1994. évi XLII. törvény
1994. évi XLII. törvény
a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról1
Az Országgyűlés a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról
– a külgazdasági kapcsolatok ösztönzése és segítése,
– az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása,
– a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése
érdekében a következő törvényt alkotja:2
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1)3 A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) szakosított hitelintézet, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Rt.) biztosító részvénytársaság.
(2)4
(3)5 Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bszt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Mehib Rt. által végzett piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)6 Az Eximbankra és a Mehib Rt.-re a gazdasági társaságokról szóló törvényt (a továbbiakban: Gt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5)7 Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, valamint a külföldön megvalósuló magyar befektetésekre vonatkozóan jogosult végezni.
(6)8 Az Eximbank nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz.
2. §9 (1)10 Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:
a)11 hitel és pénzkölcsön nyújtása;
b) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
c) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
d)12 a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében;
e) hitel referencia szolgáltatás;
f)13 pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
g) betétek gyűjtése forrásszerzés céljából bel- és külföldi hitelintézetektől.
(2)14 Az Eximbank a pénzkölcsön nyújtása keretében az export finanszírozása érdekében kedvező kamatozású hitelt és kötött segélyhitelt nyújthat devizabelföldi és devizakülföldi hitelintézeteknek, a magyar áruk és szolgáltatások kivitelét végző gazdálkodó szervezeteknek és az ezen árukat, szolgáltatásokat megvásárló (igénybe vevő) devizakülföldieknek. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni.
(3)15 Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet az Eximbank kizárólag az adott ügylettel kapcsolatban végezhet, olyan gazdasági társaságok, egyéni cégek és egyéni vállalkozók (a továbbiakban: ügyfelek) részére, amelyeknek hitelt nyújtott, vagy amelyekért garanciát vállalt, a hitel-, illetve a garanciajogviszony fennállásáig.
3. §16 (1) A Mehib Rt. tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem- piacképes kockázatú biztosításaira, viszontbiztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki:
a) hitel,
b) kezesség,
c) különböző pénzügyi veszteségek.
(2) A Mehib Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, külföldi befektetésekhez és belföldi értékesítésekhez, illetve utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult végezni. A Mehib Rt. az e bekezdésben felsorolt tevékenységekből eredő deviza-árfolyamkockázatot elkülönülten is biztosíthatja.
(3) A 6. § (2) bekezdés szerint állami készfizető kezesség a következő ügyletekhez kapcsolódhat:
a) nem-piacképes kockázatok fedezetére nyújtott exporthitel-biztosítások, illetve viszontbiztosítások;
b) exporthitel biztosításnak nem minősülő biztosítási, illetve viszontbiztosítási fedezet nyújtása, amennyiben azok biztosítását, illetve viszontbiztosítását az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást.
(4) E törvény alkalmazásában exporthitel biztosítások és viszontbiztosítások esetében nem-piacképesnek minősülnek
a) a (6) és (7) bekezdésben felsorolt kockázatok, ha a teljes kockázatviselés ideje (a gyártási idő és a hitel futamideje együttesen) legalább két év;
b) azon kockázatok, amelyeknél a teljes kockázatviselési idő a két évet nem éri el, amennyiben
ba) az adós letelepedési helye nem az Európai Unió tagállamában, vagy az OECD következő tagállamaiban van: Ausztrália, Kanada, Izland, Japán, Új-Zéland, Norvégia, Svájc, Amerikai Egyesült Államok és
bb) magánadós vagy kezese esetén a (6) bekezdésben vagy a (7) bekezdés a)–c) pontjában szereplő kockázatok bármelyike,
bc) állami adós vagy kezese esetén a (6) bekezdésben vagy a (7) bekezdés a) vagy c) pontjában szereplő kockázatok bármelyike
merül fel.
(5) Nem-piacképesnek minősülnek továbbá azok kockázatok, amelyek kockázatviselési ideje nem éri el a két évet és nem felelnek meg a (4) bekezdés b) pontjában szereplő feltételeknek, amennyiben azok exporthitel biztosítását, illetve viszontbiztosítását az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást.
(6) A politikai típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek a biztosító országán kívül politikai és politikai jellegű események (pl. háború, polgárháború,zavargások) bekövetkezte, államhatalmi és adminisztratív jellegű intézkedések elrendelése, a biztosító országában kiviteli korlátozások alkalmazása miatt merülnek fel. Ide tartoznak továbbá a természeti és nukleáris katasztrófák kockázatai.
(7) A kereskedelmi típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek
a) az adós vagy kezese nemfizetése, késedelmes fizetése miatt,
b) az adós vagy kezese fizetésképtelensége miatt,
c) az export célú szerződés vevő általi jogalap nélküli felmondása vagy a szerződés tárgyát képező áruk, szolgáltatások átvételének megtagadása miatt
merülnek fel.
(8) E § alkalmazásában
a) állami adós: a központi kormányzat, a jegybank, továbbá a regionális és a helyi önkormányzat, illetve az irányításuk alatt álló minden olyan szervezet, amely a szervezet székhelye szerinti állam joga alapján sem jogi, sem közigazgatási úton nem nyilvánítható fizetésképtelennek;
b) magánadós: az a) pontba nem tartozó szervezet.
(9) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt kockázatok az exportcélú szerződések gyártási és teljesítési szakaszaira biztosíthatóak, illetőleg viszontbiztosíthatók.
(10) A Mehib Rt.-nek az általa megkötött piacképes kockázatú biztosításokból eredő fizetési kötelezettségei még abban az esetben sem teljesíthetőek a központi költségvetés terhére, ha az ügylethez kapcsolódó besorolási feltételek későbbi megváltozása nem-piacképes kockázatú biztosítás megkötését tenné lehetővé.
4. §17 Az Eximbank és a Mehib Rt. az e törvényben meghatározott tevékenységeit más jogi személy útján nem gyakorolhatja.
AZ EXIMBANK ÉS A MEHIB RT. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI18
5. §19 A Kormánynak biztosítania kell az Eximbank és a Mehib. Rt. hosszú távú és stabil működőképességét.
Költségvetési kapcsolatok
6. § (1)20 Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az Eximbank által
a) forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétekből és felvett hitelekből, valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért,
b)21 kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából fakadó fizetési kötelezettségekért.
(2)22 Az Állam készfizető kezesként felel a Mehib Rt. által az e törvényben, valamint kormányrendeletekben előírt feltételekkel vállalt biztosításokból, illetőleg viszontbiztosításokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.
(3)23 Az Eximbanknak az (1) bekezdés b) és a Mehib Rt.-nek a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja.
(4)24 A 2. § (2) bekezdése szerint nyújtott hitelek kamatának, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetének (a továbbiakban: egyenleg) forrását az Eximbank részére a központi költségvetés – kormányrendeletben megállapított feltételek szerint és módon – közvetlenül biztosítja (kamatkiegyenlítési rendszer).
7. § (1) Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:
a)25 az Eximbank által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől felvehető betétek és hitelek, valamint a kibocsátott kötvények együttes állományának felső határát,
b)26 az Eximbank által az Állam készfizető kezessége mellett vállalható exporthitel-garanciák állományának felső határát, valamint az egyéb export célú garanciaügyletek állományának felső határát,
c)27 a Mehib Rt. által az Állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítási kötelezettségek, illetőleg viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állományának felső határát,
d)28 a kamatkiegyenlítési rendszer keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg előirányzatát,
e)29 az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások előirányzatát.
(2) A 6. §-ban meghatározott fizetési kötelezettségek költségvetési fedezetét az éves költségvetési törvényben elkülönített előirányzatokban kell jóváhagyni.
(3)30 Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg az éves költségvetési törvényben felső határként meghatározott összegeket.
8. §31 Az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan az Állam kezességvállalási díjat nem számol fel.
8/A. §32 (1)33 Az Eximbank a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek beváltásából eredő követeléseket, valamint a követelések után járó kamatot és késedelmi kamatot, a Mehib Rt. a kormányrendeletben előírt feltételekkel biztosított követelések és a jogelődöktől átvett biztosítási szerződések alapján keletkező kárkintlévőségeket az állam megbízásából a központi költségvetés javára köteles behajtani.Az Eximbank és a Mehib Rt. a követelés behajtása során az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. §-ában foglaltak figyelembevételével köteles eljárni.
(2)34 A befolyt követelések után az Eximbankot és a Mehib Rt.-t az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű jutalék illeti meg. A jutalék alapja a kamat és késedelmi kamat nélkül befolyt követelés.
9. §35
Kormányzati kapcsolatok
10. §36
11. §37
12. §38
13. § (1)39 Az Eximbank a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában, a Mehib Rt. a 6. § (2) bekezdésében foglaltak pénzügyi folyamatait számviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten köteles kezelni.
(2)40 Az Eximbank és a Mehib Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.
SZERVEZETI SZABÁLYOK
Igazgatóság
14. §41 (1)42 Az Eximbank-nál és a Mehib Rt.-nél igazgatóság választására nem kerül sor és az igazgatóság Gt.-ben meghatározott jogait egy vezető tisztségviselő (vezérigazgató) gyakorolja (Gt. 247. §).
(2)43
Felügyelő bizottság
15. §44 Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezetésének és ügyvitelének ellenőrzését a felügyelő bizottság végzi. Ezen felügyelő bizottságok tagjait – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter véleményének figyelembevételével – a külgazdaságért felelős miniszter jelöli ki.
Vezérigazgató és az igazgatóság elnöke
16. §45 Az Eximbank és a Mehib Rt. munkaszervezetének élén a vezérigazgató áll (Gt. 247. §). A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja.
Kinevezés, megválaszthatóság
17. §46 (1)47
(2)48 A felügyelő bizottság tagjai és a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.
18. §49
19. §50
AZ EXIMBANKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Szavatoló tőke és tőkemegfelelés
20. § (1)–(2)51
(3)52 A Hpt. XIV. fejezete alkalmazásában az Eximbank pénzügyi vállalkozásnak minősül.
Hitelnyújtás
21. §53 (1) Az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség, ha annak értéke eléri vagy meghaladja az Eximbank szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.
(2) A Hpt. 79. § (2) bekezdésétől eltérően az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség értékének az együttes összege nem haladhatja meg az Eximbank szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.
(3) A Hpt. 79. § (7) bekezdésében foglalt mérték az Eximbank esetében harmincöt százalék.
(4)54 Az (1)–(3) bekezdésben, valamint a Hpt. 79. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni – a Hpt. 80. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően –
a) az Eximbank által a bel- és külföldi hitelintézet számára nyújtott exportcélú hitelnél és pénzkölcsönnél,
b) az Eximbank által olyan külföldi vevőnek nyújtott hitelnél és pénzkölcsönnél, amikor a célország hitelminősítési besorolása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet „Hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban” foglalt módszerek szerint legalább 3 vagy annál jobb és a célország központi költségvetése vagy központi bankja garantálja a hitel és a pénzkölcsön visszafizetését,
c) az Eximbank által külföldi vevőnek nyújtott és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező hitelintézet bankgaranciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél,
d) a központi költségvetés készfizető kezességével fedezett kockázatvállalásokra, ideértve a Mehib Rt. nem piacképes kockázatú biztosításával fedezett exportcélú hitelt és pénzkölcsönt is a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig.
22. §55
23. §56
Titoktartás
24. §57 A Hpt. 51. §-ában foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki – a Hpt. 51. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően – a központi költségvetés készfizető kezességvállalása mellett befogadott ügyletek tekintetében az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra sem.
24/A. §58
A MEHIB RT.-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK59
25. §60 (1)61
(2)62 A Mehib Rt. Állam készfizető kezessége mellett végzett tevékenységére a Bit. és a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmaznia.
(3)63 A Bit. 157. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek mellett a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben előírt feltételekkel végzett biztosítási tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériummal szemben.
(4)64 A Mehib Rt. hitelt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és a közgyűlés előzetes hozzájárulásával vehet fel.
(5)65
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. § (1)66 A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a pénzintézetek, valamint a biztosítóintézetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletekben külön meghatározza az Eximbank és a Mehib Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait.67
(2)68 A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Mehib Rt. által az Állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítások, illetőleg viszontbiztosítások tárgyát, a biztosítási eseményeket, valamint ezen biztosítások és viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait rendeletekben szabályozza.69
(3)70 A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kamatkiegyenlítési rendszer és az Eximbank által az Állam készfizető kezessége mellett vállalható exporthitel-garanciák feltételeit és részletes szabályait, továbbá az Állam készfizető kezessége mellett vállalható egyéb export célú garanciaügyletek feltételeit és részletes szabályait rendeletekben szabályozza.71
(4)72 A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeit és a segélyhitel-nyújtás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.73
(5)74 Az államháztartásért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza az Eximbank és a Mehib Rt. központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályait, valamint a 8/A. § (2) bekezdésében említett jutalék mértékét.75
27. § (1) E törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(2)76 A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az e törvény hatálybalépése előtt megkötött és a Mehib Rt. által átvett biztosítási szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.
(3)77
Jogharmonizációs záradék78
28. §79 E törvény a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló 1998. május 7-i 98/29/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
29. §80
30. §81
31. §82
32. §83
1. számú melléklet az 1994. évi XLII. törvényhez84
2. számú melléklet az 1994. évi XLII. törvényhez85
A törvényt az Országgyűlés az 1994. március 29-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1994. április 26.
A preambulum a 2004: XLVIII. törvény 142. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdése a 2009: CL. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 90. §-ának (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2004: XLVIII. törvény 147. § (1) bekezdésének e) pontja.
Az 1. § (3) bekezdése a 2007: CXXXVIII. törvény 185. § (1) bekezdésével megállapított és a 2009: CL. törvény 10. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdése a 2009: CL. törvény 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (5) bekezdése az 1997: CXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (6) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 289. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § az 1997: CXIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § felvezető szövege a 2007: CXXXVIII. törvény 185. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdésének a) pontja a 2000: CXXIV. törvény 157. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdésének d) pontja a 2007: CXXXVIII. törvény 185. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdésének f) pontja a 2009: LXXXV. törvény 86. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 2002: LXII. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a 2009: CXV. törvény 55. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. § a 2009: CL. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § a 2009: CL. törvény 18. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A II. Fejezet címe a 2009: CL. törvény 18. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § a 2009: CL. törvény 18. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 2004: XLVIII. törvény 142. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdésének b) pontja a 2004: CI. törvény 297. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 2009: CL. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdése a 2009: CL. törvény 18. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 6. § (4) bekezdését az 1995: CXXI. törvény 76. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 7. § (1) bekezdésének a) pontja az 1997: CXIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: CL. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CL. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdésének d) pontját az 1995: CXXI. törvény 76. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 7. § (1) bekezdésének e) pontját újonnan a 2002: LXII. törvény 84. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 7. § (3) bekezdését az 1997: CXIII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2001: LXXIV. törvény 155. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. §-t az 1997: CXIII. törvény 16. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CL. törvény 14. §-a iktatta be.
A 8/A. §-t az 1997: CXIII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe.
A 8/A. § (1) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 90. §-ának (3) bekezdésével kiegészített szöveg.
A 8/A. § (2) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 169. §-ának e) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. §-t és az előtte lévő alcímet az 1997: CXIII. törvény 16. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. §-t az 1997: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. §-t az 1997: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 12. §-t a 2004: XLVIII. törvény 147. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (1) bekezdése a 2009: CL. törvény 18. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 2009: CL. törvény 18. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § az 1997: CXIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a 2010: LII. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 28. §-át.
A 14. § (2) bekezdését a 2010: LII. törvény 35. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 15. § a 2000: CXXXIII. törvény 90. §-ának (5) bekezdésével, második mondata a 2004: CXX. törvény 16. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 169. §-ának e) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § a 2010: LII. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 28. §-át.
A 17. § az 1997: CXIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdését a 2010: LII. törvény 35. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 17. § (2) bekezdése a 2010: LII. törvény 27. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 28. §-át.
A 18. §-t az 1997: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 19. §-t és az előtte lévő címet az 1997: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 20. § (1)–(2) bekezdését a 2009: CL. tövény 169. § (9) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 170. § (16) bekezdése alapján a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság szavatoló tőkéjének kiszámítása során 2010. december 31-ig alkalmazható a – 2009. december 31-én hatályos – 20. § (1) és (2) bekezdése.
A 20. § (3) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 289. § (3) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XLVIII. törvény 142. § (5) bekezdése állapította meg.
A 21. § a 2007: LI. törvény 81. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (4) bekezdése a 2008: II. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 22. §-t a 2007: LI. törvény 83. § (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. §-t az 1996: LXXVIII. törvény 38. §-ának 7. pontja hatályon kívül helyezte. A §-t megelőző címet pedig az 1997: CXIII. törvény 16. §-ának (2) bekezdése helyezte hatályon kívül.
A 24. § a 2002: LXIV. törvény 289. § (4) bekezdésével megállapított és a 2004: XLVIII. törvény 147. § (1) bekezdésének e) pontja, a 2006: CIX. törvény 169. §-ának e) pontja szerint módosított szöveg.
A 24/A. §-t az 1996: CXII. törvény 221. §-a (2) bekezdésének e) pontja, a §-t megelőző címet pedig az 1997: CXVIII. törvény 16. §-ának (2) bekezdése helyezte hatályon kívül.
Az V. Fejezet címe a 2009: CL. törvény 18. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 25. § az 1997: CXIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdését a 2009: CL. törvény 169. § (9) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (2) bekezdése a 2009: CL. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a 2004: XLVIII. törvény 142. § (6) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 169. §-ának e) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (4) bekezdése a 2004: XLVIII. törvény 142. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (5) bekezdését a 2008: CIX. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 26. § (1) bekezdése a 2009: CL. törvény 18. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Végrehajtására lásd a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendeletet, a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletet.
A 26. § (2) bekezdése a 2009: CL. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (3) bekezdését az 1995: CXXI. törvény 76. §-ának (5) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés a 2009: CL. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
Végrehajtására lásd a 85/1998. (V. 6) Korm. rendeletet.
A 26. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta az 1995: CXXI. törvény 76. § (5) bekezdése, szövege a 2002: LXII. törvény 84. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (5) bekezdését az 1997: CXIII. törvény 14. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 169. §-ának e) pontja szerint módosított szöveg.
Végrehajtására lásd a 16/1998. (V. 20.) PM rendeletet.
A 27. § (2) bekezdése az 1997: CXIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdését az 1997: CXIII. törvény 16. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 28. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 163. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CL. törvény 17. §-a iktatta be.
A 28. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 163. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CL. törvény 17. §-a iktatta be.
A 29. §-t az 1996: CXI. törvény 246. §-ának a) és az 1996: CXII. törvény 221. §-a (2) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. §-t az 1996: CXI. törvény 246. §-ának a) és az 1996: CXII. törvény 221. §-a (2) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 31. §-t az 1996: CXI. törvény 246. §-ának a) és az 1996: CXII. törvény 221. §-a (2) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 163. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú mellékletet az 1997: CXIII. törvény 16. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. számú mellékletet az 1997: CXIII. törvény 16. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás