1994. évi LXIV. törvény
1994. évi LXIV. törvény
a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról1
A polgármester foglalkoztatási jogviszonyának létesítése és megszüntetése
1. § (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) között — a (2) bekezdés b) pontja kivételével — választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.
(2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya
a) a megválasztásával jön létre a háromezer vagy annál több lakosú helyi önkormányzatnál, továbbá a háromezernél kevesebb lakosú községi önkormányzatnál, ha főállású polgármesterként választották meg;
b) a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre a háromezernél kevesebb lakosú községben, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást — a polgármesterrel egyetértésben — főállásúra változtatja.
(3) Az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlési alelnök (a továbbiakban együtt: alpolgármester) foglalkoztatási jogviszonya a háromezernél több lakosú helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre.
(4) A polgármestert kérésére — foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára — a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója — közalkalmazottak esetében az intézményvezetői megbízás egyidejű visszavonásával — köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. E rendelkezést a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra is alkalmazni kell.
(5)2 Ha a polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.
(6) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(7)3
2. §4 (1) A polgármester e tisztsége megszűnik:
a) az új polgármester megválasztásával,
b) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával,
c) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával,
d) halálával,
e) a tisztségről történő lemondással,
f) az összeférhetetlenség kimondásával,
g) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,
h)5 ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem válaszható,
i)6
j)7
(2)8 Az alpolgármester e tisztsége megszűnik:
a) az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek,
b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésének napján,
c) továbbá az (1) bekezdés b), d)–j) pontjaiban foglalt esetekben,
d) ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.
(3) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik:
a) tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján,
b) közös megegyezéssel, a megegyezés szerinti napon.
(4) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el. A polgármester e tisztsége az írásbeli nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.
(5)9 A polgármestert, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és foglalkoztatási jogviszonya az (1) bekezdés a), d)–e) pontja alapján szűnt meg – az a) pont esetén akkor is, ha a választáson nem volt polgármesterjelölt – végkielégítésként három havi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg; továbbá részére az új képviselő-testület további három havi illetménynek megfelelő juttatást adhat. Ez a juttatás nem illeti meg, ha országgyűlési képviselő, alpolgármesteri foglalkoztatási vagy más önkormányzatnál polgármesteri jogviszonyt létesít.
(6) Ha az alpolgármestert a képviselő-testület az alakuló ülésén nem választja meg alpolgármesternek, de az azt követő három hónapon belül megválasztják, akkor az (5) bekezdés szerinti juttatás időarányos részét vissza kell fizetnie, és a kiesett időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
2/A. §10 Ha a képviselő-testület az alpolgármester megbízását a 2. § (2) bekezdés d) pontja alapján nem vonja vissza és a polgármester az alpolgármester feladatait írásban, teljes körűen megvonja, a feladatkör megvonását követően az alpolgármester a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjával azonos mértékű illetményre – társadalmi megbízatású alpolgármester esetén tiszteletdíjra – jogosult.
Díjazás
3. § (1) A képviselő-testület a polgármester illetményéről alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt.
(2)11 A képviselő-testület a polgármester illetményét a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerint megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen száz forintra kerekítve állapítja meg:
Szorzószám
– 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 7,0–9,0
– 1000–2999 lakosú település esetén 8,5–11,0
– 3000–10 000 lakosú település esetén 11,0–12,5
– 10 000-nél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén 12,5–13,5
– a fővárosi kerületi önkormányzat esetén 13,5–14,5
– a megyei jogú városi önkormányzat és megyei önkormányzat esetén 14,0–15,0
– a fővárosi önkormányzat esetén 15,0–16,5
(3)12
(4) A polgármester illetményének emelését — a száznál kevesebb lakosú község kivételével a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára — a képviselő-testület állapítja meg.
(5) A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét és illetményének emelését a képviselő-testület úgy állapítja meg, hogy az ne érje el a polgármester illetményét.
(6) A polgármester illetményéhez kapcsolódó — a munkáltatót terhelő — járulékfizetési kötelezettség a képviselő-testületet terheli.
4. §13 (1)14 A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg az alakuló, illetve a polgármester megválasztását követő ülésén a 3. § (2) bekezdésében megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként:
– 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 2,5–4,5
– 1000–2999 lakosú település esetén 4,5–6,5
(2) A képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármesternek
a) a kettőezernél kevesebb lakosú településen tiszteletdíjat állapíthat meg,
b) a kettőezer, illetve annál több lakosú településen tiszteletdíjat állapít meg
úgy, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját.
(3) A képviselő-testület a polgármester, illetve az alpolgármester írásban benyújtott kérésére mellőzheti az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj megállapítását, illetőleg az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknál kisebb összegben is megállapíthatja.
(4) A tiszteletdíj emeléséről a képviselő-testület dönt. A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.
4/A. §15 (1) A képviselő-testület határozatával jutalmat állapíthat meg a polgármesternek meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján. A jutalom évi mértéke nem haladhatja meg a polgármester illetményének, illetve tiszteletdíjának hat havi összegét. A jutalom mértékének megállapításakor nem vehető figyelembe a polgármestert e törvény 2. § (5) bekezdése alapján megillető juttatás.
(2) Amennyiben a polgármester foglalkoztatási jogviszonya, illetőleg társadalmi megbízatása év közben keletkezik, vagy szűnik meg, az (1) bekezdésben meghatározott jutalom időarányos része állapítható meg.
(3)16
Pihenőidő
5. § A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester évi 25 munkanap alapszabadságra és 14 munkanap pótszabadságra jogosult.
Fegyelmi és kártérítési felelősség
6. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,
c) illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20%-kal történő csökkentése.
(3) A kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, valamint az illetménynek és tiszteletdíjnak a csökkentése egy évnél hosszabb időszakra nem vonatkozhat.
7. § (1)17 A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága és a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult.
(2) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgáló bizottságot kell megbízni. A száznál kevesebb lakosú községekben a fegyelmi vizsgálatot a képviselő-testület folytatja le.
(3)18 A vizsgálóbizottság a megbízását követő harminc napon belül köteles lefolytatni a vizsgálatot, ennek keretében meghallgatni a polgármestert. A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követő nyolc napon belül elkészíti a jelentését és a vizsgálóbizottság elnöke soron kívül, a jelentés elkészítését követő 15 napon belüli időpontra – a jelentés egyidejű megküldésével – összehívja a képviselő-testület ülését. A képviselő-testület a jelentés alapján a vizsgálóbizottság elnöke által összehívott ülésen, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belül érdemben dönt a polgármester fegyelmi ügyében. E napirend tárgyalásának levezetésére a képviselő-testület a tagjai sorából elnököt választ.
(4)19 A polgármester foglalkoztatási jogviszonya a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető. A felfüggesztő határozat ellen a polgármester nyolc napon belül a felfüggesztés megszüntetése iránt eljárást kezdeményezhet a megyei (fővárosi) bíróságnál.
A bíróság nyolc napon belül nemperes eljárásban dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bíróság határozata ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
8. § (1) A polgármester a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.
(2) Szándékos károkozás esetén a polgármester a teljes kárt köteles megtéríteni.
(3) Gondatlan károkozás esetén a polgármester egyhavi illetménye, illetőleg tiszteletdíja erejéig felel. Három havi illetménye, illetve tiszteletdíja erejéig felelős a polgármester, amennyiben
a) a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozott kárt, vagy
d) a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a figyelmét.
A polgármesterre vonatkozó egyéb rendelkezések
és a közszolgálati szabályok
9. § A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét — figyelemmel a polgármester más foglalkoztatási jogviszonyára — a képviselő-testület határozza meg.
10. § E törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit — eltérő rendelkezés hiányában — az alpolgármesterre is alkalmazni kell.
11. §20 A képviselő-testület a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, illetményének, tiszteletdíjának meghatározásával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét nem ruházhatja át.
12. § A jegyző, körjegyző, főjegyző kezeli a polgármester személyi anyagát, továbbá ellátja foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.
13. § (1)21 A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell a Kttv. következő rendelkezéseit: 6. § 10 és 24 pontját; 9. § (1)–(3) bekezdését; 10–13. §-át; 15. §-át; 17. §-át; 19. §-át; 21–24. §-át; 25. § (1), (3)–(4) és (6) bekezdését; 74. § (1) bekezdés második mondatát és (2) bekezdését; 75. § (1) bekezdés a)–b) és f)–h) pontját; 76. § (1) bekezdését; 79. §-át; 81. § (3)–(5) bekezdését; 89. § (1) bekezdését; 93. § (1)–(2) bekezdését; 94. § (1) bekezdését; 102–107. §-át; 109–114. §-át; 132. §-át; 141. § (1)–(9) bekezdését; 144. § (3) bekezdés a)–b) és d) pontját és (4) bekezdését; 145. §-át; 146. § (1) és (3)–(7) bekezdését; 147-153. §-át; 156. § (1) és (3)–(4) bekezdését; 157. § (2) bekezdését, (3) bekezdés első mondatát és (4) bekezdését; 159. §-át; 160. § (1)–(2) és (5) bekezdését; 165–175. §; 189. §-át; 192. §-át.
(2)22 A Kttv. következő rendelkezéseit a polgármester foglalkoztatási jogviszonyára az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) 18. § (1) bekezdését azzal, hogy a polgármester a munkavégzéssel összefüggő jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg,
b) 69. §-át azzal, hogy a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében a (2) bekezdésben meghatározott végkielégítés tisztségének megszűnése napján illeti meg,
c) 78. § (1)–(4) bekezdését azzal, hogy felettes szerv alatt a képviselő-testületet kell érteni,
d) 115. § (1) bekezdésének a) és c)–d) pontját azzal, hogy munkáltató alatt a jegyzőt kell érteni,
e) 143. §-át azzal, hogy az (1) bekezdésben „az e törvény 131–142. §-a alapján” szövegrész nem alkalmazható,
f) 158. §-át azzal, hogy a fegyelmi eljárást a képviselő-testület szünteti meg,
g) 176. § (1) bekezdését azzal, hogy munkáltató alatt a jegyzőt kell érteni, továbbá a (3) bekezdést,
h) 184. § (2) bekezdését azzal, hogy a polgármester személyi anyagába történő betekintésre a 180. § (1) bekezdés c) és l) pontja nem alkalmazható, a 180. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felettes alatt a képviselő-testületet kell érteni,
i) 184. § (3) bekezdését azzal, hogy a polgármester személyi anyagát a jegyző kéri meg.
(2a)23 A felsőfokú iskolai végzettségű, foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében a Kttv. 118. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármester – megválasztását követően legalább egy év foglalkoztatási jogviszony eltöltése után – közigazgatási alapvizsgát tehet.
(2b)24 A polgármester a foglalkoztatási jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhat.
(2c)25 A polgármester a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül, egyéb esetekben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.
(2d)26 A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.
(3)27 A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, közszolgálati járadékra, valamint az egyéb juttatásokra.
(4)28 Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott — eltérő rendelkezés hiányában — a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.
(5)29 A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személynek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője írja alá. A 2. § (5) bekezdése szerinti összeg akkor fizethető ki, ha a munkakör átadása nyolc munkanapon belül megtörtént. A nyolc munkanapon túli átadás esetén a polgármester a kifizetést akkor engedélyezi, ha a mulasztásnak alapos oka volt, s a munkaköri átadás megtörtént. Vita esetén az érintett a munkaügyi bírósághoz fordulhat.
13/A. §30
13/B. §31 (1)32 Közszolgálati járadékra jogosult az a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester, akinek a megbízatása a 2. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerint szűnik meg, feltéve, hogy legalább három választási ciklus – de legalább tizenegy év – során foglalkoztatási jogviszonyban polgármesteri vagy foglalkoztatási jogviszonyban alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő tizenkettedik naptári év végéig a Tny.-ben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, eléri, s megfelel a Tny. egyéb jogosultsági feltételeinek, továbbá öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban és rehabilitációs ellátásban nem részesül.
(2) A közszolgálati járadék összege:
a) három választási ciklust – de legalább tizenegy évet – követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 50%-a,
b) négy választási ciklust – de legalább tizenöt évet – követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 60%-a,
c) öt, vagy ennél több választási ciklust – de legalább tizenkilenc évet – követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 70%-a.
(3) A közszolgálati járadék a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítási járulékok és hozzájárulások szempontjából az öregségi nyugdíjjal esik egy tekintet alá.
(4) A közszolgálati járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha a volt polgármester
a) bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, vagy
b)33 öregségi nyugdíjban részesül.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság igénybevételéről a polgármester a tisztségének megszűnésétől számított három hónapon belül dönthet.
(6) A közszolgálati járadék összegét a központi költségvetés biztosítja.
A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja,
juttatása, költségtérítése
14. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére — megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig — tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.
(2) A képviselő részére, ha két képviselő-testületnek is tagja, mindkét testület megállapíthat tiszteletdíjat, természetbeni juttatást.
(3) A polgármester képviselőként tiszteletdíjat nem kaphat.
15. §34 (1)35 A képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj) nem haladhatja meg a Kttv. szerint megállapított illetményalap, és az alább meghatározott szorzószám száz forintra kerekített szorzatát:
– 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 1,0
– 1000–2999 lakosú település esetén 1,3
– 3000–10 000 lakosú település esetén 1,8
– 10 000-nél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén 2,2
– fővárosi kerületi önkormányzat esetén 2,5
– megyei jogú városi és megyei önkormányzat esetén 2,6
– fővárosi önkormányzat esetén 2,8
(2) Ha a képviselő bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül – több bizottsági tagság esetén is – legfeljebb az alapdíj 45%-ával növelhető.
(3) A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 45%-át meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető.
(4) A bizottság elnökének, a tanácsnoknak tiszteletdíja az alapdíjon felül – több tisztség, bizottsági tagság esetén is – legfeljebb az alapdíj 90%-ával növelhető.
16. § (1) A képviselő-testület a képviselőt és a bizottság nem képviselő-testületi tagját a következő természetbeni juttatásban részesítheti:
a)36 az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet,
b) önkormányzati intézmény által nyújtott szolgáltatás kedvezményes vagy térítésmentes igénybevétele, a közüzemi szolgáltatások kivételével,
c) a képviselői tevékenységet segítő közlöny, kiadvány, szakfolyóirat előfizetése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti természetbeni juttatás mentes a személyi jövedelemadó fizetés alól.
17. § (1) A képviselő-testület a tiszteletdíj mértékét, a természetbeni juttatást rendeletben szabályozhatja.
(2)37 A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, illetőleg természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.
18. §38 (1) A polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggő, a képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
(2) A polgármestert, választása szerint – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja 20–30%-ának megfelelő összeg. Az alpolgármester esetében a költségátalány mértéke az illetménye, illetve tiszteletdíja 10–20%-ának megfelelő összeg.
(3) Ha a polgármester kéri a költségátalány megállapítását, annak mértékéről a képviselő-testület a következő ülésén köteles határozni. Ha a képviselő-testület bármely okból nem hoz határozatot, a polgármestert a képviselő-testület ülésének napjától a határozat meghozataláig a költségátalány (2) bekezdésben meghatározott minimális összege illeti meg.
19. § (1) E törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 1994. évi általános választásának napján lép hatályba.39 Rendelkezéseit az 1994. évi önkormányzati általános választásokon és azt követő választásokon megválasztottakra kell alkalmazni.
(2)40 Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter, hogy a polgármester tisztségének megszűnése esetére a munkakör-átadási jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(3)41 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a polgármester közszolgálati járadéka megállapításának és folyósításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.42
Melléklet a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényhez43
A törvényt az Országgyűlés az 1994. szeptember 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1994. október 11.
Az 1. § (5) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (7) bekezdését a 2008: XXVII. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (1) bekezdés b) pontja.
A 2. § a 2000: XLIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés h) pontja a 2012: XXXVI. törvény 150. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés i) pontját a 2010: CLXV. törvény 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdés j) pontját a 2008: XXVII. törvény 3. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. § (2) bekezdése a 2010: CLXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (5) bekezdése a 2003: XLV. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2/A. §-t a 2010: LXVIII. törvény 7. §-a iktatta be.
A 3. § (2) bekezdése a 2003: XLV. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: V. törvény 25. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdését a 2000: XLIV. törvény 12. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 4. § a 2000: XLIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2003: XLV. törvény 38. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 127. § (8) bekezdése alapján a rendelkezést 2004. január 1. napjától kell kötelezően alkalmazni, a helyi önkormányzat képviselő-testülete a rendelkezéseket 2003. július 1-jétől is alkalmazhatja. A 128. § alapján, ha a 2003. július 1-jén a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az ekkor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, akkor annak mértéke nem csökkenthető. A polgármester tiszteletdíjának megállapítása során mindaddig a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalapot kell alkalmazni, amíg az államigazgatásban érvényes illetményalap azt el nem éri.
A 4/A. §-t a 2000: XLIV. törvény 4. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XCVI. törvény 1. §-a állapította meg.
A 4/A. § (3) bekezdését a 2010: CLXV. törvény 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 7. § (1) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 60. §-a, a 2011: CLXXXIX. törvény 149. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdését a 2000: XLIV. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.
A 7. § (4) bekezdését a 2000: XLIV. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe.
A 11. § a 2000: XLIV. törvény 7. §-a szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a 2012: V. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 2012: V. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2a) bekezdését a 2012: V. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13. § (2b) bekezdését a 2012: V. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13. § (2c) bekezdését a 2012: V. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13. § (2d) bekezdését a 2012: V. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2003: XLV. törvény 38. § (4) bekezdése, szövegét a 38. § (5) bekezdése állapította meg.
A 13. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: XLV. törvény 38. § (4) bekezdése.
A 13. § (4) bekezdését a 2000: XLIV. törvény 8. §-ának (2) bekezdése iktatta be, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: XLV. törvény 38. § (4) bekezdése. A 13. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 169. § h) pontja, a 2010: CXXVI. törvény 60. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 60. §-a, a 2011: CLXXXIX. törvény 149. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13/A. §-t a 2000: XLIV. törvény 9. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XLV. törvény 38. § (6) bekezdése állapította meg, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVII. törvény 45. § a) pontja.
A 13/B. §-t a 2003: XLV. törvény 38. § (7) bekezdése iktatta be.
A 13/B. § (1) bekezdése a 2010: XXIII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 2. § (3) bekezdése alapján az a polgármester, akinek a tisztsége a 1994: LXIV. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2009. évben szűnt meg, az öregségi nyugdíjra, a közszolgálati járadékra való jogosultsági igényéről 2010. április 1-jét követő három hónapon belül dönthet. A 13/B. § (1) bekezdés a 2011: CLXVII. törvény 45. § b) pontja, a 2011: CXCI. törvény 75. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13/B. § (4) bekezdés b) pontja a 2011: CXCI. törvény 75. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 15. § a 2006: LXVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdése a 2012: V. törvény 25. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: LXVII. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a 2006: LXVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § a 2003: XLV. törvény 38. § (9) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 127. § (8) bekezdése alapján rendelkezéseit 2004. január 1. napjától kell kötelezően alkalmazni, a helyi önkormányzat képviselő-testülete azt 2003. július 1. napjától is alkalmazhatja.
A hatálybalépés napja: 1994. december 11.
A 19. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 172. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXLVIII. törvény 59. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXXXIX. törvény 149. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (3) bekezdését a 2006: XXXIV. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 45. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A mellékletet a 2008: XXVII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 156. § (1) bekezdés c) pontja.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás