Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

60/1993. (HK 19.) HM utasítás

60/1993. (HK 19.) HM utasítás

az államtitok és a szolgálati titok védelmének szabályairól

1993.09.17.

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 6. § (1) bekezdésének a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a Tvr. végrehajtására kiadott 17/1987. (VI. 9.) MT rendelet (a továbbiakban: R), valamint mellékletének (a továbbiakban: M) előírásaira – a Honvédelmi Minisztériumban és a Magyar Honvédségnél az államtitok és a szolgálati titok védelmének szabályait a következők szerint állapítom meg.

(1) Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a HM közvetlen irányítása alá tartozó intézetekre, vállalatokra, gazdasági társaságokra (a továbbiakban: HM háttérintézményei), a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire és személyi állományára.
(2) Az utasítás alkalmazásában titkos irat a „Szigorúan titkos” vagy „Titkos” minősítési jelölésű irat.
(3) Az államtitkot tartalmazó irat minősítési jelölése „Szigorúan titkos”, a szolgálati titkot tartalmazó irat jelölése „Titkos”.

(1) A katonai vonatkozású államtitoknak, illetve szolgálati titoknak minősülő adatok meghatározására, felülvizsgálat alapján történő módosítására vonatkozó javaslatokat a Magyar Honvédség parancsnoka minden év november 1-jéig terjeszti fel a honvédelmi miniszterhez.
(2) A HM szervek és a HM háttérintézmények vezetői az állam- és szolgálati titok módosítására vonatkozó javaslataikat – a katonai ügyeket felügyelő helyettes államtitkár útján – terjesztik fel a honvédelmi miniszterhez, minden év november 1-jéig.
(3) A Honvéd Vezérkar Katonai Felderítő Hivatala (a továbbiakban: HVK KFH) és a Magyar Honvédség Katonai Biztonsági Hivatala (a továbbiakban: MH KBH) nemzetbiztonsági tevékenységével összefüggő állam- vagy szolgálati titoknak minősülő adatok vonatkozásában a hivatalok vezetői a Magyar Honvédség parancsnoka egyetértését követően esetileg tesznek előterjesztést a honvédelmi miniszterhez.

A titokvédelemhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a HM szervek és a HM háttérintézmények vezetői, az MH katonai szervezeteinek parancsnokai személyesen felelősek.

(az M 1. pontjához)

(1) A rendelkezés alkalmazásában a titkos ügyiratkezelés felügyelője (a továbbiakban: TŰK felügyelő) a Honvédelmi Minisztériumban: a HM katonai ügyeket felügyelő helyettes államtitkára, az MH Parancsnokságán a Honvéd Vezérkar főnöke.
(2) A titkos ügyiratkezelés felügyelője a HM háttérintézményeinél: az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt helyettese a katonai szervezeteknél: a katonai szervezet törzsfőnöke, ahol ilyen nincs, a parancsnok (főnök) által kijelölt parancsnokhelyettes (főnökhelyettes). A titkos ügyiratkezelés vezetője a szervezet ügyviteli szervének vezetője.

(1) Államtitkot tartalmazó irat minősítésére, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hatáskörük alapján – a HM vezetői, a HM szervek, valamint a HM háttérintézmények vezetői és helyettesei, az MH Parancsnokság és a Honvéd Vezérkar szerveinek főnökei és helyettesei, a Szárazföldi Csapatok parancsnoka, a katonai kerületparancsnokok, a légvédelmi parancsnok és helyettesei, valamint az egység (önálló alegység) szintű katonai szervezet parancsnoka és a velük azonos szintű vezetők és helyetteseik jogosultak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítésre jogosult parancsnok (vezető) jogosultságának terjedelmét a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.

(1) A szolgálati titkot tartalmazó irat minősítésére a szolgálati titokkör alapján a HM háttérintézménynek vezetője, a katonai szervezet parancsnoka vagy az általuk kijelölt, ügykör szerint illetékes ügyintéző jogosult.
(2) A tervezetet – ha annak minősítését a minősítésre jogosult parancsnok (vezető) előre nem határozza meg – a készítő köteles az államtitokkor, illetve a szolgálati titokkör alapján előzetesen minősíteni. Ezt követően az aláíró az irat helyes minősítéséért személyesen felelős.
(3) Az irat minősítésének megváltoztatására az irat minősítője vagy a minősítő szolgálati elöljárója jogosult. Ha az elöljáró szervezet parancsnoka (vezetője) az alárendelt szervezet által minősített irat minősítési jelölését megváltoztatja vagy törli, erről köteles az alárendelt szervezet parancsnokát (vezetőjét) írásban értesíteni.
(4) A más szervezet parancsnoka (vezetője) által alkalmazott minősítés megváltoztatásához az eredeti minősítő vagy annak szolgálati elöljárója előzetes – „Szigorúan titkos” minősítésű irat esetében írásbeli – hozzájárulása szükséges.

(az M 3. pontjához)

(1) A HM és az MH, vagy valamely szervezete képviseletében eljáró küldöttség parancsnoka (vezetője) szükség szerint gyakorolja az őt kiküldő parancsnokot (elöljárót) megillető minősítési jogkört.
(2) A titok jellege vagy a titok védelme szempontjából fontos egyéb körülmény miatt szükséges kezelési előírások (például: „Rezsim”, „Kizárólag sajátkezű felbontásra”) szabályait a 25/1976. (HK 15.) HM utasítással hatályba léptetett Általános Ügyviteli Szabályzat (a továbbiakban: ÁÜSZ) tartalmazza. Az ilyen előírás nem része a minősítésnek és nem is helyettesítheti azt.
(3) A minősítő által meghatározott kezelési jelzéstől csak a minősítő vagy a minősítő szolgálati elöljárója engedélyével lehet eltérni.

(az M 5. pontjához)

(1) Más állami, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet által minősített irat minősítési jelölésének megváltoztatásához, illetve törléséhez az eredeti minősítő előzetes – „Szigorúan titkos” irat esetén írásbeli – hozzájárulása szükséges.
(2) „Szigorúan titkos” vagy „Titkos” minősítési jelöléssel elátott irat elvesztése esetén a minősítési jelölés megváltoztatására vagy törlésére – a HM és a HM háttérintézményei vonatkozásában a HM katonai ügyeket felügyelő helyettes államtitkára, az MH vonatkozásában a Honvéd Vezérkar főnöke írásbeli hozzájárulása alapján – a minősítő jogosult.

(1) A rendelet alkalmazásában a betekintési jogosultság alapján az arra feljogosított személy „Szigorúan titkos” minősítésű irat
– készítésére,
– felhasználására,
– leírására,
– sokszorosítására,
– kezelésére és
– az iratba foglalt államtitok megismerésére jogosult (a betekintésre jogosult személy, a továbbiakban: betekintő).
(2) A betekintő köteles:
a) megismerni és megtartani a titokvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket,
b) megőrizni a tudomására jutott titkos és szigorúan titkos adatokat,
c) a titkos és szigorúan titkos iratokat az ÁÜSZ szabályainak megfelelően készíteni, kezelni és tárolni.

(az M 7. pontjához)

(1) Az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó fogalmazványok és tisztázatok készítése során biztosítani kell azok titokvédelmét.
(2) Az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok készítésének, átvételének, nyilvántartásának, tárolásának, kiadásának, visszavételének, továbbításának, szállításának és irattári kezelésének az M 6–8. pontjain túlmenően részletes szabályait az ÁÜSZ állapítja meg.

(az M 13. pontjához)

(1) Az M 13. pontjának harmadik bekezdése alapján tárgykör szerint, állandó vagy ideiglenes jelleggel adott betekintési jogosultságról az ügyviteli vezető a betekintői jogkör terjedelmének feltüntetésével naprakész nyilvántartást vezet. A betekintési engedélyt a minősítésre jogosult parancsnok (vezető) tárgykör szerint és állandó jelleggel külön parancsban, ideiglenesen vagy esetileg a titkos iraton írásban, a titkos irat készítésére szóban adja meg.
(2) A szolgálati titkot tartalmazó iratba a szolgálati beosztással összefüggő, illetve a munkaköri leírásban meghatározott ügykörben az ügyintéző külön felhatalmazás nélkül jogosult betekinteni. Egyéb esetben a betekintésre a minősítésre jogosult parancsnok (vezető) adhat eseti engedélyt.
(3) A HM és a HM háttérintézményei, valamint a katonai szervezet állományába nem tartozó személynek az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba történő betekintéshez minden esetben a 13. § (1) bekezdésében meghatározott parancsnok (vezető) által jóváhagyott, névre szóló betekintési engedély szükséges, amit az iraton fel kell tüntetni.
(4) A felügyeleti ellenőrzést végrehajtó személy csak a kirendelő parancsnok (vezető) írásbeli engedélye alapján jogosult az általa ellenőrzött munkaterülettel kapcsolatos államtitkot tartalmazó iratba betekinteni. Az engedélyen a kirendelő parancsnok (vezető) köteles meghatározni az ellenőrző személy betekintői jogkörének terjedelmét. Államtitok megismerését (a betekintést) az ellenőr az iraton az M 13. pontjának negyedik bekezdésében előírt módon köteles igazolni.

A HM és a HM háttérintézményei, valamint a katonai szervezet állományába tartozó személynek tilos:
a) a szolgálati helyéről titkos és szigorúan titkos iratot a HM szerv (szervezet) vezetőjének, a katonai szervezet parancsnokának, vezető és parancsnok esetében a hivatali felettes vagy szolgálati elöljáró engedélye nélkül kivinni,
b) a szolgálati helyén kívül a 12. § a) alpontjában meghatározott elöljáró engedélye nélkül titkos iratot tanulmányozni vagy feldolgozni,
c) titkos adat megismerésére nem jogosult – illetéktelen – személy jelenlétében titkos adatról beszélni, vagy arra utalni, vagy egyéb módon ilyen adatot kiszolgáltatni, vagy nyilvánosságra hozni,
d) a katonai objektumokról, technikai eszközökről vagy fegyverzetről rajzot, modellt, fénykép-, videó- vagy filmfelvételt a minősítésre jogosult parancsnok (vezető) engedélye nélkül készíteni,
e) saját, vagy más szerv tulajdonába tartozó számítástechnikai eszközt a körletbe bevinni.

(1) Az állam- és szolgálati titoknak az utasítás hatálya alá nem tartozó személlyel való közléséhez, átadásához vagy nyilvánosságra hozatalához a HM és a HM háttérintézményei vonatkozásában a HM államtitkárok, az MH és katonai szervezetei vonatkozásában a Honvéd Vezérkar főnöke írásbeli engedélye szükséges.
(2) Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratnak más állam Budapesten akkreditált katonai attaséja részére történő átadása – az (1) bekezdés szerinti írásbeli engedély alapján – a HM Nemzetközi Főosztálya, vagy az MH Nemzetközi Katonai Kapcsolatok Igazgatósága útján történhet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közlés, átadás, illetőleg nyilvánosságra hozatal megtörténtét az erre feljogosított személy az engedélyen aláírásával igazolni és az engedélyt az ügyviteli szervnek átadni köteles.
(4) A más államok hadserege által államtitoknak minősített és a HM vagy az MH katonai szervezete részére átadott irat tartalmának nyilvánosságra hozatalához az érintett állam, illetve hadsereg illetékes szervének előzetes hozzájárulása alapján a HM és a HM háttérintézményei vonatkozásában a HM közigazgatási államtitkár, az MH és katonai szervezetei esetében a Honvéd Vezérkar főnöke írásbeli engedélye szükséges.

(1) Államtitkot tartalmazó irat külföldre vitelét a HM és háttérintézményei részére a HM közigazgatási államtitkár, akadályoztatása esetén az irat tárgya szerint illetékes helyettes államtitkár; az MH Parancsnokság és katonai szervezetei részére a Magyar Honvédség parancsnoka (felhatalmazása alapján a Honvéd Vezérkar főnöke), illetve az irat tárgya szerint illetékes MH parancsnokhelyettes engedélyezi.
(2) Szolgálati titkot tartalmazó irat külföldre vitelét a HM és háttérintézményei részére a HM közigazgatási államtitkár, az irat tárgya szerint illetékes helyettes államtitkár és a HM főosztály-vezetői; az MH Parancsnokság és katonai szervezetei részére a Magyar Honvédség parancsnoka, a Honvéd Vezérkar főnöke, az MH parancsnokhelyettesek, az MH parancsnoksági szervek főnökei engedélyezik.
(3) A kivitel engedélyezésére irányuló kérelmet az iratokkal együtt, az engedélyezésre jogosult elöljárókhoz kell szolgálati úton felterjeszteni.

(1) Államtitkot, illetve szolgálati titkot tartalmazó irat külföldre történő továbbítását a HM Nemzetközi Főosztály, a HVK KFH, vagy az MH Nemzetközi Katonai Kapcsolatok Igazgatósága készíti elő.
(2) Ha a minősített irat külföldre vitele alkalmi futár útján történik, a 14. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyező által aláírt kiviteli engedélyben fel kell tüntetni az alkalmi futár nevét, útlevelének számát, valamint az országból való kilépés helyét és idejét.
(3) A küldemények előkészítését és az iratok külföldön történő kezelését, felhasználását az ÁÜSZ előírásai szerint kell végezni.

A titokvédelem oktatása és ellenőrzése

(1) A titokvédelem szabályait a HM és a HM háttérintézményei állományának, a katonai szervezetek személyi állományának, a rájuk vonatkozó mértékben rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – oktatni kell. A katonai tanintézetekben és a továbbképző tanfolyamokon a titokvédelmi szabályokat önálló tantárgyként oktatni és az előírások ismeretéből a hallgatókat vizsgáztatni kell.
A HM katonai ügyeket felügyelő helyettes államtitkár a HM és a HM háttérintézmények vezetői részvételével kettő évenként értékelje a titokvédelem helyzetét, szabja meg a soron levő feladatokat, s erről tájékoztassa a honvédelmi minisztert.
(2) A Magyar Honvédség parancsnoka a vezető beosztású parancsnokok részvételével évenként értékelje az MH titokvédelmi helyzetét, és szabja meg a soron levő feladatokat, s erről tájékoztassa a honvédelmi minisztert.
(3) Az ügyviteli szervek beosztottjait tanfolyamrendszerű kiképzésen kell szakvizsgára felkészíteni. Ügyviteli szervhez beosztott személy szakvizsga nélkül csak a következő vizsgaidőszakig – a szakmai elöljáró fokozott felügyelete mellett – foglalkoztatható.

(1) Ha a HM és a HM háttérintézményei, vagy a katonai szervezet tagja titoksértésről vagy titkos irat elvesztéséről szerez tudomást, köteles azt hivatali felettesének, illetve állományilletékes parancsnokának jelenteni. A hivatali felettes, illetve a parancsnok azonnal intézkedik a további titoksértések megelőzésére, a titoksértésből adódó káros következmények megakadályozására és a felmerült hiányosságok megszüntetésére. Ezzel egyidejűleg köteles értesíteni az illetékes katonai biztonsági szervet.
(2) Az államtitoksértés, illetve a szolgálati titoksértés, valamint a „Szigorúan titkos” vagy „Titkos” minősítésű irat eltűnése, elvesztése, megsemmisülése, vagy jogosulatlan megsemmisítése esetén a hivatali felettes, illetve a parancsnok a kivizsgálásra, továbbá az azonnali tényközlő jelentésre intézkedjen. Elemi csapás, katasztrófa vagy baleset esetén csak a megsemmisült iratokra vonatkozó jegyzőkönyv kivonatot kell felterjeszteni.
(3) Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat eltűnése, elvesztése, megsemmisülése vagy jogosulatlan megsemmisítése esetén az irat minősítőjét, illetve az iratot kiadó és a kiadást előkészítő szerveket haladéktalanul értesíteni kell.

Az R 9. § (1) bekezdése szerinti esetben a titkos iratokról és adatokról készített kimutatást a Katonai Biztonsági Hivatalnak 15 napon belül meg kell küldeni.

(1) A HM szervek és a HM háttérintézmények vezetői a közigazgatási államtitkárnak, az MH Parancsnoksági szervek főnökei a Honvéd Vezérkar főnökének minden év január 10-ig kötelesek jelenteni, hogy feladataik végrehajtásához mely gazdálkodó szervezeteknek, milyen tárgykörbe tartozó államtitkot tartalmazó iratot kell átadni.
(2) A Honvéd Vezérkar főnöke az összesített jegyzéket január 20-ig megküldi a HM közigazgatási államtitkárnak, aki a teljes jegyzék összeállítása után azt január 31-ig megküldi a Belügyminisztériumnak.

(az R. 12. §-ához)

(1) A HM és a HM háttérintézményei, valamint az MHP és alárendelt katonai szervezetei titokvédelmének, katonai objektumai biztonságának megszervezésére külön HM utasítás rendelkezik.
(2) A különösen fontos és bizalmas munkakörök külön rendelkezésben kerülnek megállapításra.
(3) A HVK KFH és az MH KBH vezetői a nemzetbiztonsági tevékenységek során, a honvédség parancsnoka egyetértésével, kizárólagosan jogosultak az általánostól eltérő ügyiratkezelési, ügyiratszállítási, betekintési, ellenőrzési és kivizsgálási szabályok megállapítására, illetve a konkrét végrehajtásért felelős személyek megbízására.

Ezen utasítás a közzétételét követő ötödik napon lép hatályba, egyidejűleg a Magyar Néphadseregben az államtitok és a szolgálati titok védelmének szabályairól szóló 85/1987. (HK 30.) HM utasítás és melléklete hatályát veszti.

Dr. Szendrei László s. k.,
a HM politikai államtitkára
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére