1/1995. (HK 2.) HM utasítás
1/1995. (HK 2.) HM utasítás
a Honvédelmi Érdekegyeztető Tanács létrehozásáról, illetőleg az érdekegyeztetés helyi szintű szabályozásáról*
1995.02.10.
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 11. § (1) bekezdésének l) pontja alapján – figyelemmel az m) pontra is – a honvédelmi ágazat területén az érdekegyeztetés rendjét illetően a következő utasítást adom ki:
1. § (1) Az érdekegyeztetés tárca szintű fóruma a Honvédelmi Érdekegyeztető Tanács (HOVÉT), amelyben a munkaadói és a munkavállalói oldal között létrejött megállapodás alapján a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága, valamint az ágazati érdekvédelmi szervezetek képviselői vesznek részt.
(2) A Magyar Honvédség katonai szervezeteinél az érdekegyeztetés helyi szintű működtetésére a katonai szervezet parancsnokának és az érdekvédelmi szervezetek helyi vezetőségének megállapodása alapján helyi honvédségi érdekegyeztető tanács hozható létre.
2. § (1) A honvédségi érdekegyeztető fórumok célja a megállapodást kötő felek társadalmi, gazdasági, szociális érdekeinek, törekvéseinek egyeztetése, konszenzus kialakítása, valamint az információcsere.
(2) A honvédségi érdekegyeztető tanács megalakításakor figyelemmel kell lenni a HOVÉT alapdokumentumaira (együttműködési megállapodás, ügyrend).
3. § Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
Keleti György s. k.,
honvédelmi miniszter
Melléklet az 1/1995. (HK 2.) HM utasításhoz
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Amely létrejött, egyfelől a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ), a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ), a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége (KÉSZ), másfelől a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere és a Magyar Honvédség parancsnoka között (továbbiakban: a felek), a honvédelmi ágazaton belüli érdekegyeztetés működtetésére.
1. Az együttműködő felek megállapodnak, hogy a BEOSZ, HODOSZ, KÉSZ által képviseltek szolgálati- és munkaviszonyával, élet- és munkakörülményeivel összefüggő kérdések egyeztetésére, érdekegyeztető fórumokat hoznak létre. Az érdekegyeztetés tárcaszintű fóruma a Honvédségi Érdekegyeztető Tanács (továbbiakban: HOVÉT). A HOVÉT-nak két oldala van, a munkáltatói oldal (HM, MH Parancsnokság), munkavállalói oldal (BEOSZ, HODOSZ, KÉSZ). A munkáltatói, illetve a munkavállalói szerep alapja a szolgálati jogviszony, illetve a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre és más munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályok.
2. A HOVÉT célja a megállapodást kötő felek társadalmi, gazdasági, szociális érdekeinek, törekvéseinek egyeztetése, konszenzus kialakítása, valamint az információcsere.
3. A felek az érdekegyeztető fórumokra állásfoglalásra és megállapodásra feljogosított képviselőket, valamint szakértőket delegálnak.
4. A HOVÉT a tárca döntéselőkészítő fóruma. Állásfoglalásait, javaslatait közvetlenül a vezetői döntés előtt teszi, amikor az érdekvédelmi szervezetek testületei és a HM–MH döntéseket előkészítő más fórumai már az adott kérdésben állást foglaltak.
5. A felek megállapodnak abban, hogy a HM háttérintézményeiben és az MH katonai szervezeteinél a helyi kérdések egyeztetésére, kétoldalú érdekegyeztető tanácsokat működtetnek, amelyekben a munkavállalói oldalon a helyi szinten működő érdekképviseleti szervezetek vesznek részt.
6. Ha a BEOSZ, HODOSZ és a KÉSZ tagjainak a jogszabályokban, belső rendelkezésekben biztosított jogai és érdekei sérelmet szenvednek, illetve feltételezhető, hogy annak veszélye fennáll, az érintett szervezet 8 napon belül soron kívül egyeztetést kezdeményezhet.
7. A HOVÉT soros elnöke a honvédelmi minisztert és a Magyar Honvédség parancsnokát — a HOVÉT ülést követő 3 munkanapon belül — tájékoztatja a hozott állásfoglalásokról, javaslatokról, különvéleményekről. Az érdekegyeztetés során kialakított HOVÉT állásfoglalás nem korlátozhatja a döntésre jogosult személyek és az érdekvédelmi szervezetek testületeinek jogkörét, tehát az egyhangúlag hozott állásfoglalás is csak akkor tekinthető megállapodásnak, ha azt a felek egyike sem vitatja 5 munkanapon belül.
8. A HOVÉT feladatait, működési rendjét és szervezetét — ezen együttműködési megállapodásban foglaltak figyelembevételével — egy közösen elfogadott ügyrendben szabályozzák.
9. A felek kötelezik magukat, hogy ha a megállapodásban foglaltak megszegéséről tudomást szereznek, soron kívül tájékoztatják egymást.
10. A megállapodás nyitott. A Magyar Honvédségen belül létrejövő, alapszabályában érdekvédelmi feladatot rögzítő, bejegyzett, országos szintű szervezetek külön szerződésben csatlakozhatnak hozzá.
11. A megállapodást felmondani, módosítását kezdeményezni a felekhez eljuttatott nyilatkozattal, vagy közös döntéssel lehet. A felmondási idő 90 nap.
12. A HOVÉT-et a honvédelmi miniszter utasítással hozza létre. Az utasításban — az MH parancsnokával egyeztetve — lehetőséget biztosít az MH különböző vezetői szintjein az érdekegyeztetés helyi fórumai létrehozására is.
13. A Honvédelmi Minisztérium ezen „Együttműködési megállapodást” és az elfogadott „Ügyrendet” a Honvédelmi Közlönyben közzé teszi.
14. Az „Együttműködési megállapodás” az együttes aláírás napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az 1992. március 16-án aláírt „Együttműködési megállapodás” hatályát veszíti.
A Honvédségi Érdekegyeztető Tanács
ÜGYRENDJE
ÜGYRENDJE
A Honvédségi Érdekegyeztető Tanács (továbbiakban: HOVÉT) az érdekegyeztetés tárcaszintű fóruma.
I. A HOVÉT feladatai
A HOVÉT ügykörében az érdekképviseleti szervek által képviseltek élet- és munkakörülményeit érintő kérdéseket tárgyal a következő témakörökben:
1. A tárca költségvetési (pótköltségvetési) irányelvei, javaslatok, tervek.
2. Az illetmény- (bér-) kérdések
– bérjellegű kifizetések (illetmények, pótlékok, jutalmak, törvényes járandóságok és terhek, pl. végkielégítés, túlmunkadíj stb.) szabályozása;
– béralap-megtakarítások felhasználására vonatkozó javaslatok, ajánlások;
– hosszabb távú bérpolitikai koncepciók.
3. A foglalkoztatással kapcsolatos kérdések
– foglalkoztatáspolitikai koncepciók;
– az átszervezések, leépítések, bővítések, létszámarányok tervezése, hatásvizsgálata;
– munkaerő-közvetítés, átképzés rendszere.
4. Jóléti (szociális, egészségügyi, kulturális, sport) ügyekkel kapcsolatos kérdések
– szociális juttatások (pl. segélyezés) rendszere;
– szociális intézmények, egészségügyi ellátórendszerek működési kérdései;
– üdültetéssel, regenerálással, pihenéssel összefüggő honvédségi szolgáltatások rendszere;
– ellátási, elhelyezési feltételek szabályozása;
– családtagok szociális helyzetével kapcsolatos kérdések.
5. Lakáspolitikai kérdések
– a lakásellátás, lakásgazdálkodás elvei és forrásai;
– a lakhatás támogatási formáira fordítható források, ezek elosztásának elvei, konkrét összegei.
6. Munkajogi kérdések, a biztonságos munkavégzés feltételrendszere, a munkavédelem szabályozása, az érdekvédelmi szervezetek jogosítványai.
7. A nyugdíjasok helyzetével kapcsolatos kérdések
– a nyugellátások megállapításában tervezett változtatások és ennek forrásai;
– a nyugdíjasok támogatásának lehetséges formái és forrásai.
8. Az érdekképviseleti szervezetek jogainak gyakorlását befolyásoló szabályok, működésük feltételrendszere.
II. A HOVÉT szervezete
1. A HOVÉT: – a két oldalból áll
(munkaadói oldal: HM és MH Parancsnokság
munkavállalói oldal: BEOSZ, HODOSZ, KÉSZ)
a) A HOVÉT két oldalát alkotó szervezetek állásfoglalásra felhatalmazott (határozatban, vagy intézkedésben [parancsban] megbízott) képviselőikkel vesznek részt az egyeztető munkában. A HOVÉT munkájában a két oldal tagjai egyenlő jogokkal rendelkeznek. Az oldalaknak egy–egy szavazata van.
b) Az elnököt féléves megbízatással, a képviselők választják. Az elnöki tisztet a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői felváltva töltik be. A sorrendiséget a HOVÉT dönti el.
c) A Titkárság, a HOVÉT munkaapparátusaként a HM állományában kerül létrehozásra. Vezetője a titkár. Kinevezéséhez kétoldalú megegyezés szükséges. Felmentését bármelyik fél kezdeményezheti. A titkár nem szavazati jogú tagja a HOVÉT-nak.
A Titkárság működési feltételeit – a közösen elfogadott éves pénzügyi terv alapján – a HM a költségvetési keretéből biztosítja.
2. Feladatok
a) A HOVÉT plenáris ülésének feladata a szakértői szinten már egyeztetett kérdések megvitatása, állásfoglalás, illetve lehetőség szerint a megegyezés kialakítása.
b) Az elnök feladata az ülések összehívása és vezetése, a HOVÉT képviselete.
c) A Titkárság feladata – az elnökkel együttműködve – az ülések előkészítése, a munkafeltételek biztosítása és a felek részére a szükséges információk eljuttatása. Az ülésekről készített feljegyzés, emlékeztető felekhez történő megküldése (az ülést követő 3 munkanapon belül). Ha a felek igénylik, az ülés hangfelvételéről szó szerinti jegyzőkönyv készítése.
A titkár nem képviselheti a felek egyikét sem más állami, vagy társadalmi szervezeteknél. Kizárólag az elnök eseti felhatalmazása alapján nyilatkozhat a HOVÉT nevében. A titkár a Titkárság munkájáról és a költségvetés felhasználásáról írásban köteles beszámolni. A titkár a munkabizottságok ülésein részt vehet.
III. A HOVÉT működése
1. A HOVÉT a munkáját plenáris üléseken és szakértői munkabizottságokban végzi.
2. A HOVÉT üléseit féléves munkaterv alapján tartja. A munkatervet a titkár a felek javaslatai alapján állítja össze és az elnök terjeszti a plenáris ülés elé elfogadásra. A módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. A munkaterv részletesen tartalmazza: a plenáris ülések napirendjét, a kért és javasolt információszolgáltatás témaköreit, a felek azon rendezvényeinek időpontját és tervezett napirendjét, amelyeken a HOVÉT ügyrendjében érintett témák kerülnek megtárgyalásra.
3. A munkatervben szereplő napirend írásos anyagát – az ülést megelőző 10 munkanapig – a felek részére és a szakértői munkabizottságoknak, a titkár útján kell eljuttatni. A szakértői munkabizottságok az előterjesztést megvitatják és javaslataikat a felek részére – az ülést megelőző 5 munkanapig – eljuttatják.
4. A munkatervben nem szereplő napirendi pont előterjesztését bármelyik fél – az ülést megelőző 3 munkanapig – az elnöknél kezdeményezheti, a napirend írásos előterjesztésének egyidejű megküldésével. Ettől eltérni csak a felek mindegyikének írásos (fax) beleegyezésével lehet. Ez a szabály vonatkozik a HOVÉT soron kívüli összehívásának kezdeményezésére is.
5. A HOVÉT plenáris üléseinek hangfelvétele alapján emlékeztető készül, amely a közös álláspontot, illetve a különvéleményeket tartalmazza.
6. A feleknek a plenáris ülésen – 10 perc időtartamban – lehetőségük van napirend előtti hozzászólásra.
7. A HOVÉT szükség szerint szakértői bizottságot küldhet ki. A bizottságok munkafeltételeit a Titkárság a költségvetésből biztosítja. A munkabizottságok ülései nem nyilvánosak. Üléseikről feljegyzést készítenek és azt a felek számára megküldik.
8. A HOVÉT ülésen a munkavállalói oldal tagjai által felvetett, ott meg nem választható kérdéseket, javaslatokat közérdekű bejelentésként kell kezelni és 30 napon belül a kérdést felvető szervezet részére írásban kell megválaszolni.
9. A HOVÉT ülései általában nyilvánosak. A megtárgyalandó kérdés jellegére figyelemmel – az ülés összehívásával egyidőben – az elnök zárt ülést rendelhet el. Köteles elrendelni, ha azt a felek bármelyike kéri. A HM biztosítja, hogy a HOVÉT üléseiről a Honvédelmi Minisztérium lapja, a Magyar Honvéd minden esetben tájékoztat.
A közös álláspontot a HOVÉT soros elnöke hozza nyilvánosságra. A különvéleményről annak fenntartója tájékoztatja a sajtó képviselőit, a másik fél ehhez megjegyzéseket fűzhet.
10. A felek kölcsönösen biztosítják a megfelelő tájékozottsághoz és a megegyezéshez szükséges információkat. Az információk nyilvánosságát csak az állam- és szolgálati titokkör korlátozza. A felek esetenként megállapodhatnak abban, hogy a tárgyalások sikere érdekében, milyen kérdésekben és mely időtartamban nem nyilatkoznak.
11. A HM Kabinet, illetve Kollégium ülésén a HOVÉT elnöke meghívottként részt vesz, ha azon az „Ügyrend” I. fejezetében felsorolt témát tárgyalnak. Ha a HOVÉT elnökét a munkaadói oldal adja, akkor a munkavállalói oldal közös képviselője kap meghívást az ülésre.
IV. Záró rendelkezés
Az „Ügyrend” az elfogadás napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az 1992. május 16-i „Ügyrend”.
Honvédségi Érdekegyeztető Tanács
*
Az utasítást a 69/1999. (HK 24.) HM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte 2000. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás