1992. évi LXXXIX. törvény
1992. évi LXXXIX. törvény
a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről1
Az Országgyűlés az önkormányzatok beruházási feladataihoz nyújtandó címzett és céltámogatásokról, valamint a szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók beruházási feladataihoz nyújtandó címzett támogatásokról a központi pénzeszközök hatékony és ellenőrizhető felhasználásának igényével, az önkormányzatok, valamint a szociális ellátásban közreműködő nem állami fenntartók fejlesztési tevékenysége stabilitásának megteremtése érdekében az alábbi törvényt alkotja:2
A helyi önkormányzatok címzett támogatása3
1. § (1)4 Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek:
a)5 a céltámogatási körben nem támogatható vízgazdálkodási, egészségügyi fekvő- és járóbeteg-szakellátási célú, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, 250 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósítására, továbbá
b)6 a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására, azzal, hogy e beruházások esetében
ba) a központi támogatás maximális mértéke – a 6. és a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével – megegyezik a céltámogatásokra vonatkozó támogatási mértékkel, illetve
bb) a címzett támogatási igények kielégítési sorrendjének megállapítása során a törvény 6. számú mellékletének I. pontjában meghatározott, a céltámogatásra vonatkozó igénykielégítési szempontok sorrendjét kell figyelembe venni.
(2) A válsághelyzetek problémáinak kezelésére az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő körben is adható támogatás.
(3)7 Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját – amelyet csak a 3. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett lehet benyújtani – egyeztetnie kell a szakminisztérium szakmai fejlesztési programjával. A szakminisztérium a címzett támogatás iránti önkormányzati igényt megalapozó beruházási koncepciót – az érintett megyei önkormányzatoknak, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzatnak az egészségügyi beruházások esetén a Regionális Egészségügyi Tanácsokkal, a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások esetében a Területi Vízgazdálkodási Tanácsokkal egyeztetett javaslatai figyelembevételével – véleményezi.
(4)8 A helyi önkormányzat által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt – a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter kezdeményezésére az önkormányzat módosítja.
(5)9 Az (1) bekezdésben meghatározott beruházások esetében a beruházás összköltségének legalább 15%-át, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot is jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken a helyi önkormányzatoknak, továbbá a megyei önkormányzatoknak a beruházási összköltség 10%-át, a mindkét szempontból egyidejűleg hátrányosan érintett önkormányzatoknak pedig a beruházási összköltség 5%-át kell biztosítaniuk saját forrásként.
1/A. §10
2. § A címzett támogatás mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek az önkormányzati saját forrásból nem fedezett része.
3. § (1)11 A tárgyévet megelőző év december 15-éig – az országgyűlési képviselő-választás évében és az azt követő évben tárgyév február 28-ig – benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések javasolhatóak címzett támogatásra, kivéve, ha az Országgyűlés a tárgyévet megelőző évben döntött arról, hogy a tárgyévben nem indítható címzett támogatással beruházás.12 A határidő elmulasztása a tárgyévi igény tekintetében jogvesztő.
(2)13 Amennyiben az előirányzatot az Országgyűlés a tárgyévet megelőző évben jóváhagyta, a tárgyévben indításra tervezett beruházásokra beadott beruházási koncepciók alapján benyújtható a címzett támogatásról szóló törvényjavaslat. Címzett támogatásban csak azon beruházások részesülhetnek, amelyek az (1) bekezdés szerinti határidőre a feltételeknek megfelelő igénybejelentést nyújtanak be. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő.
(3)14 Ha az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti határidőig nem nyújt be a feltételeknek megfelelő igénybejelentést, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek intézkednie kell a jóváhagyott címzett támogatási előirányzat elvonásáról. Az elvonással felszabaduló előirányzat a címzett és céltámogatás adott évi előirányzatát növeli.
(4)15 Az Országgyűlés — a Kormány javaslata alapján — egy alkalommal dönt a beruházás teljes időszakára a címzett támogatásról, a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemeknek megfelelően.16
(5)17 A Kormány javaslata külön-külön tartalmazza a támogatásra, illetve az elutasításra javasolt igények sorszámát, az önkormányzat és az igény megnevezését, a beruházás összköltségét, ezen belül a saját forrás, illetve az igényelt támogatás összegét.
(6)18 A támogatásra javasolt igények mellett fel kell tüntetni az igényelt támogatás ütemezését is.
(7)19 Az elutasított javaslatok között különbséget kell tenni aszerint, hogy az elutasítást
a) a jogszabályi feltételek, vagy
b) a költségvetési fedezet
hiánya indokolja.
(8)20
(9)21 Különös méltánylást érdemlő egyedi esetekben az Országgyűlés a 19. § (5) bekezdésében szabályozott egyes feltételek teljesítése alól átmeneti vagy végleges felmentést adhat, és a felmentés megadását feltételekhez is kötheti.
A helyi önkormányzatok céltámogatása22
4. §23 (1)24 A céltámogatás az e törvény mellékletében meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő, 50 millió forint, illetve az alatti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető.
(2)25 A céltámogatás nyújtása – az igények a törvény 8. számú melléklete szerinti rangsorolását követően – a megvalósíthatósági tanulmány alapján meghatározott szakmai, műszaki és pénzügyi szempontból legkedvezőbb változat szerinti költség alapján történik.
4/A. §26 (1) A céltámogatás nyújtásáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt, az egészségügyért felelős miniszterrel történt szakmai egyeztetést követően.
(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a céltámogatás nyújtásáról szóló döntése előtt véleményezésre hívja fel – társult települések esetén a székhely-település szerinti illetékességgel – a régióban működő Regionális Egészségügyi Tanácsot is.
5. § A beruházás befejezéséig a támogatás aránya nem változtatható.
6. §27 A céltámogatási igények rangsorolásának szempontjait és maximális mértékét a törvény 8. számú melléklete határozza meg. Amennyiben a helyi önkormányzat a beruházás megvalósításához egyéb támogatásban is részesül, úgy a beruházás összköltségének legalább 15%-át a helyi önkormányzatnak saját költségvetése terhére (tényleges saját forrás) kell biztosítania. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot is jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken a helyi önkormányzatnak a beruházási összköltség 10%-át, a mindkét szempontból egyidejűleg hátrányosan érintett helyi önkormányzatnak pedig a beruházási összköltség 5%-át kell biztosítania saját forrásként.
7. § (1)28 Települési önkormányzatok közös beruházása esetén a céltámogatás az e törvényben meghatározott mérték 10% ponttal emelt összege.
(2)29
8. § (1)30 A támogatási feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható előirányzat összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.
(2)31
(3)32
(4)33 Az adott év április 1-jéig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések részesíthetők céltámogatásban. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő. Az igénybejelentés a benyújtás határidejét követően nem módosítható.
(5)34 Az egészségügyi ágazatban a gép- és műszerbeszerzés esetén a céltámogatás egy évre igényelhető.
(6)35
8/A. §36
9. § (1)37 Az adott évi céltámogatás előirányzatából támogatásban részesülő önkormányzatok jegyzékét – a külön jogszabály szerinti beruházási adatlapon – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási összeg szerinti bontásban minden év május 31-éig nyilvánosságra hozza a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben.
(2)38
(3)39
(4)40
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának általános feltételei, finanszírozása és elszámoltatása41
10. §42 (1)43 Címzett és céltámogatás (a továbbiakban: központi támogatás) a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló műszaki-pénzügyi-gazdasági szempontból előkészített, a településrendezési tervekkel összhangban lévő önkormányzati feladat hatékony ellátásához szükséges beruházáshoz igényelhető.
(2) A központi támogatás csak az alapfunkció ellátására alkalmas és önállóan üzembe helyezhető beruházáshoz nyújtható.
(3)44 a) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami, valamint decentralizált állami pénzforrásból, az állami célelőirányzatokból (a továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás. A céltámogatási igény benyújtásához csatolni kell az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényeket, valamint hitelfelvételi szándék esetén, a hitelintézet hitelfedezeti igazolását.
b) Hitelfelvételi szándék esetén az önkormányzat a hitelintézethez benyújtandó hitelfedezeti igazolás iránti kérelméhez köteles csatolni a képviselő-testület döntését arról, hogy a kérelem legalább a hitelfelvétel évére és az azt követő két évre vonatkozóan megfelel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. §-ában foglaltaknak.
c)45
(4)46
(5) A központi támogatással megvalósuló beruházáshoz az egyéb állami támogatásokból és a központi támogatásból ugyanazon jogerős, érvényes, hatósági (építésre jogosító) engedélyek, azokhoz tartozó tervdokumentáció és beruházási költség alapján igényelhető támogatás.
(6) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz – címzett támogatási igényeknél a beruházási koncepció részeként – megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni. Központi támogatás csak a megvalósíthatósági tanulmány szakmai értékelése által összességében legelőnyösebb megoldásra adható.
(7)47
11. §48 (1)49 A központi támogatás a támogatási igény benyújtása előtt meg nem kezdett beruházáshoz igényelhető.
(2) A központi támogatás a jogosultság kihirdetését követően teljesítendő kifizetésekhez vehető igénybe. Kivéve a 17. § (4) bekezdésében meghatározott kifizetéseket.
(3) A közbeszerzési eljárás meghirdetése során az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban nem térhet el a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától.
(4)50 A kivitelezést a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.
(5)51 Címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 11. § (4) bekezdése szerinti határidőt a közbeszerzési eljárás elhúzódása esetén – kérelemre – legfeljebb a határidő lejártát követő év április 30. napjáig meghosszabbíthatja.
(6)52 Közbeszerzési eljárás elmulasztása, továbbá a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződések semmisségének jogerős bírósági döntés általi megállapításának esetében
a)53 a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a központi támogatás folyósításának megszüntetését kezdeményezi a kincstárnál, továbbá elvonja a fel nem használt támogatás előirányzatát,
b) az önkormányzat köteles a felhasznált támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelten visszafizetni a központi költségvetésbe a jogerős bírósági döntést követő 8 napon belül.
(7)54 A finanszírozási szerződés a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthető meg.
11/A. §55 (1) Amennyiben az önkormányzat címzett vagy céltámogatásban részesül, köteles megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőrt biztosítani e törvény 23. §-a g) pontjának 1. alpontja szerinti 1%-os lebonyolítási díj terhére.
(2) Az önkormányzat központi támogatásra akkor jogosult, ha az igénylés szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul.
12. § (1) Az egyes években a központi támogatás — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — csak a jóváhagyott összeghatárig vehető igénybe.
(2)56 A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg – a 14. § (13) bekezdésében foglaltak kivételével – a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.
(3) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás esetén – függetlenül a központi támogatás felhasználásának mértékétől – az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új központi támogatási igényt.
12/A. §57
13. §58 A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a befejezést követő hat hónapon belül – a kincstár bevonásával – el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
13/A. §59 Szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében az önkormányzatnak az üzemeltetési engedélyezési eljárás során, de legkésőbb az üzembe helyezést követő egy éven belül az engedélyező hatóság igazolása alapján a kincstár útján, címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter felé igazolnia kell a 80%-os bekötési arány megvalósulását.
14. § (1)60 Ha az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát elveszíti és választása szerint az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha
a) a közbeszerzési eljárás során az önkormányzat a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától,
b)61 a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül – a 11. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével – nem kezdi meg a kivitelezést,
c)62 a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel.
(2)63
(3)64
(4)65 Ha az önkormányzat
a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélytől,
b)66
c)67 a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül – a 11. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével – nem kezdi meg a kivitelezést,
d) a központi támogatásban részesülő beruházás megvalósításától eláll,
e)68
f) a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel,
akkor a fel nem használt előirányzatról haladéktalanul le kell mondania.
(5)69 Ha az önkormányzat
a) nem az igénybejelentésben megjelölt önkormányzati feladatra használta fel, nem a cél szerinti alapfunkcióhoz vette igénybe a központi támogatást,
b) a törvényben rögzített arányt meghaladó támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott,
c)70 a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében a 80%-os bekötési arány megvalósulását nem igazolja a 13/A. §-ban meghatározott határidőben, úgy a központi támogatás alapját képező vízjogi létesítési engedélyben szereplő bekötő vezetékek hosszára igénybe vett központi támogatásnak a hiányzó bekötésekre eső része tekintetében
akkor a jogtalanul felhasznált központi támogatásról haladéktalanul le kell mondania.
(6)71 Az önkormányzatnak a lemondásról, és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről – a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével – a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül értesítenie kell a kincstár útján címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős minisztert. A határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 59. §-a szerinti – a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó – kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(7)72 Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a (4) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti határidőre, a fel nem használt támogatást a helyi önkormányzatokért felelős miniszter elvonja.
(8)73 Ha az önkormányzat az (5) bekezdésben foglalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor tíz napon belül köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az Áht. szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára.
(9)74
(10)75
(11)–(12)76
(13)77 A 2007. évet megelőzően kiegészítő jegyzékben jóváhagyott céltámogatással megvalósuló beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben, a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.
(14)78
(15)79 Ha jogszabályváltozás vagy az önkormányzati feladatellátást érintő egyéb központi vagy hatósági intézkedés miatt a központi támogatással folyamatban lévő beruházás műszaki tartalmának megváltoztatása szükséges, illetve ha a beruházás befejezése előre nem látható okok miatt elhúzódik, úgy az önkormányzat kérheti a beruházás műszaki tartalmának, pénzügyi ütemezésének módosítását. A kérelmekről, valamint ha szükséges, az ezzel összefüggő központi támogatás maradványa felhasználásának engedélyezéséről a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
15. §80 A központi támogatás címzettje a beruházás megvalósításának időszakában nem változhat. Kivéve a helyi önkormányzatok közös beruházásának azon esetét, amikor a társult önkormányzatok által megállapodásban a beruházás finanszírozásával összefüggő feladatok ellátására felhatalmazott, valamint a központi támogatás alapdokumentumaiban a támogatás címzettjeként meghatározott önkormányzat – a kivitelezés kezdését megelőzően – eláll ezen feladatainak további teljesítésétől és azt a társult önkormányzatok közül egy másik megállapodásban vállalja.
16. § (1) A beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt az önkormányzatot a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg.81
(2)82 Közösen elkezdett beruházásból való kiválás esetén céltámogatásnál – ha a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be – a képviselő- testületi döntést követő nyolc munkanapon belül a többlet céltámogatásról le kell mondani, és ezzel egyidejűleg a már felhasznált többlettámogatást vissza kell fizetni. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az Áht.-ben a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(3)83 Az önkormányzat jogosult a beruházását terhelő, előzetesen felszámított, de le nem vonható ÁFÁ-hoz az arányos központi támogatásra.
(4)84
17. §85 (1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a kincstár folyósítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján.
(2) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie a kincstárral.
(3) A kincstár a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával.
(4) A címzett vagy céltámogatás folyósítása kiegyenlített számla esetében akkor lehetséges, ha a támogatás címzettje
a) a megvalósíthatósági tanulmány, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó és a címzett vagy céltámogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélyhez tartozó tervdokumentáció egyszeri költségét igazoló kifizetett számlát nyújt be, vagy
b) lehívta az adott évben rendelkezésére álló összes címzett vagy céltámogatást, és a beruházás folytatása érdekében további számlákat fizet ki, amelyeket a következő év(ek)ben, számára arra az év(ek)re jóváhagyott címzett vagy céltámogatási keret terhére nyújt be a kincstárhoz.
(5) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a kincstár az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére tájékoztatást ad.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására vonatkozó vegyes rendelkezések86
18. § A központi támogatással közösen megvalósított beruházás esetében a keletkezett vagyon megosztásában a felek megállapodása az irányadó. Ennek hiányában pénzügyi hozzájárulásuk arányában oszlik meg az állami támogatásnak megfelelő tulajdoni hányad.
19. §87 (1) A központi támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont – kivéve a víziközmű-beruházások üzemeltetői vagyonrészét – a beruházás időtartama alatt, vagy az azt követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére elidegeníti – ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat –, megterheli, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja, kivéve, ha az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciója az önkormányzati feladatellátás ésszerűsítése miatt megszűnik, vagy megszűnt, de a létesítmény más, a támogatás címzettje számára előírt kötelező feladat ellátását szolgálja.
(1a)88 Mentesül az (1) bekezdésben meghatározott tízéves elidegenítési tilalom alól a helyi önkormányzat, amennyiben a támogatás igénybevételével keletkezett vagyon átadására a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények, valamint a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek az átvételéről szóló törvény alapján került sor.
(2) Amennyiben az önkormányzat az igénybejelentést megelőző tíz évben értékesítette a kötelező feladat ellátását szolgáló vagyonát, úgy ugyanazon feladattal összefüggésben e törvény szerinti támogatásban csak akkor részesülhet, amennyiben az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok tették szükségessé, és az elidegenítésből befolyt vételárat, vagy annak megfelelő összeget az önkormányzat saját forrásként biztosítja az ugyanazon kötelező önkormányzati feladat ellátására létesítendő beruházás során.
(3)89 A központi támogatással megvalósult létesítmény, amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált, csak olyan gazdasági társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és/vagy az állam, vagy az önkormányzat és a kizárólagosan a tulajdonában lévő gazdasági társaság alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k) és amennyiben a tulajdonba adást külön jogszabály nem tiltja.
(4)90
(5)91 A központi támogatással létrejövő beruházást kizárólagos önkormányzati – vízgazdálkodási beruházások esetében állami vagy önkormányzati – tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani. Kivéve a csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatorna-hálózat építését.
(6)92 Az 1992. év előtt támogatásban részesült fejlesztések esetében az (1) bekezdés szerinti beruházási céltól eltérő hasznosítást kérelmezni kell. Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél megszűnése esetén a létesítmény más kötelező feladatra irányuló hasznosíthatósága érdekében a támogatás címzettje 2010. június 30-ig kérelmet nyújthat be a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kérelmekről egyedi mérlegelés alapján dönt.
20. § (1)93 A központi támogatással megvalósított létesítmények és fejlesztések működtetéséről az önkormányzat – egészségügyi beruházás esetén az Egészségbiztosítási Alap kezelője – gondoskodik.
(2)94 Egészségügyi beruházás esetén az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról.
(3)95 Közös beruházással megvalósított létesítmény működtetéséről a felek megállapodnak.
21. § (1)96 E törvény 1993. március 19-én lép hatályba. Rendelkezéseit az 1993. évi címzett- és céltámogatási javaslatok kialakításánál kell első ízben alkalmazni.
(2)97 2011–2012. években az Országgyűlés új induló beruházásokhoz nem nyújt címzett támogatást.
21/A. §98
21/B. §99
21/C. §100
21/D. §101
21/E. §102
A szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók címzett támogatása
21/F. §104 (1)105 A szociális feladatokat ellátó egyházi jogi személyek, egyesületek, alapítványok, közalapítványok, országos nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban: nem állami fenntartó) címzett támogatást igényelhetnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. § (2) bekezdésében megjelölt szociális szakellátási célt szolgáló és 250 millió forint feletti beruházási összköltségű beruházások megvalósítására.
(2)106 A nem állami fenntartó címzett támogatást csak akkor igényelhet, ha maga vagy egyházi fenntartó esetén az erre feljogosított szerve az állammal vagy a Kormánnyal megállapodást kötött szociális feladatok átvállalására, illetve, ha a beruházással érintett intézmény működtetésére a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzattal érvényes ellátási szerződéssel rendelkezik. A címzett támogatás
a) mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek a nem állami fenntartó saját forrásából nem fedezett része,
b) a támogatási igény benyújtása előtt meg nem kezdett beruházáshoz igényelhető,
c) csak a településrendezési tervekkel összhangban lévő beruházáshoz igényelhető, valamint
d) a címzett támogatással megvalósítandó beruházást a beruházó kizárólagos tulajdonában vagy/és önkormányzati, állami tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani, továbbá
e)107 a nem állami fenntartó címzett támogatásra akkor jogosult, ha az igénylés szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, továbbá a külön jogszabály alapján költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzésére hivatott szervek részéről történő ellenőrzéséhez hozzájárul.
(3)108 A nem állami fenntartó a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására vonatkozó külön jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően és határidőben beruházási koncepciót nyújt be a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterhez.
(4)109 A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter véleményezi a nem állami fenntartó beruházási koncepcióját, majd a helyi önkormányzatok beruházási koncepciójával egyidejűleg – a külön jogszabályban meghatározott határidőben – szakmai véleménnyel ellátott, az önkormányzati és nem állami fenntartókra vonatkozóan külön-külön rangsorolt javaslatot küld a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szervnek.
(5)110 A Kormány a területfejlesztésért felelős miniszter előterjesztése alapján a külön jogszabályban meghatározott határidőben – a helyi önkormányzatok címzett támogatásával egyidejűleg – állást foglal a címzett támogatásra javasolt és nem javasolt nem állami fenntartó által megvalósítandó szociális beruházásokról.
(6) A nem állami fenntartó által a törvény 3. § (1) bekezdésében előírt határidőben benyújtott, a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő igénybejelentések javasolhatók címzett támogatásra. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő.
(7)111 A nem állami fenntartó által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt – a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter kezdeményezésére a nem állami fenntartó módosítja.
(8) A nem állami fenntartó szociális beruházásának címzett támogatásáról – a helyi önkormányzatok címzett támogatásával egyidejűleg – az Országgyűlés dönt.
(9)112 A nem állami fenntartók által megvalósítandó szociális beruházások címzett támogatásának fedezetét az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben határozza meg.
(10)113 A nem állami fenntartónak jóváhagyott címzett támogatás folyósítása, felhasználása és elszámolása az alábbiak szerint történik:
a)114 a nem állami fenntartónak jóváhagyott címzett támogatást a kincstár folyósítja a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter utalványozása alapján, a nem állami fenntartó számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóján keresztül;
b)115 a nem állami fenntartónak finanszírozási szerződést kell kötnie a kincstárral;
c)116 a kincstár a címzett támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia a nem állami fenntartó részéről arra, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az arányos címzett támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a nem állami fenntartó számlájáról;
d) a beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt a nem állami fenntartót a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg;
e) a címzett támogatást a nem állami fenntartónak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont nem helyi önkormányzat részére elidegeníti, megterheli, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja;
f) a címzett támogatás igénybevétele során a 11. § (2)–(4), a 12. § (1), valamint a 16. § (3) bekezdésében foglaltakat a nem állami fenntartónak is alkalmazni kell;
g) a nem állami fenntartó a 14. § (1) bekezdésében foglaltak esetén elveszíti a címzett támogatásra való jogosultságot, a 14. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak esetén le kell mondania a címzett támogatásról. Amennyiben a nem állami fenntartó a lemondási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a jogtalanul felhasznált címzett támogatást nem fizeti vissza, úgy a 14. § (6) bekezdése szerinti kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára;
h)117 a nem állami fenntartónak a címzett támogatás előirányzatának felhasználásáról a beruházás befejezését követő hat hónapon belül – a finanszírozó pénzintézet bevonásával – szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek el kell számolnia, az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
Záró és értelmező rendelkezések
22. §119 A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy
a) a címzett és céltámogatás igénybejelentésének, döntés-előkészítésének és elszámolásának rendjét, a kincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatait,120
b) a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékelésének rendjét121
rendeletben szabályozza.
23. § E törvény alkalmazásában:
a)122 Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának időpontja; egészségügyi gép-műszer beszerzésénél a szerződéskötés időpontja.
b) Alapfunkció: az önkormányzati feladat ellátását szolgáló létesítmény építésügyi, illetve ágazati szabványok által kötelezően előírt szakmai-műszaki tartalma.
c)123 Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata (tényleges saját forrás), továbbá a lakossági hozzájárulás, valamint az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó dokumentumokkal igazolt támogatások, amelyek mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek a cél- és címzett támogatásból és az önkormányzat tényleges saját forrásából nem fedezett része.
d) Állandó népesség: az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező polgárok száma.
e) Belterület:
Központi belterület: az a belterületi település, amelynek területén az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található.
Egyéb belterület: a központi belterülettel földrajzilag általában nem összefüggő város-, illetve községrész(ek), amely(ek)nek fejlesztése a belterületre érvényes szabályok szerint történik.
f) Külterületi lakott hely: a város, község közigazgatási határa, valamint a belterületek határai közötti településrészek.
g)124 Beruházási költség:az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehető figyelembe
1.125 a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítő jogi, gazdasági és műszaki ellenőrzési tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1, valamint 74.20.40 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 1%-át meghaladó része,
2. fővállalkozótól, alvállalkozótól, valamint a leendő üzemeltetőtől felvett kölcsön összege után megállapított kamatnak a felvétel napján érvényes jegybanki alapkamatot meghaladó része
h)126 Beruházási összköltség: a beruházási költség előzetesen felszámított, le nem vonható ÁFÁ-val növelt összege.
i) Vízhálózat-építés részének tekintendő: a vízkezelési technológiához nem tartozó tárolótérfogat építése.
j) Szennyvíztisztító telep: a közcsatorna-hálózaton keresztül összegyűjtött és a szennyvizek, illetve települési folyékony hulladék kezelésére szolgáló műtárgy vagy műtárgyak sorozata, valamint a hozzátartozó kiszolgáló létesítmények összessége.
k) Főgyűjtő szennyvízcsatorna: a szennyvízgyűjtő területről szennyvíztisztító telepre vezető legtöbb szennyvízmennyiséget szállító szennyvízcsatorna szakasz.
l) Közös beruházás: önkormányzatok közös finanszírozásával megvalósított és közösen használt létesítmény, gép-műszer. A közműves vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházása — az előbbieken túl — akkor tekinthető közösnek, ha a településeket ellátó rendszerek között műszaki kapcsolat van. Közös beruházásban résztvevő önkormányzatoknak külön-külön meg kell felelniük az igénybevétel feltételeinek.
m)127 Beruházás: a felújítási munka kivételével a számviteli törvényben128, illetve a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott tevékenység.129
n)130
o)131 Csatornahálózat: közcsatorna-hálózat (szennyvíz törzshálózat és szennyvíz bekötővezeték együttesen).
p)132 Önkormányzati térségi feladat ellátására szolgáló beruházás: szolgáltatásai a megye vagy körzeti jelleggel több település lakói által vehetők igénybe.
r)133 Ivóvízhálózat: ivóvíz-közműhálózat (ivóvíz törzshálózat és ivóvíz bekötővezetékek együttesen)
s)134 Műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházás: szennyvízelvezetés és/vagy szennyvíztisztítás céljára megvalósult beruházás, melynek vízjogi létesítési engedélyében tervezett beruházásként szerepel azon önkormányzat(ok) szennyvízelvezetés vagy szennyvíztisztítás célú beruházása is, mely forráshiány vagy egyéb ok miatt nem kezdődött el, illetve a megvalósult mű önállóan nem helyezhető üzembe, valamint azok a beruházások, melyeknél a hatóságok 1999. november 1-jét megelőzően kötelezték az önkormányzato(ka)t záros határidőn belül megvalósításra, illetve intézményi vagy ipari műre csatlakoztatottak, és azok megszűnése vagy tulajdonváltása miatt nem üzemeltethetők,
t)135 Szennyvízközmű beruházás: szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna hálózat együttes megvalósítása.
u)136
1. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez137
|
Sorszám |
Támogatandó cél |
Igénybevétel feltételei |
|---|---|---|
|
|
|
|
|
I. |
Vízgazdálkodás |
1. Az ivóvízellátással és szennyvízcsatornázással kapcsolatos támogatás kizárólag állandó lakosság ellátására igényelhető. |
|
|
|
2. Nem igényelhető támogatás az üzemeltető feladatát képező, saját forrásból finanszírozandó fenntartási és rekonstrukciós munkákhoz. |
|
|
|
|
|
I.1. |
Közkifolyós ivóvízellátás |
|
|
I.1.1. |
Belterületen |
Támogatást igényelhet minden olyan települési önkormányzat, amelynek: |
|
|
|
a) állandó népessége a közigazgatási területén az 1000 főt nem haladja meg; |
|
|
|
b) központi vagy egyéb belterület közterületén nincs legalább egy olyan közkút, illetve vízvételi hely, amely az ANTSZ vizsgálata alapján megfelel az ivóvízszabvány megfelelő és tűrhető minősítésének; |
|
|
|
c) a tervezett vízellátási forma közkifolyós; |
|
|
|
d) a központi vagy egyéb belterület összlakosságára kiterjed. |
|
|
|
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 90%. |
|
I.1.2. |
Külterületen |
Támogatást igényelhet minden olyan települési önkormányzat, amelynek: |
|
|
|
a) az állandó népessége a közigazgatási területén az 1000 főt nem haladja meg; |
|
|
|
b) ellátni tervezett külterületén az állandó népessége a 100 főt meghaladja; |
|
|
|
c) ellátni tervezett külterület közterületén nincs legalább egy olyan közkút, illetve vízvételi hely, amely az ANTSZ vizsgálata alapján megfelel az ivóvízszabvány megfelelő és tűrhető minősítésének; |
|
|
|
d) a tervezett vízvételezési forma közkifolyós, melynek beruházási költségéből a kút kiépítési és üzembe helyezési, valamint legfeljebb 3 db közkifolyó létesítési költsége támogatható. |
|
|
|
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 90%. |
|
|
|
|
|
I.2. |
Ivóvízbázis-fejlesztés |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat. |
|
I.2.1. |
Ivóvíztermelő művek kiépítése, beleértve a vízkutatás és feltárást |
|
|
1.2.2. |
Más tulajdonában lévő ivóvíztermelő műre történő csatlakozás, illetve tulajdonjogának egyszeri megszerzése |
|
|
|
|
Támogatás mértéke: 40%. |
|
|
|
|
|
I.3. |
Ivóvízhálózat-építés |
Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat. |
|
I.3.1. |
Községek ivóvízhálózatának építése |
A támogatás mértéke: 40%. |
|
I.3.2. |
Városok ivóvízhálózatának építése |
A támogatás mértéke: 30%. |
|
|
|
|
|
I.4. |
Ivóvízkezelési eljárás |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, ahol a szolgáltatott víz minősége ANTSZ vizsgálata alapján nem felel meg az ivóvízszabvány követelményeinek. |
|
|
|
A támogatás mértéke: 50%. |
|
I.5. |
Szennyvíztisztítás |
|
|
I.5.1. |
Szennyvíztisztító telep építése |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat a megyei jogú városok önkormányzatainak és a Budapest Főváros Önkormányzat kivételével. Azoknak a helyi önkormányzatoknak — amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba — igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztítók által kibocsátott szennyvizek nem haladják meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagok határértékeit. |
|
|
|
A támogatás mértéke: 50%. |
|
I.5.2. |
Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelepe |
Támogatást igényelhet minden községi önkormányzat, ha: |
|
|
|
a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított; |
|
|
|
b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető. |
|
|
|
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 50%. |
|
|
|
|
|
I.6. |
Szennyvízcsatorna-hálózat |
Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat. |
|
I.6.1. |
Községekben szennyvízcsatorna-hálózat építése |
A támogatás mértéke: 50%. |
|
I.6.2. |
Városokban főgyűjtő szennyvízcsatorna építése |
A támogatás mértéke: 50%. |
|
I.6.3. |
Városokban szennyvízcsatorna-hálózat építése (főgyűjtő szennyvízcsatorna nélkül) |
A támogatás mértéke: 30%. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
II. |
Oktatás |
|
|
|
|
|
|
II.1. |
Maximum 288 m2 küzdőterű általános és középfokú iskolai tornaterem-építés |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat az általa ellátott feladat feltételeinek javításához. |
|
|
|
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az Országos Sporthivatallal együttműködve az 1993. évi állami költségvetési törvényjavaslat kidolgozásáig meghatározza a létesítmény alapterületének nagyságára jutó fajlagos költséget, amihez mérten a támogatás nyújtható. |
|
|
|
Az ezt meghaladó költség és a 288 m2-nél nagyobb alapterület összes költsége az önkormányzatot terheli. |
|
|
|
A támogatás mértéke: 40%. |
|
|
|
|
|
II.2. |
Nemzetiségi oktatás céljait szolgáló általános iskolai tanterem-építés |
Támogatást igényelhetnek a nemzetiségi oktatást ellátó helyi önkormányzatok. |
|
|
|
A támogatás mértéke: 40%. |
|
|
|
|
|
II.3. |
Általános iskola 1—4. osztályának helyben történő oktatásához tanterem-építés |
A támogatást azok a települési önkormányzatok igényelhetik, amelyek székhelyükön nem tartanak fenn önálló általános iskolát vagy 1—4. osztályos tagiskolát. |
|
|
|
A támogatás mértéke: 40%. |
|
|
|
|
|
II.4. |
Alap- és középfokú diákotthoni ellátás férőhely létesítéssel összefüggő beruházás |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat az általa ellátott feladatok feltételeinek megteremtéséhez. |
|
|
|
A támogatás mértéke: 40%. |
|
|
|
|
|
II.5. |
Életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat — építésügyi szakértői jogosultsággal rendelkező, illetőleg igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján — az I. fokú építésügyi hatóság által életveszélyessé nyilvánított tantermek kiváltásához. |
|
|
|
A támogatás mértéke: 50%. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III. |
Egészségügyi és szociális ellátás |
|
|
|
|
|
|
III.1. |
Működő egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzése |
Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 100 ezer Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéshez. |
|
|
|
A támogatás mértéke: 40%. |
|
|
|
|
|
III.2. |
Szociális otthoni férőhely létesítése |
Támogatást igényelhetnek azok a helyi önkormányzatok, amelyek szükségletüknek megfelelő, de legalább 10 férőhely feletti szociális otthont létesítenek. |
|
|
|
A támogatás mértéke: 40%. |
|
|
|
|
|
III.3. |
Kórházrekonstrukció |
Támogatást igényelhet minden olyan helyi önkormányzat, ahol a beruházás tervezett összköltsége 30 millió forint felett van. |
|
|
|
A támogatás mértéke: 50%. |
2. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez138
|
Sor- |
Támogatható cél |
Igénybevétel feltételei |
|---|---|---|
|
|
|
|
|
I. |
Vízgazdálkodás |
1. Az ivóvízellátással, szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. |
|
|
|
|
|
|
|
2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz. |
|
|
|
|
|
I.1. |
Ivóvízminőség javítása |
Támogatást igényelhet minden olyan helyi önkormányzat, ahol a szolgáltatott víz minősége az ÁNTSZ-vizsgálat alapján egyes komponensekben nem felel meg az érvényben lévő ivóvízszabályban előírt tűrhető határértékeknek. |
|
|
|
|
|
I.2. |
Szennyvízelvezetés és tisztítás. |
|
|
|
|
|
|
I.2.1. |
Szennyvíztisztító telep építése |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti, állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással – közös, vízügyi hatóság által engedélyezett beruházáshoz – igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. Azoknak a helyi önkormányzatoknak – amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba – igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. |
|
|
|
|
|
I.2.2. |
Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztító telep építése |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti, állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással – közös, vízügyi hatóság által engedélyezett beruházáshoz – igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. |
|
|
|
|
|
I.2.3. |
Szennyvízcsatorna-hálózat építése |
Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
II. |
Oktatás |
|
|
|
|
|
|
II.1. |
Nemzetiségi oktatás céljait szolgáló általános iskolai tanteremépítés* |
Támogatást igényelhetnek a nemzetiségi oktatást ellátó helyi önkormányzatok. |
|
|
|
|
|
II.2. |
Életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kivál~tása* |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat – építésügyi szakértői jogosultsággal rendelkező, illetőleg igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján – az I. fokú építési hatóság által életveszélyessé nyilvánított tantermek kiváltásához. |
|
|
|
|
|
II.3. |
Általános iskolai tanteremfejlesztés* |
Támogatást igényelhetnek az e célra társult községi önkormányzatok, amennyiben a tankötelezettség a községekben együttesen meglévő iskolai tantermekben nem teljesíthető, és a társulási megállapodás legalább ötéves időtartamra vonatkozik. |
|
|
|
|
|
III. |
Egészségügy |
|
|
|
|
|
|
|
Működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzései** |
Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára: |
|
|
|
|
|
IV. |
Építőipar |
|
|
|
|
|
|
|
Szociális alapon juttatandó bérlakás építése |
A támogatás mértékét és az igénybevétel feltételeit külön törvény állapítja meg. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
V. |
Hulladékgazdálkodás |
|
|
|
|
|
|
|
Települési szilárdhulladék-lerakó építése** |
Támogatást igényelhetnek térségi szilárdhulladék-lerakó létesítéséhez azok a települési önkormányzatok, ahol húsz kilométeres körzetben nincs a műszaki követelményeknek megfelelő fogadóképes lerakó, vagy a településeken az állandó népesség együttesen meghaladja a 10 000 főt, továbbá: |
3. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez139
|
Sor- |
Támogatható cél |
Igénybevétel feltételei |
|---|---|---|
|
|
|
|
|
I. |
Vízgazdálkodás |
1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. |
|
|
|
2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz. |
|
|
Szennyvízelvezetés és -tisztítás |
|
|
|
II. Tartósan magas talajvízállású vízellátási területeken lévő települések. |
|
|
|
|
|
|
I.1. |
Szennyvíztisztító telep építése |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással – közös, vízügyi hatóság által engedélyezett beruházáshoz – igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. Azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatornahálózatba, igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. |
|
|
|
|
|
I.2. |
Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztító telep építése |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással – közös, vízügyi hatóság által engedélyezett beruházáshoz – igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti.<%0> |
|
|
|
További feltételek: |
|
|
|
a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított; |
|
|
|
b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható, és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető. |
|
|
|
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 40%. |
|
|
|
|
|
I.3. |
Szennyvízcsatorna-hálózat építése |
Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
II. |
Oktatás |
|
|
|
|
|
|
|
Életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat – építésügyi szakértői jogosultsággal rendelkező, illetőleg igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján – az I. fokú építési hatóság által életveszélyessé nyilvánított tantermek kiváltásához. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III. |
Egészségügy |
|
|
|
|
|
|
|
Működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzései |
Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IV. |
Hulladékgazdálkodás |
|
|
|
|
|
|
|
Települési szilárd hulladék lerakó építése. |
Támogatást igényelhetnek térségi szilárd hulladék lerakó létesítéséhez azok a települési önkormányzatok, ahol húsz kilométeres körzetben nincs a műszaki követelményeknek megfelelő fogadóképes lerakó, vagy a településeken az állandó népesség együttesen meghaladja a 10 000 főt, továbbá |
|
|
|
a) olyan hulladéklerakóval rendelkeznek, amely(ek) legalább egyike sérülékeny vízbázist veszélyeztet (vagyis az I. Vízgazdálkodás pontban az I. prioritási csoportban felsorolt települések közé tartozik), vagy |
|
|
|
|
|
|
|
b) ahol a meglévő lerakó az emberi egészségre ártalmas és felszámolását hatósági felszólítás írja elő. |
|
|
|
A támogatás mértéke: 30%. |
4. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez141
|
Sor- |
Támogatható cél |
Igénybevétel feltételei |
|---|---|---|
|
|
|
|
|
I. |
Vízgazdálkodás |
1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt. |
|
|
Szennyvízelvezetés és -tisztítás |
|
|
|
Az igények rangsorolásánál az adott évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházásokat, valamint az állami főműre csatlakozó önkormányzati beruházásokat együttesen kell figyelembe venni. |
|
|
|
Közös beruházásnál az igények sorrendjének megállapítása a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat figyelembevételével történik. |
|
|
I.1. |
Szennyvíztisztító-telep építése |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja. Azoknak a helyi önkormányzatoknak – amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba – igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. |
|
I.2. |
Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja. |
|
|
|
További feltételek: |
|
|
|
a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított; |
|
|
|
b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető. |
|
|
|
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 50%. |
|
I.3. |
Szennyvízcsatorna-hálózat építése |
Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízközcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához. |
|
|
|
|
|
II. |
Oktatás |
|
|
|
Az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza követelményeinek teljesítésében közreműködő iskolák – ezen feladat ellátására szolgáló |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat – építésügyi szakértői jogosultsággal rendelkező, illetőleg igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján – az I. fokú építési hatóság által életveszélyessé nyilvánított tantermek kiváltásához. |
|
III. |
Egészségügy |
|
|
|
Működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzései |
Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IV. |
Hulladékgazdálkodás |
|
|
|
Települési szilárd hulladék lerakótelep építése |
Támogatást igényelhetnek térségi szilárd hulladék lerakó létesítéséhez az erre a célra társult települési önkormányzatok, ahol húsz kilométeres körzetben nincs a műszaki követelményeknek megfelelő fogadóképes lerakó, vagy a településeken az állandó népesség együttesen meghaladja a 20 000 főt, továbbá |
5. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez142
|
Sor-szám |
Támogatható cél |
Igénybevétel feltételei |
|---|---|---|
|
I. |
Szennyvízelvezetés és -tisztítás |
1. A szennyvíz-elvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt. |
|
I.1. |
Szennyvízközmű beruházás: |
|
|
I.2. |
Szennyvíztisztító-telep építése |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi, vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja. Azoknak a helyi önkormányzatoknak – amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba – igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. A támogatási arány: 50 % |
|
I.3. |
Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja. |
|
I.4. |
Szennyvízcsatorna-hálózat építése |
Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízközcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához. |
|
II. |
Egészségügy |
Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára: |
|
III. III.1. |
Hulladékgazdálkodás |
Támogatást igényelhetnek térségi szilárd hulladék kezelő rendszer létesítéséhez az erre a célra társult települési önkormányzatok, ahol 30 kilométeres körzetben nincs a műszaki követelményeknek megfelelő fogadóképes lerakó, vagy a településeken az állandó népesség együttesen meghaladja a 100 000 főt, továbbá |
6. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez143
|
Sor- |
Támogatható cél |
Igénybevétel feltételei |
|---|---|---|
|
I. |
Szennyvízelvezetés és -tisztítás |
1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt. |
|
|
Az érintett megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat a benyújtott céltámogatási igényeket az alábbi szempontok alapján rangsorolják: |
2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz, valamint a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat kapacitásnövelő átalakításához. |
|
|
1. A tervezett fejlesztés a műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházásnak minősíthető-e. |
|
|
|
2. A beruházás megvalósítása a Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program teljesítéséhez szükséges-e. Ezen belül is előnyben kell részesíteni: |
|
|
|
2.1. a 10 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területen fekvő települést vagy agglomerációt, |
|
|
|
2.2. a 15 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét, |
|
|
|
2.3. a 10 000–15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomeráció területét, |
|
|
|
2.4. a 2000–10 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét. Az azonos kategóriába eső igények esetében a szennyező anyag csökkenésének mértéke szerinti sorrendet is fel kell állítani, |
|
|
|
2.5. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése programmal érintett települések, vagy azok társulásai függetlenül a terhelés mértékétől, |
|
|
|
2.6. a 2.1., 2.2., 2.3., 2.4. alpontok alapján felállított sorrendtől el lehet térni a 2.5. alpont figyelembevételével, továbbá ha az adott régióban rendelkezésre álló költségvetési előirányzat több mint háromszorosát elérik a benyújtott igények. A rangsor kialakítása során törekedni kell a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat maradéktalan felhasználására. |
|
|
|
3. Az igénykielégítés során előnyben kell részesíteni azokat a beruházásokat, amelyeknél a megvalósíthatósági tanulmány alapján kiválasztott megoldás beruházási összköltsége és az üzemeltetési költségei a legelőnyösebbek. Figyelembe lehet venni – az egy ingatlanra jutó beruházási költség összegét, továbbá a talajviszonyokból és az úthelyreállításból adódó magasabb költségek szükségességét. |
3. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, ahol a bekötések száma a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére vonatkozóan a városokban az 50, a községekben a 30 bekötést nem éri el. |
|
I.1. |
Szennyvízközmű beruházás: A szennyvíztisztító-telep, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat együttes megvalósítása szennyvízközmű beruházásnak minősül. Az önkormányzat a szennyvízközmű beruházásra vonatkozó igényét egy igénybejelentésben nyújtja be. Az I.2. és I.3. célok esetében az önkormányzat csak akkor nyújthat be igényt, amennyiben az a meglévő szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelésére irányul. Az I.4. célra csak akkor nyújtható be igény, amennyiben – a meglévő tisztítótelep jobb kihasználása céljából – a csatornahálózat bővítését tervezi az önkormányzat. |
|
|
I.2. |
Szennyvíztisztító-telep építése |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja. |
|
|
|
Azoknak a helyi önkormányzatoknak – amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba – igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító-telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. A támogatási arány: 75%. |
|
I.3. |
Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja. |
|
|
|
További feltételek: |
|
I.4. |
Szennyvízcsatorna-hálózat építése |
Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához. |
|
II. |
Egészségügy – Működő Kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzései |
Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára: |
|
|
Az érintett megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják: |
– képalkotó-diagnosztika, kivéve CT és MRI berendezések; |
|
|
1. Az ellátásban részesülők társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e. |
– onkológiai ellátást biztosító sugárterápiás eszközök, gépek. |
|
|
2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el. |
|
|
|
3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: – azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendőit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát. |
|
|
|
4. Előnyben kell részesíteni azon műszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez. |
A támogatási arány: legfeljebb 75%. |
7. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez144
|
Sorszám |
Támogatható cél |
Igénybevétel feltételei |
|
I. |
Egészségügy – Működő kórházak és szakrendelők gépműszer beszerzései |
Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára: |
|
|
Az érintett megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják: |
– aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgősségi eszközök; |
|
|
1. Az ellátásban részesülők társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e. |
|
|
|
2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el. |
|
|
|
3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: – azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendőit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát. |
|
|
|
4. Előnyben kell részesíteni azon műszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez. |
A támogatási arány: legfeljebb 75%. |
8. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez145
|
Sorszám |
Támogatható cél |
Igénybevétel feltételei |
|---|---|---|
|
I. |
Egészségügy – Működő kórházak és szakrendelők gépműszer beszerzései |
Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára: |
|
|
A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolja: |
– aneszteziológiai-intenzív terápiás- |
|
|
1. Az ellátásban részesülők társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e. |
|
|
|
2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el. |
|
|
|
3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: – azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendőit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát. |
|
|
|
4. Előnyben kell részesíteni azon műszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez.” |
A támogatási arány: legfeljebb 75%. |
A törvényt az Országgyűlés az 1992. december 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1992. december 31. A törvényt kiegésziti az 1994: XXVI. törvény.
A törvény preambuluma a 2001: LXXXII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az I. fejezet címe a 2001: LXXXII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdésének a) pontja a 2004: CXXXV. törvény 89. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdésének b) pontja a 2004: CXXXV. törvény 89. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdését az 1997: CXXXI. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2000: CXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított és a 2004: CXX. törvény 37. § (2) bekezdése fa) alpontja, a 2005: LXIV. törvény 21. §-ának (10) bekezdése és a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2009: CIX. törvény 52. § (7) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
Az 1. § (5) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 89. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1/A. §-t az 1997: CXXXI. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXXI. törvény 29. § (3) bekezdésének a) pontja.
A 3. § (1) bekezdése a 2006: CXXI. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2006: CXXI. törvény 34. § (1) bekezdése alapján 2007. és 2008. években az Országgyűlés nem nyújt címzett támogatást új induló beruházásokhoz.
A 3. § (2) bekezdését az 1997: CXXXI. törvény 21. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2001: LXXXII. törvény 2. §-a iktatta a szövegbe.
A 3. § új (3) bekezdését a 2001: LXXXII. törvény 2. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (3)–(7) bekezdés számozását (4)–(8) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés a 2004: CXX. törvény 37. § (2) bekezdés fc) alpontja, a 2005: LXIV. törvény 21. §-ának (10) bekezdése, a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2009: CIX. törvény 52. § (7) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 3. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2001: LXXXII. törvény 2. §-a (4) bekezdésre változtatta.
Lásd az 1997: XLV. törvényt, az 1998: V. törvényt, a 2000: LXXXVI. törvényt.
A 3. § (4) bekezdése az 1998: LVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2001: LXXXII. törvény 2. §-a.
A 3. § (5) bekezdése az 1998: LVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2001: LXXXII. törvény 2. §-a.
A 3. § (6) bekezdése az 1998: LVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2001: LXXXII. törvény 2. §-a.
A 3. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2001: LXXXII. törvény 2. §-a, hatályon kívül helyezte a 2006: CXXI. törvény 29. § (3) bekezdésének b) pontja.
A 3. § (9) bekezdését a 2005: LX. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.
A II. fejezet címe a 2001: LXXXII. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2009: CIX. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 4. § (2) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 89. § (4) bekezdésével megállapított és a 2009: CIX. törvény 52. § (7) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 4/A. §-t a 2004: CXXXV. törvény 89. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 6. §-t újonnan a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 7. § (1) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdését a 2009: CIX. törvény 51. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 8. § (1) bekezdése a 2009: CIX. törvény 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 8. § (2) bekezdését az 1997: CXXXI. törvény 21. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 8. § (3) bekezdését a 2006: XXIV. törvény 15. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 8. § (4) bekezdése az 1999: CXXV. törvény 85. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (5) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 8. § (6) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 89. § (8) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CIX. törvény 51. § (3) bekezdésének b) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 8/A. §-t az 1997: CXXXI. törvény 21. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdése a 2009: CIX. törvény 3. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 9. § (2) bekezdését a 2006: CXXI. törvény 29. § (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (3) bekezdését a 2000: CXXXI. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXXI. törvény 29. § (3) bekezdésének c) pontja.
A 9. § (4) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 83. § (11) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXXI. törvény 29. § (3) bekezdésének c) pontja.
A III. fejezet címe a 2001: LXXXII. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § az 1997: CXXXI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (13) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdésének c) pontját a 2006: XXIV. törvény 15. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (4) bekezdése a 2006: XXIV. törvény 15. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (7) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (14) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXXI. törvény 29. § (3) bekezdésének d) pontja.
A 11. § az 1997: CXXXI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése az 1999: CXXV. törvény 85. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a 2006: XXIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (5) bekezdését a 2002: LVI. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 3. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell.
A 11. § (6) bekezdését a 2003: CXVI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2006: CXXI. törvény 3. § (3) bekezdése állapította meg.
A 11. § (6) bekezdésének a) pontja a 2009: CIX. törvény 52. § (7) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell.
A 11. § (7) bekezdését a 2006: XXIV. törvény 8. §-a iktatta be.
A 11/A. §-t a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (16) bekezdése iktatta be.
A 12. § (2) bekezdése a 2006: XXIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 12/A. §-t az 1999: CXXV. törvény 85. § (7) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2004: XLII. törvény 7. § (2) bekezdése.
A 13. § a 2009: CIX. törvény 3. § (8) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 13/A. §-t a 2004: CXXXV. törvény 89. § (11) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 3. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell.
A 14. § (1) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (19) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006: XXIV. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének c) pontja a 2006: XXIV. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (20) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2004: CXXXV. törvény 119. § (1) bekezdésének j) pontja.
A 14. § (3) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 110. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (4) bekezdését az 1997: CXXXI. törvény 13. §-a állapította meg.
A 14. § (4) bekezdésének b) pontját az 1998: XC. törvény 128. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 14. § (4) bekezdésének c) pontja a 2006: XXIV. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (4) bekezdésének e) pontját a 2006: XXIV. törvény 15. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 14. § (5) bekezdését az 1997: CXXXI. törvény 13. §-a iktatta be.
A 14. § (5) bekezdésének c) pontját a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (21) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: CXXXV. törvény 89. § (12) bekezdése állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 118. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a címzett és céltámogatással folyamatban lévő szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat a 60%-os bekötési arány megvalósulását köteles igazolni.
A 14. § (6) bekezdését az 1997: CXXXI. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 3. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell. A 14. § (6) bekezdése a 2011: CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (7) bekezdését az 1997: CXXXI. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (8) bekezdését az 1997: CXXXI. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (9) bekezdését az 1997: CXXXI. törvény 13. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: XXIV. törvény 15. § (2) bekezdése.
A 14. § (10) bekezdését az 1997: CXXXI. törvény 13. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXXI. törvény 29. § (3) bekezdésének e) pontja.
A 14. § (11)–(12) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 89. § (13) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXXI. törvény 29. § (3) bekezdésének e) pontja.
A 14. § (13) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 89. § (13) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2006: CXXI. törvény 3. § (4) bekezdése állapította meg.
A 14. § (14) bekezdését a 2006: XXIV. törvény 10. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CIX. törvény 51. § (3) bekezdésének c) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 14. § (15) bekezdését a 2007: CL. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 52. § (7) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell.
A 15. § a 2004: CXXXV. törvény 89. § (14) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 118. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a rendelkezést a címzett és céltámogatással folyamatban lévő önkormányzati beruházásokra is alkalmazni kell.
A 16. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés a 2000: CXXXI. törvény 6. §-a értelmében nem vonatkozik a 4. és 5. §-ában meghatározott helyi önkormányzati beruházásokra.
A 16. § (2) bekezdése az 1997: CXXXI. törvény 14. §-ával megállapított és a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (24) bekezdése szerint módosított szöveg
A 16. § (3) bekezdését az 1997: CXXXI. törvény 14. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2003: CXVI. törvény 87. § (3) bekezdése állapította meg.
A 16. § (4) bekezdését a 2003: CXVI. törvény 87. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CIX. törvény 51. § (3) bekezdésének d) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 17. § a 2009: CIX. törvény 3. § (11) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A IV. fejezet címe a 2001: LXXXII. törvény 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (25) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (1a) bekezdését a 2011: CLIV: törvény 21. §-a iktatta be.
A 19. § (3) bekezdése a 2006: CXXI. törvény 3. § (6) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: IV. törvény 367. §-ának 8. pontja szerint móodsított szöveg.
A 19. § (4) bekezdését a 2006: CXXI. törvény 29. § (3) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (5) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény – a Magyar Közlöny 2005. évi 31. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő – 89. § (16) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 118. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a rendelkezést a címzett és céltámogatással folyamatban lévő önkormányzati beruházásokra is alkalmazni kell.
A 19. § (6) bekezdését a 2009: CIX. törvény 3. § (12) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 48. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése az 1997: CXXXI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § új (2) bekezdését az 1994: LXVII. törvény 7. §-a iktatta be, s az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta, szövege a 2004: CXXXV. törvény 89. § (17) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének n) pontja, a 2009: CIX. törvény 52. § (7) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 20. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta az 1994: LXVII. törvény 7. §-a.
A 21. § (1) bekezdése az 1993: XIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdését az 1997: CXXXI. törvény 21. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CIX. törvény 3. § (13) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
A 21/A. §-t az 1997: VII. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: XXIV. törvény 15. § (2) bekezdése.
A 21/B. §-t az 1999: LIX. törvény 5. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: XXIV. törvény 15. § (2) bekezdése.
A 21/C. §-t az 1999: CXXV. törvény 85. §-ának (10) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: XXIV. törvény 15. § (2) bekezdése.
A 21/D. §-t a 2000: CXXXI. törvény 4.§-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: XXIV. törvény 15. § (2) bekezdése.
A 21/E. §-t a 2004: CXX. törvény 34. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXXI. törvény 29. § (3) bekezdésének g) pontja.
Az V. fejezetet és címét a 2001: LXXXII. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 21/F. §-t a 2001: LXXXII. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 3. § (1) bekezdésének megfelelően rendelkezései alapján a nem állami fenntartók első alkalommal 2003. évre igényelhetnek címzett támogatást.
A 21/F. § (1) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 89. § (18) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: IV. törvény 367. §-ának 8. pontja, a 2011: CLXXIX. törvény 187. §-a szerint módosított szöveg.
A 21/F. § (2) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 89. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21/F. § (2) bekezdés e) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 48. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21/F. § (3) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 89. § (18) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 48. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21/F. § (4) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 89. § (18) bekezdésével megállapított, valamint a 2005: LXIV. törvény 21. §-ának (10) bekezdése és a 2006: CIX. törvény 99. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 48. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21/F. § (5) bekezdése a 2004: CXX. törvény 37. § (2) bekezdés f) pontjának ff) alpontja, a 2010: CXLVIII. törvény 48. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21/F. § (7) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 89. § (19) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 48. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21/F. § (9) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 89. § (19) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.
A 21/F. § (10) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 89. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21/F. § (10) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 125. § (1) bekezdésének m) pontja, a 2009: LXXXV. törvény 81. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 48. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21/F. § (10) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 125. § (1) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg.
A 21/F. § (10) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 125. § (1) bekezdésének m) pontja, a 2009: LXXXV. törvény 81. §-a szerint módosított szöveg.
A 21/F. § (10) bekezdés h) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 48. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A VI. fejezetet és címét a 2001: LXXXII. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 22. § a 2006: CXXI. törvény 3. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
Végrehajtására lásd a 100/2002. (V. 5.) Korm., a 340/2004. (XII. 22.) Korm., a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendeletet.
Lásd a 104/1998. (V. 22.) Korm., a 100/2002. (V. 5.) Korm., a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendeletet.
A 23. § a) pontja az 1997: CXXXI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § c) pontja a 2006: XXIV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § g) pontját a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (27) bekezdése állapította meg.
A 23. § g) pontjának 1. alpontja a 2006: XXIV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § h) pontja az 1997: CXXXI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § m) pontját az 1994: LXVII. törvény 9. §-a iktatta a szövegbe.
Lásd az 1991: XVIII. törvényt.
A rendelkezést az 1996. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni. [1994. LXVII. törvény 11. § (2) bekezdése]
A 23. § n) pontját az 1997: CXXXI. törvény 19. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2004: CXXXV. törvény 119. § (1) bekezdésének j) pontja.
A 23. § o) pontját az 1997: CXXXI. törvény 19. §-a iktatta be.
A 23. § p) pontját az 1997: CXXXI. törvény 19. §-a iktatta be.
A 23. § r) pontját az 1999: CXXV. törvény 85. §-ának (13) bekezdése iktatta be.
A 23. § s) pontját az 1999: CXXV. törvény 85. §-ának (15) bekezdése iktatta be.
A 23. § t) pontját a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (27) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 23. § u) pontját a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (27) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2004: CXXXV. törvény 119. § (1) bekezdésének j) pontja.
Az 1992: LXXXIX. törvény - az 1994: LXVII. törvény 10. §-a értelmében – 2. számú melléklettel egészült ki, s egyidejűleg az eredeti melléklet megnevezése 1. számú mellékletre vátozott.
A 2. számú mellékletet az 1994: LXVII. törvény 10. §-a iktatta be, e módosító törvény 11. § (2) bekezdése alapján az 1996. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni.
A 3. számú mellékletet az 1995: CIII. törvény 2. §-a, illetve melléklete iktatta a szövegbe.
A 3. számú melléklet címe az 1997: VII. törvény 2. §-a szerint megállapított szöveg.
A 4. számú melléklet az 1997: CXXXI. törvény 20. §-ával, valamint mellékletével, I. pontja az 1999: CXXV. törvény 85. §-ának (15) bekezdésével, illetve 15. számú mellékletével megállapított szöveg.
Az 5. számú mellékletet a 2000: CXXXIII. törvény 83. §-ának (28) bekezdése iktatta be, IV. pontját a 2002: LXII. törvény 105. § n) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. számú mellékletet a 2004: CXXXV. törvény 89. § (21) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: XXIV. törvény 12. §-ával megállapított, a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. számú mellékletet a 2007: CXLVI. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 38. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. számú mellékletet a 2009: CIX. törvény 3. § (14) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 55. § (15) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás