39/1994. (VI. 30.) AB határozat
39/1994. (VI. 30.) AB határozat1
1994.06.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Pér Község Önkormányzatának a köz- és zöldterületek védelméről és a köztisztaságról szóló 5/1993. rendelete 13. § (2) bekezdése és a 15. §-a törvényellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti, ezt meghaladóan pedig az indítványt elutasítja. A megsemmisített előírások 1994. december 31-én vesztik hatályukat.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Pér Községi Közös Tanácsnak a köztisztaságról szóló, az 5/1993. önkormányzati rendelettel hatályon kívül helyezett 1/1981. rendelete a Győri Városi Bíróság előtt P.21.057/1993. szám alatt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. A Győri Városi Bíróság bírája — a bírósági eljárás felfüggesztése mellett — az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte és indítványozta a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § a) pontja, valamint a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM—EüM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozó kifogásolta a győri, a péri, a kisbajcsi, a rábapatonai és a pannonhalmi önkormányzatok köztisztasággal kapcsolatos rendeleteit is. Az Alkotmánybíróság az 1131/B/1993/12. végzésével a Ptk. sérelmezett rendelkezése és az R. vizsgálatát, illetve az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát elkülönítette, az 1131/B/1993. AB határozatban (ABK 1994. február, 86.) pedig a Ptk. említett előírása és az R. alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
2. Az indítványban foglalt álláspont szerint a Pér Községi Közös Tanácsnak a köztisztaság fenntartásáról szóló 1/1982. rendelettel módosított 1/1981. rendelete (a továbbiakban: Tr.) — azáltal, hogy a szemétszállításban kizárólagos jogot biztosít a Kommunális Szolgáltató Kft. számára — sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállamiság elvét, valamint a 9. §-ban foglalt alkotmányi előírásokat, így ,,a tulajdoni formák egyenlőségét, a versenysemlegességet, valamint a szektorsemleges jogi szabályozás követelményét''.
Az indítványozó kifogásolta, hogy a Tr.-ben megjelölt vállalat szolgáltatásának igénybevétele kötelező. Azt is sérelmezte, hogy a szemétfuvarozási díj megfizetését a Tr. abban az esetben is kötelezővé teszi, ha ,,a ház lakói nem adnak ki szemetet''. Az indítvány utalt arra is, hogy a Tr. összekeveri ,,a szerződéskötési kötelezettséget a szolgáltatási kötelezettséggel, továbbá a közszolgáltató vállalatot terhelő szolgáltatási kötelezettséget kiterjeszti a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóra is''.
3. Az indítvány benyújtását követően a péri önkormányzat megalkotta a köz- és zöldterületek védelméről és a köztisztaságról szóló 5/1993. rendeletét (a továbbiakban: Ör.), amellyel a Tr.-t hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság — az új jogi helyzetre tekintettel — jogvesztő határidő kikötésével, végzéssel hívta fel az indítványozót, hogy nyilatkozzon kérelme fenntartására vonatkozóan.
A bíró az Ör. 13. és 15. §-a vonatkozásában a törvényellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmét fenntartotta, s annak megállapítását is kezdeményezte, hogy a Győri Városi Bíróság előtt a P.21.057/1993. szám alatt folyamatban lévő ügyben a Tr. nem alkalmazható.
II.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következők miatt megalapozott:
1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ,,a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) az indítványban hivatkozott 1. § (3) bekezdés első mondata szerint ,,a helyi önkormányzat — a törvény keretei között — önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket''. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése megállapítja, hogy ,,a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''.
A 8. § (1) bekezdése előírja, hogy a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében ''a településtisztaság biztosítása''. E § (3) bekezdése szerint pedig ,,törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról ... gondoskodjanak''.
A vizsgált tárgykörrel összefüggésben az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény (a továbbiakban: Köt.) 42. §-a a következőket tartalmazza:
,,(1) A települések köztisztaságának fenntartásában mindenki köteles hathatósan közreműködni.
(2) A települési környezetben hulladékot csak az e célra kijelölt helyen és módon szabad tárolni, elhelyezni, kezelni, megsemmisíteni, illetőleg ártalmatlanná tenni.
(3) A hulladék szállítása során biztosítani kell, hogy az a települési környezetet ne szennyezze, fertőzze.
(4) Meghatározott területeken a hulladék összegyűjtéséről, szállításáról, tárolásáról, elhelyezéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről, ártalmatlanná tételéről, illetőleg újrafelhasználásáról, továbbá a közterületek tisztán tartásáról szervezett módon kell gondoskodni.''
A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 21. §-a pedig megállapítja: ''A közterület tisztán tartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.''
Az R. 2. § (2) bekezdése a települési önkormányzatok köztisztasági feladataira vonatkozóan a következőket írja elő:
,,Városokban, körzetközpontokban, kiemelt gyógy- és üdülőhelyeken, továbbá, ahol a terület rendeltetése azt szükségessé teszi, a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról szervezett módon kell gondoskodni.'' Az R. 3. § g) pontja köztisztasági szolgáltatásnak minősíti a települési szilárd hulladék kezelését, e § i) pontja szerint pedig a ,,kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása''. Az R. 8. §-ában foglaltaknak megfelelően a köztisztasági szolgáltatás ellátására — így a települési szilárd hulladék elszállítására — jogosultak
,,a) az e célra létesített közüzemi vállalatok;
b) azok a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont], amelyeknek az a tevékenységi körébe tartozik;
c) az arra vonatkozó jogosítvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók, magánszemélyek (ideértve a jogi személyek társulásait és magánszemélyek társaságait is).''
Az Ör. 13. §-a a köztisztasági szolgáltatás ellátására vonatkozó előírásokat tartalmaz. E § (1) bekezdése a következőket állapítja meg:
,,Pér és Mindszentpuszta községekben a rendszeres szemétszállítást a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató)'' végzi.
A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik:
,,A rendszeres szemétszállításba bekapcsolt területet a képviselő-testület határozza meg a Szolgáltató egyetértésével, annak mindenkori kapacitására tekintettel. A meghatározott területeken kötelező a köztisztasági szolgáltatás igénybevétele''.
A 15. § a szemétfuvarozási díjra vonatkozó rendelkezéseket állapít meg. E § (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik. ,,A szemét elszállítása szemétfuvarozási díj ellenében történik. Az elszállítási díj lakóhelyiségenként 38 Ft. A megállapított díjtételen a Szolgáltató a képviselő-testülettel történő megegyezés után változtathat.''
A (6) bekezdés szerint ,,a szemétfuvarozási díjat a rendszeres és kötelező szemétszállításba bekapcsolt területen abban az esetben is meg kell fizetni, ha a ház lakói nem adnak ki szemetet''.
2. Az indítványozó az Ör.-t többek között a szerződési szabadság megsértése miatt kifogásolta. A 13. § idézett rendelkezései ugyanis — mivel a szemétszállításhoz a Szolgáltató igénybevételét kötelezővé teszik — közszolgáltatás igénybevételének kötelezettségét állapítják meg.
Az Alkotmánybíróság már több határozatában foglalkozott a szerződési szabadság alkotmányos intézményével. A 32/1991. (VI. 6.) AB határozatban (ABH 1991., 146., 159.) megállapította, hogy a szerződési szabadság a piacgazdaság egyik lényegi eleme, amely azonban alkotmányos alapjognak nem tekinthető. Alapjog jellege önálló alkotmányos jogként való felfogásából sem következik. A 43/1991. (VII. 12.) AB határozat (ABH 1991., 201., 203.) pedig a következőket állapítja meg: ,,Abban a kérdésben, hogy a szerződési szabadságot korlátozó konkrét jogszabályok alkotmánysértőek-e, a szabályozás tárgyával összefüggő jogforrási szintre és a szabályozás tartalmára figyelemmel esetenként lehet állást foglalni.''
A Ptk. 198. § (2) bekezdése szerint ,,jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti''. A közüzemi szerződést a Ptk. 387. és 388. §-a szabályozza. [Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 45. § (2) bekezdése szerint a közüzemi vállalatok körét a Kormány állapítja meg. Az e törvény végrehajtásáról szóló 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 47. § (1) bekezdése a köztisztasági szolgáltatást ellátó vállalatot közüzemi vállalatnak minősíti.]
A Ptk. 685. § a) pontja szerint e törvény alkalmazásában ,,jogszabály: a törvény, továbbá a kormányrendelet, a 19. § (1) bekezdésének c) pontja, a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 231. § (3) bekezdése, a 301. § (4) bekezdése, a 434. § (3)—(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése, az 528. § (3) bekezdése és az 530. § tekintetében viszont valamennyi jogszabály''.
Az e határozat indokolásában említett jogszabályi előírásokból kitűnik, hogy a szilárd hulladék elszállítását, mint a településtisztaság biztosítása körébe tartozó, de törvény által nem szabályozott társadalmi viszony összetevőjét az önkormányzat — az Ötv. 16. § (1) bekezdése figyelembevételével — rendezheti. Ebben a vonatkozásban az önkormányzatot az a kötelezettség is terheli, hogy — a Köt. idézett 42. § (4) bekezdése és a Htv. ugyancsak idézett 21. § együttes értelmezésének megfelelően — szervezett módon gondoskodjék a települési szilárd hulladék elszállításáról. Ebből a célból — az Ávt. 46. § (1) bekezdésében foglaltak alapján — az általa alapított közüzem részére szolgáltatási kötelezettséget írhat elő, s a településtisztaság megóvása érdekében önkormányzati rendeletben kötelezettségeket állapíthat meg a település lakossága számára. Valamely szolgáltatás kötelező igénybevételére vonatkozóan a Ptk. 198. § (3) bekezdése a következőket tartalmazza. ,,Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. Ebben az esetben — jogszabály vagy hatóság eltérő rendelkezése hiányában — a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.'' Mindezekből az következik, hogy az önkormányzati rendeleti kötelezés irányulhat a szilárd hulladék kezelésére, elszállíthatóságának biztosítására, de nem tartalmazhat szerződéskötési kötelezettséget valamely köz- vagy egyéb üzem szolgáltatásának igénybevételére. Ilyen kötelezettséget — a Ptk. 198. § (3) bekezdése, a 387. és 388. §, valamint a 685. § a) pontja figyelembevételével — csak törvény és vagy kormányrendelet írhat elő. A vizsgált tárgykörrel összefüggésben a 324/B/1991. AB határozat (ABH 1992., 464., 468.) már megállapította, hogy a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatosan ,,a helyi önkormányzatok igazgatási, szabályozási autonómiája a helyi közszolgáltatások szervezésére, szervezeti formáinak kialakítására, működési feltételei biztosítására, fejlesztésére terjed ki''. Ez a határozat arra is utal, hogy a közszolgáltatások ellátása során a szolgáltató és a fogyasztó között szerződéses kapcsolat, polgári jogi jogviszony áll fenn, amelyre a Ptk. rendelkezései az irányadók. E jogviszony létrehozását — amint az az előbbiekből is kitűnik, a Ptk. idézett előírásainak megfelelően — azonban kizárólag törvény vagy kormányrendelet írhatja elő.
Az említett rendelkezések összevetéséből megállapítható,, hogy az Ör. vizsgált előírásai ellentétesek a Ptk. 685. § a) pontjában foglalt rendelkezéssel.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság — a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően — az Ör. támadott előírásait törvényellenesnek minősítette és megsemmisítette.
3. Az indítványozó a Ör. vonatkozásában a díjfizetést előíró rendelkezéseket is sérelmezte. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. § (1) bekezdése szerint: ,,A Magyar Köztársaság területén működő, illetve jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá a jövedelemmel, bevétellel vagy vagyonnal rendelkező belföldi vagy külföldi természetes személy kötelezhető arra, hogy befizetéseivel hozzájáruljon az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatokhoz''. (Az Áht. 2. §-a a helyi önkormányzatok költségvetését az államháztartás alrendszereként jelöli meg.) A 10. § (2) bekezdése szerint: ,,a fizetési kötelezettség elsősorban adó, illeték, vám, járulék, hozzájárulás, bírság vagy díj formájában írható elő''. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy ,,fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá előlegfizetési kötelezettséget megállapítani — a díj kivételével — csak törvényben lehet''. Az (5) bekezdés előírja, hogy ,,a díjat — ha törvény másként nem rendelkezik — a Kormány, illetve felhatalmazása alapján a miniszter rendelettel állapítja meg''. Az Áht. 11. § (2) bekezdése pedig a következőket tartalmazza: ,,A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott bevételei esetén a törvényben megállapított keretek között a 10. § (3) bekezdésben említett feltételeket saját hatáskörben szabályozhatja.''
Az Áht. hivatkozott rendelkezései és az Ötv. kapcsolódó előírásai összevetésével megállapítható, hogy az önkormányzat a saját költségvetése bevételeként az Áht.-ben jelzett jogszabályok keretei között állapíthat meg díjat. Az Ör.-ben meghatározott szemétszállítási díj — mivel azt a Szolgáltató részére kell megfizetni — semmiképpen sem minősíthető az Áht. által jelzett díjnak.
Az Alkotmánybíróság azonban felhívja a figyelmet arra, hogy bizonyos közszolgáltatások díja megfizetésére való kötelezést, illetve e díj önkormányzati megállapításának jogosultságát törvényi felhatalmazás alapozza meg. (Ilyen felhatalmazást tartalmaz az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény melléklete pl. az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja vonatkozásában.)
4. Az indítványozó a tulajdoni formák egyenjogúsága és a gazdasági verseny szabadsága alkotmányos elvének megsértését is kifogásolta.
Az Alkotmány 9. §-a a következőket állapítja meg:
,,(1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.''
Ezekből a rendelkezésekből — amint arra az Alkotmánybíróság több döntése, így az 59/1991. (XI. 19.) AB határozat (ABH 1991., 293., 294.) is rámutat — az következik, hogy ,,a piacgazdaság plurálisan tagolt tulajdoni szerkezetű gazdaság, amely a különböző tulajdonformák egyenrangúságának, valamint a vállalkozás és verseny szabadságának alkotmányosan elismert elve alapján működik. A piacgazdaság körülményei között a versenyszférában következetesen el kell határolni egymástól az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét, illetve az állami (államigazgatási) és a vállalkozói gazdálkodási szférát''.
A Köt., a Htv. és az R. már idézett rendelkezéseiből kitűnik, hogy az önkormányzat a települési szilárd hulladék elszállításáról az e célra létesített közüzemi vállalat útján is gondoskodhat. Az Ör. a szemétszállítással — az arra jogosultak köréből — a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-t emelte ki, s az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételének kötelezettségét írta elő. Az Alkotmánybíróságnak ebben az eljárásban azt kellett vizsgálnia, hogy a Szolgáltató önkormányzati rendeleti kijelölése sérti-e a tulajdonformák egyenjogúságának és a gazdasági verseny szabadságának alkotmányos elvét. A szemétszállítás kötelező feladatának ellátása során az önkormányzat az Alkotmány, az Ötv. és az e határozat indokolásában említett egyéb jogszabályok keretei között számos formában alakíthatja ki a szemétszállítás rendjét. Így például:
a) az önkormányzat az általa létesített közüzemi vállalatot kötelezi a települési szilárd hulladék elszállítására, és ezáltal a lakosság számára lehetővé teszi e szemétszállítási lehetőség igénybevételét;
b) a tulajdoni formák egyenjogúsága és a versenyszabadság tiszteletben tartása mellett pályázat avagy versenytárgyalás eredményétől teszi függővé, hogy mely vállalatot bíz meg szemétszállítással;
c) a lakosok számára előírja a szemét elszállíttatásának kötelezettségét és az egyes polgárokra avagy azok civil szerveződéseire hárítja a szállítás módjának, illetve a szállító vállalatoknak a kiválasztását.
A vizsgált esetben az Ör. 13. § (1) bekezdése az a) pontban jelzett változatot alkalmazta. Ez a rendelkezés csupán kijelöli a lehetséges szolgáltatót, de nem állapít meg kötelezést e szolgáltatás igénybevételére. Az önkormányzat ezzel a rendeleti kijelöléssel annak az idézett törvényi követelménynek tett eleget, hogy a települési szilárd hulladék elszállításáról szervezett módon gondoskodjék. Ez az előírás a kötelezően ellátandó önkormányzati feladat megoldására irányult, s önmagában véve nem jelenti sem a tulajdoni formák egyenjogúságának, sem a versenyszabadság alkotmányos elvének sérelmét. Az önkormányzat ugyanis törvényben előírt feladatát teljesítve és hatáskörét gyakorolva határozta meg a szemétszállítást végző vállalatot. Az e határozat indokolásában vázoltak szerint ezért az Alkotmánybíróság kizárólag az Ör. 13. § (2) bekezdését és a 15. §-t semmisítette meg, a 13. § (1) bekezdésére vonatkozóan pedig az indítványt a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően elutasította.
5. Az Alkotmánybíróság e határozata indokolásában már utalt arra, hogy a településtisztaság biztosítása az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé tartozik. A 25/1994. (V. 10.) AB határozat (ABK 1994. május, 217., 220.) pedig rámutatott arra, hogy e feladat ellátásához azonban a helyi önkormányzatok számára nem mindenütt áll rendelkezésre elegendő pénzügyi eszköz. Az Alkotmánybíróságnak hivatalos tudomása van arról, hogy több településen a szemétszállítást az önkormányzat által megállapított díj ellenében végzik az azzal megbízott vállalatok. Annak érdekében, hogy a települési szilárd hulladék elszállítását — mint közszolgáltatást — a jogi szabályozás hiánya ne veszélyeztesse, az Alkotmánybíróság az Ör. sérelmezett előírásait a rendelkező részben meghatározott határidővel, a jövőre nézve semmisítette meg. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (4) bekezdésére figyelemmel, a jogbiztonság követelményének megfelelően kellő időt kívánt biztosítani a települési szilárd hulladék elszállítása mint közszolgáltatás díjának önkormányzati megállapításával összefüggő jogszabályi felhatalmazás megalkotására, illetve a péri önkormányzat számára az új, törvényes tartalmú önkormányzati rendeleti előírások elfogadására.
6. Az indítvány annak megállapítására vonatkozó kérelmet is tartalmazott, hogy az Ör.-rel hatályon kívül helyezett Tr. a Győri Városi Bíróság előtt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható. Az Abtv. 1. § b) pontja értelmében az Alkotmánybíróság hatáskörébe — egyebek között — a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Ez a hatásköri szabály értelemszerűen a hatályban levő jogszabályok alkotmányossági vizsgálatát jelenti.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint — amint erre a 25/1993. (IV. 23.) AB határozat (ABH 1993., 188., 190.) is rámutatott — a testület a már hatályon kívül helyezett, vagy egyébként hatályban nem levő jogszabály alkotmányosságát is megvizsgálja az Abtv. 38. §-a szerinti bírósági előterjesztés, illetőleg az Abtv. 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében, amennyiben az érintett vagy sérelmezett eljárásban a hatályban már nem levő jogszabályi rendelkezést kellene alkalmazni.
Az Abtv. 43. § (4) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságáról az általános szabályoktól eltérően is rendelkezhet, egyebek között akkor, ha azt a jogbiztonság indokolja.
A Győri Városi Bíróság előtt a P.21.057/1993. számú eljárás a Tr. és más, a köztisztaság fenntartására vonatkozó tanácsrendeletek alapján indult. A Tr. a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. által nyújtott közszolgáltatás igénybevételét és e vállalat javára a díjfizetés kötelezettségét írta elő. Az Alkotmánybíróság a már említett 25/1994. (V. 10.) AB határozattal megsemmisítette a Tr. vizsgált rendelkezéseivel azonos tartalmú, Pannonhalma Nagyközség Közös Tanácsának a köztisztaság fenntartásáról szóló 1/1983. (XII. 29.) rendeletét, e határozat rendelkező részében pedig az Ör.-nek a Tr. kifogásolt előírásaival szintén egyező rendelkezéseit.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Tr. részletes vizsgálatát mellőzte, és megállapította, hogy a Győri Városi Bíróság által felfüggesztett és az Alkotmánybíróság határozata közzététele után folytatásra kerülő eljárásban a tartalmában törvényellenesnek minősített Tr. nem alkalmazható.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 136/B/1994/8.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás