1991. évi XLV. törvény
1991. évi XLV. törvény
a mérésügyről1
Az Országgyűlés a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása, a mérési — valamint ennek révén mind a kutatási és fejlesztési, mind a gyártási, mind a kereskedelmi — kultúra színvonalának emelése, továbbá a fejlett iparú országokkal kiépülő gazdasági kapcsolatok bővítésének, s ennek érdekében termékeink versenyképességének a minőségbiztosítás mérésügyi eszközei által is megalapozott elősegítése céljából az alábbi törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén a mérésügyi szervezet tevékenységére, a mértékegységek használatára és a joghatással járó mérésekre terjed ki.
Mérésügy2
2. § (1) A mérésügy a mérésekkel kapcsolatos tevékenységkörnek az a része, amelyet a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása céljából a jog eszközeivel kell szabályozni, és amelynek ellátásáról az állam gondoskodik.
(2)–(3)3
(4)4
Hatáskör és illetékesség
3. §5
A mérésügyi szerv feladata6
4. § (1)7 A mérések pontossága és egységessége érdekében a mérésügyi szerv a következő feladatokat látja el:
a) gondoskodik a törvényes mértékegységek használatára vonatkozó szabályozás előkészítéséről, az országos etalonokról, azok nemzetközi összehasonlításáról és hazai továbbszármaztatásáról, valamint az e feladatok ellátásához szükséges mérésügyi kutatásról és fejlesztésről;
b)8 hitelesítési előírásokat bocsát ki, részt vesz a mérésügyi szabványok és műszaki irányelvek kidolgozásában, ellátja a mérésügyi engedélyezési feladatokat, elvégzi a típusvizsgálatokat, a használati mérőeszközök hitelesítését, részt vesz a kalibráló laboratóriumok akkreditálásában, gondoskodik a kötelező hitelesítés alá tartozó mérőeszközök közösségi típusvizsgálatáról, hitelesítéséről és felügyeletéről, továbbá gondoskodik e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok megtartásának ellenőrzéséről,
c)9 képviseli a Magyar Köztársaságot a mérésügyi nemzetközi szervezetekben és az Európai Unió mérésügyi szervezeteiben, együttműködik más államok mérésügyi szervezeteivel, gondoskodik a mérésügyi nemzetközi szerződésekből, valamint az Európai Unió mérésügyi szerződéseiből adódó feladatok végrehajtásáról.
(2)10
Mértékegységek
5. §11 (1)12 Minden olyan mennyiség értékének kifejezésére, melyre jogszabály törvényes mértékegységet állapít meg, ezt a mértékegységet kell használni.
(2) Törvényes mértékegységek:
a) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) mértékegységei,
b) az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott, az SI-n kívüli mértékegységek,
c) az SI mértékegységeiből és az SI-n kívüli törvényes mértékegységekből képzett mértékegységek,
d) az a), b), c) pont alatti mértékegységeknek az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott módon képzett többszörösei és törtrészei.
(3) A törvényes mértékegységeken kívül más mértékegységek is használhatók:
a) a külkereskedelmi kapcsolatokban,
b) nemzetközi megállapodások alapján,
c) a tudományos kutatásban.
Joghatással járó mérés és eszközei
6. § (1) Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására — a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására — vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén.
(2) Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni.
(3) Hiteles az a mérőeszköz
a)13 amelyet a mérésügyi szerv hitelesített,
b)14 amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.
(4)15 A közösségi típusvizsgálaton, közösségi első hitelesítésen vagy közösségi egyedi hitelesítésen az Európai Unió bármely tagországában megfelelt mérőeszköz e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek alkalmazásában hitelesnek minősül, és belföldi forgalomba hozatala után rá a hiteles mérőeszközökre vonatkozó jogkövetkezményeket kell alkalmazni, ideértve a belföldi időszakos és javítás utáni hitelesítési kötelezettséget is.
KÖTELEZŐ HITELESÍTÉSŰ MÉRŐESZKÖZÖK
Hitelesíttetési kötelezettség, felmentés
7. § (1)16 A hitelesíttetési kötelezettség kötelező hitelesítésű mérőeszközökre vonatkozik.
(2) Kötelező hitelesítésű mérőeszköz csak érvényes hitelesítéssel forgalmazható, használható vagy tartható használatra kész állapotban.
(3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz hitelesíttetéséről
a) a belföldi forgalombahozatal előtt (első hitelesítés) a belföldi forgalombahozónak,
b) javítás után (javítás utáni hitelesítés) a javítást végzőnek,
c) meghatározott időközönként (időszakos hitelesítés) a mérőeszköz tulajdonosának, illetve használójának kell gondoskodnia.
(4) A helyhezkötött mérőeszköz első hitelesíttetése az üzembehelyező szerv (személy) feladata.
(5) Nem kötelező a mérőeszközök hitelesíttetése, ha azok nem kerülnek belföldi forgalomba, valamint nem kötelező a magánszemélyek által háztartási célra használt mérőeszközök időszakos hitelesíttetése.
(6)17 A mérésügyi szerv csak jogszabályban meghatározott esetekben adhat felmentést a hitelesíttetési kötelezettség alól.
(7)18 A mérőeszközök sajátos használati körülményeire tekintettel a mérésügyi szerv — az általa meghatározott feltételek teljesülése esetén — feljogosíthat más szervet az időszakos javítás utáni mérőeszköz-minősítésre. A feljogosítás alapján végzett mérőeszköz-minősítés annak hitelesítését helyettesíti.
Hitelesítési engedély, típusvizsgálat
8. § (1)19 A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítési engedély alapján hitelesíthetők. A hitelesítési engedélyt a mérésügyi szerv típusvizsgálat alapján adja ki.
(2)20 A mérőeszköz hitelesítési engedély nélkül akkor hitelesíthető, ha
a) az adott mérőeszközre vonatkozó jogszabály ezt kifejezetten megengedi, vagy
b) a mérőeszköz a 6. § (4) bekezdése alapján került hazai forgalomba.
(3)21 A hitelesítési engedély iránti eljárásban az ügyintézési határidő két hónap.
(4)22 A hitelesítési engedély megszerzéséről a mérőeszköz belföldi forgalomba hozója, vagy ha ez nem állapítható meg egyértelműen, a mérőeszköz felhasználója tartozik gondoskodni.
(5)23 A hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköztípuson változtatást csak akkor lehet végrehajtani, ha a forgalombahozó előzetesen gondoskodott a hitelesítési engedély módosíttatásáról.
9. § (1) A mérőeszköz típusvizsgálat célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköztípus megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.
(2)24
(3)25 Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében a mérésügyi szerv felmentést adhat a típusvizsgálati kötelezettség alól.
(4)26 A hitelesítési engedélyt a mérésügyi szerv visszavonhatja, ha a mérőeszköztípus az engedélyezési okiratban foglaltaktól eltér, illetőleg a további hitelesítést vagy mérőeszközhasználatot újabb feltételekhez kötheti.
Hitelesítési eljárás
10. § (1) A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.
(2) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítése a hitelesítési előírásban és/vagy a hitelesítési engedélyben meghatározott mérésügyi vizsgálatból és a hitelesítés tanúsításából áll.
(3)27 A hitelesítés tényét a mérőeszközön elhelyezett törvényes tanúsító jel és/vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja.
(4)28
Akkreditálás
11. §30 A mérésügyi szerv a Nemzeti Akkreditáló Testülettel együttműködve – a nemzeti akkreditálásról szóló jogszabályok rendelkezéseivel összhangban – részt vesz a kalibráló és a vizsgáló laboratóriumok akkreditálásában.
Mérésügyi ellenőrzés és piacfelügyelet31
12. § (1)–(2)32
(3)33 A mérésügyi szerv a mérésügyi piacfelügyeleti jogkörében eljárva
a) a hitelesítési engedélyezési eljárásával biztosítja, hogy ne kerüljenek forgalomba,
b) más piacfelügyeleti hatóságokkal együttműködve elősegíti, hogy ne maradjanak a forgalomban
a fogyasztók jogi érdekeit sértő vagy veszélyeztető, kötelező hitelesítés körébe tartozó mérőeszközök.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
Hitelesített mérőeszközök használata
13. § (1) A hitelesített mérőeszközt úgy kell üzemben tartani és használni, hogy rendeltetésszerű működése, a mérési eredmények pontos leolvasása biztosítva legyen.
(2) Ha a hitelesített mérőeszköz valamely méréstechnikai tulajdonsága a hitelesítés érvényének időtartamán belül megváltozik, vagy rendeltetésszerű működése kétségessé válik, a mérőeszköz használója köteles gondoskodni a mérőeszköz használaton kívül helyezéséről, javíttatásáról és hitelesíttetéséről.
(3) A hitelesített mérőeszközt — az ellenkező bizonyításáig — úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája.
Mérésügyi díjak
14. § (1)34 A mérésügyi szolgáltatások igénybevételéért igazgatási szolgáltatási díjat35 kell fizetni.
(2)36
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15. § (1)37 Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény hatálybalépéséig alkalmazott tanúsító jelek az időszakos hitelesítés érvényességi időtartamának lejártáig hatályosak.
(3)38 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a mérésügyi szerv vagy szervek kijelölését, a mérésügyi szerv hatósági eljárásának részletes szabályait,39
b) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer alapegységeit,
c) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységeit,
d) a Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, korlátozás nélkül használható törvényes mértékegységeket,
e) a Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen használható törvényes mértékegységeket,
f) a kötelező hitelesítésű mérőeszközöket,
g) a mérésügyi hatóság által használt törvényes tanúsító jeleket, hitelesítési bélyegzőket, valamint a hitelesítést helyettesítő minősítők tanúsító jeleinek rajzait és alkalmazásuk módját
rendeletben állapítsa meg.
(4)40 Felhatalmazást kap a mérésügyi szerv irányítását ellátó miniszter, hogy a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokat tartalmazó szabályokat, a mérőedényként használt palackok forgalomba hozatalának feltételeit, illetve az előrecsomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatmértékeit és az ellenőrzés módszereit rendeletben állapítsa meg.41
(5)42 Felhatalmazást kap a mérésügyi szerv irányítását ellátó miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a mérésügyi hatóság részére a mérésügyi eljárásért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, rendeletben állapítsa meg.
(6)43 Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy a kötelező hitelesítésű mérőeszközök mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit és eljárási szabályait rendeletben állapítsa meg.
1–2. számú melléklet a mérésügyről szóló XLV. törvényhez44
A törvényt az Országgyűlés az 1991. szeptember 2-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1991. október 9.
A Tv. 2. §-át megelőző alcím a 2006: CIX. törvény 98. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tv. 2. §-ának (2)–(3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A Tv. 2.§-ának (4) bekezdését az 1999: CXIX. törvény 32.§-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A Tv. 3. §-át és az azt megelőző alcímét a 2006: CIX. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A Tv. 4. §-át megelőző alcíme a 2006: CIX. törvény 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tv. 4. §-ának (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tv. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2004: XXIX. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tv. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja a 2004: XXIX. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tv. 4. §-ának (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A Tv. 5. §-a a 2001: CXII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A Tv. 5. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 44. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Tv. 6. §-ának (3) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tv. 6. §-a (3) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tv. 6. §-ának (4) bekezdését a 2004: XXIX. törvény 5. §-a iktatta be.
A Tv. 7. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 44. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Tv. 7. §-ának (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tv. 7. §-ának (7) bekezdése a 2006: CIX. törvény 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tv. 8. §-ának (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tv. 8. §-ának új (2) bekezdését a 2004: XXIX. törvény 6. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.
A Tv. 8. §-ának új (3) bekezdését a 2004: XXIX. törvény 6. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés a 2009: LVI. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CLII. törvény 2. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Tv. 8. §-a eredeti (2) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2004: XXIX. törvény 6. §-a.
A Tv. 8. §-a eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2004: XXIX. törvény 6. §-a.
A Tv. 9. §-ának (2) bekezdését a 2004: XXIX. törvény 148. § (2) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.
A Tv. 9. §-ának (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tv. 9. §-ának (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tv. 10. §-ának (3) bekezdése a 2001: CXII. törvény 2. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 98. § (1) bekezdésének b) pontja, a 2009: LVI. törvény 44. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Tv. 10. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 44. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Tv. V. fejezete a 2001: CXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A Tv. 11. §-a a 2006: CIX. törvény 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tv. VI. Fejezetének címe a 2004: XXIX. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tv. 12. § (1)–(2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 44. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Tv. 12. §-ának (3) bekezdését a 2004: XXIX. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tv. 14. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 44. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Tv. 14. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 44. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Tv. 15. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 84. pontja szerint módosított szöveg.
A Tv. 15. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 43. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tv. 15. §-ának (4) bekezdését a 2004: XXIX. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2005: CLXIV. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított, a 2006: CIX. törvény 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tv. 15. § (5) bekezdését a 2008: XLVII. törvény 51. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 41. §-a szerint módosított szöveg.
A Tv. 15. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 43. § (3) bekezdése iktatta be.
A Tv. 1–2. számú mellékletét a 2001: CXII. törvény 9. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás