1993. évi LXXIX. törvény
1993. évi LXXIX. törvény
a közoktatásról1
A művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény szabályozási köre
1. §3
Alapelvek
2–3. §4
4. § (1)–(3)5
(4)6 Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, illetőleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve – a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben –, az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda – a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből – köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor az e törvény 17. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni. Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel.
(5)–(7)7
4/A. §8
5. §9
A tankötelezettség
6. § (1)10
(2)11 A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
(3)–(4)12
(5)13
(6)14
7. §15
A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere és az állami vizsgák rendszere16
8. §17
8/A–8/B. §18
9. §19
A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI
ÉS KÖTELESSÉGEI
A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei
10–11. §20
12. § (1)21 A tanuló kötelessége, hogy
a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;
b)–h)22
(2)–(6)23
A szülő jogai és kötelességei
13–14. §24
A KÖZOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK
A közoktatásban alkalmazottak köre
15. § (1)–(2)25
(3)26 A nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását felsőfokú végzettségű és más végzettségű szakember segíti. A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők, pedagógusok, valamint a nevelő és oktató munkát segítők körét e törvény 1. számú melléklete határozza meg.
(4) A közoktatási intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt.
(5)–(6)27
Alkalmazási feltételek, a munkavégzés egyes szabályai
16. § (1)28 A közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében – a munkáltatótól függően – a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.29
(2)–(3)30
(4) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani.
(5)–(7)31
(8)32 A munkaerő-gazdálkodási rendszerbe bevonhatók a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények. A munkaerő-gazdálkodás rendszerét a helyi önkormányzatok megállapodás alapján közösen is működtethetik.
17. §33
17/A. §34 (1) A középfokú nevelési-oktatási intézmény tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusa hétévenként – tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez – legfeljebb hat havi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe. A hét év számításánál csak a pedagógus munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni.
(2) A fizetés nélküli alkotói szabadság tartamába az igénybevétel évében járó alap- és pótszabadság nem számítható be.
(3) Eltérő megállapodás hiányában az alkotói szabadság során elkészült mű tekintetében alkalmazni kell a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ában foglaltakat.
A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei
18. §35
A pedagógus jogai és kötelességei
19. §36
A KÖZOKTATÁS RENDSZERE
A közoktatás intézményei
20. §37
21. § A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei:
–38 gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ;
— tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság;
— nevelési tanácsadó,
—39 logopédiai intézet,
— továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó,
— konduktív pedagógiai intézmény.
22–23. §40
Az egyes közoktatási intézmények
Az óvoda
24. §41 (1)42
(2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.
(3) A gyermek – ha e törvény másképp nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.
(4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel.
(5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság – szakvéleményének megküldésével – értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.
Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai
25. §43
Az általános iskola
26. §44
A szakiskola
27. §45 (1)46 A szakiskolának – a (4)–(5), a (7)–(8), a (10) és a (14) bekezdésben meghatározott kivétellel – kilencedik–tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyama van. A szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma – a felkészítési időtől függően – az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.
(2)47 A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, továbbá a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni.
(3)48 A szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében folyhat szakképzés. A szakképzési évfolyamokon a tanuló a szakmai vizsgára készül fel.
(4)49 A szakiskolai nevelés és oktatás – azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek – megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és – legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő –, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, e bekezdés szerint is köteles megszervezni a szakképzést.
(5)50 Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot, vagy teljesítették a tankötelezettségüket, és a szakképzési évfolyamokon csak szakmai elméleti és gyakorlati képzés folyhat.
(6)51 A szakiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66–67. §) – folytathatja tanulmányait másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán. Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából.
(7)52 Ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a) a tanuló a tankötelezettség megszűnése előtt, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban is bekapcsolódhat a szakképzésbe,
b) a szakiskolában a nevelő és oktató munka – a központi program (tanterv) szerint – az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamtól kezdődhet,
c) a szakképzés követelményeinek elsajátítása az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejűleg is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás),
d)53 párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti,
e) párhuzamos oktatás esetén a tanuló szakmai vizsgát a tizedik évfolyam sikeres befejezését követően tehet,
f) ha a szakmai gyakorlat keretében a tanuló művészeti előadásra készül fel, a szakmai gyakorlat ideje igazodik a próbák és az előadás idejéhez,
g) a párhuzamos oktatásban az évfolyamok számozására e törvény 25. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szakképző évfolyamok számozására és az évfolyamok számának meghatározására a 25. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor, ha a szakképzést az előírt iskolai végzettséggel rendelkezők részére kiegészítő képzésként szervezik meg.
(8)54 A szakiskolában – a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében – felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke – az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett – a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, megszervezi a felzárkóztató oktatást. A felzárkóztató oktatás egy vagy két tanítási évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni:
a)55 A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.
b) Ha a tanuló az általános iskola
– hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos),
– hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, az egyéves (tíz hónapos)
felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
c) Ha a tanuló az általános iskola hat évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít.
d) Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel.
e) Az, aki az e bekezdésben meghatározottak szerint alapfokú iskolai végzettséget szerzett, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és a tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában tanítják a nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszának követelményeit is.
f)56 Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatásért felelős miniszter által e törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell megszervezni.
g) A tanuló részére biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést, ha e nélkül nem tudna bekapcsolódni a felzárkóztató oktatásba.
(9)–(12)57
(13)58
(14)59 A (8) bekezdésben szabályozott felzárkóztató oktatást a kilencedik évfolyamon kell megszervezni, amely – az oktatásért felelős miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint – egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A (9)–(10) bekezdésben szabályozott szakiskola kilencedik évfolyammal működik, amelynek időtartama két évig (húsz hónapig) tart abban az esetben, ha olyan tanulókat készít fel, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel.
(15)60 Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából.
A gimnázium
28. §61
A szakközépiskola
29. §62 (1)63 A szakközépiskolának – a (2) és a (8)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma – a felkészítési időtől függően – az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik. Ahol e törvény szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásról rendelkezik, azon érteni kell a szakmai orientációt és a szakmacsoportos alapozó oktatást is.
(2)64 Ha a szakközépiskolában a nevelő és oktató munka két tanítási nyelven folyik – a Kéttanítási nyelvű iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint –, a középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be. Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a szakközépiskola a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a fennmaradó időkeretet pedig képességfejlesztésre kell fordítani. A szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhető, ha az oktatás két tanítási nyelven folyik.
(3)65 Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével meg kell szervezni a szakközépiskolában – a (2) bekezdésben meghatározott – nyelvi előkészítő évfolyamot, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályát, ha a jelentkezők létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi előkészítő évfolyam, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhető egy szakközépiskola keretei között.
(4) A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára.
(5)66 A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra.
(6) A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követően szakmai vizsgát, illetve – ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi – csak szakmai vizsgát tesz.
(7)67 A szakközépiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66–67. §) – folytathatja tanulmányait másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelelő évfolyamán.
(8) Ha a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel
a) párhuzamos oktatás esetén – a központi programban (tantervben) meghatározottak szerint – a középiskolai évfolyamokon a nevelő és oktató munka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, és a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be,
b)68 a szakképzés megszervezésére e törvény 27. §-a (7) bekezdésének a) pontjában, valamint a c)–d) és f)–g) pontjában foglaltakat kell alkalmazni,
c) a tanuló a szakmai vizsgát az érettségi vizsgát követően teszi le.
(9) Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakközépiskola, ha érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat készít fel szakmai vizsgára.
A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény69
30. §70
30/A. §71
Az alapfokú művészetoktatási intézmény
31. §72
A kollégium
32. §73
A többcélú intézmény
33. §74
A pedagógiai szakszolgálatok
34. § A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat
a)75 a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;
b)76 fejlesztő felkészítés;
c)77 a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység;
d)78 a nevelési tanácsadás;
e)79 a logopédiai ellátás;
f)80 a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás;
g)81 a konduktív pedagógiai ellátás;
h)82 a gyógytestnevelés.
35. § (1)83 A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.
(2)84 A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával.
(3)85 A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell
a) a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra,
b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.
(4)86 A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeret terhére kell az iskolai fejlesztő foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások – e bekezdésben előírt – szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért.
(5)87 A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása.
(6)88 A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.
(7)89 A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása.
(8)90 A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.
(9)91 A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaerő-piaci tanácsadással közösen is megszervezhető, együtt is ellátható.
A pedagógiai-szakmai szolgáltatások
36. §92
A KÖZOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSE
A működés általános szabályai
37–38. §93
39. § (1)–(2)94
(3) A nevelési-oktatási intézményekben az alapszolgáltatás ellátásához szükséges vezetők, pedagógusok, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak létszámát az 1. számú melléklet határozza meg.
(4)95
A működés rendje
40–43. §96
A nevelési és pedagógiai program97
44–51. §98
A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő,
a tanórán kívüli foglalkozások99
52. § (1)100 Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és – az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve – minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A szakközépiskola és a szakiskola szakképzési évfolyamain a tanítási év – a tanév rendjében meghatározottak szerint – februárban is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). Az iskolában a tanítást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje [121. § (1) bekezdésének 26. alpontja] szerint, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások biztosításával [121. § (1) bekezdésének 1. alpontja] kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik,
b)101
c)102 középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik
életévét. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)–c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.
(2)103 A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idő, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga időszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezőek. Az iskola – a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével – éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat.
(3)104 A tanuló kötelező tanórai foglalkozása – a (4) és (6) bekezdés kivételével – nem lehet több
a)105 az első–harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;
b)106 a negyedik–hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;
c)107 a hetedik–nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;
d)108 a kilencedik–tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;
e)109 középiskolában – az f)–g) pontban meghatározott kivétellel – a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál;
f)110 a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél;
g) szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a művészeti szakmai vizsgára, a tanítási év átlagában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadására fordított tanítási órák száma nem lehet kevesebb – a (3) bekezdés b)–e) pontjában – az évfolyamra meghatározott tanórai foglalkozás ötven százalékánál.
(4)111 A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a (3) bekezdésben meghatározott kötelező tanórai foglalkozások időtartama tíz százalékkal megemelkedik.
(5)112 A tanuló kötelező tanórai foglalkozása az e törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerinti szakképzésben és a 27. §-ának (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás esetén napi hét tanítási óránál nem lehet több. Az e törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerinti szakképzésben a tanuló kötelező tanórai foglalkozása az iskolai és az iskolán kívüli gyakorlati képzésben nem lehet több a szakképzési törvényben meghatározott időnél.
(6)113 A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra
a)114 tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló,
b)115 tizenöt százaléka – az autista kivételével – többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló,
c)116 harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló,
d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló,
e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló
esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen – egy osztályban tanítják –, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott időkeretben [a továbbiakban a (3)–(6) bekezdés alatti foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozások].
(7)117 Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelező tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete – osztályonként – a (3)–(5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások
a) az első-negyedik évfolyamon tíz,
b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt,
c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc,
d) a kilencedik-tizedik évfolyamon negyvenöt,
e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan,
f) a szakképzési évfolyamon öt
százaléka. Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és – beleértve a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatást is – osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az e bekezdésben meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához.
(8)118 A gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenhat fős csoportonként – az iskola órakeretén felül – heti három óra áll rendelkezésre.
(9)119 Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani – ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik – az iskolai sportkör működését. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a (7) bekezdés alapján számított időkeretből. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret legalább húsz százalékát (a továbbiakban: minimális időkeret) az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát. A minimális időkeret arányosan csökkenthető, ha a sportcsoportok száma kevesebb a nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret tíz százalékánál. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti.
(10)120 Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola első-negyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, az iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a – tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó – játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni.
(11) Egyéni – egy–három tanuló részére szervezett – foglalkozás tartható
a)121 az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában – az előképző kivételével – a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában – jogszabályban meghatározott időtartamban – legalább heti négy foglalkozás biztosított, heti másfél órában, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított; az egyéni foglalkozást az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában a hangszeres és énekes főtárgyi óra esetén egy-egy tanuló részére kell biztosítani,
b) a szakközépiskolában és szakiskolában a kötelező és a nem kötelező tanítási óra megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére tanulónként heti öt órában, ha az iskola zeneművészeti vagy artista szakmai vizsgára készít fel,
c)122 az általános iskolában, a középiskolában és szakiskola kilencedik–tizedik évfolyamán – ha az igazgató a fenntartó egyetértésével az egyéni foglalkozások megtartásához nagyobb időkeretet nem állapít meg osztályonként és hetente – a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül, a (3) bekezdésben meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából,
d) az a)–c) pontban meghatározottakon túl az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló időkeret hány százalékát használja fel egyéni foglalkozás megszervezésére.
(12) Az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló órakeretet annyi órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az időkeret az iskolán belül az egyes évfolyamok és tanítási hetek, a kötelező és nem kötelező, valamint a tanórán kívüli foglalkozások között szabadon átcsoportosítható.
(13) Az e törvény 120. §-ának (1) bekezdése alapján, vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül – átlag – heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.
(14) Az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésére álló időkeret hány százalékát használja fel osztálybontás alkalmazásával, s milyen tanórai foglalkozás megtartásához. A rendelkezésre álló időkeretet a kialakított tanulócsoportok részére tartott órák számának megfelelően csökkenteni kell.
(15)–(16)123
(17)124 Az e §-ban foglaltakat a (2) és (11) bekezdés kivételével az alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében nem kell alkalmazni. Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanítási időbeosztást – a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenőnapra és a tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – az iskola állapítja meg.
(18) Szakképzésben a szakmai gyakorlat megszervezésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
53. § (1)125 Az iskola — a tanórai foglalkozások mellett — a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.
(2) Tanórán kívüli foglalkozás
a) a napközis és tanulószobai foglalkozás;
b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b)126 pont alattiak együtt: diákkör];
c) az iskolai sportkör;
d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap;
e)127 az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.
(3)128 Az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni.
(4)129 A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tizedik évfolyamon napi két óra áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás – egy iskolában – több iskola tanulói részére is megszervezhető. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás feladatait a kollégiumi foglalkozás keretei között is meg lehet oldani.
(5)130 Az alapfokú művészetoktatási intézményekben az (1)–(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészetoktatási intézményben az adott művészeti ág céljának megfelelő művészeti csoport, énekkar működhet, illetve tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, művészeti tanulmányi kirándulás szervezhető.
(6) Az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni.
(7)131 A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben részesülő tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló a (2) bekezdés b) és d) pontjában felsorolt foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. A kollégiumi felkészítő foglalkozások szervezéséhez rendelkezésre álló időkeret nem lehet kevesebb – kollégiumi csoportonként – heti tizennégy óránál, a többi kollégiumi foglalkozásra rendelkezésre álló időkeret pedig – kollégiumi csoportonként – heti tíz óránál. A heti időkeret a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni foglalkozás keretében lehet megszervezni. Az egyéni foglalkozások szervezésénél az e törvény 52. §-a (11) bekezdésének b) pontjában és (12) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(8)132 A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A hazautazás tanítási évben – beleértve az évközi szünetek idejét is – nem lehet kötelező.
(9)133 Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis, tanulószobai és a kollégiumi foglalkozások között, iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc.
A közoktatási intézmény vezetője
54. §134
55. § (1)–(4)135
(5)136 Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott vezető az, aki közoktatási intézmény fenntartója, illetve, aki közoktatási intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület (közgyűlés, képviselő-testület, kuratórium) tagjaira.
A nevelőtestület
56–57. §137
A szakmai munkaközösség
58. §138
A szülői szervezet139
59. §140
Az iskolaszék141
60–61. §142
A tanulók közösségei, a diákönkormányzat
62–64. §143
Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony
és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése
65. §144
66. § (1)–(8)145
(9)146 Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(10)–(11)147
67–68. §148
A gyermek, tanuló kötelességének teljesítése
69. § (1)149 A gyermeket, kérelemre – ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt.
(2)150 Az igazgató — a gyakorlati képzés kivételével — a tanulót kérelmére — részben vagy egészben — felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.
(3)–(5)151
70–73. §152
Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony
és a kollégiumi tagsági viszony megszűnése
74. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
a)153 a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;
b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;
c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető — a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után — megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;
d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján;
e)154 a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti.
(2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.
(3)155 Az (1) bekezdés b)–c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.
75. §156
A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége157
76–77. §158
A tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra vonatkozó külön rendelkezések159
78. § (1)160
(2)161 Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
b)162
c) középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik
életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. Sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)–c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.
(3)–(7)163
A nem helyi önkormányzatok által fenntartott
közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok
79. §164
79/A. §165
80–82. §166
Eljárási szabályok
83–84. §167
A KÖZOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA
A közoktatás közfeladatai, a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége
85. § (1) A helyi önkormányzatok az e törvényben meghatározottak szerint látják el a közoktatással kapcsolatos feladataikat.
(2) A közoktatás feladatainak megoldásában az állam intézmény alapításával és fenntartásával, illetve nem állami vagy nem helyi önkormányzati alapítású intézmény fenntartójával kötött megállapodással közvetlenül is részt vesz.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási feladatok teljesítésében — nevelési-oktatási intézmény, illetve pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény létesítésével és fenntartásával — jogi személyek és természetes személyek is részt vehetnek.
(4)168 A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni – a nemzetiséget érintő kérdésekben – a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, – ha nem működik települési nemzetiségi önkormányzat – az érdekelt országos nemzetiségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve – települések szerinti bontásban – tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell.
(5)169 Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésről vagy az általános iskolai nevelésről és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény látja el az illetékességi területén élők tekintetében a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait.
(6)170 Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a a megyei kormányhivatalnak, a főváros esetén fővárosi önkormányzatnak a szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség.
(7)171 A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy – kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal.
86. § (1)172 A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzetiség által lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról.
(2)173 Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók.
(3)174 A fővárosi és megyei kormányhivatal a megyei fenntartó útján, a megyei jogú város saját területén, továbbá – ha a (4) bekezdés másképp nem rendelkezik – a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni
a)175 a kollégiumi és a nemzetiségi kollégiumi ellátásról,
b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról,
c)176 a nemzetiség középiskolai és szakiskolai ellátásáról,
d) a felnőttoktatásról,
e) az alapfokú művészetoktatásról,
f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről
abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, főváros területén nem megoldott.
(4)177 Ha a fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni:
a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról;
b) az alapfokú művészetoktatásról;
c) az általános iskolai felnőttoktatásról;
d) a nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról és gyógytestnevelésről.
(5)178 Felnőttoktatásban – a nappali oktatás munkarendje kivételével – a helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége nem terjed ki a szakképzés megszervezésére.
(6)179 Ha az ugyanazon nemzetiséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy településen belül a nemzetiségi oktatást megszervezzék, az érintett országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a fővárosi és megyei kormányhivatal a megyei fenntartó útján, a megyei jogú város saját területén – jogszabályban meghatározottak szerint – megszervezi az általános műveltséget megalapozó szakasz követelményeihez kapcsolódóan az anyanyelv és népismeret követelményeinek oktatását (a továbbiakban: kiegészítő nemzetiségi oktatás). A kiegészítő nemzetiségi oktatás megszervezhető egy adott iskola tagozataként, külön nyelvoktató nemzetiségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával.
87. §180 (1)181 A fővárosi és megyei kormányhivatal a megyei fenntartó útján, a megyei jogú város saját területén, továbbá – ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik – a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni
a)182 az általános iskolát követően azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei,
b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről,
c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról,
d) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról,
e)183 azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt,
f)184 a fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekről,
g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról,
h) az e)–f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat működtetéséről.
(2) Ha a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében.
(3) A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértői és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. Az országos szakértői és rehabilitációs feladatokat jogszabály határozza meg.
(4)185 A megyei kormányhivatal, a főváros esetén fővárosi önkormányzat – jogszabályban meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettségű szakemberek fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről.
88. §186 (1)187 A fővárosi önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok, a megyei kormányhivatal a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével – a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló – feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési fejlesztési tervet (a továbbiakban együtt: fejlesztési terv) készít. A fejlesztési terv készítésénél a Központi Statisztikai Hivatal, állami foglalkoztatási szerv (a továbbiakban együtt: közreműködők), a területi gazdasági kamara, a fővárosi, megyei szülői és diákszervezet, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a fővárosi, megyei szintű pedagógus-szakszervezet véleményét ki kell kérni. A fejlesztési tervet a megyei kormányhivatal és, saját területére vonatkozóan a megyei jogú város elkészíti, majd együttesen hagyják jóvá. A fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény 86–87. §-ában meghatározott kötelező – a megyei kormányhivatal által ellátott – feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv. A fejlesztési tervnek az oktatási feladatok ellátása tekintetében tartalmaznia kell a megyei kormányhivatal és az önkormányzatok együttműködésének alapelveit, az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit. A fejlesztési terv elkészítésébe be kell vonni az érdekelt nemzetiségi önkormányzatokat. A fejlesztési terv elkészítéséhez – az adott nemzetiséget közvetlenül érintő kérdésben – be kell szerezni az érintett települési és országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. A fővárosi önkormányzat, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalnak megkeresésére a közreműködők kötelesek a fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. A fővárosi fejlesztési tervet a fővárosi önkormányzat határozattal adja ki. A megyei fejlesztési tervet a megyei kormányhivatal készíti el, nyilvánosságra hozza a honlapján, továbbá elektronikus úton megküldi az érintett önkormányzatoknak és a közoktatási intézményeknek. E bekezdés alkalmazásában szülői és diákszervezet, pedagógus szakmai szervezet az a szervezet, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a fővárosi önkormányzatnál vagy a fővárosi és megyei kormányhivatalnál bejelentkezett.
(2)188 A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a főváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal és az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggő feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá az egyes településen állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe az e törvényben meghatározott közoktatás-szolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat. A beiskolázási tervben kell meghatározni – a tanulói létszám várható alakulására tekintettel – az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetőleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való feladatát. A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési terv elkészítésénél és módosításánál figyelembe kell venni, ha közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzati kötelező feladat ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelős miniszterrel közoktatási megállapodást kötött. Közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési tervben nem lehet feltüntetni.
(3)189 A fejlesztési terv legalább hatéves időszakra készül. A fejlesztési tervet legalább négyévenként át kell tekinteni, továbbá akkor is, ha azt az érintett helyi önkormányzatok vagy a helyi nemzetiségi, illetve országos nemzetiségi önkormányzatok, illetve az összes érdekeltek legalább öt százaléka kéri.
(4)190 A megyei fenntartó és az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. Amennyiben az e törvényben meghatározott feladatokat az önkormányzatok társulás útján látják el, a társulási szerződésben meg kell állapodniuk a költségek viseléséről és megosztásáról is.
(5)191 A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a meglévő intézmény feladatát akkor bővítheti, ha a működés megkezdéséhez, illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthető. A döntéshez be kell szerezni a fővárosi és megyei kormányhivatal, a főváros esetén fővárosi önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.
(6)192 A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását – részben vagy egészben – akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a megyei kormányhivatal, a főváros esetén fővárosi önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét. A helyi önkormányzat közoktatási szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A közoktatási szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás e bekezdésben meghatározottak szerint történő további ellátását. A szakértő véleményét a a megyei kormányhivatal, a főváros esetén a fővárosi önkormányzat részére, – a szakvélemény megkérésével egyidejűleg – meg kell küldeni. A független közoktatási szakértő személyére – a helyi önkormányzat megkeresésére – a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot.
(7)193 A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a megyei kormányhivatal, a főváros esetén fővárosi önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.
(8)194 Ha a helyi önkormányzat a fővárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményében foglaltakkal ellentétesen közoktatási intézményét meg kívánja szüntetni, illetve a nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát nem állami szerv vagy nem helyi önkormányzati fenntartó részére részben vagy egészben át kívánja engedni, a döntéshez a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség. Az ily módon hozott döntésnél is figyelembe kell venni a (6)–(7) bekezdésben foglaltakat.
(9)195 Ha községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel a 86. § (3) bekezdésében felsorolt feladat ellátását nem vállalja, értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt, a fővárosi kerületi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzatot a feladat átadásáról, amely a (6) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, a 102. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás megtartásával dönt arról, hogy szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további működtetése. A megyei kormányhivatal, fővárosi kerületi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat kérésére a feladatot átadó önkormányzat az átadott feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a megyei fenntartónak, fővárosi kerületi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzatnak vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának kijelölni (a továbbiakban a használati jog és a vagyonkezelői jog együtt: használati jog). Az átadás ingyenesen történik. A feladat és a használat átadásának időpontja – a felek eltérő megállapodásának hiányában – nevelési-oktatási feladat és intézmény esetén a bejelentést követő év július 1-je, más közoktatási feladat és intézmény esetén pedig a bejelentést követő év január 1-je. Ha a feladatot többcélú intézmény keretében látja el a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat, és a feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a megyei kormányhivatal, fővárosi kerületi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat kérésére az intézmény teljes vagyonát – az intézmény által ellátott feladatokkal együtt – használatra át kell engedni. Az e bekezdésben szabályozott használatba adás ideje tíz évnél nem lehet rövidebb. A használatba adásra egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(10)196 Ha a megyei kormányhivatal, a főváros esetén fővárosi önkormányzat a (9) bekezdésben meghatározottak szerint nem kéri a használati jog átengedését, az intézmény vagyona csak akkor idegeníthető el, ha a tulajdonos helyi önkormányzat a 86. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak intézményfenntartóként tesz eleget. Az intézmény elidegenítésekor elővásárlási jog illeti meg azt, aki az intézményi vagyont továbbra is közoktatási feladat ellátására használja fel. Az így megvásárolt ingatlanra tíz évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.
(11)197 A fővárosi fenntartású közoktatási intézmény megszüntetéséhez, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történő átengedéséhez a közgyűlés (8) bekezdésében meghatározottak szerint hozott döntésére van szükség abban az esetben, ha a döntés nincs összhangban a fejlesztési tervben foglaltakkal. A központ által fenntartott közoktatási intézmény megszüntetése, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történő átengedése esetén tájékoztatja a megyei közgyűlést.
(12)198 Ha az óvodában, iskolában nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, a (6)–(7) és (9) bekezdésben meghatározott döntéshez a helyi önkormányzatnak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes – fenntartótól függően települési, vagy területi – nemzetiségi önkormányzat egyetértését és az országos nemzetiségi önkormányzat véleményét.
(13)199 Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, a megszűnés nem érinti a gyermek óvodai elhelyezését, tanulói jogviszonyát, kollégiumi tagsági viszonyát. Abban az esetben, ha a szülő nem akarja a jogutód nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermekét, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a helyi önkormányzat a (6)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amelybe a szülő – a nevelési-oktatási intézmény megszűnése előtt – kérheti gyermeke átvételét. A megjelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője a gyermek, tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.
89. §200 A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fővárosi, megyei önkormányzat a főváros, megye területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggő — körzeti jellegű — szolgáltatások megszervezésére, így különösen
a) a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok (iskolahálózat kialakítása, a kilencedik, tizedik évfolyamon folyó oktatás biztosítása, beiratkozás, áthelyezés, a pedagógiai szakszolgálatok működtetése) ellátására;
b)201 a nemzetiséghez tartozó gyermekek, tanulók, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására;
c)202 a fejlesztő felkészítéshez szükséges feltételek megteremtésére, az utazó gyógypedagógusi, logopédusi, konduktori hálózat működtetésére;
d) az iskolaváltás biztosítása különbözeti vizsga, illetőleg évfolyamismétlés nélkül azoknak, akiknek az állandó lakóhelyén nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei a tankötelezettség végéig;
e) a középiskolai és a szakiskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, sajátos feladatok megoldására;
f)203 a körzeti szolgáltatást ellátó intézmény (sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat fogadó iskola és diákotthon, kollégium, logopédiai intézet stb.) működési (felvételi) körzetének megállapítására, fenntartásához, működtetéséhez szükséges hozzájárulás megállapítására.
A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése204
89/A. §205 (1) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának megalakulása (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) esetén az e törvény 85–89. §-ában foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)206
(3)207
(4)208 A többcélú kistérségi társulási megállapodást, illetve annak módosítását a társulási tanács elnöke megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, és szükség szerint kezdeményezi az átvett feladatokkal kapcsolatos megállapodás megkötését, módosítását. A fővárosi és megyei kormányhivatal, legkésőbb hatvan napon belül köteles a kezdeményezésről dönteni.
(5) A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra – az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése szerint – önálló intézkedési tervet készít.
(6) Ha a többcélú kistérségi társulás megszűnik az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladat-ellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga – az e törvény 102. §-ának (9)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint –
a)209 a feladatellátási kötelezettség a fővárosi és megyei kormányhivatalra, a használati jog a megyei fenntartóra száll azoknak a községi, városi önkormányzatok tekintetében, amelyek e törvény 1993. szeptember 1-jei hatálybalépésekor (a továbbiakban: 1993. évi hatálybalépés) az adott feladatot nem látták el,
b) arra a községi, városi önkormányzatra száll, amelyik az adott feladatot e törvény 1993. évi hatálybalépésekor ellátta.
(7) Ha a községi, városi önkormányzat kilép a többcélú kistérségi társulásból az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladat-ellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga – az e törvény 102. §-ának (9) bekezdésben meghatározottak szerint –
a)210 a feladatellátási kötelezettség a fővárosi és megyei kormányhivatalra, a használati jog a megyei fenntartóra száll, amennyiben a kilépő községi, városi önkormányzat e törvény 1993. évi hatálybalépésekor az adott feladatot nem látta el,
b) a kilépő községi, városi önkormányzatra száll, amennyiben az adott feladatot e törvény 1993. évi hatálybalépésekor ellátta.
(8)211
(9)212 A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggő döntései előkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre.
(10)213 A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás – az érintett községi, városi önkormányzat kezdeményezésére – a közoktatással összefüggő tevékenységét olyan település tekintetében is elláthatja, amely nem tagja a társulásnak, ennek keretei között megállapodhat különösen az intézményfenntartói jog átvételében, valamint tagintézményt működtethet olyan településen is, amely nem tartozik a többcélú kistérségi társuláshoz.
(11)214 A (10) bekezdésben meghatározott kérdésekben a társulási tanács határoz.
(12)215 A többcélú kistérségi társulás az ellátott feladatai tekintetében a 81. §-ban meghatározottak szerint közoktatási megállapodást is köthet.
A szakképzés feladatainak regionális megszervezése
89/B. §216 (1) A külön törvény alapján létrehozott regionális fejlesztési és képzési bizottság közreműködik a munkaerő-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában, e körben különösen:
a) kidolgozza – a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként – az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát,
b) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében,
c) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban,
d) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában,
e) részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében,
f) a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását.
(2) Szakképzés-szervezési társulás az e törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre. A szakképzés-szervezési társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát tart fenn. A szakképzés-szervezési társulásba történő belépés feltétele, hogy az érintett elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket.
(3) A szakképzés-szervezési társulás jogi személy. A szakképzés-szervezési társulás – a szakképzés körében – közoktatási megállapodást vagy más megállapodást köthet.
(4) A szakképzés-szervezési társulás
a) létesíthet és fenntarthat szakiskolát, szakközépiskolát és kollégiumot,
b) részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében,
c) működtetheti – a szakképzés terén – a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét és az utazó szakember hálózat rendszerét.
(5) A szakképzés-szervezési társulás a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelően
a) – a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel – meghatározza a társulás által, illetve a társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát,
b) a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál.
(6) A szakképzés-szervezési társulás működésére az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7)217 A szakképzés-szervezési társulás által ellátott feladatok tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalnak feladatellátási kötelezettsége a társulásban részt vevő települési önkormányzatok illetékességi területén megszűnik, és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a szakképzés-szervezési társulás válik jogosulttá. A szakképzés-szervezési társulás az átvett feladat ellátásához szükséges intézményi vagyon használati jogát átveheti. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon használatra történő átengedésére e törvény 88. §-ának (9), valamint 102. § (9) és (11)–(12) bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás a szakképzés-szervezési társulás fennállásáig szól.
(8) A szakképzés-szervezési társulás az általa ellátott feladatokra – az e törvény 88. §-ának (1) bekezdése szerint – önálló fejlesztési tervet készít.
(9) Ha a szakképzés-szervezési társulás megszűnik, az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga – az e törvény 102. §-ának (9)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint – arra a helyi önkormányzatra száll vissza, amelyik azt a szakképzés-szervezési társulás részére átadta.
(10) Ha az önkormányzat ki akar lépni a szakképzés- szervezési társulásból, szándékát legalább egy tanítási évvel korábban be kell jelentenie.
(11) Az e §-ban foglaltakat a főváros tekintetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzattal létrehozott társulás keretében is elláthatja a szakképzés-szervezési társulás feladatait. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat által létrehozott társuláshoz csatlakozhat a Pest megyei városi és községi önkormányzat is.
(12)218 A közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó, valamint a megyei fenntartó megállapodhat a szakképzés-szervezési társulással a feladatok közös megszervezésében. A megállapodás előfeltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó, a megyei fenntartó az (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint vállalja a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelő megszervezését.
(13) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a (4) bekezdés a)–b) pontjában, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására – non-profit – gazdasági társaságot hozhatnak létre. A szakképzés-szervezési társulás és az e bekezdés alapján létrehozott társaság egymással megállapodhat a szakképzés közös megszervezésében. Non-profit gazdasági társaság létrehozása esetén a szakképzés szervezésére – a (6)–(9) bekezdésben foglaltak kivételével – az e paragrafusban foglaltakat alkalmazni kell.
90. § (1)219 A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat meghatározza és közzéteszi az óvodák, iskolák működési (felvételi) körzetét. Az e körzetben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola nem tagadhatja meg [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.]; továbbá – a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban – a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. A pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetének meghatározásához be kell szerezni a megyei kormányhivatal, a főváros esetén fővárosi önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.
(2)220 A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai tagozat, óvodai csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a logopédiai intézet működési (felvételi) körzetének megállapításához a fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie a megyei kormányhivatal, a főváros esetén a fővárosi önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét.
(3)221 A fővárosi, megyei önkormányzat által fenntartott sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt be kell szerezni az oktatásért felelős miniszter véleményét.
(4)222 A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt a helyi önkormányzat beszerzi fenntartótól függően az érdekelt települési, vagy területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.
(5)223 A középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató elkészítéséhez be kell szerezni az állami foglalkoztatási szervtől az iskolákba felvehető tanulók létszámát befolyásoló információkat a foglalkoztatásszerkezet várható változásáról.
(6)224 Az e §-ban foglaltakat a tagintézményként működő óvodák, iskolák tekintetében is alkalmazni kell.
91. §225 (1)226 A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője a határozatához – kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna – beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét.
(2)227 A fővárosi és megyei kormányhivatal
a) közreműködik – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint – az érettségi vizsgák előkészítésében, megtartásában;
b) közreműködik a közoktatási információs rendszer működtetésében.
(3)228 A fővárosi és megyei kormányhivatal elkészíti és vezeti a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények jegyzékét, és minden év augusztus 31-éig megküldi az egészségbiztosítási szervnek, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményen keresztül gondoskodik arról, hogy azt az érdekeltek megtekinthessék.
(4)229 A közoktatási intézményt fenntartó, önkormányzati társulás esetén a megállapodásban megjelölt önkormányzat jegyzője, főjegyzője
a) közreműködik az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban folyó pedagógiai tevékenységgel összefüggő mérési, értékelési feladatok szervezésében;
b) elbírálja a 83. § (4) bekezdésében felsorolt kérelmeket;
c)230
d) ellátja a helyi önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézmény vezetőjének kiválasztásával kapcsolatos nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő előkészítő feladatokat;
e)231 tájékoztatja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságot arról, hogy melyik az az – e törvény 30. §-ának (1)–(2) bekezdésében felsorolt – intézmény, amelyik rendelkezik a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel;
f)232 segíti és ellenőrzi a nevelési-oktatási intézményeknek a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére irányuló tevékenységét, a tanuló- és gyermekbalesetek jegyzőkönyveit félévenként megküldi az oktatásért felelős miniszternek;
g)233 közreműködik a közoktatás információs rendszerének működtetésében, a fenntartói irányítással összefüggő döntések, intézkedések előkészítésében, végrehajtásában, illetve gyakorolja a fenntartói irányítás e törvényben meghatározott jogosítványait;
h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe, feladatkörébe utal.
(5)234 A működést engedélyező szerv a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerős határozatát közli a fenntartó székhelye szerint illetékes működést engedélyező szervvel, valamint a normatív költségvetési hozzájárulást folyósító szervvel.
(6)235 Az (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feladat ellátásához a fővárosi és megyei kormányhivatal, és a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző jogszabályban meghatározottak szerint igénybe veszi, ennek hiányában megállapodás alapján igénybe veheti közoktatási szakértő, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény közreműködését.
(7) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes
a) polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a szülőnek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen nem működik a tankötelezettség végéig nevelő és oktató iskola;
b)236 jegyző
– az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételre köteles, a tanköteles és a fejlesztő felkészítés alá eső gyermekekről, tanulókról nyilvántartást vezet, és figyelemmel kíséri az e törvény 14. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítését,
– az óvodás és a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának,
– bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételt, a tankötelezettség vagy a fejlesztő felkészítés teljesítését, ha a szülő nem tesz eleget kötelességének,
–237 bejelentésre vagy hivatalból elrendeli, hogy a szülő gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, illetőleg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, amennyiben arra a tankötelezettség teljesítése érdekében szükség van.
(8)238 A jegyző – az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével – a településen működő nevelési-oktatási intézményekben rendkívüli szünetet rendel el. Határozathozatal előtt – kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna – beszerzi az érdekelt intézményfenntartók véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, határozatát haladéktalanul közli az általa választott módon az érdekelt intézményfenntartókkal.
(9)239 A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába, illetve a kötelező felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda, iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja.
Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai240
92–93. §241
94. § (1)–(2)242
(3)243 Felhatalmazás kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a)–e)244
f)245 a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus továbbképzés rendszerét, a továbbképzésben résztvevők juttatásait, kedvezményeit; a pedagógus továbbképzés programjának, az érettségi vizsga vizsgatárgyai jóváhagyási eljárásának részletes szabályait, a pedagógus továbbképzési programok akkreditációjának feltételeit és eljárási rendjét, az akkreditált továbbképzés indításával összefüggő adatszolgáltatás szabályait, továbbá a továbbképzések nyilvántartásának rendjét, a továbbképzés minőségbiztosításának, ellenőrzésének rendjét, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, a minőségbiztosítás követelményeinek megszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, az e bekezdésben meghatározott eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;246
g)–k)247
l)248 a pedagógus-továbbképzést teljesítők anyagi elismerésének, a várakozási idő csökkentésének lehetőségét, azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést meg kell állapítani, valamint a kereset-kiegészítés legkisebb összegét, az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend alapján adható anyagi elismerés rendjét, továbbá a pedagógus-munkakör tekintetében a kötelező órát meghaladó tanítás munkáltatói elrendelését, az elrendelt tanítás díjazását, a munkaidő-beosztás, továbbá nevelési-oktatási intézményekben a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, az intézményvezetői és vezetőhelyettesi feladatot ellátók, az átlagostól eltérő feladatot ellátó, a nehezebb körülmények között dolgozó pedagógusok, a pályakezdő pedagógusok többletdíjazása, kiegészítő illetménye megállapításának feltételeit, a díjazás mértékét, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit, valamint az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait;249
m)–p)250
(4)–(7)251
95. §252
A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal253
95/A. §254
95/B–95/C. §255
Az Országos Köznevelési Tanács
96. §256
A Közoktatás-politikai Tanács257
97. §258
Szakmai bizottságok259
98. §260
A közoktatás országos mérési feladatai261
99–100. §262
Az Országos szakértői és vizsgaelnöki névjegyzék263
101. §264
A fenntartói irányítás
102–106. §265
A közoktatási intézmény ellenőrzése
107. §266
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK
Külföldi nevelési-oktatási intézmények Magyarországon, magyar nevelési-oktatási intézmények külföldön
108. §267
Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai
109. §268
Nem magyar állampolgárok
magyarországi tanulmányai és a külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatása
110–111. §269
Elismerés és honosítás
112. §270
Az oktatási intézmények iratainak külföldre vitele
113. §271
A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ELVEI
Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások
114. §272
A térítésidíj-fizetési kötelezettség
115. §273
A tandíjfizetési kötelezettség
116. §274
A térítési díj és a tandíj mértéke
117. §275
A finanszírozás egyéb kérdései
118. § (1)–(2)276
(3)277 A központi költségvetés az állami szervek és a helyi önkormányzatok, valamint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények működéséhez – a gyermek-, tanulói létszámot, valamint az ellátott feladatokat figyelembe véve – normatív költségvetési hozzájárulást biztosít.
(4)278 A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a normatív költségvetési hozzájárulásra – jogszabályban meghatározottak szerint benyújtott – igénylés alapján válik jogosulttá. Az igénylést az ellátott és – jogszabályban meghatározott nyilvántartások szerint – igazolt feladatok után lehet benyújtani. Az igénylés benyújtásának elmulasztása jogvesztő. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladatainak az ellátásához az intézményfenntartó normatív hozzájárulást és támogatást vesz igénybe, az adott költségvetési évet követő év május 31-éig köteles a szolgáltatásait igénybe vevő részére közölni a támogatás egy főre jutó összegét. Köteles továbbá – a közoktatás információs rendszerben – nyilvánosságra hozni, hogy az adott intézmény feladatainak ellátásához igénybe vett normatív hozzájárulás és egyéb állami támogatás a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezi, valamint köteles közérdekből statisztikai céllal adatot közölni.
(5)279 Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 6–7. §-ában meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodnia kell az ingyenes tankönyvellátásról. Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet a fenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 148. §-ának (5)–(6) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményeket.
(6)280 Az e törvény
– 24. §-ának (4) bekezdésében az óvodai foglalkozások, továbbá az 53. §-ának (4) bekezdésében a napközis vagy tanulószobai foglalkozás megszervezéséhez meghatározott időkeretet a szociális igazgatási feladatok ellátására rendelkezésre álló forrásokból meg kell növelni – és a szociális kiadások között elszámolni – abban az esetben, ha a gyermek napközbeni ellátása ezt szükségessé teszi, továbbá az
– 52. §-ának (7)–(8) bekezdésében, valamint (10)–(12) bekezdésében az iskolai nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások, egyéni foglalkozások, gyógytestnevelés megszervezéséhez, osztálybontásokhoz meghatározott időkeret,
– 53. §-ának (7) bekezdésében a kollégiumi foglalkozások megszervezésére meghatározott időkeret,
–281 az 1. számú melléklet alapján kötelezően foglalkoztatott vezetői és alkalmazotti létszám és a kötelező óraszám terhére szabadon felhasználható időkeret a fenntartó egyetértésével megnövelhető, illetve a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma csökkenthető, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott óvodai csoport, iskolai osztály létszáma az átlaglétszámhoz képest csökkenthető (többletszolgáltatás), ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többletköltségvetése támogatás nélkül, vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja.
(7)–(11)282
(12)283 A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A kereset- kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.
(13)284 Az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott összeg285 és a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus-munkakörben, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata.
(14)286 A fenntartó a (11) bekezdés szerint meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelően osztja szét az intézmények között.
119. §287
A magántanulóra, a fejlesztő felkészítést teljesítőre
és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó külön rendelkezések288
120. §289
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
121. § (1)290 E törvény alkalmazásában
1–13.291
14.292 hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;
15–45.293
46.294
47.295 megyei fenntartó: a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvény szerint kijelölt szerv.296
48.297 önkormányzati feladatellátás: önkormányzati feladatot lát el a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás, a többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású – ide nem értve az országos kisebbségi önkormányzati fenntartású, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 47. § (4) bekezdése szerint az országos kisebbségi önkormányzat által átvett nevelési oktatási intézményt az átvétel időtartama alatt – nevelési-oktatási intézmény, amely a 81. § (1) bekezdése e) pontja szerinti közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzat kötelező feladatának ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó egyoldalú nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelős miniszterrel közoktatási megállapodást kötött.
(2)298
(3)299
(4)–(5)300
(6)301
(7)–(10)302
(11)303 Ha a nevelési, oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között
a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását
is érteni kell.
(12)304 Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt
a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességét,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességét
is érteni kell.
Vegyes rendelkezések
122. §305 (1) A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.
(2)–(11)306
(12)307
(13)308
(14)309
(15)310
Az Európai Unió jogának való megfelelés311
122/A. §312
Hatálybalépés
123. §313
Átmeneti rendelkezések
124–127. §314
128. § (1)–(7)315
(8)316 Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett – jogszabályban meghatározott – szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím.
(9)–(15)317
(16)318
(17)–(18)319
(19)–(20)320
(21)–(22)321
(23)322
129. §323
130–132. §324
133. §325
1. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez326
és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma
a közoktatási intézményekben
létszáma (a kötelező létszám *-gal van jelölve)
szakközépiskolában és szakiskolában iskolánként 1*
négyszáz tanulóig 1
tanuszodával rendelkező iskolában 1*
és gyakorló iskolában
gyakorló iskolában
és Nevelőintézetében
általános művelődési központban
ha az intézményegységenként működő óvoda, iskola, kollégium, pedagógiai szakszolgálat intézményegység vezetését is az igazgató látja el, az óvodai csoportok, iskolai osztályok, tanulók számára tekintet nélkül az intézményegységnek megfelelő intézménytípus igazgatói, vezetői beosztására meghatározott legkisebb óraszám, legfeljebb 4
2. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez329
3. számú melléklet az 1993. év LXXIX. törvényhez330
A törvényt az Országgyűlés az 1993. július 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1993. augusztus 3. Az 1998: LXXXVI. törvény 29. §-ának (3) bekezdésének megfelelően módosított törvényszöveg. A 2006: LXXI. törvény 22. § (4) bekezdése alapján ahol a törvény oktatási miniszterről rendelkezik, annak helyébe oktatási és kulturális miniszter szöveg lép.
A preambulum a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 1. pontja, a 2011: CCI. törvény 79. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2–3. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 4. § (1)–(3) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 4. § (4) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (5)–(7) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 4/A. §-t a 2003: CXXV. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.
Az 5. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 6. § (1) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 6. § (2) bekezdése a 2003: LXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (3)–(4) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 6. § (5) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése.
A 6. § (6) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.
A 7. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 8. § előtti alcím 1996: LXII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 8. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 8/A–8/B. §-t az 1999: LXVIII. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.
A 9. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10–11. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 12. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 10. § (4) bekezdése, felvezető szövegét a 10. § (1) bekezdése állapította meg.
A 12. § (1) bekezdés b)–h) pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 12. § (2)–(6) pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 13–14. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 15. § (1)–(2) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 15. § (3) bekezdésének második mondata az 1996: LXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (5)–(6) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd az 1992: XXII. és az 1992: XXXIII. törvényt.
A 16. § (2)–(3) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (5)–(7) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (8) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 2. §-a iktatta be.
A 17. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 17/A. §-t a 2004: CXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be, (2) bekezdése alapján az alkotói szabadságra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása szempontjából valamennyi, a 17/A. §-ban meghatározott feltétel együttes beálltától eltelt időtartam vehető figyelembe azzal, hogy az alkotói szabadság legkorábban a 2005. január 1-jét követő harmadik tanévben vehető igénybe.
A 18. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 19. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 20. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 21. § első francia bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § negyedik francia bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 65. § (4) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 22–23. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 24. § a 2003: LXI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 25. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 26. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 27. § az 1996: LXII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a 2009: XLIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. [Az (1) bekezdésben a 2011: CLXVI. törvény 88. § (12) bekezdésével elrendelt módosítás, amely szerint a „Munkaerő-piaci Alapból” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapból” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 27. § (2) bekezdése a 2009: XLIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdése a 2009: XLIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdését a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésnek a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XLIX. törvény 3. §-a iktatta be.
A 27. § új (5) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(10) bekezdés jelölését (6)–(11) bekezdésre változtatta. Az (5) bekezdést a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XLIX. törvény 3. §-a iktatta be.
A 27. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése. A (6) bekezdés a 2009: XLIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése.
A 27. § (7) – eredetileg (6) – bekezdésének d) pontja az 1998: XC. törvény 87. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta az 1999: LXVIII. törvény 15. § (1) bekezdése, szövege a 2003: LXI. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított és a 2005: CXLVIII. törvény 20. § (2) bekezdése, a 2009: XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 27. § (8) bekezdésének a) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (8) bekezdésének f) pontja a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (9)–(12) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 27. § (13) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 15. §-ának (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése.
A 27. § (14) bekezdését a 2003: LXI. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be, szövege 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (15) bekezdését a 2003: LXI. törvény 20. § (5) bekezdése iktatta be.
A 28. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 29. § az 1996: LXII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 17. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az (1) bekezdés ötödik mondatát a 2003: LXI. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be, második mondata a 90. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (2) bekezdésének második–negyedik mondatát a 2003: LXI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 90. § (2) bekezdésének f) pontja alapján 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, oly módon, hogy egy-egy szakközépiskolában egy-egy osztályban, ezt követően tanítási évenként további egy-egy osztályban lehet megkezdeni az idegen nyelvi felkészítést segítő kilencedik évfolyamot. A (2) bekezdés a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (3) bekezdését a 2003: LXI. törvény 90. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: LXXI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 29. § (5) bekezdése a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésnek a) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (7) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (8) bekezdésének b) pontja az 1999: LXVIII. törvény 65. §-a (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 30. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 25. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 30/A. §-t a 2005: CXLVIII. törvény 22. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.
A 31. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 32. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 33. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 34. § a) pontja az 1996: LXII. törvény 27. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § új b) pontját a 2003: LXI. törvény 25. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti b)–g) pont jelölését c)–h) pontra változtatva.
A 34. § b) pontját az 1996: LXII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s a korábbi b)–f) pont jelölését c)–g) pontra változtatta. A b) pont jelölését c) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 25. §-a.
A 34. § c) – eredeti b) – pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 25. §-a.
A 34. § d) – eredeti c) – pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 25. §-a.
A 34. § e) – eredeti d) – pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 25. §-a.
A 34. § f) – eredeti e) – pontjának jelölését g) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 25. §-a.
A 34. § g) – eredeti f) – pontjának jelölését h) pontra változtatta a 2003: LXI. törvény 25. §-a.
A 35. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 28. §-ával megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § új (2) bekezdését a 2003: LXI. törvény 26. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(8) bekezdés számozását (3)–(9) bekezdésre változtatva.
A 35. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg, számozását (3) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 26. §-a.
A 35. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 26. §-a, szövege a 2007: LXXXVII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CLIII. törvény 16. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 35. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 26. §-a.
A 35. § (5) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 22. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 26. §-a.
A 35. § (6) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 22. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 26. §-a.
A 35. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 26. §-a.
A 35. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2003: LXI. törvény 26. §-a. A (9) bekezdés a 2007: LXXXVII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 37–38. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 39. § (1)–(2) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 39. § (4) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 40–43. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 44. § előtti cím az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 44–51. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 52. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 38. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 52. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 38. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2002: XXI. törvény 5. § (1) bekezdése, a 2003: LXI. törvény 36. § (1) bekezdése és 90. § (4) bekezdésének h) pontja, a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 52. § (1) bekezdésének b) pontját az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének n) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 52. § (1) bekezdés c) pontja záró rendelkezésének első mondata a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított, második mondata a 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 52. § (2) bekezdése az 1996: LXII. törvény 38. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja, 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
Az 52. § (3) bekezdésének bevezető szövegrésze az 1999: LXVIII. törvény 29. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 52. § (3) bekezdésének a) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.
Az 52. § (3) bekezdésének b) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.
Az 52. § (3) bekezdésének c) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.
Az 52. § (3) bekezdésének d) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.
Az 52. § (3) bekezdésének e) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.
Az 52. § (3) bekezdésének f) pontja a 2002: LXII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 103. § (4) bekezdése alapján 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.
Az 52. § (4) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az addigi (4)–(16) bekezdés számozását (5)–(17) bekezdésre változtatta.
Az 52. § (5) bekezdése a 2009: XLIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § (6) – eredetileg (5) – bekezdése az 1996: LXII. törvény 38. §-ának (3) bekezdésével megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja, a 2003: LXXXVI. törvény 25. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 52. § (6) bekezdésének a) pontja az 1999: LXVIII. törvény 65. § (4) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.
Az 52. § (6) bekezdésének b) pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 52. § (6) bekezdésének c) pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 52. § (7) – eredetileg (6) – bekezdése az 1996: LXII. törvény 38. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. Második mondata az 1999: LXVIII. törvény 29. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, hatodik mondatát a 29. §-ának (4) bekezdése iktatta be, ötödik mondata a 2003: LXI. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 52. § (8) – eredetileg (7) - bekezdése az 1996: CXXIV. törvény 82. §-ának (4) bekezdésével megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 52. § (9) bekezdésének hetedik–tizedik mondatát a 2003: LXI. törvény 36. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 52. § (10) bekezdését a 2000: CXLV. törvény 98. §-a iktatta be, mely az eredeti (10)–(17) bekezdések számozását (11)–(18) bekezdésre változtatta. A (10) bekezdés a 2003: LXI. törvény 36. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 90. § (2) bekezdésének a) pontja alapján 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben.
Az 52. § (11) bekezdésének a) pontja a 2003: LXI. törvény 36. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 52. § (11) bekezdésének c) pontja a 2006: CXXI. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 52. § (15)–(16) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 52. § (17) bekezdése a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (2) bekezdésének b) pontja az 1996: LXII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 53. § (2) bekezdésének e) pontját az 1999: LXVIII. törvény 30. §-a iktatta a szövegbe.
Az 53. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 39. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 53. § (4) bekezdése a 2007: LXXXVII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § (5) bekezdése a 2007: LXXXVII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § (7) bekezdése az 1996: LXII. törvény 39. §-ának (2) bekezdésével megállapított és az 1999: LXVIII. törvény 65. § (6) bekezdése, a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (8) bekezdését az 1996: LXII. törvény 39. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: LXI. törvény 37. §-a állapította meg.
Az 53. § (9) bekezdését a 2003: LXI. törvény 37. §-a iktatta be.
Az 54. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 55. § (1)–(4) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 55. § (3) bekezdését a 2003: LXI. törvény 38. §-a iktatta be, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 5. §-a.
Az 56–57. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 58. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 59. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.
Az 59. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 60. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.
A 60–61. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 62–64. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 65. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 66. § (1)–(8) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 66. § (6) – eredeti (4) – bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2008: XXXI. törvény 8. §-a.
A 66. § (10)–(11) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 67–68. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 69. § (1) bekezdése a 2003: LXI. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.
A 69. § (2) bekezdésének második mondatát az 1996: CXXIV. törvény 82. §-ának (5) bekezdése iktatta be, első mondata a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 69. § (3)–(5) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 70–73. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 74. § (1) bekezdésének a) pontja az 1996: LXII. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.
A 74. § (1) bekezdésének e) pontja a 2003: LXI. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 74. § (3) bekezdése a 2003: LXI. törvény 47. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 75. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 76. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 57. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 76–77. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 78. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.
A 78. § (1) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 78. § (2) bekezdésének záró szövegrésze a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 78. § (2) bekezdésének b) pontját az 1999: LXVIII. törvény 65. § (5) bekezdésének p) pontja hatályon kívül helyezte.
A 78. § (3)–(7) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 79. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 79/A. §-t a 2009: LVI. törvény 76. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.
A 80–82. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 83–84. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 85. § (4) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 40. §-a iktatta be, szövege a 2006: LXXI. törvény 15. §-ával megállapított és a 2008: XXXI. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontja, a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 33. pontja szerint módosított szöveg.
A 85. § (5) bekezdését a 2003: LXI. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be.
A 85. § (6) bekezdését a 2003: LXI. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLIV. törvény 41. § c) pontja, a 2012: XCIII. törvény 24. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 85. § (7) bekezdését a 2003: LXI. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be.
A 86. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 66. §-ának (1) bekezdésével megállapított, valamint az 1999: LXVIII. törvény 65. §-a (5) bekezdésének q) pontja, a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 34. pontja szerint módosított szöveg.
A 86. § (2) bekezdése a 2003: LXI. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.
A 86. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 66. §-ának (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2011: CLIV. törvény 41. § d) pontja, a 2012: XCIII. törvény 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 86. § (3) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 35. pontja szerint módosított szöveg.
A 86. § (3) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 36. pontja szerint módosított szöveg.
A 86. § (4) bekezdését az 1996: LXII. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be.
A 86. § új (5) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 12. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva.
A 86. § (5) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 41. §-a iktatta be, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2007: LXXXVII. törvény 12. §-a, szövege a 2011: CLIV. törvény 41. § e) pontja, a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 37. pontja, a 2012: XCIII. törvény 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 87. § az 1996: LXII. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.
A 87. § (1) bekezdése nyitó szövegrésze a 2011: CLIV. törvény 41. § d) pontja, a 2012: XCIII. törvény 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 87. § (1) bekezdésének a) pontja az 1999: LXVIII. törvény 65. § (4) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 87. § (1) bekezdésének e) pontja a 2003: LXI. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.
A 87. § (1) bekezdésének f) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 87. § (4) bekezdése a 2005: CXLVIII. törvény 30. §-ával megállapított, a 2011: CLIV. törvény 41. § g) pontja, a 2012: XCIII. törvény 24. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § az 1996: LXII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.
A 88. § (1) bekezdése a 2011: CLIV. törvény 32. §-ával megállapított, a 2012: XCIII. törvény 24. § a), c) és e) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 89. § (1) bekezdése alapján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés alapján készített feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési fejlesztési tervek érvényessége 2013. március 1-jéig meghosszabbodik.
A 88. § (2) bekezdése a 2011: CLIV. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (3) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 42. §-ának (3) bekezdése, a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 38. pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (4) bekezdése az 1999: LXVIII. törvény 42. §-ának (4) bekezdése szerint kiegészített, a 2011: CLIV. törvény 41. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (5) bekezdése a 2011: CLIV. törvény 41. § g) pontja, a 2012: XCIII. törvény 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (6) bekezdése a 2010: LXIII. törvény 1. §-ával megállapított, a 2011: CLIV. törvény 41. § b) és g) pontja, a 2012: XCIII. törvény 24. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (7) bekezdése a 2011: CLIV. törvény 41. § g) pontja, a 2012: XCIII. törvény 24. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (8) bekezdését az 1997: CXXVIII. törvény 4. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8)—(9) bekezdés számozását (9)—(10) bekezdésre módosította.
A 88. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta az 1997: CXXVIII. törvény 4. §-a, szövege a 2011: CLIV. törvény 33. § – 2011: CCI. törvény 423. §-a szerint módosított – (2) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 24. § e) és g) pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § eredeti (9) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta, szövege a 1997: CXXVIII. törvény 4. §-a, a 2011: CLIV. törvény 41. § g) pontja, a 2012: XCIII. törvény 24. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § új (11) bekezdését az 1997: CXXVIII. törvény 5. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10)—(11) bekezdés számozását (12)—(13) bekezdésre módosította, szövege a 2011: CLIV. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 88. § eredeti (10) bekezdésének számozását (12) bekezdésre változatta és szövegét módosította az 1997: CXXVIII. törvény 5. §-a. A (12) bekezdés a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (6) bekezdésének c) pontja, a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 39. pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § eredeti (11) bekezdésének számozását (13) bekezdésre változtatta az 1997: CXXVIII. törvény 5. §-a.
[A 2011: CLIV. törvény 41. § f) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a főváros és megyei önkormányzat szövegrész helyébe a megyei fenntartó, főváros esetén a fővárosi önkormányzat szövegrész lép, nem vezethető át.]
A 89. § b) pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének b) pontja, a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 40. pontja szerint módosított szöveg.
A 89. § c) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 89. § f) pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja, a 2003: LXXXVI. törvény 25. § (5) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 89/A. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be.
A 89/A. §-t a 2004: CVII. törvény 14. § (15) bekezdése iktatta be.
A 89/A. § (2) bekezdését a 2011: CLIV. törvény 42. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 89/A. § (3) bekezdését a 2011: CLIV. törvény 42. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 89/A. § (4) bekezdése a 2011: CLIV. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 24. § b) és h) pontja szerint módosított szöveg.
A 89/A. § (6) bekezdés a) pontja a 2011: CLIV. törvény 41. § i) pontja, a 2012: XCIII. törvény 24. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 89/A. § (7) bekezdés a) pontja a 2011: CLIV. törvény 41. § i) pontja, a 2012: XCIII. törvény 24. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 89/A. § (8) bekezdését a 2011: CLIV. törvény 42. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 89/A. § (9) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 89/A. § (10) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 89/A. § (11) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 89/A. § (12) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XXXI. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontja, újonnan a 2012: XXXIX. törvény 1. §-a iktatta be.
A 89/B. §-t és a megelőző alcímet a 2007: LXXXVII. törvény 14. §-a iktatta be.
A 89/B. § (7) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 24. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 89/B. § (12) bekezdése a 2011: CLIV. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 90. § (1) bekezdése a 2003: LXI. törvény 60. §-ával megállapított, a 2011: CLIV. törvény 41. § g) pontja, a 2012: XCIII. törvény 24. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 90. § (2) bekezdése a 2011: CLIV. törvény 35. §-ával megállapított, a 2012: XCIII. törvény 24. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 90. § (3) bekezdése a 2003: LXI. törvény 60. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.[A 2011: CLIV. törvény 41. § k) pontja, amely szerint a fővárosi és megyei önkormányzat szövegrész helyébe a megyei fenntartó vagy a fővárosi önkormányzat szövegrész lép, nem vezethető át.]
A 90. § (4) bekezdése az 1996: LXII. törvény 103. § (2) bekezdése és a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (6) bekezdésének d) pontja, a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 41. pontja szerint módosított szöveg.
A 90. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 126. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 90. § (6) bekezdését a 2007: LXXXVII. törvény 15. §-a iktatta be.
A 91. § az 1996: LXII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.
A 91. § (1) bekezdése a 2011: CLIV. törvény 36. §-ával megállapított szöveg. [A 2012: XCIII. törvény 24. § j) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 91. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CLIII. törvény 16. § (14) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 91. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 79. § (6) bekezdésének p) pontja, a 2010: CLIII. törvény 16. § (14) bekezdése, a 2012: XCIII. törvény 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 91. § (4) bekezdésének bevezető mondatrésze az 1999: LXVIII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.
A 91. § (4) bekezdésének c) pontját a 2006: LXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 91. § (4) bekezdésének e) pontja a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 91. § (4) bekezdésének f) pontja a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 91. § (4) bekezdésének g) pontja a 2003: LXI. törvény 61. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 91. § (5) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 91. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 77. §-a, a 2010: CLIII. törvény 16. § (14) bekezdése, a 2012: XCIII. törvény 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 91. § (7) bekezdésének b) pontja a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 91. § (7) bekezdése b) pontjának negyedik francia bekezdését a 2003: LXI. törvény 61. § (3) bekezdése iktatta be.
A 91. § (8) bekezdése a 2003: LXI. törvény 61. § (4) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja, a 2009: LVI. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 91. § (9) bekezdése a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének hatodik francia bekezdése szerint módosított szöveg.
A 92. § előtti alcím a 2003: LXI. törvény 62. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 92–93. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 94. § (1)–(2) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 94. § (3) bekezdését az 1996: LXII. törvény 71. § (6) bekezdése iktatta be, bevezető szövegrésze a 2008: LXXXII. törvény 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (3) bekezdés a)–e) pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 94. § (3) bekezdésének f) pontja a 2009: CIX. törvény 6. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (3) bekezdés g)–k) pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 94. § (3) bekezdésének l) pontját a 2003: LXI. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XXXI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CXXVI. törvény 55. § (9) bekezdése, a 2011: LXXIV. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.
A 94. § (3) bekezdés m)–p) pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 94. § (4)–(7) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 95. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 95/A. § előtti alcímet az 1999: LXVIII. törvény 47. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2006: CIX. törvény 110. § (2) bekezdésének a) pontja állapította meg.
A 95/A. §-t az 1999: LXVIII. törvény 47. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.
A 95/B–95/C. §-t a 2008: XXXI. törvény 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.
A 96. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 97. § előtti cím az 1996: LXII. törvény 73. §-ával megállapított és a 2003: LXI. törvény 90. § (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 97. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 98. § előtti alcím az 1996: LXII. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.
A 98. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 99. § előtt lévő alcím az 1996: LXII. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.
A 99–100. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 101. §-t megelőző alcím a 2009: CIX. törvény 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 101. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 102–106. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 107. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 108. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 109. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 110–111. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 112. §-t a 2001: C. törvény 68. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 68. § (2) bekezdése alapján a hatályon kívül helyezett rendelkezést a 2002. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelmek esetén továbbra is alkalmazni kell.
A 113. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 114. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 115. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 116. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 117. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 118. § (1)–(2) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 118. § (3) bekezdése az 1996: LXII. törvény 88. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 118. § (4) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 118. § (5) bekezdése a 2003: LXI. törvény 76. §-ával megállapított és a 2003: LXXXVI. törvény 25. § (5) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.
A 118. § (6) bekezdését az 1996: LXII. törvény 88. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege az 1999: LXVIII. törvény 65. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. A (6) bekezdés a 2004: CXXXV. törvény 122. § (16) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 118. § (6) bekezdésének negyedik francia bekezdése a 2005: CXLVII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 118. § (7)–(11) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 118. § (10) bekezdése a 2007: LXXXVII. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (12) bekezdésre változtatta a 2009: CIX. törvény 6. § (11) bekezdése.
A 118. § (11) bekezdését az 1998: XC. törvény 87. §-ának (5) bekezdése iktatta a be, számozását (13) bekezdésre változtatta a 2009: CIX. törvény 6. § (11) bekezdése.
A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja a 2003: CXVI. törvény 59. §-a alapján 2004. január 1-jétől 2004. augusztus 31-ig 3900 forint/fő/hónap, 2004. szeptember 1-jétől 2004. december 31-ig 5000 forint/fő/hónap; a 2004: CXXXV. törvény 60. § (1) bekezdése alapján 2005. január 1-jétől 2005. augusztus 31-éig 5000 forint/fő/hónap, 2005. szeptember 1-jétől 2005. december 31-éig 5250 forint/fő/hónap; a 2005: CLIII. törvény 63. § (1) bekezdése alapján 2006. évben 5250 forint/fő/hónap; a 2006: CXXVII. törvény 60. § (1) bekezdése alapján 2007. évben 5250 forint/fő/hónap; a 2007: CLXIX. törvény 60. § (1) bekezdése alapján 2008. évben 5250 forint/fő/hónap; a 2009: CXXX. törvény 75. § (1) beekdzése alapján 2010. évben 5250 forint/fő/hónap. Lásd a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 9. §-át.
A 118. § (12) bekezdését az 1998: XC. törvény 87. §-ának (5) bekezdése iktatta be, számozását (14) bekezdésre változtatta a 2009: CIX. törvény 6. § (11) bekezdése.
A 119. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 120. § előtti alcím a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 120. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 121. § (1) bekezdése az 1996: LXII. törvény 92. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 121. § (1) bekezdés 1–13. pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 121. § (1) bekezdésének 14. pontja a 2007: LXXXVII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított és a 2008: XXXI. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 121. § (1) bekezdés 15–45. pontját a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 121. § (1) bekezdés 46. pontját a 2010: CLIII. törvény 16. § (9) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLIV. törvény 42. § c) pontja.
A 121. § (1) bekezdés 47. pontját a 2011: CLIV. törvény 39. § (2) bekezdése iktatta be.
A 121. § (1) bekezdés 48. pontját a 2011: CCIV. törvény 120. § (4) bekezdése iktatta be.
A 121. § (2) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 121. § (3) bekezdését a 2011: CXII. törvény 86. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 121. § (4)–(5) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 121. § (6) bekezdését az 1996: LXII. törvény 92. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXIX. törvény 239. §-a.
A 121. § (7)–(10) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 121. § (11) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 36. § (6) bekezdése iktatta be.
A 121. § (12) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 36. § (6) bekezdése iktatta be.
A 122. § az 1996: LXII. törvény 93. §-ával megállapított szöveg.
A 122. § (2)–(11) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 122. § (12) bekezdését az 1999: LXVIII. törvény 56. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XLVIII. törvény 40. § c) pontja.
A 122. § (13) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 308. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 78. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 122. § (14) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 308. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 78. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 122. § (15) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 308. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 78. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 122/A. § alcímét a 2007: I. törvény 101. § (2) bekezdése iktatta be.
A 122/A. §-t a 2007: I. törvény 101. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.
A 123. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 124–127. § 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 128. § (1)–(7) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 128. § (8) bekezdését az 1996: LXII. törvény 97. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege az 1999: LXVIII. törvény 58. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, az utolsó mondatot a 2001: XXXVI. törvény 102. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 128. § (9)–(15) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 128. § (16) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontja.
A 128. § (17)–(18) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 128. § (19)–(20) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: LXXI. törvény 4. §-a.
A 128. § (21)–(22) bekezdését a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 128. § (23) bekezdését a 2003: LXI. törvény 81. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXXVII. törvény 28. § (4) bekezdésének tizedik francia bekezdése.
A 129. §-t a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 130–132. §-t az 1996: LXII. törvény 99. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.
A 133. §–t a 2006: LXXI. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése.
Az 1. számú melléklet az 1996: LXII. törvény 100. §-ával megállapított és az 1997: XXXI. törvény 186. § (6) bekezdése, az 1997: CXLVI. törvény 59. § (15) bekezdése, az 1998: XC. törvény 128. § (1) bekezdésének h) pontja, az 1999: LXVIII. törvény 65. § (4) bekezdésének x) pontja, az 1999: CXXV. törvény 69. § (7)–(8) bekezdése és 94. § (1) bekezdésének a) pontja, a 2000: CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdésének i) pontja, a 2001: C. törvény 70. § (5) bekezdése, a 2002: XXI. törvény 10. §-a, a 2002: LXII. törvény 83. § (6)–(8) bekezdése, a 2003: LXI. törvény 85–87. §-a és 90. § (5) bekezdése, a 2003: CXVI. törvény 107. § (1) bekezdésének q) pontja, a 2004: XVII. törvény 9. § (1) bekezdésének j) pontja, a 2004: CXXXV. törvény 91. § (25)–(29) bekezdése és 122. § (18) bekezdése, a 2005: CXLVII. törvény 26. §-a, a 2005: CXVLIII. törvény 44–45. §-a és 58. §-a (7) bekezdésének b) pontja, a 2006: LXXI. törvény 19–20. §-a, a 2006: CXXI. törvény 7. § (5)–(6) bekezdése, 29. § (5) bekezdésének c) pontja, a 2007: LXXXVII. törvény 25. §-a, 28. § (4) bekezdésének tizenegyedik-tizenkettedik francia bekezdése, (5) bekezdésének tizedik francia bekezdése, a 2008: XXXI. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontja, a 2011: LXXIV. törvény 1. §-a, a 2011: CLIV. törvény 41. § r) pontja, a 2011: CLXVI. törvény 36. § (8)–(10) bekezdése, a 2012: XCIII. törvény 24. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet HARMADIK RÉSZ II. alcím 12. pontja a 2012: LXXXVI. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet HARMADIK RÉSZ II. alcím 18. pontja a 2012: LXXXVI. törvény 29. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. számú mellékletet a 2011: CXC. törvény 95. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3. számú melléklet az 1996: LXII. törvény 102. §-ával megállapított, valamint az 1998: XC. törvény 87. § (9) bekezdése; az 1999: LXVIII. törvény 63. § (1)–(3) bekezdése és 65. § (6) bekezdése; a 2003: LXI. törvény 89. § (1)–(2) bekezdése, 90. § (4) bekezdésének s) pontja és 90. § (5) bekezdése, a 2003: LXXXVI. törvény 25. § (5) bekezdésének m) pontja, a 2004: CXXXV. törvény 91. § (33) bekezdése, a 2005: CXLVII. törvény 28. §-a, a 2005: CXLVIII. törvény 46. §-a, a 2006: LXXI. törvény 21. §-a, a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének k) pontja, a 2007: LXXXVII. törvény 27. §-a, 28. § (5) bekezdésének tizenkettedik francia bekezdése, a 2008: XXXI. törvény 17. § (3) bekezdés j) pontja, a 2009: CIX. törvény 6. § (14)–(15) bekezdése, a 2011: CLXVI. törvény 36. § (12) bekezdése, a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 76. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet II. 2. pontja a 2011: CLXXIX. törvény 191. § 76. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet II. 7. pontja a 2012: CXXIV. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet II. 8. pontja a 2012: CXXIV. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás