Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

1993. évi XLVI. törvény

1993. évi XLVI. törvény

a statisztikáról1

2013.12.20.

(a végrehajtásáról szóló 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben)


[A vastag betűs szedés a törvény (Stt.), a normál betűs szedés a végrehajtásáró szóló 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet (Vhr.) szövege.]

A törvény célja

Stt.1. §2 A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. A cél elérése érdekében e törvény az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételével, feldolgozásával, tárolásával, átadásával, átvételével, elemzésével, szolgáltatásával, közlésével, valamint közzétételével kapcsolatos közhatalmi és egyéb tevékenységet (a továbbiakban: statisztikai tevékenység) szabályozza.

A törvény hatálya

Stt.2. § A törvény hatálya kiterjed

a) az 1. §-ban meghatározott statisztikai tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre;

b) a nem statisztikai célú adatgyűjtéseket végző és adatokat kezelő szervekre és szervezetekre, a statisztikai célra is felhasználásra kerülő adataik vonatkozásában.

A hivatalos statisztikai szolgálat

Stt.3. § (1) E törvényben meghatározott statisztikai tevékenység ellátása a hivatalos statisztikai szolgálat feladata.

(2) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:

a) a Központi Statisztikai Hivatal;

b)3 a minisztériumok és a Miniszterelnökség;

c)4 Az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

d) a Legfőbb Ügyészség;

e) a Magyar Nemzeti Bank;

f) a Gazdasági Versenyhivatal;

g) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság;

h)5 a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

i)6

(3)7 A Központi Statisztikai Hivatal a 6. § b) és e) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében a (2) bekezdés b)–g) pontjában felsorolt szervektől tájékoztatást kérhet statisztikai tevékenységükről, az országos statisztikai adatgyűjtési program végrehajtásáról. E szervek a kért tájékoztatást kötelesek megadni.


Vhr.1. § Az Stt. 3. §-ának (2) bekezdése b)—h) pontjaiban felsorolt szervek a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére az Stt. 3. §-ának (3) bekezdése szerint kért tájékoztatást 30 napon belül adják meg, és további munkájuk során a KSH ezzel kapcsolatos szakmai állásfoglalását figyelembe veszik.

Stt.3/A. §8 A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vezetőjének biztosítani kell a statisztikai tevékenység működésének önállóságát és a statisztikai tájékoztatás függetlenségét.

Központi Statisztikai Hivatal

Stt.4. § (1)9 A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) szakmailag önálló kormányhivatal, amelynek költségvetése önálló költségvetési fejezetet képez.

(2)10 A KSH elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama 6 év, amely két ízben további 6-6 évvel meghosszabbítható.

(3)11

Stt.5. § (1)12

(2) A KSH központi és területi szervezeti egységekből áll.

Stt.6. § (1)13 A KSH feladata:

a) adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele, elemzése, közlése, közzététele és védelme;

b) a statisztikai tevékenységek összehangolása, szakmai — meghatározott esetekben egyéb jellegű — irányítási tevékenység ellátása;

c) a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként népszámlálás végrehajtása külön törvény alapján;14

d) egyéb országos összeírások szervezése és végrehajtása;

e)15 a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének összeállítása, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél;

f)16 az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása, a számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzék készítése,

g) más információrendszerek, a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások, valamint a hatósági ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatgyűjtések fogalmi és osztályozási rendszerének kialakításában való közreműködés;

h) az Országgyűlés és a Kormány évenkénti tájékoztatása az ország társadalmi, gazdasági, népesedési adatairól;

i)17 statisztikai adatok szolgáltatása az államhatalom és a közigazgatás szervei, az egyesületek, az érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek részére;

j)18 a Magyarország Közigazgatási Helynévkönyvének vezetése, a Magyarország Helységnévtárának kiadása;

k) részvétel nemzetközi szervezetek statisztikai munkájában, valamint kapcsolattartás külföldi nemzeti statisztikai hivatalokkal;

l)19 kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár fenntartása, üzemeltetése;

m) részvétel a statisztikával összefüggő jogszabályok előkészítésében.

(2)20 A statisztikai regiszter az adatszolgáltatók nyilvántartása érdekében a jogi személyiségű gazdasági szervezet, a gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, statisztikai azonosítóját, statisztikai csoportképző ismérveinek kódját, valamint az azok meghatározásához szükséges alapadatokat, székhelyét és levelezési címét, telefon- és telefax-számát, valamint telepének címét, tevékenységi körét, nyitvatartási jellegét (állandó jelleggel, idényjelleggel működő telep) tartalmazza.

(3)21 A statisztikai regiszter (2) bekezdés szerinti tartalma – a csoportképzés alapjául szolgáló alapadatok kivételével – nyilvános. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek részére – az országos statisztikai adatgyűjtési programban szereplő adatgyűjtéseik megszervezése érdekében – a regiszter tartalma az ehhez szükséges mértékben kiegészíthető.

Stt.6/A. §22 (1) A KSH az adatok gyűjtéséhez, az adatok feldolgozásához, és az adatok közzétételéhez kapcsolódó közhatalmi feladatait a KSH elnöke által alapított, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság bevonásával látja el.

(2) A gazdasági társaság felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a KSH elnöke gyakorolja.


Vhr.2. § (1) A KSH feladatainak ellátásához kapcsolódóan a Kormány részére javaslatot tesz
a) a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek vezetőivel egyetértésben — a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek (a továbbiakban: közigazgatási szervek) kivételével — azokra a munkakörökre, amelyek betöltéséhez statisztikai szakképesítés szükséges; valamint
b) a statisztikai szakmai képesítő vizsgáztatás rendjére és annak szakmai követelményrendszerére.
(2) A közigazgatási szerveknél a statisztikai feladatkör ellátásához szükséges képesítési követelményeket külön jogszabály állapítja meg.
(3) A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai adatszolgáltatók nyilvántartása érdekében névjegyzéket készít a gazdasági szervezetekről. A névjegyzék a jogi személyiségű gazdasági szervezet, a gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, azonosítóját (törzsszámát, illetőleg adószámát), statisztikai csoportképző ismérveinek kódját, székhelyét és levelezési címét, telefon-, telex- és telefaxszámát tartalmazza.

Országos Statisztikai Tanács

Stt.7. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálat működésének, munkája összehangolásának elősegítésére, a társadalmi érdekek képviseletének és az adatfelhasználók igényeinek érvényre juttatására, az országos statisztikai adatgyűjtési program tervezetének véleményezésére, a KSH elnökének szakmai tanácsadó, véleményező szerveként Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST) működik.

(2) Az OST tagjai:

a) a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vezetője által kijelölt egy-egy tag;

b)23 a munkáltatók érdekképviseletei által kijelölt két, az országos gazdasági kamarák által kijelölt egy-egy, a munkavállalók érdekképviseletei által kijelölt egy, valamint a helyi önkormányzatok képviseletei által kijelölt három tag; c) a társadalombiztosítás szervei által kijelölt egy tag, továbbá

d) a tudományos élet képviselői közül, a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága által javasolt és a KSH elnöke által felkért legfeljebb öt szakember.

(3)24 Az OST ülésein a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke állandó meghívottként vesz részt.

(4)25 A tagokat és az elnököt határozott időtartamra a miniszterelnök bízza meg. A megbízásra az előterjesztést – a KSH elnökének javaslata alapján – a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter teszi meg.26

(5)27 Az OST tagjának személyére szóló kijelölést, illetőleg javaslatot a (2) bekezdésben meghatározott szerv, illetőleg szervezet vezetője közli a KSH elnökével. A megbízást meghatározott szerv, illetve szervezet vezetője közli a KSH elnökével. A megbízás három évre szól, a (2) bekezdés b) pontban meghatározott szervek rövidebb időszakokra is – legalább azonban egy évre – adhatják a jelölést, ebben az esetben a megbízás erre az időszakra szól.

(6)28 Az OST-tagság megszűnik

a) a megbízás határidejének lejártával,

b) a lemondás elfogadásával,

c) a tag halálával,

d) a kijelölés, illetve a javaslat visszavonását követő miniszterelnöki felmentéssel.

(7)29 Az OST-tagság (6) bekezdés d) pontjában meghatározott módon való megszűnése esetén a felmentésre és az új tag megbízása esetén a kijelölési, illetve javaslattételi eljárásra az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az OST-tagság (6) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott módon való megszűnése esetén az új tag megbízásának időtartama eltérő lehet.

(8)30 Az OST elnökének személyére a tagok sorából, az ügyrendben meghatározott módon az OST tagjai tesznek javaslatot. A megbízást – a KSH elnökének előterjesztésére – a miniszterelnök adja. A megbízás a tagság időtartamára szól.

(9)31 Az OST elnökének megbízása megszűnik:

a) lemondással,

b) a tagság megszűnésével,

c) a tagok javaslata alapján történő miniszterelnöki felmentéssel.

(10)32 Az OST elnökének felmentése, valamint az új elnök megbízása esetén a (8) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Stt. 7/A. §33 (1) Az OST tagja, elnöke olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, és nem áll a statisztikusi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (a továbbiakban együtt: kizáró ok).

(2) Az OST tagja, elnöke a megbízásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok.

(3) A KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az OST tagja, elnöke megbízatása időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az OST tagját, valamint elnökét annak igazolására, hogy az igazolásra felhívott személlyel szemben kizáró ok nem áll fenn.

(4) Ha az OST tagja, elnöke – a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra – igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a KSH az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az OST tagja, illetve elnöke részére megtéríti.

(5) Az OST tagjának, elnökének megbízatása abban az esetben is megszűnik, ha

a) az OST tagja, elnöke a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha a kizáró ok fennállását a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak a kizáró ok hatálya alatt álló részére történő kézbesítése napján.

(6) Ha az OST elnökének, tagjának megbízatása az (5) bekezdés alapján megszűnik, a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter felhívja a jelölésre jogosult szervet, hogy a megüresedett tisztségre új személyt jelöljön.

(7) A KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az OST tagjának, elnökének a (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait a tag, illetve az elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli.


Vhr.3. § (1) Az Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST) az általa kialakított és az elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik.
(2) Az OST közreműködik
a) az Stt. 6. §-ának g) pontjában meghatározott más információrendszerek forgalmi, osztályozási rendszerének kialakításában és annak a statisztikai információs rendszerrel történő összehangolásában;
b) a statisztikai módszertan fejlesztésében.
(3) Az OST a feladatkörébe utalt kérdésekben állásfoglalást alakít ki és azt a KSH elnöke elé terjeszti.

Vhr.4. § (1) Az OST tagjának személyére szóló kijelölést, illetőleg javaslatot az Stt. 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szerv, illetőleg szervezet vezetője közli a KSH elnökével. A megbízást — a KSH elnökének előterjesztésére — a miniszterelnök adja. A megbízás három évre szól, az Stt. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szervek rövidebb időszakokra is — legalább azonban egy évre — adhatják a jelölést, ebben az esetben a megbízás erre az időszakra szól.
(2) Az OST-tagság megszűnik
a) a megbízás határidejének lejártával;
b) a lemondás elfogadásával;
c) a tag halálával;
d) a kijelölés, illetőleg javaslat visszavonását követő miniszterelnöki felmentéssel.
(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltak esetén a felmentésre és az új tag megbízásánál az eljárásra az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók. A (2) bekezdés b)—d) pontjai esetében az új tag megbízásának időtartama eltérő lehet.

Vhr.5. § (1) Az OST elnökének személyére a tagok sorából, az ügyrendben meghatározott módon, az OST tagjai tesznek javaslatot. A megbízást — a KSH elnökének előterjesztésére — a miniszterelnök adja. A megbízás a tagság időtartamára szól.
(2) Az OST elnökének megbízása megszűnik:
a) lemondással;
b) a tagság megszűnésével;
c) a tagok javaslata alapján történő miniszterelnöki felmentéssel.
A felmentésre, továbbá az új elnök megbízásánál az eljárásra az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

Statisztikai adatgyűjtések

Stt.8. § (1) Statisztikai adatgyűjtéseket

a) adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy

b) önkéntes adatszolgáltatás alapján


lehet végrehajtani.

(2) Adatszolgáltatásra kötelezett bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(3) Természetes személytől személyes adatára vonatkozó kötelező adatszolgáltatást csak törvény rendelhet el.

(4)34 Különleges adat statisztikai célból a következők szerint gyűjthető:

a) az érintett faji eredetére, nemzeti, nemzetiségi etnikai hovatartozására, politikai véleményére vagy pártállására, vallásos vagy más meggyőződésére vonatkozó adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon és az érintett természetes személy önkéntes adatszolgáltatása alapján,

b) az egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre, valamint büntetett előéletre vonatkozó adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon, az érintett természetes személy önkéntes adatszolgáltatása vagy törvény rendelkezése alapján

(5)35

(6)36 A jogi személy, valamint a gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenységet folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait, az OST állásfoglalásának figyelembevételével, kormányrendelet állapítja meg.37


Vhr.6. §38 (1) Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtés kérdőívének címoldalán és az adatgyűjtést szolgáló egyéb anyagon fel kell tüntetni:
a) az adatgyűjtő szervezet megnevezését,
b) az adatgyűjtés végrehajtását elrendelő jogszabály számát, és ennek alapján annak kötelező jellegét,
c) az adatgyűjtés nyilvántartási számát,
d) az adatgyűjtés címét,
e) az adatszolgáltatók meghatározását,
f) “Az adatszolgáltatás statisztikai célra történik!” szöveget,
g) “Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok közlése, valamint a késedelmes adatszolgáltatás közigazgatási hatósági, szabálysértési eljárást von maga után!” szöveget,
h) a kapcsolódó uniós jogi aktus számát,
i) az adatszolgáltatás határidejét,
j) a szerv feltüntetését, amelyhez a kérdőívet továbbítani kell,
k) az adatszolgáltatók azonosítóit, a kérdőívet kitöltő és jóváhagyó azonosító adatait,
l) az adatszolgáltatás időpontját és
m) papír alapú kérdőív esetén az adatszolgáltató aláírásának helyét.
(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag az (1) bekezdésben előírt kérdőíven, vagy a 7/A. §-ban meghatározott módon, elektronikus úton teljesíthető.

Stt.8/A. §39 (1) A jogi személynek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek statisztikai számjel kiadása céljából be kell jelentkeznie a KSH-nál. A statisztikai számjel a 6. § (2) bekezdése szerinti statisztikai azonosítóból és statisztikai csoportképző adatok kódjából áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása céljából történő bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget:

a)40 egyéni vállalkozói tevékenység esetében a tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés az illetékes hatósághoz történő benyújtásával;

b) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat, az illetékes cégbírósághoz intézett cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával;

c) az a)–b) pont alá nem tartozó esetben az állami adóhatóságnál történő bejelentkezési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a statisztikai számjel megállapítása céljára rendszeresített adatgyűjtési nyomtatvány kitöltésével.

(3)41 Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, illetve a cégbíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel megállapításához szükséges, az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése, illetve a cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenően a főtevékenységét is.

(4)42 A KSH a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján, az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul közli a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal), a cégbírósággal, valamint az állami adóhatósággal a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak statisztikai számjelét, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervezetet a statisztikai számjel megállapításának megtagadásáról. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak statisztikai számjelükről – kérésükre – írásban kapnak értesítést.

(5)43 A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változást – amennyiben azt a járási hivatalhoz, illetve a cégbírósághoz nem kell bejelenteni – és a főtevékenység változását az érintettek az adat változását követő 15 napon belül kötelesek közölni a KSH-val.

Stt.9. § (1) Az adatszolgáltatásra kötelezett az előírt adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal, megszabott határidőben és meghatározott módon, térítésmentesen köteles szolgáltatni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséért az a személy a felelős, akit az adatgyűjtő az adatszolgáltatás kérdőívén aláírásra kötelezettként megjelöl.

(3) Az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtéseket végrehajtó szervek, a szolgáltatott adatok valódiságának ellenőrzése céljából, a szolgáltatott adatokkal összefüggő nyilvántartásokba, iratokba — előzetes értesítés alapján — az adatszolgáltatónál betekinthetnek. Az ellenőrzés során tudomásra jutott adatok védelmére a 17. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) Az ellenőrzés során figyelemmel kell lenni az ellenőrzött szerv munkájára. Az ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy az a folyamatos működést ne akadályozza.

Stt.9/A. §44 (1)45 A megyei, fővárosi kormányhivatal az adatgyűjtést végrehajtó szerv kezdeményezésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, amely a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad.

(2) A közigazgatási bírság összege 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.

Stt.9/B. §46 (1)47 A megyei, fővárosi kormányhivatal az adatgyűjtést végrehajtó szerv kezdeményezésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt, aki vagy amely

a) jogosulatlanul vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,

b) a szabályszerűen elrendelt kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem az előírt határidőre teljesíti,

c) a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy a statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó jogszabályokat megszegi,

d) a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja,

e) a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetve megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.


Vhr.7. § (1) A helyi önkormányzatot terhelő adatszolgáltatás teljesítéséért a jegyző (főjegyző, körjegyző) a felelős.
(2) Az adatszolgáltatónak úgy kell kialakítania a bizonylati rendszerét, hogy az alkalmas legyen az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.
(3) Az adatgyűjtő kötelessége gondoskodni arról, hogy az érintett adatszolgáltató az adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet megelőző év december 15-ig megismerje annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz szükséges nyilvántartásait, bizonylati rendszerét annak megfelelően alakíthassa ki.
(4) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek az új, illetőleg a módosított adatgyűjtéseik kérdőívét és más dokumentációját december 31-ig egy példányban a KSH-nak megküldik.
(5) Az adatszolgáltató az adatszolgáltatással összefüggő nyilvántartásokat, iratokat — az ellenőrzés céljából — legalább három évig köteles megőrizni.
(6) A nemzetbiztonsági szolgálatok statisztikai ellenőrzéséhez az adott szolgálat főigazgatójának előzetes, a tartózkodási feltételek részletes meghatározását tartalmazó eseti hozzájárulása szükséges.

Vhr.7/A. §48 (1) A KSH az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: OSAP) meghatározott egyes adatgyűjtésekhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítéséhez informatikai rendszert működtet (a továbbiakban: ELEKTRA rendszer).
(2) Az ELEKTRA rendszer használatának feltétele, hogy az adatszolgáltató vagy az adatszolgáltatásra általa felhatalmazott szervezet (a továbbiakban: adatbenyújtó) az ELEKTRA rendszerben elektronikus úton regisztráljon.
(3) Amennyiben az adatszolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségét nem közvetlenül, hanem adatbenyújtó megbízásával kívánja teljesíteni, az erről szóló megállapodás KSH által aláírt tervezetét a KSH elektronikus formában küldi meg az adatszolgáltató részére. A megállapodás adatszolgáltató és adatbenyújtó által aláírt példányát az adatszolgáltató megküldi a KSH részére.
(4) A rendszerben történő regisztráció adatszolgáltatónként egy-egy felhasználói azonosítóval és belépési jelszóval rendelkező adminisztrátor felhasználót (a továbbiakban: adminisztrátor) hoz létre.
(5) Az adminisztrátor jogosult az ELEKTRA rendszer használatára, és az elektronikus kérdőívek kitöltésére más személyeket (a továbbiakban: végfelhasználó) felhasználóként a rendszerbe felvenni, hozzáférési jogaikat szabályozni. A végfelhasználók jogosultságainak kezeléséért, jelszavaik pótlásáért az adminisztrátor felelős. Az adminisztrátor felel a végfelhasználók által az ELEKTRA rendszerben megvalósított műveletekért kivéve, ha bizonyítja, hogy azoknak a szabályoknak való megfelelősége biztosítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(6) A végfelhasználó a szervezet törzsszámával, felhasználói azonosítóval és saját egyedi jelszavával fér hozzá az ELEKTRA rendszer adatszolgáltatói felületéhez.

Vhr.7/B. §49 (1) Az ELEKTRA rendszer biztosítja, hogy az abban rögzített adatok az adatszolgáltató számára saját gépre menthetőek, valamint a rögzítést követően két évig az ELEKTRA rendszerben elérhetők legyenek.
(2) Az ELEKTRA rendszerben kitöltött kérdőíven megjelölt adatokat a titkosítási eljárást követően az adminisztrátoron és a végfelhasználón kívül csak a KSH ismerheti meg.
(3) Az ELEKTRA rendszer rögzíti a kérdőív beküldési időpontját, valamint az adatbázisba történő betöltés időpontját. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének időpontja az ELEKTRA rendszerben a kérdőív beküldéseként rögzített időpont. Mindkét időpontról elektronikus nyugta készül.

Vhr.7/C. §50 (1) Amennyiben az ELEKTRA rendszerben üzemzavar történik, a KSH az üzemzavarról, és az üzemzavar elhárítását követően annak kezdő és megszűnési időpontjáról haladéktalanul közleményt tesz közzé a saját honlapján, illetve az ELEKTRA rendszer nyitólapján.
(2) Amennyiben az ELEKTRA rendszer működése karbantartás miatt szünetel, a karbantartás tényéről az ELEKTRA rendszer nyitólapján üzenetet kell megjeleníteni, a karbantartás tervezett időpontját megelőző legalább nyolcadik naptól a karbantartás befejezéséig.
(3) A KSH az ELEKTRA rendszer alkalmazásához szükséges informatikai követelményeket, az informatikai követelmények megváltozását a változás időpontját legalább 30 nappal megelőzően a honlapján teszi közzé.
(4) A KSH az ELEKTRA rendszer használatával kapcsolatos ügyintézés érdekében munkaidőben telefonos adatszolgáltatói tájékoztató rendszert üzemeltet.

Népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés

Stt.10. §51 (1)52 A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, házasság felbontása, valamint érvénytelenné nyilvánítása, bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, megszüntetése, a nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnése (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény), valamint lakcímváltozás.

(1a)53 A népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyarországi lakcímmel rendelkező személyek külföldön bekövetkezett halálozását, valamint a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldön történt szülését, amennyiben az esemény anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül.

(2)54 A népmozgalmi események felmérése a következő adatkörökre terjed ki: név, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, illetve halálozással, mint népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény helye és ideje.

(3)55 A népmozgalmi eseménnyel, valamint a lakcímváltozással kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet, a lakcímet és a társadalombiztosítási azonosító jelet az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő nyolc napon belül törölni kell.

(4)56 A (2) bekezdés szerinti adatkörökbe tartozó, rendelkezésre álló adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szervek, a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítására jogosult orvos, a bíróságok és a közjegyzők, valamint – a külföldön történt események esetén – a hazai anyakönyvezést végző hatóságok kötelesek szolgáltatni. A lakcímadatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv a rá vonatkozó szabályok szerint szolgáltatja.

(5)57 A KSH a halottvizsgálattal kapcsolatos eljárásra vonatkozó külön jogszabályok szerint jogosult a halottvizsgálattal kapcsolatos adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon átvenni és kezelni.


Vhr.8. §58 (1) A születés és haláleset statisztikai számbavételénél az 1., illetőleg a 2. melléklet szerinti adattartalmú adatszolgáltató lapot az egészségügyi szerv, illetve a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítására jogosult orvos, valamint az anyakönyvvezető, illetve – a külföldön történt események esetén – a hazai anyakönyvezést végző hatóság tölti ki, és továbbítja a KSH-nak.
(2) A házasságkötés statisztikai számbavételénél a 3. melléklet szerinti adattartalmú adatszolgáltató lapot az anyakönyvvezető tölti ki, és azt megküldi a KSH-nak.
(3) A házasság felbontásának, valamint érvénytelenné nyilvánításának statisztikai számbavételénél a házassági perben ítéletet hozó bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően a 4. melléklet szerinti adattartalmú adatszolgáltató lapot tölti ki és megküldi a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek, aki azt – az anyakönyvi bejegyzésre vonatkozó kiegészítés után – továbbítja a KSH-nak.
(4) Az (1) bekezdés esetében – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel –, valamint a (2) bekezdés esetében az adatszolgáltatást az anyakönyvi bejegyzést követő hónap ötödik napjáig, a (3) bekezdés esetében az ítélet jogerősítési záradékkal történő ellátását követő hét napon belül kell teljesíteni.
(5) A külföldön történt népmozgalmi események esetében az 1., illetőleg a 2. melléklet szerinti tartalmú adatszolgáltatást a tárgyévben bekövetkezett események vonatkozásában a hazai anyakönyvezést végző hatóság a tárgyévet követő év március 31-ig teljesíti a KSH felé.
(6) A lakcímváltozásokról a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv a nyilvántartásba vételt követő második hónap hetedik napjáig szolgáltat adatot a KSH-nak az 5. melléklet szerinti adattartalommal.

Országos statisztikai adatgyűjtési program

Stt.11. § (1)59 Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtéseket – kivéve a törvényben elrendelteket – a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja (a továbbiakban: program) tartalmazza.

(2) A program tervezetét a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek javaslatai alapján a KSH állítja össze.

(3) A KSH az általa összeállított program tervezetét véleményezés céljából az OST elé terjeszti, amely azt elsősorban az adatgyűjtések szükségessége, szakszerűsége, az adatszolgáltatók megterhelése szempontjából és a párhuzamosság elkerülése érdekében véleményezi.

(4) A KSH elnöke az OST véleménye alapján véglegesíti a program tervezetét.

Stt.12. §61

Stt.13. §63

Stt.14. §65

A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szervek statisztikai adatgyűjtése

Stt.15. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szerv és szervezet statisztikai adatgyűjtést — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — önkéntes adatszolgáltatás alapján hajthat végre.

(2)67 Ha köztestület vagy a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó központi államigazgatási szerv kötelező adatszolgáltatással járó statisztikai célú adatgyűjtést kíván végrehajtani, erre irányuló szándékát – az országos statisztikai adatgyűjtési programba történő felvétele érdekében – a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó, az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervhez kell bejelentenie, amely azt csatolja a 11. § (2) bekezdése szerinti javaslatához.

(3) Helyi önkormányzati rendelet az önkormányzat illetékességi területén — az e törvényben meghatározott szabályok alkalmazásával — statisztikai adatgyűjtést rendelhet el, illetőleg hajthat végre.


Vhr.14. § (1)68 A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó központi államigazgatási szerv a kötelező adatszolgáltatással járó – statisztikai célú – adatgyűjtésre vonatkozó bejelentését minden év június 15-ig teheti meg a 9. §-ban meghatározott tartalommal és módon.
(2) A bejelentés alapján a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv elbírálja a javasolt adatgyűjtés szükségességét, szakszerűségét és álláspontját ismertetve, azt a 10. § (2) bekezdése szerinti bejelentéséhez csatolja.

Stt.16. § (1) Önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztikai adatgyűjtés külön engedély nélkül hajtható végre.

(2) Az adatszolgáltatásra felkértnek fel kell hívni a figyelmét az adatszolgáltatás önkéntességére.


Vhr.15. § (1) Az adatszolgáltatás önkéntességére ,,Az adatszolgáltatás nem kötelező! Az adatgyűjtés statisztikai célra történik!'' szövegnek a kérdőíven és az adatgyűjtést szolgáló egyéb irat fejlécén való feltüntetésével — kikérdezéses módon történő adatgyűjtés esetén szóban — kell az adatszolgáltatásra felkért figyelmét felhívni.
(2) Az Stt. 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározott személyes adatok önkéntes adatszolgáltatáson alapuló felvételénél az adatszolgáltatás kérdőívén és egyéb anyagán fel kell tüntetni az adatszolgáltató hozzájárulási nyilatkozatát az adat gyűjtéséhez és annak meghatározott célra történő felhasználásához.

A statisztikai adatok nyilvánossága, védelme, továbbítása

Stt.17. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek által végrehajtott adatgyűjtések eredményei — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — nyilvánosak. A nyilvánosságra hozásról e szervek saját hatáskörükben gondoskodnak.

(2)69 Nem lehet nyilvánosságra hozni a minősített adatokat, valamint — a 18. §-ban foglaltak kivételével — a statisztikai célt szolgáló, a természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező adatszolgáltatóval kapcsolatba hozható adatot (a továbbiakban: egyedi adat).

Stt.18. § (1) Egyedi adat csak statisztikai célra használható, mással csak akkor közölhető, és abban az esetben adható át, valamint hozható nyilvánosságra, ha ehhez az adatszolgáltató előzetesen írásban hozzájárult. Ez a korlátozás nem vonatkozik az azonos szerven belül statisztikai tevékenységet végző személyek egymás közötti adatközlésére.

(2)70 Közérdekű feladatot ellátó szerv, illetőleg egyesület, valamint a költségvetési szerv ezen tevékenységére vonatkozó egyedi adat az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható.

(3)71 Egyedi adat – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – csak statisztikai célból, statisztikai tevékenységgel foglalkozó nemzetközi szervezetnek, jogszabályban meghatározott nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében adható át az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül.


Vhr.16. § Egyedi adatot nyilvánosságra hozni az adatszolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet. Az adatszolgáltatótól kért írásbeli hozzájárulásban az adatot kezelő szervnek meg kell határoznia azt az adatot, amelyre vonatkozóan a hozzájárulást kéri, meg kell jelölnie, hogy az adatot milyen célra, kinek fogja hozzáférhetővé tenni és fel kell tüntetnie a hozzáférés időtartamát is.

Stt.19. § (1) A természetes személy személyére vonatkozó adatgyűjtésnél az érintett nevét és a lakcímét (a továbbiakban: személyazonosító adat) — kivéve azt, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni — a statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok teljességének és összefüggésének ellenőrzését követően, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül kell törölni, adatátadás esetén — a 21. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel — ezt megelőzően is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat érintő, egy évnél hosszabb időszakra vonatkozó idősoros vizsgálatok esetében az adatállományt belső azonosítóval kell ellátni, amelyből az érintett személyazonossága nem állapítható meg. Az érintett személyazonosító adatait az adatállománytól elkülönítetten kell kezelni. Az adatok feldolgozásáról, annak áttekinthetőségének biztosítására az adatkezelő részletes nyilvántartást vezet.

(3)72 Új adatoknak az adatállományhoz csatolása, valamint az azonos célú statisztikai adatgyűjtés céljából történt mintavételes eljárás végrehajtásának idejére, a személyazonosító adatok az adatállománnyal ideiglenesen összekapcsolhatók. Az összekapcsolás szabályait a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalásának figyelembevételével kell meghatározni, és véleményezésre az OST elé kell terjeszteni.

(4)73 A (2) és (3) bekezdésben foglaltak külön törvény szerint alkalmazhatók a lakosság egészére kiterjedő adatszolgáltatásnál.


Vhr.17. § (1) A személyazonosító adat megsemmisítéséről, illetőleg annak törléséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) Az adatfeldolgozásokról vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell az adatállomány megnevezését, az adatfeldolgozás szakaszainak, valamint a munka befejezésének dátumát, a tárolás helyét és módját, továbbá az adatkezelők nevét és aláírását. A nyilvántartásnak naprakészen kell követhetővé tenni az adatállomány útját.
(3) Az összekapcsolás szabályait az Stt. 19. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a KSH elnöke állapítja meg.
(4) Az adatvédelmi nyilvántartásba az adatkezelések bejelentését az a szerv végzi, amelyik kezdeményezésére az adatszolgáltatás történt.

Stt.20. § Az egyedi adatok más jogszabályok alkalmazása szempontjából magántitoknak minősülnek. Az ezek védelmére vonatkozó szabályok betartásáért a statisztikai tevékenységet végző, valamint az abban közreműködő személyek felelősek.

Stt.21. § (1)74 A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a program végrehajtásából rendelkezésre álló adatokat a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó másik szervnek – annak feladatai ellátásához – kérésére köteles továbbítani (adatátadás). Az adatigénylés és adatátadás – törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyedi adatra nem vonatkozhat.

(2) Az adatátadó a rendelkezésére álló, kérdőíven, táblán tárolt adatok kigyűjtését, átmásolását az adatátvevőnek térítésmentesen köteles lehetővé tenni. A gépi adathordozón tárolt adatok adatátadó által végzett gépi átmásolásának, újbóli feldolgozásának költségeit az adatátvevő az adatátadónak — ha igényli — megtéríti.

(3)75 A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv kérésére az (1) bekezdésben meghatározott adatátadási kötelezettség terheli a köztestületet és a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó központi államigazgatási szervet is, az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtése tekintetében.

(4)76 A KSH jogosult

a) az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatgyűjtést végző szervtől az országos statisztikai adatgyűjtési programból rendelkezésre álló adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon,

b) az országos statisztikai adatgyűjtési programban, valamint nemzetközi kötelezettségvállalásban szereplő adatgyűjtéseiben meghatározott adatkörben, az adatgyűjtés céljának és időtartamának megjelölésével, a hatósági, ellenőrzési és gazdasági tevékenységgel járó, továbbá a nyilvános és közhitelű nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtést végző szervtől a rendelkezésre álló személyes és nem személyes adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás céljából, az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett

átvenni.

A KSH az adatszolgáltatókat a személyes adatok statisztikai célra történő átvételéről és felhasználásáról hivatalos lapjában előzetesen tájékoztatja. Az adatátvétellel összefüggő térítésre a (2) bekezdés irányadó.

(5) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a saját statisztikai adatállományait statisztikai célra összekapcsolhatja. Személyesadat-állományok összekapcsolása csak az adatgyűjtés meghatározott célját meg nem haladó mértékben, a cél eléréséhez szükséges ideig történhet. Az eredeti célt meghaladó adatkezelés új adatkezelésnek minősül.


Vhr.18. § Személyes adatok statisztikai célú átvételéről és felhasználásáról történt tájékoztatást követően a KSH tizenöt nap elteltével kezdheti meg az adatok hasznosítását.

Tájékoztatás

Stt.22. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálat szervei a 6. §i) pontjában meghatározottak részére szolgáltathatnak adatot.

(2) A nemzetközi szervezetek részére az e körben történő adatszolgáltatást a KSH hangolja össze. Ezért ezekről az adatszolgáltatásokról a KSH-t előzetesen tájékoztatni kell. Az adatátadással kapcsolatos térítésben, a kölcsönösség figyelembevételével, az adatátvevővel az adatszolgáltató állapodik meg.


Vhr.19. § Összesítve sem lehet nyilvánosságra hozni — az Stt. 18. §-ának (2) bekezdésében és a 16. §-ban foglaltak kivételével — olyan adatot, amelynél az adatszolgáltatók száma háromnál kevesebb.

Stt.23. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálat szerveinek tájékoztatási rendszerét — az OST állásfoglalásának figyelembevételével — a szerv vezetője állapítja meg.

(2) A tájékoztatási rendszer kiadványokból és más adathordozókon lévő adatállományokból történő közlésekből áll.


Vhr.20. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek által nyilvánosságra hozott adat hivatalos statisztikai adat. Több szerv által nyilvánosságra hozott ugyanazon adatok közül a KSH által közölt a hivatalos statisztikai adat.
(2) Ha a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a tájékoztatásban a KSH által nyilvánosságra hozott adattól, vagy a KSH által közzétett fogalmaktól, osztályozásoktól, névjegyzékektől vagy számjelektől eltér, ezt a körülményt, valamint az eltérés indokát az adatközlésben köteles feltüntetni.

Stt.24. § A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek — a 17. § (2) bekezdésének figyelembevételével — a 6. §i) pontban megjelölt személyekkel, szervekkel és szervezetekkel, azok kérésére, közlik a tájékoztatási rendszerükben nyilvánosságra még nem hozott statisztikai adatokat is. Az adatátvétellel összefüggő térítésre a 21. § (2) bekezdése az irányadó.


Vhr.21. § Az adatátadás és adatátvétel részletes feltételeit az adatátadó és az adatátvevő megállapodása határozza meg. Az adatközlést megtagadni csak alapos indokkal lehet.

Értelmező rendelkezések

Egyéb rendelkezések

Stt.25. § A hatósági, ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó, a szerv belső, ügyviteli célját szolgáló, valamint a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtéseknél és adatszolgáltatásoknál a KSH által közzétett fogalmakat és osztályozási rendszereket kell figyelembe venni.

Stt.25/A. §78 A 17. § (2) bekezdésében foglalt egyedi adat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) alapján a következők szerint kutatható:

a) a személyes adatot tartalmazó egyedi adat az Ltv. 24–24/A. §-aiban foglaltaknak megfelelően,

b) a jogi személy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet, valamint gazdasági tevékenységére vonatkozóan az egyéni vállalkozó egyedi adata a tárgyidőszakot követő tizenöt év elteltével

kutatható.

Stt.25/B. §79 A KSH jogosult az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot – az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásával, jogszabályban meghatározott nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében – egyedi azonosításra alkalmas formában átvenni és megőrizni. A természetes személyre és az egyéni vállalkozónak a nem a gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó adatára vonatkozó adatok kezelésénél a 19. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

Hatálybalépés

Stt.26. § (1) Ez a törvény 1993. május 15-én lép hatályba.

(2) E törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a) a KSH részfeladatait;

b) az Országos Statisztikai Tanács részfeladatait és főbb eljárási szabályait;

c)80 az országos statisztikai adatgyűjtési programot, összeállításának eljárási rendjét, és az adatszolgáltatási kötelezettséget;81

d) a statisztikai kérdőívek főbb formai követelményeit;

e)82

f) a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés részletes szabályait.

(4)83 Felhatalmazást kap a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy

a) a kötelező statisztikai fogalmakat, módszereket, osztályozásokat, névjegyzékeket és számjeleket rendeletben szabályozza, és84

b) rendeletében statisztikai közleményt hatályon kívül helyezzen.85

Az Európai Unió jogának való megfelelés86

Stt.27. §87 Ez a törvény

a) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 2008. december 16-i 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halálokok statisztikája tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2011. április 5-i 328/2011/EU bizottsági rendelet,

d) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. július 11-i 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Stt.28. §88

Hatályba léptető rendelkezések90


Vhr.24. §91 Ez a rendelet 1994. január 1-jén lép hatályba.

Vhr.25. §92 Ez a rendelet
a) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 2008. december 16-i 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halálokok statisztikája tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2011. április 5-i 328/2011/EU bizottsági rendelet,
d) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. július 11-i 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelethez93


Az élveszületési lap adattartalma

1. Anyakönyvi azonosító, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma
2. A gyermek:
2.1. neve
2.2. születésének helye, időpontja
2.3. neme
2.4. állampolgársága
3. Az anya:
3.1. neve
3.2. családi állapota
4. A szülők:
4.1. házasságkötésének időpontja
4.2. születésének helye, időpontja
4.3. lakcíme
4.4. állampolgársága
4.5. iskolai végzettsége
4.6. gazdasági aktivitása
4.7. foglalkozása, munkaköre, foglalkozási viszonya
5. Többes szülés esetén a többes szülés száma és a születés sorszáma
6. A gyermek hányadik terhességből származik
7. Az anyának hány gyermeke született élve élete folyamán és a jelenlegi házasságából
8. Az anya életben lévő gyermekeinek száma, ebből a jelenlegi házasságából születettek száma
9. A jelenlegi terhességet megelőző élveszülés, késői magzati halálozás ideje
10. Magzati halálozások, terhességmegszakítások, méhen kívüli terhességek száma
11. Hol történt a szülés, a szülésnél ki segédkezett
12. A terhesség időtartama
13. A gyermek súlya, hossza és 5 perces Apgár-értéke, fejlődési rendellenessége

2. melléklet a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelethez94


A halálesettel összefüggő adatfelvételi lapok adattartalma

1. Anyakönyvi azonosító, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma
2. A haláleset helye, időpontja
3. Az elhalt:
3.1. neme
3.2. családi állapota
3.3. neve
3.4. születésének helye, időpontja
3.5. lakcíme
3.6. állampolgársága
3.7. iskolai végzettsége
3.8. halála előtti gazdasági aktivitása
3.9. foglalkozása, munkaköre, foglalkozási viszonya
3.10. utolsó házasságkötésének ideje
4. Életben lévő házastárs:
4.1. születésének helye, időpontja
4.2. lakcíme
4.3. állampolgársága
5. Az elhalt nőnek, illetőleg az elhalt férfi életben lévő házastársának hány gyermeke született élete folyamán és az utolsó házasságából, ebből élve született, életben van
6. A haláleset közelebbi helye
7. Csecsemőhalálozás esetén még:
7.1. az élveszületés helye
7.2. többes szülés esetén hányas szülés, hányadik szülött
7.3. az anya családi állapota
7.4. az anya házasságkötésének időpontja
8. A halottvizsgálati bizonyítvány és annak módosításáról szóló értesítő adatai, a perinatális halottvizsgálati bizonyítvány, perinatális halálozási (kórszövettani) értesítő adatai

3. melléklet a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelethez95


A házassági lap adattartalma

1. Anyakönyvi azonosító, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma
2. A házasságkötés helye, időpontja
3. A férj és a feleség adatai:
3.1. házassági családi és utóneve
3.2. születési családi és utóneve
3.3. születésének helye, időpontja
3.4. családi állapota a házasságkötés előtt
3.5. lakcíme
3.6. állampolgársága
3.7. hányadik házassága a jelenlegi
3.8. az előző házasság megszűnésének időpontja
3.9. élve született és életben lévő gyermekek száma
3.10. iskolai végzettsége
3.11. gazdasági aktivitása
3.12. foglalkozása, munkaköre, foglalkozási viszonya

4. melléklet a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelethez96


A házasság felbontásáról, valamint érvénytelenné nyilvánításáról szóló lap adattartalma

1. Anyakönyvi azonosító, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma
2. A házasságkötés helye, időpontja
3. A házasságot jogerősen felbontó bíróság megnevezése
4. A jogerős ítélet ügyszáma
5. Az ítélet jogerőre emelkedésének ideje
6. A férj és a feleség adatai:
6.1. családi és utóneve
6.2. a házasságkötés előtti családi állapota
6.3. születésének helye, időpontja
6.4. lakcíme
6.5. állampolgársága
6.6. a jelenlegi válás hányadik válás
6.7. az összes élveszületett és életben lévő gyermek száma
6.8. iskolai végzettsége
6.9. gazdasági aktivitása
6.10. foglalkozása, munkaköre, foglalkozási viszonya
7. A felek közös, életben lévő gyermekeinek száma, életkora
8. A perben a gyermek elhelyezéséről döntöttek-e, hol helyezték el
9. A bíróság tartási kötelezettséget megállapított-e, kinek a javára
10. A házasság felbontására közös megegyezéssel vagy egyéb módon került-e sor, a keresetet elutasította-e a bíróság, illetőleg érvénytelenítette-e a házasságot.
11. A keresetet indító fél
12. A kereset beadásának ideje
13. A kötelék kérdésében hozott jogerős ítélet kelte
14. A bíróság a közös lakás használatával kapcsolatos igényről döntött-e, ha igen, akkor kinek a javára
15. A házassági perben házassági vagyonjogi igényt érvényesítettek-e

5. melléklet a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelethez97


A lakcímváltozásokról szóló adatszolgáltatás adattartalma

1. A lakcímet változtató személy:
1.1. neme
1.2. születésének helye, időpontja
1.3. lakóhelye
1.4. tartózkodási helye
1.5. családi állapota
1.6. állampolgársága
2. A lakcímváltoztatás időpontja
3. A lakcím:
3.1. ahonnan elköltözik
3.2. ahová beköltözik

6. számú melléklet a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelethez


NYILVÁNTARTÓ LAP
az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programba javasolt új adatgyűjtésekhez
és a folyamatban lévő adatgyűjtések módosításához

NYILVÁNTARTÓ LAP
az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programba javasolt új adatgyűjtésekhez
és a folyamatban lévő adatgyűjtések módosításához

1. Az adatgyűjtés elrendelését kérő szerv adatai

 

 

1.01

A szerv megnevezése:

 

 

 

 

 

1.02

A szerven belül a szakmai egység (főosztály, osztály) megnevezése:

1.03

A szerven belül a szakmailag felelős személy

 

neve:

tel.sz.:

2. Az adatgyűjtés jellemzői

 

2.01

Jellege:

1) új (előzmény nélküli) adatgyűjtés

 

 

 

2) módosított formában felújított

nyilvántartási számú korábbi adatgyűjtés

2.02

Címe:

2.03

Gyakorisága:

1) eseményhez kötődő

5) évenkénti

 

 

2) havonkénti

6) többévenkénti

 

 

3) negyedévenkénti

7) egyszeri

 

 

4) évente kétszeri

8) egyéb, éspedig:

2.04

Adatszolgáltatóinak meghatározása:

 

2.05

Kiterjedési köre

1) teljes körűi megfigyelés

 

az alapsokaságra

2) reprezentáns rész megfigyelése

 

vonatkoztatva:

3) kombinált megfigyelés (teljes körű és reprezentatív)

2.06

Adatszolgáltatóinak hozzávetőleges száma:

2.07

Adathelyeinek száma:

2.08

Tárgykörének meghatározása (az OSAP csoportosításai szerint):

 

 

 

 

 

 

2.09

Lebonyolításának módja:

1) postai út

2) összeírás (kikérdezés)

2.10

Beérkezésének határideje:

3. Kiegészítő adatok

3.01

Az adatgyűjtés céljának szöveges indokolása, a konkrét felhasználói igény leírása:

 

3.02

Az adatgyűjtés eredményeit publikáló tájékoztató kiadvány címe:

 

rövidtartalma:

 

megjelenésének várható ideje:

3.03

Az adatfelvétellel és az adatfeldolgozással megbízni kívánt szervezet neve, címe és telefonszáma (ha azokat nem a
kérelmező szervezet végzi):     

3.04

Az adatfeldolgozás módja:

1) nem igényel feldolgozást

 

 

2) kézi feldolgozás

 

 

3) számítógépes feldolgozás

Megjegyzések:

1. Az új adatgyűjtésekről valamennyi sort, a módosított adatgyűjtésekről csak a módosított sorokat kell kitölteni.
2. A dőlt betűvel szedett szövegből a választ kifejező szöveg előtt lévő számot be kell karikázni.
3. Az előnyomtatott kódrovatokat üresen kell hagyni.
1

A törvényt az Országgyűlés az 1993. április 27-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1993. május 12.

2

Az Stt. 1. §-a a 2013: LVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Az Stt. 3. § (2) bekezdésének b) pontja a 2001: XL. törvény 108. § (10) bekezdésével megállapított, a 2010: XLIII. törvény 86. § c) pontja szerint módosított szöveg.

4

Az Stt. 3. § (2) bekezdés c) pontja a 2011: CCI. törvény 69. § a) pontjával megállapított szöveg.

5

Az Stt. 3. § (2) bekezdés h) pontját az 1999: CVIII. törvény 15. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: XXIX. törvény 224. §-a iktatta be, szövege a 2013: XXII. törvény 35. § a) pontjával megállapított szöveg.

6

Az Stt. 3. § (2) bekezdés i) pontját az 1993: CXII. törvény 43. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CXLIII. törvény 4. §-a.

7

Az Stt. 3. § (3) bekezdése a 2013: XXII. törvény 35. § b) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 3/A. §-t az 1999: CVIII. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.

9

Az Stt. 4. §-ának (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 4. § (2) bekezdése az 1999: CVIII. törvény 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 4. § (3) bekezdését az 1999: CVIII. törvény 6. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LVII. törvény 77. § (6) bekezdése.

12

Az Stt. 5. § (1) bekezdését a 2006: CIX. törvény 4. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte.

13

Az Stt. 6. § szövegének számozását (1) bekezdésre módosította az 1996: LXVI. törvény 37. §-ának (1) bekezdése.

15

A 6. § (1) bekezdésének e) pontja az 1999: CVIII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 4. §-ának a) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 6. § f) pontja az 1996: LXVI. törvény 37. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

Az Stt. 6. § (1) bekezdés i) pontja a 2011: CLXXV. törvény 94. § a) pontja szerint módosított szöveg.

18

Az Stt. 6. § (1) bekezdés j) pontja a 2011: CCI. törvény 69. § b) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 6. § (1) bekezdésnek l) pontjában az „és szaklevéltár” szövegrészt a 2007: XCVII. törvény 5. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 2007. december 31. napjával.

20

Az Stt. 6. §-ának (2) bekezdését az 1996: LXVI. törvény 37. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege az 1999: CVIII. törvény 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

21

Az Stt. 6. §-ának (3) bekezdését az 1996: LXVI. törvény 37. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege az 1999: CVIII. törvény 7. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

22

Az Stt. 6/A. §-át újonnan a 2013: LVII. törvény 2. §-a iktatta be.

23

A 7. § (2) bekezdésének b) pontja az 1994: XVI. törvény 84. §-a (2) bekezdésének h) pontjával megállapított szöveg.

24

Az Stt. 7. § (3) bekezdése a 2011: CXII. törvény 81. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

25

Az Stt. 7. §-ának (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

27

Az Stt. 7. § (5) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.

28

Az Stt. 7. § (6) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.

29

Az Stt. 7. § (7) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.

30

Az Stt. 7. § (8) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.

31

Az Stt. 7. § (9) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.

32

Az Stt. 7. § (10) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.

33

Az Stt. 7/A. §-át a 2009: CXLIX. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.

34

A 8. § (4) bekezdése az 1999: CVIII. törvény 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

35

A 8. § (5) bekezdését az 1999: CVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

36

A 8. § (6) bekezdése az 1999: CVIII. törvény 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 4. §-ának a) pontja szerint módosított szöveg.

38

A Vhr. 6. §-a a 432/2013. (XI. 18.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

39

A Stt. 8/A. §-át az 1998: XXXIII. törvény 70. §-a iktatta a szövegbe.

40

Az Stt. 8/A. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: CXV. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

41

Az Stt. 8/A. § (3) bekezdése a 2009: CXV. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

42

A 8/A. § (4) bekezdése a 2000: LXXXIII. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 21. §-a szerint módosított szöveg.

43

A 8/A. § (5) bekezdése a 2000: LXXXIII. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 21. §-a szerint módosított szöveg.

44

Az Stt. 9/A. §-át a 2012: XXXI. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXXIII. törvény 256. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

45

Az Stt. 9/A. § (1) bekezdése a 2013: CCXIII. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.

46

Az Stt. 9/B. §-át a 2012: CCXXIII. törvény 256. § (2) bekezdése iktatta be.

47

Az Stt. 9/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CCXIII. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.

48

A Vhr. 7/A. §-át a 279/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

49

A Vhr. 7/B. §-át a 279/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

50

A Vhr. 7/C. §-át a 279/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

51

A 10. § az 1999: CVIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

52

Az Stt. 10. § (1) bekezdése a 2009: XXIX. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

53

Az Stt. 10. § (1a) bekezdését a 2013: LVII. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

54

Az Stt. 10. § (2) bekezdése a 2013: LVII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

55

Az Stt. 10. § (3) bekezdése a 2013: LVII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

56

Az Stt. 10. § (4) bekezdése a 2013: LVII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

57

Az Stt. 10. § (5) bekezdését a 2013: LVII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

58

A Vhr. 8. §-a a 148/2013. (V. 16.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

59

A 11. § (1) bekezdése az 1999: CVIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

60

A Vhr. 9–10. §-át a 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte.

61

Az Stt. 12. §-át a 2006: CIX. törvény 4. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte.

62

A Vhr. 11. §-át a 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte.

63

Az Stt. 13. §-át a 2006: CIX. törvény 4. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte.

64

A Vhr. 12. §-át a 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte.

65

Az Stt. 14. §-át a 2006: CIX. törvény 4. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte.

66

A Vhr. 13. §-át a 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte.

67

A 15. § (2) bekezdése a 2000: LXXXIII. törvény 15. §-ával megállapított és a 2009: LVI. törvény 67. §-a szerint módosított szöveg.

68

A Vhr. 14. §-ának (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 50. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

69

Az Stt. 17. § (2) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.

70

Az Stt. 18. § (2) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 94. § b) pontja szerint módosított szöveg.

71

A 18. § (3) bekezdését az 1999: CVIII. törvény 12. §-a iktatta be.

72

A 19. § (3) bekezdése az 1999: CVIII. törvény 13. §-ával megállapított, a 2011: CXII. törvény 81. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

73

A 19. § (4) bekezdése az 1999: CVIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

74

Az Stt. 21. § (1) bekezdése a 2008: CIX. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

75

A 21. § (3) bekezdése a 2000: LXXXIII. törvény 16. §-ával megállapított és a 2009: LVI. törvény 67. §-a szerint módosított szöveg.

76

A 21. § (4) bekezdése az 1999: CVIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

77

A Vhr. 22. §-át a 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte.

78

Az Stt. 25/A. §-át a 2001: LXIV. törvény 96. §-a iktatta a szövegbe.

79

Az Stt. 25/B. §-át a 2002: XLII. törvény 322. §-a iktatta a szövegbe.

80

Az Stt. 26. §-a (3) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

82

Az Stt. 26. §-a (3) bekezdésének e) pontját a 2006: CIX. törvény 4. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte.

83

Az Stt. 26. § (4) bekezdését a 2010: CXXX. törvény 36. §-a iktatta be.

86

Az Stt. 27. §-át megelőző alcímet a 2013: LVII. törvény 4. §-a iktatta be.

87

Az Stt. 27. §-át a 2007: LXXXII. törvény 2. § 127. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: LVII. törvény 4. §-a iktatta be.

88

Az Stt. 28. §-át a 2007: LXXXII. törvény 2. § 127. pontja hatályon kívül helyezte.

89

A Vhr. 23. §-át a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 153. § (3) bekezdése, a 23. §-t megelőző alcímet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1442. pontja hatályon kívül helyezte.

90

A Vhr. 24. §-t megelőző alcím a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1442. pontja szerint módosított szöveg.

91

A Vhr. 24. § második mondatát a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1442. pontja hatályon kívül helyezte.

92

A Vhr. 25. §-át a 148/2013. (V. 16.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

93

A Vhr. 1. melléklete a 148/2013. (V. 16.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

94

A Vhr. 2. melléklete a 148/2013. (V. 16.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

95

A Vhr. 3. melléklete a 148/2013. (V. 16.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

96

A Vhr. 4. melléklete a 148/2013. (V. 16.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

97

A Vhr. 5. melléklete a 148/2013. (V. 16.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére