1994. évi LXIV. törvény
1994. évi LXIV. törvény
a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról1
A polgármester foglalkoztatási jogviszonyának létesítése és megszüntetése
1. § (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) között — a (2) bekezdés b) pontja kivételével — választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.
(2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya
a) a megválasztásával jön létre a háromezer vagy annál több lakosú helyi önkormányzatnál, továbbá a háromezernél kevesebb lakosú községi önkormányzatnál, ha főállású polgármesterként választották meg;
b) a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre a háromezernél kevesebb lakosú községben, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást — a polgármesterrel egyetértésben — főállásúra változtatja.
(3) Az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlési alelnök (a továbbiakban együtt: alpolgármester) foglalkoztatási jogviszonya a háromezernél több lakosú helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre.
(4) A polgármestert kérésére — foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára — a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója — közalkalmazottak esetében az intézményvezetői megbízás egyidejű visszavonásával — köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. E rendelkezést a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra is alkalmazni kell.
(5)2 Ha a polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.
(6) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(7)3 A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület előtt a melléklet szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá.
2. §4 (1) A polgármester e tisztsége megszűnik:
a) az új polgármester megválasztásával,
b) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával,
c) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával,
d) halálával,
e) a tisztségről történő lemondással,
f) az összeférhetetlenség kimondásával,
g) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,
h) választójoga elvesztésével,
i) a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,
j)5
(2) Az alpolgármester e tisztsége megszűnik:
a) az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek,
b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésén új alpolgármester megválasztásával,
c) továbbá az (1) bekezdés b), d–j) pontjaiban foglalt esetekben.
[d)6 ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.]
(3) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik:
a) tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján,
b) közös megegyezéssel, a megegyezés szerinti napon.
(4) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el. A polgármester e tisztsége az írásbeli nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.
(5)7 A polgármestert, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és foglalkoztatási jogviszonya az (1) bekezdés a), d)–e) pontja alapján szűnt meg – az a) pont esetén akkor is, ha a választáson nem volt polgármesterjelölt – végkielégítésként három havi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg; továbbá részére az új képviselő-testület további három havi illetménynek megfelelő juttatást adhat. Ez a juttatás nem illeti meg, ha országgyűlési képviselő, alpolgármesteri foglalkoztatási vagy más önkormányzatnál polgármesteri jogviszonyt létesít.
(6) Ha az alpolgármestert a képviselő-testület az alakuló ülésén nem választja meg alpolgármesternek, de az azt követő három hónapon belül megválasztják, akkor az (5) bekezdés szerinti juttatás időarányos részét vissza kell fizetnie, és a kiesett időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
Díjazás
3. § (1) A képviselő-testület a polgármester illetményéről alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt.
(2)8 A képviselő-testület a polgármester illetményét a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen állapítja meg:
Szorzószám
– 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 7,0–9,0
– 1000–2999 lakosú település esetén 8,5–11,0
– 3000–10 000 lakosú település esetén 11,0–12,5
– 10 000-nél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén 12,5–13,5
– a fővárosi kerületi önkormányzat esetén 13,5–14,5
– a megyei jogú városi önkormányzat és megyei önkormányzat esetén 14,0–15,0
– a fővárosi önkormányzat esetén 15,0–16,5
(3)9
(4) A polgármester illetményének emelését — a száznál kevesebb lakosú község kivételével a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára — a képviselő-testület állapítja meg.
(5) A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét és illetményének emelését a képviselő-testület úgy állapítja meg, hogy az ne érje el a polgármester illetményét.
(6) A polgármester illetményéhez kapcsolódó — a munkáltatót terhelő — járulékfizetési kötelezettség a képviselő-testületet terheli.
4. §10 (1)11 A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg az alakuló, illetve a polgármester megválasztását követő ülésén a 3. § (2) bekezdésében megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként:
– 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 2,5–4,5
– 1000–2999 lakosú település esetén 4,5–6,5
(2) A képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármesternek
a) a kettőezernél kevesebb lakosú településen tiszteletdíjat állapíthat meg,
b) a kettőezer, illetve annál több lakosú településen tiszteletdíjat állapít meg
úgy, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját.
(3) A képviselő-testület a polgármester, illetve az alpolgármester írásban benyújtott kérésére mellőzheti az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj megállapítását, illetőleg az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknál kisebb összegben is megállapíthatja.
(4) A tiszteletdíj emeléséről a képviselő-testület dönt. A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.
4/A. §12 (1) A képviselő-testület határozatával jutalmat állapíthat meg a polgármesternek meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján. A jutalom évi mértéke nem haladhatja meg a polgármester illetményének, illetve tiszteletdíjának hat havi összegét. A jutalom mértékének megállapításakor nem vehető figyelembe a polgármestert e törvény 2. § (5) bekezdése alapján megillető juttatás.
(2) Amennyiben a polgármester foglalkoztatási jogviszonya, illetőleg társadalmi megbízatása év közben keletkezik, vagy szűnik meg, az (1) bekezdésben meghatározott jutalom időarányos része állapítható meg.
(3) A polgármester illetményének, tiszteletdíjának a választást követően megállapított összege a megválasztását megelőző polgármesteri illetménye, tiszteletdíja összegénél – a 4. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – nem lehet kevesebb.
Pihenőidő
5. § A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester évi 25 munkanap alapszabadságra és 14 munkanap pótszabadságra jogosult.
Fegyelmi és kártérítési felelősség
6. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,
c) illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20%-kal történő csökkentése.
(3) A kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, valamint az illetménynek és tiszteletdíjnak a csökkentése egy évnél hosszabb időszakra nem vonatkozhat.
7. § (1)13 A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága és a közigazgatási hivatal jogosult.
(2) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgáló bizottságot kell megbízni. A száznál kevesebb lakosú községekben a fegyelmi vizsgálatot a képviselő-testület folytatja le.
(3)14 A vizsgálóbizottság a megbízását követő harminc napon belül köteles lefolytatni a vizsgálatot, ennek keretében meghallgatni a polgármestert. A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követő nyolc napon belül elkészíti a jelentését és a vizsgálóbizottság elnöke soron kívül, a jelentés elkészítését követő 15 napon belüli időpontra – a jelentés egyidejű megküldésével – összehívja a képviselő-testület ülését. A képviselő-testület a jelentés alapján a vizsgálóbizottság elnöke által összehívott ülésen, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belül érdemben dönt a polgármester fegyelmi ügyében. E napirend tárgyalásának levezetésére a képviselő-testület a tagjai sorából elnököt választ.
(4)15 A polgármester foglalkoztatási jogviszonya a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető. A felfüggesztő határozat ellen a polgármester nyolc napon belül a felfüggesztés megszüntetése iránt eljárást kezdeményezhet a megyei (fővárosi) bíróságnál.
A bíróság nyolc napon belül nemperes eljárásban dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bíróság határozata ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
8. § (1) A polgármester a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.
(2) Szándékos károkozás esetén a polgármester a teljes kárt köteles megtéríteni.
(3) Gondatlan károkozás esetén a polgármester egyhavi illetménye, illetőleg tiszteletdíja erejéig felel. Három havi illetménye, illetve tiszteletdíja erejéig felelős a polgármester, amennyiben
a) a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozott kárt, vagy
d) a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a figyelmét.
A polgármesterre vonatkozó egyéb rendelkezések
és a közszolgálati szabályok
9. § A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét — figyelemmel a polgármester más foglalkoztatási jogviszonyára — a képviselő-testület határozza meg.
10. § E törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit — eltérő rendelkezés hiányában — az alpolgármesterre is alkalmazni kell.
11. §16 A képviselő-testület a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, illetményének, tiszteletdíjának meghatározásával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét nem ruházhatja át.
12. § A jegyző, körjegyző, főjegyző kezeli a polgármester személyi anyagát, továbbá ellátja foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.
13. § (1)17 A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra – a (2)–(3) bekezdés kivételével – megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) következő rendelkezéseit: 37. §-át; 39. § (1)–(3), (5) bekezdését; 47. § (1)–(2), (4) bekezdését; 48. §-át; 49. §-át; 49/A. §-át; 49/C. §-át; 49/E–49/H. §-át; 51. § (1)–(4) bekezdését; 51/A. § (2)–(6) bekezdését; 52. § (1)–(2) bekezdését (az 51–51/A. § és az 52. § alkalmazásánál a vizsgálóbiztos helyett vizsgálóbizottság jár el); 54–55. §-át; 55/A. § (1) bekezdését [az 54. és 55/A. § (1) bekezdés alkalmazásánál a fegyelmi tanácson képviselő-testület értendő]; 56. § (1) bekezdését; 58. §-át; 59. § (1)–(4) bekezdését; 71. § (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a bekezdésben felsorolt következő rendelkezéseit: 85. §-át; 90. §-ának (1)–(2) bekezdését; 105–106. §-át; 132. § (1) bekezdését; 140. §-át; 167–168. §-át.
(2)18 A felsőfokú iskolai végzettségű, foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében a Ktv. 25. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármester – megválasztását követően legalább egy év foglalkoztatási jogviszony eltöltése után – közigazgatási alapvizsgát tehet.
(3)19 A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, közszolgálati járadékra, valamint az egyéb juttatásokra.
(4)20 Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott — eltérő rendelkezés hiányában — a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.
(5)21 A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személynek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a közigazgatási hivatal vezetője írja alá, a jegyzőkönyv tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter rendeletben határozza meg. A 2. § (5) bekezdése szerinti összeg akkor fizethető ki, ha a munkakör átadása nyolc munkanapon belül megtörtént. A nyolc munkanapon túli átadás esetén a polgármester a kifizetést akkor engedélyezi, ha a mulasztásnak alapos oka volt, s a munkaköri átadás megtörtént. Vita esetén az érintett a munkaügyi bírósághoz fordulhat.
13/A. §22 (1)23 Öregségi nyugdíjra jogosult az a polgármester – az egyéb jogosultsági feltételek esetén –, akinek a megbízatása a 2. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerint szűnik meg, feltéve, hogy
a)24 folyamatosan legalább három éve polgármesteri tisztséget tölt be, és a tisztségének megszűnését követő harmadik naptári év végéig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny.) meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri,
b) két választási ciklus – de legalább hét év – során polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a tisztségének megszűnését követő ötödik naptári év végéig az a) pontban meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri,
c) három vagy ennél több választási ciklus – de legalább tizenegy év – során polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a tisztségének megszűnését követő hetedik naptári év végéig az a) pontban meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság igénybevételéről a polgármester a tisztségének megszűnésétől számított három hónapon belül dönthet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyugdíjkorhatár eléréséig a polgármester nyugdíjának megfelelő összeget a központi költségvetés biztosítja.
13/B. §25 (1)26 Közszolgálati járadékra jogosult az a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester, akinek a megbízatása a 2. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerint szűnik meg, feltéve, hogy legalább három választási ciklus – de legalább tizenegy év – során foglalkoztatási jogviszonyban polgármesteri vagy foglalkoztatási jogviszonyban alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő tizenkettedik naptári év végéig a Tny.-ben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri, s megfelel a Tny. egyéb jogosultsági feltételeinek.
(2) A közszolgálati járadék összege:
a) három választási ciklust – de legalább tizenegy évet – követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 50%-a,
b) négy választási ciklust – de legalább tizenöt évet – követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 60%-a,
c) öt, vagy ennél több választási ciklust – de legalább tizenkilenc évet – követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 70%-a.
(3) A közszolgálati járadék a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítási járulékok és hozzájárulások szempontjából az öregségi nyugdíjjal esik egy tekintet alá.
(4) A közszolgálati járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha a volt polgármester
a) bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, vagy
b) öregségi, rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság igénybevételéről a polgármester a tisztségének megszűnésétől számított három hónapon belül dönthet.
(6) A közszolgálati járadék összegét a központi költségvetés biztosítja.
A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja,
juttatása, költségtérítése
14. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére — megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig — tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.
(2) A képviselő részére, ha két képviselő-testületnek is tagja, mindkét testület megállapíthat tiszteletdíjat, természetbeni juttatást.
(3) A polgármester képviselőként tiszteletdíjat nem kaphat.
15. §27 (1) A képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj) nem haladhatja meg a Ktv. 43. § (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap, és az alább meghatározott szorzószám szorzatát:
– 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 1,0
– 1000–2999 lakosú település esetén 1,3
– 3000–10 000 lakosú település esetén 1,8
– 10 000-nél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén 2,2
– fővárosi kerületi önkormányzat esetén 2,5
– megyei jogú városi és megyei önkormányzat esetén 2,6
– fővárosi önkormányzat esetén 2,8
(2) Ha a képviselő bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül – több bizottsági tagság esetén is – legfeljebb az alapdíj 45%-ával növelhető.
(3) A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 45%-át meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető.
(4) A bizottság elnökének, a tanácsnoknak tiszteletdíja az alapdíjon felül – több tisztség, bizottsági tagság esetén is – legfeljebb az alapdíj 90%-ával növelhető.
16. § (1) A képviselő-testület a képviselőt és a bizottság nem képviselő-testületi tagját a következő természetbeni juttatásban részesítheti:
a)28 az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet,
b) önkormányzati intézmény által nyújtott szolgáltatás kedvezményes vagy térítésmentes igénybevétele, a közüzemi szolgáltatások kivételével,
c) a képviselői tevékenységet segítő közlöny, kiadvány, szakfolyóirat előfizetése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti természetbeni juttatás mentes a személyi jövedelemadó fizetés alól.
17. § (1) A képviselő-testület a tiszteletdíj mértékét, a természetbeni juttatást rendeletben szabályozhatja.
(2)29 A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, illetőleg természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.
18. §30 (1) A polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggő, a képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
(2) A polgármestert, választása szerint – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja 20–30%-ának megfelelő összeg. Az alpolgármester esetében a költségátalány mértéke az illetménye, illetve tiszteletdíja 10–20%-ának megfelelő összeg.
(3) Ha a polgármester kéri a költségátalány megállapítását, annak mértékéről a képviselő-testület a következő ülésén köteles határozni. Ha a képviselő-testület bármely okból nem hoz határozatot, a polgármestert a képviselő-testület ülésének napjától a határozat meghozataláig a költségátalány (2) bekezdésben meghatározott minimális összege illeti meg.
19. § (1) E törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 1994. évi általános választásának napján lép hatályba.31 Rendelkezéseit az 1994. évi önkormányzati általános választásokon és azt követő választásokon megválasztottakra kell alkalmazni.
(2)32
(3)33 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a polgármester öregségi nyugdíja, valamint közszolgálati járadéka megállapításának és folyósításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.34
Melléklet a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényhez35
A törvényt az Országgyűlés az 1994. szeptember 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1994. október 11.
Az 1. § (5) bekezdése a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének s) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (7) bekezdését a 2008: XXVII. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § a 2000: XLIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés j) pontját a 2008: XXVII. törvény 3. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. § (2) bekezdés d) pontját a 2010: LXVIII. törvény 6. §-a iktatta be. [E módosító törvény 8. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi általános választását követő napon lép hatályba.]
A 2. § (5) bekezdése a 2003: XLV. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2003: XLV. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 127. § (8) bekezdése alapján a rendelkezést 2004. január 1. napjától kell kötelezően alkalmazni, a helyi önkormányzat képviselő-testülete a rendelkezéseket 2003. július 1-jétől is alkalmazhatja. A 128. § alapján, ha a 2003. július 1-jén a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az ekkor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, akkor annak mértéke nem csökkenthető. A polgármester illetményének megállapítása során mindaddig a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalapot kell alkalmazni, amíg az államigazgatásban érvényes illetményalap azt el nem éri.
A 3. § (3) bekezdését a 2000: XLIV. törvény 12. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 4. § a 2000: XLIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2003: XLV. törvény 38. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 127. § (8) bekezdése alapján a rendelkezést 2004. január 1. napjától kell kötelezően alkalmazni, a helyi önkormányzat képviselő-testülete a rendelkezéseket 2003. július 1-jétől is alkalmazhatja. A 128. § alapján, ha a 2003. július 1-jén a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az ekkor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, akkor annak mértéke nem csökkenthető. A polgármester tiszteletdíjának megállapítása során mindaddig a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalapot kell alkalmazni, amíg az államigazgatásban érvényes illetményalap azt el nem éri.
A 4/A. §-t a 2000: XLIV. törvény 4. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XCVI. törvény 1. §-a állapította meg.
A 7. § (1) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 7. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdését a 2000: XLIV. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.
A 7. § (4) bekezdését a 2000: XLIV. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe.
A 11. § a 2000: XLIV. törvény 7. §-a szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a 2003: XLV. törvény 38. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § új (2) bekezdését a 2003: XLV. törvény 38. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdés számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva.
A 13. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2003: XLV. törvény 38. § (4) bekezdése, szövegét a 38. § (5) bekezdése állapította meg.
A 13. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: XLV. törvény 38. § (4) bekezdése.
A 13. § (4) bekezdését a 2000: XLIV. törvény 8. §-ának (2) bekezdése iktatta be, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: XLV. törvény 38. § (4) bekezdése. A 13. § (5) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 7. § (1) bekezdésének l) pontja és 169. §-ának h) pontja szerint módosított szöveg.
A 13/A. §-t a 2000: XLIV. törvény 9. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XLV. törvény 38. § (6) bekezdése állapította meg. A 2009: CIX. törvény 52. § (17) bekezdése alapján a 13/A. § alkalmazása során 2010. december 31-ig az 1997: LXXXI. törvény 2010. január 1. napjáig hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, illetve öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnak az 1997: LXXXI. törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve az előrehozott, valamint a korkedvezménnyel csökkentett, az érintettre irányadó korhatárt kell tekinteni.
A 13/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: XXIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 2. § (3) bekezdése alapján az a polgármester, akinek a tisztsége a 1994: LXIV. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2009. évben szűnt meg, az öregségi nyugdíjra, a közszolgálati járadékra való jogosultsági igényéről 2010. április 1-jét követő három hónapon belül dönthet.
A 13/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: XL. törvény 10. § (2) bekezdésének ga) alpontja szerint módosított szöveg.
A 13/B. §-t a 2003: XLV. törvény 38. § (7) bekezdése iktatta be. A 2009: CIX. törvény 52. § (17) bekezdése alapján a 13/B. § alkalmazása során 2010. december 31-ig az 1997: LXXXI. törvény 2010. január 1. napjáig hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, illetve öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnak az 1997: LXXXI. törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve az előrehozott, valamint a korkedvezménnyel csökkentett, az érintettre irányadó korhatárt kell tekinteni.
A 13/B. § (1) bekezdése a 2010: XXIII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 2. § (3) bekezdése alapján az a polgármester, akinek a tisztsége a 1994: LXIV. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2009. évben szűnt meg, az öregségi nyugdíjra, a közszolgálati járadékra való jogosultsági igényéről 2010. április 1-jét követő három hónapon belül dönthet.
A 15. § a 2006: LXVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: LXVII. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a 2006: LXVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § a 2003: XLV. törvény 38. § (9) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 127. § (8) bekezdése alapján rendelkezéseit 2004. január 1. napjától kell kötelezően alkalmazni, a helyi önkormányzat képviselő-testülete azt 2003. július 1. napjától is alkalmazhatja.
A hatálybalépés napja: 1994. december 11.
A 19. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 172. pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (3) bekezdését a 2006: XXXIV. törvény 4. §-a iktatta be.
A mellékletet a 2008: XXVII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás