1993. évi XLVIII. törvény

a bányászatról¹

2024.02.01.

E törvény célja az ásványi nyersanyagok bányászatának, a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, a szénhidrogén szállító vezetékek létesítésének és üzemeltetésének, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása, az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodásával összhangban.

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik:

a) az ásványi nyersanyagok bányászata;

b) a kitermelés szüneteltetése és a kitermelést követő tájrendezés;

c) meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése;

d) a megszűnt föld alatti bányák nyitvamaradó térségeinek fenntartása, hasznosítása és felhagyása;

e)² más törvény hatálya alá nem tartozó, nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás),

f)³ a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, a csővezeték, a szénhidrogén- és széndioxid-szállító vezeték, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékeinek és bányaüzem területén az egyéb gáztechnológiák létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása;

g) szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképezése és tárolásra történő hasznosítása;

h)⁴ a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása;

i)⁵ az állam más törvény hatálya alá nem tartozó földtani feladatai;

j)⁶ a bányászati hulladék kezelése;

k)⁷ az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása, hasznosítása és bezárása, és a szén-dioxid geológiai tárolás céljából csővezetéken történő szállítása;

l)⁸ a földtani kutatás, ide nem értve a nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló és radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelyének vizsgálatához, értékeléséhez, telepítéséhez szükséges földtani kutatást,

m)⁹ a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges ásványinyersanyag-kinyerő helyek létesítése, üzemeltetése, megszüntetése,

n)¹⁰ az a)–m) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések, valamint a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelyének vizsgálatához, értékeléséhez, telepítéséhez szükséges földtani kutatást szolgáló sajátos építmények.

o)¹¹ a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv útján a magyar állam javára megszerzett bányászati jog gyakorlása az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységnek minősül a torlatban, hordalékban előforduló ásványi nyersanyagok kutatása és kitermelése is.

(3)¹²

(4) A vizekre, ha e törvény másként nem rendelkezik, a környezetvédelmi és a vízügyi jogszabályok az irányadók.

(5)¹³ Nem tartozik e törvény hatálya alá:

a) a szén-dioxidnak új termékekkel és eljárásokkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés, vagy tesztelés céljából történő, 100 kilotonna tervezett mennyiséget el nem érő geológiai tárolása,

b) a kézi erővel végzett aranymosás.

c)¹⁴ a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében azok fenntartója által végzett közcélú fenntartási tevékenység során a mederből mederanyag eltávolítása.

(6) A felsorolt — és e törvény hatálya alá tartozó — tevékenységekhez szükséges létesítményeknek minősülnek a bányavasutak, a bányászati kötélpályák és szalagpályák, továbbá a mezőn belüli és a mezők közötti gyűjtő vezetékek.

(7)¹⁵ A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett, valamint katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet elhárításához szükséges ásványi nyersanyag kitermelésre a 3. §, 20. §, 25. §, 41. §, 41/A. § és 44. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7a)¹⁶ A (7) bekezdésben foglaltakat a bejelentés alapján vagy hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött, ásványinyersanyag-kitermeléssel járó tevékenységekre is alkalmazni kell.

(8)¹⁷ A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 1. számú mellékletében meghatározott gyorsforgalmi utak, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedésfejlesztési projektek földművei megépítéséhez szükséges célkitermelőhelyeken folytatott kitermelő tevékenységre e törvény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt az Aptv., illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény elrendeli.

A tevékenység gyakorlása

2. § (1)¹⁸ E törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az emberi élet, az egészség, a környezet, a termőföld és a tulajdon védelmének, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodási követelmények érvényesülésének biztosításával szabad végezni.

(2)¹⁹ A bányászati tevékenység során olyan technológiát alkalmazni, amely cián vagy cianid vegyület felhasználásával jár együtt, tilos.

Az állam joga

3. § (1)²⁰ Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát, kérelemre, a külön törvényben meghatározott földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó – a bányajáradék mértékére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával – a 20. § (3) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott bányajáradék-összeg 1,4-szeresének megfizetésével a kitermelést megelőzően is megszerezheti.

Ebben az esetben az 1,4-szeres bányajáradék-összegnek

a)²¹ az ásványi nyersanyag után keletkező érték 12%-át meghaladó részét a tulajdonba adásról rendelkező bányafelügyeleti határozat véglegessé válását követő 60 napon belül,

b) az ásványi nyersanyag után keletkező érték 12%-ának megfelelő részét a kitermeléskor

fizeti meg a bányavállalkozó.

A szénhidrogén tulajdonjoga az a) pontban meghatározott összeg megfizetésének időpontjában száll át a bányavállalkozóra.

(1a)²² Az ásványi nyersanyag a kitermeléssel

a)²³ az (1b) bekezdés szerinti eset kivételével a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedéllyel rendelkező,

b)²⁴ katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően más célra történő felhasználás, hasznosítás vagy értékesítés esetén a vármegyei, fővárosi védelmi bizottság határozata szerint kitermelésre jogosult

személy tulajdonába kerül.

(1b)²⁵ Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás esetén a törvény alapján a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján kitermelt és

a) a magyar állam nevében és javára eljáró építtető által a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba beépített vagy

b) célkitermelőhely vagy bánya rekultiválására felhasznált

ásványi nyersanyag a kitermeléssel nem kerül ki a magyar állam tulajdonából.

(1c)²⁶ Az anyagnyerő helyről kitermelt és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló önkormányzati tulajdonú közcélú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag az önkormányzat tulajdonába kerül.

(1d)²⁷ Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás esetén a törvény alapján a magyar állam nevében és javára eljáró – az (1b) bekezdésben meghatározott – építtetővel szerződéses jogviszonyban álló, az ásványi nyersanyag kitermelését végző személy a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba az (1b) bekezdés szerint be nem épített, és rekultiválásra fel nem használt ásványi nyersanyag tulajdonjogát megszerzi.

(2)²⁸ A kőolaj, a kőolajtermékek, továbbá – a földgáz kivételével – a szénhidrogén-gázok csővezetéken történő szállítása kizárólagos állami tevékenység.

(3)²⁹ A bányászati ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) — a (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével — a 8. §-ban felsorolt tevékenységek gyakorlását koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.

(4)³⁰ A 4. §-ban meghatározott előkutatás bejelentés alapján, az 5. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott bányászati tevékenységek, valamint a 6. § szerinti bányászatijog-átruházás hatósági engedély alapján végezhetők.

(5)³¹ A bányafelügyelet ellenőrzi az előkutatás-bejelentés jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítését. Ha a bányafelügyelet az ellenőrzés során megállapítja, hogy

a) az előkutatás-bejelentés a jogszabályi előírásoknak nem felel meg,

b) a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatják, vagy

c) a bejelentés már megállapított bányászati jogot érintene,

megtiltja az adott tevékenység folytatását.

Előkutatás³²

4. § (1) Az építőipari nyers- és alapanyagok esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető.

(2) Az építőipari nyers- és alapanyag esetén az előkutatás bejelentés alapján folytatható.

(3)³³ Az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésénél a 22. §-ban meghatározott kutatási műszaki üzemi tervnek a Hatóság elnökének rendeletében előírt tartalmi követelményeit kell alkalmazni.

(4)³⁴ Az előkutatás csak akkor kezdhető meg, ha a bejelentő a bányafelügyeletnek igazolta, hogy a kutatási tevékenységgel igénybe venni tervezett ingatlan tekintetében ingatlan-igénybevételi jogosultsággal rendelkezik.

(4a)³⁵ Az ingatlanra vonatkozó igénybevételi jogosultság a következőkkel igazolható:

a) az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan kutatási tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó megállapodás,

b) az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan kutatási tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozata vagy

c) a jogosultságot megállapító végleges hatósági határozat vagy jogerős bírósági ítélet.

(5)³⁶ A (4) bekezdés szerinti igénybevételi jogosultság nem mentesíti az előkutatást végzőt a jogszabályban kötelezően előírt egyéb hatósági engedély megszerzése alól.

(6) Az építőipari nyers- és alapanyag esetében az előkutatási célból történő termőföld-igénybevétel esetén nem kell más célú hasznosítási engedélyt szerezni.

(7)³⁷ Az előkutatást annak megkezdése előtt legalább 45 nappal a bányafelügyelethez kell bejelenteni.

(8)³⁸ Előkutatás bejelentése során a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 35 napon belül igényt jelenthet be az előkutatásra.

(9)³⁹ A 41. § (7)–(7b) bekezdését az előkutatásra is alkalmazni kell.

(10)⁴⁰ Az előkutatást végző köteles a tevékenység befejezését követően az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint megtéríteni, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeit teljesíteni.

(11)⁴¹ Az előkutatás időtartama legfeljebb 18 hónap lehet. Az előkutatást végző az előkutatás befejezését legkésőbb a kutatás befejezését követő 30 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyelet részére.

A bányafelügyelet engedélye alapján végezhető tevékenységek⁴²

5. § (1)⁴³ A bányafelügyelet engedélyezi:

a) nyílt területen az ásványi nyersanyagkutatást,

b)⁴⁴ a bányatelek megállapítását követően az ásványvagyon feltárását és kitermelését, valamint a kitermelés szüneteltetését,

c) a meddőhányó hasznosítását,

d) földgáz tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatását, kiképezését és tárolásra történő hasznosítását, ha ez a környezetet nem veszélyezteti,

e) az 1. § (1) bekezdés f) pontja szerinti létesítmények, továbbá a föld alatti gáztároló létesítményei létesítését, használatba vételét, elbontását, illetőleg felhagyását,

f)⁴⁵ a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazását, a cseppfolyós propán-, bután gázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek, valamint elosztóvezetékeinek létesítését, használatba vételét és elbontását, valamint felhagyását,

g)⁴⁶ a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kutatását, kinyerését, hasznosítását, az elsődlegesen gyógyászati vagy elsődlegesen mezőgazdasági célú termálvíz kitermelés kivételével,

h)⁴⁷ a bányászati hulladék kezelését,

i)⁴⁸ a polgári robbantási tevékenységet és a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását,

j)⁴⁹ a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezések és rendszerek engedélyköteles létesítését, javítását, átalakítását, használatbavételét,

k)⁵⁰ a földtani kutatást,

l)⁵¹ a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges ásványinyersanyag-kinyerő helyek létesítését, üzemeltetését, megszüntetését,

m)⁵² az ásványvagyon-gazdálkodási célokat szolgáló, a szénhidrogén kutatása és kitermelése során alkalmazott rétegrepesztést, rétegsavazást, gázbesajtolást, rétegenergia-pótlást, valamint a rétegrepesztési technológia és rétegenergia-pótlás céljából alkalmazott vízbesajtolást.

(2)⁵³ A kőolaj- és földgázbányászatra jogosult bányavállalkozó – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal földgáztárolásra vonatkozó működési engedélyének birtokában – a bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra történő kiterjesztésének engedélyezését, ha az a környezetet nem szennyezi, veszélyezteti vagy károsítja.

(3)⁵⁴ Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységeket a bányafelügyelet által kiadott engedélyek alapján lehet megkezdeni, és az abban foglalt feltételek szerint gyakorolni.

(4)⁵⁵ A bányafelügyelet az engedély kiadását nem tagadhatja meg, ha az engedély iránti kérelemben foglaltak a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelnek.

(4a)⁵⁶ A bányafelügyelet kutatási engedély, bányatelek megállapítása, feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása, a 21/C. § szerinti szerződés megkötése, valamint meddőhányóhasznosítás-engedélyezés iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmezőnek

aa) koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj,

ab) véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj, bírság, jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték, vagy

ac) az aa) és ab) alpontok szerinti fizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelemi kamat

tartozása van, vagy

b) a kérelmező a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette.

(4b)⁵⁷ A kérelmező nyilatkozik, hogy vele szemben a (4a) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn. Ha a kérelmező valótlan nyilatkozatot tesz, a bányafelügyelet a kiadott engedélyt visszavonja.

(5)⁵⁸ Az e törvény alapján engedélyköteles bányászati tevékenységre vonatkozó jogvesztő határidőbe, illetve a bányászati tevékenység végzésére engedélyezett időtartamba nem számít bele az a kieső időtartam, amely – a hatóságnak az eljárás lefolytatásával összefüggő, az arra jogszabály alapján nyitva álló határidőn belül folytatott tevékenysége szerinti időtartamot ide nem értve – a bányavállalkozó önhibáján kívül a hatóság döntése, intézkedése vagy mulasztása miatt következett be. Az önhiba hiányát a bányavállalkozónak kell igazolnia.

(6)⁵⁹ A kulturális örökség védelméről szóló törvény által nemzeti emlékhellyé nyilvánított kegyhelyen, valamint annak 5 km sugarú környezetében – a kegyhely méltóságának megőrzése érdekében – külfejtéses művelésű bányatelket csak akkor lehet megállapítani, horizontálisan bővíteni vagy a megállapított bányatelken feltárási, kitermelési tevékenységet folytatni, ha azzal a bányatelek fekvése szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szempontból egyetért. Egyetértés hiányában a bányafelügyelet az engedély, műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet elutasítja.

6. §⁶⁰ (1)⁶¹ A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet – a (4) bekezdés szerinti esetek kivételével – az átvevő nyújtja be.

(2)⁶² A bányászati jog átruházására vonatkozó szerződés a bányafelügyelet határozatának véglegessé válása napján válik hatályossá.

(3)⁶³ A bányafelügyelet a bányászati jog átruházása iránti kérelmet elutasítja, ha

a)⁶⁴ a bányászati jog átadójának vagy átvevőjének

aa) bányajáradék, felügyeleti díj,

ab) véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj, jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték, bírság, vagy

ac) az aa) és ab) alpontok szerinti fizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelemi kamat

tartozása van, vagy

b) a bányászati jog átadója vagy átvevője a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette.

(4)⁶⁵

(5)⁶⁶ A hatósági hozzájárulás körében a (3) bekezdésben foglalt követelményeken túl a bányafelügyelet vizsgálja a jogszerző műszaki és pénzügyi alkalmasságát, valamint – amennyiben a jogszerző rendelkezik vagy korábban rendelkezett bányászati tevékenység végzésére jogosító engedéllyel – azt, hogy a korábbi bányafelügyeleti engedélyei alapján tevékenységét milyen hatékonysággal és felelősséggel végezte.

(6)⁶⁷

(7)⁶⁸

(8)⁶⁹

(9)⁷⁰

6/A. §⁷¹ (1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

(2) A bányászati jogot átadó a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához történő hozzájárulás iránti kérelem benyújtását megelőzően a bányászati jog átruházásáról szóló szerződést igazolt módon köteles – 60 napos válaszadási határidővel – megküldeni a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv részére.

(3)⁷² Ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv az elővásárlási jogot nem gyakorolja, vagy hatvan napon belül nem nyilatkozik, a bányászati jogot átvevő a bányászati jog átruházásához történő hozzájárulás iránti kérelmet benyújthatja a bányafelügyelethez.

6/B. §⁷³ (1) A bányafelügyelet előzetes hozzájárulása szükséges

a) a bányavállalkozó polgári törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához,

b) a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével a bányászati joggal rendelkező gazdasági társaság tulajdonrészének visszterhes és ingyenes átruházásához,

c) a bányászati joggal rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek 25%-át meghaladó mértékű visszterhes és ingyenes átruházásához és

d) a bányászati jog mint vagyoni értékű jog nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként jogi személy részére történő átruházásához.

(2) Az (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti esetben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a bányafelügyelet határozatával együtt kell benyújtani.

(3) A bányafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott jogügyletekhez történő előzetes hozzájárulást megtagadja, ha ezen jogügyletek végrehajtása a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségleteinek kielégítését, a közbiztonságot, a bányavállalkozó bányászati tevékenységének ellátását veszélyezteti, továbbá ha a jogügylet eredményeképpen a bányavállalkozó nem tud megfelelni a 6. § (5) bekezdése szerinti követelményeknek.

7. §⁷⁴ (1) A bányavállalkozó tevékenységét a 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a III. Részben meghatározott általános szabályok szerint köteles végezni.

(2) Az 1. § (2) bekezdés szerint, vízjogi engedély alapján végzett ásványi nyersanyag kitermelésre a törvény III. Részében meghatározott általános szabályok közül csak a 20. és a 41. §-t kell alkalmazni.

II. RÉSZ

A KONCESSZIÓ

8. §⁷⁵ A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv belföldi vagy külföldi természetes személlyel vagy átlátható szervezettel kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti:

a)⁷⁶ zárt területen

aa) az ásványi nyersanyagok kutatását, feltárását, kitermelését,

ab)⁷⁷

ac)⁷⁸

b) a kőolaj, a kőolajtermék, továbbá – a földgáz kivételével – az egyéb szénhidrogén-gáz szállítóvezetékek létesítését és üzemben tartását.

A koncessziós területek kijelölése

9. §⁷⁹ (1)⁸⁰ Koncessziós pályázatra kijelölhető területként a Hatóság elnökének rendeletében zárt területté nyilvánított területet lehet figyelembe venni.

(2)⁸¹ A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata kedvezőnek ígérkezik.

(2a)⁸² A (2) bekezdés szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot a bányafelügyelet folytatja le. A vizsgálatban a Hatóság elnökének rendelete szerinti adatszolgáltatási és véleményezési körben közreműködik

a) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

b) a kulturális örökségvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

c) az erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

d) a hajózási hatósági hatáskörben eljáró fővárosi kormányhivatal,

e) az ingatlanügyi és földügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

f) a népegészségügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

g) a légiközlekedési hatóság,

h) a katonai légügyi hatóság,

i) a közlekedésért felelős miniszter,

j) a vízügyi és vízvédelmi hatóság,

k) a honvédelemért felelős miniszter,

l) a települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző,

m) a közút kezelője,

n) a vízvédelemért felelős miniszter által kijelölt szerv és

o) a természetvédelemért felelős miniszter által kijelölt szerv.

(2b)⁸³ Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatban a (2a) bekezdés szerint közreműködő szervezet arról nyilatkozik, hogy a zárt területen fennáll-e a bányászati tevékenység végzését kizáró vagy korlátozó ok. A kizáró vagy korlátozó ok fennállását a közreműködő szervezetnek indokolnia kell.

(2c)⁸⁴ A közreműködő szervezet a nyilatkozatában foglaltakhoz a koncessziós tevékenység teljesítéséhez szükséges hatósági eljárások tekintetében kötve van, kivéve, ha a nyilatkozat megadásakor fennálló állapotokhoz képest olyan változások történtek, amelyek alapján a nyilatkozatban foglaltak nem tarthatók fenn. A megváltozott körülményeket a közreműködő szervezetnek kell igazolni.

(3) Ivóvíz-, ásvány-, gyógy- és hévízcélú hasznosításra már igénybevett vízadók, víztestek zárt területként nem jelölhetők ki.

(4)⁸⁵ A koncessziós pályázatra kijelölni tervezett zárt területeket a bányafelügyelet közzéteszi. Koncessziós pályázatra kijelölni tervezett területre belföldi vagy külföldi jogi és természetes személy is tehet javaslatot. A bányafelügyelet a közzététel során a javaslatot csak akkor veszi figyelembe, ha az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesül, és a kijelölés nem ütközik a (3) bekezdés rendelkezésébe.

A koncessziós pályázat

10. § (1)⁸⁶ A koncessziós szerződések megkötésére a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv nyilvános pályázatot ír ki.

(2)⁸⁷ A pályázati kiírásnak a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakra is figyelemmel, tartalmaznia kell:

a)⁸⁸ a pályázatban meghirdetett terület vagy térrész meghatározását annak feltüntetésével, hogy a területen, vagy a térrészben harmadik személy rendelkezik-e jogosultsággal ásványi nyersanyag bányászatára, vagy az e törvény hatálya alá tartozó egyéb tevékenység gyakorlására,

b) a koncessziós tevékenység szakmai követelményeit, valamint az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredménye alapján meghatározott követelményeket, és a követelmények teljesítéséhez szükséges biztosíték-adási kötelezettséget,

c)⁸⁹ a benyújtandó kutatási munkaprogram tartalmi követelményeit,

d) a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetének bemutatására vonatkozó követelményre, a részvételi díjra vonatkozó tájékoztatást, valamint

e) a koncessziós tevékenységgel érintett terület tájrendezésére, helyreállítására vonatkozó követelményeket és a kötelezettség teljesítésére szolgáló biztosíték meghatározását.

(3)⁹⁰ A nyilvános pályázati felhívást a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltakon túl az Európai Unió Hivatalos Lapjában is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam lejártát megelőző legalább kilencven nappal.

A pályázatok elbírálása

11. § (1) Azokat a pályázatokat kell elbírálni, amelyek a pályázati feltételeknek megfelelnek.

(2)⁹¹ A pályázatok értékeléséről a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (2) bekezdésében meghatározott bizottság dönt. A bizottság javaslata alapján a koncesszió megadásáról a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv dönt. A pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni és arról valamennyi pályázót értesíteni kell.

A koncessziós szerződés

12. § (1)⁹² A pályázat nyertesével a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv koncessziós szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható.

(1a)⁹³ A koncessziós szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább 6 hónappal korábban kell kezdeményezni. A határidő elmulasztása esetén a szerződést meghosszabbítani nem lehet.

(2)⁹⁴ A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti.

(3)⁹⁵ Ha a koncessziós szerződés megszűnését követően a koncessziós területen kitermelhető ásványi nyersanyag marad vissza, a koncessziós szerződés megszűnését követő 3 hónapon belül a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv új koncessziós pályázatot ír ki. Ilyen pályázat esetén az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot nem kell lefolytatni. A legkedvezőbb ajánlat feltételeinek vállalása esetén a koncesszió a volt jogosultat illeti meg.

(4) Ha a koncessziós szerződés eltérően nem rendelkezik, a koncessziós szerződés alapján megépített külszíni létesítmények az üzembe helyezés időpontjával a bányavállalkozó tulajdonába kerülnek. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani.

(5)⁹⁶ Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket.

12/A. §⁹⁷ (1) A koncesszióköteles bányászati tevékenység gyakorlásáért az állam részére koncessziós díjat kell fizetni, vagy más ellentételezést kell adni.

(2) A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról vagy az (1) bekezdés szerinti ellentételezésről, annak teljesítése módjáról a koncessziós szerződésben kell megállapodni.

(3)⁹⁸ A koncessziós díj pályázati kiírásra kerülő legkisebb összegét a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a 20. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével állapítja meg, amelynél magasabb összegre a pályázó ajánlatot tehet.

A koncessziós társaság

13. §⁹⁹ (1)¹⁰⁰ A koncessziós szerződést aláírónak olyan gazdasági társaságot (a továbbiakban: koncessziós társaság) kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek és szavazatok többségével rendelkezik, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.

(2) A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek a koncessziós társaságot mint bányavállalkozót illetik meg, illetve terhelik.

A BÁNYÁSZATI KONCESSZIÓK

A kutatás, feltárás és kitermelés

14. §¹⁰¹ (1)¹⁰² A koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyag-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb egy alkalommal, nem hagyományos eredetű szénhidrogén esetében két alkalommal, az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható.

(2)¹⁰³

15. §¹⁰⁴ Ha a koncesszió jogosultja a szerződésben meghatározott határidőn belül, legkésőbb azonban a bányatelek megállapításától számított öt éven belül a kitermelést nem kezdi meg, a szerződésben meghatározott térítést köteles megfizetni. Ha a térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a koncesszió megszűnik.

Szénhidrogének szállítása és föld alatti tárolása

16. §¹⁰⁵ (1) Kőolaj, kőolajtermékek és szénhidrogén-gázok – a földgáz kivételével – koncessziós szerződés alapján történő szállítására a 10–13. §-okban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) Kőolaj, kőolajtermék és szénhidrogén-gáz szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott koncesszió alapján a bányavállalkozó jogosult a szállítóvezeték, valamint az üzemben tartásához szükséges létesítmények megépítése és működtetése iránti engedélykérelmet a bányafelügyelethez benyújtani.

(3) Kőolaj, kőolajtermék és szénhidrogén-gáz szállítóvezeték létesítésére, és üzemeltetésére vonatkozó koncessziók együttesen is adhatók.

17. §¹⁰⁶

A koncesszió átruházása

18. §¹⁰⁷ (1)¹⁰⁸ A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlásának joga szerződéssel másra átruházható. A jog átruházásához a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás iránti kérelmet a jogosult koncessziós társaság és a jog átvevője együttesen nyújtja be a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszterhez vagy központi kormányzati igazgatási szervhez.

(2)¹⁰⁹ A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a hozzájárulást abban az esetben adhatja meg, ha az átvevő átvállalta az átruházót – a koncessziós szerződés és jogszabály alapján – terhelő kötelezettségek teljesítését és megfelel a koncessziós tevékenység gyakorlására meghatározott feltételeknek.

(3)¹¹⁰ A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása jogának (1) bekezdés szerinti átruházása esetén koncessziós pályázatot nem kell kiírni.

(4)¹¹¹ A koncessziós szerződés aláírója (a továbbiakban: részesedést átadó) a jogosult koncessziós társaságban fennálló részesedését a koncessziós társaság tevékenysége alatt másra (a továbbiakban: részesedést átvevő) átruházhatja.

(5)¹¹² A részesedést átvevő olyan természetes személy vagy átlátható szervezet lehet, aki vagy amely megfelel az átadóra koncessziós szerződésben vagy jogszabályban a részesedés-átruházás hatályba lépése napján meghatározott feltételeknek.

(6)¹¹³ Ha a részesedés-átruházás eredményeként a részesedést átadó koncessziós társaságban fennálló részesedése a 13. § (1) bekezdése szerinti mértéket eléri, a részesedés-átruházáshoz a bányafelügyelet 6/B. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti előzetes hozzájárulása szükséges.

(7)¹¹⁴ Ha a részesedés-átruházás eredményeként a részesedést átadó koncessziós társaságban fennálló részesedése a 13. § (1) bekezdése szerinti értéket nem éri el, a részesedés-átruházáshoz a bányafelügyelet 6/B. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti előzetes hozzájárulása mellett a koncessziós szerződést is módosítani kell.

(8)¹¹⁵ A (7) bekezdés szerinti esetben a koncessziós szerződés – egyéb feltételek fennállta esetén – akkor módosítható, ha a részesedés-átruházás eredményeként a koncessziós társaságban a 13. § (1) bekezdése szerinti részesedéssel legfeljebb két részesedést átvevő rendelkezik, vagy ha a részesedést átadó és a részesedést átvevő részesedése a koncessziós társaságban 50-50%.

(9)¹¹⁶ A (8) bekezdés szerinti esetben a részesedést átvevő a részesedést átadó jogutódjaként felel a koncesszióba adóval szemben a részesedés-átruházás hatálybalépésétől a koncessziós társaság tevékenysége alatt a 13. § (1) bekezdése szerinti követelmény teljesüléséért. Ha a 13. § (1) bekezdése szerinti mértéket elérő részesedéssel két részesedést átvevő rendelkezik, a 13. § (1) bekezdése szerinti követelmény teljesüléséért felelősségük egyetemleges.

(10)¹¹⁷ A (8) bekezdés szerinti esetben a koncessziós szerződés módosításában rendelkezni kell a részesedést átadó koncessziós szerződésben vagy jogszabályban meghatározott, a részesedés-átruházás hatálybalépése napján fennálló – (7) bekezdésben foglaltaktól eltérő – jogai és kötelezettségei tekintetében a részesedést átvevő vagy átvevők jogutódlásáról vagy annak hiányában az átadó felelősségének fennmaradásáról.

A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása

19. §¹¹⁸ (1) A koncesszió jogosultja a bányászati tevékenységet a 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a III. RÉSZ-ben meghatározott általános szabályok szerint végzi. Ha a koncesszió megszűnik, a bányatelket megállapító határozat – a 12. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével –, továbbá a III. RÉSZ szerint megszerzett hatósági engedélyek hatályukat vesztik.

(2) Nem veszti hatályát a III. RÉSZ szerint megszerzett hatósági engedély, ha az engedélyes a koncesszió megszűnése előtt igazolja, hogy a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményt vagy a bányászati hulladékkezelő létesítményt a koncesszión kívül más bányászati tevékenységgel összefüggésben is használják vagy üzemeltetik.

III. RÉSZ

A BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A bányajáradék

20. §¹¹⁹ (1) A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

(2)¹²⁰ Bányajáradékot fizet:

a) a bányavállalkozó,

b)¹²¹ az 1. § (2) bekezdése szerinti tevékenységre engedéllyel rendelkező, az 1. § (7) bekezdése szerinti engedélyes, az 1. § (7a) bekezdése szerinti tevékenységet végző, valamint a 3. § (1a) bekezdés b) pontja, illetve (1d) bekezdése szerint kitermelésre jogosult, és

c) a geotermikus energiát kitermelő jogalany

az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia, illetve föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében az általa igénybevett ásványi nyersanyag után.

(3)¹²² A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:

a) ¹²³ a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a b), d) és e) pontban foglalt kivétellel – 16%-a

b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt földgáz esetében

ba) ¹²⁴ J%-a, ahol

J =	P – A * k	* 100
	P

J: a bányajáradék százalékos mértéke;

P: az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetén az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló jogszabályban megállapított hatósági ár; szabadáras értékesítés esetén a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló miniszteri rendeletben elismert földgáz aktuális ár tárgyévet megelőző, éves, USA-dollárban kifejezett átlagának és az MNB hivatalos napi árfolyamainak átlagának szorzata;

A: a hazai kitermelésű földgáz elismert értéke 2003-ban;

k: korrekciós tényező, melynek értéke 2003-ban 1, és az ezt követő években évenként 0,24-gyel növekszik;

bb) ¹²⁵ 12%-a, amennyiben a bányajáradék ba) pont szerint számított mértéke a 12%-ot nem éri el;

c) ¹²⁶ a próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a d) és e) pontban foglalt kivétellel

ca) 12%-a, ha a szénhidrogén mezőből a kitermelt földgáz mennyisége évente a 300 millió m³-t, kőolaj esetében az 50 kt-t nem halad meg,

cb) 20%-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége a 300 millió m³-nél nagyobb, de 500 millió m³-t nem halad meg, kőolaj esetében 50 kt-nál nagyobb, de 200 kt-t nem halad meg,

cc) 30%-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége 500 millió m³-t meghalad, kőolaj esetében 200 kt-t meghalad;

d) ¹²⁷ a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz, valamint a szén-dioxid gáz esetében 12%-a;

e) a magas inertgáz tartalmú földgáz esetében 8%-a;

f) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a;

g) ¹²⁸ kőszenek bányászata esetén 0%-a;

h) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2%-a;

i) ¹²⁹ a nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén esetében, továbbá a termálvízzel kitermelt kísérőgázból kinyert szénhidrogén hasznosítása esetében 2%-a.

(3a) ¹³⁰ A bányajáradék mértéke

a) az 1. § (7) bekezdése szerinti más hatósági engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra, vagy

b) a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerint a katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően más célra

felhasznált, hasznosított vagy értékesített ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek az 50%-a.

(3b) ¹³¹ A föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében a bányajáradék mértéke az igénybevett ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek a 2%-a.

(3c) ¹³² A bányajáradék mértéke a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás során a magyar állam nevében és javára eljáró építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy tulajdonába került ásványi nyersanyag értéknek az 50%-a.

(4) ¹³³ Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, kőolaj esetében a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, kőolaj esetében a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik.

(4a) ¹³⁴ Ha a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának a havi átlaga a 18 EUR/MWh-t meghaladja, földgáz esetében a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti bányajáradék mértéke L%-kal, de legfeljebb 6%-kal emelkedik, ahol L = J_alap × (P_TTF – 18 EUR/MWh) × 3,2%, L: a bányajáradék-növekedés százalékos mértéke (%); J_alap: a bányajáradék (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti mértéke (%); P_TTF: a TTF földgáz bevallási időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh).

(4b) ¹³⁵ Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik.

(5) ¹³⁶ A bányajáradék mértéke 0% a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt szénhidrogén mennyisége után.

(6) ¹³⁷ Nem kell bányajáradékot fizetni

a) az 1. § (7) bekezdése szerinti esetben, az építési engedély alapján kitermelt 500 m³-t meg nem haladó ásványi nyersanyag mennyisége után, függetlenül a felhasználás céljától,

b) a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után,

c) az anyagnyerő helyről kitermelt és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló önkormányzati tulajdonú közcélú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag után,

d) a 30 °C-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után,

e) a kitermelt geotermikus energia 50%-ot meghaladóan hasznosított mennyisége után, valamint

f) ¹³⁸ a vízjogi engedély alapján gyógyászati (balneológiai) célra hasznosított termálvíz visszahűtéséből származó geotermikus energiának (hőenergiának), továbbá a kísérőgázból kinyert szénhidrogénnek az engedélyes saját céljára történő hasznosítása után.

(7) ¹³⁹ A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a.

(8) ¹⁴⁰ A bányajáradék mértékét koncessziós szerződés (12. §) alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv

a) az ásványi nyersanyag fajták,

b) ¹⁴¹ a kitermelés eredményességét befolyásoló természeti adottságok és

c) egyéb közérdek

különbözőségének figyelembevételével kitermelési helyenként állapítja meg.

(9) ¹⁴² A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A befizetett bányajáradék költségként számolható el.

(10) ¹⁴³

(11) ¹⁴⁴ A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia értékének e törvényben vagy a koncessziós szerződésben meghatározott százaléka. A bányajáradék számításának alapja az ásványi nyersanyag természetes előfordulási helyéről kitermelt, a bányanyíláson kiszállított, kútfejen vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatott módon mért mennyiség értéke.

(12) ¹⁴⁵

(13) ¹⁴⁶

(14) ¹⁴⁷ A bányateleknek az 5. § (2) bekezdés szerinti kiterjesztése, valamint bányatelek föld alatti gáztárolásra történő engedélyezése során a bányafelügyelet állapítja meg annak a föld alatti gáztárolóban lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogénnek a mennyiségét, amelyre a bányatelek jogosultja tulajdonjogot szerezhet. A bányavállalkozó a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelekről rendelkező határozat véglegessé válásától számított 180 napon belül kérheti a föld alatti gáztárolóban levő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonba adását. A kérelemről a bányafelügyelet dönt. A bányajáradékot az első műszaki üzemi terv jóváhagyását követő 30 napon belül meg kell állapítani.

(15) ¹⁴⁸ A bányavállalkozó, bányászati jogának fennállása alatt – ideértve a szüneteltetést is – köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni, ha ellene a bíróság felszámolási eljárást indított, vagy az arra jogosult végelszámolást rendelt el.

20/A. §¹⁴⁹ (1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog esetén, a szénhidrogénre megállapított bányatelekkel rendelkező bányavállalkozó, ha átlátható szervezetnek minősül és ezt igazolja, szerződéskötési díj megfizetése mellett kérelmezheti a Hatóságnál, hogy az általa mezőnként fizetendő bányajáradék mértékét szerződésben (e § alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) határozzák meg. A kérelem alapján szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn.

(2) A szerződéskötési díj a bányatelekben nyilvántartott – a szerződéssel érintett mező – bányafelügyelet által megállapított kitermelhető ásványi nyersanyag értékének 0,1‰-e, de mezőnként legfeljebb háromszázmillió forint. Az ásványvagyon értékét az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendelet szerint kell meghatározni. A bányavállalkozó a szerződéskötési díjat a szerződés hatálybalépését követő harminc napon belül fizeti meg. Ha a bányavállalkozó a szerződéskötési díjat nem fizeti meg határidőre, a szerződés megszűnik.

(3) A Hatóság a szerződéskötés tekintetében mérlegeli a 20. § (8) bekezdésében foglaltakat és a szerződés nemzetstratégiai szempontú megalapozottságát, továbbá a szerződéskötés feltételeként a bányavállalkozó részére éves ásványi nyersanyag kitermelési mennyiséget állapít meg. Ha a bányavállalkozó a megállapított kitermelési mennyiséget nem teljesíti, a különbözet alapján számított bányajáradékot megfizeti. A bányavállalkozó nem köteles a szerződésben megállapított kitermelési mennyiség kitermelésére, ha annak műszaki, illetve földtani akadálya van, vagy vis maior helyzet adódott. Az akadály vagy a vis maior fennállását a bányavállalkozó igazolja.

(4) A bányajáradék-mértéket – a kérelem időpontjában alkalmazott e törvény szerinti százalékos mértéknél magasabb, de legfeljebb az eredeti érték 1,75-szörös mértékben – a Hatóság és a bányavállalkozó a szerződésben állapítja meg.

(5) A szerződés a miniszter egyetértésével köthető meg. A szerződés időbeli hatálya a húsz évet nem haladhatja meg, és egy alkalommal legfeljebb tizenöt évvel meghosszabbítható. A szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább hat hónappal korábban kell kezdeményezni. A határidő elmulasztása esetén a szerződést meghosszabbítani nem lehet.

(6) Ha a szerződés megkötését követően az ágazati jogi szabályozás megváltozása következtében a szerződésben megállapított bányajáradék vagy a szerződésben rögzített más közteher mértéke a bányavállalkozó hátrányára módosulna, vagy a bányavállalkozót a szerződésben rögzített egyéb gazdasági hátrány vagy jogi érdeksérelem érné, és az ágazati jogi szabályozás megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában a bányavállalkozó számára nem volt előrelátható, úgy a bányavállalkozó az elszenvedett gazdasági hátránnyal vagy jogi érdeksérelemmel arányos egyösszegű vagy részletekben teljesítendő pénzbeli kompenzációra tarthat igényt.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában ágazati jogi szabályozásnak minősül az állam és az Európai Unió által alkotott valamennyi jogszabály és jogi tartalmú szabályozás, így különösen a bányajáradékra, a bányászati tevékenységre vonatkozó közterhekkel kapcsolatos és más jogi szabályozás, kötelezést tartalmazó szakmai előírás, szabvány, szabályzat és belső szabályozás, továbbá nemzetközi szerződés és megállapodás, amely bányászati vagy egyéb energiaipari tevékenységre vonatkozik.

A bányászati tevékenység engedélyezése

21. § (1)¹⁵⁰ A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet a bányafelügyelet engedélyével kezdheti meg, valamint az abban foglalt feltételek megtartásával végezheti.

(2)¹⁵¹ Kutatási jogot adományozni vagy kutatást engedélyezni, valamint bányatelket megállapítani kizárólag az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti ásványi nyersanyagok tekintetében lehet.

(3)¹⁵² Az első feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását követően a bányavállalkozónak a bányabezárás (mezőfelhagyás), illetve tájrendezés bányafelügyeleti elfogadásáig folyamatosan rendelkeznie kell hatályos kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási vagy tájrendezési műszaki üzemi tervvel.

Geotermikus energia kutatása és hasznosítása¹⁵³

21/A. § (1) Geotermikus energia kutatását a bányafelügyelet engedélye alapján lehet végezni.

(2) A bányavállalkozó a kutatási engedély alapján a kutatási területen kizárólagosan jogosult a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak a meghatározására szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, továbbá a geotermikus védőidom kijelölésének a kezdeményezésére.

(3) A kutatás engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell a kutatási munkaprogramot. A kutatási engedély megadásának feltétele a Hatóság elnökének rendeletében megállapított pénzügyi biztosíték nyújtása.

(4) A kutatási időszak legfeljebb négy év lehet, amely az engedélyezett időszak felével egy alkalommal meghosszabbítható.

(5) Ha a bányavállalkozó a kutatási engedélyben meghatározott kutatási feladatainak időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, a bányafelügyelet a kutatási engedélyt visszavonja.

(6) A bányavállalkozó az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül – kutatási zárójelentés benyújtásával – kérheti a geotermikus védőidom megállapítását.

(7) A kutatási terület kialakítására és mértékére, az azonos bányavállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számára, valamint a kutatási engedély tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.

(8) A bányafelügyelet a geotermikus kutatási területről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a kutatást engedélyező határozat számát és véglegessé válásának napját,

b) a kutatási terület közigazgatási megjelölését az érintett települések megnevezésével, valamint az egységes országos vetületi rendszer (a továbbiakban: EOV rendszer) szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatási blokkok EOV rendszer szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatási terület alap- és fedőlapját,

c) a kutatási engedély jogosítottjának nevét és lakóhelyét, illetve megnevezését és székhelyét,

d) a kutatásra engedélyezett időtartamot és

e) a kutatási engedély visszavonása esetén, a kutatási engedély megszűnésének napját.

(9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartás – a (8) bekezdés c) pontja szerinti adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

21/B. § (1) Geotermikus energiát kinyerni – a (6) bekezdés szerinti eset kivételével – a földkéreg e célra elhatárolt részéből (geotermikus védőidom) szabad.

(2) A geotermikus védőidomot kérelemre a bányafelügyelet jelöli ki. Geotermikus védőidomok nem lehetnek átfedésben. Ivó-, ásvány-, gyógy- és hévízcélú hasznosításra már igénybevett vízadók, víztestek geotermikus védőidomként nem jelölhetőek ki.

(3) Geotermikus védőidomként olyan térrészt lehet kijelölni, amely adott technológia alkalmazása mellett legalább huszonöt évig biztosítja a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyiségét.

(4) A bányafelügyelet a geotermikus védőidomot kijelölő döntésében – a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján – rendelkezik a kitermelhető termálvíz éves mennyiségéről, a kitermelt víz elhelyezésének módjáról és a vízkészletjárulék megállapításához szükséges adatokról.

(5) A geotermikus védőidomon belül e törvény hatálya alá nem tartozó geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására szolgáló létesítmény építéséhez a bányafelügyelet előzetes hozzájárulása szükséges.

(6)¹⁵⁴ A nem termálvízzel történő geotermikus energia kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A geotermikus energia (6) bekezdés alapján történő kinyerésére és hasznosítására a 3. §-t, a 20. §-t, a 21/B. § (8) bekezdését, a 25. § (2) bekezdés b) pontját, a 25. § (3a) bekezdés d) pontját és a 41. §-t alkalmazni kell.

(8) A geotermikusenergia-hasznosító létesítményekről, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségéről, valamint a megállapított geotermikus védőidomokról a bányafelügyelet nyilvántartást vezet.

(9)¹⁵⁵ A bányafelügyelet törli a nyilvántartásából a kijelölt geotermikus védőidomot, ha a bányavállalkozóval a 21/C. § (1) bekezdése szerinti szerződés nem jön létre.

21/C. § (1) Geotermikus energiát energetikai célra kinyerni és hasznosítani – a 21/B. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével – a Hatósággal – a miniszter egyetértésével – kötött szerződés alapján lehet.

(2) A szerződés megkötésének feltétele, hogy a bányavállalkozó

a) rendelkezzen olyan jognyilatkozattal, illetve szándéknyilatkozattal, amely a kinyerni tervezett geotermikus energia hasznosítási célnak megfelelő felhasználását biztosítja,

b) rendelkezzen geotermikus védőidomot kijelölő végleges határozattal és

c) vállalja, hogy az adott hasznosítási célra felhasználni tervezett geotermikus energia éves mennyiségét kinyeri.

(3) A szerződés legfeljebb harmincöt évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb az eredeti időtartam felével meghosszabbítható.

(4) A szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább hat hónappal korábban kell kezdeményezni. A határidő elmulasztása esetén a szerződést meghosszabbítani nem lehet.

(5) A szerződés tartalmazza a geotermikus energia-kinyerés célját, tervezett hasznosítási formáját és az alkalmazott kinyerési technológiát, valamint a (6) bekezdés szerinti vízvisszasajtolási kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket.

(6) A bányavállalkozó a kitermelt vizet a technikai és földtani lehetőségekhez képest teljes mértékben visszasajtolja.

(7) A Hatóság a szerződést felmondhatja, ha a geotermikus energiát felhasználó személy nyilatkozik arról, hogy a bányavállalkozó a szolgáltatási kötelezettségét neki felróhatóan nem teljesíti.

(8) A bányavállalkozó a szerződést hat hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha a jogszabályváltozás számára olyan mértékben hátrányos, hogy a szerződés fenntartása a továbbiakban tőle már nem várható el. A felmondásnak valósnak, okszerűnek és részletesen indokoltnak kell lennie.

(9) A Hatóság a szerződést hat hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha a bányavállalkozó

a) a tevékenységére vonatkozó jogszabályt vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette és ennek tényét bíróság jogerősen vagy hatóság véglegessé vált döntéssel megállapította, vagy

b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette.

(10) A (8) és (9) bekezdésben foglalt felmondási okokon túl a szerződés további felmondási okokat is rögzíthet.

(11) Ha a szerződés megszűnésekor a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására kiépített technológia továbbra is alkalmas a szerződés szerinti szolgáltatás teljesítésére, illetve a geotermikus rendszerhez kapcsolódó ellátatlan fogyasztó (a továbbiakban: ellátatlan fogyasztó) marad, a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog új jogosultjának kijelölése céljából a bányafelügyelet pályázatot ír ki a Hatóság elnökének rendeletében foglaltak szerint.

(12) A Hatóság a pályázat nyertesével szerződést köt azzal, hogy a nyertes pályázati ajánlat feltételeinek vállalása esetén a Hatóság az ellátatlan fogyasztóval köt szerződést. Ha több ellátatlan fogyasztó is vállalja a feltételeket, a Hatóság a geotermikus rendszerről közvetlenül ellátott fogyasztóval köt szerződést.

(13) Ha a szerződés megszűnik és a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog új jogosultjának kijelölése céljából a bányafelügyelet pályázatot nem írhat ki vagy a pályázat eredménytelen, a bányafelügyelet a kijelölt geotermikus védőidomot törli a nyilvántartásából.

(14) A szerződés megszűnését követően – a (15) bekezdés szerinti eset kivételével – a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására szolgáló létesítmények tovább nem üzemeltethetőek, a bányavállalkozó – kivéve, ha a létesítmény más célú hasznosítása a szerződés megszűnését követő egy éven belül lehetséges – azokat elbontja és a területet helyreállítja.

(15) Ha a szerződés megszűnésekor ellátatlan fogyasztó marad, a bányavállalkozó a szolgáltatást a bányafelügyelet (11) bekezdés szerinti pályázat lezárulásának időpontjáról történő tájékoztatásának kézhezvételéig teljesíti.

(16) Ha a (11) bekezdés szerinti pályázat alapján történő kijelölés vagy a (14) bekezdés szerinti más célú hasznosítás meghiúsul, a bányavállalkozót terheli a (14) bekezdés szerinti bontási és helyreállítási kötelezettség.

A kutatás engedélyezése

22. § (1)¹⁵⁶ Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag kutatására a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz. Nyílt területen meghatározott ásványi nyersanyag kutatására a bányafelügyelet kutatási engedélyt ad.

(2)¹⁵⁷ Az adományozott kutatási jog vagy a kutatási engedély a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az ásványinyersanyag-kutatási műszaki üzemi terv benyújtására, a jóváhagyás kezdeményezésére és az ásványi nyersanyag jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján végzett kutatására és elfogadott kutatási zárójelentés alapján a bányatelek megállapításának kezdeményezésére.

(3)¹⁵⁸ A kutatási tevékenység az (1) bekezdésben meghatározott feltételen túlmenően csak jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg. A kutatási műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet hagyja jóvá.

(4)¹⁵⁹ A kutatási terület kialakítására és mértékére vonatkozó szabályokat a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.

(5)¹⁶⁰ A tervezett kutatási időszakra a koncessziónál előírt határidőt a kutatás engedélyezése esetében is alkalmazni kell.

(6)¹⁶¹ A koncesszió jogosultja a szerződésben, a bányászatra hatósági engedéllyel rendelkező pedig az engedélyben meghatározott területen és feltételek szerint kizárólagosan jogosult kutatási munkaprogramjának végrehajtására. Ennek keretében jogosult az ásványi nyersanyagok fellelhetőségére, elhelyezkedésére, mennyiségének és minőségének a meghatározására szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, kutató vágatok és aknák létesítésére, valamint a bányatelek megállapításának a kezdeményezésére.

(7)¹⁶² Ha a bányavállalkozó a kutatási tevékenység végzése során olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek, és kezdeményezheti a kutatási engedélynek erre az ásványi nyersanyagra történő kiterjesztését. A kutatási engedély nem terjeszthető ki építőipari nyers- és alapanyagra, továbbá olyan ásványi nyersanyagra, amelynek szempontjából a kutatási terület zártnak minősül.

(8)¹⁶³ Az (1) bekezdésben foglaltak alapján adományozott vagy engedélyezett kutatási jog megszűnik, ha a jogosult a kutatási jogot adományozó koncessziós szerződés hatálybalépésétől, illetve a kutatást engedélyező határozat véglegessé válásától számított 6 hónapon belül a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kérelmezi, vagy a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a bányafelügyelet véglegessé vált határozatában elutasította..

(9)¹⁶⁴ Ha a bányavállalkozó a munkaprogramban vagy a jóváhagyott műszaki üzemi tervben meghatározott kutatási feladatainak időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, a kutatási engedélyt a bányafelügyelet visszavonja vagy a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszternél vagy központi kormányzati igazgatási szervnél kezdeményezi a koncessziós szerződésbe foglalt jogkövetkezmények alkalmazását.

(10)¹⁶⁵ Ha a kutatási jogadomány vagy a kutatási engedély olyan, részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kutatási jogadomány vagy a kutatási engedély jogosítottja köteles tevékenységét a már bányászati joggal rendelkező bányavállalkozóval összehangolni, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalni. A megállapodás létrejöttéhez a bányafelügyelet – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szempontok alapján történő – jóváhagyása szükséges. A felek a megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják.

(11)¹⁶⁶ A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a bányászati tevékenységek végzésének feltételeit, meghatározva a műszaki, biztonsági és környezetvédelmi feladatok sorrendjét és a végrehajtás módját, illetve az együttműködésre kötelezett felek költségviselését,

b) a felszíni ingatlanok igénybevételének összehangolását,

c) az egymás tevékenységének kölcsönös biztosítására vonatkozó kifejezett rendelkezést.

(12)¹⁶⁷ A kutatási jogadományt vagy a kutatási engedélyt szerző fél köteles a megállapodást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás során dönt.

(13)¹⁶⁸ A bányavállalkozó a kutatási tevékenység befejezésétől, de legkésőbb az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított öt hónapon belül köteles kutatási zárójelentést benyújtani a bányafelügyelethez. A határidő elmulasztása esetén, vagy ha a bányafelügyelet a kutatási zárójelentést véglegessé vált határozatában elutasította, a bányavállalkozó kutatási joga megszűnik.

(14)¹⁶⁹ A bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét a bányatelek-megállapítási kérelem benyújtásáig visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A visszaadott területen a határozat véglegessé válásának napján az adományozott kutatási joga megszűnik vagy a jogosult kutatási engedélye hatályát veszti.

A szénhidrogén-kutatás, -feltárás és -kitermelés engedélyezésének sajátos szabályai

22/A. §¹⁷⁰ (1)¹⁷¹ A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a 9. §-ban foglaltak alapján kijelöli azokat a zárt területeket, amelyeken a szénhidrogének kutatásának, feltárásának és kitermelésének koncesszió keretében történő engedélyezése a területeknek két országos terjesztésű napilapban és az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzétételét (hirdetmény) követő 90 nap elteltével, a benyújtott pályázatok egyidejű elbírálásával kezdődik meg.

(2)¹⁷²

(3) A hirdetményben meg kell határozni, hogy a koncesszió milyen tevékenységekre vonatkozik, azt a földrajzi területet, amelyre pályázatot lehet benyújtani, továbbá az elbírálás tervezett időpontját vagy határidejét, illetőleg az előnyben részesítés esetleges szempontjait. E szempontok meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A hirdetményben fel kell tüntetni azt is, hogy a területre és az engedélyezési eljárásra vonatkozóan hol lehet részletes információkat kapni.

(4)¹⁷³ Nem kell alkalmazni az (1) és (3) bekezdést, ha egy területnél geológiai vagy termelési szempontok alátámasztják, hogy a megállapított bányatelek jogosítottja bányatelkének vertikális bővítése céljából kapjon arra kutatási engedélyt.

(5)¹⁷⁴ Nem kell alkalmazni az (1) és (3) bekezdést akkor sem, ha egy területnél geológiai vagy termelési szempontok alátámasztják, hogy a területtel határos bányatelek jogosítottja kapjon arra kutatási engedélyt, kivéve, ha a területtel úgy szomszédos egy nem a kérelmező jogosultságában álló bányatelek, hogy a két bányatelek között a Hatóság elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendelete (e § alkalmazásában a továbbiakban: rendelet) szerinti szénhidrogénre vonatkozó egy kutatási blokk területe kialakítható.

(6)¹⁷⁵ Ha a bányatelek jogosítottja kutatási adatokkal igazolja, hogy a bányatelek bővítéssel érintett terület kitermelhető ásványinyersanyag-vagyonnal rendelkezik, kutatás elvégzése nélkül kérelmezheti a bányatelkének módosítását.

(6a)¹⁷⁶ Az (5) bekezdés szerinti terület nem lehet nagyobb, mint a rendelet szerinti szénhidrogénre vonatkozó egy kutatási blokk nagysága.

(6b)¹⁷⁷ A (4) és (5) bekezdés szerinti esetben a kutatás engedélyezésére a nyílt területen történő ásványi nyersanyag kutatás engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) Nemzetbiztonsági okokból megtagadható vagy visszavonható az engedély olyan vállalkozás esetében, amely az Európai Unió tekintetében harmadik országok vagy harmadik országok állampolgárainak irányítása alatt áll.

(8)¹⁷⁸ A szénhidrogénekre vonatkozó kutatás engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell a kutatási munkaprogramot és annak költségvetését. A kutatási jog adományozásának vagy a kutatási engedély megadásának feltétele kutatási blokkonként 200 millió forint, de – az egy vállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számától és nagyságától, illetve az összes kutatási költségtől függetlenül – egyidejűleg legfeljebb 1 milliárd forint pénzügyi biztosíték nyújtása. A pénzügyi biztosíték összege a költségvetésben megosztható a kutatási munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a várható bányakárok, tájrendezési és környezetmegóvási kötelezettségek fedezetére. Pénzügyi biztosíték az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel kötött garanciaszerződés lehet. Olyan hitelintézettel kötött garanciaszerződés, amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van, csak akkor fogadható el, ha azt az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet felülgarantálja.

(9)¹⁷⁹ Pénzügyi biztosítékként visszavonhatatlan vagy a bányafelügyelet jóváhagyásához kötött visszavonható garanciaszerződés fogadható el. A bányafelügyelet a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó a kutatási munkaprogramját teljesítette, vagy a kutatási területet visszaadta és a kutatással összefüggésben keletkezett bányakártalanítási, illetve tájrendezési, környezetmegóvási kötelezettsége nem maradt fenn. A pénzügyi biztosíték visszavonása – a költségvetésben szereplő (8) bekezdés szerinti megosztásnak megfelelően – a végrehajtott kutatási és kártalanítási kötelezettségekkel arányosan, részösszegekre is engedélyezhető. Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a 22. § (9) bekezdése alapján a kutatási engedélyt visszavonja, vagy koncessziós szerződés esetén a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv, a bányafelügyelet kezdeményezése alapján, a szerződésszegés jogkövetkezményeit alkalmazza, a pénzügyi biztosítékot a kötelezettségszegés mértékéig érvényesíteni kell a központi költségvetés javára. A pénzügyi biztosíték igénybevételéről a bányafelügyelet a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével dönt.

(10)¹⁸⁰ Szénhidrogének esetében a kutatás engedélyezésére, a kutatás műszaki üzemi tervének jóváhagyására, illetőleg a bányászati jog átruházására irányuló eljárásban az e törvényben és a külön jogszabályban megállapított általános követelményeken túl a bányafelügyeletnek vizsgálnia kell

a) a kérelmezők műszaki és pénzügyi alkalmasságát;

b) azt, hogy a kérelmezők mikor és milyen módon tervezik a kutatást (feltárást, illetőleg kitermelést) megkezdeni, illetve végrehajtani,

c) azt, hogy a kérelmezők a korábbi engedélyeik alapján tevékenységüket milyen hatékonysággal és felelősséggel végezték,

d) átruházási szándék esetén az a)–c) pontokban foglaltak mellett azt is, hogy a kérelmező átvevő milyen összeget vállal fizetni az engedély elnyerése érdekében.

(11)¹⁸¹ Nem minősül az (1) bekezdés szerinti engedély megadásának:

a)¹⁸² a kutatási engedély, valamint a bányatelek jogosultjának névátírása, ha az a meglévő engedéllyel rendelkező vállalkozás névváltozásából vagy tulajdonosváltozásából, vagy az ilyen vállalkozás tulajdonosi összetételének változásából ered,

b)¹⁸³ kutatási engedélyt vagy bányatelek megállapítását követően a kutatási, illetve feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása;

c) a bányafelügyelet olyan eljárás keretében hozott határozata, amely a tevékenységek megkezdésére, félbeszakítására, meghosszabbítására vagy megszüntetésére, illetve magának az engedélynek a meghosszabbítására vonatkozik.

(12)¹⁸⁴ Ha egyes szénhidrogén-bányászati tevékenységek megkezdéséhez, illetve e tevékenységek végzéséhez szükséges létesítmények megépítéséhez jogszabály környezetvédelmi-, vagy egységes környezethasználati engedély megszerzését írja elő, akkor e tevékenységeket, illetve ilyen létesítmények megépítését a bányafelügyelet csak véglegessé vált környezetvédelmi-, illetve egységes környezethasználati engedély megléte esetén engedélyezi.

(13)¹⁸⁵ Szénhidrogének esetében egy bányavállalkozó kutatási joga vagy kutatási engedélye összesen legfeljebb 20 000 km² szénhidrogén kutatási területre terjedhet ki. A kutatási terület megállapítása során a kutatási jogot vagy a kutatási engedélyt megszerezni kívánó bányavállalkozóban a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyással rendelkező bányavállalkozó kutatási területét is figyelembe kell venni.

(14)¹⁸⁶ Ha egy szénhidrogén-lelőhely kutatására, ideértve a bányatelken belüli új mezők, telepek kutatását is, több bányavállalkozó jogosult, a szénhidrogén-lelőhely a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló rendelet szerinti kutatólétesítménnyel történő kutatását úgy is végezhetik, hogy megállapodásuk alapján az egyik bányavállalkozó jogosultságában álló területen történik meg a kutatási tevékenység.

(15)¹⁸⁷ A koncessziós szerződés szerinti munkatervben vállalt kutatási tevékenység a (14) bekezdés szerinti módon nem teljesíthető.

(16)¹⁸⁸ A bányavállalkozók a (14) bekezdés szerinti esetben a kutatási tevékenységüket önálló kutatási műszaki üzemi terv alapján végzik. Az a bányavállalkozó, amelynek területén a (14) bekezdés szerinti kutatási tevékenységet nem végeznek, ezt a tényt a műszaki üzemi tervben ismerteti. A bányavállalkozók a közöttük létrejött megállapodást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelemhez mellékelik.

(17)¹⁸⁹ A megállapodásban részes bányavállalkozó a (14) bekezdés szerinti kutatási adatok megismerésére és felhasználására korlátozás nélkül jogosult.

(18)¹⁹⁰ A (14) bekezdés szerinti kutatás meghiúsulása nem eredményezi a bányavállalkozó e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti kötelezettségei alóli mentesülését.

22/B. §¹⁹¹

A szénhidrogén mezők ismételt kutatása¹⁹²

22/C. §¹⁹³ (1) A bányavállalkozó a bányatelek megállapítását követően köteles – a hatályos műszaki üzemi terv alapján üzemelő szénhidrogén mező és működő föld alatti gáztároló kivételével – a bányatelekhez tartozó szénhidrogén mezők kutatását ismételten elvégezni.

(2) Az ismételt kutatásra vonatkozó műszaki üzemi tervet első alkalommal a bányatelek megállapításától számított tizedik év leteltét követő két éven belül kell a bányafelügyelethez benyújtani.

(3) Az első alkalommal elvégzett ismételt kutatást követően, az ismételt kutatásra vonatkozó műszaki üzemi tervet az előző ismételt kutatás befejezését követő tizenkettedik év végéig kell benyújtani a bányafelügyeletnek.

(4) Az ismételt kutatást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását követő négy éven belül kell befejezni. Az ismételt kutatási időszak nem hosszabbítható meg.

(5)¹⁹⁴ A bányafelügyelet a bányatelket csökkenti annak a bányatelek résznek a területével, amelyre vonatkozóan a bányavállalkozó az (1)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettséget neki felróható okból nem teljesíti, vagy az ismételt kutatási műszaki üzemi terv iránti kérelmet a bányafelügyelet elutasította –, és a döntés véglegessé vált.

(6) E § alkalmazásában hatályos műszaki üzemi terv alapján üzemelő szénhidrogén mező az,

a) amelyről kitermelt ásványi nyersanyag után a bányavállalkozónak abban a bányajáradék-bevallási időszakban, amelyben az ismételt kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv benyújtásra kerül, bányajáradék-befizetési kötelezettsége keletkezik, vagy

b) amelyen a bányavállalkozó növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával történő kitermelést végez.

A földtani kutatás¹⁹⁵

22/D. §¹⁹⁶ (1) A földtani kutatásra a bányafelügyelet földtani kutatási engedélyt ad. Földtani kutatást koncessziós pályázatra kijelölt területen engedélyezni nem lehet. A földtani kutatás kőolaj, földgáz, valamint a szén-dioxid gáz kitermelésére vagy a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelek és geotermikus védőidom területén vagy kőolaj, földgáz, valamint szén-dioxid gáz kutatási területen akkor engedélyezhető, ha ahhoz a bányászati jog jogosultja hozzájárult.

(2) A földtani kutatási engedélyben lehatárolt térrészre a földtani kutatási engedély hatálya alatt újabb azonos célú földtani kutatás nem engedélyezhető.

(3) A földtani kutatási engedély alapján a földtani kutatásra jogosult a földtani kutatási engedélyben lehatárolt térrészben jogosult az engedélyben meghatározott célból a földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, mintavételezésre, valamint bányászati kutatóépítmények kivitelezésére.

(4)¹⁹⁷ Földtani kutatást csak a bányafelügyelet részére a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentett személy vezethet.

(5)¹⁹⁸ A földtani kutatásról összefoglaló földtani jelentést kell készíteni, amelyet a kutatás befejezésétől számított 6 hónapon belül kell a bányafelügyeletnek benyújtani. Az összefoglaló földtani jelentés benyújtását megelőzően, vagy a benyújtás elmulasztása esetén, vagy ha az összefoglaló földtani jelentést a bányafelügyelet véglegessé vált határozatában elutasította, a kutatás során megismert földtani adatokat a földtani kutatásra jogosult nem használhatja fel, és nem hasznosíthatja.

(6)¹⁹⁹ A földtani kutatási engedély hatályát veszti, ha a földtani kutatásra jogosult a kutatási tevékenységet a földtani kutatási engedély véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nem kezdi meg.

(7) Ha a földtani kutatási engedély iránti kérelem olyan földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a földtani kutatási engedély iránti kérelmet benyújtó a 22. § (10) és (11) bekezdése szerint köteles eljárni.

(8) A földtani kutatási engedélyt kérelmező köteles a (7) bekezdés szerinti megállapodást a földtani kutatási engedély iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a földtani kutatási engedély jóváhagyására irányuló eljárás során dönt.

(9) A földtani kutatásra jogosult köteles a 41. § (7) bekezdése szerinti biztosítékot nyújtani.

A feltárás, kitermelés és a meddőhányó hasznosításának engedélyezése

23. § (1)²⁰⁰ Az ásványvagyon feltárására és kitermelésére, valamint a szénhidrogén föld alatti tárolására – a 26. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a bányatelek jogosultja kaphat engedélyt.

(1a)²⁰¹ A koncessziós szerződésben vagy a kutatást engedélyező határozatban megállapított kutatási időszak végétől számított második évet követően a feltárás és kitermelés szénhidrogén esetében is csak bányatelken folytatható.

(1b)²⁰² Föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelés a kutatási zárójelentés elfogadását követően kísérleti jelleggel a feltárási műszaki üzemi terv hatályán belül legfeljebb hat hónapig bányatelek megállapítása nélkül is folytatható.

(2)²⁰³ Az ásványi nyersanyag feltárását és kitermelését, a föld alatti gáztárolást, valamint a meddőhányó hasznosítását a bányafelügyelet a műszaki üzemi terv (27. §) jóváhagyásával engedélyezi. A meddőhányóból történő ásványi nyersanyag kitermelésre a külfejtéssel történő kitermelés szabályait kell alkalmazni.

(2a)²⁰⁴ Az (1a) bekezdés szerinti feltárás és kitermelés engedélyezésére vonatkozó műszaki üzemi terv hatályát veszti, amennyiben a bányavállalkozó a kutatási zárójelentés benyújtására nyitva álló határidőt elmulasztja, vagy a bányafelügyelet a kutatási zárójelentés elfogadása iránti kérelmet véglegessé vált döntésével elutasította vagy az eljárást megszüntette.

(3)²⁰⁵ A bányavállalkozó a koncessziós szerződésben vagy a bányászatra kiadott hatósági engedélyben meghatározott területen és feltételek szerint kizárólag jogosult a bányászati tevékenység végzésére és a haszonanyag értékesítésére és e tevékenységekhez szükséges létesítmények elhelyezésére, továbbá a szerződésben vagy a hatósági engedélyben meghatározott létesítmények használatára.

(4)²⁰⁶

A szénhidrogén-szállítóvezeték, a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény, egyéb gáz- és gáztermékvezeték létesítése és üzemeltetése²⁰⁷

24. § (1)²⁰⁸ A szénhidrogén szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott koncesszió vagy hatósági engedély alapján az engedélyes jogosult a szállítóvezetéket, valamint az üzemben tartásához szükséges létesítményeket megépíteni és működtetni, továbbá a szerződésben meghatározott létesítményeket használni. A szénhidrogén szállítóvezeték önállóan forgalom tárgya lehet.

(2)²⁰⁹ Földgázszállító-, elosztóvezetéket, föld alatti gáztárolót a külön törvény alapján engedéllyel rendelkező szállítói, elosztói, tárolói engedélyes üzemeltethet. A bányafelügyelet a szállítóvezeték használatba vételét engedélyező határozatában megállapítja a vezeték biztonsági övezetét, és határidő tűzésével rendelkezik a szolgalom alapításáról.

(3)²¹⁰ A szénhidrogén szállítóvezeték, a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény, egyéb gáz- és gáztermékvezeték tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására az engedélyesnek és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetőjének műszaki-biztonsági irányítási rendszert kell kidolgozni, amelyet a bányafelügyelet hagy jóvá és felügyel.

(4)²¹¹ A földgázszállító-, -elosztóvezetékhez és a föld alatti gáztárolókhoz való szabad hozzáférésre külön törvény rendelkezései az irányadók.

(5)²¹² A kőolaj- és földgázbányászatban használt mezők közötti technológiai csővezetékek, a kapcsolódó gázüzemi és tároló létesítmények valamint a kőolaj szállítóvezetékek és tárolók szabad kapacitásának belföldi kitermelésű szénhidrogének szállítása, illetve tárolása céljára történő rendelkezésre bocsátása külön jogszabályban előírható. A hozzáférés akkor adható meg, ha

a) az igény kielégítésére alkalmas szabad kapacitás rendelkezésre áll, és

b) az ásványi nyersanyag a használni tervezett rendszer működésében nem okoz zavart.

24/A. §²¹³ (1) A kőolaj szállítóvezeték üzemeltetésére engedéllyel rendelkező üzemeltető (a továbbiakban: kőolaj szállítóvezeték üzemeltető) a kőolaj szállítóvezeték szerződéssel le nem kötött kapacitásait és a szállításhoz szükséges tárolói kapacitásokat, továbbá a szerződéssel lekötött kapacitás felett rendelkező személy a szállítóvezeték fel nem használt kapacitásait és a szállításhoz szükséges tárolói kapacitásokat köteles – átláthatóan és diszkriminációmentesen – értékesítésre felajánlani.

(2) A szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitások értékesítése esetén a kapacitás-értékesítési díj nem lehet magasabb, mint az adott kapacitás lekötésért fizetett díj.

(3)²¹⁴ A behozott kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezéséről szóló törvény szerinti kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben, vagy ha annak bekövetkezése valószínűsíthető, a kőolaj szállítóvezeték és a szállításhoz szükséges tároló szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásai felett a kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője rendelkezik. A kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője köteles a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásokat a tényleges szállítást igénylők részére – átláthatóan és diszkriminációmentesen – értékesítésre felajánlani.

(4) A kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője és a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitások felett rendelkező személy közötti, a (3) bekezdésben foglaltak alapján szükséges pénzügyi elszámolás szabályairól a felek a kapacitás-lekötésről szóló szerződésben rendelkeznek.

(5) A (3) bekezdés szerinti esetben, ha a szerződéssel le nem kötött, és a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásokat meghaladó igények merülnek fel, a kapacitásokat – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az igényelt mennyiségek arányában kell értékesíteni.

(6)²¹⁵ Jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése esetén a (3)–(5) bekezdés szerint kell eljárni a részes fél területén bekövetkező, a szerződésben meghatározott kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben, a válsághelyzet beálltáról szóló szerződés szerinti értesítést követően azzal, hogy a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásokat a tényleges szállítást igénylők részére kell felajánlani.

Földtani adatszolgáltatás és az adatok kezelése

25. §²¹⁶ (1)²¹⁷ A bányavállalkozó a bányászati tevékenység, valamint a földtani kutatásra jogosult a földtani kutatás során nyert földtani adatokat évente köteles az állami földtani feladatokat ellátó szervnek megküldeni.

(2)²¹⁸ A bányavállalkozó köteles

a) az ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére és elhelyezkedésére, a geotermikus energia földkéregbeli viszonyaira vonatkozó kezdeti adatokat a kutatási zárójelentésben,

b)²¹⁹ a kitermelés megkezdését követően a bányatelekben található ásványi nyersanyag elhelyezkedésére vonatkozó információt, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségében és minőségében bekövetkezett változásra vonatkozó adatokat, illetve a kinyert és a hasznosított geotermikus energia mennyiségére vonatkozó jelentést évente, továbbá

c)²²⁰ a bánya bezárásakor, illetve a mező felhagyásakor a visszahagyott ásványvagyon mennyiségéről, minőségéről és elhelyezkedéséről készített kimutatást

az állami földtani feladatokat ellátó szervnek megküldeni.

(2a)²²¹ A 3. § (1a) bekezdésében meghatározott személy az adott évben kitermelt ásványi nyersanyagonkénti mennyiséget köteles a tárgyévet követő év február 28-ig a bányafelügyeletnek bejelenteni.

(2b)²²² A (2) bekezdés b) pontja és a (2a) bekezdés szerinti jelentést a jelentés benyújtására kötelezett a jelentés benyújtását követő egy éven belül helyesbítheti, a teljes, javított jelentés ismételt benyújtásával. Helyesbítés esetén a jelentés benyújtására kötelezettel szemben szankció nem alkalmazható.

(3)²²³ Üzleti titokként kell kezelni

a)²²⁴ a bányavállalkozó által a kutatás során szolgáltatott adatokat a kutatási jog megszűnéséig, de legkésőbb a bányatelek megállapítására irányuló kérelem tárgyában meghozott döntés véglegessé válásáig,

b)²²⁵ a bányatelek megállapítását követően a bányavállalkozó által a feltárás és a kitermelés során szolgáltatott földtani adatokat a bányászati jog megszűnéséig, de legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettség időpontjától számított három évig,

c)²²⁶ a földtani kutatás engedélyese által szolgáltatott adatokat az összefoglaló földtani jelentést elfogadó határozat véglegessé válásától számított egy évig,

d) az együttes művelési tervhez szolgáltatott földtani adatokat, a 29. § (2) bekezdése szerinti műszaki üzemi terv teljesítési idejét követő három évig.

(3a)²²⁷ Az adat keletkezésének idejétől függetlenül közérdekből nyilvános adatnak minősül:

a) az elvégzett kutatások, illetve földtani kutatások helyére és idejére,

b) a kutatási, illetve földtani kutatási adatok birtokosára,

c) a bányatelket megállapító vagy módosító határozatban szereplő vagy ahhoz csatolt, az ásványi nyersanyag elhelyezkedésére, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségére és minőségére,

d) az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére, a tárgyév végén a bányatelekben található ásványi nyersanyag elhelyezkedésére, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségére és minőségére, a kinyert geotermikus energia mennyiségére,

e)²²⁸ a kitermeléssel, kinyeréssel érintett bányatelek védnevére, szénhidrogén-kitermelés esetén a mező megnevezésére, és

f) a bevallott bányajáradék összegére

vonatkozó információ.

(4)²²⁹ A bányavállalkozó és a földtani kutatásra jogosult felelős a szolgáltatott adatok valódiságáért, amelyet az állami földtani feladatokat ellátó szerv jogosult ellenőrizni.

(5)²³⁰ Az állami földtani feladatokat ellátó szerv vezeti az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxidot tároló földtani szerkezetek nyilvántartását, amelyekkel kapcsolatban a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki.

Bányatelek

26. §²³¹ (1)²³² Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, szénhidrogén felszín alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad.

(2) Nem kell bányatelket megállapítani az ásványi nyersanyagoknak a kutatás keretében, továbbá a meddőhányónak a hasznosítása során végzett feltárására és kitermelésére.

(3)²³³ A bányatelket kérelemre, külfejtéses művelésre vonatkozó bányatelek esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével a bányafelügyelet állapítja meg.

(4)²³⁴ A bányafelügyelet a bányatelek megállapításáról szóló véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Ha a megállapított bányatelek nem az egész ingatlant érinti, a határozathoz a bányafelügyelet mellékeli az ingatlan bányatelekkel érintett részét ábrázoló, közigazgatási határonként egy vagy több ingatlant is tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kőolaj, földgáz – ideértve a szén-dioxid gázt is – kitermelésére és a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelket.

(5)²³⁵ A bányatelek megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. A bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének.

26/A. §²³⁶ (1)²³⁷ A bányavállalkozó a kutatási zárójelentést elfogadó határozat véglegessé válásától számított 5 hónapon belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását. Az 5 hónapos időtartamba nem számít bele a környezetvédelmi engedélyezési eljárás és a 23. § (1a) és (1b) bekezdése szerinti tevékenység, valamint a (3a) bekezdés szerinti eljárás időtartama. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozó bányatelek megállapításának kezdeményezésére vonatkozó kizárólagos joga megszűnik.

(2)²³⁸ Bányatelek megállapítását jogszerűen megszerzett adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett előkutatás adatai felhasználásával készített készletszámítási jelentés alapján is lehet kérelmezni. A készletszámítási jelentés alapján benyújtott kérelem esetén – ha a (3a) bekezdés szerinti feltételek teljesülése a kérelemben igazolt – a bányafelügyelet felhívja a kérelmezőt – a kőolaj, földgáz, ideértve a szén-dioxid gáz ásványi nyersanyagra irányuló bányatelek-megállapítás kivételével – a környezetvédelmi engedélyezési eljárás megindítására és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás véglegessé vált döntéssel való lezárásáig a bányatelek-megállapítási eljárást felfüggeszti.

(3) Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a kérelmező

a) kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés vagy készletszámítási jelentés) igazolja, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért lelőhely kitermelhető ásványinyersanyag-vagyonnal rendelkezik,

b)²³⁹ szilárd ásványi nyersanyag feltárása és kitermelése esetében – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben – a tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel vagy a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárást lezáró végleges határozatával rendelkezik,

c) meghatározza az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technológiát (mélyművelés, külfejtés, fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírással igazolja a kitermelési feltételek teljesíthetőségét, valamint megjelöli a kitermelés ütemterv szerinti időpontját,

d)²⁴⁰ teljesíti a bányatelek-dokumentáció tartalmára jogszabályban előírt követelményeket, és ha a megállapítani kért bányatelek nem egész ingatlant érint, mellékeli az ingatlan bányatelekkel érintett részét ábrázoló, közigazgatási határonként egy vagy több ingatlant is tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot.

(3a)²⁴¹ A külfejtéses művelésű bányatelket akkor lehet megállapítani vagy horizontálisan bővíteni, ha a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény bányatelek-megállapításra vonatkozó előírásai teljesülnek, és a bányászati tevékenység befejezését követő, a bányászattal igénybe vett területekre vonatkozó újrahasznosítási cél a településrendezési tervben foglaltaknak megfelel.

(4)²⁴² A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven, az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetében 1 éven, közös államhatár mentén lévő szénhidrogén-előfordulás esetében 10 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel, az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetében 1 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni.

(5) A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha a bányavállalkozó

a) az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő lejártáig az üzemszerű kitermelést nem kezdi meg, és

aa) a kitermelési határidő meghosszabbítását a bányafelügyeletnél nem kezdeményezi, vagy

ab)²⁴³ a bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet végleges döntésében elutasította,

b)²⁴⁴ a térítésfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, vagy

c) a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik.

(6)²⁴⁵ A 12. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével a bányatelken fennálló bányászati jog új jogosultjának kijelölése céljából a bányafelügyelet, ha arra – előzetes megkeresés alapján – a magyar állam tulajdonosi jogköreit gyakorló szerv nem tart igényt, az ásványvagyon gazdálkodási szempontjai, a környezetvédelem és a gazdaságosság, az állam számára a várható bevétel, megtakarítás vagy más előny figyelembevételével pályázatot írhat ki.

(6a)²⁴⁶ A pályázat meghirdetése előtt a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 35 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányafelügyelet a bányászati jog új jogosítottjaként a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet jelöli ki.

(6b)²⁴⁷ Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően még kitermelési tevékenységet nem végeztek, az új jogosult a kijelöléstől számított öt éven, építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek esetében 1 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az ötéves, illetve egyéves határidő a (4) bekezdésben foglaltak szerint meghosszabbítható. Az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket az új jogosult tekintetében is alkalmazni kell.

(6c)²⁴⁸ Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően már megkezdték a kitermelést, akkor az új jogosult a kijelöléstől számított egy éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az egyéves határidő nem hosszabbítható meg. Az egyéves határidőbe a kitermelés megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások időtartama nem számít bele. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén az egyéves határidőbe nem számít bele a 28/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázati eljárás, valamint a 28/B. § (2) bekezdése szerinti zártkörű pályázati eljárás lefolytatásának időtartama, továbbá a 28/B. § (4) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértés megadásáig terjedő időtartam. Az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket az új jogosult tekintetében is alkalmazni kell.

(7) A pályázatot a bányafelügyelet a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben – szénhidrogének esetében az Európai Unió hivatalos lapjában is – meghirdeti.

(8)²⁴⁹ Nem lehet a (6) bekezdés szerinti pályázaton meghirdetni az olyan bányatelket, amely a benne található ásványi nyersanyag tekintetében zárt területnek minősül. A bányatelket a bányászati jogot törlő határozat véglegessé válását követően – a szénhidrogénre megállapított bányatelek kivételével – a bányafelügyelet hivatalból törli a nyilvántartásból.

26/B. §²⁵⁰ (1)²⁵¹ Külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a 26/A. § (3) bekezdésének c) pontjában említett ütemtervben megjelölt időpont előtt 5 évvel a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel fedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési és telekalakítási tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek.

(2) Mélyművelésre szolgáló bányatelek esetében a bányavállalkozó akkor jogosult az építési és telekalakítási tilalom elrendelését kezdeményezni, ha a bányászati tevékenység előreláthatóan kihat a felszíni ingatlanra.

(3)²⁵² A bányatelek megállapítására vagy módosítására (bővítésére, csökkentésére, egyesítésére vagy megosztására) irányuló kérelem elbírálási eljárásában a bányafelügyelet a kutatási (készletszámítási) adatok alapján megállapítja a bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyiségét, haszonanyagként vagy meddőanyagként történő besorolását.

(3a)²⁵³ A kutatási területről és a bányatelekről a bányafelügyelet nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a kutatási terület esetében

aa)²⁵⁴ a kutatást engedélyező határozat számát és véglegessé válásának napját, kutatási jogadomány esetén a koncessziós szerződés iktatási számát és hatálybalépésének időpontját,

ab) a kutatási terület közigazgatási megjelölését az érintett települések megnevezésével, valamint az egységes országos vetületi rendszer (a továbbiakban: EOV rendszer) szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatási blokkok EOV rendszer szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatási terület alap- és fedőlapját,

ac) a kutatásra engedélyezett ásványi nyersanyag megnevezését,

ad) a kutatási jog jogosítottjának nevét és lakóhelyét, illetve megnevezését és székhelyét,

ae) a kutatásra engedélyezett időtartamot,

af) a kutatási jog visszavonása esetén, a kutatási jog megszűnésének napját,

b) a bányatelek esetében

ba)²⁵⁵ a bányatelket megállapító határozat számát, véglegessé válásának napját,

bb) a bányatelek védnevét, jogosítottjának nevét és lakóhelyét, illetve megnevezését és székhelyét, határvonal töréspontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, területét (felszíni vetületét), alap- és fedőlapját,

bc) a bányatelekben található ásványi nyersanyagok megnevezését, mennyiségét (földtani és kitermelhető vagyon),

bd) az ásványi nyersanyag kitermelésének módját,

be)²⁵⁶ a bányatelket törlő határozat számát, véglegessé válásának napját.

(3b)²⁵⁷ A (3a) bekezdés szerinti nyilvántartás – a jogosítottjának neve és lakóhelye, illetve megnevezése és székhelye kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4)²⁵⁸ A bányafelügyelet a bányatelket kérelemre vagy hivatalból módosíthatja. Ha a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelket érint, a módosításról rendelkező véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bányatelekben bekövetkezett módosulás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése végett.

(4a)²⁵⁹ A bányatelek módosítására a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Nem kell alkalmazni a 26/A. § (3) bekezdés b) pontjában és (3a) bekezdésében foglaltakat abban az esetben, ha a módosítás a bányatelek megosztására vagy bányatelkek egyesítésére irányul, és a módosítással megállapított bányatelek nem érint új térrészt a megosztott, illetve egyesített bányatelkek EOV rendszer szerinti koordinátái, alap- és fedőlapja által körülhatárolt térrészhez képest.

(5)²⁶⁰ Ha a bányafelügyelet törli a bányatelket, a törlés tényét a nyilvántartásában átvezeti és a véglegessé vált törlő határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek-bejegyzés ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak.

(6)²⁶¹

26/C. §²⁶² (1)²⁶³ Ha a bányászati munkák végzése során a művelésre engedélyezett bányatelek területén a bányabezárási műszaki üzemi terv benyújtása előtt olyan természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték válik ismertté, amely más módon nem védhető meg, az érintett hatóság határozata alapján – amelyben rendelkezni kell a bányavállalkozó kártalanításáról is – a bányafelügyelet a bányatelket hivatalból csökkentheti.

(2)²⁶⁴ A bányatelek területének az (1) bekezdés alapján hivatalból történt csökkentése miatt a bányavállalkozót megillető kártalanításra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A kártalanítási összeget az (1) bekezdés szerinti érintett hatóság köteles megfizetni – kivéve ha az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat alkalmával vagy a bányafelügyelet hatósági eljárásában a természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték meglétét, vagy annak korábbi tényadatokra, geológiai adottságokra alapozott valószínűsíthetőségét a szakkérdés vizsgálata során jelezte – az általa hozott határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül.

(3)²⁶⁵ Ha a már megállapított bányatelek területét a bányabezárási műszaki üzemi terv benyújtása előtt kivett hellyé nyilvánítják, az ebből eredő károkért a bányavállalkozót kártalanítás illeti meg. A kivett hellyé nyilvánításról szóló határozatban a kártalanításról is rendelkezni kell. A kártalanítási összeget a kivett hellyé nyilvánító határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni. A bányafelügyelet a határozatot hozó hatóság megkeresésére – szükség szerint – hivatalból módosítja a bányatelket.

Műszaki üzemi terv

27. §²⁶⁶ (1) A feltárási, kitermelési, föld alatti gáztárolási és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni.

(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, csökkentését, a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségleteinek kielégítését, továbbá a 26/A. § (3a) bekezdése szerint megállapított bányateleknél, illetve horizontálisan bővített bányatelekrésznél a településrendezési tervben foglaltaknak való megfelelést.

(3) Az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek esetében a kitermelési műszaki üzemi tervben kitermelésre engedélyezett haszonanyag éves mennyisége nem lehet kevesebb, mint a bányatelek-megállapító határozat jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának időpontjában a bányatelek kitermelhető haszonanyag-mennyiségének és 35-nek a hányadosa, de legfeljebb 250.000 m³, ha a bányatelek kitermelhető haszonanyagának mennyisége legalább 5.000.000 m³.

(4) Ha az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek kitermelhető haszonanyagának mennyisége az 5.000.000 m³-t nem éri el, de legalább 2.500.000 m³, akkor a kitermelési műszaki üzemi tervben kitermelésre engedélyezett haszonanyag éves mennyisége nem lehet kevesebb, mint 100.000 m³.

(5) Ha az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek kitermelhető haszonanyagának mennyisége a 2.500.000 m³-t nem éri el, akkor a kitermelési műszaki üzemi tervben kitermelésre engedélyezett haszonanyag éves mennyisége nem lehet kevesebb, mint 50.000 m³.

(6) Ha a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemben a kitermelésre engedélyezni kívánt haszonanyag mennyisége a (3)–(5) bekezdés szerinti mennyiséget nem éri el, a bányafelügyelet határozza meg a kitermelési mennyiséget a (3)–(5) bekezdés szerint. A bányafelügyelet a bányavállalkozó indokolt kérelme alapján a (3)–(5) bekezdésben meghatározott mennyiségnél kisebb mennyiséget is meghatározhat.

(7) Építőipari nyers- és alapanyagra megállapított, legalább 5.000.000 m³ kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelek esetében a kitermelési műszaki üzemi terv évenkénti ütemezésben tartalmazza a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre tervezett ásványi nyersanyag mennyiséget. A bányafelügyelet a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása során dönt a bányavállalkozó által minimálisan kitermelendő haszonanyag mennyiségéről és évenkénti ütemezéséről.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában egy bányateleknek minősülnek az egymással határos, azonos ásványi nyersanyagra megállapított olyan bányatelkek,

a) amelyekre vonatkozóan a bányászati jog jogosultja azonos bányavállalkozó,

b) amelyek közül legalább egy esetében a bányászati jog jogosultja a bányavállalkozó, a további bányatelkek tekintetében pedig a bányavállalkozónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás), vagy

c) amelyek tekintetében a bányászati joggal olyan bányavállalkozók rendelkeznek, amelyekben ugyanazon természetes személy bír többségi befolyással.

(9) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2)–(8) bekezdésben meghatározott szempontokra és az ingatlan-igénybevételi ütemtervre figyelemmel hagyja jóvá.

(10) A bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben engedélyezett bányászati tevékenységét – a tájrendezés kivételével – csak akkor kezdheti meg, ha a bányafelügyeletnek igazolta, hogy a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett ingatlanok tekintetében ingatlan-igénybevételi jogosultsággal rendelkezik, és a bányafelügyelet az igazolást elfogadta.

(11) A bányafelügyelet a tájrendezés elvégzéséhez szükséges mértéket meghaladó meddő értékesítését a műszaki üzemi terv jóváhagyása során engedélyezi.

(12) A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból jelentős ásványokról, ásványtársulásokról, ősmaradványokról a bányavállalkozó köteles tájékoztatni a bányafelügyeletet és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, valamint lehetővé tenni a lelet mentését.

(13) A (7) bekezdés szerinti bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi tervet – a Hatóság elnökének az e törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló rendeletében meghatározottak szerint – rendszeresen felül kell vizsgálni.

27/A. §²⁶⁷ (1) A bányafelügyelet az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatos feladatkörében figyelemmel követi az ásványi nyersanyagok kutatásával, kitermelésével, kereskedelmével és nemzetgazdasági felhasználásával kapcsolatos gazdasági folyamatokat. A bányafelügyelet ennek keretében vizsgálja, hogy fennáll-e a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot.

(2) Ha a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett építőalapanyag-ipari árindex (a továbbiakban: árindex) havi értéke – 12 hónapon belül legalább két alkalommal – az előző év azonos időszakához mérten az építőalapanyag-ipari árak legalább 5%-os növekedését mutatja, a Hatóság elnöke rendeletben piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot vezethet be.

(3) A Hatóság elnöke a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot bevezetése során különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) az árindex növekedésének tényleges mértéke,

b) az árindex növekedésének folyamatossága,

c) a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot bevezetését megelőző 12 hónapos időszak tekintetében az árindex 5%-os mértéket meghaladó növekedéssel érintett hónapok száma.

(4) A (2) bekezdés szerinti rendeletben meg kell határozni a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartamát, amely nem lehet hosszabb egy évnél.

(5) Ha a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot (2) bekezdés szerinti feltétele a rendelkezésre álló adatok alapján

a) nem áll fenn, a Hatóság elnöke a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot megállapító rendeletét hatályon kívül helyezi,

b) a (4) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30. napon fennáll, a Hatóság elnöke rendeletével a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot fenntartásának időtartamát – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevétele alapján – legfeljebb további egy évvel meghosszabbíthatja.

27/B. §²⁶⁸ (1) A Hatóság elnöke az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított, legalább 5 000 000 m³ kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelkekre rendeletben meghatározza

a) a kitermelendő ásványi nyersanyag minimális mennyiségére és az ehhez kapcsolódó kitermelési ütemtervre vonatkozó részletes követelményeket,

b) az üzemszerű kitermelés 49. § 49. pontja szerinti mértékétől és időszakától eltérő szabályokat,

c) az üzemszerű kitermelés megkezdésének határidejére, a határidő meghosszabbítására vonatkozó, a 26/A. § (4), (6b), (6c) bekezdésétől eltérő szabályokat,

d)²⁶⁹ a kitermelés szüneteltetésére, illetve szünetelésére vonatkozó, a 30. § (4) bekezdésétől eltérő szabályokat

a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartama alatt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy bányateleknek minősülnek az egymással határos, azonos ásványi nyersanyagra megállapított olyan bányatelkek,

a) amelyekre vonatkozóan a bányászati jog jogosultja azonos bányavállalkozó,

b)²⁷⁰ amelyek közül legalább egy esetében a bányászati jog jogosultja a bányavállalkozó, a további bányatelkek tekintetében pedig a bányavállalkozó kapcsolt vállalkozása, vagy

c) amelyek tekintetében a bányászati joggal olyan bányavállalkozók rendelkeznek, amelyekben ugyanazon természetes személy bír többségi befolyással.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bányafelügyelet – a Hatóság elnöke által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint –

a) új kitermelési műszaki üzemi tervet vagy érvényes kitermelési műszaki üzemi terv módosítását abban az esetben hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó kitermelési ütemterve megfelel az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott követelményeknek,

b) hivatalból felülvizsgálja a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapottal érintett ásványi nyersanyagvagyonnal rendelkező bányatelekre vonatkozó érvényes kitermelési műszaki üzemi tervet, és amennyiben az nem felel meg az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározottaknak, határidő tűzésével kötelezi a bányavállalkozót a kitermelési műszaki üzemi terv módosítására és bányafelügyelet részére történő benyújtására.

(4) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti eljárásban, illetve külön kérelemre új eljárásban az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott kitermelendő mennyiségtől és kitermelési ütemtervtől – ide nem értve azt az esetet, ha a bányavállalkozó a kitermelést önhibáján kívüli okból nem tudja teljesíteni – kizárólag az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott esetekben és módon térhet el.

(5)²⁷¹ A bányafelügyelet az (1) bekezdés szerinti rendeletben az (1) bekezdés b) és c) pontja kapcsán meghatározott előírások teljesítésének elmulasztása esetén törli a bányavállalkozó bányászati jogát.

27/C. §²⁷² (1) Piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot esetén a (2) és (3) bekezdés szerinti vállalkozás az e § szerinti kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles.

(2) Kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles az a vállalkozás, amely

a) a 20. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint bányajáradék fizetésére köteles, és

b) főtevékenységként

ba) építőipari nyers- és alapanyag bányászata, valamint

bb) építési alapanyagként szolgáló termék gyártása

tevékenységi körön belül a Hatóság elnöke által rendeletben meghatározott gazdasági tevékenységet végez, és

c) a Hatóság elnöke által rendeletben megállapított piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot megelőző második adóévben az árbevétele – ide nem értve a kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3.000.000.000 forintot.

(3) Kiegészítő bányajáradék fizetésre köteles a (2) bekezdés szerinti vállalkozás kapcsolt vállalkozása a (6) bekezdés szerinti értékesítés esetén.

(4) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában főtevékenység az a TEÁOR nómenklatúra szerinti gazdasági tevékenység, amelyet a vállalkozás a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot hatálybalépését megelőző második adóév során, bármely időpontban főtevékenységként végzett.

(5) A (2) bekezdés szerinti fizetésre kötelezett az általa kitermelt, illetve feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló termék értékesítése esetén, ha a számviteli bizonylaton szereplő általános forgalmi adó nélküli tonnára vetített értékesítési ár meghaladja a Hatóság elnöke rendeletében megállapított tonnára vetített viszonyítási egységárat, kiegészítő bányajáradékot fizet. A kiegészítő bányajáradék összege a tonnára vetített értékesítési ár és a tonnára vetített viszonyítási egységár különbözete és az értékesített mennyiség szorzatának 90%-a. A számviteli bizonylaton szereplő értékesítési ár szolgáltatás költségét nem tartalmazhatja, az értékesítési ár szolgáltatás költségével nem csökkenthető.

(6) Ha (2) bekezdés szerinti fizetésre kötelezett az építési alapanyagként szolgáló terméket kapcsolt vállalkozásának értékesíti, és a kapcsolt vállalkozás a terméket a vételi árnál és a viszonyítási egységárnál magasabb értékesítési áron tovább értékesíti, a kapcsolt vállalkozás kiegészítő bányajáradékot fizet. A kiegészítő bányajáradék összege a tonnára vetített vételi ár és a tonnára vetített továbbértékesítési ár különbözete és az értékesített mennyiség szorzatának 90%-a. A számviteli bizonylaton szereplő értékesítési ár szolgáltatás költségét nem tartalmazhatja, az értékesítési ár szolgáltatás költségével nem csökkenthető.

(7) A kiegészítő bányajáradékot önbevallásban kell meghatározni, és az önbevallást a bányafelügyeletnek megküldeni. Az önbevallás megküldésével egyidejűleg a kiegészítő bányajáradékot is meg kell fizetni. A befizetett kiegészítő bányajáradék költségként számolható el.

(8) A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig. Késedelmes befizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.

(9) Ha a kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezett a (7) bekezdés szerinti önbevallási, illetve a kiegészítő bányajáradék fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a kötelezettségét hibásan teljesíti, a bányafelügyelet a terhére a meg nem fizetett kiegészítő bányajáradék általános forgalmi adó nélküli értékének 40 százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szab ki, és a meg nem fizetett kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezi. Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.

27/D. §²⁷³ (1) Ha a világörökségi helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében szükséges, a Hatóság elnöke – a világörökségről szóló törvénnyel összhangban – rendeletben meghatározza a világörökségi területre vonatkozóan az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit, valamint ha a kitermelés már megkezdődött, az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét.

(2) A bányafelügyelet a világörökségi területen található bányatelek esetében

a) az (1) bekezdés szerinti rendeletnek való megfelelést a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása vagy módosítása során vizsgálja,

b) az érvényes kitermelési műszaki üzemi tervet hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben nem felel meg az (1) bekezdés szerinti rendeletnek, kötelezi a bányavállalkozót a kitermelési műszaki üzemi terv módosítására és a módosítás kidolgozásához szükséges észszerű határidő tűzésével annak bányafelügyelet részére történő benyújtására.

(3) A bányafelügyelet a kitermelést megtiltja, ha

a) a (2) bekezdés szerinti határidőt a bányavállalkozó elmulasztja, vagy

b) a kitermelési műszaki üzemi terv módosítása iránti kérelmet végleges döntésében elutasítja vagy az eljárást megszünteti.

Üzemeltetési szabályok²⁷⁴

28. §²⁷⁵ (1) A bányavállalkozó köteles e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott műszaki-, technológiai biztonsági rendelkezések előírásait megtartani, végrehajtásukról gondoskodni.

(2)²⁷⁶ A bányavállalkozó a bányaüzembe felelős műszaki vezetőt és helyettest (a továbbiakban együtt: bányaüzemi felelős műszaki vezető) köteles megbízni. Szénhidrogén-bányaüzemben egyes speciális bányászati tevékenységek tekintetében külön bányaüzemi felelős műszaki vezető is megbízható. A bányaüzemi felelős műszaki vezetőt a bányafelügyelethez be kell jelenteni.

(3)²⁷⁷ Aki bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a bányafelügyelet részére a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, és megfelel a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének kijelöléséről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

(4)²⁷⁸ A bányafelügyelet által a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát.

(4a)²⁷⁹ A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4b)²⁸⁰ A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a bányaüzemi felelős műszaki vezetők jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét és kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a bányaüzem típusát, amelyre a bányaüzemi felelős műszaki vezető bejelentése vonatkozik.

(5)²⁸¹ A bányaüzemi felelős műszaki vezető felel az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések, a műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok bányaüzemben történő végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért, e körben a bányavállalkozó képviselőjének minősül. Felelőssége nem zárja ki a bányavállalkozó vagy beosztása, munkaköre alapján más személy felelősségét. Ha a bányaüzemi felelős műszaki vezetői megbízás egyes bányászati tevékenységek tekintetében áll fenn, a bányaüzemi felelős műszaki vezető felelőssége e körben kizárólagos.

Bányászati jog hasznosításba adása²⁸²

28/A. §²⁸³ A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a 26/A. § (6) bekezdése alapján vagy az építőipari nyers- és alapanyagokra vonatkozó e törvény és végrehajtására kiadott rendelet alapján a magyar állam javára megszerzett bányászati jogot a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben meghatározott feltételekkel és módon, meghatározott időtartamra szóló szerződéssel hasznosításba adás útján is hasznosíthatja.

28/B. §²⁸⁴ (1) A hasznosítási szerződés megkötésére a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilvános pályázatot ír ki.

(2) Zártkörű pályázat kiírására kerül sor, ha az adott ügylet megvalósítása – társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti cél megvalósítása érdekében – kiemelten indokolt, és arról a Kormány erre figyelemmel határozatban döntött.

(3)²⁸⁵ A pályázatok értékelésére a pályázat kiírója a miniszter által vezetett minisztérium részvételével legalább 3 fős bírálóbizottságot hoz létre. A bírálóbizottság javaslata alapján a nyertes pályázó személyéről a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv dönt. Nyilvános pályázat esetén a pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni, és arról valamennyi pályázót értesíteni kell. Zártkörű pályázat esetén kizárólag a pályázat érvényességének és eredményességének, valamint érvénytelenségének vagy eredménytelenségének tényét kell nyilvánosságra hozni, és arról valamennyi pályázót értesíteni kell.

(4)²⁸⁶ A hasznosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, valamint az állam nevében történő megszüntetéséhez a bányafelügyelet előzetes egyetértése szükséges. A bányafelügyelet az előzetes egyetértést megtagadja, ha a hasznosítási szerződés megkötése, módosítása vagy megszüntetése az ásványvagyon-gazdálkodás követelményeivel ellentétes vagy a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségleteinek kielégítését veszélyezteti.

28/C. §²⁸⁷ A bányászati tevékenység gyakorlásához szükséges valamennyi engedély megszerzése során a hasznosító jár el saját nevében és költségére azzal, hogy ha az engedélyek hasznosító által történő megszerzését követően a hasznosítási szerződés bármely okból megszűnik, úgy a hasznosító jogutódja a magyar állam.

28/D. §²⁸⁸ A szolgalmi jog alapítását, illetve a kisajátítást a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult kezdeményezni a hasznosító kérésére. A szolgalmi jog alapításával és a kisajátítással kapcsolatban felmerülő kiadásokat a hasznosító köteles viselni. A kiadások összegét a hasznosító köteles a kisajátítási eljárásban a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv részére megelőlegezni. A szolgalomalapítással érintett, illetve kisajátított ingatlan birtoklására és használatára a hasznosítási szerződés időtartama alatt a hasznosító jogosult.

28/E. §²⁸⁹ A hasznosítóra az e törvény bányavállalkozóra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A hasznosítóra a 41. § (2) bekezdésében és 41. § (7b) bekezdésében foglalt, a bányavállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bányászati jog törlése helyett a bányafelügyelet a hasznosítási szerződés megszüntetését kezdeményezheti.

28/F. §²⁹⁰ A hasznosítási szerződés legfeljebb 20 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal legfeljebb további 10 évi időtartammal, a hasznosító kezdeményezésére meghosszabbítható. A hasznosítási szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább 6 hónappal korábban kell kezdeményezni. A határidő elmulasztása esetén a szerződést meghosszabbítani nem lehet.

Együttes kitermelés

29. §²⁹¹ (1) Ha egy szénhidrogén-lelőhely kutatási fázisú próbatermelésére, feltárására vagy kitermelésére több bányavállalkozó jogosult, és valamennyi bányavállalkozó rendelkezik a kitermeléshez szükséges feltételekkel, úgy a szénhidrogén mező feltárására és kitermelésére a bányavállalkozóknak együttes művelési tervet kell készíteni. Az együttes művelési tervben meg kell határozni a kitermelés sorrendjét, mennyiségét és feltételeit, továbbá az ásványvagyon védelmét. A bányavállalkozók kötelesek szolgáltatni az együttes művelési terv elkészítéséhez szükséges földtani adatokat. A bányafelügyelet az adatszolgáltatást nem teljesítő bányavállalkozót kötelezi a földtani adatok szolgáltatására.

(2) A bányavállalkozók a feltárási, kitermelési tevékenységüket az együttes művelési terv alapján, de önálló műszaki üzemi terv szerint végzik. Ha a bányavállalkozók az együttes művelési tervet nem készítik el az első műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem benyújtásáig, az együttes művelési tervet a bányafelügyelet készítteti el a bányavállalkozók költségére. Ha az együttes művelési tervet a bányafelügyelet készítteti el, a műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárást az együttes művelési terv elkészítéséig felfüggeszti.

(3)²⁹² A bányavállalkozók az (1) bekezdés szerinti esetben a szénhidrogén-lelőhely feltárását, kitermelését úgy is végezhetik, hogy az egyik bányavállalkozó jogosultságában álló területről történik meg a szénhidrogén kitermelése (e § alkalmazásában a továbbiakban: tényleges kitermelés). A bányavállalkozók az együttes művelési tervet ebben az esetben is elkészítik és a bányászati tevékenységet önálló műszaki üzemi terv alapján végzik. Az a bányavállalkozó, amelynek területén tényleges kitermelést nem végeznek, ezt a tényt a műszaki üzemi tervben ismerteti.

(4)²⁹³ A (3) bekezdés szerinti tényleges kitermelés esetén a bányavállalkozók megállapodnak a költségviselésben és a tényleges kitermelésből való részesedés és annak elszámolásának szabályaiban. A megállapodást a tényleges kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelemhez kell mellékelni. A tényleges kitermelésből való részesedés mértékét a bányafelügyelet a tényleges kitermelési műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban állapítja meg.

(5)²⁹⁴ A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti tényleges kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi tervet nem hagyja jóvá, ha

a) a bányavállalkozók jogosultságában álló lelőhelyrészek ásványvagyonára vonatkozó adatok, ideértve a kihozatali tényező nagyságát is, nem ismertek,

b) az együttes művelési terv és a (4) bekezdés szerinti megállapodás nem áll rendelkezésre,

c) a kérelmezett kitermelési tevékenység ásványvagyon-veszteséget eredményezne,

d) a tényleges kitermelést végző bányavállalkozó nem igazolja a kitermelt szénhidrogén kitermelő berendezésen történő mérési lehetőségét, vagy

e) a tényleges kitermelésből való bányavállalkozói részesedés a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg.

(6)²⁹⁵ Ha a (3) bekezdés szerinti tényleges kitermelésre vonatkozó szabályok és előírások megszegése miatt ásványvagyon-veszteség keletkezik, a bányafelügyelet a veszteséggel érintett ásványvagyon mennyisége és a 20. § szerinti bányajáradék mérték alapján a kiesett bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget állapít meg.

(7)²⁹⁶ A (3) bekezdés szerinti tényleges kitermelés meghiúsulása nem eredményezi a bányavállalkozó e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti kötelezettsége alóli mentesülését.

29/A. §²⁹⁷ (1)²⁹⁸ Ha egymást fedő, vagy egymással közvetlenül vagy védőpillérek által érintkező szilárd ásványi nyersanyaglelőhely kitermelésére több bányavállalkozó jogosult, a bányavállalkozóknak feltárási, kitermelési tevékenységüket össze kell hangolniuk, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalniuk. A megállapodás létrejöttéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges. A felek a megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a bányászati tevékenységek végzésének feltételeit, meghatározva a műszaki, biztonsági és környezetvédelmi feladatok sorrendjét és a végrehajtás módját, az együttműködésre kötelezett felek költségviselésére vonatkozó szabályokat,

b) a felszíni ingatlanok igénybevételének összehangolását, és

c) az egymás tevékenységének kölcsönös biztosítására vonatkozó kifejezett rendelkezést.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást a feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez kell mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás során dönt.

A kitermelés szüneteltetése

30. §²⁹⁹ (1) A bányavállalkozó a kitermelést 12 hónapot meghaladóan – az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelkek kivételével – a bányafelügyelet engedélyével, jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján szüneteltetheti.

(2) A szüneteltetés időtartamára a miniszter a koncessziós szerződésben, más bányavállalkozó esetében a bányafelügyelet a szüneteltetésre készült műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a kieső bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget állapít meg. A bányajáradék pótlására díj nem állapítható meg, ha a kitermelés szüneteltetését elemi csapás vagy bányaveszély tette szükségessé.

(3) A kiesett bányajáradék pótlására a bányavállalkozó által fizetendő díj mértékének meghatározásánál a jóváhagyott műszaki üzemi tervet vagy az alapjául szolgáló művelési tervet kell figyelembe venni. A bányavállalkozó által fizetendő éves díj mértéke a szünetelést megelőző kitermelési műszaki üzemi tervben az utolsó évre jóváhagyott kitermelési mennyiség értéke után a 20. § szerint meghatározott bányajáradék mértékének 30%-a.

(4) Ha az építőipari nyers- és alapanyagot kitermelő bányavállalkozó hat hónapot meghaladóan nem végez kitermelést (a továbbiakban: szünetelés), az első félévben a kieső bányajáradék pótlására a bányatelek kitermelhető ásványvagyon értéke 0,5‰-nek megfelelő összeget kell fizetnie, amely hat hónapot meghaladó szünetelés esetén a második félévtől, félévenként további 0,5‰-kel növekszik. A bányatelek kitermelhető ásványvagyonának értékét úgy kell meghatározni, hogy a bányatelek szünetelést megelőző év december 31-én kitermelhető ásványvagyon mennyiségét meg kell szorozni az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben szereplő ásványi nyersanyag fajlagos értékével.

(5) A bányafelügyelet – a mélyműveléses ércbánya kivételével – hivatalból elrendeli a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését, ha

a) a kitermelés szüneteltetésének időtartama eléri a 6 évet,

b) a szünetelés időtartama eléri a 48 hónapot,

c) a bányavállalkozó a kiesett bányajáradék pótlására megállapított díjfizetési kötelezettségének felhívás ellenére határidőre nem tesz eleget vagy

d) a bányavállalkozónak a szüneteltetést követő időszakra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmét – a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv kivételével – a bányafelügyelet véglegessé vált döntésben elutasította vagy az eljárást megszüntette.

(6) A bányavállalkozó a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését elrendelő bányafelügyeleti határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül köteles a 42. § szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani.

(7) Ha a bányavállalkozó a (6) bekezdésben előírt kötelezettségét nem teljesíti vagy az általa benyújtott bányabezárási műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet véglegessé vált határozatával elutasította, vagy az eljárást véglegessé vált döntéssel megszüntette, a koncessziós szerződés alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a koncessziós szerződés megszűnik, a bányafelügyeleti engedély alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát.

(8) Ha a (7) bekezdés alapján

a) a koncessziós szerződés megszűnik, a 12. § (3) bekezdésében, vagy

b) a bányafelügyelet a bányászati jogot törli, a 26/A. § (6b) és (7) bekezdésében

foglaltakat kell alkalmazni.

Létesítési előírások

31. §³⁰⁰ (1)³⁰¹ A bányafelügyelet engedélye vagy bejelentés szükséges

a) az 1. § (1) bekezdés a)–m) pontjában meghatározott tevékenységek gyakorlásához szükséges építmények, létesítmények és berendezések, továbbá a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek és elosztóvezetékeinek építéséhez, használatbavételéhez, javításához, átalakításához, bontásához és felhagyásához, valamint

b) egyes nyomástartó berendezések építéséhez, használatbavételéhez, javításához, átalakításához

[a továbbiakban az a)–b) pont szerinti építmények együttesen: sajátos építmény].

(2) A bányafelügyelet azzal az építtetővel szemben, aki vagy amely

a)³⁰² a sajátos építményre vagy annak egy részére vonatkozó építési tevékenységet véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatónak nyilvánított engedély nélkül végzi,

b) az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott engedélytől eltérően végzi,

c) a sajátos építményre vagy annak egy részére vonatkozó építési tevékenységet bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzi,

d)³⁰³ sajátos építményt vagy annak részét a településrendezési terv és az általános érvényű kötelező építésügyi előírások és biztonsági szabályzatok megszegésével létesít, vagy

e) építési engedélyhez kötött sajátos építményt használatbavételi engedély nélkül használ

[a továbbiakban az a)–e) pont együttesen: szabálytalan építési tevékenység], bírságot szab ki, továbbá az építtetőt az a)–d) pontok esetében eltiltja a tevékenység folytatásától, az e) pont esetében eltiltja a használattól.

(3)³⁰⁴ Ha a sajátos építményt a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerint létesítették, a bányafelügyelet arra fennmaradási engedélyt adhat, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetők. Ha a sajátos építményt a (2) bekezdés d) pontja alapján létesítették, a bányafelügyelet elrendeli a sajátos építmény bontását.

(4)³⁰⁵ Nem lehet a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben bírságot kiszabni, ha az azonnal végrehajthatónak nyilvánított építési engedélyt megsemmisítették, vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte.

(5)³⁰⁶ Az építésügyi hatósági vagy az építésfelügyeleti hatósági jogkörben eljáró bányafelügyelet végleges döntése ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül lehet közigazgatási pert indítani.

31/A. §³⁰⁷ A bányafelügyelet által engedélyezett sajátos építmények tulajdonjoga – eltérő megállapodás hiányában – az építtetőt illeti meg.

Biztonsági övezet és védőpillér

32. §³⁰⁸ (1)³⁰⁹ A szénhidrogén-szállító-, földgázelosztó-, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vezeték), valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg. A vezeték és a célvezeték biztonsági övezete hatásterületnek minősül.

(2)³¹⁰ A bányászati tevékenység hatásától a lakótelepülést, a felszíni vagy föld alatti egyéb létesítményt, a vízkészletet, a folyó-, illetőleg állóvizet, műemléki ingatlant, régészeti, védett természeti területet szükség esetén védőpillér (határpillér, védőidom) kijelölésével kell megóvni. A védőpillért a tevékenység folytatása során veszélyeztetni nem lehet. A bányafelügyelet a védőpillér lefejtését vagy meggyengítését engedélyezheti, ha annak rendeltetése megszűnt, vagy ha a biztonsági és védelmi követelmények más módon is kielégíthetők.

(3)³¹¹ A biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan anyagot, épületet vagy létesítményt – e törvény hatálya alá tartozó kivételével – elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmakat és a korlátozások részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg. A biztonsági övezet csökkenthető, ha annak műszaki feltételei fennállnak.

(4) A vezeték nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant. A vezetéket úgy kell tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetet és tájképi értékét és általában a környezet elemeit a lehető legkisebb mértékben változtassa meg.

(5)³¹²

Bányatérkép

33. § (1)³¹³ A bányavállalkozó köteles a bányaműveléssel és a bányászati létesítményekkel kapcsolatos, a bányabiztonsági szabályzatokban előírt térképeket (bányatérkép) elkészíteni és a változásokkal kiegészíteni, valamint a bányabiztonsági szabályzatokban meghatározott határidőben a bányafelügyeletnek megküldeni.

(2) A bányaművelés befejeztével a bányatérkép egy példányát megőrzésre át kell adni a bányafelügyeletnek.

A bányászati és a gázipari tevékenység biztonsága és üzemi felügyelete³¹⁴

34. § (1)³¹⁵ A bányászati és a külön törvényben meghatározott gázipari tevékenységet a biztonsági előírások szerint kell végezni.

(2)³¹⁶ A biztonsági szabályzatokat a Hatóság elnöke rendeletben teszi közzé.³¹⁷

(3)³¹⁸ A bányavállalkozó, illetve a gázipari engedélyes köteles gondoskodni a biztonsági előírások megtartásának ellenőrzéséről és a tevékenység felügyeletéről, továbbá arról, hogy a személyek, a környezet és a vagyon védelmére kidolgozott üzemi szabályzatok a munkavállalók rendelkezésére álljanak.

(4) A bányavállalkozónak a bányafelügyelet által kijelölt üzemekben bányamentő, illetőleg kitörésvédelmi szolgálatról kell gondoskodni és üzemzavar elhárítási, illetőleg kitörésvédelmi tervet kell készíteni. A tervet a bányafelügyeletnek meg kell küldeni.

(5)³¹⁹ A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a bányának a fő bányaveszélyek (vízveszély, gázkitörés-veszély, sújtólégveszély, szénporrobbanás-veszély, tűzveszély, porártalom-veszély és szilikózisveszély) szempontjából való minősítését elkészítsék.

(6)³²⁰ A bányafelügyelet a bányavállalkozót, valamint a gázipari engedélyest, mint munkáltatót, arra kötelezheti, hogy írásban adjon tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről.

34/A. §³²¹ (1) A szállítóvezetékek, a gázelosztó vezetékek és a cseppfolyós propán-, butángáztartályok létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelemmel kísérése, valamint a műszaki haladás eredményeinek a gázelosztás és forgalmazás biztonságát növelő széles körű alkalmazásának elősegítése a szakági műszaki bizottságok feladata.

(2) A szakági műszaki bizottság a működési rendjét maga határozza meg, és évente legalább két bizottsági ülést tart.

(3) A szakági műszaki bizottság a tárgyévet követő év március 15-ig beszámol a Hatóság elnökének a tárgyévben elvégzett tevékenységéről.

Súlyos balesetek és súlyos üzemzavarok

35. § (1)³²² A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó és a gázipari engedélyes köteles azonnal a bányafelügyeletnek, amennyiben vízbetörés vagy bányászati hulladékkezelés során következik be, a vízvédelmi hatóságnak vagy a környezetvédelmi hatóságnak is bejelenteni. A bejelentés és vizsgálat rendjét a Hatóság elnökének rendelete szerinti bányabiztonsági szabályzatban kell meghatározni. A súlyos üzemzavar körét a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.³²³

(2) A súlyos balesetet és a súlyos üzemzavart a bányafelügyelet köteles megvizsgálni. Ennek során megállapítja a baleset, illetőleg az üzemzavar okát, és megteszi a hasonló esetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket.

Tájrendezés

36. §³²⁴ (1) A bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati vagy földtani kutatási tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (a továbbiakban együtt: tájrendezés).

(2)³²⁵ A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a 27. § és 42. § szerinti műszaki üzemi terv és az (5) bekezdés szerinti használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervének jóváhagyási eljárása során dönt. A tájrendezéssel kapcsolatos ingatlanhasználat esetén az ingatlan igénybevételi jogosultságot nem kell igazolni.

(3)³²⁶ A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások adataira vonatkozóan a bányafelügyelet nyilvántartást vezet, amelyhez az adatokat a mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője köteles a bányafelügyelet rendelkezésére bocsátani. A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások nyilvántartásában a bányafelügyelet a bányászati célú mélyfúrás tulajdonosának nevét, tulajdonjogának igazolását, valamint az e törvény végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendelet szerinti adatokat tartja nyilván.

(4)³²⁷ A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások állapotáról a tulajdonos vagy vagyonkezelő a Hatóság elnökének az e törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló rendelete szerinti kockázatelemzést készít és nyújt be a bányafelügyelethez. A tulajdonos vagy vagyonkezelő a kockázatelemzést háromévente felülvizsgálja.

(5)³²⁸ A benyújtott kockázatelemzés alapján a bányafelügyelet dönt a kockázatelemzés megfelelőségéről és a kockázat mértékéről. Ha a kockázatelemzés nem megfelelő, a bányafelügyelet határidő tűzésével új kockázatelemzés benyújtására kötelezi a tulajdonost vagy vagyonkezelőt. Ismételt elutasítás esetén a bányafelügyelet a kockázatelemzést a tulajdonos vagy vagyonkezelő költségére elkészítteti.

(5a)³²⁹ Ha a bányafelügyelet magas vagy nagyon magas kockázatot állapít meg, kötelezi a tulajdonost vagy vagyonkezelőt a tájrendezési terv 60 napon belül történő benyújtására. Egy tájrendezési tervben kell valamennyi érintett használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezését megtervezni. A bányafelügyelet a tájrendezés határidejét a tulajdonos vagy üzemeltető által a tervhez mellékelt ütemtervre figyelemmel határozza meg.

(6) Az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére az köteles, aki 2004. december 31-én a bányászati célú mélyfúrások tulajdonosa vagy vagyonkezelője volt, vagy aki ezen időpont után a mélyfúrás tulajdonjogát megszerezte vagy bányászati célú mélyfúrást létesített.

(7) A tulajdonos vagy vagyonkezelő köteles a tulajdonában vagy kezelésében lévő használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások fenntartását, műszaki biztonsági állapotának megőrzését a kőolaj- és földgázbányászati biztonsági szabályzatban foglaltak figyelembevételével biztosítani a későbbi azonos vagy más célú hasznosítás érdekében.

(8) A bányafelügyelet a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője kérelmére megállapítja, hogy a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás bányászati célra már nem alkalmas. A bányafelügyelet döntése nem jogosít a nem bányászati célú hasznosítás megkezdésére, ahhoz meg kell szerezni az arra hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyét.

(9)³³⁰ Ha a (8) bekezdés szerinti bányafelügyeleti határozat véglegessé válásától számított egy éven belül

a) a tulajdonos vagy vagyonkezelő nem kezdeményezi a nem bányászati célú hasznosítás engedélyezését az arra hatáskörrel rendelkező hatóságnál,

b) az a) pont szerinti engedély iránti kérelmet a hatóság végleges döntésével elutasította vagy az eljárást megszüntette, vagy

c) a tulajdonos vagy vagyonkezelő az a) pont szerinti engedélyben meghatározott hasznosítást nem kezdi meg

köteles ezt a tényt a bányafelügyeletnek jelezni.

(9a)³³¹ A tulajdonos vagy vagyonkezelő a (9) bekezdés szerinti esetekben az ott meghatározott határidőtől számított 60 napon belül az érintett használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás adataira vonatkozóan a (3) bekezdésben foglaltak szerinti nyilvántartáshoz adatot szolgáltat, valamint a (4) bekezdés szerinti kockázatelemzést elvégezi.

(10) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházás megvalósítása érdekében a beruházó kezdeményezheti a bányavállalkozónál, tulajdonosnál vagy a vagyonkezelőnél a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás felszámolását és a tájrendezés elvégzését. A beruházóval kötött megállapodás alapján a bányavállalkozó, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő kezdeményezheti a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás felszámolását követően a tájrendezés elvégzésére vonatkozó tájrendezési terv jóváhagyását.

(11) A (10) bekezdés szerinti esetben a tájrendezés igazolt költségeit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás beruházója viseli.

Bányakárok

37. § (1)³³² A bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult a (2) bekezdésben meghatározott károkat (bányakár) a (3)—(5) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint köteles megtéríteni.

(2)³³³ Bányakárnak minősülnek a bányászati és földtani kutatási tevékenységgel idegen ingatlanban, épületben, az ingatlan más alkotórészében és tartozékában okozott, továbbá a vízelvonás folytán keletkezett károk, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is.

(3) Nem jár kártalanítás az építményben keletkezett kárért, ha az építményt bányaművelésre fenntartott területen vagy bányatelek határain belül építési engedély nélkül vagy abban — a kárelhárítás érdekében — megszabott feltételek megsértésével emelték.

(4) A bányakártalanítást — eltérő megállapodás hiányában — pénzben kell megfizetni.

(5)³³⁴ Az esedékessé vált kártalanításban a bányavállalkozónak vagy a földtani kutatásra jogosultnak meg kell kísérelni az egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül, szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak kifizetni.

(6)³³⁵ A károsult az esedékessé vált, de az előírt határidőn belül nem teljesített kártalanítási követelését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényét a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

(7)³³⁶ Szolgalmi jog vagy kisajátítás alapján elhelyezett bányászati létesítmény által az ingatlan rendeltetésszerű használatában keletkezett hátrány nem bányakár. Az akadályoztatásért vagy egyéb hátrányért (pl. az ingatlan forgalmi értékében bekövetkezett csökkenésért) járó kártalanítást az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) részére a szolgalom alapításakor, illetőleg a kisajátítási eljárás során kell megállapítani.

Felszíni ingatlantulajdon korlátozása

38. §³³⁷ (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles tűrni, hogy a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult az ingatlanon megfigyeléseket, méréseket végezzen, jeleket helyezzen el. A bányavállalkozó, valamint a földtani kutatásra jogosult e tevékenységével és az ingatlan rendeltetésszerű használatának ideiglenes akadályozásával vagy zavarásával okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint téríti meg.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy a használaton kívüli mélyfúrás 36. § (4) bekezdése szerinti tulajdonosa vagy vagyonkezelője a mélyfúrás tájrendezését elvégezze. A tájrendezés során okozott károkat a mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint téríti meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységnek minősül a szeizmikus mérések helyszínére történő behajtás, a mérési pontok és nyomvonalak kitűzése, a mérések elvégzése, ideértve a többdimenziós szeizmikus méréseket és a felvételezést is. A geofizikai mérések elvégzése nem minősül a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld időleges más célú hasznosításának.

(4) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték, egyéb gáz- és gáztermékvezeték, valamint a kutatási műveletekhez szükséges berendezés elhelyezése érdekében – megállapodás hiányában – a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője, továbbá az előkutatás végzésére jogosult az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti.

(5) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemelésének – beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is – időtartamára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltető az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalmi jog alapítását igényelheti. Az e törvény hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök, technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője a biztonsági övezet mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti.

(6) A szolgalom alapján a bányavállalkozó, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője és az előkutatás végzésére jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bővítés, az üzemelés és a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására. Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.

(7) A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetőjének és az előkutatás végzésére jogosultnak az ingatlan tulajdonosával, vagyonkezelőjével vagy használójával – harminc napos válaszadási határidőt tartalmazó ajánlat megküldésével – kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Ha a használattal érintett ingatlan közös tulajdonban áll, a megállapodáshoz a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségi hozzájárulása szükséges. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt megtéríteni.

(8) Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást vélelmezni kell az olyan tulajdonostárs részéről, akinek a megállapodás tervezetének közlése

a) nem lehetséges, mert

aa) személye bizonytalan vagy

ab) lakcíme, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy

b) meghiúsul, mert a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste”, „elköltözött”, „ismeretlen” vagy „kézbesítés akadályozott”.

(9) A (8) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásában a tulajdonostárs személye bizonytalannak minősül, ha

a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján vagy

b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja nem állapítható meg.

(10) Közterületen elhelyezendő bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték elhelyezésére vagy üzemeltetésére szolgalmi jogot alapítani nem lehet. A bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték közterületen történő elhelyezését, illetve üzemeltetését a közterület tulajdonosa tűrni köteles. A közterület igénybevételével – beleértve a közterület használati korlátázását is – okozott károkért az építtető kártalanítást fizet.

(11) Nem lehet szolgalmi jogot alapítani, ha a bányászati létesítmény, a szénhidrogén-szállítóvezeték és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét érinti. Az ilyen terület építési tevékenységgel történő igénybevételére és a létesítmények üzemeltetésére az érintetteknek megállapodást kell kötni. A megállapodás alkalmas az építési jogosultság igazolására. A megállapodás nem korlátozhatja a (6) bekezdésben foglalt jogokat.

(12) Nem alapítható szolgalom, ha a 32. § (4) bekezdése szerinti feltételek nem teljesülnek.

(13) Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a bányafelügyelet állapítja meg. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:27. §-ában és 5:164. §-ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik.

(14) A szolgalom alapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni a szolgalom célját és a szolgalom gyakorlása megkezdésének várható időpontját. A kérelemhez mellékelni kell

a) a szolgalom alapítására vonatkozó szerződéses ajánlatot és annak közlését vagy a közlés sikertelenségét igazoló okiratot,

b) az ingatlan szolgalommal érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot és területkimutatást és

c) a szolgalom alapítását kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésére áll.

(15) A bányafelügyelet a szolgalom alapítása esetén fizetendő kártalanítás megállapítására az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt rendel ki, kivéve, ha a szolgalom alapítását kérő a szerződéses ajánlatát egy évnél nem régebbi igazságügyi szakértői vélemény alapján adta meg, és az igazságügyi szakértői véleményt a kérelméhez mellékeli. A szakértői vélemény ügyfelek részére történő megküldéséről a bányafelügyelet hivatalból gondoskodik.

(16) A szolgalom alapítási eljárás eljárási költségeit – ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit is – a szolgalom alapítását kérő viseli.

(17) A bányafelügyelet a kérelemnek helyt adó határozatában külön rendelkezik a szolgalom alapításából eredő kárért megállapított kártalanítás mértékéről és az ingatlan birtokba bocsátásának időpontjáról. A bányafelügyelet a szolgalom alapítására vonatkozó végleges határozatával megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A határozathoz mellékelni kell az ingatlannak a szolgalommal érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(18) A kártalanítási összeget a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni és az azt követő 8 napon belül kell a bányafelügyelet részére a megfizetést igazolni.

(19) A kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, ha

a) a kártalanításra jogosult a kártalanítási összeget nem veszi át,

b) a kártalanításra jogosult lakóhelye, székhelye ismeretlen,

c) a kártalanításra jogosult fizetési számlát nem jelöl meg és

ca) a kártalanítás fizetési számláról történő készpénzkifizetéssel, postai úton történő kifizetése eredménytelen vagy

cb) a kártalanításra jogosult magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel nem rendelkezik, vagy

d) a kártalanítás tekintetében számlakiállítási kötelezettséggel terhelt kártalanításra jogosult a határozat véglegessé válását követő 8 napon belül nem küldi meg a számlát a szolgalom alapítást kérő részére.

(20) Ha a szolgalom alapítását kérő és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában az eljárás alatt egyezséget kötött, a bányafelügyelet az egyezséget határozatába foglalja. A kártalanítás tárgyában kötött, a bányafelügyelet által jóváhagyott egyezséget a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni.

(21) A bányafelügyelet döntésével szemben indított közigazgatási per során

a) a pert a szolgalom alapítást kérő ellen is meg kell indítani, a keresetlevelet a szolgalom alapítására vonatkozó döntés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani,

b) a bányafelügyelet a keresetlevelet az ügy irataival együtt három napon belül továbbítja a bírósághoz,

c) ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában – a szolgalom alapítást kérőnek a perbeállítása, illetve a szolgalom alapítást kérőnek az azonnali jogvédelem iránt előterjesztett kérelemre vonatkozó nyilatkozattételére rendelkezésre álló öt nap lejártától számítottan vagy a perbeállítás szükségtelensége és a nyilatkozat rendelkezésre állása esetén – az iratoknak a bírósághoz érkezését követő öt munkanapon belül határoz, és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek,

d) a bíróság – tárgyalás tartása iránti kérelem esetén vagy, ha a tárgyalást maga tartja szükségesnek, és a keresetlevél a bíróság intézkedése nélkül alkalmas a tárgyalás kitűzésére – a keresetlevél beérkezését követő harminc napon belül tárgyalást tart,

e) a szolgalom jogalapjának vitatása esetén a bíróság a jogalap tekintetében harminc napon belül közbenső ítélettel döntést hoz, kivéve, ha

ea) a jogalap tekintetében igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor; ebben az esetben a közbenső ítéletet a szakértői vélemény előterjesztését követő tizenöt napon belül kell meghozni vagy

eb) a per ezen határidőn belül befejezhető.

(22) A koncessziós szerződésben az állam által vállalt kisajátítással kapcsolatban felmerült kiadásokat (kártalanítás, eljárási költségek stb.) a bányavállalkozó viseli. A kiadások összegét a bányavállalkozó a kisajátítási eljárásban az állam képviseletében eljáró szervezetnek megelőlegezi. Egyéb esetben a bányászati célból történő kisajátítást a bányavállalkozó harmadik személy kisajátítást kérőként kérheti, a kisajátítással kapcsolatos kártalanítást, költségeket a bányavállalkozó megfizeti. A kisajátított ingatlan mindkét esetben az állam tulajdonába kerül, a kisajátított ingatlanon – a bányászati jogosultság időtartama alatt – a bányavállalkozót megilletik az ingatlan birtoklására és ingyenes használatára vonatkozó jogok.

(23) A bányászati célú kisajátítás esetén a bányavállalkozó kisajátított ingatlanra vonatkozó használati jogát az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált kisajátítási határozat alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

(24) Ha a bányászati célú kisajátítás feltételei állami tulajdonban álló ingatlan tekintetében állnak fenn, akkor az ingatlan tekintetében szolgalomalapítási eljárást kell lefolytatni a bányavállalkozó kérelmére attól függetlenül, hogy a bányászati célú igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát kizárja.

38/A. §³³⁸ (1) A gázellátásról szóló külön törvény szerinti elosztói engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa és a vezetékes propán-, butángáz szolgáltató (a továbbiakban együtt: engedélyes) idegen ingatlan használatára

a) előmunkálati jogot,

b) vezetékjogot,

c) használati jogot, illetve

d) kisajátítást

kérhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során

a) a jelek elhelyezésével, a mérésekkel, a vizsgálatokkal,

b) a létesítmények elhelyezésével, illetőleg azok megközelítésével, az azokon való munkavégzéssel,

c) az ingatlan használatának akadályozásával (korlátozásával), valamint piaci értékének csökkenésével

okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának, használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.

(3)³³⁹ Az (1) bekezdésben felsorolt jogok egyéb kivett helyen is kizárólag a kivett hely jogosítottja előzetes hozzájárulásával gyakorolhatók.

(4) Az (1) bekezdés szerinti jogok megszűnése esetén az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani.

(5)³⁴⁰ Előmunkálati jog, vezetékjog, valamint használati jog az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodása alapján keletkezik. Ha a használattal érintett ingatlan közös tulajdonban áll, a megállapodáshoz a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségi hozzájárulása szükséges. Megállapodás hiányában az előmunkálati jogot, a vezetékjogot, valamint a használati jogot a bányafelügyelet engedélyezi.

(5a)³⁴¹ Közterületen elhelyezendő elosztóvezetékre vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítményre és ezek közterületet érintő biztonsági övezetére vezetékjogot vagy használati jogot alapítani nem lehet. Az elosztóvezeték vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítmény közterületen történő elhelyezését a közterület tulajdonosa tűrni köteles. A közterület igénybevételével – beleértve a közterület használati korlátázását is – okozott károkért az építtető köteles kártalanítást fizetni.

(5b)³⁴² Nem lehet vezetékjogot vagy használati jogot alapítani akkor sem, ha az elosztóvezeték vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítmény vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét érinti. Az ilyen terület építési tevékenységgel történő igénybevételére és a létesítmények üzemeltetésére az érintetteknek megállapodást kell kötni. A megállapodás alkalmas az építési jogosultság igazolására. Amennyiben a vezeték biztonsági övezete a vasúti pályával, folyóvizekkel vagy csatornával szomszédos idegen ingatlant is érinti, és a biztonsági övezet csökkentésére nincs lehetőség, a szomszédos idegen ingatlanra vezetékjogot kell alapítani.

(5c)³⁴³ Az (5b) bekezdés szerinti megállapodás a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 31. § (2) bekezdés c) pontjában és (4) bekezdésében, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (9) bekezdésében, 18. §-ában, 24. § (3), (5) és (6) bekezdésében meghatározott korlátozásoknál nagyobb mértékben nem korlátozhatja a 38/C. § (5) bekezdés a)–c) pontjában és a 38/D. § (2) bekezdésében foglalt jogokat.

(5d)³⁴⁴ Az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai építése kapcsán kiváltásra, illetve kiépítésre kerülő elosztóvezeték esetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (1) bekezdése, illetve a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44. § (1) bekezdése szerinti építtető külön kérelme nélkül a hatóság – az összes kiváltással, illetve kiépítéssel érintett ingatlan vonatkozásában, melyek nem tartoznak az (5a) vagy az (5b) bekezdés hatálya alá – a létesítési engedélyezési eljárás keretében rendelkezik a vezetékjoggal kapcsolatosan.

(5e)³⁴⁵

(5f)³⁴⁶ A hatóság a vezetékjogi rendelkezést tartalmazó véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Ha a vezetékjog nem az egész földterületet, hanem annak csak egy részletét érinti, akkor a hatósági határozathoz mellékelni szükséges az ingatlannak a vezetékjoggal érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(6) A felszíni ingatlan korlátozására vonatkozó jogok tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(7)³⁴⁷ Az (5) bekezdés szerinti közös tulajdonban álló ingatlan esetében a megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást vélelmezni kell az olyan tulajdonostárs részéről, akinek a megállapodás tervezetének közlése

a) nem lehetséges, mert

aa) személye bizonytalan vagy

ab) lakcíme, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy

b) meghiúsul, mert a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste”, „elköltözött”, „ismeretlen” vagy „kézbesítés akadályozott”.

(8)³⁴⁸ A (7) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásában a tulajdonostárs személye bizonytalannak minősül, ha

a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy

b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja nem állapítható meg.

(9)³⁴⁹

(10)³⁵⁰ Az (5d) és (5f) bekezdés rendelkezéseit az elosztóvezetékekhez tartozó gázfogadó és nyomásszabályozó állomásokra is alkalmazni kell, azzal, hogy a bányafelügyelet az (5d) bekezdés szerinti eljárásban használati jogot állapít meg.

Előmunkálati jog

38/B. §³⁵¹ (1) A gázelosztó-vezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték) létesítésével kapcsolatban az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa előmunkálati jog engedélyezését kérheti.

(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa kártalanítás ellenében köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.

Vezetékjog³⁵²

38/C. §³⁵³ (1) Az elosztóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére, illetve üzemeltetésére, kártalanítás ellenében, az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa javára a bányafelügyelet a biztonsági övezet mértékének megfelelően vezetékjogot állapíthat meg, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.

(2)³⁵⁴ A véglegessé vált határozattal a bányafelügyelet – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére.

(3)³⁵⁵ Ha a vezetékjog az ingatlan tulajdonosának az engedélyessel vagy az elosztóvezeték tulajdonosával kötött megállapodása alapján jön létre, a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A vezetékjog a gázelosztó-vezeték mindenkori engedélyesét vagy tulajdonosát illeti meg, és az ingatlant terheli.

(4)³⁵⁶ A vezetékjog a véglegessé vált határozat, illetve a tulajdonos hozzájárulása alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(5) Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

a) az elosztóvezetéket – a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt – elhelyezheti és üzemeltetheti,

b) az elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja,

c) a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet, fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatja,

d)³⁵⁷ a miniszternek a vízgazdálkodásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint az elektronikus hírközlésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, keresztezhet.

(6) A bányafelügyelet határozatával alapított vezetékjog megszűnik, ha az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azokat véglegesen eltávolítja. A vezetékjog megszűnését az engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek. A bányafelügyelet a vezetékjog megszűnését az engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosának bejelentése, vagy annak hiányában az ingatlantulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése alapján hivatalból határozatban állapítja meg.

(7)³⁵⁸ A vezetékjog megszűnése esetén a bányafelügyelet a vezetékjog megszűnését megállapító véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére.

Használati jog

38/D. §³⁵⁹ (1)³⁶⁰ Az elosztóvezetékhez tartozó gázfogadó állomás, mérőállomás, körzeti vagy egyedi nyomásszabályozó állomás, vezetékes propán-, butángáz-szolgáltatás esetén a propán-, butángázok és ezek elegyeinek tárolására szolgáló tartály, konténer idegen ingatlanon történő elhelyezésére, illetve üzemeltetésére, kártalanítás ellenében, az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa javára a bányafelügyelet a biztonsági övezet mértékének megfelelően használati jogot állapíthat meg, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.

(2) A használati jogra a 38/C. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa a használati jog alapján az idegen ingatlanon elhelyezett létesítményeket – legfeljebb a biztonsági övezet mértékéig – bekerítheti.

(3) A használati jog esetében a 38/C. § (5) bekezdés d) pontja nem alkalmazható.

38/E. §³⁶¹

A földgáz célvezetékkel kapcsolatos jogok³⁶²

38/F. §³⁶³ A célvezeték létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos idegen ingatlant terhelő jogok alapítása, fennállása, megszüntetése tekintetében a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

Építési tilalom és korlátozások

39. §³⁶⁴ (1) A bányavállalkozó a 26/B. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül kérheti a bányafelügyelettől, hogy az kezdeményezze az illetékes építésügyi hatóságnál a mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre megállapított bányatelek határai közt fekvő ingatlanra építési és telekalakítási tilalom elrendelését. Az ebből eredő károkat a bányavállalkozó az ingatlan tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) köteles megtéríteni. Nem kérheti a bányavállalkozó az építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését, ha a bányatelket az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be.

(2)³⁶⁵ A bányavállalkozó a bányatelket vagy biztonsági övezetet érintő valamennyi építési vagy telekalakítási eljárásban ügyfélnek minősül. Ha a bányavállalkozó az építéshez vagy telekalakításhoz olyan feltételek előírását kezdeményezi, amelyek kifejezetten a bányaművelés okozta hátrányok elkerülését célozzák, úgy köteles az ebből eredő, még meg nem térített károkat az ingatlan tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) megtéríteni.

(3)³⁶⁶ A területrendezési tervek, illetőleg a településrendezési terv kidolgozásánál – a bányafelügyelet megkeresésével – figyelembe kell venni a nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyont tartalmazó területeket. A bányafelügyelet javaslatára a megállapított bányatelek területén a helyi építési szabályzatban területfelhasználási, illetőleg építési korlátozásokat lehet életbe léptetni.

(4)³⁶⁷ A bányafelügyelet a bányászati tevékenység befejezését követően megkeresi az illetékes települési önkormányzatot a bányászati tevékenységgel vagy megszüntetett sajátos építményekkel veszélyeztetett ingatlanra vonatkozó építési tilalom vagy korlátozás elrendelése érdekében.

(5)³⁶⁸ A bányafelügyelet a bányatelek törlését követően az (1) bekezdés alapján elrendelt építési és telekalakítási tilalom törlése érdekében megkeresi az illetékes települési önkormányzatot.

40. §³⁶⁹

Bírság, intézkedések és biztosítékok

41. §³⁷⁰ (1)³⁷¹ A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, aki vagy amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújtja és a jogsértő magatartás abbahagyására, valamint a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére kötelezi. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki

a)³⁷²

b) bányászati koncesszió vagy bányafelügyeleti engedély nélkül ásványi nyersanyagot termel ki, vagy geotermikus energiát hasznosít,

c) külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki vagy geotermikus energiát hasznosít,

d)³⁷³

e)³⁷⁴

(1a)³⁷⁵ A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, amely bányászati hulladékkezelési tevékenységet engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végez vagy végeztet, bírsággal sújtja és eltiltja a szabálytalanul végzett tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogellenes állapot megszüntetésére.

(2)³⁷⁶ Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását megtilthatja, az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez nem lehetséges, a tájrendezést, vagy a bányavállalkozó bányászati jogát törölheti, amely esetben a 26/A. § (6)–(7) bekezdését is alkalmazni kell. Koncesszió esetén a bányafelügyelet a koncessziós szerződés megszüntetését is kezdeményezheti.

(3)³⁷⁷ Szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt

a)³⁷⁸ a bányafelügyelet engedélye nélkül vagy attól eltérően,

b) e törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével,

c)³⁷⁹ a felügyeleti díj vagy a bányajáradék megállapításával összefüggő, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettség hibás, késedelmes teljesítésével vagy annak elmulasztásával,

d) a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,

e) a geotermikus energia kutatására, kinyerésére, hasznosítására vonatkozó szabályoktól eltérően

f)³⁸⁰ az ásványvagyonban bekövetkezett változásra vonatkozó éves adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítésével, illetve annak elmulasztásával

gyakorolja.

(3a)³⁸¹ A szabálytalan bányászati tevékenység végzése során kitermelt ásványi nyersanyag tulajdonjoga akkor száll át a bányavállalkozóra, ha a bányafelügyelet az eredeti állapot helyreállítását nem rendelte el és a bányavállalkozó a bányajáradékot megfizette.

(3b)³⁸² A bányafelügyelet a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények közül azt alkalmazza, amely a leghatékonyabban szolgálja a jogsértő állapot megszüntetését. A bányafelügyelet a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.

(3c)³⁸³ Ha a bányavállalkozó a kitermelést engedély nélkül szüneteltette, a bányafelügyelet a bányavállalkozót az engedély nélküli szüneteltetés időtartamára a 30. § (3) bekezdése alapján számított díj megfizetésére kötelezi. Ha a bányavállalkozó a 30. § (4) bekezdése szerinti szünetelés időtartamára az elmaradt bányajáradék pótlására vonatkozó díj megfizetését nem teljesítette, a bányafelügyelet a bányavállalkozót a szünetelés időtartamára vonatkozó, elmaradt bányajáradék pótlására vonatkozó díj megfizetésére kötelezi.

(3d)³⁸⁴ Ha a bányafelügyelet a 43. § (3) bekezdése szerinti hatásköreiben lefolytatott eljárásai alapján az első szankcionált jogsértést követő két éven belül újabb három jogsértést állapít meg, a negyedik jogsértés esetén a bányavállalkozó bányászati jogát törli.

(4)³⁸⁵ A bányafelügyelet azt a természetes vagy jogi személyt, aki, illetőleg amely külön jogszabály hatálya alá tartozó, a bányafelügyelet által kiadott hatósági engedélyhez kötött gázipari tevékenységet (földgáz tárolása, vezetéken történő elosztása, szállítása, egyéb gázok vezetéken történő szállítása, cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei vezetéken történő elosztása, tartályban vagy palackban történő forgalmazása) engedély nélkül végez, bírsággal sújtja és eltilthatja a tevékenység folytatásától.

(5)³⁸⁶ Azt a (4) bekezdésben meghatározott gázipari tevékenység végzésére jogosult engedélyest, amely a tevékenységét jogszabályban vagy a bányafelügyelet határozatában foglalt előírásoktól eltérően gyakorolja, a bányafelügyelet bírsággal sújtja és a tevékenységét felfüggesztheti vagy a bányafelügyelet által kiadott engedélyt visszavonhatja. Abban az esetben, ha az intézkedés a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó földgázipari tevékenységet érint, a bányafelügyelet a javasolt intézkedésről értesíti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt.

(6) A bírság ismételten kiszabható.

(7)³⁸⁷ A bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének pénzügyi fedezetére a miniszter a koncessziós szerződésben, a bányafelügyelet az engedélyben a bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írja elő. E pénzügyi fedezetnek ki kell terjednie a bányakárok megtérítésére, valamint a tájrendezési kötelezettség teljesítésére – ideértve a hulladékkezelő létesítmények környezeti kárait és rehabilitációs munkálatait – is.

(7a)³⁸⁸ A bányászati tevékenységből származó államot terhelő tájrendezési kötelezettség esetén biztosítékadási kötelezettség nem írható elő.

(7b)³⁸⁹ Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre biztosítékadási kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet – a kötelezettség teljesítéséig – a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását megtiltja. Ha a bányavállalkozó nem tett eleget a biztosítékadási kötelezettségének a bányafelügyelet bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását megtiltó határozatának véglegessé válását követő kilencven napon belül, a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát, amely esetben a 26/A. § (6)–(7) bekezdését kell alkalmazni. A kilencvennapos határidő jogvesztő határidőnek minősül.

(8)³⁹⁰

(9)³⁹¹ Amennyiben a (4)–(5) bekezdésben foglalt eljárások során a bányafelügyelet megállapítja, hogy az ügy más hatóság hatáskörébe is tartozik, haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatáskörrel rendelkező hatóságot.

41/A. §³⁹² (1)³⁹³ A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely

a) a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítményekre vonatkozó tűzvédelmi jogszabályokban vagy tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat megszegi,

b) a bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörébe tartozó nyomástartó berendezést vagy tároló tartályt előzetes vizsgálat nélkül vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, vagy az engedély hatályának lejárta után üzemben tart,

c)³⁹⁴ a bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörébe tartozó nyomástartó berendezés vagy tároló-tartály üzemeltetésére vonatkozó biztonsági szabályokat megszegi, vagy a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló rendeletben előírt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti,

d) a földgáz, a kőolaj, a kőolajtermék, valamint az egyéb gáz és gáztermék vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására vagy az ehhez szükséges létesítmények biztonsági övezetére vonatkozó, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírtakat megszegi,

e) a bányatelekkel kapcsolatos rendelkezéseket vagy a bányabiztonsági szabályzatok előírásait megszegi, vagy

f)³⁹⁵ a földtani kutatási munka megkezdését vagy befejezését a bányafelügyeletnek nem jelenti be,

g)³⁹⁶ e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a villamos berendezés és készülék, a villamos fogyasztó berendezés létesítésére és üzemben tartására vonatkozó biztonsági előírást megszegi,

h)³⁹⁷ a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó polgári robbantási tevékenységre vonatkozó biztonsági szabályokat vagy a hatósági határozatban előírtakat megszegi.

(1a)³⁹⁸

(1b)³⁹⁹

(2) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörébe tartozó tevékenységgel összefüggésben

a) a munka egészséges és biztonságos végzésére vagy annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,

b) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, vagy a kivizsgálást – ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását – akadályozza,

c) munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, vagy

d) munkáltatóként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, vagy a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.

(3) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a munkáltatót, aki az e törvényben meghatározott súlyos üzemzavarral, valamint bányászati munkabalesettel kapcsolatos azonnali bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, valótlan adatot közöl, az üzemzavar valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza.

(4)⁴⁰⁰ A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt az általa nyilvántartásba vett személyt, aki adatváltozás-bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5)⁴⁰¹ A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a bányaüzemi felelős műszaki vezetőt, aki a 28. § (5) bekezdésében foglaltakat, a műszaki üzemi tervben foglalt rendelkezések végrehajtását, továbbá a műszaki előírások, a bányabiztonsági szabályok, a munkabiztonsági, a környezetvédelmi vagy az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok bányaüzemben történő betartását, valamint annak ellenőrzését elmulasztja.

(6)⁴⁰² A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a bányászati hulladékok kezeléséről szóló rendelet szerinti illetékes személyt, aki a rendeletből eredő feladatait elmulasztja.

(7)⁴⁰³ A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló rendelet szerinti gázforgalmazói engedélyest, aki a nyomástartó berendezés használatbavételére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

(8)⁴⁰⁴ A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt, a 3. § (1a) bekezdésében meghatározott személyt, aki a 25. § (2a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti.

(9)⁴⁰⁵ A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt

a) a hites bányamérőt,

b) a nyomástartó berendezést vizsgáló szakembert vagy felügyeleti személyt és

c) a földtani szakértőt,

aki a tevékenységére, továbbá a hites bányamérő tekintetében a bányatérképre is vonatkozó, az e törvény végrehajtására szolgáló jogszabályokban meghatározott követelményeket megsértette.

(10)⁴⁰⁶ Ha a hites bányamérő, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy, valamint a földtani szakértő a (9) bekezdés szerinti követelményeket, továbbá a bányaüzemi felelős műszaki vezető az (5) bekezdés szerinti követelményeket úgy sértette meg, hogy ezzel a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott súlyos üzemzavart, súlyos balesetet vagy harmadik személynek igazoltan egymillió forint értéket meghaladó kárt okozott, a bányafelügyelet – bírság kiszabása mellett – legfeljebb két évre eltilthatja a tevékenység folytatásától.

41/B. §⁴⁰⁷ (1)⁴⁰⁸ A 41. § (1), (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 41/A. § (5) és (10) bekezdésében meghatározott jogsértések esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.

(2) A bányafelügyelet nem alkalmazhat közigazgatási szankciót, ha

a) a jogsértő magatartásnak a bányafelügyelet tudomására jutásától számított egy év, vagy

b) az elkövetéstől számított

ba) a 41/A. § (1) bekezdés d) pontja esetében tíz év,

bb) egyéb esetben öt év

eltelt.

(3) A tevékenységtől történő eltiltás hatálya a 41. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott esetekben a döntés véglegessé válásától számított 6 hónapnál hosszabb időre nem szólhat.

41/C. §⁴⁰⁹ (1) A bányafelügyelet a robbantásvezetőt, a robbantómestert kétéves időtartamra eltiltja a tevékenység gyakorlásától, ha halmozottan vagy egy éven belül ismétlődően megszegi a vonatkozó biztonsági szabályokat, vagy szabályszegésével súlyos balesetet vagy súlyos üzemzavart okoz.

(2) Az eltiltást követően a robbantásvezető vagy a robbantómester az engedélye szerinti tevékenységet akkor folytathatja, ha a robbantásvezetői, illetve robbantómesteri engedély meghosszabbítására előírt tanfolyamon részt vett és sikeres vizsgát tett.

41/D. §⁴¹⁰ Ha a robbanóanyag-gyártó létesítmény, -építmény, -épület, -műtárgy, -tűzszakasz, -helyiség, -szabadtér biztonsági felülvizsgálata során az ellenőrző szerv a létesítmény nem kielégítő biztonságát állapítja meg, a munkavédelmi hatóság a létesítmény vagy annak egyes részei üzemeltetését – a kielégítő biztonság ismételt megvalósításáig – felfüggeszti.

Bányabezárás, mező felhagyás

42. § (1)⁴¹¹ A kitermelés befejezésekor a bányabezárásra, a szénhidrogén mező felhagyására kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során vizsgálni kell a megszűnt bánya föld alatti térségeinek és egyéb közcélra hasznosítható létesítményeinek, illetve a felhagyott szénhidrogéntelepnek más célú hasznosítási lehetőségét is. Ennek során figyelemmel kell lenni a meddőhányó(k) hasznosítására és megszüntetésére.

(2) A hasznosításra nem kerülő föld alatti bányatérséget olyan állapotban szabad felhagyni, hogy az sem a környezetre, sem a felszínre veszélyt ne jelentsen.

(3)⁴¹² A föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítására készített műszaki tervet a bányafelügyelet engedélyezi, és annak végrehajtását ellenőrzi.

(4)⁴¹³ A bányafelügyeletnek a (3) bekezdésben meghatározott engedélyében az érintett önkormányzat hozzájárulása alapján intézkednie kell a közüzemi vízellátást szolgáló létesítmények megszüntetéséről vagy közérdekből történő további üzemeltetéséről.

(5)⁴¹⁴ A bányavállalkozó a bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez az ingatlan igénybevételi jogosultságát igazoló okiratot akkor köteles mellékelni, ha a bányabezárás során ásványi nyersanyag kitermelést – ide nem értve a végállapoti rézsűk és bányatalp kialakítását – is tervez.

(6)⁴¹⁵ Az építőipari nyers- és alapanyag kitermelésének befejezésekor a bányabezárásra kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy igénybejelentés esetén a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül a bányászati jog jogosultjával megkötött, bányászati jog átruházásáról szóló megállapodást küldje meg. A megkereséssel egyidejűleg a bányafelügyelet a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárást a bányászati jog átruházása tárgyában létrejött megállapodás megküldéséig, de legfeljebb az igénybejelentés megtételére nyitva álló határidő leteltéig felfüggeszti.

(7)⁴¹⁶ Ha az átadó és a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv között a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül nem jön létre megállapodás az átruházás feltételeire vonatkozóan, a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult a határidő leteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulni a bányászati jog jogosultja jognyilatkozata pótlása céljából.

III/A. RÉSZ⁴¹⁷

AZ ENERGETIKAI ÉS IPARI EREDETŰ SZÉN-DIOXID GEOLÓGIAI TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

42/A. § E rész és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló kormányrendelet alkalmazásában:

1. bezárást követő időszak: tárolóhely bezárása utáni időszak, beleértve a bányafelügyeletnek történő felelősségátadás utáni időszakot is;

2.⁴¹⁸ szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás: a potenciális tárolókomplexumok felmérése szén-dioxid geológiai tárolása céljából a felszín alá behatoló olyan tevékenységekkel, mint a potenciális tároló-komplexum rétegeivel kapcsolatos földtani információk fúrással történő megszerzése, valamint a tárolóhely jellemzőinek megállapítása céljából végzett próbabesajtolás;

3. geológiai formáció: olyan litosztratigráfiai egység, amelyen belül kőzetrétegek különíthetők el és térképezhetők fel;

4. hozzáadott anyagok: olyan anyagok, amelyek a szén-dioxid tárolóhelyen belüli mozgásának ellenőrzése vagy megfigyelése érdekében szándékosan kerülnek hozzáadásra a szén-dioxid-áramhoz;

5. jelentős kockázat: káresemény valószínűségének és a várható kár nagyságának olyan együttese, amely fennállása esetén az adott tárolóhely vonatkozásában bizonytalanná válik a szén-dioxidnak a környezet és az emberi egészség védelme szempontjából biztonságos geológiai tárolása;

6. jelentős rendellenesség: a besajtolási vagy a tárolási műveletben vagy a tárolókomplexum állapotában bekövetkező olyan rendellenesség, amely a szivárgás kockázatát hordozza magában, vagy kockázatot jelenthet a környezetre vagy az emberi egészségre;

7. jelentős változás: a tárolási engedélyben foglaltakhoz képest bekövetkező olyan változás, amely a tárolási tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolhatja;

8. korrekciós intézkedés: a jelentős rendellenesség vagy a szivárgás megszüntetése érdekében hozott olyan intézkedés, amely célja a tárolókomplexumból való szén-dioxid-szivárgás megelőzése vagy annak megszüntetése;

9. szállítóhálózat: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő szén-dioxid-szállítóvezetékek hálózata;

10. szállítóhálózat üzemeltetője: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a szén-dioxid-szállítóvezetéket üzemelteti és a szállítóvezeték felett ellenőrzést gyakorol;

11. szén-dioxid-áram: az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid-elkülönítési folyamatokból származó, terméknek nem minősülő anyagáram;

12. szén-dioxid geológiai tárolása: a szén-dioxid-áramoknak a földfelszín alatti geológiai formációkba történő besajtolása az ott megvalósuló tárolással együtt;

13. szén-dioxid-szállítóvezeték: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is;

14. szivárgás: szén-dioxid eltávozása a tárolókomplexumból;

15. tárolóhely: egy földtani szerkezetnek az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid föld alatti tárolására használt, meghatározott kiterjedésű térrésze, az ehhez kapcsolódó felszíni és besajtoló berendezésekkel együtt;

16. tárolóhely bezárása: a bányafelügyelet engedélye alapján a szén-dioxid-besajtolás végleges befejezése céljából a tárolóhely műszaki lezárása és a besajtolóberendezések eltávolítása;

17. tárolókomplexum: a tárolóhely és azok a környező földtani összletek, amelyek hatással lehetnek a tárolás biztonságosságára;

18. üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a tárolóhelyet üzemelteti, a tárolóhely felett ellenőrzést gyakorol, és a tárolóhely műszaki üzemeltetése felett meghatározó gazdasági befolyással rendelkezik;

19. vízoszlop: a víztest felülete és mederfenéki üledéke között elhelyezkedő, függőleges értelemben vett folytonos víztömeg.

Tárolókapacitás felmérése

42/B. § A bányafelügyelet felmérést végez az ország területén rendelkezésre álló, szén-dioxid geológiai tárolására potenciálisan alkalmas földtani szerkezetekről és ezek kapacitásáról.

A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély⁴¹⁹

42/C. §⁴²⁰ (1) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás a bányafelügyelet által kiadott szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély alapján végezhető.

(2) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély jogosítottja kizárólagosan jogosult a kutatási területen a kutatási tevékenység elvégzésére.

(3) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély megadásának feltétele, hogy az üzemeltető rendelkezzen kutatási blokkonként 200 millió forint kutatási biztosítékkal. A kutatási biztosíték összege – a kutatási blokkok számától függetlenül – legfeljebb 1 milliárd forint lehet. A kutatási biztosítéknak a várható tevékenység végzésével okozott károk tájrendezési és környezetmegóvási fedezeti része a tárolási engedélyhez nyújtandó pénzügyi biztosítékba beszámítható.

(4) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás időtartama legfeljebb 4 év. Ha a kutatási tevékenység befejezéséhez az engedélyben meghatározott időtartam nem elegendő, a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély legfeljebb két évvel meghosszabbítható, feltéve hogy a tevékenységet az engedélynek megfelelően végezték.

(5)⁴²¹ A bányafelügyelet véglegessé vált határozata alapján a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási tevékenység végzésére jogosított engedélyes helyébe jogutódja léphet.

A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély módosítása és átruházása⁴²²

42/D. §⁴²³ (1) Az engedélyes a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyben jóváhagyott tervekben bekövetkező előre látható és jelentős változásról a változás előtt legalább 30 nappal, az előre nem látható változásokról pedig haladéktalanul tájékoztatja a bányafelügyeletet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az engedélyesnek kérelmet kell benyújtania a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély módosítására.

(3) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély átruházható, amelyhez a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges. A kérelmet az átvevőnek kell benyújtania a bányafelügyelethez.

(4)⁴²⁴ A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély átruházására irányuló szerződés a bányafelügyelet hozzájáruló határozatának véglegessé válásának napján válik hatályossá. A bányafelügyelet a hozzájáruló határozatának meghozatalával egyidejűleg módosítja a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyben az engedélyes személyét.

A tárolásra vonatkozó engedély

42/E. § (1)⁴²⁵ A tárolási engedély akkor adható meg, ha a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás alapján a tárolóhely szén-dioxid geológiai tárolására alkalmas.

(2)⁴²⁶ A bányafelügyelet a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély alapján folytatott kutatási tevékenység végzése alatt a kutatással érintett lehetséges tárolóhely területén másnak tárolási engedélyt nem ad.

(3) A bányafelügyelet a tárolóhelyre vonatkozó kutatási engedély jogosultját a tárolási engedély megadása során elsőbbségben részesíti, ha a kutatási engedélyben meghatározott feltételek teljesültek, és a tárolási engedély iránti kérelmet a kutatási engedély hatálya alatt nyújtotta be.

(4) A tárolóhelyet az üzemeltető csak a bányafelügyelet által kiadott tárolási engedély alapján üzemeltetheti.

(5) Szén-dioxid geológiai tárolása vízoszlopban, valamint ivó-, ásvány-, gyógy- és hévízcélú hasznosításra már igénybevett, valamint ivóvíz, ásványvíz, gyógyvízhasznosításra alkalmas rétegekben, vízadókban, víztestekben nem engedélyezhető.

(5a)⁴²⁷ A bányafelügyelet – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – nem engedélyezheti a szén-dioxid tárolását olyan tárolókomplexummal rendelkező tárolóhelyen, amely legalább részben az Európai Unió tagállamának határán kívül esik.

(6)⁴²⁸ A (7) bekezdésben foglaltak kivételével a tárolási engedély hatályát veszti, ha a tárolási engedély engedélyese a szén-dioxid besajtolását a tárolási engedély véglegessé válásától számított két éven belül nem kezdi meg. A határidő az üzemeltető kérelmére legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(7) A tárolási engedély nem veszti hatályát, ha az engedélyes bizonyítja, hogy a szén-dioxid besajtolását rajta kívülálló okból nem tudta megkezdeni a (6) bekezdésben megállapított határidőn belül.

(8) A bányafelügyelet a kiadott tárolási engedélyekről, valamint a bezárt tárolóhelyekről és az azokat övező tárolókomplexumokról nyilvántartást vezet.

(9) Az üzemeltető a szén-dioxid-besajtolási tevékenység megkezdését – legalább 15 nappal korábban – a bányafelügyeletnek köteles bejelenteni.

A tárolási engedélyhez nyújtandó pénzügyi biztosíték

42/F. § (1) Az üzemeltetőnek az engedélyben foglalt követelmények, a bezárásra, a bezárást követő időszakra, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott kibocsátási egység visszaadási kötelezettségre vonatkozó követelmények teljesítésének biztosítása céljából a bányafelügyelet által meghatározott pénzügyi biztosítékot kell adnia. A pénzügyi biztosíték nem lehet kevesebb, mint 200 millió forint.

(2) A pénzügyi biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség teljesítése nélkül a besajtolási tevékenység nem kezdhető meg.

Felszíni ingatlantulajdon korlátozása, a tárolóhely és a szállítóhálózat biztonsági övezete

42/G. § (1)⁴²⁹ A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás, a tárolóhely és a szállítóhálózat létesítményeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemeltetésére a 37. és 38. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tárolóhely és a szállítóhálózat, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni a 32. § előírásai szerint.

A szén-dioxid szállítása

42/H. § (1) A szén-dioxidot a tárolóhelyre szállítóhálózaton kell szállítani. Az üzemeltető és a szállítóhálózat üzemeltetőjének személye elválhat egymástól.

(2) A szén-dioxid-szállítóhálózat tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására a 24. § (3) bekezdésének és a 31–32. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A szállítóhálózat üzemeltetője köteles az általa üzemeltetett szállítóhálózat biztonságos, hatékony, zavartalan működtetéséről, karbantartásáról, fejlesztéséről, üzemeltetéséről, a havária elhárításáról az üzembiztonsági és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével gondoskodni.

A szállítóhálózathoz és a tárolóhelyhez való hozzáférés és az együttműködési megállapodás

42/I. § (1) Az üzemeltető a tárolóhelyhez, a szállítóhálózat üzemeltetője pedig a szállítóhálózathoz való hozzáférést átláthatóan és megkülönböztetéstől mentesen köteles biztosítani harmadik személy részére, a szén-dioxid geológiai tárolása és a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatása céljából.

(2) A hozzáférést kizárólag tároló – vagy szállítási kapacitás hiánya, vagy az összeköttetés hiánya miatt lehet megtagadni.

(3) A tároló – vagy szállítási kapacitás hiányára, vagy az összeköttetés hiányára hivatkozással hozzáférést megtagadó üzemeltető köteles a szükséges fejlesztéseket végrehajtani, amennyiben ezek a fejlesztések gazdaságosak, vagy a harmadik fél azok finanszírozását átvállalja.

(4) Ha az üzemeltető vagy a szállítóhálózat üzemeltetője a tárolóhelyhez vagy a szállítóhálózathoz való hozzáférést megtagadja, a harmadik fél kérelemmel fordulhat a bányafelügyelethez annak érdekében, hogy a hozzáférés megtagadásának jogszerűségét vizsgálja meg. Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy az üzemeltető vagy a szállítóhálózat üzemeltetője a hozzáférést jogosulatlanul tagadta meg, határozatban kötelezi az üzemeltetőt vagy a szállítóhálózat üzemeltetőjét a hozzáférés megadására.

(5) Határon átnyúló jogvita esetében annak az államnak a vitarendezési mechanizmusát kell igénybe venni, amelynek joghatósága arra a szállítóhálózatra vagy tárolóhelyre kiterjed, amelyhez a hozzáférést megtagadták. Ha a határon átnyúló jogvita olyan szállítóhálózattal vagy tárolóhellyel kapcsolatos, amely felett több állam is rendelkezik joghatósággal, a bányafelügyelet az érintett államok hatóságaival egyeztetést kezdeményez.

42/J. § (1) Az üzemeltető és a szállítóhálózat üzemeltetője, valamint a szén-dioxid kibocsátója (a továbbiakban együtt: a felek) a kötelezettségek és a felelősség megosztásáról együttműködési megállapodásban rendelkezik.

(2) Megállapodás hiányában a kötelezettségek és felelősség megosztásáról a bányafelügyelet dönt.

(3) A megállapodást vagy a megállapodás hiányáról szóló tájékoztatást a bányafelügyelet részére meg kell küldeni.

Monitoring terv és éves jelentés

42/K. § (1) Az üzemeltető a bányafelügyelet által jóváhagyott monitoringterv szerint köteles folyamatosan ellenőrizni a besajtolóberendezéseket, a szén-dioxid-csóvát, a tárolókomplexumot, a tárolóhelyet körülvevő környezetet és a tárolási engedélyben foglalt feltételek teljesülését.

(2) Az üzemeltető a tevékenységéről évente jelentést küld a bányafelügyeletnek. A bányafelügyelet a tárolási engedélyben ennél gyakoribb jelentéstételi kötelezettséget is megállapíthat.

Helyszíni ellenőrzés

42/L. § (1) A bányafelügyelet a besajtoló- és monitoring berendezések, valamint a tárolókomplexum ellenőrzése érdekében a tárolóhely bezárásáig évente egy alkalommal helyszíni ellenőrzést tart.

(2) Rendszeres helyszíni ellenőrzést a bezárástól a bezárást követő három évig évente legalább egy alkalommal, ezt követően a bányafelügyelet részére történő felelősségátadás megtörténtéig ötévente kell tartani.

Korrekciós intézkedés

42/M. § (1) Az üzemeltető a jelentős változást annak bekövetkezésétől számított 24 órán belül köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek.

(2)⁴³⁰ Szivárgás vagy jelentős rendellenesség esetén az üzemeltető köteles haladéktalanul értesíteni a bányafelügyeletet, a környezetvédelmi hatóságot, a vízvédelmi hatóságot és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet, valamint megtenni a korrekciós intézkedési tervben meghatározott intézkedéseket.

(3) Ha az üzemeltető a (2) bekezdésben foglalt intézkedéseket nem teszi meg, a bányafelügyelet kötelezi az üzemeltetőt azok megtételére. A bányafelügyelet az üzemeltetőt szivárgás vagy jelentős rendellenesség esetén – azok megszüntetése érdekében – a korrekciós intézkedési tervben foglaltaktól eltérő intézkedések megtételére is kötelezheti.

(4) Ha a korrekciós intézkedési terv vagy a (3) bekezdés szerinti kötelezés ellenére az üzemeltető a teljesítési határidőre nem teszi meg a szükséges korrekciós intézkedéseket, a bányafelügyelet a korrekciós intézkedési terv alapján hivatalból intézkedik azok megtételéről.

A tárolási engedély felülvizsgálata, módosítása, visszavonása

42/N. § (1) Az üzemeltető a tárolóhely üzemeltetésével kapcsolatban tervezett jelentős változást és az üzemeltetővel kapcsolatos változásokat köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni. A bejelentés alapján a bányafelügyelet a tárolási engedélyt felülvizsgálja.

(2) A bányafelügyelet a tárolási engedélyt az engedély kiadását követő ötödik évben, majd azt követően a felelősségátadás időpontjáig tízévente hivatalból felülvizsgálja.

(3) A bányafelügyelet a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően felülvizsgálja a tárolási engedélyt, ha:

a) szivárgásról vagy jelentős rendellenességről szerzett tudomást,

b) az üzemeltető által benyújtott jelentés vagy a helyszíni ellenőrzés alapján fennáll a lehetősége annak, hogy az engedélyben foglalt feltételek nem teljesülnek, valamint ha szivárgás vagy jelentős rendellenesség kockázata áll fenn,

c) az üzemeltető bármely más módon nem teljesíti az engedélyben foglalt követelményeket vagy

d) azt a legutóbbi tudományos megállapítások és a technológia fejlődése alapján szükségesnek tartja.

42/O. § A bányafelügyelet módosítja a tárolási engedélyt:

a)⁴³¹ az üzemeltető jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutód kérelmére, ha az e törvényben és a végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott feltételek fennállnak,

b) jelentős változás esetén,

c) harmadik személy hozzáféréséhez szükséges tároló- vagy szállítókapacitást bővítő vagy összeköttetést megteremtő fejlesztések esetén és

d) a monitoringterv felülvizsgálata következtében a monitoringtervben bekövetkezett változás miatt, ha a bányafelügyelet a felülvizsgált monitoringtervvel egyetért.

42/P. § (1) A bányafelügyelet a tárolási engedélyt visszavonja, ha

a) az éves jelentés, a rendszeres helyszíni ellenőrzés vagy az üzemeltető bejelentése alapján szivárgás vagy jelentős rendellenesség áll fenn,

b) a 42/N. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben, ha a hiányosság nem szüntethető meg, vagy az arra vonatkozó kötelezést az üzemeltető határidőre nem teljesíti,

c) a legutóbbi tudományos megállapítások és a technológia fejlődése alapján szükségesnek tartja, vagy

d) ha az üzemeltető jogutód nélkül megszűnt.

(2) A bányafelügyelet a tárolási engedélyt visszavonhatja, ha az üzemeltető:

a) a jelentős változás bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja,

b) a szén-dioxid-áram összetételére vonatkozó követelményeket nem tartja be,

c) ellenőrzési vagy éves jelentéstételi kötelezettségét megszegi,

d) a pénzügyi hozzájárulás fenntartásával vagy kiigazításával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti,

e) a szivárgás vagy jelentős rendellenesség esetén az azonnali bejelentési és intézkedési kötelezettségét megszegi,

f) a bányafelügyelet helyszíni ellenőrzése alapján elrendelt kötelezéseket a megadott határidőig nem teljesíti,

g) a kutatási vagy a tárolási engedélyben foglaltaktól eltér, vagy az engedélyekben foglalt kötelezettségeket nem teljesíti vagy

h) ha az üzemeltető a felülvizsgált monitoringtervet felhívás ellenére nem módosítja.

42/Q. § (1) Ha a tárolási engedély a 42/E. § (6) bekezdése alapján hatályát veszti, vagy ha a bányafelügyelet a tárolási engedély visszavonásáról dönt, gondoskodik a tárolóhely bezárásáról vagy új tárolási engedélyt ad ki.

(2) Az új tárolási engedély kiadásáig az e törvényben foglalt előírásoknak megfelelően a bányafelügyelet átvállalja a felelősséget az ellenőrzéssel és a korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos valamennyi kötelezettség teljesítéséért, valamint szivárgás esetén gondoskodik az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egységek visszaadásáról, továbbá megteszi a környezeti károkozás megelőzése vagy a kár felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket.

(3) A bányafelügyelet a (2) bekezdés szerinti tevékenységéből adódóan felmerült költségek fedezésére a korábbi üzemeltető által rendelkezésre bocsátott pénzügyi biztosítékot felhasználhatja. Ha a felmerült költségekre a pénzügyi biztosíték nem nyújt elegendő fedezetet, a bányafelügyelet a költségeit megtéríttetheti a korábbi üzemeltetővel.

42/R. § (1) A bányafelügyelet az új tárolási engedély engedélyesét pályáztatást követően jelöli ki.

(2) A pályázatot a bányafelügyelet a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben hirdeti meg.

(3) A pályázat eredménytelensége esetén a bányafelügyelet elrendeli a tárolóhely bezárását.

(4) A tárolóhely korábbi üzemeltetője tárolási engedély iránti új kérelmet akkor nyújthat be, ha a bányafelügyelet által a hiányosságok megszüntetése érdekében előírt intézkedéseket végrehajtotta.

A tárolóhely bezárása

42/S. § (1) A tárolóhelyet az üzemeltető kérelmére be kell zárni, ha a tárolási engedélyben foglalt feltételek teljesültek és a bányafelügyelet a bezárási engedélyt megadja.

(2) Be kell zárni a tárolóhelyet, ha a bányafelügyelet új tárolási engedélyest nem jelölt ki.

(3) A tárolóhely bezárása csak a bányafelügyelet által a felülvizsgálat után jóváhagyott, a bezárást követő időszakra vonatkozó tervnek megfelelően kezdhető meg.

(4) Az üzemeltető a tárolóhelynek az (1) bekezdés alapján történő bezárását követően – a tárolóhellyel kapcsolatos felelősségének a bányafelügyelet részére történő átadásáig – felelős:

a) az ellenőrzésért, a jelentéstételért és a korrekciós intézkedések végrehajtásáért,

b) szivárgás esetén a környezeti károkozást megelőző kötelezettségek teljesítéséért,

c) a tárolóhely biztonságos műszaki lezárásáért, leplombálásáért és a besajtolóberendezések eltávolításáért,

d) szivárgás esetén az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egységek átadásáért, és

e) a kárfelszámolási intézkedésekkel kapcsolatos valamennyi kötelezettség teljesítéséért.

(5) Ha a bányafelügyelet a 42/Q. § (1) bekezdés alapján a tárolási engedély visszavonását követően a tárolóhely bezárásáról dönt, akkor az előzetes terv alapján:

a) elvégzi a 42/K. § szerinti folyamatos ellenőrzést,

b) végrehajtja a szükséges korrekciós intézkedéseket,

c) szivárgás esetén gondoskodik az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egységek visszaadásáról,

d) ha még nem következett be környezeti kár, de fennáll az ilyen kár bekövetkezésének közvetlen veszélye, haladéktalanul megteszi a szükséges megelőző intézkedéseket és

e) megteszi a kárfelszámolás érdekében szükséges intézkedéseket.

A felelősség átadása

42/T. § (1)⁴³² A bányafelügyelet a tárolóhely 42/S. § (1) bekezdése szerinti bezárását követően a tárolóhellyel kapcsolatos valamennyi kötelezettség teljesítéséért fennálló felelősséget – saját kezdeményezésére vagy üzemeltetői kérelemre – átveszi, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) az üzemeltető által készített biztonságos tárolási jelentés igazolja, hogy a tárolt szén-dioxid teljes egészében és tartósan a tárolóhelyen belül marad,

b) a bányafelügyelet által a tárolási engedélyben meghatározott, de a tárolóhely bezárásától számított legalább 20 éves időtartam eltelt, kivéve ha az a) pontban foglalt feltétel ezen időszak letelte előtti teljesülését a bányafelügyelet határozatában megállapította,

c) az üzemeltető a (3) bekezdés szerinti pénzügyi hozzájárulási kötelezettségének eleget tett és

d) a tárolóhelyet az üzemeltető műszakilag lezárta és a besajtolóberendezéseket eltávolította.

(2) Ha a tárolóhely bezárására a 42/S. § (2) bekezdése alapján került sor, a bányafelügyelet akkor veszi át a felelősséget, ha minden rendelkezésre álló adat arra utal, hogy a tárolt szén-dioxid teljes egészében és tartósan a tárolóhelyen belül marad.

(3) Az üzemeltető a tárolóhellyel kapcsolatos felelősség átvételét megelőzően köteles a felelősség átvételét követő időszakban a bányafelügyeletnél keletkező költségekhez pénzügyi hozzájárulást nyújtani.

(4) A pénzügyi hozzájárulás összegét a bányafelügyelet a tárolási engedélyben határozza meg.

(5) A pénzügyi hozzájárulást a felelősség átadását követően a bányafelügyelet a felelősségátadás után viselt költségek fedezetére használhatja fel, annak biztosítása érdekében, hogy a szén-dioxid a felelősségátadás után teljes egészében és tartósan a tárolóhelyen belül maradjon.

42/U. § A bányafelügyelet a felelősség átadását követően felmerült költségeit abban az esetben téríttetheti meg az üzemeltetővel, ha azok az üzemeltető felróható hibája miatt merültek föl. Nem felróható hiba esetén – ha az üzemeltető a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségét teljesítette – a felelősség átadását követően további költségtérítésre kötelezésnek nincs helye.

Határon átnyúló együttműködés

42/V. § (1) A bányafelügyelet a határokon átnyúló ügyekben a többi tagállam hatóságaival és szakmai szervezeteivel – a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével – együttműködik, a többi tagállam hatóságainak kérésére a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti feladataik ellátásához szükséges, személyes adatnak nem minősülő adatokat rendelkezésre bocsátja, és ezektől a szervezetektől a saját feladatai ellátásához szükséges adatokat, információkat kérhet.

(2)⁴³³ A miniszter a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv magyarországi végrehajtásáról és a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartásról négyévente jelentést küld az Európai Bizottságnak.

Jogkövetkezmények

42/W. § (1)⁴³⁴ A bányafelügyelet azt a természetes vagy jogi személyt, amely a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási tevékenységet kutatási engedély nélkül folytatja, bírsággal sújtja és elrendeli az eredeti állapot helyreállítását. A bányafelügyelet az eredeti állapot helyreállítását elrendelő határozatát munkavédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja.

(2) Ha az üzemeltető a szén-dioxid geológiai tárolására irányuló tevékenységet tárolási engedély nélkül folytatja, a bányafelügyelet a tárolóhelyet haladéktalanul bezárja, és az üzemeltetőt bírság megfizetésére kötelezi.

(3) Az üzemeltetőt a bányafelügyelet bírság megfizetésére kötelezi, ha az üzemeltető

a) a jelentős változás bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja,

b) a szén-dioxid-áram összetételére vonatkozó követelményeket megszegi,

c) az ellenőrzési vagy rendszeres jelentéstételi kötelezettségét nem teljesíti,

d) a pénzügyi hozzájárulás fenntartásával vagy helyreállításával kapcsolatos kötelezettségét megszegi,

e) szivárgás vagy jelentős rendellenesség esetén az azonnali bejelentési és intézkedési kötelezettségét megszegi,

f) a bányafelügyelet helyszíni ellenőrzése alapján elrendelt kötelezést határidőben nem teljesíti,

g) a kutatási vagy a tárolási engedélyben foglaltaktól eltér,

h) a tárolóhelyhez való hozzáférést jogosulatlanul tagadta meg.

(4) Ha a szállítóhálózat üzemeltetője a szállítóhálózathoz való hozzáférést jogosulatlanul tagadta meg, a bányafelügyelet bírság megfizetésére kötelezi.

(5) Ha a kötelezettségek és felelősségek megosztásáról szóló együttműködési megállapodást vagy annak hiányáról szóló tájékoztatást a felek nem küldik meg a bányafelügyeletnek, a bírság megfizetésére a felek egyetemlegesen kötelesek.

(6) A bányafelügyelet a (3) bekezdés c) pontja szerinti jogsértés esetén az ellenőrzési vagy a rendszeres jelentéstételi kötelezettség teljesítéséig a besajtolási tevékenységet felfüggesztheti.

(7) Szivárgás esetén az üzemeltető köteles az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerint a környezetbe jutó szén-dioxiddal egyenértékű kibocsátási egységet visszaadni a magyar állam részére.

IV. RÉSZ

A BÁNYÁSZAT ÁLLAMI FELÜGYELETE

A BÁNYAFELÜGYELET

43. § (1)⁴³⁵ A bányászattal kapcsolatos közigazgatási feladatokat állami földtani feladatokat ellátó szervként és bányafelügyeletként a Hatóság látja el.

(2)⁴³⁶ A bányafelügyelet feladata, hogy a felügyelete alá tartozó tevékenységek (44–46. §) végzése során védje a dolgozók életét, testi épségét és egészségét, ellenőrizze az ásvány- és geotermikusenergia-vagyonnal való gazdálkodásra, a környezet-, a táj- és a természetvédelemre, valamint a műszaki biztonságra és a tűzvédelemre vonatkozó szabályok megtartását.

(3)⁴³⁷ A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében – az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott – műszaki-biztonsági, munkavédelmi, foglalkoztatásfelügyeleti hatósági, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyon-gazdálkodási, piacfelügyeleti és földtani hatásköröket gyakorol. A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a bányák föld alatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső külszíni részére terjed ki.

(4)⁴³⁸

(5)⁴³⁹

(6)⁴⁴⁰

(7)⁴⁴¹

(8)⁴⁴²

(9)⁴⁴³ A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek vagy kutatási terület jogosítottja, a földgáztárolói, -szállítói és -elosztói, PB-gáz forgalmazói engedélyes, a határon átnyúló szolgáltatásként PB-gáz forgalmazást végző, valamint a bányászati hulladék kezelője, a szén-dioxid-tárolóhely üzemeltetője és a szén-dioxid-szállítóhálózat üzemeltetője felügyeleti díjat köteles fizetni.

(9a)⁴⁴⁴ A felügyeleti díj mértékét a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.

(9b)⁴⁴⁵ A bányafelügyelet eljárásáért a Hatóság elnökének rendeletében megállapított mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(9c)⁴⁴⁶

(9d)⁴⁴⁷ A bányatelekből, a kutatási területből a tárgyévet megelőző évben kitermelt kőolaj, földgáz esetében fizetendő felügyeleti díj éves összegét a megállapítást követő minden 5. év december 31-ig felül kell vizsgálni.

(9e)⁴⁴⁸

(10)⁴⁴⁹ A Hatóság a bányászati hatósági feladatokat ellátó személy részére igazolványt állít ki. Az igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg. Az igazolvány személyes adatként tartalmazza a bányászati igazgatási feladatokat ellátó személy nevét és arcképét, valamint az igazolvány okmányazonosítóját.

(11)⁴⁵⁰ A bányafelügyelet a piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét e törvény, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény, valamint külön jogszabály alapján gyakorolja.

43/A. §⁴⁵¹

43/B. §⁴⁵² (1)⁴⁵³ A szilárd ásványi nyersanyag esetében ügyfélnek minősül

a) a bányatelek megállapítására indított eljárásban,

b) a kutatási, kitermelési, szüneteltetési vagy bányabezárási, valamint mezőfelhagyási műszaki üzemi tervek jóváhagyására indult eljárásban,

c) a bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó – a műszaki üzemi tervben tervezett bányászati tevékenységgel ténylegesen igénybe vett területekkel, a létesítmény és biztonsági övezete területével kapcsolatos – engedélyezési eljárásokban,

d)⁴⁵⁴

a bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonosa.

(1a)⁴⁵⁵ Az (1) bekezdésben felsorolt eljárásokban ügyfélnek minősül az is, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(2)⁴⁵⁶ A bányatelek megállapítására indított eljárásban a vármegyei területrendezési tervekkel való összhang vonatkozásában a vármegyei önkormányzat ügyfélnek minősül.

(3) Az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa, és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül.

(4)⁴⁵⁷ A bányafelügyelet az általa kiadott engedélyek módosítását, a módosításokat külön jelölve, egységes döntésbe foglalva kiadmányozza.

(5) A bányafelügyelet hatósági eljárásaiban

a) az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható,

b) az ügyfél köteles valamennyi olyan okiratot, amelynek benyújtására jogszabályi előírás kötelezi, eredetiben vagy hitelesített másolatban benyújtani, továbbá

c) a döntés szóban nem közölhető.

(6) A bányafelügyelet döntésének véglegessé válásától számított hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban.

(7) Ha a bányafelügyelet engedélyezési eljárásaiban – ellenérdekű ügyfél hiányában – a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad állásfoglalást, a szakhatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(8) Megállapítható, hogy nincs ellenérdekű ügyfél, ha a kérelmező ügyfél benyújtotta az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a kérelmezett tevékenység végzéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatát vagy a tevékenység végzését lehetővé tevő megállapodást.

(9) A bányafelügyelet által adott engedély jogosítottjának polgári jog szerinti jogutódja az engedély alapján jogosított helyébe léphet, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – az engedélyben meghatározott tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt írásban a bányafelügyeletnek bejelenteni.

(10) A bányafelügyelet hatósági eljárása során a székhelyén lakcímmel nem rendelkező természetes személyt vagy a székhellyel nem rendelkező jogi személy törvényes képviselőjét is idézheti székhelyére.

(11)⁴⁵⁸ Ha az eljárás a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosát, vagy azt, akinek a jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, illetve több mint ötven ügyfelet érint – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – a bányafelügyelet a döntéseit hirdetményi úton közli.

43/C. §⁴⁵⁹ (1) A bányafelügyelet eljárása során az ügyintézési határidő

a) a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatban:

aa) a tárolás engedélyezésére vonatkozó eljárás során 70 nap,

ab) a bezárást követő időszakra vonatkozó terv elbírálására 45 nap,

b) a bányatelek megállapítására indított eljárás során 60 nap,

c) a kutatás engedélyezésére vonatkozó eljárás során 25 nap.

d)⁴⁶⁰ a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén 55 nap.

e)⁴⁶¹ a 38. § szerinti szolgalom alapítási eljárás esetén 75 nap.

(2)⁴⁶² A bányafelügyelet együttes eldöntés céljából elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan eljárások egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg. Az eljárások egyesítése esetén a bányafelügyelet a legkorábban indult ügy ügyintézési határidején belül jár el.

(3) A bányafelügyelet

a) a 41. § (1) és (2), (4) és (5), valamint (7b) bekezdése szerinti tevékenység eltiltásáról szóló határozatát,

b) a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztető állapotának megszüntetésére kötelező határozatát,

c) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat szerinti súlyos baleset és súlyos üzemzavar kivizsgálásáról szóló kötelezést tartalmazó határozatát,

d) a biztonsági övezet megsértésével kapcsolatban hozott, kötelezést tartalmazó határozatát

azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja.

(4)⁴⁶³ A bányafelügyelet az ellenőrzés során, az ellenőrzéssel összefüggésben a hatásköre gyakorlásának keretei között az ügyfél vagy képviselője mellett az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől is adatot és tájékoztatást kérhet, az ügyfelet nyilatkozat tételére hívhatja fel, a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, folyamatokról kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

(4a)⁴⁶⁴ A bányafelügyelet az ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratot és más tárgyi bizonyítékot lefoglalhat.

(5)⁴⁶⁵ Adók módjára kell behajtani a meg nem fizetett

a) bányajáradékot,

b) a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékét,

c) a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díjat,

d) a felügyeleti díjat, valamint

e) ezek késedelmi kamatait.

(6)⁴⁶⁶ A bírság, bányajáradék és a jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték esetében a bányafelügyelet kérelemre részletekben történő teljesítést vagy halasztott fizetést is engedélyezhet.

(7)⁴⁶⁷ A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmében annak igazolásával kérheti a hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését (a továbbiakban: fizetési kedvezmény), hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(8)⁴⁶⁸ Ha a kötelezett a fizetési kedvezményben foglaltak szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

(9)⁴⁶⁹

43/D. §⁴⁷⁰

44. §⁴⁷¹ (1)⁴⁷² A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik – figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra –:

a) az ásványi nyersanyagok bányászata,

b) a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló föld alatti létesítmények, valamint az e cél érdekében végzett mélyfúrás,

c) a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartása és felhagyása,

d) a geotermikus energia kutatása, energetikai célra történő kinyerése és hasznosítása, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és üzemeltetése,

e)⁴⁷³ szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén- és a széndioxid-szállító vezeték, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gáz és gáztermékvezeték és bányaüzem területén az egyéb gáztechnológia építése, használatba vétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása,

f)⁴⁷⁴ a szénhidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása és hasznosítása, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele, üzemeltetése, bezárása,

g)⁴⁷⁵ a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazása, a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyeinek töltő és tároló létesítményei, a töltőüzemben lévő nyomáspróbázó és javító létesítményei, azok berendezései, valamint elosztóvezetékei építése, használatbavétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása,

h) a polgári célú robbantóanyag raktárainak építése, használatbavétele és üzemeltetése,

i) a meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése,

j) a gyutaccsal nem indítható polgári célú robbanóanyagoknak a felhasználás és a forgalmazás helyszínén vagy telephelyén keveréssel történő előállítása,

k) a polgári robbantási tevékenység,

l) egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás) a mélyépítés kivételével,

m) a robbantástechnikai kutató tevékenység,

n)⁴⁷⁶ a bányászati hulladék kezelése, és az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és üzemeltetése, valamint bezárása és utógondozása.

o)⁴⁷⁷ az a)–n) pontokban felsorolt tevékenységekhez és létesítményekhez alkalmazott nyomástartó berendezések és rendszerek létesítése, javítása, átalakítása, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása,

p)⁴⁷⁸ a földtani közeg és az ásványi nyersanyagok megkutatottsági szintjének növeléséhez és az adatok nyilvántartásához fűződő állami érdek érvényesítése,

q)⁴⁷⁹ a földtani közeg által okozott veszélyek és káros folyamatok elleni védelem és az ehhez szükséges intézkedések, kötelezések elrendelése,

r)⁴⁸⁰ a földtani közeg hasznosítási lehetőségeinek számbavétele, értékelése és a hasznosítás földtani feltételeinek meghatározása,

s)⁴⁸¹ a földtani kutatás,

t)⁴⁸² a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges ásványinyersanyag-kinyerő helyek létesítése, üzemeltetése, megszüntetése.

u)⁴⁸³ az előkutatás tudomásul vétele,

v)⁴⁸⁴ a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatok és műszaki követelmények megállapítása, ideértve a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén általános vagy egyedi eltérés, felmentés engedélyezését a biztonsági szabályzatok és műszaki követelmények előírásai alól,

w)⁴⁸⁵ a piacfelügyeleti eljárása során a biztonságossági és megfelelőség-tanúsítási követelmények érvényesítése, ennek keretében a bányászati és gázüzemi tevékenységek végzése során alkalmazott vagy a hatósági felügyelete alá tartozó létesítményekbe beépített termékek, gépek, berendezések, a nyomástartó berendezések és rendszerek, szállítható nyomástartó berendezések, az egyéni védőeszközök, a villamossági termékek, a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek ellenőrzése; továbbá azon termékek biztonságosságának elbírálása, melyek használatbavételéhez összeszerelés, helyre szerelés vagy más installációs műveletek elvégzése szükséges, alkalmazhatóságára a forgalmazási műveletek – különösen szállítás, raktározás – hatással lehettek, valamint amelyek esetében nem történt piacra helyezés a használatbavételt megelőzően, ideértve a saját használatra előállított terméket is.

(2)⁴⁸⁶ Polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását és polgári robbantási tevékenység végzését a bányafelügyelet annak a gazdálkodó szervezetnek, valamint e tevékenységet végző, irányító, felügyelő személynek engedélyezi, aki megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet.

(2a)⁴⁸⁷ A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az engedélyes megnevezését, székhelyét (telephelyét, fióktelepét), az engedély fajtáját és hatályát, a felelős személy nevét és lakcímét, valamint a forgalmazásra vagy felhasználásra engedélyezett robbanóanyag mennyiségét és a robbanóanyag kereskedelmi megnevezését.

(2b)⁴⁸⁸ A tevékenységet végző, irányító, felügyelő személyekre vonatkozó (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személyazonosító adatait, az engedély típusát, nyilvántartási számát, kiadójának nevét, érvényességi körét, hatályát, az engedélyező határozat számát.

(2c)⁴⁸⁹ A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok, valamint a forgalmazásra vagy felhasználásra engedélyezett robbanóanyag mennyiségére vonatkozó adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3)⁴⁹⁰ A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő polgári felhasználású robbanóanyag-forgalmazási tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni.

(4)⁴⁹¹ A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlati idővel, megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek, és a tevékenység folytatásáról a bányafelügyeletnél a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett. A tevékenységet folytató személyekről a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenységet folytató személy természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát, bejelentésének sorszámát, a bejelentett tevékenység megnevezését, valamint a nyilvántartásból törlés időpontját és iktatási számát.

(4a)⁴⁹² A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a tevékenységet folytató személyek jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét és címét, a tevékenység folytatásáról szóló bejelentés számát, és a bejelentett tevékenység betűkódját.

(5)⁴⁹³ A bányafelügyelet – tudomására jutását követően – haladéktalanul köteles intézkedni a hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek gyakorlásával kapcsolatban a 2. §-ban meghatározott közérdek sérelmének megelőzésére, illetve megszüntetésére, továbbá a felügyelt tevékenység jogszerű folytatásának biztosítására.

(6)⁴⁹⁴ Az 1. § (7) bekezdése szerinti tevékenységek jogszerűségének vizsgálata a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik.

(7)⁴⁹⁵

44/A. §⁴⁹⁶ (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály földtani szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki a bányafelügyeletnél a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet az a személy folytathat, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3)⁴⁹⁷ A bányafelügyelet által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatokat nem tartalmazó adatokat. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4)⁴⁹⁸ A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5)⁴⁹⁹ A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a földtani szakértők jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét és kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a földtani szakértő szakterületének megnevezését.

44/B. §⁵⁰⁰ (1) Aki hites bányamérői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a bányafelügyeletnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2) Hites bányamérői tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, és megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek.

(3)⁵⁰¹ A hites bányamérői tevékenységet folytató személyekről a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatokat nem tartalmazó adatokat. A nyilvántartásból kizárólag a hites bányamérői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4)⁵⁰² A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5)⁵⁰³ A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a hites bányamérői tevékenységet folytató személyek jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét és a hites bányamérő szakterületének megnevezését.

44/C. §⁵⁰⁴

A mélységi vizek felszínre hozatalának

bányahatósági felügyelete

45. § (1)⁵⁰⁵ A bányafelügyelet látja el a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok hatósági biztonságtechnikai felügyeletét. A hatósági felügyelet keretében a bányafelügyelet a munkálatok és az üzemben tartás biztonságára és szakszerűségére vonatkozó kérdésekben közvetlenül intézkedik, a vízvagyon védelmére szolgáló intézkedések megtételét pedig a vízvédelmi hatóságnál kezdeményezi.

(2)⁵⁰⁶

(3) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik a szénhidrogénnel együtt felszínre hozott víz szénhidrongén tárolókban történő elhelyezésének hatósági felügyelete.

Föld alatti tároló térségek hatósági felügyelete

46. § (1)⁵⁰⁷ A bányafelügyelet műszaki-biztonsági, munkabiztonsági és munkaügyi felügyeletet gyakorol a 300 m²-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított, természetes kőzetréteggel fedett, föld alatti térségek (föld alatti tároló térségek) létesítésére, használatbavételére és megszüntetésére irányuló tevékenységek felett.

(2)⁵⁰⁸ A föld alatti tároló térségekről a Kormány által rendeletben kijelölt szerv nyilvántartást vezet.

(3) A föld alatti tároló térségek állagának megóvásáról a tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.

IV/A. RÉSZ⁵⁰⁹

A VIZEK KÁRTÉTELEI ELLENI VÉDELEM ÉS VÉDEKEZÉS CÉLJÁT SZOLGÁLÓ KÖZCÉLÚ VÍZILÉTESÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ÁSVÁNYINYERSANYAG-KINYERŐ HELYEK LÉTESÍTÉSÉNEK, ÜZEMELTETÉSÉNEK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK ÉS HATÓSÁGI FELÜGYELETÉNEK SZABÁLYAI

47. § (1)⁵¹⁰ A vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények (a továbbiakban: közcélú vízilétesítmény) megépítéséhez szükséges ásványi nyersanyag kitermelésére a közcélú vízilétesítmény 30 km-es környezetében ásványinyersanyag-kinyerő hely (a továbbiakban: anyagnyerő hely) létesíthető. Az anyagnyerő hely létesítési engedély iránti kérelmet a közcélú vízilétesítmény építésére véglegessé vált határozattal rendelkező (a továbbiakban: anyagnyerő hely engedélyese) nyújthatja be.

(2)⁵¹¹ Nem engedélyezhető anyagnyerő hely létesítése, ha a vízilétesítmény 30 km-es környezetében végleges döntéssel jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi tervvel rendelkező bánya található, és a bánya ásványi nyersanyaga alkalmas a közcélú vízilétesítmény megépítésére, továbbá, ha a bányából kitermelt ásványi nyersanyag kedvezőbb vagy azonos költségen beszerezhető, mint az anyagnyerő helyről.

(3) A bánya ásványi nyersanyagának alkalmatlanságát és kedvezőtlenebb költségét az anyagnyerő hely létesítési engedély kérelmezőjének kell igazolnia.

(4) Ha bányából történő felhasználás esetén a rendelkezésre álló alkalmas ásványi nyersanyag mennyisége az építéshez szükséges mennyiségnek csak egy részét fedezi, a még szükséges ásványinyersanyag-mennyiségre anyagnyerő hely engedélyezhető.

(5)⁵¹² Az anyagnyerő hely létesítése nem engedélyezhető olyan ásványi nyersanyag kutatási területen, amely tekintetében a bányavállalkozó az anyagnyerőhelyből kitermelni tervezett ugyanazon ásványi nyersanyagra végleges döntéssel jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervvel rendelkezik, továbbá külszíni művelésre megállapított bányatelek területén, illetve vízbázisok védőterületén és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken.

(6) Az anyagnyerő helyről kitermelt ásványi nyersanyag az állam tulajdonában marad – kivéve az önkormányzati tulajdonú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag –, felette az anyagnyerő hely engedélyese tulajdont nem szerez.

(7) Az anyagnyerő helyről kitermelt ásványi nyersanyag csak az (1) bekezdésben meghatározott célra használható fel, kereskedelmi forgalomba nem hozható.

47/A. § (1) Az anyagnyerő hely létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges földterület igénybevételére annak tulajdonosával (vagyonkezelőjével) – az igénybevételre, valamint az ezzel kapcsolatos előzetes vizsgálatokra is kiterjedő – megállapodást kell kötni.

(2) Az ingatlanon folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károk megtérítésére a 37. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az anyagnyerő hely engedélyesének a kitermelési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségei teljesítésének, és harmadik személynek okozott károk megtérítésének pénzügyi fedezetére biztosítékot kell adnia.

47/B. § (1) Az anyagnyerő hely létesítését az anyagnyerő hely engedélyesének kérelmére a bányafelügyelet a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv jóváhagyásával – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett – engedélyezi.

(2) A komplex műveleti tervet úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a felszín alatti létesítmények, a kulturális örökség, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű termőföldek megóvását, a természeti környezet és értékek védelmét, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, a tevékenységgel okozható károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését.

(3) Az anyagnyerő hely létesítési engedély hivatalból vagy kérelemre módosítható. Hivatalból akkor módosítható a létesítési engedély, ha a kitermelési tevékenység során védendő érték válik ismertté. A létesítési engedély módosítására a létesítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

47/C. § (1) A bányafelügyelet az anyagnyerő helyről – közhitelesnek nem minősülő – nyilvántartást vezet, és azt a honlapján közzéteszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) az engedély nyilvántartási számát,

b)⁵¹³ az engedély iktatási számát, véglegessé válásának időpontját,

c) az anyagnyerő hely engedélyesének megnevezését, székhelyét,

d) az anyagnyerő hellyel érintett település megnevezését és az érintett ingatlanok helyrajzi számát,

e) a kitermelt ásványi nyersanyag felhasználásának helyét,

f) az anyagnyerő helyről kitermelhető ásványi nyersanyag mennyiségét m³-ben,

g) a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét,

h)⁵¹⁴

47/D. § (1) Az anyagnyerő hely engedélyesének a 28. §-ban foglaltak szerint bányaüzemi felelős műszaki vezetőt és helyettest kell megbíznia.

(2)⁵¹⁵ Az anyagnyerő helyből történő ásványinyersanyag-kitermelési tevékenység műszaki felügyeletét a Hatóság elnökének a bányászatban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló rendeletében meghatározott képesítéssel és gyakorlati idővel rendelkező személynek kell ellátnia, kivéve, ha a bányaüzemi felelős műszaki vezető vagy helyettes látja el a műszaki felügyeletet is.

(3)⁵¹⁶ Az anyagnyerő hely létesítése, üzemeltetése és megszüntetése során a biztonsági előírások tekintetében a Hatóság elnökének a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról szóló rendelete előírásait kell alkalmazni.

(4) Az anyagnyerő hely létesítése, üzemeltetése, megszüntetése során bekövetkezett súlyos üzemzavart vagy súlyos munkabalesetet az anyagnyerő hely engedélyese köteles haladéktalanul a bányafelügyeletnek bejelenteni. A súlyos üzemzavart vagy a súlyos munkabalesetet a bányafelügyelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló rendelet szabályai szerint vizsgálja ki.

(5) E § alkalmazásában súlyos üzemzavarnak minősül a rézsű, a homlok megcsúszása vagy a hányócsúszás, ha az idegen létesítményt, berendezést veszélyeztet vagy abban kárt okoz.

47/E. § (1) Az anyagnyerő hely engedélyese köteles a kitermelési tevékenység befejezését követően a kitermeléssel igénybe vett ingatlanokat a végleges más célú hasznosítás befejezése után a természeti környezetbe illően kialakítani.

(2) Az anyagnyerő hely megszüntetésének elfogadásáról a bányafelügyelet dönt.

(3) Az anyagnyerő hely megszüntetésének elfogadása esetén a bányafelügyelet törli a nyilvántartásából az anyagnyerő helyet.

47/F. § (1) Ha az anyagnyerő hely engedélyese vagy a megbízásából tevékenységet végző a tevékenységet az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzi, a bányafelügyelet az anyagnyerő hely engedélyesét bírsággal sújtja, és kötelezi a szabályellenes állapot megszüntetésére. Ismételt esetben a bányafelügyelet az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.

(2) Ha az anyagnyerő hely engedélyese vagy a tevékenységet végző tevékenységével a 47/D. § (3) bekezdésében foglalt biztonsági szabályokat megsérti, a bányafelügyelet az anyagnyerő hely engedélyesét vagy a tevékenységet végzőt bírsággal sújtja, és a tevékenység folytatását – ha a kialakult biztonságellenes állapot közvetlen veszélyhelyzetet okozott – felfüggeszti. A bányafelügyelet a biztonságellenes állapot megszüntetése esetén a tevékenység folytatását engedélyezi.

IV/B. RÉSZ⁵¹⁷

AZ ÁLLAM ELŐVÁSÁRLÁSI JOGA

48. § (1) A 49. § 55. pontjában meghatározott ásványi nyersanyagra vonatkozó bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

(2)⁵¹⁸ Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a bányafelügyelet felhívja az ingatlanügyi hatóságot.

(3) A magyar állam elővásárlási jogát az ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogkörében eljáró szerv gyakorolja.

(4)⁵¹⁹ Az elővásárlási jog gyakorlására jogosult, az állam tulajdonosi jogkörében eljáró szerv a szerződés megkötésére irányuló szándékot egyértelműen kifejező és valamennyi lényeges kérdésre kiterjedő ajánlat közlésétől vagy – az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan – tulajdonjog átruházására irányuló szerződés megkötéséről való tudomásszerzéstől számított 35 napon belül nyilatkozhat, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A határidő jogvesztő.

V. RÉSZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

49. §⁵²⁰ E törvény alkalmazásában:

1.⁵²¹ Ásványi nyersanyag: olyan ásványi anyag, amely a fennálló tudományos-technikai fejlettségi szinten hasznosítható; nem minősül ásványi nyersanyagnak

a) a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló rendelet hatálya alá tartozó talaj talajvédelmi szempontból mentendő humuszos rétege, és

b) halmazállapotától függetlenül a víz.

2. ,,Ásványvagyon'' az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg.

3.⁵²² „Ásványvagyon-gazdálkodás”: a bányafelügyelet azon döntéseinek és intézkedéseinek összessége, amely biztosítja

a) az ásványi nyersanyagok mennyiségének, minőségének és lelőhelyeinek nyilvántartását, valamint a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatást,

b) a megismert és nyilvántartott ásványvagyon megőrzését, védelmét, valamint az indokolatlan ásványi nyersanyag-kitermelések és -igénybevételek megakadályozását,

c) az ásványi nyersanyagok kitermelése során a veszteségek csökkentését és

d) a kitermelt ásványi nyersanyagokkal történő elszámolást, valamint a visszahagyott ásványvagyon további kitermelhetőségét.

4.⁵²³ „Bányászat (bányászati tevékenység)”: ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Bányászati tevékenységnek minősül:

a)⁵²⁴ a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozása, a szénhidrogén-bányászatban az ásványi nyersanyag továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tétele, különösen a propán-bután kinyerés, a gazolin feldolgozás vagy brikettgyártás,

b) a haszonanyagok helyben végzett készletezése,

c) a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása,

d) a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés,

e)⁵²⁵ a szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása, igénybevétele és bezárása,

f) a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása, továbbá

g) az a)–f) pontokban meghatározott tevékenységek során keletkezett hulladék kezelése.

5.⁵²⁶ „Bányavállalkozó” a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy, továbbá

a) a 2. §, a 18. §, a 21. § (1) bekezdése, a 24. § (1) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 31–35. §, a 37. és 38. §, a 41. § alkalmazásában a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítésére és üzemben tartására jogosult személy,

b) a 2. §, a 21. § (1) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 31–34. §, a 41. és 42. § alkalmazásában a megszűnt föld alatti bánya nyitva maradó térségének fenntartására, hasznosítására jogosult személy, valamint

c) a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője.

6.⁵²⁷ „Feldolgozás”: az ásványi nyersanyagokon – beleértve a külfejtéses bányák működése során – végrehajtott mechanikai, fizikai, biológiai, termikus vagy kémiai eljárás, vagy eljárások összessége, beleértve a méret megváltoztatását, szétválasztását és a kioldást, továbbá az előzőleg elhagyott bányászati hulladék újrafeldolgozását, de nem beleértve az olvasztást, a mészkőégetéstől eltérő termikus gyártási folyamatokat és kohászati eljárásokat.

7. ,,Előkutatás'' az ásványi nyersanyag lelőhely meglétének kimutatására, valamint az ásványi nyersanyag megközelítő elterjedésének, mennyiségének meghatározására irányuló kutatás.

8.⁵²⁸ „Ásványinyersanyag-kitermelő ipar”: minden bányászati tevékenységet és ásványi nyersanyag feldolgozást folytató vállalkozás, vagy ahhoz kapcsolódó létesítmény.

9.⁵²⁹ ,,Feltárás'' az ásványi nyersanyag kitermelésének megkezdésére irányuló bányászati tevékenység.

E törvény alkalmazásában feltárás

— a mélyműveléses bányászatban a bányanyitás (főfeltárás), a mezőfeltárás és a fejtéselőkészítés,

— a külfejtéses bányászatban a meddőréteg eltávolítása (letakarás) és a nyitóárok kialakítása,

— a szénhidrogén-bányászatban és a geotermikus energiahordozó hasznosításában a mező fejlesztése.

10.⁵³⁰ „Földtani kutatás”: a talaj felszínének megbontásával járó vagy geofizikai, geokémiai módszerekkel végzett, különösen a földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére irányuló műszaki-tudományos tevékenység, kivéve a védett és védelemre érdemes természeti értékek kutatását.

11.⁵³¹ „Geotermikus energia”: a földkéreg belső hőenergiája.

12. ,,Geotermikus energiahordozók'' e törvény alkalmazásában azok a különböző halmazállapotú anyagok (pl. felszín alatti vizek, gőzök), melyek a földkéreg belső energiájának hőenergetikai célú hasznosítását kitermeléssel vagy más technológia alkalmazásával lehetővé teszik.

13.⁵³² „Próbatermelés”: a szénhidrogén-bányászatban a kutatási időszak vagy a feltárás alatt végzett ásványi nyersanyag kitermelés.

14. ,,Ipari vagyon'' a földtani vagyonnak az a része, amely az adott időpontban gazdaságosan kitermelhető.

15.⁵³³ ,,Kitermelés'' az ásványi nyersanyag természetes előfordulási helyéről történő lefejtése, elválasztása, felszínre hozatala. E törvény alkalmazásában kitermelésnek minősül az elhagyott meddőhányókból történő ásványi nyersanyag kitermelése és a szén föld alatti elgázosítása is.

16.⁵³⁴ „Kivett hely”: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védő övezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.

17.⁵³⁵ „Kutatás”: olyan földtani (geológiai, geofizikai, geokémiai) és mérnöki módszerekkel végzett bányászati tevékenység, amelynek célja:

a) az ásványi nyersanyagok lelőhelyének felfedezése,

b) a felfedezett ásványi nyersanyag lelőhely lehatárolása és mennyiségi, minőségi megismerése, továbbá

c) a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak megismerése, valamint

d)⁵³⁶ a földtani szerkezetek megismerése szénhidrogén felszín alatti tárolására való alkalmasság szempontjából.

18.⁵³⁷ „Kutatási terület”: a koncessziós szerződésben vagy a kutatást engedélyező határozatban meghatározott ásványi nyersanyag, vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület.

19. ,,Lelőhely'' az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás).

20. ,,Nyílt terület'' minden olyan terület, amely meghatározott ásványi nyersanyag vonatkozásában nem minősül zárt területnek.

21.⁵³⁸ „Meddőhányó”: az ásványi nyersanyag kitermelése során vagy azzal együtt kitermelt és attól leválasztott szilárd meddőanyagok felhalmozott tömege.

22.⁵³⁹ „Szénhidrogén-szállítóvezeték” (távvezeték): tartozékaival és alkotórészeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázt, kőolajat vagy ezek termékeit a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (kőolaj, földgáz-előkészítő üzem, kőolaj-finomító, gázfeldolgozó üzem), indító állomásától, illetve az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, illetve az országhatárig szállítja.

A szállítóvezeték alkotórészei:

– indító- és átadóállomás,

– a szállítóvezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés,

– a szállítóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig.

A bányavállalkozó tulajdonában lévő távadat-átviteli eszközök a szállítóvezeték tartozékai.

23.⁵⁴⁰ „Energetikai és ipari eredetű szén-dioxid”: a fosszilis ásványi nyersanyagok termikus bomlása és fosszilis energiahordozók elégetése során keletkező szén-dioxid.

24.⁵⁴¹ „Zárt terület”: meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölhető terület. Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt.

25.⁵⁴² „Növelt hatékonyságú művelési eljárás”: olyan végső többletszénhidrogén-kihozatali eljárás, amely megnöveli az elsődleges és másodlagos művelési eljárásokkal kitermelhető szénhidrogén mennyiséget.

26.⁵⁴³ „Szolgáltatásra köteles földtani adat”: azok a földtani adatok, amelyeket a földtani kutatás, a geotermikusenergia-kutatás, az ásványi nyersanyagkutatás vagy a kitermelés során a földtani kutatásra jogosult vagy a bányavállalkozó közvetlenül vagy a földtani alapadatok feldolgozásával közvetett módon megismer.

27.⁵⁴⁴ Termőföld: e törvény alkalmazásában a település külterületén elhelyezkedő földrészlet, amelyet a ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágban tartanak nyilván és az 1–4. minőségi osztályba tartozik.

28.⁵⁴⁵ „Ásványi anyagok”: a földkéregben előforduló, természetes eredetű, szilárd, folyékony vagy gáznemű, szerves vagy szervetlen vegyületek, valamint kémiai elemek (együttesen: ásványok), illetve ezek térben összefüggő testet alkotó, azonos genetikájú társulásai (kőzetek).

29.⁵⁴⁶ „Haszonanyag”: az az ásványi nyersanyag, amelyre a bányatelek megállapítása elsődlegesen irányul, amely olyan értéket képvisel, ami az adott földtani-teleptani, műszaki és gazdasági viszonyok között indokolttá teszi kitermelését. Egy bányatelken belül több haszonanyag is lehet.

30.⁵⁴⁷ „Földtani ásványvagyon”: az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) – műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül – határoznak meg.

31.⁵⁴⁸ „Kitermelhető ásványvagyon”: a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos-technikai fejlettségi szinten kitermelhető része.

32.⁵⁴⁹ „Meddőanyag”: egy adott ásványinyersanyag-kitermelőhely vonatkozásában az olyan ásványi anyag,

– amely a haszonanyag alkotta telep (kőzettest) fölött, alatt, mellett vagy azon belül, de elkülönült kőzettestben fordul elő, és

– amelynek bizonyos mértékű kitermelését a haszonanyag leművelése szükségessé teszi, és

– amelynek meddővé minősítését a bányafelügyelet engedélyezte.

33.⁵⁵⁰ „Mélyépítés”: e törvény alkalmazásában az a felszín alatti építési tevékenység, ahol az építmény felett nem marad természetes állapotú kőzetréteg, azaz a felszín alatti létesítmény építése a felszínig történő kitakarással történik meg.

34.⁵⁵¹ „Mélyfúrás”: azon technológiai folyamat eredménye, amelynek során a lyukkiképzéssel, megtartással és szerelvényezéssel együtt földtani vagy bányászati célból, gépi úton a földkéregben olyan lyukat (henger alakú bányatérséget) hoznak létre, amelynek meghatározott, viszonylag kis átmérőjéhez képest kialakítási hossza (mélysége) nagy. A mélyfúrás lehet függőleges, irányított ferdeségű, illetőleg a lyukkiképzés befejező szakaszában vízszintes.

35.⁵⁵² „Polgári robbantási tevékenység”: a polgári felhasználású robbanóanyag gyártása, megszerzése, tárolása, felhasználása, megsemmisítése.

36.⁵⁵³ Cél-kitermelőhely” a külön törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedésfejlesztési projektek földművei (töltései) megépítéséhez szükséges homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag (ideértve ezek változatait és keverékeit is) felszín alatti vizet nem érintő kitermelésére létesített kitermelő hely.

37.⁵⁵⁴ Magas inertgáz tartalmú földgáz”: az olyan földgáz, amelyben a nem éghető gázok (joghatású méréssel meghatározott) aránya eléri vagy meghaladja a 30(térfogat)%-ot.

38.⁵⁵⁵ Nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén”: az olyan szénhidrogén, amelyet a szénhidrogén-képződés feltételeit biztosító üledékes anyakőzet pórusaiban létrejött szénhidrogén felhalmozódásból, rendkívül gyenge áteresztőképességű tároló rétegekből, valamely egyedi eljárással, többnyire rétegserkentési vagy a szilárdásvány-bányászatban alkalmazott bányászati technológia alkalmazásával lehet csak kitermelni.

39.⁵⁵⁶ „Egyéb gázok és gáztermékek vezetéke”: tartozékaival és alkotórészeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázon kívüli egyéb gázt, fluidumot vagy gázterméket a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (előkészítő üzem, feldolgozóüzem), indító állomásától, vagy az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, az együttműködő földgáz rendszerhez történő csatlakozási pontig, vagy az országhatárig szállítja.

A vezetékek alkotórészei:

– indító- és átadóállomás,

– a vezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés,

– a vezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig.

40.⁵⁵⁷ Szénhidrogén mező”: egy vagy több, szakmailag igazolható módon ugyanazon földtani szerkezethez vagy szerkezetileg összefüggő, közös hidrodinamikai rendszerű, jól lehatárolható rétegtani képződményhez tartozó szénhidrogén telepből álló szénhidrogén előfordulás.

41.⁵⁵⁸ „Kinyerés”: a geotermikus energiának a geotermikus energiahordozóból történő hő ellátási vagy villamos energia előállítási célú elvonása.

42.⁵⁵⁹ „Geotermikus energia hasznosítása”: azon tevékenység, amely során a kinyert geotermikus energia felhasználásra kerül.

43.⁵⁶⁰ „Bányászati hulladék”: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék, a nem közvetlenül ezen tevékenységekből származó hulladékok kivételével.

44.⁵⁶¹ „Gázüzemi tevékenység”: a földgázszállító-, elosztó vezeték és föld alatti földgáztároló tervezése, építése, üzembe helyezése, üzemeltetése ennek során ellenőrzése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, javítása, valamint felhagyása és elbontása, és ezek engedélyes általi felügyelete.

45.⁵⁶² „energetikai és ipari eredetű szén-dioxid föld alatti tárolóhely”: egy földtani szerkezetnek az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid föld alatti tárolására használt, meghatározott kiterjedésű térrésze, az ehhez kapcsolódó felszíni és besajtoló berendezésekkel együtt.

46.⁵⁶³

46.⁵⁶⁴

47.⁵⁶⁵ „Bányászati hulladékkezelés”: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék – kivéve a nem közvetlenül e tevékenységekből származó hulladék – hulladékkezelő létesítményben történő gyűjtése és tárolása, valamint a hulladék keletkezési helyétől a hulladékkezelő létesítményig történő szállítása.

48.⁵⁶⁶

49.⁵⁶⁷ „Üzemszerű kitermelés”: az ásványi nyersanyag olyan kitermelése, ahol a tényleges kitermelési mennyiség a tevékenységre vonatkozó, első, módosítás nélküli műszaki üzemi tervben jóváhagyott legnagyobb kitermelési mennyiségnek legalább a felét eléri az üzemszerű kitermelésre meghatározott időtartamon belül.

50.⁵⁶⁸ Használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás, kút: a meddő szénhidrogén kutatófúrás, kút, illetve a termelésből kivont, a mező termeltetéséhez már nem szükséges vagy műszakilag alkalmatlanná vált szénhidrogénkút.

51.⁵⁶⁹ Meddő szénhidrogén kutatófúrás, kút: olyan kutatófúrás (kút), amely szénhidrogén-indikációt nem eredményezett vagy olyan mértékben eredményezett, amely alapján a szénhidrogén nem termelhető ki gazdaságosan.

52.⁵⁷⁰ „Föld alatti szénelgázosítás”: olyan bányaművelési technológia, amely a felszín alatt feltárt széntelep fúrólyukon keresztül végzett részleges oxidációja során képződő szintézisgáz fúrólyukon való, szabályozott kitermelésével történik.

53.⁵⁷¹ „Kitermelés szüneteltetése”: amikor a bányában 12 hónapot meghaladóan nem folytatnak kitermelést.

54.⁵⁷² „Együttes művelési terv”: az a műszaki dokumentáció, amelyet akkor kell készíteni, ha a szénhidrogén-lelőhely kutatási fázisú próbatermelésére, feltárására és kitermelésére több, a kitermeléshez szükséges feltételekkel rendelkező bányavállalkozó jogosult.

55.⁵⁷³ Állami elővásárlási jog szempontjából védettnek minősülő ingatlanokat érintő bányatelkek vonatkozásában bányászható ásványi nyersanyagok: az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott gránit murva (kód 1013), riolit (kód 1110), pados andezit (kód 1141), andezit (kód 1142), bazalt (kód 1150), riolittufa (-tufit) (kód 1211), kálitufa (kód 1212), bazalttufa (-tufit) (kód 1240), agyag (kód 1411-1419), kőzetliszt, kőzetiszap (kód 1422), homok (kód 1451-1453), kavics (kód 1460), átmeneti törmelékes nyersanyagok (kód 1471-1473), homokkő-konglomerátum (kód 1481-1485), durva mészkő/puha mészkő (kód 1520), tömött, kristályos mészkő (kód 1531-1533), dolomit (kód 1541-1543), márga (kód 1561-1563), alginit (kód 1620).

56.⁵⁷⁴ Építőipari nyers- és alapanyagok: a Hatóság elnöke által rendeletben ekként meghatározott – az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti – ásványi nyersanyagok.

57.⁵⁷⁵ Hasznosító: a magyar állam tulajdonát képező bányászati jog hasznosítására a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervvel szerződéses jogviszonyban álló személy.

58.⁵⁷⁶ „Bányaüzemi egyéb gáztechnológiák”: tartozékaival és alkotórészeivel együtt azon berendezések összessége, amely a földgázon kívüli egyéb gázt, fluidumot vagy gázterméket állít elő bányaüzem területén

59.⁵⁷⁷ Piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot: az építőipari nyers- és alapanyagok kínálatának és keresletének – az építőipari nyers- és alapanyagok statisztikai adattal alátámasztott árát figyelembe vevő – változása következtében kialakult olyan piaci helyzet, amely a stratégiai felhasználónak minősülő gazdasági ágazatok, illetve a nemzetgazdaság ásványi nyersanyag-ellátásának a biztonságát veszélyezteti.

VI. RÉSZ

A BÁNYÁSZOK ERKÖLCSI ÉS ANYAGI MEGBECSÜLÉSE

49/A. §⁵⁷⁸ (1) A szakmai hagyományoknak megfelelően minden év szeptemberének első vasárnapját ,,Bányásznap'' és december 4-ikét ,,Borbála-nap'' címén ünneplik meg az ország bányászai.

(2) A bányászok egyedülálló szakmai hagyományaik és megkülönböztetett munkájuk elismeréseként jogosultak a bányász díszegyenruha viselésére és saját himnuszuk használatára.

(3) A magyar bányászélet és a szakma kulturális emlékeinek gyűjtéséről, feldolgozásáról és bemutatásáról a soproni Központi Bányászati Múzeum és a Magyar Olajipari Múzeum, illetve az általuk koordinált bányászati múzeumi hálózat gondoskodik.

(4)⁵⁷⁹

49/B. §⁵⁸⁰ (1) Átmeneti bányászjáradékra jogosult az a személy, aki

a)⁵⁸¹ bányavállalkozónál föld alatti munkakörben

aa) legalább huszonöt év, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, vagy

ab) legalább 5000 – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint szolgálati időként figyelembe vehető – műszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért műszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki szénbányászatban elért műszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a műszakszám meghatározása során figyelembe venni,

b)⁵⁸² az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, és

c)⁵⁸³

d) azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.

(2) 2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – átmeneti bányászjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követően született, bányásznyugdíjban részesülő, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek a bányásznyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati idővel vagy műszakszámmal, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.

(3) Az átmeneti bányászjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

49/C. §⁵⁸⁴ (1)⁵⁸⁵ Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, az átmeneti bányászjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, az átmeneti bányászjáradékra jogosító idő megállapítására és igazolására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségre, a mulasztási bírságra,, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.

(2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.

(3)⁵⁸⁶ Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az átmeneti bányászjáradék folyósításának a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a alapján történő szüneteltetése alól kérelemre, méltányosságból mentesítést adhat.

49/D. §⁵⁸⁷ A szénjárandóságra jogosult nyugdíjas bányász kérheti szénjárandóságának pénzbeli megváltását.

49/E. §⁵⁸⁸ (1)⁵⁸⁹ A kormányrendeletben meghatározott bányászati keresetkiegészítés megállapítása és felülvizsgálata iránti eljárásban az ügyintézési határidő negyven nap, ha az eljárásban a kérelmező egészségkárosodásának mértékét és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanságát szakkérdésként vizsgálni kell.

(2)⁵⁹⁰ A bányászok – kormányrendeletben meghatározott – egészségkárosodási járadékának megállapítása és felülvizsgálata iránti eljárásban az ügyintézési határidő harmincöt munkanap, ha az eljárásban a kérelmező egészségkárosodásának mértékét szakkérdésként vizsgálni kell. Az ügyintézési határidő tizenhét munkanap az eljárásban, ha a kérelmező egészségkárosodásának mértékét nem kell megvizsgálni.

VII. RÉSZ

HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

50. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)⁵⁹¹ Az e törvény hatálybalépése előtt állami költségvetésből⁵⁹² finanszírozott kutatás vagy állami bányavállalatok tevékenysége során létrejött földtani adatokat, továbbá ásványvagyon számításokat és nyilvántartásokat az állami földtani feladatokat ellátó szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(3)⁵⁹³ E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 43. § (9a) bekezdés a) pontját és 43. § (9d) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. évre vonatkozóan a Módtv5. 3. alcíme hatálybalépését⁵⁹⁴ megelőző időszakra eső felügyeleti díjat a Módtv5. 3. alcíme hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint, a Módtv5. 3. alcíme hatálybalépését követő időszakra eső felügyeleti díjat a Módtv5. 3. alcíme hatálybalépését követően hatályos szabályok szerint, időarányosan kell megfizetni. E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 20. § (4)–(4b) bekezdése először a 2021. április hónapra vonatkozó bányajáradék bevallása esetén alkalmazandó.

(4)⁵⁹⁵ A törvény 9. §-a szerinti zárt területté történő kijelölés a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti.

(5)⁵⁹⁶ A törvény 9. §-ában megjelölt területek minősítéséről, a minősítések ötévenként történő felülvizsgálatáról és a koncesszióra jelölhető zárt területek közzétételéről a bányafelügyelet gondoskodik.

(6)⁵⁹⁷ A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi CLXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 3. § (4) és (5) bekezdését, 4. §-át, 26/A. § (2) bekezdését, 41. § (3) bekezdés c) pontját, 43/B. § (1) és (1a) bekezdését, 48. §-át, 49. § 55. és 56. pontját a Módtv.4. hatályba lépésekor⁵⁹⁸ folyamatban levő jogviszonyokban és ügyekben is alkalmazni kell.

(7) A különleges módszerrel végzett kutatás esetében a kutató kérelmére a miniszter a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőnél legfeljebb 2 évvel hosszabb határidőt megállapíthat.

(8) A bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek és természetes személyek e törvény hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül kötelesek a miniszternek megküldeni a (6) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján elkészített területkimutatásaikat. A határidőre megküldött területkimutatásokba fel nem vett, illetőleg a (6) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt rendelkezések alapján a felszabadult területekre a miniszter nyilvános pályázatot írhat ki.

(9)⁵⁹⁹ A 24. § (3) bekezdése szerinti műszaki-biztonsági irányítási rendszert 2013. december 31-éig kell kidolgozni.

(10) Ha a bányatelek jogosítottja a (8) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a bányafelügyelet hivatalból intézkedik a mulasztó bányászati jogának törléséről és a földtani adatok beszolgáltatásáról.

(11)⁶⁰⁰ E törvénynek az egyes energetikai témájú törvények, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXXI. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított 43. § (9) bekezdésében meghatározott bányavállalkozónak nem minősülő bányászati hulladék kezelő felügyeleti díj fizetési kötelezettsége első alkalommal 2012. január 1. napján keletkezik.

(12)⁶⁰¹ Az 1991. október 1-je előtt mélyített használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások, illetve kutak – ha az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépését megelőzően azokon más tulajdonjogot nem szerzett – tulajdonjoga az államot illeti meg. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy az állam e rendelkezés hatálybalépése után 1991. október 1-je előtt mélyített használaton kívüli bányászati célú mélyfúrást vagy kutat elidegenítsen.

(13)⁶⁰² E törvény Módtv1.-vel megállapított 14. § (1) bekezdését a hatálybalépését követően adományozott kutatási jogokra vagy kiadott kutatási engedélyekre kell alkalmazni.

(14)⁶⁰³ Az e törvény 22/A. § (13) bekezdése a Módtv1. hatálybalépését megelőzően kiadott kutatási engedélyek hatályát nem érinti, de az abban foglalt területi korlátozást az újonnan megszerezni kívánt kutatási jog vagy kutatási engedély tekintetében az új kutatási engedély vagy kutatási jog megszerzésének időpontjában alkalmazni kell.

(15)⁶⁰⁴ A Módtv1.-vel megállapított 22/C. § szerinti, 2003. január 1-je előtt megállapított bányatelken lehatárolt szénhidrogén mezőre vonatkozóan a 22/C. § szerinti kutatási műszaki üzemi tervet a Módtv1. hatálybalépését követő 2 éven belül kell benyújtani. Nem vonatkozik ez a kötelezettség a Módtv1. hatálybalépésekor jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján szüneteltetett szénhidrogén mezőkre.

(16)⁶⁰⁵ A Módtv1. hatálybalépése előtt a bányafelügyelet által nyilvántartásba vett felelős műszaki vezető vagy helyettes abban a nyilvántartás szerinti bányaüzemben, amelyre kijelölése szól a felelős műszaki vezetői vagy helyettesi tevékenységet a Módtv1. hatálybalépése előtt hatályos szabályok szerint továbbfolytathatja. A Módtv1. hatálybalépését követően felelős műszaki vezetői vagy helyettesi megbízás csak az e törvény Módtv1.-vel módosított 28. §-a szerinti engedéllyel rendelkező részére adható.

(17)⁶⁰⁶ A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásoknak, kutaknak a 36. §-t módosító Módtv1. hatálybalépése előtt engedélyezett nem bányászati célú hasznosítása esetében a hasznosítást a Módtv1. hatálybalépésétől számított egy éven belül kell megkezdeni. Ennek elmaradása esetén a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás kút tájrendezését el kell végezni.

(18)⁶⁰⁷ E törvénynek az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 36. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartást, a Módtv6. hatálybalépését⁶⁰⁸ követő 24 hónapon belül kell összeállítani, amelyhez a mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője a Módtv6. hatálybalépését követő 12 hónapon belül szolgáltat adatot. A Módtv6.-tal megállapított 36. § (4) bekezdés szerinti kockázatelemzést első alkalommal 2023. december 31-ig kell elvégezni.

(19)⁶⁰⁹ E törvénynek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) módosított 38. § (11) bekezdését, 38/A. § (5b) bekezdését, megállapított 39. § (4) és (5) bekezdését és 43/B. § (6) bekezdés g) pontját a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(20)⁶¹⁰ E törvénynek a Módtv2.-vel módosított 25. § (3) bekezdését a már szolgáltatott adatok esetében is alkalmazni kell az adatszolgáltatás időpontjának megfelelően.

(21)⁶¹¹ E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 26/A. § (6a) és (6b) bekezdését a hatálybalépése előtt kijelölt új jogosítottak esetében is alkalmazni kell. Amennyiben a Módtv2.-vel megállapított 26/A. § (6a) bekezdés hatálybalépésének⁶¹² időpontjában a kijelölt új jogosított bányászati joga tekintetében a kitermelés megkezdésére előírt ötéves határidő már eltelt, úgy az új jogosított a hatálybalépéstől számított hat hónapon belül kérheti a határidő meghosszabbítását. A hat hónapos határidő elmulasztása esetén a bányászati jogot törölni kell.

(22)⁶¹³ E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 26/A. § (6b) bekezdése szerinti egyéves határidőt a Módtv2. hatálybalépése⁶¹⁴ előtt kijelölt új jogosítottak esetében a Módtv2. hatálybalépésének napját követő naptól kell számítani.

(23)⁶¹⁵ Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCVI. törvénnyel megállapított 43. § (9c) bekezdése szerinti visszafizetést a Hivatal elsőként 2017. január 1-jét követően alkalmazza.

(24)⁶¹⁶ E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését⁶¹⁷ követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(25)⁶¹⁸ E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 5. § (6) bekezdését a Módtv3. hatálybalépésekor⁶¹⁹ folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(26)⁶²⁰ E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 43. § (9e) bekezdése szerinti felülvizsgálatot első alkalommal a Módtv6. hatálybalépését⁶²¹ követő 5. év december 31-ig kell elvégezni.

(27)⁶²² E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 43. § (9d) bekezdését a 2021. évre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Módtv6. 1. alcíme hatálybalépését⁶²³ megelőző időszakra eső felügyeleti díjat a Módtv6. 1. alcíme hatálybalépését megelőző szabályok szerint, a Módtv6. 1. alcíme hatálybalépését követő időszakra eső felügyeleti díjat a Módtv6. 1. alcíme hatálybalépését követően hatályos szabályok szerint, időarányosan kell megfizetni.

(28)⁶²⁴ E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.7) megállapított 3. § (1b) és (1d) bekezdését, 20. § (2) bekezdés b) pontját, 20. § (3c) bekezdését, 26. § (4) bekezdését, 26/A. § (3) bekezdés d) pontját, 28/B. § (3) és (4) bekezdését, 30. § (1), (4) és (7) bekezdését, 36. § (2) bekezdését a 2022. január 1-jén fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(29)⁶²⁵ E törvénynek a Módtv.7 által megállapított 4. § (10) és (11) bekezdését, 6. § (6)–(9) bekezdését, 26/A. § (6a)–(6c) bekezdését, 26/B. § (6) bekezdését, 27. § (6) bekezdését, 42. § (6) és (7) bekezdését és 48. § (4) bekezdését a 2022. február 1-jén fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(30)⁶²⁶ E törvénynek a Módtv.7 által megállapított 27. § (2a) bekezdését a 2022. július 1-jétől benyújtásra kerülő kitermelési műszaki üzemi tervek jóváhagyása során kell alkalmazni azzal, hogy a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget éves bontásban a 2023. évtől kell szerepeltetni a kitermelési műszaki üzemi tervben.

(31)⁶²⁷ A 2022. június 30-ig jóváhagyott végleges kitermelési műszaki üzemi terveket az e törvénynek a Módtv.7 által megállapított 27. § (2a) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében 2022. augusztus 31-ig felül kell vizsgálni, és be kell nyújtani a bányafelügyelet részére jóváhagyásra azzal, hogy a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget éves bontásban a 2023. évtől kell szerepeltetni a kitermelési műszaki üzemi tervben.

(32)⁶²⁸ E törvénynek az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény által megállapított 27. § (7) bekezdését a 2022. szeptember 1-jétől benyújtásra kerülő kitermelési műszaki üzemi tervek jóváhagyása során kell alkalmazni azzal, hogy a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget éves bontásban a 2023. évtől kell szerepeltetni a kitermelési műszaki üzemi tervben. E törvénynek az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény által megállapított 27. § (7) bekezdését a (30) bekezdés alapján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(33)⁶²⁹ Ha a bányavállalkozó a (31) bekezdés szerinti kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a bányafelügyelet a szabálytalan bányászati tevékenység gyakorlására vonatkozó szankciót alkalmazza, egyben 30 napos teljesítési határidővel kötelezi a bányavállalkozót a (31) bekezdés szerinti kérelem benyújtására, azzal, hogy a kérelmet az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény által megállapított 27. § (7) bekezdés szerint kell benyújtani és a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget éves bontásban a 2023. évtől kell szerepeltetni a kitermelési műszaki üzemi tervben. Ha a bányavállalkozó a kötelezés ellenére nem nyújtja be a kérelmet, a bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli.

50/A. §⁶³⁰ (1) Felhatalmazást kap a Kormány

1. ⁶³¹

2. ⁶³²

3. ⁶³³ a koncessziós pályázatok értékelését végző, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 30/A. § c) pontja szerinti bizottság létrehozására és összetételére,

4. ⁶³⁴ a bányajáradékra, annak és a 27/C. § szerinti kiegészítő bányajáradék befizetésére, továbbá a szabálytalanul végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló térítésre, illetve díjfizetésre,

5. ⁶³⁵

6. ⁶³⁶

7. ⁶³⁷

8. ⁶³⁸

9. a felszíni ingatlantulajdon korlátozására,

10. ⁶³⁹

11. ⁶⁴⁰

12. az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározására,⁶⁴¹

13. ⁶⁴²

14. a vízgazdálkodásról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a bányászat befejezését követően fennmaradó vagy keletkező, a felszín alatti vízkészletet érintő tóval kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre,

15. ⁶⁴³

16. ⁶⁴⁴

17. ⁶⁴⁵

18. ⁶⁴⁶

19. ⁶⁴⁷

20. ⁶⁴⁸

21. az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek vonatkozásában

a) ⁶⁴⁹

b) ⁶⁵⁰

c) ⁶⁵¹

d) ⁶⁵²

e) ⁶⁵³

f) ⁶⁵⁴

g) ⁶⁵⁵ a tárolóhely bezárása esetén a felelősség átvételére,

h) ⁶⁵⁶

i) ⁶⁵⁷

j) a szállítóhálózathoz való hozzáférésre és az együttműködési megállapodásra,

k) ⁶⁵⁸

l) ⁶⁵⁹

m) az Európai Bizottság számára megküldendő jelentés előkészítésére és benyújtására,

22. ⁶⁶⁰ az átmeneti bányászjáradék megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének, szüneteltetés alóli mentesítésének és megszüntetésének eljárására,

23. ⁶⁶¹

24. ⁶⁶²

25. ⁶⁶³

26. a kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, a szénhidrogén szállító-, elosztó-, célvezetékek és tároló létesítmények tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosításának kritériumrendszerére, kijelölésére, az érzékeny információ védelmére, a kapcsolattartásra és a jelentéstételi kötelezettségekre, valamint az európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmére, ellenőrzésének rendjére, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre

27. ⁶⁶⁴

28. ⁶⁶⁵

29. ⁶⁶⁶ a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltására,

30. ⁶⁶⁷

31. ⁶⁶⁸ a bányászati hatósági feladatokat ellátó szervek által – közigazgatási hatósági hatáskörében eljárva – alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokra

32. ⁶⁶⁹ az állami elővásárlási jog szempontjából védettnek minősülő ingatlanok esetében az állami elővásárlási jog gyakorlására

33. ⁶⁷⁰ a bányászati jog hasznosításba adására vonatkozó pályázati eljárásra, hasznosítási szerződés tartalmi követelményeire;

vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.

(1a) ⁶⁷¹ Felhatalmazást kap a Kormány

a) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építmények tekintetében a szabálytalan építési tevékenység esetén alkalmazandó bírság mértékére,

b) a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges anyagnyerő helyekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó bírság mértékére,

c) az e törvény szerinti földtani szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

d) a hites bányamérői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

e) a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

f) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések tekintetében a szabálytalan építési tevékenység esetén alkalmazandó bírság mértékére,

g) az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó bírságok mértékére és kiszabására

vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.

(1b) ⁶⁷² Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke

1. a földtani kutatásra,⁶⁷³

2. e törvény hatálya alá tartozó, hatósági engedély vagy koncessziós szerződés alapján végezhető tevékenységek engedélyezésére,⁶⁷⁴

3. a kutatás engedélyezésére és a kutatási munkaprogram alapvető tartalmi követelményeire, a kutatási jogadományhoz, illetve a kutatási engedélyhez tartozó pénzügyi biztosítékra, valamint a kutatási terület kialakítására és mértékére, valamint kutatási jogadománnyal vagy kutatási engedéllyel érintett olyan részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetek esetében, amelyekre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kötendő megállapodás hatósági jóváhagyásának feltételeire vagy a megállapodás hiányában az együttműködés szükségességének és tartalmának megállapítására,

4. a biztonsági övezet és a védőpillér kijelölésére, a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakra és korlátozásokra,⁶⁷⁵

5. a bányatérképek elkészítésére és változásokkal történő kiegészítésére,⁶⁷⁶

6. a bányászati és gázipari tevékenység biztonságára és üzemi felügyeletére, a bányavállalkozó, a gázipari engedélyes ezzel kapcsolatos kötelezettségeire, a bányamentő és kitörésvédelmi szolgálat működtetésére, az üzemzavar elhárítási, kitörésvédelmi tervre, a bányának a fő bányaveszélyek szempontjából való minősítésére,⁶⁷⁷

7. a jogosulatlan, szabálytalan bányászati tevékenység végzése, kitermelés engedély nélküli szünetelése, hatósági engedélyhez kötött gázipari tevékenység engedély nélküli, vagy jogszabályban vagy a bányafelügyelet határozatában foglalt előírásoktól eltérő végzése, a biztosítékadási kötelezettség megsértése esetén alkalmazható intézkedésekre, a bányászati tevékenységből eredő kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére szolgáló biztosítékokra,⁶⁷⁸

8. az e törvény szerinti polgári robbantási, polgári felhasználású robbanóanyag-forgalmazási, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenységek folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységekre jogosító eljárás rendjére, az e tevékenységeket végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a robbanóanyag forgalmazására és e tevékenységek hatósági felügyeletére,⁶⁷⁹

9. az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire,

10. a szolgáltatásra köteles földtani adatok körére és az adatszolgáltatás rendjére,⁶⁸⁰

11. ⁶⁸¹ a bányászati jog új jogosítottjának kijelölésére vonatkozó hatósági pályázati eljárásra, és a meghirdetett bányászati jog ellenértékének meghatározására,

12. ⁶⁸² a geotermikus energia kutatására, a kutatási terület kialakítására és mértékére, a geotermikus energia kutatásának engedélyezésére, a kutatási engedély tartalmi követelményeire, a kutatási engedélyhez szükséges pénzügyi biztosítékra, az azonos bányavállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számára, a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére, a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szerződésre, a szerződés megszűnése esetén az új jogosult kijelölése iránti pályázatra, továbbá a geotermikusenergia-hasznosító létesítmények, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének, és a megállapított geotermikus védőidomok nyilvántartására,

13. ⁶⁸³ az ásványi nyersanyag természetes előfordulási területén elvégzendő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatására, valamint a vizsgálatban részt vevő közigazgatási és egyéb szervek közreműködésére,⁶⁸⁴

14. ⁶⁸⁵ a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedély vagy bejelentés alapján történő építésére, használatbavételére, javítására, átalakítására,⁶⁸⁶

15. az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek vonatkozásában⁶⁸⁷

a) a potenciális tárolóhely felmérésére,

b) a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás és a tárolás engedélyezésére,

c) a kutatási engedély átruházására,

d) szén-dioxid-áram besajtolására,

e) az üzemeltető és a bányafelügyelet ellenőrzésére,

f) a pénzügyi biztosítékra és pénzügyi hozzájárulásra,

g) a tárolóhely bezárására,

h) a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó tartalmi követelményeire,

i) a korrekciós intézkedések elvégzésére,

j) az új tárolási engedélyes kijelölésére,

16. ⁶⁸⁸ a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárásra és bejelentésre, az építési tevékenységek körére, az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció tartalmára,⁶⁸⁹

17. az ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartására,

18. ⁶⁹⁰ a bányatelek megállapítására és módosítására, a 26/A. § (4) bekezdése szerinti kitermelési határidő meghosszabbítására, a 26/A. § (4) bekezdése szerinti kitermelési határidő meghosszabbítása esetén fizetendő térítés mértékének és a megfizetés módjának megállapítására,

19. a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások nyilvántartására, azok kockázatelemzésére, besorolására, valamint a céltartalék képzésére,

20. a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területek listájának közzétételére,

21. a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges anyagnyerő hely engedélyezésére, az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeire, a komplex műveleti terv tartalmára, az anyagnyerő hely létesítéséhez szükséges biztosítékokra, az anyagnyerő hely megszüntetésére irányuló kérelem tartalmi követelményeire,⁶⁹¹

22. ⁶⁹² a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra,⁶⁹³

23. az egyes munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra,⁶⁹⁴

24. a hites bányamérőre,⁶⁹⁵

25. a bányatérképek méretarányára és tartalmi követelményeire,⁶⁹⁶

26. ⁶⁹⁷ a polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit tartalmazó szabályzatra és a robbantásvezetői és robbantómesteri képzés és vizsgáztatás rendjére, valamint a képzési programra,⁶⁹⁸

27. ⁶⁹⁹ a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatokra, a létesítmények tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, és egyéb feltételeit tartalmazó biztonsági szabályzatokra, a műszaki-biztonsági irányítási rendszerek alkalmazási szabályaira,⁷⁰⁰

28. az e törvény szerinti földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére,⁷⁰¹

29. a bányászati és gázipari biztonságtechnikai és munkabiztonsági vizsgák tematikájára és rendjére,

30. a hites bányamérői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére,⁷⁰²

31. a bányászati hulladékok kezelésére,⁷⁰³

32. a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági követelményeire és a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági szabályzatára,

33. a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére,⁷⁰⁴

34. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavarok és súlyos balesetek körére, az arról szóló jelentéstételi kötelezettségre és vizsgálati rendjére⁷⁰⁵

35. ⁷⁰⁶ a felügyeleti díj mértékére, fizetésére, beszedésére, kezelésére és nyilvántartására⁷⁰⁷

36. ⁷⁰⁸ a bányaüzem területén az egyéb gáztechnológia építésére, használatba vételére, üzemeltetésére, elbontására és felhagyására⁷⁰⁹

37. ⁷¹⁰ a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataikra

vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.

(1c) ⁷¹¹ Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben területet zárt területté nyilvánítson.⁷¹²

(1d) ⁷¹³ Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

a) ⁷¹⁴ a bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát,⁷¹⁵

b) a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítmények meghatározásának és a tűzvédelmi ellenőrzés részletes szabályait,⁷¹⁶

c) a bányafelügyelet piacfelügyeleti ellenőrzése alá tartozó termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó és az importtermékek ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá a piacfelügyeleti hatósági jogkörben eljáró bányafelügyelet által – közigazgatási hatósági hatáskörben eljárva – alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokat,⁷¹⁷

d) az előkutatás és az e törvény hatálya alá tartozó jogosultságok részletes szabályait,⁷¹⁸

e) a bányászati jog átruházása során a bányafelügyeleti vizsgálat részletes szabályait,⁷¹⁹

f) a kutatási, feltárási, kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási és tájrendezési, föld alatti gáztárolási és meddőhányó-hasznosítási műszaki üzemi terv részletes tartalmi követelményeit, építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi terv rendszeres felülvizsgálatának részletes szabályait,⁷²⁰

g) világörökségi területen az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit, megkezdett kitermelés esetén az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét, valamint ezekhez kapcsolódóan a világörökségi területen bányászati tevékenységre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásának részletes feltételeit,⁷²¹

h) a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot fennállását,

i) a 27/B. § (1) bekezdése szerinti szabályokat és követelményeket,

j) a bányafelügyelet piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot alapján lefolytatandó eljárásainak részletes szabályait.

k) ⁷²² a 27/C. § szerinti kiegészítő bányajáradékkal érintett termékek piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartama alatt figyelembevételre kerülő viszonyítási egységárát, valamint a kiegészítő bányajáradék fizetési kötelezettséget megalapozó – a 27/C. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységi körökön belüli – gazdasági tevékenységet,

l) ⁷²³ az építőipari nyers- és alapanyagok körét.⁷²⁴

(2) Felhatalmazást kap a miniszter

a) ⁷²⁵

b) ⁷²⁶

c) ⁷²⁷

d) ⁷²⁸

e) a bányászati hűségjutalomra vonatkozó szabályoknak,

f) ⁷²⁹

g) a bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésére, így különösen a szakmai utánpótlásra, a hagyományőrzésre és az egyéb sajátos juttatásokra vonatkozó rendelkezéseknek, a juttatások körének, jogosultjainak és mértékének, valamint

h) ⁷³⁰

i) ⁷³¹ az Európai Unió irányelveiben előírt, az ásványi nyersanyagkutatásról, feltárásról és termelésről szóló, valamint az ásványvagyon-gazdálkodással, továbbá a bányászati tevékenység során keletkező hulladékkal kapcsolatos jelentés elkészítésének, az Európai Bizottsághoz történő továbbítás és a közzététel rendjének,⁷³²

j) ⁷³³

k) ⁷³⁴

l) ⁷³⁵

m) ⁷³⁶

n) ⁷³⁷

o) ⁷³⁸ a koncessziós pályázat kiírásával, elbírálásával, lebonyolításával, és a koncessziós pályázaton való részvétel díjával kapcsolatos eljárási részletes szabályok⁷³⁹

p) ⁷⁴⁰

q) ⁷⁴¹

rendeletben történő megállapítására.

(3) ⁷⁴²

(4) ⁷⁴³

(5) ⁷⁴⁴

(6) ⁷⁴⁵

50/B. §⁷⁴⁶ (1) A már megállapított külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek jogosultja e rendelkezés hatálybalépését követő két éven belül köteles a bányatelek még igénybe nem vett részére vonatkozóan ütemtervet készíteni, és azt a bányafelügyeletnek megküldeni. Az ütemtervnek tartalmaznia kell az egyes ingatlanok bányászati célra történő igénybevételének módját és várható időbeli ütemezését. A bányafelügyelet az ütemtervet 30 napos határidő tűzésével, nyilatkozattételi felhívással megküldi az érintett ingatlanok tulajdonosai részére. Az ütemterv elfogadásáról a bányafelügyelet határozatban dönt. A bányafelügyelet az érintett ingatlantulajdonos ingatlanának használati, hasznosítási, illetve rendelkezési joga szempontjából lényeges, a várható igénybevételi időponttal kapcsolatos nyilatkozatát köteles a döntéshozatal előtt érdemben vizsgálni.

(2)⁷⁴⁷ Az e rendelkezés hatálybalépése előtt megállapított olyan bányatelek esetében, amelyre vonatkozóan a bányavállalkozó még nem rendelkezik környezetvédelmi, illetve amennyiben azt a külön jogszabály elrendeli, az egységes környezethasználati engedéllyel, a bányavállalkozó a feltárásra vagy kitermelésre szóló első műszaki üzemi tervét jóváhagyásra csak a bányatelekre vonatkozó jogerős környezetvédelmi, illetve amennyiben azt a külön jogszabály elrendeli, az egységes környezethasználati engedéllyel együtt nyújthatja be a bányafelügyelethez.

(3) E rendelkezés hatálybalépésekor a bányatelekre vonatkozóan a bányafelügyelet által jogerős határozatban már jóváhagyott tájrendezési műszaki tervet a műszaki üzemi terv elkészítésekor, illetve annak jóváhagyási eljárásában érvényesként figyelembe kell venni.

(4)⁷⁴⁸ Az e törvény 3. § (1) bekezdése szerint a bányavállalkozó tulajdonába került, föld alatti gáztárolóban lévő, ki nem termelt szénhidrogén állományba vételekor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 50. §-ának (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. A 3. § (1) bekezdés alapján tulajdonba adott szénhidrogén árszabályozással elismert értéke és a tulajdonba adással összefüggésben a bányavállalkozó által fizetendő bányajáradék alapját képező érték az ásványi nyersanyagok értékének meghatározására vonatkozó külön jogszabály alapján meghatározott érték.

50/C. §⁷⁴⁹ (1)⁷⁵⁰ A 2004. január 1-jét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi jog alapítását követően, annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése nem történt meg, a bejegyzésre a bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélye alapján kerülhet sor. Amennyiben a szolgalom nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is.

(2) A 2004. január 1-jét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedély nem lelhető fel, a bányafelügyelet az érintett földgázelosztó-vezetékek tekintetében az engedélyes 2012. december 31. napjáig benyújtott kérelmére vezetékjogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal a bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

(3) A 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett olyan gázelosztó-vezetékek tekintetében, amelyek korábban egybefüggő telephelyen belül csatlakozó-, illetve fogyasztói vezetékként működtek, és azok elhelyezésére vonatkozó szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy a szolgalmi jogra vonatkozó engedély nem lelhető fel, vagy az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése nem történt meg, az engedélyes 2012. december 31. napjáig benyújtott kérelmére a bányafelügyelet az érintett vezetékek tekintetében vezetékjogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal a bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

(4) A bányafelügyelet műszaki-biztonsági okokból jogosult a (3) bekezdésben meghatározott gázelosztó-vezetékek tekintetében átalakítási kötelezettséget előírni.

(5) A szolgalmi jog utólagos bejegyzése, vagy a vezetékjog utólagos megállapítása és bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

(6)⁷⁵¹ Az (1), (2) és (5) bekezdés rendelkezéseit az elosztóvezetékekhez tartozó gázfogadó és nyomásszabályozó állomásokra is alkalmazni kell, azzal, hogy a bányafelügyelet a (2) bekezdés szerinti eljárásban használati jogot állapít meg.

50/D. §⁷⁵² (1) 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, az 50/C. § szabályozási körén kívüli, a törvény hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében, amennyiben azok üzemeltetésére a szolgalmi jog alapítását követően, annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése nem történt meg, a bejegyzésre a bányafelügyelet által kiadott jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján kerülhet sor. Amennyiben a szolgalmi jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is.

(2)⁷⁵³ 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, az 50/C. § szabályozási körén kívüli, a törvény hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében, amennyiben azok üzemeltetésére a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedély nem lelhető fel, a kisajátítási hatóság az érintett létesítmények tekintetében a bányavállalkozó 2016. december 31. napjáig benyújtott kérelmére szolgalmi jogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal kisajátítási hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

(3)⁷⁵⁴ A szolgalmi jog (1) bekezdés szerinti utólagos bejegyzése, az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

(4)⁷⁵⁵ A (2) bekezdés szerinti eljárásban a kisajátításról szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.

(5)⁷⁵⁶ A Módtv2.-vel megállapított (4) bekezdést a Módtv2. hatálybalépésekor⁷⁵⁷ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

50/E. §⁷⁵⁸ Ha a bányafelügyelet a kitermelés vagy üzemszerű föld alatti szénhidrogén-tárolás megkezdésére vonatkozó határidő meghosszabbítását a bányavállalkozó részére a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi XLVII. törvénnyel megállapított 26/A. § (5) bekezdés hatálybalépése⁷⁵⁹ előtt engedélyezte, a bányavállalkozó a meghosszabbítás időtartama alatt a kitermelés megkezdéséig a miniszterrel kötött szerződés szerinti térítést fizeti.

50/F. §⁷⁶⁰ A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi IV. törvény hatálybalépésekor vízjogi vagy bányafelügyelet által kiadott engedély alapján geotermikus energiát kutatók, kinyerők és hasznosítók az engedély alapján, az abban meghatározott ideig és feltételek szerint a tevékenységüket tovább folytathatják, illetve kutatási engedély esetén a kutatási zárójelentés elfogadását követően kezdeményezhetik a bányafelügyeletnél a geotermikus védőidom megállapítását.

50/G. §⁷⁶¹ A 26/A. §-nak az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXV. törvénnyel megállapított módosításait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

50/H. §⁷⁶² (1) A 6. § (4) bekezdése szerinti hatósági hozzájárulást a 2021. július 9-ét követően a bányászati joggal rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek visszterhes és ingyenes átruházásával történő szerződéskötése esetén megadottnak kell tekinteni, ha az átruházási folyamat az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv8.) megállapított 6. § (4) bekezdése hatálybalépésének⁷⁶³ napjáig lezárult.

(2) E törvénynek a Módtv8.-cal megállapított 6. § (4) bekezdését a Módtv8. hatálybalépésekor⁷⁶⁴ folyamatban lévő bányászati joggal rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek visszterhes és ingyenes átruházási folyamataira is alkalmazni kell.

50/I. §⁷⁶⁵ (1) Ha az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény hatálybalépésekor⁷⁶⁶ az üzemszerű kitermelés megkezdésére vonatkozó, a 26/A. § (4) vagy (6b) bekezdésében megállapított határidőidőből kevesebb, mint egy év van hátra, ezt az időtartamot kell alkalmazni a 26/A. § (5) bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében.

(2) Az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény által megállapított 30. §-t az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény hatálybalépésekor⁷⁶⁷ fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3)⁷⁶⁸ Az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv9.) 8. §-a hatálybalépésekor folyamatban levő szolgalom alapítási eljárásokat a kisajátítási hatóság folytatja le az eljárás megindításakor hatályos rendelkezések szerint.

(4)⁷⁶⁹ A Módtv9. 4. §-a hatálybalépésekor termálvíz kitermelésére vonatkozó vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező vízilétesítmény esetén a vízilétesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárását a Módtv9. 4. §-a hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni.

(5)⁷⁷⁰ A Módtv9. 4. §-a hatálybalépésekor termálvíz kitermelésére vonatkozó vízjogi létesítési engedéllyel és vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízilétesítmény esetén a vízilétesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyének módosítása vagy időtartamának meghosszabbítása esetén az eljárást a Módtv9. 4. §-a hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni.

(6)⁷⁷¹ A (4) és (5) bekezdés szerinti vízilétesítménnyel történő geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására a Módtv9. 4. §-a hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

50/J. §⁷⁷² Az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2023. évi XLVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv10.) megállapított 21/B. § (6) és (9) bekezdését, valamint 33. § (1) bekezdését a Módtv10. hatálybalépésekor⁷⁷³ folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

51. §⁷⁷⁴ Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-i 94/22/EK irányelve a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről;

b)⁷⁷⁵ az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;

c)⁷⁷⁶ az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 2006/21/EK irányelve az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról (3. cikk 3., 6. és 8. pontja, 7. cikk, 11–12. cikk, 14. és 19. cikk), a törvény 1. §-a, 2. §-a, 16. §-a, 19. §-a, valamint a 41. § (1) bekezdés d) pontja, 43/B. § (6) bekezdés e) pontja, 44. § (1) bekezdés n) pontja, 49. § 4., 6., 8. és 43. pontja, 50/A. § (1b) bekezdés 31. pontja;

d)⁷⁷⁷ a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

e)⁷⁷⁸ a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

52. §⁷⁷⁹ E törvény 42/V. § (2) bekezdése az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i 2018/1999/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

53. §⁷⁸⁰ A 28/F. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

A törvényt az Országgyűlés az 1993. április 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja 1993. május 13.

A Bt. 1. §-a (1) bekezdésének e) pontja az 1997: XII. törvény 1. §-a (1) bekezdésével megállapított szöveg.

A Bt. 1. § (1) bekezdés f) pontja a 2021: CXXXVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A Bt. 1. § (1) bekezdés h) pontja a 2010: IV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 20. § (2)–(5) bekezdését.

⁵

A Bt. 1. §-a (1) bekezdésének i) pontját az 1997: XII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A Bt. 1. §-a (1) bekezdésének j) pontját a 2007: CXXXIII. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLXXXI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷

A Bt. 1. §-a (1) bekezdésének k) pontját a 2007: CXXXIII. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2012: XLVII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸

A Bt. 1. § (1) bekezdés l) pontját a 2011: XXIX. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹

A Bt. 1. § (1) bekezdés m) pontját a 2014: LXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰

A Bt. 1. § (1) bekezdés n) pontját a 2014: LXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹

A Bt. 1. § (1) bekezdés o) pontját a 2021: XCIX. törvény 174. §-a iktatta be.

¹²

A Bt. 1. § (3) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 39. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹³

A Bt. 1. § (5) bekezdése a 2012: CCXVII. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴

A Bt. 1. § (5) bekezdés c) pontját a 2020: CLXI. törvény 1. §-a iktatta be.

¹⁵

A Bt. 1. § (7) bekezdését a 2004: CXXXVIII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: CXX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶

A Bt. 1. § (7a) bekezdését a 2022: XIX. törvény 35. §-a iktatta be.

¹⁷

A Bt. 1. § (8) bekezdését a 2005: XII. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2018: XCVIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸

A Bt. 2. § a 2000: CXXXIII. törvény 86. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2009: CXL. törvény 1. §-a.

¹⁹

A Bt. 2. § (2) bekezdését a 2009: CXL. törvény 1. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta. E módosító törvény 2. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

²⁰

A Bt. 3. §-ának (1) bekezdése a 2005: CXXXVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 8. § (3) bekezdése alapján a 2005. december 22-én elsőfokú határozattal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

²¹

A Bt. 3. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: L. törvény 50. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

²²

A Bt. 3. § (1a) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 44. §-a iktatta be.

²³

A Bt. 3. § (1a) bekezdés a) pontja a 2014: LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴

A Bt. 3. § (1a) bekezdés b) pontja a 2022: XXII. törvény 40. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵

A Bt. 3. § (1b) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: CXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶

A Bt. 3. § (1c) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁷

A Bt. 3. § (1d) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁸

A Bt. 3. §-ának (2) bekezdése a 2003: XLII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

²⁹

A Bt. 3. §-ának (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰

A Bt. 3. § (4) bekezdése a 2020: CLXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

³¹

A Bt. 3. § (5) bekezdését a 2020: CLXI. törvény 2. §-a iktatta be.

³²

A Bt. „Előkutatás” alcíme (4. §) a 2020: CLXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

³³

A Bt. 4. § (3) bekezdése a 2021: CXX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

³⁴

A Bt. 4. § (4) bekezdése a 2021: CXXXVI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵

A Bt. 4. § (4a) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁶

A Bt. 4. § (5) bekezdése a 2021: CXXXVI. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷

A Bt. 4. § (7) bekezdése a 2021: CXXXVI. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸

A Bt. 4. § (8) bekezdése a 2021: CXXXVI. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹

A Bt. 4. § (9) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁰

A Bt. 4. § (10) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴¹

A Bt. 4. § (11) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴²

A Bt. 5. §-a előtti cím a 2012: XLVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴³

A Bt. 5. §-ának (1) bekezdése a 2003: XLII. törvény 60. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴

A Bt. 5. § (1) bekezdés b) pontja a 2014: LXXXVI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵

A Bt. 5. § (1) bekezdés f) pontja a 2012: XLVII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶

A Bt. 5. § (1) bekezdés g) pontja a 2022. évi LXIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷

A Bt. 5. §-a (1) bekezdésének h) pontját a 2007: CXXXIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2011: XXIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸

A Bt. 5. § (1) bekezdés i) pontját a 2009: LVI. törvény 68. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁹

A Bt. 5. § (1) bekezdés j) pontját a 2009: LVI. törvény 68. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXXVI. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: CLXXXVI. törvény 17. § a) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁰

A Bt. 5. § (1) bekezdés k) pontját a 2014: LXXXVI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵¹

A Bt. 5. § (1) bekezdés l) pontját a 2014: LXXXVI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵²

A Bt. 5. § (1) bekezdés m) pontját a 2014: LXXXVI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵³

A Bt. 5. §-ának (2) bekezdése a 2003: XLII. törvény 60. § (2) bekezdésével megállapított, a 2009: LVI. törvény 69. §-a, a 2013: XXII. törvény 38. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁴

A Bt. 5. §-ának (3) bekezdése a 2003: XLII. törvény 60. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁵

A Bt. 5. §-ának (4) bekezdését a 2003: XLII. törvény 60. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 70. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁶

A Bt. 5. § (4a) bekezdését a 2012: XLVII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: CXXXVI. törvény 4. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2022: XIX. törvény 60. § 1. pontja, a 2022. évi LXIV. törvény 13. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷

A Bt. 5. § (4b) bekezdését a 2019: CX. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2022: XIX. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁸

A Bt. 5. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 68. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2022: XIX. törvény 60. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁹

A Bt. 5. § (6) bekezdését a 2020: XXX. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2022: XXII. törvény 40. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁰

A Bt. 6. §-a a 2012: XLVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹

A Bt. 6. § (1) bekezdése a 2021: CXXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶²

A Bt. 6. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja, a 2017: L. törvény 50. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁶³

A Bt. 6. § (3) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴

A Bt. 6. § (3) bekezdés a) pontja a 2018: XCIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁵

A Bt. 6. § (4) bekezdését a 2021: LXVIII. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2022: XIX. törvény 61. § a) pontja.

⁶⁶

A Bt. 6. § (5) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁷

A Bt. 6. § (6) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2022: XIX. törvény 61. § b) pontja.

⁶⁸

A Bt. 6. § (7) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2022: XIX. törvény 61. § b) pontja.

⁶⁹

A Bt. 6. § (8) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2022: XIX. törvény 61. § b) pontja.

⁷⁰

A Bt. 6. § (9) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2022: XIX. törvény 61. § b) pontja.

⁷¹

A Bt. 6/A. §-át a 2022: XIX. törvény 37. §-a iktatta be.

⁷²

A Bt. 6/A. § (3) bekezdése a 2022. évi LXIV. törvény 13. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁷³

A Bt. 6/B. §-át a 2022: XIX. törvény 37. §-a iktatta be.

⁷⁴

A Bt. 7. §-a az 1997: XII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁵

A Bt. 8. §-a a 2003: XLII. törvény 61. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: CCXVII. törvény 72. § c) pontja, a 2020: CLXXIII. törvény 19. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶

A Bt. 8. § a) pontja a 2010: IV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 20. § (2)–(5) bekezdését.

⁷⁷

A Bt. 8. § a) pont ab) alpontját a 2022. évi LXIV. törvény 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁸

A Bt. 8. § a) pont ac) alpontját a 2011: XXIX. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLVII. törvény 37. §-a.

⁷⁹

A Bt. 9. § a 2012: XLVII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰

A Bt. 9. § (1) bekezdése a 2022: XIX. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸¹

A Bt. 9. § (2) bekezdése a 2020: CLXXIII. törvény 19. § a) pontja, a 2022. évi LXIV. törvény 14. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸²

A Bt. 9. § (2a) bekezdését a 2022: XIX. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸³

A Bt. 9. § (2b) bekezdését a 2022: XIX. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2022. évi LXIV. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴

A Bt. 9. § (2c) bekezdését a 2022: XIX. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸⁵

A Bt. 9. § (4) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 46. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXXVI. törvény 5. §-ával megállapított, a 2022: XIX. törvény 60. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁶

A Bt. 10. § (1) bekezdése a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: CLXXIII. törvény 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁷

A Bt. 10. § (2) bekezdése a 2012: XLVII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁸

A Bt. 10. § (2) bekezdés a) pontja a 2022. évi LXIV. törvény 14. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁹

A Bt. 10. § (2) bekezdés c) pontja a 2013: CCXXVII. törvény 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁰

A Bt. 10. §-ának (3) bekezdését a 2003: XLII. törvény 62. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 54. § (6) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépett hatályba.

⁹¹

A Bt. 11. § (2) bekezdése a 2020: CLXXIII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

⁹²

A Bt. 12. § (1) bekezdése a 2020: CLXXIII. törvény 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁹³

A Bt. 12. § (1a) bekezdését a 2012: XLVII. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹⁴

A Bt. 12. § (2) bekezdése a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított, a 2020: CLXXIII. törvény 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁵

A Bt. 12. § (3) bekezdése a 2012: XLVII. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 1. pontja, a 2020: CLXXIII. törvény 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁶

A Bt. 12. § (5) bekezdését a 2012: XLVII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be.

⁹⁷

A Bt. 12/A. §-át a 2012. XLVII. törvény 9. §-a iktatta be.

⁹⁸

A Bt. 12/A. § (3) bekezdése a 2020: CLXXIII. törvény 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁹

A Bt. 13. § a 2012: XLVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁰

A Bt. 13. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰¹

A Bt. 14. § a 2010: IV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 20. § (2)–(5) bekezdését.

¹⁰²

A Bt. 14. § (1) bekezdése a 2012: CCXVII. törvény 48. §-ával megállapított, a 2022. évi LXIV. törvény 14. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰³

A Bt. 14. § (2) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 73. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁴

A Bt. 15. § a 2010: IV. törvény 8. §-ával megállapított, a 2022. évi LXIV. törvény 13. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁵

A Bt. 16. §-a a 2003: XLII. törvény 65. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁶

A Bt. 17. §-át a 2003: XLII. törvény 54. § (1) bekezdésének a) pontja, az azt megelőző alcímet a 2007: CXXXIII. törvény 22. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁷

A Bt. 18. §-a a 2012: XLVII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁸

A Bt. 18. § (1) bekezdése a 2020: CLXXIII. törvény 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁹

A Bt. 18. § (2) bekezdése a 2020: CLXXIII. törvény 19. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁰

A Bt. 18. § (3) bekezdése a 2022. évi LXIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

¹¹¹

A Bt. 18. § (4) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 2. §-a iktatta be.

¹¹²

A Bt. 18. § (5) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 2. §-a iktatta be.

¹¹³

A Bt. 18. § (6) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 2. §-a iktatta be.

¹¹⁴

A Bt. 18. § (7) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 2. §-a iktatta be.

¹¹⁵

A Bt. 18. § (8) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 2. §-a iktatta be.

¹¹⁶

A Bt. 18. § (9) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 2. §-a iktatta be.

¹¹⁷

A Bt. 18. § (10) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 2. §-a iktatta be.

¹¹⁸

A Bt. 19. §-a a 2012: CCXVII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁹

A Bt. 20. §-a az 1997: XII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁰

A Bt. 20. § (2) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²¹

A Bt. 20. § (2) bekezdés b) pontja a 2021: CXXXVI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított, a 2022: XIX. törvény 60. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

¹²²

A Bt. 20. §-ának (3) bekezdése a 2007: CXXXIII. törvény 5. §-ával megállapított, a 2010: CLXXXI. törvény 4. §-a szerint módosított szöveg.

¹²³

A Bt. 20. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: CXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁴

A Bt. 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2015: LIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁵

A Bt. 20. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2008: LXXXI. törvény 235. §-a szerint módosított szöveg.

¹²⁶

A Bt. 20. § (3) bekezdés c) pontja a 2009: LVI. törvény 69. §-a, a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁷

A Bt. 20. § (3) bekezdés d) pontja a 2015: LIII. törvény 4. §-a szerint módosított szöveg.

¹²⁸

A 20. § (3) bekezdés g) pontja a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 3. pontja, a 2019: LXIV. törvény 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁹

A Bt. 20. § (3) bekezdés j) pontját a 2015: LIII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁰

A Bt. 20. § (3a) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXXVI. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³¹

A Bt. 20. § (3b) bekezdését a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.

¹³²

A Bt. 20. § (3c) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

¹³³

A Bt. 20. §-ának új (4) bekezdését a 2003: XLII. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(11) bekezdés számozását (6)–(13) bekezdésre változtatva. A 20. § (4) bekezdését a 2009: CIX. törvény 51. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLXXXI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: II. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁴

A Bt. 20. § (4a) bekezdését a 2021: II. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

¹³⁵

A Bt. 20. § (4b) bekezdését a 2021: II. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

¹³⁶

A Bt. 20. §-ának eredeti (5) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta a 2003: XLII. törvény 66. § (2) bekezdése. A Bt. 20. § (5) bekezdését újonnan a 2014: LXXXVI. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be.

¹³⁷

A Bt. 20. §-a eredeti (4) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2003: XLII. törvény 66. § (2) bekezdése. A Bt. 20. § (6) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁸

A Bt. 20. § (6) bekezdés f) pontja a 2018: XCIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁹

A Bt. 20. §-a eredeti (5) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2003: XLII. törvény 66. § (2) bekezdése. A Bt. 20. § (7) bekezdése a 2010: IV. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 20. § (2)–(5) bekezdését.

¹⁴⁰

A Bt. 20. § (8) bekezdése a 2010: IV. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2020: CLXXIII. törvény 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴¹

A Bt. 20. § (8) bekezdés b) pontja a 2022. évi LXIV. törvény 14. § f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴²

A Bt. 20. §-a eredeti (7) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2003: XLII. törvény 66. § (2) bekezdése. A Bt. 20. § (9) bekezdése a 2012: CCXVII. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴³

A Bt. 20. §-a eredeti (8) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta a 2003: XLII. törvény 66. § (2) bekezdése. A (10) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 73. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁴⁴

A Bt. 20. §-a eredeti (9) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2003: XLII. törvény 66. § (2) bekezdése. A Bt. 20. § (11) bekezdése a 2012: XLVII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴⁵

A Bt. 20. §-a eredeti (10) bekezdésének számozását (12) bekezdésre változtatta a 2003: XLII. törvény 66. § (2) bekezdése, szövegét a 2004: CXXXVIII. törvény 26. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴⁶

A Bt. 20. §-a eredeti (11) bekezdésének számozását (13) bekezdésre változtatta a 2003: XLII. törvény 66. § (2) bekezdése, szövegét a 2004: CXXXVIII. törvény 26. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴⁷

A Bt. 20. § (14) bekezdését a 2004: CXXXVIII. törvény 4. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 96. § (6) bekezdésének a) pontja, a 2007: CXXXIII. törvény 22. § (4) bekezdésének a) pontja, a 2009: LVI. törvény 70. §-a, a 2017: L. törvény 50. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁸

A Bt. 20. § (15) bekezdését a 2004: CXXXVIII. törvény 4. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁴⁹

A Bt. 20/A. §-t újonnan a 2022. évi LXIV. törvény 3. §-a iktatta be.

¹⁵⁰

A Bt. 21. § (1) bekezdése a 2021: CXXXVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵¹

A Bt. 21. §-ának (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 97. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXXIII. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXVII. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵²

A Bt. 21. § (3) bekezdését újonnan a 2014: LXXXVI. törvény 7. §-a iktatta be.

¹⁵³

A Bt. „Geotermikus energia kutatása és hasznosítása” alcímét (21/A-21/C. §-t) a 2022. évi LXIV. törvény 4. §-a iktatta be.

¹⁵⁴

A Bt. 21/B. § (6) bekezdése a 2023. évi XLVI. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁵

A Bt. 21/B. § (9) bekezdését a 2023. évi XLVI. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁵⁶

A Bt. 22. § (1) bekezdése a 2012: CCXVII. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: CLXXIII. törvény 19. § b) pontja, a 2022. évi LXIV. törvény 14. § g) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁷

A Bt. 22. § (2) bekezdése a 2010: IV. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXVII. törvény 72. § d) pontja, a 2022. évi LXIV. törvény 13. § d) pontja és 14. § h) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁸

A Bt. 22. § (3) bekezdése a 2004: CXXXVIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2006: CIX. törvény 97. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁹

A Bt. 22. § (4) bekezdése a 2021: CXXXVI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶⁰

A Bt. 22. § (5) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶¹

A Bt. 22. § (6) bekezdése a 2010: IV. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított, a 2022. évi LXIV. törvény 14. § i) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶²

A Bt. 22. § (7) bekezdése a 2012: CCXVII. törvény 52. § (3) bekezdésével megállapított, a 2021: LXVIII. törvény 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶³

A Bt. 22. § (8) bekezdését a 2004: CXXXVIII. törvény 5. §-ának (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXVII. törvény 52. § (3) bekezdésével megállapított, a 2017: L. törvény 50. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁴

A Bt. 22. § (9) bekezdését a 2005: CXXXVI. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXVII. törvény 52. § (3) bekezdésével megállapított, a 2020: CLXXIII. törvény 19. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁵

A Bt. 22. § (10) bekezdését a 2009: LVI. törvény 68. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXVII. törvény 52. § (3) bekezdésével megállapított, a 2017: CXXXVI. törvény 25. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁶⁶

A Bt. 22. § (11) bekezdését a 2009: LVI. törvény 68. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁶⁷

A Bt. 22. § (12) bekezdését a 2009: LVI. törvény 68. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXVII. törvény 52. § (4) bekezdésével megállapított, a 2013: CCXXVII. törvény 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁸

A Bt. 22. § (13) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 52. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXXVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: L. törvény 50. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁹

A Bt. 22. § (14) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 52. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2022: XIX. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁰

A Bt. 22/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: CXXXVIII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁷¹

A Bt. 22/A. § (1) bekezdése a 2008: C. törvény 30. § (6) bekezdése, a 2013: CCXXVII. törvény 3. § b) pontja, a 2020: CLXXIII. törvény 19. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷²

A Bt. 22/A. § (2) bekezdését a 2013: CCXXVII. törvény 3. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷³

A Bt. 22/A. § (4) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 73. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2022. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁴

A Bt. 22/A. § (5) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁵

A Bt. 22/A. § (6) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁶

A Bt. 22/A. § (6a) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁷

A Bt. 22/A. § (6b) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁸

A Bt. 22/A. § új (8) bekezdését a 2005: CXXXVI. törvény 3. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. A (8) bekezdés a 2012: CCXVII. törvény 53. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CCLII. törvény 24. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁹

A Bt. 22/A. § (9) bekezdése a 2009: LVI. törvény 68. § (4) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXVII. törvény 72. § e) pontja, a 2013: CCLII. törvény 24. § (1) bekezdés d) pontja, a 2020: CLXXIII. törvény 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁰

A Bt. 22/A. §-a eredeti (8) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta a 2005: CXXXVI. törvény 3. §-a, a (10) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CCXVII. törvény 72. § f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸¹

A Bt. 22/A. §-a eredeti (9) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2005: CXXXVI. törvény 3. §-a. A Bt. 22/A. § (11) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: XCIX. törvény 15. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸²

A Bt. 22/A. § (11) bekezdés a) pontja a 2012: CCXVII. törvény 72. § g) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸³

A Bt. 22/A. § (11) bekezdés b) pontja a 2012: CCXVII. törvény 72. § h) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁴

A Bt. 22/A. § (12) bekezdését a 2010: IV. törvény 11. §-a iktatta b, szövege a 2017: L. törvény 50. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁵

A Bt. 22/A. § (13) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 53. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIX. törvény 14. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁶

A Bt. 22/A. § (14) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁸⁷

A Bt. 22/A. § (15) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁸⁸

A Bt. 22/A. § (16) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁸⁹

A Bt. 22/A. § (17) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁹⁰

A Bt. 22/A. § (18) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁹¹

A Bt. 22/B. §-át a 2007: CXXXIII. törvény 7. §-a iktatta be, a 2022. évi LXIV. törvény 14. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁹²

A Bt. 22/C. §-át meglőző alcímet a 2012: CCXVII. törvény 54. §-a iktatta be.

¹⁹³

A Bt. 22/C. §-t a 2011: XXIX. törvény 6. §-a iktatta be, a szövegét és a megelőző alcímet a 2012: XLVII. törvény 37. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXVII. törvény 54. §-a iktatta be.

¹⁹⁴

A Bt. 22/C. § (5) bekezdése a 2017: L. törvény 50. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁵

A Bt. 22/D. §-át megelőző alcímet a 2014: LXXXVI. törvény 9. §-a iktatta be.

¹⁹⁶

A Bt. 22/D. §-át a 2014: LXXXVI. törvény 9. §-a iktatta be.

¹⁹⁷

A Bt. 22/D. § (4) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁹⁸

A Bt. 22/D. § (5) bekezdése a 2017: L. törvény 50. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁹

A Bt.22/D. § (6) bekezdése a 2017: L. törvény 50. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁰

A Bt. 23. § (1) bekezdése a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰¹

A Bt. 23. § (1a) bekezdését a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta be.

²⁰²

A Bt. 23. § (1b) bekezdését a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta be.

²⁰³

A Bt. 23. § (2) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁴

A Bt. 23. § (2a) bekezdését a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: CXXXVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁵

A Bt. 23. § (3) bekezdése a 2011: CLXXXII. törvény 28. §-a szerint módosított szöveg.

²⁰⁶

A Bt. 23. § (4) bekezdését a 2013: CCXXVII. törvény 3. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰⁷

A Bt. 24. §-át megelőző alcím a 2014: LXXXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁸

A Bt. 24. §-ának (1) bekezdése a 2003: XLII. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰⁹

A Bt. 24. § (2) bekezdése a 2004: CXXXVIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁰

A Bt. 24. §-ának (3) bekezdését a 2003: XLII. törvény 67. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: XLVII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

²¹¹

A Bt. 24. §-ának (4) bekezdését a 2003: XLII. törvény 67. § (3) bekezdése iktatta be.

²¹²

A Bt. 24. §-ának (5) bekezdését a 2003: XLII. törvény 67. § (3) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2011: CLXXXII. törvény 28. §-a szerint módosított szöveg.

²¹³

A Bt. 24/A. §-t a 2011: CXXXVII. törvény 5. §-a iktatta be.

²¹⁴

A Bt. 24/A. § (3) bekezdése a 2012: XLVII. törvény 36. §-a szerint módosított szöveg.

²¹⁵

A Bt. 24/A. § (6) bekezdése a 2011: CLXXXII. törvény 28. §-a, a 2012: XLVII. törvény 36. §-a szerint módosított szöveg.

²¹⁶

A Bt. 25. §-a az 1997: XII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁷

A Bt. 25. § (1) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁸

A Bt. 25. § (2) bekezdése a 2010: IV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 20. § (2)–(5) bekezdését.

²¹⁹

A Bt. 25. § (2) bekezdés b) pontja a 2022: XIX. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁰

A Bt. 25. § (2) bekezdés c) pontja a 2022: XIX. törvény 60. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

²²¹

A Bt. 25. § (2a) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

²²²

A Bt. 25. § (2b) bekezdését a 2022: XIX. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be.

²²³

A Bt. 25. § (3) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁴

A Bt. 25. § (3) bekezdés a) pontja a 2017: L. törvény 50. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

²²⁵

A Bt. 25. § (3) bekezdés b) pontja a 2022: XIX. törvény 60. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

²²⁶

A Bt. 25. § (3) bekezdés c) pontja a 2017: L. törvény 50. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

²²⁷

A Bt. 25. § (3a) bekezdését újonnan a 2014: LXXXVI. törvény 11. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

²²⁸

A Bt. 25. § (3a) bekezdés e) pontja a 2022: XIX. törvény 40. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁹

A Bt. 25. §-ának (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 96. § (6) bekezdésének a) pontja, a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

²³⁰

A Bt. 25. § (5) bekezdését a 2006: CIX. törvény 96. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: XXIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

²³¹

A Bt. 26. § a 2004: CXXXVIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

²³²

A Bt. 26. § (1) bekezdése a 2012: XLVII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

²³³

A Bt. 26. §-ának (3) bekezdése a 2007: CXXXIII. törvény 8. §-ával megállapított és a 2009: LVI. törvény 70. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²³⁴

A Bt. 26. § (4) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 56. §-a iktatta be, szövege a 2021: CXXXVI. törvény 10. §-ával megállapított, a 2021: CXLVI. törvény 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁵

A Bt. 26. § (5) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 56. §-a iktatta be.

²³⁶

A Bt. 26/A. §-t a 2004: CXXXVIII. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXVII. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

²³⁷

A 26/A. § (1) bekezdése a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (7) bekezdésével megállapított, a 2017: L. törvény 50. § 3. pontja, a 2019: LXIV. törvény 2. § b) pontja, a 2022: XIX. törvény 60. § 7. pontja, a 2022. évi LXIV. törvény 14. § k) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁸

A Bt. 26/A. § (2) bekezdése a 2020: CLXI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított, a 2022: XIX. törvény 60. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

²³⁹

A 26/A. § (3) bekezdés b) pontja a 2017: L. törvény 50. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁰

A Bt. 26/A. § (3) bekezdés d) pontja a 2021: CXXXVI. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴¹

A Bt. 26/A. § (3a) bekezdését a CXXXIX. törvény 97. §-a iktatta be, szövege a 2019: LXIV. törvény 2. § c) pontja, a 2021: XXXIX. törvény 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴²

A Bt. 26/A. § (4) bekezdése a 2020: CLXI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 2022: XIX. törvény 60. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴³

A 26/A. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2017: L. törvény 50. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁴

A Bt. 26/A. § (5) bekezdés b) pontja a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁵

A Bt. 26/A. § (6) bekezdése a 2017: LXXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁶

A Bt. 26/A. § (6a) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2021: CXXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴⁷

A Bt. 26/A. § (6b) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2021: CXXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított, a 2022: XIX. törvény 60. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁸

A Bt. 26/A. § (6c) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2022: XIX. törvény 60. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁹

A Bt. 26/A. § (8) bekezdése a 2017: LXXV. törvény 3. §-ával megállapított, a 2017: L. törvény 50. § 3. pontja, a 2018: XCIX. törvény 15. § b) pontja, a 2022: XIX. törvény 60. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁰

A Bt. 26/B. §-t a 2004: CXXXVIII. törvény 10. §-a iktatta a szövegbe.

²⁵¹

A Bt. 26/B. §-ának (1) bekezdése a 2005: CXXXVI. törvény 6. §-ával megállapított, a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵²

A Bt. 26/B. § (3) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵³

A Bt. 26/B. § (3a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁵⁴

A 26/B. § (3a) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2017: L. törvény 50. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁵

A 26/B. § (3a) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2017: L. törvény 50. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁶

A 26/B. § (3a) bekezdés b) pont be) alpontja a 2017: L. törvény 50. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁷

A Bt. 26/B. § (3b) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁵⁸

A Bt. 26/B. § (4) bekezdése a 2021: XCIX. törvény 175. § (1) bekezdésével megállapított, a 2021: CXLVI. törvény 11. § b) pontja, a 2022: XIX. törvény 60. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁹

A Bt. 26/B. § (4a) bekezdését a 2021: XCIX. törvény 175. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁶⁰

A Bt. 26/B. § (5) bekezdése a 2022: XIX. törvény 41. §-ával megállapított, a 2021: CXLVI. törvény 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶¹

A Bt. 26/B. § (6) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 12. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2022: XIX. törvény 61. § c) pontja.

²⁶²

A Bt. 26/C. §-t a 2004: CXXXVIII. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXVII. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.

²⁶³

A Bt. 26/C. § (1) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁴

A Bt. 26/C. § (2) bekezdése a 2015: VI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: L. törvény 50. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁵

A Bt. 26/C. § (3) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 9. pontja, a 2017: L. törvény 50. § 3. pontja, a 2022: XIX. törvény 60. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁶

A Bt. 27. §-a a 2022: XIX. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

²⁶⁷

A Bt. 27/A. §-át a 2021: CXXXVI. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁶⁸

A Bt. 27/B. §-át a 2021: CXXXVI. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁶⁹

A Bt. 27/B. § (1) bekezdés d) pontja a 2022: XIX. törvény 60. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁰

A Bt. 27/B. § (2) bekezdés b) pontja a 2022: XIX. törvény 60. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

²⁷¹

A Bt. 27/B. § (5) bekezdését a 2022: XIX. törvény 43. §-a iktatta be.

²⁷²

A Bt. 27/C. §-át a 2021: CXXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2022: XIX. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

²⁷³

A Bt. 27/D. §-át a 2022: XIX. törvény 45. §-a iktatta be.

²⁷⁴

A Bt. 28. §-t megelőző alcím a 2012: CCXVII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁵

A Bt. 28. § a 2012: CCXVII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁶

A Bt. 28. § (2) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷⁷

A Bt. 28. § (3) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁷⁸

A Bt. 28. § (4) bekezdése a 2022: XIX. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷⁹

A Bt. 28. § (4a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁸⁰

A Bt. 28. § (4b) bekezdését a 2022: XIX. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁸¹

A Bt. 28. § (5) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított, a 2022: XIX. törvény 60. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

²⁸²

A Bt. 28/A. § előtti alcím címet a 2021: XCIX. törvény 176. §-a iktatta be.

²⁸³

A Bt. 28/A. §-át újonnan a 2021: XCIX. törvény 176. §-a iktatta be.

²⁸⁴

A Bt. 28/B. §-át újonnan a 2021: XCIX. törvény 176. §-a iktatta be.

²⁸⁵

A Bt. 28/B. § (3) bekezdése a 2021: CXXXVI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁶

A Bt. 28/B. § (4) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 15. §-a iktatta be.

²⁸⁷

A Bt. 28/C. §-át a 2021: XCIX. törvény 176. §-a iktatta be.

²⁸⁸

A Bt. 28/D. §-át a 2021: XCIX. törvény 176. §-a iktatta be.

²⁸⁹

A Bt. 28/E. §-át a 2021: XCIX. törvény 176. §-a iktatta be.

²⁹⁰

A Bt. 28/F. §-át a 2021: XCIX. törvény 177. §-a iktatta be.

²⁹¹

A Bt. 29. § a 2014: LXXXVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

²⁹²

A Bt. 29. § (3) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 6. §-a iktatta be.

²⁹³

A Bt. 29. § (4) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 6. §-a iktatta be.

²⁹⁴

A Bt. 29. § (5) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 6. §-a iktatta be.

²⁹⁵

A Bt. 29. § (6) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 6. §-a iktatta be.

²⁹⁶

A Bt. 29. § (7) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 6. §-a iktatta be.

²⁹⁷

A Bt. 29/A. §-t a 2014: LXXXVI. törvény 14. §-a iktatta be.

²⁹⁸

A Bt. 29/A. § (1) bekezdése a 2017: CXXXVI. törvény 25. §-a szerint módosított szöveg.

²⁹⁹

A Bt. 30. §-a a 2022: XIX. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁰

A Bt. 31. §-a a 2014: LXXXVI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

³⁰¹

A Bt. 31. § (1) bekezdése a 2015: LIII. törvény 2. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2022: XIX. törvény 60. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰²

A Bt. 31. § (2) bekezdés a) pontja a 2017: L. törvény 50. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰³

A Bt. 31. § (2) bekezdés d) pontja a 2021: XXXIX. törvény 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁴

A Bt. 31. § (3) bekezdése a 2015: LIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰⁵

A Bt. 31. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 50. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁶

A Bt. 31. § (5) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 7. §-a iktatta be.

³⁰⁷

A Bt. 31/A. §-át a 2014: LXXXVI. törvény 17. §-a iktatta be.

³⁰⁸

A Bt. 32. §-a a 2003: XLII. törvény 70. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁹

A Bt. 32. § (1) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 18. §-ával megállapított, a 2017: L. törvény 50. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁰

A Bt. 32. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 97. § a) pontja, a 2017: L. törvény 50. § 18. pontja, a 2022. évi LXIV. törvény 13. § e) pontja, a 2022. évi LXIV. törvény 14. § l) pontja szerint módosított szöveg.

³¹¹

A Bt. 32. § (3) bekezdése a 2012: CCXVII. törvény 61. §-ával megállapított, a 2022. évi LXIV. törvény 13. § f) pontja szerint módosított szöveg.

³¹²

A Bt. 32. § (5) bekezdését a 2004: CXXXVIII. törvény 13. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: LXXXVI. törvény 39. § e) pontja.

³¹³

A Bt. 33. § (1) bekezdése a 2023. évi XLVI. törvény 14. §-a szerint módosított szöveg.

³¹⁴

A Bt. 34. §-a előtti cím a 2003: XLII. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁵

A Bt. 34. §-ának (1) bekezdése a 2003: XLII. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁶

A Bt. 34. § (2) bekezdése a 2021: CXX. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁷

Lásd a 4/2001. (II. 23.) GM, a 12/2003. (III. 14.) GKM rendeletet.

³¹⁸

A Bt. 34. § (3) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁹

A Bt. 34. §-ának (5) bekezdése az 1997: XII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

³²⁰

A Bt. 34. § (6) bekezdését a 2004: CXXXVIII. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 96. § (6) bekezdésének a) pontja és a 2009: LVI. törvény 70. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³²¹

A Bt. 34/A. §-át a 2017: LXXV. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2022: XIX. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

³²²

A Bt. 35. § (1) bekezdése a 2021: CXX. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

³²³

Lásd a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendeletet.

³²⁴

A Bt. 36. §-a a 2021: LXVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

³²⁵

A Bt. 36. § (2) bekezdése a 2022: XIX. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁶

A Bt. 36. § (3) bekezdése a 2021: CXXXVI. törvény 26. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³²⁷

A Bt. 36. § (4) bekezdése a 2022: XIX. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁸

A Bt. 36. § (5) bekezdése a 2022: XIX. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁹

A Bt. 36. § (5a) bekezdését a 2022: XIX. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.

³³⁰

A Bt. 36. § (9) bekezdése a 2022: XIX. törvény 49. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³³¹

A Bt. 36. § (9a) bekezdését a 2022: XIX. törvény 49. § (5) bekezdése iktatta be.

³³²

A Bt. 37. § (1) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

³³³

A Bt. 37. § (2) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁴

A Bt. 37. § (5) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁵

A Bt. 37. § (6) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

³³⁶

A Bt. 37. § (7) bekezdése a 2013: CCXXVII. törvény 3. § f) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁷

A Bt. 38. §-a a 2022. évi LXIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

³³⁸

A Bt. 38/A. §-át a 2003: XLII. törvény 73. §-a iktatta be.

³³⁹

A Bt. 38/A. § (3) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 9. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének e) pontja és 146. § a) pontja, a 2009: LVI. törvény 70. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁴⁰

A Bt. 38/A. § (5) bekezdése a 2022. évi LXIV. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴¹

A Bt. 38/A. § (5a) bekezdését a 2012: XLVII. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (12) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

³⁴²

A Bt. 38/A. § (5b) bekezdését a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (12) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXXIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

³⁴³

A Bt. 38/A. § (5c) bekezdését a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (12) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXXIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

³⁴⁴

A Bt. 38/A. § (5d) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁴⁵

A Bt. 38/A. § (5e) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: XCIX. törvény 15. § c) pontja.

³⁴⁶

A Bt. 38/A. § (5f) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: CXLVI. törvény 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁷

A Bt. 38/A. § (7) bekezdését újonnan a 2021: II. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2022. évi LXIV. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁸

A Bt. 38/A. § (8) bekezdését újonnan a 2021: II. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2022. évi LXIV. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁹

A Bt. 38/A. § (9) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: XCIX. törvény 15. § d) pontja.

³⁵⁰

A Bt. 38/A. § (10) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

³⁵¹

A Bt. 38/B. §-át és címét a 2003: XLII. törvény 73. §-a iktatta be.

³⁵²

A Bt. 38/C. §-t megelőző alcímet a 2003: XLII. törvény 73. §-a iktatta be.

³⁵³

A Bt. 38/C. §-t a 2003: XLII. törvény 73. §-a iktatta be, szövege a 2011: XXIX. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁴

A Bt. 38/C. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 50. § 2. pontja, a 2021: CXLVI. törvény 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁵

A Bt. 38/C. § (3) bekezdése a 2012: XLVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁶

A Bt. 38/C. § (4) bekezdése a 2012: XLVII. törvény 37. §-a, a 2017: L. törvény 50. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁷

A Bt. 38/C. § (5) bekezdés d) pontja a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁸

A Bt. 38/C. § (7) bekezdése a 2017: L. törvény 50. § 2. pontja, a 2021: CXLVI. törvény 11. § e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁹

A Bt. 38/D. §-át és címét a 2003: XLII. törvény 73. §-a iktatta be, szövege a 2012: XLVII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

³⁶⁰

A Bt. 38/D. § (1) bekezdése a 2022: XIX. törvény 60. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶¹

A Bt. 38/E. §-át és címét a 2003: XLII. törvény 73. §-a iktatta be, szövegét és a megelőző alcímet a 2012: XLVII. törvény 37. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁶²

A Bt. 38/F. §-át megelőző alcímet a 2003: XLII. törvény 73. §-a iktatta be.

³⁶³

A Bt. 38/F. §-át a 2003: XLII. törvény 73. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁴

A Bt. 39. § a 2004: CXXXVIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

³⁶⁵

A Bt. 39. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 69. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁶⁶

A Bt. 39. § (3) bekezdése a 2012: CCXVII. törvény 72. § n) pontja, a 2021: XXXIX. törvény 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁷

A Bt. 39. § (4) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 24. §-a iktatta be.

³⁶⁸

A Bt. 39. § (5) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 24. §-a iktatta be.

³⁶⁹

A Bt. 40. §-t és az azt megelőző alcímet a 2004: CXXXVIII. törvény 26. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁷⁰

A Bt. 41. § a 2004: CXXXVIII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

³⁷¹

A Bt. 41. § (1) bekezdése a 2010: IV. törvény 14. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2013: CCLII. törvény 24. § (1) bekezdés g) pontja, a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 17. pontja, a 2020: CLXVIII. törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

³⁷²

A Bt. 41. § (1) bekezdés a) pontját a 2019: CX. törvény 13. § (5) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁷³

A Bt. 41. § (1) bekezdés d) pontját a 2010: CLXXXI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLVII. törvény 37. §-a.

³⁷⁴

A Bt. 41. § (1) bekezdés e) pontját a 2011: XXIX. törvény 13. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLVII. törvény 37. §-a.

³⁷⁵

A Bt. 41. § (1a) bekezdését a 2012: XLVII. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény 24. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷⁶

A Bt. 41. § (2) bekezdése a 2012: XLVII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXVII. törvény 72. § o) pontja, a 2019: LXIV. törvény 2. § e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷⁷

A Bt. 41. §-ának (3) bekezdése a 2007: CXXXIII. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷⁸

A Bt. 41. § (3) bekezdés a) pontja a 2012: XLVII. törvény 25. § (3) bekezédésével megállapított szöveg.

³⁷⁹

A Bt. 41. § (3) bekezdés c) pontja a 2020: CLXI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁰

A Bt. 41. § (3) bekezdés f) pontját a 2022: XIX. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁸¹

A Bt. 41. § (3a) bekezdését a 2012: XLVII. törvény 25. § (4) bekezdése iktatta be.

³⁸²

A Bt. 41. § (3b) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁸³

A Bt. 41. § (3c) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: CXXXVI. törvény 18. §-ával megállapított, a 2022: XIX. törvény 60. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁴

A Bt. 41. § (3d) bekezdését a 2022: XIX. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁸⁵

A Bt. 41. § (4) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 24. § (2) bekezdés e) pontja, a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁶

A Bt. 41. § (5) bekezdése a 2012: XLVII. törvény 25. § (5) bekezdésével megállapított, a 2013: XXII. törvény 38. § b) pontja, a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁷

A Bt. 41. § (7) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸⁸

A Bt. 41. § (7a) bekezdését a 2012: XLVII. törvény 25. § (6) bekezdése iktatta be.

³⁸⁹

A Bt. 41. § (7b) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 25. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 50. § 3. pontja, a 2021: CXXXVI. törvény 26. § d) pontja, a 2022: XIX. törvény 60. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

³⁹⁰

A Bt. 41. § (8) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 36. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁹¹

A Bt. 41. § (9) bekezdése a 2009: LVI. törvény 69. és 70. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁹²

A Bt. 41/A. §-át a 2012: XXXI. törvény 5. §-a iktatta be.

³⁹³

A Bt. 41/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CCLII. törvény 24. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

³⁹⁴

A Bt. 41/A. § (1) bekezdés c) pontja a 2014: LXXXVI. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹⁵

A Bt. 41/A. § (1) bekezdés f) pontja a 2015: VI. törvény 6. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

³⁹⁶

A Bt. 41/A. § (1) bekezdés g) pontját a 2012: CCXVII. törvény 63. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁹⁷

A Bt. 41/A. § (1) bekezdés h) pontját a 2012: CCXVII. törvény 63. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁹⁸

A Bt. 41/A. § (1a) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 63. § (2) bekezdése iktatta be, a 2023. évi XLVI. törvény 15. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁹⁹

A Bt. 41/A. § (1b) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CLXVIII. törvény 20. §-a.

⁴⁰⁰

A Bt. 41/A. § (4) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 63. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰¹

A Bt. 41/A. § (5) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 63. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 17. pontja, a 2022: XIX. törvény 60. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰²

A Bt. 41/A. § (6) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 63. § (3) bekezdése iktatta be, a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰³

A Bt. 41/A. § (7) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 63. § (3) bekezdése iktatta be, a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁴

A Bt. 41/A. § (8) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 26. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁰⁵

A Bt. 41/A. § (9) bekezdését a 2016: CXLIII. törvény 1. §-a iktatta be.

⁴⁰⁶

A Bt. 41/A. § (10) bekezdését a 2016: CXLIII. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXXV. törvény 5. §-ával megállapított, a 2022: XIX. törvény 60. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁷

A Bt. 41/B. §-át a 2020: CLXVIII. törvény 18. §-a iktatta be.

⁴⁰⁸

A Bt. 41/B. § (1) bekezdése a 2022: XIX. törvény 60. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁹

A Bt. 41/C. §-át a 2020: CLXVIII. törvény 18. §-a iktatta be.

⁴¹⁰

A Bt. 41/D. §-át a 2020: CLXVIII. törvény 18. §-a iktatta be.

⁴¹¹

A Bt. 42. § (1) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 39. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹²

A Bt. 42. §-ának (3) bekezdése a 2007: CXXXIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹³

A Bt. 42. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 97. § a) pontja, a 2017: L. törvény 50. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁴

A Bt. 42. § (5) bekezdését a 2012: XLVII. törvény 26. §-a iktatta be.

⁴¹⁵

A Bt. 42. § (6) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 19. §-a iktatta be.

⁴¹⁶

A Bt. 42. § (7) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 19. §-a iktatta be.

⁴¹⁷

A Bt. III/A. részét (42/A. §– 42/W. §-ig) a 2012: XLVII. törvény 27. §-a iktatta be.

⁴¹⁸

A Bt. 42/A. § 2. pontja a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁹

A Bt. 42/C. §-át megelőző alcím a 2014: LXXXVI. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁰

A Bt. 42/C. §-a a 2014: LXXXVI. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

⁴²¹

A Bt. 42/C. § (5) bekezdése a 2017: L. törvény 50. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

⁴²²

A Bt. 42/D. §-át megelőző alcím a 2014: LXXXVI. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

⁴²³

A Bt. 42/D. §-a a 2014: LXXXVI. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁴

A Bt. 42/D. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 50. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁴²⁵

A Bt. 42/E. § (1) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

⁴²⁶

A Bt. 42/E. § (2) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

⁴²⁷

A Bt. 42/E. § (5a) bekezdését a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (13) bekezdése iktatta be.

⁴²⁸

A Bt. 42/E. § (6) bekezdése a 2017: L. törvény 50. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

⁴²⁹

A Bt. 42/G. § (1) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

⁴³⁰

A Bt. 42/M. § (2) bekezdése a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³¹

A Bt. 42/O. § a) pontja a 2021: CXXXVI. törvény 26. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁴³²

A Bt. 42/T. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CXLIII. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴³³

A Bt. 42/V. § (2) bekezdése a 2019: CI. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁴³⁴

A Bt. 42/W. § (1) bekezdése a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 20. pontja, a 2017: L. törvény 50. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

⁴³⁵

A Bt. 43. § (1) bekezdése a 2021: CXX. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³⁶

A Bt. 43. § (2) bekezdése a 2010: IV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 20. § (2)–(5) bekezdését.

⁴³⁷

A Bt. 43. §-ának (3) bekezdése a 2007: CXXXIII. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított, a 2022: XIX. törvény 60. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

⁴³⁸

A Bt. 43. § (4) bekezdését újonnan a 2009: LVI. törvény 68. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXX. törvény 18. § a) pontja.

⁴³⁹

A Bt. 43. § (5)–(6) bekezdését a 2006: CIX. törvény 97. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴⁰

A Bt. 43. § (5)–(6) bekezdését a 2006: CIX. törvény 97. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴¹

A Bt. 43. § (7) bekezdését a 2021: CXX. törvény 18. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴²

A Bt. 43. §-ának (8) bekezdését a 2003: XLII. törvény 75. § (4) bekezdése iktatta be, a 2004: CXXXVIII. törvény 26. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴³

A Bt. 43. § (9) bekezdését a 2004: CXXXVIII. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIX. törvény 9. §-ával megállapított, a 2021: CXX. törvény 18. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁴

A Bt. 43. § (9a) bekezdését a 2012: XLVII. törvény 28. §-a iktatta be, szövege a 2021: CXX. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴⁵

A Bt. 43. § (9b) bekezdését a 2012: XLVII. törvény 28. §-a iktatta be, szövege a 2021: CXX. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴⁶

A Bt. 43. § (9c) bekezdését a 2012: XLVII. törvény 28. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXX. törvény 18. § d) pontja.

⁴⁴⁷

A Bt. 43. § (9d) bekezdését a 2021: II. törvény 3. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: CXX. törvény 14. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴⁸

A Bt. 43. § (9e) bekezdését a 2021: LXVIII. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXX. törvény 18. § d) pontja.

⁴⁴⁹

A Bt. 43. § (10) bekezdését a 2004: CXXXVIII. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2022: XIX. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵⁰

A Bt. 43. § (11) bekezdését a 2012: LXXXVIII. törvény 33. §-a iktatta be, e módosító törvény 32. §-a alapján a 2012. szeptember 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁵¹

A Bt. 43/A. §-át a 2005: LXXXIII. törvény 78. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CX. törvény 13. § (5) bekezdés d) pontja.

⁴⁵²

A Bt. 43/B. §-át a 2005: LXXXIII. törvény 78. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵³

A Bt. 43/B. § (1) bekezdése a 2020: CLXI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵⁴

A Bt. 43/B. § (1) bekezdés d) pontját a 2022: XIX. törvény 61. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁵⁵

A Bt. 43/B. § (1a) bekezdését a 2020: CLXI. törvény 8. §-a iktatta be.

⁴⁵⁶

A Bt. 43/B. § (2) bekezdése a 2022: XXII. törvény 40. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁷

A Bt. 43/B. § (4) bekezdését a 2018: XCIX. törvény 15. § e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2022: XIX. törvény 52. §-a iktatta be.

⁴⁵⁸

A Bt. 43/B. § (11) bekezdése a 2018: XCIX. törvény 15. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁹

A Bt. 43/C. §-át a 2005: LXXXIII. törvény 78. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 49. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁰

A Bt. 43/C. § (1) bekezdés d) pontját a 2021: XCIX. törvény 178. §-a iktatta be.

⁴⁶¹

A Bt. 43/C. § (1) bekezdés e) pontját a 2022. évi LXIV. törvény 10. §-a iktatta be.

⁴⁶²

A Bt. 43/C. § (2) bekezdését a 2021: CXX. törvény 18. § e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2022: XIX. törvény 53. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁶³

A Bt. 43/C. § (4) bekezdését a 2021: CXX. törvény 18. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2022: XIX. törvény 53. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁶⁴

A Bt. 43/C. § (4a) bekezdését a 2022: XIX. törvény 53. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁶⁵

A Bt. 43/C. § (5) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 35. §-a iktatta be.

⁴⁶⁶

A Bt. 43/C. § (6) bekezdését a 2018: XCIX. törvény 11. §-a iktatta be.

⁴⁶⁷

A Bt. 43/C. § (7) bekezdését a 2018: XCIX. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2022: XIX. törvény 53. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁸

A Bt. 43/C. § (8) bekezdését a 2018: XCIX. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2022: XIX. törvény 53. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁹

A Bt. 43/C. § (9) bekezdését a 2018: XCIX. törvény 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CX. törvény 13. § (5) bekezdés e) pontja.

⁴⁷⁰

A Bt. 43/D. §-át a 2017: L. törvény 49. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CX. törvény 13. § (5) bekezdés f) pontja.

⁴⁷¹

A Bt. 44. §-a az 1997: XII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷²

A Bt. 44. § (1) bekezdése a 2004: CXXXVIII. törvény 20. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2006: CIX. törvény 96. § (6) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷³

A Bt. 44. § (1) bekezdés e) pontja a 2021: CXXXVI. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷⁴

A Bt. 44. § (1) bekezdés f) pontja a 2011: XXIX. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷⁵

A Bt. 44. § (1) bekezdés g) pontja a 2012: XLVII. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷⁶

A Bt. 44. § (1) bekezdés n) pontja a 2010: CLXXXI. törvény 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷⁷

A Bt. 44. §-a (1) bekezdésének o) pontját a 2007: CXXXIII. törvény 17. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXXVI. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷⁸

A Bt. 44. §-a (1) bekezdésének p) pontját a 2007: CXXXIII. törvény 17. §-a iktatta be.

⁴⁷⁹

A Bt. 44. §-a (1) bekezdésének q) pontját a 2007: CXXXIII. törvény 17. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁰

A Bt. 44. §-a (1) bekezdésének r) pontját a 2007: CXXXIII. törvény 17. §-a iktatta be.

⁴⁸¹

A Bt. 44. § (1) bekezdés s) pontját a 2014: LXXXVI. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁸²

A Bt. 44. § (1) bekezdés t) pontját a 2014: LXXXVI. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁸³

A Bt. 44. § (1) bekezdés u) pontját a 2021: CXXXVI. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁸⁴

A Bt. 44. § (1) bekezdés v) pontját a 2021: CXXXVI. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁸⁵

A Bt. 44. § (1) bekezdés w) pontját a 2021: CXXXVI. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁸⁶

A Bt. 44. § (2) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 6. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVI. törvény 68. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: LXXXIV. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸⁷

A 44. § (2a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁸⁸

A 44. § (2b) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁸⁹

A 44. § (2c) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁹⁰

A Bt. 44. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 6. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVI. törvény 68. § (8) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁹¹

A Bt. 44. § (4) bekezdését újonnan a 2009: LVI. törvény 68. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVI. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított, a 2021: CXXXVI. törvény 26. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁹²

A Bt. 44. § (4a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 8. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVI. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁹³

A Bt. 44. § (5) bekezdése a 2004: CXXXVIII. törvény 20. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁹⁴

A 44. § (6) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 66. §-a iktatta be.

⁴⁹⁵

A Bt. 44. § (7) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 15. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: XXX. törvény 4. § (3) bekezdés b) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 56. § (4) bekezdése alapján a 2020. július 1. napját követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁹⁶

A Bt. 44/A. §-át újonnan a 2009: LVI. törvény 68. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVI. törvény 15. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁹⁷

A Bt. 44/A. § (3) bekezdése a 2022: XIX. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁹⁸

A Bt. 44/A. § (4) bekezdését a 2022: XIX. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁹⁹

A Bt. 44/A. § (5) bekezdését a 2022: XIX. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁰⁰

A Bt. 44/B. §-át a 2009: LVI. törvény 68. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVI. törvény 15. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁰¹

A Bt. 44/B. § (3) bekezdése a 2022: XIX. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰²

A Bt. 44/B. § (4) bekezdését a 2022: XIX. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁰³

A Bt. 44/B. § (5) bekezdését a 2022: XIX. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁰⁴

A Bt. 44/C. §-át a 2009: CXLIX. törvény 22. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CLXXXVI. törvény 17. § c) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁰⁵

A Bt. 45. § (1) bekezdése a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰⁶

A Bt. 45. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 70. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁰⁷

A Bt. 46. § (1) bekezdése a 2010: IV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 20. § (2)–(5) bekezdését.

⁵⁰⁸

A Bt. 46. §-ának (2) bekezdése az 1997: XII. törvény 21. §-ával megállapított és a 2009: CIX. törvény 54. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁰⁹

A Bt. IV/A. részét (47–47/F. §) a 2014: LXXXVI. törvény 32. §-a iktatta be.

⁵¹⁰

A Bt. 47. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 50. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹¹

A Bt. 47. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 50. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹²

A Bt. 47. § (5) bekezdése a 2017: L. törvény 50. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹³

A Bt. 47/C. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: L. törvény 50. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹⁴

A Bt. 47/C. § (2) bekezdés h) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵¹⁵

A Bt. 47/D. § (2) bekezdése a 2021: CXX. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

⁵¹⁶

A Bt. 47/D. § (3) bekezdése a 2021: CXX. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

⁵¹⁷

A Bt. IV/B. részét (48. §) a 2020: CLXI. törvény 9. §-a iktatta be.

⁵¹⁸

A Bt. 48. § (2) bekezdése a 2021: CXLVI. törvény 11. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹⁹

A Bt. 48. § (4) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 21. §-a iktatta be.

⁵²⁰

A Bt. 49. § bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 69. §-a szerint módosított szöveg.

⁵²¹

A Bt. 49. § 1. pontja a 2018: XCIX. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

⁵²²

A Bt. 49. § 3. pontja a 2012: XLVII. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²³

A Bt. 49. § 4. pontja a 2011: XXIX. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁴

A Bt. 49. § 4. pont a) alpontja a 2011: CLXXXII. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁵

A Bt. 49. § 4. pont e) alpontja a 2012: XLVII. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁶

A Bt. 49. § 5. pontja a 2021: LXVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁵²⁷

A Bt. 49. §-ának 6. pontja a 2011: CLXXXII. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁸

A Bt. 49. § 8. pontja a 2011: CLXXXII. törvény 24. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁹

A Bt. 49. § 9. pontja a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

⁵³⁰

A Bt. 49. § 10. pontja a 2014: LXXXVI. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³¹

A Bt. 49. §-ának 11. pontja a 2007: CXXXIII. törvény 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³²

A 49. § 13. pontját a 2012: CCXVII. törvény 73. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: LXXXVI. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵³³

A Bt. 49. § 15. pontja a 2013: CCXXVII. törvény 2. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁵³⁴

A Bt. 49. § 16. pontja a 2004: CXXXVIII. törvény 22. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³⁵

A Bt. 49. § 17. pontja a 2011: XXIX. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³⁶

A Bt. 49. § 17. pont d) alpontja a 2012: XLVII. törvény 31. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³⁷

A Bt. 49. § 18. pontja a 2010: IV. törvény 18. §-ával megállapított, a 2012: CCXVII. törvény 72. § q) pontja szerint módosított szöveg.

⁵³⁸

A Bt. 49. §-ának 21. pontja a 2007: CXXXIII. törvény 18. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³⁹

A Bt. 49. § 22. pontja a 2004: CXXXVIII. törvény 22. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴⁰

A Bt. 49. § 23. pontját a 2009: LVI. törvény 70. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: XXIX. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵⁴¹

A Bt. 49. § 24. pontja a 2012: XLVII. törvény 31. § (4) bekezdésével megállapított, a 2022. évi LXIV. törvény 14. § m) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁴²

A Bt. 49. § 25. pontja a 2014: LXXXVI. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴³

A Bt. 49. §-ának 26. pontját az 1997: XII. törvény 23. §-ának (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXXVI. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴⁴

A Bt. 49. §-ának 27. pontját a 2000: CXXXIII. törvény 86.§-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁴⁵

A Bt. 49. § 28. pontját a 2004: CXXXVIII. törvény 22. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁴⁶

A Bt. 49. § 29. pontját a 2004: CXXXVIII. törvény 22. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁴⁷

A Bt. 49. § 30. pontját a 2004: CXXXVIII. törvény 22. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁴⁸

A Bt. 49. § 31. pontját a 2004: CXXXVIII. törvény 22. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁴⁹

A Bt. 49. § 32. pontját a 2004: CXXXVIII. törvény 22. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXXIII. törvény 18. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁵⁰

A Bt. 49. § 33. pontját a 2004: CXXXVIII. törvény 22. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁵¹

A Bt. 49. § 34. pontját a 2004: CXXXVIII. törvény 22. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁵²

A Bt. 49. § 35. pontját a 2004: CXXXVIII. törvény 22. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁵³

A Bt. 49. § 36. pontját a 2005: XII. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2018: XCIX. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵⁴

A Bt. 49. §-ának 37. pontját a 2007: CXXXIII. törvény 18. § (7) bekezdése iktatta be.

⁵⁵⁵

A Bt. 49. §-ának 38. pontját a 2007: CXXXIII. törvény 18. § (7) bekezdése iktatta be.

⁵⁵⁶

A Bt. 49. §-ának 39. pontját a 2007: CXXXIII. törvény 18. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXXII. törvény 24. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁵⁷

A Bt. 49. §-ának 40. pontját a 2007: CXXXIII. törvény 18. § (7) bekezdése iktatta be.

⁵⁵⁸

A Bt. 49. § 41. pontját a 2010: IV. törvény 18. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 20. § (2)–(5) bekezdését.

⁵⁵⁹

A Bt. 49. § 42. pontját a 2010: IV. törvény 18. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 20. § (2)–(5) bekezdését.

⁵⁶⁰

A Bt. 49. § 43. pontját a 2010: CLXXXI. törvény 1. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXXII. törvény 24. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁶¹

A Bt. 49. § 44. pontját a 2011: XXIX. törvény 15. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: XLVII. törvény 31. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁶²

A Bt. 49. § 45. pontját a 2011: XXIX. törvény 15. § (6) bekezdése iktatta be.

⁵⁶³

A Bt. 49. § 46. pontját a 2011: CLXVII. törvény 39. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: XL. törvény 11. § 1. pontja.

⁵⁶⁴

A Bt. 49. § második 46. pontját a 2011: CLXXXII. törvény 24. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLVII. törvény 37. §-a.

⁵⁶⁵

A Bt. 49. § 47. pontját a 2011: CLXVII. törvény 39. §-a iktatta be, szövege a 2012: XLVII. törvény 31. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁶⁶

A Bt. 49. § 48. pontját a 2012: XLVII. törvény 31. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: XL. törvény 11. § 1. pontja.

⁵⁶⁷

A Bt. 49. § 49. pontját a 2012: XLVII. törvény 31. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2022: XIX. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁶⁸

A Bt. § 50. pontját a 2012: CCXVII. törvény 68. §-a iktatta be.

⁵⁶⁹

A Bt. § 51. pontját a 2012: CCXVII. törvény 68. §-a iktatta be.

⁵⁷⁰

A Bt. 49. § 52. pontját a 2013: CCXXVII. törvény 1. § (16) bekezdése iktatta be.

⁵⁷¹

A Bt. 49. § 53. pontját a 2014: LXXXVI. törvény 33. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXLIII. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷²

A Bt. 49. § 54. pontját a 2014: LXXXVI. törvény 33. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2022: XIX. törvény 60. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷³

A Bt. 49. § 55. pontját a 2020: CLXI. törvény 10. §-a iktatta be.

⁵⁷⁴

A Bt. 49. § 56. pontját a 2020: CLXI. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2022: XIX. törvény 56. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁷⁵

A Bt. 49. § 57. pontját a 2021: XCIX. törvény 179. §-a iktatta be.

⁵⁷⁶

A Bt. 49. § 58. pontját a 2021: CXXXVI. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁷⁷

A Bt. 49. § 59. pontját a 2021: CXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁷⁸

A Bt. VI. részét, 49/A. §-t és a megelőző címet az 1997: XII. törvény 24. §-a iktatta a szövegbe. A törvényhely egyidejűleg az eredeti VI. rész számozását VII. részre változtatta.

⁵⁷⁹

A Bt. 49/A. § (4) bekezdését a 2004: CXXXVIII. törvény 26. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁸⁰

A Bt. 49/B. §-t a 2011: CLXVII. törvény 40. §-a iktatta be.

⁵⁸¹

A Bt. 49/B. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrésze a 2012: CXII. törvény 16. § a) pontja, a 2021: LXVIII. törvény 7. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁸²

A Bt. 49/B. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: XL. törvény 10. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸³

A 49/B. § (1) bekezdés c) pontját a 2018: XL. törvény 11. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁸⁴

A Bt. 49/C. §-t a 2011: CLXVII. törvény 40. §-a iktatta be.

⁵⁸⁵

A Bt. 49/C. § (1) bekezdése a 2012: CXII. törvény 16. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸⁶

A Bt. 49/C. § (3) bekezdését a 2018: CXXIX. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2019: CXXII. törvény 117. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁸⁷

A 49/D. §-t a 2012: CCXVII. törvény 69. §-a iktatta be.

⁵⁸⁸

A Bt. 49/E. §-át a 2015: CLXXXVI. törvény 15. § (8) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁸⁹

A Bt. 49/E. § (1) bekezdése a 2019: CX. törvény 13. § (5) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁹⁰

A Bt. 49/E. § (2) bekezdése a 2019: CX. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁹¹

A Bt. 50. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 96. § (6) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁹²

Az 1992. évi XXXVIII. törvény 126. §-ára tekintettel az állami költségvetés alatt a központi költségvetést kell érteni.

⁵⁹³

A Bt. 50. §-a (3) bekezdését a 2004: CXL. törvény 189. § 11. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2021: II. törvény 3. § (6) bekezdése iktatta be.

⁵⁹⁴

A hatálybalépés időpontja 2021. március 28.

⁵⁹⁵

A Bt. 50. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 128. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: XXIX. törvény 16. §-a iktatta be.

⁵⁹⁶

A Bt. 50. §-ának (5) bekezdése a 2007: CXXXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁹⁷

A Bt. 50. § (6) bekezdése a 2020: CLXI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁹⁸

A hatálybalépés időpontja 2021. január 1.

⁵⁹⁹

A Bt. 50. § (9) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 128. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXVII. törvény 70. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁰⁰

A Bt. 50. §-ának (11) bekezdését a 2006: CIX. törvény 97. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLXXXI. törvény 3. §-a iktatta be.

⁶⁰¹

A Bt. 50. § (12) bekezdését a 2004: CXXXVIII. törvény 26. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXVII. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁰²

A Bt. 50. § (13) bekezdését a 2004: CXXXVIII. törvény 26. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXVII. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁰³

A Bt. 50. § (14) bekezdését a 2004: CXXXVIII. törvény 26. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXVII. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁰⁴

A Bt. 50. § (15) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁰⁵

A Bt. 50. § (16) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁰⁶

A Bt. 50. § (17) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁰⁷

A Bt. 50. § (18) bekezdését a 2012: CCXVII. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: LXVIII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰⁸

A hatálybalépés időpontja 2021. június 13.

⁶⁰⁹

A Bt. 50. § (19) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 34. §-a iktatta be.

⁶¹⁰

A Bt. 50. § (20) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 34. §-a iktatta be.

⁶¹¹

A Bt. 50. § (21) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 34. §-a iktatta be.

⁶¹²

A hatálybalépés időpontja 2015. január 11.

⁶¹³

A Bt. 50. § (22) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 34. §-a iktatta be.

⁶¹⁴

A hatálybalépés időpontja 2015. január 11.

⁶¹⁵

A Bt. 50. § (23) bekezdését a 2015: CXCVI. törvény 2. §-a iktatta be.

⁶¹⁶

A Bt. 50. § (24) bekezdését a 2017: L. törvény 49. § (5) bekezdése iktatta be.

⁶¹⁷

A hatálybalépés napja 2017. május 26.

⁶¹⁸

A Bt. 50. § (25) bekezdését a 2020: XXX. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶¹⁹

A hatálybalépés időpontja 2020. május 29.

⁶²⁰

A Bt. 50. § (26) bekezdését a 2021: LXVIII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶²¹

A hatálybalépés időpontja 2021. június 13.

⁶²²

A Bt. 50. § (27) bekezdését a 2021: LXVIII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶²³

A hatálybalépés időpontja 2021. június 13.

⁶²⁴

A Bt. 50. § (28) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶²⁵

A Bt. 50. § (29) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶²⁶

A Bt. 50. § (30) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶²⁷

A Bt. 50. § (31) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶²⁸

A Bt. 50. § (32) bekezdését a 2022: XIX. törvény 57. §-a iktatta be.

⁶²⁹

A Bt. 50. § (33) bekezdését a 2022: XIX. törvény 57. §-a iktatta be.

⁶³⁰

A Bt. 50/A. §-t a 2004: CXXXVIII. törvény 23. §-a iktatta be, szövege a 2012: XLVII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶³¹

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 1. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶³²

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 2. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶³³

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 3. pontja a 2020: CLXXIII. törvény 19. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁶³⁴

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 4. pontja a 2021: CXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶³⁵

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 5. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶³⁶

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 6. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶³⁷

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 7. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶³⁸

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 8. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶³⁹

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 10. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁴⁰

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 11. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁴¹

Lásd az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendeletet.

⁶⁴²

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 13. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁴³

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 15. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁴⁴

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 16. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁴⁵

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 17. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁴⁶

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 18. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁴⁷

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 19. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁴⁸

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 20. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁴⁹

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 21. pont a) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁵⁰

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 21. pont b) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁵¹

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 21. pont c) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁵²

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 21. pont d) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁵³

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 21. pont e) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁵⁴

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 21. pont f) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁵⁵

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés g) pontja a 2021: CXX. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁵⁶

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 21. pont h) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § n) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁵⁷

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 21. pont i) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § n) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁵⁸

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 21. pont k) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § o) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁵⁹

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 21. pont l) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § o) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁶⁰

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 22. pontja a 2018: CXXIX. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁶⁶¹

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 23. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § p) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁶²

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 24. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § p) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁶³

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 25. pontját a 2021: CXX. törvény 18. § p) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁶⁴

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 27. pontját a 2012: CCXVII. törvény 71. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXX. törvény 18. § q) pontja.

⁶⁶⁵

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 28. pontját a 2012: CCXVII. törvény 71. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXX. törvény 18. § q) pontja.

⁶⁶⁶

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 29. pontját a 2012: CCXVII. törvény 71. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁶⁷

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 30. pontját a 2014: LXXXVI. törvény 35. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXX. törvény 18. § r) pontja.

⁶⁶⁸

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 31. pontját a 2017: CLXXXII. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

⁶⁶⁹

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 32. pontját a 2020: CLXI. törvény 12. §-a iktatta be.

⁶⁷⁰

A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 33. pontját a 2021: XCIX. törvény 180. §-a iktatta be.

⁶⁷¹

A Bt. 50/A. § (1a) bekezdését a 2021: CXX. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁷²

A Bt. 50/A. § (1b) bekezdését a 2021: CXX. törvény 16. § (3) bekezdése iktatta be.

⁶⁷³

Lásd a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁶⁷⁴

Lásd a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁶⁷⁵

Lásd a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet, a 24/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁶⁷⁶

Lásd a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁶⁷⁷

Lásd a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet, a 23/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁶⁷⁸

Lásd a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁶⁷⁹

Lásd a 11/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet, a 27/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet, a 28/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁶⁸⁰

Lásd a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁶⁸¹

A Bt. 50/A. § (1b) bekezdés 11. pontja a 2022: XIX. törvény 60. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸²

A Bt. 50/A. § (1b) bekezdés 12. pontja a 2022. évi LXIV. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁸³

A Bt. 50/A. § (1b) bekezdés 13. pontja a 2022. évi LXIV. törvény 13. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸⁴

Lásd a 25/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet, a 4/2023. (II. 8.) SZTFH rendeletet.

⁶⁸⁵

A Bt. 50/A. § (1b) bekezdés 14. pontja a 2022: XIX. törvény 58. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁸⁶

Lásd a 11/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet.

⁶⁸⁷

Lásd a 29/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁶⁸⁸

A Bt. 50/A. § (1b) bekezdés 16. pontja a 2022: XIX. törvény 60. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸⁹

Lásd a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet.

⁶⁹⁰

A Bt. 50/A. § (1b) bekezdés 18. pontja a 2022. évi LXIV. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁹¹

Lásd a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁶⁹²

A Bt. 50/A. § (1b) bekezdés 22. pontja a 2022: XIX. törvény 61. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹³

Lásd a 22/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁶⁹⁴

Lásd a 10/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet.

⁶⁹⁵

Lásd a 4/2022. (I. 24.) SZTFH rendeletet, a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁶⁹⁶

Lásd a 15/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet, a 24/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁶⁹⁷

A Bt. 50/A. § (1b) bekezdés 26. pontja a 2022: XIX. törvény 60. § 31. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹⁸

Lásd a 27/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁶⁹⁹

A Bt. 50/A. § (1b) bekezdés 27. pontja a 2022: XIX. törvény 61. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰⁰

Lásd az 5/2022. (I. 24.) SZTFH rendeletet, a 7/2022. (I. 25.) SZTFH rendeletet, a 8/2022. (I. 26.) SZTFH rendeletet, a 15/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet, a 16/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet, a 17/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet, a 18/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet, a 19/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet, a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet, a 21/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet, a 23/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet, a 24/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet, a 26/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁷⁰¹

Lásd a 14/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet.

⁷⁰²

Lásd a 4/2022. (I. 24.) SZTFH rendeletet.

⁷⁰³

Lásd a 13/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet.

⁷⁰⁴

Lásd a 6/2022. (I. 25.) SZTFH rendeletet, a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁷⁰⁵

Lásd a 13/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet, a 21/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁷⁰⁶

A Bt. 50/A. § (1b) bekezdés 35. pontját a 2021: CXX. törvény 16. § (4) bekezdése iktatta be.

⁷⁰⁷

Lásd a 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet.

⁷⁰⁸

A Bt. 50/A. § (1b) bekezdés 36. pontját a 2021: CXXXVI. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷⁰⁹

Lásd a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletet.

⁷¹⁰

A Bt. 50/A. § (1b) bekezdés 37. pontját a 2022: XIX. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷¹¹

A Bt. 50/A. § (1c) bekezdését a 2021: CXX. törvény 16. § (3) bekezdése iktatta be.

⁷¹²

Lásd a 3/2023. (II. 8.) SZTFH rendeletet.

⁷¹³

A Bt. 50/A. § (1d) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése iktatta be.

⁷¹⁴

A Bt. 50/A. § (1d) bekezdés a) pontja a 2022: XIX. törvény 58. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷¹⁵

Lásd a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet, az 1/2023. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁷¹⁶

Lásd a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁷¹⁷

Lásd a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁷¹⁸

Lásd a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁷¹⁹

Lásd a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁷²⁰

Lásd a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletet.

⁷²¹

Lásd az 5/2023. (II. 28.) SZTFH rendeletet.

⁷²²

A Bt. 50/A. § (1d) bekezdés k) pontját a 2021: CXXXVI. törvény 24. § (4) bekezdése iktatta be.

⁷²³

A Bt. 50/A. § (1d) bekezdés l) pontját a 2022: XIX. törvény 58. § (4) bekezdése iktatta be.

⁷²⁴

Lásd a 37/2022. (IX. 30.) SZTFH rendeletet.

⁷²⁵

A Bt. 50/A. § (2) bekezdés a) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § s) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷²⁶

A Bt. 50/A. § (2) bekezdés b) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § s) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷²⁷

A Bt. 50/A. § (2) bekezdés c) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § s) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷²⁸

A Bt. 50/A. § (2) bekezdés d) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § s) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷²⁹

A Bt. 50/A. § (2) bekezdés f) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § t) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷³⁰

A Bt. 50/A. § (2) bekezdés h) pontját a 2021: CXX. törvény 18. § u) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷³¹

A Bt. 50/A. §-a (2) bekezdésének i) pontja a 2007: CXXXIII. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷³²

Lásd a 14/2008. (IV. 3.) GKM rendeletet, a 62/2009. (XI. 10.) KHEM rendeletet.

⁷³³

A Bt. 50/A. §-a (2) bekezdésének j) pontját a 2007: CXXXIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXX. törvény 18. § v) pontja.

⁷³⁴

A Bt. 50/A. § (2) bekezdés k) pontját a 2009: LVI. törvény 68. § (14) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXX. törvény 18. § v) pontja.

⁷³⁵

A Bt. 50/A. § (2) bekezdés l) pontját a 2009: LVI. törvény 68. § (14) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXX. törvény 18. § v) pontja.

⁷³⁶

Az 50/A. § (2) bekezdés m) pontját a 2010: CLXXXI. törvény 1. § (8) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXX. törvény 18. § v) pontja.

⁷³⁷

A Bt. 50/A. § (2) bekezdés n) pontját a 2012: XLVII. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXX. törvény 18. § v) pontja.

⁷³⁸

A Bt. 50/A. § o) pontját a 2012: XLVII. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CLXXIII. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg.

⁷³⁹

Lásd a 81/2012. (XII. 28.) NFM rendeletet, a 8/2014. (II. 18.) NFM rendeletet.

⁷⁴⁰

A Bt. 50/A. § (2) bekezdés p) pontját a 2012: CCXVII. törvény 71. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXX. törvény 18. § w) pontja.

⁷⁴¹

Az 50/A. § (2) bekezdés q) pontját a 2017: LXXV. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXX. törvény 18. § w) pontja.

⁷⁴²

A Bt. 50/A. § (3) bekezdését a 2022: XIX. törvény 61. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁴³

A Bt. 50/A. § (4) bekezdését a 2012: XLVII. törvény 37. §-a hatályon kívül helyezte.

⁷⁴⁴

A Bt. 50/A. §-ának (5) bekezdését a 2005: CXXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXVII. törvény 3. § g) pontja.

⁷⁴⁵

A Bt. 50/A. § (6) bekezdését a 2011: XXIX. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLVII. törvény 37. §-a.

⁷⁴⁶

A Bt. 50/B. §-t a 2004: CXXXVIII. törvény 24. §-a iktatta a szövegbe.

⁷⁴⁷

A Bt. 50/B. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 96. § (6) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴⁸

A Bt. 50/B. §-ának (4) bekezdése a 2005: LXIII. törvény 30. § (2) bekezdése, a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 128. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴⁹

A Bt. 50/C. §-t a 2008: XL. törvény 151. §-a iktatta be, szövege a 2011: XXIX. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵⁰

A Bt. 50/C. § (1) bekezdése a 2012: XLVII. törvény 36. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁵¹

A Bt. 50/C. § (6) bekezdését a 2012: XLVII. törvény 33. §- a iktatta be.

⁷⁵²

A Bt. 50/D. §-át a 2011: XXIX. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷⁵³

A Bt. 50/D. § (2) bekezdése a 2012: XLVII. törvény 36. §-a, a 2014: LXXXVI. törvény 38. § 25. pontja, a 2016: CIV. törvény 20. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵⁴

A Bt. 50/D. § (3) bekezdése a 2011: CLXXXII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. Az Alkotmánybíróság az 34/2015. (XII. 9.) AB határozat 1. pontjával az „illetve a (2) bekezdés szerinti megállapítása” szövegrészt alaptörvény-ellenesnek minősítette, ezért azt megsemmisítette.

⁷⁵⁵

A Bt. 50/D. § (4) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 36. §-a iktatta be.

⁷⁵⁶

A Bt. 50/D. § (5) bekezdését a 2014: LXXXVI. törvény 36. §-a iktatta be.

⁷⁵⁷

A hatálybalépés időpontja 2015. január 11.

⁷⁵⁸

A Bt. 50/E. §-át a 2012: XLVII. törvény 34. §-a iktatta be.

⁷⁵⁹

A hatálybalépés napja: 2012. május 30.

⁷⁶⁰

A Bt. 50/F. §-át a 2012: XLVII. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXXVI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁶¹

A Bt. 50/G. §-át a 2017: LXXV. törvény 7. §-a iktatta be.

⁷⁶²

A Bt. 50/H. §-át a 2022: I. törvény 2. §-a iktatta be.

⁷⁶³

A hatálybalépés időpontja 2022. március 21.

⁷⁶⁴

A hatálybalépés időpontja 2022. március 21.

⁷⁶⁵

A Bt. 50/I. §-át a 2022: XIX. törvény 59. §-a iktatta be.

⁷⁶⁶

A hatálybalépés időpontja 2022. augusztus 1.

⁷⁶⁷

A hatálybalépés időpontja 2022. augusztus 1.

⁷⁶⁸

A Bt. 50/I. § (3) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

⁷⁶⁹

A Bt. 50/I. § (4) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

⁷⁷⁰

A Bt. 50/I. § (5) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

⁷⁷¹

A Bt. 50/I. § (6) bekezdését a 2022. évi LXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

⁷⁷²

A Bt. 50/J. §-t a 2023. évi XLVI. törvény 13. §-a iktatta be.

⁷⁷³

A hatálybalépés időpontja 2023. június 30.

⁷⁷⁴

A Bt. 51. §-át a 2003: XLII. törvény 78. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXXIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁷⁵

A Bt. 51. § b) pontja a 2018: XCIX. törvény 14. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷⁶

A Bt. 51. § c) pontja a 2011: CLXXXII. törvény 27. §-ával megállapított, a 2021: CXX. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁷⁷

A Bt. 51. § d) pontját a 2011: XXIX. törvény 20. §-a iktatta be, szövege a 2012: XLVII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁷⁸

A Bt. 51. § e) pontját a 2021: CXXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

⁷⁷⁹

A Bt. 52. §-át a 2019: CI. törvény 1. §-a iktatta be.

⁷⁸⁰

A Bt. 53. §-át a 2021: XCIX. törvény 181. §-a iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek