1992. évi LXVI. törvény

1. § (1)³ E törvény célja, hogy meghatározza a polgárok személyi- és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) működésének törvényes feltételeit.

(2)⁴ A nyilvántartás azokat az alapvető személyi- és lakcímadatokat tartalmazza, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek.

(3)⁵ E törvény biztosítja a természetes személy (a továbbiakban: polgár) személyes adataival való önrendelkezési jogának, valamint az egyéb alkotmányos jogok érvényesítéséhez és a közigazgatás hatékonyságának biztosításához szükséges személyazonosító- és lakcímadatok használatához fűződő közérdek összhangját.

(4)⁶ E törvény a nyilvántartás törvényességét annak célhoz kötöttségével, az adatkezelés feltételeinek és a személyes adatok körének pontos meghatározásával, az adatkezelési jogosultságoknak a nyilvántartás szervei közötti megosztásával, továbbá az adatkezelés időbeni korlátozásával biztosítja.

(5) E törvény garanciális szabályokat állapít meg a nyilvántartásban kezelt adatok védelmére, valamint előírja az adatkezelés és a szolgáltatás ellenőrzésének kötelezettségét.

(6) A személyazonosító jel csak az e törvényben meghatározott korlátozott körben és szabályozott feltételek mellett, valamint az ebben megállapított határidőig használható.

2. § (1) A polgár — ha törvény másként nem rendelkezik — jogosult megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását. A tilalommal érintett adat a polgár erre irányuló eseti engedélye alapján kiadható. Ez utóbbi eljárás költségei a kérelmezőt terhelik.

(2) A nyilvántartás szervei (6. §), ha törvény másként nem rendelkezik — az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokon kívül — nem ismerhetik meg azon adatkezelők által kezelt adatokat, amelyekhez adatot szolgáltatnak.

(3)–(4)⁷

(5)⁸ A nyilvántartás szervei statisztikai célra – a népszámlálással kapcsolatos feladatok és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú adatkezelése kivételével – csak olyan módon szolgáltathatnak adatot, amellyel a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre.

(6)⁹ A nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok teljes körére — ha törvény másként nem rendelkezik — személyi- és lakcímadatokat csak a nyilvántartás szervei gyűjthetnek.

3. § (1)¹⁰ A nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak az e törvényben meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja.

(2) A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

4. § (1)¹¹ A törvény hatálya alá tartoznak:

(2)¹⁶ A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgár adatai az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján hivatalból szerepelnek a nyilvántartásban.

(2a)¹⁷ A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha

(2b)²¹ A 29/J. § hatálya kiterjed arra a külföldön élő magyar állampolgárra, aki nem szerepel a nyilvántartásban és érvényes magyar útlevéllel rendelkezik.

(2c)²² Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv eljárását követően – ha a nyilvántartásban nem szerepelnek – hivatalból kerülnek a nyilvántartásba

(2d)²³ A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv eljárását követően – ha a nyilvántartásban nem szerepelnek – hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített magyar állampolgár adatai, ha a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezte.

(2e)²⁴ A magánútlevél iránti kérelem előterjesztését követően a kérelmező – ha a nyilvántartásban nem szerepel – személyi- és lakcímadatainak nyilvántartásba vételére irányuló eljárást hivatalból kell megindítani. A nyilvántartásba vételnek kizárólag akkor van helye, ha a kérelmező anyakönyvi eseménye az anyakönyvi nyilvántartásban már szerepel.

(3)²⁵ E törvény hatálya kiterjed:

5. § E törvény alkalmazása során:

(1)²⁹ Szolgáltatásazonosító: az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzített, véletlenszerűen képzett egyedi azonosító karaktersorozat.

(2)³⁰ A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll.

(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol — lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül — három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).

(5)³¹ A polgár értesítési címe: az a cím (címhely, postafiók vagy postai szolgáltató hely), amelyet kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából a lakcímén kívül a polgár bejelentett.

(5a)³² Szállásadó: az a személy, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani.

(6) A személyazonosító jel: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok egyedi azonosítására szolgáló, matematikai módszerrel, e törvény mellékletében leírt módon képzett kódjel.

(7) Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:

(8)³³

(9)³⁴ A nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi, lakcím és értesítési cím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették.

(10)³⁵ Archív adatok: azok az adatok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei az aktuális és a történeti adatállománynak, továbbá azok a korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezték.

(11)³⁶ Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló – külön törvényben meghatározott módon képzett – számjegysor.

(12)³⁷ Okmányazonosító: a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, illetőleg a személyazonosító igazolvány azonosítására alkalmazott jel.

(13)³⁸ A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.

(14)³⁹ A polgár anyja neve: a polgár anyja születési családi és utóneve.

(15)⁴⁰

(16)⁴¹

(17)⁴² Központi címregiszter: az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartás.

(18)⁴³ Elektronikus egyedi azonosító: az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvényben meghatározott, az elsődleges kártya funkcióhoz szükséges elektronikus egyedi azonosító.

(19)⁴⁴ Tároló elem: elektronikus adathordozó egység.

(20)⁴⁵ Ujjnyomat: a kézfej két ujjának sík felületre helyezésekor előállt állapot elektronikus formátumban tárolt képe és annak további leíró adatai.

(21)⁴⁶ Állandó személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel és tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány.

(22)⁴⁷ Ideiglenes személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel rendelkező, az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén kiállított személyazonosító igazolvány.

(23)⁴⁸ Vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám: azon személynek a polgár kérelmére az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzített telefonszáma, akit a polgár a halála vagy egészségi állapotában bekövetkező olyan változás esetén, amikor állapotáról történő tájékoztatásra nem képes, értesíteni kíván.

6. § (1)⁴⁹ Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, a fővárosi és megyei kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv látja el.

(2)⁵⁰ Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a hivatásos konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő), a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. szerv) közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.

(2a)⁵¹ Az anyakönyvvezető közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében, valamint a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott személyek állandó személyazonosító igazolványának kiadásában.

(3)⁵² Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv ellátja a 4. § (2a) bekezdés d) és e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok, valamint a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

(4)⁵³ A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv ellátja a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok, a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

(5)⁵⁴ A konzuli tisztviselő eljár a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyekben.

(6)⁵⁵ A konzuli tisztviselőnél előterjesztett állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárással összefüggésben a közigazgatási per megindítására irányuló keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.

(7)⁵⁶ A jegyző e törvény alapján meghozott döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.

7. §⁵⁷ (1) A járási hivatal

(2)⁶⁰

(3)⁶¹ Az anyakönyvvezető a nyilvántartást kezelő szerv részére továbbítja az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatokat. Nem kerül hivatalból kiállításra az állandó személyazonosító igazolvány titkolt terhesség, a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása, valamint az újszülött egészségi állapotára tekintettel az anya hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozata esetén.

(4)⁶² Az anyakönyvvezető – ha a házasuló érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz – végzi az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezést, jogszabályban meghatározott esetben az ujjnyomat-felvételezést, valamint a nyilvántartást kezelő szerv részére továbbítja a Magyarországon házasságot kötött magyar állampolgár hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványa kiállításához szükséges adatokat.

7/A. §⁶³ A konzuli tisztviselő

8. §⁶⁵ (1)⁶⁶ A fővárosi és megyei kormányhivatal

(2)⁶⁷ A fővárosi és megyei kormányhivatal a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében.

8/A. §⁶⁸ A Kormány rendeletében kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)

9. § (1)⁷⁶ A nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartást kezelő szerv.

(2)⁷⁷ A nyilvántartást kezelő szerv

(3)⁹⁶ A nyilvántartást kezelő szerv a Központi Okmánytárban – adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva – kezeli:

(4)⁹⁸ A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját, továbbá a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját lehet átvezetni.

(5)⁹⁹ A (4) bekezdés szerinti adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, valamint állampolgársági ügyekért felelős miniszter, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a névváltoztatási ügyeket intéző szerv, a hagyatéki ügyeket intéző szerv és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv részére, törvényben előírt feladatainak ellátásához, továbbá a 17. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni.

11. § (1) A nyilvántartás tartalmazza a polgár

(2)¹¹¹ A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek az (1) bekezdés a)–j) és l) pontja szerinti adatait, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.

(3)¹¹² Ha a menekült vagy oltalmazott jogállású személy letelepedett jogállást szerez, a nyilvántartás mind a menekült, illetve oltalmazott, mind a letelepedett jogállását tartalmazza.

(4)¹¹³ A nyilvántartás – a polgár írásbeli hozzájárulása esetén – tartalmazza a polgár ujjnyomatát az állandó személyazonosító igazolvány pótlása céljából.

(5)¹¹⁴ A polgár hozzájárulásának írásbeli visszavonása és a (4) bekezdésben meghatározott cél megszűnése esetén – a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvényességi idejének lejárta vagy érvénytelensége esetén – az ujjnyomatot haladéktalanul törölni kell.

12. §¹¹⁵ (1)¹¹⁶ A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült vagy oltalmazott, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. Ha az érintett személy a menekült vagy oltalmazott jogállás mellett letelepedett jogállást is szerzett, a 15 évet a később megszűnt jogállás megszűnésének időpontjától kell számítani. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozását követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át kell vezetni.

(1a)¹¹⁷ A nyilvántartás történeti állományában tárolt adatok az (1) bekezdés szerinti időpont lejártával átkerülnek a nyilvántartás archív állományába 40 évig történő őrzésre. Ezen az adatállományon az érintett magyar állampolgársága megszűnésének tényén és időpontján kívül más adatváltozás nem vezethető át.

(2)¹¹⁸ A Központi Okmánytárban a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, illetőleg okiratokat az (1) bekezdés szerinti időpont lejártától számított ötven évig kell megőrizni.

(3)¹¹⁹ A nyilvántartás történeti és archív állományából, valamint a Központi Okmánytárból – a 9. § (5) bekezdésében tett kivétellel, illetve a 9. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok kivételével – e törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.

(4)¹²⁰ A nyilvántartás történeti és archív állományában, továbbá a Központi Okmánytárban tárolt adatokat, okiratokat az e törvényben meghatározott megőrzési idő lejárta után egy éven belül meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell.

12/A. §¹²¹ (1) Ha a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot nem szerez, akkor a nyilvántartásban szereplő adatait a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályvesztéséről küldött értesítést követően a nyilvántartásból törölni kell.

(2) A 12. §-tól eltérően a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok nyilvántartásban szereplő adatai nem kerülnek a történeti állományba, valamint a Központi Okmánytárba, ha magyar állampolgárságot nem szereznek.

13. §¹²³ (1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.

(2)¹²⁴ A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár természetes személyazonosító adatait, lakcímét – a (2a) bekezdésben meghatározott eltéréssel –, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén – a törvényes képviselő kérelemére – a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.

(2a)¹²⁵ A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár és a külföldön élő magyar állampolgár esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány azt igazolja, hogy az érintettnek nincs magyarországi lakóhelye.

(3) Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjének (2) bekezdésben meghatározott adatait kizárólag a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a hatósági igazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell.

(4) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.

(5)¹²⁶ A polgár személyi azonosítójának megváltozásáról a nyilvántartást kezelő szerv az anyakönyvbe történő bejegyzés céljából értesíti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartási rendszer adatkezelőjét.

13/A. §¹²⁷ A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén a címváltozásnak megfelelő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt a címváltozás szerinti lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal hivatalból állítja ki és kézbesíti a polgár részére.

14. § A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:

15. § (1)¹⁴⁶ A polgár a lakcímbejelentés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:

(1a)¹⁵⁰ A polgár a 26. § (2a) vagy (2b) bekezdése szerinti lakcímbejelentés során a következő adatokat közli az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervvel:

(1b)¹⁵¹ A nyilvántartással összefüggő eljárásban informatikai rendszer igénybevételével előállított lakcímbejelentés iránti kérelem – jogszabályban meghatározott adatokon kívül – tartalmazza az eljáró polgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának adatait és cselekvőképessége tényét az eljárás lefolytatása céljából.

(2)¹⁵² A polgár a személyazonosító igazolvány, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja – és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja – a 29. § (2) bekezdés a)–g) pontjában megjelölt adatait, és – ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan – saját kezű aláírását. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan, a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel. A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor – a 29. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével –rendelkezésre bocsátja az ujjnyomatát is.

(3)¹⁵³

(4)¹⁵⁴ A külföldön élő magyar állampolgár külföldi lakóhely változásának bejelentése során a következő adatokat közli a kijelölt kormányhivatallal:

16. §¹⁵⁵ (1)¹⁵⁶ Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett személyek 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatait az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás adatkezelője, illetve az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy a bejegyzést követően átvezeti a nyilvántartáson.

(1a)¹⁵⁷ Az elektronikus anyakönyv tájékoztatása alapján a nyilvántartást kezelő szerv az újszülött intézetben történt születése tényét továbbítja az állami adó- és vámhatóságnak, a kincstárnak jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából.

(2)¹⁵⁸ A 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az anyakönyvben rögzített – a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhely – adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

(2a)¹⁵⁹ A 4. § (2d) bekezdése szerinti Magyarországon élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az anyakönyvben rögzített – a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a lakóhelyre vonatkozó – adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

(3)¹⁶⁰ A 4. § (2a) bekezdés g) pontja szerinti, külföldön élő magyar állampolgár esetében az anyakönyvvezető az anyakönyvben rögzített – a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhelyre vonatkozó – adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

17. § (1) A nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között — a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén — adatot szolgáltatnak.

(2) A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:

(3)¹⁶⁷ A nyilvántartás szervei a 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat — a 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel — statisztikai célra felhasználhatják és azokat nyilvánosságra hozhatják.

(4)¹⁶⁸

(5)¹⁶⁹

(6)¹⁷⁰ A nyilvántartást kezelő szerv a 29. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről, valamint a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokról törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.

(7)¹⁷¹ A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosító igazolvány adattartalmának és érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése céljából a nyilvántartásból – közvetlen adathozzáféréssel – adatokat vehet át. Az átvett adatokat a személyazonosítást követően az adatkérőnek haladéktalanul törölnie kell.

(8) A nyilvántartás szervei a külön törvényben meghatározott esetekben és megkereső szervek javára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint adatot szolgáltatnak a polgár azonosítása, a megkereső szervek általi azonosítás, a megkereső szervek által kezelhető azonosító kódok lekérdezése érdekében.

(9)¹⁷² A Kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartás szervei részére a felsőoktatási információs rendszerben foglalt, a polgár azonosításához szükséges, valamint a felsőoktatási intézmények által a felsőfokú tanulmányok lezárását követően kiadott oklevelekkel, valamint az odaítélt doktori fokozatokkal kapcsolatos, a doktori cím használatára való jogosultság ellenőrzéséhez szükséges adatok tekintetében.

18. §¹⁷³ (1)¹⁷⁴ Egyedi adatszolgáltatás bármely járási hivatalnál és a kijelölt kormányhivatalnál kérelmezhető. A járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal az egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmet átteszi a nyilvántartást kezelő szervnek, ha az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok nem állnak a rendelkezésére.

(2) A nyilvántartást kezelő szerv engedélyezi az adatigénylő részére a rendszeres vagy közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást.

(3) Csoportos adatszolgáltatás a járási hivatal illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes járási hivataltól, egy járási hivatal illetékességi területét meghaladó polgárok adatairól a nyilvántartást kezelő szervtől igényelhető.

(4)¹⁷⁵ Adatszolgáltatás helyett a kérelmező bármely járási hivatalnál és a kijelölt kormányhivatalnál igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a járási hivatal vagy a kijelölt kormányhivatal az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és

(5)¹⁷⁷ A nyilvántartást kezelő szerv, a kijelölt kormányhivatal és bármely járási hivatal a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Az adatszolgáltatás elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is igényelhető.

18/A. §¹⁷⁸ (1)¹⁷⁹ A járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal azon személy vagy szervezet részére, amelynek jogszabályban meghatározott hivatalos eljárásában törvény rendelkezése alapján a magyar állampolgárság igazolása szükséges, kérelemre a magyar állampolgárság tényéről a nyilvántartás adatai alapján adatot szolgáltat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adatszolgáltatást igénylő az egyedi adatszolgáltatás igénylésekor azt, hogy eljárásában a magyar állampolgárság igazolása szükséges, az eljárását szabályozó törvényi rendelkezésre hivatkozással igazolja.

(3)¹⁸⁰ A járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelemben közölt természetes személyazonosító adatoknak megfelelő polgárról végez egyedi adatszolgáltatást.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben csoportos adatszolgáltatás nem teljesíthető.

19. § (1)¹⁸¹ A 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatok szolgáltatását bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult kérni:

(2)¹⁸³ Az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján adatigénylésre jogosultak az adatokat az alábbi kiválasztási szempontok szerint igényelhetik:

(3)¹⁸⁵ Az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján történő adatigénylés esetén a kérelmezőnek az ott meghatározott tevékenység végzésére, illetőleg az adatigénylésre való jogosultságát is megfelelően igazolnia kell.

(4) A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha

(5)¹⁸⁷

(6)¹⁸⁸

19/A. §¹⁸⁹ (1)¹⁹⁰ A Kormány által meghatározott ügyekben az általános politikai koordinációért felelős miniszter

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem teljesítését meg kell tagadni a 19. § (4) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti esetben.

(3)¹⁹¹ Az általános politikai koordinációért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott célból átvett adatokat – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az átvételtől számított kilencven napig kezelheti.

(4)¹⁹² Az általános politikai koordinációért felelős miniszternek az (1) bekezdésen alapuló adatkezelésére a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 5. és 6. §-ában, valamint 13–15. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmaznia kell.

19/B. §¹⁹³ A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyban a foglalkoztató szerv

19/C. §¹⁹⁴ A nyilvántartást kezelő szerv az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: ÁBTL Tv.) szerinti érintett elhalálozásának időpontjáról adatot szolgáltat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára számára az ÁBTL Tv. 4. § (2) bekezdésében és 5. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott védelmi idők leteltének megállapíthatósága céljából.

19/D. §¹⁹⁵ A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben

19/E. §¹⁹⁶ (1) A nyilvántartást kezelő szervtől a polgár lakcímadata érvényességének tényéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül kizárólag elektronikus úton egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével

(3) Az adatigénylőnek a kérelemben az érintett polgár természetes személyazonosító adatait, valamint a lakcím adattartalmának valamennyi elemét hiánytalanul fel kell tüntetnie.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatigénylés alapján a nyilvántartást kezelő szerv az adatigénylőnek arról ad tájékoztatást, hogy a lakcímadat a megadott adatokkal érvényes vagy a megadott adatokkal a nyilvántartásban nincs érvényes lakcím.

19/F. §¹⁹⁷ (1) A nyilvántartást kezelő szervtől a polgár elhalálozásának tényéről, helyéről és idejéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására kizárólag elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével

(3) Az adatigénylőnek a kérelemben az érintett polgár természetes személyazonosító adatait kell feltüntetnie.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatigénylés alapján a nyilvántartást kezelő szerv az adatigénylőnek a 17. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adatokról ad tájékoztatást.

19/G. §¹⁹⁸ Az Országgyűlés Hivatala kapcsolattartás és megemlékezés szervezése céljából a nyilvántartást kezelő szervtől kérheti az általa nyilvántartott országgyűlési képviselő, volt országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, volt nemzetiségi szószóló személyes adatai felhasználásával az országgyűlési képviselő, volt országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, volt nemzetiségi szószóló 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatát, valamint elhalálozása idejének adatát.

20. § (1) A polgárnak a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatairól — függetlenül attól, hogy élt-e adatai letiltásának jogával — más polgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés vagy viszonosság előírja, vagy ha a kérelmező

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 21—24. §-ok alapján teljesített adatszolgáltatásra.

21. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:

21/A. §²²⁶ Az e törvény felhatalmazása alapján – a 21. §-ban meghatározottak mellett – a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat jogosult igényelni az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való – az elhalálozáson kívüli – kikerülés oka, helye és ideje adatok kivételével a vasúti közlekedési hatóság az elektronikus vasúti személyi és szervezeti nyilvántartás vezetése céljából.

21/B. §²²⁷ E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:

22. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:

23. §²⁴¹ E törvény felhatalmazása alapján a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a 17. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosult

23/B. §²⁴² A 11. § (4) bekezdése szerint kezelt ujjnyomatot kizárólag a nyilvántartást kezelő szerv jogosult igényelni az állandó személyazonosító igazolvány pótlása céljából.

23/C. §²⁴³ A 15. § (1b) bekezdésében meghatározott adatokat a nyilvántartás szervei megismerhetik, valamint azokat a nyilvántartást kezelő szervtől igényelhetik a 24. §-ban meghatározott szervek.

24. § (1)²⁴⁴ A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén – a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása céljából, a rendőrség bűnüldözési tevékenysége ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az Országgyűlési Őrség, a rendőrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához, a büntetőeljárásban, a polgári peres és nemperes eljárásban, a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban, valamint a hatósági eljárásban eljáró igazságügyi szakértő a tevékenységére vonatkozó törvény előírásai alapján végzett feladatai ellátásához, valamint a nyilvántartást kezelő szerv által megbízott megszemélyesítést végző szervezet az állandó személyazonosító igazolvány és a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott hivatalból kiadásra kerülő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány megszemélyesítéséhez, kiállításához és a jogszabályban meghatározott adatok kezeléséhez e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)–h), l), m) és p) pont], a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának az ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)–h), l), m), n) és p) pont], valamint az elítélt kapcsolattartója személyazonosságának az ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a), d), e) és h) pont] igénylésére jogosultak.

(2)²⁴⁵ A személyazonosság igazolására alkalmas hatóságiigazolvány-kiadási eljárásban – személyazonosítás és személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon történő feltüntetés céljából – az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetve igénylésére.

(2a)²⁴⁶ A közúti közlekedési nyilvántartó szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély automatikus hivatalbóli kiállítása érdekében, a vezetőiengedély-kiállítás feltételeinek előzetes ellenőrzése céljából jogosult igényelni a nyilvántartást kezelő szervtől az automatikus hivatalbóli vezetői engedély megszemélyesítésére alkalmas arcképmás- és aláírás adat rendelkezésre állásának tényét.

(3)²⁴⁷ A körözési nyilvántartó szerv a személyazonosító igazolvány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítését megelőző ellenőrzése céljából jogosult átvenni a polgár 11. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti adatait, valamint a polgár személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját.

24/A. §²⁴⁸ (1)²⁴⁹ A nyilvántartás szerve kizárólag az ugyanazon polgárokra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő csoportos adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot képezhet.

(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályát az adatkérő nem határozhatja meg. Az ugyanazon polgárra vonatkozó különféle adatszolgáltatásoknál adatkérőnként eltérő tartalmú kapcsolati kódot kell képezni.

(3) A kapcsolati kód képzése nem lehet azonos a TAJ szám, az adóazonosító jel és a személyazonosító jel képzési módszerével, illetve a kapcsolati kód nem lehet azonos a TAJ számmal, az adóazonosító jellel és a személyazonosító jellel, illetőleg nem származtatható azokból.

(4)²⁵⁰ A kapcsolati kódot csak a nyilvántartás szerve, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti, azt továbbítani csak az adatszolgáltatás igénylésekor, illetve az adat átadásakor lehet.

(5) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, mind pedig az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.

24/B. §²⁵¹ (1)²⁵² Ha az adatszolgáltatással érintett jogintézmény vonatkozásában a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséhez nem állapít meg eltérő jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotot tartalmazó személyes adatra vonatkozó adatszolgáltatást a nyilvántartásból a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs”, „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” vagy „házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” megjelöléssel kell teljesíteni.

(2)²⁵³ A járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal – az érintett személy kifejezetten eltérő kérelme hiányában – a nyilvántartás alapján kiadott hatósági bizonyítványban a családi állapotra vonatkozó adatot a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs”, „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” vagy „házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” megjelöléssel tünteti fel.

(3) A családi állapot igazolására a nyilvántartás alapján kiállított hatósági bizonyítványon kívül más okirat nem követelhető meg.

24/C. §²⁵⁴ A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárról a magyar állampolgársága megszerzéséig a nyilvántartásból – az érintett személyes adataihoz való hozzáférési joga gyakorlásának célja kivételével – nem teljesíthető adatszolgáltatás.

24/D. §²⁵⁵ A polgárnak a 11. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatairól adatszolgáltatás a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseivel összhangban teljesíthető.

24/E. §²⁵⁶ (1) Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 18. § (5) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni, az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye, valamint az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója kivételével.

(2)²⁵⁷ Az anyakönyvvezető a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő, érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tevő magyar állampolgárok részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei teljesítése céljából a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat jogosult igényelni.

24/F. §²⁵⁸ (1)²⁵⁹ A nyilvántartást kezelő szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a polgár arcképmását, valamint a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adatot és az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott metaadatot átadja.

(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek – az e törvényben meghatározott feltételekkel – a 11. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetnek adatot a nyilvántartásból.

(2a)²⁶⁰ Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott arcképelemző tevékenység igénybevételére jogosult szervek, valamint az automatizált összehasonlítás igénybevételére jogosult szervek a személyazonosság ellenőrzése céljából a polgár természetes személyazonosító adatai közlésével a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adatot igényelhetik a nyilvántartásból.

(3)²⁶¹ A nyilvántartást kezelő szerv – a 11. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adat alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a polgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint a polgár nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról.

24/G. §²⁶² A nyilvántartást kezelő szerv a körözési nyilvántartási rendszer részére – az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából – a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a polgár arcképmását átadja.

24/H. §²⁶³ (1) A nyilvántartást kezelő szerv az egészségbiztosítási szerv és az állami adó- és vámhatóság részére, illetve – amennyiben kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tettek – az útiokmány-nyilvántartás, és a közúti közlekedési nyilvántartás részére továbbítja a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő magyar állampolgárok esetében a hivatalbóli okmánykiállításhoz szükséges adatokat, továbbá közli az állami adó- és vámhatósággal azt a tényt, hogy a névváltozásra házasságkötésre tekintettel került sor.

(2) Az intézetben történt születést bejelentő intézet a születés bejelentéséhez – az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján – jogosult a szülőknek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványainak okmányazonosítója, érvényességi ideje, valamint a személyazonosságuk igazolására alkalmas hatósági igazolványait kiállító hatóság megnevezése adatának igénylésére.

25. § (1) Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni:

(2)–(3)²⁷⁰

25/A. §²⁷¹ A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében eljáró hatóság 8 napos határidő megjelölésével hívja fel hiánypótlásra a kérelmezőt.

25/B. §²⁷² (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartási ügyekben, ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.

(2) Az aránytalanul nehezen beszerezhető külföldi hatóság által kiállított irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet.

26. §²⁷⁴ (1)²⁷⁵ A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).

(1a)²⁷⁶ A lakcímbejelentési eljárás során a polgár a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványát a lakcímadatok tároló elemen történő rögzítése céljából köteles a lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóságnak átadni, kivéve, ha a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezte. A tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány hiánya a lakcímbejelentési eljárás lefolytatásának nem akadálya. A lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóság – az elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezett lakcímbejelentési eljárás kivételével – a lakcímadatot a polgár tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványán a lakcímadat nyilvántartásba vételével egyidejűleg rögzíti, ezt követően a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványt a polgár részére haladéktalanul visszaadja.

(1b)²⁷⁷ Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján indította meg, vagy ha a lakcímbejelentési eljárás időpontjában

(1c)²⁷⁸ Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárás időpontjában érvényes személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a lakcímadatot az új tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány kiállítása során hivatalból kell rögzíteni.

(2)²⁷⁹ A lakcímbejelentés bármely járási hivatalnál teljesíthető. A lakcímbejelentés – jogszabályban meghatározott esetekben – elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is teljesíthető.

(2a)²⁸⁰ Ha a 4. § (2c) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a nyilatkozat megtételével vagy a magyar állampolgárság igazolása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az állampolgársági ügyekben eljáró szervnél köteles teljesíteni.

(2b)²⁸¹ Ha a 4. § (2d) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a születés, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésének megindításával egyidejűleg a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnél köteles teljesíteni.

(2c)²⁸² Ha a (2a) vagy a (2b) bekezdés szerint teljesített első lakóhely nyilvántartásba vétele során az eljáró hatóság megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez – jogszabályban meghatározott kivétellel – szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie.

(2d)²⁸³

(2e)²⁸⁴ Ha a 4. § (2e) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését az útlevél kiadására irányuló kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kijelölt kormányhivatalnál köteles teljesíteni. Ha az első lakóhely nyilvántartásba vétele során az eljáró hatóság megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez – jogszabályban meghatározott kivétellel – szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie.

(3)²⁸⁵ Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél

(3a)²⁸⁶ A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételhez szükséges adatainak bejelentését személyes megjelenéssel, vagy jogszabályban meghatározott esetekben elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján teljesíti.

(4)²⁸⁷ A lakcímbejelentéshez – jogszabályban meghatározott kivétellel – a szállásadó hozzájárulása szükséges.

(5)²⁸⁸ A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották.

(5a)²⁸⁹ Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

(5b)²⁹⁰ Ellenkező bizonyításig a szállásadó írásbeli nyilatkozata igazolja, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

(6)²⁹¹ Ha a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.

(7)²⁹²

(8)²⁹³ A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét bármely járási hivatalnál bejelentheti. A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét jogszabályban meghatározott esetben elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

(9)²⁹⁴ A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő 30 nap.

27. § (1)²⁹⁵

(2)²⁹⁶ A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál bejelentheti. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

(3)²⁹⁷ A tartózkodási helyet – annak bejelentésétől számított öt éven belül – ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki

27/A. §³⁰⁰ (1)³⁰¹ A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy

(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.

(3)³⁰² Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.

27/B. §³⁰³ (1)³⁰⁴ A szállásadó nyilatkozhat továbbá arról, hogy a címre történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér.

(2) Az értesítés a szállásadó választása szerint történhet levélben, telefax, e-mail útján vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével.

(3)³⁰⁵ Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás megszűnik

27/C. §³⁰⁶ A szállásadónak a 27/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az adott címre történő bejelentést jogszabály kötelezővé teszi.

28. §³⁰⁸ (1) A külföldi letelepedési nyilatkozattal összefüggő lakcím ügyben az a járási hivatal jár el, amelynél az eljárást az ügyfél megindítja, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el.

(2) A külföldi letelepedési nyilatkozatot előterjesztő magyar állampolgár – külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg – a járási hivatalnak nyilatkozik külföldi lakóhelyének címéről.

28/A. §³¹⁰ (1)³¹¹ A nyilvántartást kezelő szerv a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából résznyilvántartásként kezeli a települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a továbbiakban: címnyilvántartás).

(2) A címnyilvántartás tartalmazza

(3) A címnyilvántartás a (2) bekezdés h) pontja szerinti szállásadói nyilatkozatot annak visszavonásáig vagy hivatalbóli törléséig tartalmazza.

(4)³¹⁷ A szállásadó hozzájáruló nyilatkozatának bejegyzésekor, valamint a címre történő lakcímbejelentéskor minden esetben vizsgálni kell, hogy a címre vonatkozóan nyilatkozatot tevő szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága fennáll-e.

(5)³¹⁸ A nyilatkozattételi jogosultság fennállásának hiányában a nyilatkozat nyilvántartásba vételét vissza kell utasítani, illetve a nyilatkozatot a címnyilvántartásból hivatalból törölni kell.

(6)³¹⁹ A járási hivatal a szállásadó nyilatkozattételi jogosultságának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

(7)³²⁰ A (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott címelemek a központi címregiszterből történő, folyamatos, automatikus adatátvétel útján a nyilvántartás részévé válnak.

(8)³²¹ A (2) bekezdés g) pontjában foglalt adatok címnyilvántartásba vételéről a jegyző gondoskodik.

(9)³²² A (2) bekezdés h)–n) pontjában foglalt adatok tekintetében a nyilvántartásba vételről a járási hivatal gondoskodik.

28/B. §³²³ (1)³²⁴ A nyilvántartás szervei az igényelt adatok körét megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül adatszolgáltatást teljesítenek a címnyilvántartás 28/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott adatairól.

(2)³²⁵ A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén –, valamint az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzése céljából a címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(3)³²⁶ A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első, a Magyarország területén lévő lakóhelyének bejelentése során az eljáró hatóság a címnyilvántartásban közvetlen hozzáférés útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a szállásadó lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát.

28/C. § (1) A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozatot tehet, mely alapján a nyilvántartást kezelő szerv – a polgár elhalálozása esetén – elektronikus úton értesíti a nyilatkozatban megjelölt és az értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervet az elhalálozott természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, elhalálozása tényéről, helyéről és idejéről.

(2) A polgár nyilatkozata tartalmazza:

(3) A polgár a nyilvántartásban tárolt nyilatkozatát elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján visszavonhatja. A visszavonást követően a nyilatkozatot haladéktalanul törölni kell.

(4) A nyilvántartást kezelő szerv a nyilatkozatot a polgár elhalálozásának nyilvántartásba történő bejegyzését követő 5. évet követően törli.

(5)³²⁸ Az értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervek adatainak nyilvántartására a jogosultsági nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.

29. §³³⁰ (1)³³¹ A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a nyilvántartás – nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat – alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja. Az állandó személyazonosító igazolvány alkalmas a polgár elektronikus úton történő közhiteles azonosítására, e törvényben megjelölt kivételekkel – a polgár kérelmére – minősített elektronikus aláírás létrehozására, valamint a polgár törvényben megjelölt esetekben gyakorolhatja vele a külföldre utazás jogát.

(2) A személyazonosító igazolvány vizuálisan észlelhető módon tartalmazza

(2a)³³³ A magyar állampolgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány – a polgár kérelmére – vizuálisan észlelhető módon tartalmazza a polgár származási helyét.

(2b)³³⁴ A nyilvántartást kezelő szerv a (2a) bekezdés szerinti kérelmet a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás megindításával egyidejűleg továbbítja az illetékes anyakönyvvezetőhöz vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervhez.

(2c)³³⁵ Ha az anyakönyv nem tartalmazza a polgár származási helyét, az állandó személyazonosító igazolványra a polgár kérelmében megjelölt származási hely kerül feltüntetésre.

(3) A 29/G. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével a magyar állampolgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a (2) bekezdés a), c), d), f), i) és j) pontjában meghatározott adatokból képzett, a polgár és a személyazonosító igazolvány azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.

(4) Külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza annak tényét, hogy az állandó személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít.

(5) Az állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a (7) bekezdés szerinti tároló elemben rögzített adatokhoz történő jogszerű hozzáférést biztosító protokoll elindításához szükséges kódszámot.

(6) Az állandó személyazonosító igazolvány informatikai eszközzel optikailag olvasható adattároló kódot tartalmaz, amely

(7)³³⁷ Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemet tartalmaz. A tároló elem tartalmazza

(8) A tároló elem az ujjnyomatot abból a célból tartalmazza, hogy az állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen.

(9)³⁴⁴ A tároló elem nem tartalmazza az ujjnyomat adatot, ha a polgár

(10) A tároló elem a polgár arcképmását, aláírását és ujjnyomatát képi formátumban tárolja.

(11)³⁴⁵ Az ideiglenes személyazonosító igazolvány tartalmazza

(12) A polgár a személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel igazolhatja. Személyazonosítás céljából – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

(12a)³⁴⁶ A hadköteles katona a személyazonosságát a katonai szolgálatteljesítési ideje alatt a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve által a hadköteles katonák részére kibocsátott katonai igazolvánnyal igazolja. Személyazonosítás céljából a hadköteles katona nem kötelezhető más okmány bemutatására.

(13)³⁴⁷ A cselekvőképtelen kiskorú polgár részére a személyazonosító igazolványt – a (13a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.

(13a)³⁴⁸ A személyazonosító igazolványt a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben hivatalból kell kiadni.

(14) A polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal. A cselekvőképtelen kiskorú, valamint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú polgár törvényes képviselője köteles biztosítani azt, hogy a kiskorú, valamint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú polgár személyazonosságot igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkezzen.

(15)³⁴⁹ A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem – jogszabályban meghatározott kivétellel – csak személyes megjelenéssel terjeszthető elő. Jogszabályban meghatározott esetekben a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány hivatalból is kiállítható.

(16)³⁵⁰ A polgár az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a vezetői engedélye, illetve magánútlevele, második magánútlevele, szolgálati útlevele, hajós szolgálati útlevele pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, ideiglenes okmány kiadására nincs szükség, és a magánútlevél, a második magánútlevél, illetve hajós szolgálati útlevél esetében az érintett hozzájárulása alapján az útiokmány-nyilvántartás tartalmazza az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát.

(16a)³⁵¹ A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezheti az elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült állandó személyazonosító igazolványának pótlását annak érvényességi idején belül azzal – az okmányazonosító, a kiállításának ideje, a 29. § (3) bekezdés szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor, a 29. § (5) bekezdés szerinti kódszám, a 29. § (6) bekezdés szerinti adattároló kód, a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója és a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám kivételével – megegyező adattartalommal.

(17)³⁵² A (18)–(20) bekezdésben meghatározottak szerint a szolgáltatásazonosító kezelésére jogosult szerv vagy személy valamely jogosultság fennállását elektronikus úton a tároló elem olvasásával, felhasználói közreműködés – további kódok megadása – nélkül a szolgáltatásazonosítóhoz kötötten rögzítheti, a jogosultság fennállását ellenőrizheti, a szolgáltatásazonosítót kizárólag e célból megismerheti.

(18)³⁵³ Ha a valamely jogosultságot nyújtó szerv vagy személy az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Nektv.) meghatározott elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerhez kártyakibocsátóként csatlakozik, a szolgáltatásazonosító tekintetében a Nektv.-t, valamint a 29/D. § alkalmazása szempontjából a Nektv. 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott azonosítóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban és a 29/D. §-ban meghatározott eltérésekkel.

(19)³⁵⁴ Ha a valamely jogosultságot nyújtó szerv vagy személy a Nektv.-ben meghatározott elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerhez kártyakibocsátóként nem csatlakozik, a szolgáltatásazonosító kezelésére akkor jogosult, ha valamely, a miniszter rendeletében meghatározott jogosultság fennállásának tényét a személyazonosító igazolvány jogosultjának természetes személyazonosító adataihoz hozzárendelten – a személyes adatok kezelésére irányadó előírások alapján – kezeli. A szolgáltatásazonosító kezelésére ebben az esetben, kizárólag ezen jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából – a személyes adatok kezelésére irányadó előírások szerint – kerülhet sor.

(20)³⁵⁵ A szolgáltatásazonosító alkalmazásával ellenőrzött egyes jogosultságokat tartalmazó nyilvántartások egymással való összekapcsolásához a szolgáltatásazonosító nem használható fel, a szolgáltatásazonosító személyazonosításra történő felhasználása tilos.

(21)³⁵⁶ Ha az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme nem vagy nem helyesen tartalmazza a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét, lakcímét, illetve személyi azonosítóját, abban az esetben a polgár kérelmére

(22)³⁵⁷ A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is kezdeményezheti lakcímének rögzítését az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén, ha a tároló elem azt nem, vagy nem helyesen tartalmazza.

29/A. §³⁵⁸ (1)³⁵⁹ A 29. § (9) bekezdésében foglalt esetek kivételével a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a nyilvántartás szerve az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából rögzíti a polgár ujjnyomatát, ha a polgár a kérelem benyújtásakor 6. életévét betöltötte.

(2)³⁶⁰ A bv. szerv vagy a járási hivatal átveszi a fogvatartott polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét. A fogvatartott polgár a bv. szerv vagy a járási hivatal rendelkezésére bocsátja a 29. § (2) bekezdés a)–g) pontjában megjelölt személyes adatait és saját kezű aláírását, valamint az (1) bekezdés szerint az ujjnyomatát. A bv. szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az adatokat a kijelölt kormányhivatal részére történő megküldésig kezeli.

(3)³⁶¹ A 29. § (9) bekezdésében foglalt esetek kivételével a honosítási és visszahonosítási kérelmet átvevő szerv a honosítási és visszahonosítási kérelem (a továbbiakban együtt: honosítási kérelem) benyújtásakor 6. életévét betöltött, valamint a honosítási kérelem benyújtásának évében 6. életévét betöltő polgár ujjnyomatát rögzíti az ujjnyomat adatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából. A honosítási kérelmet átvevő szerv az ujjnyomatot a honosítási kérelem továbbításával egyidejűleg küldi meg az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az ujjnyomat adatot a 14. § m) pont mj) alpontjában meghatározott feladata teljesítése céljából, az értesítés megküldéséig kezeli, az értesítés megküldését, valamint a honosítási kérelem elutasítását követően az ujjnyomat adatot haladéktalanul törli.

(4)³⁶² A nyilvántartást kezelő szerv – a 11. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – és a kijelölt kormányhivatal az ujjnyomatot az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel az állandó személyazonosító igazolvány kiállításáig, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását megtagadó határozat vagy eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig kezeli, azt az állandó személyazonosító igazolvány kiállításakor, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását megtagadó határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követően haladéktalanul törölni kell.

(5)³⁶³ A honosítási kérelmet előterjesztő polgár ujjnyomat adatát a kijelölt kormányhivatal az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételéig, legfeljebb azonban a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. § (6) bekezdésében meghatározott időpontig kezeli. A honosítási kérelmet előterjesztő polgár ujjnyomat adatát a kijelölt kormányhivatal a tároló elemen csak akkor helyezheti el, ha a polgár a 6. életévét legkésőbb az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének napján betölti.

(6) Az ujjnyomatot az e törvényben foglaltak kivételével adatszolgáltatás során nem lehet átadni és továbbítani.

(7)³⁶⁴ A nyilvántartást kezelő szerv a magánútlevél kiállítása céljából továbbított ujjnyomatot az útiokmány-nyilvántartás részére történő átadást követően haladéktalanul törli.

29/B. §³⁶⁵ (1)³⁶⁶ A személyazonosító igazolvány tároló elemét úgy kell kialakítani, hogy a 29. § (7) bekezdésében megjelölt adatokat csak törvényben arra felhatalmazott szerv vagy személy ismerhesse meg. A 29. § (7) bekezdés d) és e) pontjában megjelölt adatok tekintetében a nyilvántartást kezelő szerv a személyazonosító igazolvány előállítási folyamata során adatfeldolgozóként jár el, ezen adatokat a személyazonosító igazolvány kiállítását követően haladéktalanul és véglegesen törli.

(2) A 29. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt adatot a Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, kizárólag a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból.

(3) A 29. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt adat segítségével történő személyazonosításra csak törvény kifejezett rendelkezése alapján, kizárólag abból a célból kerülhet sor, hogy az állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen.

(3a)³⁶⁷ Az eljáró hatóság a 29. § (7) bekezdés g) pontjában meghatározott adatot kizárólag az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve az adatnak a tároló elemen történő rögzítéséig jogosult kezelni, azt az állandó személyazonosító igazolvány kiadását, illetve az adatnak a tároló elemen történő rögzítését követően haladéktalanul törölni kell. A 29. § (7) bekezdés g) pontjában meghatározott adat tároló elemből történő olvasására kizárólag a polgár halála vagy tájékoztatás adására képtelen egészségi állapota esetén az értesítendő személy tájékoztatása céljából kerülhet sor. A polgár a 29. § (7) bekezdés g) pontja szerinti adat megadásánál nyilatkozik arról, hogy azt a telefonszám birtokosának hozzájárulásával adja meg.

(4) A polgár a tároló elemben szereplő adatokat a Kormány által erre a feladatra kijelölt hatóságnál ellenőrizheti. A 29. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt adatot a Kormány által kijelölt hatóság kizárólag abból a célból kezelheti, hogy az érintett polgár a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse.

(5)³⁶⁸ A 29. § (7) bekezdés b) pontja szerinti ujjnyomatot – ha azt az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme tartalmazza – a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor, valamint az elektronikus ügyintézési ponton előterjesztett kérelem esetén az állandó személyazonosító igazolvány személyes átadásakor az eljáró hatóság a személyazonosítás céljából összeveti a polgár ujjnyomatával, kizárólag abból a célból, hogy a személyazonosság igazolására bemutatott állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezeli az ujjnyomatot.

29/C. §³⁶⁹ (1)³⁷⁰ Az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz.

(2)³⁷¹ A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy a cselekvőképes nagykorú polgár kérelmére

(3)³⁷³ Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti funkciója (a továbbiakban: e-aláírási funkció), valamint c) pontja szerinti szolgáltatás vonatkozásában az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4)³⁷⁴ Az állandó személyazonosító igazolvány jogosultja a (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelem előterjesztésekor elfogadja az e-aláírási funkcióval és a (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatással kapcsolatos szolgáltatási szabályzatot, kezdeményezi a szolgáltatási szerződés megkötését, valamint megteszi a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyilatkozatokat.

(5)³⁷⁵ A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem ügyében eljáró szerv az e-aláírási funkció és a (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás biztosítása érdekében felveszi a polgár elektronikus levélcímét. A nyilvántartást kezelő szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató részére a (2) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében a 29. § (2) bekezdés a)–c), e), i) és j) pontjában megjelölt adatokról, a polgár által megadott elektronikus levélcímről, az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásáról, valamint arról, ha a polgár a személyazonosító igazolványt 60 napon belül nem vette át, adatot szolgáltat. A (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató – feladatainak ellátása érdekében – a szolgáltatásra való jogosultság megszűnésétől számított 10 évig kezelheti ezen adatokat.

(6) A tároló elemen elhelyezett aláíró tanúsítvány érvényességi idejének lejárta nem érinti a személyazonosító igazolvány érvényességi idejét. Az aláíró tanúsítványt a (2) bekezdés szerinti szolgáltató visszavonja, ha a személyazonosító igazolvány érvénytelen.

(7) A tároló elemen elhelyezett aláíró tanúsítvány személyazonosító adatként a polgár családi és utónevét, valamint okmányazonosítóját tartalmazza. A tanúsítványban álnév nem tüntethető fel, továbbá a tanúsítvány nem bocsátható ki olyan céllal, hogy az a polgárt más személy, illetve szervezet képviseletében történő aláírásra jogosítsa fel.

(8)³⁷⁶ A (2) bekezdés szerinti szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásról, visszavonásáról és azok időpontjáról értesíti a nyilvántartást kezelő szervet.

29/D. §³⁷⁷ (1)³⁷⁸ Az állandó személyazonosító igazolvány a Nektv. szerinti elsődleges kártyának tekintendő, és ahhoz a polgár kérelmére a Nektv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kártyakibocsátó által e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, Nektv. szerinti másodlagos kártya rendelhető.

(2) Ha a polgár az állandó személyazonosító igazolványhoz az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, Nektv. szerinti másodlagos kártyát kér rendelni, a Nektv.-ben foglaltakat e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az állandó személyazonosító igazolvány a Nektv. szerinti elsődleges kártyaként nem igényelhető.

(3a)³⁷⁹ Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem nem minősül a Nektv. szerinti kártyafelhasználói regisztrációnak.

(4) Az állandó személyazonosító igazolványra a Nektv.

(5) A tároló elem az (1) bekezdésben meghatározott funkció (a továbbiakban: Nek. funkció) kapcsán kizárólag a Nektv. 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatot tartalmazhatja.

(6) A Nektv. 9. § (3) bekezdését, 19. §-át és 20. §-át kizárólag az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt másodlagos kártyára vonatkozóan lehet alkalmazni.

(7)³⁸⁰ A nyilvántartást kezelő szerv értesíti a Nektv. szerinti működtetőt (e § alkalmazásában a továbbiakban: működtető) az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítójáról, kiállítása tényéről és időpontjáról, érvényességi idejéről és érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról. A működtető – a Nektv. szerinti regisztráció megkönnyítése és a Nektv. szerinti nyilvántartás vezetése érdekében – az állandó személyazonosító igazolvány ezen adatait a személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásától számított két évig kezeli.

(8) A Nektv. 10. alcímét kizárólag az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt másodlagos kártyára vonatkozóan lehet alkalmazni azzal, hogy

(9) Ha az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt valamennyi másodlagos kártya érvényét veszti, a működtető az állandó személyazonosító igazolvány mint elsődleges kártya adatait a (7) bekezdésben foglalt adatok kivételével törli.

29/E. §³⁸³ (1)³⁸⁴ Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama – az (1a) (2), (4) és a (4a) bekezdésben, valamint a 29/G. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel –, ha a jogosult

(1a)³⁸⁵ A 29. § (9) bekezdés b) pontjában meghatározott polgár részére a kiállítás napjától számított 1 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolványt kell kiállítani.

(2)³⁸⁶ A 70. életévet betöltött jogosult – az (1a), (4) és (4a) bekezdésben foglalt kivétellel – kérheti, hogy részére a kiállítás napjától számított 10 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra.

(3)³⁸⁷ A honosított esetén az állandó személyazonosító igazolvány kiállításának napja a magyar állampolgárság megszerzésének időpontja.

(3a)³⁸⁸ Ha a jogosult február 29-én született, és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a személyazonosító igazolvány érvényességi ideje február 28-án jár le.

(4)³⁸⁹ A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott érvényességi idővel, de legfeljebb a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel kell kiállítani.

(4a)³⁹⁰ A menekült vagy oltalmazott jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a menekültkénti vagy oltalmazottkénti státuszról rendelkező döntés meghozatalának napjától számított 4 évre kell kiállítani.

(5) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány 30 napos érvényességi idővel állítható ki. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállításával kapcsolatos részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg.

29/F. §³⁹¹ (1) Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha

(2)³⁹³ A (3) és a (7) bekezdésben foglalt eset kivételével a személyazonosító igazolvány érvénytelen, ha az igazolványon szereplő adat a nyilvántartásban szereplő adattól eltér. A személyazonosító igazolvány attól a naptól számít érvénytelennek, amikor a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott hivatalos személy az eltérést észleli, és erről a polgárt, valamint a polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatalt is értesíti.

(3) A személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozásának nyilvántartásba vételét követő 30. naptól a személyazonosító igazolvány érvénytelen. A határidőt az adatváltozás bejegyzését követő naptól kell számítani.

(4) Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha külföldre utazási korlátozásra utaló adatot tartalmaz és a 29/G. § (1) bekezdésében foglalt feltételek már nem állnak fent.

(5) Megszűnik a személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha

(6)³⁹⁵ A polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatal vagy a kijelölt kormányhivatal a személyazonosító igazolványt visszavonja, ha

(7) Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza az e törvényben meghatározott adatokat.

(8) Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány az (1) bekezdésben meghatározott okon túl akkor is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

29/G. §³⁹⁶ (1) Ha

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt polgárt a külföldre utazási korlátozás ideje alatt olyan személyazonosító igazolvánnyal kell ellátni, amely tartalmazza e korlátozásra utaló jelzést. Ezen igazolvány érvényességi ideje legfeljebb a külföldre utazási korlátozás idejéig tart.

(3) Ha az abban foglalt érvényességi ideje még nem telt el, a polgár (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolványa ismét érvényes, ha az (1) bekezdésben foglalt feltétel már nem áll fent.

(4)³⁹⁷ Az (1) bekezdésben szereplő adatokat a kijelölt kormányhivatal kizárólag a személyazonosító igazolvány érvényességének vizsgálata, valamint a személyazonosító igazolvány kiállítása céljából kezeli. A kijelölt kormányhivatal az adatokat a külföldre utazási korlátozás megszűnésétől számított hat évig kezeli.

29/H. §³⁹⁸ (1)³⁹⁹ A nyilvántartást kezelő szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető adatbázisába (a továbbiakban: a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisa) továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelenítésre került személyazonosító igazolvány törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság birtokában.

(2)⁴⁰⁰ Ha az (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány

(3)⁴⁰¹ Ha kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesül, a nyilvántartást kezelő szerv gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül történő elhelyezéséről, illetve törléséről, valamint az Interpol Magyar Nemzeti Iroda értesítésével kezdeményezi az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisába történő továbbítását, illetve az abban szereplő tétel törlését.

29/I. §⁴⁰² Ha törvény valamely, a nyilvántartásban szereplő személyes adat megváltozása esetén előírja, a a nyilvántartást kezelő szerv a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szervet az adatváltozással érintett személy természetes személyazonosító adatainak továbbításával értesíti az adatváltozásról. A törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett természetes személyazonosító adatait a nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítást követően a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv az értesítésben megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett természetes személyazonosító adatait nyilvántartásában nem kezeli.

29/J. §⁴⁰⁴ (1) A Kormány által kijelölt szerv (e § alkalmazásában: okmánynyilvántartó szerv) a 29. § (12) bekezdésében meghatározott, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése biztosítása céljából vezeti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását.

(2) Az okmánynyilvántartó szerv ellátja a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat, ennek keretében

(3) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása annak, az e törvény hatálya alá tartozó személynek az adatait tartalmazza, aki a 29. § (12) bekezdésében meghatározott, személyazonosság igazolására alkalmas, érvényes hatósági igazolvánnyal rendelkezik.

(4) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása tartalmazza a hatósági igazolvány birtokosának

(5) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása automatikus adatátadás útján átveszi a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, az útiokmány-nyilvántartásból és a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából.

(6)⁴⁰⁵ A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról a polgárok személyi adatainak és lakcímének a nyilvántartását kezelő szerv, az útiokmány-nyilvántartás központi adatkezelő szerve és közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartása központi közúti közlekedési nyilvántartó szerve haladéktalanul értesíti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását.

(7) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásában a (4) bekezdésben meghatározott adatokat az okmánynyilvántartó szerv a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvénytelenné válása időpontjáig kezeli, a (6) bekezdés szerinti értesítés alapján azokat haladéktalanul törli.

(8) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége tényéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető.

(9) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességi ideje alatt az érvényesség tényéről erre irányuló kérelemre kizárólag elektronikus úton egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével

(10) Az adatigénylőnek a kérelemben fel kell tüntetnie

(10a)⁴⁰⁶ A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása a személyazonosító igazolvány esetén a (10) bekezdéstől eltérően az Nytv. 29. § (3) bekezdése szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor alapján is megadja a tájékoztatást.

(11)⁴⁰⁷ A (8)–(10a) bekezdés szerinti adatigénylés alapján az okmánynyilvántartó szerv az adatigénylőnek arról ad tájékoztatást, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány a megadott adatokkal érvényes vagy a megadott adatokkal nincs érvényes személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány.

(12) A (8) bekezdés szerinti adatigénylésről és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatásról az okmánynyilvántartó szerv nyilvántartást nem vezet.

30. § (1)⁴⁰⁸ A jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a nyilvántartást kezelő szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.

(2)⁴⁰⁹ Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére

31. §⁴¹⁰ (1) A nyilvántartás szervei a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerinti adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adatszolgáltatási nyilvántartást vezetnek.

(2) Az adatszolgáltatási nyilvántartás adatkezelési műveletenkénti bontásban az alábbi adatokat tartalmazza:

(3) A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt.

(4) A nyilvántartást kezelő szerv a polgár személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása esetén, ha az a 24/F. § (2) bekezdése alapján történő adattovábbításra vonatkozik, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvénynek a polgár tájékoztatására vonatkozó szabályai szerint jár el azzal, hogy a nyilvántartást kezelő szerv fogalma alatt e törvény szerinti nyilvántartást kezelő szervet kell érteni.

(5) A 24. §-ban meghatározott szerveknek nyújtott adatszolgáltatásról a kérelmező polgárnak az e szervekre vonatkozó törvényben foglaltak szerint adható tájékoztatás. A tájékoztatás teljesítése előtt – kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, valamint a nyilvántartást kezelő szerv által megbízott megszemélyesítést végző szervezet és a 24. § (2) bekezdése esetében – meg kell keresni az érintett szervet és az általa közöltek szerint kell megadni a tájékoztatást.

(6) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási nyilvántartásban kezelt adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

(7) A (3) bekezdésben foglaltakon túl az adatszolgáltatási nyilvántartásból a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá a (6) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – a nyilvántartást kezelő szerv adatot továbbít.

(8) A nyilvántartás területi és helyi szervének adatvédelmi tisztviselője részére – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 25/M. § (1) bekezdésében foglalt feladatai ellátása érdekében – a nyilvántartás területi és helyi szerve által vezetett (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási nyilvántartásokból szolgáltatható adat.

(9) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.

(10) A járási hivatal, valamint a kijelölt kormányhivatal nyilvántartást vezet azokról a kormánytisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmánynyilvántartások adataihoz hozzáférni.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza

(12) A járási hivatal, valamint a kijelölt kormányhivatal az érintett kormánytisztviselő 33/B. § (5) bekezdése szerinti adatait legkésőbb a jogosultság kezdő időpontját megelőző munkanapon a közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem megküldésével közli a nyilvántartást kezelő szervvel.

(13) A (10) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 évig kell megőrizni.

31/A. §⁴¹¹ (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából a nyilvántartást kezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.

(2) A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.

(3) A naplóbejegyzés tartalmazza

(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.

(5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – a nyilvántartást kezelő szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza a nyilvántartást kezelő szerv.

(7) A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(8) A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a naplórendszerben történik.

(9) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.

32. §⁴¹² A nyilvántartás szerve külföldre rendszeres vagy csoportos adatszolgáltatást csak a miniszter engedélyével végezhet.

33. § (1) A nyilvántartás más nyilvántartásokkal — ha törvény az adatkezelés céljának és az adatok körének pontos meghatározásával másképp nem rendelkezik — nem kapcsolható össze.

(2)⁴¹³ Önkormányzati rendelet alapján a helyi nyilvántartás csak a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat adhatja át a képviselő-testület, a polgármester vagy a jegyző hatáskörébe utalt hatósági ügyekhez, illetve hatósági nyilvántartás vezetéséhez.

33/A. §⁴¹⁴ A személyes adatoknak a tároló elemben történő tárolását olyan technikai módszer alkalmazásával kell megvalósítani, amely az elérhető legmagasabb szinten biztosítja azt, hogy a tároló elem tartalmához illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

33/B. §⁴¹⁵ (1) A nyilvántartást kezelő szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az ott meghatározott szervek

(2a)⁴¹⁶ Az elhalálozásról szóló értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervek esetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint a d) pont da)–dd), dg) és di) alpontjában foglalt adatokat tartalmazza. Jelen bekezdés alkalmazásában a nyilvántartás tartalmazza a csatlakozott szerv elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét is.

(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság – a meghatározott időtartam lejártával – a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.

(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét a nyilvántartást kezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint d) pont da)–df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személyi azonosítóját. A nyilvántartást kezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik a nyilvántartást kezelő szervet.

(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét a nyilvántartást kezelő szervtől a szakmai felügyeletet ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni

34. §⁴¹⁷ (1)⁴¹⁸ Az érintett az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében is gyakorolhatja a személyes adataihoz való hozzáférési jogát és igényelheti tájékoztatását arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, igényelheti továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadását, valamint a birtokából kikerült személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványa pótlását. A polgár a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány pótlását akkor igényelheti, ha adataiban nem következett be változás. A személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt pótlás esetén az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni azzal, hogy a hatósági igazolvány pótlás esetén a telefonszámot nem tartalmazza.

(2) A 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét – elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül – elektronikus úton is bejelentheti.

(3) A külföldön élő magyar állampolgár – elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül – elektronikus úton is bejelentheti külföldi lakóhelyének változását.

(4) A Kormány rendeletében meghatározott esetekben és feltételekkel a nyilvántartás szerve az eljárást az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatal útján folytatja le.

(5)⁴¹⁹ Törvényes képviselő a cselekvőképtelen kiskorú kérelmező személyazonosító igazolványa kiadásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatot elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján is tehet.

(6)⁴²⁰ A polgár kérelme személyesen, ügyintézői közreműködés nélkül történő benyújtására elektronikus ügyintézési pontot vehet igénybe. A nyilvántartást kezelő szerv ebben az esetben írásban tart kapcsolatot a polgárral.

(7)⁴²¹ A kérelem benyújtásakor a polgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványával azonosítja magát.

(8)⁴²² A nyilvántartást kezelő szerv az elektronikus ügyintézési ponton történő személyazonosítás, valamint a kérelem kitöltése céljából a polgár természetes személyazonosító adatait és lakcímét szolgáltatja.

(9)⁴²³ Az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv – a (6) bekezdés szerinti esetben – a polgár személyazonosságának ellenőrzése céljából az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatást igénybe veheti.

(10)⁴²⁴ A nyilvántartást kezelő szerv a (6) bekezdésben foglaltak tekintetében elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szervnek minősül.

35. § (1) A nyilvántartásban és annak alapján kiadott iratokban a családi név megelőzi az utónevet.

(2) A nyilvántartásban az idegen írásmódú neveket — az érintett nyilatkozatának figyelembevételével — a magyar ábécé betűinek felhasználásával kell szerepeltetni.

(3) A nyilvántartás működőképességét rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén is biztosítani kell.

36. § (1) A nyilvántartás a nemzeti vagyon része, kialakítása, működtetése és fejlesztése állami feladat, az ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből kell biztosítani.

(2)⁴²⁵ A nyilvántartás működésének költségeit az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv, illetve a helyi önkormányzatok költségvetése tartalmazza.

(3)⁴²⁶

(4)⁴²⁷ Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (4) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért, a 27/B. § (1) bekezdése szerinti értesítésért, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljáráshoz nem kapcsolódó egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésért – ha jogszabály másként nem rendelkezik – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5)⁴²⁸ Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (4) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért fizetendő igazgatási díj megfizetése alól – ide nem értve a hatóságnak az eljárás során felmerült igazolt költségét – mentesség illeti meg a helyi önkormányzatot, a költségvetési szervet, a közjegyzőt, valamint az önálló bírósági végrehajtót, továbbá törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott ügyfajtákban az ügyfelet.

(6)⁴²⁹ Az állandó személyazonosító igazolvány kiállításáról, valamint a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött és a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő magyar állampolgárok részére hivatalból kiadásra kerülő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállításáról a nyilvántartást kezelő szerv a megszemélyesítést végző szervezet útján gondoskodik.

37. § (1) A személyazonosító jel 1996.⁴³⁰ december 31-ig alkalmazható, az ennek helyébe lépő azonosítási módot és annak használatát külön törvény állapítja meg.

(2)⁴³¹ Az 1996.⁴³² december 31-ig keletkezett kötelezettségek tekintetében a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult az állami és az önkormányzati adóhatóság és a vámhatóság (együttesen: az adóigazgatás szervei), az adó beszedéséhez, a mentességek és a kedvezmények megállapításához, ellenőrzéséhez (ideértve az adó jellegű befizetési kötelezettséget, az illetéket, a vámot és a központi költségvetés terhére folyósított támogatást is).

(3) Az adóigazgatás szervei a (2) bekezdésben meghatározott határidő után, a korábbi kötelezettségek tekintetében az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő elteltéig az egyes adóalanyok konkrét ügyeiben jogosultak a személyazonosító jel használatával a nyilvántartás adatait igényelni, az ezen időpont után keletkezett kötelezettségek vonatkozásában pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosultak.

(4)⁴³³ 1996. december 31-ig a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában, ezen időpont után pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult:

(5) A polgár a (2) és (4) bekezdésben meghatározott időpontig, az ott felsorolt szerveknek, valamint a munkáltatónak és a kifizetőnek a személyi jövedelemadóval, illetőleg a társadalombiztosítással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez a személyazonosító jelét köteles átadni.

(6)⁴³⁶ Az 1996. évi jövedelmek bevallásához az adóigazgatás szervei a bevallás teljesítéséig kérhetik a polgártól a korábbi személyazonosító jelet, valamint az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervek az 1996. évi jövedelmekre vonatkozó, az Art.-ban előírt határidőig teljesítendő adatszolgáltatáshoz használhatják azt.

38. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt vezetett népesség-, lakcím- és személyi igazolvány nyilvántartásokból személyi adatokat szolgáltatni csak az e törvényben meghatározott adattartalommal lehet.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt a népességnyilvántartásba felvett, de időközben Magyarország területéről véglegesen eltávozott polgároknak a 11. § (4) bekezdésének c) pontjában, illetve a 12. § (1) bekezdésében meghatározott határidő eltelte után tárolt adatait — az alapiratok kivételével — e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül törölni kell.

(3) A személyi szám a törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. Ahol más jogszabály ,,személyi számot'' említ azon ,,személyazonosító jelet'', ,,népesség-nyilvántartást'' azon ,,személyi adat- és lakcímnyilvántartást'', ,,állandó bejelentett lakást'' azon ,,lakóhelyet'', ,,ideiglenes lakáscímet'' azon ,,tartózkodási helyet'' és ahol ,,személyi igazolványt'' azon ,,személyazonosító igazolványt'' kell érteni.

(4)⁴³⁷ A központi szerv vagyonjogi és munkajogi ügyek tekintetében az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jogutódja.

39. §⁴³⁸ (1)⁴³⁹ A jegyző – a központi címregiszter létrehozásának előkészítése céljából – ellenőrzi az illetékességi területén lévő települési címeket.

(2) Az ellenőrzés a 28/A. § (2) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott adatok teljes körűségére, pontosságára és valóságtartalmának ellenőrzésére terjed ki.

(3)⁴⁴⁰ Az ellenőrzés végrehajtásához szükséges elektronikus adatállományt a nyilvántartást kezelő szerv bocsátja a jegyző rendelkezésére.

(4)⁴⁴¹ Az ellenőrzött adatállományt a jegyző legkésőbb 2014. november 15-ig visszajuttatja a nyilvántartást kezelő szervnek.

39/A. §⁴⁴² (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett értesítési cím 2021. július 1-jével érvénytelenítésre kerül.

(2) Ahol jogszabály

46. § (1)⁴⁴⁹ E törvény — a (2)—(5) bekezdésben foglaltak kivételével — a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A törvény 31. §-ában szabályozott nyilvántartási kötelezettség a törvény hatálybalépését követő 9. hónap első napján, valamint a 12. §-ban szabályozott archiválási rend a törvény hatálybalépését követő 13. hónap első napján lép hatályba.

(3) A törvény 8. §-ának (2) bekezdése és a 26—28. §-ai 1993. június 1-jén lépnek hatályba.

(4) A törvény 4. §-ának (2) bekezdése és a 9. § (2) bekezdésének f) pontja 1993. november 1-jén lép hatályba.

(5)⁴⁵⁰

47. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg

(1a)⁴⁶⁵ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a nyilvántartás vezetésével összefüggésben feladat- és hatáskört telepítsen a települési önkormányzat jegyzőjére, valamint meghatározza a feladat- és hatáskör ellátásához szükséges, azzal összefüggő szabályokat.

(1b)⁴⁶⁶ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a települési címek 39. §-ban meghatározott jegyzői ellenőrzési eljárásának részletes szabályait.⁴⁶⁷

(2)⁴⁶⁸ A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza

(3)⁴⁷⁶

(4)⁴⁷⁷

(5)⁴⁷⁸

48. §⁴⁷⁹ (1)⁴⁸⁰ A nyilvántartás szervei a letelepedett polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosultak igényelni az érintettek

(2)⁴⁸¹

(3)⁴⁸² A nyilvántartás szervei a bevándorolt polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosultak igényelni az érintettek állampolgársági adatait.

49. §⁴⁸³ A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján – 2011. január 1-je és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépése⁴⁸⁴ között – honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok adatairól a nyilvántartásba vétel érdekében az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az 1. módosító törvény hatálybalépését követő harminc napon belül értesíti a központi szervet.

49/A. §⁴⁸⁵ Az egyesült királysági állampolgár, valamint egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja szabad mozgás és tartózkodás joga a nyilvántartásban 2021. december 31. napjával megszüntetésre kerül.

50. §⁴⁸⁶ (1) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 2007/533/IB tanácsi határozat 38–39. és 45–49. cikkének átültetését szolgálja.

(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31–34. cikkének végrehajtását szolgálja.

51. §⁴⁸⁷ E törvénynek az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 4. § (1) bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.

52. §⁴⁸⁸ (1) E törvénynek a Módtv1.-ben megállapított 29. § (1) bekezdésében foglalt, az elektronikus úton történő közhiteles azonosításra, a minősített elektronikus aláírás létrehozására vonatkozó rendelkezéseket, a 29. § (2)–(11) bekezdését és a 29/A–29/E. §-t a 2016. január 1-jét megelőzően kiadott személyazonosító igazolványokra nem kell alkalmazni. A 2016. január 1-jét megelőzően kiadott személyazonosító igazolványok érvényességi idejére és tartalmára vonatkozóan a 2015. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2)⁴⁸⁹

(3) Érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező polgár az állandó személyazonosító igazolvány kiadását adatváltozás hiányában is igényelheti, ha az állandó személyazonosító igazolványát 2016. január 1-jét megelőzően állították ki.

(4)⁴⁹⁰ A 2016. január 1-jén kezelt ideiglenes személyazonosító igazolvány adatlapokat a nyilvántartást kezelő szerv a 2016. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint kezeli.

(5)⁴⁹¹ A 2016. január 1-jén nyilvántartás adattartalmát képező, a személyazonosító igazolvány bevonásának indokaként magyar állampolgár által Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyására vonatkozó adatot a nyilvántartást kezelő szerv a 2016. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint kezeli.

(6) 2016. január 1-jén folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokat követően kiállított állandó személyazonosító igazolványra a Módtv1. szabályait kell alkalmazni.

(7) Érvénytelen a könyv formátumú állandó személyazonosító igazolvány a 29/F. §-ban meghatározott eseteken túl akkor is, ha a könyv formátumú állandó személyazonosító igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel.

(8)⁴⁹² A tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány – amennyiben a polgár kérelmére elektronikus aláírási funkcióval is rendelkezik – a tároló elem biztonságos aláírás-létrehozó eszközként történő tanúsításáig minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás létrehozására alkalmas.

52/A. §⁴⁹³ A nyilvántartást kezelő szerv az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvény által megállapított 29/C. § (5) bekezdése hatálybalépését követő 15 napon belül adatot szolgáltat a 29/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatónak arról a tényről, hogy a polgár a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványt 60 napon belül nem vette át.

52/B. §⁴⁹⁴ Ha a nyilvántartás eljáró szerve az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig a nyilvántartás adott szerve vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

52/C. §⁴⁹⁵ E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 29/E. § (1) és (3a) bekezdését a 2017. január 1-jétől igényelt személyazonosító igazolványokra kell alkalmazni.

52/D. §⁴⁹⁶ E törvénynek az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 29. § (11) bekezdését a 2017. június 1-jétől kiadott ideiglenes személyazonosító igazolványokra kell alkalmazni. A 2017. június 1-jét megelőzően kiadott ideiglenes személyazonosító igazolványok tartalmára vonatkozóan e törvénynek a 2017. május 31-én hatályban volt szabályait kell alkalmazni.

52/E. §⁴⁹⁷ E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését⁴⁹⁸ követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

52/F. §⁴⁹⁹ E törvénynek az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló 2019. évi LV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

52/G. §⁵⁰⁰ 2019. szeptember 30-át követően a tároló elemmel ellátott állandó személyazonosító igazolvány esetében a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal, a bv. szerv, a nyilvántartást kezelő szerv, illetve a konzuli tisztviselő a polgár erre irányuló kérelmére az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzíti a polgár személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerinti lakcímadatát és személyi azonosítóját.

52/H. §⁵⁰¹ A magyar állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi XCVII. törvénnyel megállapított 4. § (3) bekezdés b) pontját, 14. § m) pont mj) és mk) alpontját, 29/A. § (3) és (5) bekezdését, valamint 29/E. § (3) bekezdését a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező honosított személyek vonatkozásában az e rendelkezések hatálybalépését⁵⁰² követően benyújtott honosítási vagy visszahonosítási kérelem esetén kell alkalmazni.

52/I. §⁵⁰³ (1) A 2016. január 1. napját követően kiállított, érvényes tároló elemet nem tartalmazó állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező polgár a 29/E. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti állandó személyazonosító igazolvány kiadását igényelheti.

(2) A 2021. augusztus 2. napját megelőzően kiállított állandó személyazonosító igazolványok esetén kizárólag a tároló elemmel ellátott és ujjnyomat adatot tartalmazó állandó személyazonosító igazolvány pótolható.

52/J. §⁵⁰⁴ (1) 2026. augusztus 3. napján érvényét veszti a 2000. január 1. napja előtt kiállított személyazonosító igazolvány.

(2) 2031. augusztus 3. napján érvényét veszti az a 2016. január 1. napját követően kiállított határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány, amely esetén a polgár 2021. augusztus 2. napjáig nem töltötte be 70. életévét.

52/K. §⁵⁰⁵ (1) A nyilvántartásban szereplő érvényes értesítési címeket 2021. július 1. napjával a nyilvántartást kezelő szerv hivatalból érvényteleníti, valamint érvényét veszti a címjogosult és a postafiók bérlőjének 27/D. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilatkozata.

(2) A járási hivatal 2021. június 15-ig az értesítési címmel rendelkező személyeket az (1) bekezdés szerinti változásról – a lakcímükön – értesíti.

53. §⁵⁰⁶ (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

54. §⁵⁰⁷ Ez a törvény az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.