1992. évi LXVI. törvény

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról¹

2012.01.01.

Az Országgyűlés, az Alaptörvénynek a személyes adatok védelméről szóló rendelkezéseire figyelemmel, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról a következő törvényt alkotja²:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1) E törvény célja, hogy meghatározza a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) működésének törvényes feltételeit.

(2) A nyilvántartás azokat az alapvető személyi és lakcím adatokat tartalmazza, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek.

(3)³ E törvény biztosítja a természetes személy (a továbbiakban: polgár) személyes adataival való önrendelkezési jogának, valamint az egyéb alkotmányos jogok érvényesítéséhez és a közigazgatás hatékonyságának biztosításához szükséges személyazonosító és lakcímadatok használatához füződő közérdek összhangját .

(4)⁴ E törvény a nyilvántartás törvényességét annak célhoz kötöttségével, az adatkezelés feltételeinek és a személyes adatok körének pontos meghatározásával, az adatkezelési jogosultságoknak a nyilvántartás szervei közötti megosztásával, továbbá az adatkezelés időbeni korlátozásával biztosítja.

(5) E törvény garanciális szabályokat állapít meg a nyilvántartásban kezelt adatok védelmére, valamint előírja az adatkezelés és a szolgáltatás ellenőrzésének kötelezettségét.

(6) A személyazonosító jel csak az e törvényben meghatározott korlátozott körben és szabályozott feltételek mellett, valamint az ebben megállapított határidőig használható.

A törvény alapelvei

2. § (1) A polgár — ha törvény másként nem rendelkezik — jogosult megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását. A tilalommal érintett adat a polgár erre irányuló eseti engedélye alapján kiadható. Ez utóbbi eljárás költségei a kérelmezőt terhelik.

(2) A nyilvántartás szervei (6. §), ha törvény másként nem rendelkezik — az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokon kívül — nem ismerhetik meg azon adatkezelők által kezelt adatokat, amelyekhez adatot szolgáltatnak.

(3)–(4)⁵

(5)⁶ A nyilvántartás szervei statisztikai célra – a népszámlálással kapcsolatos feladatok és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú adatkezelése kivételével – csak olyan módon szolgáltathatnak adatot, amellyel a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre.

(6) A nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok teljes körére — ha törvény másként nem rendelkezik — személyi és lakcím adatokat csak a nyilvántartás szervei gyűjthetnek.

A nyilvántartás fogalma és feladatai

3. § (1)⁷ A nyilvántartás olyan, hatósági nyilvántartás, amely a polgároknak az e törvényben meghatározott személyi és lakcím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza.

(2) A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

A törvény hatálya

4. § (1)⁸ A törvény hatálya alá tartoznak:

a)⁹ Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,

b)¹⁰ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják,

c)¹¹ a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok; és

d)¹² – e törvényben meghatározott esetekben – a külföldön élő magyar állampolgárok.

(2)¹³ A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgár adatai az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján hivatalból szerepelnek a nyilvántartásban.

(2a)¹⁴ A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha

a)¹⁵ Magyarország területén kívül élő állampolgár kéri adatai nyilvántartásba való felvételét,

b)¹⁶ Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár kéri meglévő adatai további kezelését, vagy

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez.

(2b)¹⁷ A külföldön élő magyar állampolgárok adatait kérelmükre – az archív adatok kivételével – a nyilvántartásból törölni kell.

(3)¹⁸ E törvény hatálya kiterjed:

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, az adatkezelési és a lakcímbejelentési eljárásra, továbbá

b)¹⁹ a külföldön élő magyar állampolgárok, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra, továbbá

c) a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra.

Értelmező rendelkezések

5. § E törvény alkalmazása során:

(1)²⁰

(2)²¹ A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll.

(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol — lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül — három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).

(5)²²

(6) A személyazonosító jel: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok egyedi azonosítására szolgáló, matematikai módszerrel, e törvény mellékletében leírt módon képzett kódjel.

(7) Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:

a) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése;

b) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak rendszeres vagy eseti közlése.

(8) A személyazonosító igazolvány: olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.

(9) A nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi és lakcím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették.

(10)²³ Archív adatok: azok az adatok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei az aktuális és a történeti adatállománynak, továbbá azok a korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezték.

(11)²⁴ Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló – külön törvényben meghatározott módon képzett – számjegysor.

(12) Okmányazonosító: a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány nyomtatványnak, illetőleg a személyazonosító igazolvány nyomtatványának azonosítására alkalmazott jel.

II. Fejezet

A nyilvántartás szervezete, hatásköri és illetékességi szabályai

6. § (1)²⁵ Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.

(2)²⁶ Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.

7. § (1)²⁷

(2)²⁸ A jegyző

a)²⁹ gondoskodik a település közigazgatási területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, adatváltozásainak, illetve adatjavításainak, valamint a polgár adataiban a település közigazgatási területén bekövetkezett változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről;

b) végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;

c)³⁰ ellátja a lakcímbejelentés tudomásul vételével összefüggő hatósági feladatokat;

d) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

e)³¹ a 14 éven aluli érintett és az érintett egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén – ha nem végzi a 7/A. § szerinti feladatokat – átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

f) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;

g) gondoskodik a személyes adatok védelméről.

(3)³²

7/A. §³³ (1)³⁴ A kormányrendeletben kijelölt – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője a polgármesteri hivatal részeként okmányirodát működtet, amelynek a folyamatos és a szakmai szabályoknak megfelelő működését a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat biztosítja. A jegyző

a) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;

b) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;

c) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.

(2)³⁵ A személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el.

7/B. §³⁶

8. §³⁷ (1)³⁸ A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve

a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;

b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot.

(2)³⁹ A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében.

9. § (1)⁴⁰ A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a központi szerv.

(2)⁴¹ A központi szerv

a) gondoskodik a személyi azonosító képzéséről;

b) kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;

c) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében, e törvény vagy külön jogszabály szerint hatáskörébe tartozó esetben – adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

d) ellátja a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos, külön jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

e) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét;

f)⁴² a miniszter és az e-közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyásával államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével kivéve, ha a miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak alapján más adatfeldolgozó megbízását engedélyezi;

g) a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a 29. § (3) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:

ga) a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltésének megkezdését, az őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vételt,

gb)⁴³ Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását,

gc)⁴⁴ a bevándorlási engedély visszavonását, illetőleg a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését,

gd) a magyar állampolgárság megszűnését,

ge) a tulajdonos halálát;

h) kezeli a központi okmánytárat;

m)⁴⁵ ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – feladatokat;

n)⁴⁶ ellátja az oltalmazottként elismert személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével, valamint a személyazonosító igazolványa és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa első ízben történő kiadásával összefüggő feladatokat;

o)⁴⁷ ellátja a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

(3)⁴⁸ A központi szerv Központi Okmánytárában – adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva – kezeli:

a) a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímbejelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat;

b) a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit, illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;

c) a nyilvántartási eljárásban keletkezett – a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az anyakönyvi bejegyzések alapiratainak kivételével;

d) a területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.

(4)⁴⁹ A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját, továbbá a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját lehet átvezetni.

Az adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül, a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóságok, az ügyészség, valamint az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a névváltoztatási ügyeket intéző szerv, az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv törvényben előírt feladatainak ellátásához, továbbá a 17. § (2) bekezdésének a)–c) pontjai szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni.

10. §⁵⁰

III. Fejezet

A nyilvántartás adatai

11. § (1) A nyilvántartás tartalmazza a polgár

a) nevét;

b)⁵¹ magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága megszűnésének tényét (a továbbiakban: állampolgárság), menekült vagy oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét, illetve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetén a honosítás vagy visszahonosítás tényét;

c) nemét;

d) születési helyét és idejét;

e) anyja nevét;

f)⁵² személyi azonosítóját;

g) elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását);

h) lakcímét;

i) az adatszolgáltatásra vonatkozó, 2. § (1) bekezdés szerinti korlátozást, illetve tilalmat;

j) adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést;

k)⁵³ családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét;

l)⁵⁴ arcképmását és – ha a 14. életévét betöltötte – aláírását, ha személyazonosító igazolványra jogosult;

m)⁵⁵ személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját.

(2)⁵⁶ A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek az (1) bekezdés a)–j) pontja szerinti adatait, aláírását, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.

(3)⁵⁷

(4)–(5)⁵⁸

12. §⁵⁹ (1)⁶⁰ A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült vagy oltalmazott, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozását követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át kell vezetni.

(2) A Központi Okmánytárban a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, illetőleg okiratokat az (1) bekezdés szerinti időpont lejártától számított negyven évig kell megőrizni.

(3) A nyilvántartás történeti állományából, valamint a Központi Okmánytárból – a 9. § (4) bekezdésében tett kivétellel – e törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.

(4) A történeti állományban, továbbá a Központi Okmánytárban tárolt adatokat, okiratokat az e törvényben meghatározott megőrzési idő lejárta után egy éven belül meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell.

12/A. §⁶¹ (1) Ha a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot nem szerez, akkor a nyilvántartásban szereplő adatait a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályvesztéséről küldött értesítést követően a nyilvántartásból törölni kell.

(2) A 12. §-tól eltérően a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok nyilvántartásban szereplő adatai nem kerülnek a történeti állományba, valamint a Központi Okmánytárba, ha magyar állampolgárságot nem szereznek.

A személyi azonosító ⁶²

13. §⁶³ (1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.

(2)⁶⁴ A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár természetes személyazonosító adatait, lakcímét – a (2a) bekezdésben meghatározott eltéréssel –, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén – a törvényes képviselő kérelemére – a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.

(2a)⁶⁵ A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár és a külföldön élő magyar állampolgár esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány azt igazolja, hogy az érintettnek nincs magyarországi lakóhelye.

(3) Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjének (2) bekezdésben meghatározott adatait kizárólag a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a hatósági igazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell.

(4) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.

A nyilvántartás adatforrásai

14. § A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:

a) a polgár lakcímbejelentése;

b)⁶⁶ a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása;

c)⁶⁷ az anyakönyv;

d)⁶⁸ a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv értesítése;

e)⁶⁹ a konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének az értesítése;

f)⁷⁰

g) a területszervezési intézkedést kihirdető jogszabály;

h) a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés (az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartozó területszervezési, közterület-elnevezési és házszámváltozási döntésekről);

i)⁷¹

j) a polgár adatai letiltására vagy helyesbítésére vonatkozó kérelme;

k)⁷² a jegyző, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a központi szerv, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;

l) a külföldön élő magyar állampolgár kérelme;

m)⁷³ az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése

ma) a honosítási vagy visszahonosítási okirat aláírásának időpontjáról, illetve arról a tényről, hogy a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályát vesztette,

mb) a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakcím adatairól, valamint családi állapotáról és neméről,

mc) az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról,

md) a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról, valamint

me) honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban: honosított) okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,

n)⁷⁴ az anyakönyvvezető értesítése

na) a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról, valamint

nb) a honosított okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,

o)⁷⁵ a konzuli tisztviselő értesítése a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról.

15. § (1) A polgár a lakcímbejelentkezés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:

a)⁷⁶ természetes személyazonosító adatait;

b)–c)⁷⁷

d) állampolgárságát;

e) előző lakcímét;

f) új lakcímét;

g) a bejelentés időpontját;

h) a tulajdonos vagy a lakás használatára egyébként jogosult hozzájárulását.

(2)⁷⁸ A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja — és a korábbi személyazonosító (személyi) igazolvánnyal vagy anyakönyvi kivonattal, illetőleg egyéb közokirattal igazolja — a 29. § (3) bekezdésében megjelölt személyi adatait, arcképmását, és a kérelmet saját kezűleg aláírja.

16. §⁷⁹ Az anyakönyvvezető a születési, a házassági, a halotti anyakönyvben, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében rögzített – a 11. § (1) bekezdésében meghatározott – adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

IV. Fejezet

Adatszolgáltatás a nyilvántartásból

17. § (1) A nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között — a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén — adatot szolgáltatnak.

(2) A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:

a) név és lakcím adatok (felvilágosítás a lakcímről);

b)⁸⁰ természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;

c) a b) pontban felsorolt adatok és a személyazonosító jel;

d) a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre.

(3) A nyilvántartás szervei a 11. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott adatokat — a 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel — statisztikai célra felhasználhatják és azokat nyilvánosságra hozhatják.

(4)⁸¹ A központi szerv a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.

(5)⁸²

(6)⁸³ A központi szerv a 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről törvény, illetőleg az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.

(7)⁸⁴ A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosító igazolvány adattartalmának és érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból – közvetlen adathozzáféréssel – adatokat vehet át. Az átvett adatokat a személyazonosítást követően az adatkérőnek haladéktalanul törölnie kell.

18. §⁸⁵ (1)⁸⁶ Egyedi adatszolgáltatás az adatigénylő lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye szerint, illetőleg az érintett polgár ismert lakcíme szerint illetékes jegyzőtől kérelmezhető. A központi szervtől akkor igényelhető az egyedi adatszolgáltatás, ha az a jegyző által – a szükséges technikai feltételek hiányában, vagy egyéb okból – nem, illetőleg csak célszerűtlenül teljesíthető.

(2)⁸⁷ Csoportos adatszolgáltatás a településen, illetőleg az okmányiroda illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes jegyzőtől, a polgárok szélesebb körének adatait érintően a központi szervtől igényelhető.

(3) Adatszolgáltatás helyett a kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és

a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név- és lakcímadataikat a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy

b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.

19. § (1)⁸⁸ A 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatok szolgáltatását bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult kérni:

a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében,

b) tudományos kutatás céljából,

c) közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta, valamint

d) közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) célját szolgáló lista összeállításához.

(2)⁸⁹ Az (1) bekezdés b)–d) pontja alapján adatigénylésre jogosultak az adatokat az alábbi kiválasztási szempontok szerint igényelhetik:

a) tudományos kutatás céljából a törvény 11. §-a (1) bekezdésének a)–e), g–h) és k) pontjaiban meghatározott adatok szerint,

b) közvélemény-kutatás és piackutatás céljából a 11. § (1) bekezdésének c)–d), h) és k) pontja szerint,

c) közvetlen üzletszerzés céljából a 11. § (1) bekezdésének c)–d), h) és k) pontja szerint.

(3) Az (1) bekezdés b)–d) pontja alapján történő adatigénylés esetén a kérelmezőnek az ott meghatározott tevékenység végzésére, illetőleg az adatigénylésre való jogosultságát is megfelelően igazolnia kell.

(4) A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha

a) az adatok kiadását a polgár letiltotta, kivéve, ha az adat kiszolgáltatására eseti engedélyt adott;

b) a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta;

c) a megjelölt cél a kérelmező jogát, illetve jogos érdekét nem érinti, vagy az adattal érintett polgár személyiségi jogát sérti;

d)⁹⁰ az újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően kilencven nap még nem telt el.

(5)⁹¹ Az adatletiltás tényéről tájékoztatni kell a tudományos kutatás, közvélemény-kutatás vagy piackutatás, illetőleg közvetlen üzletszerzés céljából a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 4. §-ának (3) bekezdése alapján adategyeztetést kérő adatigénylőt.

(6)⁹² A nyilvántartás szerve — amennyiben név- és lakcímadatokat a letiltást megelőző hat hónapon belül az (1) bekezdés d) pontja alapján szolgáltatott — köteles az érintett közvetlen üzletszerző szervet az adatletiltásról haladéktalanul értesíteni.

20. § (1) A polgárnak a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatairól — függetlenül attól, hogy élt-e adatai letiltásának jogával — más polgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés vagy viszonosság előírja, vagy ha a kérelmező

a) polgár vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az adatok felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét okirattal igazolja;

b) jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri. Ez esetben is csak legfeljebb annyi adat szolgáltatható, amennyi a felhasználás célját még kielégíti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 21—24. §-ok alapján teljesített adatszolgáltatásra.

21. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:

a) a helyi önkormányzatok szervei törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feladataik ellátásához;

b) a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság az ezzel kapcsolatosan előírt feladatai végrehajtásához;

c) a szabálysértési hatóság a hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárásban a feljelentett vagy tanú (szakértő) személyi adatainak és lakcímének megállapításához;

d) a szociális igazgatás szervei a szociális gondoskodás körében felmerülő, törvényben meghatározott feladataik ellátásához;

e) az útlevélhatóság az útlevél-ügyintézéshez;

f) a gépjárműveket, a forgalmi és vezetői engedélyeket nyilvántartó hatóság a nyilvántartásban szereplő polgárok adatai változásának követéséhez;

g)⁹³ az anyakönyvi és névváltoztatási ügyekben eljáró szerv törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

h)⁹⁴ a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

i)⁹⁵ a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgármester;

j)⁹⁶ az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény 5. §-ában meghatározott bizottság, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, valamint a bíróság a törvényben meghatározott ellenőrzés lefolytatásához;

k)⁹⁷ a nyugdíjfolyósító szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a központi szervtől;

l)⁹⁸ az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a központi szervtől;

m)⁹⁹ a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz a közjegyző,

n)¹⁰⁰ az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz a közjegyző, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő személy házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének és halálának az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában való feltüntetése érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara,

o)¹⁰¹ az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a kártörténeti nyilvántartást kezelő szerv a kártörténeti nyilvántartásban szereplő üzemben tartó személyazonosító adatai nyilvántartásának naprakészen tartásához,

p)¹⁰² a gondnokoltak nyilvántartásában szereplő természetes személyek adatainak egyeztetése céljából az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

q)¹⁰³ a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben.

22. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:

a) az állami ingatlan-nyilvántartás szervei az ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez;

b)¹⁰⁴ a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a katonai igazgatás illetékes területi szervei és a Magyar Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve a hadkötelesek nyilvántartásának vezetéséhez és a háborús veszteség nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez;

c) a rendészeti feladatokat ellátó igazgatási szervek a polgári kézi lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokhoz;

d) az idegenrendészeti szervek a jogszabályban meghatározott idegenrendészeti feladataik ellátásához;

e)¹⁰⁵ a központi menekültügyi szerv a törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

f)¹⁰⁶ a szabálysértési hatóság és a szabálysértési nyilvántartó szerv az eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;

g)¹⁰⁷ az anyakönyvvezető;

h)¹⁰⁸ a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a konzuli érdekvédelmi feladatok ellátásához.

23. §¹⁰⁹ E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:

a)¹¹⁰ a választási szerv a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben, valamint az országgyűlési, a helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviselő, az országos nemzetiségi önkormányzati közgyűlés tagjai és a polgármesterek választásáról szóló törvényekben meghatározott feladatai ellátásához;

b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez;

c) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére adatszolgáltatásra kötelezett szerv, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez.

24. § (1)¹¹¹ A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén –, valamint a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, továbbá az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont] igénylésére jogosultak.

(2)¹¹² A személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban – személyazonosítás céljára – az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetőleg igénylésére.

24/A. §¹¹³ (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve kizárólag az ugyanazon polgárokra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő csoportos adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot képezhet.

(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályát az adatkérő nem határozhatja meg. Az ugyanazon polgárra vonatkozó különféle adatszolgáltatásoknál adatkérőnként eltérő tartalmú kapcsolati kódot kell képezni.

(3) A kapcsolati kód képzése nem lehet azonos a TAJ szám, az adóazonosító jel és a személyazonosító jel képzési módszerével, illetve a kapcsolati kód nem lehet azonos a TAJ számmal, az adóazonosító jellel és a személyazonosító jellel, illetőleg nem származtatható azokból.

(4) A kapcsolati kódot csak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti, azt továbbítani csak az adatszolgáltatás igénylésekor, illetve az adat átadásakor lehet.

(5) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, mind pedig az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.

24/B. §¹¹⁴ (1) Ha az adatszolgáltatással érintett jogintézmény vonatkozásában a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséhez nem állapít meg eltérő jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotot tartalmazó személyes adatra vonatkozó adatszolgáltatást a nyilvántartásból a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs” vagy „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” megjelöléssel kell teljesíteni.

(2) A jegyző – az érintett személy kifejezetten eltérő kérelme hiányában – a nyilvántartás alapján kiadott hatósági bizonyítványban a családi állapotra vonatkozó adatot a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs” vagy „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” megjelöléssel tünteti fel.

(3) A családi állapot igazolására a nyilvántartás alapján kiállított hatósági bizonyítványon kívül más okirat nem követelhető meg.

24/C. §¹¹⁵ A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárról a magyar állampolgársága megszerzéséig a nyilvántartásból – saját nyilvántartott adatról való tájékoztatás kivételével – nem teljesíthető adatszolgáltatás.

V. Fejezet

A nyilvántartási eljárás

25. § (1) Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni:

a) a nyilvántartás (6. §) szerveinek;

b)¹¹⁶ a szülő, illetve hozzátartozó a születés és a haláleset bejelentésekor az egészségügyi intézménynek és az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személynek, illetve az anyakönyvvezetőnek;

c)¹¹⁷ a házasulók a házassági szándékuk bejelentésekor, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők e szándékuk bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek;

d)¹¹⁸ a peres felek a családjogi és házassági bontóperben, a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontására irányuló perben, valamint a holttá nyilvánítással és a halál tényének bírói megállapításával összefüggő ügyekben a bíróságnak, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntetni kívánók a közjegyzőnek;

e) a szülők a gyermek családi jogállása rendezésekor a gyámhatóságnak, a bíróságnak, az anyakönyvvezetőnek, illetve egyéb jogszabály alapján az eljárásban közreműködő szervnek;

f)¹¹⁹ a konzuli tisztviselőnek olyan ügyek intézése során, amelyekben az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult a személyazonosító jelet kérni;

g)¹²⁰ az idegenrendészeti szerveknek a bevándorlással, a letelepedéssel, illetőleg a tartózkodással kapcsolatos ügyintézés során.

(2)–(3)¹²¹

A lakcím bejelentése és nyilvántartása

26. § (1)¹²² A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).

(2)¹²³ Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetve, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.

(3) A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges.

(4)¹²⁴ A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották, továbbá, ha az illetékes települési önkormányzat jegyzője megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

(5)¹²⁵ Ha a 4. § (2a) bekezdés a) és b) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.

(5a)¹²⁶ A magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldön élő magyar állampolgárnak a külföldi lakóhelye megváltozását a központi szervnél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.

(6) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes jegyzőnél jelenti be.

27. § (1)¹²⁷ A tartózkodási hely létesítését, illetve megszűnését a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni.

(2) A polgár tartózkodási helyének megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is bejelentheti.

(3)¹²⁸ A tartózkodási helyet – annak bejelentésétől számított öt éven belül – a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki

a)¹²⁹ sorkatonai vagy tartalékos katonai szolgálat teljesítése, illetve gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén;

b) előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

28. §¹³⁰ (1)¹³¹ Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar vagy – a nyilvántartás hatálya alá tartozó – külföldi állampolgár, vagy hontalan személy lakcím ügyében a lakóhely szerint illetékes jegyző jár el.

(2)¹³² Az (1) bekezdés esetén a magyar állampolgár – külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg – a jegyzőnek nyilatkozik arról, kívánja-e, hogy a nyilvántartás továbbra is tartalmazza adatait.

Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok¹³³

29. § (1)¹³⁴ A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás – nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat – alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, mely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.

(2)¹³⁵ A polgár elektronikus úton is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, ellopását, megsemmisülését és kérheti annak pótlását, amennyiben adataiban nem következett be változás. Ilyen esetben a hatósági igazolványt az – okmányazonosító adat kivételével – a pótlásra kerülő korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni. A felsorolt és a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel. A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem csak személyesen terjeszthető elő.

(3) A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár

a) nevét;

b) születési helyét;

c) születési idejét;

d) állampolgárságát;

e) anyja nevét;

f)¹³⁶ nemét;

g) arcképét;

h)¹³⁷ aláírását, ha a 14. életévét betöltötte;

i)¹³⁸ a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét.

(4)¹³⁹ A polgár személyazonosságát – a személyazonosító igazolványon túl – az érvényes útlevél vagy a kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. A személyazonosítás céljából – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

(5)¹⁴⁰

(6)¹⁴¹ A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.

(7)¹⁴² A polgár köteles igényelni a személyazonosító igazolvány kiadását, amennyiben nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.

(8)¹⁴³ A központi szerv haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja annak a személyazonosító igazolványnak az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, illetve találását bejelentették, és ezt a tényt a központi nyilvántartásba bejegyezték.

(9)¹⁴⁴ A központi szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezeli a (8) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezésével kapcsolatos adatokat.

VI. Fejezet

Adatvédelem

30. § (1)¹⁴⁵ A jegyző, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a rendőrkapitányság vezetője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, valamint a központi szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.

(2)¹⁴⁶ Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére az e-közigazgatásért felelős miniszter a központi szervnél, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél annak vezetője adatvédelmi felelőst nevez ki.

31. § (1) A nyilvántartás szervei (6. §) kötelesek adatszolgáltatási nyilvántartást vezetni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;

b) az adatszolgáltatás idejét;

c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját;

d) az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét;

e)¹⁴⁷ a szolgáltatott adatok körének megnevezését.

(3) A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt. Ezt a jogosultságot a 24. §-ban felsorolt szervek részére teljesített adatszolgáltatás tekintetében külön törvény korlátozhatja vagy kizárhatja.

(4) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.

(5)¹⁴⁸ A jegyző nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmány-nyilvántartások adataihoz hozzáférni.

(6)¹⁴⁹ Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett köztisztviselő természetes személyazonosító adatait;

b) okmány-nyilvántartásonként elkülönítve a hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.

(7)¹⁵⁰ A jegyző az érintett köztisztviselő nevét, nyilvántartási kód számát és a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat legkésőbb a jogosultság kezdő időpontját megelőző munkanapon közli a központi szervvel.

(8)¹⁵¹ A nyilvántartás adatait a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 évig kell megőrizni.

32. §¹⁵² A nyilvántartás szerve külföldre rendszeres vagy csoportos adatszolgáltatást csak a miniszter engedélyével végezhet.

33. § (1) A nyilvántartás más nyilvántartásokkal — ha törvény az adatkezelés céljának és az adatok körének pontos meghatározásával másképp nem rendelkezik — nem kapcsolható össze.

(2) Önkormányzati rendelet alapján a helyi nyilvántartás csak a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat adhatja át a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjének hatáskörébe utalt önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyekhez, illetve hatósági nyilvántartás vezetéséhez.

VII. Fejezet

Egyéb rendelkezések

34. §¹⁵³

35. § (1) A nyilvántartásban és annak alapján kiadott iratokban a családi név megelőzi az utónevet.

(2) A nyilvántartásban az idegen írásmódú neveket — az érintett nyilatkozatának figyelembevételével — a magyar ábécé betűinek felhasználásával kell szerepeltetni.

(3) A nyilvántartás működőképességét rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén is biztosítani kell.

36. § (1) A nyilvántartás a nemzeti vagyon része, kialakítása, működtetése és fejlesztése állami feladat, az ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből kell biztosítani.

(2)¹⁵⁴ A nyilvántartás működésének költségeit az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv, illetve a helyi önkormányzatok költségvetése tartalmazza.

(3)¹⁵⁵

(4)¹⁵⁶ Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért – ha jogszabály másként nem rendelkezik – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

VIII. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

37. § (1) A személyazonosító jel 1996.¹⁵⁷ december 31-ig alkalmazható, az ennek helyébe lépő azonosítási módot és annak használatát külön törvény állapítja meg.

(2)¹⁵⁸ Az 1996.¹⁵⁹ december 31-ig keletkezett kötelezettségek tekintetében a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult az állami és az önkormányzati adóhatóság és a vámhatóság (együttesen: az adóigazgatás szervei), az adó beszedéséhez, a mentességek és a kedvezmények megállapításához, ellenőrzéséhez (ideértve az adó jellegű befizetési kötelezettséget, az illetéket, a vámot és a központi költségvetés terhére folyósított támogatást is).

(3) Az adóigazgatás szervei a (2) bekezdésben meghatározott határidő után, a korábbi kötelezettségek tekintetében az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő elteltéig az egyes adóalanyok konkrét ügyeiben jogosultak a személyazonosító jel használatával a nyilvántartás adatait igényelni, az ezen időpont után keletkezett kötelezettségek vonatkozásában pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosultak.

(4)¹⁶⁰ 1996. december 31-ig a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában, ezen időpont után pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult:

a)¹⁶¹ a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott, társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek – a családi állapottal kiegészítve – a járulékfizetéssel, a nyilvántartással, az adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségük teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak (szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történő megállapítása és folyósítása (szolgáltatása), valamint ezeknek ellenőrzése céljából.;

b)¹⁶² az egészségügyi államigazgatási szerv, valamint az egészségügyi igazgatás szervei az egészségügyi alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással, a közegészségügyi-járványügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatai ellátásához; valamint

c) a munkaügyi igazgatás szervei.

(5) A polgár a (2) és (4) bekezdésben meghatározott időpontig, az ott felsorolt szerveknek, valamint a munkáltatónak és a kifizetőnek a személyi jövedelemadóval, illetőleg a társadalombiztosítással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez a személyazonosító jelét köteles átadni.

(6)¹⁶³ Az 1996. évi jövedelmek bevallásához az adóigazgatás szervei a bevallás teljesítéséig kérhetik a polgártól a korábbi személyazonosító jelet, valamint az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervek az 1996. évi jövedelmekre vonatkozó, az Art.-ban előírt határidőig teljesítendő adatszolgáltatáshoz használhatják azt.

38. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt vezetett népesség-, lakcím- és személyi igazolvány nyilvántartásokból személyi adatokat szolgáltatni csak az e törvényben meghatározott adattartalommal lehet.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt a népességnyilvántartásba felvett, de időközben Magyarország területéről véglegesen eltávozott polgároknak a 11. § (4) bekezdésének c) pontjában, illetve a 12. § (1) bekezdésében meghatározott határidő eltelte után tárolt adatait — az alapiratok kivételével — e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül törölni kell.

(3) A személyi szám a törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. Ahol más jogszabály ,,személyi számot'' említ azon ,,személyazonosító jelet'', ,,népesség-nyilvántartást'' azon ,,személyi adat- és lakcímnyilvántartást'', ,,állandó bejelentett lakást'' azon ,,lakóhelyet'', ,,ideiglenes lakáscímet'' azon ,,tartózkodási helyet'' és ahol ,,személyi igazolványt'' azon ,,személyazonosító igazolványt'' kell érteni.

(4)¹⁶⁴ A központi szerv vagyonjogi és munkajogi ügyek tekintetében az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jogutódja.

39. § (1)¹⁶⁵

(2)¹⁶⁶

(3)–(4)¹⁶⁷

IX. Fejezet

Záró és hatálybaléptető rendelkezések

40. §¹⁶⁸

41–42. §¹⁶⁹

43. § A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A népi kezdeményezést és a népszavazás állampolgári kezdeményezését tartalmazó íveken — az aláírások mellett — fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható nevét és lakcímét, valamint természetes személyazonosító adatait vagy személyazonosító jelét.''

44. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló, módosított 1989. évi XXXIV. törvény (Vjt.) a következő 37/A—37/B. §-okkal egészül ki:

,,37/A. § (1) A választók nyilvántartásának összeállítása céljából, a választás kitűzésétől számított 25 napon belül, a választásban érintett választókerület települési önkormányzata(i) jegyzője részére az a)—c) pontokban megjelölt szervek a választójoggal nem rendelkező személyek (2) bekezdés szerinti adatait kötelesek közölni az alábbiak szerint:

a) a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezésről és annak megszűnéséről az illetékes bíróság, illetve a gyámhatósági feladatokat ellátó jegyző vagy megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője ¹⁷⁰;

b) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt álló személyekről a bűntetteseket nyilvántartó szerv;

c) szabadságvesztés büntetését töltő, valamint a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt álló polgárokról az illetékes büntetésvégrehajtási intézet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentés adattartalma:

a) családi és utónév (nők esetében leánykori és családi utónév is);

b) lakóhely;

c) személyazonosító jel [az (1) bekezdés a) pontja esetén a természetes személyazonosító adatok];

d) a választójog gyakorlásából való kizárás oka, kezdete és megszűnésének várható időpontja;

e) a kizáró okot elrendelő bíróság megnevezése, az ítélet ügyiratszáma, kelte és jogerőre emelkedésének időpontja.

37/B. § A 37/A. § szerinti adatot szolgáltató nyilvántartások bármelyike (egymástól elkülönítetten) és a helyi személyi adat- és lakcímnyilvántartás — a választással, illetve a népszavazással és népi kezdeményezéssel érintett választókerület lakosságát érintően — a választók nyilvántartásának összeállítására előírt időpontban, a választásra jogosultak megállapítása érdekében összekapcsolható. Az összekapcsolást a választás lebonyolítása, illetve az irányadó törvényekben a jogorvoslatra megállapított határidő letelte után meg kell szüntetni. Az összekapcsolás alapján létrehozott nyilvántartásból a személyi adat- és lakcímnyilvántartás nem vehet át adatot.''

45. §¹⁷¹

46. § (1)¹⁷² E törvény — a (2)—(5) bekezdésben foglaltak kivételével — a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A törvény 31. §-ában szabályozott nyilvántartási kötelezettség a törvény hatálybalépését követő 9. hónap első napján, valamint a 12. §-ban szabályozott archiválási rend a törvény hatálybalépését követő 13. hónap első napján lép hatályba.

(3) A törvény 8. §-ának (2) bekezdése és a 26—28. §-ai 1993. június 1-jén lépnek hatályba.

(4) A törvény 4. §-ának (2) bekezdése és a 9. § (2) bekezdésének f) pontja 1993. november 1-jén lép hatályba.

(5)¹⁷³

47. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a)¹⁷⁴ a személyi adat- és lakcímnyilvántartási, lakcímmegállapítási és lakcímbejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes, valamint a személyi igazolvány kiadásának és nyilvántartásának szabályait;¹⁷⁵

b)¹⁷⁶ az okmányirodák illetékességi területét és működésük szabályait;¹⁷⁷

c) a nyilvántartásból kiadott okiratok, valamint a nyilvántartás adatforrásául szolgáló alapiratok kezelésének szabályait;

d)¹⁷⁸ a központi szerv kijelölését.¹⁷⁹

(2)¹⁸⁰ A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza

a) a nyilvántartás üzemeltetésével és működésével, továbbá a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával, valamint a lakcímnyilvántartással kapcsolatos technikai szabályokat;

b) a nyilvántartási eljárás során használandó iratmintákat;

c)¹⁸¹ az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét;¹⁸²

d) az adatvédelmi felelős [30. § (2) bekezdés] feladatát és hatáskörét,

e)¹⁸³ az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit, továbbá a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló kitöltetlen biztonsági okmányok nyilvántartásának, azok kezelésének és tárolásának szabályait.¹⁸⁴

(3)¹⁸⁵

(4)¹⁸⁶ A helyi önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy – a miniszterrel egyeztetve – rendeletben meghatározzák azokat a szervezeteket, amelyek a nyilvántartás részére adatfeldolgozást végezhetnek.

(5)¹⁸⁷

48. §¹⁸⁸ (1)¹⁸⁹ A központi szerv a letelepedett polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek

a) természetes személyazonosító és állampolgársági adatait,

b) magyarországi tartózkodási helyének címét,

c) tartózkodási jogosultságát igazoló okmány számát és érvényességi idejét.

(2)¹⁹⁰

(3)¹⁹¹ A központi szerv a bevándorolt polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek állampolgársági adatait.

49. §¹⁹² A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján – 2011. január 1-je és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépése¹⁹³ között – honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok adatairól a nyilvántartásba vétel érdekében az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az 1. módosító törvény hatálybalépését követő harminc napon belül értesíti a központi szervet.

Melléklet az 1992. évi LXVI. törvény 13. §-ához

A személyazonosító jel képzésének szabályai

1. A személyazonosító jel tizenegy jegyű.

2. A személyazonosító jelet az alábbiak szerint kell képezni:

a) az 1. számjegy az állampolgár állampolgárságát, születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:

_________________________________________

| Születési idő és nem

Állampolgárság | 1899 után | 1900 előtt

| született

| férfi| nő | férfi| nő

_________________________________________

magyar | 1 | 2 | 3 | 4

nem magyar | 5 | 6 | 7 | 8

_________________________________________

b) a 2—7 számjegyek az állampolgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák;

c) a 8—10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;

d) a 11. számjegy az 1—10. számjegyek felhasználásával matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.

3. A személyazonosító jel 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)—c) pontok szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el a személyazonosító jelen belül. (Első számjegy szorozva eggyel, a 2. számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az osztás maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlő. A c) pont szerinti születési sorszámot nem szabad kiadni, ha a tizeneggyel való osztásnál a maradék egyenlő tízzel.

A törvényt az Országgyűlés az 1992. november 3-i ülésnapján fogadta el.

Az Nytv. preambulum szövege a 2011: CCI. törvény 61. § a) pontja szerint módosított szöveg.

Az Nytv. 1. §-ának (3) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 129. §-ával megállapított szöveg. A 46/1995. (VI. 30.) AB határozat a bekezdésből az " — ezen belül a személyazonosító jel — " szövegrészt megsemmisítette.

⁴

Az Nytv. 1. §-ának (4) bekezdése az 1999: LXXII. törvény 8.§-ával megállapított szöveg.

⁵

Az Nytv. 2. § (3)–(4) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 17. § (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶

Az Nytv. 2. §-ának (5) bekezdése az 1996: XX. törvény 43. §-ának a) pontjával megállapított szöveg.

⁷

Az Nytv. 3. §-ának (1) bekezdése az 1999: LXXII. törvény 38. §-ának (3) bekezdésével módosított szöveg.

⁸

Az Nytv. 4. § (1) bekezdése a 2007: I. törvény 98. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹

Az Nytv. 4. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CXXXV. törvény 128. § (4) bekezdése, a 2011: CCI. törvény 61. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰

Az Nytv. 4. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 61. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹

Az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontját a 2011: XIV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.

¹²

Az Nytv. 4. § (1) bekezdés d) pontját a 2011: XIV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.

¹³

Az Nytv. 4. § (2) bekezdése a 2011: XIV. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴

Az Nytv. 4. § (2a) bekezdését a 2011: XIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁵

Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 61. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶

Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 61. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷

Az Nytv. 4. § (2b) bekezdését a 2011: XIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁸

Az Nytv. 4. §-ának (3) bekezdése a 2003: CXIII. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

Az Nytv. 4. § (3) bekezdésének b) pontja a 2007: I. törvény 98. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰

Az Nytv. 5. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 61. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²¹

Az Nytv. 5. §-ának (2) bekezdése a 2003: CXIII. törvény 25. §-ával megállapított és a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 2. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

²²

Az Nytv. 5. § (5) bekezdését a 2011: XIV. törvény 13. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²³

Az Nytv. 5. §-ának (10) bekezdése az 1999: LXXII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

²⁴

Az Nytv. 5. §-ának (11)-(12) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 11.§-a iktatta a szövegbe.

²⁵

Az Nytv. 6. §-ának (1) bekezdése az 1999: LXXII. törvény 12. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja, a 2010: CXXVI. törvény 53. §-a szerint módosított szöveg.

²⁶

Az Nytv. 6. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXLVIII. törvény 45. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: XIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

²⁷

Az Nytv. 7. §-ának (1) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 38. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁸

Az Nytv. 7. §-ának (2) bekezdése az 1999: LXXII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

²⁹

Az Nytv. 7. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰

Az Nytv. 7. §-a (2) bekezdésének c) ponjta a 2006: CIX. törvény 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³¹

Az Nytv. 7. § (2) bekezdés e) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 46. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³²

Az Nytv. 7. § (3) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 47. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³³

Az Nytv. 7/A. §-a az 1999: LXXII. törvény 14.§-ával megállapított szöveg.

³⁴

Az Nytv. 7/A. §-ának (1) bekezdése a 2000: CXXXII. törvény 17.§-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁵

Az Nytv. 7/A. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶

Az Nytv. 7/B. §-át az 1999: LXXII. törvény 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 109. pontja.

³⁷

Az Nytv. 8. §-a a 2006: CIX. törvény 5. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸

A Nytv. 8. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXXVI. törvény 53. §-a szerint módosított szöveg.

³⁹

A Nytv. 8. § (2) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 53. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁰

Az Nytv. 9. §-ának (1) bekezdése az 1999: LXXII. törvény 17. §-ának (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 8. §-ának b) pontja és 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹

Az Nytv. 9. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²

A 9. § (2) bekezdés f) pontja a 2011: LXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁴³

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés g) pont gb) alpontja a 2011: CCI. törvény 61. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés g) pont gc) alpontja a 2010: CXXXV. törvény 128. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁵

Az Nytv. 9. § (2) bekezdésének m) pontját a 2007: I. törvény 98. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁶

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés n) pontját a 2010: CXXXV. törvény 124. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁷

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés o) pontját a 2011: XIV. törvény 4. §-a iktatta be.

⁴⁸

Az Nytv. 9. §-ának (3) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 17. § (6) bekezdése iktatta be, felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁹

Az Nytv. 9. §-ának (4) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 17. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 46. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁰

Az Nytv. 10. §-át a 2006: CIX. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵¹

Az Nytv. 11. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: XIV. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²

Az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja az 1999: LXXII. törvény 18. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³

Az Nytv. 11. § (1) bekezdés k) pontja a 2009: XXIX. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴

Az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének l) pontját az 1995: XLVIII. törvény 138. §-a iktatta be, szövege a 2011: XIV. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁵

Az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének m) pontját az 1999: LXXII. törvény 18. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁶

Az Nytv. 11. §-ának (2) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 38. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: CXIII. törvény 27. §-a iktatta be, szövege a 2007: I. törvény 98. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁷

Az Nytv. 11. §-ának (3) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 155. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁸

Az Nytv. 11. §-ának (4)–(5) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 38. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁹

Az Nytv. 12. §-a az 1999: LXXII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁰

Az Nytv. 12. § (1) bekezdése a 2009: XXI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CXXXV. törvény 128. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Az Nytv. 12. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶¹

Az Nytv. 12/A. §-át a 2011: XIV. törvény 6. §-a iktatta be.

⁶²

Az 1996: XX. törvény 44. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶³

Az Nytv. 13. §-a a 2008: CXIII. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁴

Az Nytv. 13. § (2) bekezdése a 2011: XIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁵

Az Nytv. 13. § (2a) bekezdését a 2011: XIV. törvény 7. §-a iktatta be.

⁶⁶

Az Nytv. 14. § b) pontja a 2008: CXIII. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁷

Az Nytv. 14. § c) pontja a 2009: XXI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁸

Az Nytv. 14. §-ának d) pontja a 2003: CXIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹

Az Nytv. 14. § e) pontja a 2011: XIV. törvény 13. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷⁰

Az Nytv. 14. §-ának f) pontját az 1999: LXXII. törvény 38. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷¹

Az Nytv. 14. § i) pontját a 2010: CXLVIII. törvény 47. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷²

Az Nytv. 14. § k) pontja a 2006: CIX. törvény 5. § (8) bekezdésével megállapított, a 2010: CXXVI. törvény 53. §-a szerint módosított szöveg.

⁷³

Az Nytv. 14. §-ának m) pontját az 1999: LXXII. törvény 38. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXLVIII. törvény 45. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: XIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁴

Az Nytv. 14. § n) pontját a 2010: CXLVIII. törvény 45. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: XIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁵

Az Nytv. 14. § o) pontját a 2011: XIV. törvény 8. §-a iktatta be.

⁷⁶

Az Nytv. 15. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 59. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁷⁷

Az Nytv. 15. § (1) bekezdés b)–c) pontját a 2009: LVI. törvény 61. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁷⁸

Az Nytv. 15. § -a (2) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 143. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁹

A Nytv. 16. §-a a 2009: XXIX. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁰

Az Nytv. 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja az 1999: LXXII. törvény 20. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2009: XXIX. törvény 17. § (4) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 60. és 61. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁸¹

Az Nytv. 17. §-ának (4) bekezdése a 2005: CLXXVIII. törvény 1. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja, a 2009: XXI. törvény 4. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸²

A Nytv. 17. §-ának (5) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 20. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CV. törvény 43. § (5) bekezdése.

⁸³

Az Nytv. 17. §-ának (6) bekezdését a 2000: CXXXII. törvény 2. §-a iktatta be, első mondata a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴

Az Nytv. 17. §-ának (7) bekezdését a 2004: XV. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2007: XC. törvény 25. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁵

Az Nytv. 18. §-a az 1999: LXXII. törvény 21. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁶

Az Nytv. 18. §-a (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 47. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸⁷

Az Nytv. 18. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁸

Az Nytv. 19. §-ának (1) bekezdése az 1995: CXIX. törvény 23. §-a (2) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg.

⁸⁹

Az Nytv. 19. §-ának (2)-(3) bekezdését az 1995: CXIX. törvény 23. §-a (2) bekezdésének b) pontja iktatta a szövegbe, s az eredeti (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta.

⁹⁰

A Nytv. 19. §-ának (4) bekezdésének d) pontját az 1999: LXXII. törvény 21. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁹¹

Az Nytv. 19. §-ának (5) bekezdését az 1995: CXIX. törvény 23. §-a (2) bekezdésének c) pontja iktatta a szövegbe.

⁹²

Az Nytv. 19. §-ának (6) bekezdését az 1995: CXIX. törvény 23. §-a (2) bekezdésének d) pontja iktatta a szövegbe.

⁹³

A Nytv. 21. §-ának g) pontja a 2003: LVI. törvény 5. § (1) bekezdése, a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 16. pontja és a 2008: CXIII. törvény 17. § (5) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁴

Az Nytv. 21. §-ának h) pontját az 1996: XX. törvény 43. §-ának g) pontja iktatta a szövegbe.

⁹⁵

Az Nytv. 21. § i) pontját az 1996: XXXVII. törvény 45. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXXVIII. törvény 89. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁶

A Nytv. 21. §-ának h) — helyesen: j) — pontját az 1996: LXVII. törvény 16. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁹⁷

Az Nytv. 21. §-ának k) pontját a 2002: LXII. törvény 74. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja és 79. § (6) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁸

Az Nytv. 21. § l) pontját újonnan a 2008: CXIII. törvény 11. § (3) bekezdése iktatta be.

⁹⁹

A Nytv. 21. § m) pontját a 2009: XXIX. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁰

A Nytv. 21. § n) pontját a 2009: XXIX. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be.

¹⁰¹

A Nytv. 21. §-ának o) pontját a 2009: LXII. törvény 63. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 59–62. §-át.

¹⁰²

Az Nytv. 21. § p) pontját a 2010: XVIII. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2010: LXXIII. törvény 5. § (2) bekezdése, a 2011: CCI. törvény 61. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰³

Az Nytv. 21. § q) pontját a 2011: CXCI. törvény 169. §-a iktatta be.

¹⁰⁴

Az Nytv. 22. § b) pontja a 2011. CLXXVII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁵

A 22. § e) pontját az 1997: CXXXIX. törvény 61. §-ának (11) bekezdése iktatta a szövegbe. Hatályba lép 1998. március 1-jén.

¹⁰⁶

Az Nytv. 22. §-ának f) pontját a 2008: LXXIX. törvény 36. §-a iktatta be.

¹⁰⁷

Az Nytv. 22. § újabb f) pontját a 2008: CXIII. törvény 11. § (4) bekezdése iktatta be, megjelölését g) pontra változtatta és szövegét megállapította a 2011: XIV. törvény 9. §-a.

¹⁰⁸

Az Nytv. 22. § h) pontját a 2011: XIV. törvény 9. §-a iktatta be.

¹⁰⁹

Az Nytv. 23. §-a az 1996: XX. törvény 43. §-ának i) pontjával megállapított szöveg.

¹¹⁰

Az Nytv. 23. § a) pontja az 1999: LXXII. törvény 22. §-ával megállapított, a 2011: CLXXIX. törvény 188. §-a szerint módosított szöveg.

¹¹¹

Az Nytv. 24. § (1) bekezdése a 2011: CXXVIII. törvény 89. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹²

Az Nytv. 24. §-ának (2) bekezdése a 2000: CXXXII. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.

¹¹³

Az Nytv. 24/A. §-át az 1996: XX. törvény 43. §-ának k) pontja iktatta a szövegbe.

¹¹⁴

A Nytv. 24/B. §-át a 2009: XXIX. törvény 10. § (5) bekezdése iktatta be.

¹¹⁵

Az Nytv. 24/C. §-t a 2011: XIV. törvény 10. §-a iktatta be.

¹¹⁶

A Nytv. 25. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: XLIX. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁷

A Nytv. 25. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: XXIX. törvény 10. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁸

A Nytv. 25. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: XXIX. törvény 10. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁹

Az Nytv. 25. § (1) bekezdés f) pontja a 2011: XIV. törvény 13. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²⁰

Az Nytv. 25. §-a (1) bekezdésének g) pontja a 2003: CXIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

¹²¹

A 25. § (2)-(3) bekezdését az 1996: XX. törvény 46. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹²²

Az Nytv. 26. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 61. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹²³

Az Nytv 26. § (2) bekezdése az 1998: XII. törvény 37. §-ának g) pontjával megállapított, a 2011: XIV. törvény 13. § (1) bekezdése, a 2011: CCI. törvény 61. § b) és d) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁴

Az Nytv. 26. §-ának (4) bekezdése a 2005: CLXXVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁵

Az Nytv. 26. § (5) bekezdése a 2011: XIV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁶

Az Nytv. 26. § (5a) bekezdését a 2011: XIV. törvény 11. §-a iktatta be.

¹²⁷

Az Nytv. 27. § (1) bekezdését a 2010: I. törvény 100. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte [a 2010: CXLVIII. törvény 257. §-a alapján 2012. január 1-jén lép hatályba].

¹²⁸

Az Nytv. 27. § (3) bekezdése az 1996: XX. törvény 43. §-ának l) pontjával megállapított és a 2005: CLXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Az Nytv. 27. § (3) bekezdésében a 2010: I. törvény 100. § (1) bekezdés b) pontja alapján az „a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél” szövegrész hatályát veszti [a 2010: CXLVIII. törvény 257. §-a alapján 2012. január 1-jén lép hatályba].

¹²⁹

A Nytv. 27. § (4) bekezdésének a) pontja a 2004: CV. törvény 209. §-ának 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁰

Az Nytv. 20. §-a az 1998: XII. törvény 37. §-ának h) pontjával megállapított szöveg.

¹³¹

Az Nytv. 28. §-ának (1) bekezdése az 1999: LXXII. törvény 23. §-ával megállapított, a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 16. pontja, a 2011: CCI. törvény 61. § f) pontja szerint módosított szöveg.

¹³²

Az Nytv. 28. §-ának (2) bekezdése az 1998: XII. törvény 37. §-ának h) pontjával megállapított, a 2011: XIV. törvény 13. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³³

Az Nytv. 29. §-a előtti alcím a 2005: LXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁴

Az Nytv. 29. § (1) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 11. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁵

Az Nytv 29. §-ának (2) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 155. §-ának d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: LXXXIII. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be. A (2) bekezdés a 2009: LVI. törvény 60. §-a szerint módosított szöveg.

¹³⁶

Az Nytv. 29. §-a (3) bekezdésének f) pontja az 1999: LXXII. törvény 24. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁷

Az Nytv. 29. § (3) bekezdés h) pontja a 2008: CXIII. törvény 11. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁸

Az Nytv. 29. § (3) bekezdés i) pontja az 1999: LXXII. törvény 24. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁹

Az Nytv. 29. § (4) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 11. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴⁰

Az Nytv. 29. §-a új (5) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 24. §-ának (4) bekezdése iktatta be, s egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta. Az (5) bekezdést a 2004: XV. törvény 6. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁴¹

Az Nytv. 29. §-a eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta az 1999: LXXII. törvény 24. §-ának (4) bekezdése, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 45. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴²

Az Nytv. 29. §-a (7) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 24. §-ának (5) bekezdése iktatta be.

¹⁴³

Az Nytv. 29. § (8) bekezdését a 2007: CV. törvény 35. §-a iktatta be.

¹⁴⁴

Az Nytv. 29. § (9) bekezdését a 2007: CV. törvény 35. §-a iktatta be.

¹⁴⁵

Az Nytv. 30. §-ának (1) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 149. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja, a 2010: CXXVI. törvény 53. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁴⁶

Az Nytv. 30. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CXXVI. törvény 53. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴⁷

Az Nytv. 31. § -a (2) bekezdésének e) pontjaaz 1995: XLVIII. törvény 150. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴⁸

Az Nytv. 31. §-a (5) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 25. § iktatta be a szövegbe.

¹⁴⁹

Az Nytv. 31. §-a (6) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 25. § iktatta be a szövegbe.

¹⁵⁰

Az Nytv. 31. §-a (7) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 25. § iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵¹

Az Nytv. 31. §-a (8) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 25. § iktatta be a szövegbe.

¹⁵²

Az Nytv. 32. §-a a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵³

Az Nytv. 34. §-át a 2009: LVI. törvény 61. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁵⁴

Az Nytv. 36. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének j) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵⁵

Az Nytv. 36. §-ának (3) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 155. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁵⁶

Az Nytv. 36. §-a (4) bekezdése az 1999: LXXII. törvény 26. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének j) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 47. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵⁷

Az 1995: CXXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵⁸

Az Nytv. 37. §-ának (2) bekezdése az 1994: XCI. törvény 27. §-ának (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 84. § (1) bekezdésének d) pontja, a 2008: LXXXI. törvény 220. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁵⁹

Az 1995: CXXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶⁰

Az 1995: CXXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶¹

Az Nytv. 37. § (4) bekezdésének a) pontja az 1997: CLIII. törvény 55. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 82. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶²

Az Nytv. 37. §-a (4) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶³

Az Nytv. 37. §-ának (6) bekezdését az 1995: CXXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2003: XCII. törvény 180. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶⁴

Az Nytv. 38. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁵

A 39. § (1) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 155. §-ának g) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁶⁶

A (2) bekezdést az 1996: XX. törvény 46. §-a (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁶⁷

Az Nytv. 39. § (3)–(4) bekezdését az 1994. évi XCI. törvény 24. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁶⁸

Az Nytv. 40. §-át a 2004: CXL. törvény 189. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁶⁹

Az Nytv. 41–42. §-át a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 109. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷⁰

Az 1994: LXVIII. törvény 62. §-ának (4) bekezdése értelmében, ahol jogszabály köztársasági megbízottat említ, azon a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjét kell érteni.

¹⁷¹

Az Nytv. 45. §-át az 1994: LXII. törvény 46. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷²

Az Nytv. 46. §-ának (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 109. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷³

A 46. § (5) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 155. §-ának h) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷⁴

A 47. § (1) bekezdésének a) pontja az 1999:LXXII. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷⁵

Lásd a 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendeletet, a 242/2007. (IX. 21.) Korm. rendeletet.

¹⁷⁶

A Nytv. 47. §-a (1) bekezdésének b) pontja az 1999: LXXII. törvény 27. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁷

Lásd a 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletet, a 308/2009. (XII. 28.) Korm. rendeletet.

¹⁷⁸

Az Nytv. 47. §-a (1) bekezdésének d) pontját a 2006: CIX. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁹

Lásd a 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

¹⁸⁰

Az Nytv. 47. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸¹

A Nytv. 47. §-a (2) bekezdésének c) pontja az 1999: LXXII. törvény 27. §-ának (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének j) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 47. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸²

Lásd a 16/2007. (III. 13.) IRM–MeHVM együttes rendeletet.

¹⁸³

A Nytv. 47. § (2) bekezdésének e) pontját az 1999: LXXII. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be, szövegét a 2005: CLXXVIII. törvény 3. §-a állapította meg.

¹⁸⁴

Lásd az 58/1999. (XII. 30.) BM rendeletet.

¹⁸⁵

Az Nytv. 47. §-ának (3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸⁶

A Nytv. 47. §-ának (4) bekezdése az 1999: LXXII. törvény 27. §-ának (4) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁷

A Nytv. 47. §-ának (5) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 27. §-ának (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CIX. törvény 12. § a) pontja.

¹⁸⁸

Az Nytv. 48. §-át a 2003: CXIII. törvény 31. §-a iktatta be.

¹⁸⁹

Az Nytv. 48. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁰

Az Nytv. 48. § (2) bekezdését a 2007: I. törvény 128. § (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁹¹

Az Nytv. 48. §-ának (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹²

Az Nytv. 49. §-át a 2011: XIV. törvény 12. §-a iktatta be.

¹⁹³

A hatálybalépés napja: 2011. március 9.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek