1994. évi LV. törvény
1994. évi LV. törvény
a termőföldről1
Az Országgyűlés abból a célból, hogy
az átalakuló tulajdoni, használati viszonyok alapján a mezőgazdaságban a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok meghatározóvá váljanak, a termőföld forgalma és a termőföld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegítse, a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek létre, és a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a gazdálkodó zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson, a termőföld területének csökkenése ésszerű határok között maradjon, és a termőföld minőségének védelme megfelelő jogi hátteret kapjon,
a következő törvényt alkotja:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az ország területén levő valamennyi termőföldre.
(2)2
2. § (1)3 E törvény a termőföld tulajdonjogának megszerzésére, illetőleg a szerzés tilalmára, a termőföldek használatára, a birtoktagok kialakítására és a földhasználati nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.
(2) A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket — a haszonbérletre e törvényben megállapított szabályok kivételével — alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is.
(3)4 A tulajdonos kérelmére, illetőleg az ingatlanügyi hatóság megkeresésére az építésügyi hatóság igazolja, hogy a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld kialakított építési teleknek vagy építési területnek minősül-e.
(4)5 E törvény rendelkezéseit a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket érintően csak akkor kell alkalmazni, ha a Nemzeti Földalapról szóló törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.
(5)–(6)6
Fogalommeghatározások
3. § E törvény alkalmazásában
a)7 termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
b)8 tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese;
c) külföldi magánszemély: a nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személyt;
d) külföldi jogi személy: a külföldi székhelyű jogi személy vagy az ilyen székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
e)9
f)10 mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amelyet a település belterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
g)11
h)12 családi gazdaság: legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma;
i)13 a családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki
1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,
2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat,
3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott,
4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van;
j)14 a gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell;
k)15 mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás;
l)16 kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás;
m)17 helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek
1. lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik;
2. lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;
n)18 helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával;
o)19 önálló vállalkozó: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég vagy az önfoglalkoztató;
p)20 önfoglalkoztató: az a magánszemély, aki bármely jogszabály szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenységet végez, ha az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik;
q)21 termőföldnek nem minősülő ingatlan: a termőföldnek nem minősülő földrészlet, egyéb önálló ingatlan;
r)22 elsődleges lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek, ahol a tagállami állampolgár életvitelszerűen kíván tartózkodni;
s)23 másodlagos lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület, vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek, ami nem minősül elsődleges lakóhelynek;
t)24 tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára;
u)25 a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása keretében
1. mezőgazdasági termelőtevékenység: növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási tevékenység,
2. mezőgazdasági termelő: a gazdaságátadási támogatás bevezetéséről szóló külön jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó.
A TERMŐFÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE
4. §26 (1) E fejezet alkalmazása szempontjából tulajdonszerzésnek kell tekinteni a termőföld tulajdonjogának – ideértve a részarányként meghatározott tulajdont is – bármilyen jogcímen (szerzésmódon) történő megszerzését, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést.
(2) Termőföld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, és
a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek már a tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy
b) a cserepartnerek egyikének bejelentett lakóhelye azon a településen van, amely település közigazgatási területén fekszik a csere címén általa megszerzendő földrészlet.
(3)27 Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], közalapítvány, önkormányzat, egyház, belső egyházi jogi személy és a Magyar Állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni.
Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése
5. § (1) Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen.
(2)28 A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt.
(3)29 Az (1) bekezdés szerinti mérték megállapításánál a termőfölddel együtt önálló ingatlant (földrészletet) képező művelés alól kivett föld területét is figyelembe kell venni.
(4)30 A belföldi magánszemély által megszerezhető termőföld mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb 6000 m2 területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén levő termőföldet.
(5)31 A magánszemély az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld tulajdonát legfeljebb annak területnagyságát és AK értékét meg nem haladó területnagyságú és AK értékű termőföldre cserélheti.
(6)32 Az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld
a) kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt termőföld,
b) közös tulajdonának megszüntetésével tulajdonba kerülő termőföld
területnagysága és AK értéke az (1) bekezdés szerinti mértéket meghaladhatja.
Belföldi jogi személyek tulajdonszerzése
6. § (1)33 Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát – a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével – nem szerezheti meg.
(2)34 Egyház, belső egyházi jogi személy végintézkedés, ajándékozási, tartási vagy életjáradéki szerződés alapján, valamint jogutódlással a jogelődjének tulajdonában álló termőföldre tulajdonjogot szerezhet.
(3)35 Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet.
(4)36 A szervezeti változással, illetve társasági formaváltással, egyesüléssel vagy szétválással létrejött belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet a jogelődje – 1994. július 27-ét megelőzően megszerzett – tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát megszerezheti.
(5)37 A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 34. § (1) bekezdése szerinti szervezet (a továbbiakban: szervezet) a jogelődjének tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát jogutódlással megszerzi. Az ilyen szervezet jogutódja a jogelődje tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát – a (6) bekezdésre figyelemmel – jogutódlással megszerezheti.
(6)38 Ha a szervezet a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti vallási tevékenységét megszünteti, a változás bíróság általi bejegyzésétől számított három éven belül a tulajdonát képező termőföldet köteles elidegeníteni.
Külföldiek tulajdonszerzése
7. §39 (1) A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – nem szerezheti meg.
(2) A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.
8. §40 A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó, a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében foglaltak41 szerint szerezheti meg.
8/A. §42 (1) A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt – a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket – teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.
(2) A tulajdonszerzési képesség bizonyításához a következő hatósági igazolásokat kell beszereznie a tagállami állampolgárnak:
a)43 az idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy legalább három éve folyamatosan és jogszerűen lakik Magyarországon;
b)44 a letelepedési engedéllyel nem rendelkező tagállami állampolgárnak tartózkodási engedélyt, illetőleg az eziránti kérelem benyújtását tanúsító igazolást;
c)45 a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági bizonyítványt arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon.
(3)46 A mezőgazdasági igazgatási szervnek az igazolását környezettanulmány alapján kell kiállítania. A környezettanulmány során a mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági tevékenység folytatását vizsgálja.
(4)47 A (2) bekezdésben meghatározott igazolás, illetve hatósági bizonyítvány 60 napnál nem lehetnek régebbiek.
(5) A tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot kell tennie a következőkről:
a) Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik;
b) kötelezi magát, hogy a termőföldet más célra nem hasznosítja a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítésén kívül, továbbá hogy a termőföld használatát másnak csak olyan mértékben engedi át, hogy az ebből származó bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele 25%-át;
8/B. §48 (1)49 A termőföld tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell a 8/A. §-ban felsorolt bizonyítványt, igazolást és nyilatkozatot.
(2)50 A tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatot és a bejegyzés alapját képező okirat másolatát az ingatlanügyi hatóság megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek.
8/C. §51 (1)52 A 8/A. §-ban meghatározott feltételek betartását az ingatlanügyi hatóság bevonásával a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrizheti.
(2)53 Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzés során az összes körülmény alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos
a) nem tartotta be a 8/A. § (5) bekezdésében vállalt kötelezettségeket,
b) egyéni vállalkozói tevékenysége vagy az önfoglalkoztatói minősége megszűnt,
c) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása bármely okból megszűnt,
felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. Ha a felszólítás az adott határidő elteltével eredménytelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a tulajdonosra bírságot szab ki, amely a termőföld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.
(3) Nem állapítható meg, hogy a tulajdonos a 8/A. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségét megszegte, ha bizonyítja, hogy Magyarországon végzett tevékenységi körei között csak mezőgazdasági tevékenység szerepel, vagy bevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységéből származik, vagy személyes közreműködést magában foglaló egyéb jogviszonyt nem tart fenn.
(4) A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll, illetve amíg a tulajdonos a termőföldet el nem idegeníti. Nem szabható ki a bírság, ha a tulajdonos a termőföldet elidegenítette. A bírság megfizetésére a földvédelmi járulék befizetésére vonatkozó szabályok irányadók.
(5)54
(6)55 Amíg a bírságolásra okot adó körülmény fennáll, de legkésőbb a 2003. évi uniós csatlakozási szerződésben meghatározott mentességi idő végéig a tulajdonosra a tagállami állampolgárnak nem minősülő külföldi magánszemélyre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A tulajdonszerzés ellenőrzése
9. §56 (1)57 A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, illetőleg a megengedett szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el.
(2) Termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat.
(3)58 A szerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba. A nyilatkozat valóságtartalmát az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrizheti.
(4)59 A (2) bekezdés szerinti szerződés vagy szerződési kikötés esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához.
Elővásárlási jogok
10. §60 (1)61 Termőföld vagy tanya eladása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.
(2)62 Az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó.
(3)63 Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(3a)64 Az (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.
(4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
(5)65 Az (1) bekezdés b) és e) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll.
(6)66 Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7)67 A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld értékesítése esetén a mezőgazdasági termelőtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló okiratot is.
A TERMŐFÖLDEK HASZNÁLATA
Használati jogok
11. § (1)68 A haszonélvezeti jog és a használat jogának szerződéssel való alapítására a II. fejezet tulajdonszerzést korlátozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ennek során a szerző fél tulajdonában lévő és haszonélvezetébe (használatába) kerülő földrészleteket össze kell számítani.
(2)69 A földhasználót a más használatában levő ingatlanon öntözési telki szolgalom illeti meg, amennyiben mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözés érdekében a víz odajuttatását, szétosztását, illetve annak elvezetését másként nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézséggel vagy költséggel lehetne biztosítani. A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni, a szolgalommal terhelt ingatlant csak a szükséges mértékben, az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő kártalanítás mellett lehet igénybe venni. Megszűnik a szolgalom, ha az annak alapítására vonatkozó feltételek is megszűntek.
(3)70 A termőföld szaporítóanyag-termeléssel történő hasznosítása során a földhasználó köteles vetésterveit — a külön jogszabályban71 előírt mértékű védőtávolságok betartása érdekében — egyeztetni a szomszédos földhasználóval. Egyebekben a Ptk.-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseit a termőföldek esetében is megfelelően alkalmazni kell.
11/A. §72 A föld használatával összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást – az Európai Unió által finanszírozott közvetlen termelői támogatást és annak nemzeti kiegészítését kivéve – igénybe venni csak az ingatlanügyi hatóság által nyilvántartott földhasználatra lehet.
A termőföld haszonbérlete
12. § A termőföld haszonbérletére e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk.-nak a haszonbérletre vonatkozó szabályait73 kell alkalmazni.
12/A. §74 A haszonbérlő – termelési integráció megvalósítása érdekében – a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más termőföldet használó személlyel, hogy a termőföld használatát határozott időre átengedi. A megállapodást és a haszonbérbe adó hozzájárulását írásba kell foglalni. A földhasználat átengedése – ha a felek másképpen nem rendelkeznek – nem érinti a haszonbérlőnek a haszonbérbe adóval szemben fennálló kötelezettségeit.
A haszonbérlet időtartama
13. § (1)75 Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a (2)–(4) bekezdések szerinti határozott időre kötheti meg.
(2)76 A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel legfeljebb húsz év lehet.
(3) Erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak (vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig lehet megkötni.
(4) Szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak).
(5)77
14. § Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb a belföldiekre meghatározott időtartamra köthet haszonbérleti szerződést.
Haszonbérfizetési kedvezmény
15–16. §78
17. §79 (1) A haszonbérlőt – a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – arra az évre, amelyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerinti mezőgazdasági káresemény vagy időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja, a hozamcsökkenéssel arányos haszonbérletidíj-mérséklés illeti meg.
(2) A haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 14. § (2) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány kézhezvételét követően, nyolc napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbe adóval.
(3) Eltérő megállapodás hiányában az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kedvezmény csak a legalább helyben szokásos mértékű haszonbérleti díjat fizető haszonbérlőt illeti meg.
(4) Semmis az a megállapodás, amely az (1) bekezdés szerint járó kedvezmény igénybevétele miatt ki nem fizetett haszonbérleti díj pótlására vállal kötelezettséget.
A haszonbérleti szerződés felmondása, megszűnése
18. § A haszonbérbe adó a haszonbérletet azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő
a) a haszonbérbe adó hozzájárulása nélkül, vagy attól eltérően a termőföld használatát másnak átengedte, a termőföldön a rendes gazdálkodás körét meghaladóan végzett beruházást vagy a termőföld művelési ágát megváltoztatta;
b) a természetvédelmi jogszabályok vagy a természetvédelmi hatóság előírásaitól eltérő, illetőleg a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti.
19. § (1)80 A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza, továbbá abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő a gazdaságátadási támogatást igénybe veszi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a haszonbérlő — az azonnali hatályú felmondás helyett — a tulajdonos hozzájárulásával kijelölheti azt a magánszemélyt, aki a haszonbérleti szerződésben a helyébe lép és a haszonbérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytatja.
20. § A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő
a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat;
b) követelheti az el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített növényzetnek, valamint a talaj minőségének javítását eredményező talajvédelmi beavatkozásoknak és létesítményeknek a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét;
c) köteles a haszonbérbe adóval kötött eltérő megállapodás hiányában az általa létesített ideiglenes jellegű építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetőleg eltávolítani. E kötelezettség nem teljesítése esetén a bontást, illetőleg az eltávolítást a haszonbérbe adó a kötelezett költségére elvégeztetheti.
21. §81 (1)82 A termőföld és tanya haszonbérbe adása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg:
a) a volt haszonbérlőt, illetve ha a volt haszonbérlő a tulajdonos hozzájárulásával ültetvényt telepített vagy halastavat létesített, az általa kijelölt személyt feltéve, hogy a haszonbérlet nem a tulajdonos azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg;
b) a helyben lakó szomszédot;
c) a helyben lakót.
(2) Az (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérleti jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó;
c)83
(3)84 Az állattartó telep és halastó üzemeltetőjét az ingatlan-nyilvántartásban szántó, rét, legelő, valamint fásított terület művelési ágban nyilvántartott termőföldre – a 21. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt személyekkel azonos sorrendben – előhaszonbérleti jog illeti meg, feltéve hogy
a) az állattartó telep és halastó a 3. § m) pontjának 1–2. alpontjai szerinti település valamelyikén fekszik, és
b) az állattartó telepet és halastavat a haszonbérletre vonatkozó ajánlat közlésének időpontjában, valamint az azt megelőző legalább egy éve folyamatosan működteti.
(4)85 Az állattartó telep és halastó működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki.
(5)86 Az (1) bekezdés szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti haszonbérleti szerződés esetében, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld haszonbérlete esetén, valamint olyan külterületi földrészlet haszonbérbe adása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(6)87 Az (1)–(2) bekezdés szerinti sorrend az előhaszonbérletre jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
(7)88 E § szerinti volt haszonbérlőnek az a magánszemély vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet minősül, aki a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező termőföldet vagy tanyát a haszonbérleti ajánlat közlését megelőző egy éven belül – több ilyen személy esetén aki utolsóként – haszonbérelte.
A haszonbérelhető terület nagysága
22. § (1) Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet — a Magyar Állam, az önkormányzat és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.
(2)89 Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a földalapkezelő szervtől haszonbérel.
23. § Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.
A feles bérlet
24. § A termőföldre vonatkozó feles bérleti szerződés alapján a bérlő meghatározott termőföld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni. A feles bérletre egyebekben — a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével — a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
Szívességi földhasználat
24/A. §90 (1) A tulajdonos a termőföld vagy tanya használatát közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] ingyenesen átengedheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a termőföld vagy tanya használatának nem a hozzátartozó javára történő ingyenes átengedésére irányuló szerződések érvényességét nem érinti.
A részesművelés
25. § (1) A termőföldre vonatkozó részesművelési szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a részesművelésbe adott termőföldön mit termeljenek, a földmegművelésnek egyes feladataiból (talajelőkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás stb.) a szerződő felek milyen részt vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban részesednek, meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokat.
(2) A részesművelésre egyebekben — a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével — a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
Földhasználati nyilvántartás
25/A. §91 (1) A földhasználati nyilvántartás az érintett földrészlet használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja.
(2) Az ellenkező bizonyításáig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel.
(3) A földhasználati nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.
25/B. §92 (1)93 Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról – ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket – önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza a földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, alrészleteit, hektárban a terület nagyságát, aranykoronában a termőföld értékét, a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek magánszemély használójának természetes személyazonosító adatait, illetőleg a gazdálkodó szervezet használó megnevezését, székhelyét (telephelyét), statisztikai számjelét, a használat jogcímét, határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát. A számítógépes földhasználati nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése – függetlenül annak tényleges elhelyezésétől – a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervezet feladatkörébe tartozik.
(2)94 Aki termőföldet használ, s annak területe – a földrészletek számától függetlenül – az egy hektárt meghaladja, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából – a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: bejelentési adatlap) – bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell írnia.
(3)95 Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelynek érvényességéhez jogszabály alapján kötelező írásba foglalás szükséges, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bejelentési adatlapot a használatba adónak nem kell aláírnia, de a bejelentési adatlaphoz a szerződés egy eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát mellékelni kell.
(4)96 A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti. A földhasználó a használatban bekövetkezett – a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott – változásokat 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni.
(5)97 A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél.
(6) A bírság kiszabásával egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság – határidő megjelölésével – a bejelentés pótlására szólítja fel a mulasztó földhasználót. A határozatban előírt határidő elmulasztása esetén – újabb határidő megjelölésével – a bírságot ismételten ki kell szabni.
(7) Ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a termőföld használójának a tulajdonost, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni.
(8) Közös használat esetén, vagy közös tulajdonban álló ingatlan esetében az (5) bekezdés szerinti bírság megfizetésére a mulasztó földhasználók, illetőleg a tulajdonosok egyetemlegesen kötelezhetők.
25/C. §98 (1)99 Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés – részben vagy egészben – jogszabályba ütközik, az ingatlanügyi hatóság értesíti az ügyészt.
(2)100 A haszonbérlet időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó törvényi előírásokba ütköző szerződés vagy szerződési kikötés esetén a 9. § (2) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(3)101 Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból díjfizetés ellenében papír alapon vagy elektronikus úton a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott, a 25/B. § (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lapot szolgáltat.
(3a)102 A földhasználati nyilvántartásból díjmentes
a) a hatóság megkeresésére annak hivatalból indított eljárásához
b) a közérdekű bejelentés és panasz elbírálásához, továbbá
c) bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyző és bírósági végrehajtó részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához
szükséges adatszolgáltatás.
(4)103 A földhasználati nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az ingatlanügyi hatóság csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
A földhasználati eljárás igazgatási szolgáltatási díja104
25/D. §105 (1)106 Az első fokon kérelemre indult eljárásért – ha e törvény másként nem rendelkezik – 6 000 forint összegű díjat kell fizetni. Ha a földhasználati bejelentés vagy a törlési kérelem 20 vagy annál több földrészletre vonatkozik, az eljárás díja 12 000 forint.
(2) A földhasználati nyilvántartási eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslatért 10 000 forint díjat kell fizetni.
(3)107 Mentes az eljárás az igazgatási szolgáltatási díj- és illetékfizetési kötelezettség alól, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatai megváltozásának a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozik.
(4)108 A földhasználati nyilvántartási eljárásért fizetett díj a fővárosi, megyei kormányhivatalok saját bevételét képezi, amely a földügyért felelős miniszter által az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározott számlaszámra fizetendő meg. A földhasználati nyilvántartásért fizetendő díjból származó bevétel 25%-át a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter a földügyi szakigazgatással kapcsolatos bevételi különbségek fővárosi, megyei kormányhivatalok közötti kiegyenlítésére használhatja fel.
25/E. §109 (1)110 A díjat kérelemre indult eljárásban – az (1a) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a földhasználati nyilvántartási eljárás lefolytatását kérelmező földhasználónak kell megfizetnie.
(1a)111 Ha a földhasználat nyilvántartásból való törlését a használatba adó kéri, a díjat a használatba adónak kell megfizetnie.
(2) A díjfizetési kötelezettség kérelemre indult eljárásban – ideértve a jogorvoslati eljárást is – kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot.
(3)112 A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a díjat megfizetni és igazolni annak megfizetését.
(4)113
25/F. §114 (1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felügyeleti szerv vagy a bíróság által felülvizsgált határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
(2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni.
(3)115 A visszatérítést a többletbefizetés megállapítását követően hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről harminc napon belül intézkedni kell.
A BIRTOKTAGOK KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK
Általános birtokrendezés
26. § (1) A tulajdonosok széttagolt külterületi termőföldjeinek összevonásával, a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek, kedvezőbb üzemi méretek, az együttesen művelhető családi birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthető egy részére kiterjedő birtokrendezési eljárást kell lefolytatni. Az általános birtokrendezési eljárásra a külön törvény rendelkezései az irányadók.
(2) A külön törvényben foglaltak hatálybalépéséig az (1) bekezdésben említett célok megvalósítása érdekében birtokösszevonási célú, önkéntes földcsere kezdeményezhető.
A birtokösszevonási célú önkéntes földcsere
27. § (1)116 A tulajdonos szétszórt termőföldjeinek gyors, egyszerű eljárás keretében történő összevonása, valamint az állattenyésztő telepek földszükségleteinek kielégítése érdekében önkéntes földcserét lehet végrehajtani. Ha a tulajdonos a termőföldjét nem birtokösszevonási céllal cseréli el, illetőleg a csere birtokösszevonást közvetlenül nem eredményez, a földcserét a Ptk. 378. §-ában foglalt szabályok szerinti cserének kell tekinteni.
(2)117 Több tulajdonos, több széttagoltan fekvő termőföldjét egyidejűleg érintő önkéntes földcsere megszervezése az ingatlanügyi hatóságnál is kezdeményezhető.
(3)118 Az ingatlanügyi hatóság által megszervezett önkéntes földcsere során a termőföldek cseréjére a résztvevők (cserepartnerek) egyetértésével kerül sor.
28. § (1)119 Ha egy-egy tulajdonos termőföldjeinek birtoktaggá történő egyesítése céljából az önkéntes földcsere több tulajdonos, több széttagoltan fekvő földrészletét egyidejűleg érinti, az önkéntes földcsere megszervezését a cserélni szándékozó tulajdonosok és egyéb érdekeltek együttesen kérhetik az ingatlanügyi hatóságtól. Az önkéntes földcsere megszervezését bármely ingatlanügyi hatóságtól kérni lehet, amelynek illetékességi területén az elcserélendő földek valamelyike fekszik.
(2)120 Az önkéntes földcsere megállapodás alapján szükséges ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alkalmával az ingatlanügyi hatóság az okiraton igazolja, hogy a földcsere birtokösszevonási célt szolgált.
29. §121 Az önkéntes földcserére irányuló eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság az érdekelteket értesíti. Ebben az ingatlanügyi hatóság a csere céljára rendelkezésre álló földrészleteket helyrajzi szám szerint megjelölve közli az érdekeltekkel, a résztvevők (tulajdonosok) nevének és lakcímének egyidejű feltüntetésével. Az értesítésnek határidő megjelölésével felhívást kell tartalmaznia arra, hogy az érdekeltek a határozatban megjelölt földrészletek és a konkrét tulajdonosok ismeretében tegyék meg a végleges, illetőleg pontosítsák a korábbi kérelmükben tett ajánlataikat, és a földcserére vonatkozóan a szükséges megállapodások elkészítéséről, illetőleg elkészíttetéséről gondoskodjanak.
30. § (1)122 Az érdekeltek kérelmére az ingatlanügyi hatóság az önkéntes földcserével kapcsolatos földmérési munkát díj fizetése ellenében elvégzi, és a kicserélt területeket a tulajdonosok birtokába adja.
(2) A résztvevőknek az önkéntes földcserére vonatkozó megállapodásában okiratszerűen össze kell foglalniuk a földrészleteknek a csere során kialakuló új jogi helyzetét, a kicserélendő földrészletekre vonatkozóan a tulajdonosok által felajánlott esetleges értékkiegyenlítést, a birtokbaadásra vonatkozó és az egyéb kérdéseket illetően a cserepartnerek között létrejött megállapodásokat.
31. § (1) A különböző értékű termőföldek cseréje esetén az értékkülönbözetet, továbbá a földön levő építmény és más beruházás, növényzet és a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munka ellenértékét meg kell téríteni.
(2) Az ellenérték megtérítése pénzzel, továbbá bármilyen vagyontárggyal, illetőleg vegyesen (pénzzel és vagyontárggyal) történhet.
32. § Az önkéntes földcserét a termőföldön fennálló telki szolgalmi jog, a földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, vezeték-, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, továbbá egyéb közérdekű használati jog nem akadályozza.
33. § A termőföldön fennálló elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti, tartási és életjáradéki jog esetén a föld csak a tilalom, illetőleg a jog jogosultjának hozzájárulásával vonható be az önkéntes földcserébe.
34. § Az önkéntes földcserére irányuló eljárásban résztvevőnek kell tekinteni
a) az eljárásba bevont termőföld tulajdonosait, továbbá a földrészleten levő épületek és építmények tulajdonosait, ha azok a földrészlet tulajdonosától különböző személyek;
b)123 a cserével érintett földrészletek tekintetében a termőföld tulajdonosán kívül azokat a jogosultakat, akiknek javára vagy érdekében az ingatlan-nyilvántartásba valamely jogot vagy tényt jegyeztek be.
35. § (1)124 Ha az önkéntes földcserére vonatkozó egyetértő nyilatkozat érvényességéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt az ingatlanügyi hatóság által szervezett eljárásban is be kell szerezni.
(2) Az önkéntes földcsere a későbbiekben a külön jogszabály szerint lefolytatható általános birtokrendezés végrehajtását nem zárja ki.
A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSA ÉS VÉDELME
Hasznosítás, mellékhasznosítás, újrahasznosítás
36–40. §126
Gyümölcstermesztési célú hasznosítás127
40/A–40/F. §128
A művelési ág megváltoztatása
41–43. §129
A termőföld más célú hasznosítása
44–45. §130
A más célú hasznosítás engedélyezése
46–49. §131
Más célú hasznosítás engedély nélkül
50–51. §132
A földvédelmi járulék
52–54. §133
A földvédelmi bírság
55–56. §134
Földminősítés135
56/A–56/D. §136
A termőföldekkel kapcsolatos ügyekben eljáró szervek
57. §137
A TALAJ VÉDELME
A talajvédelem célja
58–59. §138
Az állam feladatai
60. §139
A földhasználó kötelezettségei
61–69. §140
A beruházásokkal, üzemeltetéssel,
illetve a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek
70. §141
A talajvédelmi hatóság és feladatai
71. §142
72–76. §143
Talajvédelmi bírság
77–78. §144
HATÁLYBALÉPÉS,
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
79. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; a már folyamatban levő eljárásokat azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
80. §145
81. § (1)–(2)146
(3)147
(4)148
(5)149 A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 23. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során nem minősül
a) mezőgazdasági termelésből való földkivonásnak, ha a termőföldet vagy annak egy részét a települési önkormányzat által meghatározott gazdasági területen (tanya, farmgazdaság) az indokolt állandó ottlakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek, építmények létesítésére használják fel;
b) elidegenítésnek a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere.
(6)150
81/A. §151 (1) E törvénynek a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított 3. § m) és n) pontját, 10. § (1)–(2) és (5) bekezdését azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint 2010. szeptember 1-jét követően tették közzé.
(2) Az (1) bekezdés szerinti módon 2010. augusztus 31-éig közzétett
a) vételi ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. § (1) bekezdésétől eltérően – a vételi ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni;
b) haszonbérleti ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a haszonbérleti ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.
A külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó átmeneti szabályok152
82–87. §153
88. §154 (1)155 Külföldi jogi vagy magánszemély termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát – az öröklés, valamint a 88/A. §-ban foglaltak kivételével – a Kormány ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az engedélyével szerezheti meg.
(2)156 A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.
(3)157 Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek ingatlanszerzéséhez a külpolitikáért felelős miniszter engedélye szükséges. A külpolitikáért felelős miniszter az engedélyt nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg.
88/A. §158 (1)159 A tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg, kivéve a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant, amelynek megszerzéséhez az említett törvény hatálybalépésétől számított öt évig (a továbbiakban: az átmeneti időszak alatt) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az engedélye szükséges.
(2) Ha a tagállami állampolgár legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon tartózkodik, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogát engedély nélkül szerezheti meg.
(3)160 A tagállami állampolgár a (2) bekezdésben foglalt feltétel fennállását az idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hatósági bizonyítványt az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell.
88/B. §161 (1) Az átmeneti időszak alatt az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának engedély nélküli megszerzéséhez a tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban nyilatkoznia kell arról, hogy elsődleges lakóhely céljára szerzi meg az ingatlant.
(2)162 Ha a tagállami állampolgár belterületen kialakított telek tulajdonjogát lakóhely létesítése céljából akarja megszerezni, be kell szereznie az építésügyi hatóság igazolását arról, hogy a telken lakás építhető. Az igazolást és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell.
(3) Ha a tagállami állampolgár elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlannal már rendelkezik, nem szerezhet ugyanezen a címen újabb ingatlant az átmeneti időszak alatt.
88/C. §163 (1)164 A 88/B. § alapján történő ingatlanszerzés feltételeinek betartását a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a települési önkormányzat jegyzője és az ingatlanügyi hatóság bevonásával ellenőrizheti.
(2)165 Ha a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve az ellenőrzés során megállapítja, hogy a tagállami állampolgár nem tartotta be az engedélyhez nem kötött ingatlanszerzés feltételeit, felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, valamint határidő tűzésével a 88. §-ban meghatározott engedély iránti kérelem benyújtására.
88/D. §166 Külföldi magánszemély és jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet – kivéve a tagállami állampolgárt, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet – termőföldnek nem minősülő védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.
89. § Ahol jogszabály zártkertre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ott a továbbiakban zártkerten a külterületi földet kell érteni.
90. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa
a)167
b) a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra vonatkozóan a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos szabályokat,168
c)169 a földhasználati nyilvántartás részletes szabályait,170
d)171
e)172 a termőföldre vonatkozó, az e törvény, valamint a Ptk. alapján fennálló elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályait,173
f)174
g)175 a családi gazdaságok létrehozására, nyilvántartásba vételére és működtetésére vonatkozó anyagi és eljárási szabályokat,176
h)177
i)178 a mezőgazdasági igazgatási szerv vagy szervek kijelölését.179
(2)180 Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy
a) a 11. § (2) bekezdése szerinti védőtávolságok mértékére és érvényesítésére vonatkozó szabályokat;181
b)182
c)183
d)184 a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét, valamint a földhasználati eljárás és a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjainak befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben;185
e)186 a vételi (haszonbérleti) ajánlat hirdetményi úton történő közlésével összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjának mértékét és a díjfizetés részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
rendelettel megállapítsa.
(3)187
91. §188
1–3. számú melléklet az 1994. évi LV. törvényhez189
A törvényt az Országgyűlés az 1994. április 6-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1994. június 27.
Az 1. § (2) bekezdését a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdése a 2007: CXXIV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 13. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
A 2. § (3) bekezdése a 2007: CXXIV. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 13. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
A 2. § (4) bekezdését a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CI. törvény 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 23. § (4) bekezdését.
A 2. § (4)–(6) bekezdését a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3. § a) pontja a 2001: CXVII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § b) pontja a 2001: CXVII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § e) pontját a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3. § f) pontja a 2007: CXXIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 13. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
A 3. § g) pontját a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3. § h) pontját a 2001: CXVII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 3. § i) pontját a 2001: CXVII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 60. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § j) pontját a 2001: CXVII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: XXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CI. törvény 5. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. § k) pontját a 2001: CXVII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 3. § l) pontját a 2001: CXVII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: XXIII. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, ez utóbbi módosító törvény 29. § (8) bekezdése alapján a földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
A 3. § m) pontját a 2001: CXVII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: LXXXVII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 39. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre vonatkozólag a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot 2010. szeptember 1-jét követően tették közzé. Lásd még a 39. § további rendelkezéseit.
A 3. § n) pontját a 2001: CXVII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: LXXXVII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 39. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre vonatkozólag a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot 2010. szeptember 1-jét követően tették közzé. Lásd még a 39. § további rendelkezéseit.
A 3. § o) pontját a 2004: XXXVI. törvény 1. §-a iktatta be.
A 3. § p) pontját a 2004: XXXVI. törvény 1. §-a iktatta be.
A 3. § q) pontját a 2004: XXXVI. törvény 1. §-a iktatta be.
A 3. § r) pontját a 2004: XXXVI. törvény 1. §-a iktatta be.
A 3. § s) pontját a 2004: XXXVI. törvény 1. §-a iktatta be.
A 3. § t) pontját a 2004: XXXVI. törvény 1. §-a iktatta be.
A 3. § u) pontját a 2005: LXXXVII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: XVII. törvény 82. § (2) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 80. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 7. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni; lásd még ez utóbbi módosító törvény 80. § (3) bekezdésének további rendelkezéseit, valamint a (4) bekezdését.
A 4. § a 2008: XXXVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 2011: CI. törvény 2. §-ával megállapított, a 2011: CCVI. törvény 42. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § új (2) bekezdését a 2002: XXIII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdés számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva, e módosító törvény 29. § (8) bekezdése alapján a földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
Az 5. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2002: XXIII. törvény 22. § (2) bekezdése.
Az 5. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: XXIII. törvény 22. § (2) bekezdése.
Az 5. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: XXIII. törvény 22. § (2) bekezdése.
Az 5. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2002: XXIII. törvény 22. § (2) bekezdése.
A 6. § (1) bekezdése a 2001: CXVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 2011: CCVI. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdését az 1997: XXX. törvény 30. §-a iktatta be.
A 6. § (4) bekezdését a 2007: CXXIV. törvény 3. §-a iktatta be. E módosító törvény 13. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
A 6. § (5) bekezdését a 2011: CCVI. törvény 42. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (6) bekezdését a 2011: CCVI. törvény 42. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § a 2004: XXXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § a 2009: LVI. törvény 94. §-a szerint módosított szöveg.
A 8/A. §-t a 2004: XXXVI. törvény 3. §-a iktatta be.
A 8/A. § (2) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 60. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8/A. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 95. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8/A. § (2) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 60. § (3) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 94. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8/A. § (3) bekezdése a 2009: CII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 2. §-a alapján a 2009. november 6-át követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 8/A. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 94. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8/B. §-t a 2004: XXXVI. törvény 3. §-a iktatta be.
A 8/B. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 94. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8/B. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 60. § (3) bekezdése és 73. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 8/C. §-t a 2004: XXXVI. törvény 3. §-a iktatta be.
A 8/C. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 60. § (3) bekezdése és 73. § (1) bekezdésének k) pontja, a 2009: LVI. törvény 95. §-a, a 2010: LXXXVII. törvény 41. §-a szerint módosított szöveg.
A 8/C. § (2) bekezdése a 2009: CXV. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.
A 8/C. § (5) bekezdését a 2006: CIX. törvény 60. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8/C. § (6) bekezdése a 2011: CCI. törvény 90. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § az 1999: XLVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (3) bekezdését a 2001: CXVII. törvény 3. §-a iktatta be, második mondata a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (4) bekezdését a 2001: CXVII. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe.
A 10. § a 2002: XXIII. törvény 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 29. § (8) bekezdése alapján a földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
A 10. § (1) bekezdése a 2010: LXXXVII. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 39. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre vonatkozólag a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot 2010. szeptember 1-jét követően tették közzé. Lásd még a 39. § további rendelkezéseit.
A 10. § (2) bekezdése a 2010: LXXXVII. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 39. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre vonatkozólag a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot 2010. szeptember 1-jét követően tették közzé. Lásd még a 39. § további rendelkezéseit.
A 10. § (3) bekezdése a 2007: XVII. törvény 82. § (2) bekezdésének b) pontjával megállapított, a 2011: CI. törvény 6. §- aszerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény a 25. § (1) bekezdését.
A 10. § (3a) bekezdését a 2011: CI. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 25. § (1) bekezdését.
A 10. § (5) bekezdése a 2010: LXXXVII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 39. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre vonatkozólag a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot 2010. szeptember 1-jét követően tették közzé. Lásd még a 39. § további rendelkezéseit.
A 10. § új (6) bekezdését a 2007: CXXIV. törvény 4. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta, szövege a 2011: CI. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 23. § (4) bekezdését és a 25. § (2)–(3) bekezdését.
A 10. § (6) bekezdését a 2005: LXXXVII. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: XVII. törvény 82. § (2) bekezdésének c) pontjával megállapított szöveg. A (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta a 2007: CXXIV. törvény 4. §-a.
A 11. § (1) bekezdése a 2001: CXVII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § új (2) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 11. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2009: XXVIII. törvény 2. § (2) bekezdése.
A 11/A. §-t az 1999: XLVIII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 13. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
A 12/A. §-t a 2002: XXIII. törvény 22. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 29. § (8) bekezdése alapján a földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
A 13. § (1) bekezdése a 2002: XXIII. törvény 22. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 29. § (8) bekezdése alapján a földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
A 13. § (2) bekezdése a 2002: XXIII. törvény 22. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 29. § (8) bekezdése alapján a földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
A 13. § (5) bekezdését a 2002: XXIII. törvény 30. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15–16. §-t a 2011: CLXVIII. törvény 31. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § a 2011: CLXVIII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a 2007: XVII. törvény 82. § (2) bekezdésének d) pontjával megállapított szöveg. E módosító törvény 80. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 7. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni; lásd még e módosító törvény 80. § (3) bekezdésének további rendelkezéseit, valamint a (4) bekezdését.
A 21. § a 2002: XXIII. törvény 22. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 29. § (8) bekezdése alapján a földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
A 21. § (1) bekezdése a 2011: CI. törvény 5. §-a szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés c) pontját a 2010: LXXXVII. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § új (3) bekezdését a 2005: CLVII. törvény 4. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva.
A 21. § új (4) bekezdését a 2005: CLVII. törvény 4. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. A 21. § (4) bekezdése a 2008: XLVI. törvény 85. § g) pontja, a 2009: LVI. törvény 94. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 21. § (3) bekezdésének számozását a 2005: CLVII. törvény 4. §-a (5) bekezdésre változtatta. A 21. § (5) bekezdése a 2007: XVII. törvény 82. § (2) bekezdésének e) pontjával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 80. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 7. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni; lásd még ez utóbbi módosító törvény 80. § (3) bekezdésének további rendelkezéseit, valamint a (4) bekezdését.
A 21. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2005: CLVII. törvény 4. §-a (6) bekezdésre változtatta.
A 21. § (7) bekezdését a 2011: CI. törvény 4. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 25. § (2)–(3) bekezdését.
A 22. § (2) bekezdése a 2001: CXVII. törvény 8. §-ával megállapított, a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 22. pontja szerint módosított szöveg.
A 24/A. §-t és alcímét a 2002: XXIII. törvény 22. § (7) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 29. § (8) bekezdése alapján a földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
A 25/A. §-t az 1999: XLVIII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXIV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 13. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
Az új 25/B. §-t a 2001: CXVII. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 25/B. § számozását 25/C. §-ra változtatva. A 25/B. § a 2007: CXXIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 13. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
A 25/B. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 95. §-a, a 2010: CLIII. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.
A 25/B. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 89. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25/B. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 89. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25/B. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 94. §-a szerint módosított szöveg.
A 25/B. § (5) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25/B. §-t az 1999: XLVIII. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe, számozását 25/C. §-ra változtatta a 2001: CXVII. törvény 11. § (1) bekezdése.
A 25/C. § (1) bekezdése a 2007: CXXIV. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 13. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
A 25/C. § új (2) bekezdését a 2001: CXVII. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2009: LVI. törvény 94. §-a szerint módosított szöveg.
A 25/C. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 89. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25/C. § (3a) bekezdését a 2011: CCI. törvény 89. § (3) bekezdése iktatta be.
A 25/C. § (4) bekezdését a 2010: CLVII. törvény 9. §-a iktatta be.
A 25/D. §-t megelőző alcímet a 2007: CXXIV. törvény 9. §-a iktatta be. E módosító törvény 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2008. január 1. napján lépett hatályba.
A 25/D. §-t a 2001: CXVII. törvény 11. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 13. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni; a 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2008. január 1. napján lépett hatályba.
A 25/D. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 89. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25/D. § új (3) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 25/D. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: XXVIII. törvény 2. § (4) bekezdése, szövege a 2011: CLXVI. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25/E. §-t a 2007: CXXIV. törvény 10. §-a iktatta be. E módosító törvény 13. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni; a 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2008. január 1. napján lépett hatályba.
A 25/E. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 89. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25/E. § (1a) bekezdését a 2011: CCI. törvény 89. § (6) bekezdése iktatta be.
A 25/E. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 94. §-a szerint, a 2010: CLII. törvény 2. § (18) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 25/E. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 95. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 25/F. §-t a 2007: CXXIV. törvény 10. §-a iktatta be. E módosító törvény 13. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni; a 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2008. január 1. napján lépett hatályba.
A 25/F. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 94. §-a, a 2010: CLII. törvény 2. § (18) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 27. § (1) bekezdése a 2002: XXIII. törvény 22. § (9) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 29. § (8) bekezdése alapján a földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
A 27. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § b) pontja a 2007: CXXIV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 13. § (1) bekezdése alapján a már folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
A 35. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a termőföld védelméről szóló 2007: CXXIX. törvényt.
A 36–40. §-t a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 40/A. §-t megelőző alcímet a 2006: CIX. törvény 60. § (1) bekezdése iktatta be.
A 40/A–40/F. §-t a 2006: CIX. törvény 60. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése.
A 41–43. §-t a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 44–45. §-t a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 46–49. §-t a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 50–51. §-t a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 52–54. §-t a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 55–56. §-t a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 56/A. §-t megelőző alcímet az 1997: CXLI. törvény 91. §-a (2) bekezdésének c) pontja iktatta be. A rendelkezés az 1998: XC. törvény 112. §-ának módosító rendelkezése folytán 2000. január 1-jén lépett hatályba.
Az 56/A–56/D. §-t az 1997: CXLI. törvény 91. §-a (2) bekezdésének c) pontja iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése.
Az 57. §-t a 2006: CIX. törvény 74. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 58–59. §-t a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 60. §-t a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 61–69. §-t a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 70. §-t a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 71. §-t a 2006: CIX. törvény 60. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 72–76. §-t a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 77–78. §-t a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 80. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 170. pontja hatályon kívül helyezte.
A 81. § (1)–(2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 170. pontja hatályon kívül helyezte.
A 81. § (3) bekezdését a 2005: CXXII. törvény 53. § (6) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: LXXXII. törvény 9. § (4) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 3. § (5) bekezdésének 1. pontja alapján a rendelkezés hatályát vesztette 2008. január 2. napjával.
A 81. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 170. pontja hatályon kívül helyezte.
A 81. § (5) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 170. pontja szerint módosított szöveg.
A 81. § (6) bekezdését a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 81/A. §-t a 2012: LXXVI. törvény 30. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.
A 82. §-t megelőző alcím a 2007: CXXIV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 82–87. §-t az 1995: CV. törvény 115. §-a (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 88. § a 2004: XXXVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 88. § (1) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 59. §-a szerint módosított szöveg.
A 88. § (2) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 59. §-a szerint módosított szöveg.
A 88. § (3) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 22. pontja, a 2009: LVI. törvény 95. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 88/A. §-t a 2004: XXXVI. törvény 5. §-a iktatta be.
A 88/A. § (1) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 59. §-a, a 2011: CCI. törvény 90. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 88/A. § (3) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 60. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 88/B. §-t a 2004: XXXVI. törvény 5. §-a iktatta be.
A 88/B. § (2) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 60. § (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 88/C. §-t a 2004: XXXVI. törvény 5. §-a iktatta be.
A 88/C. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének k) pontja, a 2010: CXXVI. törvény 59. §-a szerint módosított szöveg.
A 88/C. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 94. §-a, a 2010: CXXVI. törvény 59. §-a szerint módosított szöveg.
A 88/D. §-t a 2004: XXXVI. törvény 5. §-a iktatta be.
A 90. § (1) bekezdésének a) pontját a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 90. § (1) bekezdésének c) pontját az 1999: XLVIII. törvény 11. §-a iktatta be.
A 90. § (1) bekezdésének d) pontját az 1999: XLVIII. törvény 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése.
A 90. § (1) bekezdésének e) pontját a 2001: CXVII. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXIV. törvény 13. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 90. § (1) bekezdésének f) pontját a 2001: CXVII. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése.
A 90. § (1) bekezdésének g) pontját a 2001: CXVII. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 90. § (1) bekezdésének h) pontját a 2006: CIX. törvény 60. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése.
A 90. § (1) bekezdésének i) pontját a 2006: CIX. törvény 60. § (2) bekezdése iktatta be.
Lásd a 327/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet, a 22/2012. (II. 29.) Korm. rendeletet.
A 90. § (2) bekezdése a 2001: CXVII. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított, a 2007: CXXIV. törvény 13. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 90. § (2) bekezdésének b) pontját a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 90. § (2) bekezdésének c) pontját a 2005: LXXXIII. törvény 66. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése.
A 90. § (2) bekezdésének d) pontját a 2007: CXXIV. törvény 13. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 37. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 90. § (2) bekezdésének e) pontját a 2007: CXXIV. törvény 13. § (5) bekezdése iktatta be.
A 90. § (3) bekezdését az 1997: CXLI. törvény 91. §-a (2) bekezdésének d) pontja iktatta be, a 2001: CXVII. törvény 15. § (2) bekezdésében foglalt módosítás folytán hatályát vesztette.
A 91. §-t a 2001: CXVII. törvény 16. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2004: XXXVI. törvény 6. § (2) bekezdésének c) pontja.
Az 1–3. számú mellékletet a 2007: CXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás