33/1992. (V. 29.) AB határozat
33/1992. (V. 29.) AB határozat1
1992.05.29.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti indítvány tárgyában meghozta az alábbi
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a társasházakról szóló 1977. évi 11. törvényerejű rendelet 11. § (1) és (2) bekezdés rendelkezései alkotmányellenesek, ezért azokat megsemmisíti.
A társasház kötelező felújítási alap képzéséről és felhasználásáról szóló 10/1977. (VII. 1.) PM rendelet 2—4. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság elutasítja.
A megsemmisített rendelkezések e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételével vesztik hatályukat.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó az e határozat rendelkező részében megjelölt jogszabályok alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Azzal érvelt, hogy azok a rendelkezések, amelyek a társasház-tulajdonosokat — pénzügyminiszteri rendeletben meghatározottak szerint — felújítási alap létrehozására kötelezik, sőt annak kezelését és felhasználását is szabályozzák, az állampolgárok alapvető jogait korlátozzák, mert ,,vagyonukkal (tulajdonukkal) szabadon nem rendelkezhetnek''. A versenysemlegesség és a gazdasági verseny szabadságának elvét sérti az, hogy egyedül az Országos Takarékpénztár jogosult a felújítási alap kezelésére.
II.
A pénzügyminiszter az indítványra tett észrevételeiben kifejtette, hogy az ingatlanok jó karban tartásához fűződő egyéni és társadalmi érdekek miatt az állam az ilyen célra felvett kölcsönökhöz törlesztési támogatási kedvezményt nyújt, de csak akkor, ha a tulajdonos vagy a társasházközösség takarékoskodik és pénzügyi fedezetet teremt a felújításhoz. E támogatási forma igénybevételének feltétele a rendeletben szabályozott felújítási alapképzés.
A ,,gyakorlatban'' a felújítási alapképzés soha sem volt kötelező; elmulasztásához csak az a szankció kapcsolódik, hogy a felújítási célra felvett kölcsönhöz állami kedvezményt nem biztosítanak.
III.
A társasházakról szóló 1977. évi 11. törvényerejű rendelet (Tvr.) 11. §-a szerint:
,,(1) A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos felújítási munkák költségeinek fedezésére a tulajdonostársak kötelesek felújítási alapot létrehozni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a társasházban legfeljebb hat társasház-öröklakás van.
(2) A felújítási alap mértékét — a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott keretek között — a közgyűlés állapítja meg.''
A pénzügyminiszternek a társasház kötelező felújítási alapjának képzéséről és felhasználásáról szóló (módosított) 10/1977. (VII. 1.) PM rendelete (a továbbiakban: R) az 1. §-ban kimondja, hogy a társasház-tulajdonosok (tulajdonostársak) a felújításhoz a külön jogszabályban megállapított kedvezményes feltételekkel csak akkor kaphatnak kölcsönt, ha a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos felújítási munkák költségeinek fedezetére alapot képeznek.
A R. 2. §-a úgy szól, hogy az Országos Takarékpénztár illetékes területi fiókja látja el a felújítási alap számlavezetési feladatait. A R. módosítására kiadott 24/1985. (X. 21.) PM rendelet 2. §-a szerint azonban: ,,Ahol a rendelet az Országos Takarékpénztárt, illetőleg pénzintézetet említi, ott a társasházak számláinak vezetésére felhatalmazott pénzintézetet kell érteni.'' A R. 6. § (2) bekezdésének hatályos szövege ennek megfelelő.
IV.
Az indítvány csak részben, az alábbiak szerint helytálló.
Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül [Alkotmány 9. § (1) bekezdés].
A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot [Alkotmány 13. § (1)].
Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint pedig az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
Az alapjog korlátozása pedig alkotmányellenes, ha az nem elkerülhetetlenül szükséges és nem arányos mértékű [17/1992. (III. 30.) AB határozat].
A Tvr. 11. § (1) bekezdése — a hatnál több öröklakást magában foglaló társasházak tekintetében — a felújítási alap létrehozását kötelezően írja elő. Ezzel a társasház-tulajdonosok rendelkezési jogát félretéve, az alapképzést akaratuk ellenére is kötelezővé teszi, sőt az annak mértékére és felhasználására vonatkozó szabályozást is pénzügyminiszteri rendeletre bízza.
Ez a rendelkezés alkotmányellenes.
A Ptk. 99. § szerint a tulajdonos viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. Hasonlóan rendelkezik a Ptk. a dolog fenntartásával járó költségek tekintetében közös tulajdon esetén is (Ptk. 141. §). Annak azonban nincs alkotmányos indoka, hogy jogszabály a tulajdon fenntartásával kapcsolatos költségeknek az előlegezésére, előzetes fedezésére kötelezze a tulajdonost (tulajdonostársat); a tulajdonhoz való jognak ez nem elkerülhetetlen és arányos korlátozása.
Az Alkotmánybíróság ezért a Tvr. 11. § rendelkezései alkotmányellenességét állapította meg és azokat az 1989. évi XXXII. tv. 40. § alapján megsemmisítette.
V.
A módosított 10/1977. (VII. 1.) PM rendelet (R.) bevezető szövege a Tvr. 11. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazásra hivatkozik, rendelkezései azonban valójában a társasház különleges (államilag támogatott) hitelviszonyainak feltételeit szabályozzák, összefüggésben a lakáscélú támogatásról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 11. §-ával.
Ez a szabályozás a társasház-tulajdonosoknak a tulajdonhoz való alkotmányos alapjogát nem érinti.
A tulajdont érintő — alkotmányellenes — joghatás azáltal keletkezett, hogy e rendelkezések a Tvr. 11. §-a alapján a tulajdonosok belső jogviszonyára a támogatott hitelviszonyoktól függetlenül is kötelezővé váltak.
Az Alkotmánynak az indítványban felhozott rendelkezéseivel nem hozható összefüggésbe az, hogy a társasházi lakóépületek közös tulajdoni részeinek felújításához az állam támogatást nyújt-e és az ezzel kapcsolatos kedvezményes hitelügyletek kötelezően pénzintézeten keresztül bonyolódnak le. Nincs alkotmányjogi akadálya annak sem, hogy előfeltételéül a támogatott hitelügyletnek jogszabály a társasház felújítási alapjának képzését, ennek mértékét és felhasználási módját előírja. Az erre vonatkozó és a fentiekben ismertetett rendeleti szabályok nem tartalmaznak a személyek alkotmányos alapjogaira rendelkezéseket.
A hitelviszonyokra vonatkozó rendeleti szabályozás alkotmányellenességének megállapítására nincs ok.
Ténybeli tévedés alapján támadja az indítvány a felújítási alapnak az OTP-nél történő kötelező elhelyezésére vonatkozó szabályt. Az OTP-nek ezt a korábban fennálló kizárólagos jogát a R. módosításáról szóló jogszabály megszüntette.
A pénzügyminiszteri rendelet kifogásolt rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló indítványt ezért az Alkotmánybíróság elutasította.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1526/B/1991/66.
1
A határozat az Alapörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás