § (1)47 A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés) célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint – amennyiben szükséges – a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek.
(2) A biztonsági feltételek vizsgálata azon kockázati tényezők, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő.
(3) A fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek körét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt személyekre vonatkozó szabályok szerint kijelölésük, illetve megbizatásuk előtt egyszeri biztonsági ellenőrzést kell kezdeményezni az alábbi személyek tekintetében:
a) a titkos információgyűjtést engedélyező bíró,
b) valamennyi miniszter,
c) a Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagja, illetve e két bizottság eljárásában közreműködő szakértő,
d) az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész,
e)48 az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervvel közreműködő olyan személy, akinek feladata ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)–(6) bekezdésében szereplő, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismernie,
f)49 a Független Rendészeti Panasztestület tagjai.
69. § (1) A köztársasági elnök kezdeményezi az ellenőrzést
a) a Magyar Honvédség parancsnoka és vezérkari főnöke,
b)50
c) a Köztársasági Elnök Hivatala vezető beosztású munkatársai
tekintetében.
(2) Az Országgyűlés elnöke kezdeményezi az ellenőrzést
a) az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságába és Honvédelmi Bizottságába jelölt képviselők,
b) az Országgyűlés Hivatalának vezető beosztású munkatársai
c)51 a Független Rendészeti Panasztestület tagjai
tekintetében.
(3) A miniszterelnök kezdeményezi az ellenőrzést
a) valamennyi miniszteri tisztségre jelölt személy,
b) az államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
c) a Miniszterelnöki Hivatal vezető beosztású munkatársai,
d)52 a Kormány irányítása alatt álló az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező szervek vezetői, helyettesei, és a vezetőkkel azonos jogállású más közszolgálati vezetők
tekintetében.
(4) Az illetékes miniszter kezdeményezi az ellenőrzést
a)53 a szakállamtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
b) a nagykövetek és az önálló külképviseleteket irányító főkonzulok,
c)54 a központi hivatalok vezetői, valamint a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetők,
d) a minisztériumi főosztályvezetők és az azonos jogállású állami vezetők,
e) az irányításuk alá tartozó rendvédelmi szervek országos parancsnokai és helyettesei, valamint a tábornokok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba kinevezettek,
f) az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezetői,
g) a többségi állami tulajdonban lévő bankok, szakosított pénzintézetek és biztosítóintézetek vezető beosztású munkatársai,
h) az általa – a 2. számú melléklet 18. pontja alapján – meghatározott munkakört betöltő személyek
tekintetében.
(5)55 A honvédelemért felelős miniszter vagy a Magyar Honvédség parancsnoka rendeli el, illetve kezdeményezi az ellenőrzést a Magyar Honvédségen belül, az illetékes miniszter által meghatározott munkakört betöltő személyek tekintetében.
(6) Az országos rendőrfőkapitány kezdeményezi az ellenőrzést
a) a rendőrfőkapitányok és rendőrkapitányok,
b) a Rendőrségen belül, az illetékes miniszter által meghatározott munkakört betöltő személyek
tekintetében.
(7)56
(8) A rendvédelmi szervek országos parancsnokai kezdeményezik az ellenőrzést a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott munkakört betöltő személyek tekintetében.
(9) A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik az ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai tekintetében.
(10) A Fővárosi Bíróság elnöke kezdeményezi az ellenőrzést a titkos információgyűjtést engedélyező bírói tisztségre jelölt személyek tekintetében.
(11) A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke kezdeményezi az ellenőrzést a Bizottság eljárása során szakértőnek jelölt személyek tekintetében. A Honvédelmi Bizottság elnöke kezdeményezi az ellenőrzést a Honvédelmi Bizottság eljárása során szakértőnek jelölt személyek tekintetében.
(12) A legfőbb ügyész kezdeményezi az ellenőrzést az általa az 55. § alapján kijelölt ügyész tekintetében.
(13) A titokbirtokos szerv vezetője kezdeményezi az ellenőrzést a 68. § (4) bekezdésének e) pontjában és a 2. számú melléklet 19. pontjában meghatározott személyek tekintetében.
(14)57 A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke kezdeményezi az ellenőrzést olyan személyek tekintetében, akiknek feladataik ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatokat szükséges megismerniük, ha az (1)–(13) bekezdés alapján nem állapítható meg az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult személy.
70. § (1) A fontos és bizalmas munkakörbe történő kinevezés előtt kezdeményezni kell a jelölt személy ellenőrzését.
(2) A fontos és bizalmas munkakört betöltő személy ellenőrzését a kezdeményezésre jogosult saját mérlegelési jogkörében – de legalább ötévenként – kezdeményezi.
(3) Az ellenőrzésre kötelezett munkakör, illetve tisztség betöltésére jelentkező vagy felkért személyt (szakértőt) előre tájékoztatni kell a biztonsági ellenőrzés elrendelésének lehetőségéről és annak lehetséges módjairól.
(4) Ellenőrzés csak a fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személy (a továbbiakban együtt: érintett személy) előzetes írásbeli hozzájárulásával folytatható.
(5) Ha az érintett személy az ellenőrzéshez nem járul hozzá, fontos és bizalmas munkakörben nem alkalmazható.
(6) A biztonsági ellenőrzést kezdeményezni jogosult személy az ellenőrzés elrendelésére – a 71. §-ban meghatározott kérdőív megküldésével egyidejűleg – írásban kéri fel a minisztert. A miniszter az ellenőrzést elrendeli.
71. § (1) Az érintett személy az ellenőrzés kezdeményezését megelőzően – a jogosult, illetve az általa kijelölt személy kérésére – a 3. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet tölt ki.
(2)58 A 2. számú melléklet 1–17. pontjaiban, valamint a 68. § (4) bekezdés a)–d) pontjaiban felsorolt személyek a 3. számú mellékletben meghatározott, ,,C'' típusú kérdőívet töltik ki. A 68. § (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott személyek a megismerendő adat minősítésétől, illetve jelölésétől függően az alábbi típusú kérdőívet töltik ki:
a) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 3. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó adatok esetében:
1. az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletében felsorolt iratokban foglalt adatot megismerő személyek ,,C'' típusú kérdőívet;
2. államtitkot tartalmazó adatot megismerő személyek ,,B'' típusú kérdőívet.
b) nemzetközi szerződés alapján átvett vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített, valamint korlátozottan megismerhető adatok esetében:
1. törvényben vagy nemzetközi szerződésben a szigorúan titkos minősítésnek megfeleltetett minősítésű adatot megismerő személyek ,,C'' típusú kérdőívet;
2. törvényben vagy nemzetközi szerződésben a titkos minősítésnek megfeleltetett minősítésű adatot megismerő személyek ,,B'' típusú kérdőívet;
3. a 2. pontban meghatározott minősítési szintet el nem érő, törvény vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján védelmet igénylő adatokat megismerő személyek ,,A'' típusú kérdőívet
(3)59 Az illetékes miniszter vagy a titokbirtokos szerv vezetője a 2. számú melléklet 18., 19. pontja alapján meghatározza azokat a munkaköröket, amelyek tekintetében az érintett személyek a 3. számú mellékletben meghatározott „A”, „B” vagy „C” típusú kérdőívet töltenek ki.
A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke a 69. § (14) bekezdésében meghatározott személyek tekintetében – a megismerendő adat védelmi szintjének megfelelően – egyedileg dönt a kitöltendő kérdőív típusáról.
(4) Ha az „A” vagy „B” típusú kérdőívhez kötődő ellenőrzés során kockázati tényező meglétére utaló adat keletkezik, az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat javasolhatja a kezdeményezőnek a „B” vagy „C” típusú kérdőív kitöltetését.
(5)60 Az ellenőrzés a kérdőívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki. Az ellenőrzést „A” típusú kérdőív esetén az elrendeléstől számított 30, „B” típusú kérdőív esetén 45, „C” típusú kérdőív esetén 60 napon belül kell lefolytatni. Ez a határidő egy esetben – az érintett személy és a kezdeményező egyidejű tájékoztatása mellett – újabb 30 nappal meghosszabbítható.
(6) Az ellenőrzésnek, a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez fűződő titokvédelmi és más biztonsági követelményekkel.
(7) Az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat az érintett személlyel konzultálhat, referens személyeket hallgathat meg, felhasználhatja a személyügyi nyilvántartások és a korábbi ellenőrzések adatait, adatkezelési rendszerekben adatellenőrzéseket végezhet – ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg, – titkos információgyűjtési eszközöket és módszereket alkalmazhat. A nemzetbiztonsági szolgálat az 56. §-ban meghatározott, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést csak a „C” típusú kérdőívhez kapcsolódó ellenőrzés során alkalmazhat.
72. § (1)61 Az ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely valamennyi felmerült biztonsági kockázati tényezőt tartalmazza. A szakvéleményben foglalt megállapításokért, illetve a szükséges tájékoztatás elmaradásáért a felelősség a nemzetbiztonsági szolgálatot terheli. A szakvéleményt a miniszter ellenjegyzi, ezt követően a nemzetbiztonsági szolgálat a szakvéleményt a kezdeményezőhöz továbbítja. A kezdeményező a szakvéleményt a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbítja, ha az érintett személynek feladatai ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatokat szükséges megismernie.
(2) Az ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról – kivéve a bűncselekmény elkövetésére utaló körülményeket – a kezdeményező tájékoztatja az érintett személyt.
(3) Az érintett személy a biztonsági szakvéleményben szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal kapcsolatosan – a 11. § (5) bekezdés alapján – panasszal élhet a miniszternél, illetve ezt követően a Bizottságnál.
(4)62 A kezdeményező a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott szakvéleményt – az Országgyűlés elnöke a 19. § (7) bekezdése szerint korlátozással – döntése kialakításánál szabadon mérlegeli. Ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbított szakvélemény kockázati tényezőt tartalmaz, a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítvány nem adható ki.
(5) Az ellenőrzéshez kitöltött kérdőív, valamint az ellenőrzés során a szolgálatok által beszerzett adatok államtitoknak minősülnek.
Záró rendelkezések
73. §63 Ha a nemzetbiztonsági szolgálatoknál létszámleépítésre kerül sor, nem alkalmazhatók a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény IV. Fejezete 23. §-ának (2) bekezdése, valamint az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatására vonatkozó szabályai.
Értelmező rendelkezések
74. § E törvény alkalmazásában
a) nemzetbiztonsági érdek: a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos rendjének védelme, ennek keretén belül
– az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú törekvések felderítése,
– az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések felfedése és elhárítása,
– a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű információk megszerzése,
– az ország az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító alkotmányos rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és az alkotmányos intézmények működésének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések felderítése és elhárítása,
– a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és megakadályozása;
b)64 állami szerv: a minisztériumok, a központi államigazgatási szervek, az ügyészség, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek;
c) rendvédelmi szerv: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a polgári védelem állami szervei, a hivatásos tűzoltóság, a vám- és pénzügyőrség, valamint a büntetésvégrehajtási szervezet;
d) lakás: a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívüli minden egyéb helyiség vagy terület;
e) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
75. § (1)65
(2) Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály rendvédelmi vagy rendészeti szerveket említ, azon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat is érteni kell.
(3) Ahol jogszabály a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében felügyelő minisztert említ, azon a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító illetékes minisztert kell érteni.
Hatálybalépés
76. § (1) E törvény a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak kivételével a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
(2) A 25. §-ban meghatározott rendelkezés 1996. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 63. § (3) bekezdése és a 89. § (3) bekezdése 1997. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 14. § (4) bekezdésének c)–e) pontjai, a 15. §, valamint a 27. § (2) és (4) bekezdései a Bizottságnak a 19. §-ban foglaltak szerint történő megalakítását követően lépnek hatályba.
(5) E törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja.
Felhatalmazó rendelkezések
77. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:
a) a rejtjeltevékenység szakirányításának és hatósági felügyeletének rendjét;
b)66 a biztonsági okmányok körét, a biztonsági okmányvédelemre jogosult szervezet feladat- és hatáskörét, a biztonsági okmányvédelem eljárási szabályait;67
c) a titkos információgyűjtés feltételeinek biztosítása érdekében a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek és a távközlési szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek együttműködésének rendjét és szabályait.68
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy határozatban megállapítsa:
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékességének, valamint egymással és más szervekkel történő együttműködésének szabályait;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének fő irányait;
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb állami szerv tájékoztató tevékenységének rendjét, valamint a nemzetbiztonsági információk értékelésének, hasznosításának szervezeti kereteit és részletes szabályait;
d) a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények körét.69
(3) A Kormány a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül biztosítsa a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok és szervezeteik e törvény 2. §-ának (1) bekezdése szerinti működését.
78. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok lakásgazdálkodása, valamint a lakáscélú munkáltatói támogatás rendjét;
b) a szolgálati fegyver rendszeresítésének, viselésének rendjét és használatának részletes szabályait;70
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe való belépés rendjét;71
d) a miniszteri elismerések adományozásának rendjét;
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy utasításban megállapítsa:
a) a szolgálatra való alkalmasság különleges feltételeit, az alkalmassági feltételek ellenőrzésének szabályait;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok fedőintézmények létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának általános szabályait;
c) mindazokat az eljárásokat, amelyeket a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály saját hatáskörű szabályozásként ír elő;
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok védelemre jogosult vezetőinek körét, a védelmi intézkedések részletes szabályait.
(3)72 Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy – a miniszterrel egyetértésben – rendeletben megállapítsa azon munkaköröket, amelyek – a 2. számú melléklet 18. pontja alapján – fontos és bizalmas munkakörnek minősülnek, illetve e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenőrzések szintjét.73
Hatályukat vesztő rendelkezések
79. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)74
b) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 26. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata:
c)–f)75
g) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 11. §-ának g) pontja és a 77. §-a.
h)–j)76
80. §77
81. §78
82–84. §79
85. §80
86. § A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének első mondata a következő szövegrésszel egészül ki:
[3. § (2) Nincs helye sztrájknak]
87. § Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 16. §-ának (2) bekezdése a következők szerint módosul:
88. §81
89. §82
90. § (1) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése a következők szerint módosul:
(2) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 9. §-ának (3) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
91. §83
1. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez
A védelem alá eső tisztségek:
1. a köztársasági elnök,
2. a miniszterelnök,
3. az Országgyűlés elnöke, alelnökei,
4. az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai,
5. a Legfelsőbb Bíróság elnöke és elnökhelyettesei,
6. a miniszterek,
7. a legfőbb ügyész és helyettesei,
8. az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei,
9.84 az országgyűlési biztos,
10. az Országgyűlés Nemzetbiztonsági és Honvédelmi Bizottságának tagjai,
11. a titkos információgyűjtést engedélyező bírók,
12. a legfőbb ügyész által az 54. § alapján kijelölt ügyész,
13. a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei.
2. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez
Fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek:
1. a nagykövetek és az önálló külképviseleteket irányító főkonzulok,
2. az államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
3.85 a szakállamtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
4.86 az autonóm államigazgatási szervek és a kormányhivatalok vezetői, helyettesei és a vezetőkkel azonos jogállású más közszolgálati vezetők,
5.87 központi hivatalok vezetői, valamit a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetők,
6. az Országgyűlés Hivatala vezető beosztású munkatársai,
7. a Köztársasági Elnök Hivatala vezető beosztású munkatársai,
8. a Miniszterelnöki Hivatal vezető beosztású munkatársai,
9. a Magyar Honvédség parancsnoka, a vezérkari főnök,
10.88
11. a rendvédelmi szervek országos parancsnokai és helyettesei,
12. az országos rendőrfőkapitány, helyettesei, a rendőrfőkapitányok és rendőrkapitányok,
13. a tábornokok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezettek,
14. a minisztériumi főosztályvezetők és az azonos jogállású állami vezetők,
15. az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezetői,
16. a többségi állami tulajdonban lévő bankok, szakosított pénzintézetek és biztosítóintézetek vezető beosztású munkatársai,
17. a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai,
18.89 a minisztériumokon, a kormányhivatalokon, a központi hivatalokon, a Magyar Honvédségen, a rendvédelmi szerveken belül a feladatkörrel rendelkező miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. §-a (2)–(6) bekezdéseiben szereplő, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük, illetve a munkakörük külső, leplezett támadás által fenyegetett,
19.90 a 18. pont hatálya alá nem tartozó, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervezeten belül a vezető által meghatározott olyan személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. §-a (2)–(6) bekezdéseiben szereplő, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük.
3. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez91
illetve ilyen munkakört betöltők biztonsági ellenőrzéséhez
felnőtt korú hozzátartozó nyilatkozata
illetve ilyen munkakört betöltők biztonsági ellenőrzéséhez
nős, nőtlen, férjezett, hajadon, elvált, élettársi közösségben élő, özvegy
(5 évre visszamenőleg):
felnőtt korú hozzátartozó nyilatkozata
illetve ilyen munkakört betöltők biztonsági ellenőrzéséhez
nős, nőtlen, férjezett, hajadon, elvált, élettársi közösségben élő, özvegy
(15 évre visszamenőleg):
Amennyiben munkaviszonya a munkáltató kezdeményezésére szűnt meg, annak körülményeit, okát részletesen ismertesse:
felnőtt korú hozzátartozó nyilatkozata
A törvényt az Országgyűlés az 1995. december 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1995. december 28.
A 2. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 2. § (1) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § g) pontja a 2001: XXXIX. törvény 96. §-ával megállapított és a 2007: I. törvény 127. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § i) pontja az 1996: XVII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § j) pontja az 1996: XVII. törvény 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § m) pontját az 1998: LXXXV. törvény 9. §-a iktatta a szövegbe. Hatályos 1998. december 24. napjától.
A 6. § d) pontja a 2007: XC. törvény 22. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § a) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § c) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § d) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § j) pontja az 1996: XVII. törvény 7. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § k) pontja az 1996: XVII. törvény 7. §-ának (4) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja, a 2007: XXVII. törvény 89. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § l) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § m) pontját az 1998: LXXXV. törvény 10. §-a iktatta a szövegbe. Hatályos 1998. december 24. napjától.
A 8. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: C. tövény 185. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdésének b) pontja a 2003: C. tövény 185. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdésének f) pontját az 1998: LXXXV. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe.
A 8. § (6) bekezdése a 2003: C. tövény 185. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § b) pontja a 2004: CV. törvény 208. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § c) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 2000: CXXV. törvény 4.§-át, illetve 5.§-ának (2) bekezdését.
A 10. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd az 5/1998. (III. 6.) HM, a 11/2002. (VIII. 12.) MeHVM rendeletet.
A 12. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (4) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd az 1/1997. (II. 26.) TNM rendeletet.
Lásd a 2/1997. (II. 26.) TNM rendeletet.
A 30. § (3) bekezdése a 2007: XXXVII. törvény 3. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd az 5/1999. (X. 27.)TNM rendeletet.
A 40. § (3) bekezdése az 1996. évi LXVI. törvény 39. §-ával megállapított, a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (2) bekezdése a 2007: XC. törvény 20. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 52. § (1) bekezdése a 2007: XXXVII. törvény 3. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 52. § (4) bekezdése a 2007: XXXVII. törvény 3. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 54. § (1) bekezdésének j) pontja a 2003: C. tövény 185. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 55. § (4) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57. § (1) bekezdése az 1998: LXXXV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
Az 58. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (3) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
A 63. § (3) bekezdésének második mondata az 1996: LXXXIII. törvény 64. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 63. § (4) bekezdését az 1997: CV. törvény 40. §-ának (16) bekezdése iktatta a szövegbe. Hatályos 1998. január 1. napjától.
A 64. § (4) bekezdését az 1997: CXVI. törvény 63. §-a iktatta be.
A 65. § a 2001: XCIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (1) bekezdése az 1998: LXXXV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (4) bekezdésének e) pontja a 2003: LIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (4) bekezdésének f) pontját a 2007: XC. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be.
A 69. § (1) bekezdésének b) pontját a 2007: XC. törvény 20. § (5) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 69. § (2) bekezdésének c) pontját a 2007: XC. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.
A 69. § (3) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 2. § (1) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 69. § (4) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 155. §-ának g) pontja szerint módosított szöveg.
A 69. § (4) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 2. § (1) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 69. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
A 69. § (7) bekezdését a 2007: XC. törvény 20. § (5) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 69. § (14) bekezdését az 1998: LXXXV. törvény 15. §-a iktatta a szövegbe.
A 71.§ (2) bekezdése a 2000: XXXIV. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.
A 71. § (3) bekezdése az 1998: LXXXV. törvény 16. §-a szerint kiegészített szöveg.
A 71. § (5) bekezdése az 1998: LXXXV. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
A 72. § (1) bekezdése az 1998: LXXXV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 72. § (4) bekezdése az 1998: LXXXV. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 73. § a 2006: CIX. törvény 126. § (2) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 74. § b) pontja a 2006: CIX. törvény 2. § (1) bekezdésének f) pontja, a 2007: XC. törvény 22. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.
A 75. § (1) bekezdését a 2007: XC. törvény 20. § (5) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
Lásd az 5/1999. (X. 27.) TNM rendeletet.
Lásd a 39/2007. (X. 10.) HM rendeletet.
A 78. § (3) bekezdése az 1998: LXXXV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a 2/2001. (III. 9.) TNM rendeletet, a 34/2004. (XII. 25.) TNM rendeletet, a 11/2005. (IV. 13.) EüM rendeletet, a 2/2006. (III. 14.) KüM rendeletet, a 13/2006. (XII. 7.) OKM rendeletet, az 5/2007. (II. 23.) KvVM rendeletet, a 14/2007. (IV. 11.) SZMM rendeletet, a 33/2007. (X. 25.) ÖTM rendeletet, a 90/2007. (XI. 17.) GKM rendeletet, a 41/2007. (XII. 14.) HM rendeletet, az 1/2008. (II. 26.) TNM rendeletet, a 23/2008. (XI. 18.) NFGM rendeletet, a 172/2008. (XII. 31.) FVM rendeletet, a 10/2009. (III. 12.) KHEM rendeletet, a 3/2009. (III. 25.) MeHVM rendeletet, a 2/2009. (VII. 10.) TM rendeletet.
A 79. § a) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 232. pontja hatályon kívül helyezte.
A 79. § c)–f) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 232. pontja hatályon kívül helyezte.
A 79. § h)–j) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 232. pontja hatályon kívül helyezte.
A 80. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 232. pontja hatályon kívül helyezte.
A 81. §-t a 2006: VII. törvény 16. § (3) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 82–84. §-okat a 2002: I. törvény 308. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 85. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 232. pontja hatályon kívül helyezte.
A 88. §-t a 2001: XL. törvény 103. § (8) bekezdésének m) pontja hatályon kívül helyezte.
A 89. §-t a 2007: CLXXI. törvény 17. § (9) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 91. §-t a 2004: CV. törvény 209. §-ának 9. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet 9. pontja a 2007: XXXVII. törvény 3. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 3. pontja a 2006: CIX. törvény 155. §-ának g) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 4. pontja a 2006: CIX. törvény 2. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 5. pontja a 2006: CIX. törvény 2. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 10. pontját a 2007: XC. törvény 20. § (5) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet 18. pontja a 2003: LIII. törvény 21. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 2. § (1) bekezdésének k) pontja, a 2007: XC. törvény 22. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 19. pontja a 2003: LIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
Az Alkotmánybíróság a 16/2001. (V. 25.) AB határozata 2. pontjával megállapította, hogy az 1995. évi CXXV. törvény 3. számú mellékletében foglalt „C” típusú biztonsági kérdőívhez tartozó Tájékoztató 3. oldala első bekezdésében foglalt rendelkezés kiadása alkotmányellenes, ahhoz joghatás nem fűződik, annak semmiféle jogi kötelező ereje nincs.
A 3. számú mellékleta „C” típusú ellenőrzéshez kötődő biztonsági kérdőív a 32/A–32/E. pontokat és az előtte lévő alcímet az 1998: LXXXV. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás