1992. évi LXVI. törvény

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról¹

2019.03.01.

Az Országgyűlés, az Alaptörvénynek a személyes adatok védelméről szóló rendelkezéseire figyelemmel, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról a következő törvényt alkotja²:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1)³ E törvény célja, hogy meghatározza a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) működésének törvényes feltételeit.

(2)⁴ A nyilvántartás azokat az alapvető személyi, lakcím és értesítési cím adatokat tartalmazza, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek.

(3)⁵ E törvény biztosítja a természetes személy (a továbbiakban: polgár) személyes adataival való önrendelkezési jogának, valamint az egyéb alkotmányos jogok érvényesítéséhez és a közigazgatás hatékonyságának biztosításához szükséges személyazonosító, lakcím és értesítési cím adatok használatához fűződő közérdek összhangját.

(4)⁶ E törvény a nyilvántartás törvényességét annak célhoz kötöttségével, az adatkezelés feltételeinek és a személyes adatok körének pontos meghatározásával, az adatkezelési jogosultságoknak a nyilvántartás szervei közötti megosztásával, továbbá az adatkezelés időbeni korlátozásával biztosítja.

(5) E törvény garanciális szabályokat állapít meg a nyilvántartásban kezelt adatok védelmére, valamint előírja az adatkezelés és a szolgáltatás ellenőrzésének kötelezettségét.

(6) A személyazonosító jel csak az e törvényben meghatározott korlátozott körben és szabályozott feltételek mellett, valamint az ebben megállapított határidőig használható.

A törvény alapelvei

2. § (1) A polgár — ha törvény másként nem rendelkezik — jogosult megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását. A tilalommal érintett adat a polgár erre irányuló eseti engedélye alapján kiadható. Ez utóbbi eljárás költségei a kérelmezőt terhelik.

(2) A nyilvántartás szervei (6. §), ha törvény másként nem rendelkezik — az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokon kívül — nem ismerhetik meg azon adatkezelők által kezelt adatokat, amelyekhez adatot szolgáltatnak.

(3)–(4)⁷

(5)⁸ A nyilvántartás szervei statisztikai célra – a népszámlálással kapcsolatos feladatok és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú adatkezelése kivételével – csak olyan módon szolgáltathatnak adatot, amellyel a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre.

(6)⁹ A nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok teljes körére — ha törvény másként nem rendelkezik — személyi, lakcím és értesítési cím adatokat csak a nyilvántartás szervei gyűjthetnek.

A nyilvántartás fogalma és feladatai

3. § (1)¹⁰ A nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak az e törvényben meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja.

(2) A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

A törvény hatálya

4. § (1)¹¹ A törvény hatálya alá tartoznak:

a)¹² Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és – azon nem Magyarországon élő külföldi, valamint a házastársa és eltartott leszármazója, valamint eltartott szülője kivételével, aki számára az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján nemzetgazdasági érdekből adott ki nemzeti letelepedési engedélyt – a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,

b)¹³ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják,

c)¹⁴ a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) és (3a) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok; és

d)¹⁵ – e törvényben meghatározott esetekben – a külföldön élő magyar állampolgárok.

(2)¹⁶ A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) és (3a) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgár adatai az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján hivatalból szerepelnek a nyilvántartásban.

(2a)¹⁷ A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha

a) Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kéri adatai nyilvántartásba való felvételét,

b) a magyar állampolgár bejelenti külföldi letelepedésre vonatkozó szándékát,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez,

d) a Magyarország területén kívül élő polgár a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a alapján nyilatkozattal magyar állampolgárságot szerez,

e) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelmére a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgársága fennállását igazolja, vagy

f)¹⁸ a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezi,

g)¹⁹ a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár Magyarországon történt születését az anyakönyvvezető anyakönyvezi.

(2b)²⁰ A 29/J. § hatálya kiterjed arra a külföldön élő magyar állampolgárra, aki nem szerepel a nyilvántartásban és érvényes magyar útlevéllel rendelkezik.

(2c)²¹ Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv eljárását követően – ha a nyilvántartásban nem szerepelnek – hivatalból kerülnek a nyilvántartásba

a) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a alapján magyar állampolgárságot nyilatkozattal szerzett polgár adatai, és

b) azon magyar állampolgár adatai, akinek a kérelmére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján a magyar állampolgárság fennállását igazolja.

(2d)²² A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv eljárását követően – ha a nyilvántartásban nem szerepelnek – hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített magyar állampolgár adatai, ha a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezte.

(3)²³ E törvény hatálya kiterjed:

a)²⁴ a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, az adatkezelési és a lakcímbejelentési eljárásra,

b)²⁵ az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra,

c) a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra,

d)²⁶ az értesítési cím bejelentési eljárásra.

Értelmező rendelkezések

5. § E törvény alkalmazása során:

(1)²⁷

(2)²⁸ A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll.

(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol — lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül — három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).

(5)²⁹ A polgár értesítési címe: az a cím (címhely, postafiók vagy postai szolgáltató hely), amelyet kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából a lakcímén kívül a polgár bejelentett.

(5a)³⁰ Szállásadó: az a személy, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani.

(6) A személyazonosító jel: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok egyedi azonosítására szolgáló, matematikai módszerrel, e törvény mellékletében leírt módon képzett kódjel.

(7) Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:

a) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése;

b) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak rendszeres vagy eseti közlése.

(8)³¹

(9)³² A nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi, lakcím és értesítési cím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették.

(10)³³ Archív adatok: azok az adatok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei az aktuális és a történeti adatállománynak, továbbá azok a korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezték.

(11)³⁴ Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló – külön törvényben meghatározott módon képzett – számjegysor.

(12)³⁵ Okmányazonosító: a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, illetőleg a személyazonosító igazolvány azonosítására alkalmazott jel.

(13)³⁶ A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.

(14)³⁷ A polgár anyja neve: a polgár anyja születési családi és utóneve.

(15)³⁸ Címjogosult: az a személy, aki az értesítési címként megadott címhely tekintetében az (5a) bekezdés értelmében szállásadónak minősül.

(16)³⁹ Értesítési cím bejelentése: az értesítési cím nyilvántartásba vételének első alkalommal történő igénylése, a bejelentett értesítési cím megújítása, megváltoztatásának vagy törlésének kérése.

(17)⁴⁰ Központi címregiszter: az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartás.

(18)⁴¹ Elektronikus egyedi azonosító: az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvényben meghatározott, az elsődleges kártya funkcióhoz szükséges elektronikus egyedi azonosító.

(19)⁴² Tároló elem: elektronikus adathordozó egység.

(20)⁴³ Ujjnyomat: a kézfej két ujjának sík felületre helyezésekor előállt állapot elektronikus formátumban tárolt képe és annak további leíró adatai.

(21)⁴⁴ Állandó személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel és – a 29/E. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány.

(22)⁴⁵ Ideiglenes személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel rendelkező, az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén kiállított személyazonosító igazolvány.

(23)⁴⁶ Vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám: azon személynek a polgár kérelmére az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzített telefonszáma, akit a polgár a halála vagy egészségi állapotában bekövetkező olyan változás esetén, amikor állapotáról történő tájékoztatásra nem képes, értesíteni kíván.

II. Fejezet

A nyilvántartás szervezete, hatásköri és illetékességi szabályai

6. § (1)⁴⁷ Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, a fővárosi és megyei kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv látja el.

(2)⁴⁸ Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az anyakönyvvezető, a hivatásos konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő), a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. szerv) közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.

(3)⁴⁹ Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv ellátja a 4. § (2a) bekezdés d) és e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok, valamint a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

(4)⁵⁰ A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv ellátja a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok, a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

(5)⁵¹ A konzuli tisztviselő eljár a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyekben.

(6)⁵² A konzuli tisztviselőnél előterjesztett állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárással összefüggésben a közigazgatási per megindítására irányuló keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.

7. §⁵³ (1) A járási hivatal

a) gondoskodik a járás (fővárosi kerület) területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, adatváltozásainak, illetve adatjavításainak, valamint a polgár adataiban a járás (fővárosi kerület) közigazgatási területén bekövetkezett változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről;

b) végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;

c)⁵⁴ ellátja a lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentése tudomásulvételével összefüggő, jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat;

d) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

e) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;

f) a törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben gondoskodik a személyes adatok védelméről;

g) eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben;

h) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;

i) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;

j) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat;

k)⁵⁵ ellátja a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

(2)⁵⁶ A települési önkormányzat jegyzője a polgár egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.

7/A. §⁵⁷ A konzuli tisztviselő

a) jogszabályban meghatározott kivételekkel eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyekben;

b) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait és gondoskodik a személyazonosító igazolvány polgár részére történő átadásáról;

c) ellátja a személyazonosító igazolvány kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.

7/B. §⁵⁸

8. §⁵⁹ (1)⁶⁰ A fővárosi és megyei kormányhivatal

a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;

b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot.

(2)⁶¹ A fővárosi és megyei kormányhivatal a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében.

8/A. §⁶² A Kormány rendeletében kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)

a) ellátja a nyilvántartással, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos, jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

b) ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – feladatokat;

c) ellátja a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;

d) ellátja a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;

e) ellátja az értesítési cím tudomásul vételével összefüggő – jogszabályban meghatározott – hatósági feladatokat, valamint

f) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb hatósági feladatokat.

9. § (1)⁶³ A nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartást kezelő szerv.

(2)⁶⁴ A nyilvántartást kezelő szerv

a) gondoskodik a személyi azonosító képzéséről;

b) kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;

c) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében, e törvény vagy külön jogszabály szerint hatáskörébe tartozó esetben – adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

d)⁶⁵ ellátja a nyilvántartás, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos, külön jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

e) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét;

f)⁶⁶ a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az e-közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyásával államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével kivéve, ha a miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak alapján más adatfeldolgozó megbízását engedélyezi;

g)⁶⁷ a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a 29. § (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:

ga)⁶⁸ a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltésének megkezdését, az őrizet vagy letartóztatás elrendelését,

gb)⁶⁹ nem magyar állampolgár esetén Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását,

gc)⁷⁰ a bevándorlási engedély, letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély EK letelepedési engedély, vagy az ideiglenes letelepedési engedély visszavonását, valamint a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését,

gd) a magyar állampolgárság megszűnését,

ge) a tulajdonos halálát;

h)⁷¹ kezeli a Központi Okmánytárat;

i)⁷² ellátja a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő vagy elhelyezett figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat;

j)⁷³ ellátja a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

m)⁷⁴

n)⁷⁵

o)⁷⁶

p)⁷⁷

q)⁷⁸

r)⁷⁹

s)⁸⁰

(3)⁸¹ A nyilvántartást kezelő szerv a Központi Okmánytárban – adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva – kezeli:

a)⁸² az állandó személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímbejelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat, valamint az értesítésicím-bejelentőlapot;

b)⁸³ a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, valamint a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit, illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;

c)⁸⁴ a nyilvántartási eljárásban keletkezett – a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az anyakönyvi alapiratok kivételével;

d)⁸⁵ a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.

(4)⁸⁶ A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját, továbbá a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját lehet átvezetni.

(5)⁸⁷ A (4) bekezdés szerinti adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, valamint állampolgársági ügyekért felelős miniszter, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a névváltoztatási ügyeket intéző szerv, a hagyatéki ügyeket intéző szerv és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv részére, törvényben előírt feladatainak ellátásához, továbbá a 17. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni.

10. §⁸⁸

III. Fejezet

A nyilvántartás adatai

11. § (1) A nyilvántartás tartalmazza a polgár

a) nevét;

b)⁸⁹ magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága keletkezésének, megszűnésének tényét és időpontját (a továbbiakban: állampolgárság), menekült vagy oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét, illetve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetén a honosítás vagy visszahonosítás tényét;

c) nemét;

d) születési helyét és idejét;

e) anyja nevét;

f)⁹⁰ személyi azonosítóját;

g) elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását);

h) lakcímét;

i) az adatszolgáltatásra vonatkozó, 2. § (1) bekezdés szerinti korlátozást, illetve tilalmat;

j) adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést;

k)⁹¹ családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét;

l)⁹² arcképmását és – ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan – aláírását, ha a 29. § (12) bekezdésében meghatározott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt igényelt, vagy az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyafelhasználói regisztrációt kezdeményezett;

m)⁹³ személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítóját, azt a tényt, hogy az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány van elhelyezve, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját;

n)⁹⁴ személyazonosító igazolványa kiadásának, érvényességének, cseréjének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait;

o)⁹⁵ személyazonosító igazolványa tekintetében a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatokat;

p)⁹⁶ értesítési címét, ha azt a polgár bejelentette;

q)⁹⁷ arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.

(2)⁹⁸ A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek az (1) bekezdés a)–j) és l) pontja szerinti adatait, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.

(3)⁹⁹ Ha a menekült vagy oltalmazott jogállású személy letelepedett jogállást szerez, a nyilvántartás mind a menekült, illetve oltalmazott, mind a letelepedett jogállását tartalmazza.

(4)–(5)¹⁰⁰

12. §¹⁰¹ (1)¹⁰² A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült vagy oltalmazott, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. Ha az érintett személy a menekült vagy oltalmazott jogállás mellett letelepedett jogállást is szerzett, a 15 évet a később megszűnt jogállás megszűnésének időpontjától kell számítani. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozását követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át kell vezetni.

(1a)¹⁰³ A nyilvántartás történeti állományában tárolt adatok az (1) bekezdés szerinti időpont lejártával átkerülnek a nyilvántartás archív állományába 40 évig történő őrzésre. Ezen az adatállományon az érintett magyar állampolgársága megszűnésének tényén és időpontján kívül más adatváltozás nem vezethető át.

(2)¹⁰⁴ A Központi Okmánytárban a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, illetőleg okiratokat az (1) bekezdés szerinti időpont lejártától számított ötven évig kell megőrizni.

(3)¹⁰⁵ A nyilvántartás történeti és archív állományából, valamint a Központi Okmánytárból – a 9. § (5) bekezdésében tett kivétellel, illetve a 9. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok kivételével – e törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.

(4)¹⁰⁶ A nyilvántartás történeti és archív állományában, továbbá a Központi Okmánytárban tárolt adatokat, okiratokat az e törvényben meghatározott megőrzési idő lejárta után egy éven belül meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell.

12/A. §¹⁰⁷ (1) Ha a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot nem szerez, akkor a nyilvántartásban szereplő adatait a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályvesztéséről küldött értesítést követően a nyilvántartásból törölni kell.

(2) A 12. §-tól eltérően a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok nyilvántartásban szereplő adatai nem kerülnek a történeti állományba, valamint a Központi Okmánytárba, ha magyar állampolgárságot nem szereznek.

A személyi azonosító ¹⁰⁸

13. §¹⁰⁹ (1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.

(2)¹¹⁰ A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár természetes személyazonosító adatait, lakcímét – a (2a) bekezdésben meghatározott eltéréssel –, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén – a törvényes képviselő kérelemére – a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.

(2a)¹¹¹ A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár és a külföldön élő magyar állampolgár esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány azt igazolja, hogy az érintettnek nincs magyarországi lakóhelye.

(3) Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjének (2) bekezdésben meghatározott adatait kizárólag a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a hatósági igazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell.

(4) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.

(5)¹¹² A polgár személyi azonosítójának megváltozásáról a nyilvántartást kezelő szerv az anyakönyvbe történő bejegyzés céljából értesíti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartási rendszer adatkezelőjét.

13/A. §¹¹³ A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén a címváltozásnak megfelelő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt a címváltozás szerinti lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal hivatalból állítja ki és kézbesíti a polgár részére.

A nyilvántartás adatforrásai

14. § A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:

a) a polgár lakcímbejelentése;

b)¹¹⁴ a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása;

c)¹¹⁵ az anyakönyv;

d)¹¹⁶ az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság által továbbított, a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok;

e)¹¹⁷ a konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének az értesítése;

f)¹¹⁸ a bv. szerv által továbbított, a nyilvántartásba vételhez, valamint a személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatok;

g)¹¹⁹ a címek tekintetében a központi címregiszterből automatikus adatátvétel;

h)¹²⁰ a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés a g) pontba nem tartozó, de a címnyilvántartás részét képező adatok vonatkozásában;

i)¹²¹ a polgár értesítési címének bejelentése;

j) a polgár adatai letiltására vagy helyesbítésére vonatkozó kérelme;

k)¹²² a nyilvántartás illetékes szerve, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;

l) a külföldön élő magyar állampolgár kérelme;

m)¹²³ az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése

ma) a honosítási vagy visszahonosítási okirat aláírásának időpontjáról, illetve arról a tényről, hogy a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályát vesztette,

mb) a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatairól, valamint családi állapotáról és neméről,

mc) honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,

md) a 4. § (2a) bekezdés d) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti bizonyítvány kiállításáról, a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

me) a 4. § (2a) bekezdés e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mf) – a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében – a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti bizonyítvány kiállításáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mg) – a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés b) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében – a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mh) az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról,

mi) a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról;

mj)¹²⁴ a magyarországi lakóhellyel rendelkező honosított ujjnyomatáról;

n)¹²⁵ az anyakönyvvezető értesítése

na) a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról, valamint

nb) a honosított okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,

o)¹²⁶ a konzuli tisztviselő értesítése a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról,

p)¹²⁷ a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv értesítése

pa) a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

pb) – a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgár esetében – a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről.

15. § (1)¹²⁸ A polgár a lakcímbejelentés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:

a)¹²⁹ természetes személyazonosító adatait;

b)–c)¹³⁰

d) állampolgárságát;

e) előző lakcímét;

f) új lakcímét;

g) a bejelentés időpontját;

h)¹³¹ jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását.

(1a)¹³² A polgár a 26. § (2a) vagy (2b) bekezdése szerinti lakcímbejelentés során a következő adatokat közli az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervvel:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) új lakcímét,

c) jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását.

(2)¹³³ A polgár a személyazonosító igazolvány, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja – és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja – a 29. § (2) bekezdés a)–g) pontjában megjelölt adatait, és – ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan – saját kezű aláírását. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan, a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel. A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor – a 29. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével –rendelkezésre bocsátja az ujjnyomatát is.

(3)¹³⁴ A polgár az értesítési cím bejelentése során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel vagy a kijelölt kormányhivatallal:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) értesítési címét, valamint

c) a bejelentés időpontját.

(4)¹³⁵ A külföldön élő magyar állampolgár külföldi lakóhely változásának bejelentése során a következő adatokat közli a kijelölt kormányhivatallal:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) személyi azonosítóját,

c) magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát vagy magyar állampolgárságát igazoló okmányának számát,

d) új külföldi lakóhelyét, valamint

e) a bejelentés időpontját.

16. §¹³⁶ (1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvben rögzített – a 11. § (1) bekezdésében meghatározott – adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

(2)¹³⁷ A 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az anyakönyvben rögzített – a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhely – adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

(2a)¹³⁸ A 4. § (2d) bekezdése szerinti Magyarországon élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az anyakönyvben rögzített – a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a lakóhelyre vonatkozó – adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

(3)¹³⁹ A 4. § (2a) bekezdés g) pontja szerinti, külföldön élő magyar állampolgár esetében az anyakönyvvezető az anyakönyvben rögzített – a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhelyre vonatkozó – adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

IV. Fejezet

Adatszolgáltatás a nyilvántartásból

17. § (1) A nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között — a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén — adatot szolgáltatnak.

(2) A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:

a)¹⁴⁰ név, lakcím és értesítési cím adatok (felvilágosítás a lakcímről és az értesítési címről);

b)¹⁴¹ természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;

c) a b) pontban felsorolt adatok és a személyazonosító jel;

d)¹⁴² a 9. § (2) bekezdés i) pontja, a 11. § (1) bekezdés q) pontja, valamint az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye kivételével, a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre;

e)¹⁴³ természetes személyazonosító adatok és állampolgárság;

f)¹⁴⁴ természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím és értesítési cím adatok.

(3)¹⁴⁵ A nyilvántartás szervei a 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat — a 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel — statisztikai célra felhasználhatják és azokat nyilvánosságra hozhatják.

(4)¹⁴⁶

(5)¹⁴⁷

(6)¹⁴⁸ A nyilvántartást kezelő szerv a 29. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről, valamint a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokról törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.

(7)¹⁴⁹ A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosító igazolvány adattartalmának és érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból – közvetlen adathozzáféréssel – adatokat vehet át. Az átvett adatokat a személyazonosítást követően az adatkérőnek haladéktalanul törölnie kell.

(8) A nyilvántartás szervei a külön törvényben meghatározott esetekben és megkereső szervek javára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint adatot szolgáltatnak a polgár azonosítása, a megkereső szervek általi azonosítás, a megkereső szervek által kezelhető azonosító kódok lekérdezése érdekében.

(9)¹⁵⁰ A Kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartás szervei részére a felsőoktatási információs rendszerben foglalt, a polgár azonosításához szükséges, valamint a felsőoktatási intézmények által a felsőfokú tanulmányok lezárását követően kiadott oklevelekkel, valamint az odaítélt doktori fokozatokkal kapcsolatos, a doktori cím használatára való jogosultság ellenőrzéséhez szükséges adatok tekintetében.

18. §¹⁵¹ (1) Egyedi adatszolgáltatás bármely járási hivatalnál kérelmezhető. A járási hivatal az egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmet átteszi a nyilvántartást kezelő szervnek, ha az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok nem állnak a rendelkezésére.

(2) A nyilvántartást kezelő szerv engedélyezi az adatigénylő részére a rendszeres vagy közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást.

(3) Csoportos adatszolgáltatás a járási hivatal illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes járási hivataltól, egy járási hivatal illetékességi területét meghaladó polgárok adatairól a nyilvántartást kezelő szervtől igényelhető.

(4) Adatszolgáltatás helyett a kérelmező bármely járási hivatalnál igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a járási hivatal az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és

a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy

b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.

(5) A nyilvántartást kezelő szerv és bármely járási hivatal a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Az adatszolgáltatás elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is igényelhető.

18/A. §¹⁵² (1)¹⁵³ A járási hivatal azon személy vagy szervezet részére, amelynek jogszabályban meghatározott hivatalos eljárásában törvény rendelkezése alapján a magyar állampolgárság igazolása szükséges, kérelemre a magyar állampolgárság tényéről a nyilvántartás adatai alapján adatot szolgáltat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adatszolgáltatást igénylő az egyedi adatszolgáltatás igénylésekor azt, hogy eljárásában a magyar állampolgárság igazolása szükséges, az eljárását szabályozó törvényi rendelkezésre hivatkozással igazolja.

(3)¹⁵⁴ A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelemben közölt természetes személyazonosító adatoknak megfelelő polgárról végez egyedi adatszolgáltatást.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben csoportos adatszolgáltatás nem teljesíthető.

19. § (1)¹⁵⁵ A 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatok szolgáltatását bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult kérni:

a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében,

b) tudományos kutatás céljából,

c) közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta, valamint

d) közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) célját szolgáló lista összeállításához.

(2)¹⁵⁶ Az (1) bekezdés b)–d) pontja alapján adatigénylésre jogosultak az adatokat az alábbi kiválasztási szempontok szerint igényelhetik:

a) tudományos kutatás céljából a törvény 11. §-a (1) bekezdésének a)–e), g–h) és k) pontjaiban meghatározott adatok szerint,

b) közvélemény-kutatás és piackutatás céljából a 11. § (1) bekezdésének c)–d), h) és k) pontja szerint,

c) közvetlen üzletszerzés céljából a 11. § (1) bekezdésének c)–d), h) és k) pontja szerint.

(3) Az (1) bekezdés b)–d) pontja alapján történő adatigénylés esetén a kérelmezőnek az ott meghatározott tevékenység végzésére, illetőleg az adatigénylésre való jogosultságát is megfelelően igazolnia kell.

(4) A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha

a) az adatok kiadását a polgár letiltotta, kivéve, ha az adat kiszolgáltatására eseti engedélyt adott;

b) a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta;

c) a megjelölt cél a kérelmező jogát, illetve jogos érdekét nem érinti, vagy az adattal érintett polgár személyiségi jogát sérti;

d)¹⁵⁷ az újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően kilencven nap még nem telt el.

(5)¹⁵⁸ Az adatletiltás tényéről tájékoztatni kell a tudományos kutatás, közvélemény-kutatás vagy piackutatás, illetőleg közvetlen üzletszerzés céljából a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 4. §-ának (3) bekezdése alapján adategyeztetést kérő adatigénylőt.

(6)¹⁵⁹ A nyilvántartás szerve — amennyiben név- és lakcímadatokat a letiltást megelőző hat hónapon belül az (1) bekezdés d) pontja alapján szolgáltatott — köteles az érintett közvetlen üzletszerző szervet az adatletiltásról haladéktalanul értesíteni.

19/A. §¹⁶⁰ (1)¹⁶¹ A Kormány által meghatározott ügyekben az általános politikai koordinációért felelős miniszter

a) a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve

b) a polgárok álláspontjának megkérdezése

céljából a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatok szolgáltatását jogosult kérni, a 11. § (1) bekezdés b), c), d), h) és k) pontjában meghatározott kiválasztási szempontok szerint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem teljesítését meg kell tagadni a 19. § (4) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti esetben.

(3)¹⁶² Az általános politikai koordinációért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott célból átvett adatokat – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az átvételtől számított kilencven napig kezelheti.

(4)¹⁶³ Az általános politikai koordinációért felelős miniszternek az (1) bekezdésen alapuló adatkezelésére a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 5. és 6. §-ában, valamint 13–15. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmaznia kell.

19/B. §¹⁶⁴ A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyban a foglalkoztató szerv

a) az általa törvény alapján vezetett személyügyi nyilvántartás adattartalmának ellenőrzése céljából, valamint

b) a jognyilatkozatok elektronikus dokumentumban történő, törvény szerinti közlése, illetve ehhez kapcsolódva az általa foglalkoztatottal való elektronikus kapcsolattartás folyamatos biztosítása céljából

jogosult kérni az általa foglalkoztatott polgárnak a 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatait.

19/C. §¹⁶⁵ A nyilvántartást kezelő szerv az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: ÁBTL Tv.) szerinti érintett elhalálozásának időpontjáról adatot szolgáltat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára számára az ÁBTL Tv. 4. § (2) bekezdésében és 5. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott védelmi idők leteltének megállapíthatósága céljából.

19/D. §¹⁶⁶ A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából természetes személyazonosító adatok, lakcím- és személyazonosító igazolvány okmányazonosítója adat igénylésére jogosultak a nyilvántartó szervtől az adatigénylés indokoltságának igazolása mellett.

20. § (1) A polgárnak a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatairól — függetlenül attól, hogy élt-e adatai letiltásának jogával — más polgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés vagy viszonosság előírja, vagy ha a kérelmező

a) polgár vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az adatok felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét okirattal igazolja;

b) jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri. Ez esetben is csak legfeljebb annyi adat szolgáltatható, amennyi a felhasználás célját még kielégíti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 21—24. §-ok alapján teljesített adatszolgáltatásra.

21. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:

a) a helyi önkormányzatok szervei törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feladataik ellátásához;

b)¹⁶⁷ a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság, valamint a személyazonosító igazolvány kiadása során közreműködő hatóságként eljáró bv. szerv, az ezzel kapcsolatosan előírt feladatai végrehajtásához;

c) a szabálysértési hatóság a hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárásban a feljelentett vagy tanú (szakértő) személyi adatainak és lakcímének megállapításához;

d) a szociális igazgatás szervei a szociális gondoskodás körében felmerülő, törvényben meghatározott feladataik ellátásához;

e)¹⁶⁸ a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához.

f) a gépjárműveket, a forgalmi és vezetői engedélyeket nyilvántartó hatóság a nyilvántartásban szereplő polgárok adatai változásának követéséhez;

g)¹⁶⁹ a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás, valamint az igazságügyért felelős miniszter a bűnügyi költség és rendbírság mérséklése, elengedése iránti kérelmek elbírálása során;

h)¹⁷⁰ az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való kikerülés helyére, annak – az elhalálozáson kívüli – okára és idejére, az értesítési címadatokra vonatkozó adatok kivételével a cégnyilvántartással összefüggő feladatai ellátásához a cégbíróság, valamint a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat;

i)¹⁷¹ a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgármester;

j)¹⁷² az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény 5. §-ában meghatározott bizottság, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, valamint a bíróság a törvényben meghatározott ellenőrzés lefolytatásához;

k)¹⁷³ a nyugdíjfolyósító szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a nyilvántartást kezelő szervtől;

l)¹⁷⁴ az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a nyilvántartást kezelő szervtől;

m)¹⁷⁵ a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz a közjegyző,

n)¹⁷⁶ az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz a közjegyző, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő személy házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének és halálának az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában való feltüntetése érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara,

o)¹⁷⁷ az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a kártörténeti nyilvántartást kezelő szerv a kártörténeti nyilvántartásban szereplő üzemben tartó személyazonosító adatai nyilvántartásának naprakészen tartásához,

p)¹⁷⁸ az értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a nyilvántartást vezető szerv a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához.

q)¹⁷⁹ a kincstár a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben,

r)¹⁸⁰ az út- és úthasználati díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához.

s)¹⁸¹ a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodája az anyakönyvi eljárással és az állampolgársági eljárással kapcsolatos feladatainak, valamint más, törvényben meghatározott feladatainak ellátásához,

t)¹⁸² a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer létrehozásával és működtetésével összefüggő feladatai ellátásához,

u)¹⁸³ a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való – az elhalálozáson kívüli – kikerülés okára, helyére és idejére, a tartózkodási helyre, az értesítési címre vonatkozó adatok kivételével a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer létrehozásával és működtetésével összefüggő feladatai ellátásához;

v)¹⁸⁴ az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való – az elhalálozáson kívüli – kikerülés okára, helyére és idejére, a tartózkodási helyre, az értesítési címre vonatkozó adatok kivételével az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartás működtetésével összefüggő feladatai ellátásához;

w)¹⁸⁵ – az a)–v) pont eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatóság az általa vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás törvényben meghatározott adattartalmának részét képező adatok és a nyilvántartásból való, elhalálozás miatti kikerülés ideje tekintetében;

z)¹⁸⁶ az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a nyilvántartást kezelő szervtől;

zs)¹⁸⁷ a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, az értesítésicím-adat és a nyilvántartásból kikerülés helye adatok kivételével az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartásban szereplő polgárok azonosítása és ellenőrzése céljából.

22. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:

a)¹⁸⁸ az ingatlan-nyilvántartás, illetve földhasználati nyilvántartás szervei az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás vezetésével összefüggésben;

b)¹⁸⁹ a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a katonai igazgatás illetékes területi szervei és a Magyar Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve a hadkötelesek nyilvántartásának vezetéséhez és a háborús veszteség nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez;

c) a rendészeti feladatokat ellátó igazgatási szervek a polgári kézi lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokhoz;

d) az idegenrendészeti szervek a jogszabályban meghatározott idegenrendészeti feladataik ellátásához;

e)¹⁹⁰ a központi menekültügyi szerv a törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

f)¹⁹¹ a szabálysértési hatóság és a szabálysértési nyilvántartó szerv az eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;

g)¹⁹² az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési feladatainak ellátása céljából, az anyakönyvi felügyeletet ellátó szerv a szakmai irányítási tevékenység ellátása céljából, a konzuli tisztviselő, illetve annak munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személy az anyakönyvezéssel összefüggő feladatainak ellátása céljából,

h)¹⁹³ a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője, illetve annak munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személy a konzuli érdekvédelmi feladatok ellátásához,

i)¹⁹⁴ az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője, illetve annak munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személy az útlevél-ügyintézéshez,

j)¹⁹⁵ az értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását vezető szerv a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

k)¹⁹⁶ a körözési nyilvántartó szerv a körözött személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;

l)¹⁹⁷ A Központi Statisztikai Hivatal a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

23. §¹⁹⁸ E törvény felhatalmazása alapján az értesítési cím adatok és a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a 17. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosult

a) a választási szerv a népszavazásról és az európai polgári kezdeményezésről szóló törvényben, valamint a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához,

b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez.

24. § (1)¹⁹⁹ A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén – a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása céljából, a rendőrség bűnüldözési tevékenysége ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az Országgyűlési Őrség és a rendőrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)–h), l), m) és p) pont], a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának az ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)–h), l), m), n) és p) pont] igénylésére jogosultak.

(2)²⁰⁰ A személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban – személyazonosítás és személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványon történő feltüntetés céljára – az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetőleg igénylésére.

(3)²⁰¹ A körözési nyilvántartó szerv a személyazonosító igazolvány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítését megelőző ellenőrzése céljából jogosult átvenni a polgár 11. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti adatait, valamint a polgár személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját.

24/A. §²⁰² (1)²⁰³ A nyilvántartás szerve kizárólag az ugyanazon polgárokra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő csoportos adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot képezhet.

(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályát az adatkérő nem határozhatja meg. Az ugyanazon polgárra vonatkozó különféle adatszolgáltatásoknál adatkérőnként eltérő tartalmú kapcsolati kódot kell képezni.

(3) A kapcsolati kód képzése nem lehet azonos a TAJ szám, az adóazonosító jel és a személyazonosító jel képzési módszerével, illetve a kapcsolati kód nem lehet azonos a TAJ számmal, az adóazonosító jellel és a személyazonosító jellel, illetőleg nem származtatható azokból.

(4)²⁰⁴ A kapcsolati kódot csak a nyilvántartás szerve, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti, azt továbbítani csak az adatszolgáltatás igénylésekor, illetve az adat átadásakor lehet.

(5) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, mind pedig az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.

24/B. §²⁰⁵ (1) Ha az adatszolgáltatással érintett jogintézmény vonatkozásában a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséhez nem állapít meg eltérő jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotot tartalmazó személyes adatra vonatkozó adatszolgáltatást a nyilvántartásból a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs” vagy „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” megjelöléssel kell teljesíteni.

(2)²⁰⁶ A járási hivatal – az érintett személy kifejezetten eltérő kérelme hiányában – a nyilvántartás alapján kiadott hatósági bizonyítványban a családi állapotra vonatkozó adatot a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs” vagy „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” megjelöléssel tünteti fel.

(3) A családi állapot igazolására a nyilvántartás alapján kiállított hatósági bizonyítványon kívül más okirat nem követelhető meg.

24/C. §²⁰⁷ A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárról a magyar állampolgársága megszerzéséig a nyilvántartásból – saját nyilvántartott adatról való tájékoztatás kivételével – nem teljesíthető adatszolgáltatás.

24/D. §²⁰⁸ A polgárnak a 11. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatairól adatszolgáltatás a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseivel összhangban teljesíthető.

24/E. §²⁰⁹ Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 18. § (5) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni, az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye, valamint az állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítója kivételével.

24/F. §²¹⁰ (1)²¹¹ A nyilvántartást kezelő szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a polgár arcképmását, valamint a 11. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adatot átadja.

(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek – az e törvényben meghatározott feltételekkel – a 11. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetnek adatot a nyilvántartásból.

(2a)²¹² Az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért és az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv a törvényben előírt feladatainak ellátása érdekében az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdésében és 12. § (6) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a nyilvántartásból.

(3)²¹³ A nyilvántartást kezelő szerv – a 11. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adat alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a polgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint a polgár nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról.

24/G. §²¹⁴ A nyilvántartást kezelő szerv a körözési nyilvántartási rendszer részére – az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából – a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a polgár arcképmását átadja.

V. Fejezet

A nyilvántartási eljárás

25. § (1) Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni:

a) a nyilvántartás (6. §) szerveinek;

b)²¹⁵ a szülő, illetve hozzátartozó a születés és a haláleset bejelentésekor az egészségügyi intézménynek és az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személynek, illetve az anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe rögzítésére jogosult személynek;

c)²¹⁶ a házasulók a házassági szándékuk bejelentésekor, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők e szándékuk bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek;

d)²¹⁷ a peres felek a családjogi és házassági bontóperben, a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontására irányuló perben, valamint a holttá nyilvánítással és a halál tényének bírói megállapításával összefüggő ügyekben a bíróságnak, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntetni kívánók a közjegyzőnek;

e)²¹⁸ a szülők a gyermek családi jogállása rendezésekor a gyámhatóságnak, a bíróságnak, az anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe rögzítésére jogosult személynek, illetve egyéb jogszabály alapján az eljárásban közreműködő szervnek;

f)²¹⁹ a konzuli tisztviselőnek olyan ügyek intézése során, amelyekben az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult a személyazonosító jelet kérni;

g)²²⁰ az idegenrendészeti szerveknek a bevándorlással, a letelepedéssel, illetőleg a tartózkodással kapcsolatos ügyintézés során.

(2)–(3)²²¹

25/A. §²²² A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében eljáró hatóság 8 napos határidő megjelölésével hívja fel hiánypótlásra a kérelmezőt.

25/B. §²²³ (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartási ügyekben, ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.

(2) Az aránytalanul nehezen beszerezhető külföldi hatóság által kiállított irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet.

A lakcím és az értesítési cím bejelentése és nyilvántartása²²⁴

26. §²²⁵ (1)²²⁶ A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).

(2)²²⁷ A lakcímbejelentés bármely járási hivatalnál teljesíthető. Az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál, kijelölt kormányhivatalnál és a nyilvántartást kezelő központi szervnél teljesíthető. A lakcímbejelentés – jogszabályban meghatározott kivétellel – személyes megjelenéssel teljesíthető. Az értesítési cím elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelenthető.

(2a)²²⁸ Ha a 4. § (2c) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a nyilatkozat megtételével vagy a magyar állampolgárság igazolása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az állampolgársági ügyekben eljáró szervnél köteles teljesíteni.

(2b)²²⁹ Ha a 4. § (2d) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a születés, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésének megindításával egyidejűleg a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnél köteles teljesíteni.

(2c)²³⁰ Ha a (2a) vagy a (2b) bekezdés szerint teljesített első lakóhely nyilvántartásba vétele során az eljáró hatóság megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez – jogszabályban meghatározott kivétellel – szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie.

(2d)²³¹ A járási hivatal vagy a kijelölt kormányhivatal az értesítési címet bejegyzi a nyilvántartásba, ha az postafiók, postai szolgáltató hely vagy a címnyilvántartásban szereplő címhely. Egyéb esetekben az értesítési cím bejegyzésére a cím fekvése szerinti járási hivatal az illetékes.

(3)²³² Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél

a) személyesen, vagy

b) elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján

kell bejelentenie (a továbbiakban: külföldi letelepedési nyilatkozat).

(3a)²³³ A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételhez szükséges adatainak bejelentését – jogszabályban meghatározott kivétellel – személyes megjelenéssel teljesíti.

(4)²³⁴ A lakcímbejelentéshez – jogszabályban meghatározott kivétellel – a szállásadó hozzájárulása szükséges.

(5)²³⁵ A lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentésének ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották.

(5a)²³⁶ Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós. Érvénytelen a bejelentett értesítési cím, ha a járási hivatal vagy a kijelölt kormányhivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett értesítési címe nem valós.

(5b)²³⁷ Ellenkező bizonyításig a szállásadó írásbeli nyilatkozata igazolja, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

(6)²³⁸ Ha a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.

(7)²³⁹

(8)²⁴⁰ A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét bármely járási hivatalnál bejelentheti.

(9)²⁴¹ A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő 30 nap.

27. § (1)²⁴² Az értesítési címet – annak bejelentésétől számított két éven belül – ismét be kell jelenteni, ha annak a nyilvántartásban való szerepeltetését a polgár továbbra is kéri. Az ismételt bejelentéssel való megújítás hiányában az értesítési címet a nyilvántartásból törölni kell.

(2)²⁴³ A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál bejelentheti. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

(3)²⁴⁴ A tartózkodási helyet – annak bejelentésétől számított öt éven belül – ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki

a)²⁴⁵ sorkatonai vagy tartalékos katonai szolgálat teljesítése, illetve gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén;

b)²⁴⁶ letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

27/A. §²⁴⁷ (1)²⁴⁸ A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy

a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy

b) a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.

(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.

(3)²⁴⁹ Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.

27/B. §²⁵⁰ (1)²⁵¹ A szállásadó nyilatkozhat továbbá arról, hogy a címre történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér.

(2) Az értesítés a szállásadó választása szerint történhet levélben, telefax, e-mail útján vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével.

(3)²⁵² Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás megszűnik

a) ismételt igénylése hiányában az igény bejelentésétől számított egy év elteltével,

b) az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogosultság megszűnésével vagy

c) az igénylő elhalálozásának nyilvántartásba vételével.

27/C. §²⁵³ A szállásadónak a 27/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az adott címre történő bejelentést jogszabály kötelezővé teszi.

27/D. §²⁵⁴ (1)²⁵⁵ A címjogosult és a postafiók bérlője bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen nyilatkozhat arról, hogy a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani.

(2)²⁵⁶ A címjogosult az (1) bekezdés szerinti módokon nyilatkozhat arról, hogy az értesítési cím bejelentéséről a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg értesítést kér.

(3) A (2) bekezdés szerinti értesítés módjára a 27/B. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés szerinti szolgáltatás megszűnik

a) ismételt igénylése hiányában az igény bejelentésétől számított egy év elteltével,

b) a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogosultság megszűnésével, vagy

c) az igénylő elhalálozásának nyilvántartásba vételével.

28. §²⁵⁷ (1) A külföldi letelepedési nyilatkozattal összefüggő lakcím ügyben az a járási hivatal jár el, amelynél az eljárást az ügyfél megindítja, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el.

(2) A külföldi letelepedési nyilatkozatot előterjesztő magyar állampolgár – külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg – a járási hivatalnak nyilatkozik külföldi lakóhelyének címéről.

Címnyilvántartás²⁵⁸

28/A. §²⁵⁹ (1)²⁶⁰ A nyilvántartást kezelő szerv a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezeli a települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a továbbiakban: címnyilvántartás).

(2) A címnyilvántartás tartalmazza

a) a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;

b) a településrész nevét és a városi kerületet, ha azt a településen létrehoztak;

c) a postai irányítószámot;

d) a közterület nevét és jellegét;

e) a ház számát, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetve megjelölését;

f)²⁶¹ az ingatlan elhelyezkedését leíró címkoordinátát, valamint a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett címek esetén a helyrajzi számot;

g) az ingatlan jellegét, technikai azonosítóját;

h)²⁶² a szállásadó nyilatkozatát a lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról;

i)²⁶³ a szállásadó nyilatkozattételének időpontját;

j)²⁶⁴ a nyilatkozatot tevő szállásadó személyi azonosítóját, ennek hiányában négy természetes személyazonosító adatát, továbbá értesítési címét;

k)²⁶⁵ a nyilatkozatot tevő nem természetes személy szállásadó nevét, székhelyét;

l) közös vagy osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén e tény feltüntetését;

m) a nyilatkozat visszavonásának időpontját, a hivatalbóli törlés időpontját és okát;

n) a szállásadó nyilatkozatát arról, hogy a lakcímbejelentésről a lakcím bejegyzésével egyidejűleg értesítést kér.

(3) A címnyilvántartás a (2) bekezdés h) pontja szerinti szállásadói nyilatkozatot annak visszavonásáig vagy hivatalbóli törléséig tartalmazza.

(4)²⁶⁶ A szállásadó hozzájáruló nyilatkozatának bejegyzésekor, valamint a címre történő lakcímbejelentéskor minden esetben vizsgálni kell, hogy a címre vonatkozóan nyilatkozatot tevő szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága fennáll-e.

(5)²⁶⁷ A nyilatkozattételi jogosultság fennállásának hiányában a nyilatkozat nyilvántartásba vételét vissza kell utasítani, illetve a nyilatkozatot a címnyilvántartásból hivatalból törölni kell.

(6)²⁶⁸ A járási hivatal a szállásadó nyilatkozattételi jogosultságának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

(7)²⁶⁹ A (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott címelemek a központi címregiszterből történő, folyamatos, automatikus adatátvétel útján a nyilvántartás részévé válnak.

(8)²⁷⁰ A (2) bekezdés g) pontjában foglalt adatok címnyilvántartásba vételéről a jegyző gondoskodik.

(9)²⁷¹ A (2) bekezdés h)–n) pontjában foglalt adatok tekintetében a nyilvántartásba vételről a járási hivatal gondoskodik.

28/B. §²⁷² (1)²⁷³ A nyilvántartás szervei az igényelt adatok körét megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül adatszolgáltatást teljesítenek a címnyilvántartás 28/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott adatairól.

(2)²⁷⁴ A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén –, valamint az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzése céljából a címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(3)²⁷⁵ A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első, a Magyarország területén lévő lakóhelyének bejelentése során az eljáró hatóság a címnyilvántartásban közvetlen hozzáférés útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a szállásadó lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát.

Személyazonosítás és személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok²⁷⁶

29. §²⁷⁷ (1)²⁷⁸ A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a nyilvántartás – nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat – alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja. Az állandó személyazonosító igazolvány alkalmas a polgár elektronikus úton történő közhiteles azonosítására, e törvényben megjelölt kivételekkel – a polgár kérelmére – minősített elektronikus aláírás létrehozására, valamint a polgár törvényben megjelölt esetekben gyakorolhatja vele a külföldre utazás jogát.

(2) A személyazonosító igazolvány vizuálisan észlelhető módon tartalmazza

a) a polgár nevét,

b) a polgár születési helyét,

c) a polgár születési idejét,

d) a polgár állampolgárságát,

e) a polgár anyja nevét,

f) a polgár nemét,

g) a polgár arcképmását,

h)²⁷⁹ a polgár aláírását, ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan,

i) a polgár személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,

j) a polgár személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját,

k) a polgár személyazonosító igazolványa kiállításának idejét,

l) a polgár személyazonosító igazolványát kiállító hatóság nevét,

m) a (4) bekezdés szerinti tényt vagy a 29/G. § (1) bekezdésében foglalt esetekben – jogszabályban meghatározott nem olvasható formában – a külföldre utazási korlátozás tényét.

(3) A 29/G. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével a magyar állampolgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a (2) bekezdés a), c), d), f), i) és j) pontjában meghatározott adatokból képzett, a polgár és a személyazonosító igazolvány azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.

(4) Külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza annak tényét, hogy az állandó személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít.

(5) Az állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a (7) bekezdés szerinti tároló elemben rögzített adatokhoz történő jogszerű hozzáférést biztosító protokoll elindításához szükséges kódszámot.

(6) Az állandó személyazonosító igazolvány informatikai eszközzel optikailag olvasható adattároló kódot tartalmaz, amely

a) a (2) bekezdés j) pontjában, és

b) – a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével – a (7) bekezdés f) pontjában

foglalt adatokat tartalmazza.

(7) Az állandó személyazonosító igazolvány – a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével – tároló elemet tartalmaz. A tároló elem tartalmazza

a) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat,

b) a polgár ujjnyomatát a (9) bekezdésben meghatározott kivételekkel,

c) az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adatot,

d)²⁸⁰ a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét,

e)²⁸¹ a polgár adóazonosító jelét,

f) a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítóját,

g)²⁸² a polgár kérelmére legfeljebb kettő, vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámot.

(8) A tároló elem az ujjnyomatot abból a célból tartalmazza, hogy az állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen.

(9) A tároló elem nem tartalmazza az ujjnyomatot, ha

a) a polgár a személyazonosító igazolvány kiállításakor a 12. életévét még nem tölti be,

b) a polgár annak rögzítését visszautasította, vagy annak adására fizikailag képtelen.

(10) A tároló elem a polgár arcképmását, aláírását és ujjnyomatát képi formátumban tárolja.

(11)²⁸³ Az ideiglenes személyazonosító igazolvány tartalmazza

a) a (2) bekezdés a)–l) pontja szerinti adatokat,

b) magyar állampolgár esetén a (3) bekezdés szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsort,

c) külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár esetén annak tényét, hogy az ideiglenes személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít,

d) a (6) bekezdés szerinti adattároló kódot, valamint

e) a kiadásának okát.

(12) A polgár a személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel igazolhatja. Személyazonosítás céljából – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

(13) A cselekvőképtelen kiskorú polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.

(14) A polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal. A cselekvőképtelen kiskorú, valamint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú polgár törvényes képviselője köteles biztosítani azt, hogy a kiskorú, valamint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú polgár személyazonosságot igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkezzen.

(15)²⁸⁴ A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem – jogszabályban meghatározott kivétellel – csak személyes megjelenéssel terjeszthető elő.

(16)²⁸⁵ A polgár az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a vezetői engedélye, illetve magánútlevele, második magánútlevele, szolgálati útlevele, hajós szolgálati útlevele pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, ideiglenes okmány kiadására nincs szükség, és a magánútlevél, a második magánútlevél, illetve hajós szolgálati útlevél esetében az érintett hozzájárulása alapján az útiokmány-nyilvántartás tartalmazza az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát.

(17)²⁸⁶

(18)²⁸⁷ Ha az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme nem vagy nem helyesen tartalmazza a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve az adóazonosító jelét, abban az esetben a polgár kérelmére

a) az egészségbiztosítási szerv a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a polgár adóazonosító jelét

a tároló elemen elhelyezi.

29/A. §²⁸⁸ (1)²⁸⁹ A 29. § (9) bekezdésében foglalt esetek kivételével a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a nyilvántartás szerve az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából rögzíti a polgár ujjnyomatát, ha a polgár a kérelem benyújtásakor 12. életévét betöltötte. Ha a polgár az ujjnyomat rögzítését visszautasítja, a személyazonosító igazolványt anélkül kell kiadni.

(2)²⁹⁰ A bv. szerv átveszi a fogvatartott polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét. A fogvatartott polgár a bv. szerv rendelkezésére bocsátja a 29. § (2) bekezdés a)–g) pontjában megjelölt személyes adatait és saját kezű aláírását, valamint az (1) bekezdés szerint az ujjnyomatát. A bv. szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az adatokat a kijelölt kormányhivatal részére történő megküldésig kezelheti.

(3) A 29. § (9) bekezdésben foglalt esetek kivételével a honosítási és visszahonosítási kérelmet átvevő szerv a magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár esetén a honosítási és visszahonosítási kérelem (a továbbiakban együtt: honosítási kérelem) benyújtásakor 12. életévét betöltött, valamint a honosítási kérelem benyújtásának évében 12. életévét betöltő polgár ujjnyomatát rögzíti az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából. A honosítási kérelmet átvevő szerv az ujjnyomatot a honosítási kérelem továbbításával egyidejűleg továbbítja az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az ujjnyomatot a 14. § m) pont mj) alpontjában meghatározott feladata teljesítése céljából, az értesítés megküldéséig kezelheti, az értesítés megküldését, valamint a honosítási kérelem elutasítását követően az ujjnyomatot haladéktalanul törölnie kell. Ha a polgár az ujjnyomat rögzítését visszautasítja, a személyazonosító igazolványt anélkül kell kiadni.

(4)²⁹¹ A nyilvántartást kezelő szerv és a kijelölt kormányhivatal az ujjnyomatot – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állandó személyazonosító igazolvány kiállításáig, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását megtagadó határozat vagy eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig jogosult kezelni, azt az állandó személyazonosító igazolvány kiállításakor, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását megtagadó határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követően haladéktalanul törölni kell.

(5)²⁹² A honosítási kérelmet előterjesztő, magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár ujjnyomatát a kijelölt kormányhivatal az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételéig, legfeljebb azonban a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. § (4) bekezdésében meghatározott időpontig vagy a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályvesztéséig jogosult kezelni. A honosítási kérelmet előterjesztő, magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár ujjnyomatát a kijelölt kormányhivatal a tároló elemen csak akkor helyezi el, ha a polgár 12. életévét legkésőbb az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének napján betölti.

(6) Az ujjnyomatot az e törvényben foglaltak kivételével adatszolgáltatás során nem lehet átadni és továbbítani.

29/B. §²⁹³ (1)²⁹⁴ A személyazonosító igazolvány tároló elemét úgy kell kialakítani, hogy a 29. § (7) bekezdésében megjelölt adatokat csak törvényben arra felhatalmazott szerv vagy személy ismerhesse meg. A 29. § (7) bekezdés d) és e) pontjában megjelölt adatok tekintetében a nyilvántartást kezelő szerv a személyazonosító igazolvány előállítási folyamata során adatfeldolgozóként jár el, ezen adatokat a személyazonosító igazolvány kiállítását követően haladéktalanul és véglegesen törli.

(2) A 29. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt adatot a Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, kizárólag a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból.

(3) A 29. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt adat segítségével történő személyazonosításra csak törvény kifejezett rendelkezése alapján, kizárólag abból a célból kerülhet sor, hogy az állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen.

(3a)²⁹⁵ Az eljáró hatóság a 29. § (7) bekezdés g) pontjában meghatározott adatot kizárólag az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve az adatnak a tároló elemen történő rögzítéséig jogosult kezelni, azt az állandó személyazonosító igazolvány kiadását, illetve az adatnak a tároló elemen történő rögzítését követően haladéktalanul törölni kell. A 29. § (7) bekezdés g) pontjában meghatározott adat tároló elemből történő olvasására kizárólag a polgár halála vagy tájékoztatás adására képtelen egészségi állapota esetén az értesítendő személy tájékoztatása céljából kerülhet sor. A polgár a 29. § (7) bekezdés g) pontja szerinti adat megadásánál nyilatkozik arról, hogy azt a telefonszám birtokosának hozzájárulásával adja meg.

(4) A polgár a tároló elemben szereplő adatokat a Kormány által erre a feladatra kijelölt hatóságnál ellenőrizheti. A 29. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt adatot a Kormány által kijelölt hatóság kizárólag abból a célból kezelheti, hogy az érintett polgár a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse.

29/C. §²⁹⁶ (1)²⁹⁷ Az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz.

(2)²⁹⁸ A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy a cselekvőképes nagykorú polgár kérelmére

a)²⁹⁹ a nyilvántartást kezelő szerv a b) pont szerinti szolgáltató megbízásából az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláírás létrehozó adatot helyez el,

b) a Kormány által kijelölt szolgáltató elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújt,

c) a Kormány által kijelölt szolgáltató a b) ponthoz kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott bizalmi szolgáltatást nyújt.

(3)³⁰⁰ Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti funkciója (a továbbiakban: e-aláírási funkció), valamint c) pontja szerinti szolgáltatás vonatkozásában az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4)³⁰¹ Az állandó személyazonosító igazolvány jogosultja a (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelem előterjesztésekor elfogadja az e-aláírási funkcióval és a (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatással kapcsolatos szolgáltatási szabályzatot, kezdeményezi a szolgáltatási szerződés megkötését, valamint megteszi a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyilatkozatokat.

(5)³⁰² A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem ügyében eljáró szerv az e-aláírási funkció és a (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás biztosítása érdekében felveszi a polgár elektronikus levélcímét. A nyilvántartást kezelő szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató részére a (2) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében a 29. § (2) bekezdés a)–c), e), i) és j) pontjában megjelölt adatokról, a polgár által megadott elektronikus levélcímről, az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásáról, valamint arról, ha a polgár a személyazonosító igazolványt 60 napon belül nem vette át, adatot szolgáltat. A (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató – feladatainak ellátása érdekében – a szolgáltatásra való jogosultság megszűnésétől számított 10 évig kezelheti ezen adatokat.

(6) A tároló elemen elhelyezett aláíró tanúsítvány érvényességi idejének lejárta nem érinti a személyazonosító igazolvány érvényességi idejét. Az aláíró tanúsítványt a (2) bekezdés szerinti szolgáltató visszavonja, ha a személyazonosító igazolvány érvénytelen.

(7) A tároló elemen elhelyezett aláíró tanúsítvány személyazonosító adatként a polgár családi és utónevét, valamint okmányazonosítóját tartalmazza. A tanúsítványban álnév nem tüntethető fel, továbbá a tanúsítvány nem bocsátható ki olyan céllal, hogy az a polgárt más személy, illetve szervezet képviseletében történő aláírásra jogosítsa fel.

(8)³⁰³ A (2) bekezdés szerinti szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásról, visszavonásáról és azok időpontjáról értesíti a nyilvántartást kezelő szervet.

29/D. §³⁰⁴ (1) Az állandó személyazonosító igazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti elsődleges kártyának tekintendő, és ahhoz a polgár kérelmére a Nektv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kártyakibocsátó által e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, Nektv. szerinti másodlagos kártya rendelhető.

(2) Ha a polgár az állandó személyazonosító igazolványhoz az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, Nektv. szerinti másodlagos kártyát kér rendelni, a Nektv.-ben foglaltakat e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az állandó személyazonosító igazolvány a Nektv. szerinti elsődleges kártyaként nem igényelhető.

(3a)³⁰⁵ Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem nem minősül a Nektv. szerinti kártyafelhasználói regisztrációnak.

(4) Az állandó személyazonosító igazolványra a Nektv.

a) 5. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontját,

b) 5. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját,

c) 5. § (2) bekezdés b) és c) pontját,

d) 9. alcímét,

e) 16. § (3) bekezdését és

f) 18. §-át

nem kell alkalmazni.

(5) A tároló elem az (1) bekezdésben meghatározott funkció (a továbbiakban: Nek. funkció) kapcsán kizárólag a Nektv. 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatot tartalmazhatja.

(6) A Nektv. 9. § (3) bekezdését, 19. §-át és 20. §-át kizárólag az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt másodlagos kártyára vonatkozóan lehet alkalmazni.

(7)³⁰⁶ A nyilvántartást kezelő szerv értesíti a Nektv. szerinti működtetőt (e § alkalmazásában a továbbiakban: működtető) az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítójáról, kiállítása tényéről és időpontjáról, érvényességi idejéről és érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról. A működtető – a Nektv. szerinti regisztráció megkönnyítése és a Nektv. szerinti nyilvántartás vezetése érdekében – az állandó személyazonosító igazolvány ezen adatait a személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásától számított két évig kezeli.

(8) A Nektv. 10. alcímét kizárólag az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt másodlagos kártyára vonatkozóan lehet alkalmazni azzal, hogy

a) az elsődleges kártya egyedi sorszáma alatt az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját kell érteni;

b)³⁰⁷ a Nektv. 17. § (1) bekezdésétől eltérően a működtető a Nektv. 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kártyaigénylőnek a kártyaigénylő lapon megadott természetes személyazonosító adatai és az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítója felhasználásával kezdeményez adatigénylést a kártyaigénylőre vonatkozóan a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt kapcsolati kódról és a kártyafelhasználó Nektv. 16. § (2) bekezdése szerinti adatairól, az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítójáról, elektronikus egyedi azonosítójáról, érvényességi idejéről, valamint a kártyafelhasználó arcképmásáról és – ha rendelkezésre áll – aláírásáról. Ha az állandó személyazonosító igazolvány érvényes, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kódot és a kártyafelhasználó Nektv. 16. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait, az állandó személyazonosító igazolvány érvényességi idejét, okmányazonosítóját és elektronikus egyedi azonosítóját, valamint a kártyafelhasználó arcképmását és – ha rendelkezésre áll – aláírását továbbítja a működtető részére. Ha az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelen, a nyilvántartást kezelő szerv erről a tényről értesíti a működtetőt;

c)³⁰⁸ a Nektv. 17. § (2) bekezdésétől eltérően, ha a nyilvántartást kezelő szerv értesítése szerint az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelen, a működtető ezt a tényt jelzi a kártyakibocsátónak. Egyebekben a működtető az (1) bekezdés alapján beszerzett és a kártyakibocsátó által átadott adatokat összeveti. Adateltérés esetén a működtető az eltérés tényét, a kapcsolati kód hiánya esetén a kártyafelhasználói regisztráció hiányának tényét a kártyakibocsátónak jelzi. A kártyakibocsátó a működtető jelzésére figyelemmel a kártyaigénylővel adategyeztetést kezdeményez. Kártya csak érvényes állandó személyazonosító igazolvány és adategyezőség esetén bocsátható ki;

d) a Nektv. 17. § (5) bekezdésétől eltérően másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény esetén a Nektv. 17. § (1)–(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kapcsolati kód megléte és adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználó családi és utónevét, az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és elektronikus egyedi azonosítóját, érvényességének adatait, valamint a kapcsolati kódot mint elsődleges kártyaadatokat, továbbá a Nektv. 8. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait rögzíti a Nektv. szerinti NEK központi nyilvántartásban, és erről az elsődleges és a másodlagos kártyakibocsátót értesíti.

(9) Ha az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt valamennyi másodlagos kártya érvényét veszti, a működtető az állandó személyazonosító igazolvány mint elsődleges kártya adatait a (7) bekezdésben foglalt adatok kivételével törli.

29/E. §³⁰⁹ (1)³¹⁰ Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama – a (2) és (4) bekezdésben, valamint a 29/G. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel –, ha a jogosult

a) a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,

b) a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja,

c) a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 évet követő születési idejének napja.

(2)³¹¹ A 65. életévet betöltött jogosult – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – kérheti, hogy a részére határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. A határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány tároló elemet nem tartalmaz, érvényességi idejeként a kiállítást követő 60. év január első napját kell feltüntetni.

(3)³¹² A magyarországi lakóhellyel rendelkező honosított esetén az állandó személyazonosító igazolvány kiállításának napja a magyar állampolgárság megszerzésének időpontja.

(3a)³¹³ Ha a jogosult február 29-én született, és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a személyazonosító igazolvány érvényességi ideje február 28-án jár le.

(4) A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát az (1) bekezdésben meghatározott érvényességi idővel, de legfeljebb a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel kell kiállítani.

(5) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány 30 napos érvényességi idővel állítható ki. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállításával kapcsolatos részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg.

29/F. §³¹⁴ (1) Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha

a) megszűnt a személyazonosító igazolványra való jogosultság,

b) hamis vagy meghamisították,

c) érvényességi ideje lejárt,

d) a használatára jogosult meghalt,

e) a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott,

f)³¹⁵ elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt bevonták vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban lefoglalták,

g) jogosulatlan felhasználása okán szabálysértési vagy büntetőeljárás indult.

(2) A (3) és a (7) bekezdésben foglalt eset kivételével a személyazonosító igazolvány érvénytelen, ha az igazolványon szereplő adat a nyilvántartásban szereplő adattól eltér. A személyazonosító igazolvány attól a naptól számít érvénytelennek, amikor a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott hivatalos személy az eltérést észleli, és erről a polgárt értesíti.

(3) A személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozásának nyilvántartásba vételét követő 30. naptól a személyazonosító igazolvány érvénytelen. A határidőt az adatváltozás bejegyzését követő naptól kell számítani.

(4) Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha külföldre utazási korlátozásra utaló adatot tartalmaz és a 29/G. § (1) bekezdésében foglalt feltételek már nem állnak fent.

(5) Megszűnik a személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha

a) a menekültkénti elismerést, az oltalmazottkénti elismerést, illetve a bevándorolt, a letelepedett jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására,

b) a polgár magyar állampolgársága megszűnt,

c) a bevándorolt, letelepedett jogállású polgár megszerzi a szabad mozgás és tartózkodás jogát, mindaddig, amíg e joga fennáll,

d)³¹⁶ a nem magyar állampolgár Magyarország területét a külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja.

(6)³¹⁷ A polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatal vagy a kijelölt kormányhivatal a személyazonosító igazolványt visszavonja, ha

a) hamis vagy meghamisították, és az okmány nincs a hatóság birtokában,

b) azt jogosulatlanul használták fel, és az okmány nincs a hatóság birtokában,

c) a polgár az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át,

d) a polgár a személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozása esetén a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át.

(7) Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza az e törvényben meghatározott adatokat.

(8) Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány az (1) bekezdésben meghatározott okon túl akkor is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

29/G. §³¹⁸ (1) Ha

a) a polgár

aa) a Btk. 314–316. § és 318. §-ában vagy

ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. § (1)–(7) és (9) bekezdésében meghatározott bűncselekmények elkövetése gyanúja, vagy

b) az a) pontban megjelölt bűncselekmények elkövetése miatt a polgár végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése, felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtásának utóbb elrendelése

miatt a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott okból külföldre utazás korlátozása hatálya alatt áll, ezen korlátozás ideje alatt átmenetileg érvénytelen azon személyazonosító igazolványa, amely a külföldre utazás korlátozására utaló jelzést nem tartalmazza. Nem kell ilyen igazolvánnyal ellátni a polgárt, ha a szabadságvesztés végrehajtásából három hónapnál kevesebb idő van hátra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt polgárt a külföldre utazási korlátozás ideje alatt olyan személyazonosító igazolvánnyal kell ellátni, amely tartalmazza e korlátozásra utaló jelzést. Ezen igazolvány érvényességi ideje legfeljebb a külföldre utazási korlátozás idejéig tart.

(3) Ha az abban foglalt érvényességi ideje még nem telt el, a polgár (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolványa ismét érvényes, ha az (1) bekezdésben foglalt feltétel már nem áll fent.

(4)³¹⁹ Az (1) bekezdésben szereplő adatokat a kijelölt kormányhivatal kizárólag a személyazonosító igazolvány érvényességének vizsgálata, valamint a személyazonosító igazolvány kiállítása céljából kezeli. A kijelölt kormányhivatal az adatokat a külföldre utazási korlátozás megszűnésétől számított hat évig kezeli.

29/H. §³²⁰ (1)³²¹ A nyilvántartást kezelő szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető adatbázisába (a továbbiakban: a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisa) továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelenítésre került személyazonosító igazolvány törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság birtokában.

(2)³²² Ha az (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány

a) időközben megkerült, vagy

b) lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,

a nyilvántartást kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel törléséről.

(3)³²³ Ha kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesül, a nyilvántartást kezelő szerv gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül történő elhelyezéséről, illetve törléséről, valamint az Interpol Magyar Nemzeti Iroda értesítésével kezdeményezi az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisába történő továbbítását, illetve az abban szereplő tétel törlését.

29/I. §³²⁴ Ha törvény valamely, a nyilvántartásban szereplő személyes adat megváltozása esetén előírja, a a nyilvántartást kezelő szerv a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szervet az adatváltozással érintett személy természetes személyazonosító adatainak továbbításával értesíti az adatváltozásról. A törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett természetes személyazonosító adatait a nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítást követően a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv az értesítésben megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett természetes személyazonosító adatait nyilvántartásában nem kezeli.

A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása³²⁵

29/J. §³²⁶ (1) A Kormány által kijelölt szerv (e § alkalmazásában: okmánynyilvántartó szerv) a 29. § (12) bekezdésében meghatározott, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése biztosítása céljából vezeti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását.

(2) Az okmánynyilvántartó szerv ellátja a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat, ennek keretében

a) kezeli a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának adatállományát és biztosítja az abban kezelt adatok helyességét;

b) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében tájékoztatást nyújt a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából;

c) működteti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának informatikai rendszerét.

(3) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása annak, az e törvény hatálya alá tartozó személynek az adatait tartalmazza, aki a 29. § (12) bekezdésében meghatározott, személyazonosság igazolására alkalmas, érvényes hatósági igazolvánnyal rendelkezik.

(4) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása tartalmazza a hatósági igazolvány birtokosának

a) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő természetes személyazonosító adatait,

b) személyazonosság igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványának típusát, okmányazonosítóját, személyazonosításra alkalmassága tekintetében az érvényességi idejét.

(5) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása automatikus adatátadás útján átveszi a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, az útiokmány-nyilvántartásból és a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából.

(6)³²⁷ A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról a polgárok személyi adatainak és lakcímének a nyilvántartását kezelő szerv, az útiokmány-nyilvántartás központi adatkezelő szerve és közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartása központi közúti közlekedési nyilvántartó szerve haladéktalanul értesíti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását.

(7) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásában a (4) bekezdésben meghatározott adatokat az okmánynyilvántartó szerv a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvénytelenné válása időpontjáig kezeli, a (6) bekezdés szerinti értesítés alapján azokat haladéktalanul törli.

(8) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége tényéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető.

(9) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességi ideje alatt az érvényesség tényéről erre irányuló kérelemre kizárólag elektronikus úton egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével

a) közvetlen hozzáféréssel vagy

b) elektronikus felületen keresztül

ad tájékoztatást.

(10) Az adatigénylőnek a kérelemben fel kell tüntetnie

a) a személyazonosság igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvány típusát és okmányazonosítóját,

b) személyazonosító igazolvány esetén a jogosult hatósági igazolványon szereplő családi és utónevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési nevét,

c) vezetői engedély és útlevél esetén a jogosult hatósági igazolványon szereplő családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.

(10a)³²⁸ A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása a személyazonosító igazolvány esetén a (10) bekezdéstől eltérően az Nytv. 29. § (3) bekezdése szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor alapján is megadja a tájékoztatást.

(11)³²⁹ A (8)–(10a) bekezdés szerinti adatigénylés alapján az okmánynyilvántartó szerv az adatigénylőnek arról ad tájékoztatást, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány a megadott adatokkal érvényes vagy a megadott adatokkal nincs érvényes személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány.

(12) A (8) bekezdés szerinti adatigénylésről és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatásról az okmánynyilvántartó szerv nyilvántartást nem vezet.

VI. Fejezet

Adatvédelem

30. § (1)³³⁰ A jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a nyilvántartást kezelő szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.

(2)³³¹ Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére

a) a nyilvántartást kezelő szervnél a szerv vezetője,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a kormánymegbízott

adatvédelmi felelőst nevez ki.

31. § (1) A nyilvántartás szervei (6. §) kötelesek adatszolgáltatási nyilvántartást vezetni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;

b) az adatszolgáltatás idejét;

c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját;

d) az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét;

e)³³² a szolgáltatott adatok körének megnevezését.

(3) A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt. Ezt a jogosultságot a 24. §-ban felsorolt szervek részére teljesített adatszolgáltatás tekintetében külön törvény korlátozhatja vagy kizárhatja.

(3a)³³³ A nyilvántartást kezelő szerv a polgárt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti megillető tájékoztatás esetén, ha az a 24/F. § (2) bekezdés alapján történő adattovábbításra vonatkozik, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvénynek a polgár tájékoztatására vonatkozó szabályai szerint jár el azzal, hogy a nyilvántartást kezelő szerv fogalma alatt e törvény szerinti nyilvántartást kezelő szerv szervet kell érteni.

(4) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.

(5)³³⁴ A járási hivatal, valamint a kijelölt kormányhivatal nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmány-nyilvántartások adataihoz hozzáférni.

(6)³³⁵ Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett köztisztviselő természetes személyazonosító adatait;

b) okmány-nyilvántartásonként elkülönítve a hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.

(7)³³⁶ A járási hivatal, valamint a kijelölt kormányhivatal az érintett köztisztviselő nevét, nyilvántartási kód számát és a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat legkésőbb a jogosultság kezdő időpontját megelőző munkanapon közli a nyilvántartást kezelő szervvel.

(8)³³⁷ A nyilvántartás adatait a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 évig kell megőrizni.

32. §³³⁸ A nyilvántartás szerve külföldre rendszeres vagy csoportos adatszolgáltatást csak a miniszter engedélyével végezhet.

33. § (1) A nyilvántartás más nyilvántartásokkal — ha törvény az adatkezelés céljának és az adatok körének pontos meghatározásával másképp nem rendelkezik — nem kapcsolható össze.

(2)³³⁹ Önkormányzati rendelet alapján a helyi nyilvántartás csak a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat adhatja át a képviselő-testület, a polgármester vagy a jegyző hatáskörébe utalt hatósági ügyekhez, illetve hatósági nyilvántartás vezetéséhez.

33/A. §³⁴⁰ A személyes adatoknak a tároló elemben történő tárolását olyan technikai módszer alkalmazásával kell megvalósítani, amely az elérhető legmagasabb szinten biztosítja azt, hogy a tároló elem tartalmához illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

VII. Fejezet

Egyéb rendelkezések

34. §³⁴¹ (1) Az érintett az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében is igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, igényelheti továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadását, valamint a birtokából kikerült személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványa pótlását. A polgár a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány pótlását akkor igényelheti, ha adataiban nem következett be változás. A személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt pótlás esetén az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni azzal, hogy a hatósági igazolvány pótlás esetén a telefonszámot nem tartalmazza.

(2) A 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét – elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül – elektronikus úton is bejelentheti.

(3) A külföldön élő magyar állampolgár – elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül – elektronikus úton is bejelentheti külföldi lakóhelyének változását.

(4) A Kormány rendeletében meghatározott esetekben és feltételekkel a nyilvántartás szerve az eljárást az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatal útján folytatja le.

35. § (1) A nyilvántartásban és annak alapján kiadott iratokban a családi név megelőzi az utónevet.

(2) A nyilvántartásban az idegen írásmódú neveket — az érintett nyilatkozatának figyelembevételével — a magyar ábécé betűinek felhasználásával kell szerepeltetni.

(3) A nyilvántartás működőképességét rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén is biztosítani kell.

36. § (1) A nyilvántartás a nemzeti vagyon része, kialakítása, működtetése és fejlesztése állami feladat, az ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből kell biztosítani.

(2)³⁴² A nyilvántartás működésének költségeit az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv, illetve a helyi önkormányzatok költségvetése tartalmazza.

(3)³⁴³

(4)³⁴⁴ Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (4) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért, a 27/B. § (1) bekezdése és a 27/D. § (2) bekezdése szerinti értesítésért, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljáráshoz nem kapcsolódó egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésért – ha jogszabály másként nem rendelkezik – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5)³⁴⁵ Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (4) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért fizetendő igazgatási díj megfizetése alól mentesség illeti meg a helyi önkormányzatot, a költségvetési szervet, a közjegyzőt, valamint az önálló bírósági végrehajtót, továbbá törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott ügyfajtákban az ügyfelet.

VIII. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

37. § (1) A személyazonosító jel 1996.³⁴⁶ december 31-ig alkalmazható, az ennek helyébe lépő azonosítási módot és annak használatát külön törvény állapítja meg.

(2)³⁴⁷ Az 1996.³⁴⁸ december 31-ig keletkezett kötelezettségek tekintetében a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult az állami és az önkormányzati adóhatóság és a vámhatóság (együttesen: az adóigazgatás szervei), az adó beszedéséhez, a mentességek és a kedvezmények megállapításához, ellenőrzéséhez (ideértve az adó jellegű befizetési kötelezettséget, az illetéket, a vámot és a központi költségvetés terhére folyósított támogatást is).

(3) Az adóigazgatás szervei a (2) bekezdésben meghatározott határidő után, a korábbi kötelezettségek tekintetében az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő elteltéig az egyes adóalanyok konkrét ügyeiben jogosultak a személyazonosító jel használatával a nyilvántartás adatait igényelni, az ezen időpont után keletkezett kötelezettségek vonatkozásában pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosultak.

(4)³⁴⁹ 1996. december 31-ig a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában, ezen időpont után pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult:

a)³⁵⁰ a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott, társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek – a családi állapottal kiegészítve – a járulékfizetéssel, a nyilvántartással, az adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségük teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak (szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történő megállapítása és folyósítása (szolgáltatása), valamint ezeknek ellenőrzése céljából.;

b)³⁵¹ az egészségügyi államigazgatási szerv, valamint az egészségügyi igazgatás szervei az egészségügyi alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással, a közegészségügyi-járványügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatai ellátásához; valamint

c) a munkaügyi igazgatás szervei.

(5) A polgár a (2) és (4) bekezdésben meghatározott időpontig, az ott felsorolt szerveknek, valamint a munkáltatónak és a kifizetőnek a személyi jövedelemadóval, illetőleg a társadalombiztosítással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez a személyazonosító jelét köteles átadni.

(6)³⁵² Az 1996. évi jövedelmek bevallásához az adóigazgatás szervei a bevallás teljesítéséig kérhetik a polgártól a korábbi személyazonosító jelet, valamint az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervek az 1996. évi jövedelmekre vonatkozó, az Art.-ban előírt határidőig teljesítendő adatszolgáltatáshoz használhatják azt.

38. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt vezetett népesség-, lakcím- és személyi igazolvány nyilvántartásokból személyi adatokat szolgáltatni csak az e törvényben meghatározott adattartalommal lehet.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt a népességnyilvántartásba felvett, de időközben Magyarország területéről véglegesen eltávozott polgároknak a 11. § (4) bekezdésének c) pontjában, illetve a 12. § (1) bekezdésében meghatározott határidő eltelte után tárolt adatait — az alapiratok kivételével — e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül törölni kell.

(3) A személyi szám a törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. Ahol más jogszabály ,,személyi számot'' említ azon ,,személyazonosító jelet'', ,,népesség-nyilvántartást'' azon ,,személyi adat- és lakcímnyilvántartást'', ,,állandó bejelentett lakást'' azon ,,lakóhelyet'', ,,ideiglenes lakáscímet'' azon ,,tartózkodási helyet'' és ahol ,,személyi igazolványt'' azon ,,személyazonosító igazolványt'' kell érteni.

(4)³⁵³ A központi szerv vagyonjogi és munkajogi ügyek tekintetében az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jogutódja.

39. §³⁵⁴ (1) A jegyző – az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott központi címregiszter létrehozásának előkészítése céljából – ellenőrzi az illetékességi területén lévő települési címeket.

(2) Az ellenőrzés a 28/A. § (2) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott adatok teljes körűségére, pontosságára és valóságtartalmának ellenőrzésére terjed ki.

(3)³⁵⁵ Az ellenőrzés végrehajtásához szükséges elektronikus adatállományt a nyilvántartást kezelő szerv bocsátja a jegyző rendelkezésére.

(4)³⁵⁶ Az ellenőrzött adatállományt a jegyző legkésőbb 2014. november 15-ig visszajuttatja a nyilvántartást kezelő szervnek.

IX. Fejezet

Záró és hatálybaléptető rendelkezések

40. §³⁵⁷

41. §³⁵⁸

42. §³⁵⁹

43. §³⁶⁰

44. §³⁶¹

45. §³⁶²

46. § (1)³⁶³ E törvény — a (2)—(5) bekezdésben foglaltak kivételével — a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A törvény 31. §-ában szabályozott nyilvántartási kötelezettség a törvény hatálybalépését követő 9. hónap első napján, valamint a 12. §-ban szabályozott archiválási rend a törvény hatálybalépését követő 13. hónap első napján lép hatályba.

(3) A törvény 8. §-ának (2) bekezdése és a 26—28. §-ai 1993. június 1-jén lépnek hatályba.

(4) A törvény 4. §-ának (2) bekezdése és a 9. § (2) bekezdésének f) pontja 1993. november 1-jén lép hatályba.

(5)³⁶⁴

47. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a)³⁶⁵ a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, lakcím-megállapítási és lakcímbejelentési eljárásnak, az értesítési cím bejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes szabályait, a személyazonosító igazolvány adattartalma megjelenítésének, kiadásának, bevonásának, elvételének, birtokban tartásának, nyilvántartásának és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait;³⁶⁶

b)³⁶⁷ a 8/A. § szerinti kijelölt kormányhivatalt.

c) a nyilvántartásból kiadott okiratok, valamint a nyilvántartás adatforrásául szolgáló alapiratok kezelésének szabályait;

d)³⁶⁸ a nyilvántartást kezelő szerv kijelölését;³⁶⁹

e)³⁷⁰ a 29/B. § (4) bekezdése szerinti hatóságot,³⁷¹

f)³⁷² a 29/D. § alapján az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelhető másodlagos kártyák körét,³⁷³

g)³⁷⁴ a 29/C. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szervet, a 29/C. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti szolgáltatót, valamint az e-aláírás funkcióra és az ahhoz kapcsolódó bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat,³⁷⁵

h)³⁷⁶ a 29/J. § (1) bekezdése szerinti, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását vezető szervet,³⁷⁷

i)³⁷⁸ azon eljárásokat és feltételeket, amelyek esetén a nyilvántartás szerve az eljárást az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatal útján folytatja le;

(1a)³⁷⁹ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a nyilvántartás vezetésével összefüggésben feladat- és hatáskört telepítsen a települési önkormányzat jegyzőjére, valamint meghatározza a feladat- és hatáskör ellátásához szükséges, azzal összefüggő szabályokat.

(1b)³⁸⁰ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a települési címek 39. §-ban meghatározott jegyzői ellenőrzési eljárásának részletes szabályait.³⁸¹

(2)³⁸² A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza

a) a nyilvántartás üzemeltetésével és működésével, továbbá a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával, valamint a lakcímnyilvántartással kapcsolatos technikai szabályokat;

b) a nyilvántartási eljárás során használandó iratmintákat;

c)³⁸³ az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetve értesítésért, a lakcímbejelentésről és az értesítési cím bejelentésről történő értesítésért, továbbá a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljáráshoz nem kapcsolódó egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét és megfizetésének részletes szabályait;³⁸⁴

d) az adatvédelmi felelős [30. § (2) bekezdés] feladatát és hatáskörét,

e)³⁸⁵ a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló kitöltetlen biztonsági okmányok nyilvántartásának, azok kezelésének és tárolásának szabályait.³⁸⁶

(3)³⁸⁷

(4)³⁸⁸

(5)³⁸⁹

48. §³⁹⁰ (1)³⁹¹ A nyilvántartás szervei a letelepedett polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosultak igényelni az érintettek

a) természetes személyazonosító és állampolgársági adatait,

b) magyarországi tartózkodási helyének címét,

c) tartózkodási jogosultságát igazoló okmány számát és érvényességi idejét.

(2)³⁹²

(3)³⁹³ A nyilvántartás szervei a bevándorolt polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosultak igényelni az érintettek állampolgársági adatait.

49. §³⁹⁴ A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján – 2011. január 1-je és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépése³⁹⁵ között – honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok adatairól a nyilvántartásba vétel érdekében az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az 1. módosító törvény hatálybalépését követő harminc napon belül értesíti a központi szervet.

50. §³⁹⁶ (1) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 2007/533/IB tanácsi határozat 38–39. és 45–49. cikkének átültetését szolgálja.

(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31–34. cikkének végrehajtását szolgálja.

51. §³⁹⁷ E törvénynek az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 4. § (1) bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.

52. §³⁹⁸ (1) E törvénynek a Módtv1.-ben megállapított 29. § (1) bekezdésében foglalt, az elektronikus úton történő közhiteles azonosításra, a minősített elektronikus aláírás létrehozására vonatkozó rendelkezéseket, a 29. § (2)–(11) bekezdését és a 29/A–29/E. §-t a 2016. január 1-jét megelőzően kiadott személyazonosító igazolványokra nem kell alkalmazni. A 2016. január 1-jét megelőzően kiadott személyazonosító igazolványok érvényességi idejére és tartalmára vonatkozóan a 2015. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2)³⁹⁹

(3) Érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező polgár az állandó személyazonosító igazolvány kiadását adatváltozás hiányában is igényelheti, ha az állandó személyazonosító igazolványát 2016. január 1-jét megelőzően állították ki.

(4)⁴⁰⁰ A 2016. január 1-jén kezelt ideiglenes személyazonosító igazolvány adatlapokat a nyilvántartást kezelő szerv a 2016. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint kezeli.

(5)⁴⁰¹ A 2016. január 1-jén nyilvántartás adattartalmát képező, a személyazonosító igazolvány bevonásának indokaként magyar állampolgár által Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyására vonatkozó adatot a nyilvántartást kezelő szerv a 2016. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint kezeli.

(6) 2016. január 1-jén folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokat követően kiállított állandó személyazonosító igazolványra a Módtv1. szabályait kell alkalmazni.

(7) Érvénytelen a könyv formátumú állandó személyazonosító igazolvány a 29/F. §-ban meghatározott eseteken túl akkor is, ha a könyv formátumú állandó személyazonosító igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel.

(8)⁴⁰² A tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány – amennyiben a polgár kérelmére elektronikus aláírási funkcióval is rendelkezik – a tároló elem biztonságos aláírás-létrehozó eszközként történő tanúsításáig minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás létrehozására alkalmas.

52/A. §⁴⁰³ A nyilvántartást kezelő szerv az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvény által megállapított 29/C. § (5) bekezdése hatálybalépését követő 15 napon belül adatot szolgáltat a 29/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatónak arról a tényről, hogy a polgár a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványt 60 napon belül nem vette át.

52/B. §⁴⁰⁴ Ha a nyilvántartás eljáró szerve az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig a nyilvántartás adott szerve vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

52/C. §⁴⁰⁵ E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 29/E. § (1) és (3a) bekezdését a 2017. január 1-jétől igényelt személyazonosító igazolványokra kell alkalmazni.

52/D. §⁴⁰⁶ E törvénynek az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 29. § (11) bekezdését a 2017. június 1-jétől kiadott ideiglenes személyazonosító igazolványokra kell alkalmazni. A 2017. június 1-jét megelőzően kiadott ideiglenes személyazonosító igazolványok tartalmára vonatkozóan e törvénynek a 2017. május 31-én hatályban volt szabályait kell alkalmazni.

52/E. §⁴⁰⁷ E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését⁴⁰⁸ követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

53. §⁴⁰⁹ (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Melléklet az 1992. évi LXVI. törvény 13. §-ához

A személyazonosító jel képzésének szabályai

1. A személyazonosító jel tizenegy jegyű.

2. A személyazonosító jelet az alábbiak szerint kell képezni:

a) az 1. számjegy az állampolgár állampolgárságát, születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:

_________________________________________

| Születési idő és nem

Állampolgárság | 1899 után | 1900 előtt

| született

| férfi| nő | férfi| nő

_________________________________________

magyar | 1 | 2 | 3 | 4

nem magyar | 5 | 6 | 7 | 8

_________________________________________

b) a 2—7 számjegyek az állampolgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák;

c) a 8—10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;

d) a 11. számjegy az 1—10. számjegyek felhasználásával matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.

3. A személyazonosító jel 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)—c) pontok szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el a személyazonosító jelen belül. (Első számjegy szorozva eggyel, a 2. számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az osztás maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlő. A c) pont szerinti születési sorszámot nem szabad kiadni, ha a tizeneggyel való osztásnál a maradék egyenlő tízzel.

A törvényt az Országgyűlés az 1992. november 3-i ülésnapján fogadta el.

Az Nytv. preambulum szövege a 2011: CCI. törvény 61. § a) pontja szerint módosított szöveg.

Az Nytv. 1. § (1) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴

Az Nytv. 1. § (2) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵

Az Nytv. 1. §-ának (3) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 129. §-ával megállapított, a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. A 46/1995. (VI. 30.) AB határozat a bekezdésből az „– ezen belül a személyazonosító jel –” szövegrészt megsemmisítette.

⁶

Az Nytv. 1. §-ának (4) bekezdése az 1999: LXXII. törvény 8.§-ával megállapított szöveg.

⁷

Az Nytv. 2. § (3)–(4) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 17. § (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸

Az Nytv. 2. §-ának (5) bekezdése az 1996: XX. törvény 43. §-ának a) pontjával megállapított szöveg.

⁹

Az Nytv. 2. § (6) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰

Az Nytv. 3. § (1) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

¹¹

Az Nytv. 4. § (1) bekezdése a 2007: I. törvény 98. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²

Az Nytv. 4. § (1) bekezdés a) pontja 2018: XL. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

¹³

Az Nytv. 4. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 61. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴

Az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontját a 2011: XIV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵

Az Nytv. 4. § (1) bekezdés d) pontját a 2011: XIV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁶

Az Nytv. 4. § (2) bekezdése a 2011: XIV. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷

Az Nytv. 4. § (2a) bekezdését a 2011: XIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCVII. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸

Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés f) pontja a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹

Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés g) pontját a 2013: CCXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁰

Az Nytv. 4. § (2b) bekezdését újonnan a 2015: CXXX. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXXII. törvény 114. § (10) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²¹

Az Nytv. 4. § (2c) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

²²

Az Nytv. 4. § (2d) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 2–3. pontja szerint módosított szöveg.

²³

Az Nytv. 4. §-ának (3) bekezdése a 2003: CXIII. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴

Az Nytv. 4. § (3) bekezdés a) pontja a 2012: CCVII. törvény 51. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵

Az Nytv. 4. § (3) bekezdés b) pontja a 2007: I. törvény 98. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: CCVII. törvény 51. § (1) bekezdés a) pontja, a 2015: CXXX. törvény 2. § (16) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶

Az Nytv. 4. § (3) bekezdés d) pontját a 2012: CCVII. törvény 26. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁷

Az Nytv. 5. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 61. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁸

Az Nytv. 5. §-ának (2) bekezdése a 2003: CXIII. törvény 25. §-ával megállapított és a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 2. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

²⁹

Az Nytv. 5. § (5) bekezdését a 2011: XIV. törvény 13. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCVII. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁰

Az Nytv. 5. § (5a) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.

³¹

Az Nytv. 5. § (8) bekezdését a 2015: CXXX. törvény 2. § (18) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

³²

Az Nytv. 5. § (9) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

³³

Az Nytv. 5. §-ának (10) bekezdése az 1999: LXXII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

³⁴

Az Nytv. 5. §-ának (11)-(12) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 11.§-a iktatta a szövegbe.

³⁵

Az Nytv. 5. § (12) bekezdése a 2013: CCXVIII. törvény 3. § (12) bekezdés a) pontja, a 2015: CXXX. törvény 2. § (17) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁶

Az Nytv. 5. § (13) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁷

Az Nytv. 5. § (14) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁸

Az Nytv. 5. § (15) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁹

Az Nytv. 5. § (16) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁰

Az Nytv. 5. § (17) bekezdését a 2014: XCIII. törvény 2. §-a iktatta be.

⁴¹

Az Nytv. 5. § (18) bekezdését a 2015: CXXX. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴²

Az Nytv. 5. § (19) bekezdését a 2015: CXXX. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴³

Az Nytv. 5. § (20) bekezdését a 2015: CXXX. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁴

Az Nytv. 5. § (21) bekezdését a 2015: CXXX. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁵

Az Nytv. 5. § (22) bekezdését a 2015: CXXX. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁶

Az Nytv. 5. § (23) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁷

Az Nytv. 6. § (1) bekezdése a 2013: CCXVIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított, a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸

Az Nytv. 6. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXLVIII. törvény 45. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: XIV. törvény 3. §-ával megállapított, a 2015: CXXX. törvény 2. § (16) bekezdés b) pontja, a 2016: CXXI. törvény 10. § (29) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁹

Az Nytv. 6. § (3) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 28. §-a iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰

Az Nytv. 6. § (4) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 28. §-a iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 1. és 6. pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹

Az Nytv. 6. § (5) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵²

Az Nytv. 6. § (6) bekezdését a 2017: L. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵³

Az Nytv. 7. §-a a 2012: XCIII. törvény 18. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴

Az Nytv. 7. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵

Az Nytv. 7. § (1) bekezdés k) pontját a 2016: CIV. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁶

Az Nytv. 7. § (2) bekezdése a 2015: CXXX. törvény 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁷

Az Nytv. 7/A. §-át a 2016: CXXI. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be.

⁵⁸

Az Nytv. 7/B. §-át az 1999: LXXII. törvény 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 109. pontja.

⁵⁹

Az Nytv. 8. §-a a 2006: CIX. törvény 5. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰

A Nytv. 8. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶¹

A Nytv. 8. § (2) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶²

Az Nytv. 8/A. §-át a 2016: CIV. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶³

Az Nytv. 9. §-ának (1) bekezdése az 1999: LXXII. törvény 17. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2006: CIX. törvény 8. § b) pontja és 11. § (3) bekezdés b) pontja, a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés g) pontja, a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁴

Az Nytv. 9. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁵

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés d) pontja a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁶

A 9. § (2) bekezdés f) pontja a 2011: LXIX. törvény 4. §-ával megállapított, a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁷

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés g) pont nyitó szövegrésze a 2013: CCXVIII. törvény 3. § (12) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontja a 2017: CXCVII. törvény 21. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés g) pont gb) alpontját a 2015: CXXX. törvény 2. § (18) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: CXXI. törvény 10. § (5) bekezdése iktatta be.

⁷⁰

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés g) pont gc) alpontja a 2012: XXVII. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷¹

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés h) pontja a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

⁷²

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés i) pontját a 2016: CIV. törvény 14. § (3) bekezdése iktatta be.

⁷³

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés j) pontját a 2016: CIV. törvény 14. § (3) bekezdése iktatta be.

⁷⁴

Az Nytv. 9. § (2) bekezdésének m) pontját a 2007: I. törvény 98. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CIV. törvény 14. § (9) bekezdés a) pontja.

⁷⁵

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés n) pontját a 2010: CXXXV. törvény 124. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CIV. törvény 14. § (9) bekezdés a) pontja.

⁷⁶

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés o) pontját a 2011: XIV. törvény 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CIV. törvény 14. § (9) bekezdés a) pontja.

⁷⁷

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés p) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 47. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CIV. törvény 14. § (9) bekezdés a) pontja.

⁷⁸

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés q) pontját a 2012: CCVII. törvény 29. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CIV. törvény 14. § (9) bekezdés a) pontja.

⁷⁹

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés r) pontját a 2012: CCVII. törvény 29. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CIV. törvény 14. § (9) bekezdés a) pontja.

⁸⁰

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés s) pontját a 2012: CCVII. törvény 29. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CIV. törvény 14. § (9) bekezdés a) pontja.

⁸¹

Az Nytv. 9. §-ának (3) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 17. § (6) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.

⁸²

Az Nytv. 9. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: CCXVIII. törvény 3. § (12) bekezdés c) pontja, a 2015: CXXX. törvény 2. § (16) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. [Az Nytv. 9. § (3) bekezdés a) pontjának a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés k) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „lakcímjelentő” szövegrész helyébe a „lakcímbejelentő” szöveg lép, nem vezethető át.]

⁸³

Az Nytv. 9. § (3) bekezdés b) pontja a 2013: CCXVIII. törvény 3. § (12) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴

Az Nytv. 9. § (3) bekezdés c) pontja a 2013: LXXVI. törvény 90. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸⁵

Az Nytv. 9. § (3) bekezdés d) pontja a 2014: XCIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁶

Az Nytv. 9. §-ának (4) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 17. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCVII. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁷

Az Nytv. 9. § (5) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 29. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 21. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁸

Az Nytv. 10. §-át a 2006: CIX. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁹

Az Nytv. 11. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁰

Az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja az 1999: LXXII. törvény 18. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹¹

Az Nytv. 11. § (1) bekezdés k) pontja a 2009: XXIX. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹²

Az Nytv. 11. § (1) bekezdés l) pontját az 1995: XLVIII. törvény 138. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXXIII. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: CXXX. törvény 2. § (16) bekezdés d) és e) pontja, a 2016: CXXI. törvény 10. § (29) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁹³

Az Nytv. 11. § (1) bekezdés m) pontját az 1999: LXXII. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXXII. törvény 114. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁴

Az Nytv. 11. § (1) bekezdés n) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹⁵

Az Nytv. 11. § (1) bekezdés o) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 47. § (3) bekezdése iktatta be.

⁹⁶

Az Nytv. 11. § (1) bekezdés p) pontját a 2012: CCVII. törvény 30. §-a iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 14. § (9) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷

Az Nytv. 11. § (1) bekezdés q) pontját a 2015: CLXXXVIII. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹⁸

Az Nytv. 11. § (2) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 38. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: CXIII. törvény 27. §-a iktatta be, szövege a 2007: I. törvény 98. § (5) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXXIII. törvény 24. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹⁹

Az Nytv. 11. §-ának (3) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 155. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: XXVII. törvény 18. §-a iktatta be.

¹⁰⁰

Az Nytv. 11. §-ának (4)–(5) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 38. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁰¹

Az Nytv. 12. §-a az 1999: LXXII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰²

Az Nytv. 12. § (1) bekezdése a 2012: XXVII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰³

Az Nytv. 12. § (1a) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 31. §-a iktatta be.

¹⁰⁴

Az Nytv. 12. § (2) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁵

Az Nytv. 12. § (3) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 47. § (4) bekezdésével megállapított, a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés m) pontja, a 2017: XXXIII. törvény 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁶

Az Nytv. 12. § (4) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁷

Az Nytv. 12/A. §-át a 2011: XIV. törvény 6. §-a iktatta be.

¹⁰⁸

Az 1996: XX. törvény 44. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰⁹

Az Nytv. 13. §-a a 2008: CXIII. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁰

Az Nytv. 13. § (2) bekezdése a 2011: XIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

¹¹¹

Az Nytv. 13. § (2a) bekezdését a 2011: XIV. törvény 7. §-a iktatta be.

¹¹²

Az Nytv. 13. § (5) bekezdését a 2012: XCIII. törvény 18. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: LXXVI. törvény 90. § (2) bekezdése, a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹³

Az Nytv. 13/A. §-át a 2012: CLXVII. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2016: CXXI. törvény 10. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁴

Az Nytv. 14. § b) pontja a 2014: LXXXIII. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁵

Az Nytv. 14. § c) pontja a 2009: XXI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁶

Az Nytv. 14. § d) pontja a 2012: CCVII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁷

Az Nytv. 14. § e) pontja a 2011: XIV. törvény 13. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹⁸

Az Nytv. 14. § f) pontját újonnan a 2015: CXXX. törvény 2. § (6) bekezdése iktatta be.

¹¹⁹

Az Nytv. 14. § g) pontja a 2014: XCIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁰

Az Nytv. 14. § h) pontja a 2014: XCIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

¹²¹

Az Nytv. 14. § i) pontját a 2010: CXLVIII. törvény 47. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCVII. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.

¹²²

Az Nytv. 14. § k) pontja a 2016: CIV. törvény 14. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²³

Az Nytv. 14. §-ának m) pontját az 1999: LXXII. törvény 38. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXLVIII. törvény 45. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCVII. törvény 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁴

Az Nytv. 14. § m) pont MJ) alpontját a 2015: CXXX. törvény 2. § (7) bekezdése iktatta be.

¹²⁵

Az Nytv. 14. § n) pontját a 2010: CXLVIII. törvény 45. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: XIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁶

Az Nytv. 14. § o) pontját a 2011: XIV. törvény 8. §-a iktatta be.

¹²⁷

Az Nytv. 14. § p) pontját a 2012: CCVII. törvény 32. § (4) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁸

Az Nytv. 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés o) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁹

Az Nytv. 15. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 59. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹³⁰

Az Nytv. 15. § (1) bekezdés b)–c) pontját a 2009: LVI. törvény 61. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹³¹

Az Nytv. 15. § (1) bekezdés h) pontja a 2012: CCVII. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³²

Az Nytv. 15. § (1a) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

¹³³

Az Nytv. 15. § (2) bekezdése a 2015: CXXX. törvény 2. § (8) bekezdésével megállapított, a 2016: CXXI. törvény 10. § (29) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁴

Az Nytv. 15. § (3) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 33. § (4) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁵

Az Nytv. 15. § (4) bekezdését a 2013: CCXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁶

Az Nytv. 16. §-a a 2013: LXXVI. törvény 87. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁷

Az Nytv. 16. § (2) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁸

Az Nytv. 16. § (2a) bekezdését a 2016: CIV. törvény 14. § (5) bekezdése iktatta be.

¹³⁹

Az Nytv. 16. § (3) bekezdését a 2013: CCXVIII. törvény 3. § (4) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁰

Az Nytv. 17. § (2) bekezdés a) pontja a 2012: CCVII. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴¹

Az Nytv. 17. § (2) bekezdés b) pontja a 2012: CCVII. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴²

Az Nytv. 17. § (2) bekezdés d) pontja a 2015: CCXXII. törvény 114. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: XXXIII. törvény 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴³

Az Nytv. 17. § (2) bekezdés e) pontját a 2012: CCVII. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁴

Az Nytv. 17. § (2) bekezdés f) pontját a 2017: XXXIII. törvény 1. §-a iktatta be.

¹⁴⁵

Az Nytv. 17. § (3) bekezdése a 2015: CXXX. törvény 2. § (18) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁶

Az Nytv. 17. § (4) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 10. § (30) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴⁷

A Nytv. 17. §-ának (5) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 20. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CV. törvény 43. § (5) bekezdése.

¹⁴⁸

Az Nytv. 17. §-ának (6) bekezdését a 2000: CXXXII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2012: CLXXXI. törvény 47. § (6) bekezdésével megállapított, a 2013: CCXVIII. törvény 3. § (12) bekezdés b) pontja, a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁹

Az Nytv. 17. §-ának (7) bekezdését a 2004: XV. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2007: XC. törvény 25. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁰

Az Nytv. 17. § (9) bekezdését a 2017: CLXXXVI. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁵¹

Az Nytv. 18. §-a a 2016: CXXVII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵²

Az Nytv. 18/A. §-át a 2012: CCVII. törvény 37. §-a iktatta be.

¹⁵³

Az Nytv. 18/A. § (1) bekezdése a 2016: CXXVII. törvény 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁴

Az Nytv. 18/A. § (3) bekezdése a 2016: CXXVII. törvény 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁵

Az Nytv. 19. §-ának (1) bekezdése az 1995: CXIX. törvény 23. §-a (2) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg.

¹⁵⁶

Az Nytv. 19. §-ának (2)-(3) bekezdését az 1995: CXIX. törvény 23. §-a (2) bekezdésének b) pontja iktatta a szövegbe, s az eredeti (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta.

¹⁵⁷

A Nytv. 19. §-ának (4) bekezdésének d) pontját az 1999: LXXII. törvény 21. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁵⁸

Az Nytv. 19. §-ának (5) bekezdését az 1995: CXIX. törvény 23. §-a (2) bekezdésének c) pontja iktatta a szövegbe.

¹⁵⁹

Az Nytv. 19. §-ának (6) bekezdését az 1995: CXIX. törvény 23. §-a (2) bekezdésének d) pontja iktatta a szövegbe.

¹⁶⁰

Az Nytv. 19/A. §-át a 2012: LX. törvény 1. §-a iktatta be.

¹⁶¹

Az Nytv. 19/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: LXVII. törvény 28. § 1. pontja, záró szövegrésze a 2012: CCVII. törvény 50. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶²

Az Nytv. 19/A. § (3) bekezdése a 2016: LXVII. törvény 28. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶³

Az Nytv. 19/A. § (4) bekezdése a 2016: LXVII. törvény 28. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁴

Az Nytv. 19/B. §-át a 2017: XXXIII. törvény 2. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2018: CXXV. törvény 299. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁶⁵

Az Nytv. 19/C. §-át a 2017: XCIV. törvény 1. §-a iktatta be.

¹⁶⁶

Az Nytv. 19/D. §-át a 2018: CXXI. törvény 4. §-a iktatta be.

¹⁶⁷

Az Nytv. 21. § b) pontja a 2016: CXXI. törvény 10. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶⁸

Az Nytv. 21. § e) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 47. § (13) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: LXVII. törvény 38. §-a iktatta be.

¹⁶⁹

Az Nytv. 21. § g) pontját a 2013: LXXVI. törvény 91. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: LXXII. törvény 2. §-a iktatta be.

¹⁷⁰

Az Nytv. 21. § h) pontját újonnan a 2017: CLXXXVI. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁷¹

Az Nytv. 21. § i) pontját az 1996: XXXVII. törvény 45. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXXVIII. törvény 89. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷²

A Nytv. 21. §-ának h) — helyesen: j) — pontját az 1996: LXVII. törvény 16. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁷³

Az Nytv. 21. §-ának k) pontját a 2002: LXII. törvény 74. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdés b) pontja és 79. § (6) bekezdés l) pontja, a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁴

Az Nytv. 21. § l) pontját újonnan a 2008: CXIII. törvény 11. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁵

A Nytv. 21. § m) pontját a 2009: XXIX. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁶

A Nytv. 21. § n) pontját a 2009: XXIX. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁷

A Nytv. 21. §-ának o) pontját a 2009: LXII. törvény 63. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 59–62. §-át.

¹⁷⁸

Az Nytv. 21. § p) pontját újonnan a 2017: XLIII. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁹

Az Nytv. 21. § q) pontját a 2011: CXCI. törvény 169. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXXI. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁸⁰

Az Nytv. 21. § r) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 47. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 189. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸¹

Az Nytv. 21. § s) pontját a 2012: CCVII. törvény 38. §-a iktatta be.

¹⁸²

Az Nytv. 21. § t) pontját a 2013: CCL. törvény 6. §-a iktatta be.

¹⁸³

Az Nytv. 21. § u) pontját a 2015: XII. törvény 1. §-a iktatta be.

¹⁸⁴

Az Nytv. 21. § v) pontját a 2015: XII. törvény 1. §-a iktatta be.

¹⁸⁵

Az Nytv. 21. § w) pontját a 2015: LXXII. törvény 37. §-a iktatta be.

¹⁸⁶

Az Nytv. 21. § z) pontját a 2015: CV. törvény 108. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁷

Az Nytv. 21. § zs) pontját a 2018: LXXXIX. törvény 11. §-a iktatta be.

¹⁸⁸

Az Nytv. 22. § a) pontja a 2012: CCXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸⁹

Az Nytv. 22. § b) pontja a 2011. CLXXVII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹⁰

A 22. § e) pontját az 1997: CXXXIX. törvény 61. §-ának (11) bekezdése iktatta a szövegbe. Hatályba lép 1998. március 1-jén.

¹⁹¹

Az Nytv. 22. §-ának f) pontját a 2008: LXXIX. törvény 36. §-a iktatta be.

¹⁹²

Az Nytv. 22. § újabb f) pontját a 2008: CXIII. törvény 11. § (4) bekezdése iktatta be, megjelölését g) pontra változtatta a 2011: XIV. törvény 9. §-a, szövege a 2016: CXXI. törvény 10. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹³

Az Nytv. 22. § h) pontját a 2011: XIV. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2016: CXXI. törvény 10. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁴

Az Nytv. 22. § i) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 47. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXXI. törvény 10. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁵

Az Nytv. 22. § j) pontját a 2015: CCXIX. törvény 1. §-a iktatta be.

¹⁹⁶

Az Nytv. 22. § k) pontját a 2016: CXXI. törvény 10. § (9) bekezdése iktatta be.

¹⁹⁷

Az Nytv. 22. § l) pontját a 2017: XLIV. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁹⁸

Az Nytv. 23. §-a a 2015: CCXIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹⁹

Az Nytv. 24. § (1) bekezdése a 2015: CLXXXVIII. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított, a 2016: LXIX. törvény 74. § (1) bekezdése, a 2017: CXCVII. törvény 21. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁰

Az Nytv. 24. § (2) bekezdése a 2014: LXXXIII. törvény 24. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰¹

Az Nytv. 24. § (3) bekezdését a 2017: XXXIII. törvény 3. §-a iktatta be.

²⁰²

Az Nytv. 24/A. §-át az 1996: XX. törvény 43. §-ának k) pontja iktatta a szövegbe.

²⁰³

Az Nytv. 24/A. § (1) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁴

Az Nytv. 24/A. § (4) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁵

A Nytv. 24/B. §-át a 2009: XXIX. törvény 10. § (5) bekezdése iktatta be.

²⁰⁶

Az Nytv. 24/B. § (2) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁷

Az Nytv. 24/C. §-t a 2011: XIV. törvény 10. §-a iktatta be.

²⁰⁸

Az Nytv. 24/D. §-át a 2012: CLXXXI. törvény 47. § (9) bekezdése iktatta be.

²⁰⁹

Az Nytv. 24/E. §-át a 2012: CCVII. törvény 39. §-a iktatta be, szövege a 2015: CCXXII. törvény 114. § (3) bekezdésével megállapított, a 2017: XXXIII. törvény 8. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁰

Az Nytv. 24/F. §-át a 2015: CLXXXVIII. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be.

²¹¹

Az Nytv. 24/F. § (1) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

²¹²

Az Nytv. 24/F. § (2a) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 10. § (10) bekezdése iktatta be.

²¹³

Az Nytv. 24/F. § (3) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁴

Az Nytv. 24/G. §-át a 2017: XXXIII. törvény 4. §-a iktatta be.

²¹⁵

A Nytv. 25. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: XLIX. törvény 12. §-ával megállapított, a 2013: LXXVI. törvény 90. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹⁶

A Nytv. 25. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: XXIX. törvény 10. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁷

A Nytv. 25. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: XXIX. törvény 10. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁸

Az Nytv. 25. § (1) bekezdés e) pontja a 2013: LXXVI. törvény 90. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹⁹

Az Nytv. 25. § (1) bekezdés f) pontja a 2011: XIV. törvény 13. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²²⁰

Az Nytv. 25. §-a (1) bekezdésének g) pontja a 2003: CXIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

²²¹

A 25. § (2)-(3) bekezdését az 1996: XX. törvény 46. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²²²

Az Nytv. 25/A. §-át a 2017: L. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be.

²²³

Az Nytv. 25/B. §-át a 2017: L. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be.

²²⁴

Az Nytv. 26. §-át megelőző alcím a 2012: CCVII. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁵

Az Nytv. 26. §-a a 2012: XCIII. törvény 18. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁶

Az Nytv. 26. § (1) bekezdése a 2016: CXXVII. törvény 11. §-a szerint módosított szöveg.

²²⁷

Az Nytv. 26. § (2) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (11) bekezdésével megállapított, a 2016: CXXVII. törvény 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁸

Az Nytv. 26. § (2a) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 40. § (3) bekezdése iktatta be.

²²⁹

Az Nytv. 26. § (2b) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 40. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.

²³⁰

Az Nytv. 26. § (2c) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 40. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg.

²³¹

Az Nytv. 26. § (2d) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 40. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.

²³²

Az Nytv. 26. § (3) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

²³³

Az Nytv. 26. § (3a) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 10. § (13) bekezdése iktatta be.

²³⁴

Az Nytv. 26. § (4) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 40. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

²³⁵

Az Nytv. 26. § (5) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 40. § (6) bekezdésével megállapított, a 2017: L. törvény 41. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁶

Az Nytv. 26. § (5a) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 40. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXXVII. törvény 10. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁷

Az Nytv. 26. § (5b) bekezdését a 2016: CXXVII. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.

²³⁸

Az Nytv. 26. § (6) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 51. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁹

Az Nytv. 26. § (7) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 51. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁴⁰

Az Nytv. 26. § (8) bekezdése a 2016: CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴¹

Az Nytv. 26. § (9) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 12. §-a iktatta be. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁴²

Az Nytv. 27. § (1) bekezdését a 2012: XCIII. törvény 91. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCVII. törvény 41. §-a iktatta be.

²⁴³

Az Nytv. 27. § (2) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴⁴

Az Nytv. 27. § (3) bekezdése az 1996: XX. törvény 43. § l) pontjával megállapított, a 2005: CLXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdése, a 2012: XCIII. törvény 91. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁵

A Nytv. 27. § (4) bekezdésének a) pontja a 2004: CV. törvény 209. §-ának 1. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁶

Az Nytv. 27. § (4) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 22. §-a szerint módosított szöveg.

²⁴⁷

Az Nytv. 27/A. §-át a 2012: XCIII. törvény 18. § (7) bekezdése iktatta be.

²⁴⁸

Az Nytv. 27/A. § (1) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴⁹

Az Nytv. 27/A. § (3) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 42. §-a iktatta be.

²⁵⁰

Az Nytv. 27/B. §-át a 2012: XCIII. törvény 18. § (7) bekezdése iktatta be.

²⁵¹

Az Nytv. 27/B. § (1) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 51. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵²

Az Nytv. 27/B. § (3) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 43. §-a iktatta be.

²⁵³

Az Nytv. 27/C. §-át a 2012: XCIII. törvény 18. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCVII. törvény 51. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁴

Az Nytv. 27/D. §-át a 2012: CCVII. törvény 44. §-a iktatta be.

²⁵⁵

Az Nytv. 27/D. § (1) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁶

Az Nytv. 27/D. § (2) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁷

Az Nytv. 28 §-a a 2012: CCVII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

²⁵⁸

Az Nytv. 28/A. §-át megelőző alcímet a 2012: XCIII. törvény 18. § (8) bekezdése iktatta be.

²⁵⁹

Az Nytv. 28/A. §-át a 2012: XCIII. törvény 18. § (8) bekezdése iktatta be.

²⁶⁰

Az Nytv. 28/A. § (1) bekezdése a 2014: XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított, a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.

²⁶¹

Az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés f) pontja a 2014: XCIII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶²

Az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés h) pontja a 2012: CCVII. törvény 51. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶³

Az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés i) pontja a 2012: CCVII. törvény 51. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁴

Az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés j) pontja a 2012: CCVII. törvény 51. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁵

Az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés k) pontja a 2012: CCVII. törvény 51. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁶

Az Nytv. 28/A. § (4) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 51. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁷

Az Nytv. 28/A. § (5) bekezdése a 2017: L. törvény 41. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁸

Az Nytv. 28/A. § (6) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 51. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁹

Az Nytv. 28/A. § (7) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCIII. törvény 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷⁰

Az Nytv. 28/A. § (8) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCIII. törvény 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷¹

Az Nytv. 28/A. § (9) bekezdését a 2014: XCIII. törvény 5. § (4) bekezdése iktatta be.

²⁷²

Az Nytv. 27/B. §-át a 2012: XCIII. törvény 18. § (8) bekezdése iktatta be.

²⁷³

Az Nytv. 28/B. § (1) bekezdés a 2012: CCVII. törvény 50. § (2) bekezdés r) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁴

Az Nytv. 28/B. § (2) bekezdése a 2013: CXCVIII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított, a 2016: LXIX. törvény 74. § (1) bekezdése, a 2017: CXCVII. törvény 21. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁵

Az Nytv. 28/B. § (3) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 51. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁶

Az Nytv. 29. §-át megelőző alcím a 2015: CXXX. törvény 2. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷⁷

Az Nytv. 29. §-a a 2015: CXXX. törvény 2. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷⁸

Az Nytv. 29. § (1) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (29) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁹

Az Nytv. 29. § (2) bekezdés h) pontja a 2016: CXXI. törvény 10. § (29) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁰

Az Nytv. 29. § (7) bekezdés d) pontja a 2015: CCXXII. törvény 114. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸¹

Az Nytv. 29. § (7) bekezdés e) pontja a 2015: CCXXII. törvény 114. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸²

Az Nytv. 29. § (7) bekezdés g) pontját a 2016: CXXI. törvény 10. § (17) bekezdése iktatta be.

²⁸³

Az Nytv. 29. § (11) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁴

Az Nytv. 29. § (15) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁵

Az Nytv. 29. § (16) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁶

Az Nytv. 29. § (17) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 10. § (30) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸⁷

Az Nytv. 29. § (18) bekezdését a 2015: CCXXII. törvény 114. § (5) bekezdése iktatta be.

²⁸⁸

Az Nytv. 29/A. §-át a 2012: CLXXXI. törvény 47. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXXX. törvény 2. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁹

Az Nytv. 29/A. § (1) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (19) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁰

Az Nytv. 29/A. § (2) bekezdése a 2015: CCXXII. törvény 114. § (10) bekezdés b) pontja, a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.

²⁹¹

Az Nytv. 29/A. § (4) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 16. pontja, a 2017: L. törvény 41. § c) és d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹²

Az Nytv. 29/A. § (5) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg.

²⁹³

Az Nytv. 29/B. §-át a 2013: CCXVIII. törvény 3. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXXX. törvény 2. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁴

Az Nytv. 29/B. § (1) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁵

Az Nytv. 29/B. § (3a) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 10. § (20) bekezdése iktatta be.

²⁹⁶

Az Nytv. 29/C. §-át a 2015: CXXX. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be.

²⁹⁷

Az Nytv. 29/C. § (1) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁸

Az Nytv. 29/C. § (2) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁹

Az Nytv. 29. § (2) bekezdés a) pontja a 2016: CXXI. törvény 10. § (29) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁰

Az Nytv. 29/C. § (3) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰¹

Az Nytv. 29/C. § (4) bekezdése a 2015: CCXXII. törvény 114. § (10) bekezdés c) pontja, a 2016: CXXI. törvény 10. § (29) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰²

Az Nytv. 29/C. § (5) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (22) bekezdésével megállapított, 10. § (29) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰³

Az Nytv. 29/C. § (8) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁴

Az Nytv. 29/D. §-át a 2015: CXXX. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be.

³⁰⁵

Az Nytv. 29/D. § (3a) bekezdését a 2015: CCXXII. törvény 114. § (7) bekezdése iktatta be.

³⁰⁶

Az Nytv. 29/D. § (7) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁷

Az Nytv. 29/D. § (8) bekezdés b) pontja a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁸

Az Nytv. 29/D. § (8) bekezdés c) pontja a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁹

Az Nytv. 29/E. §-át a 2015: CXXX. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be.

³¹⁰

Az Nytv. 29/E. § (1) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (23) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹¹

Az Nytv. 29/E. § (2) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (23) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹²

Az Nytv. 29/E. § (3) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (23) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹³

Az Nytv. 29/E. § (3a) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 10. § (23) bekezdése iktatta be.

³¹⁴

Az Nytv. 29/F. §-át a 2015: CXXX. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be.

³¹⁵

Az Nytv. 29/F. § (1) bekezdés f) pontja a 2017: CXCVII. törvény 21. § e) pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁶

Az Nytv. 29/F. § (5) bekezdés d) pontját a 2016: CXXI. törvény 10. § (24) bekezdése iktatta be.

³¹⁷

Az Nytv. 29/F. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁸

Az Nytv. 29/G. §-át a 2015: CXXX. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be.

³¹⁹

Az Nytv. 29/G. § (4) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 18. pontja szerint módosított szöveg.

³²⁰

Az Nytv. 29/H. §-át a 2015: CXXX. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

³²¹

Az Nytv. 29/H. § (1) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

³²²

Az Nytv. 29/H. § (2) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

³²³

Az Nytv. 29/H. § (3) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

³²⁴

Az Nytv. 29/I. §-át a 2015: CXXX. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 19. pontja szerint módosított szöveg.

³²⁵

Az Nytv. 29/J. §-át megelőző alcímet a 2015: CXXX. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be.

³²⁶

Az Nytv. 29/J. §-át a 2015: CXXX. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be.

³²⁷

Az Nytv. 29/J. § (6) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 20. pontja szerint módosított szöveg.

³²⁸

Az Nytv. 29/J. § (10a) bekezdését a 2015: CCXXII. törvény 114. § (8) bekezdése iktatta be.

³²⁹

Az Nytv. 29/J. § (11) bekezdése a 2015: CCXXII. törvény 114. § (10) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁰

Az Nytv. 30. § (1) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 149. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdés b) pontja, a 2012: XXVII. törvény 21. § (2) bekezdése, a 2012: XCIII. törvény 18. § (1) bekezdés g) pontja és (2) bekezdés a) pontja, a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

³³¹

Az Nytv. 30. § (2) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

³³²

Az Nytv. 31. § -a (2) bekezdésének e) pontjaaz 1995: XLVIII. törvény 150. §-ával megállapított szöveg.

³³³

Az Nytv. 31. § (3a) bekezdését a 2015: CLXXXVIII. törvény 23. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 21. pontja szerint módosított szöveg.

³³⁴

Az Nytv. 31. § (5) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 25. § iktatta be, szövege a 2012: XCIII. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontja, a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg.

³³⁵

Az Nytv. 31. §-a (6) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 25. § iktatta be a szövegbe.

³³⁶

Az Nytv. 31. § (7) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 25. § iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdés b) pontja, a 2012: XCIII. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontja, a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. és 22. pontja szerint módosított szöveg.

³³⁷

Az Nytv. 31. §-a (8) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 25. § iktatta be a szövegbe.

³³⁸

Az Nytv. 32. §-a a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁹

Az Nytv. 33. § (2) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 18. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁰

Az Nytv. 33/A. §-át a 2015: CXXX. törvény 2. § (12) bekezdése iktatta be.

³⁴¹

Az Nytv. 34. §-át a 2009: LVI. törvény 61. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCVII. törvény 47. §-a iktatta be, szövege a 2016: CXXI. törvény 10. § (25) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴²

Az Nytv. 36. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének j) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁴³

Az Nytv. 36. §-ának (3) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 155. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁴⁴

Az Nytv. 36. § (4) bekezdése a 2014: LXXXIII. törvény 24. § (5) bekezdésével megállapított, a 2016: CXXVII. törvény 10. § e) pontja, a 2017: II. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg.

³⁴⁵

Az Nytv. 36. § (5) bekezdését a 2018: CXXI. törvény 7. §-a iktatta be.

³⁴⁶

Az 1995: CXXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁴⁷

Az Nytv. 37. §-ának (2) bekezdése az 1994: XCI. törvény 27. §-ának (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 84. § (1) bekezdésének d) pontja, a 2008: LXXXI. törvény 220. §-a szerint módosított szöveg.

³⁴⁸

Az 1995: CXXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁴⁹

Az 1995: CXXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁵⁰

Az Nytv. 37. § (4) bekezdésének a) pontja az 1997: CLIII. törvény 55. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 82. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵¹

Az Nytv. 37. §-a (4) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵²

Az Nytv. 37. §-ának (6) bekezdését az 1995: CXXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2003: XCII. törvény 180. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁵³

Az Nytv. 38. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁴

Az Nytv. 39. §-a a 2014: XXXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁵

Az Nytv. 39. § (3) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁶

Az Nytv. 39. § (4) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁷

Az Nytv. 40. §-át a 2004: CXL. törvény 189. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁵⁸

Az Nytv. 41–42. §-át a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 109. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁵⁹

Az Nytv. 41–42. §-át a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 109. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁶⁰

Az Nytv. 43. §-át a 2017: L. törvény 42. §-a hatályn kívül helyezte.

³⁶¹

Az Nytv. 44. §-át a 2017: L. törvény 42. §-a hatályn kívül helyezte.

³⁶²

Az Nytv. 45. §-át az 1994: LXII. törvény 46. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁶³

Az Nytv. 46. §-ának (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 109. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁴

A 46. § (5) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 155. §-ának h) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁶⁵

Az Nytv. 47. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: LXXXIII. törvény 24. § (6) bekezdésével megállapított, a 2015: CCXXII. törvény 114. § (10) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁶

Lásd a 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

³⁶⁷

Az Nytv. 47. § (1) bekezdés b) pontját a 2012: XCIII. törvény 91. § (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: CIV. törvény 14. § (7) bekezdése iktatta be.

³⁶⁸

Az Nytv. 47. §-a (1) bekezdésének d) pontját a 2006: CIX. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁹

Lásd a 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet, a 94/2018. (V. 22.) Korm. rendeletet.

³⁷⁰

Az Nytv. 47. § (1) bekezdés e) pontját a 2015: CXXX. törvény 2. § (13) bekezdése iktatta be.

³⁷¹

Lásd a 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

³⁷²

Az Nytv. 47. § (1) bekezdés f) pontját a 2015: CXXX. törvény 2. § (13) bekezdése iktatta be.

³⁷³

Lásd a 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

³⁷⁴

Az Nytv. 47. § (1) bekezdés g) pontját a 2015: CXXX. törvény 2. § (13) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXXI. törvény 10. § (29) bekezdés e)–f) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷⁵

Lásd a 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

³⁷⁶

Az Nytv. 47. § (1) bekezdés h) pontját a 2015: CXXX. törvény 2. § (13) bekezdése iktatta be.

³⁷⁷

Lásd a 94/2018. (V. 22.) Korm. rendeletet.

³⁷⁸

Az Nytv. 47. § (1) bekezdés i) pontját a 2016: CXXI. törvény 10. § (26) bekezdése iktatta be.

³⁷⁹

Az Nytv. 47. § (1a) bekezdését a 2012: XCIII. törvény 18. § (9) bekezdése iktatta be.

³⁸⁰

Az Nytv. 47. § (1b) bekezdését a 2014: XXXI. törvény 2. §-a iktatta be.

³⁸¹

Lásd a 216/2014. (VIII. 28.) Korm. rendeletet.

³⁸²

Az Nytv. 47. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³⁸³

A Nytv. 47. § (2) bekezdés c) pontja a 2014: LXXXIII. törvény 24. § (7) bekezdésével megállapított, a 2017: II. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg.

³⁸⁴

Lásd a 16/2007. (III. 13.) IRM–MeHVM együttes rendeletet, az 55/2012. (XII. 28.) KIM rendeletet, az 56/2012. (XII. 28.) KIM rendeletet, a 70/2015. (XII. 21.) BM rendeletet.

³⁸⁵

A Nytv. 47. § (2) bekezdésének e) pontját az 1999: LXXII. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CLXXVIII. törvény 3. §-ával megállapított, a 2012: XCIII. törvény 91. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁶

Lásd az 58/1999. (XII. 30.) BM rendeletet.

³⁸⁷

Az Nytv. 47. §-ának (3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁸⁸

Az Nytv. 47. § (4) bekezdését a 2012: XCIII. törvény 91. § (2) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁸⁹

A Nytv. 47. §-ának (5) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 27. §-ának (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CIX. törvény 12. § a) pontja.

³⁹⁰

Az Nytv. 48. §-át a 2003: CXIII. törvény 31. §-a iktatta be.

³⁹¹

Az Nytv. 48. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 23–24. pontja szerint módosított szöveg.

³⁹²

Az Nytv. 48. § (2) bekezdését a 2007: I. törvény 128. § (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁹³

Az Nytv. 48. § (3) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 23–24. pontja szerint módosított szöveg.

³⁹⁴

Az Nytv. 49. §-át a 2011: XIV. törvény 12. §-a iktatta be.

³⁹⁵

A hatálybalépés napja: 2011. március 9.

³⁹⁶

Az Nytv. 50. §-át a 2012: CLXXXI. törvény 47. § (11) bekezdése iktatta be.

³⁹⁷

Az Nytv. 51. §-át a 2015: CXXX. törvény 2. § (14) bekezdése iktatta be.

³⁹⁸

Az Nytv. 52. §-át a 2015: CXXX. törvény 2. § (15) bekezdése iktatta be.

³⁹⁹

Az Nytv. 52. § (2) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 10. § (30) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁰⁰

Az Nytv. 52. § (4) bekezdése a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰¹

Az Nytv. 52. § (5) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 10. § (29) bekezdés g) pontja, a 2016: CIV. törvény 14. § (8) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰²

Az Nytv. 52. § (8) bekezdését a 2015: CCXXII. törvény 114. § (9) bekezdése iktatta be.

⁴⁰³

Az Nytv. 52/A. §-át a 2016: CXXI. törvény 10. § (27) bekezdése iktatta be, szövege e módosító törvény 10. § (29) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁴

Az Nytv. 52/B. §-át a 2016: CXXI. törvény 10. § (28) bekezdése iktatta be.

⁴⁰⁵

Az Nytv. 52/C. §-át a 2016: CXXI. törvény 10. § (28) bekezdése iktatta be.

⁴⁰⁶

Az Nytv. 52/D. §-át a 2017: XXXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰⁷

Az Nytv. 52/E. §-át a 2017: L. törvény 40. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁰⁸

A hatálybalépés időpontja 2017. május 26.

⁴⁰⁹

Az Nytv. 53. §-át a 2015: CXXX. törvény 2. § (15) bekezdése iktatta be.