1991. évi XXXIV. törvény
1991. évi XXXIV. törvény
a szerencsejáték szervezéséről1
Az Országgyűlés az állam szerencsejáték monopóliumának gyakorlásával kapcsolatos feladatok meghatározása, a szerencsejátékok szervezése iránt jelentkező igények kielégítése, az engedély nélküli, illetőleg a jó erkölcsbe ütköző szerencsejátékok megelőzése, a szerencsejáték szervező tevékenység ellenőrzése, valamint a szerencsejátékokból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítása érdekében a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Alapvető rendelkezések
1. § (1) Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ.
(2)2 E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás, a pénznyerő automata, a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése is. E törvényt kell alkalmazni – a törvényben külön szabályozott esetekben – a játékautomatára és az ajándéksorsolásra is.
(3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbakban: Ktv) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül
a) sorsolásos játék szervezése,
b) pénznyerő automaták üzemeltetése,
c) szerencsejátékok lebonyolítására szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó) alapítása, működtetése,
d)3 kártyaterem üzemeltetése,
e)4 helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetése,
f)5 nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése,
g)6 a lóversenyfogadás és az a)–f) pontok alá nem tartozó, e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység).
(4)7 Magyarország területéről hírközlő eszköz és rendszer által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag e törvény előírásainak megfelelően folytatható.
(5)8 Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez az állami adóhatóság engedélye szükséges. Az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást.
(5a)9 Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy internetes oldalon az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek szerencsejátékot,
a) az internetes oldalhoz való hozzáférésben közvetítő szolgáltatóként résztvevő elektronikus hírközlési szolgáltatót erről tájékoztatja, és egyidejűleg felhívja a szolgáltatót arra, hogy hálózatában tegye hozzáférhetetlenné a szerencsejátékban való részvételre vonatkozó ajánlatot, valamint
b) erről és a szervező által tétfizetés érdekében megjelölt pénzforgalmi számláról tájékoztatja a pénzügyi intézményt, illetve egyidejűleg felhívja a pénzforgalmi szolgáltatót arra, hogy az érintett pénzforgalmi számláról és pénzforgalmi számlára átutalás, beszedés, egyéb fizetési megbízás, művelet teljesítésében a – legfeljebb 90 napos – tilalom feloldásáig ne működjön közre.
c)10
(5b)11 A nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetője, és a távszerencsejáték szervezője csak olyan – a magyar hatóságok által közvetlenül és teljes körűen ellenőrizhető – valós idejű fizetési módot alkalmazhat, illetve fogadhat el, amely során a befizető személyazonosságának megállapítása kétséget kizáró módon lehetséges, valamint szolgáltatást csak ilyen módón beazonosított és regisztrált játékosnak nyújthat.
(6)12 Szerencsejátékban – a 16. § szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével – 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt.
(7)13 A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök – kivéve a helyhez kötött pénznyerő automaták és a nem helyhez kötött pénznyerő rendszerek központi szerverét, valamint az azon futó játékszoftverek – típusvizsgálatát és hitelesítését – a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján – a mérésügyi szerv végzi.
(7a)14 A központi szervert informatikai biztonsági és zártsági szempontból, továbbá a rendszerben a központi szerver által futtatott játéklogikákat törvényi megfelelőségi szempontból auditálni kell. A rendszer vizsgálatára és auditálására kizárólag az aláíró eszközök, véletlenszám-generátorok és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt státuszú, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisában bejegyzett szervezet jogosult. Az auditálást abban az esetben kell megújítani, ha a technikai eszközökben, a technológiában, vagy informatikai vagy biztonsági környezetben, illetve alkalmazásban jelentős változás áll be. Az informatikai rendszer auditálására az a független szervezet jogosult, amely:
a) A 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályok alapján az aláíró eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítását kijelölt szervezet.
b) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által nyilvántartott, az elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt szervezetek nyilvántartásában szerepel.
c) Az elektronikus aláírással kapcsolatos tanúsító tevékenységben legalább 10 év tapasztalattal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által regisztrált sikeres audittal rendelkezik, amely kiterjed a CommonCriteria EAL4 garanciaszintre is.
d) Bizonyított szaktudással és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által nyilvántartásba vett tanúsítási referenciákkal rendelkezik az alábbi területeken:
da) aláírás létrehozó eszközök;
db) aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése;
dc) aláírás létrehozó és ellenőrző alkalmazások;
de) elektronikus archiválás szolgáltatás.
(7b)15 A központi szerver tranzakciós szerverén a játékszervezői tevékenységből származó elektronikus tranzakciók alapján adatszolgáltatást nyújtani kizárólag abban az esetben lehet, ha az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. Ezen követelménynek való megfelelés érdekében a játékszervezői tevékenységből származó, elektronikus formában kibocsátott adatszolgáltatást és azok alapját jelentő tranzakciós adatokat az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni.
a) A központi szerver tranzakciós szervere az elektronikus dokumentumok digitális archiválását, elsősorban az elektronikus tranzakciók alapján készített jelentések megőrzését a megőrzési kötelezettség lejártáig (10 év) folyamatosan köteles biztosítani, úgy hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése olyan módon történjen, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a módosítás, a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. Az archiválás szabályaira a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet az irányadó.
b) A játékszervezői tevékenységből származó tranzakciók gyűjtésére, valamint a tranzakciós adatok és jelentések megőrzésére kizárólag olyan hardver-szoftver környezet használható, amelyről az aláíró eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt státuszú, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisában nyilvántartott tanúsító szervezett által kiállított tanúsítvány igazolja, hogy megfelel a megőrzési köztelezettségben foglalt, zárt rendszer követelményeinek. A kijelölt státuszú tanúsító szervezet a tanúsítványt valamely – informatikai termékek és rendszerek technológiai biztonsági értékelési követelményeit tartalmazó – szabvány vagy nyilvános műszaki követelményrendszer előírásainak való megfelelés alapján állítja ki, de legalább CommonCriteria EAL4 garanciaszinttel ekvivalens szoftverbiztonságot ír elő.
c) A központi szerver tranzakciós szervere kizárólag olyan szervezeti és környezeti biztonsági szinten üzemeltethető, amely megfelel COBIT szerinti előírásoknak. A központi szervert működtető szervezet működési kialakításának meg kell felelnie a PSZÁF 1/2007 ajánlásában foglalt kritériumoknak.
(8)16 A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. A valutaösszeg átváltása tekintetében a nyeremény kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét, valamint pénznyerő automatából származó nyeremény esetén a pénznyerő automata gyártási számát és a mérésügyi szerv által adott azonosító számát. A nyereményigazolás az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy az állami adóhatóság jóváhagyásával – amennyiben a szerencsejáték-szervező a játékos személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződő jogai védelmét biztosítja – zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható. A szerencsejáték-szervező köteles valamennyi kérelmet a nyereményigazolás kiállításának általa választott módján egységesen teljesíteni.
2. § (1)17 Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdésének b), d), e) és f) pontjaiban meghatározott tevékenység, továbbá az 1. § (3) bekezdésének g) pontjában meghatározott tevékenységek közül a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett lóversenyfogadás és kártyajátékok nyújtása (továbbiakban együtt: távszerencsejáték).
(2)18 Szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához — az e törvényben meghatározott kivétellel — az állami adóhatóság engedélye szükséges.
(2a)19 Távszerencsejáték szolgáltatás nyújtásához az állami adóhatóság engedélye szükséges. A távszerencsejáték szolgáltatásokra e törvény hatálya abban az esetben terjed ki, ha
a) a távszerencsejátékot Magyarország területén szervezik, vagy
b) a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén vesz részt a távszerencsejátékban, vagy
c) a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.
(3)20 Az állami adóhatóság az engedélyt annak adja ki, aki a szerencsejáték biztonságos, szakszerű lebonyosításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik.
(4)21 Nem adható meg az engedély, ha
a) a folytatni kívánt tevékenység sértené a jóérzést, közbiztonságot, a közszemérmet, illetőleg gyermek vagy ifjúságpolitikai érdekeket,
b)22 a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján büntetett előéletű, illetőleg jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,
c)23
d)24 a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, vagy a kérelmező vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja olyan gazdálkodó szervezetben volt vezető tisztségviselő, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tag, amely a vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszonyának fennállása alatt, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, és a tiltott szerencsejáték szervező tevékenység folytatását jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve bírósági ítélet állapította meg,
e)–f)25
g) a kérelmezett tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,
h) a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételeket nem vállalja,
i)26
(5)27 Az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjával szemben a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam adóhatósága a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 2 millió forintot meghaladó adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabott ki, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjának a székhelye, vagy lakóhelye szerinti államban 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása volt.
(6)28 A hírközlő eszköz és rendszer által történő szerencsejáték szervezési tevékenység engedélyezéséhez a (3)–(5) bekezdésekben foglalt feltételek teljesítésén túl a szervezőnek igazolnia kell, hogy
a)29 az adott tevékenység kockázati tényezőiről a játékosokat hírközlő eszközön és rendszeren keresztül megfelelően tájékoztatja,
b) a játékosok személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződő jogai védelmét biztosítja,
c) a véletlen elemeket az elektronikus játékrendszerek auditálása alapján biztosítja.
(7)30 Nem folytatható belföldön vagy külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.
(8)31 A szerencsejáték-szervező a (4) bekezdés b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, ennek érdekében azt a szervező évente igazolni köteles, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni.
3. §32 (1) A nem liberalizált szerencsejátékok szervezését
a)33 a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti,
b) e tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedheti.
(2)34 Az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint képviseli az államot az (1) bekezdés b) pontja tekintetében.
(3)35 A számsorsjáték és – a lóversenyfogadás, valamint a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével – a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult.
4. § (1)36 A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázatot a miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához – országos pályázat kivételével – az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésnek egyetértése is szükséges. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében az állami adóhatóság az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete – Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlése is – hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához.
(2) A pályázat eredményeit ugyanazokban az országos napilapokban közzé kell tenni, amelyekben a pályázati kiírás megjelenik.
(3)37 A miniszter külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződést egy alkalommal — eredeti időtartamának legfeljebb felével — meghosszabbíthatja.
(4) A Ktv. 8. §-ában foglaltakon kívűl a pályázati kiírásoknak tartalmazniuk kell,
a) a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi, tárgyi feltételeket,
b) a szerencsejáték szervező tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a szerencsejáték szervező tevékenység mellett gyakorolhatók,
c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét.
(5) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell a szerencsejáték szervező tevékenységre alapított gazdasági társaságra vonatkozó különös előírásokat (pl. a kibocsátott részvények, illetőleg üzletrészek korlátozott forgalomképességét).
5. § (1)38 A miniszter a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést.
(2) Koncessziós szerződés e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott határozott időtartamra köthető.
(3) Koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról, illetőleg az ellentételezésről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.
6. § (1)39 A koncesszióköteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláírónak e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.
(2)40 A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a Pályázati Értékelő Bizottság létrehozását, összetételét és eljárását a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3)41 A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A szerencsejáték szervezés állami felügyelete
7. §42 Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete.
7/A. §43 (1)44 Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény45 szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. Szerencsejáték ügyben az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal.
(2)46 Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban hozott határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye. Az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozat (végzés) ellen – a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével – benyújtott keresetlevélnek, illetve kérelemnek, az e törvényben foglalt kivételekkel, a végrehajtásra halasztó hatálya van. Az állami adóhatóság az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozatot (végzést) jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, ha
a) a közbiztonság vagy a közrend fenntartása érdekében, illetve a közszemérem, valamint játékosvédelmi, gyermek- vagy ifjúságpolitikai érdek védelmében szükséges,
b) a döntéssel érintett tevékenység vagy mulasztás folytatása más közösségi érdek sérelmével járna,
c) a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, valamint ilyen kár bekövetkeztének elhárítása vagy következményeinek enyhítése érdekében.
Az állami adóhatóság jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja különösen az engedély felfüggesztését vagy a tevékenységtől történő eltiltást megállapító határozatot, ha a szerencsejáték-szervező nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.
(3)47 Az állami adóhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül az állami adóhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.
(4)48 Az állami adóhatóság a távszerencsejáték engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról három hónapon, egyéb szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról két hónapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig tizenöt napon belül dönt . E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.
(5)49
(6)50 Az állami adóhatóság a 7. §-ban megjelölt feladatok ellátása érdekében a következők szerint jogosult a szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására: az állami adóhatóság az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik. Az állami adóhatóság a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.
(7)51 A szerencsejáték szervező tevékenység folytatásának engedélyezése, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője és tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn vele szemben vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az állami adóhatóság részére – annak az engedély megadása, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(8)52 Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. Az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(9)53 A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság
a) az engedélyezési eljárás során az eljárás jogerős befejezéséig,
b) a személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárás során az eljárás jogerős befejezéséig, vagy
c) a tevékenység hatósági ellenőrzés során a hatósági ellenőrzés időtartamára, de legfeljebb a jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
8. § (1)54 Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt.
(2)55 Az állami adóhatóság szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathat.
(3)56 Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint az állami adóhatóság szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai szerencsejáték-szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek.
(4) A (3) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyben ők vagy közeli hozzátartozójuk (Ptk. 685. § b) pont) érdekelve van.
(5)57 A (3) bekezdésben felsoroltak munkaviszonyának az állami adóhatóságnál történő megszűnését követő 2 évig szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathatnak.
9. § (1)58 Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték-szervezőnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló (különösen a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei, át nem vett nyeremények kezelése) játékosok számára való nyilvánosságát. A szerencsejáték-szervezőnek fel kell hívnia a figyelmet a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyére. A szerencsejáték-szervező az értékesítőhelyen köteles ilyen tartalmú tájékoztató hirdetmények elhelyezésére.
(2)59 Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetőleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték szervezőre, az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó, játékterem, kártyaterem és bingójáték esetén – a 27. § (3) bekezdés figyelembevételével – az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. A játéktervtől csak az állami adóhatóság engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti.
(3)60 A szerencsejáték szervező tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változásáról az állami adóhatóságot harminc 30 belül köteles értesíteni.
10. § (1)61 Az állami adóhatóság a szerencsejátékból származó nyeremények, játékosokat megillető egyéb kifizetések, illetve szerencsejáték ügyben kiszabott bírság fedezetének biztosítása céljából biztosítékot írhat elő. A biztosíték letételének, vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.
(2) A biztosíték igénybevétele esetén a szerencsejáték szervező köteles annak pótlásáról 8 napon belül gondoskodni.
(3)62 A biztosíték formáját és értékét — e törvény különös rendelkezései figyelembevételével — a állami adóhatóság állapítja meg, különösen a játék jellegére, lebonyolítására, biztonsági előírásaira, valamint a tétek nagyságára tekintettel. A biztosíték felett rendelkezni csak az állami adóhatóság engedélyével lehet. A biztosíték hozadéka a szerencsejáték szervezőt illeti meg.
(4) Az engedélyben foglalt időtartam lejárta, az engedélyezett szerencsejáték lebonyolítása, valamint az engedély visszavonása esetén a biztosíték a szerencsejáték szervezőnek visszajár.
11. §63 (1)64 A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.
(1a)65 Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése esetén a központi szerver működtetője részére a játékszervező szolgáltatási díjat fizet.
(2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély iránti, a játékterv felülvizsgálatára, továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg – külön felhívás nélkül – kell az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással megfizetni.
(3) A szerencsejátékot és ajándéksorsolást szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért folyamatos sorsolásos játék és totalizatőri rendszerű fogadás, bukmékeri rendszerű fogadás, pénznyerő automata üzemeltetése, játékkaszinó üzemeltetése esetén negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig, nem folyamatos sorsolásos játék és nem folyamatos fogadás, valamint ajándéksorsolás esetén pedig a sorsolást, illetve a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelőző 10 napon belül kell a díjat megfizetni.
(4) A szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő díjat a koncessziós pályázat benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.
(5)66
(6)67 A szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét, megfizetésének rendjével kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására a miniszter által kiadott rendelet állapítja meg.68
(7)69 Az állami adóhatóság díjbevételéből kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is.
(8) A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő hónap 20. napjáig játékadó címén bevallani és a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.
(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kisorsolt, de át nem vett nyeremények újbóli felhasználását jogszabály meghatározott határidőn belül lehetővé teszi. Ebben az esetben a (8) bekezdés szerinti adókötelezettségeket a felhasználásra nyitva álló határidőt követő, de legkésőbb a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.
(10) A játékosok részére meghirdetett, de a (8)–(9) bekezdésekben foglaltaktól eltérő, bármely okból részükre át nem adott, vagy nyeremények céljára fel nem használt nyeremények értékét vagy összegét a nyereményalap felhasználására vonatkozó határidő lejártát, illetve a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig a szervezőnek játékadó címén be kell vallania és be kell fizetnie.
12. § (1)70 Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint a szervezetek vezetőjét vagy vezető tisztségviselőjét a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak szerinti bírság megfizetésére kötelezi.
(2)71 A bírság összege a 6. § (1) bekezdésében foglalt szabályok megszegése esetén
a) a fogadást szervezővel szemben 200 ezer forinttól 4 millió forintig,
b) a játékkaszinó üzemeltetőjével szemben 1 millió forinttól 10 millió forintig
terjedhet.
(3)72 A bírság
a)73 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet az 1. § (8) bekezdésébe, 9. § (3) bekezdésébe, a 11. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1) bekezdésébe, a 18. § (1) bekezdésébe, az ajándéksorsolást szervezővel szemben a 23. §-ba és a 36. § (3) bekezdésébe,
b)74 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)–(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)–(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (4), (7), (12), (13), (20) bekezdéseibe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)–(8) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseibe, valamint a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver, működtetésének részletes személyi, pénzügyi műszaki és informatikai feltételeit meghatározó rendeletbe.
c)75 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet a 9. § (1) bekezdésébe, az ellenőrzési díj meg nem fizetése esetén a 11. § (1) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdésének b)–d) pontjaiba, a 18. § (2) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe, a 26. § (15) bekezdésébe, a 28. § (1)–(2) bekezdéseibe, 29/B. § (9) bekezdésébe, a 30. § (4) bekezdésébe és a 30/B. §-ba,
d)76 500 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet az 1. § (4)–(5) bekezdésébe, a 2. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (3) bekezdésébe, 29/C. § (1)–(7), (9) bekezdésébe és a 30. § (3) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.
(4)77
(5)78 Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek az állami adóhatóság tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított két éven túl.
(6)79 A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a mulasztás vagy a kötelezettségszegés súlyát, és azt, hogy a jogsértővel szemben az állami adóhatóság a jogsértést megelőző 2 éven belül – sorsolásos játék és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően – hasonló jogsértés miatt jogerősen szabott-e ki bírságot.
(7)80 A bírság együttesen, illetve a 13. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt intézkedés mellett is kiszabható. Több bírság együttes kiszabása esetén a bírságok együttes összege meghaladhatja a (3) bekezdés pontjaiban meghatározott egyes bírságösszegek felső határát.
13. § (1)81 A szerencsejáték-szervező engedélyét az állami adóhatóság legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező
a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtől engedély nélkül eltér,
b) a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti,
c) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,
d) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel.
e)82 az állami adóhatóság felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,
f)83 nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.
(2)84 Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha
a)85 a szerencsejáték-szervező az állami adóhatóság ismételt felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,
b) a szerencsejáték-szervező súlyos jogszabálysértést követ el, amellyel a játék tisztaságát sérti,
c) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedély-kérelem elutasításának lett volna helye,
d) a szerencsejáték-szervező az állammal szembeni kötelezettségét súlyosan megszegi, vagy az állammal szembeni kötelezettségének ismételten nem tesz eleget,
e)86 5 000 000 forintot meghaladó összegű játékadóra, vagy ismételten nem teljesíti a játékadó bevallásával, vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.
Az eltiltás pénznyerő automaták és kártyaterem üzemeltetése esetén meghatározott játékteremben, illetve kártyateremben folytatott szerencsejáték-szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.
(3)87 Az állami adóhatóság a játékkaszinó, az elektronikus kaszinó és a kártyaterem működtetőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben88 foglalt rendelkezések megsértése esetén e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.
(4)89 Ha a szerencsejáték szervező a működését az engedély megadásától számított hat hónapon belül nem kezdi meg, továbbá ha azt engedély nélkül szünetelteti, az engedély visszavonható.
(5)90 Abban a kérdésben, hogy valamely játék szerencsejátéknak tekinthető-e vita esetén az állami adóhatóság dönt. Az állami adóhatóság véleménye az irányadó a szerencsejátékok fajtájának (14. §) meghatározására vonatkozóan is.
(6)91 Ha az ügyfél a hivatalból indított eljárásban az állami adóhatóság felhívása ellenére nem közli az érdemi döntéshez szükséges adatot vagy valótlan adatot közöl, vele szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható. A bírság ismételt alkalommal is kiszabható.
(7)92 Ha a szerencsejáték-szervező a személyi megfelelőség meghosszabbítása iránti kötelezettségének jogszabályban meghatározott határidőben nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését megállapítja. Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnéséig benyújtott engedély iránti kérelmek alapján indult eljárásokat megszünteti. A személyi megfelelőség hivatalból indult vizsgálata esetében a 2. § (4) bekezdésének d) pontjában és a 2. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamokat az eljárás hivatalból történő megindításától kell számítani.
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
A szerencsejátékok fajtái, engedélyezésük
14. §93 A szerencsejátékok fajtái:
a) sorsolásos játék,
b) nem sorsolásos játék,
c) pénznyerő automata üzemeltetése,
d) kaszinójáték,
e) fogadás,
f)94 kártyajáték,
g)95 helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata,
h)96 nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer.
Sorsolásos játék
15. § (1) Sorsolásos játék: olyan szerencsejáték, amelyben a szerencsejáték szervező a játékosnak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba
a) meghatározott szám, számsor, jel, ábra, stb. (a továbbiakban: szám) eltalálása vagy
b) nyerésre jogosító érvényes befizetési bizonylat, szelvény, jegy, tanusítvány (a továbbiakban: sorsjegy) kihúzása
esetén.
A nyerés vagy vesztés kizárólag a szám nyilvános húzásának, vagy a sorsjegy azonosítására alkalmas más módszernek (a továbbiakban: sorsolás) az eredményétől függ.
(2)97 A miniszter a sorsolások lebonyolítását, ellenőrzését, közhitelű tanusítását, a nyereményekre vonatkozó rendelkezéseket valamint a végelszámolás rendszerét külön szabályozza.
(3) A sorsolásos játék szervezésére irányuló kérelemhez játéktervet, részvételi szabályzatot, költségvetést és a jogszabály által előírt okiratokat kell mellékelni.
(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetében az engedély legfeljebb 5 évre adható. Az engedély meghosszabítására az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
16. § (1)98 Nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és
a)99 a kibocsátott sorsjegyek száma az 5000 darabot vagy összes értéke az 500 000 forintot nem haladja meg és
b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.
(2)100 A szerencsejáték szervező a sorsjegyek számának és értékének megjelölésével az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékot is köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni legalább 10 nappal a játék lebonyolítása előtt. Az állami adóhatóság a lebonyolítást ellenőrizheti.
17. § (1) A szerencsejáték szervező a sorsolásnak, a nyertes sorsjegyeknek és a nyereményeknek a sorsjáték meghirdetésével azonos nyilvánosságot köteles biztosítani.
(2)101
(3) A kisorsolt nyeremények átvételéről az engedélyben meghatározott időben, de legfeljebb a sorsolás napját követő 90 napon belül kell gondoskodni. A szerencsejáték szervező köteles biztosítani a nyeremények megfelelő átvételének lehetőségét.
(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a kisorsolt, de át nem vett nyereményeket a szerencsejáték szervező nyeremények céljára köteles felhasználni.
18. § (1)102 Az állami adóhatóság a sorsolásos játék játékterv szerinti lebonyolítását ellenőrzi. Ha az állami adóhatóság az engedélyben eltérően nem rendelkezik, a sorsolásnál közjegyző jelenléte kötelező. A közjegyző jelenlétéről a szerencsejáték szervező gondoskodik.
(2)103 Ha a sorsjátékot nem a játéktervnek megfelelően bonyolítják le, az állami adóhatóság megbízottja a sorsolásos játék folytatását felfüggeszti és kezdeményezi az állami adóhatóságnál a 12. §-ban, illetőleg a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szankciók alkalmazását. A játékosok kártalanításáról a szerencsejáték szervező gondoskodik.
19. § (1)104 A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a 17. § (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül a szerencsejáték szervező köteles végelszámolást készíteni és azt az állami adóhatóságnak megküldeni.
(2) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék biztosítékának mértéke a kisorsolásra kerülő nyeremények összértékének legalább 50%-a.
20. § A sorsolásos játék fajtái:
a) sorsjáték, (21. §)
b) számsorsjáték, (22. §)
c)105
d) egyéb sorsolásos játék. (24. §).
21. §106 Sorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egyidőben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja. Sorsjáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem szervezhető.
22. § Számsorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a szerencsejáték szervező köteles a meghatározott pénzösszegért megvásárolt sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt adni, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal.
23. § (1) Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.
(2)107 Ajándéksorsolás lebonyolítása során az 1. § (8) bekezdését, a 11. § (8)–(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17–19. §-okat megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség.
24. § (1)108 A 21—23. §-okban nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) a törvénynek a sorsolásos játékokra meghatározott rendelkezései alkalmazásával az állami adóhatóság engedélyével szervezhető.
(2) Bingójáték bingóteremben folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos által a helyszínen megvásárolt sorsjegyen lévő számok felhasználásával felépített számvariációk, vagy számsorok helyszínen történő eltalálása jogosít nyereményre.
(3)109 A keno olyan számsorsjáték, melyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen meghatározott nyereményre válik jogosulttá.
(4)110 A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker – az állami adóhatóság engedélye alapján – más szerencsejátékokkal együtt is szervezhető. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető.
Nem sorsolásos játék. Pénznyerő automaták üzemeltetése
Nem sorsolásos játék
25. § (1) E törvény alkalmazásában nem sorsolásos játék az olyan szerencsejáték, amely pénzgyűjtő bevonásával történik és a tét 2 Ft-nál magasabb összegű vagyoni értéket képvisel.
(2)111
26. § (1)112 Pénznyerő automatának minősül a tétfizetés fejében játék céljára alkalmas mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés, ha nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá. Az állami adóhatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerő automatának minősül-e.
(1a)113 Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatának minősül az a műszaki egység (terminál, konzol), amely az internet, mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és amelynek játékprogramja(i) egy külön erre a tevékenységre az e törvény rendelkezései alapján feljogosított szervezet által működtetett központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszerben fut, a hozzácsatlakoztatott műszaki egység (terminál, konzol) pedig játékteremben, játékkaszinóban található.
(1b)114 Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszernek minősül az a szerencsejáték szervező által üzemeltett rendszer, amely az internet, mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és amelynek játékprogramja(i) egy külön erre a tevékenységre az e törvény rendelkezései alapján feljogosított szervezet által működtetett központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszerben fut, a játékosok – a nem helyhez kötött pénznyerő rendszerhez – szintén az internet mint távközlési rendszer útján kapcsolódnak.
(2)115 Az állami adóhatóság az engedélyben a pénznyerő automatát I. vagy II. kategóriába sorolja:
a) I. kategóriába tartozó pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amely
1. 100 000 játékonként az összes tét legalább 80%-át nyereményként kiadja,
2. az e kategóriára jogszabályban előírt szempontok alapján hitelesíthető, és
3. biztosítja, hogy egy tét megtételével, egy játék alkalmával — a játékkaszinóban elhelyezett pénznyerő automatát kivéve — a nyeremény a tét kétszázszorosát nem haladja meg;
b) II. kategóriába tartozó pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amelynél
1.116 az egy játékhelyen maximálisan megtehető tét 200 forint,
2. az elérhető nyeremény a tét huszonötszörösét nem haladja meg, és
3. az e kategóriára jogszabályban előírt hitelesítési feltételek fennállnak.
Nem adható engedély olyan pénznyerő automatára, amely az e bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek nem felel meg.
(3)117 Pénznyerő automata csak játékkaszinóban vagy — kizárólag e célból alapított gazdasági társaság által — játékteremben üzemeltethető. Egy játékkaszinó-egységben vagy egy játékteremben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat.
(4)118 A játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatának
a) 100 000 játékonként az összes tét legalább 80%-át, vagy
b) a normális eloszlás sűrűségfüggvényének megfelelően, az összes tét legalább 85%-át legalább 95%-os valószínűséggel
nyereményként ki kell adnia.
(5)119 A játéktermet az állami adóhatóság az engedélyben I. vagy II. kategóriába sorolja be. A II. kategóriába tartozó játékteremben legfeljebb 2 db II. kategóriába tartozó pénznyerő automata üzemeltethető.
(6)120
(7)121 I. kategóriába tartozó játékteremnek minősül a közterület felől saját bejárattal rendelkező épület vagy olyan külön bejárattal rendelkező, építészetileg zárt helyiség, amely – gépenként legalább 2 m2 figyelembevételével – legalább 10 pénznyerő automata elhelyezésére alkalmas. II. kategóriába tartozó játékteremnek minősíthető a külön jogszabályban meghatározott vendéglátóipari üzlet. Nem működtethető játékterem olyan épületben, helyiségben, helyiségrészben, amelyre vonatkozóan a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét az elnevezésben vagy a kereskedelmi kommunikációban szerepeltetik, illetve amelyet ilyen helyiségből lehet megközelíteni. Az „elektronikus kaszinó” elnevezésre, az „e-kaszinó” rövidítésre és jelzős alakjára, valamint idegen nyelvű megfelelőjére a tilalom nem vonatkozik, ha a játékterem elektronikus kaszinóként üzemel.122
(8)123 Az állami adóhatóság az engedélyben meghatározza
a) a játékterem helyét, az üzemeltetésével és ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat;
b) a játékterem működéséhez szükséges feltételeket;
c) az egy gazdasági társaság által egy játékteremben működtethető pénznyerő automaták számát;
d) a pénznyerő automaták kiürítésével és az ellenőrző készülékkel kapcsolatos előírásokat;
e) pénznyerő automatánként a legmagasabb tét és nyeremény összegét;
f) azokat a tényeket és körülményeket, amelyeket a pénznyerő automaták és játéktermek működésével kapcsolatos jogszabály ír elő.
(9)124 Pénznyerő automata üzemeltetésére csak olyan gazdasági társaságnak adható engedély, amely
a) biztosítani tudja a pénznyerő automaták és a játékterem működésének a feltételeit, a személyzettel kapcsolatban a jogszabályban előírt követelményeket és a játékterem állandó ellenőrzését, továbbá
b)125 az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, a külön jogszabályban meghatározott összegű igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazolta.
A b) pontban foglalt igazgatási-szolgáltatási díjat a játékkaszinók nem kötelesek megfizetni.
(10) Nem adható működési engedély az olyan pénznyerő automatára, amely
a) nem rendelkezik az azonosítására alkalmas — magyar hatóság által hitelesített — eredeti jelzéssel (gyártási szám, gyártás időpontja stb.),
b) nem rendelkezik gyárilag beépített és hatóságilag hitelesített ellenőrző készülékkel,
c)126
d) nem felel meg jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek.
(11) Pénznyerő automata működtetésére a gyártás időpontjától számított 5 éven túli időtartamra nem adható engedély.
(12)127 Az I. kategóriába tartozó játéktermet 18 éven aluliak nem látogathatják, a II. kategóriába tartozó játékteremben pedig pénznyerő automatán nem játszhatnak. Ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény 200 méteres körzetében I. kategóriába tartozó játékterem nem működhet.
(13)128 Az állami adóhatóság a pénznyerő automata működését – az évenkénti igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése mellett – legfeljebb 2 éves időtartamra engedélyezi. A szerencsejáték-szervező azon időtartam 11. hónap végéig, amelyre az igazgatási-szolgáltatási díjat megfizette, köteles a következő évre járó igazgatási-szolgáltatási díjat megfizetni vagy ezen időpontig a 12. hónap utolsó napján történő engedélyleadási szándékáról nyilatkozni.
(14)129 Az állami adóhatóság az általa kiállított pénznyerőautomata- és játékterem-engedélyeket hirdetmény útján köteles közölni. A 13. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével az állami adóhatóság által kiállított pénznyerőautomata-engedélyeket azok közlésétől számított 6 hónapon belül, a játékterem-engedélyeket pedig 30 napon belül köteles a szerencsejáték-szervező az állami adóhatóságnál átvenni. A határidők elteltével át nem vett engedélyek érvénytelenségét az állami adóhatóság hivatalból megállapítja.
(15)130 Ha a pénznyerő automata működtetése nem felel meg a játéktervnek, az engedélynek, valamint a hiteles állapotnak, az állami adóhatóság a pénznyerő automata működtetését felfüggeszti. Az állami adóhatóság akkor is köteles a pénznyerő automata, illetve a játékterem működtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a játékteremben a szerencsejáték-szervező engedély nélkül üzemeltet pénznyerő automatát, az állami adóhatóság a játékterem engedélyét felfüggeszti, vagy az engedélyt visszavonhatja.
(16)131 A játékterem működése – indoklás nélküli kérelemre – megszakítás nélkül legfeljebb 180 nap időtartamra szüneteltethető. A szüneteltetést az állami adóhatóság nyilvántartásba veszi. A szüneteltetés nyilvántartásba vételének részletes szabályait az e törvény végrehajtására a miniszter által kiadott rendelet állapítja meg azzal, hogy szüneteltetés csak abban az esetben kezdeményezhető, ha annak kezdő időpontját megelőzően a játékterem legalább 60 napot folyamatosan üzemel, ide nem értve a játékterem-engedély első felvételét követő 60 napot. A külön, a miniszter által kiadott rendeletben meghatározott szezonális üzemeltetés nem minősül a játékterem szüneteltetésének.
(17)132 Az üzembe helyezett pénznyerő automata és a játékterem jogszerű birtoklásának igazolását az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőtől a pénznyerő automata és a játékterem működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság az engedélyt visszavonhatja.
(18)133
(19)134 A pénznyerő automata a gyártásának időpontjától számított 5 éven túl – illetve annak letelte előtt, ha a szervező a pénznyerő automata üzemeltetésének végleges megszüntetéséről dönt – teljes egészében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei szerint meghatározott elektronikus berendezés hulladékának minősül.
(20)135 A játékteremben és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerben jackpot rendszer üzemeltethető. Játékterem esetén jackpot rendszerbe kizárólag ugyanabban a játékteremben üzemelő I. kategóriába sorolt pénznyerő automaták és helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták köthetők.
(21)136 A szerencsejáték-szervező negyedévenként pénznyerő automata kategóriánként elkülönített időszaki elszámolást készít az állami adóhatóság részére, amelyet a negyedévet követő hónap tizenötödik és utolsó napja között köteles gépi adathordozón benyújtani.
(22)137 Az I. kategóriába tartozó játékteremben és a II. kategóriába tartozó játékteremben kizárólag szerver alapú pénznyerő automata üzemeltethető.
(23)138 Az elektronikus kaszinóban szerver alapú pénznyerő automata is üzemeltethető. Az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata ellenőrző készülékét abban az esetben is online kapcsolati módon a szerver alapú pénznyerő automatákat üzemeltető szerverhez kell csatlakoztatni, ha a pénznyerő automata nem minősül szerver alapú pénznyerő automatának.
(24)139 Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszert üzemeltető központi szerver működtetésére, engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel, legalább 50 millió forint jegyzett tőkével, magyar állampolgár vezető tisztségviselővel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely a központi szerver üzemeltetését kizárólagos tevékenységként végzi, és amelynek a szavazatok legalább 51%-ával rendelkező tagja (részvényese) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 10 éven át Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozott. A központi szerver működtetésére vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt a társaság tagjai, részvényesei, illetve vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói, nem lehetnek tagjai, vagy vezető tisztségviselői szerencsejáték szervező, vagy pénznyerő automata gyártó gazdálkodó szervezetnek.
(25)140 Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetésére engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely jegyzett tőkéje eléri az 50 millió forintot, rendelkezik legalább egy magyar állampolgárságú vezető tisztségviselővel, és amely tagja(i) (részvényese(i)), a kérelem benyújtását megelőzően – a benyújtás időpontjától számítva – legalább 10 éven át folyamatosan, Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozott.
26/A. §141 Ha megállapítást nyer, hogy az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek, akkor a települési önkormányzat jegyzője köteles az üzletet legalább 30 napra – ismételt jogsértés esetén legalább 90 napra – ideiglenesen bezáratni.
26/B. §142 (1)143 Az I. kategóriába sorolható játéktermet az állami adóhatóság erre irányuló kérelem esetén „elektronikus kaszinóként” engedélyezheti.
(2)144 Az állami adóhatóság abban az esetben engedélyezi elektronikus kaszinóként az I. kategóriába sorolható játéktermet, ha a szerencsejáték-szervező, a pénznyerő automata, valamint a játékterem megfelel a következő feltételeknek:
a) a szervező legalább 50 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező gazdasági társaság,
b) a játékteremnek videó-technikai ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie,
c) a játékteremben legalább 25 játékhelyen lehetséges a játék és a játékhelyek legalább 70%-ának folyamatosan üzemelnie kell,
d) a játékterem játékhelyenként legalább 3 m2 alapterülettel rendelkezik,
e) a játékteremben legalább egy darab olyan I. kategóriába sorolt pénznyerő automata is üzemel, amely biztosítja, hogy egy tét megtételével, egy játék alkalmával az elérhető nyeremény a tét ötszázszorosát is elérheti, azonban azt nem haladja meg,
f) a játékteremben pénznyerő automata és játékautomata üzemeltetésen kívül a játékosok vendéglátásához szorosan kapcsolódó tevékenységet is folytatnak, figyelembe véve a 26. § (3) bekezdést.
(3) Az elektronikus kaszinóra és a (2) bekezdés e) pontja szerinti pénznyerő automatára egyebekben az I. kategóriába sorolt játékteremre és az I. kategóriájú pénznyerő automatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4)145 Az elektronikus kaszinóban a videotechnikai ellenőrzési rendszert a játék tisztasága, biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében kell működtetni.
(5)146 Az elektronikus kaszinóban működő videotechnikai ellenőrzési rendszer által készített videofelvételeket a szervező a rögzítéstől számított 30 napig köteles megőrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit az elektronikus kaszinóban történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított nyolc napon belül kérheti, hogy a videofelvétel a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.
Kaszinójáték147
27. §148 (1)149 Az állami adóhatóság a játékkaszinót I. vagy II. kategóriába sorolja be. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 100 db játék- és/vagy kártyaasztal, valamint legalább 1000 db pénznyerő automata üzemel. II. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amely nem minősül I. kategóriájúnak. II. kategóriájú játékkaszinóban a játék- és kártyaasztalok, valamint a pénznyerő automaták üzemeltetésén kívül más kaszinójáték nem szervezhető.
(2) I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 1 milliárd forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.
(3)150 Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. Az állami adóhatóság eseti jelleggel, legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését. Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján nem működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem folytatható.
(4)151 Az állami adóhatóság az engedélyben meghatározza a játékkaszinó kategóriáját, helyét, működési, látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.
(5) A koncessziós díj egységenként
a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 600 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 350 millió forint,
b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 500 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 50 millió forint.
(6)152 Az (5) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott koncessziós díjat évente valorizálni kell. A koncessziót a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani és megfizetni a tárgyév február hó 15-éig. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.
(7) A koncesszió időtartama I. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 20 év, II. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 10 év.
(8)153 A miniszter a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.
(9)154 A szerencsejáték-szervezők közül kizárólag – az e törvényben előírtaknak megfelelően – a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkező szerencsejáték-szervező, illetve koncessziós társaság és állami játékszervező jogosult a kereskedelmi kommunikációjában a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. Az állami adóhatóság által elektronikus kaszinóként engedélyezett, I. kategóriába sorolt játéktermet üzemeltető szervező jogosult a kereskedelmi kommunikációjában az „elektronikus kaszinó” elnevezést, „e-kaszinó” rövidítést és jelzős alakját, valamint idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezők szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire.
(10)155
(11) A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják.
(12)156 Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott egyes tervezési-statisztikai régiókban a miniszter egyidejűleg egy koncesszióba vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működtetésének jogát.
27/A. §157 (1) A játékkaszinóban a játékosok vendéglátásához és pénzváltásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. Pénzváltási tevékenység, mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben előírt engedély birtokában végezhető.
(2)158 Ha
a) az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, vagy
b) 100%-ban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy
c) koncessziós társaság
szerencsejáték szervező tevékenységet konvertibilis pénznemben végez, köteles a téteket konvertibilis pénznemben feltüntetni.
28. § (1) A gazdasági társaság tagjai (részvényesei) vezető tisztségviselői, felügyelő bizottságának tagjai, valamint alkalmazottai, továbbá ezek hozzátartozói a játékkaszinóban, amelyet a gazdasági társaság működtet, nem játszhatnak.
(2) A játékkaszinó alkalmazottai a játékkaszinóban a (3) bekezdés kivételével borravalót nem fogadhatnak el.
(3)159 Amennyiben az állami adóhatóság az alkalmazottak számára borravaló elfogadását az engedélyben lehetővé teszi, erre a célra közös tartókat kell elhelyezni. Az alkalmazottnak közvetlenül felajánlott borravaló elfogadása tilos.
(4)160 A (3) bekezdésben meghatározott esetben az állami adóhatóság az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 50%-ának felosztását engedélyezheti.
Fogadás
28/A. §161 (1) Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené.
(2)162 Lóversenyfogadás kivételével totalizatőri rendszerű fogadást kizárólag az az állami játékszervező szervezhet, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.
(3) A nyeremények átvételének lehetőségét a fogadás-szervező az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a fogadási eseményt követő 90 napon belül köteles biztosítani.
(4)163 Fogadás esetén – a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével – a fogadásszervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára köteles felhasználni. Az át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére, a sorsolásos játékok nyereményeire vonatkozó szabályok szerint. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén az át nem vett nyereményekre e törvény 11. §-ának (8) bekezdése vonatkozik.
(5)164 Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével és legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kell rendelkeznie. Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadásra kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a pályázat kiírása előtt legalább öt évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezésével foglalkozott, és a bukmékeri rendszerű fogadási tevékenység folytatására legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít. Ha többen közösen nyújtanak be pályázatot, vagy olyan pályázó nyújt be pályázatot, amelynek egyik tagja (részvényese) a szavazatok többségével rendelkezik, a legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kapcsolatos feltételt elegendő, ha legalább a pályázók egyike vagy a szavazatok többségével rendelkező tag (részvényes) teljesíti.
(6)165 Bukmékeri rendszerű fogadás esetén a koncesszió időtartama legfeljebb 20 év, a koncessziós díj mértéke évente legalább 200 millió forint, amely koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell. A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.
29. § (1)166 Lóversenyfogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie. A lóversenyfogadás szervezésére kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a lóversenyfogadási tevékenység folytatására legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít. A koncesszió időtartama legfeljebb 20 év.
(2)167 A koncessziós díj mértéke évente legalább 50 millió forint. A koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell.
(3)168 A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.
Játékautomaták üzemeltetése
29/A. §169 (1)170 Játékautomatának minősül az az elektronikusan vagy mechanikusan vezérelt játék folytatására alkalmas, szórakoztató szolgáltatást nyújtó berendezés, amely nem tartozik a 26. § (1) bekezdésének hatálya alá. Az állami adóhatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés játékautomatának minősül-e.
(2)171
(3)172 Az üzemeltető köteles – nyilvántartásba vétel céljából – az állami adóhatósághoz bejelenteni az általa működtetni kívánt játékautomatát. Az állami adóhatóság a játékautomatát a kérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb hitelességének időtartamára veszi nyilvántartásba. A játékautomata a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítése nélkül nem üzemeltethető.
(4)173 Az állami adóhatóság csak azokat a játékautomatákat veszi nyilvántartásba, amelyek a jogszabályban a játékautomatákra előírt műszaki követelményeknek megfelelnek.
(5) A (3) bekezdés szerint bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 26/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Kártyajáték
29/B. §174 (1) Kártyajátékot játékkaszinóban és kártyateremben lehet szervezni.
(2)175 Kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy verseny rendszerben lebonyolított, póker típusú kártyajáték szervezhető, továbbá a játékosok számára vendéglátás nyújtható. Készpénzes lebonyolítás esetén a kezdő tét az 500, illetve az 1000 forintot, az egy játékos által egyidejűleg beváltható összeg a 100 ezer forintot, verseny rendszerű lebonyolítás esetén pedig a nevezési díj (tét) mértéke az 50 ezer forintot nem haladhatja meg. A nevezési díjat a játékos több részletben is teljesítheti.
(3) Kártyateremben kártyajátékot a kizárólag e célból alapított gazdasági társaság szervezhet. Egy kártyateremben kizárólag egy gazdasági társaság szervezhet kártyajátékot.
(4) A kártyatermet üzemeltető gazdasági társaságnak legalább 25 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie.
(5) Kártyaterem kizárólag a közterület felől saját bejárattal rendelkező épületben, vagy külön bejárattal rendelkező építészetileg zárt helyiségben létesíthető. A kártyateremben legalább 5 kártyaasztalnak kell üzemelnie és legfeljebb 10 kártyaasztal helyezhető el. Egy kártyaasztalnál legfeljebb 10 játékos játszhat. A kártyaterem alapterületének akkorának kell lennie, hogy kártyaasztalonként legalább 16 m2 álljon a játékosok rendelkezésre, melybe a vendéglátásra szolgáló terület nem számítható be.
(6) Ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény, továbbá I. kategóriába sorolt játékterem és a kártyaterem engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor már engedélyezett játékkaszinó 200 méteres körzetében kártyaterem nem működhet. A kártyatermet 18 éven aluliak nem látogathatják.
(7) A kártyateremben a játék tisztasága, biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében videotechnikai ellenőrzési rendszert kell üzemeltetni.
(8)176 A kártyateremben működő videotechnikai ellenőrzési rendszer által készített videofelvételeket a szervező a rögzítéstől számított 45 napig köteles megőrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit a kártyateremben történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított húsz napon belül kérheti, hogy a videofelvételt a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.
(9) Ha a kártyaterem üzemeltetése nem felel meg a játéktervnek és az engedélynek, az állami adóhatóság a kártyaterem működését felfüggeszti. Az állami adóhatóság akkor is köteles a kártyaterem működtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a kártyateremben az engedélyezett kártyajátékon túl más szerencsejáték szervező tevékenység folyik, az állami adóhatóság a kártyaterem engedélyét visszavonja.
(10) A kártyaterem jogszerű birtoklásának igazolását az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőtől a kártyaterem működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság az engedélyt visszavonhatja.
(11) A 26. § (18) bekezdését a kártyatermet üzemeltető szerencsejáték-szervezőre is alkalmazni kell.
(12) Az állami adóhatóság a játékterv jóváhagyásával lehetővé teheti az alkalmazottak számára borravaló elfogadását. A kártyateremben adott borravalóra egyebekben a játékkaszinóban adott borravalóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Távszerencsejátékok177
29/C. §178 (1) Távszerencsejátékot szervező gazdasági társaságnak valamely EGT-állam területén székhellyel és legalább 200 millió forintnak megfelelő összegű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
(2) A szervezőnek igazolnia kell, hogy a külön jogszabályban meghatározott szerencsejáték szervezői gyakorlattal rendelkezik, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság által a külön jogszabályban foglaltak alapján megállapított, magasabb összegű biztosítékot kell nyújtania.
(3) Ha a szervező Magyarország területén nem rendelkezik székhellyel, a szervezőnek olyan belföldi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező képviselőt kell meghatalmaznia, aki a cég nevében a hatóságok előtt eljárni jogosult és egyben a szervező kézbesítési megbízottjának is minősül. Ha a szervező nem rendelkezik Magyarországon belföldi fiókteleppel, akkor az adóügyekkel kapcsolatban köteles az adózás rendjéről szóló törvény 9. §-a szerinti pénzügyi képviselőt megbízni. Az e bekezdés szerinti képviseletet – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén – ugyanazon személy is elláthatja.
(4) A szervező köteles akkreditált ellenőrző testület által bevizsgált játékrendszert és üzleti rendszert alkalmazni. Az állami adóhatóság az engedély érvényessége alatt bármikor elrendelheti, hogy a szervező a rendszer további tesztelését, ellenőrzését és tanúsítását végezze el.
(5) Távszerencsejáték szervezése esetén az adat feldolgozására és tárolására szolgáló eszközöket (szerver) EGT-államban kell elhelyezni. A szervezőnek a távszerencsejáték szolgáltatás igénybevételével összefüggő adatok tárolását Magyarország területén található adattárolásra szolgáló eszközön is biztosítania kell. A tárolt adatoknak ki kell terjednie különösen az ügyfél-regisztrációra, a játékosi számla finanszírozásának részleteire, a játékosi számla egyenlegének alakulására, a játékmenettel kapcsolatos adatokra és tranzakciókra.
(6) A szervezőnek akadálymentes hozzáférést kell biztosítania az állami adóhatóság részére a szerveren és az (5) bekezdésben megjelölt tárolóeszközön tárolt adatokhoz és ennek érdekében biztosítania kell a megfelelő eszközöket és az adatok biztonságát garantáló szoftvert. A hozzáférésnek lehetővé kell tennie az adatok olvasását, másolását és a kimásolt adatok feldolgozását.
(7) A szervezőnek biztosítani kell a tárolt és hozzáférhetővé tett adatok biztonságát, az adatokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig meg kell őriznie.
(8) Az állami adóhatóság jóváhagyhatja, hogy az (5) bekezdésben meghatározott adattárolására szolgáló eszköz ne kerüljön Magyarország területén elhelyezésre, ha az adatfeldolgozására és tárolására szolgáló eszköz (szerver) elhelyezése szerinti EGT-állam valamely állami adóhatóság felügyeli a szervező szerencsejáték szervezői tevékenységét és ezen felügyelő hatóság megállapodással rendelkezik az állami adóhatósággal a szervező ezen országban végzett szerencsejáték szervezői tevékenységének felügyeletére vonatkozóan.
(9) A szervező köteles a szerencsejáték-szervezői tevékenységéről havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elszámolást, jelentést készíteni és azt elektronikus úton az állami adóhatóság részére benyújtani.
(10) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervező tevékenységet legfeljebb 5 éves időtartamra engedélyezi, az engedély megújítható.
A sorsolásos játékok és a totalizatőri rendszerű fogadások nyereményalapja
30. § (1)179 E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyereményalapnak minősül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.
(2)180 Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az állami adóhatóság engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.
(3)181 Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani.
(4)182 A számsorsjátékoknál – a bingójáték és a kenó kivételével – a nyereményalap legalább 45%-át nyeremények céljára kell fordítani. A bingójáték esetén az e törvény 30. §-ának (1) bekezdése szerinti nyereményalap legalább 68%-át, kenó játék esetén pedig a nyereményalap legalább 48%-át kell nyeremények céljára fordítani.
(5)183 A számsorsjáték havi nyereményalapjának minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg.
30/A. §184 A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében az állami adóhatóság engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy évig.
A kártyateremben szervezett kártyajáték nyereményalapja
30/B. §185 A kártyateremben szervezett készpénzes lebonyolítási rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak az első tét megtétele és a nyereményjogosultság megállapítása között megtett tétek összege minősül. A verseny rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak a nevezési díjak összege minősül. A nyereményalap legalább 80%-át nyeremény céljára kell fordítani.
A szerencsejáték szervező adózása
31. § (1)186 A szerencsejáték-szervező — ideértve a játékautomata üzemeltetőjét is — az e fejezetben foglalt szabályok szerint játékadót fizet.
(2) A játékadót a vállalkozási nyereségadó kiszámításánál különféle ráfordítások között kell figyelembe venni.
(3) A szerencsejáték szervező a játékadót megállapítja, bevallja és megfizeti (önadózás).
(4)187 Az adózással kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt188 kell alkalmazni.
Játékadó
Sorsolásos játékok, fogadások és a távszerencsejátékok játékadója189
32. §190 (1)191 Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 24%-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a, más számsorsjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.
(2) A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 17%-a, a nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója pedig a nyereményalap 17%-a.
(3)192 A bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 20%-a.
(4)193 A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, a lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes.
(5)194 A távszerencsejátékok játékadója a 37. § 2.1. pontja szerinti tiszta játékbevétel 20%-a.
Pénznyerő- és játékautomaták játékadója
33. §195 (1) A 26. § (1) bekezdés szerinti pénznyerő automata üzemeltető (szerencsejáték-szervező) az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő pénznyerő automata esetén havonta játékhelyenként 500 000 forint, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén havonta játékhelyenként 700 000 forint tételes játékadó fizetésére köteles. A tételes játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni. E bekezdés rendelkezéseit játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatára nem lehet alkalmazni.
(2)196 A 26. § (1) bekezdés szerinti pénznyerő automata üzemeltetője (szerencsejáték-szervező) negyedévente százalékos mértékű játékadó fizetésére is köteles, ha a pénznyerő automata tiszta játékbevétele a tárgynegyedévben a 1 600 000 forintot – elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forintot – eléri vagy meghaladja. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 1 600 000 forintot – elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forintot – meghaladó részének 20%-a. Több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetén 1 600 000 forint – elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forint és a játékhelyek számának szorzatát kell a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár számításánál figyelembe venni. Tárgynegyedéven belül törtidőszaki üzemeltetés esetén a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár arányos részét kell figyelembe venni azzal, hogy egy üzemeltetéssel érintett naptári napra a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár kilencvened részét kell alapul venni. E bekezdés rendelkezéseit játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatára nem lehet alkalmazni.
(3)197 Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer esetén a szerencsejáték szervező negyedévente százalékos mértékű játékadó fizetésére köteles. A százalékos mértékű játékadó a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer tárgynegyedévi pozitív előjelű tiszta játékbevételének 33%-a. A jackpot nyeremény a tiszta játékbevételt csökkenti.
(4) A szerencsejáték-szervező (1)–(3) bekezdés szerinti játékadó-fizetési kötelezettsége a pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedély átvételét követő naptól keletkezik.
(5) A pénznyerő automata üzemeltetése után nem kell az (1)–(3) bekezdésben meghatározott játékadót fizetni, ha az állami adóhatóság megállapította, hogy
a) a pénznyerő automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált,
b) a jogszabály szerinti üzemeltetés nem lehetséges.
(6) A pénznyerő automaták (1)–(3) bekezdés szerinti játékadójára az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a szerencsejáték-szervező
aa) az (1) bekezdés szerinti tételes játékadót havonta,
ab) a (2) bekezdés szerinti 20%-os százalékos mértékű játékadót negyedévente,
ac)198 a (3) bekezdés szerinti 33%-os százalékos mértékű játékadót negyedévente
köteles bevallani;
b) a játékadó befizetése a bevallással egy időben esedékes;
c) a játékadóra részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.
(7) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
33/A. §199 (1) A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles az első féléves adóösszeget a gép nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően, a további időszakokra vonatkozó adóösszeget pedig félévente előre bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. Ha a nyilvántartásba vétel a hitelesítési bizonyítvány érvényessége miatt nem lehetséges teljes 6 hónapra, akkor a játékadó arányos részét kell bevallani és megfizetni.
(2) Az üzemeltető játékadó-fizetési kötelezettsége mindaddig fennáll, ameddig a játékautomata az állami adóhatóság nyilvántartásában szerepel. Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a játékautomatát törli a nyilvántartásból.
Kártyatermek játékadója200
34. §201 (1) A kártyaterem játékadója a tiszta játékbevétel 40%-a.
(2) Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtató.
Játékkaszinó játékadója
35. § (1)202 A játékkaszinó játékadója – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is – ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege:
0–5 milliárd forint 30 százalék,
5 milliárd 1 forint–10 milliárd forint
1 milliárd 500 millió forint
és az 5 milliárd forinton felüli rész 25 százaléka,
10 milliárd 1 forinttól
2 milliárd 750 millió forint
és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka.
(2)203 A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a.
(3)204 A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegét úgy állapítja meg, hogy az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegét és levonja belőle az adóéven belül a tárgyhónapot megelőző időszakokra megfizetett adó összegét.
(4)205 A szerencsejáték-szervező a (3) bekezdés szerint megállapított adót a tárgyhónapot követő hónap 20-áig vallja be és fizeti meg.
A szerencsejáték-szervezés ellenőrzése
36. § (1)206 Az állami adóhatóság hatósági felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek megfelel-e.
(2)207 Az állami adóhatóság az ellenőrzési feladatok ellátására könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bízhat meg. A megbízottnak meg kell felelnie a 8. § (1) és (3) bekezdésében leírtaknak. Az állami adóhatóság alkalmazottja valamint az állami adóhatóság által megbízott könyvvizsgáló, illetőleg a szakértő az ellenőrzési eljárás során hivatalos személynek minősül.
(3)208 Az állami adóhatóság jogosult a szerencsejáték-szervezést, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét.
(4)209 Az állami adóhatóság ellenőrei az adatgyűjtésre irányuló, illetve a játékban való részvétel útján történő ellenőrzés esetén az ellenőrzés befejezésekor igazolják az ellenőrzési jogosultságot. Ha a tényállás további tisztázása szükséges és az ellenőrzés felfedése az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné, az állami adóhatóság ellenőrei az ellenőrzés befejezésekor sem igazolják ellenőrzési jogosultságukat és az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet az állami adóhatóság legkésőbb a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 70. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig küldi meg az ügyfélnek, amennyiben a feltárt adatok alapján jogsértés állapítható meg és az állami adóhatóság hatósági eljárást indított. Az állami adóhatóság ellenőrei az ellenőrzött szerencsejátékban büntetőjogi, illetve szabálysértési jogkövetkezmények terhe nélkül vehetnek részt.
(5)210
36/A. §211 (1)212 A vámhatóság ellenőrző tevékenysége során köteles vizsgálni az e törvényben foglalt rendelkezések betartását.
(2)213 Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén — az (1) bekezdésben megjelölt állami szerven kívül —
a) a rendőrség,
b)214 a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve
c) azokon a településeken, ahol van, a közterület-felügyelet is215
köteles hatáskörében eljárni, vagy a jogszabálysértés bizonyítékait írásban rögzíteni és az intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot megkeresni.
(3)216
36/B. §217 Az állami adóhatóság felé bármilyen jogcímen teljesített 1 ezer forint alatti túlfizetést az állami adóhatóság nem utalja vissza.
Értelmező rendelkezések
37. §
1.218 Tét: a szerencsejátékban részvételre jogosító pénzösszeg, vagy más vagyoni érték.
2.219 Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.
2.1.220 Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyhónapban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező/az engedély birtokosa által felszámított díjak és/vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.
2.2.221 Tárgynegyedévi tiszta játékbevétel: a tárgynegyedévben befizetett tétek és a kifizetett nyeremények – ideértve a jackpot nyereményt is – különbözete.
3. Bukmékeri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére – nyereményszorzó alapján – pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki.
4. Totalizatőri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadódnak és ezen összegnek a játéktervben meghatározott hányada az ugyanott meghatározottak szerint kerül nyereményként szétosztásra.
5. Közérdekű cél: a szerencsejáték szervező tevékenységi körét meghaladó, saját, vagy alkalmazottai érdekein túli, közösségi érdekeket szolgáló cél. A közösségi érdek meghatározásához a közérdekű célként meghatározott tevékenység felügyeletét ellátó szerv egyetértése szükséges. Lóversenyfogadás esetében közérdekű célnak minősül a versenyló tenyésztés is.
6. Játékos: aki a tét befizetésével a szerencsejátékra jogot szerzett.
7.222 Gazdasági társaság: korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság.
8.223 Nyereményszorzó (odds): a nyeremény kiszámításának a bukmékeri fogadásnál alkalmazott azon eszköze, amely megmutatja, hogy a szervező a feltett tét hányszorosát fogja nyereményként kifizetni a nyertes fogadónak.
9.224 Lottójáték: az állami adóhatóság által ilyen elnevezéssel engedélyezett, azonos időszakonként szervezett számsorsjáték, amelyben adott számhalmazból előre meghatározott számú elem eltalálása jogosít nyereményre.
10.225 Totófogadás: olyan totalizatőri rendszerben szervezett fogadás, amelyben a fogadónak a labdarúgó-csapatok mérkőzéseinek eredményét kell eltalálnia.
11. Egység: egy pályázat alapján megkötött koncessziós szerződéssel működtetett egy játékkaszinó.
12. Pénzgyűjtő: a tétek és a nyeremények kezelésével megbízott személy.
13. Folyamatosan szervezett szerencsejáték: olyan a törvény különös rendelkezéseiben meghatározott szerencsejáték, amelyre a szerencsejáték szervező engedélye meghatározott időszakon belül többszöri alkalommal történő szerencsejáték szervezést tesz lehetővé.
14.226 Tiltott szerencsejáték: az e törvény szerint engedélyköteles szerencsejáték, amelyet az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek.
15.227 Szerencsejáték-szervező:
a)228 az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató koncessziós társaság, az állami játékszervező, a 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, a liberalizált tevékenység gyakorlására létrehozott gazdasági társaság, valamint
b) a 16. §-ban és — a 12. § tekintetében — a 23. §-ban meghatározott tevékenységet folytató szervezet vagy személy.
16.229 Fogadási ajánlat: a fogadásszervező nyilvánosságra hozott ajánlata, amely tartalmazza a meghatározott fogadási esemény lefogadható bekövetkezését, kimeneteleit, valamint a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményre fordítandó összeg meghatározásának módját, a bukmékeri rendszerű fogadás esetén pedig a nyereményszorzót.
17.230 hírközlő eszköz és rendszer: bármely olyan eszköz és rendszer, amelynek alkalmazásával a játékos a törvény hatálya alá tartozó játékokban részvételi jogosultságot keletkeztető nyilatkozatot vagy cselekményt tehet. Ilyen különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlapja, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógép-képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az Internet, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és televízió.
18.231 Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek.
19.232 Lóversenyfogadás: agár- és lóversenyre történő totalizatőri és bukmékeri rendszerű fogadás.
20.233 Jackpot rendszer: olyan rendszer, amely a játékos felé megjeleníti a tétként eljátszott összeg előre meghatározott hányadával növelt halmozott nyereményígéretet, és amennyiben a nyereményígéret az előre meghatározott alsó és felső határok között véletlenszerűen beállított értéket elérte, valamennyi, az adott játékteremben éppen játékban lévő – a rendszer részét képező – pénznyerő automata között véletlenszerű sorsolással nyereményt fizet ki.
21.234 Szerencsejáték ügy: a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletének ellátása során lefolytatott hatósági engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás.
22.235 Kártyajáték: kizárólag a jelenlévők részvételével szervezett, kártyával lebonyolított szerencsejáték.
23.236 Távszerencsejáték: a lóversenyfogadás és a kártyajáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik.
24.237 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.
25.238 Biztosíték: EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál elhelyezett pénz vagy állampapír, EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény.
Záró rendelkezések
38. § (1)239 E törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(2)240 Felhatalmazást kap a miniszter,241 hogy
a) a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel,
b) az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével,
c) a játéktervvel,
d)242 a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal,
e)243 a pénznyerő automaták, helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták, nem helyhez kötött pénznyerő rendszerek, játékautomaták, játéktermek, kártyatermek és játékkaszinók üzemeltetésével, a játéktermek szüneteltetésével, valamint
f)244 a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver, működtetésének személyi, pénzügyi műszaki és informatikai feltételeivel, valamint a központi szerver működtetőjét megillető szolgáltatási díjjal,;
g)245 a szerencsejátékok szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, illetve az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjakkal,
h)246 a szerencsejátékra vonatkozó koncessziós eljárással, így különösen a Pályázati Értékelő Bizottság létrehozásával, összetételével és eljárásával,
i)247 a távszerencsejátékok szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és az állami adóhatóság feladataival,
kapcsolatos részletes szabályokat jogszabályban határozza meg.
Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter a ló- és agárversenyzés szabályainak jogszabályban történő megállapítására.248
(3)249
(4)250 Felhatalmazást kap a miniszter és a kereskedelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg azon vendéglátóipari üzletek körét, amelyben II. kategóriájú játékterem működtetésére engedély adható.
39. §251 (1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 33. § (1), (4)–(5), (7)–(8) bekezdéseit első alkalommal 2011. november tárgyhónapra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 33. § (2), (3), (6) bekezdéseit 2012. január 1. napjától és első alkalommal a 2012. január–március tárgynegyedévre kell alkalmazni.
40. §252 (1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 2. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontját és 2. §-a (5) és (8) bekezdését a 2012. január 1. napját követően megindított engedélyezési, illetve személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A 2011. december 31-én távszerencsejátéknak minősülő szerencsejáték szervezésére engedéllyel rendelkező szervező tevékenységét a részére kiadott engedély érvényességéig a korábbi jogszabályi feltételek és játékterv alapján végezheti.
(3)253 E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított Szjtv. 26. § (1a) bekezdését, 26. § (22), (23) és (24) bekezdését, 38. § (2) bekezdés f) pontját a 2011. október 31. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az I. kategóriába tartozó játékteremben és a II. kategóriába tartozó játékteremben pénznyerő automata üzemeltetésére 2011. november 1. napja előtt indult eljárásban kiadott engedélyek az Szjtv. 2011. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint és az engedélyben foglalt időtartamban, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig érvényesek és ezen engedélyek alapján a pénznyerő automaták az engedélyben foglaltak szerint üzemeltethetők.
(4)254 E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdését és 33. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontját 2012. január 1-jétől és első alkalommal 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.
(5)255 E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdésének rendelkezéseit 2012. január 1-től és első alkalommal 2012. január–március tárgynegyedévre kell alkalmazni.
Jogszabály tervezetének egyeztetése256
41. §257 Az e törvény 1. § (3) bekezdés e) és f) pontja, 1. § (5b) bekezdése, 1. § (7) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 26. § (1a) és (1b) bekezdése, 26. § (22)–(25) bekezdése, 29/C. § (4)–(8) bekezdése, 37. § 23. pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
Melléklet az 1991. évi XXXIV. törvényhez258
A kihirdetés napja: 1991. augusztus 16.
Az 1. § (2) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 393. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdés d) pontja a 2010: V. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdés e) pontját a 2010: V. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 393. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdés f) pontját a 2011: CLVI. törvény 393. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (3) bekezdés g) pontját a 2011: CLVI. törvény 393. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (4) bekezdését a 2001: LXXV. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: LXXXIV. törvény 27. §-ának (4) bekezdése, a 2011: CLVI. törvény 396. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (5) bekezdését a 2001: LXXV. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: LXXXIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (5a) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 18. §-a iktatta be.
Az 1. § (5a) bekezdés c) pontját a 2011: CLVI. törvény 393. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVI. törvény 30. § (14) bekezdése.
Az 1. § (5b) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XLVIII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 393. § (4) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 30. § (13) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (7a) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (7b) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (8) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 323. §-a iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 189. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 393. § (5) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 30. § (13) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2a) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 2011: CXXV. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdés b) pontja a 2011: CXXV. törvény 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdésének c) pontját az 1999: CXXv. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (4) bekezdés d) pontja a 2011: CXXV. törvény 19. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdésének e) és f) pontját az 1999: CXXv. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (4) bekezdésének i) pontját az 1995: XLVIII. törvény 27. § -a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (5) bekezdését az 1999: CXXV. törvény 84. §-ának (1) bekezdése iktatta be, s egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta. A 2. § (5) bekezdése a 2011: CXXV. törvény 19. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § új (6) bekezdését a 2001: LXXV. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg a korábbi (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. A 2. § (6) bekezdése a 2006: LXI. törvény 255. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (6) bekezdésének a) pontja a 2006: LXI. törvény 255. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (6) – eredeti (5) – bekezdésének számozását a 2001: LXXV. törvény 27. § (2) bekezdése (7) bekezdésre változtatta. A 2. § (7) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 324. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (8) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 19. § (6) bekezdése iktatta be.
A 3. § az 1995: XLVIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: LXXXIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése az 1998: LXXXVI. törvény 46. §-ának (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 3.§ (3) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 123. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 325. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 489. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés a 2008. január 1. napja előtt kiírt koncessziós pályázatok érvényességét nem érinti, viszont az engedély kiadásának feltételére vonatkozó rendelkezést az ezen időpontot követően megindított engedélyezési eljárásokban alkalmazni kell.
A 4. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 27. §-a (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: LXI. törvény 209. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (3) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 75. §-a iktatta be.
A 7. §-t újonnan a 2006: CXXXI. törvény 76. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 426. §-a szerint módosított szöveg.
A 7/A. §-t a 2005: LXXXIV. törvény 7. §-a iktatta be, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.
A 7/A. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a 2004. évi CXL. törvényt.
A 7/A. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 84. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 326. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 87. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 157. §-a alapján a 2010. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A 7/A. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 30. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7/A. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja, a 2010: CLII. törvény 2. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 7/A. § (4) bekezdése a 2011: CXXV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 7/A. § (5) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 462. §-a hatályon kívül helyezte.
A 7/A. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja és a 2006: CXXXI. törvény 157. §-a, a 2009: LVI. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 7/A. § (7) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7/A. § (8) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7/A. § (9) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (1) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.
A 9. § (2) bekezdése a 2010: V. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 2011: CXXV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § a 2005: LXXXIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.
A 11. § (1) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1a) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 393. § (6) bekezdése iktatta be.
A 11. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 11. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 32/2005. (X. 21.) PM rendeletet.
A 11. § (7) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 10. §-ának (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.
A 12. § (3) bekezdésének a) pontja a 2007: CXXVI. törvény 327. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdés b) pontja a 2011: CLVI. törvény 393. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdésének c) pontja a 2010: V. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdés d) pontja a 2011: CXXV. ttörvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (4) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (6) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 192. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 273. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jét követően megindított ellenőrzési eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (7) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 10. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.
A 13. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított, felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdésének e) pontját a 2006: LXI. törvény 255. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CXXV. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be.
A 13. § (1) bekezdésének f) pontját a 2006: LXI. törvény 255. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 30. § (5) bekezdése iktatta be.
A 13. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 210. §-ával megállapított, bevezető szövegrésze a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított, záró szövegrésze a 2010: V. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CXXV. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdés e) pontját a 2011: CLXVI. törvény 30. § (6) bekezdése iktatta be.
A 13. § új (3) bekezdését a 2003: XV. törvény 19. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatta. A 13. § (3) bekezdése a 2010: V. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a 2007: CXXXVI. törvényt.
A 13. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: XV. törvény 19. § (4) bekezdése.
A 13. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: XV. törvény 19. § (4) bekezdése. A 13. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 11. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja, a 2009: LVI. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (7) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 23. § (4) bekezdése iktatta be.
A 14. § a 2005: LXXXIV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § f) pontját a 2010: V. törvény 7. §-a iktatta be.
A 14. § g) pontját a 2011: CLVI. törvény 393. § (8) bekezdése iktatta be.
A 14. § h) pontját a 2011: CLVI. törvény 393. § (8) bekezdése iktatta be.
A 15. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: CXXVI. törvény 328. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 462. §-a hatályon kívül helyezte.
A 18. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § c) pontját az 1995: XLVIII. törvény 27. § -a (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § a 2001: LXXV. törvény 27. § (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2005: LXXXIV. törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § (2) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 329. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (3) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 14. §-a iktatta a szövegbe.
A 24. § (4) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2001: LXXV. törvény 27. § (4) bekezdésével megállapított, második mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (2) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 27. §-a (4) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (1) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 15. §-ával megállapított, második mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (1a) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 393. § (9) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 30. § (13) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (1b) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 393. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 30. § (13) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (2) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 15. §-ával megállapított, felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 26.§ (2) bekezdése b) pontjának 1. alpontja az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (3) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CXVI. törvény 89. §-a iktatta be.
A 26. § (5) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (6) bekezdését az 1999: CXXv. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (7) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 330. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendeletet és a 18/1995. (VII. 21.) PM- IKM együttes rendeletet.
A 26. § (8) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (9) bekezdésének utolsó mondata a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.
A 26. § (9) bekezdésének b) pontja a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.
A 26. § (10) bekezdés c) pontját a 2008: LXXXI. törvény 255. §-a hatályon kívül helyezte.
A 26. § (12) bekezdése az 1995: CXXI. törvény 78. §-a (2) bekezdésével megállapított szöveg. 1996. január 1-től hatályos. (Korábban megkezdett tevékenységekre, kiadott engedélyekre is alkalmazni kell.
A 26. § (13) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 27. §-a (4) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg. A 26. § (13) bekezdésének utolsó mondatát a 2007: CXXVI. törvény 462. §-a hatályon kívül helyezte.
A 26. § (14) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja és 84. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (15) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (16) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja és 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg. A 26. § (16) bekezdésének első mondata a 2007: CXXVI. törvény 330. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (17) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (18) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXV. törvény 31. §-a.
A 26. § (19) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 211. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (20) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 330. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 393. § (11) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 30. § (13) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (21) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 194. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26. § (22) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 397. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (23) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26. § (24) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 393. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (25) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 393. § (13) bekezdése iktatta be.
A 26/A. §-t az 1995: XLVIII. törvény 16. §-a iktatta be, első mondata a 2007: CXXVI. törvény 331. §-ával megállapított szöveg, második mondatát a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 26/B. §-t a 2006: LXI. törvény 212. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 255. § (4) bekezdését.
A 26/B. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 26/B. § (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 26/B. § (4) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 332. §-a iktatta be.
A 26/B. § (5) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 332. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLII. törvény 2. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 27. §-t megelőző alcím a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (3) bekezdésének második francia bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § a 2005: LXXXIV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.
A 27. § (1) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (3) bekezdése a 2010: V. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (6) bekezdése a 2006: LXI. törvény 213. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (8) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (9) bekezdése a 2006: LXI. törvény 213. § (2) bekezdésével megállapított, és a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja, a 2008: XLVII. törvény 33. §-a szerint módosított szöveg.
A 27. § (10) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 27. § (12) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 333. §-a iktatta be.
A 27/A.§ -t az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (4) bekezdése iktatta be.
A 27/A. § (2) bekezdése a 2001: XCIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (3) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (4) bekezdése az 1998: XC. törvény 75. §-ának (7) bekezdésével megállapított, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 28/A. §-t az 1997: XCIX. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe.
A 28/A. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28/A. § (4) bekezdése az 1998: XC. törvény 75. §-ának (6) bekezdése, valamint a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (3) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerint módosított szöveg.
A 28/A. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CXXXI. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.
A 28/A. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 29. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 17. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2006: CXXXI. törvény 80. §-a szerint módosított szöveg.
A 29. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 214. §-ával megállapított, a 2008: LXXXI. törvény 234. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 17. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29/A. §-t, valamint alcímét az 1995: XLVIII. törvény 18. §-a iktatta a szövegbe.
A 29/A. § (1) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 29/A. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 29/A. § (3) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 334. §-a, a 2009: LVI. törvény 32. és 33. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 29/A. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 29/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: V. törvény 9. §-a iktatta be.
A 29/B. § (2) bekezdése a 2011: CXXV. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.
A 29/B. § (8) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 29/C. §-t megelőző alcímet a 2011: CXXV. törvény 25. §-a iktatta be.
A 29/C. §-t a 2011: CXXV. törvény 25. §-a iktatta be.
A 30.§ (1) bekezdése az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30.§ (2) bekezdése az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (5) bekezdésével megállapított, második mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (3) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 120. § (9) bekezdése alapján a bekezdés „Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani.” szövegrészét a 2005. január 1-jét követően engedélyezett sorsjátékokra kell alkalmazni.
A 30.§ (4) bekezdését az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (6) bekezdése iktatta be.
A 30.§ (5) bekezdését az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2001: LXXV. törvény 27. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30/A. §-t az 1999: CXXV. törvény 84. §-ának (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: LXXXIV. törvény 18. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja, a 2006: CXXXI. törvény 158. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 30/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: V. törvény 10. §-a iktatta be.
A 31. § (1) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (4) bekezdése a 2003: XCII. törvény 180. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd a 2003: XCII. törvényt.
A 32. §-t megelőző alcím a 2011: CXXV. törvény 26. §-ával megállapított, a 2011: CLVI. törvény 396. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 32.§ az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § (1) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 84. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 120. § (9) bekezdése alapján a bekezdés „sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a,” szövegrészét a 2005. január 1-jét követően engedélyezett sorsjátékokra kell alkalmazni.
A 32. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (4) bekezdése a 2001: LXXV. törvény 27. § (9) bekezdésével megállapított és a 2006: CXXXI. törvény 158. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (5) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 30. § (8) bekezdése iktatta be.
A 33. § a 2011: CLVI. törvény 393. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 30. § (13) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 30. § (13) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja a 2011: CLXVI. törvény 30. § (13) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 33/A. §-t az 1995: XLVIII. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 34. §-t megelőző alcím a 2010: V. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. §-t az 1999: CXXV. törvény 94. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: V. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 35. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 21. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (2) bekezdése az 1998: XC. törvény 75. §-ának (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 21. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 35. § (4) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 21. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 36. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 22. §-ának (1) bekezdésével megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja, a 2007: CXXVI. törvény 426. §-a szerint módosított szöveg.
A 36. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 22. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 30. § (9) bekezdése iktatta be.
A 36. § (5) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 336. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 33. §-a, ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 36/A. §-t az 1995: XLVIII. törvény 24. §- a iktatta a szövegbe.
A 36/A. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 238. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 238. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.
A 36/A. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 238. § (6) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 36/A. § (2) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 102. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd az 1999: LXIII. törvényt.
A 36/A. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 23. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XLVIII. törvény 40. § b) pontja.
A 36/B. §-t a 2006: LXI. törvény 216. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § 1. pontja a 2008: LXXXI. törvény 195. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § 2—4. pontja az 1997: XCIX. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2. pont az 1999: CXXV. törvény 94.§-a (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § 2. pont 2.1. alpontját a 2011: CLXVI. törvény 30. § (10) bekezdése iktatta be.
A 37. § 2. pont 2.2. alpontját a 2011: CLXVI. törvény 30. § (10) bekezdése iktatta be.
A 37. § 7. pontja a 2006: IV. törvény 339. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § 8. pontját az 1997: XCIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 37. § 9. pontja a 2001: LXXV. törvény 27. § (10) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § 10. pontja az 1995: XLVIII. törvény 25. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § 14. pontja a 2008: LXXXI. törvény 195. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § 15. pontját az 1995: XLVIII. törvény 25. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 37.§ 15. pont a) pontja a 2000: CXXXIII. törvény 123. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § 16. pontját az 1997: XCIX. törvény 7. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 37. § 17. pontját a 2001: LXXV. törvény 27. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: LXXXIV. törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 37. § 18. pontját a 2005: LXXXIV. törvény 24. §-a iktatta a szövegbe.
A 37. § 19. pontját a 2006: CXXXI. törvény 81. §-a iktatta be.
A 37. § 20. pontját a 2007: CXXVI. törvény 337. §-a iktatta be.
A 37. § 21. pontját a 2007: CXXVI. törvény 337. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 33. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 37. § 22. pontját a 2010: V. törvény 12. §-a iktatta be.
A 37. § 23. pontját a 2011: CXXV. törvény 28. §-a iktatta be.
A 37. § 24. pontját a 2011: CXXV. törvény 28. §-a iktatta be.
A 37. § 25. pontját a 2011: CXXV. törvény 28. §-a iktatta be.
A 38. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (2) bekezdésének első mondata az 1995: XLVIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. A 38. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg. A 38. § (2) bekezdésének záró szövegrésze a 2007: CXXVI. törvény 338. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a 2/1995. (II. 22.) PM rendeletet, a 32/2005. (X. 21.) PM rendeletet.
A 38. § (2) bekezdésének d) és f) pontja az 1997: XCIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (2) bekezdés e) pontja a 2011: CLVI. törvény 393. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (2) bekezdésének f) pontját a 2007: CXXVI. törvény 462. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CXXV. törvény 29. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 393. § (16) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 30. § (13) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (2) bekezdésének g) pontját a 2005: LXXXIV. törvény 25. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (2) bekezdésének h) pontját a 2006: LXI. törvény 217. §-a iktatta be.
A 38. § (2) bekezdés i) pontját a 2011: CXXV. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be.
Lásd a 20/1991. (XII. 30.) MKM-PM együttes rendeletet és 20/1991. (XI. 5.) FM-PM együttes rendeletet.
A 38. § (3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be.
A 39. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CXXV. törvény 30. §-a iktatta be.
A 40. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CXXV. törvény 30. §-a iktatta be.
A 40. § (3) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 397. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (4) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 394. §-a ikattta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 30. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (5) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 170. § (10) bekezdése iktatta be.
A 41. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLVI. törvény 395. §-a iktatta be.
A 41. § a 2011: CLXVI. törvény 30. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A mellékletet a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdésének második francia bekezdése hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás