1994. évi LV. törvény

1–2. §²

3. §³

4. §⁴ (1) E fejezet alkalmazása szempontjából tulajdonszerzésnek kell tekinteni a termőföld tulajdonjogának – ideértve a részarányként meghatározott tulajdont is – bármilyen jogcímen (szerzésmódon) történő megszerzését, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést.

(2) Termőföld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, és

(3)⁵ Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], közalapítvány, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy és az állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni.

5. § (1) Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen.

(2)⁶ A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt.

(3)⁷ Az (1) bekezdés szerinti mérték megállapításánál a termőfölddel együtt önálló ingatlant (földrészletet) képező művelés alól kivett föld területét is figyelembe kell venni.

(4)⁸ A belföldi magánszemély által megszerezhető termőföld mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb 6000 m² területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén levő termőföldet.

(5)⁹ A magánszemély az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld tulajdonát legfeljebb annak területnagyságát és AK értékét meg nem haladó területnagyságú és AK értékű termőföldre cserélheti.

(6)¹⁰ Az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld

6. § (1)¹¹ Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát – a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével – nem szerezheti meg.

(2)¹² Az egyházi jogi személy végintézkedés, ajándékozási, tartási vagy életjáradéki szerződés alapján, valamint jogutódlással a jogelődjének tulajdonában álló termőföldre tulajdonjogot szerezhet.

(3)¹³ Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet.

(4)¹⁴ A szervezeti változással, illetve társasági formaváltással, egyesüléssel vagy szétválással létrejött belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet a jogelődje – 1994. július 27-ét megelőzően megszerzett – tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát megszerezheti.

(5)¹⁵ A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 2012. január 1-jén hatályos 34. § (1) bekezdése szerinti szervezet (a továbbiakban: szervezet) a jogelődjének tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát jogutódlással megszerzi. Az ilyen szervezet jogutódja a jogelődje tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát – a (6) bekezdésre figyelemmel – jogutódlással megszerezheti.

(6)¹⁶ Ha a szervezet a vallási tevékenységét megszünteti, a változás bíróság általi bejegyzésétől számított három éven belül a tulajdonát képező termőföldet köteles elidegeníteni.

7. §¹⁷ (1) A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – nem szerezheti meg.

(2) A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.

8. §¹⁸ A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m² területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó, a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében foglaltak¹⁹ szerint szerezheti meg.

8/A. §²⁰ (1) A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt – a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket – teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.

(2) A tulajdonszerzési képesség bizonyításához a következő hatósági igazolásokat kell beszereznie a tagállami állampolgárnak:

(2a)²⁴ Nem minősül a (2) bekezdés c) pontja szerinti saját nevében és kockázatára végzett mezőgazdasági tevékenységnek, ha a tevékenységet ténylegesen gazdasági társaság végezte (ide értve az érintett személy tulajdonában álló gazdasági társaságot is), valamint az elsődlegesen önellátás céljából végzett tevékenység.

(3)²⁵ A mezőgazdasági igazgatási szervnek az igazolását környezettanulmány alapján kell kiállítania. A környezettanulmány során a mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági tevékenység folytatását vizsgálja.

(4)²⁶ A (2) bekezdésben meghatározott igazolás, illetve hatósági bizonyítvány 60 napnál nem lehet régebbi.

(4a)²⁷ A (2) bekezdés c) pontja szerinti hatósági bizonyítványban – a kiadása iránti kérelemben foglaltak alapján – település és helyrajzi szám szerint meg kell jelölni, hogy az mely ingatlanok tulajdonjogának megszerzése vonatkozásában kerülhet felhasználásra az ingatlan-nyilvántartási eljárásban.

(5) A tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot kell tennie a következőkről:

8/B. §²⁸ (1)²⁹ A termőföld tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell a 8/A. §-ban felsorolt bizonyítványt, igazolást és nyilatkozatot.

(2)³⁰ A tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatot és a bejegyzés alapját képező okirat másolatát az ingatlanügyi hatóság megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek.

8/C. §³¹ (1)³² A 8/A. §-ban meghatározott feltételek betartását az ingatlanügyi hatóság bevonásával a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrizheti.

(2)³³ Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzés során az összes körülmény alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos

(3) Nem állapítható meg, hogy a tulajdonos a 8/A. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségét megszegte, ha bizonyítja, hogy Magyarországon végzett tevékenységi körei között csak mezőgazdasági tevékenység szerepel, vagy bevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységéből származik, vagy személyes közreműködést magában foglaló egyéb jogviszonyt nem tart fenn.

(4) A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll, illetve amíg a tulajdonos a termőföldet el nem idegeníti. Nem szabható ki a bírság, ha a tulajdonos a termőföldet elidegenítette. A bírság megfizetésére a földvédelmi járulék befizetésére vonatkozó szabályok irányadók.

(5)³⁴

(6)³⁵ Amíg a bírságolásra okot adó körülmény fennáll, de legkésőbb a 2003. évi uniós csatlakozási szerződésben meghatározott mentességi idő végéig a tulajdonosra a tagállami állampolgárnak nem minősülő külföldi magánszemélyre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

9. §³⁶ (1)³⁷ A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, illetőleg a megengedett szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el.

(2) Termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat.

(3)³⁸ A szerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba. A nyilatkozat valóságtartalmát az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrizheti.

(4)³⁹ A (2) bekezdés szerinti szerződés vagy szerződési kikötés esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához.

10. §⁴⁰ (1)⁴¹ Termőföld vagy tanya eladása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

(2)⁴² Az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:

(3)⁴³ Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.

(3a)⁴⁴ Az (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.

(4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.

(5)⁴⁵ Az (1) bekezdés b) és e) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll.

(6)⁴⁶ Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(7)⁴⁷ A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld értékesítése esetén a mezőgazdasági termelőtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló okiratot is.

11. § (1)⁴⁸ Semmis a haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapítása, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára alapít haszonélvezeti jogot. A használat jogának szerződéssel való alapítására, valamint a közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog esetében a II. fejezetnek a tulajdonszerzésre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(2)⁴⁹ A földhasználót a más használatában levő ingatlanon öntözési szolgalom illeti meg, amennyiben mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözés érdekében a víz odajuttatását, szétosztását, illetve annak elvezetését másként nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézséggel vagy költséggel lehetne biztosítani. A szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni, a szolgalommal terhelt ingatlant csak a szükséges mértékben, az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő kártalanítás mellett lehet igénybe venni. Megszűnik a szolgalom, ha az annak alapítására vonatkozó feltételek is megszűntek.

(3)⁵⁰ A termőföld szaporítóanyag-termeléssel történő hasznosítása során a földhasználó köteles vetésterveit — a külön jogszabályban⁵¹ előírt mértékű védőtávolságok betartása érdekében — egyeztetni a szomszédos földhasználóval. Egyebekben a Ptk.-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseit a termőföldek esetében is megfelelően alkalmazni kell.

11/A. §⁵² A föld használatával összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást – az Európai Unió által finanszírozott közvetlen termelői támogatást és annak nemzeti kiegészítését kivéve – igénybe venni csak az ingatlanügyi hatóság által nyilvántartott földhasználatra lehet.

11/B. §⁵⁴ (1) A közös tulajdonban álló földrészlet használatára, használatba adására e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk.-nak a közös tulajdon használatára vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím alkalmazásában

11/C. §⁵⁶ (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára. A közös tulajdonban lévő földrészleten belül

(2) A használati rendet tartalmazó, az (1) bekezdés szerinti használati megosztásról szóló megállapodásban rögzíteni kell a megállapodás időtartamát. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tulajdoni hányadoktól való eltérést megengedő használatról szóló megállapodásban a többlethasználat miatti ellenszolgáltatás módjáról és mértékéről, illetve az ellenszolgáltatás mellőzéséről is rendelkezni kell.

(3) A használati megosztáshoz való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek részére a használati megosztásról szóló ajánlat, vagy a tervezett megállapodás közlése

(4) A (3) bekezdés a) pont aa) alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha

(5) A használati megosztást kezdeményező tulajdonostársnak a használati megosztásról szóló ajánlatot, vagy tervezett megállapodást írásban, igazolt módon kell közölnie a tulajdonostársakkal. Az ajánlat vagy a tervezett megállapodás elfogadására biztosított határidő nem lehet kevesebb 30 napnál.

(6) A használati megosztásról szóló megállapodást egységes okiratba kell foglalni, amelyet valamennyi tulajdonostársnak alá kell írni, ide nem értve azon a tulajdonostársat, akinek esetében a használati megosztáshoz való hozzájárulást – a 11/C. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt – megadottnak kell tekinteni. A használati megosztásról szóló megállapodás valamennyi tulajdonostársra kiterjed.

(7) A használati megosztásról szóló megállapodás – a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel – a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészített használati megosztási vázrajzzal együtt érvényes. A használati megosztási vázrajz aláírására a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(8) Nem kell használati megosztási vázrajzot készíteni, ha a használati megosztásról szóló megállapodás alapján

(9) Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodás nem jött létre, a használat kérdésében

(10) Ha a (9) bekezdés szerinti döntés meghozatalának megkísérlésétől számított 60 napon belül sem kerül meghatározásra a használati rend, és a földrészlet teljes területére a földhasználati nyilvántartásban sincs bejegyzett földhasználó (vagy földhasználók), az ingatlanügyi hatóság a 25/B. § (5) és (8) bekezdése alapján bírsággal sújtja a tulajdonostársakat, azzal, hogy a bírság megfizetésére a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat kötelezi. Ha több tulajdonostárs egyenlő többségi tulajdoni hányaddal rendelkezik, ezen tulajdonostársak közül az ingatlanügyi hatóság a választása szerinti tulajdonostársat kötelezi a bírság megfizetésére.

(11) Az (1)–(9) bekezdésben foglaltak megsértése esetében a megállapodást, illetve a döntést a sérelmet szenvedő tulajdonostárs a bíróságnál megtámadhatja.

11/D. §⁵⁷ (1) Ha a közös tulajdonban álló termőföld teljes területét, vagy annak egy részét kívülálló harmadik személy (ezen alcímben a továbbiakban: ajánlattevő) kívánja használatba venni, az erre vonatkozó ajánlatát (ezen alcímben a továbbiakban: felhívás) írásban, igazolt módon közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamennyi tulajdonossal.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az ajánlattevő a termőföldnek csak egy részét kívánja használatba venni, és tudomással bír a tulajdonostársak között fennálló, a használati megosztásról szóló megállapodás, illetve ennek hiányában a használati rendről a 11/C. § (9) bekezdésében meghatározott módon született döntés tartalmáról, a felhívását elegendő azokkal a tulajdonostársakkal írásban, igazolt módon közölnie, akik a használati megosztásról szóló megállapodás, vagy a használati rendről szóló 11/C. § (9) bekezdése szerinti döntés alapján a termőföldnek a felhívás tartalma szerinti területét használják.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felhívásnak tartalmaznia kell

(4) A felhívásban foglaltakat elfogadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek részére a felhívás közlése

(5) A felhívás tartalmának tulajdonostársak általi teljes körű elfogadása – figyelemmel a (2) és (4) bekezdésben foglaltakra – minősül elfogadott ajánlatnak, amellyel a használatba adásra vonatkozó szerződés (ezen alcímben a továbbiakban: földhasználati szerződés) az ajánlattevő és a tulajdonostársak között létrejön. Ha az elfogadott felhívás haszonbérleti szerződés megkötésére irányul, azt a 10. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint a tulajdonos által elfogadott haszonbérleti ajánlatot kell közölni az előhaszonbérletre jogosultakkal.

(6) A felhívás elfogadásáról a tulajdonostársak egy okiratban is nyilatkozhatnak.

(7) Ha az elfogadott felhívás a termőföld egy részének a használatba vételére irányul, és ezáltal módosul a 11/C. § szerinti használati megosztásról szóló megállapodás szerinti használati rend, a tulajdonostársaknak gondoskodni kell a használati megosztásról szóló megállapodás és a használati megosztási vázrajz módosításáról annak érdekében, hogy a tulajdonostársak, valamint az ajánlattevő által használt területek elkülönítésre kerüljenek.

11/E. §⁵⁸ (1) A felhívás tartalmától eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozatokat az ajánlattevő megvizsgálja, és ha a használtba vételi szándéka továbbra is fennáll, az elfogadó nyilatkozatok tartalmától függően módosított felhívást köteles közölni. A módosított felhívás új felhívásnak minősül, amelynek közlésére és elfogadására a 11/D. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostárs a felhívásra a megadott határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelelő, vagy attól eltérő területet maga kívánja használni.

11/F. §⁵⁹ (1) A földhasználati szerződést egységes okiratba kell foglalni.

(2)⁶⁰ A termőföld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződést valamennyi tulajdonostársnak alá kell írni, ide nem értve azon tulajdonostársat, akinek esetében a felhívást – a 11/C. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt – elfogadottnak kell tekinteni. A termőföld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződés valamennyi tulajdonostársra kiterjed.

(3) Ha a földhasználati szerződés a termőföld egy részének használatára jött létre, a szerződést – a (2) bekezdéstől eltérően – azon tulajdonostársnak nem kell aláírnia, aki a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelelő, vagy attól eltérő területet maga használja, és a földhasználati szerződés megkötése e rendezett földhasználatát nem módosítja.

(4) Ha a földhasználati szerződés a termőföld egy részének használatára jött létre, a szerződés a 11/C. § szerinti és a 11/D. § (7) bekezdésének megfelelően módosított használati megosztási vázrajzzal együtt érvényes. A használati megosztási vázrajz aláírására a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy azt a földhasználónak is alá kell írni.

11/G. §⁶¹ Az ellenszolgáltatás fejében létrejött földhasználati szerződés esetében az ellenszolgáltatás a 11/C. § (3) bekezdésében meghatározott tulajdonostársakat is megilleti a tulajdoni hányaduk arányában. Ez esetben a használónak az ellenszolgáltatás megfelelő értékét készpénzben bírósági teljesítési letétbe kell helyeznie.

11/H. §⁶² A 11/D–11/G. §-ban foglaltak megsértése esetében a földhasználati szerződést a sérelmet szenvedő tulajdonostárs a bíróságnál megtámadhatja.

11/I. §⁶³ A 11/B–11/H. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni a zártkertekre, valamint a halastó művelési ágban nyilvántartott területekre.

12. §⁶⁴ (1) A termőföld haszonbérletére e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk.-nak a haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2)⁶⁵ A haszonbérleti szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a haszonbérleti szerződés olyan módosítása esetén, amelynek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarata a haszonbérlet időtartamának meghosszabbítására, illetve a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul, kivéve ha a haszonbérlet meghosszabbított időtartamáról, illetve a haszonbérleti díj csökkentéséről a szerződésben előre megállapodtak, és a szerződés tartalmát utóbb ennek megfelelően módosították.

12/A. §⁶⁶ A haszonbérlő – termelési integráció megvalósítása érdekében – a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más termőföldet használó személlyel, hogy a termőföld használatát határozott időre átengedi. A megállapodást és a haszonbérbe adó hozzájárulását írásba kell foglalni. A földhasználat átengedése – ha a felek másképpen nem rendelkeznek – nem érinti a haszonbérlőnek a haszonbérbe adóval szemben fennálló kötelezettségeit.

13. § (1)⁶⁷ Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a (2)–(4) bekezdések szerinti határozott időre kötheti meg.

(2)⁶⁸ A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel legfeljebb húsz év lehet.

(3) Erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak (vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig lehet megkötni.

(4) Szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak).

(5)⁶⁹

14. § Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb a belföldiekre meghatározott időtartamra köthet haszonbérleti szerződést.

15–16. §⁷⁰

17. §⁷¹ (1) A haszonbérlőt – a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – arra az évre, amelyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerinti mezőgazdasági káresemény vagy időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja, a hozamcsökkenéssel arányos haszonbérletidíj-mérséklés illeti meg.

(2) A haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 14. § (2) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány kézhezvételét követően, nyolc napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbe adóval.

(3) Eltérő megállapodás hiányában az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kedvezmény csak a legalább helyben szokásos mértékű haszonbérleti díjat fizető haszonbérlőt illeti meg.

(4) Semmis az a megállapodás, amely az (1) bekezdés szerint járó kedvezmény igénybevétele miatt ki nem fizetett haszonbérleti díj pótlására vállal kötelezettséget.

18. § A haszonbérbe adó a haszonbérletet azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő

18/A. §⁷² (1) Ha a haszonbérleti szerződés létrejöttekor a haszonbérlet tárgyát képező termőföld osztatlan közös tulajdonban állt, és a szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor, a haszonbérbe adó (illetve annak jogutódja) a haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatja, ha a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésre irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg úgy nyilatkozik, miszerint azt saját maga kívánja használni.

(2)⁷³ A haszonbérbe adó személyében bekövetkező változás esetén – ide nem értve a törvényes öröklés esetét – a haszonbérbe adó jogutódja a haszonbérletet 60 napos felmondással a gazdasági év végére megszüntetheti, ha a felmondással egyidejűleg kötelezettséget vállal arra, hogy a tulajdonába került termőföldet öt éven belül nem idegeníti el, és azt saját maga használja. A szerződés megszűnésekor – eltérő megállapodás hiányában – a haszonbérbe adó jogutódja és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni.

(3)⁷⁴ Az (1)–(2) bekezdés szerinti felmondás csak írásban érvényes. Ha azt a másik fél három napon belül nem veszi tudomásul, a felmondást gyakorló további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.

19. § (1)⁷⁵ A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza, továbbá abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő a gazdaságátadási támogatást igénybe veszi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a haszonbérlő — az azonnali hatályú felmondás helyett — a tulajdonos hozzájárulásával kijelölheti azt a magánszemélyt, aki a haszonbérleti szerződésben a helyébe lép és a haszonbérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytatja.

20. § A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő

21. §⁷⁶

22. § (1) Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet — a Magyar Állam, az önkormányzat és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.

(2)⁷⁷ Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a földalapkezelő szervtől haszonbérel.

23. § Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.

24. § A termőföldre vonatkozó feles bérleti szerződés alapján a bérlő meghatározott termőföld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni. A feles bérletre egyebekben — a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével — a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

24/A. §⁷⁸ (1) A tulajdonos a termőföld vagy tanya használatát közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] ingyenesen átengedheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a termőföld vagy tanya használatának nem a hozzátartozó javára történő ingyenes átengedésére irányuló szerződések érvényességét nem érinti.

25. § (1) A termőföldre vonatkozó részesművelési szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a részesművelésbe adott termőföldön mit termeljenek, a földmegművelésnek egyes feladataiból (talajelőkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás stb.) a szerződő felek milyen részt vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban részesednek, meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokat.

(2) A részesművelésre egyebekben — a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével — a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

25/A. §⁷⁹ (1)⁸⁰ A földhasználati nyilvántartás az érintett földrészlet használatával kapcsolatban bejegyzett adatokra vonatkozóan – a természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) Az ellenkező bizonyításáig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel.

(3) A földhasználati nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.

25/B. §⁸¹ (1)⁸² Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó termőföldek, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek – ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket – (ezen alcímben a továbbiakban együtt: termőföld) használatáról a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza

(1a)⁸⁵ A számítógépes földhasználati nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése – függetlenül annak tényleges elhelyezésétől – a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladatkörébe tartozik.

(1b)⁸⁶ Az (1) bekezdésben foglalt adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezései szerint kell kezelni. Az (1) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában, valamint a c) pont cc) és cd) alpontjában foglalt adatok a 25/C. § (3) bekezdésében meghatározott földhasználati lap másolaton, valamint a 25/C. § (3b) bekezdésében meghatározott földhasználati összesítőn, továbbá a földhasználati nyilvántartás okirattárából kiadott másolatokon nem tüntethető fel.

(1c)⁸⁷ A földhasználó az (1) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott adatait a használat, valamint a használatban bekövetkezett változások bejelentésekor – ideértve a használat megszűnésének bejelentését is – köteles az ingatlanügyi hatósággal közölni.

(1d)⁸⁸ Az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító vagy természetes személyazonosító adatok alapján a természetes személy földhasználók azonosításához igényelhet adatot.

(1e)⁸⁹ A földhasználó által bejelentett azonosító adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetve a cégnyilvántartás adataiból ellenőrizheti.

(2)⁹⁰ Aki termőföldet használ, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából – a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: bejelentési adatlap) – bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell írnia. E bekezdésben foglaltakat zártkert esetében a (2a) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2a)⁹¹ Zártkert esetében az (1) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség csak azt terheli, aki a haszonélvezeti jogánál fogva, vagy a tulajdonossal, illetve a haszonélvezővel való megállapodás alapján használja a zártkertet.

(3)⁹² Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelynek érvényességéhez jogszabály alapján kötelező írásba foglalás szükséges, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bejelentési adatlapot a használatba adónak nem kell aláírnia, de a bejelentési adatlaphoz a szerződés – osztatlan közös tulajdonban álló földrészlet használata esetén az egységes okiratba foglalt használati megállapodás, illetve szerződés – eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát mellékelni kell.

(4)⁹³ A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben meghatározott korlátozásokat nem sérti.

(4a)⁹⁴ A földhasználó az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adataiban, valamint a használatban bekövetkezett – a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott – a változásokat (ideértve a használat megszűnését is) 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni az e bekezdésben megjelölt rendeletben meghatározott formanyomtatványon.

(5)⁹⁵ Az ingatlanügyi hatóság a bejelentést elmulasztó földhasználót legfeljebb 30 napos határidő megállapításával írásban felszólítja a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettsége teljesítésére. Ha a földhasználó határidőben nem tesz eleget a felszólításnak, az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél.

(6) A bírság kiszabásával egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság – határidő megjelölésével – a bejelentés pótlására szólítja fel a mulasztó földhasználót. A határozatban előírt határidő elmulasztása esetén – újabb határidő megjelölésével – a bírságot ismételten ki kell szabni.

(7) Ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a termőföld használójának a tulajdonost, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni.

(8) Közös használat esetén, vagy közös tulajdonban álló ingatlan esetében az (5) bekezdés szerinti bírság megfizetésére a mulasztó földhasználók, illetőleg a tulajdonosok egyetemlegesen kötelezhetők.

(9)⁹⁶ A földhasználati nyilvántartásból törölt adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető, a földhasználati nyilvántartási adatbázisban kell tárolni, és a törölt adatokat a törlést követően tíz évig a termőföld használatának átengedésével kapcsolatos jogügyletek, a földhasználót terhelő kötelezettségek vizsgálata, valamint a földhasználót megillető támogatások igénybevételének ellenőrzése céljából meg kell őrizni.

(10)⁹⁷ A (9) bekezdés szerinti törölt adat átadására az ott meghatározott adatkezelési célból törvény által meghatározott esetben és meghatározott szerv részére kerülhet sor.

(11)⁹⁸ A földhasználati nyilvántartás okirattárában lévő okiratok, valamint a törölt adatok állományára a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak.

25/C. §⁹⁹ (1)¹⁰⁰ Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés – részben vagy egészben – jogszabályba ütközik, az ingatlanügyi hatóság értesíti az ügyészt.

(2)¹⁰¹ A haszonbérlet időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó törvényi előírásokba ütköző szerződés vagy szerződési kikötés esetén a 9. § (2) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3)¹⁰² Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból díjfizetés ellenében papír alapon vagy elektronikus úton a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott, a 25/B. § (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lapot szolgáltat.

(3a)¹⁰³ A földhasználati nyilvántartásból díjmentes

(4)¹⁰⁴ A földhasználati nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az ingatlanügyi hatóság csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(5)¹⁰⁵ A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása érdekében az ingatlanügyi hatóság a számítógéppel vezetett földhasználati nyilvántartási adatbázisban a jogellenes jogügyletekben részt vevő felek személyének, illetve a szerzési korlát túllépésének megállapításához szükséges és erre alkalmas adatok vonatkozásában az adatfeldolgozás, -kezelés, -tárolás, -átvétel és -átadás részletes szabályait tartalmazó törvényi előírásoknak megfelelő adatkezelést végezhet.

25/D. §¹⁰⁶ A földhasználati nyilvántartási eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díj- és illetékfizetési kötelezettség alól.

25/E. §¹⁰⁷

25/F. §¹⁰⁸

25/G. §¹⁰⁹ (1)¹¹⁰ A földhasználati nyilvántartásba bejegyzett

(1a)¹¹¹ Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyes adatokat kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti, és használhatja fel, azokat nem továbbíthatja.

(2) Ha a földhasználó több ingatlanügyi hatóság illetékességi területén fekvő termőföldet használ, és ezért a földhasználatait több ingatlanügyi hatóság tartja nyilván, az (1) bekezdés szerinti azonosító adatközlési bejelentését választása szerint kizárólag az egyik ingatlanügyi hatóság felé kell megtennie azzal, hogy az azonosító adatközlést tartalmazó adatlapon fel kell tüntetni azoknak a településeknek a nevét, amely településeken a nyilvántartásba vett földhasználatának tárgyát képező földrészletek vannak.

(3) Az ingatlanügyi hatóság, amelyikhez a bejelentés az (1) bekezdés szerint beérkezett, az azonosító adatközlést tartalmazó adatlap egy példányát az adatok nyilvántartásba vételét követően záradékolja, és az arról készített másolatot – az azonosító adatközlést tartalmazó adatlapon feltüntetett települések alapján – haladéktalanul megküldi a többi illetékes ingatlanügyi hatóságnak az azonosító adatok nyilvántartásba vétele céljából.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott, a földhasználó által közölt azonosító adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, a törvényszékek által vezetett nyilvántartás, valamint a törzskönyvi nyilvántartás adataiból ellenőrizheti.

(5)¹¹² Az ingatlanügyi hatóság húszezer forint összegű bírsággal sújtja azt a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználót, aki az (1) bekezdés szerinti azonosító adatközlési kötelezettségének az ott megjelölt határidőn belül nem tesz eleget.

26. § (1) A tulajdonosok széttagolt külterületi termőföldjeinek összevonásával, a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek, kedvezőbb üzemi méretek, az együttesen művelhető családi birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthető egy részére kiterjedő birtokrendezési eljárást kell lefolytatni. Az általános birtokrendezési eljárásra a külön törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A külön törvényben foglaltak hatálybalépéséig az (1) bekezdésben említett célok megvalósítása érdekében birtokösszevonási célú, önkéntes földcsere kezdeményezhető.

27. § (1)¹¹³ A tulajdonos szétszórt termőföldjeinek gyors, egyszerű eljárás keretében történő összevonása, valamint az állattenyésztő telepek földszükségleteinek kielégítése érdekében önkéntes földcserét lehet végrehajtani. Ha a tulajdonos a termőföldjét nem birtokösszevonási céllal cseréli el, illetőleg a csere birtokösszevonást közvetlenül nem eredményez, a földcserét a Ptk. 378. §-ában foglalt szabályok szerinti cserének kell tekinteni.

(2)¹¹⁴ Több tulajdonos, több széttagoltan fekvő termőföldjét egyidejűleg érintő önkéntes földcsere megszervezése az ingatlanügyi hatóságnál is kezdeményezhető.

(3)¹¹⁵ Az ingatlanügyi hatóság által megszervezett önkéntes földcsere során a termőföldek cseréjére a résztvevők (cserepartnerek) egyetértésével kerül sor.

28. § (1)¹¹⁶ Ha egy-egy tulajdonos termőföldjeinek birtoktaggá történő egyesítése céljából az önkéntes földcsere több tulajdonos, több széttagoltan fekvő földrészletét egyidejűleg érinti, az önkéntes földcsere megszervezését a cserélni szándékozó tulajdonosok és egyéb érdekeltek együttesen kérhetik az ingatlanügyi hatóságtól. Az önkéntes földcsere megszervezését bármely ingatlanügyi hatóságtól kérni lehet, amelynek illetékességi területén az elcserélendő földek valamelyike fekszik.

(2)¹¹⁷ Az önkéntes földcsere megállapodás alapján szükséges ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alkalmával az ingatlanügyi hatóság az okiraton igazolja, hogy a földcsere birtokösszevonási célt szolgált.

29. §¹¹⁸ Az önkéntes földcserére irányuló eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság az érdekelteket értesíti. Ebben az ingatlanügyi hatóság a csere céljára rendelkezésre álló földrészleteket helyrajzi szám szerint megjelölve közli az érdekeltekkel, a résztvevők (tulajdonosok) nevének és lakcímének egyidejű feltüntetésével. Az értesítésnek határidő megjelölésével felhívást kell tartalmaznia arra, hogy az érdekeltek a határozatban megjelölt földrészletek és a konkrét tulajdonosok ismeretében tegyék meg a végleges, illetőleg pontosítsák a korábbi kérelmükben tett ajánlataikat, és a földcserére vonatkozóan a szükséges megállapodások elkészítéséről, illetőleg elkészíttetéséről gondoskodjanak.

30. § (1)¹¹⁹ Az érdekeltek kérelmére az ingatlanügyi hatóság az önkéntes földcserével kapcsolatos földmérési munkát díj fizetése ellenében elvégzi, és a kicserélt területeket a tulajdonosok birtokába adja.

(2) A résztvevőknek az önkéntes földcserére vonatkozó megállapodásában okiratszerűen össze kell foglalniuk a földrészleteknek a csere során kialakuló új jogi helyzetét, a kicserélendő földrészletekre vonatkozóan a tulajdonosok által felajánlott esetleges értékkiegyenlítést, a birtokbaadásra vonatkozó és az egyéb kérdéseket illetően a cserepartnerek között létrejött megállapodásokat.

31. § (1) A különböző értékű termőföldek cseréje esetén az értékkülönbözetet, továbbá a földön levő építmény és más beruházás, növényzet és a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munka ellenértékét meg kell téríteni.

(2) Az ellenérték megtérítése pénzzel, továbbá bármilyen vagyontárggyal, illetőleg vegyesen (pénzzel és vagyontárggyal) történhet.

32. § Az önkéntes földcserét a termőföldön fennálló telki szolgalmi jog, a földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, vezeték-, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, továbbá egyéb közérdekű használati jog nem akadályozza.

33. § A termőföldön fennálló elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti, tartási és életjáradéki jog esetén a föld csak a tilalom, illetőleg a jog jogosultjának hozzájárulásával vonható be az önkéntes földcserébe.

34. § Az önkéntes földcserére irányuló eljárásban résztvevőnek kell tekinteni

35. § (1)¹²¹ Ha az önkéntes földcserére vonatkozó egyetértő nyilatkozat érvényességéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt az ingatlanügyi hatóság által szervezett eljárásban is be kell szerezni.

(2) Az önkéntes földcsere a későbbiekben a külön jogszabály szerint lefolytatható általános birtokrendezés végrehajtását nem zárja ki.

36–40. §¹²³

40/A–40/F. §¹²⁵

41–43. §¹²⁶

44–45. §¹²⁷

46–49. §¹²⁸

50–51. §¹²⁹

52–54. §¹³⁰

55–56. §¹³¹

56/A–56/D. §¹³³

57. §¹³⁴

58–59. §¹³⁵

60. §¹³⁶

61–69. §¹³⁷

70. §¹³⁸

71. §¹³⁹

72–76. §¹⁴⁰

77–78. §¹⁴¹

79. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; a már folyamatban levő eljárásokat azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

80. §¹⁴²

81. § (1)–(2)¹⁴³

(3)¹⁴⁴

(4)¹⁴⁵

(5)¹⁴⁶ A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 23. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során nem minősül

(6)¹⁴⁷

81/A. §¹⁴⁸

82–87. §¹⁵⁰

88. §¹⁵¹ (1)¹⁵² Külföldi jogi vagy magánszemély termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát – az öröklés, valamint a 88/A. §-ban foglaltak kivételével – az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak az engedélyével szerezheti meg.

(2)¹⁵³ fővárosi és megyei kormányhivatalnak a határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

(3)¹⁵⁴ Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek ingatlanszerzéséhez a külpolitikáért felelős miniszter engedélye szükséges. A külpolitikáért felelős miniszter az engedélyt nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg.

88/A. §¹⁵⁵ (1)¹⁵⁶ A tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg,.

(2)¹⁵⁷

(3)¹⁵⁸

88/B. §¹⁵⁹

88/C. §¹⁶⁰

88/D. §¹⁶¹ Külföldi magánszemély és jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet – kivéve a tagállami állampolgárt, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet – termőföldnek nem minősülő védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.

89–91. §¹⁶²